1.2 Wortstamm und angefügte Elemente
Jedes ungarische Wort hat einen Wortstamm, an den die angefügten Elemente in fester Reihenfolge treten: Stamm – Bildungssuffix – grammatisches Zeichen – Endung. Manche Stämme haben eine zweite Gestalt, manche sind selbst schon abgeleitet oder zusammengesetzt. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen – vom Stamm über das Zerlegen langer Wortformen bis zum Rückweg ins Wörterbuch; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 1.2.1, 1.2.2, 1.2.3, 1.2.4, 1.2.5, 1.2.6).
1.A szótő – Der Wortstamm (→ 1.2.1)
A szótő, röviden tő, a szónak az a része, amely az alapjelentést hordozza. – Der Wortstamm – „szótő“, kurz „tő“ – ist der Teil des Wortes, der die Grundbedeutung trägt.
A „lakások”, a „lakásunk” és a „lakásunkban” alakban ugyanaz a „lakás” tő áll. – In „lakások“ – Wohnungen –, „lakásunk“ – unsere Wohnung – und „lakásunkban“ – in unserer Wohnung – steht derselbe Stamm „lakás“.
A lakásunk a harmadik emeleten van. – Unsere Wohnung liegt im dritten Stock.
A lakások nagyon drágák. – Die Wohnungen sind sehr teuer.
A tőhöz kapcsolódó elemek neve toldalék; a szó a „told” igéből képződött, amely azt jelenti: hozzátold, meghosszabbít. – Die Elemente, die sich an den Stamm anschließen, heißen „toldalék“ – angefügtes Element; das Wort ist vom Verb „told“ – anstücken, verlängern – gebildet.
A „tő” a növény alsó részét is jelenti: „a fa tövében”. – „Tő“ bezeichnet auch den unteren Teil einer Pflanze: „a fa tövében“ – am Fuß des Baumes.
A német „Stamm” és az angol „stem” ugyanezt a képet őrzi. – Das deutsche „Stamm“ und das englische „stem“ – Stängel, Stiel – bewahren dasselbe Bild.
A névszó összefoglaló név: a főnevet, a melléknevet, a számnevet és néhány más szófajt jelöli. – „Névszó“ – Nomen – ist ein Sammelname: Er bezeichnet Hauptwort, Eigenschaftswort, Zahlwort und einige weitere Wortarten.
A névszók töve a névszótő, az igéké az igető. – Der Stamm der Nomen ist der Nominalstamm – „névszótő“ –, der der Verben der Verbalstamm – „igető“.
A névszótő többes számot, birtokost és esetet jelölő toldalékot vesz fel, az igető időt és személyt jelölőt. – Der Nominalstamm nimmt Elemente für Mehrzahl, Besitzer und Fall an, der Verbalstamm solche für Zeit und Person.
Ugyanaz a toldalék mindkét fajta tövön állhat: „családunk” és „olvasunk”. – Dieselbe Endung kann an beiden Arten von Stämmen stehen: „családunk“ – unsere Familie – und „olvasunk“ – wir lesen.
A családunk vasárnap együtt ebédel. – Unsere Familie isst sonntags gemeinsam zu Mittag.
Esténként újságot olvasunk. – Abends lesen wir Zeitung.
A főnév szótári alakja az egyes számú, toldalék nélküli alak, és ez többnyire maga a tő. – Die Wörterbuchform des Hauptworts ist die Einzahlform ohne Endung, und sie ist meist der Stamm selbst.
A könyvem az asztalon van. – Mein Buch liegt auf dem Tisch.
Az ige szótári alakja a jelen idő egyes szám harmadik személye: „olvas”, „ír”. – Die Wörterbuchform des Verbs ist die dritte Person Einzahl der Gegenwart: „olvas“ – er/sie liest –, „ír“ – er/sie schreibt.
Ennek az alaknak nincs személyragja, ezért többnyire egybeesik az igetővel. – Diese Form hat keine Personalendung und fällt deshalb meist mit dem Verbalstamm zusammen.
Az ikes igéknél az „-ik” nem tartozik a tőhöz: „lakik”, de „lakom”, „laksz”. – Bei den ik-Verben gehört „-ik“ nicht zum Stamm: „lakik“ – er/sie wohnt –, aber „lakom“ – ich wohne –, „laksz“ – du wohnst.
Hol laksz? – Szegeden lakom. – Wo wohnst du? – Ich wohne in Szeged.
A „-ni” végű főnévi igenév nem a szótári alak, hanem az igének egy alakja: „olvasni”, „lakni”. – Der Infinitiv auf „-ni“ ist nicht die Wörterbuchform, sondern eine Form des Verbs: „olvasni“ – lesen –, „lakni“ – wohnen.
Szeretek otthon tanulni. – Ich lerne gern zu Hause.
Aki a teljes „lakik” alakot vagy a főnévi igenevet tartja tőnek, hibás alakokat képez, például „*lakikok” vagy „*olvasniok”. – Wer die ganze Form „lakik“ oder den Infinitiv für den Stamm hält, bildet falsche Formen wie „*lakikok“ oder „*olvasniok“.
Egyes tövek alakja is megváltozik: „név”, de „nevem”, „neved”. – Manche Stämme ändern auch ihre Gestalt: „név“ – Name –, aber „nevem“ – mein Name –, „neved“ – dein Name.
Mi a neved? – A nevem Kata. – Wie heißt du? – Ich heiße Kata.
A legkisebb jelentéshordozó egység a morféma; a szó alapjelentését hordozó morféma a tőmorféma. – Die kleinste bedeutungstragende Einheit ist das Morphem – „morféma“; das Morphem, das die Grundbedeutung trägt, ist das Stammmorphem – „tőmorféma“.
A gyök egy szócsalád közös magja, amelyet gyakran csak a nyelvtörténet mutat meg. – Die Wurzel – „gyök“, lateinisch „radix“ – ist der gemeinsame Kern einer Wortfamilie, den oft nur die Sprachgeschichte zeigt.
Az „ír”, az „író”, az „iroda” és az „irodalom” egy szócsaládba tartozik, de az „iroda” és az „irodalom” ma önálló tő. – „Ír“ – schreiben –, „író“ – Schriftsteller –, „iroda“ – Büro – und „irodalom“ – Literatur – gehören zu einer Wortfamilie, doch „iroda“ und „irodalom“ sind heute eigene Stämme.
A magyar irodalom nagyon gazdag. – Die ungarische Literatur ist sehr reich.
Két különböző tő azonos hangalakú is lehet: a „vár” főnévként Burgot, igeként várakozást jelent. – Zwei verschiedene Stämme können gleich lauten: „vár“ heißt als Hauptwort „Burg“, als Verb „warten“.
Gyakran a toldalék dönt: „várak” – Burgen, de „várok” – ich warte. – Oft entscheidet die Endung: „várak“ – Burgen –, aber „várok“ – ich warte.
A vár a domb tetején áll. – Die Burg steht oben auf dem Hügel.
A barátainkra várunk. – Wir warten auf unsere Freunde.
A „sírok” viszont egyszerre jelenthet sírokat és azt, hogy én sírok. – „Sírok“ dagegen kann zugleich „Gräber“ und „ich weine“ bedeuten.
Az „olvas” önmagában is teljes mondat; a személyrag helye üres, ezt zéró morfémának nevezik. – „Olvas“ ist für sich ein vollständiger Satz – „er/sie liest“; die Stelle der Personalendung ist leer, man spricht von einer Nullform – „zéró morféma“.
– Mit csinál Anna? – Olvas. – – Was macht Anna? – Sie liest.
A német „les-” tő sohasem áll egyedül, az angol „read” viszont, mint a magyar „olvas”, tő és szó egyszerre. – Der deutsche Stamm „les-“ steht nie allein, das englische „read“ ist dagegen wie das ungarische „olvas“ Stamm und Wort zugleich.
Nem minden magyar tő állhat egyedül: a „lak-” toldalék nélkül csak összetételben fordul elő, mint a „lakcím” és a „lakhely” szóban. – Nicht jeder ungarische Stamm steht allein: „lak-“ kommt ohne Endung nur in Zusammensetzungen vor, wie in „lakcím“ – Wohnadresse – und „lakhely“ – Wohnort.
A „három” toldalék előtt „hárm-” alakot vesz fel: „hármat”, „hárman”. – „Három“ – drei – nimmt vor Endungen die Gestalt „hárm-“ an: „hármat“ – drei (Objekt) –, „hárman“ – zu dritt.
Hárman voltunk. – Wir waren zu dritt.
A tő, az alapalak és a szótári alak legtöbbször egybeesik, az ikes igéknél és a változó tövű szavaknál azonban nem. – Stamm, Grundform und Wörterbuchform fallen meist zusammen, bei den ik-Verben und den Wörtern mit veränderlichem Stamm aber nicht.
Wortschatz
- szótő {szó·TŐ} – Wort·STAMM(Wortstamm)
- tő – Stamm; Stängelgrund
- toldalék – angefügtes Element
- told – anstücken, verlängern
- névszó {név·SZÓ} – Name·WORT(Nomen)
- névszótő {név·SZÓ·tő} – Name·WORT·Stamm(Nominalstamm)
- igető {ige·TŐ} – Verb·STAMM(Verbalstamm)
- szótár {szó·TÁR} – Wort·LAGER(Wörterbuch)
- szótári alak – Wörterbuchform
- lakásunkban – in unserer Wohnung
- családunk – unsere Familie
- olvasunk – wir lesen
- lakik – wohnen; er/sie wohnt
- lakom – ich wohne
- laksz – du wohnst
- ikes ige – ik-Verb
- főnévi igenév – Infinitiv
- olvasni – lesen (Infinitiv)
- nevem – mein Name
- morféma – Morphem
- tőmorféma {tő·MORFÉMA} – Stamm·MORPHEM(Stammmorphem)
- gyök – Wurzel
- irodalom – Literatur
- vár – Burg; warten
- zéró morféma – Nullform
- lakcím {lak·CÍM} – wohnen·ADRESSE(Wohnadresse)
- hárman – zu dritt
2.Egyalakú és többalakú tövek – Unveränderliche und veränderliche Stämme (→ 1.2.2)
A tövek többsége minden toldalék előtt változatlan marad; ez az egyalakú tő. – Die meisten Stämme bleiben vor jeder Endung unverändert; das ist der unveränderliche Stamm – „egyalakú tő“.
Egy szép várost láttunk. – Wir haben eine schöne Stadt gesehen.
Más töveknek több alakjuk van: ezek a többalakú tövek, egy-egy alakjuk a tőváltozat. – Andere Stämme haben mehrere Gestalten: Das sind die veränderlichen Stämme – „többalakú tő“ –, jede einzelne Gestalt ist eine Stammvariante – „tőváltozat“.
A Hortobágyon sok lovat láttunk. – In der Hortobágy haben wir viele Pferde gesehen.
A „ló” tárgyesete nem „*lót”, hanem „lovat”, többes száma „lovak”. – Die Objektform von „ló“ – Pferd – lautet nicht „*lót“, sondern „lovat“, die Mehrzahl „lovak“.
Maga a „tő” szó is többalakú: „tövek”, „töve”. – Das Wort „tő“ selbst ist veränderlich: „tövek“ – Stämme –, „töve“ – sein Stamm.
A tő utolsó hangja a tővég. – Der letzte Laut des Stammes ist der Stammauslaut – „tővég“.
Változó tövű szó kevés van, de köztük sok nagyon gyakori: „ló”, „kéz”, „víz”, „út”, „név”. – Wörter mit veränderlichem Stamm gibt es wenige, darunter aber viele sehr häufige: „ló“ – Pferd –, „kéz“ – Hand –, „víz“ – Wasser –, „út“ – Weg –, „név“ – Name.
A főneveknél a változásnak négy fő fajtája van. – Bei den Hauptwörtern gibt es vier Hauptarten der Veränderung.
Először: a tővégi „a” „á”-vá, az „e” „é”-vé nyúlik: „alma” – „almát”, „körte” – „körtét”. – Erstens: Auslautendes „a“ wird zu „á“, „e“ zu „é“ gelängt: „alma“ – „almát“ (Apfel), „körte“ – „körtét“ (Birne).
Almát vagy körtét kérsz? – Möchtest du einen Apfel oder eine Birne?
Másodszor: a tő hosszú magánhangzója megrövidül; ez a rövidülő tő: „víz” – „vizet”, „kéz” – „kezet”. – Zweitens: Ein langer Vokal im Stamm wird kurz; das ist der kürzende Stamm – „rövidülő tő“: „víz“ – „vizet“ (Wasser), „kéz“ – „kezet“ (Hand).
Kérek egy pohár vizet. – Ich hätte gern ein Glas Wasser.
Ősszel a madarak délre repülnek. – Im Herbst fliegen die Vögel nach Süden.
Harmadszor: az utolsó szótag magánhangzója kiesik; ez a hangkivető tő: „bokor” – „bokrok”, „álom” – „álmok”. – Drittens: Der Vokal der letzten Silbe fällt aus; das ist der vokalauswerfende Stamm – „hangkivető tő“: „bokor“ – „bokrok“ (Büsche), „álom“ – „álmok“ (Träume).
Jó éjszakát, szép álmokat! – Gute Nacht, schöne Träume!
Negyedszer: néhány egyszótagú „-ó”, „-ő” végű szóban „v” jelenik meg; ez a v-s tő: „ló” – „lovak”, „kő” – „kövek”, „tó” – „tavak”. – Viertens: In einigen einsilbigen Wörtern auf „-ó“, „-ő“ erscheint ein „v“; das ist der v-Stamm – „v-s tő“: „ló“ – „lovak“ (Pferde), „kő“ – „kövek“ (Steine), „tó“ – „tavak“ (Seen).
A gyerekek köveket dobálnak a vízbe. – Die Kinder werfen Steine ins Wasser.
Ritka ötödik fajta a hangátvetés: „teher” – „terhet”, „pehely” – „pelyhek”. – Eine seltene fünfte Art ist die Lautumstellung – „hangátvetés“, Metathese: „teher“ – „terhet“ (Last), „pehely“ – „pelyhek“ (Flocken).
Nehéz terhet cipel a hátán. – Er schleppt eine schwere Last auf dem Rücken.
A tőváltozat a többes szám, a tárgyrag és a birtokos személyjelek előtt áll; a mássalhangzóval kezdődő esetragok többsége előtt az alapalak marad. – Die Stammvariante steht vor der Mehrzahl, der Objektendung und den Besitzendungen; vor den meisten Fallendungen, die mit einem Konsonanten beginnen, bleibt die Grundform.
A tóban sok hal él. – Im See leben viele Fische.
Az almát a lónak adtuk. – Den Apfel haben wir dem Pferd gegeben.
A tővégi magánhangzó nyúlása viszont szinte minden toldalék előtt bekövetkezik: „almában”, „almának”. – Die Längung des Stammauslauts tritt dagegen vor fast allen Endungen ein: „almában“ – im Apfel –, „almának“ – dem Apfel.
Elmarad a nyúlás a „-ként” és az „-i” előtt, valamint az összetételekben: „almaként”, „iskolai”, „almafa”. – Sie unterbleibt vor „-ként“ und „-i“ sowie in Zusammensetzungen: „almaként“ – als Apfel –, „iskolai“ – schulisch –, „almafa“ – Apfelbaum.
A v-s tövek a „-on/-en/-ön” előtt is a változatot mutatják, a rövidülő tövek ott az alapalakot: „tavon”, de „kézen”, „télen”. – Die v-Stämme zeigen auch vor „-on/-en/-ön“ die Variante, die kürzenden Stämme dort die Grundform: „tavon“ – auf dem See –, aber „kézen“ – auf der Hand –, „télen“ – im Winter.
Télen befagy a tó, és a gyerekek a tavon korcsolyáznak. – Im Winter friert der See zu, und die Kinder laufen auf dem See Schlittschuh.
Nem minden „-ó”, „-ő” végű szó v-s tő: „autót”, „cipőt”, „erdőt”. – Nicht jedes Wort auf „-ó“, „-ő“ ist ein v-Stamm: „autót“, „cipőt“, „erdőt“ – Auto, Schuh, Wald (Objekt).
Ugyanígy nem minden hosszú magánhangzó rövidül: „képet”, „széket”. – Ebenso wird nicht jeder lange Vokal gekürzt: „képet“ – Bild (Objekt) –, „széket“ – Stuhl (Objekt).
Hogy a hosszú magánhangzó rövidül-e, az az egyes szó tulajdonsága: „házak”, de „nyarak”. – Ob ein langer Vokal gekürzt wird, ist eine Eigenschaft des einzelnen Wortes: „házak“ – Häuser –, aber „nyarak“ – Sommer (Mehrzahl).
Vannak vegyes esetek is: „szót”, de „szavak”; „faluban”, de „falvak”. – Es gibt auch Mischfälle: „szót“ – Wort (Objekt) –, aber „szavak“ – Wörter; „faluban“ – im Dorf –, aber „falvak“ – Dörfer.
Péter megtartotta a szavát. – Péter hat sein Wort gehalten.
A „lélek” többes száma „lelkek”: itt rövidülés és hangkiesés együtt jelentkezik. – Die Mehrzahl von „lélek“ – Seele – lautet „lelkek“: Hier treten Kürzung und Vokalausfall zusammen auf.
Az igetöveknek is lehet változatuk: „érez” – „érzek”, „mozog” – „mozgunk”. – Auch Verbalstämme können Varianten haben: „érez“ – „érzek“ (fühlen – ich fühle), „mozog“ – „mozgunk“ (sich bewegen – wir bewegen uns).
A hegyekben mindig jól érzem magam. – In den Bergen fühle ich mich immer wohl.
Néhány gyakori igének több töve van: „tesz” – „tettem” – „tegyél”, „eszik” – „ettem” – „evés”, „alszik” – „aludtam”. – Einige häufige Verben haben mehrere Stämme: „tesz“ – „tettem“ – „tegyél“ (tun – ich tat – tu!), „eszik“ – „ettem“ – „evés“ (essen – ich aß – das Essen), „alszik“ – „aludtam“ (schlafen – ich schlief).
Jól aludtál? – Hast du gut geschlafen?
A melléknevek fokozásában is van tőváltozat: „szép” – „szebb”, „jó” – „jobb”, „könnyű” – „könnyebb”. – Auch bei der Steigerung der Eigenschaftswörter gibt es Stammvarianten: „szép“ – „szebb“ (schön – schöner), „jó“ – „jobb“ (gut – besser), „könnyű“ – „könnyebb“ (leicht – leichter).
Ez a táska könnyebb, mint az enyém. – Diese Tasche ist leichter als meine.
A tőváltozatot meg kell különböztetni a toldalék változataitól: a „házban” és a „kertben” alakban a rag változik, nem a tő. – Die Stammvariante ist von den Varianten der Endung zu unterscheiden: In „házban“ – im Haus – und „kertben“ – im Garten – wechselt die Endung, nicht der Stamm.
A „szobában” alakban mindkettő együtt látható. – In „szobában“ – im Zimmer – sind beide zugleich zu sehen.
A szabad tő önállóan áll, a kötött tő csak toldalékkal fordul elő: „ló”, de „lov-”; a kettő váltakozása a tőváltakozás. – Der freie Stamm – „szabad tő“ – steht allein, der gebundene – „kötött tő“ – kommt nur mit Endung vor: „ló“, aber „lov-“; ihr Wechsel ist der Stammwechsel – „tőváltakozás“.
Sok tőváltozat régebbi hangalakot őriz: a v-s tövekben a „v” a régi tőhöz tartozott, a szó végén eltűnt, és megnyújtotta a magánhangzót. – Viele Stammvarianten bewahren eine ältere Lautgestalt: In den v-Stämmen gehörte das „v“ zum alten Stamm; am Wortende ist es geschwunden und hat den Vokal gelängt.
Más nyelvek is ismerik a jelenséget: a német „Haus – Häuser”, az angol „knife – knives” és az orosz „сон – сна” párban is változik a tő. – Auch andere Sprachen kennen die Erscheinung: Im deutschen „Haus – Häuser“, im englischen „knife – knives“ und im russischen „сон – сна“ – Traum, des Traums – ändert sich ebenfalls der Stamm.
Wortschatz
- egyalakú {egy·ALAKú} – ein·GESTALT·ig(einförmig, unveränderlich)
- többalakú {több·ALAKú} – mehr·GESTALT·ig(mehrförmig, veränderlich)
- tőváltozat {tő·VÁLTOZAT} – Stamm·VARIANTE(Stammvariante)
- tővég {tő·VÉG} – Stamm·ENDE(Stammauslaut)
- tövek – Stämme
- lovat – Pferd (Objekt)
- lovak – Pferde
- almát – Apfel (Objekt)
- vizet – Wasser (Objekt)
- kezet – Hand (Objekt)
- rövidülő {rövidÜLő} – kurz·WERDEN·end(kürzer werdend)
- bokrok – Büsche
- álmok – Träume
- hangkivető {hang·KI·vetŐ} – Laut·HINAUS·werfen·END(lautauswerfend)
- kövek – Steine
- tavak – Seen
- tavon – auf dem See
- hangátvetés {hang·ÁT·vetÉS} – Laut·HINÜBER·werfen·UNG(Lautumstellung)
- terhet – Last (Objekt)
- szavak – Wörter
- falvak – Dörfer
- érzek – ich fühle
- aludtam – ich schlief
- szebb – schöner
- szabad tő – freier Stamm
- kötött tő – gebundener Stamm
- tőváltakozás {tő·VÁLTAKOZás} – Stamm·WECHSELN·ung(Stammwechsel)
3.Egyszerű és bővített tő – Einfacher und erweiterter Stamm (→ 1.2.3)
Az a tő, amely tovább nem bontható, az abszolút tő; az ilyen tőből álló szó a tőszó. – Ein Stamm, der sich nicht weiter zerlegen lässt, ist der einfache (absolute) Stamm – „abszolút tő“; ein Wort, das aus einem solchen Stamm besteht, ist ein Stammwort – „tőszó“.
Tőszó például a „hal”, a „kert”, a „virág”, a „szép” és a „tanul”. – Stammwörter sind zum Beispiel „hal“ – Fisch –, „kert“ – Garten –, „virág“ – Blume –, „szép“ – schön – und „tanul“ – lernen.
A szótagok száma és a szó eredete nem számít: a szláv eredetű „barát” ma tőszó. – Silbenzahl und Herkunft spielen keine Rolle: Das aus dem Slawischen stammende „barát“ – Freund, verwandt mit russisch „брат“ – ist heute ein Stammwort.
Az abszolút tő és a képző együtt relatív tövet alkot; maga a szó képzett szó. – Einfacher Stamm und Bildungssuffix bilden zusammen einen erweiterten (relativen) Stamm – „relatív tő“; das Wort selbst ist ein abgeleitetes Wort – „képzett szó“.
A halász hajnalban kimegy a tóra. – Der Fischer fährt im Morgengrauen auf den See hinaus.
A kertész virágokat ültet. – Der Gärtner pflanzt Blumen.
Az új szó képzése a szóképzés. – Das Bilden eines neuen Wortes ist die Ableitung – „szóképzés“.
A képző megváltoztathatja a szófajt, mint a „tanul” – „tanuló” párban, vagy csak a jelentést, mint a „hal” – „halász” párban. – Das Bildungssuffix kann die Wortart ändern wie im Paar „tanul“ – „tanuló“ (lernen – Schüler) oder nur die Bedeutung wie im Paar „hal“ – „halász“ (Fisch – Fischer).
Ez az író sok könyvet írt. – Dieser Schriftsteller hat viele Bücher geschrieben.
A relatív tő újra képezhető, és minden fok új szó: „barát” – „barátság” – „barátságos”. – Ein erweiterter Stamm kann erneut abgeleitet werden, und jede Stufe ist ein neues Wort: „barát“ – „barátság“ – „barátságos“ (Freund – Freundschaft – freundlich).
Az új szomszéd nagyon barátságos. – Der neue Nachbar ist sehr freundlich.
A relatív tő ugyanúgy felveszi a jeleket és a ragokat, mint a tőszó: „halászok”, „tanulóinknak”. – Der erweiterte Stamm nimmt Zeichen und Endungen genauso an wie ein Stammwort: „halászok“ – Fischer (Mehrzahl) –, „tanulóinknak“ – unseren Schülern.
A tanulóinknak új könyveket vettünk. – Unseren Schülern haben wir neue Bücher gekauft.
Az összetett szó is relatív tő, és a toldalék az egész szó végére kerül. – Auch ein zusammengesetztes Wort ist ein erweiterter Stamm, und die Endung tritt an das Ende des ganzen Wortes.
Az újságírók holnap Szegedre utaznak. – Die Journalisten reisen morgen nach Szeged.
Hol van a szemüvegem? – Wo ist meine Brille?
Hibás tehát az „*újságokíró” és a „*szememüveg” alak. – Falsch sind also die Formen „*újságokíró“ und „*szememüveg“.
Hogy melyik rész „a” tő, az a nézőponttól függ: a „tanul” az abszolút tő, a „tanuló” a szótári címszó, a „tanulóink” a „-nak” rag alapja. – Welcher Teil „der“ Stamm ist, hängt vom Blickwinkel ab: „tanul“ ist der einfache Stamm, „tanuló“ das Stichwort im Wörterbuch, „tanulóink“ die Grundlage für die Endung „-nak“.
Legközelebb kérdezz barátságosabban! – Frag nächstes Mal freundlicher!
A „barátságosabban” alakban két képző, egy jel és egy rag követi a tövet: tő, képző, képző, jel, rag. – In „barátságosabban“ – auf freundlichere Weise – folgen auf den Stamm zwei Bildungssuffixe, ein Zeichen und eine Endung: Stamm, Bildungssuffix, Bildungssuffix, Zeichen, Endung.
Az első két lépés új szót hoz létre, az utolsó kettő ugyanannak a szónak új alakját. – Die ersten beiden Schritte bilden neue Wörter, die letzten beiden neue Formen desselben Wortes.
Vannak tövek, amelyek csak képzett szavakban fordulnak elő, önálló szóként soha; ezek a passzív vagy fiktív tövek. – Manche Stämme kommen nur in abgeleiteten Wörtern vor, nie als selbständiges Wort; das sind die passiven oder fiktiven Stämme – „passzív tő“, „fiktív tő“.
Ilyen a „for-” a „forog”, „fordul”, „fordít” szóban és a „moz-” a „mozog”, „mozdul” szóban. – So „for-“ in „forog“, „fordul“, „fordít“ (sich drehen, sich wenden, umdrehen) und „moz-“ in „mozog“, „mozdul“ (sich bewegen, sich regen).
A kerék lassan forog. – Das Rad dreht sich langsam.
Ezt a regényt magyarra fordítottam. – Diesen Roman habe ich ins Ungarische übersetzt.
A passzív tő nem azonos a kötött tőváltozattal: a „lov-” mellett ott van a szabad „ló”, a „for-” mellett nincs önálló szó. – Der passive Stamm ist nicht dasselbe wie eine gebundene Stammvariante: Neben „lov-“ steht das freie „ló“, neben „for-“ kein selbständiges Wort.
A „tanul” és a „tanít” régi „tan-” tövet tartalmaz; az önálló „tan” szót csak a nyelvújítás korában vonták el belőlük. – „Tanul“ – lernen – und „tanít“ – lehren – enthalten einen alten Stamm „tan-“; das selbständige Wort „tan“ – Lehre – wurde erst in der Zeit der Spracherneuerung aus ihnen zurückgebildet.
Lexikalizálódott az a képzett szó, amelynek jelentése már nem következik pontosan a részeiből. – Lexikalisiert – „lexikalizálódott“ – ist ein abgeleitetes Wort, dessen Bedeutung sich nicht mehr genau aus seinen Teilen ergibt.
Az „újság” eredetileg újdonságot jelentett, ma főleg napilapot; a régi jelentés a „Mi újság?” kérdésben él tovább. – „Újság“ bedeutete ursprünglich „Neuigkeit“, heute vor allem „Zeitung“; die alte Bedeutung lebt in der Frage „Mi újság?“ – Was gibt’s Neues? – fort.
A tanárnő minden reggel újságot olvas. – Die Lehrerin liest jeden Morgen Zeitung.
A „házas” és a „házasság” jelentése sem vezethető le egyszerűen a „ház” szóból. – Auch die Bedeutung von „házas“ – verheiratet – und „házasság“ – Ehe – lässt sich nicht einfach aus „ház“ – Haus – herleiten.
Képző előtt is megjelenhet tőváltozat: „nyár” – „nyaral”, „munka” – „munkás”. – Auch vor einem Bildungssuffix kann eine Stammvariante erscheinen: „nyár“ – „nyaral“ (Sommer – Sommerurlaub machen), „munka“ – „munkás“ (Arbeit – Arbeiter).
A nemzetközi képzők is relatív tövet alkotnak, amely magyar toldalékot kap: „egyetemisták”. – Auch internationale Bildungssuffixe bilden erweiterte Stämme, die ungarische Endungen erhalten: „egyetemisták“ – Studenten.
A képző új szót hoz létre, amelynek saját szócikke van; a jel és a rag viszont ugyanannak a szónak egy alakját, ez a ragozás. – Das Bildungssuffix schafft ein neues Wort mit eigenem Wörterbucheintrag; Zeichen und Endung bilden dagegen eine Form desselben Wortes – das ist die Beugung, „ragozás“.
Wortschatz
- abszolút tő – einfacher (absoluter) Stamm
- tőszó {tő·SZÓ} – Stamm·WORT(Stammwort)
- relatív tő – erweiterter (relativer) Stamm
- képzett {képzett} szó – abgeleitetes Wort
- szóképzés {szó·KÉPZés} – Wort·BILD·ung(Ableitung)
- képző – Bildungssuffix
- halász {halÁSZ} – Fisch·ER(Fischer)
- kertész {kertÉSZ} – Garten·ER(Gärtner)
- tanuló – Schüler
- tanulóinknak – unseren Schülern
- író – Schriftsteller
- barátságos {barátSÁGos} – Freund·SCHAFT·lich(freundlich)
- összetétel {össze·TÉTEL} – zusammen·SETZUNG(Zusammensetzung)
- újságíró {újSÁG·írÓ} – neu·HEIT·schreib·END(Journalist)
- szemüveg {szem·ÜVEG} – Auge·GLAS(Brille)
- passzív tő – passiver (fiktiver) Stamm
- forog – sich drehen
- fordít – umdrehen; übersetzen
- lexikalizálódott – lexikalisiert
- újság – Zeitung; Neuigkeit
- házasság – Ehe
- nyaral – Sommerurlaub machen
- egyetemista – Student, Studentin
- ragozás – Beugung, Flexion
4.A toldalékok sorrendje – Reihenfolge der angefügten Elemente (→ 1.2.4)
A toldalékok kötött sorrendben követik a tövet: tő – képző – jel – rag. – Die angefügten Elemente folgen dem Stamm in fester Reihenfolge: Stamm – Bildungssuffix – grammatisches Zeichen – Endung.
Az iskolai nyelvtan a helyeket a szakszavak kezdőbetűivel rövidíti: T, K, J, R. – Die ungarische Schulgrammatik kürzt die Plätze mit den Anfangsbuchstaben der Fachwörter ab: T, K, J, R.
Tegnap a piacon vásárolgattunk. – Gestern haben wir gemütlich auf dem Markt eingekauft.
A „vásárolgattunk” alakban a „-gat” képző, a „-t” a múlt idő jele, az „-unk” személyrag. – In „vásárolgattunk“ ist „-gat“ ein Bildungssuffix, „-t“ das Zeichen der Vergangenheit und „-unk“ die Personalendung.
Nem minden hely van mindig betöltve, a betöltött helyek sorrendje azonban nem változik: „virágot”, „virágok”, „virágokat”. – Nicht jeder Platz ist immer besetzt, die Reihenfolge der besetzten Plätze ändert sich aber nicht: „virágot“ – Blume (Objekt) –, „virágok“ – Blumen –, „virágokat“ – Blumen (Objekt).
A névszón a többes szám vagy a birtokos személyjel megelőzi az esetragot. – Beim Nomen steht die Mehrzahl oder die Besitzendung vor der Fallendung.
Az unokáinknak ajándékot veszünk a piacon. – Auf dem Markt kaufen wir ein Geschenk für unsere Enkel.
Az „unokáinknak” alakban elöl a szó áll, utána a birtokolt dolgok száma és a birtokos, végül a mondatbeli szerep. – In „unokáinknak“ steht vorn das Wort, danach die Zahl der Besessenen und der Besitzer, zuletzt die Rolle im Satz.
A német ugyanezeket az adatokat fordított sorrendben a főnév elé teszi: „für – unsere – Enkel”. – Das Deutsche stellt dieselben Angaben in umgekehrter Folge vor das Hauptwort: „für – unsere – Enkel“.
A birtokos személyjel mellett a „-k” többesjel nem állhat, a több birtokolt dolgot az „-i-” jelöli: „unokáink”, nem „*unokákunk”. – Neben der Besitzendung kann das Mehrzahlzeichen „-k“ nicht stehen, mehrere Besessene bezeichnet „-i-“: „unokáink“ – unsere Enkel –, nicht „*unokákunk“.
A boltjainkban mindig friss kenyeret árulunk. – In unseren Läden verkaufen wir immer frisches Brot.
A gyerekeinkkel együtt sütöttük a kenyeret. – Wir haben das Brot zusammen mit unseren Kindern gebacken.
A latin és az orosz a számot és az esetet gyakran egyetlen végződésbe olvasztja, a magyar külön tartja őket: „kertekben”. – Latein und Russisch verschmelzen Zahl und Fall oft in einer einzigen Endung – „in hortis“, „в садах“ (in den Gärten) –, das Ungarische hält beide getrennt: „kertekben“.
Az igén a képzőt az idő vagy a mód jele, majd a személyrag követi. – Beim Verb folgen auf das Bildungssuffix das Zeichen für Zeit oder Modus und danach die Personalendung.
A tortát a cukrászdában süttettük. – Die Torte haben wir in der Konditorei backen lassen.
Holnap vásárolnánk, de zárva lesz a bolt. – Morgen würden wir einkaufen, aber der Laden wird geschlossen sein.
Kérjetek még levest! – Nehmt noch Suppe!
A „-hat/-het” az időjel előtt áll: „várhattunk”, nem „*vártunkhat”. – „-hat/-het“ – können, dürfen – steht vor dem Zeitzeichen: „várhattunk“ – wir konnten warten –, nicht „*vártunkhat“.
A tő előtt csak igekötő vagy a felsőfok „leg-” eleme állhat. – Vor dem Stamm können nur ein Verbalpräfix – „igekötő“ – oder das „leg-“ des Superlativs stehen.
Megkóstolhatom a sajtot? – Darf ich den Käse probieren?
A melléknéven a fok jele megelőzi a többes számot és az esetragot: „nagyobbak”, nem „*nagyakobb”. – Beim Eigenschaftswort steht das Steigerungszeichen vor Mehrzahl und Fall: „nagyobbak“ – größere –, nicht „*nagyakobb“.
Ez a legnagyobb dinnye a piacon. – Das ist die größte Melone auf dem Markt.
A főnév előtt álló melléknév toldalék nélkül marad, a többes számot és az esetet csak a főnév viseli. – Das Eigenschaftswort vor einem Hauptwort bleibt ohne Endung; Mehrzahl und Fall trägt nur das Hauptwort.
A legjobb almákat a nagymamánknak vittük. – Die besten Äpfel haben wir unserer Oma gebracht.
A rag után rendszerint már semmi sem következik: „városunkban”, nem „*városbanunk”. – Nach der Endung folgt in der Regel nichts mehr: „városunkban“ – in unserer Stadt –, nicht „*városbanunk“.
Az ilyen, ragra végződő szóalak a zárt szóalak. – Eine solche auf eine Endung auslautende Wortform ist die geschlossene Wortform – „zárt szóalak“.
A birtokjel („-é”) a tő, a többes szám vagy a birtokos személyjel után áll, és maga is felvehet jelet és ragot: „Péteréit”. – Das Besitzzeichen „-é“ – „birtokjel“ – steht nach Stamm, Mehrzahl oder Besitzendung und kann selbst noch Zeichen und Endung annehmen: „Péteréit“ – die von Péter (Objekt).
Ez a kosár Péteré. – Dieser Korb gehört Péter.
Az „-ék” többesjelként áll az esetrag előtt: „szomszédéknál”. – „-ék“ – „… und Familie“ – steht wie ein Mehrzahlzeichen vor der Fallendung: „szomszédéknál“ – bei den Nachbarn.
Vasárnap a szomszédéknál ebédeltünk. – Am Sonntag haben wir bei den Nachbarn zu Mittag gegessen.
Az „-i” képző olyan alakhoz is járulhat, amely már ragot vagy névutót tartalmaz: „nagybani”, „utáni”. – Das Bildungssuffix „-i“ kann auch an eine Form treten, die schon eine Endung oder eine Postposition enthält: „nagybani“ – Groß-, Großhandels- –, „utáni“ – nach (etwas) stattfindend.
A vacsora utáni séta jót tesz. – Der Spaziergang nach dem Abendessen tut gut.
A „rag után nincs tovább” szabály tehát a ragozásra érvényes, a szóképzésre nem mindig. – Die Regel „nach der Endung ist Schluss“ gilt also für die Beugung, nicht immer für die Wortbildung.
Az igekötő önálló szó: a tő elé kerül, de le is válhat, és az ige mögé állhat. – Das Verbalpräfix ist ein eigenes Wort: Es tritt vor den Stamm, kann sich aber auch abtrennen und hinter das Verb treten.
Kóstold meg ezt a sajtot! – Probier diesen Käse!
A főnévi igenév „-ni” jele személyrag előtt „-n-” alakú: „mennünk”, „kelnem”. – Das Infinitivzeichen „-ni“ hat vor der Personalendung die Gestalt „-n-“: „mennünk“, „kelnem“.
Most már haza kell mennünk. – Jetzt müssen wir nach Hause gehen.
Az egyedül álló melléknév a főnévhez hasonlóan veszi fel a többes számot és az esetet. – Das allein stehende Eigenschaftswort nimmt Mehrzahl und Fall wie ein Hauptwort an.
A régieket a szomszédnak adtuk. – Die alten haben wir dem Nachbarn gegeben.
A felsőfoknak a tő előtt és mögött is van része, és ez még fokozható: „legeslegjobb”. – Der Superlativ hat einen Teil vor und einen hinter dem Stamm und lässt sich noch steigern: „legeslegjobb“ – allerbest.
Wortschatz
- vásárolgat {vásárolGAT} – einkauf·(GEMÄCHLICH)(gemütlich einkaufen)
- vásárolgattunk – wir kauften gemütlich ein
- virágokat – Blumen (Objekt)
- unoka – Enkel, Enkelin
- unokáinknak – für unsere Enkel
- boltjainkban – in unseren Läden
- gyerekeinkkel – mit unseren Kindern
- kertekben – in den Gärten
- süttet {sütTET} – back·LASS(backen lassen)
- vásárolnánk – wir würden einkaufen
- várhattunk – wir konnten warten
- igekötő {ige·KÖTŐ} – Verb·BINDER(Verbalpräfix)
- megkóstolhatom – ich darf (es) probieren
- legnagyobb – am größten
- legjobb – am besten
- városunkban – in unserer Stadt
- zárt szóalak – geschlossene Wortform
- birtokjel – Besitzzeichen
- Péteréit – die von Péter (Objekt)
- szomszédéknál – bei den Nachbarn
- utáni – nach (etwas) stattfindend
- mennünk – (dass) wir gehen
- régieket – die alten (Objekt)
5.A bonyolult szóalak elemzése – Zerlegen komplexer Wortformen (→ 1.2.5)
A hosszú szóalakot hátulról előre bontják elemeire: először a ragot, aztán a jeleket, a képzőket, végül a tövet. – Eine lange Wortform zerlegt man von hinten nach vorn: zuerst die Endung, dann die Zeichen, die Bildungssuffixe, zuletzt den Stamm.
A jelentést ezután belülről kifelé rakják össze, és a mondatban ellenőrzik. – Die Bedeutung setzt man danach von innen nach außen zusammen und prüft sie am Satz.
Ez a szóelemzés, a magyar iskola megszokott gyakorlata. – Das ist die Wortanalyse – „szóelemzés“ –, eine feste Übungsform der ungarischen Schule.
A szállodánkból látni lehetett a tavat. – Von unserem Hotel aus konnte man den See sehen.
A „szállodánkból” végén a „-ból” rag a kiindulópontot jelöli, előtte a „-nk” a birtokosra utal. – Am Ende von „szállodánkból“ bezeichnet die Endung „-ból“ den Ausgangspunkt, davor verweist „-nk“ auf den Besitzer („unser“).
A maradék „szállodá-” a „szálloda” tőváltozata; képző nincs a szóban. – Der Rest „szállodá-“ ist eine Stammvariante von „szálloda“ – Hotel –; ein Bildungssuffix enthält das Wort nicht.
A barátaimmal a Balatonnál nyaraltunk. – Mit meinen Freunden haben wir am Balaton Sommerurlaub gemacht.
A „barátaimmal” alakban hátulról a „-mal”, a „-m” és az „-ai-” következik, és megmarad a „barát” tő. – In „barátaimmal“ folgen von hinten „-mal“ (mit), „-m“ (mein) und „-ai-“ (mehrere Besessene), übrig bleibt der Stamm „barát“ – Freund.
A „nyaraltunk” alakban a személyrag, a múlt idő jele és az „-al” képző után a „nyár” „nyar-” változata marad. – In „nyaraltunk“ bleibt nach Personalendung, Vergangenheitszeichen und Bildungssuffix „-al“ die Variante „nyar-“ von „nyár“ – Sommer – übrig.
Az igén kívül áll a személyrag, előtte az idő vagy a mód jele, legelöl az igekötő. – Beim Verb steht außen die Personalendung, davor das Zeichen für Zeit oder Modus, ganz vorn das Verbalpräfix.
Délután megnéztük a várat. – Am Nachmittag haben wir uns die Burg angesehen.
Az „-ük” itt egyszerre jelöli a többes szám első személyét és a határozott tárgyat. – „-ük“ bezeichnet hier zugleich die erste Person Mehrzahl und das bestimmte Objekt.
Képzőt csak akkor választanak le, ha a maradék ismert szó. – Ein Bildungssuffix trennt man nur ab, wenn der Rest ein bekanntes Wort ist.
A kirándulásainkról sok fényképet hoztunk haza. – Von unseren Ausflügen haben wir viele Fotos mit nach Hause gebracht.
Az elemzés után maradt tőváltozatot vissza kell vezetni az alapalakra: „tav-” – „tó”, „köv-” – „kő”, „level-” – „levél”. – Die nach der Zerlegung verbleibende Stammvariante ist auf die Grundform zurückzuführen: „tav-“ – „tó“ (See), „köv-“ – „kő“ (Stein), „level-“ – „levél“ (Brief).
Az útlevelemet a szállodában felejtettem. – Meinen Reisepass habe ich im Hotel vergessen.
A „-val/-vel” rag „v” hangja hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz: „vonattal”, „Péterrel”, „kézzel”. – Das „v“ der Endung „-val/-vel“ gleicht sich dem vorausgehenden Konsonanten an: „vonattal“ – mit dem Zug –, „Péterrel“ – mit Péter –, „kézzel“ – mit der Hand.
A kettőzött mássalhangzó az „-al/-el” előtt tehát a „-val/-vel” ragra utal; ez a hasonulás. – Ein verdoppelter Konsonant vor „-al/-el“ verweist also auf „-val/-vel“; das ist die Angleichung – „hasonulás“, Assimilation.
Vonattal utaztunk Tihanyba. – Wir sind mit dem Zug nach Tihany gefahren.
A „lovat” és a „lovát” között csak egy ékezet a különbség: az utóbbiban a birtokos személyjel is benne van. – Zwischen „lovat“ – ein Pferd (Objekt) – und „lovát“ – sein Pferd (Objekt) – liegt nur ein Akzent: Im zweiten steckt auch die Besitzendung.
A pásztor a lovát itatta. – Der Hirte tränkte sein Pferd.
Ugyanaz a végződés a névszón és az igén más feladatot tölthet be: „kövek”, de „kérek”. – Dasselbe Wortende kann am Nomen und am Verb verschiedene Aufgaben haben: „kövek“ – Steine –, aber „kérek“ – ich bitte.
Ilyenkor a szó többi része dönt: a „kő” főnév, a „kér” ige. – Dann entscheidet der Rest des Wortes: „kő“ ist ein Hauptwort, „kér“ ein Verb.
Két morféma között a morfémahatár húzódik; a kétértelmű alakokban ez különböző helyen lehet. – Zwischen zwei Morphemen verläuft die Morphemgrenze – „morfémahatár“; in doppeldeutigen Formen kann sie an verschiedenen Stellen liegen.
A „szemét” egyrészt tőszó, másrészt a „szemét” alak. – „Szemét“ ist einerseits ein Stammwort (Müll), andererseits die Form „szemét“ – sein Auge (Objekt).
A strandon sok volt a szemét. – Im Strandbad lag viel Müll herum.
A kislány fáradtan becsukta a szemét. – Das kleine Mädchen schloss müde die Augen.
A „mentek” lehet jelen idejű alak („ti mentek”) és múlt idejű alak („ők mentek”) is. – „Mentek“ kann eine Gegenwartsform („ihr geht“) und eine Vergangenheitsform („sie sind gegangen“) sein.
Látszólagos rag a tőben is lehet: a „kabát” „t”-je és a „telek” „k”-ja a tőhöz tartozik. – Auch im Stamm kann eine Scheinendung stecken: Das „t“ von „kabát“ – Mantel – und das „k“ von „telek“ – Grundstück – gehören zum Stamm.
Egy hétig a telkünkön pihentünk. – Eine Woche lang haben wir uns auf unserem Grundstück erholt.
A „hozzuk” és az „olvassuk” alakban a „-juk” „j” hangja hasonult a tő végéhez. – In „hozzuk“ – wir bringen es – und „olvassuk“ – wir lesen es – hat sich das „j“ von „-juk“ dem Stammende angeglichen.
A „-lak/-lek” két személyt fog össze: a cselekvő „én”, a tárgy „téged”. – „-lak/-lek“ fasst zwei Personen zusammen: Handelnder ist „ich“, Objekt „dich“.
Felhívhatlak este? – Darf ich dich heute Abend anrufen?
A „halászlevet” alakban képzés, összetétel és rag találkozik. – In „halászlevet“ – Fischsuppe (Objekt) – treffen Ableitung, Zusammensetzung und Endung zusammen.
Szegeden finom halászlevet ettünk. – In Szeged haben wir eine köstliche Fischsuppe gegessen.
Az olvasáshoz az elemzés a szótári címszónál ér véget; a további bontás már nyelvtörténet. – Für das Lesen endet die Zerlegung beim Stichwort des Wörterbuchs; weiteres Zerlegen ist schon Sprachgeschichte.
Ha az első elemzés nem ad értelmes eredményt, a feltevéseket egyenként kell ellenőrizni: a szófajt, a tőváltozatot, a hasonulást és az összetételt. – Ergibt die erste Analyse keinen Sinn, sind die Annahmen einzeln zu prüfen: Wortart, Stammvariante, Angleichung und Zusammensetzung.
Wortschatz
- szóelemzés {szó·ELEMZés} – Wort·ANALYSIER·ung(Wortanalyse)
- szállodánkból – aus unserem Hotel
- barátaimmal – mit meinen Freunden
- nyaraltunk – wir haben Sommerurlaub gemacht
- megnéztük – wir haben es angesehen
- kirándulásainkról – von unseren Ausflügen
- útlevél {út·LEVÉL} – Weg·BRIEF(Reisepass)
- útlevelemet {út·LEVEL·em·ET} – Weg·BRIEF·mein·(OBJEKT)(meinen Reisepass)
- vonattal – mit dem Zug
- kézzel – mit der Hand
- hasonulás – Angleichung, Assimilation
- lovát – sein Pferd (Objekt)
- morfémahatár {morféma·HATÁR} – Morphem·GRENZE(Morphemgrenze)
- szemét – Müll
- szemét – sein Auge (Objekt)
- mentek – ihr geht
- mentek – sie sind gegangen
- telek – Grundstück
- telkünkön – auf unserem Grundstück
- hozzuk – wir bringen es
- felhívhatlak – ich darf dich anrufen
- halászlé {halÁSZ·lé} – Fisch·ER·Brühe(Fischsuppe)
6.A szótári alak visszaállítása – Rekonstruktion der Wörterbuchform (→ 1.2.6)
A szövegben látott alak gyakran eltér a szótár címszavától. – Die Form im Text weicht oft vom Stichwort im Wörterbuch ab.
Tegnap a kávézóban ettünk egy süteményt, és ittunk egy kávét. – Gestern haben wir im Café ein Stück Kuchen gegessen und einen Kaffee getrunken.
Az „ettünk” a szótárban „eszik”, az „ittunk” „iszik” alakban szerepel. – „Ettünk“ steht im Wörterbuch als „eszik“ – essen –, „ittunk“ als „iszik“ – trinken.
A szótári alak az a forma, amelyen a szó a szótárban szerepel; a szócikk feje a címszó. – Die Wörterbuchform – „szótári alak“, Lemma – ist die Form, unter der das Wort im Wörterbuch steht; der Kopf des Eintrags – „szócikk“ – ist das Stichwort – „címszó“.
A „tár” szó raktárt jelent, és több gyűjtemény nevében szerepel: „szótár”, „könyvtár”, „levéltár”. – Das Wort „tár“ bedeutet „Lager, Speicher“ und steckt in mehreren Namen für Sammlungen: „szótár“ – Wörterbuch –, „könyvtár“ – Bibliothek –, „levéltár“ – Archiv.
A főnevet egyes számban, birtokos személyjel és eset nélkül keresik. – Ein Hauptwort sucht man in der Einzahl, ohne Besitzendung und ohne Fallendung.
A visszaút három lépés: a toldalékok levétele, a tőváltozat visszavezetése és az alapalak megalkotása. – Der Rückweg hat drei Schritte: Endungen abnehmen, die Stammvariante zurückführen und die Grundform bilden.
Az orvos megvizsgálta a kezemet. – Der Arzt hat meine Hand untersucht.
A „kezemet” a „kéz”, a „hidakat” a „híd”, az „álmaimban” az „álom” címszóhoz vezet. – „Kezemet“ führt zum Stichwort „kéz“ – Hand –, „hidakat“ zu „híd“ – Brücke –, „álmaimban“ zu „álom“ – Traum.
Az álmaimban gyakran repülök. – In meinen Träumen fliege ich oft.
A melléknevet alapfokban keresik: „legjobb” – „jó”, „szebb” – „szép”, „több” – „sok”. – Das Eigenschaftswort sucht man in der Grundstufe: „legjobb“ – „jó“ (gut), „szebb“ – „szép“ (schön), „több“ – „sok“ (viel).
Ez a város legjobb kávézója. – Das ist das beste Café der Stadt.
A „szebb” és a „több” puszta leválasztással nem vezethető vissza, ahogy a német „besser” és „mehr” sem. – „Szebb“ und „több“ lassen sich nicht durch bloßes Abtrennen zurückführen, ebenso wenig wie deutsch „besser“ und „mehr“.
Az igét a jelen idő egyes szám harmadik személyében keresik, az ikes igéket „-ik”-kel együtt. – Das Verb sucht man in der dritten Person Einzahl der Gegenwart, die ik-Verben zusammen mit „-ik“.
A belvárosban dolgozom. – Ich arbeite in der Innenstadt.
A „dolgozom” címszava tehát „dolgozik”, a „laksz” címszava „lakik”. – Das Stichwort zu „dolgozom“ ist also „dolgozik“ – arbeiten –, das zu „laksz“ „lakik“ – wohnen.
A német, az angol, a francia, a spanyol és az orosz szótár főnévi igenévvel adja meg az igét; a latin a magyarhoz hasonlóan személyes alakot használ: „lego”. – Deutsche, englische, französische, spanische und russische Wörterbücher führen das Verb im Infinitiv; das Lateinische setzt wie das Ungarische eine Personalform an: „lego“ – ich lese.
Néhány nagyon gyakori ige alakjából a szótári alak nem olvasható ki: „mentünk” – „megy”, „voltunk” – „van”, „gyere” – „jön”. – Bei einigen sehr häufigen Verben lässt sich die Wörterbuchform nicht aus der Textform ablesen: „mentünk“ – „megy“ (gehen), „voltunk“ – „van“ (sein), „gyere“ – „jön“ (kommen).
Gyere velünk a moziba! – Komm mit uns ins Kino!
Ugyanígy: „tegyél” – „tesz”, „vegyél” – „vesz”, „egyetek” – „eszik”, „menj” – „megy”. – Ebenso: „tegyél“ – „tesz“ (tun), „vegyél“ – „vesz“ (nehmen, kaufen), „egyetek“ – „eszik“ (essen), „menj“ – „megy“ (gehen).
Vegyél kenyeret is! – Kauf auch Brot!
A villamoson elaludtam. – In der Straßenbahn bin ich eingeschlafen.
A mondatban leválott igekötő a címszóban elöl áll: „Írd meg!” – „megír”, „Ne felejtsd el!” – „elfelejt”. – Ein im Satz abgetrenntes Verbalpräfix steht im Stichwort vorn: „Írd meg!“ – „megír“ (fertig schreiben), „Ne felejtsd el!“ – „elfelejt“ (vergessen).
Ne felejtsd el a kulcsodat! – Vergiss deinen Schlüssel nicht!
A német szótár is így jár el: a „Schreib es auf!” az „aufschreiben” címszó alatt található. – Das deutsche Wörterbuch verfährt ebenso: „Schreib es auf!“ steht unter „aufschreiben“.
Vannak látszólagos igekötők: a „felel”, az „elég” és a „megy” elején nincs igekötő. – Es gibt Scheinpräfixe: Am Anfang von „felel“ – antworten –, „elég“ – genug – und „megy“ – gehen – steht kein Verbalpräfix.
Az igazi igekötő leválasztható, a látszólagos nem: „A papír nem ég el.”, de „Péter nem felel.” – Das echte Präfix lässt sich abtrennen, das scheinbare nicht: „A papír nem ég el.“ – Das Papier verbrennt nicht –, aber „Péter nem felel.“ – Péter antwortet nicht.
A szótárak a címszó után gyakran megadják a tőváltozatot mutató alakokat: „ló (lovat, lova, lovak)”. – Wörterbücher geben nach dem Stichwort oft die Formen an, die die Stammvariante zeigen: „ló (lovat, lova, lovak)“.
A szófajt rövidítés jelzi: „fn” a főnevet, „mn” a melléknevet, „hsz” a határozószót, „nm” a névmást. – Die Wortart zeigt eine Abkürzung an: „fn“ das Hauptwort, „mn“ das Eigenschaftswort, „hsz“ das Umstandswort, „nm“ das Fürwort.
A képzett és az összetett szavaknak többnyire saját szócikkük van; ha hiányzik, előbb az utolsó, majd az első tagot keresik. – Abgeleitete und zusammengesetzte Wörter haben meist einen eigenen Eintrag; fehlt er, sucht man zuerst das letzte, dann das erste Glied.
A gyerekek a parkban hógolyóztak. – Die Kinder haben im Park eine Schneeballschlacht gemacht.
Egy alakhoz több címszó is tartozhat: a „követ” lehet a „kő” tárgyesete és a „követ” ige is. – Zu einer Form können mehrere Stichwörter gehören: „követ“ kann die Objektform von „kő“ – Stein – und das Verb „követ“ – folgen – sein.
A kutya követ minket. – Der Hund folgt uns.
A köznyelvben a „lakom” mellett „lakok”, az „eszem” mellett „eszek” is hallható; a címszó ilyenkor is „lakik”, „eszik”. – Umgangssprachlich hört man neben „lakom“ auch „lakok“, neben „eszem“ auch „eszek“; das Stichwort bleibt auch dann „lakik“, „eszik“.
A szóvégmutató szótár a szavakat a végük szerint rendezi, így például az összes „-ság” végű szó egymás mellé kerül. – Das rückläufige Wörterbuch – „szóvégmutató szótár“ – ordnet die Wörter nach ihrem Ende, sodass etwa alle Wörter auf „-ság“ beieinanderstehen.
A tulajdonneveket és a rövidítéseket is toldalék nélkül keresik: „EU-ban” – „EU”, „Oslóban” – „Oslo”. – Auch Eigennamen und Abkürzungen sucht man ohne Endung: „EU-ban“ – „EU“, „Oslóban“ – „Oslo“.
Wortschatz
- szótári alak – Wörterbuchform, Lemma
- címszó {cím·SZÓ} – Titel·WORT(Stichwort)
- szócikk {szó·CIKK} – Wort·ARTIKEL(Wörterbucheintrag)
- könyvtár {könyv·TÁR} – Buch·LAGER(Bibliothek)
- levéltár {levél·TÁR} – Brief·LAGER(Archiv)
- kezemet – meine Hand (Objekt)
- hidakat – Brücken (Objekt)
- álmaimban – in meinen Träumen
- legjobb – am besten
- dolgozom – ich arbeite
- ettünk – wir aßen
- mentünk – wir gingen, wir fuhren
- voltunk – wir waren
- gyere – komm!
- vegyél – kauf!, nimm!
- elaludtam – ich schlief ein
- megír – (fertig) schreiben
- elfelejt – vergessen
- felel – antworten
- elég – verbrennen
- elég – genug
- hógolyó {hó·GOLYÓ} – Schnee·KUGEL(Schneeball)
- követ – folgen; Stein (Objekt)
- szóvégmutató {szó·vég·mutató} szótár – rückläufiges Wörterbuch
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.