2.1 Alphabet und Aussprache

1.A magyar ábécé – Das ungarische Alphabet (→ 2.1.1)

A magyar ábécé negyven betűből áll. – Das ungarische Alphabet besteht aus vierzig Buchstaben.

A q-val, a w-vel, az x-szel és az y-nal együtt negyvennégy betűt számolunk. – Mit q, w, x und y zusammen zählt man vierundvierzig Buchstaben.

Ez a négy betű főleg idegen szavakban és nevekben fordul elő. – Diese vier Buchstaben kommen vor allem in Fremdwörtern und Namen vor.

Az „ábécé” szó az első három betű nevéből áll: a, bé, cé. – Das Wort „ábécé“ besteht aus den Namen der ersten drei Buchstaben: a, bé, cé.

Ugyanígy keletkezett a német „Abc”, a latin „alphabetum” pedig a görög „alpha” és „beta” betűnévből. – Ebenso entstand das deutsche „Abc“; das lateinische „alphabetum“ entstand aus den griechischen Buchstabennamen „alpha“ und „beta“.

A magyar írás alapelve: egy hang – egy betű. – Der Grundsatz der ungarischen Schrift lautet: ein Laut – ein Buchstabe.

Egy betű azonban több írásjegyből is állhat. – Ein Buchstabe kann jedoch auch aus mehreren Schriftzeichen bestehen.

Az „sz” két írásjegyből áll, mégis egyetlen betű. – „Sz“ besteht aus zwei Schriftzeichen und ist doch ein einziger Buchstabe.

A „szép” szóban három betű van: sz, é és p. – Im Wort „szép“ – schön – gibt es drei Buchstaben: sz, é und p.

A „könyv” szó négy betűből áll: k, ö, ny, v. – Das Wort „könyv“ – Buch – besteht aus vier Buchstaben: k, ö, ny, v.

A betűket számoljuk, nem az írásjegyeket: a „Szabó” név öt írásjegy, de csak négy betű. – Gezählt werden die Buchstaben, nicht die Schriftzeichen: Der Name „Szabó“ hat fünf Zeichen, aber nur vier Buchstaben.

A betűk magánhangzót vagy mássalhangzót jelölnek. – Die Buchstaben bezeichnen Vokale oder Konsonanten.

A „mássalhangzó” a latin „consonans” tükörfordítása: „mással hangzó”. – „Mássalhangzó“ ist eine Lehnübersetzung von lateinisch „consonans“: „mit einem anderen klingend“.

A „magánhangzó” szó szerint „magában hangzó”, mint a német „Selbstlaut”. – „Magánhangzó“ heißt wörtlich „für sich allein klingend“, wie das deutsche „Selbstlaut“.

A tizennégy magánhangzóbetű hét párt alkot: a – á, e – é, i – í, o – ó, ö – ő, u – ú, ü – ű. – Die vierzehn Vokalbuchstaben bilden sieben Paare: a – á, e – é, i – í, o – ó, ö – ő, u – ú, ü – ű.

A mássalhangzóbetűk között tizenhét egyjegyű, nyolc kétjegyű és egy háromjegyű betű van. – Unter den Konsonantenbuchstaben gibt es siebzehn einfache, acht Doppelbuchstaben und einen Dreifachbuchstaben.

A legfontosabb kivétel az alapelv alól: a „j” és az „ly” ugyanazt a hangot jelöli. – Die wichtigste Ausnahme vom Grundsatz: „j“ und „ly“ bezeichnen denselben Laut.

Az „x” két hangot jelöl, k-t és sz-t, például a „taxi” szóban. – „X“ bezeichnet zwei Laute, k und sz, zum Beispiel im Wort „taxi“.

A magánhangzóbetűk neve azonos a hangjukkal: a, á, e, é, ő. – Die Vokalbuchstaben heißen wie ihr Laut: a, á, e, é, ő.

A legtöbb mássalhangzóbetű nevében a mássalhangzót é követi: bé, cé, csé, dé, gyé. – In den Namen der meisten Konsonantenbuchstaben folgt dem Konsonanten ein é: bé, cé, csé, dé, gyé.

Más betűk neve e-vel kezdődik: ef, el, em, en, eny, er, es, esz. – Andere Buchstabennamen beginnen mit e: ef, el, em, en, eny, er, es, esz.

A „h” neve há, a „k” neve ká, a „q” neve kú. – Das „h“ heißt há, das „k“ ká, das „q“ kú.

Külön neve van az ly-nak (ellipszilon vagy elipszilon), a w-nek (dupla vé), az x-nek (iksz) és az y-nak (ipszilon). – Eigene Namen haben „ly“ (ellipszilon oder elipszilon), „w“ (dupla vé – doppeltes v), „x“ (iksz) und „y“ (ipszilon).

A névelő és a rag a betű kimondott nevéhez igazodik: „az s”, „az l”, de „a b”, „a k”. – Artikel und Endung richten sich nach dem gesprochenen Namen des Buchstabens: „az s“, „az l“, aber „a b“, „a k“ – das s, das l, das b, das k.

Kiss Péter vagyok, Kiss két s-sel. – Ich bin Péter Kiss, Kiss mit zwei s.

Betűzze, kérem, a nevét! – Esz, a, bé, ó: Szabó. – Buchstabieren Sie bitte Ihren Namen! – Sz, a, b, ó: Szabó.

A többjegyű betűnek a név elején csak az első írásjegyét írjuk nagybetűvel: Gyula, Csaba, Zsófi. – Von einem mehrteiligen Buchstaben schreibt man am Namensanfang nur das erste Zeichen groß: Gyula, Csaba, Zsófi.

Csupa nagybetűvel minden írásjegy nagy: GYŐR, CSONGRÁD. – In durchgehender Großschreibung sind alle Zeichen groß: GYŐR, CSONGRÁD.

A régi magyar rovásírást jobbról balra írták. – Die alte ungarische Kerbschrift schrieb man von rechts nach links.

A latin betűs írást a kereszténység felvételével, az ezredforduló táján vették át. – Die lateinische Schrift übernahm man mit der Annahme des Christentums um die Jahrtausendwende.

A latin ábécében nem volt jel a cs, sz, gy, ny, ö, ü hangra, ezért alakultak ki a többjegyű betűk és az ékezetek. – Im lateinischen Alphabet gab es kein Zeichen für die Laute cs, sz, gy, ny, ö, ü; deshalb entstanden die mehrteiligen Buchstaben und die Akzentzeichen.

A legrégebbi összefüggő magyar szöveg a Halotti beszéd, amely 1192 és 1195 között keletkezett. – Der älteste zusammenhängende ungarische Text ist die „Leichenrede“, die zwischen 1192 und 1195 entstand.

Az „ly” egykor lágy l-t jelölt; a köznyelvben ez a hang egybeesett a j-vel. – „Ly“ bezeichnete einst ein weiches l; in der Standardsprache ist dieser Laut mit j zusammengefallen.

Sok régi családnév megőrizte a régi írásmódot. – Viele alte Familiennamen haben die alte Schreibweise bewahrt.

A Széchenyi nevet így ejtjük: Szécsenyi. – Den Namen Széchenyi spricht man so aus: Szécsenyi.

Eötvös Loránd nevében az eö ö-nek hangzik. – Im Namen von Loránd Eötvös klingt eö wie ö.

A Kölcsey név végén az y i-nek hangzik. – Am Ende des Namens Kölcsey klingt y wie i.

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.Egyjegyű betűk – Einfache Buchstaben (→ 2.1.2)

Az egyjegyű betű egyetlen írásjegyből áll, és egyetlen hangot jelöl. – Ein einfacher Buchstabe besteht aus einem einzigen Schriftzeichen und bezeichnet einen einzigen Laut.

Tizenegy mássalhangzóbetű nagyjából úgy hangzik, mint a németben: b, d, f, g, j, k, l, m, n, p, t. – Elf Konsonantenbuchstaben klingen ungefähr wie im Deutschen: b, d, f, g, j, k, l, m, n, p, t.

A „g” mindig úgy hangzik, mint a német „Gast” szó elején, e és i előtt is: gitár, gép. – „G“ klingt immer wie am Anfang des deutschen Wortes „Gast“, auch vor e und i: gitár, gép – Gitarre, Maschine.

A „-ig” rag végén is kemény g hangzik: péntekig. – Auch am Ende der Endung „-ig“ klingt ein hartes g: péntekig – bis Freitag.

A „c” úgy hangzik, mint a német „z” a „Zucker” szóban. – „C“ klingt wie das deutsche „z“ im Wort „Zucker“.

Kérek egy kávét cukor nélkül. – Ich hätte gern einen Kaffee ohne Zucker.

A cica az ablakban ül. – Die Katze sitzt im Fenster.

K-hangú „c” nincs a magyarban; az idegen szavakat k-val írjuk: kávé, koncert. – Ein „c“ mit k-Laut gibt es im Ungarischen nicht; Fremdwörter schreibt man mit k: kávé, koncert – Kaffee, Konzert.

Az „s” a német „sch” hangja: só, sok, sajt. – „S“ ist der deutsche Laut „sch“: só, sok, sajt – Salz, viel, Käse.

Sok sajtot eszünk. – Wir essen viel Käse.

A „z” zöngés hang, mint az s a német „Rose” szóban: zene, méz. – „Z“ ist ein stimmhafter Laut wie das s im deutschen Wort „Rose“: zene, méz – Musik, Honig.

A zene nagyon hangos. – Die Musik ist sehr laut.

Két betű így „helyet cserél”: a német z a magyarban c, a német zöngés s a magyarban z. – So „tauschen“ zwei Buchstaben „die Plätze“: Das deutsche z ist im Ungarischen c, das deutsche stimmhafte s ist z.

A „v” úgy hangzik, mint a német „w” a „Wasser” szóban. – „V“ klingt wie das deutsche „w“ im Wort „Wasser“.

Egy pohár vizet kérek. – Ich hätte gern ein Glas Wasser.

A „h” mindig hallható, és soha nem jelöl hosszúságot: tehén, fehér. – „H“ ist immer hörbar und bezeichnet nie eine Länge: tehén, fehér – Kuh, weiß.

Néhány szó végén a „h” néma: méh, cseh, juh. – Am Ende einiger Wörter ist das „h“ stumm: méh, cseh, juh – Biene, tschechisch, Schaf.

Magánhangzóval kezdődő toldalék előtt újra hallható: méhek, juhok. – Vor einer mit Vokal beginnenden Endung ist es wieder hörbar: méhek, juhok – Bienen, Schafe.

Az r-et a nyelv hegyével pergetjük, a szó végén is. – Das r rollt man mit der Zungenspitze, auch am Wortende.

Ez a bor nagyon jó. – Dieser Wein ist sehr gut.

A magyar p, t, k hehezet nélküli, mint a franciában és a spanyolban. – Das ungarische p, t, k ist unbehaucht wie im Französischen und Spanischen.

Az „l” mindig világos, mint a német „Lied” szóban. – Das „l“ ist immer hell wie im deutschen Wort „Lied“.

Az „n” g és k előtt hátul képződik, az ng-ben azonban a g is hallatszik: angol, ing. – Das „n“ wird vor g und k hinten gebildet, in ng ist das g aber mitzuhören: angol, ing – englisch, Hemd.

A rövid „a” ajakkerekítéses, sötét hang az a és az o között. – Das kurze „a“ ist ein gerundeter, dunkler Laut zwischen a und o.

Az „e” nyílt hang, közel áll a német „Männer” szó ä-jéhez. – Das „e“ ist ein offener Laut, nahe dem ä im deutschen Wort „Männer“.

Az „i”, az „o” és az „u” rövid és zárt. – „I“, „o“ und „u“ sind kurz und geschlossen.

Az alma érett, az eper édes. – Der Apfel ist reif, die Erdbeere ist süß.

A rövid magánhangzó hangsúlytalan szótagban is teljes értékű: a „palacsinta” mindhárom a-ja egyformán hangzik. – Ein kurzer Vokal ist auch in unbetonter Silbe vollwertig: Alle drei a von „palacsinta“ – Pfannkuchen – klingen gleich.

A q, a w és az y csak nevekben és néhány idegen szóban fordul elő. – q, w und y kommen nur in Namen und einigen Fremdwörtern vor.

Sok meghonosodott szóban az x helyett ksz áll: keksz, boksz. – In vielen eingebürgerten Wörtern steht ksz statt x: keksz, boksz – Keks, Boxen.

A németből átvett „sport”, „spenót”, „strand” szóban az s is sch-nak hangzik. – In den aus dem Deutschen übernommenen Wörtern „sport“, „spenót“, „strand“ – Sport, Spinat, Freibad – klingt das s ebenfalls wie sch.

Az angolból átvett szavakban viszont sz áll: sztár, sztrájk. – In aus dem Englischen übernommenen Wörtern steht dagegen sz: sztár, sztrájk – Star, Streik.

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.Kétjegyű betűk – Doppelbuchstaben: cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty und zs (→ 2.1.3)

A magyar ábécében nyolc kétjegyű betű van: cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty és zs. – Im ungarischen Alphabet gibt es acht Doppelbuchstaben: cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty und zs.

Mindegyik két írásjegyből áll, de egyetlen hangot jelöl, és egy betűnek számít. – Jeder besteht aus zwei Schriftzeichen, bezeichnet aber einen einzigen Laut und zählt als ein Buchstabe.

A gyerekek fagyit esznek. – Die Kinder essen Eis.

Mindegyiknek saját neve és saját helye van az ábécében: csé, dzé, gyé, eny, esz, tyé, zsé. – Jeder hat einen eigenen Namen und einen eigenen Platz im Alphabet: csé, dzé, gyé, eny, esz, tyé, zsé.

Az „sz” a német éles s: szép, asztal. – „Sz“ ist das deutsche scharfe s: szép, asztal – schön, Tisch.

A „z” ennek zöngés párja, az „s” a német sch, a „zs” pedig az „s” zöngés párja. – „Z“ ist sein stimmhaftes Gegenstück, „s“ ist das deutsche sch, und „zs“ ist das stimmhafte Gegenstück zu „s“.

A „zs” úgy hangzik, mint a j a francia „journal” szóban: zseb, rózsa. – „Zs“ klingt wie das j im französischen Wort „journal“: zseb, rózsa – Tasche, Rose.

Szép ez a rózsa. – Diese Rose ist schön.

Egyes szópárokat csak az s és az sz különböztet meg: sál – szál, kés – kész, sem – szem. – Manche Wortpaare unterscheiden sich nur durch s und sz: sál – szál (Schal – Faden), kés – kész (Messer – fertig), sem – szem (auch nicht – Auge).

A „cs” a német tsch: csak, kocsi. – „Cs“ ist das deutsche tsch: csak, kocsi – nur, Wagen.

A „c” és a „cs” két külön betű: cukor – csak. – „C“ und „cs“ sind zwei verschiedene Buchstaben: cukor – csak (Zucker – nur).

Csaba kocsival jön. – Csaba kommt mit dem Auto.

A „gy”, a „ty” és a „ny” a d, a t és az n lágy párja. – „Gy“, „ty“ und „ny“ sind die weichen Gegenstücke zu d, t und n.

Kiejtésükkor a nyelv a kemény szájpadláshoz simul. – Bei ihrer Aussprache legt sich die Zunge an den harten Gaumen.

Az „y” itt nem magánhangzó, csak a lágyságot jelzi. – Das „y“ ist hier kein Vokal, es zeigt nur die Weichheit an.

A „gy” nem g és j egymás után, hanem egyetlen hang, nagyjából egy szótagba olvadó „dj”. – „Gy“ ist nicht g und j nacheinander, sondern ein einziger Laut, ungefähr ein „dj“ in einer Silbe.

A „ny” a francia „gn” és a spanyol „ñ” hangja. – „Ny“ ist der Laut des französischen „gn“ und des spanischen „ñ“.

A kutya a gyümölcsfa alatt alszik. – Der Hund schläft unter dem Obstbaum.

Anya kenyeret szel. – Mama schneidet Brot.

Magyarul beszélek. – Ich spreche Ungarisch.

Az „ly” a köznyelvben ugyanúgy hangzik, mint a „j”. – „Ly“ klingt in der Standardsprache genauso wie „j“.

Hogy „j” vagy „ly” áll-e egy szóban, azt csak a helyesírás dönti el: jó, fej – hely, király. – Ob in einem Wort „j“ oder „ly“ steht, entscheidet allein die Rechtschreibung: jó, fej – hely, király (gut, Kopf – Platz, König).

Szó elején csak a „lyuk” szóban és származékaiban áll „ly”. – Am Wortanfang steht „ly“ nur im Wort „lyuk“ – Loch – und seinen Ableitungen.

Van egy lyuk a zoknimban. – In meiner Socke ist ein Loch.

Néhány alak csak írásban különbözik: súlyt – sújt. – Manche Formen unterscheiden sich nur in der Schrift: súlyt – sújt (Gewicht als Objekt – er trifft schwer).

A „dz” ritka betű, főleg szó belsejében áll: bodza, edző. – „Dz“ ist ein seltener Buchstabe und steht vor allem im Wortinneren: bodza, edző – Holunder, Trainer.

Az edző minden nap edz. – Der Trainer trainiert jeden Tag.

Ha két írásjegy szóelemek határán találkozik, nem alkot kétjegyű betűt. – Treffen zwei Schriftzeichen an der Grenze von Wortteilen zusammen, bilden sie keinen Doppelbuchstaben.

Az „igazság” szóban z és s áll, nem zs; a „házsor” szóban szintén. – Im Wort „igazság“ – Wahrheit – stehen z und s, nicht zs; ebenso im Wort „házsor“ – Häuserzeile.

A hosszú kétjegyű betűnél csak az első írásjegyet kettőzzük: hosszú, meggy, asszony. – Bei einem langen Doppelbuchstaben verdoppelt man nur das erste Zeichen: hosszú, meggy, asszony – lang, Sauerkirsche, Frau.

Hosszú a sor a boltban. – Im Laden ist eine lange Schlange.

A sor végén a kétjegyű betűt nem választjuk szét. – Am Zeilenende trennt man einen Doppelbuchstaben nicht.

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.A háromjegyű dzs betű – Der Dreifachbuchstabe dzs (→ 2.1.4)

A „dzs” a magyar ábécé egyetlen háromjegyű betűje. – „Dzs“ ist der einzige Dreifachbuchstabe des ungarischen Alphabets.

Három írásjegyből áll, de egyetlen hangot jelöl, mint az angol „j” a „jungle” szóban. – Er besteht aus drei Schriftzeichen, bezeichnet aber einen einzigen Laut wie das englische „j“ im Wort „jungle“.

A németnek ugyanehhez a hanghoz négy írásjegy kell: „Dschungel”. – Das Deutsche braucht für denselben Laut vier Zeichen: „Dschungel“.

Reggelire dzsemes kenyeret eszem. – Zum Frühstück esse ich Brot mit Marmelade.

A „cs” zöngétlen, a „dzs” zöngés; így párt alkotnak, mint az „sz” és a „z”, vagy az „s” és a „zs”. – „Cs“ ist stimmlos, „dzs“ stimmhaft; so bilden sie ein Paar wie „sz“ und „z“ oder „s“ und „zs“.

A „dzs” rövid zárral kezdődik, a „zs” elején nincs ilyen zár: dzseki – zseb. – „Dzs“ beginnt mit einem kurzen Verschluss, am Anfang von „zs“ gibt es keinen solchen Verschluss: dzseki – zseb (Jacke – Tasche).

Hideg van, vedd fel a dzsekidet! – Es ist kalt, zieh deine Jacke an!

A „dzs” szinte csak idegen szavakban fordul elő, legtöbbször angol eredetűekben. – „Dzs“ kommt fast nur in Fremdwörtern vor, meist in solchen englischer Herkunft.

Az angol j-t vagy g-t ilyenkor dzs-vel írjuk: dzsem, dzsessz, dzsip, menedzser. – Das englische j oder g schreibt man dann mit dzs: dzsem, dzsessz, dzsip, menedzser – Marmelade, Jazz, Jeep, Manager.

A menedzser holnap érkezik. – Der Manager kommt morgen an.

Régebbi átvétel a „lándzsa”. – Eine ältere Entlehnung ist „lándzsa“ – Lanze.

Kipling könyvének magyar címe: A dzsungel könyve. – Der ungarische Titel von Kiplings Buch lautet: „A dzsungel könyve“ – Das Dschungelbuch.

Az ábécében a „dzs” a „dz” után és az „e” előtt áll; neve dzsé. – Im Alphabet steht „dzs“ nach „dz“ und vor „e“; sein Name ist dzsé.

A „dzsem” szó három betűből áll: dzs, e, m. – Das Wort „dzsem“ besteht aus drei Buchstaben: dzs, e, m.

Név elején csak az első írásjegy nagy, csupa nagybetűvel mindhárom: Dzsingisz kán, DZSESSZ. – Am Namensanfang ist nur das erste Zeichen groß, in durchgehender Großschreibung alle drei: Dzsingisz kán – Dschingis Khan –, DZSESSZ.

Magánhangzó után a „dzs”-t és a „dz”-t gyakran hosszan ejtjük, de egyszeresen írjuk: menedzser, bodza. – Nach einem Vokal spricht man „dzs“ und „dz“ oft lang, schreibt sie aber einfach: menedzser, bodza.

A hosszúságot csak a „-val/-vel” rag hasonulásakor írjuk ki: bridzs – briddzsel. – Die Länge wird nur bei der Angleichung der Endung „-val/-vel“ geschrieben: bridzs – briddzsel (Bridge – mit Bridge).

Nagyapám évek óta foglalkozik a briddzsel. – Mein Großvater beschäftigt sich seit Jahren mit Bridge.

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.Ékezetes magánhangzók – Vokale mit Akzentzeichen (→ 2.1.5)

Kilenc magánhangzóbetű visel ékezetet: á, é, í, ó, ú, ö, ü, ő, ű. – Neun Vokalbuchstaben tragen ein Akzentzeichen: á, é, í, ó, ú, ö, ü, ő, ű.

A vessző (á, é, í, ó, ú) és a két vessző (ő, ű) hosszú magánhangzót jelöl. – Der Strich (á, é, í, ó, ú) und der Doppelstrich (ő, ű) bezeichnen einen langen Vokal.

A két pont (ö, ü) nem hosszúságot jelöl, hanem önálló rövid magánhangzót. – Die zwei Punkte (ö, ü) bezeichnen keine Länge, sondern einen eigenen kurzen Vokal.

Az ékezet a betű része, ezért nem hagyható el. – Das Akzentzeichen gehört zum Buchstaben und darf deshalb nicht weggelassen werden.

Győr szép város. – Győr ist eine schöne Stadt.

A hosszú magánhangzó körülbelül kétszer olyan hosszú, mint a rövid. – Ein langer Vokal ist ungefähr doppelt so lang wie ein kurzer.

Az „a” és az „á”, valamint az „e” és az „é” hangszíne is különbözik. – „A“ und „á“ sowie „e“ und „é“ unterscheiden sich auch in der Klangfarbe.

Az „á” nyílt és kerekítés nélküli, mint a német „Vater” a-ja; az „é” zárt, mint a német „See” e-je. – „Á“ ist offen und ungerundet wie das a im deutschen „Vater“; „é“ ist geschlossen wie das e im deutschen „See“.

A többi öt pár tagjai főleg hosszúságukban különböznek. – Die übrigen fünf Paare unterscheiden sich vor allem in der Länge.

Kár, hogy esik. – Fáj a karom. – Schade, dass es regnet. – Mein Arm tut weh.

Az „ö” és az „ő” két külön betű, ugyanígy az „ü” és az „ű”. – „Ö“ und „ő“ sind zwei verschiedene Buchstaben, ebenso „ü“ und „ű“.

Az „örülök” szóban mindhárom magánhangzó rövid. – Im Wort „örülök“ – ich freue mich – sind alle drei Vokale kurz.

Ez a bőrönd nagyon nehéz. – Dieser Koffer ist sehr schwer.

Tűz van! Hívd a tűzoltókat! – Feuer! Ruf die Feuerwehr!

Ékezet nélkül gyakran más szó jön létre: öt – őt, tör – tőr, kerek – kérek. – Ohne Akzentzeichen entsteht oft ein anderes Wort: öt – őt (fünf – ihn), tör – tőr (bricht – Dolch), kerek – kérek (rund – ich bitte).

Kérek egy kerek tortát. – Ich hätte gern eine runde Torte.

Az ékezet soha nem a hangsúlyt jelöli; a hangsúly mindig az első szótagon van. – Das Akzentzeichen bezeichnet nie die Betonung; die Betonung liegt immer auf der ersten Silbe.

A „kávé” szóban mindkét magánhangzó hosszú, de csak az első szótag hangsúlyos. – Im Wort „kávé“ – Kaffee – sind beide Vokale lang, aber nur die erste Silbe ist betont.

A hosszú magánhangzó hangsúlytalan szótagban is hosszú marad: repülőtér. – Ein langer Vokal bleibt auch in unbetonter Silbe lang: repülőtér – Flughafen.

A nagybetűk is megtartják ékezetüket: Á, É, Ő, Ű, ŐRSÉG. – Auch die Großbuchstaben behalten ihr Akzentzeichen: Á, É, Ő, Ű, ŐRSÉG.

A két vessző nem kalap és nem hullámvonal: hiba a „Győr” helyett „Gyôr” vagy „Gyõr” alakot írni. – Der Doppelstrich ist kein Dach und keine Tilde: Statt Győr „Gyôr“ oder „Gyõr“ zu schreiben, ist ein Fehler.

Az e-mailben ékezet nélkül írtam a nevemet. – In der E-Mail habe ich meinen Namen ohne Akzentzeichen geschrieben.

Az „árvíztűrő tükörfúrógép” kifejezésben mind a kilenc ékezetes betű megvan. – Im Ausdruck „árvíztűrő tükörfúrógép“ – hochwasserfeste Spiegelbohrmaschine – kommen alle neun Buchstaben mit Akzentzeichen vor.

A római feliratok a hosszú magánhangzót apexszel jelölték, amely alakjában és szerepében a magyar vesszőhöz hasonlít. – Römische Inschriften bezeichneten den langen Vokal mit dem Apex, der in Form und Aufgabe dem ungarischen Strich gleicht.

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Magyar kiejtés német szemmel – Aussprache im Vergleich zum Deutschen (→ 2.1.6)

A magyart nagyjából úgy olvassuk, ahogy írjuk: minden betűt kiejtünk, mindig ugyanúgy. – Ungarisch liest man ungefähr so, wie man es schreibt: Jeder Buchstabe wird gesprochen, und zwar immer gleich.

A német olvasási szokások ezért gyakran félrevezetnek. – Deutsche Lesegewohnheiten führen deshalb oft in die Irre.

Budapest Magyarország fővárosa. – Budapest ist die Hauptstadt Ungarns.

A „Budapest” szóban az s sch-nak hangzik, az u rövid, a hangsúly az első szótagon van. – Im Wort „Budapest“ klingt das s wie sch, das u ist kurz, die Betonung liegt auf der ersten Silbe.

A magyar a magánhangzó hosszúságát csak ékezettel jelöli, nem h-val, ie-vel vagy kettőzött magánhangzóval. – Das Ungarische bezeichnet die Länge eines Vokals nur mit dem Akzentzeichen, nicht mit h, ie oder Doppelvokal.

Az „ie” két magánhangzó egymás után: kiesik. – „Ie“ sind zwei Vokale nacheinander: kiesik – fällt heraus.

Kiesett a tollam. – Mein Stift ist herausgefallen.

A kettőzött mássalhangzót hosszabban ejtjük, az előtte álló magánhangzó nem változik: hal – hall. – Einen doppelten Konsonanten spricht man länger, der Vokal davor ändert sich nicht: hal – hall (Fisch – er hört).

Hallod a zenét? – Hörst du die Musik?

A zöngés hangot rezgő hangszalagokkal ejtjük, a zöngétlent rezgés nélkül. – Einen stimmhaften Laut spricht man mit schwingenden Stimmbändern, einen stimmlosen ohne Schwingung.

A zöngés–zöngétlen párok: b – p, d – t, g – k, z – sz, zs – s, v – f, gy – ty, dz – c, dzs – cs. – Die Paare stimmhaft–stimmlos: b – p, d – t, g – k, z – sz, zs – s, v – f, gy – ty, dz – c, dzs – cs.

A magyarban nincs szóvégi zöngétlenedés: a szó végén a b, a d, a g és a z is zöngés marad. – Im Ungarischen gibt es keine Auslautverhärtung: Auch am Wortende bleiben b, d, g und z stimmhaft.

A zöngétlen ejtés más szót eredményez: had – hat, víz – visz, kéz – kés, láb – láp. – Stimmlose Aussprache ergibt ein anderes Wort: had – hat (Heer – sechs), víz – visz (Wasser – trägt), kéz – kés (Hand – Messer), láb – láp (Fuß – Moor).

Az ég kék. – Der Himmel ist blau.

A hangsúlytalan e is teljes, nyílt hang; nincs elmosódó hang, mint a német „bitte” végén. – Auch das unbetonte e ist ein voller, offener Laut; es gibt keinen Murmellaut wie am Ende des deutschen „bitte“.

Este beszélgetünk. – Am Abend unterhalten wir uns.

A magyarban nincs gégezárhang: a szavak és a szóelemek szünet nélkül kapcsolódnak. – Im Ungarischen gibt es keinen Knacklaut: Wörter und Wortteile verbinden sich ohne Pause.

Megállunk a sarkon. – Wir halten an der Ecke an.

Az „az alma” úgy hangzik, mintha egyetlen szó volna. – „Az alma“ – der Apfel – klingt, als wäre es ein einziges Wort.

A hangsúly mindig a szó első szótagján van, a szó hosszától függetlenül. – Die Betonung liegt immer auf der ersten Silbe des Wortes, unabhängig von seiner Länge.

Viszontlátásra! – Auf Wiedersehen!

A köznyelvben nincsenek kettőshangzók: az „autó” szóban az a és az u két külön hang. – In der Standardsprache gibt es keine Zwielaute: Im Wort „autó“ – Auto – sind a und u zwei getrennte Laute.

Az „Európa” szó elején e és u hangzik, nem „oi”, mint a németben. – Am Anfang des Wortes „Európa“ klingen e und u, nicht „oi“ wie im Deutschen.

Hallás után írva a német sch-ból s, az éles s-ből sz, a német z-ből c, a tsch-ból cs, a w-ből v lesz. – Nach Gehör geschrieben wird aus deutschem sch ein s, aus scharfem s ein sz, aus deutschem z ein c, aus tsch ein cs, aus w ein v.

A szomszéd mindig köszön. – Der Nachbar grüßt immer.

Sajnos ma nem érek rá. – Leider habe ich heute keine Zeit.

Néhány helyen a kiejtés eltér az írástól: az „egészség” szóban hosszú s-t, a „barátság” szóban hosszú cs-t ejtünk. – An einigen Stellen weicht die Aussprache von der Schrift ab: Im Wort „egészség“ – Gesundheit – spricht man ein langes s (sch), im Wort „barátság“ – Freundschaft – ein langes cs.

A „különben” szóban az n m-nek, az „angyal” szóban ny-nek hangzik. – Im Wort „különben“ – sonst – klingt das n wie m, im Wort „angyal“ – Engel – wie ny.

A szóelemző elv miatt az „egészség” szóban megmarad az „egész” és a „-ség” írásképe. – Wegen des wortgliedernden Prinzips bleibt in „egészség“ das Schriftbild von „egész“ – ganz – und „-ség“ erhalten.

Az átvett szavakat magyar hangérték szerint írjuk: sofőr, szendvics, Svájc. – Übernommene Wörter schreibt man nach ungarischem Lautwert: sofőr, szendvics, Svájc – Fahrer, Sandwich, Schweiz.

A sofőr vár ránk. – Der Fahrer wartet auf uns.

Sok mindennapi szó a bajor-osztrák németből jött: sógor, krumpli, spájz, vekker. – Viele Alltagswörter kamen aus dem Bairisch-Österreichischen: sógor, krumpli, spájz, vekker – Schwager, Kartoffel, Speisekammer, Wecker.

A sógorom Bécsben él. – Mein Schwager lebt in Wien.

Sok beszélő a nyílt e mellett zárt ë-t is ejt, de ezt a helyesírás nem jelöli. – Viele Sprecher sprechen neben dem offenen e auch ein geschlossenes ë, das die Rechtschreibung aber nicht bezeichnet.

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Betűrend és szótárhasználat – Alphabetische Reihenfolge und Wörterbuchsuche (→ 2.1.7)

A szótárban a szavak betűrendben állnak. – Im Wörterbuch stehen die Wörter in alphabetischer Reihenfolge.

A betűrendben betűket hasonlítunk össze, nem írásjegyeket. – In der alphabetischen Reihenfolge vergleicht man Buchstaben, nicht Schriftzeichen.

A többjegyű betűk külön csoportot alkotnak annak az egyjegyű betűnek a csoportja után, amellyel kezdődnek. – Die mehrteiligen Buchstaben bilden eine eigene Gruppe nach der Gruppe des einfachen Buchstabens, mit dem sie beginnen.

A c után cs, a d után dz és dzs, a g után gy, az s után sz, a z után zs következik. – Nach c folgt cs, nach d dz und dzs, nach g gy, nach s sz, nach z zs.

A szótárban a cukor a csak előtt áll. – Im Wörterbuch steht cukor vor csak.

A „csak” szót a cs betűnél keressük, nem a c-nél. – Das Wort „csak“ sucht man beim Buchstaben cs, nicht bei c.

A névsorban Zita Zsuzsa előtt áll. – In der Namensliste steht Zita vor Zsuzsa.

A szó belsejében is így van: a „kocka” a „kocsi” előtt áll. – Auch im Wortinneren ist es so: „kocka“ – Würfel – steht vor „kocsi“ – Wagen.

Az ö az o után, az ü az u után következik: a „torta” a „több” előtt áll. – Ö folgt auf o, ü auf u: „torta“ – Torte – steht vor „több“ – mehr.

A rövid és a hosszú magánhangzó a betűrendben egyenértékű. – Kurzer und langer Vokal sind in der alphabetischen Reihenfolge gleichwertig.

Csak ha két szó kizárólag a hosszúságban különbözik, akkor kerül előre a rövid: hat – hát. – Nur wenn sich zwei Wörter allein in der Länge unterscheiden, kommt der kurze zuerst: hat – hát (sechs – Rücken).

A „hát” viszont a „határ” előtt áll, mert hamarabb véget ér. – „Hát“ steht dagegen vor „határ“ – Grenze –, weil es früher endet.

Ezért hosszú magánhangzós szó is állhat rövid magánhangzós előtt: kérdés – kerek. – Deshalb kann ein Wort mit langem Vokal auch vor einem mit kurzem stehen: kérdés – kerek (Frage – rund).

A kis- és a nagybetű nem számít; teljes egyezéskor a kisbetűs áll előbb: rózsa – Rózsa. – Klein- und Großbuchstabe zählen nicht; bei völliger Übereinstimmung steht das kleingeschriebene zuerst: rózsa – Rózsa (Rose – Vorname).

A kettőzött többjegyű betű két betűnek számít: a „meggy” betűi m, e, gy, gy, ezért a „megye” előtte áll. – Ein verdoppelter mehrteiliger Buchstabe zählt als zwei Buchstaben: Die Buchstaben von „meggy“ sind m, e, gy, gy, deshalb steht „megye“ – Komitat – davor.

A régi családnevek ch-ját c-nek és h-nak tekintjük, így a Széchenyi a Szécsény előtt áll. – Das ch alter Familiennamen betrachtet man als c und h; so steht Széchenyi vor Szécsény.

A szótárban az alapalakot keressük, a címszót. – Im Wörterbuch sucht man die Grundform, das Stichwort.

A házakban alakot a ház címszónál találjuk. – Die Form házakban – in Häusern – findet man beim Stichwort ház.

A vizet alak a víz címszóhoz tartozik. – Die Form vizet – Wasser als Objekt – gehört zum Stichwort víz.

Ha a tő változik, a toldalék levágása nem elég: lovak – ló. – Wenn sich der Stamm ändert, genügt das Abschneiden der Endung nicht: lovak – ló (Pferde – Pferd).

Az igéknél a címszó az egyes szám harmadik személyű jelen idejű alak: olvas, eszik. – Bei den Verben ist das Stichwort die Gegenwartsform der dritten Person Einzahl: olvas, eszik – liest, isst.

Az „olvasok” alakot az „olvas” címszó alatt keressük. – Die Form „olvasok“ – ich lese – sucht man unter dem Stichwort „olvas“.

A szócikk a címszóval kezdődik, és jelentéseket, példákat, fontos alakokat tartalmaz. – Der Wörterbucheintrag beginnt mit dem Stichwort und enthält Bedeutungen, Beispiele und wichtige Formen.

Mit jelent ez a szó? Megnézem a szótárban. – Was bedeutet dieses Wort? Ich schaue im Wörterbuch nach.

A számítógép csak akkor rendez magyar szabály szerint, ha a rendezés nyelve magyar. – Der Computer sortiert nur dann nach ungarischer Regel, wenn die Sortiersprache Ungarisch ist.

A németben az ä-t a-ként soroljuk be; a spanyolban az ñ külön betű az n után, mint a magyarban az ny. – Im Deutschen ordnet man ä wie a ein; im Spanischen ist ñ ein eigener Buchstabe nach n, wie im Ungarischen ny.

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.