8.1 A fenomenológia – Die Phänomenologie

1. Néha egy új gondolkodásmód egy egyszerű vágyból indul ki.

2. A vágy az volt, hogy végre úgy írjuk le a világot, ahogyan valóban megjelenik.

3. Ezt a gondolkodási irányzatot fenomenológiának nevezik.

4. A szó görög eredetű, és két részből áll.

5. A „phainómenon” azt jelenti, ami megjelenik, vagyis ami előttünk megjelenik.

6. A „lógos” tanítást vagy egy dologról szóló ésszerű beszédet jelent.

7. A fenomenológia tehát szó szerint a jelenségekről szóló tan.

8. Ez alatt nem színes érzéki csalódásokat értünk, hanem mindazt, ami a tudatban megjelenik.

9. Ezen gondolati irányzat alapítója a német filozófus, Edmund Husserl volt.

10. Husserl 1900 körül dolgozott az első nagy művein.

11. Husserl először matematikát tanult, és szerette e tudomány pontosságát.

12. Ugyanezt a szigorú és biztos alapot kívánta a filozófiának is.

13. Korában sokan azt hitték, hogy a gondolkodás kizárólag a pszichológiával magyarázható.

14. Ez a nézet azt állította, hogy a logikai törvények csupán az emberi agy szokásai.

15. Husserl ezt súlyos tévedésnek tartotta, és határozottan ellenezte.

16. Egy olyan logikai mondat, mint a „kettő plusz kettő az négy”, minden agytól függetlenül érvényes.

17. Ebből a vitából kiindulva Husserl kidolgozta saját, új útját.

18. Híres mottója így szólt: „A dolgokhoz magukhoz!”

19. Ezzel azt értette, hogy a dolgokat először elfogulatlanul kell szemlélni.

20. Nem a kész elméleteknek, hanem a közvetlen tapasztalatnak kell az elején állnia.

21. Husserl a tudatot olyan alaposan akarta vizsgálni, mint egy kutató egy növényt.

22. Nem azt kérdezte, miből áll az agy, hanem hogy mi történik az élményben.

23. Ehhez kidolgozott egy speciális, pontos leírásra szolgáló módszert.

24. Ez a módszer megköveteli, hogy visszatartsuk a világról alkotott elhamarkodott ítéleteket.

25. Husserl ezt a visszatartást egy görög szóval, az epoché-val nevezte.

26. Évtizedeken át számos előadásban és könyvben finomította gondolatait.

27. Göttingenben, majd később Freiburgban lelkes tanítványokból álló kör gyűlt össze.

28. Ebből a körből egy egész mozgalom alakult ki, amelyben sok okos elme vett részt.

29. Korai tanítványai közé tartozott Edith Stein filozófusnő.

30. Edith Stein különösen azt vizsgálta, hogyan érzékelik az emberek mások érzéseit.

31. Ezen irányzat másik fontos gondolkodója Max Scheler volt.

32. Scheler az új módszert alkalmazta az érzelmek és értékek világára.

33. A legnagyobb hatást azonban Husserl egyik fiatal asszisztense gyakorolta.

34. Ez az asszisztens Martin Heidegger volt, aki később maga is világhírűvé vált.

35. Heidegger a fenomenológiát egy teljesen új irányba terelte.

36. Őt elsősorban a létezés értelmének kérdése érdekelte.

37. Fő művében, a „Lét és idő” című könyvben az embert „belevetett” lényként írta le.

38. Az ember mindig már eleve egy világ közepén találja magát, anélkül, hogy megkérdezték volna.

39. Heidegger megmutatta, milyen szorosan kapcsolódnak egymáshoz a megértés, a hangulat és az idő.

40. Így a tudat puszta leírásából az emberi létezés értelmezésévé vált.

41. Hamarosan a fenomenológia átlépte a német nyelvterület határait.

42. Főként Franciaországban talált lelkes és befolyásos követőkre.

43. Az író és filozófus Jean-Paul Sartre hálásan vette át a módszerét.

44. Sartre a pontos leírást használta fel az emberi szabadság feltárására.

45. Simone de Beauvoir is összekapcsolta a fenomenológiai gondolkodást az élet kérdéseivel.

46. Egy másik francia gondolkodó a testet helyezte kutatásai középpontjába.

47. Ez a gondolkodó Maurice Merleau-Ponty volt.

48. Merleau-Ponty rámutatott, hogy a világot nem csupán gondolkodásunkkal fogjuk fel, hanem testünkkel is megtapasztaljuk.

49. Kezünk, szemünk és mozdulataink elválaszthatatlanul hozzátartoznak tapasztalatainkhoz.

50. Így az élő test a filozófia egyik fontos témájává vált.

51. A fenomenológiából számos további jelentős irányzat alakult ki.

52. Az egzisztencializmus közvetlenül a fenomenológia felismeréseire épült.

53. A megértés művészete, a hermeneutika is döntő impulzusokat köszönhet neki.

54. A fenomenológia a mai napig is meghatározó hatással van az észlelés és az élmény kutatására.

55. Még a modern pszichológia és az elme kutatása is felveszi a kérdéseit.

56. Tartós érdeme a közvetlen élmény iránti tisztelet.

57. Emlékeztet arra, hogy minden elmélet az átélt élményből fakad.

58. Ahelyett, hogy gyorsan megmagyarázná a világot, a fenomenológia a pontos megfigyelésre invitál.

59. Ez a türelmes megfigyelés megváltoztatja a leghétköznapibb dolgokra vetett tekintetet.

60. Így tanít a fenomenológia arra, hogy az önmagától értetődő dolgokat új szemmel és csodálattal nézzük.

1. Manchmal beginnt eine neue Art zu denken mit einem einfachen Wunsch.

2. Der Wunsch lautete: die Welt endlich so beschreiben, wie sie wirklich erscheint.

3. Diese Bewegung des Denkens trägt den Namen Phänomenologie.

4. Das Wort stammt aus dem Griechischen und setzt sich aus zwei Teilen zusammen.

5. "Phainómenon" bedeutet das Erscheinende, also das, was sich uns zeigt.

6. "Lógos" bedeutet Lehre oder vernünftige Rede über eine Sache.

7. Phänomenologie heißt darum wörtlich die Lehre von den Erscheinungen.

8. Gemeint sind nicht bunte Sinnestäuschungen, sondern alles, was im Bewusstsein auftaucht.

9. Begründer dieser Denkrichtung war der deutsche Philosoph Edmund Husserl.

10. Husserl arbeitete um das Jahr 1900 herum an den ersten großen Schriften.

11. Husserl hatte zuerst Mathematik studiert und liebte die Genauigkeit dieser Wissenschaft.

12. Er wünschte sich für die Philosophie dieselbe strenge und sichere Grundlage.

13. Zu seiner Zeit glaubten viele, das Denken lasse sich allein durch Psychologie erklären.

14. Diese Ansicht behauptete, logische Gesetze seien nur Gewohnheiten des menschlichen Gehirns.

15. Husserl hielt das für einen schweren Irrtum und widersprach entschieden.

16. Ein logischer Satz wie "zwei plus zwei ist vier" gilt unabhängig von jedem Gehirn.

17. Aus diesem Streit entwickelte Husserl seinen eigenen, neuen Weg.

18. Sein berühmter Leitspruch lautete: "Zu den Sachen selbst!"

19. Damit meinte er, man solle die Dinge zunächst unvoreingenommen anschauen.

20. Nicht fertige Theorien, sondern die unmittelbare Erfahrung sollte am Anfang stehen.

21. Husserl wollte das Bewusstsein so sorgfältig untersuchen wie ein Forscher eine Pflanze.

22. Er fragte nicht, woraus das Gehirn besteht, sondern was im Erleben geschieht.

23. Dazu entwickelte er eine besondere Methode des genauen Beschreibens.

24. Diese Methode verlangt, vorschnelle Urteile über die Welt zurückzuhalten.

25. Husserl nannte dieses Zurückhalten mit einem griechischen Wort Epoché.

26. Über Jahrzehnte verfeinerte er seine Gedanken in zahlreichen Vorlesungen und Büchern.

27. In Göttingen und später in Freiburg sammelte sich ein Kreis begeisterter Schüler.

28. Aus diesem Kreis ging eine ganze Bewegung mit vielen klugen Köpfen hervor.

29. Eine seiner frühen Schülerinnen war die Philosophin Edith Stein.

30. Edith Stein untersuchte besonders, wie Menschen das Fühlen anderer nachempfinden.

31. Ein weiterer wichtiger Denker dieser Richtung war Max Scheler.

32. Scheler wandte die neue Methode auf die Welt der Gefühle und Werte an.

33. Den größten Einfluss aber gewann ein junger Assistent Husserls.

34. Dieser Assistent hieß Martin Heidegger und wurde selbst weltberühmt.

35. Heidegger lenkte die Phänomenologie in eine völlig neue Richtung.

36. Ihn interessierte vor allem die Frage nach dem Sinn des Seins.

37. In seinem Hauptwerk "Sein und Zeit" beschrieb er den Menschen als ein geworfenes Wesen.

38. Der Mensch findet sich immer schon mitten in einer Welt vor, ohne gefragt worden zu sein.

39. Heidegger zeigte, wie eng Verstehen, Stimmung und Zeit miteinander verbunden sind.

40. So wurde aus der reinen Beschreibung des Bewusstseins eine Deutung des menschlichen Daseins.

41. Bald überschritt die Phänomenologie die Grenzen des deutschsprachigen Raums.

42. Vor allem in Frankreich fand sie begeisterte und einflussreiche Anhänger.

43. Der Schriftsteller und Philosoph Jean-Paul Sartre griff ihre Methode dankbar auf.

44. Sartre nutzte das genaue Beschreiben, um die menschliche Freiheit zu erforschen.

45. Auch Simone de Beauvoir verband phänomenologisches Denken mit Fragen des Lebens.

46. Ein weiterer Franzose rückte den Körper in den Mittelpunkt seiner Untersuchungen.

47. Dieser Denker hieß Maurice Merleau-Ponty.

48. Merleau-Ponty zeigte, dass wir die Welt nicht nur denken, sondern leiblich erleben.

49. Unsere Hände, Augen und Bewegungen gehören untrennbar zu unserer Erfahrung.

50. So wurde der lebendige Leib zu einem wichtigen Thema der Philosophie.

51. Aus der Phänomenologie wuchsen mehrere weitere große Strömungen hervor.

52. Der Existenzialismus baute unmittelbar auf ihren Einsichten auf.

53. Auch die Kunst des Verstehens, die Hermeneutik, verdankt ihr entscheidende Anstöße.

54. Bis heute prägt die Phänomenologie die Forschung über Wahrnehmung und Erleben.

55. Selbst die moderne Psychologie und die Erforschung des Geistes greifen ihre Fragen auf.

56. Ihr bleibender Verdienst ist die Achtung vor der unmittelbaren Erfahrung.

57. Sie erinnert daran, dass jede Theorie aus dem gelebten Erleben hervorgeht.

58. Statt die Welt rasch zu erklären, lädt sie zum genauen Hinschauen ein.

59. Dieses geduldige Hinschauen verändert den Blick auf die alltäglichsten Dinge.

60. So lehrt die Phänomenologie, das Selbstverständliche neu und staunend zu sehen.