1.1 – Honnan ismerhető fel egy filozófiai kérdés? – Woran erkennt man eine philosophische Frage?
1.2 – Fogalmak tisztázása: definíció, megkülönböztetés és magyarázat – Begriffe klären: Definition, Unterscheidung und Explikation
1.3 – Gondolatkísérletek: Mit mutathat egy kitalált eset – Gedankenexperimente: Was ein erfundener Fall zeigen kann
1.4 – A tapasztalat leírása: fenomenológiai megközelítések – Erfahrung beschreiben: phänomenologische Zugänge
1.5 – Szövegek értelmezése: értelmezés és hermeneutikai kör – Texte verstehen: Auslegung und hermeneutischer Zirkel
1.6 – Az előfeltételek vizsgálata: kritika, genealógia és dialektika – Voraussetzungen prüfen: Kritik, Genealogie und Dialektik
1.7 – Filozófiai álláspontok tisztességes rekonstruálása és összehasonlítása – Philosophische Positionen fair rekonstruieren und vergleichen
1.8 – A kifogástól a jobb kérdésig: Hogyan haladnak előre a filozófiai beszélgetések – Vom Einwand zur besseren Frage: Wie philosophische Gespräche vorankommen
↑ Hoch zum Seitenanfang
2.1 – Állítás, indoklás és következtetés – Behauptung, Begründung und Schlussfolgerung
2.2 – Az érvényesség, az igazság és a következetesség megkülönböztetése – Gültigkeit, Wahrheit und Schlüssigkeit unterscheiden
2.3 – Dedukció: a szükségszerű következtetések felismerése – Deduktion: notwendige Folgerungen erkennen
2.4 – Állításlogika: tagadás, összekapcsolás és feltétel – Aussagenlogik: Verneinung, Verbindung und Bedingung
2.5 – Predikátumlogika: Tárgyak, tulajdonságok és kvantorok – Prädikatenlogik: Gegenstände, Eigenschaften und Quantoren (Fassung 1)
2.5 – Predikátumlogika: tárgyak, tulajdonságok és kvantorok – Prädikatenlogik: Gegenstände, Eigenschaften und Quantoren (Fassung 2)
2.6 – Lehetség és szükségszerűség: bevezetés a modális logikába – Möglichkeit und Notwendigkeit: ein Einstieg in die Modallogik
2.7 – Indukció és abdukció: következtetések bizonytalanság mellett – Induktion und Abduktion: Schlüsse unter Unsicherheit
2.8 – Informális téves következtetések és a formális vizsgálat határai – Informelle Fehlschlüsse und die Grenzen formaler Prüfung
↑ Hoch zum Seitenanfang
3.1 – Gondolni, hinni, tudni: három különböző igény – Meinen, glauben, wissen: drei verschiedene Ansprüche
3.2 – A tudás és ellenpéldái: a Gettier-probléma – Wissen und seine Gegenbeispiele: das Gettier-Problem
3.3 – A meggyőződések indokai: igazolás és bizonyosság – Gründe für Überzeugungen: Rechtfertigung und Evidenz
3.4 – Észlelés, emlékezet és tanúvallomás mint ismeretforrások – Wahrnehmung, Erinnerung und Zeugnis als Erkenntnisquellen
3.5 – Ész és tapasztalat: a priori és a posteriori ismeret – Vernunft und Erfahrung: Erkenntnis a priori und a posteriori
3.6 – Kétség és szkepticizmus: Meddig terjed a vizsgálat? – Zweifel und Skeptizismus: Wie weit reicht die Prüfung?
3.7 – Igazság: egyezés, összefüggés és igazolás – Wahrheit: Übereinstimmung, Zusammenhang und Bewährung
3.8 – Tudás másokkal: bizalom, szakértelem és kollektív felismerés – Wissen mit anderen: Vertrauen, Expertise und kollektive Erkenntnis
↑ Hoch zum Seitenanfang
4.1 – Lét, valóság és látszat – Existenz, Wirklichkeit und Schein
4.2 – Dolgok, tulajdonságok és kapcsolatok – Dinge, Eigenschaften und Beziehungen
4.3 – Általános és egyedi: az univerzáliák problémája – Allgemeines und Einzelnes: das Universalienproblem
4.4 – Azonoság és változás: Mikor marad valami ugyanaz? – Identität und Veränderung: Wann bleibt etwas dasselbe?
4.5 – Ok és okozat: Mit jelent az, hogy valami valamit okoz? – Ursache und Wirkung: Was heißt es, dass etwas etwas bewirkt?
4.6 – Idő és tér: a dolgok rendje vagy a valóság része? – Zeit und Raum: Ordnung der Dinge oder Teil der Wirklichkeit?
4.7 – Lehetőség és szükségszerűség: a lehetséges világok mint gondolati modell – Möglichkeit und Notwendigkeit: mögliche Welten als Denkmodell
4.8 – Realizmus, idealizmus, materializmus és dualizmus mint válaszok a valóságra vonatkozó kérdésekre – Realismus, Idealismus, Materialismus und Dualismus als Antworten auf Wirklichkeitsfragen
↑ Hoch zum Seitenanfang
5.1 – Jelek, szavak és mondatok – Zeichen, Wörter und Sätze
5.2 – Értelem és hivatkozás: Mire utal egy kifejezés? – Sinn und Bezug: Worauf verweist ein Ausdruck?
5.3 – Nevek, leírások és a szóban forgó személy identitása – Namen, Beschreibungen und die Identität des Gemeinten (Fassung 1)
5.3 – Nevek, leírások és a szóban forgó személy identitása – Namen, Beschreibungen und die Identität des Gemeinten (Fassung 2)
5.4 – A használat és a szabályok által meghatározott jelentés – Bedeutung durch Gebrauch und Regeln
5.5 – Mit mondanak a mondatok, és mit értenek a beszélők – Was Sätze sagen und was Sprecher meinen
5.6 – Szavakkal cselekedni: ígéretek, kérdések és parancsok – Mit Worten handeln: Versprechen, Fragen und Befehlen
5.7 – Nyelv és gondolkodás: A nyelv alakítja-e a világnézetünket? – Sprache und Denken: Formt die Sprache unsere Sicht auf die Welt?
5.8 – Félreértés, többértelműség és sikeres megértés – Missverständnis, Mehrdeutigkeit und gelingende Verständigung
↑ Hoch zum Seitenanfang
6.1 – Test, agy és elme: a test-lélek-probléma – Körper, Gehirn und Geist: das Leib-Seele-Problem
6.2 – A tudatosság és az első személy perspektívája – Bewusstsein und die Perspektive der ersten Person
6.3 – Kvalia: Hogyan érezzük az élményt – Qualia: Wie sich Erleben anfühlt
6.4 – Intencionalitás: Miért irányulnak a gondolatok valamire – Intentionalität: Warum Gedanken auf etwas gerichtet sind
6.5 – Észlelés, elképzelés és mentális reprezentáció – Wahrnehmung, Vorstellung und geistige Repräsentation
6.6 – Idegen tudat: Honnan tudjuk, hogy mások is tapasztalnak? – Fremdes Bewusstsein: Woher wissen wir, dass andere erleben?
6.7 – Az érzelmek mint élmény, ítélet és testi folyamat – Emotionen als Erfahrung, Urteil und körperlicher Vorgang
6.8 – Gondolkodhatnak vagy élhetnek át élményeket a gépek? – Können Maschinen denken oder erleben?
↑ Hoch zum Seitenanfang
7.1 – A személy fogalma és határai – Der Begriff der Person und seine Grenzen
7.2 – Személyes identitás: Ki vagyok én az idő múlásával? – Persönliche Identität: Wer bin ich über die Zeit hinweg?
7.3 – Szándék, kívánság és ok: Mi teszi egy viselkedést cselekvéssé? – Absicht, Wunsch und Grund: Was macht ein Verhalten zur Handlung?
7.4 – Döntéshozatal bizonyos feltételek mellett: cselekvési mozgástér és kényszerek – Entscheiden unter Bedingungen: Handlungsspielräume und Zwänge
7.5 – Akarat szabadsága és determinizmus – Willensfreiheit und Determinismus
7.6 – Felelősség, felelősségre vonás és mentség – Verantwortung, Zurechnung und Entschuldigung
7.7 – Önkép a test, a kultúra és a kapcsolatok között – Selbstverständnis zwischen Körper, Kultur und Beziehungen
7.8 – A végesség és a halandóság mint az emberi élet kérdései – Endlichkeit und Sterblichkeit als Fragen des menschlichen Lebens
↑ Hoch zum Seitenanfang
8.1 – Mi teszi egy vizsgálatot tudományossá? – Was macht eine Untersuchung wissenschaftlich?
8.2 – Megfigyelés, mérés és a fogalmak szerepe – Beobachtung, Messung und die Rolle von Begriffen
8.3 – Hipotézis, kísérlet és ellenőrzés – Hypothese, Experiment und Prüfung
8.4 – Az indukciós probléma és a valószínűséggel való bánásmód – Das Induktionsproblem und der Umgang mit Wahrscheinlichkeit
8.5 – Elméletek megerősítése, cáfolata és módosítása – Bestätigung, Widerlegung und die Veränderung von Theorien
8.6 – Magyarázat okokkal, törvényekkel és modellekkel – Erklären mit Ursachen, Gesetzen und Modellen
8.7 – Tudományos realizmus: Mit mondanak az elméletek a világról? – Wissenschaftlicher Realismus: Was sagen Theorien über die Welt?
8.8 – Redukció és emergens: Minden visszavezethető-e részekre? – Reduktion und Emergenz: Lässt sich alles auf Teile zurückführen?
8.9 – Természet, élet és ember: Hol húzódnak a természetleírás határai? – Natur, Leben und Mensch: Wo verlaufen die Grenzen der Naturbeschreibung?
↑ Hoch zum Seitenanfang
9.1 – Erkölcs, etika és a jó indokok kérdése – Moral, Ethik und die Frage nach guten Gründen
9.2 – Értékek és erkölcsi ítéletek: felfedezzük vagy mi magunk határozzuk meg őket? – Werte und moralische Urteile: Entdecken oder setzen wir sie?
9.3 – Kötelességek és jogok: Mi nem lehet soha csupán eszköz? – Pflichten und Rechte: Was darf niemals bloß Mittel sein?
9.4 – Következmények és haszon: Kiket érint egy döntés? – Folgen und Nutzen: Wen betrifft eine Entscheidung?
9.5 – Erények és jellem: Mit jelent jól cselekedni? – Tugenden und Charakter: Was heißt es, gut zu handeln?
9.6 – A jó élet: boldogság, jólét és értelme – Das gute Leben: Glück, Wohlergehen und Sinn
9.7 – Konfliktusok az értékek, a kötelességek és az érdekek között – Konflikte zwischen Werten, Pflichten und Interessen
9.8 – Alkalmazott etika: orvostudomány, állatok, környezet és digitális technológia – Angewandte Ethik: Medizin, Tiere, Umwelt und digitale Technik
↑ Hoch zum Seitenanfang
10.1 – Társadalmi tények: Hogyan jönnek létre és érvényesülnek az intézmények – Soziale Tatsachen: Wie Institutionen entstehen und gelten
10.2 – Szabályok, szerepek és közös elvárások – Regeln, Rollen und gemeinsame Erwartungen
10.3 – Elismerés, méltóság és társadalmi identitás – Anerkennung, Würde und soziale Identität
10.4 – Közösség, tartozás és kirekesztés – Gemeinschaft, Zugehörigkeit und Ausschluss
10.5 – Hatalom és függőség a mindennapokban – Macht und Abhängigkeit im Alltag
10.6 – Elidegenedés: Amikor a saját életünk idegenné válik – Entfremdung: Wenn das eigene Leben fremd wird
10.7 – Ideológia és a társadalmi magától értetődőségek kritikája – Ideologie und Kritik gesellschaftlicher Selbstverständlichkeiten
10.8 – Egyén és társadalom: Ki hat kire? – Individuum und Gesellschaft: Wer prägt wen?
↑ Hoch zum Seitenanfang
11.1 – Miért van egyáltalán szükség államra? – Warum überhaupt ein Staat?
11.2 – Hatalom, legitimitás és beleegyezés – Herrschaft, Legitimität und Zustimmung
11.3 – Szabadság: védelem a beavatkozásokkal szemben és az önrendelkezés lehetősége – Freiheit: Schutz vor Eingriffen und Möglichkeit zur Selbstbestimmung
11.4 – Egyenlőség: egyenlő tisztelet, egyenlő esélyek, egyenlő javak? – Gleichheit: gleiche Achtung, gleiche Chancen, gleiche Güter?
11.5 – Igazságosság, valamint a terhek és előnyök elosztása – Gerechtigkeit und die Verteilung von Lasten und Vorteilen
11.6 – Demokrácia: többségi döntés és a kisebbségek védelme – Demokratie: Mehrheitsentscheid und Minderheitenschutz
11.7 – Nyilvánosság, vita és politikai felelősség – Öffentlichkeit, Streit und politische Verantwortung
11.8 – Határok, hovatartozás és globális igazságosság – Grenzen, Zugehörigkeit und globale Gerechtigkeit
↑ Hoch zum Seitenanfang
12.1 – Jog, erkölcs és társadalmi rend – Recht, Moral und gesellschaftliche Ordnung
12.2 – Jogi érvényesség: Mikor minősül egy norma érvényes jognak? – Rechtsgeltung: Wann ist eine Norm gültiges Recht?
12.3 – Természetjog és jogpozitivizmus – Naturrecht und Rechtspositivismus
12.4 – Jogok, igények és kötelezettségek – Rechte, Ansprüche und Pflichten
12.5 – A szabályok értelmezése: szöveg, cél és bonyolult esetek – Regeln auslegen: Wortlaut, Zweck und schwierige Fälle
12.6 – Bűn, felelősség és a büntetés igazolása – Schuld, Verantwortung und die Rechtfertigung von Strafe
12.7 – Igazságtalan jog, ellenállás és polgári engedetlenség – Ungerechtes Recht, Widerstand und ziviler Ungehorsam
↑ Hoch zum Seitenanfang
13.1 – Az esztétikai ítélet: ízlés és indoklás – Das ästhetische Urteil: Geschmack und Begründung
13.2 – Szépség, fenség és csúfság – Schönheit, Erhabenheit und Hässlichkeit
13.3 – Mi teszi valamit műalkotássá? – Was macht etwas zu einem Kunstwerk?
13.4 – Észlelés, figyelem és esztétikai élmény – Wahrnehmung, Aufmerksamkeit und ästhetische Erfahrung
13.5 – Ábrázolás, kifejezés és az érzelmek szerepe – Darstellung, Ausdruck und die Rolle von Gefühlen
13.6 – Értelmezés és többértelműség: Mit jelent egy mű? – Deutung und Mehrdeutigkeit: Was bedeutet ein Werk?
13.7 – Művészet, igazság és kritika – Kunst, Wahrheit und Kritik
13.8 – A mindennapok esztétikája: tárgyak, terek és tájak – Ästhetik des Alltags: Dinge, Räume und Landschaften
↑ Hoch zum Seitenanfang
14.1 – A vallás mint filozófiai vizsgálat tárgya – Religion als Gegenstand philosophischer Prüfung
14.2 – Istenfogalmak és az isteni tulajdonságok kérdése – Gottesbegriffe und die Frage nach göttlichen Eigenschaften
14.3 – Érvek Isten léte mellett és ellen – Argumente für und gegen die Existenz Gottes
14.4 – Szenvedés és gonosz: a teodicea kérdése – Leid und Übel: die Frage der Theodizee
14.5 – Hit, értelem és vallási élmény – Glaube, Vernunft und religiöse Erfahrung
14.6 – Kinyilatkoztatás, értelmezés és vallási sokszínűség – Offenbarung, Auslegung und religiöse Vielfalt
14.7 – Van-e értelme az életnek, és mit jelenthetne ez? – Hat das Leben einen Sinn, und was könnte das heißen?
14.8 – Halál, remény és a filozófiai válaszok határai – Tod, Hoffnung und die Grenzen philosophischer Antworten
↑ Hoch zum Seitenanfang
15.1 – Eszköz, tárgy és technikai cselekvési képesség – Werkzeug, Artefakt und technische Handlungsmacht
15.2 – A technika mint életforma: Mit változtat meg a szokásokban? – Technik als Lebensform: Was verändert sie an Gewohnheiten?
15.3 – Média és figyelem: Hogyan közvetítik a valóságot? – Medien und Aufmerksamkeit: Wie wird Wirklichkeit vermittelt?
15.4 – Adatok, algoritmusok és az automatikus döntések határai – Daten, Algorithmen und die Grenzen automatischer Entscheidungen
15.5 – Mesterséges intelligencia: megértés, felelősség és tulajdonítás – Künstliche Intelligenz: Verstehen, Verantwortung und Zuschreibung
15.6 – Az emberi fejlesztés és a poszt-humán eszme – Menschliche Verbesserung und die Idee des Posthumanen
15.7 – A természet mint erőforrás, környezet és önérték – Natur als Ressource, Mitwelt und Eigenwert
15.8 – Felelősség a távoli emberek és a jövő generációi iránt – Verantwortung für entfernte Menschen und künftige Generationen
↑ Hoch zum Seitenanfang