7.1.3 A világ megváltoztatása – Die Veränderung der Welt

1. Marx előtti filozófusok többsége megpróbálta az értelem segítségével megérteni a világot.

2. Marx ennél többre vágyott: nem csupán megmagyarázni akarta a világot, hanem megváltoztatni is.

3. Egy híres mondatában azt írta, hogy a filozófusok eddig csupán különbözőképpen értelmezték a világot.

4. Marx szerint azonban az a lényeg, hogy végre megváltoztassuk a világot.

5. Ezzel a mondattal Marx a filozófiát a dolgozószobából az utcára akarta vinni.

6. Marx szerint a gondolkodás önmagában nem változtat semmit az éhségen, a szegénységen és az igazságtalanságon.

7. Csak a valóságba beavatkozó cselekvés képes átalakítani a viszonyokat.

8. Erre a világba való aktív beavatkozásra Marx a „praxis” szót használta.

9. A gyakorlat azt a tudatos cselekedetet jelenti, amely összeköti a gondolkodást az élettel.

10. Marx szerint az elmélet és a cselekvés nem különálló világok, hanem ugyanazon dolog két oldala.

11. Egy olyan elmélet, amelynek nincs következménye, Marx számára éppúgy értéktelen volt, mint egy világos gondolat nélküli cselekvés.

12. Az a nagy cél, amelyre Marx törekedett, egy osztályok nélküli társadalom volt.

13. Egy osztályok nélküli társadalomban nem lehetnek sem urak, sem uraltak.

14. Senki sem élhet többé mások munkájából anélkül, hogy ő maga is dolgozna érte.

15. A gyáraknak, a földnek és a gépeknek a közösséghez kell tartozniuk, nem pedig egyes tulajdonosokhoz.

16. Marx egy olyan világról álmodott, amelyben mindenki képességei szerint járul hozzá, és szükségletei szerint részesül.

17. Ebben a világban a munka már nem teher lenne, hanem az ember kibontakozásának eszköze.

18. Az elidegenedés, amelyről Marx beszélt, végül teljesen eltűnne.

19. De hogyan vezetne az út ehhez az új társadalomhoz?

20. Marx nem hitte, hogy a birtokosok önként lemondanának hatalmukról.

21. Ezért arra számított, hogy a régi rendet forradalommal kell megdönteni.

22. A forradalom a fennálló viszonyok mélyreható és gyakran erőszakos felforgatása.

23. Marx reményét a munkások nagy osztályára helyezte, akiket proletariátusnak nevezett.

24. A proletariátusnak tudatára kell jutnia közös helyzetének, és össze kell fogniuk.

25. A sok egyéni, tehetetlen munkásból egy hatalmas, cselekvő mozgalomnak kellett kialakulnia.

26. Marx meg volt győződve arról, hogy a munkások már puszta számuknál fogva is hatalmas erővel rendelkeznek.

27. Híressé vált a kiáltvány felhívása, amelyben az összes ország munkásait az egyesülésre szólítják fel.

28. A forradalom után egy átmeneti időszakban az államnak még a munkások kezében kellett maradnia.

29. Az állam csak fokozatosan veszítené el feladatát, és fokozatosan válna feleslegessé.

30. A fejlődés végpontjaként Marx egy uralkodás nélküli, szabad közösség elképzelését látta.

31. Marx maga azonban ellenezte, hogy ezt a jövőt minden részletében kifestse.

32. Nem akart újabb álmodozó lenni, aki egy tökéletes állam kész képét vázolja fel.

33. Az ilyen kész álomképeket egy ideális világról mindig is utópiának nevezték.

34. Az utópia szó a görögből származik, és szó szerint azt jelenti, hogy „a hely, amely sehol sem létezik”

35. Marx gúnyosan utópista szocialistáknak nevezte a régebbi társadalomfilozófusokat, mert szép terveket vázoltak fel, amelyeknek nem volt szilárd alapja.

36. Marx viszont saját tanítását tudományosnak tekintette, mert az magából a valóságból fakadt.

37. Ahelyett, hogy egy távoli boldogságszigetet talált volna ki, Marx a valódi történelem törvényeit akarta feltárni.

38. E törvényekből belső szükségszerűségből kellett volna kialakulnia az új társadalomnak.

39. Marx számára ezen az úton a legfontosabb eszköz a meglévő viszonyok kritikája volt.

40. A kritika itt azt jelenti, hogy a látszólag természetes rendet ember alkotta és így megváltoztathatóként kell átlátni.

41. Ami megváltoztathatatlannak tűnik, az Marx szerint gyakran csupán bizonyos történelmi körülmények eredménye.

42. Ha az emberek teremtették a viszonyokat, akkor az emberek azokat át is alakíthatják.

43. Ez a felismerés bátorságot kellett adnia a munkásoknak, hogy fellázadjanak sorsuk ellen.

44. Marx így ötvözte a gazdaság józan elemzését egy szenvedélyes cselekvésre való felhívással.

45. Írásai egyszerre voltak tudományos művek és harci röpiratok, tankönyvek és szórólapok.

46. Az elmélet és a cselekvés ezen összekapcsolásának hatása hatalmas volt, és egészen a mai napig tart.

47. A huszadik században egész államok és mozgalmak hivatkoztak Marx nevére.

48. Oroszországban, Kínában és sok más országban forradalmakat hajtottak végre a nevében.

49. Ezek az államok a gazdaságot és a társadalmat olyan elképzelések szerint alakították ki, amelyek Marxra hivatkoztak.

50. Ezeknek az államoknak a valósága azonban gyakran mélyen eltért attól, amiben Marx reménykedett.

51. Az ígért szabadság helyett sok helyen a pártok és a hatóságok új uralma jött létre.

52. A kritikusok ebben azt látják, hogy Marx tanítása a gyakorlatban kudarcra van ítélve.

53. A védelmezők ezzel szemben azt állítják, hogy ezek az államok elárulták Marx valódi gondolatvilágát.

54. A mai napig vitatkoznak az emberek arról, hogy a hibát magában a tanításban vagy annak alkalmazásában kell-e keresni.

55. Vitathatatlan, hogy alig volt olyan filozófus, aki olyan közvetlenül megváltoztatta volna a történelmet, mint Marx.

56. Gondolkodása nem csupán könyveket és előadótermeket, hanem hadseregeket, gyárakat és egész népeket is mozgósított.

57. Még azoknak is, akik elutasítják a válaszait, szembe kell nézniük a kérdéseivel.

58. Marx olyan élesen fogalmazta meg az igazságosság, a munka és a tulajdon kérdését, hogy azok visszhangja a mai napig hallatszik.

59. A világ megváltoztatásáról szóló mondata továbbra is kihívást jelent minden puszta gondolkodás számára.

60. Marx felszólította a filozófiát, hogy ne legyen tovább csupán néző, hanem avatkozzon be a történelembe.

1. Die meisten Philosophen vor Marx hatten versucht, die Welt mit dem Verstand zu begreifen.

2. Marx wollte mehr: Er wollte die Welt nicht nur erklären, sondern auch verändern.

3. In einem berühmten Satz schrieb er, die Philosophen hätten die Welt bisher nur verschieden gedeutet.

4. Es komme aber, so Marx weiter, darauf an, die Welt endlich zu verändern.

5. Mit diesem Satz wollte Marx die Philosophie aus dem Studierzimmer auf die Straße führen.

6. Denken allein verändert nach Marx nichts an Hunger, Armut und Unrecht.

7. Erst das Handeln, das in die Wirklichkeit eingreift, kann die Verhältnisse umgestalten.

8. Für dieses tätige Eingreifen in die Welt benutzte Marx das Wort Praxis.

9. Praxis bedeutet die bewusste Tat, die das Denken mit dem Leben verbindet.

10. Theorie und Tat sollen bei Marx keine getrennten Welten sein, sondern zwei Seiten derselben Sache.

11. Eine Theorie, die folgenlos bleibt, war für Marx ebenso wenig wert wie eine Tat ohne klaren Gedanken.

12. Das große Ziel, auf das Marx hinarbeitete, war eine Gesellschaft ohne Klassen.

13. In einer klassenlosen Gesellschaft sollte es weder Herren noch Beherrschte geben.

14. Niemand sollte mehr von der Arbeit eines anderen leben, ohne selbst dafür zu arbeiten.

15. Die Fabriken, der Boden und die Maschinen sollten der Gemeinschaft gehören und nicht einzelnen Besitzern.

16. Marx träumte von einer Welt, in der jeder nach seinen Fähigkeiten beiträgt und nach seinen Bedürfnissen empfängt.

17. In dieser Welt sollte die Arbeit nicht länger eine Plage, sondern eine Entfaltung des Menschen sein.

18. Die Entfremdung, von der Marx gesprochen hatte, sollte am Ende ganz verschwinden.

19. Doch wie sollte der Weg zu dieser neuen Gesellschaft aussehen?

20. Marx glaubte nicht, dass die Besitzenden ihre Macht freiwillig aufgeben würden.

21. Deshalb erwartete er, dass die alte Ordnung durch eine Revolution gestürzt werden müsse.

22. Eine Revolution ist ein tiefer und oft gewaltsamer Umsturz der bestehenden Verhältnisse.

23. Marx setzte seine Hoffnung dabei auf die große Klasse der Arbeiter, die er das Proletariat nannte.

24. Das Proletariat sollte sich seiner gemeinsamen Lage bewusst werden und sich zusammenschließen.

25. Aus vielen einzelnen, ohnmächtigen Arbeitern sollte eine mächtige, handelnde Bewegung entstehen.

26. Marx war überzeugt, dass die Arbeiter schon durch ihre schiere Zahl eine ungeheure Kraft besäßen.

27. Berühmt wurde der Aufruf aus dem Manifest, in dem die Arbeiter aller Länder zur Vereinigung gerufen werden.

28. Nach dem Umsturz sollte für eine Übergangszeit der Staat noch in den Händen der Arbeiter liegen.

29. Erst nach und nach sollte der Staat seine Aufgabe verlieren und allmählich überflüssig werden.

30. Am Ende der Entwicklung stand bei Marx die Vorstellung einer freien Gemeinschaft ohne Herrschaft.

31. Marx selbst wehrte sich allerdings dagegen, diese Zukunft in allen Einzelheiten auszumalen.

32. Er wollte kein neuer Träumer sein, der ein fertiges Bild eines vollkommenen Staates entwirft.

33. Solche fertigen Traumbilder einer idealen Welt nennt man seit jeher eine Utopie.

34. Das Wort Utopie stammt aus dem Griechischen und bedeutet wörtlich der Ort, den es nirgends gibt.

35. Marx nannte ältere Sozialdenker spöttisch utopische Sozialisten, weil sie schöne Pläne ohne festen Boden entwarfen.

36. Seine eigene Lehre verstand Marx dagegen als wissenschaftlich, weil sie aus der Wirklichkeit selbst hervorgehe.

37. Statt eine ferne Insel der Glückseligkeit zu erfinden, wollte Marx die Gesetze der wirklichen Geschichte aufdecken.

38. Aus diesen Gesetzen sollte sich die neue Gesellschaft mit innerer Notwendigkeit ergeben.

39. Das wichtigste Werkzeug auf diesem Weg war für Marx die Kritik der bestehenden Verhältnisse.

40. Kritik bedeutet hier, die scheinbar natürliche Ordnung als von Menschen gemacht und damit als veränderbar zu durchschauen.

41. Was unabänderlich erscheint, ist nach Marx oft nur das Ergebnis bestimmter geschichtlicher Umstände.

42. Wenn Menschen die Verhältnisse geschaffen haben, dann können Menschen sie auch wieder umgestalten.

43. Diese Einsicht sollte den Arbeitern Mut machen, sich gegen ihr Schicksal aufzulehnen.

44. Marx verband so die nüchterne Analyse der Wirtschaft mit einem leidenschaftlichen Aufruf zur Tat.

45. Seine Schriften waren zugleich Wissenschaft und Kampfschrift, Lehrbuch und Flugblatt.

46. Die Wirkung dieser Verbindung von Theorie und Tat war gewaltig und reicht bis in unsere Gegenwart.

47. Im zwanzigsten Jahrhundert beriefen sich ganze Staaten und Bewegungen auf den Namen von Marx.

48. In Russland, in China und in vielen anderen Ländern wurden Revolutionen in seinem Namen durchgeführt.

49. Diese Staaten gestalteten Wirtschaft und Gesellschaft nach Vorstellungen, die sich auf Marx beriefen.

50. Die Wirklichkeit dieser Staaten unterschied sich allerdings oft tief von dem, was Marx erhofft hatte.

51. Statt der versprochenen Freiheit entstand vielerorts eine neue Herrschaft von Parteien und Behörden.

52. Kritiker sehen darin den Beweis, dass die Lehre von Marx in der Praxis scheitern müsse.

53. Verteidiger halten dagegen, dass diese Staaten den eigentlichen Gedanken von Marx verraten hätten.

54. Bis heute streiten die Menschen darüber, ob die Schuld in der Lehre selbst oder in ihrer Anwendung liegt.

55. Unbestreitbar ist, dass kaum ein Philosoph die Geschichte so unmittelbar verändert hat wie Marx.

56. Sein Denken bewegte nicht nur Bücher und Hörsäle, sondern Heere, Fabriken und ganze Völker.

57. Auch jene, die seine Antworten ablehnen, müssen sich noch mit seinen Fragen auseinandersetzen.

58. Die Frage nach Gerechtigkeit, Arbeit und Eigentum hat Marx so scharf gestellt, dass sie bis heute nachhallt.

59. Sein Satz von der Veränderung der Welt bleibt eine Herausforderung an jedes bloße Nachdenken.

60. Marx forderte die Philosophie auf, nicht länger nur Zuschauerin zu sein, sondern in die Geschichte einzugreifen.