7.1 Materializmus és marxizmus - Materialismus und Marxismus
1. Egyes filozófusok a világ okát nem a szellemben, hanem az anyagban keresték. - Manche Philosophen suchten den Grund der Welt nicht im Geist, sondern in der Materie.
2. Materializmusnak nevezzük azt a meggyőződést, hogy minden valóság anyagból áll. - Materialismus nennt man die Überzeugung, dass alles Wirkliche aus Stoff besteht.
3. E nézet szerint nincs külön világ a szellemeknek, a lelkeknek vagy az eszméknek. - Nach dieser Sicht gibt es keine eigene Welt der Geister, Seelen oder Ideen.
4. A materializmus szerint még a gondolkodás is az anyagban, nevezetesen az agyban zajló folyamatnak tekinthető. - Selbst das Denken gilt dem Materialismus als ein Vorgang im Stoff, nämlich im Gehirn.
5. Ez a gondolkodásmód nagyon régi, egészen az ókori Görögországig nyúlik vissza. - Diese Denkweise ist sehr alt und reicht bis in die griechische Antike zurück.
6. A görög Demokritosz már több mint kétezer évvel ezelőtt azt tanította, hogy minden apró részecskékből áll. - Der Grieche Demokrit lehrte schon vor über zweitausend Jahren, dass alles aus winzigen Teilchen besteht.
7. Ezeket a legkisebb részecskéket Demokritosz atomoknak nevezte, ami annyit jelent, mint „oszthatatlan”. - Diese kleinsten Teilchen nannte Demokrit Atome, was so viel heißt wie das Unteilbare.
8. Demokritosz számára csak az atomok és az üres tér létezett, amelyben azok mozognak. - Für Demokrit gab es nur die Atome und den leeren Raum, in dem sie sich bewegen.
9. Demokritosz szerint a lélek is különösen finom és mozgékony atomokból állt. - Auch die Seele bestand für Demokrit aus besonders feinen und beweglichen Atomen.
10. Így a materializmus kezdettől fogva az ideák tanának ellentéte volt. - Damit war der Materialismus von Anfang an ein Gegenentwurf zur Lehre von den Ideen.
11. Platón viszont a szellemi ideákat valóságosabbnak tartotta, mint minden látható dolgot. - Platon dagegen hielt die geistigen Ideen für wirklicher als alle sichtbaren Dinge.
12. Így az egész filozófiatörténeten végigvonult a szellem és az anyag közötti vita. - So zog sich durch die ganze Philosophiegeschichte ein Streit zwischen Geist und Stoff.
13. A középkorban a materializmus jelentősen háttérbe szorult, mert az Istenbe vetett hit határozta meg a gondolkodást. - Im Mittelalter trat der Materialismus stark zurück, weil der Glaube an Gott das Denken bestimmte.
14. Az egyház azt tanította, hogy Isten teremtette a világot, és a szellem az anyag felett áll. - Die Kirche lehrte, dass Gott die Welt geschaffen hat und der Geist über dem Stoff steht.
15. Csak az újkorban nyert ismét jelentőséget az anyaggal kapcsolatos kérdés. - Erst in der Neuzeit gewann die Frage nach der Materie wieder an Gewicht.
16. Az új természettudományok egyre több jelenséget magyaráztak el isteni beavatkozás nélkül. - Die neuen Naturwissenschaften erklärten immer mehr Vorgänge ohne göttliches Eingreifen.
17. A 18. századi Franciaországban nyíltan materialista gondolkodásmód alakult ki. - Im Frankreich des achtzehnten Jahrhunderts entstand ein offen materialistisches Denken.
18. Néhány felvilágosult gondolkodó azt állította, hogy az ember egyfajta, húsból és idegekből álló, művészi gép. - Manche Aufklärer behaupteten, der Mensch sei eine Art kunstvolle Maschine aus Fleisch und Nerven.
19. Ezek a gondolkodók az érzelmeket és a gondolatokat testi folyamatok következményének tekintették. - Diese Denker erklärten Gefühle und Gedanken als Folge körperlicher Vorgänge.
20. A materializmus így a babona és a papi uralom elleni fegyverré vált. - Der Materialismus wurde damit zu einer Waffe gegen Aberglauben und Priesterherrschaft.
21. A 19. században a materializmus élte fénykorát. - Im neunzehnten Jahrhundert erlebte der Materialismus dann seine stärkste Blüte.
22. A kémia, a biológia és a fizika terén elért fejlődés mintha megerősítette volna ezt a nézetet. - Die Fortschritte in Chemie, Biologie und Physik schienen seine Sicht zu bestätigen.
23. A kutatók kimutatták, hogy a testben ugyanazok az anyagok hatnak, mint az élettelen természetben. - Forscher zeigten, dass im Körper dieselben Stoffe wirken wie in der unbelebten Natur.
24. Ebben az időben Ludwig Feuerbach filozófus új irányt adott a materializmusnak. - In dieser Zeit gab der Philosoph Ludwig Feuerbach dem Materialismus eine neue Richtung.
25. Feuerbach Istent az ember találmányának nyilvánította, amelyben az ember saját magát tükrözi vissza. - Feuerbach erklärte Gott für eine Erfindung des Menschen, in der dieser sich selbst spiegelt.
26. Feuerbach szerint az ember saját legjobb tulajdonságait egy felsőbbrendű lénynek tulajdonítja. - Nach Feuerbach schreibt der Mensch seine eigenen besten Eigenschaften einem höheren Wesen zu.
27. Ezzel a menny elvesztette hatalmát, és az ember került a középpontba. - Damit verlor der Himmel seine Macht, und der Mensch rückte in den Mittelpunkt.
28. A fiatal Karl Marx Feuerbachra épített, de messze túllépett rajta. - Auf Feuerbach baute der junge Karl Marx auf, ging aber weit über ihn hinaus.
29. Marx nem csupán megmagyarázni akarta a világot, hanem alapjaiban is megváltoztatni. - Marx wollte die Welt nicht nur erklären, sondern auch von Grund auf verändern.
30. Barátjával, Friedrich Engelsszel együtt Marx új tanítást alkotott. - Gemeinsam mit seinem Freund Friedrich Engels schuf Marx eine neue Lehre.
31. Ezt a tanítást ma többnyire alapítójáról nevezik marxizmusnak. - Diese Lehre wird heute meist nach ihrem Begründer als Marxismus bezeichnet.
32. A marxizmus a történelmet a társadalmi osztályok közötti küzdelemként értelmezi. - Der Marxismus deutet die Geschichte als einen Kampf zwischen gesellschaftlichen Klassen.
33. Marx szerint elsősorban a gazdaság határozza meg, hogyan gondolkodnak és élnek az emberek. - Nach Marx prägt vor allem die Wirtschaft, wie Menschen denken und leben.
34. E nézet szerint az határozza meg az egész rendet, aki a gyárakat és a pénzt birtokolja. - Wer die Fabriken und das Geld besitzt, bestimmt nach dieser Sicht die ganze Ordnung.
35. Marx a birtokosokat kapitalistáknak, a dolgozókat pedig proletariátusnak nevezte. - Marx nannte die Besitzenden die Kapitalisten und die Arbeitenden das Proletariat.
36. E két csoport között Marx kibékíthetetlen ellentétet látott. - Zwischen diesen beiden Gruppen sah Marx einen unversöhnlichen Gegensatz.
37. Marx szerint a munkások kevesebb bért kaptak, mint amennyit munkájuk valójában ért. - Die Arbeiter erhielten nach Marx weniger Lohn, als ihre Arbeit wirklich wert war.
38. Ezt a veszteséget Marx kizsákmányolásnak nevezte, mert a munka egy része fizetés nélkül maradt. - Diesen Verlust nannte Marx Ausbeutung, weil ein Teil der Arbeit unbezahlt blieb.
39. Marx a munkások felkelését és a kapitalizmus végét jósolta. - Marx sagte einen Aufstand der Arbeiter und das Ende des Kapitalismus voraus.
40. Végül egy osztályok nélküli, gyárak magántulajdonától mentes társadalomnak kellett létrejönnie. - Am Ende sollte eine Gesellschaft ohne Klassen und ohne Privatbesitz an Fabriken stehen.
41. Ezt a jövőbeli rendet Marx kommunizmusnak nevezte. - Diese künftige Ordnung nannte Marx den Kommunismus.
42. Marx és Engels írásai a történelem leghatásosabb művei közé tartoznak. - Die Schriften von Marx und Engels gehören zu den wirkungsmächtigsten der Geschichte.
43. A „Tőke” című könyvük a polgári gazdaság törvényeit vizsgálta. - Ihr Buch über das Kapital untersuchte die Gesetze der bürgerlichen Wirtschaft.
44. Egy rövid felhívás, a Kommunista Kiáltvány, az egész világon elterjesztette az eszméiket. - Ein kurzer Aufruf, das Kommunistische Manifest, verbreitete ihre Ideen in der ganzen Welt.
45. A huszadik században egész államok hivatkoztak Marx tanításaira. - Im zwanzigsten Jahrhundert beriefen sich ganze Staaten auf die Lehre von Marx.
46. Oroszországban Lenin forradalmat hajtott végre, és megalapította a Szovjetuniót. - In Russland führte Lenin eine Revolution durch und gründete die Sowjetunion.
47. Később Kína, Kuba és sok más ország is hasonló utat követett. - Später folgten China, Kuba und viele andere Länder einem ähnlichen Weg.
48. Ezekben az államokban a marxizmust hivatalos állami ideológiává emelték. - In diesen Staaten wurde der Marxismus zur offiziellen Staatslehre erhoben.
49. Ezen államok valósága azonban gyakran messze elmaradt az ígéretektől. - Die Wirklichkeit dieser Staaten blieb jedoch oft weit hinter den Versprechen zurück.
50. A szabadság helyett sok helyen hiány, kényszer és egypárti uralom alakult ki. - Statt Freiheit entstanden vielerorts Mangel, Zwang und die Herrschaft einer einzigen Partei.
51. Sok kritikus ezért azzal vádolja a marxizmust, hogy elnyomáshoz vezet. - Viele Kritiker werfen dem Marxismus daher vor, in Unterdrückung zu münden.
52. Mások élesen elhatárolják Marx eredeti eszméit a későbbi erőszakos uralmaktól. - Andere trennen die ursprünglichen Ideen von Marx scharf von späteren Gewaltherrschaften.
53. A Szovjetunió 1991-es összeomlásával a marxizmus jelentősen veszített hatalmából. - Mit dem Zerfall der Sowjetunion im Jahr 1991 verlor der Marxismus viel an Macht.
54. A társadalomkritika eszközeként azonban a mai napig hatással van. - Als Werkzeug zur Gesellschaftskritik wirkt er aber bis heute weiter.
55. Olyan fogalmak, mint az osztály, a kizsákmányolás és az elidegenedés, még mindig számos vitát jellemeznek. - Begriffe wie Klasse, Ausbeutung und Entfremdung prägen noch immer viele Debatten.
56. A materializmus, mint alapvető szemléletmód, tovább él a mai természettudományokban is. - Der Materialismus als Grundhaltung lebt zudem in den heutigen Naturwissenschaften fort.
57. Sok kutató magától értetődőnek veszi, hogy minden az anyagon alapul. - Viele Forscher gehen wie selbstverständlich davon aus, dass alles auf Stoff beruht.
58. Így húzódik egy hosszú vonal Demokritosz atomjaitól a modern agykutatásig. - So zieht sich eine lange Linie von Demokrits Atomen bis zur modernen Hirnforschung.
59. Az a vita azonban, hogy a szellem több-e puszta anyagnál, még mindig nem dőlt el. - Der Streit, ob der Geist mehr ist als bloße Materie, ist dennoch nicht entschieden.
60. A materializmus és a marxizmus így továbbra is erőteljes, de vitatott választ ad a filozófia régi kérdéseire. - Materialismus und Marxismus bleiben so eine kraftvolle, aber umstrittene Antwort auf die alten Fragen der Philosophie.
(aufklappen)magyar
1. Egyes filozófusok a világ okát nem a szellemben, hanem az anyagban keresték.
2. Materializmusnak nevezzük azt a meggyőződést, hogy minden valóság anyagból áll.
3. E nézet szerint nincs külön világ a szellemeknek, a lelkeknek vagy az eszméknek.
4. A materializmus szerint még a gondolkodás is az anyagban, nevezetesen az agyban zajló folyamatnak tekinthető.
5. Ez a gondolkodásmód nagyon régi, egészen az ókori Görögországig nyúlik vissza.
6. A görög Demokritosz már több mint kétezer évvel ezelőtt azt tanította, hogy minden apró részecskékből áll.
7. Ezeket a legkisebb részecskéket Demokritosz atomoknak nevezte, ami annyit jelent, mint „oszthatatlan”.
8. Demokritosz számára csak az atomok és az üres tér létezett, amelyben azok mozognak.
9. Demokritosz szerint a lélek is különösen finom és mozgékony atomokból állt.
10. Így a materializmus kezdettől fogva az ideák tanának ellentéte volt.
11. Platón viszont a szellemi ideákat valóságosabbnak tartotta, mint minden látható dolgot.
12. Így az egész filozófiatörténeten végigvonult a szellem és az anyag közötti vita.
13. A középkorban a materializmus jelentősen háttérbe szorult, mert az Istenbe vetett hit határozta meg a gondolkodást.
14. Az egyház azt tanította, hogy Isten teremtette a világot, és a szellem az anyag felett áll.
15. Csak az újkorban nyert ismét jelentőséget az anyaggal kapcsolatos kérdés.
16. Az új természettudományok egyre több jelenséget magyaráztak el isteni beavatkozás nélkül.
17. A 18. századi Franciaországban nyíltan materialista gondolkodásmód alakult ki.
18. Néhány felvilágosult gondolkodó azt állította, hogy az ember egyfajta, húsból és idegekből álló, művészi gép.
19. Ezek a gondolkodók az érzelmeket és a gondolatokat testi folyamatok következményének tekintették.
20. A materializmus így a babona és a papi uralom elleni fegyverré vált.
21. A 19. században a materializmus élte fénykorát.
22. A kémia, a biológia és a fizika terén elért fejlődés mintha megerősítette volna ezt a nézetet.
23. A kutatók kimutatták, hogy a testben ugyanazok az anyagok hatnak, mint az élettelen természetben.
24. Ebben az időben Ludwig Feuerbach filozófus új irányt adott a materializmusnak.
25. Feuerbach Istent az ember találmányának nyilvánította, amelyben az ember saját magát tükrözi vissza.
26. Feuerbach szerint az ember saját legjobb tulajdonságait egy felsőbbrendű lénynek tulajdonítja.
27. Ezzel a menny elvesztette hatalmát, és az ember került a középpontba.
28. A fiatal Karl Marx Feuerbachra épített, de messze túllépett rajta.
29. Marx nem csupán megmagyarázni akarta a világot, hanem alapjaiban is megváltoztatni.
30. Barátjával, Friedrich Engelsszel együtt Marx új tanítást alkotott.
31. Ezt a tanítást ma többnyire alapítójáról nevezik marxizmusnak.
32. A marxizmus a történelmet a társadalmi osztályok közötti küzdelemként értelmezi.
33. Marx szerint elsősorban a gazdaság határozza meg, hogyan gondolkodnak és élnek az emberek.
34. E nézet szerint az határozza meg az egész rendet, aki a gyárakat és a pénzt birtokolja.
35. Marx a birtokosokat kapitalistáknak, a dolgozókat pedig proletariátusnak nevezte.
36. E két csoport között Marx kibékíthetetlen ellentétet látott.
37. Marx szerint a munkások kevesebb bért kaptak, mint amennyit munkájuk valójában ért.
38. Ezt a veszteséget Marx kizsákmányolásnak nevezte, mert a munka egy része fizetés nélkül maradt.
39. Marx a munkások felkelését és a kapitalizmus végét jósolta.
40. Végül egy osztályok nélküli, gyárak magántulajdonától mentes társadalomnak kellett létrejönnie.
41. Ezt a jövőbeli rendet Marx kommunizmusnak nevezte.
42. Marx és Engels írásai a történelem leghatásosabb művei közé tartoznak.
43. A „Tőke” című könyvük a polgári gazdaság törvényeit vizsgálta.
44. Egy rövid felhívás, a Kommunista Kiáltvány, az egész világon elterjesztette az eszméiket.
45. A huszadik században egész államok hivatkoztak Marx tanításaira.
46. Oroszországban Lenin forradalmat hajtott végre, és megalapította a Szovjetuniót.
47. Később Kína, Kuba és sok más ország is hasonló utat követett.
48. Ezekben az államokban a marxizmust hivatalos állami ideológiává emelték.
49. Ezen államok valósága azonban gyakran messze elmaradt az ígéretektől.
50. A szabadság helyett sok helyen hiány, kényszer és egypárti uralom alakult ki.
51. Sok kritikus ezért azzal vádolja a marxizmust, hogy elnyomáshoz vezet.
52. Mások élesen elhatárolják Marx eredeti eszméit a későbbi erőszakos uralmaktól.
53. A Szovjetunió 1991-es összeomlásával a marxizmus jelentősen veszített hatalmából.
54. A társadalomkritika eszközeként azonban a mai napig hatással van.
55. Olyan fogalmak, mint az osztály, a kizsákmányolás és az elidegenedés, még mindig számos vitát jellemeznek.
56. A materializmus, mint alapvető szemléletmód, tovább él a mai természettudományokban is.
57. Sok kutató magától értetődőnek veszi, hogy minden az anyagon alapul.
58. Így húzódik egy hosszú vonal Demokritosz atomjaitól a modern agykutatásig.
59. Az a vita azonban, hogy a szellem több-e puszta anyagnál, még mindig nem dőlt el.
60. A materializmus és a marxizmus így továbbra is erőteljes, de vitatott választ ad a filozófia régi kérdéseire.
(aufklappen)német
1. Manche Philosophen suchten den Grund der Welt nicht im Geist, sondern in der Materie.
2. Materialismus nennt man die Überzeugung, dass alles Wirkliche aus Stoff besteht.
3. Nach dieser Sicht gibt es keine eigene Welt der Geister, Seelen oder Ideen.
4. Selbst das Denken gilt dem Materialismus als ein Vorgang im Stoff, nämlich im Gehirn.
5. Diese Denkweise ist sehr alt und reicht bis in die griechische Antike zurück.
6. Der Grieche Demokrit lehrte schon vor über zweitausend Jahren, dass alles aus winzigen Teilchen besteht.
7. Diese kleinsten Teilchen nannte Demokrit Atome, was so viel heißt wie das Unteilbare.
8. Für Demokrit gab es nur die Atome und den leeren Raum, in dem sie sich bewegen.
9. Auch die Seele bestand für Demokrit aus besonders feinen und beweglichen Atomen.
10. Damit war der Materialismus von Anfang an ein Gegenentwurf zur Lehre von den Ideen.
11. Platon dagegen hielt die geistigen Ideen für wirklicher als alle sichtbaren Dinge.
12. So zog sich durch die ganze Philosophiegeschichte ein Streit zwischen Geist und Stoff.
13. Im Mittelalter trat der Materialismus stark zurück, weil der Glaube an Gott das Denken bestimmte.
14. Die Kirche lehrte, dass Gott die Welt geschaffen hat und der Geist über dem Stoff steht.
15. Erst in der Neuzeit gewann die Frage nach der Materie wieder an Gewicht.
16. Die neuen Naturwissenschaften erklärten immer mehr Vorgänge ohne göttliches Eingreifen.
17. Im Frankreich des achtzehnten Jahrhunderts entstand ein offen materialistisches Denken.
18. Manche Aufklärer behaupteten, der Mensch sei eine Art kunstvolle Maschine aus Fleisch und Nerven.
19. Diese Denker erklärten Gefühle und Gedanken als Folge körperlicher Vorgänge.
20. Der Materialismus wurde damit zu einer Waffe gegen Aberglauben und Priesterherrschaft.
21. Im neunzehnten Jahrhundert erlebte der Materialismus dann seine stärkste Blüte.
22. Die Fortschritte in Chemie, Biologie und Physik schienen seine Sicht zu bestätigen.
23. Forscher zeigten, dass im Körper dieselben Stoffe wirken wie in der unbelebten Natur.
24. In dieser Zeit gab der Philosoph Ludwig Feuerbach dem Materialismus eine neue Richtung.
25. Feuerbach erklärte Gott für eine Erfindung des Menschen, in der dieser sich selbst spiegelt.
26. Nach Feuerbach schreibt der Mensch seine eigenen besten Eigenschaften einem höheren Wesen zu.
27. Damit verlor der Himmel seine Macht, und der Mensch rückte in den Mittelpunkt.
28. Auf Feuerbach baute der junge Karl Marx auf, ging aber weit über ihn hinaus.
29. Marx wollte die Welt nicht nur erklären, sondern auch von Grund auf verändern.
30. Gemeinsam mit seinem Freund Friedrich Engels schuf Marx eine neue Lehre.
31. Diese Lehre wird heute meist nach ihrem Begründer als Marxismus bezeichnet.
32. Der Marxismus deutet die Geschichte als einen Kampf zwischen gesellschaftlichen Klassen.
33. Nach Marx prägt vor allem die Wirtschaft, wie Menschen denken und leben.
34. Wer die Fabriken und das Geld besitzt, bestimmt nach dieser Sicht die ganze Ordnung.
35. Marx nannte die Besitzenden die Kapitalisten und die Arbeitenden das Proletariat.
36. Zwischen diesen beiden Gruppen sah Marx einen unversöhnlichen Gegensatz.
37. Die Arbeiter erhielten nach Marx weniger Lohn, als ihre Arbeit wirklich wert war.
38. Diesen Verlust nannte Marx Ausbeutung, weil ein Teil der Arbeit unbezahlt blieb.
39. Marx sagte einen Aufstand der Arbeiter und das Ende des Kapitalismus voraus.
40. Am Ende sollte eine Gesellschaft ohne Klassen und ohne Privatbesitz an Fabriken stehen.
41. Diese künftige Ordnung nannte Marx den Kommunismus.
42. Die Schriften von Marx und Engels gehören zu den wirkungsmächtigsten der Geschichte.
43. Ihr Buch über das Kapital untersuchte die Gesetze der bürgerlichen Wirtschaft.
44. Ein kurzer Aufruf, das Kommunistische Manifest, verbreitete ihre Ideen in der ganzen Welt.
45. Im zwanzigsten Jahrhundert beriefen sich ganze Staaten auf die Lehre von Marx.
46. In Russland führte Lenin eine Revolution durch und gründete die Sowjetunion.
47. Später folgten China, Kuba und viele andere Länder einem ähnlichen Weg.
48. In diesen Staaten wurde der Marxismus zur offiziellen Staatslehre erhoben.
49. Die Wirklichkeit dieser Staaten blieb jedoch oft weit hinter den Versprechen zurück.
50. Statt Freiheit entstanden vielerorts Mangel, Zwang und die Herrschaft einer einzigen Partei.
51. Viele Kritiker werfen dem Marxismus daher vor, in Unterdrückung zu münden.
52. Andere trennen die ursprünglichen Ideen von Marx scharf von späteren Gewaltherrschaften.
53. Mit dem Zerfall der Sowjetunion im Jahr 1991 verlor der Marxismus viel an Macht.
54. Als Werkzeug zur Gesellschaftskritik wirkt er aber bis heute weiter.
55. Begriffe wie Klasse, Ausbeutung und Entfremdung prägen noch immer viele Debatten.
56. Der Materialismus als Grundhaltung lebt zudem in den heutigen Naturwissenschaften fort.
57. Viele Forscher gehen wie selbstverständlich davon aus, dass alles auf Stoff beruht.
58. So zieht sich eine lange Linie von Demokrits Atomen bis zur modernen Hirnforschung.
59. Der Streit, ob der Geist mehr ist als bloße Materie, ist dennoch nicht entschieden.
60. Materialismus und Marxismus bleiben so eine kraftvolle, aber umstrittene Antwort auf die alten Fragen der Philosophie.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.