4.7 Lehetőség és szükségszerűség: a lehetséges világok mint gondolati modell – Möglichkeit und Notwendigkeit: mögliche Welten als Denkmodell

1. Képzeljünk el egy utazót, aki reggel a két vonat közül a korábbit veszi igénybe.

2. Időben érkezik az állomásra, jegye mindkét járatra érvényes, és nincs olyan időpontja, ami a korábbi indulásra kényszerítené.

3. Este azt mondja, hogy ugyanúgy vehette volna a későbbi vonatot is.

4. Ezzel nem egy második eseményről beszél, amely valahol a valódi utazása mellett történt volna.

5. Inkább a tényleges utazás alternatívájáról állít valamit.

6. Az, hogy a korábbi vonatot vette igénybe, még nem magyarázza meg, miért volt lehetséges ez az alternatíva.

7. Ehhez meg kell vizsgálni azokat a körülményeket, amelyek mellett a másik utazás megvalósulhatott volna.

8. Ha a későbbi vonat aznap egyáltalán nem közlekedett volna, kijelentése a szokásos értelemben véve hamis lenne.

9. Továbbra is elképzelhetné, hogy azzal utazik, de a képzelet és a megvalósítható lehetőség eltérne egymástól.

10. A szomszédos vágányon közlekedő vonat sem lenne elérhető alternatíva, ha a saját peronjáról nem tudta volna időben elérni.

11. A lehetőség itt többet igényel, mint pusztán a nyelvi ellentmondás hiányát.

12. Ezzel szemben ellentmondásos lenne azt állítani, hogy ugyanaz a vonat ugyanazon érkezés tekintetében egyszerre volt pontos és nem pontos.

13. Ennek során a pontosság időpontjának és mércéjének változatlannak kell maradnia.

14. Egy érkezés egy tágabb mércé szerint pontos, egy szigorúbb mércé szerint pedig késéses lehet anélkül, hogy ez ellentmondást jelentene.

15. Tehát először is megkülönböztetjük azt, ami megtörténik, attól, ami megtörténhetett volna, és attól, ami nem lehet másképp.

16. Ami ténylegesen megtörténik, az ezáltal lehetségesnek bizonyul, de még nem szükségszerűnek.

17. Az utasok tényleges utazása kizárja, hogy ezen a reggelen helyette a másik vonatot vették volna igénybe.

18. Ez még nem zárja ki, hogy az utazás másképp is alakulhatott volna.

19. Ha valami szükségszerű, akkor az adott mércé szerint nincs olyan lehetséges alternatíva, amelyben másképp lenne.

20. Ha egy tényállás és annak elmaradása egyaránt lehetséges, akkor azt kontingensnek nevezzük.

21. A kontingencia tehát azt jelenti, hogy valami lehet anélkül, hogy lennie kellene.

22. Ez nem jelenti azt, hogy ok nélkül történik, sem azt, hogy különösen valószínűtlen lenne.

23. A mérce a lehetőségre vonatkozó különböző követelmények alapján ismerhető fel.

24. A logikai lehetőség azt követeli meg, hogy egy leírás ne tartalmazzon ellentmondást, amennyiben a használt kifejezések megőrzik jelentésüket.

25. A fizikai lehetőség emellett megköveteli az alapul vett természeti törvényekkel való összeegyeztethetőséget.

26. A gyakorlati lehetőség ezen felül figyelembe veszi a helyzet konkrét eszközeit, akadályait és feltételeit.

27. Egy olyan vonattal való utazás, amelynek sebessége ellentmond a feltételezett természeti törvényeknek, nem válik fizikailag lehetségessé attól, hogy ellentmondásmentes menetrend-adatot lehet leírni.

28. Ezzel szemben egy szokásos utazás összeegyeztethető lehet a természeti törvényekkel, és mégis elérhetetlen lehet egy bizonyos utas számára.

29. Ezért az a kérdés, hogy valami lehetséges-e, gyakran csak akkor határozható meg kellőképpen, ha már biztos, hogy mely feltételek érvényesek.

30. Aki azonban minden tényleges részletet – beleértve a már meghozott vonatválasztást is – változatlanul rögzít, az eleve kizárja a vizsgálandó alternatívát.

31. A lehetséges világokról szóló gondolatok szemléletes keretet nyújtanak az ilyen összehasonlításokhoz.

32. Egy lehetséges világ egy olyan teljes körű lehetőséget jelöl, ahogyan a valóság alakulhatna.

33. A „világ” kifejezés tehát nem csupán egy másik bolygót vagy a világegyetem egy távoli részét jelenti.

34. A gondolati modellbe beletartozik az is, hogy mi történik a vizsgált pályaudvaron kívül, és hogy a különböző tények hogyan illeszkednek egymáshoz.

35. Nem kell egy ilyen alternatívát a legapróbb részletekig kidolgoznunk ahhoz, hogy egy-egy különbséget vizsgáljunk.

36. Az elképzelt teljességük azonban arra emlékeztet, hogy a különbséget nem szabad minden összefüggésből kiemelni.

37. Ha az utas a későbbi vonatot veszi, akkor legalább az indulási ideje és az állomáson töltött ideje megváltozik.

38. Az összehasonlítás során a valós világ szolgál kiindulópontként, míg a lehetséges világok a megengedett alternatívákat képviselik.

39. Az a kijelentés, hogy azon a reggelen eshetett volna az eső, a modellben azt jelenti, hogy legalább egy megfelelő alternatíva létezik, amelyben esik az eső.

40. Az, hogy az indulás szükségszerűen megelőzi az érkezést, meghatározott feltételek mellett azt jelentené, hogy ez a sorrend minden megengedett alternatívában érvényes.

41. Hogy mely alternatívák elfogadhatók, az azonban attól függ, hogy mit jelent az állítás, és milyen előfeltételeket rögzít.

42. Egy időjárási kérdés esetében azonos természeti törvények mellett más lefolyások is szóba jöhetnek.

43. Egy alapvetőbb kérdés esetében éppen az lehet vitatott, hogy ezek a természeti törvények maguk is másképp is lehettek volna-e.

44. A „szükséges” szó ezért nem nyer konkrét tartalmat pusztán attól, hogy minden alternatívára hivatkozunk.

45. Indokolnunk kell azt is, hogy miért tartoznak közéjük bizonyos alternatívák, míg másokat kizárunk.

46. Ezt az indoklást nem helyettesítheti pusztán az az érzés, hogy el tudunk képzelni valamit.

47. Egy elbeszélés ellentmondásos előfeltevéseket tartalmazhat, noha első olvasatra érthetőnek tűnik.

48. Fordítva viszont létezhet olyan lehetőség, amely meghaladja képzelőerőnket.

49. A gondolati modell ezért arra kényszerít minket, hogy megkülönböztessük a kitalált jelenetet és a megalapozott alternatívát.

50. Ez különösen fontosvá válik a metafizikai lehetőség esetében, vagyis annak a kérdésnek a tekintetében, hogy valami összeegyeztethető-e azzal, amik az érintett dolgok egyáltalán.

51. Példaként említhető az a kérdés, hogy egy bizonyos tárgy rendelkezhet-e más tulajdonságokkal, és mégis ugyanaz a tárgy maradhat-e.

52. Ehhez azonban sem egy ellentmondásmentes állításra való hivatkozás, sem a jelenleg ismert természeti törvényekre való hivatkozás nem elegendő teljes válaszként.

53. Az, hogy ez a kérdés mindig egyértelműen eldönthető-e, maga is része a filozófiai nehézségnek.

54. Tekintsünk erre példaként egy kék csészét az utazók asztalán.

55. Ugyanezen csésze egy másik lehetséges tulajdonsága az lehetne, hogy pirosra festették volna.

56. Tényleges színe ekkor véletlenszerű tulajdonságnak tűnik, ahol a „véletlenszerű” itt csupán azt jelenti, hogy a csésze e szín nélkül is létezhetne.

57. Ezzel szemben lényeges tulajdonságnak számítana az a tulajdonság, amelyet a csésze egyetlen lehetséges alternatívában sem veszíthetne el, amelyben maga továbbra is létezik.

58. Ez nem azt jelenti, hogy a csészének minden lehetséges világban jelen kell lennie.

59. Ugyanígy nem válik egy tulajdonság lényegessé pusztán attól, hogy különösen segít nekünk a felismerésben.

60. Egy teljesen más módon elkészített, ugyanúgy kinéző edény csupán egy második, hasonló csésze lehetne.

61. Ezzel kialakul egy határ a lehetséges világok közötti összehasonlítás számára.

62. Aki ugyanazon csésze más színéről beszél, az már eleve feltételezi, hogy ez a különbség nem szünteti meg annak identitását.

63. Aki viszont teljesen más keletkezést tulajdonít neki, annak meg kell magyaráznia, miért kellene még mindig ugyanarról a tárgyról lennie szó.

64. Vitatott kérdés, hogy mely keletkezési feltételek vagy alkotóelemek nélkülözhetetlenek ilyen értelemben.

65. Az összehasonlítás haszna elsősorban abban áll, hogy láthatóvá teszi ezeket a feltételezéseket.

66. Nem ad kész listát azokról a tulajdonságokról, amelyek minden dologhoz lényegénél fogva tartoznak.

67. Éppen ezért a metafizikai lehetőséget nem lehet egyszerűen egyenlővé tenni azzal, amit valaki éppen még érthetően le tud írni.

68. A megfigyelő személy tudása is saját mércét alkot az alternatívákhoz.

69. Ha az utazó este azt mondja, hogy talán esett az eső a célállomáson, akkor csupán az időjárás alakulását nem ismerheti.

70. Tudása alapján ekkor mind az eső, mind a szárazság összeegyeztethető.

71. A tényleges időjárás eközben egy bizonyos tényállás marad, amelyről bizonytalan.

72. Az a kijelentés viszont, hogy ott eshetett volna az eső, egy másik lehetséges alakulásra utal, még akkor is, ha a tényleges időjárás már régóta ismert.

73. A hiányzó tudásból tehát még nem következik, hogy maga a valóság is másképp alakulhatott volna.

74. Hasonlóképpen, egy tárgyilag szükségszerű igazság is ismeretlen lehet valakinek anélkül, hogy emiatt elveszítené szükségszerűségét.

75. A lehetséges világokról szóló érvelés ellen azonban komoly kifogás emelhető.

76. Ha az ilyen világok csupán a lehetőségek ábrázolásai, akkor az a mondat, hogy valami érvényes egy lehetséges világban, úgy tűnik, csupán átnevezi az eredeti „lehetne” kifejezést.

77. Ha viszont önállóan létező konkrét valóságokként értelmezzük őket, akkor sokkal többet feltételezünk, mint a megszokott világot a beteljesületlen lehetőségeivel együtt.

78. Meg kellene indokolni, miért léteznek ezek a kiegészítő valóságok, és mivel magyarázzák a lehetőségekre vonatkozó állításainkat.

79. A lehetőségek objektív felfogása azonban nem feltétlenül jelenti egyből más konkrét univerzumok létezését.

80. Először is azt állíthatja, hogy egy tárgy lehetséges változásai annak tulajdonságaitól függenek, és nem a tudásunktól vagy akaratunktól.

81. A nyitott kérdés akkor az, hogy miben állnak ezek az objektív határok, és hogyan ismerjük fel őket.

82. A kifogás korlátozza a gondolati modell érvényességét anélkül, hogy hasznosságát megkérdőjelezné.

83. Összehasonlíthatóvá teszi az állítások közötti különbségeket azáltal, hogy kifejezetten rögzíti, mi változhat, és mi kell, hogy érvényes legyen.

84. Ugyanakkor sem más világok létezését, sem az ábrázolt alternatívák mindegyikének lehetőségét nem bizonyítja.

85. E lehetőség indokai az ellentmondások, a természeti feltételek és az érintett tárgyak vizsgálatából kell, hogy származzanak.

86. Az utas esetében a meglévő összeköttetés, az érvényes jegy és az elérhető indulás alátámasztja az általa állított, másik lehetséges utazást.

87. Hogy választása a teljes mértékben rögzített előzetes feltételek mellett másképp is alakulhatott volna-e, az egy további kérdés, amelyet ezek az adatok önmagukban nem tudnak eldönteni.

88. A kihagyott vonat így egy megalapozott alternatívát jelképez bizonyos feltételek mellett, amelynek valóságigénye pontosabb, mint egy puszta kép a fejben.

1. Stellen wir uns eine Reisende vor, die am Morgen den früheren von zwei Zügen nimmt.

2. Sie ist rechtzeitig am Bahnhof, ihre Fahrkarte gilt für beide Verbindungen, und kein Termin zwingt sie zur früheren Abfahrt.

3. Am Abend sagt sie, sie hätte ebenso gut den späteren Zug nehmen können.

4. Damit erzählt sie kein zweites Ereignis, das irgendwo neben ihrer wirklichen Reise stattgefunden hat.

5. Sie behauptet vielmehr etwas über eine Alternative zur tatsächlichen Fahrt.

6. Dass sie den früheren Zug genommen hat, erklärt noch nicht, weshalb diese Alternative möglich war.

7. Dafür muss man die Umstände betrachten, unter denen die andere Reise hätte stattfinden können.

8. Hätte der spätere Zug an diesem Tag gar nicht verkehrt, wäre ihre Aussage in der gewöhnlichen Bedeutung falsch.

9. Sie könnte sich weiterhin eine Fahrt mit ihm ausmalen, doch Vorstellung und erreichbare Gelegenheit wären auseinandergetreten.

10. Auch ein Zug auf dem Nachbargleis wäre keine verfügbare Alternative, wenn sie ihn vom eigenen Bahnsteig aus nicht rechtzeitig hätte erreichen können.

11. Möglichkeit verlangt hier mehr als das Fehlen eines sprachlichen Widerspruchs.

12. Umgekehrt wäre es widersprüchlich zu behaupten, derselbe Zug sei hinsichtlich derselben Ankunft zugleich pünktlich und nicht pünktlich gewesen.

13. Dabei müssen Zeitpunkt und Maßstab der Pünktlichkeit unverändert bleiben.

14. Eine Ankunft kann nach einem großzügigen Maßstab pünktlich und nach einem strengeren verspätet sein, ohne dass damit ein Widerspruch vorliegt.

15. Wir unterscheiden also zunächst das, was geschieht, von dem, was geschehen könnte, und von dem, was nicht anders sein kann.

16. Was tatsächlich geschieht, ist dadurch als möglich erwiesen, aber noch nicht als notwendig.

17. Die wirkliche Fahrt der Reisenden schließt aus, dass sie an diesem Morgen stattdessen den anderen Zug genommen hat.

18. Sie schließt nicht schon aus, dass die Reise anders hätte verlaufen können.

19. Wenn etwas notwendig ist, gibt es unter dem jeweils gemeinten Maßstab keine mögliche Alternative, in der es anders ist.

20. Wenn sowohl ein Sachverhalt als auch sein Ausbleiben möglich sind, nennt man ihn kontingent.

21. Kontingenz bedeutet somit, dass etwas sein kann, ohne sein zu müssen.

22. Sie bedeutet weder, dass es ohne Ursache geschieht, noch, dass es besonders unwahrscheinlich ist.

23. Der Maßstab lässt sich an verschiedenen Ansprüchen auf Möglichkeit erkennen.

24. Logische Möglichkeit verlangt, dass eine Beschreibung keinen Widerspruch enthält, wenn die verwendeten Ausdrücke ihren Sinn behalten.

25. Physikalische Möglichkeit verlangt zusätzlich Vereinbarkeit mit den zugrunde gelegten Naturgesetzen.

26. Praktische Möglichkeit berücksichtigt darüber hinaus die konkreten Mittel, Hindernisse und Bedingungen einer Situation.

27. Eine Fahrt mit einem Zug, dessen Geschwindigkeit den angenommenen Naturgesetzen widerspricht, wird nicht dadurch physikalisch möglich, dass sich eine widerspruchsfreie Fahrplanangabe hinschreiben lässt.

28. Eine gewöhnliche Fahrt kann dagegen mit den Naturgesetzen vereinbar und trotzdem für eine bestimmte Reisende unerreichbar sein.

29. Deshalb ist die Frage, ob etwas möglich sei, oft erst dann hinreichend bestimmt, wenn feststeht, welche Bedingungen gelten sollen.

30. Wer alle tatsächlichen Einzelheiten einschließlich der bereits getroffenen Zugwahl unverändert festhält, lässt allerdings die zu prüfende Alternative gar nicht erst zu.

31. Die Rede von möglichen Welten bietet eine anschauliche Ordnung für solche Vergleiche.

32. Eine mögliche Welt steht dabei für eine vollständige Weise, wie die Wirklichkeit beschaffen sein könnte.

33. Mit „Welt“ ist also nicht bloß ein anderer Planet oder ein entfernter Teil unseres Universums gemeint.

34. Im Denkmodell gehört auch dazu, was außerhalb des betrachteten Bahnhofs geschieht und wie die verschiedenen Tatsachen zusammenpassen.

35. Wir müssen eine solche Alternative nicht bis ins letzte Detail ausmalen, um einen einzelnen Unterschied zu untersuchen.

36. Ihre gedachte Vollständigkeit erinnert aber daran, dass man den Unterschied nicht aus jedem Zusammenhang herauslösen darf.

37. Nimmt die Reisende den späteren Zug, verändern sich mindestens ihre Abfahrtszeit und ihr Aufenthalt am Bahnhof.

38. Die wirkliche Welt dient beim Vergleich als Ausgangspunkt, während die möglichen Welten die zugelassenen Alternativen darstellen.

39. Die Aussage, es hätte an jenem Morgen regnen können, bedeutet im Modell, dass es mindestens eine passende Alternative mit Regen gibt.

40. Dass die Abfahrt notwendig vor der Ankunft liegt, würde unter festgelegten Bedingungen bedeuten, dass diese Reihenfolge in allen zugelassenen Alternativen gilt.

41. Welche Alternativen zugelassen werden, hängt jedoch davon ab, was die Behauptung meint und welche Voraussetzungen sie festhält.

42. Für eine Wetterfrage können andere Verläufe bei gleichen Naturgesetzen zur Debatte stehen.

43. Für eine grundsätzlichere Frage kann gerade strittig sein, ob diese Naturgesetze selbst anders hätten sein können.

44. Das Wort „notwendig“ erhält deshalb keinen bestimmten Gehalt allein dadurch, dass wir uns auf alle Alternativen berufen.

45. Wir müssen auch rechtfertigen, weshalb bestimmte Alternativen dazugehören und andere ausgeschlossen werden.

46. Diese Rechtfertigung lässt sich nicht durch das bloße Gefühl ersetzen, man könne sich etwas vorstellen.

47. Eine Erzählung kann unstimmige Voraussetzungen enthalten, obwohl sie beim ersten Lesen verständlich klingt.

48. Umgekehrt kann eine Möglichkeit bestehen, die unsere Vorstellungskraft überfordert.

49. Das Denkmodell zwingt uns daher, zwischen einer ausgemalten Szene und einer begründeten Alternative zu unterscheiden.

50. Besonders wichtig wird das bei der metaphysischen Möglichkeit, also der Frage, ob etwas mit dem vereinbar ist, was die betreffenden Dinge überhaupt sind.

51. Ein Beispiel wäre die Frage, ob ein bestimmter Gegenstand andere Eigenschaften haben könnte und dennoch derselbe Gegenstand wäre.

52. Dabei genügt weder der Hinweis auf einen widerspruchsfreien Satz noch auf die derzeit bekannten Naturgesetze als vollständige Antwort.

53. Ob sich diese Frage immer eindeutig entscheiden lässt, ist selbst Teil der philosophischen Schwierigkeit.

54. Betrachten wir dafür hypothetisch eine blaue Tasse auf dem Tisch der Reisenden.

55. Eine andere mögliche Beschaffenheit derselben Tasse könnte darin bestehen, dass sie rot angestrichen wurde.

56. Ihre tatsächliche Farbe erscheint dann als zufällige Eigenschaft, wobei „zufällig“ hier nur meint, dass die Tasse auch ohne diese Farbe existieren könnte.

57. Eine wesentliche Eigenschaft wäre dagegen eine Eigenschaft, die sie in keiner möglichen Alternative verlieren könnte, in der sie selbst noch existiert.

58. Das ist keine Behauptung, die Tasse müsse in jeder möglichen Welt vorhanden sein.

59. Ebenso wenig wird eine Eigenschaft schon dadurch wesentlich, dass sie uns beim Wiedererkennen besonders hilft.

60. Ein ganz anders hergestelltes Gefäß, das genauso aussieht, könnte lediglich eine zweite, ähnliche Tasse sein.

61. Damit entsteht eine Grenze für den Vergleich zwischen möglichen Welten.

62. Wer von einer anderen Farbe derselben Tasse spricht, nimmt bereits an, dass dieser Unterschied ihre Identität nicht aufhebt.

63. Wer ihr dagegen eine völlig andere Entstehung zuschreibt, muss erklären, weshalb noch derselbe Gegenstand gemeint sein soll.

64. Es ist umstritten, welche Entstehungsbedingungen oder Bestandteile auf diese Weise unverzichtbar sind.

65. Der Nutzen des Vergleichs besteht zunächst darin, diese Annahmen sichtbar zu machen.

66. Er liefert keine fertige Liste von Eigenschaften, die jedem Ding seinem Wesen nach zukommen.

67. Gerade deshalb lässt sich metaphysische Möglichkeit nicht einfach mit dem gleichsetzen, was jemand gerade noch verständlich beschreiben kann.

68. Auch das Wissen der betrachtenden Person bildet einen eigenen Maßstab für Alternativen.

69. Wenn die Reisende am Abend sagt, vielleicht habe es am Zielort geregnet, kann sie lediglich den Wetterverlauf nicht kennen.

70. Mit ihrem Wissen sind dann sowohl Regen als auch Trockenheit vereinbar.

71. Das tatsächliche Wetter bleibt dabei ein bestimmter Sachverhalt, über den sie unsicher ist.

72. Die Behauptung, es hätte dort regnen können, fragt dagegen nach einem anderen möglichen Verlauf, selbst wenn das tatsächliche Wetter längst bekannt ist.

73. Aus fehlendem Wissen folgt deshalb noch nicht, dass die Wirklichkeit selbst anders hätte sein können.

74. Ebenso kann eine sachlich notwendige Wahrheit jemandem unbekannt sein, ohne dadurch ihre Notwendigkeit zu verlieren.

75. Gegen die Rede von möglichen Welten lässt sich nun ein ernsthafter Einwand erheben.

76. Wenn solche Welten nur Darstellungen von Möglichkeiten sind, scheint der Satz, etwas gelte in einer möglichen Welt, das ursprüngliche „könnte“ lediglich umzubenennen.

77. Werden sie hingegen als selbstständig vorhandene konkrete Wirklichkeiten verstanden, nimmt man weit mehr an als die vertraute Welt mit ihren unerfüllten Möglichkeiten.

78. Man müsste begründen, weshalb diese zusätzlichen Wirklichkeiten existieren und wodurch sie unsere Möglichkeitsaussagen erklären.

79. Eine objektive Auffassung von Möglichkeiten muss jedoch nicht gleich konkrete andere Universen behaupten.

80. Sie kann zunächst vertreten, dass die möglichen Veränderungen eines Gegenstands von seiner Beschaffenheit abhängen und nicht von unserem Wissen oder Belieben.

81. Die offene Frage lautet dann, worin solche objektiven Grenzen bestehen und wie wir sie erkennen.

82. Der Einwand begrenzt den Anspruch des Denkmodells, ohne seinen Nutzen aufzuheben.

83. Es macht Unterschiede zwischen Behauptungen vergleichbar, indem es ausdrücklich festhält, was sich ändern darf und was gelten muss.

84. Es beweist aber weder die Existenz anderer Welten noch die Möglichkeit jeder dargestellten Alternative.

85. Gründe für diese Möglichkeit müssen aus der Untersuchung von Widersprüchen, Naturbedingungen und den betreffenden Gegenständen kommen.

86. Bei der Reisenden tragen die vorhandene Verbindung, die gültige Fahrkarte und die erreichbare Abfahrt ihre Behauptung einer anderen möglichen Fahrt.

87. Ob ihre Wahl unter vollständig festgehaltenen vorausgehenden Bedingungen anders hätte ausfallen können, ist eine zusätzliche Frage, die diese Angaben allein nicht entscheiden.

88. Der nicht genommene Zug steht damit für eine begründete Alternative unter bestimmten Bedingungen, deren Wirklichkeitsanspruch genauer ist als ein bloßes Bild im Kopf.