4.14.1 – A könyökízület három részízülete – Die drei Teilgelenke des Ellenbogengelenks
1. A könyökízület összetett ízület, amely három részízületből áll. – Das Ellenbogengelenk (Articulatio cubiti) ist ein zusammengesetztes Gelenk, das aus drei Teilgelenken besteht.
2. A három részízületet a felkarcsont–singcsonti, a felkarcsont–orsócsonti és a felső orsócsont–singcsonti ízület alkotja. – Die drei Teilgelenke sind das Oberarm-Ellen-Gelenk (Articulatio humeroulnaris), das Oberarm-Speichen-Gelenk (Articulatio humeroradialis) und das obere Speichen-Ellen-Gelenk (Articulatio radioulnaris proximalis).
3. Mindhárom részízületet közös ízületi tok veszi körül. – Alle drei Teilgelenke werden von einer gemeinsamen Gelenkkapsel (Capsula articularis) umschlossen.
4. A felkarcsont–singcsonti ízületben a felkarcsont orsó alakú ízületi hengere kapcsolódik a singcsont félhold alakú bevágásához. – Im Oberarm-Ellen-Gelenk greift die Oberarmrolle (Trochlea humeri) in die halbmondförmige Rollenkerbe der Elle (Incisura trochlearis ulnae).
5. A singcsont bevágását elöl a koronanyúlvány, hátul pedig a könyöknyúlvány határolja. – Die Rollenkerbe der Elle wird vorne vom Kronenfortsatz (Processus coronoideus) und hinten vom Ellenbogenfortsatz (Olecranon) begrenzt.
6. Ez a részízület alakja szerint egytengelyű csuklóízület. – Dieses Teilgelenk ist seiner Form nach ein einachsiges Scharniergelenk (Ginglymus).
7. Fő mozgásai az alkar hajlítása és feszítése. – Seine Hauptbewegungen sind die Beugung (Flexion) und Streckung (Extension) des Unterarms.
8. Feszítéskor a könyöknyúlvány a felkarcsont hátulsó könyökgödrébe illeszkedik. – Bei der Streckung tritt der Ellenbogenfortsatz (Olecranon) in die hintere Ellenbogengrube des Oberarmknochens (Fossa olecrani).
9. Erős hajlításkor a koronanyúlvány a felkarcsont elülső koronagödrébe kerül. – Bei starker Beugung gelangt der Kronenfortsatz (Processus coronoideus) in die vordere Kronengrube des Oberarmknochens (Fossa coronoidea).
10. A csontos ütközés mindkét véghelyzetben hozzájárul a mozgás határának kialakításához. – Der knöcherne Anschlag trägt in beiden Endstellungen zur Begrenzung der Bewegung bei.
11. A felkarcsont–orsócsonti ízületben a felkarcsont fejecskéje az orsócsont fejének felső bemélyedésével érintkezik. – Im Oberarm-Speichen-Gelenk steht das Oberarmköpfchen (Capitulum humeri) mit der Gelenkgrube des Speichenkopfes (Fovea articularis capitis radii) in Kontakt.
12. A felkarcsont fejecskéje gömbölyded, az orsócsonti ízfelszín pedig sekélyen homorú. – Das Oberarmköpfchen (Capitulum humeri) ist abgerundet, während die Gelenkfläche des Speichenkopfes flach konkav ist.
13. Ez a részízület részt vesz a hajlításban és a feszítésben. – Dieses Teilgelenk ist an der Beugung (Flexion) und Streckung (Extension) beteiligt.
14. Ugyanakkor az orsócsont feje a felkarcsont fejecskéjén el is fordulhat. – Gleichzeitig kann sich der Speichenkopf (Caput radii) auf dem Oberarmköpfchen (Capitulum humeri) drehen.
15. Ezért a felkarcsont–orsócsonti ízület az alkar befelé és kifelé fordítását is kíséri. – Daher begleitet das Oberarm-Speichen-Gelenk auch die Einwärts- und Auswärtsdrehung des Unterarms.
16. A felső orsócsont–singcsonti ízület a singcsont orsócsonti bevágása és az orsócsont fejének körkörös ízfelszíne között helyezkedik el. – Das obere Speichen-Ellen-Gelenk liegt zwischen der Speichenkerbe der Elle (Incisura radialis ulnae) und dem Gelenkumfang des Speichenkopfes (Circumferentia articularis capitis radii).
17. Az orsócsont fejét erős gyűrűszalag tartja a singcsont bevágásában. – Ein kräftiges Ringband der Speiche (Ligamentum anulare radii) hält den Speichenkopf in der Kerbe der Elle.
18. A gyűrűszalag a singcsonthoz rögzül, és majdnem teljes csontos-szalagos gyűrűt alkot. – Das Ringband ist an der Elle befestigt und bildet einen nahezu vollständigen knöchern-bandhaften Ring.
19. Ebben a gyűrűben az orsócsont feje a hossztengelye körül elfordulhat. – In diesem Ring kann sich der Speichenkopf um seine Längsachse drehen.
20. A felső radioulnaris ízület ezért forgóízületként működik. – Das obere Speichen-Ellen-Gelenk wirkt daher als Drehgelenk (Articulatio trochoidea).
21. A közös ízületi tok a felkarcsonton az ízfelszínek felett ered, és az alkarcsontok ízfelszíneinek közelében tapad. – Die gemeinsame Gelenkkapsel setzt am Oberarmknochen oberhalb der Gelenkflächen an und befestigt sich an den Unterarmknochen nahe den Gelenkflächen.
22. A tok elöl és hátul viszonylag laza, hogy ne akadályozza a hajlítást és a feszítést. – Die Kapsel ist vorne und hinten relativ weit, damit sie Beugung und Streckung nicht behindert.
23. Oldalirányban erős szalagok stabilizálják a könyökízületet. – Seitlich stabilisieren kräftige Bänder das Ellenbogengelenk.
24. A singcsont felőli oldalon a belső oldalszalag húzódik a felkarcsonttól a singcsonthoz. – Auf der Ellenseite verläuft das innere Seitenband (Ligamentum collaterale ulnare) vom Oberarmknochen zur Elle.
25. Az orsócsont felőli oldalon a külső oldalszalag kapcsolódik a gyűrűszalaghoz. – Auf der Speichenseite verbindet sich das äußere Seitenband (Ligamentum collaterale radiale) mit dem Ringband der Speiche.
26. Az oldalszalagok fékezik a könyök oldalirányú kinyílását. – Die Seitenbänder verhindern ein seitliches Aufklappen des Ellenbogens.
27. A könyökízületben a teljes feszítéstől számítva általában nagyjából százötven fokos hajlítás lehetséges. – Im Ellenbogengelenk ist aus der vollständigen Streckung gewöhnlich eine Beugung von ungefähr 150 Grad möglich.
28. A hajlítás véghelyzetét nemcsak a csontok, hanem a lágyrészek találkozása is korlátozhatja. – Die Endstellung der Beugung kann nicht nur durch die Knochen, sondern auch durch das Aneinanderliegen der Weichteile begrenzt werden.
29. A felkar és az alkar hossztengelye nyújtott könyöknél nem teljesen egyenes vonalat alkot. – Die Längsachsen von Oberarm und Unterarm bilden bei gestrecktem Ellenbogen keine völlig gerade Linie.
30. Az alkar enyhén kifelé tér, ami élettani valgushelyzetet hoz létre. – Der Unterarm weicht leicht nach außen ab, wodurch eine physiologische Valgusstellung entsteht.
31. Ennek a szögnek a nagysága egyénenként és nemenként is változhat. – Die Größe dieses Winkels kann individuell und zwischen den Geschlechtern variieren.
32. A könyök hátulsó részén a könyöknyúlvány közvetlenül a bőr alatt tapintható. – An der Rückseite des Ellenbogens ist der Ellenbogenfortsatz (Olecranon) unmittelbar unter der Haut tastbar.
33. A könyöknyúlvány felett nyálkatömlő csökkenti a bőr és a csont közötti súrlódást. – Über dem Ellenbogenfortsatz vermindert ein Schleimbeutel (Bursa subcutanea olecrani) die Reibung zwischen Haut und Knochen.
34. A közös tok ellenére a három részízület feladatai jól elkülöníthetők. – Trotz der gemeinsamen Kapsel lassen sich die Aufgaben der drei Teilgelenke klar unterscheiden.
35. A könyök stabil hajlítása és feszítése, valamint az alkar forgása csak a három részízület összehangolt működésével valósulhat meg. – Stabile Beugung und Streckung des Ellenbogens sowie die Drehung des Unterarms sind nur durch das abgestimmte Zusammenwirken aller drei Teilgelenke möglich.
(aufklappen)magyar
1. A könyökízület összetett ízület, amely három részízületből áll.
2. A három részízületet a felkarcsont–singcsonti, a felkarcsont–orsócsonti és a felső orsócsont–singcsonti ízület alkotja.
3. Mindhárom részízületet közös ízületi tok veszi körül.
4. A felkarcsont–singcsonti ízületben a felkarcsont orsó alakú ízületi hengere kapcsolódik a singcsont félhold alakú bevágásához.
5. A singcsont bevágását elöl a koronanyúlvány, hátul pedig a könyöknyúlvány határolja.
6. Ez a részízület alakja szerint egytengelyű csuklóízület.
7. Fő mozgásai az alkar hajlítása és feszítése.
8. Feszítéskor a könyöknyúlvány a felkarcsont hátulsó könyökgödrébe illeszkedik.
9. Erős hajlításkor a koronanyúlvány a felkarcsont elülső koronagödrébe kerül.
10. A csontos ütközés mindkét véghelyzetben hozzájárul a mozgás határának kialakításához.
11. A felkarcsont–orsócsonti ízületben a felkarcsont fejecskéje az orsócsont fejének felső bemélyedésével érintkezik.
12. A felkarcsont fejecskéje gömbölyded, az orsócsonti ízfelszín pedig sekélyen homorú.
13. Ez a részízület részt vesz a hajlításban és a feszítésben.
14. Ugyanakkor az orsócsont feje a felkarcsont fejecskéjén el is fordulhat.
15. Ezért a felkarcsont–orsócsonti ízület az alkar befelé és kifelé fordítását is kíséri.
16. A felső orsócsont–singcsonti ízület a singcsont orsócsonti bevágása és az orsócsont fejének körkörös ízfelszíne között helyezkedik el.
17. Az orsócsont fejét erős gyűrűszalag tartja a singcsont bevágásában.
18. A gyűrűszalag a singcsonthoz rögzül, és majdnem teljes csontos-szalagos gyűrűt alkot.
19. Ebben a gyűrűben az orsócsont feje a hossztengelye körül elfordulhat.
20. A felső radioulnaris ízület ezért forgóízületként működik.
21. A közös ízületi tok a felkarcsonton az ízfelszínek felett ered, és az alkarcsontok ízfelszíneinek közelében tapad.
22. A tok elöl és hátul viszonylag laza, hogy ne akadályozza a hajlítást és a feszítést.
23. Oldalirányban erős szalagok stabilizálják a könyökízületet.
24. A singcsont felőli oldalon a belső oldalszalag húzódik a felkarcsonttól a singcsonthoz.
25. Az orsócsont felőli oldalon a külső oldalszalag kapcsolódik a gyűrűszalaghoz.
26. Az oldalszalagok fékezik a könyök oldalirányú kinyílását.
27. A könyökízületben a teljes feszítéstől számítva általában nagyjából százötven fokos hajlítás lehetséges.
28. A hajlítás véghelyzetét nemcsak a csontok, hanem a lágyrészek találkozása is korlátozhatja.
29. A felkar és az alkar hossztengelye nyújtott könyöknél nem teljesen egyenes vonalat alkot.
30. Az alkar enyhén kifelé tér, ami élettani valgushelyzetet hoz létre.
31. Ennek a szögnek a nagysága egyénenként és nemenként is változhat.
32. A könyök hátulsó részén a könyöknyúlvány közvetlenül a bőr alatt tapintható.
33. A könyöknyúlvány felett nyálkatömlő csökkenti a bőr és a csont közötti súrlódást.
34. A közös tok ellenére a három részízület feladatai jól elkülöníthetők.
35. A könyök stabil hajlítása és feszítése, valamint az alkar forgása csak a három részízület összehangolt működésével valósulhat meg.
(aufklappen)német
1. Das Ellenbogengelenk (Articulatio cubiti) ist ein zusammengesetztes Gelenk, das aus drei Teilgelenken besteht.
2. Die drei Teilgelenke sind das Oberarm-Ellen-Gelenk (Articulatio humeroulnaris), das Oberarm-Speichen-Gelenk (Articulatio humeroradialis) und das obere Speichen-Ellen-Gelenk (Articulatio radioulnaris proximalis).
3. Alle drei Teilgelenke werden von einer gemeinsamen Gelenkkapsel (Capsula articularis) umschlossen.
4. Im Oberarm-Ellen-Gelenk greift die Oberarmrolle (Trochlea humeri) in die halbmondförmige Rollenkerbe der Elle (Incisura trochlearis ulnae).
5. Die Rollenkerbe der Elle wird vorne vom Kronenfortsatz (Processus coronoideus) und hinten vom Ellenbogenfortsatz (Olecranon) begrenzt.
6. Dieses Teilgelenk ist seiner Form nach ein einachsiges Scharniergelenk (Ginglymus).
7. Seine Hauptbewegungen sind die Beugung (Flexion) und Streckung (Extension) des Unterarms.
8. Bei der Streckung tritt der Ellenbogenfortsatz (Olecranon) in die hintere Ellenbogengrube des Oberarmknochens (Fossa olecrani).
9. Bei starker Beugung gelangt der Kronenfortsatz (Processus coronoideus) in die vordere Kronengrube des Oberarmknochens (Fossa coronoidea).
10. Der knöcherne Anschlag trägt in beiden Endstellungen zur Begrenzung der Bewegung bei.
11. Im Oberarm-Speichen-Gelenk steht das Oberarmköpfchen (Capitulum humeri) mit der Gelenkgrube des Speichenkopfes (Fovea articularis capitis radii) in Kontakt.
12. Das Oberarmköpfchen (Capitulum humeri) ist abgerundet, während die Gelenkfläche des Speichenkopfes flach konkav ist.
13. Dieses Teilgelenk ist an der Beugung (Flexion) und Streckung (Extension) beteiligt.
14. Gleichzeitig kann sich der Speichenkopf (Caput radii) auf dem Oberarmköpfchen (Capitulum humeri) drehen.
15. Daher begleitet das Oberarm-Speichen-Gelenk auch die Einwärts- und Auswärtsdrehung des Unterarms.
16. Das obere Speichen-Ellen-Gelenk liegt zwischen der Speichenkerbe der Elle (Incisura radialis ulnae) und dem Gelenkumfang des Speichenkopfes (Circumferentia articularis capitis radii).
17. Ein kräftiges Ringband der Speiche (Ligamentum anulare radii) hält den Speichenkopf in der Kerbe der Elle.
18. Das Ringband ist an der Elle befestigt und bildet einen nahezu vollständigen knöchern-bandhaften Ring.
19. In diesem Ring kann sich der Speichenkopf um seine Längsachse drehen.
20. Das obere Speichen-Ellen-Gelenk wirkt daher als Drehgelenk (Articulatio trochoidea).
21. Die gemeinsame Gelenkkapsel setzt am Oberarmknochen oberhalb der Gelenkflächen an und befestigt sich an den Unterarmknochen nahe den Gelenkflächen.
22. Die Kapsel ist vorne und hinten relativ weit, damit sie Beugung und Streckung nicht behindert.
23. Seitlich stabilisieren kräftige Bänder das Ellenbogengelenk.
24. Auf der Ellenseite verläuft das innere Seitenband (Ligamentum collaterale ulnare) vom Oberarmknochen zur Elle.
25. Auf der Speichenseite verbindet sich das äußere Seitenband (Ligamentum collaterale radiale) mit dem Ringband der Speiche.
26. Die Seitenbänder verhindern ein seitliches Aufklappen des Ellenbogens.
27. Im Ellenbogengelenk ist aus der vollständigen Streckung gewöhnlich eine Beugung von ungefähr 150 Grad möglich.
28. Die Endstellung der Beugung kann nicht nur durch die Knochen, sondern auch durch das Aneinanderliegen der Weichteile begrenzt werden.
29. Die Längsachsen von Oberarm und Unterarm bilden bei gestrecktem Ellenbogen keine völlig gerade Linie.
30. Der Unterarm weicht leicht nach außen ab, wodurch eine physiologische Valgusstellung entsteht.
31. Die Größe dieses Winkels kann individuell und zwischen den Geschlechtern variieren.
32. An der Rückseite des Ellenbogens ist der Ellenbogenfortsatz (Olecranon) unmittelbar unter der Haut tastbar.
33. Über dem Ellenbogenfortsatz vermindert ein Schleimbeutel (Bursa subcutanea olecrani) die Reibung zwischen Haut und Knochen.
34. Trotz der gemeinsamen Kapsel lassen sich die Aufgaben der drei Teilgelenke klar unterscheiden.
35. Stabile Beugung und Streckung des Ellenbogens sowie die Drehung des Unterarms sind nur durch das abgestimmte Zusammenwirken aller drei Teilgelenke möglich.