2.5 Zwei-, drei- und vierförmige Suffixe
Ungarische Endungen haben eine, zwei, drei oder vier Formen. Welche Form an ein Wort tritt, ergibt sich aus wenigen Fragen in fester Reihenfolge: Wie viele Formen hat die Endung? Ist das Wort hinter- oder vordervokalisch? Ist sein letzter Vokal gerundet? Endet es auf Vokal oder Konsonant? Bei hintervokalischen Wörtern gehört die Wahl zwischen a und o zum einzelnen Wort. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 2.5.1, 2.5.2, 2.5.3, 2.5.4, 2.5.5, 2.5.6, 2.5.7).
1.Egyalakú toldalékok – Einförmige Suffixe (→ 2.5.1)
A busz hétkor indul, a vonat nyolckor. – Der Bus fährt um sieben ab, der Zug um acht.
A „-kor” toldaléknak egyetlen alakja van; nem igazodik a szó hangrendjéhez. – Die Endung „-kor“ hat eine einzige Form; sie richtet sich nicht nach der Vokalklasse des Wortes.
Az ilyen toldalék neve egyalakú toldalék. – Eine solche Endung heißt „egyalakú toldalék“ – einförmige Endung.
Ha egy toldaléknak több alakja van, többalakú toldaléknak nevezik; ilyen például a „-ban/-ben”. – Hat eine Endung mehrere Formen, heißt sie „többalakú toldalék“ – mehrförmige Endung; ein Beispiel ist „-ban/-ben“.
A „házban” és a „kertben” két különböző alakot mutat, a „házig” és a „kertig” csak egyet. – „Házban“ – im Haus – und „kertben“ – im Garten – zeigen zwei verschiedene Formen, „házig“ – bis zum Haus – und „kertig“ – bis zum Garten – nur eine.
A legfontosabb egyalakú toldalékok: „-kor”, „-ig”, „-ért”, „-ként”, „-i”, „-é”, „-ék” és „-né”. – Die wichtigsten einförmigen Endungen sind „-kor“, „-ig“, „-ért“, „-ként“, „-i“, „-é“, „-ék“ und „-né“.
Nóra péntekig marad Kecskeméten. – Nóra bleibt bis Freitag in Kecskemét.
Levente barátként segít, nem pénzért. – Levente hilft als Freund, nicht für Geld.
A „barát” mély, a „pénz” magas hangrendű, a toldalék mégis ugyanaz. – „Barát“ ist hintervokalisch, „pénz“ vordervokalisch, und doch bleibt die Endung gleich.
Kovácsné a városi könyvtárban dolgozik. – Frau Kovács arbeitet in der Stadtbibliothek.
Szabóék vasárnapig Szentendrén nyaralnak. – Die Szabós machen bis Sonntag in Szentendre Urlaub.
Ez a kulcs a szomszédé. – Dieser Schlüssel gehört dem Nachbarn.
A legtöbb egyalakú toldalékban i, í vagy é áll, amelynek itt nincs mély párja. – In den meisten einförmigen Endungen steht i, í oder é, das hier kein hinteres Gegenstück hat.
A „-kor” o-t tartalmaz, mégis egyalakú; valószínűleg a „kor” – idő, életkor – főnévből keletkezett. – „-kor“ enthält ein o und ist trotzdem einförmig; die Endung ist wahrscheinlich aus dem Substantiv „kor“ – Zeit, Alter – entstanden.
Az é nem mindig jelent egyalakú toldalékot: a „-nál/-nél” és a „-vá/-vé” kétalakú. – Ein é bedeutet nicht immer eine einförmige Endung: „-nál/-nél“ und „-vá/-vé“ sind zweiförmig.
Egyalakú toldaléknál a vegyes hangrendű és a semleges magánhangzójú szavak sem okoznak gondot: „papírig”, „sofőrként”, „hídig”, „hotelig”. – Bei einförmigen Endungen machen auch gemischtvokalische Wörter und Wörter mit neutralen Vokalen keine Schwierigkeit: „papírig“ – bis zum Papier –, „sofőrként“ – als Fahrer –, „hídig“ – bis zur Brücke –, „hotelig“ – bis zum Hotel.
Néhány egyalakú toldalék előtt kötőhangzó állhat, és az igazodik a szóhoz: „fejenként”, „darabonként”, „körönként”. – Vor einigen einförmigen Endungen kann ein Bindevokal stehen, und dieser richtet sich nach dem Wort: „fejenként“ – pro Kopf –, „darabonként“ – pro Stück –, „körönként“ – pro Runde.
Fejenként kétezer forintot fizetünk. – Wir zahlen zweitausend Forint pro Kopf.
Egyalakú toldalék után a szó hangrendje dönt tovább: „városiak”, de „Péteréknél”. – Nach einer einförmigen Endung entscheidet weiter die Vokalklasse des Wortes: „városiak“ – Städter –, aber „Péteréknél“ – bei Péter und den Seinen.
Az egyalakú toldalék előtt a tő megváltozhat: „alma” – „almáig”, „este” – „estig”. – Vor einer einförmigen Endung kann sich der Stamm verändern: „alma“ – „almáig“ (Apfel – bis zum Apfel), „este“ – „estig“ (Abend – bis zum Abend).
Reggeltől estig esett az eső. – Es hat von morgens bis abends geregnet.
Wortschatz
- toldalék – Endung, Suffix
- alak – Form, Gestalt
- egyalakú {egy·alakú} toldalék – ein – Form – -ig: einförmige Endung
- többalakú {több·alakú} toldalék – mehr – Form – -ig: mehrförmige Endung
- hangrend {hang·REND} – Laut·ORDNUNG(Vokalklasse)
- mély hangrendű – hintervokalisch
- magas hangrendű – vordervokalisch
- hétkor – um sieben
- nyolckor – um acht
- péntekig – bis Freitag
- barátként – als Freund
- pénzért – für Geld
- Kovácsné – Frau Kovács
- városi – städtisch
- városiak – Städter
- Szabóék – die Szabós
- Péteréknél – bei Péter und den Seinen
- szomszédé – gehört dem Nachbarn
- kor – Zeit, Alter
- papírig – bis zum Papier
- sofőrként – als Fahrer
- hídig – bis zur Brücke
- fejenként – pro Kopf
- darabonként – pro Stück
- körönként – pro Runde
- almáig – bis zum Apfel
- estig – bis zum Abend
2.Kétalakú toldalékok – Zweiförmige Suffixe: hintere und vordere Variante (→ 2.5.2)
A füzetek a táskában vannak, a tankönyvek a szekrényben. – Die Hefte sind in der Tasche, die Lehrbücher im Schrank.
A „-ban” és a „-ben” ugyanannak a toldaléknak két alakja. – „-ban“ und „-ben“ sind zwei Formen derselben Endung.
A kétalakú toldaléknak egy mély és egy magas hangrendű alakja van. – Eine zweiförmige Endung – „kétalakú toldalék“ – hat eine hintere und eine vordere Form.
A választáshoz egyetlen kérdés elég: mély vagy magas hangrendű-e a szó? – Für die Wahl genügt eine einzige Frage: Ist das Wort hinter- oder vordervokalisch?
A toldalék megnevezésében mindkét alak szerepel, ferde vonallal elválasztva, először a mély: „-ban/-ben”, „-nak/-nek”. – In der Nennform der Endung stehen beide Formen, durch einen Schrägstrich getrennt, die hintere zuerst: „-ban/-ben“, „-nak/-nek“.
A magánhangzópárok: a – e, á – é, ó – ő, u – ü, ú – ű. – Die Vokalpaare sind a – e, á – é, ó – ő, u – ü, ú – ű.
Rövid magánhangzó rövid, hosszú hosszú magánhangzóval váltakozik. – Kurzer Vokal wechselt mit kurzem, langer mit langem.
Az á – é párban az é az á magas párja: „tanárnál”, de „titkárnőnél”. – Im Paar á – é ist das é der vordere Partner des á: „tanárnál“ – beim Lehrer –, aber „titkárnőnél“ – bei der Sekretärin.
Kétalakú a legtöbb helyhatározórag: „-ban/-ben”, „-ba/-be”, „-ból/-ből”, „-ra/-re”, „-ról/-ről”, „-nál/-nél”, „-tól/-től”. – Zweiförmig sind die meisten Endungen für Ort und Richtung: „-ban/-ben“, „-ba/-be“, „-ból/-ből“, „-ra/-re“, „-ról/-ről“, „-nál/-nél“, „-tól/-től“.
Ugyanígy kétalakú a „-nak/-nek”, a „-val/-vel”, a „-vá/-vé” és az „-ul/-ül” is. – Ebenso zweiförmig sind „-nak/-nek“, „-val/-vel“, „-vá/-vé“ und „-ul/-ül“.
Panna Miskolcról jár be az egyetemre. – Panna pendelt von Miskolc zur Universität.
Emese a füzetbe ír, Bálint a lapra. – Emese schreibt ins Heft, Bálint aufs Blatt.
A tanár krétával ír a táblára. – Der Lehrer schreibt mit Kreide an die Tafel.
A „-val/-vel” v-je mássalhangzó után hasonul: „könyvvel”, „házzal”. – Das v von „-val/-vel“ gleicht sich nach Konsonant an: „könyvvel“ – mit dem Buch –, „házzal“ – mit dem Haus.
Ma délután tanulunk, este pihenünk. – Heute Nachmittag lernen wir, am Abend ruhen wir uns aus.
Sok képző is kétalakú: „barátság” – „szépség”, „olvasás” – „kérés”, „olvashat” – „kérhet”. – Auch viele Ableitungssuffixe sind zweiförmig: „barátság“ – „szépség“ (Freundschaft – Schönheit), „olvasás“ – „kérés“ (Lesen – Bitte), „olvashat“ – „kérhet“ (kann lesen – kann bitten).
Az „ír” igében csak í van, mégis mély hangrendű toldalékot kap: „írunk”, nem *írünk. – „Ír“ – schreiben – enthält nur ein í und nimmt doch die hinteren Endungen: „írunk“ – wir schreiben –, nicht *írünk.
Ö, ő, ü, ű után is a magas alak áll, mert ennek a toldaléknak nincs ajakkerekítéses alakja: „öltözőben”, „sörben”. – Auch nach ö, ő, ü, ű steht die vordere Form, denn diese Endung hat keine gerundete Form: „öltözőben“ – in der Umkleide –, „sörben“ – im Bier.
Az öltözőben hagytam a cipőmet. – Ich habe meine Schuhe in der Umkleide gelassen.
A „-ból/-ből”, a „-ról/-ről”, a „-tól/-től” és az „-unk/-ünk” magas alakja már maga is ajakkerekítéses. – Bei „-ból/-ből“, „-ról/-ről“, „-tól/-től“ und „-unk/-ünk“ ist die vordere Form selbst schon gerundet.
Az ó, az u és az ú magas párja ajakkerekítéses (ő, ü, ű), ezért ezeknél a toldalékoknál nincs szükség harmadik alakra. – Der vordere Partner von ó, u und ú ist gerundet (ő, ü, ű); deshalb brauchen diese Endungen keine dritte Form.
Emese a füzetből olvas, Bálint a könyvből. – Emese liest aus dem Heft, Bálint aus dem Buch.
Az „-unk/-ünk” birtokos személyjel magánhangzó után „-nk”: „autónk”, „cipőnk”; ez nem számít harmadik alaknak. – Das Possessivsuffix „-unk/-ünk“ lautet nach Vokal „-nk“: „autónk“ – unser Auto –, „cipőnk“ – unser Schuh; das zählt nicht als dritte Form.
Az „-anak/-enek” és az „-ani/-eni” kötőhangzójának is csak két alakja van: „küldenek”, nem *küldönek. – Auch der Bindevokal von „-anak/-enek“ und „-ani/-eni“ hat nur zwei Formen: „küldenek“ – sie schicken –, nicht *küldönek.
A „-ban/-ben” a „bél” – belső rész – főnévből származik; a Halotti beszéd még „paradisumben” alakot ír. – „-ban/-ben“ stammt vom Substantiv „bél“ – Inneres; die Leichenrede (um 1195) schreibt noch „paradisumben“ – im Paradies.
A mély alak csak később keletkezett, amikor a toldalék a hangrendhez kezdett igazodni. – Die hintere Form entstand erst später, als sich die Endung nach der Vokalklasse zu richten begann.
Wortschatz
- kétalakú {két·alakú} toldalék – zwei – Form – -ig: zweiförmige Endung
- magánhangzó {magán·HANGZÓ} – allein·LAUT(Vokal)
- mássalhangzó {mással·HANGZÓ} – mit anderem·LAUT(Konsonant)
- helyhatározórag {hely·HATÁROZÓ·rag} – Ort·BESTIMMUNG·Endung(Ortsendung)
- táskában – in der Tasche
- szekrényben – im Schrank
- tanárnál – beim Lehrer
- titkárnő {titkár·NŐ} – Sekretär·FRAU(Sekretärin)
- titkárnőnél – bei der Sekretärin
- Miskolcról – von Miskolc
- egyetemre – zur Universität
- füzetbe – ins Heft
- lapra – aufs Blatt
- krétával – mit Kreide
- könyvvel – mit dem Buch
- házzal – mit dem Haus
- tanulunk – wir lernen
- pihenünk – wir ruhen uns aus
- írunk – wir schreiben
- barátság {barátSÁG} – Freund·SCHAFT(Freundschaft)
- szépség {szépSÉG} – schön·HEIT(Schönheit)
- olvashat – kann lesen
- kérhet – kann bitten
- öltöző {öltözŐ} – anziehen·END(Umkleide)
- öltözőben – in der Umkleide
- sörben – im Bier
- füzetből – aus dem Heft
- könyvből – aus dem Buch
- autónk – unser Auto
- cipőnk – unser Schuh
- küldenek – sie schicken
- bél – Inneres, Darm
3.Háromalakú toldalékok – Dreiförmige Suffixe mit gerundeter Variante (→ 2.5.3)
A labda a kapushoz gurul. – Der Ball rollt zum Torwart.
Hajnalka a kerítéshez támasztja a biciklijét. – Hajnalka lehnt ihr Fahrrad an den Zaun.
A gyerekek az edzőhöz szaladnak. – Die Kinder rennen zum Trainer.
A „-hoz/-hez/-höz” háromalakú toldalék: egy mély és két magas alakja van. – „-hoz/-hez/-höz“ ist eine dreiförmige Endung – „háromalakú toldalék“: Sie hat eine hintere und zwei vordere Formen.
Magas hangrendű szónál még egy kérdés következik: ajakkerekítéses-e a szó utolsó magánhangzója? – Bei vordervokalischen Wörtern folgt noch eine Frage: Ist der letzte Vokal des Wortes gerundet?
Ha az utolsó magánhangzó ö, ő, ü vagy ű, a „-höz” áll, egyébként a „-hez”. – Ist der letzte Vokal ö, ő, ü oder ű, steht „-höz“, sonst „-hez“.
Csak az utolsó magánhangzó számít: „Örshöz”, „döntőhöz”, de „zöldséghez”. – Es zählt nur der letzte Vokal: „Örshöz“ – zu Örs –, „döntőhöz“ – zum Finale –, aber „zöldséghez“ – zum Gemüse.
A „kapus” u-ja ajakkerekítéses, de mély; a kerekítés kérdése csak magas hangrendű szónál merül fel. – Das u in „kapus“ ist zwar gerundet, aber hinten; die Frage nach der Rundung stellt sich nur bei vordervokalischen Wörtern.
Háromalakú a „-hoz/-hez/-höz”, az „-on/-en/-ön” és a „-szor/-szer/-ször”, valamint az igei „-tok/-tek/-tök”, „-ok/-ek/-ök” és „-ol/-el/-öl”. – Dreiförmig sind „-hoz/-hez/-höz“, „-on/-en/-ön“ und „-szor/-szer/-ször“ sowie die Verbendungen „-tok/-tek/-tök“, „-ok/-ek/-ök“ und „-ol/-el/-öl“.
Mindegyikben o – e – ö váltakozik, mert csak a rövid o-nak van két magas párja. – In allen wechseln o – e – ö, denn nur das kurze o hat zwei vordere Partner.
Az edzés a gyepen kezdődik. – Das Training beginnt auf dem Rasen.
Örsön múlik a meccs. – Das Spiel hängt von Örs ab.
Magánhangzó után az „-on/-en/-ön” helyett csak „-n” áll: „pályán”, „cipőn”. – Nach Vokal steht statt „-on/-en/-ön“ nur „-n“: „pályán“ – auf dem Platz –, „cipőn“ – auf dem Schuh.
Ez a rövid alak nem számít külön alaknak; a toldalék háromalakú marad. – Diese Kurzform zählt nicht als eigene Form; die Endung bleibt dreiförmig.
Ennek a toldaléknak nincs a-s alakja: „házat”, de „házon”; „falat”, de „falon”. – Diese Endung hat keine Form mit a: „házat“ – Haus (Objekt) –, aber „házon“ – auf dem Haus –; „falat“ – Wand (Objekt) –, aber „falon“ – an der Wand.
A tornán Hajnalka hatszor, Győző tizenötször dobott kosarat. – Beim Turnier hat Hajnalka sechsmal, Győző fünfzehnmal einen Korb geworfen.
A „tizenöt” utolsó tagja „öt”, ezért „-ször”; a „két” és a „négy” utolsó magánhangzója é: „kétszer”, „négyszer”. – Das letzte Glied von „tizenöt“ ist „öt“, daher „-ször“; der letzte Vokal von „két“ und „négy“ ist é: „kétszer“ – zweimal –, „négyszer“ – viermal.
Hajnalka kétszeres, Győző ötszörös bajnok. – Hajnalka ist zweifache, Győző fünffacher Meister.
Ti hány gólt lőtök ma? – Wie viele Tore schießt ihr heute?
Ma csak nézek, a kispadon ülök. – Heute schaue ich nur zu, ich sitze auf der Ersatzbank.
A „-ol/-el/-öl” csak s, sz és z végű igéken áll: „olvasol”, „nézel”, „főzöl”; egyébként „-sz”: „vársz”. – „-ol/-el/-öl“ steht nur an Verben auf s, sz und z: „olvasol“ – du liest –, „nézel“ – du schaust –, „főzöl“ – du kochst; sonst steht „-sz“: „vársz“ – du wartest.
Az igei „-ok/-ek/-ök” háromalakú, a hasonló alakú többesjel viszont négyalakú: „házak”, „ablakok”, „kertek”, „főnökök”. – Die Verbendung „-ok/-ek/-ök“ ist dreiförmig, das ähnlich aussehende Pluralzeichen dagegen vierförmig: „házak“ – Häuser –, „ablakok“ – Fenster –, „kertek“ – Gärten –, „főnökök“ – Chefs.
A „kértek” lehet jelen idejű többes szám második személyű és múlt idejű többes szám harmadik személyű alak is; a „ti” vagy a „tegnap” dönti el. – „Kértek“ kann die ihr-Form der Gegenwart – ihr bittet – oder die sie-Form der Vergangenheit – sie baten – sein; „ti“ – ihr – oder „tegnap“ – gestern – entscheidet.
Az egyezés csak az ajakréses magas alakot érinti: „vártok” és „vártak”, „lőtök” és „lőttek” különbözik. – Die Gleichheit betrifft nur die vordere ungerundete Form: „vártok“ – ihr wartet – und „vártak“ – sie warteten –, „lőtök“ – ihr schießt – und „lőttek“ – sie schossen – unterscheiden sich.
Képzők és jelek is lehetnek háromalakúak: „barátkozik”, „öltözködik”; „rúgott”, „edzett”, „döntött”. – Auch Ableitungssuffixe und Zeichen können dreiförmig sein: „barátkozik“ – freundet sich an –, „öltözködik“ – kleidet sich –; „rúgott“ – schoss –, „edzett“ – trainierte –, „döntött“ – entschied.
Az ikes igék egyes szám első személye: „úszom”, „eszem”, „öltözöm”. – Die ich-Form der ik-Verben: „úszom“ – ich schwimme –, „eszem“ – ich esse –, „öltözöm“ – ich ziehe mich an.
A felszólító mód jele után is háromalakú toldalék áll: „várjon”, „kérjen”, „üljön”. – Auch nach dem Imperativzeichen steht eine dreiförmige Endung: „várjon“ – er/sie soll warten –, „kérjen“ – er/sie soll bitten –, „üljön“ – er/sie soll sitzen.
A középfok jelének kötőhangzója a, o vagy e, ö azonban nincs: „magasabb”, „nagyobb”, „zöldebb”, nem *zöldöbb. – Der Bindevokal des Komparativzeichens ist a, o oder e, ein ö gibt es aber nicht: „magasabb“ – höher –, „nagyobb“ – größer –, „zöldebb“ – grüner –, nicht *zöldöbb.
Wortschatz
- háromalakú {három·alakú} toldalék – drei – Form – -ig: dreiförmige Endung
- ajakkerekítéses {ajak·KEREKÍTÉSes} – Lippe·RUNDUNG·ig(gerundet)
- ajakréses {ajak·RÉSes} – Lippe·SPALT·ig(ungerundet)
- kapushoz – zum Torwart
- kerítéshez – zum Zaun
- edzőhöz – zum Trainer
- Örshöz – zu Örs
- döntő {döntŐ} – entscheiden·END(Finale)
- döntőhöz – zum Finale
- zöldség {zöldSÉG} – grün·HEIT(Gemüse)
- zöldséghez – zum Gemüse
- gyepen – auf dem Rasen
- Örsön – von Örs (abhängig)
- pályán – auf dem Platz
- cipőn – auf dem Schuh
- házon – auf dem Haus
- falon – an der Wand
- hatszor – sechsmal
- tizenötször – fünfzehnmal
- kétszer – zweimal
- ötszörös – fünffach
- bajnok – Meister
- lőtök – ihr schießt
- nézek – ich schaue
- ülök – ich sitze
- kispad {kis·PAD} – klein·BANK(Ersatzbank)
- olvasol – du liest
- főzöl – du kochst
- vársz – du wartest
- kértek – ihr bittet
- kértek – sie baten
- barátkozik – sich anfreunden
- döntött – entschied
- öltözöm – ich ziehe mich an
- üljön – er/sie soll sitzen
- zöldebb – grüner
4.Négyalakú toldalékok – Vierförmige Suffixe mit unterschiedlichen Bindevokalen (→ 2.5.4)
Szilvia sajtot és vajat vesz, Ferenc tejet és gyümölcsöt kér. – Szilvia kauft Käse und Butter, Ferenc möchte Milch und Obst.
Mind a négy szó tárgyragot kap; a t előtt négyféle magánhangzó áll: o, a, e, ö. – Alle vier Wörter tragen die Akkusativendung – „tárgyrag“; vor dem t stehen vier verschiedene Vokale: o, a, e, ö.
Ezt a magánhangzót kötőhangzónak nevezik, az ilyen toldalékot pedig négyalakú toldaléknak. – Dieser Vokal heißt Bindevokal – „kötőhangzó“ –, eine solche Endung vierförmige Endung – „négyalakú toldalék“.
Magánhangzó után nincs kötőhangzó, csak a toldalék mássalhangzója áll: „autót”, „kiflit”. – Nach Vokal steht kein Bindevokal, nur der Konsonant der Endung: „autót“ – Auto (Objekt) –, „kiflit“ – Hörnchen (Objekt).
Kérek két kiflit és egy pogácsát. – Ich hätte gern zwei Hörnchen und eine Pogatsche.
Ezt a kötőhangzó nélküli rövid alakot nem számolják külön alaknak, de mindig megemlítik: „-ot/-at/-et/-öt”, magánhangzó után „-t”. – Diese Kurzform ohne Bindevokal wird nicht als eigene Form gezählt, aber immer mitgenannt: „-ot/-at/-et/-öt“, nach Vokal „-t“.
Ha a rövid alakot is számolják, a tárgyragnak öt alakja van; a különbség csak a számolás módjában van. – Zählt man die Kurzform mit, hat die Akkusativendung fünf Formen; der Unterschied liegt nur in der Zählweise.
Egyes nyelvtanok a t előtti magánhangzót a toldalék részének, előhangzónak tekintik; az alak ugyanaz. – Manche Grammatiken betrachten den Vokal vor dem t als Teil der Endung, als Vorvokal – „előhangzó“; die Form ist dieselbe.
Négyalakú a tárgyrag, a többes szám jele, az „-om/-am/-em/-öm” és az „-od/-ad/-ed/-öd” birtokos személyjel, valamint az „-os/-as/-es/-ös” képző. – Vierförmig sind die Akkusativendung, das Pluralzeichen, die Possessivsuffixe „-om/-am/-em/-öm“ und „-od/-ad/-ed/-öd“ sowie das Ableitungssuffix „-os/-as/-es/-ös“.
A többes szám jele ugyanezt a sort követi: „ablakok”, „házak”, „kertek”, „főnökök”, „autók”. – Das Pluralzeichen folgt derselben Reihe: „ablakok“ – Fenster –, „házak“ – Häuser –, „kertek“ – Gärten –, „főnökök“ – Chefs –, „autók“ – Autos.
A barátom is jön a piacra. – Mein Freund kommt auch auf den Markt.
A főnököd is itt vásárol? – Kauft dein Chef auch hier ein?
Szilvia vajas kiflit, Ferenc sajtos pogácsát kér. – Szilvia möchte ein Butterhörnchen, Ferenc eine Käsepogatsche.
Az „-os/-as/-es/-ös” magánhangzó után csak „-s”: „almás”, „almás pite”. – Nach Vokal lautet „-os/-as/-es/-ös“ nur „-s“: „almás“ – mit Äpfeln –, „almás pite“ – Apfelkuchen.
A választás három kérdésen múlik: mély vagy magas hangrendű-e a szó, ajakkerekítéses-e az utolsó magánhangzója, és magánhangzóra vagy mássalhangzóra végződik-e. – Die Wahl hängt an drei Fragen: Ist das Wort hinter- oder vordervokalisch, ist sein letzter Vokal gerundet, und endet es auf Vokal oder Konsonant?
Magas hangrendű szónál az e és az ö között a kerekítés dönt: „kertet”, de „főnököt”, „gyümölcsöt”. – Bei vordervokalischen Wörtern entscheidet zwischen e und ö die Rundung: „kertet“, aber „főnököt“, „gyümölcsöt“.
A „zöldség” ö-vel kezdődik, de utolsó magánhangzója é, ezért „zöldségek”. – „Zöldség“ – Gemüse – beginnt mit ö, sein letzter Vokal ist aber é, daher „zöldségek“.
Mély hangrendű szónál az a és az o között nem a hangok döntenek, hanem maga a szó. – Bei hintervokalischen Wörtern entscheiden zwischen a und o nicht die Laute, sondern das Wort selbst.
Kérek egy kiló barackot. – Ich hätte gern ein Kilo Aprikosen.
Az árus friss halat kínál. – Der Händler bietet frischen Fisch an.
A „barack” és a „hal” szóban is csak a van, mégis más a kötőhangzójuk. – In „barack“ und „hal“ steht nur a, und doch haben sie verschiedene Bindevokale.
Ugyanígy: „házat”, de „ablakot”; „falat”, de „kalapot”. – Ebenso: „házat“, aber „ablakot“; „falat“ – Wand (Objekt) –, aber „kalapot“ – Hut (Objekt).
Az o a gyakoribb; a-t főleg egy kisebb szócsoport kap, benne sok egy szótagú főnévvel: „ház”, „hal”, „fal”, „vaj”. – Das o ist häufiger; a nimmt vor allem eine kleinere Wortgruppe, darunter viele einsilbige Substantive: „ház“, „hal“, „fal“, „vaj“.
A kötőhangzót a szótár a címszónál megadja: „ház, -at”, „ablak, -ot”. – Den Bindevokal gibt das Wörterbuch beim Stichwort an: „ház, -at“, „ablak, -ot“.
Egy szó rendszerint minden négyalakú toldaléknál ugyanazt a kötőhangzót kapja: „házat”, „házak”, „házam”, „házad”. – Ein Wort erhält meist bei allen vierförmigen Endungen denselben Bindevokal: „házat“, „házak“, „házam“ – mein Haus –, „házad“ – dein Haus.
A paradicsomok pirosak és érettek. – Die Tomaten sind rot und reif.
A mély hangrendű főnevek többes száma többnyire „-ok”, a mellékneveké többnyire „-ak”; a „nagyok” ismert kivétel. – Hintervokalische Substantive bilden die Mehrzahl meist mit „-ok“, Adjektive meist mit „-ak“; „nagyok“ – groß (Mehrzahl) – ist ein bekanntes Gegenbeispiel.
Hatot kérek, nem nyolcat. – Ich möchte sechs, nicht acht.
Adjon négyet, vagy inkább ötöt! – Geben Sie mir vier, oder lieber fünf!
A számnevek mind a négy kötőhangzót mutatják, a sorszámnevekben is: „hatodik”, „nyolcadik”, „negyedik”, „ötödik”. – Die Zahlwörter zeigen alle vier Bindevokale, auch in den Ordnungszahlen: „hatodik“ – sechster –, „nyolcadik“ – achter –, „negyedik“ – vierter –, „ötödik“ – fünfter.
Nem négyalakú a harmadik személyű birtokos személyjel: az „-a/-e/-ja/-je” alakjai a j-ben különböznek, és nincs ö-s alakjuk: „szeme”, „kertje”. – Nicht vierförmig ist das Possessivsuffix der 3. Person: Die Formen „-a/-e/-ja/-je“ unterscheiden sich durch das j und haben keine Form mit ö: „szeme“ – sein/ihr Auge –, „kertje“ – sein/ihr Garten.
Wortschatz
- négyalakú {négy·alakú} toldalék – vier – Form – -ig: vierförmige Endung
- kötőhangzó {kötŐ·hangzó} – binden·END·Laut(Bindevokal)
- előhangzó {elő·HANGZÓ} – vor·LAUT(Vorvokal)
- tárgyrag {tárgy·RAG} – Gegenstand·ENDUNG(Akkusativendung)
- többes szám jele – Pluralzeichen
- birtokos személyjel – Possessivsuffix
- sajtot – Käse (Objekt)
- vajat – Butter (Objekt)
- tejet – Milch (Objekt)
- gyümölcsöt – Obst (Objekt)
- autót – Auto (Objekt)
- kiflit – Hörnchen (Objekt)
- pogácsát – Pogatsche (Objekt)
- ablakok – Fenster (Mehrzahl)
- házak – Häuser
- kertek – Gärten
- főnökök – Chefs
- autók – Autos
- barátom – mein Freund
- főnököd – dein Chef
- vajas – mit Butter
- sajtos – mit Käse
- almás – mit Äpfeln
- főnököt – Chef (Objekt)
- zöldségek – Gemüse (Mehrzahl)
- barackot – Aprikose (Objekt)
- halat – Fisch (Objekt)
- falat – Wand (Objekt)
- kalapot – Hut (Objekt)
- házam – mein Haus
- házad – dein Haus
- címszó {cím·SZÓ} – Titel·WORT(Stichwort)
- paradicsomok – Tomaten
- pirosak – rot (Mehrzahl)
- nagyok – groß (Mehrzahl)
- hatot – sechs (Objekt)
- nyolcat – acht (Objekt)
- négyet – vier (Objekt)
- ötöt – fünf (Objekt)
- sorszámnév {sor·SZÁM·név} – Reihe·ZAHL·Name(Ordnungszahl)
- negyedik – vierter
- ötödik – fünfter
- szeme – sein/ihr Auge
- kertje – sein/ihr Garten
5.A megfelelő toldalékváltozat kiválasztása – Auswahl der passenden Suffixvariante (→ 2.5.5)
Józsi a kutyával az udvaron játszik. – Józsi spielt mit dem Hund im Hof.
Erzsi a tyúkoknak kukoricát szór. – Erzsi streut den Hühnern Mais.
A helyes alakot négy kérdés adja meg, mindig ugyanabban a sorrendben. – Die richtige Form ergibt sich aus vier Fragen, immer in derselben Reihenfolge.
Első kérdés: hány alakja van a toldaléknak? Ha egy, az alak kész: „tyúkig”. – Erste Frage: Wie viele Formen hat die Endung? Ist es eine, ist die Form fertig: „tyúkig“ – bis zum Huhn.
Második kérdés: mély vagy magas hangrendű-e a szó? Kétalakú toldaléknál itt véget ér a választás: „tyúknak”, „kecskének”. – Zweite Frage: Ist das Wort hinter- oder vordervokalisch? Bei einer zweiförmigen Endung endet die Wahl hier: „tyúknak“ – dem Huhn –, „kecskének“ – der Ziege.
Harmadik kérdés, csak magas hangrendű szónál: ajakkerekítéses-e az utolsó magánhangzó? „kecskéhez”, de „tökhöz”, „csűrhöz”. – Dritte Frage, nur bei vordervokalischen Wörtern: Ist der letzte Vokal gerundet? „kecskéhez“ – zur Ziege –, aber „tökhöz“ – zum Kürbis –, „csűrhöz“ – zur Scheune.
Negyedik kérdés: magánhangzóra végződik-e a szó? Ha igen, rövid alak áll, ha nem, kötőhangzó: „kecskét”, de „tököt”. – Vierte Frage: Endet das Wort auf Vokal? Wenn ja, steht die Kurzform, wenn nein, ein Bindevokal: „kecskét“ – die Ziege (Objekt) –, aber „tököt“ – den Kürbis.
Mély hangrendű szónál végül az a és az o közül kell választani; ezt a szótár mutatja meg: „malacot”, „házat”. – Bei hintervokalischen Wörtern bleibt zuletzt die Wahl zwischen a und o; sie zeigt das Wörterbuch: „malacot“ – das Ferkel (Objekt) –, „házat“ – das Haus (Objekt).
Annyi kérdés kell, ahány alakja van a toldaléknak. – Man braucht so viele Fragen, wie die Endung Formen hat.
A szénát a csűrbe hordják. – Das Heu wird in die Scheune gebracht.
A „csűr” ű-je ajakkerekítéses, mégis „-be” áll, mert a „-ba/-be” csak kétalakú. – Das ű in „csűr“ ist gerundet, trotzdem steht „-be“, denn „-ba/-be“ ist nur zweiförmig.
Hollókőn sok régi ház áll. – In Hollókő stehen viele alte Häuser.
Összetett szónál az utolsó tag dönt, itt a „kő”, amely magánhangzóra végződik: rövid „-n”. – Bei Zusammensetzungen entscheidet das letzte Glied, hier „kő“ – Stein –, das auf Vokal endet: Kurzform „-n“.
Több toldalék esetén minden toldaléknál elölről kezdődik a vizsgálat, mindig az addig létrejött alakkal. – Bei mehreren Endungen beginnt die Prüfung bei jeder Endung von vorn, jeweils mit der bis dahin entstandenen Form.
Józsi a mezőre viszi ki a kecskéket. – Józsi bringt die Ziegen auf die Wiese.
A „kecske” magánhangzóra végződik: „kecskék”; a „kecskék” már mássalhangzóra: „kecskéket”. – „Kecske“ endet auf Vokal: „kecskék“; „kecskék“ endet bereits auf Konsonant: „kecskéket“.
A többes szám jele után a tárgyragnak csak két alakja van, „-at” és „-et”: „tököket”, nem *tökököt. – Nach dem Pluralzeichen hat die Akkusativendung nur zwei Formen, „-at“ und „-et“: „tököket“ – die Kürbisse (Objekt) –, nicht *tökököt.
A gyerekek a tököket nézik. – Die Kinder schauen sich die Kürbisse an.
Az „ablakokat” alakban a többes szám jele előtt o, utána a áll. – In „ablakokat“ – die Fenster (Objekt) – steht vor dem Pluralzeichen o, danach a.
A gyümölcsösben almafák nőnek. – Im Obstgarten wachsen Apfelbäume.
A „gyümölcsös” képzője négyalakú, a „-ban/-ben” kétalakú; minden tagot külön kell megvizsgálni: „gyümölcsösökben”. – Das Suffix von „gyümölcsös“ – Obstgarten – ist vierförmig, „-ban/-ben“ zweiförmig; jedes Glied wird einzeln geprüft: „gyümölcsösökben“ – in den Obstgärten.
A vizsgálat csak a toldalék alakját választja ki; a nyúlás, a hasonulás és a tőváltozás saját szabályokat követ: „kutyával”, „kosárral”, „lovak”. – Die Prüfung wählt nur die Form der Endung; Längung, Angleichung und Stammveränderung folgen eigenen Regeln: „kutyával“ – mit dem Hund –, „kosárral“ – mit dem Korb –, „lovak“ – Pferde.
A „csűr” tárgyesete kötőhangzó nélküli: „csűrt”, többes száma viszont „csűrök”. – Der Akkusativ von „csűr“ hat keinen Bindevokal: „csűrt“, die Mehrzahl dagegen lautet „csűrök“.
A tipikus hibák egy kihagyott vagy egy fölösleges kérdésből erednek: „csűrhöz”, nem *csűrhez; „csűrbe”, nem *csűrbön; „malacot”, nem *malacat. – Typische Fehler entstehen aus einer übersprungenen oder einer überflüssigen Frage: „csűrhöz“, nicht *csűrhez; „csűrbe“, nicht *csűrbön; „malacot“, nicht *malacat.
A mély alakból a magas alakok levezethetők: a-ból e, o-ból e vagy ö, ó-ból ő, u-ból ü lesz. – Aus der hinteren Form lassen sich die vorderen ableiten: aus a wird e, aus o wird e oder ö, aus ó wird ő, aus u wird ü.
Nem vezethető le viszont az alakok száma, az a és az o közötti választás és a kivételek. – Nicht ableitbar sind dagegen die Zahl der Formen, die Wahl zwischen a und o und die Ausnahmen.
Wortschatz
- toldalékváltozat {toldalék·VÁLTOZAT} – Endung·VARIANTE(Suffixvariante)
- kiválasztás {ki·VÁLASZTás} – aus·WÄHLEN·ung(Auswahl)
- kutyával – mit dem Hund
- udvaron – im Hof
- tyúkoknak – den Hühnern
- tyúkig – bis zum Huhn
- tyúknak – dem Huhn
- kecskének – der Ziege
- kecskéhez – zur Ziege
- tökhöz – zum Kürbis
- csűrhöz – zur Scheune
- kecskét – die Ziege (Objekt)
- tököt – den Kürbis
- malacot – das Ferkel (Objekt)
- csűrbe – in die Scheune
- Hollókő {Holló·KŐ} – Rabe·STEIN(Hollókő (Dorf))
- Hollókőn – in Hollókő
- kecskéket – die Ziegen (Objekt)
- tököket – die Kürbisse (Objekt)
- ablakokat – die Fenster (Objekt)
- gyümölcsös {gyümölcsÖS} – Obst·GARTEN(Obstgarten)
- gyümölcsösben – im Obstgarten
- gyümölcsösökben – in den Obstgärten
- nyúlás – Längung
- hasonulás – Angleichung
- tőváltozás {tő·VÁLTOZÁS} – Stamm·VERÄNDERUNG(Stammveränderung)
- kosárral – mit dem Korb
- lovak – Pferde
- csűrt – die Scheune (Objekt)
- csűrök – Scheunen
- szótár {szó·TÁR} – Wort·LAGER(Wörterbuch)
6.Vegyes hangrendű szavak – Suffixvarianten bei gemischtvokalischen Wörtern (→ 2.5.6)
Vilmos gitáron játszik, Klára zongorán. – Vilmos spielt Gitarre, Klára Klavier.
Henrik a koncerten ül, Vilmos a színpadon áll. – Henrik sitzt im Konzert, Vilmos steht auf der Bühne.
A „gitár” és a „koncert” is vegyes hangrendű, mégis más-más toldalékot kap. – „Gitár“ und „koncert“ sind beide gemischtvokalisch – „vegyes hangrendű“ –, und doch erhalten sie verschiedene Endungen.
Egy vegyes hangrendű szónak egyetlen hangrendje van, és minden toldalék ehhez igazodik. – Ein gemischtvokalisches Wort hat genau eine Vokalklasse, und jede Endung richtet sich nach ihr.
Így: „gitárra”, „gitárhoz”, „gitárok”, de „koncertre”, „koncerthez”, „koncertek”. – So: „gitárra“ – auf die Gitarre –, „gitárhoz“ – zur Gitarre –, „gitárok“ – Gitarren –, aber „koncertre“ – ins Konzert –, „koncerthez“ – zum Konzert –, „koncertek“ – Konzerte.
Ha a mély magánhangzó után legfeljebb i, í vagy é áll, a szó mély hangrendű: „moziban”, „múzeumot”, „operához”. – Folgt auf den hinteren Vokal höchstens i, í oder é, ist das Wort hintervokalisch: „moziban“ – im Kino –, „múzeumot“ – das Museum (Objekt) –, „operához“ – zur Oper.
Este a moziban vagyunk. – Am Abend sind wir im Kino.
A „kabaré” és a „kávé” is mély hangrendű, mert a hosszú é itt nem számít: „kabaréban”, „kávéhoz”. – Auch „kabaré“ – Kabarett – und „kávé“ – Kaffee – sind hintervokalisch, denn das lange é zählt hier nicht: „kabaréban“ – im Kabarett –, „kávéhoz“ – zum Kaffee.
Hosszú szavaknál hátulról kell vizsgálni a magánhangzókat: „szimfóniát”, „szimfóniához”. – Bei langen Wörtern werden die Vokale von hinten geprüft: „szimfóniát“ – die Sinfonie (Objekt) –, „szimfóniához“ – zur Sinfonie.
Ha az utolsó magánhangzó ö, ő, ü vagy ű, a szó magas hangrendű, és a három- és négyalakú toldalékok ajakkerekítéses alakot kapnak: „sofőrhöz”, „kosztümöt”. – Ist der letzte Vokal ö, ő, ü oder ű, ist das Wort vordervokalisch, und drei- und vierförmige Endungen nehmen die gerundete Form: „sofőrhöz“ – zum Fahrer –, „kosztümöt“ – das Kostüm (Objekt).
A színésznő új kosztümöt kapott. – Die Schauspielerin hat ein neues Kostüm bekommen.
A kétalakú toldalékoknak nincs ajakkerekítéses alakjuk: „kosztümre”, „sofőrnek”. – Zweiförmige Endungen haben keine gerundete Form: „kosztümre“ – auf das Kostüm –, „sofőrnek“ – dem Fahrer.
A „gitár” és a „mozi” toldalékai az egész szóhoz igazodnak, a „sofőr” és a „kosztüm” toldalékai az utolsó szótaghoz. – Die Endungen von „gitár“ und „mozi“ richten sich nach dem ganzen Wort, die von „sofőr“ und „kosztüm“ nach der letzten Silbe.
Ha az utolsó magánhangzó e, a szó többnyire magas hangrendű, kerekítés nélkül: „koncerthez”, „októberben”, „karmesternek”. – Ist der letzte Vokal e, ist das Wort meist vordervokalisch, ohne Rundung: „koncerthez“, „októberben“ – im Oktober –, „karmesternek“ – dem Dirigenten.
Októberben új darabot mutatnak be. – Im Oktober wird ein neues Stück aufgeführt.
Néhány szónál mindkét alak helyes: „hotelban” és „hotelben”. – Bei einigen Wörtern sind beide Formen richtig: „hotelban“ und „hotelben“ – im Hotel.
Egy szövegen belül rendszerint egy sornál maradnak: „hotelben”, „hotelek”, „hotelekről”. – Innerhalb eines Textes bleibt man üblicherweise bei einer Reihe: „hotelben“, „hotelek“ – Hotels –, „hotelekről“ – über die Hotels.
Összetett szavaknál az utolsó tag dönt: a „színház” úgy kapja a „színházat” alakot, ahogy a „ház” a „házat” alakot. – Bei Zusammensetzungen entscheidet das letzte Glied: „színház“ – Theater – bildet „színházat“ so wie „ház“ – Haus – „házat“.
A színházat felújították. – Das Theater wurde renoviert.
Az „-ál” végű idegen eredetű igék mély hangrendűek: „dirigálok”, „kritizálunk”, „telefonáltok”. – Die Verben fremder Herkunft auf „-ál“ sind hintervokalisch: „dirigálok“ – ich dirigiere –, „kritizálunk“ – wir kritisieren –, „telefonáltok“ – ihr telefoniert.
Képző után a származékszó megtartja az alapszó hangrendjét: „gitárosok”, „budapestiek”. – Nach einem Ableitungssuffix behält die Ableitung die Vokalklasse des Grundworts: „gitárosok“ – Gitarristen –, „budapestiek“ – die Budapester.
A gitárosok a színpadon gyakorolnak. – Die Gitarristen üben auf der Bühne.
A betűszók a kiejtést követik: Henrik az ELTE-n tanul zenét. – Abkürzungswörter – „betűszó“ – folgen der Aussprache: Henrik studiert Musik an der ELTE.
Wortschatz
- vegyes hangrendű – gemischtvokalisch
- gitáron – auf der Gitarre
- zongorán – auf dem Klavier
- koncerten – im Konzert
- színpad {szín·PAD} – Szene·BANK(Bühne)
- színpadon – auf der Bühne
- gitárra – auf die Gitarre
- gitárhoz – zur Gitarre
- gitárok – Gitarren
- koncertre – ins Konzert
- koncerthez – zum Konzert
- koncertek – Konzerte
- moziban – im Kino
- múzeumot – das Museum (Objekt)
- operához – zur Oper
- kabaréban – im Kabarett
- kávéhoz – zum Kaffee
- szimfóniát – die Sinfonie (Objekt)
- sofőrhöz – zum Fahrer
- kosztümöt – das Kostüm (Objekt)
- kosztümre – auf das Kostüm
- sofőrnek – dem Fahrer
- októberben – im Oktober
- karmester {kar·MESTER} – Chor·MEISTER(Dirigent)
- karmesternek – dem Dirigenten
- hotelban – im Hotel
- hotelben – im Hotel
- színház {szín·HÁZ} – Szene·HAUS(Theater)
- színházat – das Theater (Objekt)
- dirigálok – ich dirigiere
- kritizálunk – wir kritisieren
- telefonáltok – ihr telefoniert
- gitárosok – Gitarristen
- budapestiek – die Budapester
- betűszó {betű·SZÓ} – Buchstabe·WORT(Abkürzungswort)
- ELTE-n – an der ELTE
7.Kivételek és ingadozás – Wichtige Ausnahmen und schwankender Sprachgebrauch (→ 2.5.7)
Szívesen várnék még egy kicsit. – Ich würde gern noch ein bisschen warten.
Ildikó szívesen olvasna, de nincs ideje. – Ildikó würde gern lesen, aber sie hat keine Zeit.
A „vár” mély hangrendű, a feltételes mód egyes szám első személyű alakja általános ragozásban mégis a magas „-nék” végződést kapja. – „Vár“ ist hintervokalisch, und doch erhält die ich-Form des Konditionals – „feltételes mód“ – in der allgemeinen Konjugation die vordere Endung „-nék“.
Barnabás olaszul tanulna, én inkább spanyolul tanulnék. – Barnabás würde Italienisch lernen, ich lieber Spanisch.
A többi személy szabályos: „várnál”, „várnánk”, „várnátok”, „várnának”. – Die übrigen Personen sind regelmäßig: „várnál“ – du würdest warten –, „várnánk“ – wir würden warten –, „várnátok“ – ihr würdet warten –, „várnának“ – sie würden warten.
A mély „várnák” alak foglalt: ez a határozott ragozás többes szám harmadik személye – így szokták magyarázni a kivételt. – Die hintere Form „várnák“ ist schon besetzt: Sie ist die definite sie-Form – sie würden ihn erwarten; so wird die Ausnahme meist erklärt.
A „-nék” kötőhangzó után és rendhagyó tövön is megjelenik: „mondanék”, „innék”. – „-nék“ erscheint auch nach einem Bindevokal und an unregelmäßigen Stämmen: „mondanék“ – ich würde sagen –, „innék“ – ich würde trinken.
A határozott ragozás első személye szabályos: „várnám”, „kérném”. – Die definite ich-Form ist regelmäßig: „várnám“ – ich würde ihn erwarten –, „kérném“ – ich würde darum bitten.
Vera várja a levelet, Ildikó kéri a számlát. – Vera wartet auf den Brief, Ildikó verlangt die Rechnung.
A határozott ragozásban a „-ja” magas párja „-i”; ez több egyszerű magánhangzócserénél. – In der definiten Konjugation – „határozott ragozás“ – ist der vordere Partner von „-ja“ das „-i“; das ist mehr als ein einfacher Vokalwechsel.
Ugyanígy: „várjátok” – „kéritek”, „várják” – „kérik”; a „várjuk” – „kérjük” viszont szabályos pár. – Ebenso: „várjátok“ – „kéritek“ (ihr wartet auf ihn – ihr verlangt es), „várják“ – „kérik“ (sie warten auf ihn – sie verlangen es); „várjuk“ – „kérjük“ (wir warten auf ihn – wir bitten darum) ist dagegen ein regelmäßiges Paar.
Az i-nek a toldalékokban nincs mély párja, ezért itt két különböző alak áll egymással szemben. – Das i hat in Endungen keinen hinteren Partner; deshalb stehen sich hier zwei verschiedene Gestalten gegenüber.
Ildikó kölcsönkérte a könyvemet. – Ildikó hat sich mein Buch ausgeliehen.
A „könyv” utolsó magánhangzója ö, a kötőhangzó mégis e: „könyvet”, „könyvek”, „könyvem”. – Der letzte Vokal von „könyv“ ist ö, der Bindevokal aber e: „könyvet“ – das Buch (Objekt) –, „könyvek“ – Bücher –, „könyvem“ – mein Buch.
Ugyanígy viselkedik a „föld”, a „fül” és a „zöld”: „földet”, „fület”, „zöldet”. – Ebenso verhalten sich „föld“ – Erde –, „fül“ – Ohr – und „zöld“ – grün: „földet“, „fület“, „zöldet“.
A háromalakú toldalékok ezeknél a szavaknál is ajakkerekítésesek: „könyvhöz”, „földön”. – Die dreiförmigen Endungen sind auch bei diesen Wörtern gerundet: „könyvhöz“ – zum Buch –, „földön“ – auf dem Boden.
A földet áprilisban ássuk fel. – Den Boden graben wir im April um.
A kivétel vagy egy toldalékot érint, és akkor minden szóra érvényes, mint a „várnék” és a „kéri”, vagy egyetlen szót, mint a „könyvet”. – Eine Ausnahme – „kivétel“ – betrifft entweder eine Endung und gilt dann für alle Wörter, wie „várnék“ und „kéri“, oder ein einzelnes Wort, wie „könyvet“.
A kivétel erősíti a szabályt. – Die Ausnahme bestätigt die Regel.
Este csak egy kis salátát eszem. – Abends esse ich nur ein bisschen Salat.
Az ikes igék egyes szám első személyű alakja a köznyelvben „-m” végű: „eszem”, „iszom”. – Die ich-Form der ik-Verben endet in der Standardsprache – „köznyelv“ – auf „-m“: „eszem“ – ich esse –, „iszom“ – ich trinke.
A társalgási nyelvben gyakran hallható az „eszek” és az „iszok” is; írásban a köznyelvi alak áll. – In der Umgangssprache – „társalgási nyelv“ – hört man oft auch „eszek“ und „iszok“; in der Schrift steht die Standardform.
Iszom egy pohár vizet, aztán indulok. – Ich trinke ein Glas Wasser, dann gehe ich los.
Vera most a boltban van. – Vera ist gerade im Laden.
A köznyelv a hely jelölésére a „-ban/-ben”, az irány jelölésére a „-ba/-be” toldalékot használja; a „boltba van” társalgási alak, írásban kerülendő. – Die Standardsprache verwendet für den Ort „-ban/-ben“, für die Richtung „-ba/-be“; „boltba van“ ist umgangssprachlich und wird in der Schrift vermieden.
A „nagyon” a „nagy” szóból és az „-on” toldalékból forrt össze; egyébként „-an/-en” áll: „gyorsan”, „szépen”. – „Nagyon“ – sehr – ist aus „nagy“ – groß – und der Endung „-on“ zusammengewachsen; sonst steht „-an/-en“: „gyorsan“ – schnell –, „szépen“ – schön.
A „nekem”, a „nálam” és a „velem” alakja állandó, mert nincs előttük szó, amelyhez igazodhatnának. – „Nekem“ – mir –, „nálam“ – bei mir – und „velem“ – mit mir – haben eine feste Form, denn ihnen geht kein Wort voraus, nach dem sie sich richten könnten.
Wortschatz
- kivétel {ki·VÉTEL} – heraus·NAHME(Ausnahme)
- ingadozás {ingadozÁS} – schwanken·UNG(Schwankung)
- feltételes mód – Konditional
- feltétel {fel·TÉTEL} – auf·SETZUNG(Bedingung)
- várnék – ich würde warten
- olvasna – er/sie würde lesen
- tanulnék – ich würde lernen
- várnál – du würdest warten
- várnánk – wir würden warten
- várnák – sie würden ihn erwarten
- várnám – ich würde ihn erwarten
- mondanék – ich würde sagen
- innék – ich würde trinken
- határozott ragozás – definite Konjugation
- általános ragozás – allgemeine Konjugation
- várja – er/sie wartet auf ihn
- kéri – er/sie verlangt es
- várjátok – ihr wartet auf ihn
- kéritek – ihr verlangt es
- várják – sie warten auf ihn
- kérik – sie verlangen es
- várjuk – wir warten auf ihn
- kérjük – wir bitten darum
- könyvemet – mein Buch (Objekt)
- könyvet – das Buch (Objekt)
- földet – die Erde, den Boden
- fület – das Ohr (Objekt)
- zöldet – das Grüne (Objekt)
- könyvhöz – zum Buch
- földön – auf dem Boden
- ikes ige – ik-Verb
- eszem – ich esse
- eszek – ich esse (umgangssprachlich)
- iszom – ich trinke
- iszok – ich trinke (umgangssprachlich)
- köznyelv {köz·NYELV} – gemeinsam·SPRACHE(Standardsprache)
- társalgási nyelv – Umgangssprache
- boltban – im Laden
- boltba – in den Laden
- nagyon – sehr
- nekem – mir
- nálam – bei mir
- velem – mit mir
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.