1.4 Form, Bedeutung und grammatische Funktion

« Kapitel 1.3.7  |  Kapitel 1.4  |  Kapitel 1.4.1 »

1.4 Form, Bedeutung und grammatische Funktion

Jede ungarische Wortform hat drei Seiten: ihre Form mit der konkreten Endung, ihre Bedeutung und ihre Funktion im Satz. Eine Form kann mehrere Endungsvarianten haben, eine Endung mehrere Bedeutungen und Aufgaben, und für eine Aufgabe gibt es oft mehrere Formen; welche Lesart gilt, zeigt am Ende der Zusammenhang. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 1.4.1, 1.4.2, 1.4.3, 1.4.4, 1.4.5, 1.4.6).

1.Nyelvtani alak és konkrét végződés – Grammatische Form und konkrete Endung (→ 1.4.1)

A „boltban” és a „kertben” alak egyaránt azt mutatja, hol van valami. – Die Formen „boltban“ – im Laden – und „kertben“ – im Garten – zeigen beide, wo sich etwas befindet.

Anna kenyeret vesz a boltban. – Anna kauft im Laden Brot.

Péter almát szed a kertben. – Péter pflückt im Garten Äpfel.

A tejföl a hűtőben van. – Die saure Sahne ist im Kühlschrank.

A „-ban” és a „-ben” nem két különböző eset, hanem ugyanannak a ragnak két változata. – „-ban“ und „-ben“ sind nicht zwei verschiedene Fälle, sondern zwei Varianten derselben Endung.

Az elvont egység a nyelvtani alak, tartalma a nyelvtani jelentés: valaminek a belsejében. – Die abstrakte Einheit ist die grammatische Form – „nyelvtani alak“ –, ihr Inhalt die grammatische Bedeutung – „nyelvtani jelentés“: im Inneren von etwas.

A szón megjelenő konkrét alak a toldalékváltozat vagy alakváltozat; szakszóval allomorf. – Die konkrete Gestalt am Wort ist die Endungsvariante – „toldalékváltozat“ oder „alakváltozat“ –, fachsprachlich das Allomorph – „allomorf“.

Hogy melyik változat áll, azt a szó dönti el, nem a jelentés. – Welche Variante steht, entscheidet das Wort, nicht die Bedeutung.

A nyelvtani alakok nyelvtani kategóriákba rendeződnek: szám, személy, idő, hely és mondatbeli szerep. – Die grammatischen Formen ordnen sich zu grammatischen Kategorien – „nyelvtani kategória“: Zahl, Person, Zeit, Ort und Rolle im Satz.

A többes szám jele a „-k”; az előtte álló magánhangzó kötőhangzó. – Das Zeichen der Mehrzahl ist „-k“; der Vokal davor ist ein Bindevokal – „kötőhangzó“.

A „kiflik”, a „pultok”, a „házak”, a „zöldségek” és a „gyümölcsök” ugyanazt a többes számot mutatja. – „Kiflik“ – Hörnchen –, „pultok“ – Theken –, „házak“ – Häuser –, „zöldségek“ – Gemüsesorten – und „gyümölcsök“ – Früchte – zeigen dieselbe Mehrzahl.

A kiflik és a zsemlék még melegek. – Die Hörnchen und die Brötchen sind noch warm.

A tárgyrag a „-t”: magánhangzó után egyedül áll, sok mássalhangzó után kötőhangzóval. – Die Objektendung – „tárgyrag“ – ist „-t“: Nach Vokal steht sie allein, nach vielen Konsonanten mit Bindevokal.

Két kiflit és egy liter tejet kérek. – Zwei Hörnchen und einen Liter Milch, bitte.

Sajtot, vajat és gyümölcsöt is vettünk. – Wir haben auch Käse, Butter und Obst gekauft.

A halhoz fehérbor illik, a sülthöz vörösbor. – Zum Fisch passt Weißwein, zum Braten Rotwein.

A változatot a szó magánhangzói, a szó vége és néha maga a szó határozza meg: „házat”, de „várost”. – Die Variante bestimmen die Vokale des Wortes, das Wortende und manchmal das Wort selbst: „házat“ – Haus (Objekt) –, aber „várost“ – Stadt (Objekt).

A „-ba” és a „-ban” viszont nem egymás változatai, hanem két különböző rag. – „-ba“ und „-ban“ dagegen sind keine Varianten voneinander, sondern zwei verschiedene Endungen.

A nyelvtanban a ragot minden változatával idézik; a ferde vonal azt jelenti: vagy. – In der Grammatik wird eine Endung mit allen Varianten zitiert; der Schrägstrich bedeutet „oder“.

A „-ban/-ben” kétalakú, a „-hoz/-hez/-höz” háromalakú rag; a szón mindig csak egy változat áll. – „-ban/-ben“ ist eine zweiförmige, „-hoz/-hez/-höz“ eine dreiförmige Endung; am Wort steht immer nur eine Variante.

Egy nyelvtani alaknak nem mindig van látható végződése. – Eine grammatische Form hat nicht immer eine sichtbare Endung.

Anna kenyeret vesz. – Én is kenyeret veszek. – Anna kauft Brot. – Ich kaufe auch Brot.

A „vesz” egyes szám harmadik személyű alak, pedig nincs rajta személyrag; éppen a rag hiánya jelzi. – „Vesz“ – er/sie kauft – ist eine Form der dritten Person Einzahl, obwohl es keine Personalendung trägt; gerade das Fehlen kennzeichnet sie.

Az ilyen üres helyet zéró morfémának nevezik. – Eine solche leere Stelle nennt man Nullform – „zéró morféma“.

Anna minden reggel kávét iszik. – Anna trinkt jeden Morgen Kaffee.

Ebben a mondatban a tárgynak van ragja, az alanynak nincs. – In diesem Satz hat das Objekt eine Endung, das Subjekt keine.

Néha a tő is megváltozik: „kenyér” – „kenyeret”, „víz” – „vizet”, „ló” – „lovak”. – Manchmal verändert sich auch der Stamm: „kenyér“ – „kenyeret“ (Brot, Objekt), „víz“ – „vizet“ (Wasser, Objekt), „ló“ – „lovak“ (Pferde).

Friss kenyeret és hideg vizet kérek. – Ich hätte gern frisches Brot und kaltes Wasser.

A rag ilyenkor a szokásos, csak a tő változik; a nyelvtani alak ugyanaz marad. – Die Endung ist dann die gewöhnliche, nur der Stamm verändert sich; die grammatische Form bleibt dieselbe.

A „*kertban” és a „*kenyéret” alaki hiba, nem jelentésbeli: megértik, de nem helyes. – „*kertban“ und „*kenyéret“ sind Formfehler, keine Bedeutungsfehler: Man versteht sie, richtig sind sie nicht.

Minden ténylegesen előforduló szórész morf; az elvont egység a morféma, morfjai az allomorfok. – Jedes tatsächlich vorkommende Wortstück ist ein Morph – „morf“; die abstrakte Einheit ist das Morphem, seine Morphe sind die Allomorphe.

A „sajtot” alakban az „-ot” leírható a tárgyrag allomorfjaként, de kötőhangzóra és „-t” ragra is bontható. – Das „-ot“ in „sajtot“ – Käse (Objekt) – lässt sich als Allomorph der Objektendung beschreiben, aber auch in Bindevokal und Endung „-t“ zerlegen.

A „-val/-vel” „v” hangja hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz: „sajttal”, „kenyérrel”, de „sonkával”. – Das „v“ von „-val/-vel“ gleicht sich dem vorausgehenden Konsonanten an: „sajttal“ – mit Käse –, „kenyérrel“ – mit Brot –, aber „sonkával“ – mit Schinken.

Kenyérrel eszem a levest. – Ich esse die Suppe mit Brot.

Hogy „halat” vagy „húst” a helyes, az nem a hangzásból következik, hanem a szóhoz tartozik. – Ob „halat“ – Fisch (Objekt) – oder „húst“ – Fleisch (Objekt) – richtig ist, folgt nicht aus dem Klang, sondern gehört zum Wort.

Ezért a szótárak sok főnévnél megadják a tárgyesetet és a többes számot: „ház, -at, -ak”. – Deshalb geben Wörterbücher bei vielen Substantiven Objekt- und Mehrzahlform an: „ház, -at, -ak“.

Az egyes szám első és második személyű birtokos személyjel után a tárgyrag elmaradhat. – Nach dem Possessivsuffix der 1. und 2. Person Einzahl kann die Objektendung fehlen.

Hol hagytad a szatyrod? – Wo hast du deine Einkaufstasche gelassen?

Az „engem” és a „téged” tárgy, mégsincs rajta „-t”. – „Engem“ – mich – und „téged“ – dich – sind Objekte und tragen trotzdem kein „-t“.

Számnév után a főnév egyes számban áll: három almát, két körtét. – Nach einem Zahlwort steht das Substantiv in der Einzahl: drei Äpfel, zwei Birnen (Objekt).

Ha minden információ egyetlen szóalakban van, az alak szintetikus; ha segédszó is részt vesz benne, analitikus vagy körülírt. – Liegen alle Angaben in einer einzigen Wortform, ist die Form synthetisch – „szintetikus“; wirkt ein Hilfswort mit, ist sie analytisch oder umschreibend – „analitikus“, „körülírt“.

Holnap a piacon fogok vásárolni, nem a boltban. – Morgen werde ich auf dem Markt einkaufen, nicht im Laden.

Szívesen vettem volna friss halat is. – Ich hätte gern auch frischen Fisch gekauft.

A „leg-…-bb” közrefogja a tövet; az ilyen toldalék a cirkumfixum, az alak mégis egy szó marad. – „leg-…-bb“ umschließt den Stamm; ein solches Suffix ist ein Zirkumfix – „cirkumfixum“ –, die Form bleibt aber ein Wort.

Ez a legjobb kenyér a környéken. – Das ist das beste Brot in der Gegend.

A „jó” – „jobb” párban a tő magánhangzója megrövidül, a „drága” – „drágább” párban megnyúlik. – Bei „jó“ – „jobb“ (gut – besser) wird der Stammvokal kurz, bei „drága“ – „drágább“ (teuer – teurer) lang.

A „lesz” más tőből való, mint a „van” és a „volt”. – „Lesz“ – wird sein – stammt aus einem anderen Stamm als „van“ – ist – und „volt“ – war; das nennt man Suppletion.

Tegnap a piacon voltam, holnap a boltban leszek. – Gestern war ich auf dem Markt, morgen werde ich im Laden sein.

Néhány idegen szónál a változat ingadozik: a szokásos „hotelben” mellett ritkábban „hotelban” is előfordul. – Bei einigen Fremdwörtern schwankt die Variante: Neben dem üblichen „hotelben“ – im Hotel – kommt seltener „hotelban“ vor.

A német többes szám jelei a szóhoz kötöttek, a magyarban mindenütt a „-k” áll, és változatai nagyrészt a hangzásból következnek. – Die deutschen Pluralzeichen sind an das Wort gebunden; im Ungarischen steht überall „-k“, und seine Varianten folgen größtenteils aus dem Klang.

Wortschatz

  • nyelvtan {nyelv·TAN} – Sprache·LEHRE(Grammatik)
  • nyelvtani alak – grammatische Form
  • jelentés {jelentÉS} – bedeuten·UNG(Bedeutung)
  • nyelvtani jelentés – grammatische Bedeutung
  • toldalékváltozat {toldalék·VÁLTOZAT} – Anhängsel·VARIANTE(Endungsvariante)
  • alakváltozat {alak·VÁLTOZAT} – Gestalt·VARIANTE(Formvariante)
  • allomorf – Allomorph
  • nyelvtani kategória – grammatische Kategorie
  • kötőhangzó {kötő·HANGZÓ} – Binde·LAUT(Bindevokal)
  • tárgyrag {tárgy·RAG} – Gegenstand·ENDUNG(Objektendung)
  • kétalakú – zweiförmig
  • háromalakú – dreiförmig
  • zéró morféma – Nullform
  • boltban – im Laden
  • kertben – im Garten
  • hűtőben – im Kühlschrank
  • zsemlék – Brötchen (Mehrzahl)
  • gyümölcsöt – Obst (Objekt)
  • halhoz – zum Fisch
  • sülthöz – zum Braten
  • kenyeret – Brot (Objekt)
  • vizet – Wasser (Objekt)
  • lovak – Pferde
  • sajttal – mit Käse
  • sonkával – mit Schinken
  • szatyrod – deine Einkaufstasche
  • engem – mich
  • téged – dich
  • szintetikus – synthetisch
  • analitikus – analytisch
  • körülírt {körül·írt} alak – herum – schreiben – (Partizip): umschriebene Form
  • fogok vásárolni – ich werde einkaufen
  • vettem volna – ich hätte gekauft
  • cirkumfixum – Zirkumfix
  • legjobb – am besten, der/die/das beste
  • drágább – teurer
  • voltam – ich war
  • leszek – ich werde sein

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.Alapjelentés és átvitt jelentés – Grundbedeutung und übertragene Bedeutung (→ 1.4.2)

A „-ban/-ben” térbeli alapjelentése: valaminek a belsejében. – Die räumliche Grundbedeutung – „alapjelentés“ – von „-ban/-ben“ ist: im Inneren von etwas.

A kabátom a szobában maradt. – Mein Mantel ist im Zimmer geblieben.

Januárban sokat esik a hó. – Im Januar schneit es viel.

Anna ma jó hangulatban van. – Anna ist heute in guter Stimmung.

A „szobában” helyet, a „januárban” időt, a „jó hangulatban” állapotot fejez ki. – „Szobában“ drückt einen Ort aus, „januárban“ eine Zeit, „jó hangulatban“ einen Zustand.

Ha a viszonyt más területre viszik át, átvitt jelentés keletkezik. – Wird die Beziehung auf einen anderen Bereich übertragen, entsteht eine übertragene Bedeutung – „átvitt jelentés“.

Az „átvitt” szó szerint áthordottat jelent, akárcsak a latin „translatus” és a görög „metaphora”. – „Átvitt“ heißt wörtlich „hinübergetragen“, wie lateinisch „translatus“ und griechisch „metaphorá“, woher „Metapher“ stammt.

A terület szerint térbeli, időbeli és elvont jelentést különböztetnek meg. – Nach dem Bereich unterscheidet man räumliche, zeitliche und abstrakte Bedeutung – „térbeli“, „időbeli“ und „elvont jelentés“.

Az „elvont” tagról tagra megfelel a latin „abstractus” szónak. – „Elvont“ entspricht Glied für Glied dem lateinischen „abstractus“: weggezogen.

Az autó rossz állapotban van. – Das Auto ist in schlechtem Zustand.

A 19. században sok új híd épült. – Im 19. Jahrhundert wurden viele neue Brücken gebaut.

A barátom nagy bajban van. – Mein Freund steckt in großen Schwierigkeiten.

A „-n/-on/-en/-ön” a felületről a napokra és az évszakokra is átkerül. – „-n/-on/-en/-ön“ geht von der Oberfläche auch auf Tage und Jahreszeiten über.

A könyv az asztalon van. – Das Buch liegt auf dem Tisch.

Hétfőn kezdődik az iskola. – Am Montag beginnt die Schule.

Télen korán sötétedik. – Im Winter wird es früh dunkel.

A „-tól/-től” kiindulópontot, az „-ig” végpontot jelöl térben és időben is. – „-tól/-től“ bezeichnet einen Ausgangspunkt, „-ig“ einen Endpunkt, im Raum wie in der Zeit.

A háztól a sarokig gyalog megyünk. – Vom Haus bis zur Ecke gehen wir zu Fuß.

Hétfőtől péntekig nyitva van a könyvtár. – Die Bibliothek ist von Montag bis Freitag geöffnet.

Időben a „-ra/-re” határidőt jelöl. – Zeitlich bezeichnet „-ra/-re“ eine Frist.

A feladatot hétfőre be kell fejezni. – Die Aufgabe muss bis Montag fertig sein.

A névutók is átmennek a térből az időbe: „előtt”, „alatt”, „között”, „után”. – Auch die Postpositionen gehen vom Raum in die Zeit über: „előtt“ – vor –, „alatt“ – unter, während –, „között“ – zwischen –, „után“ – nach.

A busz az iskola előtt áll meg. – Der Bus hält vor der Schule.

Az előadás előtt még iszunk egy kávét. – Vor der Vorstellung trinken wir noch einen Kaffee.

A labda a pad alatt van. – Der Ball liegt unter der Bank.

A nyár alatt sokat olvastam. – Während des Sommers habe ich viel gelesen.

Két és három között hívj fel! – Ruf mich zwischen zwei und drei an!

Hogy melyik időhatározó melyik ragot kapja, az kötött: „hétfőn”, de „januárban”. – Welche Zeitangabe welche Endung bekommt, ist festgelegt: „hétfőn“ – am Montag –, aber „januárban“ – im Januar.

Ugyanaz a rag anyagot, indítékot, témát és okot is jelölhet. – Dieselbe Endung kann auch Stoff, Beweggrund, Thema und Ursache bezeichnen.

Ez az asztal fából készült. – Dieser Tisch ist aus Holz gemacht.

Csak kíváncsiságból kérdezem. – Ich frage nur aus Neugier.

A macska leugrott a tetőről. – Die Katze ist vom Dach gesprungen.

Tegnap egy jó filmről beszélgettünk. – Gestern haben wir uns über einen guten Film unterhalten.

A kutya reszket a hidegtől. – Der Hund zittert vor Kälte.

Anna pirosban jött a buliba. – Anna kam in Rot zur Party.

A villamoson ültem, amikor hívtál. – Ich saß in der Straßenbahn, als du angerufen hast.

Az anyag az, amiből a tárgy „kijön”; a beszélgetés a témától indul; a hideg az a pont, ahonnan a hatás ered. – Der Stoff ist das, woraus der Gegenstand „herauskommt“; das Gespräch geht vom Thema aus; die Kälte ist der Punkt, von dem die Wirkung ausgeht.

Ezek a kapcsolatok magyarázzák a használatot, de új használatot nem lehet szabadon képezni belőlük. – Diese Zusammenhänge erklären den Gebrauch, erlauben aber nicht, frei neue Verwendungen zu bilden.

A német „vor” helyet, időt és okot is jelöl, a magyar szétválasztja: „a ház előtt”, „evés előtt”, „a hidegtől”. – Deutsch „vor“ bezeichnet Ort, Zeit und Ursache, das Ungarische trennt: „a ház előtt“ – vor dem Haus –, „evés előtt“ – vor dem Essen –, „a hidegtől“ – vor Kälte.

A „buszon” és az „interneten” a „-n/-on/-en/-ön” ragot kapja, a „tévében” a „-ban/-ben” ragot. – „Buszon“ – im Bus – und „interneten“ – im Internet – stehen mit der Endung für „auf“, „tévében“ – im Fernsehen – mit „-ban/-ben“.

Unalomból rajzolni kezdett. – Aus Langeweile fing er/sie an zu zeichnen.

A „kíváncsiságból” belső indítékot, a „hidegtől” külső okot nevez meg. – „Kíváncsiságból“ nennt einen inneren Beweggrund, „hidegtől“ eine Ursache von außen.

A névutók átvitt értelemben helyzetet is kifejezhetnek. – Postpositionen können im übertragenen Sinn auch eine Lage ausdrücken.

Nagy feladat előtt állunk. – Wir stehen vor einer großen Aufgabe.

A csapat nagy nyomás alatt van. – Die Mannschaft steht unter großem Druck.

Ez már a lehetőségeinken túl van. – Das geht schon über unsere Möglichkeiten hinaus.

Térbeli maradt a „túl” a mesekezdő formulában: Hol volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl … – Räumlich geblieben ist „túl“ – jenseits – in der Märchenformel: Es war einmal, wo es nicht war, noch jenseits des Óperencia-Meeres …

Egyes kapcsolatok állandósultak: „rendben”, „fejből”, „szívből”. – Manche Verbindungen sind fest geworden – „állandósult szókapcsolat“: „rendben“ – in Ordnung –, „fejből“ – auswendig –, „szívből“ – von Herzen.

Fejből tudja a verset. – Er/Sie kann das Gedicht auswendig.

Szívből gratulálok! – Ich gratuliere von Herzen!

Ha a ragot az ige vagy a melléknév határozza meg, annak neve vonzat. – Bestimmt das Verb oder Adjektiv die Endung, heißt das Rektion – „vonzat“.

Péter már egy órája vár a buszra. – Péter wartet schon seit einer Stunde auf den Bus.

Hiszek benned. – Ich glaube an dich.

Fél a kutyától. – Er/Sie hat Angst vor dem Hund.

A „gondol” vonzata „-ra/-re”, a „hisz” vonzata „-ban/-ben”, a németben mégis mindkettő mellett „an” áll. – „Gondol“ – denken – verlangt „-ra/-re“, „hisz“ – glauben – „-ban/-ben“; im Deutschen steht trotzdem beide Male „an“.

A „nagy bajban vagyunk” viszont szabad állapothatározó; ott semmi sem kívánja meg a „-ban” ragot. – „Nagy bajban vagyunk“ – wir sind in großer Not – ist dagegen eine freie Zustandsangabe; dort verlangt nichts die Endung „-ban“.

Nyelvtani alakoknak is van átvitt használata: a feltételes mód udvarias kérést is kifejez. – Auch grammatische Formen werden übertragen gebraucht: Der Konditional drückt auch eine höfliche Bitte aus.

Ha ráérnék, elmennék veled. – Wenn ich Zeit hätte, würde ich mit dir mitgehen.

Szeretnék egy jegyet Szegedre. – Ich hätte gern eine Fahrkarte nach Szeged.

A birtokos alak a rész és az egész viszonyát is jelöli. – Die Besitzform bezeichnet auch das Verhältnis von Teil und Ganzem.

A ház teteje piros, az asztal lába eltört. – Das Dach des Hauses ist rot, das Bein des Tisches ist gebrochen.

A „-ba/-be”, a „-ban/-ben” és a „-ból/-ből” a „bél” szóra megy vissza, amelynek jelentése belső rész. – „-ba/-be“, „-ban/-ben“ und „-ból/-ből“ gehen auf das Wort „bél“ – Inneres – zurück.

Az önálló szó raggá válását grammatikalizációnak nevezik. – Die Entwicklung eines selbständigen Wortes zur Endung heißt Grammatikalisierung – „grammatikalizáció“.

A Halotti beszédben még „paradisumben” áll, ma „paradicsomban”. – In der Leichenrede – „Halotti beszéd“ – steht noch „paradisumben“, heute „paradicsomban“ – im Paradies.

A „hétfőre” határidőt, a „hétfőig” egy állapot határát jelöli. – „Hétfőre“ nennt einen Termin, „hétfőig“ die Grenze eines Zustands; das Deutsche sagt beide Male „bis Montag“.

Hétfőre kész leszek. – Bis Montag werde ich fertig sein.

Hétfőig itt maradok. – Bis Montag bleibe ich hier.

Wortschatz

  • alapjelentés {alap·JELENTés} – Grund·BEDEUTEN·ung(Grundbedeutung)
  • átvitt {át·vitt} jelentés – übertragene Bedeutung
  • térbeli {térBELI} – Raum·LICH(räumlich)
  • időbeli {időBELI} – Zeit·LICH(zeitlich)
  • elvont {el·VONt} – weg·ZIEHEN·(Partizip)(abstrakt)
  • szobában – im Zimmer
  • januárban – im Januar
  • jó hangulatban – in guter Stimmung
  • bajban – in Not, in Schwierigkeiten
  • hétfőn – am Montag
  • hétfőtől – ab Montag
  • hétfőig – bis Montag (Dauer)
  • hétfőre – bis Montag (Frist)
  • télen – im Winter
  • sarokig – bis zur Ecke
  • előtt – vor
  • alatt – unter; während
  • között – zwischen
  • után – nach
  • fából – aus Holz
  • kíváncsiságból – aus Neugier
  • tetőről – vom Dach
  • filmről – über den Film
  • hidegtől – vor Kälte
  • villamoson – in der Straßenbahn
  • unalomból – aus Langeweile
  • nyomás alatt – unter Druck
  • lehetőségeinken túl – über unsere Möglichkeiten hinaus
  • állandósult {állandóSULt} – beständig·WERDEN·(Partizip)(fest geworden)
  • szókapcsolat {szó·KAPCSOLat} – Wort·VERBINDEN·ung(Wortverbindung)
  • fejből – auswendig
  • szívből – von Herzen
  • vonzat {vonzAT} – anziehen·UNG(Rektion)
  • benned – in dir; an dich
  • szeretnék – ich möchte, ich hätte gern
  • teteje – sein/ihr Dach
  • grammatikalizáció – Grammatikalisierung

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.Nyelvtani szerep a mondatban – Grammatische Funktion im Satz (→ 1.4.3)

A kutya megharapta a postast. – Der Hund hat den Briefträger gebissen.

A postast megharapta a kutya. – Den Briefträger hat der Hund gebissen.

A postas megharapta a kutyát. – Der Briefträger hat den Hund gebissen.

Az első két mondatban a kutya harap, akármi áll elöl; a „-t” a megharapottat jelöli. – In den ersten beiden Sätzen beißt der Hund, gleichgültig, was vorn steht; das „-t“ kennzeichnet den Gebissenen.

A harmadik mondatban a „-t” a kutyán áll, így a szerepek felcserélődnek. – Im dritten Satz steht das „-t“ am Hund; damit sind die Rollen vertauscht.

A névelő mindig „a”; a német „der – den” különbséget a rag fejezi ki. – Der Artikel ist immer „a“; den deutschen Unterschied „der – den“ drückt die Endung aus.

A latin és az orosz is ragot tesz a tárgyra, az angol csak a szórenddel jelzi. – Auch Latein und Russisch setzen eine Endung an das Objekt, das Englische zeigt es nur durch die Wortstellung.

Az a feladat, amelyet egy szóalak a mondatban betölt, a mondattani szerep vagy funkció. – Die Aufgabe, die eine Wortform im Satz erfüllt, ist ihre grammatische Funktion – „mondattani szerep“ oder „funkció“.

Az ilyen feladatú szó vagy összetartozó szócsoport a mondatrész. – Ein Wort oder eine zusammengehörige Wortgruppe mit einer solchen Aufgabe ist ein Satzglied – „mondatrész“.

Az alak és a jelentés a szóhoz tartozik, a szerep csak a mondatban derül ki. – Form und Bedeutung gehören zum Wort, die Funktion ergibt sich erst im Satz.

Nagymama minden vasárnap finom levest főz a gyerekeknek. – Oma kocht jeden Sonntag eine leckere Suppe für die Kinder.

Az alany itt a „nagymama”; kérdése: Ki? Mi? Saját ragja nincs. – Das Subjekt – „alany“ – ist hier „nagymama“; seine Frage ist „Ki? Mi?“ – Wer? Was? Eine eigene Endung hat es nicht.

Az állítmány a „főz”; kérdése: Mit csinál? – Das Prädikat – „állítmány“ – ist „főz“; seine Frage ist „Mit csinál?“ – Was tut er/sie?

A tárgy a „finom levest”; kérdése: Kit? Mit? Jele a „-t”. – Das Objekt – „tárgy“ – ist „finom levest“; seine Frage ist „Kit? Mit?“ – Wen? Was? Sein Kennzeichen ist „-t“.

A részeshatározó a „gyerekeknek”; kérdése: Kinek? Ragja a „-nak/-nek”. – Das Dativobjekt – „részeshatározó“ – ist „gyerekeknek“; seine Frage ist „Kinek?“ – Wem? Für wen? Seine Endung ist „-nak/-nek“.

A „részeshatározó” név mutatja, hogy a magyar iskolai nyelvtan a határozók közé sorolja. – Der Name „részeshatározó“ – beteiligte Bestimmung – zeigt, dass die ungarische Schulgrammatik es zu den Umstandsbestimmungen zählt.

A határozó a „minden vasárnap”; kérdése: Hol? Mikor? Hogyan? Alakja nem egységes. – Die Umstandsbestimmung – „határozó“ – ist „minden vasárnap“; ihre Frage ist „Hol? Mikor? Hogyan?“ – Wo? Wann? Wie? Ihre Form ist nicht einheitlich.

Lehet ragos szó, névutós szerkezet, határozószó vagy rag nélküli szó: „a kertben”, „az asztal alatt”, „itt”, „minden vasárnap”. – Sie kann ein Wort mit Endung, eine Fügung mit Postposition, ein Umstandswort oder ein Wort ohne Endung sein: „a kertben“ – im Garten –, „az asztal alatt“ – unter dem Tisch –, „itt“ – hier –, „minden vasárnap“ – jeden Sonntag.

A jelző a „finom”; kérdése: Milyen? Változatlanul áll a főnév előtt, a „-t” csak a főnéven van. – Das Attribut – „jelző“ – ist „finom“; seine Frage ist „Milyen?“ – Was für ein? Es steht unverändert vor dem Hauptwort, das „-t“ steht nur am Hauptwort.

Az „alany” szót a nyelvújítás alkotta az „al-” elemből, a latin „sub-iectum” mintájára. – Das Wort „alany“ hat die Spracherneuerung aus „al-“ – unter- – gebildet, nach dem Vorbild des lateinischen „sub-iectum“.

A „tárgy” a köznyelvben dolgot, az iskolában tantárgyat is jelent. – „Tárgy“ heißt im Alltag auch „Gegenstand“ und in der Schule „Fach“.

Ugyanaz a név más-más mondatban más szerepet tölt be. – Derselbe Name erfüllt in verschiedenen Sätzen verschiedene Rollen.

Péter ma későn jött haza. – Péter ist heute spät nach Hause gekommen.

Pétert mindenki ismeri a faluban. – Péter kennt jeder im Dorf.

Péternek küldtem egy képet. – Ich habe Péter ein Bild geschickt.

Péterrel sétáltunk a parkban. – Wir sind mit Péter im Park spazieren gegangen.

Péter kutyája nagyon barátságos. – Péters Hund ist sehr freundlich.

Az utolsó mondatban az egész „Péter kutyája” az alany; benne a „Péter” a kutyát határozza meg. – Im letzten Satz ist die ganze Gruppe „Péter kutyája“ das Subjekt; „Péter“ bestimmt darin den Hund näher.

A tő marad, a rag a szereppel együtt változik. – Der Stamm bleibt, die Endung wechselt mit der Rolle.

Pétert mindenki ismeri. – Péter kennt jeder.

Péter mindenkit ismer. – Péter kennt jeden.

Az első mondat szerint Pétert ismerik, a második szerint Péter sok embert ismer. – Nach dem ersten Satz ist Péter bekannt, nach dem zweiten kennt Péter viele Leute.

A rag a szerepet mutatja, a sorrend a hangsúlyt: ami közvetlenül az ige előtt áll, az hangsúlyos. – Die Endung zeigt die Rolle, die Reihenfolge die Gewichtung: Was unmittelbar vor dem Verb steht, ist betont.

A szerep a magyar igétől függ, nem a német fordítástól. – Die Rolle hängt am ungarischen Verb, nicht an der deutschen Übersetzung.

Anna felhívja a nagymamát. – Anna ruft die Oma an.

Anna telefonál a nagymamának. – Anna ruft die Oma an.

Anna telefonál a nagymamával. – Anna telefoniert mit der Oma.

A nagymama beteg. – Oma ist krank.

Itt az állítmány a „beteg” melléknév; a „van” nem áll a mondatban. – Hier ist das Prädikat das Eigenschaftswort „beteg“; „van“ – ist – steht nicht im Satz.

A kérdőszó ugyanazt a ragot kapja, mint a válasz. – Das Fragewort trägt dieselbe Endung wie die Antwort.

Kinek adtad a kulcsot? – Annának. – Wem hast du den Schlüssel gegeben? – Anna.

Kit hívtál fel? – A nagymamát. – Wen hast du angerufen? – Die Oma.

Hely- és időhatározónál ez nem mindig így van: Hol alszik a kutya? – A kanapén. – Bei Orts- und Zeitangaben ist das nicht immer so: Wo schläft der Hund? – Auf dem Sofa.

A személyrag az alany személyét és számát is megnevezi, ezért az „én” többnyire elmarad. – Die Personalendung nennt Person und Zahl des Subjekts, deshalb fehlt „én“ – ich – meist.

Olvasok. – Ich lese.

Az összetartozó alakok egyeznek; ez az egyeztetés. – Zusammengehörige Formen stimmen überein; das ist die Kongruenz – „egyeztetés“.

Az alany és az állítmány számban és személyben egyezik. – Subjekt und Prädikat stimmen in Zahl und Person überein.

A gyerekek a kertben játszanak. – Die Kinder spielen im Garten.

A gyerekek ma nagyon fáradtak. – Die Kinder sind heute sehr müde.

Állítmányként a melléknév is többes számba kerül, jelzőként változatlan marad: „a fáradt gyerekek”. – Als Prädikat steht auch das Eigenschaftswort in der Mehrzahl, als Attribut bleibt es unverändert: „a fáradt gyerekek“ – die müden Kinder.

A tárgy és az igealak határozottságban egyezik. – Objekt und Verbform stimmen in der Bestimmtheit überein.

Keresek egy kiskutyát. – Ich suche einen kleinen Hund.

Keresem a kiskutyát. – Ich suche den kleinen Hund.

A névszói állítmány harmadik személyben, jelen időben „van” nélkül áll; első és második személyben megjelenik a létige. – Das nominale Prädikat – „névszói állítmány“ – steht in der 3. Person der Gegenwart ohne „van“; in der 1. und 2. Person erscheint das Verb „sein“.

Fáradt vagyok. – Ich bin müde.

Helyhatározó mellett harmadik személyben is áll a „van”: A nagymama a kertben van. – Bei einer Ortsangabe steht „van“ auch in der 3. Person: Oma ist im Garten.

Ugyanaz a tartalom a két nyelvben más szerepekkel jelenhet meg. – Derselbe Inhalt kann in beiden Sprachen mit anderen Rollen erscheinen.

Annának van egy macskája. – Anna hat eine Katze.

Itt a birtok, az „egy macskája” az alany, a birtokos pedig „-nak/-nek” ragot kap. – Hier ist der Besitz – „egy macskája“ – das Subjekt, der Besitzer erhält „-nak/-nek“.

Fáj a fejem. – Ich habe Kopfschmerzen. (wörtlich: Es schmerzt mein Kopf.)

A kislányt Zsófinak hívják. – Das kleine Mädchen heißt Zsófi. (wörtlich: Man nennt das Mädchen Zsófi.)

Nekünk nagyobb lakás kell. – Wir brauchen eine größere Wohnung. (wörtlich: Uns ist eine größere Wohnung nötig.)

A „lakik” megkívánja a helyhatározót, a „dolgozik” nem. – „Lakik“ – wohnen – verlangt eine Ortsangabe, „dolgozik“ – arbeiten – nicht; man unterscheidet verlangte Ergänzung und freie Angabe.

Nagymama Debrecenben lakik. – Oma wohnt in Debrecen.

Nagypapa Debrecenben dolgozott. – Opa hat in Debrecen gearbeitet.

A tárgynak nem mindig van „-t” ragja: a főnévi igenév is lehet tárgy. – Das Objekt hat nicht immer die Endung „-t“: Auch der Infinitiv kann Objekt sein.

Szeretek a kutyával sétálni. – Ich gehe gern mit dem Hund spazieren.

Anna a macskát etette meg, nem a kutyát. – Anna hat die Katze gefüttert, nicht den Hund.

Hangsúlyos mondatrész után az igekötő az ige mögé kerül: „megetette” – „etette meg”. – Nach einem betonten Satzglied tritt das Verbalpräfix hinter das Verb: „megetette“ – „etette meg“.

A szomszéd fekete macskája mindig a mi kertünkben alszik. – Die schwarze Katze des Nachbarn schläft immer in unserem Garten.

Az egész alany „a szomszéd fekete macskája”; a „szomszéd” és a „fekete” jelző, nem önálló mondatrész. – Das ganze Subjekt ist „a szomszéd fekete macskája“; „szomszéd“ und „fekete“ sind Attribute, keine eigenen Satzglieder.

Wortschatz

  • mondattan {mondat·TAN} – Satz·LEHRE(Satzlehre, Syntax)
  • mondatrész {mondat·RÉSZ} – Satz·TEIL(Satzglied)
  • szerep – Rolle
  • funkció – Funktion
  • alany – Subjekt
  • állítmány {állítMÁNY} – behaupten·UNG(Prädikat)
  • tárgy – Objekt; Gegenstand; Schulfach
  • részeshatározó {részES·határozÓ} – Teil·HAFT·bestimmen·END(Dativobjekt)
  • határozó {határozÓ} – bestimmen·END(Umstandsbestimmung)
  • jelző {jelzŐ} – kennzeichnen·END(Attribut)
  • egyeztetés {egyeztetÉS} – abstimmen·UNG(Kongruenz)
  • névszói állítmány – nominales Prädikat
  • főnévi igenév – Infinitiv
  • igekötő – Verbalpräfix
  • postast – den Briefträger
  • kutyát – den Hund
  • megharapta – er/sie/es hat ihn gebissen
  • gyerekeknek – den Kindern, für die Kinder
  • Pétert – Péter (Objekt)
  • Péternek – Péter (wem)
  • Péterrel – mit Péter
  • kutyája – sein/ihr Hund
  • mindenkit {minden·KI·t} – alle·WER·(Objekt)(jeden)
  • felhívja – er/sie ruft ihn/sie an
  • nagymamának – der Oma
  • nagymamával – mit der Oma
  • kinek – wem
  • kit – wen
  • játszanak – sie spielen
  • fáradtak – (sie sind) müde
  • keresek – ich suche (etwas)
  • keresem – ich suche ihn/sie/es
  • Annának van – Anna hat
  • nekünk – uns
  • kertünkben – in unserem Garten

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Azonos alakú toldalékok – Eine Form mit mehreren Funktionen (→ 1.4.4)

Anna levelet írt. – Anna hat einen Brief geschrieben.

A „levelet” alakban a „-t” tárgyrag, az „írt” alakban a múlt idő jele. – In „levelet“ ist „-t“ die Objektendung, in „írt“ – er/sie schrieb – das Zeichen der Vergangenheit.

Ez egy régen írt levél. – Das ist ein vor langer Zeit geschriebener Brief.

Főnév előtt az „írt” melléknévi igenév; ez a harmadik „-t”, a képző. – Vor einem Substantiv ist „írt“ ein Partizip – „melléknévi igenév“; das ist das dritte „-t“, ein Bildungssuffix.

Anna sokat olvasott a nyáron. – Anna hat im Sommer viel gelesen.

Ez egy sokat olvasott könyv. – Das ist ein viel gelesenes Buch.

Az egyforma alakú, de más feladatú toldalékok az azonos alakú toldalékok. – Suffixe von gleicher Gestalt, aber anderer Aufgabe sind gleichlautende Suffixe – „azonos alakú toldalékok“.

A magyar iskolai nyelvtanban ez állandó téma, mintapéldája a háromféle „-t”. – In der ungarischen Schulgrammatik ist das ein festes Thema; das Standardbeispiel ist das dreifache „-t“.

Nem minden szóvégi „t” toldalék: a „kert” és a „hét” szóban a tőhöz tartozik. – Nicht jedes „t“ am Wortende ist ein Suffix: In „kert“ – Garten – und „hét“ – Woche – gehört es zum Stamm.

Főnéven a „-m”, a „-d” és az „-unk/-ünk” a birtokost, igén a cselekvő személyt jelöli. – Am Substantiv bezeichnen „-m“, „-d“ und „-unk/-ünk“ den Besitzer, am Verb die handelnde Person.

Olvasom a könyvemet. – Ich lese mein Buch.

Hozod a füzetedet? – Bringst du dein Heft mit?

Holnap a tanárunkkal tanulunk. – Morgen lernen wir mit unserem Lehrer.

Az előbbi a birtokos személyjel, az utóbbi az igei személyrag. – Das erste ist das Possessivsuffix – „birtokos személyjel“ –, das zweite die Personalendung des Verbs – „igei személyrag“.

A „-k” főnéven a többes szám jele, igén az egyes szám első személy ragja. – „-k“ ist am Substantiv das Zeichen der Mehrzahl, am Verb die Endung der ersten Person Einzahl.

A könyvek a polcon vannak, én pedig olvasok. – Die Bücher stehen im Regal, und ich lese.

Az „olvasók” főnév többes száma, az „olvasok” igealak; csak a magánhangzó hossza választja el őket. – „Olvasók“ – Leser – ist die Mehrzahl eines Substantivs, „olvasok“ – ich lese – eine Verbform; nur die Vokallänge trennt sie.

A „-nak/-nek” igén a többes szám harmadik személyt, főnéven a részeshatározót vagy a birtokost jelöli. – „-nak/-nek“ bezeichnet am Verb die 3. Person Mehrzahl, am Substantiv das Dativobjekt oder den Besitzer.

A diákok levelet írnak a tanárnőnek. – Die Schüler schreiben der Lehrerin einen Brief.

Ennek a diáknak a füzete eltűnt. – Das Heft dieses Schülers ist verschwunden.

Birtokost akkor jelöl, ha birtokszó követi; ha a birtokos előtt mutató névmás áll, kötelező: „ennek a diáknak a füzete”. – Den Besitzer bezeichnet es, wenn ein Besitzwort folgt; steht vor dem Besitzer ein Demonstrativpronomen, ist es Pflicht: „ennek a diáknak a füzete“.

Az „-i” is háromféle: igei személyrag, a birtok többességének jele és melléknévképző. – Auch „-i“ hat drei Aufgaben: Personalendung des Verbs, Zeichen für die Mehrzahl des Besitzes und Bildungssuffix für Adjektive.

Visszakéri a könyveit. – Er verlangt seine Bücher zurück.

A budapesti diákok holnap jönnek. – Die Budapester Schüler kommen morgen.

A meghatározás a szó végétől indul, és először a tőre kérdez rá: ige vagy főnév? – Die Bestimmung geht vom Wortende aus und fragt zuerst nach dem Stamm: Verb oder Substantiv?

Utána azt vizsgálja, hol áll a toldalék, és mi követi. – Danach prüft sie, wo das Suffix steht und was ihm folgt.

A diákok köszönnek a tanároknak. – Die Schüler grüßen die Lehrer.

A „tanároknak” alakban a „-k” további toldalék előtt áll, tehát többes szám jele. – In „tanároknak“ steht „-k“ vor einem weiteren Suffix, ist also das Mehrzahlzeichen.

Más eset, ha egyetlen rag több rokon jelentést hordoz, mint a „-val/-vel” és az „-ért”. – Anders liegt der Fall, wenn eine einzige Endung mehrere verwandte Bedeutungen trägt, wie „-val/-vel“ und „-ért“.

Tollal írok, nem ceruzával. – Ich schreibe mit dem Kugelschreiber, nicht mit dem Bleistift.

A barátommal tanulok. – Ich lerne mit meinem Freund.

Örömmel segítek. – Ich helfe gern.

Két nappal a vizsga előtt kezdtem tanulni. – Zwei Tage vor der Prüfung habe ich angefangen zu lernen.

A „-val/-vel” így eszközt, társat, módot és időbeli távolságot jelöl. – „-val/-vel“ bezeichnet so Werkzeug, Begleitung, Art und Weise und zeitlichen Abstand.

Ezt a szótárt ötezer forintért vettem. – Dieses Wörterbuch habe ich für fünftausend Forint gekauft.

Bocsánat a késésért! – Entschuldigung für die Verspätung!

Délben megyek a gyerekért az iskolába. – Mittags hole ich das Kind von der Schule ab.

Az „-ért” árat, célt és okot jelöl, mozgást jelentő igével pedig azt, amiért valaki elmegy. – „-ért“ bezeichnet Preis, Zweck und Grund, mit einem Bewegungsverb das, was jemand holen geht.

Az azonos alakúság különböző elemek egyforma alakja, a többjelentésűség egyetlen elem több rokon jelentése. – Homonymie – „azonos alakúság“ – ist die gleiche Gestalt verschiedener Elemente, Polysemie – „többjelentésűség“ – sind mehrere verwandte Bedeutungen eines einzigen Elements.

A határ nem mindig éles: a múlt idő „-t” jele a melléknévi igenév képzőjéből fejlődött. – Die Grenze ist nicht immer scharf: Das Vergangenheitszeichen „-t“ hat sich aus dem Suffix des Partizips entwickelt.

Mögöttem ül a legjobb barátom. – Hinter mir sitzt mein bester Freund.

Ugyanazok a személyjelölők állnak a névmáson, a névutón, a birtokszón és az igén: „nekem”, „mögöttem”, „könyvem”, „olvasom”. – Dieselben Personenkennzeichen stehen am Pronomen, an der Postposition, am Besitzwort und am Verb: „nekem“ – mir –, „mögöttem“ – hinter mir –, „könyvem“ – mein Buch –, „olvasom“ – ich lese es.

A képzőknek is lehet több feladatuk: az „-ó/-ő” melléknévi igenevet és személynevet is képez. – Auch Bildungssuffixe können mehrere Aufgaben haben: „-ó/-ő“ bildet Partizipien und Personenbezeichnungen.

A könyvtárban sok olvasó ül. – In der Bibliothek sitzen viele Leser.

Az olvasó diákot nem zavarjuk. – Den lesenden Schüler stören wir nicht.

Az „-ás/-és” cselekvést, eredményt és helyet is jelölhet: „olvasás”, „írás”, „lakás”. – „-ás/-és“ kann Tätigkeit, Ergebnis und Ort bezeichnen: „olvasás“ – Lesen –, „írás“ – Schrift –, „lakás“ – Wohnung.

Anna ötöst kapott a dolgozatára. – Anna hat für ihre Klassenarbeit eine Fünf bekommen.

Magyarországon az ötös a legjobb osztályzat, az egyes a legrosszabb. – In Ungarn ist die Fünf die beste Note, die Eins die schlechteste.

Ugyanaz a betűsor kétféleképpen is tagolódhat. – Dieselbe Buchstabenfolge kann sich auf zwei Arten gliedern.

Mit csináltatok tegnap? – Was habt ihr gestern gemacht?

Új szemüveget csináltatok. – Ich lasse mir eine neue Brille machen.

Féltem a vizsgától. – Ich hatte Angst vor der Prüfung.

Nagyon féltem a fiamat. – Ich mache mir große Sorgen um meinen Sohn.

A „falunk” háromféleképpen elemezhető: „falunk”, „falunk” mint birtokos alak és „falunk” mint igealak. – „Falunk“ lässt sich dreifach zerlegen: „falunk“ – unser Dorf –, „falunk“ – unsere Wand – und „falunk“ – wir verschlingen.

A „számat” alakban az „m” birtokos személyjel, a „telefonszámát” alakban a tő része. – In „számat“ – meinen Mund – ist „m“ das Possessivsuffix, in „telefonszámát“ – seine Telefonnummer – gehört es zum Stamm.

Más nyelvekben is egybeesnek a rövid végződések: a német „-er” mást jelöl a „Kinder”, a „größer” és a „Lehrer” szóban. – Auch in anderen Sprachen fallen kurze Endungen zusammen: Deutsch „-er“ bezeichnet in „Kinder“, „größer“ und „Lehrer“ jeweils etwas anderes.

A magyar erre három toldalékot használ: „gyerekek”, „nagyobb”, „olvasó”. – Das Ungarische hat dafür drei Suffixe: „gyerekek“ – Kinder –, „nagyobb“ – größer –, „olvasó“ – Leser.

Az iskolai nyelvtan a háromféle „-t” toldalékot így sorolja be: tárgyrag, a múlt idő jele, a befejezett melléknévi igenév képzője. – Die Schulgrammatik ordnet das dreifache „-t“ so ein: Objektendung (rag), Zeichen der Vergangenheit (jel), Suffix des Partizips Perfekt (képző).

Wortschatz

  • azonos – gleich, identisch
  • alakú {alakÚ} – Form·IG(von … Gestalt)
  • azonos alakú toldalékok – gleichlautende Suffixe
  • azonos alakúság – Homonymie
  • többjelentésű {több·JELENTésŰ} – mehr·BEDEUTEN·ung·IG(mehrdeutig)
  • többjelentésűség – Polysemie
  • melléknév {mellék·NÉV} – Neben·NAME(Adjektiv)
  • melléknévi igenév – Partizip
  • birtokos {birtokos} személyjel {személy·jel} – Possessivsuffix
  • igei {igei} személyrag {személy·rag} – Personalendung des Verbs
  • levelet – Brief (Objekt)
  • írt – er/sie schrieb
  • írt levél – geschriebener Brief
  • olvasott könyv – gelesenes Buch
  • könyvemet – mein Buch (Objekt)
  • füzetedet – dein Heft (Objekt)
  • tanárunkkal – mit unserem Lehrer
  • tanulunk – wir lernen
  • olvasok – ich lese
  • olvasók – Leser (Mehrzahl)
  • írnak – sie schreiben
  • tanárnő {tanár·NŐ} – Lehrer·FRAU(Lehrerin)
  • diáknak a füzete – das Heft des Schülers
  • könyveit – seine/ihre Bücher (Objekt)
  • budapesti – Budapester
  • tollal – mit dem Kugelschreiber
  • örömmel – mit Freude, gern
  • forintért – für … Forint
  • késésért – für die Verspätung
  • gyerekért – das Kind abholen
  • mögöttem – hinter mir
  • olvasás – Lesen
  • lakás – Wohnung
  • ötös – Fünf (Note)
  • csináltatok – ihr habt gemacht
  • csináltatok – ich lasse machen
  • féltem – ich bange um ihn/sie
  • falunk – unser Dorf

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.Különböző alakok, hasonló szerep – Verschiedene Formen mit ähnlicher Funktion (→ 1.4.5)

Budapesten dolgozom, a feleségem Bécsben. – Ich arbeite in Budapest, meine Frau in Wien.

Mindkét alak a „Hol?” kérdésre felel, de két különböző ragot tartalmaz. – Beide Formen antworten auf „Hol?“ – Wo? –, enthalten aber zwei verschiedene Endungen.

Itt nem egy rag két hangváltozatáról van szó, mint a „-ban” és a „-ben” esetében. – Es handelt sich nicht um zwei Lautvarianten einer Endung wie bei „-ban“ und „-ben“.

A hasonló tartalmú alakok rokon értelműek; teljesen egyenértékűek azonban ritkán. – Formen ähnlichen Inhalts sind bedeutungsähnlich – „rokon értelmű“, synonym; völlig gleichwertig sind sie aber selten.

Helyneveknél a szó határozza meg a ragot. – Bei Ortsnamen legt das Wort die Endung fest.

A legtöbb magyarországi helynév és maga Magyarország is a „-n/-on/-en/-ön” ragot kapja. – Die meisten Ortsnamen in Ungarn und Ungarn selbst bekommen „-n/-on/-en/-ön“.

A történelmi Magyarországon kívüli helynevek a „-ban/-ben” ragot kapják. – Die Ortsnamen außerhalb des historischen Ungarn bekommen „-ban/-ben“.

Magyarországon és Németországban is dolgoztam. – Ich habe in Ungarn und in Deutschland gearbeitet.

Mintegy ötven magyar település is „-ban/-ben” ragot kap: minden „-n”, „-ny” és „-város” végű, a legtöbb „-m” és „-i” végű és néhány „-r” végű. – Etwa fünfzig ungarische Orte nehmen ebenfalls „-ban/-ben“: alle auf „-n“, „-ny“ und „-város“, die meisten auf „-m“ und „-i“ und einzelne auf „-r“.

Péter Szegeden lakik, a bátyja Debrecenben. – Péter wohnt in Szeged, sein älterer Bruder in Debrecen.

Jártam már Egerben és Győrben is. – Ich war schon in Eger und in Győr.

Közneveknél ugyanígy: „a postán”, „a piacon”, „az egyetemen”, de „a boltban”, „a kórházban”. – Bei Gattungsnamen ebenso: „a postán“ – auf der Post –, „a piacon“ – auf dem Markt –, „az egyetemen“ – an der Universität –, aber „a boltban“ – im Laden –, „a kórházban“ – im Krankenhaus.

Az orvos a kórházban dolgozik, a felesége az egyetemen tanít. – Der Arzt arbeitet im Krankenhaus, seine Frau unterrichtet an der Universität.

A sziget „-n”, az ország „-ban/-ben” ragot kap: „Tajvanon”, de „Tajvanban”. – Die Insel bekommt „-n“, der Staat „-ban/-ben“: „Tajvanon“ – auf der Insel Taiwan –, aber „Tajvanban“ – im Staat Taiwan.

A választott ragsor mindhárom irányra érvényes: „Budapesten”, „Budapestre”, „Budapestről”, de „Bécsben”, „Bécsbe”, „Bécsből”. – Die einmal festgelegte Endungsreihe gilt für alle drei Richtungen: „Budapesten, Budapestre, Budapestről“ – in, nach, aus Budapest –, aber „Bécsben, Bécsbe, Bécsből“ – in, nach, aus Wien.

Az időhatározók is különböző alakban felelnek a „Mikor?” kérdésre. – Auch die Zeitangaben antworten in verschiedenen Formen auf „Mikor?“ – Wann?

A napok neve „-n/-on/-en/-ön”, a hónapoké és az éveké „-ban/-ben”, az órák neve „-kor” ragot kap. – Die Namen der Tage bekommen „-n/-on/-en/-ön“, die der Monate und Jahre „-ban/-ben“, die Uhrzeiten „-kor“.

A megbeszélés kedden kilenc órakor kezdődik. – Die Besprechung beginnt am Dienstag um neun Uhr.

Szeptemberben új munkahelyen kezdek. – Im September fange ich an einer neuen Arbeitsstelle an.

Nyolckor indul a vonat. – Um acht fährt der Zug ab.

Az óra a „-kor” előtt megtartja a rövid „a” hangot: „kilenc órakor”. – „Óra“ behält vor „-kor“ das kurze „a“: „kilenc órakor“ – um neun Uhr.

Az évszakok közül a „tavasz” és az „ősz” „-val/-vel”, a „nyár” és a „tél” „-n” ragot kap. – Von den Jahreszeiten bekommen „tavasz“ und „ősz“ die Endung „-val/-vel“, „nyár“ und „tél“ die Endung „-n“.

Ősszel kevesebb a turista, nyáron több. – Im Herbst gibt es weniger Touristen, im Sommer mehr.

A „reggel”, az „este”, a „délután” és a „vasárnap” rag nélkül is időhatározó. – „Reggel“ – morgens –, „este“ – abends –, „délután“ – nachmittags – und „vasárnap“ – am Sonntag – sind auch ohne Endung Zeitangaben.

Reggel vonattal megyek, este busszal jövök haza. – Morgens fahre ich mit dem Zug, abends komme ich mit dem Bus nach Hause.

A „reggel” is a „-vel” ragra megy vissza, amely az elavult „reg” szóhoz járult. – Auch „reggel“ geht auf „-vel“ zurück, angefügt an das veraltete „reg“ – Morgen.

Összehasonlításban a „-nál/-nél” rag és a „mint” kötőszó hasonló feladatot lát el. – Beim Vergleich erfüllen die Endung „-nál/-nél“ und das Wort „mint“ – als – eine ähnliche Aufgabe.

Péter magasabb Annánál. – Péter ist größer als Anna.

Péter magasabb, mint Anna. – Péter ist größer als Anna.

A Duna hosszabb a Tiszánál. – Die Donau ist länger als die Theiß.

A két szerkezet nem keverhető: a „*magasabb, mint Annánál” hibás. – Beide Bauweisen werden nicht vermischt: „*magasabb, mint Annánál“ ist falsch.

A latin és az orosz is kétféleképpen fejezi ki az összehasonlítást: „maior Petro” és „maior quam Petrus”. – Auch Latein und Russisch vergleichen auf zwei Arten: „maior Petro“ und „maior quam Petrus“, „больше Петра“ und „больше, чем Пётр“.

A „tud úszni” megtanult képességet, az „úszhat” lehetőséget vagy engedélyt fejez ki. – „Tud úszni“ drückt eine erlernte Fähigkeit aus, „úszhat“ eine Möglichkeit oder Erlaubnis.

Tudsz úszni? – Igen, de ma nem úszhatok, mert beteg vagyok. – Kannst du schwimmen? – Ja, aber heute darf ich nicht schwimmen, weil ich krank bin.

A francia „savoir nager” és „pouvoir nager” ugyanígy különbözik. – Französisch „savoir nager“ und „pouvoir nager“ unterscheiden sich ebenso.

A német „für” mögött címzett, ellenérték vagy tervezett időtartam is állhat, ezért a magyarban más-más rag kell. – Hinter deutschem „für“ kann ein Empfänger, eine Gegenleistung oder eine vorgesehene Dauer stehen; deshalb braucht das Ungarische je eine andere Endung.

Ezt a csomagot a kollégámnak hoztam. – Dieses Paket habe ich für meinen Kollegen mitgebracht.

A munkájáért jó fizetést kap. – Für seine Arbeit bekommt er ein gutes Gehalt.

Egy hétre megyünk Szegedre. – Wir fahren für eine Woche nach Szeged.

A rokon értelmű alakok viszonya négyféle lehet: a szó dönt, szabadon cserélhető párhuzamos alakok, árnyalati vagy stílusbeli különbség, illetve szintetikus és analitikus forma. – Das Verhältnis bedeutungsähnlicher Formen kann vierfach sein: Das Wort entscheidet, freie Parallelformen, Unterschied in Nuance oder Stil, synthetische und analytische Form.

Két egyenértékű, egymás mellett élő alak párhuzamos alak. – Zwei gleichwertige, nebeneinander gebräuchliche Formen sind Parallelformen – „párhuzamos alakok“.

Pécsett született. – Er ist in Pécs geboren.

A „-t/-tt” régi helyhatározó rag, latin nevén locativus; ma csak néhány helynévnél él, és ünnepélyesebb hatású. – „-t/-tt“ ist eine alte Ortsendung, der Lokativ; sie lebt nur bei wenigen Ortsnamen und wirkt gehobener.

Pécsen születtem, de Győrben nőttem fel. – Ich bin in Pécs geboren, aber in Győr aufgewachsen.

Ugyanez a rag rejlik az „itt” és az „ott” szóban, valamint az „alatt”, a „mögött”, a „mellett” és a „helyett” névutóban. – Dieselbe Endung steckt in „itt“ – hier – und „ott“ – dort – sowie in den Postpositionen „alatt“, „mögött“, „mellett“ und „helyett“ – anstatt, wörtlich „an der Stelle“.

Személyes névmásnál a „-nál/-nél” személyragos alakot kap: „nálam”, nem „*énnél”. – Beim Personalpronomen erhält „-nál/-nél“ die Personalform: „nálam“, nicht „*énnél“.

A bátyám két évvel idősebb nálam. – Mein älterer Bruder ist zwei Jahre älter als ich.

Határozószó vagy egész mellékmondat után csak a „mint” állhat. – Nach einem Adverb oder einem ganzen Nebensatz kann nur „mint“ stehen.

Ma melegebb van, mint tegnap. – Heute ist es wärmer als gestern.

A szállás drágább volt, mint gondoltuk. – Die Unterkunft war teurer, als wir gedacht hatten.

Az okot a „miatt”, a „-tól/-től”, a „-ból/-ből” és az „-ért” más-más árnyalattal fejezi ki. – Den Grund drücken „miatt“, „-tól/-től“, „-ból/-ből“ und „-ért“ mit je anderer Färbung aus.

A hó miatt késett a vonat. – Wegen des Schnees hatte der Zug Verspätung.

Miattad lekéstük a vonatot. – Deinetwegen haben wir den Zug verpasst.

Érted jöttem az állomásra. – Ich bin zum Bahnhof gekommen, um dich abzuholen.

A „-ként” szerepet, a „-nak/-nek” célállapotot, a „mint” nézőpontot fejez ki. – „-ként“ drückt eine Rolle aus, „-nak/-nek“ einen Zielzustand, „mint“ einen Standpunkt; im Deutschen steht jeweils „als“ oder „zu“.

Tanárként dolgozik egy gimnáziumban. – Er arbeitet als Lehrer an einem Gymnasium.

Elnöknek választották. – Sie haben ihn zum Präsidenten gewählt.

Mint tanár ezt nem támogathatom. – Als Lehrer kann ich das nicht unterstützen.

A közlés csatornáját is a szó határozza meg: „telefonon”, „levélben”, „e-mailben”, „a rádióban”, „az interneten”. – Auch den Kanal einer Mitteilung legt das Wort fest: „telefonon“ – am Telefon –, „levélben“ – brieflich –, „e-mailben“ – per E-Mail –, „a rádióban“ – im Radio –, „az interneten“ – im Internet.

Kulccsal nyitotta ki az ajtót. – Er hat die Tür mit einem Schlüssel geöffnet.

Egy régi kulcs segítségével nyitotta ki az ajtót. – Er hat die Tür mit Hilfe eines alten Schlüssels geöffnet.

A kérésnek is több alakja van: felszólító mód, feltételes mód és „-hat/-het”. – Auch eine Bitte hat mehrere Formen: Imperativ, Konditional und „-hat/-het“.

Adj egy tollat! – Gib mir einen Stift!

Adnál egy tollat? – Würdest du mir einen Stift geben?

Kérhetek egy tollat? – Kann ich einen Stift haben?

Kérnék egy tollat. – Ich hätte gern einen Stift.

A „fel” és a „föl” igekötő párhuzamos alak: „felmegy” és „fölmegy” ugyanazt jelenti. – Die Verbalpräfixe „fel“ und „föl“ sind Parallelformen: „felmegy“ und „fölmegy“ bedeuten dasselbe – hinaufgehen.

Wortschatz

  • rokon értelmű – bedeutungsähnlich, synonym
  • párhuzamos alak – Parallelform
  • stílusréteg {stílus·RÉTEG} – Stil·SCHICHT(Stilebene)
  • Budapesten – in Budapest
  • Bécsben – in Wien
  • Magyarországon {Magyar·ország·on} – in Ungarn
  • Németországban {Német·ország·ban} – in Deutschland
  • Debrecenben – in Debrecen
  • postán – auf der Post
  • piacon – auf dem Markt
  • egyetemen – an der Universität
  • kórházban {kór·HÁZ·ban} – Krankheit·HAUS·in(im Krankenhaus)
  • kedden – am Dienstag
  • szeptemberben – im September
  • órakor – um … Uhr
  • ősszel – im Herbst
  • tavasszal – im Frühling
  • nyáron – im Sommer
  • reggel – morgens
  • este – abends
  • Annánál – als Anna (im Vergleich)
  • mint – als; wie
  • úszhatok – ich darf/kann schwimmen
  • kollégámnak – für meinen Kollegen
  • munkájáért – für seine/ihre Arbeit
  • hétre – für eine Woche
  • Pécsett – in Pécs
  • nálam – als ich; bei mir
  • miatt – wegen
  • miattad – deinetwegen
  • érted – für dich; dich (abholen)
  • tanárként – als Lehrer
  • segítségével – mit Hilfe (von)
  • adj – gib!
  • kérnék – ich hätte gern
  • felmegy – hinaufgehen
  • fölmegy – hinaufgehen

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.A szövegkörnyezet és a beszédhelyzet – Bedeutung des sprachlichen Zusammenhangs (→ 1.4.6)

Eladó lakás. – Wohnung zu verkaufen.

Az eladó nagyon kedves volt. – Die Verkäuferin war sehr nett.

Az „eladó” a hirdetésen a lakást jellemzi, a mondatban személyt nevez meg. – „Eladó“ beschreibt auf dem Schild die Wohnung, im Satz bezeichnet es eine Person.

Ezt a mondatban a névelő és a „volt” ige mutatja. – Das zeigen im Satz der Artikel und das Verb „volt“ – war.

A kifejezést körülvevő szavak és mondatok a szövegkörnyezet vagy kontextus. – Die Wörter und Sätze um einen Ausdruck herum bilden den sprachlichen Zusammenhang oder Kontext – „szövegkörnyezet“, „kontextus“.

A „szöveg” a „sző” igéből képződött, ugyanazzal a képpel, mint a latin „textus”. – „Szöveg“ – Text – ist vom Verb „sző“ – weben – gebildet, mit demselben Bild wie lateinisch „textus“ – Gewebe.

A megnyilatkozás külső körülményei – ki, kivel, hol és miről beszél – alkotják a beszédhelyzetet. – Die äußeren Umstände einer Äußerung – wer mit wem wo worüber spricht – bilden die Sprechsituation – „beszédhelyzet“.

Ha több értelmezés is lehetséges, többértelműségről van szó. – Sind mehrere Deutungen möglich, liegt Mehrdeutigkeit vor – „többértelműség“.

A vár a hegy tetején áll. – Die Burg steht oben auf dem Berg.

Anna a kávézóban vár rám. – Anna wartet im Café auf mich.

A főnévi „vár” előtt névelő áll, az igei „vár” mellett alany és vonzat áll. – Vor „vár“ – Burg – steht der Artikel, „vár“ – wartet – hat ein Subjekt und eine Ergänzung („rám“ – auf mich).

Ma nagyon kék az ég. – Heute ist der Himmel sehr blau.

Még ég a lámpa a konyhában. – In der Küche brennt noch das Licht.

Fél kiló kávét kérek. – Ein halbes Kilo Kaffee, bitte.

A kislány fél a sötétben. – Das kleine Mädchen fürchtet sich im Dunkeln.

Ősszel lehullanak a fákról a levelek. – Im Herbst fallen die Blätter von den Bäumen.

Kaptál levelet a nagymamától? – Hast du einen Brief von Oma bekommen?

Milyen idő van ma? – Wie ist das Wetter heute?

Sajnos most nincs időm. – Leider habe ich jetzt keine Zeit.

Gyakran esik egybe főnév és ige: „hal”, „sír”, „szív”, „fog”, „nyúl”, „áll”. – Oft fallen Substantiv und Verb zusammen: „hal“ – Fisch; stirbt –, „sír“ – Grab; weint –, „szív“ – Herz; saugt –, „fog“ – Zahn; hält –, „nyúl“ – Hase; greift –, „áll“ – Kinn; steht.

A baba sír. – Das Baby weint.

A sír mellett virágok vannak. – Neben dem Grab stehen Blumen.

Egy teljes szóalaknak is lehet több elemzése. – Auch eine ganze Wortform kann mehrere Analysen zulassen.

Ti beszéltek angolul? – Sprecht ihr Englisch?

Tegnap sokat beszéltek rólad. – Gestern haben sie viel über dich gesprochen.

Az első mondatban a „ti”, a másodikban a „tegnap” dönt. – Im ersten Satz entscheidet „ti“ – ihr –, im zweiten „tegnap“ – gestern.

A múlt idejű „ti” alak „beszéltetek”. – Die Vergangenheitsform zu „ti“ lautet „beszéltetek“ – ihr spracht.

Az „ültök” és az „ültek” alakot a magánhangzó választja el, a „beszél” és a „kér” igénél viszont egybeesnek. – „Ültök“ – ihr sitzt – und „ültek“ – sie saßen – trennt der Vokal, bei „beszél“ und „kér“ fallen die Formen dagegen zusammen.

A már ismert tárgyat nem ismétlik meg. – Ein bereits bekanntes Objekt wird nicht wiederholt.

Kéred a kávét? – Kérem. – Möchtest du den Kaffee? – Ja, gern. (wörtlich: Ich möchte ihn.)

Rövid válaszban az ige elmarad, de a rag megmarad. – In Kurzantworten fehlt das Verb, die Endung aber bleibt.

Hol vagy? – A kávézóban. – Wo bist du? – Im Café.

Mikor jössz? – Hétkor. – Wann kommst du? – Um sieben.

Hogy reggel hétről vagy este hétről van szó, azt csak az tudja, aki ismeri a beszélgetést. – Ob sieben Uhr morgens oder abends gemeint ist, weiß nur, wer das Gespräch kennt.

A jelen idejű igealak időhatározóval jövőre is utalhat. – Die Gegenwartsform kann mit einer Zeitangabe auf die Zukunft verweisen.

Holnap Bécsbe utazom. – Morgen fahre ich nach Wien.

Este felhívlak. – Ich rufe dich heute Abend an.

A „fog” segédigés alak lehetséges, de itt nem szükséges. – Die Form mit dem Hilfsverb „fog“ ist möglich, aber hier nicht nötig.

A szóalak, a mondat és a helyzet együtt dönt, de egyik sem írhatja felül a másikat. – Wortform, Satz und Situation entscheiden zusammen, aber keines kann das andere aufheben.

A „beszéltek” semmilyen helyzetben sem jelenti azt, hogy „ti beszéltetek”. – „Beszéltek“ heißt in keinem Zusammenhang „ihr spracht“.

Az udvarias megszólítás egyes szám harmadik személyben áll. – Die höfliche Anrede steht in der dritten Person Einzahl.

Jó napot! Mit kér? – Guten Tag! Was möchten Sie?

Jó estét, Kovács úr! Hogy van? – Guten Abend, Herr Kovács! Wie geht es Ihnen?

Hogy van a nagymamád? – Wie geht es deiner Oma?

Hogy a megszólítottról vagy egy harmadik személyről van szó, azt a megszólítás, az alany és a helyzet mutatja. – Ob die angesprochene Person oder eine dritte gemeint ist, zeigen Anrede, Subjekt und Situation.

Egy szó rokon jelentései közül is a környezet választ. – Auch unter den verwandten Bedeutungen eines Wortes wählt der Zusammenhang.

Két órát vártam rád. – Ich habe zwei Stunden auf dich gewartet.

Kilenckor kezdődik az óra. – Um neun beginnt der Unterricht.

Az órám siet. – Meine Uhr geht vor.

Süt a nap. – Die Sonne scheint.

Szép napunk volt. – Wir hatten einen schönen Tag.

Van egy tollad? – Hast du einen Stift?

A madár tolla kék. – Die Feder des Vogels ist blau.

Melyik buszra szállsz fel? – Az ötösre. – In welchen Bus steigst du ein? – In die Fünf.

Egyes alakok csak a ragozásban esnek egybe: az „állam” birtokos alak, az „állam” önálló szó. – Manche Formen fallen erst in der Beugung zusammen: „állam“ – mein Kinn – ist eine Besitzform, „állam“ – Staat – ein eigenes Wort.

Fáj az állam. – Mein Kinn tut weh.

Az állam támogatja az iskolákat. – Der Staat unterstützt die Schulen.

A szövegből ismert mondatrészek elhagyása a kihagyás vagy ellipszis. – Das Weglassen von Satzteilen, die aus dem Zusammenhang bekannt sind, heißt Auslassung oder Ellipse – „kihagyás“, „ellipszis“.

Anna teát kér, Péter kávét. – Anna möchte Tee, Péter Kaffee.

Ki jön moziba? – Én. – Wer kommt mit ins Kino? – Ich.

A megmaradt szavak megtartják a ragjukat. – Die verbleibenden Wörter behalten ihre Endung.

Egy kérdés kérés is lehet, és ezt csak a helyzet mutatja meg. – Eine Frage kann auch eine Bitte sein, und das zeigt nur die Situation.

Tudod, hány óra van? – Weißt du, wie spät es ist?

A „kiadó” a táblán bérbe adható szobát jelöl, a mondatban könyvkiadó céget. – „Kiadó“ heißt auf dem Schild „zu vermieten“, im Satz „Verlag“.

Kiadó szoba. – Zimmer zu vermieten.

A könyvet egy budapesti kiadó adta ki. – Das Buch hat ein Budapester Verlag herausgegeben.

Néha a többértelműség megmarad: az „ő” nem különbözteti meg a nemeket. – Manchmal bleibt die Mehrdeutigkeit: „ő“ – er, sie – unterscheidet kein Geschlecht.

Péter és Anna beszélgettek, aztán ő hazament. – Péter und Anna unterhielten sich, dann ging er/sie nach Hause.

A „Péter levele” többnyire a Pétertől érkezett levél, de lehet a neki írt is. – „Péter levele“ ist meist der Brief von Péter, kann aber auch der an ihn gerichtete sein.

Wortschatz

  • eladó {el·ADó} – weg·GEBEN·end(zu verkaufen; Verkäufer(in))
  • szövegkörnyezet {szöveg·KÖRNYEZET} – Text·UMGEBUNG(Kontext)
  • kontextus – Kontext
  • sző – weben
  • beszédhelyzet {beszéd·HELYZET} – Rede·LAGE(Sprechsituation)
  • többértelműség {több·ÉRTELMűSÉG} – mehr·SINN·ig·KEIT(Mehrdeutigkeit)
  • vár – Burg; warten
  • ég – Himmel; brennen
  • fél – halb; sich fürchten
  • levél – Blatt; Brief
  • levelek – Blätter; Briefe
  • idő – Zeit; Wetter
  • időm – meine Zeit
  • sír – Grab; weinen
  • beszéltek – ihr sprecht
  • beszéltek – sie sprachen
  • beszéltetek – ihr spracht
  • ültök – ihr sitzt
  • ültek – sie saßen
  • kéred – du möchtest (es)
  • kérem – ich möchte (es)
  • hétkor – um sieben
  • felhívlak – ich rufe dich an
  • óra – Uhr; Stunde; Unterrichtsstunde
  • nap – Sonne; Tag
  • toll – Feder; Stift
  • ötösre – in die Fünf
  • állam – mein Kinn
  • állam – Staat
  • kihagyás {ki·HAGYás} – aus·LASSEN·ung(Auslassung)
  • ellipszis – Ellipse
  • kiadó {ki·ADó} – aus·GEBEN·end(zu vermieten; Verlag)
  • ő – er, sie

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.