5.1 Reneszánsz és humanizmus – Renaissance und Humanismus

1. A középkor és a modern világ között van egy korszak, amely alapvetően átformálta az európai gondolkodást.

2. Ezt a korszakot reneszánsznak nevezik, ami egy francia szó, és egyszerűen „újjászületést” jelent.

3. A görög és római ókor szellemi örökségét kívánták újjáéleszteni.

4. A reneszánsz 1350 körül kezdődött Olaszország gazdag városaiban.

5. Különösen Firenze, Velence és Róma váltak az új szellemiség műhelyeivé.

6. A jómódú kereskedőknek és bankároknak volt felesleges pénzük, amelyet művészetre és oktatásra költöttek.

7. A firenzei Medici-család lett az ilyen mecénások leghíresebb példája.

8. Ebből a gazdagságból virágzott fel a festészet, a szobrászat, az építészet és a tudomány.

9. Olyan festők, mint Leonardo da Vinci és Michelangelo olyan műalkotásokat hoztak létre, amelyeket a mai napig csodál a világ.

10. A reneszánsz azonban messze több volt, mint csupán a szép művészet korszaka.

11. Egyben egy gondolkodási mozgalom is volt, amelyet humanizmusnak neveznek.

12. A humanizmus kifejezés a latin humanus szóból származik, amely „emberi” jelentésű.

13. A humanisták az embert és annak lehetőségeit helyezték érdeklődésük középpontjába.

14. A középkorban a gondolkodás elsősorban Isten, az egyház és a túlvilág körül forgott.

15. Mostantól a figyelem inkább a földi életre és az egyén méltóságára irányult.

16. A humanisták úgy vélték, hogy minden ember a műveltség révén formálhatja és nemesítheti magát.

17. A műveltség számukra elsősorban az ókori írások alapos tanulmányozását jelentette.

18. Kolostorokban és könyvtárakban keresték a görög és római szerzők elfeledett szövegeit.

19. Ezen ősi kéziratok közül sok évszázadokig figyelmen kívül maradt.

20. Petrarca költőt az első és legfontosabb humanisták egyikének tartják.

21. Petrarca ókori szövegeket gyűjtött, és azokat nem csupán jámbor kötelességből, hanem valódi lelkesedésből olvasta.

22. A tudósok Cicero példáját követve újra megtanulták a tiszta, klasszikus latin nyelvet.

23. A nyugaton szinte teljesen feledésbe merült görög nyelvet is újra elsajátították.

24. A hanyatló Bizáncból érkező tudósok görög írásokat és nyelvtudást hoztak Olaszországba.

25. A technika éppen a megfelelő időben nyújtott döntő segítséget.

26. 1450 körül Johannes Gutenberg Mainzban feltalálta a mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatást.

27. A könyveket immár nem kellett fáradságosan kézzel másolni.

28. A nyomtatott könyv gyorsabban és olcsóbban terjesztette az eszméket, mint valaha.

29. Így terjedhettek el a reneszánsz eszméi egész Európában.

30. Az Alpoktól északra kialakult a humanizmus sajátos formája.

31. Leghíresebb képviselője Erasmus von Rotterdam volt, egy európai rangú tudós.

32. Erasmus gondosan ellenőrzött kiadásokban jelentette meg az ókori szövegeket és a görög Újszövetséget.

33. Az északi humanizmus gyakran ötvözte az ókor tanulmányozását a tisztább hit kérdésével.

34. Ezzel egyúttal előkészítette a talajt Martin Luther reformációjának is.

35. A humanista gondolkodás középpontjában az ember méltóságába vetett hit állt.

36. Pico della Mirandola híres beszédet írt az ember méltóságáról.

37. Pico kijelentette, hogy az ember az egyetlen lény, amely maga választhatja meg saját alakját.

38. Ez az ember szabadságáról és önmegvalósításáról szóló gondolat merész és újszerű volt a korában.

39. A természetről és a kozmoszról alkotott kép is változni kezdett ebben a korszakban.

40. Kopernikusz csillagász a Föld helyett a Napot helyezte az univerzum középpontjába.

41. Olyan kutatók, mint Galilei és Kepler, megfigyeléseken, méréseken és kísérleteken alapozták állításaikat.

42. Francis Bacon azt követelte, hogy a tudásnak a tapasztalatból és a kísérletből kell kinőnie.

43. Giordano Bruno még egy végtelen univerzumon is gondolkodott, amelyben számtalan világ létezik.

44. Ilyen gondolatai miatt Brunót 1600-ban Rómában eretnekként máglyára vetették.

45. Ez a sors jól mutatja, milyen hevesen vitatott volt még az új gondolkodásmód.

46. A reneszánsz nem szakított radikálisan a keresztény hittel.

47. A humanisták többsége továbbra is jámbor keresztény maradt, és nem látott akadályt az ókor és a hit között.

48. Nem akarták eltörölni a hitet, hanem összekapcsolni azt az ókori bölcsességgel.

49. Új volt azonban az az önbizalom, amellyel az ember saját világát kutatta.

50. A reneszánsz tudós sok mindenre akart képes lenni: nyelvekre, művészetekre, tudományokra egyszerre.

51. Ebből az ideálból született meg a sokoldalú reneszánsz ember képe.

52. Leonardo da Vinci festőként, feltalálóként és természettudósként egy személyben testesítette meg ezt az ideált.

53. A tizenhatodik század vége felé a reneszánsz fokozatosan elvesztette erejét.

54. Vallási háborúk és új hitviták árnyékot vetettek a szellemi virágzásra.

55. Hatása azonban messze túlnyúlt saját korán.

56. A reneszánsz új szemszögből mutatta be az embert, a természetet és a tudás forrásait.

57. Megteremtette az alapját a későbbi újkori tudománynak.

58. Előkészítette az utat a racionalizmus, az empirizmus és a felvilágosodás számára.

59. Így a reneszánsz hidat képez a középkori és a modern világ között.

60. Vele kezdődik az a korszak, amelyet ma is újkornak nevezünk.

1. Zwischen dem Mittelalter und der modernen Welt liegt eine Epoche, die das Denken Europas grundlegend umformte.

2. Diese Epoche heißt Renaissance, ein französisches Wort, das schlicht Wiedergeburt bedeutet.

3. Wiedergeboren werden sollte das geistige Erbe der griechischen und römischen Antike.

4. Die Renaissance begann um das Jahr 1350 in den reichen Städten Italiens.

5. Besonders Florenz, Venedig und Rom wurden zu Werkstätten des neuen Geistes.

6. Wohlhabende Kaufleute und Bankiers hatten Geld übrig und gaben es für Kunst und Bildung aus.

7. Die Familie der Medici in Florenz wurde zum berühmtesten Beispiel solcher Förderer.

8. Aus diesem Reichtum entstand eine Blüte von Malerei, Bildhauerei, Architektur und Gelehrsamkeit.

9. Maler wie Leonardo da Vinci und Michelangelo schufen Werke, die bis heute die Welt bewundert.

10. Doch die Renaissance war weit mehr als nur eine Epoche schöner Kunst.

11. Sie war zugleich eine Bewegung des Denkens, die man Humanismus nennt.

12. Der Begriff Humanismus stammt vom lateinischen Wort humanus ab, das menschlich bedeutet.

13. Die Humanisten stellten den Menschen und seine Möglichkeiten in den Mittelpunkt ihres Interesses.

14. Im Mittelalter hatte das Denken vor allem um Gott, Kirche und Jenseits gekreist.

15. Nun richtete sich der Blick stärker auf das Leben im Diesseits und auf die Würde des Einzelnen.

16. Die Humanisten glaubten, dass jeder Mensch sich durch Bildung formen und veredeln könne.

17. Bildung bedeutete für sie vor allem das gründliche Studium der antiken Schriften.

18. Man suchte in Klöstern und Bibliotheken nach vergessenen Texten griechischer und römischer Autoren.

19. Viele dieser alten Handschriften waren über Jahrhunderte unbeachtet liegen geblieben.

20. Der Dichter Petrarca gilt als einer der ersten und wichtigsten Humanisten.

21. Petrarca sammelte antike Texte und las sie nicht nur als fromme Pflicht, sondern aus echter Begeisterung.

22. Die Gelehrten lernten wieder ein reines, klassisches Latein nach dem Vorbild Ciceros.

23. Auch das Griechische, das im Westen fast vergessen war, wurde neu erlernt.

24. Gelehrte aus dem untergehenden Byzanz brachten griechische Schriften und Sprachkenntnisse nach Italien.

25. Eine entscheidende Hilfe kam zur rechten Zeit aus der Technik.

26. Um 1450 erfand Johannes Gutenberg in Mainz den Buchdruck mit beweglichen Lettern.

27. Bücher mussten nun nicht mehr mühsam von Hand abgeschrieben werden.

28. Das gedruckte Buch verbreitete Gedanken schneller und billiger als je zuvor.

29. So konnten sich die Ideen der Renaissance über ganz Europa ausbreiten.

30. Nördlich der Alpen entstand eine eigene Form des Humanismus.

31. Ihr berühmtester Vertreter war Erasmus von Rotterdam, ein Gelehrter von europäischem Rang.

32. Erasmus gab antike Texte und das griechische Neue Testament in sorgfältig geprüften Ausgaben heraus.

33. Der nördliche Humanismus verband das Studium der Antike oft mit der Frage nach einem reineren Glauben.

34. Damit bereitete er auch den Boden für die Reformation Martin Luthers.

35. Im Mittelpunkt des humanistischen Denkens stand der Glaube an die Würde des Menschen.

36. Pico della Mirandola schrieb eine berühmte Rede über die Würde des Menschen.

37. Pico erklärte, der Mensch sei das einzige Wesen, das seine eigene Gestalt selbst wählen könne.

38. Diese Idee von der Freiheit und Selbstgestaltung des Menschen war für die Zeit kühn und neu.

39. Auch das Bild von der Natur und vom Kosmos begann sich in dieser Epoche zu wandeln.

40. Der Astronom Kopernikus stellte die Sonne statt der Erde in die Mitte des Weltalls.

41. Forscher wie Galilei und Kepler stützten ihre Aussagen auf Beobachtung, Messung und Versuch.

42. Francis Bacon forderte, das Wissen müsse aus der Erfahrung und aus dem Experiment wachsen.

43. Giordano Bruno dachte sogar an ein unendliches All mit unzähligen Welten.

44. Für solche Gedanken wurde Bruno im Jahr 1600 in Rom als Ketzer verbrannt.

45. Dieses Schicksal zeigt, wie umkämpft das neue Denken noch war.

46. Die Renaissance brach nicht radikal mit dem christlichen Glauben.

47. Die meisten Humanisten blieben fromme Christen und sahen kein Hindernis zwischen Antike und Glaube.

48. Sie wollten den Glauben nicht abschaffen, sondern ihn mit der Weisheit der Alten verbinden.

49. Neu war jedoch das Selbstbewusstsein, mit dem der Mensch seine eigene Welt erforschte.

50. Der Gelehrte der Renaissance wollte vieles können: Sprachen, Künste, Wissenschaften zugleich.

51. Aus diesem Ideal entstand das Bild des vielseitigen Renaissance-Menschen.

52. Leonardo da Vinci verkörperte dieses Ideal als Maler, Erfinder und Naturforscher in einer Person.

53. Gegen Ende des sechzehnten Jahrhunderts verlor die Renaissance allmählich ihre Kraft.

54. Religiöse Kriege und neue Glaubensstreitigkeiten überschatteten die geistige Blüte.

55. Doch ihre Wirkung reichte weit über ihre eigene Zeit hinaus.

56. Die Renaissance hatte den Blick auf den Menschen, die Natur und die Quellen des Wissens neu geöffnet.

57. Sie schuf die Grundlage für die spätere Wissenschaft der Neuzeit.

58. Sie ebnete den Weg für den Rationalismus, den Empirismus und die Aufklärung.

59. So bildet die Renaissance die Brücke zwischen der mittelalterlichen und der modernen Welt.

60. Mit ihr beginnt jene Epoche, die wir bis heute die Neuzeit nennen.