11.5 A vese sajátos érrendszere – Das besondere Gefäßsystem der Niere
1. A vese érrendszere különleges felépítésű, mert a vér egymás után két hajszálérhálózaton halad keresztül. – Das Gefäßsystem der Niere (Ren) besitzt einen besonderen Aufbau, weil das Blut nacheinander durch zwei Kapillarnetze fließt.
2. Ez az elrendezés szorosan kapcsolódik a vér szűréséhez és a szűrlet további feldolgozásához. – Diese Anordnung steht in enger Beziehung zur Filtration des Blutes und zur weiteren Verarbeitung des Filtrats.
3. A vesét a hasi főverőérből eredő veseartéria látja el vérrel. – Die Niere wird durch die aus der Bauchaorta (Aorta abdominalis) entspringende Nierenarterie (Arteria renalis) mit Blut versorgt.
4. A veseartéria a vesekapun keresztül lép be a veseöbölbe. – Die Nierenarterie tritt durch die Nierenpforte (Hilum renale) in den Nierensinus (Sinus renalis) ein.
5. A vese belsejében a veseartéria több szegmentális artériára oszlik. – Im Inneren der Niere teilt sich die Nierenarterie in mehrere Segmentarterien (Arteriae segmentales).
6. A szegmentális artériák meghatározott veseállományi területeket látnak el. – Die Segmentarterien versorgen jeweils bestimmte Bereiche des Nierengewebes.
7. Ezek az erek nagyrészt végartériák, ezért ellátási területeik között kevés jelentős összeköttetés található. – Diese Gefäße sind weitgehend Endarterien, weshalb zwischen ihren Versorgungsgebieten nur wenige bedeutende Verbindungen bestehen.
8. A szegmentális artériákból a vesepiramisok között futó lebenyek közötti artériák erednek. – Aus den Segmentarterien gehen die zwischen den Nierenpyramiden verlaufenden Zwischenlappenarterien (Arteriae interlobares) hervor.
9. A lebenyek közötti artériák a vesekéreg és a vesevelő határáig haladnak. – Die Zwischenlappenarterien ziehen bis zur Grenze zwischen Nierenrinde (Cortex renalis) und Nierenmark (Medulla renalis).
10. Ezen a határon az erek ív alakban elfordulnak, és ív alakú artériákként folytatódnak. – An dieser Grenze biegen die Gefäße bogenförmig um und setzen sich als Bogenarterien (Arteriae arcuatae) fort.
11. Az ív alakú artériák a vesepiramisok alapja felett húzódnak. – Die Bogenarterien verlaufen oberhalb der Basis der Nierenpyramiden (Pyramides renales).
12. Belőlük a kéreg felszíne felé tartó sugárirányú kéregartériák ágaznak le. – Von ihnen zweigen die in Richtung der Nierenoberfläche verlaufenden radiären Rindenarterien (Arteriae corticales radiatae) ab.
13. A sugárirányú kéregartériákból számos bevezető arteriola ered. – Aus den radiären Rindenarterien entspringen zahlreiche zuführende Arteriolen (Arteriolae afferentes).
14. Minden vesetestecskéhez rendszerint egy bevezető arteriola szállítja a vért. – Zu jedem Nierenkörperchen (Corpusculum renale) führt in der Regel eine zuführende Arteriole das Blut.
15. A bevezető arteriola a vesetestecske érpólusán lép be a kettős falú tokba. – Die zuführende Arteriole tritt am Gefäßpol des Nierenkörperchens in die doppelwandige Kapsel ein.
16. Az ér a tok belsejében hajszálerekre oszlik, amelyek az érgomolyagot alkotják. – Innerhalb der Kapsel teilt sich das Gefäß in Kapillaren, die das Gefäßknäuel, den Glomerulus, bilden.
17. A glomerulus hajszálérhálózata a vese első kapilláris területe. – Das Kapillarnetz des Glomerulus bildet das erste Kapillargebiet der Niere.
18. A glomerulus hajszálerei nem egy vénácskába, hanem egy kivezető arteriolába egyesülnek. – Die Kapillaren des Glomerulus vereinigen sich nicht zu einer Venole, sondern zu einer abführenden Arteriole (Arteriola efferens).
19. Így az érgomolyag egy bevezető és egy kivezető arteriola között helyezkedik el. – Das Gefäßknäuel liegt somit zwischen einer zuführenden und einer abführenden Arteriole.
20. Az azonos típusú erek közé kapcsolt hajszálérhálózatot csodaretének nevezzük. – Ein zwischen gleichartigen Gefäßen eingeschaltetes Kapillarnetz wird als Wundernetz (Rete mirabile) bezeichnet.
21. A glomerulus ezért artériás csodarete, latin nevén rete mirabile arteriosum. – Der Glomerulus ist daher ein arterielles Wundernetz, lateinisch Rete mirabile arteriosum.
22. A legtöbb más szervben egy artéria után hajszálerek, majd vénák következnek. – In den meisten anderen Organen folgen auf eine Arterie Kapillaren und anschließend Venen.
23. A vesében ezzel szemben az első hajszálérhálózat után ismét egy kis artériás ér következik. – In der Niere folgt dagegen auf das erste Kapillarnetz erneut ein kleines arterielles Gefäß.
24. A bevezető arteriola rendszerint tágabb, mint a kivezető arteriola. – Die zuführende Arteriole ist in der Regel weiter als die abführende Arteriole.
25. Ez a különbség elősegíti a glomerulusban uralkodó viszonylag magas nyomás fenntartását. – Dieser Unterschied unterstützt die Aufrechterhaltung eines relativ hohen Drucks im Glomerulus.
26. A magasabb hajszálérnyomás biztosítja a vérplazma egy részének átszűrését a szűrőgáton. – Der erhöhte Kapillardruck ermöglicht die Filtration eines Teils des Blutplasmas durch die Filtrationsbarriere.
27. A glomerulus után a vér tehát még nem hagyja el a nefront körülvevő érterületet. – Nach dem Glomerulus verlässt das Blut somit noch nicht das Gefäßgebiet um das Nephron.
28. A kivezető arteriola ismét hajszálerekre oszlik, és létrehozza a vese második kapilláris területét. – Die abführende Arteriole teilt sich erneut in Kapillaren und bildet das zweite Kapillargebiet der Niere.
29. A kéregbeli nefronok körül ebből az érből a csatornácskák körüli hajszálérhálózat alakul ki. – Um die kortikalen Nephrone entsteht aus diesem Gefäß das Kapillarnetz um die Nierenkanälchen, das peritubuläre Kapillarnetz.
30. Ezek a hajszálerek sűrűn körülveszik a közeli és a távoli kanyarulatos csatornákat. – Diese Kapillaren umgeben die proximalen und distalen gewundenen Tubulusabschnitte dicht.
31. A hajszálerek vékony fala és a vesecsatornácskák közelsége rövid anyagszállítási utat biztosít. – Die dünne Kapillarwand und die Nähe zu den Nierenkanälchen gewährleisten kurze Transportwege.
32. Ezen a második hajszálérterületen történhet meg a víz és számos oldott anyag visszajutása a vérbe. – In diesem zweiten Kapillargebiet können Wasser und zahlreiche gelöste Stoffe wieder in das Blut gelangen.
33. Ugyanezek az erek olyan anyagokat is felvehetnek, amelyek a vérből a csatornácskákba kerülnek. – Dieselben Gefäße können auch Stoffe abgeben, die aus dem Blut in die Nierenkanälchen gelangen.
34. A második kapilláris terület nyomása alacsonyabb, mint az érgomolyag hajszálereiben. – Der Druck im zweiten Kapillargebiet ist niedriger als in den Kapillaren des Glomerulus.
35. Az alacsonyabb nyomás kedvez a folyadék visszavételének a szövetekből a vérbe. – Der niedrigere Druck begünstigt die Rückaufnahme von Flüssigkeit aus dem Gewebe in das Blut.
36. A velő közeli nefronok kivezető arteriolái hosszú, egyenes ereket hoznak létre. – Die abführenden Arteriolen der juxtamedullären Nephrone bilden lange, gerade Gefäße.
37. Ezeket az ereket latinul vasa rectának, vagyis egyenes ereknek nevezzük. – Diese Gefäße werden als gerade Gefäße (Vasa recta) bezeichnet.
38. Az egyenes erek a kéregből mélyen behatolnak a vesevelőbe. – Die geraden Gefäße ziehen aus der Rinde tief in das Nierenmark hinein.
39. Lefelé haladó szakaszaik a Henle-kacsok hosszú szárai mellett futnak. – Ihre absteigenden Abschnitte verlaufen neben den langen Schenkeln der Henle-Schleifen.
40. A mélyben az erek hajtűszerűen visszafordulnak, majd ismét a kéreg felé emelkednek. – In der Tiefe kehren die Gefäße haarnadelförmig um und steigen anschließend wieder zur Rinde auf.
41. A leszálló és a felszálló egyenes erek szorosan egymás mellett helyezkednek el. – Die absteigenden und aufsteigenden geraden Gefäße liegen dicht nebeneinander.
42. Ez az elrendezés az ellenáramlásos rendszer érrendszeri részét alkotja. – Diese Anordnung bildet den gefäßbezogenen Teil des Gegenstromsystems.
43. Az egyenes erek lehetővé teszik a vesevelő vérellátását anélkül, hogy megszüntetnék annak koncentrációkülönbségeit. – Die geraden Gefäße ermöglichen die Blutversorgung des Nierenmarks, ohne dessen Konzentrationsunterschiede vollständig aufzuheben.
44. A csatornácskák körüli hajszálerek és az egyenes erek tehát a második kapilláris terület két különböző formáját jelentik. – Das peritubuläre Kapillarnetz und die geraden Gefäße stellen somit zwei unterschiedliche Formen des zweiten Kapillargebiets dar.
45. A második kapillárishálózat típusa attól függ, hogy kéregbeli vagy velő közeli nefronhoz tartozik-e. – Die Form des zweiten Kapillarnetzes hängt davon ab, ob es zu einem kortikalen oder einem juxtamedullären Nephron gehört.
46. Fontos különbség, hogy maga a glomerulus az artériás csodarete, míg a környező hajszálerek alkotják a második kapilláris ágyat. – Wichtig ist die Unterscheidung, dass der Glomerulus selbst das arterielle Wundernetz darstellt, während die umgebenden Kapillaren das zweite Kapillarbett bilden.
47. A két kapilláris terület sorba kapcsolása a vese keringésének alapvető sajátossága. – Die Reihenschaltung der beiden Kapillargebiete ist ein grundlegendes Merkmal des Nierenkreislaufs.
48. Az első hajszálérhálózat elsősorban a szűrés, a második pedig az anyagcsere és a visszavétel feltételeit teremti meg. – Das erste Kapillarnetz schafft vor allem die Voraussetzungen für die Filtration, das zweite für Stoffaustausch und Rückaufnahme.
49. Ez az elrendezés a korábban tárgyalt sorba kapcsolt érpályák és csodahálózatok egyik legfontosabb példája. – Diese Anordnung ist eines der wichtigsten Beispiele für die bereits behandelten seriell geschalteten Gefäßstrecken und Wundernetze.
50. A hajszálerekből a vér kis vénákba, majd a sugárirányú kéregvénákba jut. – Aus den Kapillaren gelangt das Blut in kleine Venen und anschließend in die radiären Rindenvenen (Venae corticales radiatae).
51. A vese felszínének közelében csillag alakú vénák is összegyűjtik a kéreg vérét. – In der Nähe der Nierenoberfläche sammeln auch sternförmige Venen (Venae stellatae) das Blut der Rinde.
52. A kéreg vénái az ív alakú vénákba, majd a lebenyek közötti vénákba vezetnek. – Die Venen der Rinde münden in die Bogenvenen (Venae arcuatae) und anschließend in die Zwischenlappenvenen (Venae interlobares).
53. A lebenyek közötti vénák végül a vesevénában egyesülnek. – Die Zwischenlappenvenen vereinigen sich schließlich zur Nierenvene (Vena renalis).
54. A vesevéna a vesekapun keresztül hagyja el a szervet, majd az alsó üresvénába torkollik. – Die Nierenvene verlässt das Organ durch die Nierenpforte und mündet anschließend in die untere Hohlvene (Vena cava inferior).
55. A vér útja tehát a veseartériától az érgomolyagon és a második hajszálérhálózaton át vezet a vesevénáig. – Der Blutweg führt somit von der Nierenarterie über den Glomerulus und das zweite Kapillarnetz bis zur Nierenvene.
(aufklappen)magyar
1. A vese érrendszere különleges felépítésű, mert a vér egymás után két hajszálérhálózaton halad keresztül.
2. Ez az elrendezés szorosan kapcsolódik a vér szűréséhez és a szűrlet további feldolgozásához.
3. A vesét a hasi főverőérből eredő veseartéria látja el vérrel.
4. A veseartéria a vesekapun keresztül lép be a veseöbölbe.
5. A vese belsejében a veseartéria több szegmentális artériára oszlik.
6. A szegmentális artériák meghatározott veseállományi területeket látnak el.
7. Ezek az erek nagyrészt végartériák, ezért ellátási területeik között kevés jelentős összeköttetés található.
8. A szegmentális artériákból a vesepiramisok között futó lebenyek közötti artériák erednek.
9. A lebenyek közötti artériák a vesekéreg és a vesevelő határáig haladnak.
10. Ezen a határon az erek ív alakban elfordulnak, és ív alakú artériákként folytatódnak.
11. Az ív alakú artériák a vesepiramisok alapja felett húzódnak.
12. Belőlük a kéreg felszíne felé tartó sugárirányú kéregartériák ágaznak le.
13. A sugárirányú kéregartériákból számos bevezető arteriola ered.
14. Minden vesetestecskéhez rendszerint egy bevezető arteriola szállítja a vért.
15. A bevezető arteriola a vesetestecske érpólusán lép be a kettős falú tokba.
16. Az ér a tok belsejében hajszálerekre oszlik, amelyek az érgomolyagot alkotják.
17. A glomerulus hajszálérhálózata a vese első kapilláris területe.
18. A glomerulus hajszálerei nem egy vénácskába, hanem egy kivezető arteriolába egyesülnek.
19. Így az érgomolyag egy bevezető és egy kivezető arteriola között helyezkedik el.
20. Az azonos típusú erek közé kapcsolt hajszálérhálózatot csodaretének nevezzük.
21. A glomerulus ezért artériás csodarete, latin nevén rete mirabile arteriosum.
22. A legtöbb más szervben egy artéria után hajszálerek, majd vénák következnek.
23. A vesében ezzel szemben az első hajszálérhálózat után ismét egy kis artériás ér következik.
24. A bevezető arteriola rendszerint tágabb, mint a kivezető arteriola.
25. Ez a különbség elősegíti a glomerulusban uralkodó viszonylag magas nyomás fenntartását.
26. A magasabb hajszálérnyomás biztosítja a vérplazma egy részének átszűrését a szűrőgáton.
27. A glomerulus után a vér tehát még nem hagyja el a nefront körülvevő érterületet.
28. A kivezető arteriola ismét hajszálerekre oszlik, és létrehozza a vese második kapilláris területét.
29. A kéregbeli nefronok körül ebből az érből a csatornácskák körüli hajszálérhálózat alakul ki.
30. Ezek a hajszálerek sűrűn körülveszik a közeli és a távoli kanyarulatos csatornákat.
31. A hajszálerek vékony fala és a vesecsatornácskák közelsége rövid anyagszállítási utat biztosít.
32. Ezen a második hajszálérterületen történhet meg a víz és számos oldott anyag visszajutása a vérbe.
33. Ugyanezek az erek olyan anyagokat is felvehetnek, amelyek a vérből a csatornácskákba kerülnek.
34. A második kapilláris terület nyomása alacsonyabb, mint az érgomolyag hajszálereiben.
35. Az alacsonyabb nyomás kedvez a folyadék visszavételének a szövetekből a vérbe.
36. A velő közeli nefronok kivezető arteriolái hosszú, egyenes ereket hoznak létre.
37. Ezeket az ereket latinul vasa rectának, vagyis egyenes ereknek nevezzük.
38. Az egyenes erek a kéregből mélyen behatolnak a vesevelőbe.
39. Lefelé haladó szakaszaik a Henle-kacsok hosszú szárai mellett futnak.
40. A mélyben az erek hajtűszerűen visszafordulnak, majd ismét a kéreg felé emelkednek.
41. A leszálló és a felszálló egyenes erek szorosan egymás mellett helyezkednek el.
42. Ez az elrendezés az ellenáramlásos rendszer érrendszeri részét alkotja.
43. Az egyenes erek lehetővé teszik a vesevelő vérellátását anélkül, hogy megszüntetnék annak koncentrációkülönbségeit.
44. A csatornácskák körüli hajszálerek és az egyenes erek tehát a második kapilláris terület két különböző formáját jelentik.
45. A második kapillárishálózat típusa attól függ, hogy kéregbeli vagy velő közeli nefronhoz tartozik-e.
46. Fontos különbség, hogy maga a glomerulus az artériás csodarete, míg a környező hajszálerek alkotják a második kapilláris ágyat.
47. A két kapilláris terület sorba kapcsolása a vese keringésének alapvető sajátossága.
48. Az első hajszálérhálózat elsősorban a szűrés, a második pedig az anyagcsere és a visszavétel feltételeit teremti meg.
49. Ez az elrendezés a korábban tárgyalt sorba kapcsolt érpályák és csodahálózatok egyik legfontosabb példája.
50. A hajszálerekből a vér kis vénákba, majd a sugárirányú kéregvénákba jut.
51. A vese felszínének közelében csillag alakú vénák is összegyűjtik a kéreg vérét.
52. A kéreg vénái az ív alakú vénákba, majd a lebenyek közötti vénákba vezetnek.
53. A lebenyek közötti vénák végül a vesevénában egyesülnek.
54. A vesevéna a vesekapun keresztül hagyja el a szervet, majd az alsó üresvénába torkollik.
55. A vér útja tehát a veseartériától az érgomolyagon és a második hajszálérhálózaton át vezet a vesevénáig.
(aufklappen)német
1. Das Gefäßsystem der Niere (Ren) besitzt einen besonderen Aufbau, weil das Blut nacheinander durch zwei Kapillarnetze fließt.
2. Diese Anordnung steht in enger Beziehung zur Filtration des Blutes und zur weiteren Verarbeitung des Filtrats.
3. Die Niere wird durch die aus der Bauchaorta (Aorta abdominalis) entspringende Nierenarterie (Arteria renalis) mit Blut versorgt.
4. Die Nierenarterie tritt durch die Nierenpforte (Hilum renale) in den Nierensinus (Sinus renalis) ein.
5. Im Inneren der Niere teilt sich die Nierenarterie in mehrere Segmentarterien (Arteriae segmentales).
6. Die Segmentarterien versorgen jeweils bestimmte Bereiche des Nierengewebes.
7. Diese Gefäße sind weitgehend Endarterien, weshalb zwischen ihren Versorgungsgebieten nur wenige bedeutende Verbindungen bestehen.
8. Aus den Segmentarterien gehen die zwischen den Nierenpyramiden verlaufenden Zwischenlappenarterien (Arteriae interlobares) hervor.
9. Die Zwischenlappenarterien ziehen bis zur Grenze zwischen Nierenrinde (Cortex renalis) und Nierenmark (Medulla renalis).
10. An dieser Grenze biegen die Gefäße bogenförmig um und setzen sich als Bogenarterien (Arteriae arcuatae) fort.
11. Die Bogenarterien verlaufen oberhalb der Basis der Nierenpyramiden (Pyramides renales).
12. Von ihnen zweigen die in Richtung der Nierenoberfläche verlaufenden radiären Rindenarterien (Arteriae corticales radiatae) ab.
13. Aus den radiären Rindenarterien entspringen zahlreiche zuführende Arteriolen (Arteriolae afferentes).
14. Zu jedem Nierenkörperchen (Corpusculum renale) führt in der Regel eine zuführende Arteriole das Blut.
15. Die zuführende Arteriole tritt am Gefäßpol des Nierenkörperchens in die doppelwandige Kapsel ein.
16. Innerhalb der Kapsel teilt sich das Gefäß in Kapillaren, die das Gefäßknäuel, den Glomerulus, bilden.
17. Das Kapillarnetz des Glomerulus bildet das erste Kapillargebiet der Niere.
18. Die Kapillaren des Glomerulus vereinigen sich nicht zu einer Venole, sondern zu einer abführenden Arteriole (Arteriola efferens).
19. Das Gefäßknäuel liegt somit zwischen einer zuführenden und einer abführenden Arteriole.
20. Ein zwischen gleichartigen Gefäßen eingeschaltetes Kapillarnetz wird als Wundernetz (Rete mirabile) bezeichnet.
21. Der Glomerulus ist daher ein arterielles Wundernetz, lateinisch Rete mirabile arteriosum.
22. In den meisten anderen Organen folgen auf eine Arterie Kapillaren und anschließend Venen.
23. In der Niere folgt dagegen auf das erste Kapillarnetz erneut ein kleines arterielles Gefäß.
24. Die zuführende Arteriole ist in der Regel weiter als die abführende Arteriole.
25. Dieser Unterschied unterstützt die Aufrechterhaltung eines relativ hohen Drucks im Glomerulus.
26. Der erhöhte Kapillardruck ermöglicht die Filtration eines Teils des Blutplasmas durch die Filtrationsbarriere.
27. Nach dem Glomerulus verlässt das Blut somit noch nicht das Gefäßgebiet um das Nephron.
28. Die abführende Arteriole teilt sich erneut in Kapillaren und bildet das zweite Kapillargebiet der Niere.
29. Um die kortikalen Nephrone entsteht aus diesem Gefäß das Kapillarnetz um die Nierenkanälchen, das peritubuläre Kapillarnetz.
30. Diese Kapillaren umgeben die proximalen und distalen gewundenen Tubulusabschnitte dicht.
31. Die dünne Kapillarwand und die Nähe zu den Nierenkanälchen gewährleisten kurze Transportwege.
32. In diesem zweiten Kapillargebiet können Wasser und zahlreiche gelöste Stoffe wieder in das Blut gelangen.
33. Dieselben Gefäße können auch Stoffe abgeben, die aus dem Blut in die Nierenkanälchen gelangen.
34. Der Druck im zweiten Kapillargebiet ist niedriger als in den Kapillaren des Glomerulus.
35. Der niedrigere Druck begünstigt die Rückaufnahme von Flüssigkeit aus dem Gewebe in das Blut.
36. Die abführenden Arteriolen der juxtamedullären Nephrone bilden lange, gerade Gefäße.
37. Diese Gefäße werden als gerade Gefäße (Vasa recta) bezeichnet.
38. Die geraden Gefäße ziehen aus der Rinde tief in das Nierenmark hinein.
39. Ihre absteigenden Abschnitte verlaufen neben den langen Schenkeln der Henle-Schleifen.
40. In der Tiefe kehren die Gefäße haarnadelförmig um und steigen anschließend wieder zur Rinde auf.
41. Die absteigenden und aufsteigenden geraden Gefäße liegen dicht nebeneinander.
42. Diese Anordnung bildet den gefäßbezogenen Teil des Gegenstromsystems.
43. Die geraden Gefäße ermöglichen die Blutversorgung des Nierenmarks, ohne dessen Konzentrationsunterschiede vollständig aufzuheben.
44. Das peritubuläre Kapillarnetz und die geraden Gefäße stellen somit zwei unterschiedliche Formen des zweiten Kapillargebiets dar.
45. Die Form des zweiten Kapillarnetzes hängt davon ab, ob es zu einem kortikalen oder einem juxtamedullären Nephron gehört.
46. Wichtig ist die Unterscheidung, dass der Glomerulus selbst das arterielle Wundernetz darstellt, während die umgebenden Kapillaren das zweite Kapillarbett bilden.
47. Die Reihenschaltung der beiden Kapillargebiete ist ein grundlegendes Merkmal des Nierenkreislaufs.
48. Das erste Kapillarnetz schafft vor allem die Voraussetzungen für die Filtration, das zweite für Stoffaustausch und Rückaufnahme.
49. Diese Anordnung ist eines der wichtigsten Beispiele für die bereits behandelten seriell geschalteten Gefäßstrecken und Wundernetze.
50. Aus den Kapillaren gelangt das Blut in kleine Venen und anschließend in die radiären Rindenvenen (Venae corticales radiatae).
51. In der Nähe der Nierenoberfläche sammeln auch sternförmige Venen (Venae stellatae) das Blut der Rinde.
52. Die Venen der Rinde münden in die Bogenvenen (Venae arcuatae) und anschließend in die Zwischenlappenvenen (Venae interlobares).
53. Die Zwischenlappenvenen vereinigen sich schließlich zur Nierenvene (Vena renalis).
54. Die Nierenvene verlässt das Organ durch die Nierenpforte und mündet anschließend in die untere Hohlvene (Vena cava inferior).
55. Der Blutweg führt somit von der Nierenarterie über den Glomerulus und das zweite Kapillarnetz bis zur Nierenvene.