modjor.de

3.9.2 – Literatur kurz


3.9.2 – Berzsenyi ódái és elégiái – Berzsenyis Oden und Elegien


1. Berzsenyi költészete elsősorban két műfajt követ. – Berzsenyis Dichtung folgt vor allem zwei Gattungen.

2. Az egyik műfaj az óda. – Die eine Gattung ist die Ode.

3. A másik műfaj az elégia. – Die andere Gattung ist die Elegie.

4. Mindkettő az antik költészetből származik. – Beide stammen aus der antiken Dichtung.

5. Az óda ünnepélyes, emelkedett hangú költemény. – Die Ode ist ein feierliches, erhabenes Gedicht.

6. Nagy és méltó tárgyakat énekel meg. – Sie besingt große, würdige Gegenstände.

7. Hangvétele emelkedett és komoly. – Ihr Ton ist gehoben und ernst.

8. Az elégia melankolikus hangulatú költemény. – Die Elegie ist ein wehmütiges Gedicht.

9. A veszteséget és a mulandóságot panaszolja. – Sie klagt über Verlust und Vergänglichkeit.

10. Hangvétele szomorú és elgondolkodó. – Ihr Ton ist trauervoll und nachdenklich.

11. Berzsenyi mindkét műfajt mesterien művelte. – Berzsenyi beherrschte beide Gattungen meisterhaft.

12. Legfontosabb példaképe Horatius római költő volt. – Sein großes Vorbild war der römische Dichter Horaz.

13. Horatius az óda mestere volt. – Horaz war ein Meister der Ode.

14. Berzsenyi jól ismerte műveit. – Berzsenyi kannte seine Werke genau.

15. A formát és a szellemiséget is átvette tőle. – Er übernahm von ihm die Form und den Geist.

16. Az antik versmértékeket szintén alkalmazta. – Auch die antiken Versmaße übernahm er.

17. Szigorú, klasszikus versformákban írt. – Er schrieb in strengen, klassischen Maßen.

18. Ezek a versmértékek művésziek és nehezek. – Diese Maße sind kunstvoll und schwierig.

19. Berzsenyi nagy biztonsággal használta őket. – Berzsenyi handhabte sie mit großer Sicherheit.

20. Versei emelkedettek és zengzetesek. – Seine Verse sind erhaben und klangvoll.

21. Ünnepélyes méltóság jellemzi őket. – Sie besitzen eine feierliche Würde.

22. Berzsenyi ezért a klasszicizmushoz tartozik. – Damit gehört Berzsenyi zum Klassizismus.

23. A klasszicizmus az antikvitás példáit követte. – Der Klassizismus ahmte die Antike nach.

24. Nagyra értékelte a mértéket, a rendet és az emelkedettséget. – Er schätzte Maß, Ordnung und Erhabenheit.

25. Berzsenyi ódái ezt az eszményt testesítik meg. – Berzsenyis Oden verkörpern dieses Ideal.

26. Berzsenyi azonban nem csupán hűvös utánzó volt. – Doch Berzsenyi war nicht nur ein kühler Nachahmer.

27. Verseiben erős érzelmek izzanak. – In seinen Versen glüht ein starkes Gefühl.

28. A szigorú forma mögött nagy szenvedély él. – Unter der strengen Form lebt eine große Leidenschaft.

29. Ez teszi költészetét különösen erőteljessé. – Das macht seine Dichtung besonders kraftvoll.

30. A klasszikus formát heves érzelmekkel kapcsolja össze. – Er verbindet klassische Form und heftiges Empfinden.

31. Ez a kapcsolat költészetének sajátos ismertetőjegye. – Diese Verbindung ist sein besonderes Kennzeichen.

32. Egyesek már a romantika előfutárát látják benne. – Manche sehen in ihm schon einen Vorboten der Romantik.

33. Érzelmei gyakran viharosak és hatalmasak. – Seine Gefühle sind oft stürmisch und gewaltig.

34. Szigorú formákkal azonban kordában tartja őket. – Doch er bändigt sie in strenger Form.

35. Költészete ebből a feszültségből nyeri erejét. – Aus dieser Spannung lebt seine Dichtung.

36. Berzsenyi ódái nagy témákat dolgoznak fel. – Berzsenyis Oden behandeln große Themen.

37. A sorsról és az erényről szólnak. – Sie sprechen vom Schicksal und von der Tugend.

38. Állhatatosságra és méltóságra intenek. – Sie mahnen zur Standhaftigkeit und zur Würde.

39. A bölcs és mértékletes embert dicsőítik. – Sie preisen den weisen, maßvollen Menschen.

40. Berzsenyi ebben Horatius tanítását követi. – Darin folgt Berzsenyi der Lehre des Horaz.

41. Fontos témája a belső nyugalom. – Ein wichtiges Thema ist die innere Ruhe.

42. Az embernek meg kell elégednie saját sorsával. – Der Mensch solle sich mit seinem Los begnügen.

43. Nem szabad gazdagságra és dicsőségre törekednie. – Er solle nicht nach Reichtum und Ehre streben.

44. Az igazi boldogság a megelégedettségben rejlik. – Wahres Glück liege in der Genügsamkeit.

45. Berzsenyi ezt a tanítást hirdeti ódáiban. – Diese Lehre verkündet Berzsenyi in seinen Oden.

46. Egy másik fontos témája a mulandóság. – Ein anderes Thema ist die Vergänglichkeit.

47. Minden földi dolog múló és mulandó. – Alles Irdische ist flüchtig und vergänglich.

48. A gazdagság, az ifjúság és a szépség elmúlik. – Reichtum, Jugend und Schönheit vergehen.

49. Ez a felismerés számos költeményét áthatja. – Diese Erkenntnis durchzieht viele Gedichte.

50. Különösen elégiái foglalkoznak a mulandósággal. – Besonders die Elegien handeln von der Vergänglichkeit.

51. Leghíresebb elégiája az „A közelítő tél”. – Die berühmteste Elegie heißt „A közelítő tél”.

52. A cím jelentése „A közeledő tél”. – Der Titel bedeutet „Der nahende Winter”.

53. A költemény a késő őszt írja le. – Das Gedicht beschreibt den späten Herbst.

54. A természet elhervad és elhal. – Die Natur verwelkt und stirbt ab.

55. A virágok elhervadnak, a madarak elhallgatnak. – Die Blumen verblühen, die Vögel schweigen.

56. Ezek a képek a mulandóságot jelképezik. – Diese Bilder stehen für die Vergänglichkeit.

57. A természet ősze az emberi élet őszét tükrözi. – Der Herbst der Natur spiegelt den Herbst des Lebens.

58. A költő saját öregedésére gondol. – Der Dichter denkt an sein eigenes Altern.

59. Az ő ifjúsága is visszavonhatatlanul elmúlt. – Auch seine Jugend ist unwiederbringlich dahin.

60. Az élet örömei nem térnek vissza. – Die Freuden des Lebens kehren nicht zurück.

61. Ez a fájdalmas melankólia tölti be az egész költeményt. – Diese Wehmut erfüllt das ganze Gedicht.

62. Mély és csendes szomorúság jellemzi. – Es ist von tiefer, stiller Trauer geprägt.

63. Ugyanakkor rendkívül szép költemény. – Zugleich ist es von großer Schönheit.

64. Természeti képei finomak és pontosak. – Die Naturbilder sind zart und genau.

65. A versek dallamosan és ünnepélyesen hangzanak. – Die Verse klingen melodisch und feierlich.

66. Így kapcsolódik össze a költeményben a szomorúság és a szépség. – So verbindet das Gedicht Trauer und Schönheit.

67. Az irodalom legszebb elégiái közé tartozik. – Es gehört zu den schönsten Elegien der Literatur.

68. Egy másik szép elégiája egy barátnőhöz írt levél. – Eine weitere schöne Elegie ist ein Brief an eine Freundin.

69. Ebben a költő visszatekint az életére. – In ihr blickt der Dichter auf sein Leben zurück.

70. Elmúlt örömökre és régi barátokra gondol. – Er denkt an vergangene Freuden und Freunde.

71. A mulandóság miatti szomorúság itt is megszólal. – Auch hier klingt die Wehmut über die Vergänglichkeit an.

72. Berzsenyi elégiái nagyon személyesek. – Berzsenyis Elegien sind sehr persönlich.

73. Ezekben a költő önmagáról beszél. – In ihnen spricht der Dichter von sich selbst.

74. Megmutatja érzéseit és gondolatait. – Er zeigt seine Gefühle und seine Gedanken.

75. Ez teszi őket annyira hatásossá és megindítóvá. – Das macht sie so eindringlich und bewegend.

76. Ódái ezzel szemben általánosabbak. – Seine Oden dagegen sind allgemeiner.

77. Bennük minden emberhez szól. – In ihnen spricht er zu allen Menschen.

78. Bölcsességet hirdet, és erényre int. – Er verkündet Weisheit und mahnt zur Tugend.

79. Így egészítik ki egymást az ódák és az elégiák. – So ergänzen sich Oden und Elegien.

80. Az előbbiek emelkedettek és tanító jellegűek. – Die einen sind erhaben und lehrhaft.

81. Az utóbbiak melankolikusak és személyesek. – Die anderen sind wehmütig und persönlich.

82. Együtt Berzsenyi művészetének egészét mutatják meg. – Beide zusammen zeigen Berzsenyis ganze Kunst.

83. Nyelve gazdag és erőteljes. – Seine Sprache ist reich und kraftvoll.

84. Merész költői képekben bővelkedik. – Sie ist voller kühner Bilder.

85. Egyes versei nehezek és homályosak. – Manche Verse sind schwer und dunkel.

86. Figyelmet követelnek az olvasótól. – Sie verlangen vom Leser Aufmerksamkeit.

87. Ere­jük azonban rendkívüli. – Doch ihre Kraft ist außerordentlich.

88. Berzsenyit egyesek nehezen érthető költőnek tartották. – Berzsenyi galt manchen als schwer verständlich.

89. Nagysága azonban részben éppen ebben rejlik. – Gerade darin liegt aber seine Größe.

90. Merész és szokatlan kifejezéseket használt. – Er wagte kühne, ungewöhnliche Ausdrücke.

91. Új magasságokba emelte a költői nyelvet. – Er hob die Sprache zu neuer Höhe.

92. Ezzel gazdagította a magyar költészetet. – Damit bereicherte er die ungarische Dichtung.

93. Ódái és elégiái a klasszicizmus csúcspontjai. – Seine Oden und Elegien sind Höhepunkte des Klassizismus.

94. Az antik formát modern érzelmekkel kapcsolják össze. – Sie verbinden antike Form und modernes Gefühl.

95. Emelkedettek, ugyanakkor személyesek. – Sie sind erhaben und doch persönlich.

96. Szigorúak, ugyanakkor szenvedélyesek. – Sie sind streng und doch leidenschaftlich.

97. Különleges értékük ebben az összekapcsolásban rejlik. – In dieser Verbindung liegt ihr besonderer Wert.

98. Berzsenyi ezzel két korszak között áll. – Berzsenyi steht damit zwischen zwei Epochen.

99. A klasszicizmushoz tartozik, ugyanakkor már a romantika felé mutat. – Er gehört dem Klassizismus an und weist auf die Romantik voraus.

100. Ódái és elégiái biztosítják számára helyét a legnagyobb költők között. – Seine Oden und Elegien sichern ihm einen festen Platz unter den Großen.

(aufklappen)magyar

1. Berzsenyi költészete elsősorban két műfajt követ.

2. Az egyik műfaj az óda.

3. A másik műfaj az elégia.

4. Mindkettő az antik költészetből származik.

5. Az óda ünnepélyes, emelkedett hangú költemény.

6. Nagy és méltó tárgyakat énekel meg.

7. Hangvétele emelkedett és komoly.

8. Az elégia melankolikus hangulatú költemény.

9. A veszteséget és a mulandóságot panaszolja.

10. Hangvétele szomorú és elgondolkodó.

11. Berzsenyi mindkét műfajt mesterien művelte.

12. Legfontosabb példaképe Horatius római költő volt.

13. Horatius az óda mestere volt.

14. Berzsenyi jól ismerte műveit.

15. A formát és a szellemiséget is átvette tőle.

16. Az antik versmértékeket szintén alkalmazta.

17. Szigorú, klasszikus versformákban írt.

18. Ezek a versmértékek művésziek és nehezek.

19. Berzsenyi nagy biztonsággal használta őket.

20. Versei emelkedettek és zengzetesek.

21. Ünnepélyes méltóság jellemzi őket.

22. Berzsenyi ezért a klasszicizmushoz tartozik.

23. A klasszicizmus az antikvitás példáit követte.

24. Nagyra értékelte a mértéket, a rendet és az emelkedettséget.

25. Berzsenyi ódái ezt az eszményt testesítik meg.

26. Berzsenyi azonban nem csupán hűvös utánzó volt.

27. Verseiben erős érzelmek izzanak.

28. A szigorú forma mögött nagy szenvedély él.

29. Ez teszi költészetét különösen erőteljessé.

30. A klasszikus formát heves érzelmekkel kapcsolja össze.

31. Ez a kapcsolat költészetének sajátos ismertetőjegye.

32. Egyesek már a romantika előfutárát látják benne.

33. Érzelmei gyakran viharosak és hatalmasak.

34. Szigorú formákkal azonban kordában tartja őket.

35. Költészete ebből a feszültségből nyeri erejét.

36. Berzsenyi ódái nagy témákat dolgoznak fel.

37. A sorsról és az erényről szólnak.

38. Állhatatosságra és méltóságra intenek.

39. A bölcs és mértékletes embert dicsőítik.

40. Berzsenyi ebben Horatius tanítását követi.

41. Fontos témája a belső nyugalom.

42. Az embernek meg kell elégednie saját sorsával.

43. Nem szabad gazdagságra és dicsőségre törekednie.

44. Az igazi boldogság a megelégedettségben rejlik.

45. Berzsenyi ezt a tanítást hirdeti ódáiban.

46. Egy másik fontos témája a mulandóság.

47. Minden földi dolog múló és mulandó.

48. A gazdagság, az ifjúság és a szépség elmúlik.

49. Ez a felismerés számos költeményét áthatja.

50. Különösen elégiái foglalkoznak a mulandósággal.

51. Leghíresebb elégiája az „A közelítő tél”.

52. A cím jelentése „A közeledő tél”.

53. A költemény a késő őszt írja le.

54. A természet elhervad és elhal.

55. A virágok elhervadnak, a madarak elhallgatnak.

56. Ezek a képek a mulandóságot jelképezik.

57. A természet ősze az emberi élet őszét tükrözi.

58. A költő saját öregedésére gondol.

59. Az ő ifjúsága is visszavonhatatlanul elmúlt.

60. Az élet örömei nem térnek vissza.

61. Ez a fájdalmas melankólia tölti be az egész költeményt.

62. Mély és csendes szomorúság jellemzi.

63. Ugyanakkor rendkívül szép költemény.

64. Természeti képei finomak és pontosak.

65. A versek dallamosan és ünnepélyesen hangzanak.

66. Így kapcsolódik össze a költeményben a szomorúság és a szépség.

67. Az irodalom legszebb elégiái közé tartozik.

68. Egy másik szép elégiája egy barátnőhöz írt levél.

69. Ebben a költő visszatekint az életére.

70. Elmúlt örömökre és régi barátokra gondol.

71. A mulandóság miatti szomorúság itt is megszólal.

72. Berzsenyi elégiái nagyon személyesek.

73. Ezekben a költő önmagáról beszél.

74. Megmutatja érzéseit és gondolatait.

75. Ez teszi őket annyira hatásossá és megindítóvá.

76. Ódái ezzel szemben általánosabbak.

77. Bennük minden emberhez szól.

78. Bölcsességet hirdet, és erényre int.

79. Így egészítik ki egymást az ódák és az elégiák.

80. Az előbbiek emelkedettek és tanító jellegűek.

81. Az utóbbiak melankolikusak és személyesek.

82. Együtt Berzsenyi művészetének egészét mutatják meg.

83. Nyelve gazdag és erőteljes.

84. Merész költői képekben bővelkedik.

85. Egyes versei nehezek és homályosak.

86. Figyelmet követelnek az olvasótól.

87. Ere­jük azonban rendkívüli.

88. Berzsenyit egyesek nehezen érthető költőnek tartották.

89. Nagysága azonban részben éppen ebben rejlik.

90. Merész és szokatlan kifejezéseket használt.

91. Új magasságokba emelte a költői nyelvet.

92. Ezzel gazdagította a magyar költészetet.

93. Ódái és elégiái a klasszicizmus csúcspontjai.

94. Az antik formát modern érzelmekkel kapcsolják össze.

95. Emelkedettek, ugyanakkor személyesek.

96. Szigorúak, ugyanakkor szenvedélyesek.

97. Különleges értékük ebben az összekapcsolásban rejlik.

98. Berzsenyi ezzel két korszak között áll.

99. A klasszicizmushoz tartozik, ugyanakkor már a romantika felé mutat.

100. Ódái és elégiái biztosítják számára helyét a legnagyobb költők között.

(aufklappen)német

1. Berzsenyis Dichtung folgt vor allem zwei Gattungen.

2. Die eine Gattung ist die Ode.

3. Die andere Gattung ist die Elegie.

4. Beide stammen aus der antiken Dichtung.

5. Die Ode ist ein feierliches, erhabenes Gedicht.

6. Sie besingt große, würdige Gegenstände.

7. Ihr Ton ist gehoben und ernst.

8. Die Elegie ist ein wehmütiges Gedicht.

9. Sie klagt über Verlust und Vergänglichkeit.

10. Ihr Ton ist trauervoll und nachdenklich.

11. Berzsenyi beherrschte beide Gattungen meisterhaft.

12. Sein großes Vorbild war der römische Dichter Horaz.

13. Horaz war ein Meister der Ode.

14. Berzsenyi kannte seine Werke genau.

15. Er übernahm von ihm die Form und den Geist.

16. Auch die antiken Versmaße übernahm er.

17. Er schrieb in strengen, klassischen Maßen.

18. Diese Maße sind kunstvoll und schwierig.

19. Berzsenyi handhabte sie mit großer Sicherheit.

20. Seine Verse sind erhaben und klangvoll.

21. Sie besitzen eine feierliche Würde.

22. Damit gehört Berzsenyi zum Klassizismus.

23. Der Klassizismus ahmte die Antike nach.

24. Er schätzte Maß, Ordnung und Erhabenheit.

25. Berzsenyis Oden verkörpern dieses Ideal.

26. Doch Berzsenyi war nicht nur ein kühler Nachahmer.

27. In seinen Versen glüht ein starkes Gefühl.

28. Unter der strengen Form lebt eine große Leidenschaft.

29. Das macht seine Dichtung besonders kraftvoll.

30. Er verbindet klassische Form und heftiges Empfinden.

31. Diese Verbindung ist sein besonderes Kennzeichen.

32. Manche sehen in ihm schon einen Vorboten der Romantik.

33. Seine Gefühle sind oft stürmisch und gewaltig.

34. Doch er bändigt sie in strenger Form.

35. Aus dieser Spannung lebt seine Dichtung.

36. Berzsenyis Oden behandeln große Themen.

37. Sie sprechen vom Schicksal und von der Tugend.

38. Sie mahnen zur Standhaftigkeit und zur Würde.

39. Sie preisen den weisen, maßvollen Menschen.

40. Darin folgt Berzsenyi der Lehre des Horaz.

41. Ein wichtiges Thema ist die innere Ruhe.

42. Der Mensch solle sich mit seinem Los begnügen.

43. Er solle nicht nach Reichtum und Ehre streben.

44. Wahres Glück liege in der Genügsamkeit.

45. Diese Lehre verkündet Berzsenyi in seinen Oden.

46. Ein anderes Thema ist die Vergänglichkeit.

47. Alles Irdische ist flüchtig und vergänglich.

48. Reichtum, Jugend und Schönheit vergehen.

49. Diese Erkenntnis durchzieht viele Gedichte.

50. Besonders die Elegien handeln von der Vergänglichkeit.

51. Die berühmteste Elegie heißt „A közelítő tél”.

52. Der Titel bedeutet „Der nahende Winter”.

53. Das Gedicht beschreibt den späten Herbst.

54. Die Natur verwelkt und stirbt ab.

55. Die Blumen verblühen, die Vögel schweigen.

56. Diese Bilder stehen für die Vergänglichkeit.

57. Der Herbst der Natur spiegelt den Herbst des Lebens.

58. Der Dichter denkt an sein eigenes Altern.

59. Auch seine Jugend ist unwiederbringlich dahin.

60. Die Freuden des Lebens kehren nicht zurück.

61. Diese Wehmut erfüllt das ganze Gedicht.

62. Es ist von tiefer, stiller Trauer geprägt.

63. Zugleich ist es von großer Schönheit.

64. Die Naturbilder sind zart und genau.

65. Die Verse klingen melodisch und feierlich.

66. So verbindet das Gedicht Trauer und Schönheit.

67. Es gehört zu den schönsten Elegien der Literatur.

68. Eine weitere schöne Elegie ist ein Brief an eine Freundin.

69. In ihr blickt der Dichter auf sein Leben zurück.

70. Er denkt an vergangene Freuden und Freunde.

71. Auch hier klingt die Wehmut über die Vergänglichkeit an.

72. Berzsenyis Elegien sind sehr persönlich.

73. In ihnen spricht der Dichter von sich selbst.

74. Er zeigt seine Gefühle und seine Gedanken.

75. Das macht sie so eindringlich und bewegend.

76. Seine Oden dagegen sind allgemeiner.

77. In ihnen spricht er zu allen Menschen.

78. Er verkündet Weisheit und mahnt zur Tugend.

79. So ergänzen sich Oden und Elegien.

80. Die einen sind erhaben und lehrhaft.

81. Die anderen sind wehmütig und persönlich.

82. Beide zusammen zeigen Berzsenyis ganze Kunst.

83. Seine Sprache ist reich und kraftvoll.

84. Sie ist voller kühner Bilder.

85. Manche Verse sind schwer und dunkel.

86. Sie verlangen vom Leser Aufmerksamkeit.

87. Doch ihre Kraft ist außerordentlich.

88. Berzsenyi galt manchen als schwer verständlich.

89. Gerade darin liegt aber seine Größe.

90. Er wagte kühne, ungewöhnliche Ausdrücke.

91. Er hob die Sprache zu neuer Höhe.

92. Damit bereicherte er die ungarische Dichtung.

93. Seine Oden und Elegien sind Höhepunkte des Klassizismus.

94. Sie verbinden antike Form und modernes Gefühl.

95. Sie sind erhaben und doch persönlich.

96. Sie sind streng und doch leidenschaftlich.

97. In dieser Verbindung liegt ihr besonderer Wert.

98. Berzsenyi steht damit zwischen zwei Epochen.

99. Er gehört dem Klassizismus an und weist auf die Romantik voraus.

100. Seine Oden und Elegien sichern ihm einen festen Platz unter den Großen.