4.12 Translativ auf -vá/-vé
Der Translativ auf „-vá/-vé” nennt das, wozu jemand oder etwas wird: einen neuen Zustand (világossá válik – wird hell), ein Amt (elnökké választják – wählt man zum Vorsitzenden), ein Produkt (lisztté őrlik – mahlt man zu Mehl) oder das Ergebnis einer Entwicklung. Nach einem Konsonanten wird das v der Endung zu genau diesem Konsonanten: autóvá, aber tanárrá. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 4.12.1, 4.12.2, 4.12.3, 4.12.4, 4.12.5, 4.12.6, 4.12.7, 4.12.8).
1.A rag alakjai – Bildung und Konsonantenangleichung (→ 4.12.1)
A „-vá/-vé” rag azt nevezi meg, amivé valaki vagy valami válik. – Die Endung „-vá/-vé” nennt das, wozu jemand oder etwas wird.
A diák tanárrá vált. – Der Schüler wurde Lehrer.
A kert széppé vált. – Der Garten wurde schön.
A történet mesévé vált. – Die Geschichte wurde zum Märchen.
A rag főnévhez és melléknévhez egyaránt járul. – Die Endung tritt an Substantive ebenso wie an Adjektive.
Az eset neve transzlatívusz, magyarul változtató eset. – Der Fall heißt Translativ, ungarisch „transzlatívusz“ oder „változtató eset“ – verändernder Fall.
A név a latin „transferre” igéből ered, amely átvitelt jelent; ugyanebből jön az angol „translation” is. – Der Name kommt vom lateinischen Verb „transferre“ – hinübertragen; daher stammt auch englisch „translation“.
Egyes nyelvtanok transzlatívusz-faktívusznak nevezik; a második tag a latin „facere”, azaz „csinálni” igére utal. – Manche Grammatiken nennen ihn Translativ-Faktiv; das zweite Glied verweist auf lateinisch „facere“ – machen.
A ragnak csak két alakja van: mély hangrendű szó után „-vá”, magas hangrendű után „-vé”. – Die Endung hat nur zwei Formen: nach Wörtern mit hinteren Vokalen „-vá”, nach Wörtern mit vorderen Vokalen „-vé”.
Ajakkerekítéses harmadik alak nincs: „kővé”, „fésűvé”. – Eine gerundete dritte Form gibt es nicht: „kővé“ – zu Stein –, „fésűvé“ – zum Kamm.
A rag magánhangzója mindig hosszú. – Der Vokal der Endung ist immer lang.
Magánhangzó után a „v” megmarad: „autóvá”, „hajóvá”, „hamuvá”. – Nach einem Vokal bleibt das „v“: „autóvá“ – zum Auto –, „hajóvá“ – zum Schiff –, „hamuvá“ – zu Asche.
A szóvégi „a” és „e” megnyúlik: „anyává”, „mesévé”, „gyengévé”. – Auslautendes „a“ und „e“ werden lang: „anyává“ – zur Mutter –, „mesévé“ – zum Märchen –, „gyengévé“ – schwach (geworden).
A papír hamuvá égett. – Das Papier verbrannte zu Asche.
A hernyó pillangóvá változott. – Die Raupe verwandelte sich in einen Schmetterling.
Mássalhangzó után a „v” a szóvégi mássalhangzóhoz hasonul, és az megkettőződik. – Nach einem Konsonanten gleicht sich das „v“ dem Schlusskonsonanten an, und dieser wird verdoppelt.
Így: „tanárrá”, „széppé”, „házzá”, „diákká”, „múzeummá”. – So: „tanárrá“ – zum Lehrer –, „széppé“ – schön –, „házzá“ – zum Haus –, „diákká“ – zum Schüler –, „múzeummá“ – zum Museum.
Kötőhangzó nem kerül a tő és a rag közé. – Ein Bindevokal tritt nicht zwischen Stamm und Endung.
Ez ugyanaz a teljes hasonulás, mint a „-val/-vel” ragban: „tanárral”, de „tanárrá” (→ 4.10). – Das ist dieselbe vollständige Angleichung wie bei „-val/-vel“: „tanárral“ – mit dem Lehrer –, aber „tanárrá“ – zum Lehrer.
A régi gyár múzeummá alakult. – Die alte Fabrik wurde zu einem Museum.
Két mássalhangzó a szó végén nem számít; csak az utolsó kettőződik: „sajttá”, „lisztté”, „hanggá”. – Zwei Konsonanten am Wortende ändern nichts; nur der letzte wird verdoppelt: „sajttá“ – zu Käse –, „lisztté“ – zu Mehl –, „hanggá“ – zum Ton.
A tej sajttá alakul. – Die Milch wird zu Käse.
A kétjegyű betűk egyetlen hangot jelölnek, és a „v” ehhez a hanghoz hasonul. – Die Buchstaben aus zwei Zeichen bezeichnen einen einzigen Laut, und das „v“ gleicht sich diesem Laut an.
Íráskor csak az első jegy kettőződik: „művésszé”, „királlyá”, „heggyé”, „növénnyé”, „kulccsá”. – Geschrieben wird nur das erste Zeichen verdoppelt: „művésszé“ – zum Künstler –, „királlyá“ – zum König –, „heggyé“ – zum Berg –, „növénnyé“ – zur Pflanze –, „kulccsá“ – zum Schlüssel.
A herceg királlyá vált. – Der Prinz wurde König.
A kis fa naggyá nőtt. – Der kleine Baum wuchs groß heran.
Mindig az utolsó kiejtett hang a döntő: a „gyógyszer” „r”-re végződik, ezért „gyógyszerré”. – Maßgeblich ist immer der letzte gesprochene Laut: „gyógyszer“ – Arznei – endet auf „r“, daher „gyógyszerré“.
Az „s” egyjegyű betű, és „ss” lesz belőle; az „sz” „ssz” lesz: „szokássá”, de „művésszé”. – „s“ ist ein einfacher Buchstabe und wird zu „ss“; „sz“ wird zu „ssz“: „szokássá“ – zur Gewohnheit –, aber „művésszé“ – zum Künstler.
Az ismétlés szokássá vált. – Die Wiederholung wurde zur Gewohnheit.
Ha a szó már hosszú mássalhangzóra végződik, legfeljebb két azonos betű áll egymás mellett. – Endet das Wort schon auf einen langen Konsonanten, schreibt man höchstens zwei gleiche Zeichen.
Így: „felnőtté”, „jobbá”, „rosszá”, „viccé”. – So: „felnőtté“ – erwachsen –, „jobbá“ – besser –, „rosszá“ – schlecht –, „viccé“ – zum Witz.
A gyerek felnőtté vált. – Das Kind wurde erwachsen.
Elválasztáskor a teljes alak visszatér: „művész-szé”, „király-lyá”, „jobb-bá”, „felnőtt-té”. – Bei der Silbentrennung kehrt die volle Form zurück: „művész-szé“, „király-lyá“, „jobb-bá“, „felnőtt-té“.
A tő a „-vá/-vé” előtt nem rövidül és nem változik meg. – Der Stamm wird vor „-vá/-vé” nicht gekürzt und verändert sich nicht.
„vizet”, de „vízzé”; „jeget”, de „jéggé”; „lovat”, de „lóvá”; „cukrot”, de „cukorrá”. – „vizet“ – Wasser (Akkusativ) –, aber „vízzé“ – zu Wasser; „jeget“, aber „jéggé“ – zu Eis; „lovat“, aber „lóvá“ – zum Pferd; „cukrot“, aber „cukorrá“ – zu Zucker.
A hó vízzé olvadt. – Der Schnee schmolz zu Wasser.
„v”-re végződő szó után mindkét „v” látszik: „tervvé”, „könyvvé”. – Nach einem Wort auf „v“ sind beide „v“ zu sehen: „tervvé“ – zu einem Plan –, „könyvvé“ – zu einem Buch.
Az ötlet tervvé alakult. – Die Idee wurde zu einem Plan.
A hangrendet a szó szabja meg, nem az utolsó betű: „férfivá”, „híddá”, „céllá”, de „képpé”. – Die Vokalharmonie bestimmt das Wort, nicht der letzte Buchstabe: „férfivá“ – zum Mann –, „híddá“ – zur Brücke –, „céllá“ – zum Ziel –, aber „képpé“ – zum Bild.
A fiú férfivá érett. – Der Junge reifte zum Mann.
A „-vá/-vé” mindig a szó végén áll, a többesjel és a birtokos személyjel után. – „-vá/-vé” steht immer am Wortende, nach Pluralzeichen und Besitzendung.
A hasonulás a teljes alak utolsó hangjához igazodik: „baráttá”, „barátokká”, „barátommá”. – Die Angleichung richtet sich nach dem letzten Laut der ganzen Form: „baráttá“ – zum Freund –, „barátokká“ – zu Freunden –, „barátommá“ – zu meinem Freund.
A szomszéd lassan barátommá vált. – Der Nachbar wurde allmählich mein Freund.
A kis kert kedvenc helyünkké vált. – Der kleine Garten wurde zu unserem Lieblingsort.
A mutató névmás is felveszi a ragot: „ezzé a házzá”, többes számban „ezekké”, „azokká”. – Auch das Demonstrativpronomen erhält die Endung: „ezzé a házzá“ – zu diesem Haus –, im Plural „ezekké“, „azokká“ – zu diesen, zu jenen.
A kérdőszó „mivé?” és „kivé?”. – Die Fragewörter lauten „mivé?“ – wozu? – und „kivé?“ – zu wem?
Mivé változott a táj? – Worin hat sich die Landschaft verwandelt?
Néhány határozószó megkövült változtató eset: „kissé”, „eléggé”, „örökké”. – Einige Adverbien sind erstarrte Translativformen: „kissé“ – etwas –, „eléggé“ – ziemlich –, „örökké“ – für immer.
Kissé fáradt vagyok. – Ich bin etwas müde.
Örökké emlékezni fogok rá. – Ich werde mich für immer daran erinnern.
Nem változtató eset a rövid magánhangzós „-va/-ve”: ez határozói igenév, és igéhez járul. – Kein Translativ ist „-va/-ve“ mit kurzem Vokal: Das ist ein Adverbialpartizip und tritt an Verben.
A levél írva van. – Der Brief ist geschrieben.
Az összehasonlított nyelvek közül egyiknek sincs külön esetragja az eredményre; az orosz „стать” után eszközhatározó eset áll. – Keine der Vergleichssprachen hat eine eigene Kasusendung für das Ergebnis; das Russische setzt nach „стать“ – werden – den Instrumental.
Wortschatz
- transzlatívusz – Translativ
- változtató eset – verändernder Fall
- teljes hasonulás – vollständige Angleichung
- kétjegyű {két·jegyű} betű – Buchstabe aus zwei Zeichen
- tanárrá – zum Lehrer
- széppé – schön (geworden)
- mesévé – zum Märchen
- hamuvá – zu Asche
- kővé – zu Stein
- pillangóvá – zum Schmetterling
- múzeummá – zum Museum
- sajttá – zu Käse
- művésszé – zum Künstler
- királlyá – zum König
- heggyé – zum Berg
- naggyá – groß (geworden)
- szokássá – zur Gewohnheit
- felnőtté – erwachsen (geworden)
- jobbá – besser (geworden)
- vízzé – zu Wasser
- cukorrá – zu Zucker
- tervvé – zu einem Plan
- férfivá – zum Mann
- barátokká – zu Freunden
- barátommá – zu meinem Freund
- ezzé – zu diesem
- mivé? – wozu?
- kivé? – zu wem?
- kissé – etwas, ein wenig
- eléggé – ziemlich
- örökké – für immer
- írva – geschrieben
2.Új állapot – Veränderung zu einem neuen Zustand (→ 4.12.2)
A „-vá/-vé” azt az állapotot nevezi meg, amelybe valaki vagy valami átkerül. – „-vá/-vé” nennt den Zustand, in den jemand oder etwas gelangt.
A szoba világossá vált. – Das Zimmer wurde hell.
A várakozás unalmassá vált. – Das Warten wurde langweilig.
A beteg nyugodttá vált. – Der Kranke wurde ruhig.
A minta: az állapot hordozója, az új tulajdonság „-vá/-vé” raggal, végül a „válik” ige. – Das Muster: der Träger des Zustands, die neue Eigenschaft mit „-vá/-vé”, zuletzt das Verb „válik“ – wird.
A „válik” múlt ideje „vált”: nyugodttá váltam. – Die Vergangenheit von „válik“ lautet „vált“: „Ich bin ruhig geworden.“
Az ilyen bővítmény neve eredményhatározó: azt adja meg, mi lesz egy folyamat vége. – Eine solche Ergänzung heißt „eredményhatározó“ – Ergebnisbestimmung: Sie gibt an, was am Ende eines Vorgangs steht.
A mondat két része ugyanarra vonatkozik: az alany azt nevezi meg, ami változik, a „-vá/-vé” alak azt, amivé válik. – Zwei Satzteile beziehen sich auf dasselbe: Das Subjekt nennt, was sich verändert, die Form auf „-vá/-vé” das, wozu es wird.
A tulajdonság jelentését a szövegkörnyezet dönti el: a szobánál „világos” fényt jelent, a szövegnél érthetőséget. – Welche Eigenschaft gemeint ist, entscheidet der Zusammenhang: beim Zimmer heißt „világos“ „hell“, beim Text „klar“.
A szöveg világossá vált számomra. – Der Text wurde für mich klar.
A „nehéz” itt sem rövidül: „nehezet”, de „nehézzé”. – Auch „nehéz“ – schwierig – kürzt hier nicht: „nehezet“ (Akkusativ), aber „nehézzé“.
A feladat nehézzé vált. – Die Aufgabe wurde schwierig.
A meglévő állapot rag nélkül áll; a „-vá/-vé” a változást jelzi. – Ein bestehender Zustand steht ohne Endung; „-vá/-vé” zeigt die Veränderung an.
A gyerek boldog. – Das Kind ist glücklich.
A gyerek boldoggá vált. – Das Kind wurde glücklich.
Jelen időben a „válik” folyamatot vagy rendszeresen bekövetkező változást ír le. – In der Gegenwart beschreibt „válik“ einen ablaufenden oder regelmäßig eintretenden Vorgang.
Ősszel a levegő hűvössé válik. – Im Herbst wird die Luft kühl.
A legtöbb melléknév mássalhangzóra végződik, és a rag ezt a mássalhangzót megkettőzi: „veszélyessé”, „kellemetlenné”, „szárazzá”, „komollyá”. – Die meisten Adjektive enden auf einen Konsonanten, den die Endung verdoppelt: „veszélyessé“ – gefährlich –, „kellemetlenné“ – unangenehm –, „szárazzá“ – trocken –, „komollyá“ – ernst.
A beszélgetés komollyá vált. – Das Gespräch wurde ernst.
A csend kellemetlenné vált. – Die Stille wurde unangenehm.
Az új állapotra a „milyenné?” kérdez. – Nach dem neuen Zustand fragt „milyenné?“ – wie (geworden)?
Milyenné vált a levegő? – Hűvössé. – Wie wurde die Luft? – Kühl.
A középfokú melléknév is felveszi a ragot; harmadik „b” nem kerül a szóba. – Auch der Komparativ nimmt die Endung an; ein drittes „b“ kommt nicht hinzu.
A helyzet rosszabbá vált. – Die Lage wurde schlechter.
Az út egyre veszélyesebbé vált. – Die Straße wurde immer gefährlicher.
Ugyanez a tulajdonság a „lesz” igével rag nélkül áll; mindkét mondat helyes. – Dieselbe Eigenschaft steht mit dem Verb „lesz“ – wird – ohne Endung; beide Sätze sind richtig.
A gyerek boldog lett. – Das Kind wurde glücklich.
A „lett” a mindennapi szó, a „vált” jobban kiemeli az átmenetet. – „lett“ ist das alltägliche Wort, „vált“ betont den Übergang stärker.
A rag a célállapotot nevezi meg, de nem biztosítja, hogy be is következik. – Die Endung nennt den Zielzustand, garantiert aber nicht, dass er eintritt.
A kérdés nem vált fontossá. – Die Frage wurde nicht wichtig.
Az út télen veszélyessé válhat. – Die Straße kann im Winter gefährlich werden.
Állító mondatban az eredmény az ige előtt áll; tagadó mondatban a „nem” kerül az ige elé, az eredmény pedig az ige mögé. – Im bejahten Satz steht das Ergebnis vor dem Verb, im verneinten nach „nem“ hinter dem Verb.
Az új állapot nem feltétlenül tartós; a tartamot időhatározó mondja meg. – Der neue Zustand muss nicht dauerhaft sein; die Dauer nennt eine Zeitangabe.
Az ég egy pillanatra sötétté vált. – Der Himmel wurde für einen Augenblick dunkel.
Az „ismerős” azt jelenti, hogy valami egy embernek megszokott, az „ismert” azt, hogy sokan ismerik. – „ismerős“ ist, was einem Einzelnen vertraut ist, „ismert“, was viele kennen.
A hang ismerőssé vált, a színész ismertté vált. – Die Stimme wurde vertraut, der Schauspieler wurde bekannt.
Wortschatz
- eredményhatározó {eredmény·HATÁROZÓ} – Ergebnis·BESTIMMUNG(Ergebnisbestimmung)
- válik – wird
- vált – wurde
- válhat – kann werden
- világossá – hell, klar (Ergebnis)
- unalmassá – langweilig (Ergebnis)
- nyugodttá – ruhig (Ergebnis)
- nehézzé – schwierig (Ergebnis)
- boldoggá – glücklich (Ergebnis)
- hűvössé – kühl (Ergebnis)
- kellemetlenné – unangenehm (Ergebnis)
- komollyá – ernst (Ergebnis)
- milyenné? – wie (geworden)?
- középfok {közép·FOK} – Mitte·STUFE(Komparativ)
- rosszabbá – schlechter (Ergebnis)
- veszélyesebbé – gefährlicher (Ergebnis)
- egyre – immer (mehr)
- lesz – wird
- lett – wurde
- egy pillanatra – für einen Augenblick
- sötétté – dunkel (Ergebnis)
- ismerős – vertraut; Bekannter
- ismert – (öffentlich) bekannt
3.Kinevezés és megbízatás – Ernennung und Bestimmung zu einer Funktion (→ 4.12.3)
Választásnál, kinevezésnél és koronázásnál az új tisztség „-vá/-vé” ragot kap. – Bei Wahl, Ernennung und Krönung erhält das neue Amt die Endung „-vá/-vé”.
Pétert elnökké választották. – Man wählte Péter zum Vorsitzenden.
Annát igazgatóvá nevezték ki. – Man ernannte Anna zur Direktorin.
A herceget királlyá koronázták. – Man krönte den Prinzen zum König.
Az érintett személy tárgy, és tárgyragot kap; az új szerep változtató esetben áll. – Die betroffene Person ist Objekt und erhält die Akkusativendung; die neue Rolle steht im Translativ.
A „*A herceg királlyá koronázták” mondat hibás, mert hiányzik a tárgyrag. – Der Satz *„A herceg királlyá koronázták“ ist falsch, weil die Akkusativendung fehlt.
Ha a cselekvő nincs megnevezve, az ige többes szám harmadik személyben áll; a német „man” vagy szenvedő szerkezet felel meg neki. – Ist der Handelnde nicht genannt, steht das Verb in der 3. Person Plural; deutsch entspricht „man“ oder ein Passiv.
A tárgy határozott, ezért az ige határozott ragozású: „választották”, „koronázták”. – Das Objekt ist bestimmt, daher steht das Verb in der bestimmten Konjugation: „választották“, „koronázták“.
A „kinevez” igekötője az ige mögé kerül, ha az eredmény közvetlenül előtte áll: „igazgatóvá nevezték ki”. – Das Präfix von „kinevez“ – ernennt – tritt hinter das Verb, wenn das Ergebnis unmittelbar davor steht: „igazgatóvá nevezték ki“.
A „választ” a „válik” ige „elválik” jelentéséből származik: a választás eredetileg kiválogatás. – „választ“ – wählt – stammt von „válik“ in der Bedeutung „sich trennen“: Wählen ist ursprünglich Aussondern.
A király lovaggá ütötte a katonát. – Der König schlug den Soldaten zum Ritter.
A klub taggá fogadta a fiatal sportolót. – Der Verein nahm den jungen Sportler als Mitglied auf.
Az egyetem doktorrá avatta a fiatal kutatót. – Die Universität promovierte den jungen Forscher zum Doktor.
A „lovag” a „ló” szóból képzett szó, akárcsak a francia „chevalier” a „cheval” szóból. – „lovag“ – Ritter – ist von „ló“ – Pferd – abgeleitet, wie französisch „chevalier“ von „cheval“.
Az új szerep nem mindig foglalkozás: város, épület és cég is kaphat új rangot. – Die neue Rolle ist nicht immer ein Beruf: Auch eine Stadt, ein Gebäude oder eine Firma kann einen neuen Rang erhalten.
A tanács fővárossá nyilvánította a várost. – Der Rat erklärte die Stadt zur Hauptstadt.
Az épületet műemlékké nyilvánították. – Man erklärte das Gebäude zum Baudenkmal.
A jelzős szerkezetben csak az utolsó szó kapja a ragot: „kulturális központtá”, „hivatalos partnerré”. – In einer Wortgruppe mit Attribut erhält nur das letzte Wort die Endung: „kulturális központtá“ – zum Kulturzentrum –, „hivatalos partnerré“ – zum offiziellen Partner.
Az új tisztségre a „kivé?” és a „mivé?”, az érintettre a „kit?” és a „mit?” kérdez. – Nach der neuen Funktion fragen „kivé?“ – zu wem? – und „mivé?“ – wozu?, nach dem Betroffenen „kit?“ – wen? – und „mit?“ – was?
Kivé választották Pétert? – Elnökké. – Wozu wählte man Péter? – Zum Vorsitzenden.
Kit választottak elnökké? – Pétert. – Wen wählte man zum Vorsitzenden? – Péter.
A kérdőszó nem határozott tárgy, ezért itt határozatlan ragozás áll: „választottak”. – Das Fragewort ist kein bestimmtes Objekt, daher steht hier die unbestimmte Konjugation: „választottak“.
Ugyanannál a tisztségnél négy szerkezet négy különböző viszonyt fejez ki. – Beim selben Amt drücken vier Konstruktionen vier verschiedene Beziehungen aus.
A jelöltet igazgatóvá nevezték ki. – Man ernannte den Kandidaten zum Direktor.
A jelöltet igazgatónak javasolták. – Man schlug den Kandidaten als Direktor vor.
A jelölt igazgatóként dolgozik. – Der Kandidat arbeitet als Direktor.
A jelölt igazgató lett. – Der Kandidat wurde Direktor.
A kinevezés változtató esetet kíván, a javaslat „-nak/-nek” ragot, a már betöltött szerep „-ként” ragot (→ 4.13), a „lesz” ragtalan alakot. – Die Ernennung verlangt den Translativ, der Vorschlag „-nak/-nek”, die schon ausgeübte Rolle „-ként”, „lesz“ die endungslose Form.
A „választ” és a „kinevez” mellett a „-nak/-nek” is gyakori, azonos jelentéssel: „elnöknek választották”. – Bei „választ“ und „kinevez“ ist auch „-nak/-nek” verbreitet, mit derselben Bedeutung: „elnöknek választották“ – man wählte ihn zum Vorsitzenden.
Ha a tisztség intézményhez tartozik, birtokos személyjelet kap, és a rag ez után áll. – Gehört das Amt zu einer Institution, erhält es eine Besitzendung, und die Translativendung folgt dieser.
A tanárt az iskola igazgatójává nevezték ki. – Man ernannte den Lehrer zum Direktor der Schule.
Több érintettnél a tisztség egyes számban maradhat: mindegyikük egyenként lesz azzá. – Bei mehreren Betroffenen kann das Amt im Singular bleiben: Jeder Einzelne wird es.
A két települést várossá nyilvánították. – Man erklärte die beiden Ortschaften zu Städten.
A „nyilvánít” mellett új rangnál inkább változtató eset, megállapított tulajdonságnál inkább „-nak/-nek” áll. – Bei „nyilvánít“ – erklärt (amtlich) – steht für einen neuen Rang eher der Translativ, für eine festgestellte Eigenschaft eher „-nak/-nek”.
A bíróság a vádlottat bűnösnek nyilvánította. – Das Gericht erklärte den Angeklagten für schuldig.
Az oroszban a tisztség eszközhatározó esetben áll, a latinban kettős tárgyeset van: „Petrum consulem creaverunt”. – Im Russischen steht das Amt im Instrumental, das Lateinische hat einen doppelten Akkusativ: „Petrum consulem creaverunt“ – sie wählten Peter zum Konsul.
Wortschatz
- elnökké – zum Vorsitzenden
- igazgatóvá – zum Direktor
- királlyá – zum König
- választ – wählt
- választották – man wählte (ihn)
- kinevez {ki·NEVEZ} – hinaus·NENNT(ernennt)
- koronáz – krönt
- lovaggá – zum Ritter
- taggá – zum Mitglied
- avat – erhebt zu, weiht ein
- doktorrá – zum Doktor
- nyilvánít – erklärt (amtlich)
- főváros {fő·VÁROS} – Haupt·STADT(Hauptstadt)
- fővárossá – zur Hauptstadt
- műemlék {mű·EMLÉK} – Werk·ERINNERUNG(Baudenkmal)
- műemlékké – zum Baudenkmal
- központ {köz·PONT} – Mitte·PUNKT(Zentrum)
- kivé? – zu wem?
- kit? – wen?
- jelölt – Kandidat
- javasol – schlägt vor
- igazgatónak – als Direktor (Vorschlag)
- igazgatóként – als Direktor (Rolle)
- igazgatójává – zu seinem Direktor
- település – Ortschaft
- bűnösnek – für schuldig
4.Anyag és tárgy átalakítása – Umwandlung eines Gegenstandes oder Stoffes (→ 4.12.4)
Ha egy anyagot vagy tárgyat átalakítanak, a „-vá/-vé” a terméket vagy az új alakot nevezi meg. – Wird ein Stoff oder Gegenstand umgewandelt, nennt „-vá/-vé” das Produkt oder die neue Gestalt.
A búzát lisztté őrlik. – Man mahlt den Weizen zu Mehl.
A vizet gőzzé alakítják. – Man verwandelt das Wasser in Dampf.
A kiinduló anyag tárgy, a termék változtató esetben áll. – Der Ausgangsstoff ist Objekt, das Produkt steht im Translativ.
A tárgyeset és a változtató eset nem mindig ugyanarra a tőre épül: „követ”, de „kővé”; „kenyeret”, de „kenyérré”. – Akkusativ und Translativ bauen nicht immer auf demselben Stamm auf: „követ“ – den Stein –, aber „kővé“ – zu Stein; „kenyeret“ – das Brot –, aber „kenyérré“ – zu Brot.
Ugyanígy: „havat”, de „hóvá”; „kanalat”, de „kanállá”. – Ebenso: „havat“ – den Schnee –, aber „hóvá“; „kanalat“ – den Löffel –, aber „kanállá“ – zu einem Löffel.
A követ porrá zúzzák. – Man zermahlt den Stein zu Pulver.
A papírt hajóvá hajtogatom. – Ich falte das Papier zu einem Schiff.
A fát deszkákká fűrészelik. – Man zersägt das Holz zu Brettern.
A régi inget ronggyá vágják. – Man zerschneidet das alte Hemd zu einem Lappen.
A gyümölcsöt lekvárrá főzik. – Man kocht das Obst zu Marmelade ein.
Ha az anyag magától változik meg, alany, és nem tárgy. – Verändert sich der Stoff von selbst, ist er Subjekt und nicht Objekt.
A víz jéggé fagy. – Das Wasser gefriert zu Eis.
A szőlőlé borrá erjed. – Der Traubensaft vergärt zu Wein.
Sok átalakító ige párt alkot: „olvad – olvaszt”, „fagy – fagyaszt”, „ég – éget”, „alakul – alakít”, „változik – változtat”. – Viele Umwandlungsverben bilden Paare: „olvad – olvaszt“ – schmilzt – schmilzt etwas –, „fagy – fagyaszt“ – gefriert – friert ein –, „ég – éget“ – brennt – verbrennt –, „alakul – alakít“ – formt sich – formt –, „változik – változtat“ – verändert sich – verändert.
A jég vízzé olvad. – Das Eis schmilzt zu Wasser.
A jeget vízzé olvasztják. – Man schmilzt das Eis zu Wasser.
Az eredmény alakja mindkét mondatban ugyanaz. – Die Ergebnisform ist in beiden Sätzen dieselbe.
A német váltogatja az elöljárót: „zu Brei”, „in Stücke”, „in Dampf”; a magyar mindig ugyanazt a ragot használja. – Das Deutsche wechselt die Präposition: „zu Brei“, „in Stücke“, „in Dampf“; das Ungarische setzt immer dieselbe Endung.
A palackokat apró darabokká törik. – Man zerbricht die Flaschen in kleine Stücke.
Sok darab eredményénél többes szám áll, anyagnévnél egyes szám: „kövekké”, de „porrá”. – Entstehen viele Teile, steht der Plural, bei einem Stoffwort der Singular: „kövekké“ – zu Steinen –, aber „porrá“ – zu Pulver.
Átépítésnél az „át” igekötő az ige mögé kerül, ha az eredmény közvetlenül előtte áll. – Beim Umbau tritt das Präfix „át“ hinter das Verb, wenn das Ergebnis unmittelbar davor steht.
A szobát irodává alakítják át. – Man baut das Zimmer zu einem Büro um.
A régi házat szállodává építették át. – Man baute das alte Haus zu einem Hotel um.
Az „átalakít” az új alakot vagy szerepet, az „átépít” az építési munkát hangsúlyozza. – „átalakít“ betont die neue Gestalt oder Funktion, „átépít“ die Bauarbeit.
Tagadásnál az eredmény az ige mögé kerül; több eredmény egymás után egy igén osztozik. – Bei Verneinung tritt das Ergebnis hinter das Verb; mehrere Ergebnisse nacheinander teilen sich ein Verb.
A vizet nem alakították gőzzé. – Man verwandelte das Wasser nicht in Dampf.
A hó előbb vízzé, majd gőzzé válik. – Der Schnee wird zuerst zu Wasser, dann zu Dampf.
A „készít” igénél a termék tárgy, a kiinduló anyag „-ból/-ből” ragot kap; ilyenkor nincs változtató eset. – Bei „készít“ – stellt her – ist das Produkt Objekt, der Ausgangsstoff steht auf „-ból/-ből”; einen Translativ gibt es dann nicht.
A fából asztalt készítenek. – Man stellt aus dem Holz einen Tisch her.
A fadarabot kanállá faragják. – Man schnitzt das Holzstück zu einem Löffel.
Főzésnél és sütésnél a végállapot gyakran „-ra/-re” ragot kap (→ 4.12.7). – Beim Kochen und Backen steht der Endzustand häufig auf „-ra/-re”.
A vas puhává válik a tűzben, de a kenyér ropogósra sül. – Das Eisen wird im Feuer weich, aber das Brot wird knusprig gebacken.
Az angol „into”, az orosz „в” és a latin „in” tárgyesettel egyaránt jelöli az irányt és az átalakulást; a magyar „gőzzé” és „gőzbe” két külön alak. – Englisch „into“, russisch „в“ und lateinisch „in“ mit Akkusativ bezeichnen Richtung und Verwandlung gleichermaßen; ungarisch „gőzzé“ – zu Dampf – und „gőzbe“ – in den Dampf hinein – sind zwei verschiedene Formen.
Wortschatz
- búza – Weizen
- lisztté – zu Mehl
- őröl – mahlt
- gőzzé – zu Dampf
- követ – den Stein
- porrá – zu Pulver
- zúz – zermahlt, zertrümmert
- hajtogat – faltet
- deszkákká – zu Brettern
- ronggyá – zu einem Lappen
- lekvárrá – zu Marmelade
- jéggé – zu Eis
- borrá – zu Wein
- erjed – gärt
- olvad – schmilzt (von selbst)
- olvaszt – schmilzt (etwas)
- fagyaszt – friert ein
- darabokká – in Stücke
- irodává – zu einem Büro
- átalakít {át·ALAKÍT} – um·FORMEN(umbauen, umgestalten)
- átépít {át·ÉPÍT} – um·BAUEN(umbauen)
- szállodává – zu einem Hotel
- készít – stellt her
- fából – aus dem Holz
- farag – schnitzt
- kanállá – zu einem Löffel
- puhává – weich (werden)
- ropogósra – knusprig (gebacken)
- gőzbe – in den Dampf (hinein)
5.A fejlődés eredménye – Ergebnis einer Entwicklung (→ 4.12.5)
A „-vá/-vé” egy fokozatos fejlődés eredményét is megnevezi. – „-vá/-vé” nennt auch das Ergebnis einer allmählichen Entwicklung.
A kis üzem nagyvállalattá fejlődött. – Der kleine Betrieb entwickelte sich zu einem Großunternehmen.
A tanuló mesterré fejlődött. – Der Lernende entwickelte sich zum Meister.
A fiatal sportoló bajnokká érett. – Der junge Sportler reifte zum Meister.
Ez hosszú gyakorlás eredménye, nem kinevezés. – Das ist das Ergebnis langer Übung, keine Ernennung.
A szokás hagyománnyá vált. – Die Gewohnheit wurde zur Tradition.
Az ismeretség barátsággá mélyült. – Die Bekanntschaft vertiefte sich zu einer Freundschaft.
A terv lassan valósággá vált. – Der Plan wurde langsam Wirklichkeit.
A rag nem mondja meg, hogy a folyamat hosszú volt; ezt az ige és az olyan időhatározók mutatják, mint „lassan”, „idővel”, „évek alatt”. – Die Endung sagt nicht, dass der Vorgang lang war; das zeigen das Verb und Zeitangaben wie „lassan“ – langsam –, „idővel“ – mit der Zeit –, „évek alatt“ – im Laufe der Jahre.
A fejlődést kifejező igék közül sok melléknévből képzett: „mély” – „mélyül”, „erős” – „erősödik”. – Viele Verben der Entwicklung sind von Adjektiven abgeleitet: „mély“ – tief – → „mélyül“ – vertieft sich –, „erős“ – stark – → „erősödik“ – verstärkt sich.
Az ige a fejlődés irányát is jelzi: a „fajul” rossz irányú változást jelent. – Das Verb zeigt auch die Richtung der Entwicklung: „fajul“ – artet aus – bezeichnet eine Wendung zum Schlechten.
A falu kisvárossá fejlődött. – Das Dorf entwickelte sich zu einer Kleinstadt.
Az apró hiba súlyos problémává nőtt. – Der kleine Fehler wuchs sich zu einem ernsten Problem aus.
A bizonytalanság félelemmé erősödött. – Die Unsicherheit verstärkte sich zu Angst.
A régi vita ellenségeskedéssé fajult. – Der alte Streit artete in Feindseligkeit aus.
A „félelem” itt teljes alakjában áll; az „e” csak magánhangzós toldalék előtt esik ki: „félelmek”. – „félelem“ – Angst – steht hier in seiner vollen Form; das „e“ fällt nur vor vokalisch anlautenden Endungen aus: „félelmek“ – Ängste.
A „lesz” mellett a kiindulópont „-ból/-ből” ragot kap, az eredmény ragtalan alany. – Bei „lesz“ steht der Ausgangspunkt auf „-ból/-ből”, das Ergebnis ist endungsloses Subjekt.
A gyerekből jó orvos lett. – Aus dem Kind wurde ein guter Arzt.
A gyerek jó orvossá vált. – Das Kind wurde ein guter Arzt.
A két minta nem keveredik: mindkét igéhez a saját szerkezete tartozik. – Die beiden Muster werden nicht gemischt: Zu jedem Verb gehört seine eigene Konstruktion.
A hernyóból lepke lesz. – Aus der Raupe wird ein Schmetterling.
Ha az alany többes számú, az eredmény is lehet többes számú, de gyakran egyes számban marad. – Steht das Subjekt im Plural, kann auch das Ergebnis im Plural stehen, oft bleibt es aber im Singular.
A kezdők tapasztalt szakemberekké váltak. – Die Anfänger wurden zu erfahrenen Fachleuten.
A két ismerős baráttá vált. – Die beiden Bekannten wurden Freunde.
A foglalkozásneveknek nincs nyelvtani nemük: „A lány elismert művésszé vált.” – Berufsbezeichnungen haben kein grammatisches Geschlecht: „A lány elismert művésszé vált.“ – Das Mädchen wurde eine anerkannte Künstlerin.
A rag nem jelenti, hogy az eredmény már létrejött; ezt az igeidő mondja meg. – Die Endung bedeutet nicht, dass das Ergebnis schon erreicht ist; das sagt das Tempus.
A város egyre fontosabb központtá fejlődik. – Die Stadt entwickelt sich zu einem immer wichtigeren Zentrum.
A tudás nem vált gyakorlattá. – Das Wissen wurde nicht zur Praxis.
Az orosz a „стать” után eszközhatározó esetet használ, a latin a „fieri” után alanyesetet, mint a magyar „orvos lett”. – Das Russische setzt nach „стать“ den Instrumental, das Lateinische nach „fieri“ den Nominativ, wie ungarisch „orvos lett“.
Wortschatz
- fejlődik – entwickelt sich
- nagyvállalat {nagy·VÁLLALAT} – groß·UNTERNEHMEN(Großunternehmen)
- nagyvállalattá – zu einem Großunternehmen
- mesterré – zum Meister
- érik – reift
- bajnokká – zum Meister (Sport)
- hagyománnyá – zur Tradition
- barátsággá – zur Freundschaft
- mélyül – vertieft sich
- valósággá – zur Wirklichkeit
- kisváros {kis·VÁROS} – klein·STADT(Kleinstadt)
- problémává – zum Problem
- nő – wächst
- félelemmé – zur Angst
- erősödik – verstärkt sich
- fajul – artet aus
- ellenségeskedéssé – zur Feindseligkeit
- gyerekből – aus dem Kind
- orvossá – zum Arzt
- hernyóból – aus der Raupe
- lepke – Schmetterling
- szakember {szak·EMBER} – Fach·MENSCH(Fachmann)
- szakemberekké – zu Fachleuten
- gyakorlattá – zur Praxis
6.A „válik” és a „tesz” – Verbindung mit válik, válik valamivé und tesz (→ 4.12.6)
Ugyanaz az eredményalak két igével áll, de más mondatszerepekkel. – Dieselbe Ergebnisform steht bei zwei Verben, aber mit anderen Satzrollen.
A szabály érthetővé válik. – Die Regel wird verständlich.
A magyarázat érthetővé teszi a szabályt. – Die Erklärung macht die Regel verständlich.
A „válik” mellett az alany változik meg; a „tesz” mellett egy okozó a tárgyat juttatja új állapotba. – Bei „válik“ verändert sich das Subjekt; bei „tesz“ versetzt ein Verursacher das Objekt in einen neuen Zustand.
A vendég idegessé válik. – Der Gast wird nervös.
A zaj idegessé teszi a vendéget. – Der Lärm macht den Gast nervös.
A „-vá/-vé” alak mindkét mondatban eredményhatározó, és mindkét ige vonzata: „valamivé válik”, „valamit valamivé tesz”. – Die Form auf „-vá/-vé” ist in beiden Sätzen eine Ergebnisbestimmung und gehört zur Rektion beider Verben: „valamivé válik“ – wird zu etwas –, „valamit valamivé tesz“ – macht etwas zu etwas.
A „valamivé” a „valami” névmás ragos alakja, nem újabb ige. – „valamivé“ ist die gebeugte Form des Pronomens „valami“ – etwas –, kein weiteres Verb.
Mivé válik a víz? – Jéggé. – Wozu wird das Wasser? – Zu Eis.
Kivé vált a fiú? – Orvossá. – Was ist aus dem Jungen geworden? – Arzt.
A „válik” csak egyes szám harmadik személyben „-ik” végű; egyes szám első személyben „válok”, nem *„válom”. – „válik“ endet nur in der 3. Person Singular auf „-ik”; die 1. Person Singular heißt „válok“, nicht *„válom“.
A „válik” tárgyat sohasem vesz fel. – „válik“ hat nie ein Objekt.
A „tesz” változó tövű ige: „tesz”, „tett”, „tenni”, a lehetőség kifejezésére „tehet”. – „tesz“ hat wechselnde Stämme: „tesz“, „tett“, „tenni“, im Potential „tehet“.
A „tesz” ragozását egyedül a tárgy dönti el; az eredményalak nem tárgy. – Die Konjugation von „tesz“ bestimmt allein das Objekt; die Ergebnisform ist kein Objekt.
Egy kedves szó boldoggá tehet valakit. – Ein freundliches Wort kann jemanden glücklich machen.
A kedves szó boldoggá teheti a beteget. – Das freundliche Wort kann den Kranken glücklich machen.
Boldoggá teszlek. – Ich mache dich glücklich.
A „tesz” mellett a többes szám a tárgyon látszik, a „válik” mellett az igén. – Bei „tesz“ zeigt sich der Plural am Objekt, bei „válik“ am Verb.
A történet kíváncsivá teszi a gyerekeket. – Die Geschichte macht die Kinder neugierig.
A gyerekek kíváncsivá válnak. – Die Kinder werden neugierig.
Az eredményt kifejező melléknév ilyenkor is egyes számban áll: „kíváncsivá”, de „A gyerekek kíváncsiak.” – Das Ergebnisadjektiv steht auch dann im Singular: „kíváncsivá“, aber „A gyerekek kíváncsiak.“ – Die Kinder sind neugierig.
Semleges mondatban az eredményalak közvetlenül az ige előtt áll, mint egy igekötő. – Im neutralen Satz steht die Ergebnisform unmittelbar vor dem Verb, wie ein Verbpräfix.
Nyilvánossá teszem a levelet. – Ich mache den Brief öffentlich.
Tagadásnál, és ha más mondatrész áll hangsúlyosan az ige előtt, az ige mögé kerül. – Bei Verneinung und wenn ein anderes Satzglied betont vor dem Verb steht, rückt sie hinter das Verb.
Nem teszem nyilvánossá a levelet. – Ich mache den Brief nicht öffentlich.
Mi teszi idegessé a vendéget? – A zaj. – Was macht den Gast nervös? – Der Lärm.
Segédigével a segédige elé lép: „boldoggá akarom tenni”. – Bei einem Hilfsverb tritt sie vor dieses: „boldoggá akarom tenni“ – ich will glücklich machen.
A „lehetővé tesz” a német „ermöglichen” szokásos megfelelője; ellentéte „lehetetlenné tesz”. – „lehetővé tesz“ ist die übliche Entsprechung von „ermöglichen“; das Gegenteil ist „lehetetlenné tesz“ – unmöglich machen.
A segítség lehetővé teszi az utazást. – Die Hilfe ermöglicht die Reise.
Az eső lehetetlenné teszi a kirándulást. – Der Regen macht den Ausflug unmöglich.
A „válik” önálló ige, nem a „tesz” szenvedő alakja. – „válik“ ist ein eigenes Verb, keine Leideform von „tesz“.
A német „wird verständlich gemacht” megfelelője általában a „tesz” többes szám harmadik személye: „érthetővé teszik”. – Dem deutschen „wird verständlich gemacht“ entspricht meist die 3. Person Plural von „tesz“: „érthetővé teszik“.
Ugyanilyen pár a „változik – változtat” és az „alakul – alakít”. – Dasselbe Paar bilden „változik – változtat“ – sich verändern – verändern – und „alakul – alakít“ – sich formen – formen.
A hideg jéggé változtatja a vizet. – Die Kälte verwandelt das Wasser in Eis.
A „válik” jelentése „elválik” is; ehhez tartozik a „válás”. – „válik“ bedeutet auch „sich trennen“; dazu gehört „válás“ – Scheidung.
A vér nem válik vízzé. – Blut wird nicht zu Wasser.
A közmondás a német „Blut ist dicker als Wasser” megfelelője. – Das Sprichwort entspricht dem deutschen „Blut ist dicker als Wasser“.
A „Gyakorlat teszi a mestert” mondatban az eredmény nem változtató esetben, hanem tárgyként áll, mint a németben. – In „Gyakorlat teszi a mestert“ – Übung macht den Meister – steht das Ergebnis nicht im Translativ, sondern als Objekt, wie im Deutschen.
A latinban a „fieri” egyben a „facere” szenvedő alakja; a „válik” és a „tesz” viszont két külön ige. – Im Lateinischen ist „fieri“ zugleich das Passiv von „facere“; „válik“ und „tesz“ dagegen sind zwei verschiedene Verben.
Wortschatz
- érthetővé – verständlich (Ergebnis)
- idegessé – nervös (Ergebnis)
- tesz – macht; legt, stellt
- teszi – macht es
- válok – ich werde
- válnak – sie werden
- alany – Subjekt
- tárgy – Objekt
- vonzat – Rektion
- valamivé – zu etwas
- valakivé – zu jemandem
- tett – machte
- tenni – machen (Infinitiv)
- tehet – kann machen (etwas)
- teheti – kann es machen
- teszlek – ich mache dich
- kíváncsivá – neugierig (Ergebnis)
- nyilvánossá – öffentlich (Ergebnis)
- igekötő {ige·KÖTŐ} – Verb·BINDER(Verbpräfix)
- lehetővé tesz – ermöglicht
- lehetetlenné tesz – macht unmöglich
- változtat – verändert, verwandelt
- válás – Scheidung
- vér – Blut
7.Változtató eset vagy irányt jelölő rag – Translativ oder Zielkasus (→ 4.12.7)
A térbeli cél irányt jelölő ragot kap, a változás eredménye változtató esetet. – Ein Ziel im Raum erhält eine Richtungsendung, das Ergebnis einer Veränderung den Translativ.
A vendég az irodába megy. – Der Gast geht ins Büro.
A garázst irodává alakítják. – Man baut die Garage zu einem Büro um.
A turisták a múzeumba mennek. – Die Touristen gehen ins Museum.
A régi gyárat múzeummá alakították. – Die alte Fabrik wurde zu einem Museum umgebaut.
Az első mondat a „hová?”, a második a „mivé?” kérdésre felel. – Der erste Satz antwortet auf „hová?“ – wohin?, der zweite auf „mivé?“ – wozu?
A fiú az orvoshoz megy. – Der Junge geht zum Arzt.
A fiú orvossá válik. – Der Junge wird Arzt.
A német „zum Arzt” mindkettőt jelentheti; a magyar a kettőt mindig elválasztja. – Deutsch „zum …“ kann beides bedeuten; das Ungarische trennt beides immer.
A döntő az ige: a „megy”, „jön”, „fut”, „költözik” mozgást, a „válik”, „változik”, „alakít”, „választ” változást fejez ki. – Entscheidend ist das Verb: „megy“, „jön“, „fut“, „költözik“ drücken eine Bewegung aus, „válik“, „változik“, „alakít“, „választ“ eine Veränderung.
Anna Budapestre költözik, a falu pedig várossá alakult. – Anna zieht nach Budapest, und das Dorf hat sich zu einer Stadt entwickelt.
Irányt jelölő bővítménnyel a „tesz” jelentése „helyez”, változtató esettel „csinál”. – „tesz“ bedeutet mit einer Richtungsangabe „legen, stellen“, mit dem Translativ „machen“.
A szakács a tányérra teszi a kenyeret. – Der Koch legt das Brot auf den Teller.
A pirítás ropogóssá teszi a kenyeret. – Das Rösten macht das Brot knusprig.
A német két igét használ, a magyar csak a bővítmény ragjával különbözteti meg a két jelentést. – Das Deutsche braucht zwei Verben, das Ungarische unterscheidet die Bedeutungen nur an der Endung der Ergänzung.
Nem minden eredmény áll változtató esetben. – Nicht jedes Ergebnis steht im Translativ.
A diák tanár lesz. – Der Schüler wird Lehrer.
A diák tanárnak tanul. – Der Schüler macht eine Ausbildung zum Lehrer.
A „lesz” mellett a foglalkozás ragtalan, a „tanul” mellett a pályacél „-nak/-nek” ragot kap. – Bei „lesz“ steht der Beruf ohne Endung, bei „tanul“ – lernt – erhält das Berufsziel „-nak/-nek”.
Mi leszel, ha nagy leszel? – Was willst du werden, wenn du groß bist?
A „fest” és a „főz” mellett a szín és a főzés eredménye „-ra/-re” ragot kap, holott nincs szó helyről. – Bei „fest“ – streicht – und „főz“ – kocht – stehen Farbe und Garzustand auf „-ra/-re”, obwohl kein Ort gemeint ist.
A festő kékre festi a kaput. – Der Maler streicht das Tor blau.
A kapu kékké vált. – Das Tor wurde blau.
A szakács puhára főzi a rizst, a rizs puhává válik. – Der Koch kocht den Reis weich, der Reis wird weich.
Ugyanígy „-ra/-re” áll a „szakad”, „törik”, „oszt” és „fordít” igék mellett, a „tép” mellett viszont változtató eset. – Ebenso steht „-ra/-re” bei „szakad“ – reißt –, „törik“ – bricht –, „oszt“ – teilt – und „fordít“ – übersetzt –, bei „tép“ – zerreißt – dagegen der Translativ.
A pohár darabokra tört, a szél darabokká tépte a papírt. – Das Glas zerbrach in Stücke, der Wind zerriss das Papier in Stücke.
A regényt magyarra fordították. – Der Roman wurde ins Ungarische übersetzt.
A „nevel” két szerkezettel áll, és velük a tárgy is változik. – „nevel“ – erzieht, bildet aus – steht mit zwei Konstruktionen, und mit ihnen wechselt das Objekt.
Az edző jó játékost nevel a fiúból. – Der Trainer bildet aus dem Jungen einen guten Spieler aus.
Az edző jó játékossá neveli a fiút. – Der Trainer bildet den Jungen zu einem guten Spieler aus.
A tárggyal a ragozás is változik: „nevel” határozatlan, „neveli” határozott. – Mit dem Objekt wechselt auch die Konjugation: „nevel“ unbestimmt, „neveli“ bestimmt.
A „tart valamit valaminek” ítélet, a „tesz valamit valamivé” valódi változás. – „tart valamit valaminek“ – etwas für etwas halten – ist ein Urteil, „tesz valamit valamivé“ eine wirkliche Veränderung.
A tanár jónak tartja a megoldást, a javítás jobbá teszi. – Der Lehrer hält die Lösung für gut, die Korrektur macht sie besser.
A „cserél” jelentésű „vált” ige „-ra/-re” ragot kíván, és múlt ideje „váltott”; a „válik” múlt ideje szintén „vált”. – „vált“ in der Bedeutung „wechselt“ verlangt „-ra/-re”, seine Vergangenheit lautet „váltott“; die Vergangenheit von „válik“ lautet ebenfalls „vált“.
A lámpa pirosra váltott, a kapu kékké vált. – Die Ampel ist auf Rot umgesprungen, das Tor wurde blau.
A „-ként” a már meglévő szerepet nevezi meg, a „-vá/-vé” azt, amelybe valaki csak most kerül bele (→ 4.13). – „-ként” nennt die schon bestehende Rolle, „-vá/-vé” die, in die jemand erst hineinkommt.
A vendég elnökként beszélt, de nem választották elnökké. – Der Gast sprach als Vorsitzender, wurde aber nicht zum Vorsitzenden gewählt.
Ovidius „Átváltozások” című művében emberek madárrá változnak: latinul „in avem”, azaz irányt jelölő elöljáróval. – In Ovids „Metamorphosen“ verwandeln sich Menschen in Vögel: lateinisch „in avem“, also mit einer Präposition der Richtung.
Wortschatz
- irodába – ins Büro
- irodává – zu einem Büro
- múzeumba – ins Museum
- múzeummá – zu einem Museum
- hová? – wohin?
- orvoshoz – zum Arzt
- orvossá – zum Arzt (Ergebnis)
- költözik – zieht um
- tányérra – auf den Teller
- ropogóssá – knusprig (Ergebnis)
- tanárnak tanul – lernt für den Lehrerberuf
- fest – streicht, malt
- kékre – blau (bei fest)
- kékké – blau (bei válik)
- puhára – weich (bei főz)
- tép – zerreißt
- darabokra – in Stücke (bei törik)
- magyarra fordít – übersetzt ins Ungarische
- nevel – erzieht, bildet aus
- játékossá – zu einem Spieler
- fiúból – aus dem Jungen
- tart – hält (für)
- jónak – für gut
- vált – wechselt; wurde
- váltott – wechselte
- elnökként – als Vorsitzender
8.Állandósult kifejezések – Feste Wendungen mit -vá/-vé (→ 4.12.8)
Néhány „-vá/-vé” raggal alkotott kapcsolat állandósult, és egészében tanulandó. – Einige Verbindungen mit „-vá/-vé” sind fest geworden und werden als Ganzes gelernt.
A „közzé” a „köz” szó változtató esete; a „közzétesz” szó szerint „köztulajdonná tesz”, vagyis nyilvánosságra hoz. – „közzé“ ist der Translativ von „köz“ – das Gemeinsame –; „közzétesz“ heißt wörtlich „zum Gemeingut machen“, also veröffentlichen.
A portál közzétette a hírt. – Das Portal veröffentlichte die Nachricht.
A szervezők közzé akarják tenni a programot. – Die Organisatoren wollen das Programm veröffentlichen.
A „közzé” igekötőként viselkedik: az ige előtt egybeírják, segédigénél és tagadásnál elválik. – „közzé“ verhält sich wie ein Verbpräfix: Vor dem Verb wird zusammengeschrieben, bei Hilfsverb und Verneinung trennt es sich.
Nem tévesztendő össze a „közé” névutóval: „a fák közé”. – Nicht zu verwechseln ist es mit der Postposition „közé“: „a fák közé“ – zwischen die Bäume.
A latin „publicare” is a „publicus”, azaz „közös, népé” szóból ered. – Auch lateinisch „publicare“ stammt von „publicus“ – öffentlich, dem Volk gehörend.
Ugyanígy egybeírt ige a „jóváhagy”, a „jóvátesz” és a „jóváír”; a „jóvá” a „jó” változtató esete. – Ebenso zusammengeschriebene Verben sind „jóváhagy“ – genehmigen –, „jóvátesz“ – wiedergutmachen – und „jóváír“ – gutschreiben; „jóvá“ ist der Translativ von „jó“ – gut.
A szerkesztő jóváhagyta a tervet, a vezető viszont nem hagyta jóvá. – Der Redakteur genehmigte den Plan, der Leiter dagegen genehmigte ihn nicht.
A bank jóváírta az összeget. – Die Bank schrieb den Betrag gut.
A „jóvátesz” kárt vagy igazságtalanságot hoz helyre; a „jobbá tesz” jelentése „javít”, és külön írják. – „jóvátesz“ gleicht einen Schaden oder ein Unrecht aus; „jobbá tesz“ heißt „besser machen“ und wird getrennt geschrieben.
A bocsánatkérés jóváteszi a hibát, a gyakorlás jobbá teszi az előadást. – Die Entschuldigung macht den Fehler wieder gut, das Üben macht die Aufführung besser.
A főnevek: „közzététel”, „jóváhagyás”, „jóvátétel”, „jóváírás”. – Die Substantive lauten: „közzététel“ – Veröffentlichung –, „jóváhagyás“ – Genehmigung –, „jóvátétel“ – Wiedergutmachung –, „jóváírás“ – Gutschrift.
Más kapcsolatokban senki és semmi nem válik szó szerint valami mássá. – In anderen Verbindungen wird niemand und nichts wörtlich zu etwas anderem.
Az ígéret semmivé vált. – Das Versprechen löste sich in nichts auf.
A háború semmivé tette a család megtakarításait. – Der Krieg machte die Ersparnisse der Familie zunichte.
A német „zunichte” szintén megkövült célalak: a középfelnémet „ze nihte”, azaz „semmivé” alakból ered. – Das deutsche „zunichte“ ist ebenfalls eine erstarrte Zielform: Es geht auf mittelhochdeutsch „ze nihte“ – zu nichts – zurück.
A hír köztudotttá vált. – Die Nachricht wurde allgemein bekannt.
A pénz köddé vált. – Das Geld war spurlos verschwunden.
A „köddé válik” csak képes értelmű, a „hamuvá ég” többnyire szó szerinti. – „köddé válik“ ist nur bildhaft gemeint, „hamuvá ég“ – zu Asche verbrennen – meist wörtlich.
A lány kővé dermedt a rémülettől. – Das Mädchen erstarrte vor Schreck zu Stein.
Jéggé fagyott a kezem. – Meine Hände waren eiskalt.
A „lóvá tesz valakit” szó szerint „lóvá változtat”, jelentése „rászed”. – „lóvá tesz valakit“ heißt wörtlich „jemanden zum Pferd machen“, gemeint ist „hereinlegen“.
Az ügynök lóvá tette az idős asszonyt. – Der Vertreter hat die alte Frau hereingelegt.
A „magáévá tesz” a német „sich zu eigen machen” pontos megfelelője; a „magáé” a „maga” szóból alakult az „-é” birtokjellel. – „magáévá tesz“ entspricht genau „sich zu eigen machen“; „magáé“ – das Seine – ist aus „maga“ – selbst – mit dem Besitzzeichen „-é” gebildet.
A párt magáévá tette az ötletet. – Die Partei machte sich die Idee zu eigen.
A paraszt pénzzé tette a termést. – Der Bauer machte die Ernte zu Geld.
A két falu idővel eggyé olvadt. – Die beiden Dörfer sind mit der Zeit zu einem verschmolzen.
A gyakori kapcsolatok, mint „nyilvánossá tesz”, „véglegessé tesz”, „használhatatlanná válik”, szabadok, és külön írják őket. – Häufige Verbindungen wie „nyilvánossá tesz“ – macht öffentlich –, „véglegessé tesz“ – macht endgültig –, „használhatatlanná válik“ – wird unbrauchbar – sind frei und werden getrennt geschrieben.
A számítógép használhatatlanná vált. – Der Computer wurde unbrauchbar.
A hivatalos nyelvben a változtató eset új jogállást jelöl: „érvényessé válik”, „érvénytelenné válik”. – In der Amtssprache bezeichnet der Translativ einen neuen Rechtsstand: „érvényessé válik“ – gültig werden –, „érvénytelenné válik“ – ungültig werden.
A biztosítás érvényessé vált. – Die Versicherung wurde gültig.
Nem minden „válik” előtti szó változtató eset. – Nicht jedes Wort vor „válik“ steht im Translativ.
A régi álom végre valóra vált. – Der alte Traum ging endlich in Erfüllung.
A családnak javára vált a költözés. – Der Umzug tat der Familie gut.
A hiba a cég kárára vált. – Der Fehler gereichte der Firma zum Schaden.
Ezekben a „válik” előtt „-ra/-re” ragos alak áll; a „javára” és a „kárára” birtokos személyjeles alak. – In diesen Wendungen steht vor „válik“ eine Form auf „-ra/-re”; „javára“ und „kárára“ sind Besitzformen.
A „tönkretesz” és a „semmibe vesz” sem változtató eset, bár a „semmivé tesz” nagyon hasonlít hozzájuk. – Auch „tönkretesz“ – ruinieren – und „semmibe vesz“ – missachten – enthalten keinen Translativ, obwohl „semmivé tesz“ sehr ähnlich klingt.
A főnök semmibe veszi a javaslatot. – Der Chef missachtet den Vorschlag.
Az orosz „обнародовать” a „народ”, azaz „nép” szót tartalmazza, és képében a „közzétesz” igének felel meg. – Russisch „обнародовать“ – veröffentlichen – enthält „народ“ – Volk – und entspricht im Bild dem ungarischen „közzétesz“.
Wortschatz
- köz – das Gemeinsame, Allgemeinheit
- közzétesz {köz·ZÉ·tesz} – Allgemeinheit·ZU·machen(veröffentlichen)
- közzétette – veröffentlichte es
- közé – zwischen (wohin?)
- jóváhagy {jó·VÁ·hagy} – gut·ZU·lassen(genehmigen)
- jóvátesz {jó·VÁ·tesz} – gut·ZU·machen(wiedergutmachen)
- jóváír {jó·VÁ·ír} – gut·ZU·schreiben(gutschreiben)
- jobbá tesz – besser machen
- közzététel {köz·ZÉ·tétel} – Allgemeinheit·ZU·Setzung(Veröffentlichung)
- jóváhagyás – Genehmigung
- semmivé – zu nichts
- semmivé válik – zunichtewerden
- köztudotttá – allgemein bekannt (Ergebnis)
- köddé válik – spurlos verschwinden
- hamuvá ég – zu Asche verbrennen
- kővé dermed – zu Stein erstarren
- lóvá tesz – hereinlegen
- magáévá tesz – sich zu eigen machen
- pénzzé tesz – zu Geld machen
- eggyé – zu einem, zu eins
- használhatatlanná – unbrauchbar (Ergebnis)
- érvényessé – gültig (Ergebnis)
- valóra válik – in Erfüllung gehen
- javára válik – guttun
- kárára válik – zum Schaden gereichen
- tönkretesz {tönk·RE·tesz} – Stumpf·AUF·machen(ruinieren)
- semmibe vesz – missachten
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.