9.2.1 – Az orrsövény, az orrkagylók és az orrjáratok – Nasenscheidewand, Nasenmuscheln und Nasengänge
1. Az orrüreg az elülső orrnyílásoktól a hátulsó orrnyílásokig terjed. – Die Nasenhöhle erstreckt sich von den vorderen Nasenöffnungen bis zu den hinteren Nasenöffnungen.
2. Az orrnyílások mögötti rövid kezdeti szakaszt orrpitvarnak nevezzük. – Der kurze Anfangsabschnitt hinter den Nasenöffnungen wird als Nasenvorhof (Vestibulum nasi) bezeichnet.
3. Az orrsövény hosszanti irányban két, többnyire közel azonos nagyságú félre osztja az orrüreget. – Die Nasenscheidewand teilt die Nasenhöhle in Längsrichtung in zwei meist annähernd gleich große Hälften.
4. Az orrsövény elülső részének vázát főként a sövényporc alkotja. – Das Gerüst des vorderen Teils der Nasenscheidewand wird hauptsächlich vom Septumknorpel (Cartilago septi nasi) gebildet.
5. A sövény csontos részéhez a rostacsont függőleges lemeze és az ekecsont tartozik. – Zum knöchernen Teil des Septums gehören die senkrechte Platte des Siebbeins (Lamina perpendicularis ossis ethmoidalis) und das Pflugscharbein (Vomer).
6. Az orrsövény kisebb fokú oldalirányú eltérése gyakori anatómiai változat. – Eine geringgradige seitliche Abweichung der Nasenscheidewand ist eine häufige anatomische Variante.
7. Az orrüreg alját a kemény szájpad alkotja, amely elválasztja az orrüreget a szájüregtől. – Den Boden der Nasenhöhle bildet der harte Gaumen (Palatum durum), der die Nasenhöhle von der Mundhöhle trennt.
8. Az orrüreg teteje keskeny, és több koponyacsont részletei vesznek részt a kialakításában. – Das Dach der Nasenhöhle ist schmal und wird von Anteilen mehrerer Schädelknochen gebildet.
9. A tető középső részében helyezkedik el a rostacsont lyukacsos lemeze. – Im mittleren Teil des Daches liegt die Siebplatte des Siebbeins (Lamina cribrosa).
10. Az orrüreg oldalfala szabálytalan felszínű, mert három orrkagyló nyúlik be az üregbe. – Die Seitenwand der Nasenhöhle besitzt eine unregelmäßige Oberfläche, weil drei Nasenmuscheln in die Höhle vorspringen.
11. A felső és a középső orrkagyló a rostacsont része. – Die obere und die mittlere Nasenmuschel sind Bestandteile des Siebbeins (Os ethmoidale).
12. Az alsó orrkagyló ezzel szemben önálló arckoponyacsont. – Die untere Nasenmuschel (Concha nasalis inferior) ist dagegen ein eigenständiger Knochen des Gesichtsschädels.
13. Az orrkagylók vékony, ívelt csontlemezek, amelyeket nyálkahártya borít. – Die Nasenmuscheln sind dünne, gebogene Knochenplatten, die von Schleimhaut bedeckt werden.
14. Az orrkagylók jelentősen megnövelik az orrüreg nyálkahártyájának felszínét. – Die Nasenmuscheln vergrößern die Oberfläche der Nasenschleimhaut erheblich.
15. Ívelt alakjuk megváltoztatja a levegő áramlását, és örvénylést hoz létre. – Ihre gebogene Form verändert die Luftströmung und erzeugt Verwirbelungen.
16. Minden orrkagyló alatt egy hosszanti rés, az úgynevezett orrjárat húzódik. – Unter jeder Nasenmuschel verläuft ein länglicher Spalt, der sogenannte Nasengang (Meatus nasi).
17. A felső orrkagyló alatt található a felső orrjárat. – Unter der oberen Nasenmuschel befindet sich der obere Nasengang (Meatus nasi superior).
18. A középső orrkagyló alatt húzódik a középső orrjárat. – Unter der mittleren Nasenmuschel verläuft der mittlere Nasengang (Meatus nasi medius).
19. Az alsó orrkagyló alatt helyezkedik el az alsó orrjárat. – Unter der unteren Nasenmuschel liegt der untere Nasengang (Meatus nasi inferior).
20. Az orrsövény és az orrkagylók között egy közös, függőleges járatrendszer is kialakul. – Zwischen der Nasenscheidewand und den Nasenmuscheln entsteht zusätzlich ein gemeinsamer vertikaler Nasengang.
21. Ezt a teret közös orrjáratnak nevezzük. – Dieser Raum wird als gemeinsamer Nasengang (Meatus nasi communis) bezeichnet.
22. A felső orrkagyló felett egy kisebb bemélyedés, az ékcsont-rostacsonti árok található. – Oberhalb der oberen Nasenmuschel liegt eine kleine Vertiefung, der Recessus sphenoethmoidalis.
23. Az orrüreg hátul a két choanán keresztül nyílik az orrgaratba. – Hinten öffnet sich die Nasenhöhle durch die beiden Choanen in den Nasenrachen.
24. Az alsó orrjáratba nyílik a könnyet az orrüregbe vezető könny-orr-csatorna. – In den unteren Nasengang mündet der Tränennasengang (Ductus nasolacrimalis), der die Tränenflüssigkeit in die Nasenhöhle leitet.
25. A középső orrjárattal több orrmelléküreg kivezetőnyílása áll kapcsolatban. – Mit dem mittleren Nasengang stehen die Ausführungsöffnungen mehrerer Nasennebenhöhlen in Verbindung.
26. Ide nyílik többek között a homloküreg és az arcüreg kivezetőjárata. – Hier münden unter anderem die Ausführungsgänge der Stirnhöhle (Sinus frontalis) und der Kieferhöhle (Sinus maxillaris).
27. A középső orrjárat oldalfalán egy félhold alakú rés és egy tölcsérszerű járat figyelhető meg. – An der Seitenwand des mittleren Nasengangs befinden sich ein halbmondförmiger Spalt und ein trichterförmiger Gang.
28. A felső orrjáratba főként a rostacsont hátulsó légtartalmú sejtjei nyílnak. – In den oberen Nasengang münden hauptsächlich die hinteren Siebbeinzellen (Cellula ethmoidalis).
29. Az ékcsonti üreg kivezetőnyílása az ékcsont-rostacsonti árokban található. – Die Ausführungsöffnung der Keilbeinhöhle (Sinus sphenoidalis) liegt im Recessus sphenoethmoidalis.
30. Az orrüreg nyálkahártyája folyamatosan átmegy az orrmelléküregek és az orrgarat nyálkahártyájába. – Die Schleimhaut der Nasenhöhle geht kontinuierlich in die Schleimhaut der Nasennebenhöhlen und des Nasenrachens über.
31. Az orrkagylók nyálkahártyájában tágulékony vénás érfonatok helyezkednek el. – In der Schleimhaut der Nasenmuscheln liegen erweiterungsfähige venöse Gefäßgeflechte.
32. Az érfonatok telődése megváltoztathatja az orrjáratok tágasságát és a levegő áramlását. – Die Füllung dieser Gefäßgeflechte kann die Weite der Nasengänge und die Luftströmung verändern.
33. Az orrüreg nyálkahártyájának általános érző beidegzését főként a háromosztatú ideg ágai biztosítják. – Die allgemeine sensible Innervation der Nasenschleimhaut erfolgt hauptsächlich durch Äste des Drillingsnervs (Nervus trigeminus).
34. Az erek és a mirigyek működését vegetatív idegrostok szabályozzák. – Die Tätigkeit der Gefäße und Drüsen wird durch vegetative Nervenfasern gesteuert.
35. Az orrsövény, az orrkagylók és az orrjáratok együtt irányítják a levegőt az orrüregen keresztül. – Nasenscheidewand, Nasenmuscheln und Nasengänge leiten die Luft gemeinsam durch die Nasenhöhle.
(aufklappen)magyar
1. Az orrüreg az elülső orrnyílásoktól a hátulsó orrnyílásokig terjed.
2. Az orrnyílások mögötti rövid kezdeti szakaszt orrpitvarnak nevezzük.
3. Az orrsövény hosszanti irányban két, többnyire közel azonos nagyságú félre osztja az orrüreget.
4. Az orrsövény elülső részének vázát főként a sövényporc alkotja.
5. A sövény csontos részéhez a rostacsont függőleges lemeze és az ekecsont tartozik.
6. Az orrsövény kisebb fokú oldalirányú eltérése gyakori anatómiai változat.
7. Az orrüreg alját a kemény szájpad alkotja, amely elválasztja az orrüreget a szájüregtől.
8. Az orrüreg teteje keskeny, és több koponyacsont részletei vesznek részt a kialakításában.
9. A tető középső részében helyezkedik el a rostacsont lyukacsos lemeze.
10. Az orrüreg oldalfala szabálytalan felszínű, mert három orrkagyló nyúlik be az üregbe.
11. A felső és a középső orrkagyló a rostacsont része.
12. Az alsó orrkagyló ezzel szemben önálló arckoponyacsont.
13. Az orrkagylók vékony, ívelt csontlemezek, amelyeket nyálkahártya borít.
14. Az orrkagylók jelentősen megnövelik az orrüreg nyálkahártyájának felszínét.
15. Ívelt alakjuk megváltoztatja a levegő áramlását, és örvénylést hoz létre.
16. Minden orrkagyló alatt egy hosszanti rés, az úgynevezett orrjárat húzódik.
17. A felső orrkagyló alatt található a felső orrjárat.
18. A középső orrkagyló alatt húzódik a középső orrjárat.
19. Az alsó orrkagyló alatt helyezkedik el az alsó orrjárat.
20. Az orrsövény és az orrkagylók között egy közös, függőleges járatrendszer is kialakul.
21. Ezt a teret közös orrjáratnak nevezzük.
22. A felső orrkagyló felett egy kisebb bemélyedés, az ékcsont-rostacsonti árok található.
23. Az orrüreg hátul a két choanán keresztül nyílik az orrgaratba.
24. Az alsó orrjáratba nyílik a könnyet az orrüregbe vezető könny-orr-csatorna.
25. A középső orrjárattal több orrmelléküreg kivezetőnyílása áll kapcsolatban.
26. Ide nyílik többek között a homloküreg és az arcüreg kivezetőjárata.
27. A középső orrjárat oldalfalán egy félhold alakú rés és egy tölcsérszerű járat figyelhető meg.
28. A felső orrjáratba főként a rostacsont hátulsó légtartalmú sejtjei nyílnak.
29. Az ékcsonti üreg kivezetőnyílása az ékcsont-rostacsonti árokban található.
30. Az orrüreg nyálkahártyája folyamatosan átmegy az orrmelléküregek és az orrgarat nyálkahártyájába.
31. Az orrkagylók nyálkahártyájában tágulékony vénás érfonatok helyezkednek el.
32. Az érfonatok telődése megváltoztathatja az orrjáratok tágasságát és a levegő áramlását.
33. Az orrüreg nyálkahártyájának általános érző beidegzését főként a háromosztatú ideg ágai biztosítják.
34. Az erek és a mirigyek működését vegetatív idegrostok szabályozzák.
35. Az orrsövény, az orrkagylók és az orrjáratok együtt irányítják a levegőt az orrüregen keresztül.
(aufklappen)német
1. Die Nasenhöhle erstreckt sich von den vorderen Nasenöffnungen bis zu den hinteren Nasenöffnungen.
2. Der kurze Anfangsabschnitt hinter den Nasenöffnungen wird als Nasenvorhof (Vestibulum nasi) bezeichnet.
3. Die Nasenscheidewand teilt die Nasenhöhle in Längsrichtung in zwei meist annähernd gleich große Hälften.
4. Das Gerüst des vorderen Teils der Nasenscheidewand wird hauptsächlich vom Septumknorpel (Cartilago septi nasi) gebildet.
5. Zum knöchernen Teil des Septums gehören die senkrechte Platte des Siebbeins (Lamina perpendicularis ossis ethmoidalis) und das Pflugscharbein (Vomer).
6. Eine geringgradige seitliche Abweichung der Nasenscheidewand ist eine häufige anatomische Variante.
7. Den Boden der Nasenhöhle bildet der harte Gaumen (Palatum durum), der die Nasenhöhle von der Mundhöhle trennt.
8. Das Dach der Nasenhöhle ist schmal und wird von Anteilen mehrerer Schädelknochen gebildet.
9. Im mittleren Teil des Daches liegt die Siebplatte des Siebbeins (Lamina cribrosa).
10. Die Seitenwand der Nasenhöhle besitzt eine unregelmäßige Oberfläche, weil drei Nasenmuscheln in die Höhle vorspringen.
11. Die obere und die mittlere Nasenmuschel sind Bestandteile des Siebbeins (Os ethmoidale).
12. Die untere Nasenmuschel (Concha nasalis inferior) ist dagegen ein eigenständiger Knochen des Gesichtsschädels.
13. Die Nasenmuscheln sind dünne, gebogene Knochenplatten, die von Schleimhaut bedeckt werden.
14. Die Nasenmuscheln vergrößern die Oberfläche der Nasenschleimhaut erheblich.
15. Ihre gebogene Form verändert die Luftströmung und erzeugt Verwirbelungen.
16. Unter jeder Nasenmuschel verläuft ein länglicher Spalt, der sogenannte Nasengang (Meatus nasi).
17. Unter der oberen Nasenmuschel befindet sich der obere Nasengang (Meatus nasi superior).
18. Unter der mittleren Nasenmuschel verläuft der mittlere Nasengang (Meatus nasi medius).
19. Unter der unteren Nasenmuschel liegt der untere Nasengang (Meatus nasi inferior).
20. Zwischen der Nasenscheidewand und den Nasenmuscheln entsteht zusätzlich ein gemeinsamer vertikaler Nasengang.
21. Dieser Raum wird als gemeinsamer Nasengang (Meatus nasi communis) bezeichnet.
22. Oberhalb der oberen Nasenmuschel liegt eine kleine Vertiefung, der Recessus sphenoethmoidalis.
23. Hinten öffnet sich die Nasenhöhle durch die beiden Choanen in den Nasenrachen.
24. In den unteren Nasengang mündet der Tränennasengang (Ductus nasolacrimalis), der die Tränenflüssigkeit in die Nasenhöhle leitet.
25. Mit dem mittleren Nasengang stehen die Ausführungsöffnungen mehrerer Nasennebenhöhlen in Verbindung.
26. Hier münden unter anderem die Ausführungsgänge der Stirnhöhle (Sinus frontalis) und der Kieferhöhle (Sinus maxillaris).
27. An der Seitenwand des mittleren Nasengangs befinden sich ein halbmondförmiger Spalt und ein trichterförmiger Gang.
28. In den oberen Nasengang münden hauptsächlich die hinteren Siebbeinzellen (Cellula ethmoidalis).
29. Die Ausführungsöffnung der Keilbeinhöhle (Sinus sphenoidalis) liegt im Recessus sphenoethmoidalis.
30. Die Schleimhaut der Nasenhöhle geht kontinuierlich in die Schleimhaut der Nasennebenhöhlen und des Nasenrachens über.
31. In der Schleimhaut der Nasenmuscheln liegen erweiterungsfähige venöse Gefäßgeflechte.
32. Die Füllung dieser Gefäßgeflechte kann die Weite der Nasengänge und die Luftströmung verändern.
33. Die allgemeine sensible Innervation der Nasenschleimhaut erfolgt hauptsächlich durch Äste des Drillingsnervs (Nervus trigeminus).
34. Die Tätigkeit der Gefäße und Drüsen wird durch vegetative Nervenfasern gesteuert.
35. Nasenscheidewand, Nasenmuscheln und Nasengänge leiten die Luft gemeinsam durch die Nasenhöhle.