4.16.4 – A láb boltozatai – Die Fußgewölbe
1. A láb csontjai nem laposan fekszenek a talajon, hanem több egymással összefüggő boltozatot alkotnak. – Die Knochen des Fußes liegen nicht flach auf dem Boden, sondern bilden mehrere miteinander verbundene Gewölbe.
2. A boltozatos szerkezet egyszerre növeli a láb teherbírását és rugalmasságát. – Die Gewölbekonstruktion erhöht zugleich die Belastbarkeit und die Elastizität des Fußes.
3. Három fő boltozatot különböztetünk meg: a belső és a külső hosszanti, valamint a harántboltozatot. – Man unterscheidet drei Hauptgewölbe: das innere und das äußere Längsgewölbe sowie das Quergewölbe.
4. A belső hosszanti boltozat magasabb, rugalmasabb és mozgékonyabb. – Das innere Längsgewölbe ist höher, elastischer und beweglicher.
5. A sarokcsonttól az ugrócsonton, a sajkacsonton és az ékcsontokon át az első három lábközépcsontig húzódik. – Es verläuft vom Fersenbein über Sprungbein, Kahnbein und Keilbeine bis zu den ersten drei Mittelfußknochen.
6. Ennek a boltozatnak az ugrócsont feje a legmagasabb és mechanikailag központi része. – Der Kopf des Sprungbeins bildet den höchsten und mechanisch zentralen Abschnitt dieses Gewölbes.
7. A belső boltozat terheléskor kissé lesüllyed, tehermentesítéskor pedig ismét megemelkedik. – Das innere Gewölbe senkt sich unter Belastung leicht ab und hebt sich bei Entlastung wieder an.
8. A külső hosszanti boltozat alacsonyabb és merevebb. – Das äußere Längsgewölbe ist niedriger und steifer.
9. A sarokcsontból, a köbcsontból és a negyedik-ötödik lábközépcsontból épül fel. – Es wird aus Fersenbein, Würfelbein sowie dem vierten und fünften Mittelfußknochen aufgebaut.
10. Ez a külső ív álláskor nagyobb felületen érintkezik a talajjal. – Dieser äußere Bogen berührt beim Stehen auf einer größeren Fläche den Boden.
11. A harántboltozat a láb belső és külső széle között húzódik. – Das Quergewölbe verläuft zwischen dem inneren und dem äußeren Fußrand.
12. Legkifejezettebb része a lábtő elülső és a lábközép hátulsó szakaszán található. – Sein deutlichster Abschnitt liegt im vorderen Teil der Fußwurzel und im hinteren Teil des Mittelfußes.
13. Kialakításában főként az ékcsontok, a köbcsont és a lábközépcsontok alapjai vesznek részt. – An seiner Bildung sind vor allem die Keilbeine, das Würfelbein und die Basen der Mittelfußknochen beteiligt.
14. A lábboltozatokat a csontok alakja önmagában nem képes tartósan fenntartani. – Die Form der Knochen allein kann die Fußgewölbe nicht dauerhaft erhalten.
15. A boltozatokat szalagok, inak, talpi kötőszövetes lemezek és izmok biztosítják. – Die Gewölbe werden durch Bänder, Sehnen, bindegewebige Platten der Fußsohle und Muskeln gesichert.
16. A talpi bőnye erős lemezként a sarokcsonttól a lábujjak felé feszül. – Die Plantaraponeurose (Aponeurosis plantaris) spannt sich als kräftige Platte vom Fersenbein in Richtung der Zehen.
17. Terheléskor megfeszül, és megakadályozza a hosszanti boltozat túlzott ellapulását. – Unter Belastung spannt sie sich an und verhindert ein übermäßiges Abflachen des Längsgewölbes.
18. A hosszú és a rövid talpi szalag főként a külső hosszanti boltozatot erősíti. – Das lange Sohlenband (Ligamentum plantare longum) und das kurze Sohlenband (Ligamentum calcaneocuboideum plantare) verstärken vor allem das äußere Längsgewölbe.
19. A sarokcsontot a sajkacsonttal összekötő erős szalag alátámasztja az ugrócsont fejét. – Ein kräftiges Band zwischen Fersenbein und Kahnbein stützt den Kopf des Sprungbeins.
20. Ezt a szalagot rugószalagnak is nevezik, mert rugalmasan enged a terhelésnek. – Dieses Band wird auch Pfannenband (Ligamentum calcaneonaviculare plantare) genannt, weil es der Belastung elastisch nachgibt.
21. Az izmok és inaik aktív módon feszítik és emelik a boltozatokat. – Die Muskeln und ihre Sehnen spannen und heben die Gewölbe aktiv.
22. A hátulsó sípcsonti izom ina különösen fontos a belső hosszanti boltozat fenntartásában. – Die Sehne des hinteren Schienbeinmuskels (Musculus tibialis posterior) ist besonders wichtig für die Erhaltung des inneren Längsgewölbes.
23. Az elülső sípcsonti izom és a hosszú szárkapcsi izom inai kengyelszerűen fogják körül a lábat. – Die Sehnen des vorderen Schienbeinmuskels (Musculus tibialis anterior) und des langen Wadenbeinmuskels (Musculus fibularis longus) umfassen den Fuß wie ein Steigbügel.
24. Ez a két ín együtt jelentősen támogatja a harántboltozatot. – Diese beiden Sehnen unterstützen gemeinsam wesentlich das Quergewölbe.
25. A rövid talpizmok finoman szabályozzák a láb alakját állás és járás közben. – Die kurzen Fußsohlenmuskeln regulieren die Form des Fußes beim Stehen und Gehen fein.
26. A láb három fő támaszpontja a sarok, az első és az ötödik lábközépcsont feje. – Die drei Hauptstützpunkte des Fußes sind die Ferse sowie die Köpfe des ersten und fünften Mittelfußknochens.
27. E három pont között a boltozatok rugalmas teherelosztó rendszert alkotnak. – Zwischen diesen drei Punkten bilden die Gewölbe ein elastisches System zur Lastverteilung.
28. Járáskor a boltozatok tompítják az ütközést, energiát tárolnak, majd az elrugaszkodáskor visszaadják azt. – Beim Gehen dämpfen die Gewölbe den Aufprall, speichern Energie und geben sie beim Abstoß wieder ab.
29. A boltozatok gyengülése lúdtalphoz, túlzott kiemelkedésük pedig magas lábboltozathoz vezethet. – Eine Schwächung der Gewölbe kann zum Plattfuß (Pes planus), eine übermäßige Ausprägung zum Hohlfuß (Pes cavus) führen.
30. Az egészséges lábboltozat tehát nem merev ív, hanem terheléshez alkalmazkodó, dinamikus tartórendszer. – Ein gesundes Fußgewölbe ist somit kein starrer Bogen, sondern ein dynamisches, an die Belastung angepasstes Stützsystem.
(aufklappen)magyar
1. A láb csontjai nem laposan fekszenek a talajon, hanem több egymással összefüggő boltozatot alkotnak.
2. A boltozatos szerkezet egyszerre növeli a láb teherbírását és rugalmasságát.
3. Három fő boltozatot különböztetünk meg: a belső és a külső hosszanti, valamint a harántboltozatot.
4. A belső hosszanti boltozat magasabb, rugalmasabb és mozgékonyabb.
5. A sarokcsonttól az ugrócsonton, a sajkacsonton és az ékcsontokon át az első három lábközépcsontig húzódik.
6. Ennek a boltozatnak az ugrócsont feje a legmagasabb és mechanikailag központi része.
7. A belső boltozat terheléskor kissé lesüllyed, tehermentesítéskor pedig ismét megemelkedik.
8. A külső hosszanti boltozat alacsonyabb és merevebb.
9. A sarokcsontból, a köbcsontból és a negyedik-ötödik lábközépcsontból épül fel.
10. Ez a külső ív álláskor nagyobb felületen érintkezik a talajjal.
11. A harántboltozat a láb belső és külső széle között húzódik.
12. Legkifejezettebb része a lábtő elülső és a lábközép hátulsó szakaszán található.
13. Kialakításában főként az ékcsontok, a köbcsont és a lábközépcsontok alapjai vesznek részt.
14. A lábboltozatokat a csontok alakja önmagában nem képes tartósan fenntartani.
15. A boltozatokat szalagok, inak, talpi kötőszövetes lemezek és izmok biztosítják.
16. A talpi bőnye erős lemezként a sarokcsonttól a lábujjak felé feszül.
17. Terheléskor megfeszül, és megakadályozza a hosszanti boltozat túlzott ellapulását.
18. A hosszú és a rövid talpi szalag főként a külső hosszanti boltozatot erősíti.
19. A sarokcsontot a sajkacsonttal összekötő erős szalag alátámasztja az ugrócsont fejét.
20. Ezt a szalagot rugószalagnak is nevezik, mert rugalmasan enged a terhelésnek.
21. Az izmok és inaik aktív módon feszítik és emelik a boltozatokat.
22. A hátulsó sípcsonti izom ina különösen fontos a belső hosszanti boltozat fenntartásában.
23. Az elülső sípcsonti izom és a hosszú szárkapcsi izom inai kengyelszerűen fogják körül a lábat.
24. Ez a két ín együtt jelentősen támogatja a harántboltozatot.
25. A rövid talpizmok finoman szabályozzák a láb alakját állás és járás közben.
26. A láb három fő támaszpontja a sarok, az első és az ötödik lábközépcsont feje.
27. E három pont között a boltozatok rugalmas teherelosztó rendszert alkotnak.
28. Járáskor a boltozatok tompítják az ütközést, energiát tárolnak, majd az elrugaszkodáskor visszaadják azt.
29. A boltozatok gyengülése lúdtalphoz, túlzott kiemelkedésük pedig magas lábboltozathoz vezethet.
30. Az egészséges lábboltozat tehát nem merev ív, hanem terheléshez alkalmazkodó, dinamikus tartórendszer.
(aufklappen)német
1. Die Knochen des Fußes liegen nicht flach auf dem Boden, sondern bilden mehrere miteinander verbundene Gewölbe.
2. Die Gewölbekonstruktion erhöht zugleich die Belastbarkeit und die Elastizität des Fußes.
3. Man unterscheidet drei Hauptgewölbe: das innere und das äußere Längsgewölbe sowie das Quergewölbe.
4. Das innere Längsgewölbe ist höher, elastischer und beweglicher.
5. Es verläuft vom Fersenbein über Sprungbein, Kahnbein und Keilbeine bis zu den ersten drei Mittelfußknochen.
6. Der Kopf des Sprungbeins bildet den höchsten und mechanisch zentralen Abschnitt dieses Gewölbes.
7. Das innere Gewölbe senkt sich unter Belastung leicht ab und hebt sich bei Entlastung wieder an.
8. Das äußere Längsgewölbe ist niedriger und steifer.
9. Es wird aus Fersenbein, Würfelbein sowie dem vierten und fünften Mittelfußknochen aufgebaut.
10. Dieser äußere Bogen berührt beim Stehen auf einer größeren Fläche den Boden.
11. Das Quergewölbe verläuft zwischen dem inneren und dem äußeren Fußrand.
12. Sein deutlichster Abschnitt liegt im vorderen Teil der Fußwurzel und im hinteren Teil des Mittelfußes.
13. An seiner Bildung sind vor allem die Keilbeine, das Würfelbein und die Basen der Mittelfußknochen beteiligt.
14. Die Form der Knochen allein kann die Fußgewölbe nicht dauerhaft erhalten.
15. Die Gewölbe werden durch Bänder, Sehnen, bindegewebige Platten der Fußsohle und Muskeln gesichert.
16. Die Plantaraponeurose (Aponeurosis plantaris) spannt sich als kräftige Platte vom Fersenbein in Richtung der Zehen.
17. Unter Belastung spannt sie sich an und verhindert ein übermäßiges Abflachen des Längsgewölbes.
18. Das lange Sohlenband (Ligamentum plantare longum) und das kurze Sohlenband (Ligamentum calcaneocuboideum plantare) verstärken vor allem das äußere Längsgewölbe.
19. Ein kräftiges Band zwischen Fersenbein und Kahnbein stützt den Kopf des Sprungbeins.
20. Dieses Band wird auch Pfannenband (Ligamentum calcaneonaviculare plantare) genannt, weil es der Belastung elastisch nachgibt.
21. Die Muskeln und ihre Sehnen spannen und heben die Gewölbe aktiv.
22. Die Sehne des hinteren Schienbeinmuskels (Musculus tibialis posterior) ist besonders wichtig für die Erhaltung des inneren Längsgewölbes.
23. Die Sehnen des vorderen Schienbeinmuskels (Musculus tibialis anterior) und des langen Wadenbeinmuskels (Musculus fibularis longus) umfassen den Fuß wie ein Steigbügel.
24. Diese beiden Sehnen unterstützen gemeinsam wesentlich das Quergewölbe.
25. Die kurzen Fußsohlenmuskeln regulieren die Form des Fußes beim Stehen und Gehen fein.
26. Die drei Hauptstützpunkte des Fußes sind die Ferse sowie die Köpfe des ersten und fünften Mittelfußknochens.
27. Zwischen diesen drei Punkten bilden die Gewölbe ein elastisches System zur Lastverteilung.
28. Beim Gehen dämpfen die Gewölbe den Aufprall, speichern Energie und geben sie beim Abstoß wieder ab.
29. Eine Schwächung der Gewölbe kann zum Plattfuß (Pes planus), eine übermäßige Ausprägung zum Hohlfuß (Pes cavus) führen.
30. Ein gesundes Fußgewölbe ist somit kein starrer Bogen, sondern ein dynamisches, an die Belastung angepasstes Stützsystem.