3.1 Das Substantiv – főnév
Das Substantiv (főnév) benennt Personen, Tiere, Gegenstände, Stoffe und Begriffe; es kann Eigenname oder Gattungsname, Sammelname oder Stoffname sein, aus einem Adjektiv, Zahlwort oder Verb hervorgehen und im Satz Subjekt, Objekt, Prädikat oder Umstandsbestimmung werden. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 3.1.1, 3.1.2, 3.1.3, 3.1.4, 3.1.5, 3.1.6, 3.1.7).
1.Személyek, állatok, tárgyak és anyagok – Personen, Tiere, Gegenstände und Stoffe (→ 3.1.1)
A főnév személyeket, állatokat, tárgyakat és anyagokat nevez meg. – Das Substantiv benennt Personen, Tiere, Gegenstände und Stoffe.
A gyerek nevet. – Das Kind lacht.
A kutya ugat. – Der Hund bellt.
Az asztal nagy. – Der Tisch ist groß.
A víz hideg. – Das Wasser ist kalt.
A „főnév” szó összetétel: „fő” és „név”, szó szerint „fő név”. – Das Wort „főnév“ ist ein Kompositum aus „fő“ – Haupt – und „név“ – Name –, wörtlich „Hauptname“.
A német „Hauptwort” ugyanezt a képet használja; a latin „nomen substantivum” a „substantia” szóhoz tartozik. – Das deutsche „Hauptwort“ benutzt dasselbe Bild; das lateinische „nomen substantivum“ gehört zu „substantia“ – Bestand, Wesen.
A személyt jelölő főnevek az embert fajtája, kapcsolatai vagy foglalkozása szerint nevezik meg. – Personenbezeichnungen benennen den Menschen nach seiner Art, seinen Beziehungen oder seinem Beruf.
Az „ember” és a „gyerek” fajtát, a „barát”, a „szomszéd” és a „vendég” kapcsolatot, a „tanár” és az „orvos” foglalkozást jelöl. – „ember“ – Mensch – und „gyerek“ – Kind – nennen die Art, „barát“ – Freund –, „szomszéd“ – Nachbar – und „vendég“ – Gast – eine Beziehung, „tanár“ – Lehrer – und „orvos“ – Arzt – einen Beruf.
Az orvos a kórházban dolgozik. – Der Arzt arbeitet im Krankenhaus.
A vendég az ajtónál áll. – Der Gast steht an der Tür.
Éva tanár, és Péter is tanár. – Éva ist Lehrerin, und Péter ist auch Lehrer.
A foglalkozásnév férfira és nőre egyaránt vonatkozik (→ 3.2). – Die Berufsbezeichnung gilt für Mann und Frau gleichermaßen (→ 3.2).
A „személy” szó a „szem” főnévből képzett: „személy”. – Das Wort „személy“ – Person – ist von „szem“ – Auge – abgeleitet.
A latin „persona” eredetileg a színész maszkját jelentette, az orosz „лицо” arcot és személyt is jelent. – Lateinisch „persona“ bedeutete ursprünglich die Maske des Schauspielers; russisch „лицо“ heißt „Gesicht“ und zugleich „Person“.
Az állatnevek a háziállattól a rovarig terjednek. – Die Tierbezeichnungen reichen vom Haustier bis zum Insekt.
A ló az udvaron áll. – Das Pferd steht auf dem Hof.
A tehén füvet eszik. – Die Kuh frisst Gras.
A méh virágról virágra repül. – Die Biene fliegt von Blüte zu Blüte.
Az állatnév sem jelöli az állat nemét: a „macska” nőstény és hím is lehet. – Auch die Tierbezeichnung zeigt das Geschlecht des Tieres nicht: „macska“ ist Katze und Kater.
Ahol fontos, külön szó van: „tehén” és „bika”. – Wo es darauf ankommt, gibt es eigene Wörter: „tehén“ – Kuh – und „bika“ – Stier.
Az „eszik” és az „iszik” igét emberre és állatra egyaránt használják. – Die Verben „eszik“ – isst, frisst – und „iszik“ – trinkt, säuft – gelten für Mensch und Tier gleichermaßen.
Az „állat” szót az „áll” ige származékának tartják; a latin „animal” az „anima” (lélek) szóhoz tartozik. – Das Wort „állat“ – Tier – gilt als Ableitung von „áll“ – steht, besteht –; lateinisch „animal“ gehört zu „anima“ – Atem, Seele.
A tárgy körülhatárolt, többnyire ember készítette dolog: bútor, szerszám, jármű, edény. – Ein Gegenstand ist ein abgegrenztes, meist vom Menschen gemachtes Ding: Möbel, Werkzeug, Fahrzeug, Geschirr.
A könyv az ágyon van. – Das Buch ist auf dem Bett.
A szék az ablak mellett áll. – Der Stuhl steht neben dem Fenster.
A „tárgy” szó régen „pajzs”, majd „céltábla” jelentésű volt; ma dolgot, a nyelvtanban mondatrészt is jelent. – Das Wort „tárgy“ bedeutete früher „Schild“, dann „Zielscheibe“; heute heißt es „Gegenstand“ und in der Grammatik auch „Objekt“.
A „toll” elsődleges jelentése madártoll; tollal írtak, mielőtt ceruza és golyóstoll lett volna. – „toll“ bedeutet ursprünglich „Feder“; mit Federn schrieb man, bevor es Bleistift und Kugelschreiber gab.
Az anyag forma és természetes egység nélküli tömeg: folyadék, por, fém, élelmiszer. – Ein Stoff ist eine Masse ohne feste Form und ohne natürliche Einheit: Flüssigkeit, Pulver, Metall, Lebensmittel.
A tej a pohárban van. – Die Milch ist im Glas.
A liszt a tálban van. – Das Mehl ist in der Schüssel.
Az arany drága, a vas nehéz. – Gold ist teuer, Eisen ist schwer.
Az ilyen főnév neve „anyagnév”. – Ein solches Substantiv heißt „anyagnév“ – Stoffname.
Az „anyag” az „anya” szóból képzett, ahogy a latin „materia” is a „mater” szóhoz tartozik. – „anyag“ – Stoff, Material – ist von „anya“ – Mutter – abgeleitet, so wie lateinisch „materia“ zu „mater“ – Mutter – gehört.
Személyre a „ki?”, állatra, tárgyra és anyagra a „mi?” kérdés vonatkozik. – Nach Personen fragt man mit „ki?“ – wer? –, nach Tieren, Gegenständen und Stoffen mit „mi?“ – was?
– Ki nevet? – A gyerek. – – Wer lacht? – Das Kind.
– Mi ugat? – A kutya. – – Was bellt? – Der Hund.
A főnév előtt gyakran névelő áll, de el is maradhat: Tejet iszom. – Vor dem Substantiv steht oft ein Artikel, er kann aber fehlen: Ich trinke Milch.
A magyar főneveket kisbetűvel írják; nagybetű csak a mondat elején és a tulajdonnevekben áll. – Ungarische Substantive werden klein geschrieben; groß nur am Satzanfang und bei Eigennamen.
Az angol, a francia, a spanyol, az orosz és a latin is kisbetűvel írja a főneveket; a német itt kivétel. – Auch Englisch, Französisch, Spanisch, Russisch und Latein schreiben Substantive klein; das Deutsche ist hier die Ausnahme.
A jelentés, a kérdés és a névelő csak jelzés; a szófajt a mondatbeli használat dönti el. – Bedeutung, Frage und Artikel sind nur Hinweise; über die Wortart entscheidet der Gebrauch im Satz.
Egy szó két csoportba is tartozhat. – Ein Wort kann auch zu zwei Gruppen gehören.
A fa az ablak előtt áll. – Der Baum steht vor dem Fenster.
A fa a kályhában ég. – Das Holz brennt im Ofen.
A hal a vízben úszik, a másik hal a tányéron van. – Der eine Fisch schwimmt im Wasser, der andere Fisch liegt auf dem Teller.
Az orosz „дерево” is fát és faanyagot jelent; a német, az angol és a latin két szót használ: „arbor” és „lignum”. – Auch russisch „дерево“ bedeutet Baum und Holz; Deutsch, Englisch und Latein haben zwei Wörter: „arbor“ und „lignum“.
Az ablak üvegből van, az üveg pedig üres. – Das Fenster ist aus Glas, und die Flasche ist leer.
A fény, a hang, az illat és a szél nem fogható meg, de érzékelhető; ezért a nevük konkrét főnév. – Licht, Ton, Duft und Wind kann man nicht anfassen, aber wahrnehmen; deshalb gehören sie zu den konkreten Substantiven.
Az olvasó a könyvtárban ül, a gyerek otthon olvas. – Der Leser sitzt in der Bibliothek, das Kind liest zu Hause.
Az „olvasó” személyt nevez meg, az „olvas” cselekvést állít; az első főnév, a második ige. – „olvasó“ benennt eine Person, „olvas“ sagt eine Handlung aus; das erste ist ein Substantiv, das zweite ein Verb.
Az iskolai nyelvtan élőlényekre és élettelen dolgokra osztja a főneveket; az élettelenek tárgyak, anyagok vagy fogalmak. – Die Schulgrammatik teilt die Substantive in Lebewesen und Unbelebtes; das Unbelebte sind Gegenstände, Stoffe oder Begriffe.
A növények élőlények, de nem személyek és nem állatok: virág, fű, fa. – Pflanzen sind Lebewesen, aber weder Personen noch Tiere: Blume, Gras, Baum.
Határozatlan mennyiségű anyag előtt nincs névelő: Lisztet és cukrot veszek. – Vor einem Stoff in unbestimmter Menge steht kein Artikel: Ich kaufe Mehl und Zucker.
Meghatározott készlet előtt névelő áll: A tej a hűtőben van. – Vor einem bestimmten Vorrat steht der Artikel: Die Milch ist im Kühlschrank.
A francia itt részelő névelőt használ: „je bois du lait”. – Das Französische setzt hier den Teilungsartikel: „je bois du lait“ – ich trinke Milch.
Wortschatz
- főnév {fő·NÉV} – Haupt·NAME(Substantiv)
- személy {szemÉLY} – Auge·(BILDUNGSSUFFIX)(Person)
- állat {állAT} – stehen·(BILDUNGSSUFFIX)(Tier)
- tárgy – Gegenstand; Objekt
- anyagnév {anyag·NÉV} – Stoff·NAME(Stoffname)
- anyag {anyaG} – Mutter·(BILDUNGSSUFFIX)(Stoff, Material)
- élőlény {élő·LÉNY} – lebend·WESEN(Lebewesen)
- élettelen {életTELEN} – Leben·LOS(unbelebt)
- fogalom – Begriff
- ember – Mensch
- gyerek – Kind
- barát – Freund, Freundin
- szomszéd – Nachbar, Nachbarin
- vendég – Gast
- tanár – Lehrer, Lehrerin
- orvos – Arzt, Ärztin
- kutya – Hund
- macska – Katze
- ló – Pferd
- tehén – Kuh
- bika – Stier
- méh – Biene
- füvet – Gras (Objekt)
- asztal – Tisch
- szék – Stuhl
- könyv – Buch
- toll – Feder; Stift
- víz – Wasser
- tej – Milch
- liszt – Mehl
- cukrot – Zucker (Objekt)
- arany – Gold
- vas – Eisen
- fa – Baum; Holz
- hal – Fisch
- üveg – Glas; Flasche
- olvasó {olvasó} – Leser, Leserin
- ki? – wer?
- mi? – was?
2.Konkrét és elvont főnevek – Konkrete und abstrakte Substantive (→ 3.1.2)
A konkrét főnév azt nevezi meg, ami érzékszervekkel észlelhető: személyt, állatot, tárgyat, anyagot. – Das konkrete Substantiv benennt, was mit den Sinnen wahrnehmbar ist: eine Person, ein Tier, einen Gegenstand, einen Stoff.
Az elvont főnév érzést, tulajdonságot, állapotot, folyamatot vagy fogalmat nevez meg. – Das abstrakte Substantiv benennt ein Gefühl, eine Eigenschaft, einen Zustand, einen Vorgang oder einen Begriff.
A kő nehéz. – Der Stein ist schwer.
A szeretet fontos. – Liebe ist wichtig.
A barátság értékes. – Freundschaft ist wertvoll.
A „konkrét” a latin „concretus” szóból jött: ami összesűrűsödött, szilárd alakot öltött. – „konkrét“ kommt von lateinisch „concretus“: was sich verdichtet, eine feste Gestalt angenommen hat.
Az „elvont” az „elvon” ige befejezett melléknévi igeneve: „elvont”, azaz „elvont, elhúzott”. – „elvont“ ist das Partizip Perfekt von „elvon“ – abziehen –: „elvont“, also „abgezogen“.
Pontosan megfelel a latin „abstractus” szónak, amely az „abs-trahere” (elhúz) igéből ered. – Es entspricht genau lateinisch „abstractus“, das von „abs-trahere“ – wegziehen – kommt.
A gyerek boldog. – Das Kind ist glücklich.
A boldogság nem állandó. – Glück ist nicht beständig.
Az első mondatban a „boldog” melléknév, a másodikban a „boldogság” elvont főnév. – Im ersten Satz ist „boldog“ ein Adjektiv, im zweiten ist „boldogság“ ein abstraktes Substantiv.
Az öröm nagy, a félelem természetes. – Die Freude ist groß, die Angst ist natürlich.
A béke mindenkinek fontos. – Frieden ist für alle wichtig.
Grammatikailag a két csoport egyformán viselkedik: mindkettő lehet alany, tárgy vagy névutó előtti főnév. – Grammatisch verhalten sich beide Gruppen gleich: Beide können Subjekt, Objekt oder Substantiv vor einer Postposition sein.
– Mi fontos? – A béke. – – Was ist wichtig? – Der Frieden.
A tulajdonság neve sokszor „-ság/-ség” képzős elvont főnév. – Der Name einer Eigenschaft ist oft ein abstraktes Substantiv mit dem Suffix „-ság/-ség“.
„jó” → „jóság”, „szép” → „szépség”, „bátor” → „bátorság”, „szabad” → „szabadság”. – „jó“ – gut – → „jóság“ – Güte –, „szép“ – schön – → „szépség“ – Schönheit –, „bátor“ – mutig – → „bátorság“ – Mut –, „szabad“ – frei – → „szabadság“ – Freiheit.
A „barát” → „barátság” pár mutatja, hogy a képző főnévhez is járulhat (→ 13.3). – Das Paar „barát“ – Freund – → „barátság“ – Freundschaft – zeigt, dass das Suffix auch an Substantive tritt (→ 13.3).
A német „-heit, -keit, -schaft” végű szavak hasonló szerepűek. – Die deutschen Wörter auf „-heit, -keit, -schaft“ haben eine ähnliche Rolle.
Nem minden elvont főnév képzett: „öröm”, „béke”, „remény”, „idő”. – Nicht jedes Abstraktum ist abgeleitet: „öröm“ – Freude –, „béke“ – Frieden –, „remény“ – Hoffnung –, „idő“ – Zeit.
A „szeretet” főnév, a „szeret” ige, mint a németben a „Liebe” és a „lieben”. – „szeretet“ – Liebe – ist ein Substantiv, „szeret“ – liebt – ein Verb, wie im Deutschen „Liebe“ und „lieben“.
Az „egészség” az „egész” szóhoz tartozik; az angol „health” is rokon a „whole” szóval. – „egészség“ – Gesundheit – gehört zu „egész“ – ganz –; auch englisch „health“ ist mit „whole“ – ganz – verwandt.
Koccintáskor és tüsszentés után ezt mondják: Egészségedre! – Beim Anstoßen und nach dem Niesen sagt man: Zum Wohl! / Gesundheit! – wörtlich „auf deine Gesundheit“.
Az időfogalmak, a gondolkodás fogalmai és a folyamatok neve is elvont főnév. – Auch Zeitbegriffe, Begriffe des Denkens und Namen von Vorgängen sind abstrakte Substantive.
Az idő gyorsan telik. – Die Zeit vergeht schnell.
A remény erőt ad. – Hoffnung gibt Kraft.
A döntés nehéz. – Die Entscheidung ist schwierig.
Az elvont főnév is megszámlálható: két döntés, egy jó ötlet. – Auch Abstrakta lassen sich zählen: zwei Entscheidungen, ein guter Einfall.
A gondolatok szabadok. – Die Gedanken sind frei.
A „fogalom” a „fog” igéhez tartozik, ahogy a német „Begriff” a „greifen” igéhez. – „fogalom“ – Begriff – gehört zu „fog“ – hält, fasst –, wie das deutsche „Begriff“ zu „greifen“.
A „Megfogható-e?” próba nem elég. – Die Probe „Kann man es anfassen?“ reicht nicht aus.
A hang mély, a fény halvány. – Der Ton ist tief, das Licht ist schwach.
A csend megnyugtat, a sötétség ijesztő. – Die Stille beruhigt, die Dunkelheit ist beängstigend.
A hang és a fény konkrét; a csend és a sötétség a hang és a fény hiánya, ezért határeset. – Ton und Licht sind konkret; Stille und Dunkelheit sind das Fehlen von Ton und Licht und daher Randfälle.
A „csend” mellett egyenrangú alak a „csönd”. – Neben „csend“ steht die gleichwertige Form „csönd“.
Sok főnévnek konkrét és elvontabb jelentése is van. – Viele Substantive haben eine konkrete und eine abstraktere Bedeutung.
A könyv a polcon áll. – Das Buch steht im Regal.
A könyv a barátságról szól. – Das Buch handelt von Freundschaft.
Az iskola régi, de az iskola nyolckor kezdődik. – Die Schule ist alt, aber der Unterricht beginnt um acht.
A levél a földre hullik, a másik levél jó hírt hoz. – Das Blatt fällt auf den Boden, der Brief bringt eine gute Nachricht.
Tárgyként a „levél” rövid „e”-vel áll: „levelet” (→ 2.8.3). – Als Objekt steht „levél“ mit kurzem „e“: „levelet“ (→ 2.8.3).
A „szabadság” a munkából kivett pihenőidőt is jelenti: Péter szabadságon van. – „szabadság“ bedeutet auch „Urlaub“: Péter ist im Urlaub.
A betegség sokáig tart, a fájdalom erős, a láz magas. – Die Krankheit dauert lange, der Schmerz ist stark, das Fieber ist hoch.
Ezek a szavak a csoportok között állnak; a felosztás jelentéstani, nem nyelvtani kategória, és nincs saját toldaléka. – Diese Wörter stehen zwischen den Gruppen; die Einteilung ist eine Sache der Bedeutung, keine grammatische Kategorie, und sie hat keine eigenen Endungen.
Néhány „-alom/-elem” végű elvont főnév igéből képzett: „fáj” → „fájdalom”, „fél” → „félelem”, „tűr” → „türelem”. – Einige Abstrakta auf „-alom/-elem“ sind von Verben abgeleitet: „fáj“ – schmerzt – → „fájdalom“ – Schmerz –, „fél“ – fürchtet sich – → „félelem“ – Angst –, „tűr“ – erträgt – → „türelem“ – Geduld.
Magánhangzóval kezdődő toldalék előtt az utolsó magánhangzó kiesik: „fájdalmat”, „félelmet”, „türelmet” (→ 2.8.2). – Vor einer vokalisch beginnenden Endung fällt der letzte Vokal aus: „fájdalmat“, „félelmet“, „türelmet“ (→ 2.8.2).
Az orvos a szívet vizsgálja. – Der Arzt untersucht das Herz.
Évának jó szíve van. – Éva hat ein gutes Herz.
A konkrét főnév átvitt értelemben is állhat; a jelentést a mondat dönti el. – Ein konkretes Substantiv kann auch im übertragenen Sinn stehen; die Bedeutung bestimmt der Satz.
Általános kijelentésben a magyar az elvont főnév elé többnyire névelőt tesz: A szeretet fontos. – In allgemeinen Aussagen setzt das Ungarische vor das Abstraktum meist den Artikel: Liebe ist wichtig.
Így tesz a francia és a spanyol is („l’amour”, „el amor”), az angol és az orosz viszont névelő nélkül mondja. – Ebenso das Französische und das Spanische („l’amour“, „el amor“); das Englische und das Russische sagen es ohne Artikel.
Szilárd szabály azonban nincs: Türelmet kérek (→ 3.3). – Eine feste Regel gibt es aber nicht: Ich bitte um Geduld (→ 3.3).
Wortschatz
- konkrét főnév – konkretes Substantiv
- elvont főnév – abstraktes Substantiv
- elvont {el·VONt} – weg·ZIEHEN·(Partizip)(abgezogen, abstrakt)
- kő – Stein
- szeretet – Liebe
- barátság {barátSÁG} – Freund·SCHAFT(Freundschaft)
- boldog – glücklich
- boldogság {boldogSÁG} – glücklich·HEIT(Glück)
- öröm – Freude
- félelem – Angst, Furcht
- béke – Frieden
- jóság {jóSÁG} – gut·HEIT(Güte)
- szépség {szépSÉG} – schön·HEIT(Schönheit)
- bátorság {bátorSÁG} – mutig·KEIT(Mut)
- szabadság {szabadSÁG} – frei·HEIT(Freiheit; Urlaub)
- egészség {egészSÉG} – ganz·HEIT(Gesundheit)
- egészségedre {egészség·ed·re} – Zum Wohl! Gesundheit!
- remény – Hoffnung
- idő – Zeit
- döntés – Entscheidung
- ötlet – Einfall, Idee
- gondolatok – Gedanken
- fogalom {fogALOM} – fassen·(BILDUNGSSUFFIX)(Begriff)
- csend – Stille
- sötétség {sötétSÉG} – dunkel·HEIT(Dunkelheit)
- levél – Blatt; Brief
- levelet – Brief (Objekt)
- iskola – Schule
- betegség {betegSÉG} – krank·HEIT(Krankheit)
- fájdalom – Schmerz
- fájdalmat – Schmerz (Objekt)
- türelem – Geduld
- türelmet – Geduld (Objekt)
- láz – Fieber
- szív – Herz
3.Tulajdonnevek és köznevek – Eigennamen und Gattungsnamen (→ 3.1.3)
A köznév fajtát jelöl: a „város” minden városra illik, Pécsre, Egerre, Bécsre és Párizsra is. – Der Gattungsname bezeichnet eine Art: „város“ – Stadt – passt auf jede Stadt, auf Pécs, Eger, Wien und Paris.
A tulajdonnév egy adott összefüggésben egyetlen dolgot nevez meg: „Pécs”, „Duna”, „Bodri”. – Der Eigenname benennt in einem bestimmten Zusammenhang ein einzelnes Ding: „Pécs“, „Duna“ – Donau –, „Bodri“.
Pécs város. – Pécs ist eine Stadt.
A Duna hosszú folyó. – Die Donau ist ein langer Fluss.
Bodri kutya. – Bodri ist ein Hund.
A tulajdonnév és utána a köznév teljes mondatot alkot; a „van” ige nem áll benne (→ 1.6.7). – Ein Eigenname mit einem Gattungsnamen danach bildet einen vollständigen Satz; das Verb „van“ – ist – steht darin nicht (→ 1.6.7).
Az „a város” kapcsolatban is köznév marad a „város”, ha egyetlen ismert városról van szó. – Auch in „a város“ – die Stadt – bleibt „város“ ein Gattungsname, wenn eine einzige bekannte Stadt gemeint ist.
Az egyedi vonatkozás a mondatból és a névelőből jön, nem a szóból. – Der Bezug auf ein Einzelnes kommt aus dem Satz und dem Artikel, nicht aus dem Wort.
Mindkét szakszó a „név” szóval összetett: „köznév” és „tulajdonnév”. – Beide Fachwörter sind mit „név“ – Name – zusammengesetzt: „köznév“ und „tulajdonnév“.
A latin „nomen commune” és „nomen proprium” ugyanezt a kettősséget mutatja, és így van ez az angolban („common noun – proper noun”) és az oroszban („имя нарицательное – имя собственное”) is. – Lateinisch „nomen commune“ und „nomen proprium“ zeigen dieselbe Zweiteilung, ebenso das Englische („common noun – proper noun“) und das Russische („имя нарицательное – имя собственное“).
Tulajdonnevet viselnek a személyek, a települések, az országok, a vizek, a hegyek, a háziállatok és az intézmények. – Eigennamen tragen Personen, Orte, Länder, Gewässer, Berge, Haustiere und Institutionen.
Szinte minden tulajdonnévhez tartozik egy köznév, amely a fajtát adja meg. – Zu fast jedem Eigennamen gehört ein Gattungsname, der die Art angibt.
A kutya neve Bodri. – Der Hund heißt Bodri (wörtlich: Der Name des Hundes ist Bodri).
A Balaton nagy tó. – Der Balaton ist ein großer See.
A „Balaton” nevet szláv eredetűnek tartják; rokona az orosz „болото” (mocsár). – Der Name „Balaton“ gilt als slawisch, verwandt mit russisch „болото“ – Sumpf.
Magyarország legmagasabb hegye a Kékes; neve a „kék” szóból képzett. – Der höchste Berg Ungarns ist der Kékes; sein Name ist von „kék“ – blau – abgeleitet.
Pécs régi német neve, Fünfkirchen, a középkori latin „Quinque Ecclesiae” fordítása. – Der alte deutsche Name von Pécs, Fünfkirchen, übersetzt den mittelalterlichen lateinischen Namen „Quinque Ecclesiae“.
A „keresztnév” a keresztelésre utal, mint az angol „Christian name”. – „keresztnév“ – Vorname – verweist auf die Taufe, wie englisch „Christian name“.
A tulajdonnév nagy kezdőbetűje toldalékkal is megmarad. – Der große Anfangsbuchstabe des Eigennamens bleibt auch mit Endung erhalten.
Éva Egerben lakik. – Éva wohnt in Eger.
Péter Budapesten dolgozik. – Péter arbeitet in Budapest.
Magyarország Európában van. – Ungarn liegt in Europa.
A mondat elején minden szó nagybetűs, ezért ott a nagybetű semmit sem bizonyít: Kutyát látok. – Am Satzanfang wird jedes Wort groß geschrieben, dort beweist der große Buchstabe also nichts: Ich sehe einen Hund.
A „folyó” kisbetűs, akkor is, ha egy bizonyos folyóról van szó. – „folyó“ – Fluss – wird klein geschrieben, auch wenn ein bestimmter Fluss gemeint ist.
A népnevek, a nyelvek, a napok, a hónapok és az ünnepek nevét kisbetűvel írják. – Völkernamen, Sprachen, Wochentage, Monate und Feste werden klein geschrieben.
Anna magyar. – Anna ist Ungarin.
A magyar nehéz nyelv. – Ungarisch ist eine schwierige Sprache.
A hétfő munkanap. – Montag ist ein Arbeitstag.
A karácsony családi ünnep. – Weihnachten ist ein Familienfest.
Májusban Pécsen vagyunk. – Im Mai sind wir in Pécs.
Az angol mindezt nagybetűvel írja; a francia, a spanyol és az orosz a nyelveket, a napokat és a hónapokat kisbetűvel, mint a magyar. – Das Englische schreibt all das groß; Französisch, Spanisch und Russisch schreiben Sprachen, Wochentage und Monate klein wie das Ungarische.
A „hétfő” szó szerint „a hét feje”, a „vasárnap” a „vásárnap” rövidült alakja. – „hétfő“ – Montag – ist wörtlich „Kopf der Woche“, „vasárnap“ – Sonntag – ist eine Kurzform von „vásárnap“ – Markttag.
A „szerda” és a „csütörtök” szláv eredetű; vö. orosz „среда” és „четверг”. – „szerda“ – Mittwoch – und „csütörtök“ – Donnerstag – stammen aus dem Slawischen; vgl. russisch „среда“ und „четверг“.
A „húsvét” a böjt végére utal, amikor újra húst vesznek magukhoz. – „húsvét“ – Ostern – verweist auf das Ende der Fastenzeit, an dem man wieder Fleisch zu sich nimmt.
Sok magyar családnév egyben közszó; az írás választja el őket. – Viele ungarische Familiennamen sind zugleich gewöhnliche Wörter; die Schreibung trennt sie.
Kovács ma nem dolgozik. – Kovács arbeitet heute nicht.
A kovács vasat kovácsol. – Der Schmied schmiedet Eisen.
Szabó a szomszédunk; a szabó ruhát varr. – Szabó ist unser Nachbar; der Schneider näht ein Kleid.
Liszt híres zeneszerző volt; a liszt elfogyott. – Liszt war ein berühmter Komponist; das Mehl ist aufgebraucht.
A leggyakoribb magyar családnevek közé tartozik a Nagy, a Kovács, a Tóth és a Szabó. – Zu den häufigsten ungarischen Familiennamen gehören Nagy, Kovács, Tóth und Szabó.
A foglalkozásból lett nevek megfelelnek a német Schmidt, Schneider, Müller és Fischer névnek. – Die Namen aus Berufen entsprechen den deutschen Namen Schmidt, Schneider, Müller und Fischer.
Fordítva is van: a tulajdonnév közszóvá válik, és elveszíti a nagybetűt. – Es geht auch umgekehrt: Ein Eigenname wird zum Gattungswort und verliert den großen Buchstaben.
Holnap röntgenre megyek. – Morgen gehe ich zum Röntgen.
Szilveszterkor sokan ünnepelnek, Szilveszter pedig a barátom. – An Silvester feiern viele, und Szilveszter ist mein Freund.
A brit angol a golyóstollat „biro”-nak nevezi, feltalálója, Bíró László nyomán. – Das britische Englisch nennt den Kugelschreiber „biro“, nach seinem Erfinder László Bíró.
Két Anna van az osztályban. – In der Klasse gibt es zwei Annas.
A tulajdonnév a számnév után is egyes számban áll, mint minden főnév. – Auch der Eigenname steht nach einem Zahlwort im Singular, wie jedes Substantiv.
A Kovács család egészét a „Kovácsék” alak jelöli (→ 3.9). – Für die ganze Familie steht „Kovácsék“ – Familie Kovács (→ 3.9).
A Föld bolygó, a föld nedves. – Die Erde ist ein Planet, der Boden ist feucht.
A Hold a Föld körül kering. – Der Mond kreist um die Erde.
Süt a nap. – Die Sonne scheint.
Égitestként a „Föld”, a „Nap” és a „Hold” tulajdonnév; a köznapi nyelvben kisbetűs. – Als Himmelskörper sind „Föld“, „Nap“ und „Hold“ Eigennamen; in der Alltagssprache werden sie klein geschrieben.
Ugyanez a pár él a latinban („Terra – terra”) és az oroszban („Земля – земля”). – Dasselbe Paar gibt es im Lateinischen („Terra – terra“) und im Russischen („Земля – земля“).
Helynévből az „-i” képző melléknevet képez, és ezt kisbetűvel írják. – Aus Ortsnamen bildet das Suffix „-i“ Adjektive, und diese werden klein geschrieben.
A budapesti híd régi. – Die Budapester Brücke ist alt.
Az egri vár híres. – Die Erlauer Burg ist berühmt.
Egri vagyok. – Ich bin aus Eger.
Az „Eger” → „egri” alakban a második szótag magánhangzója kiesik. – In „Eger“ → „egri“ fällt der Vokal der zweiten Silbe aus.
A „debreceni” kolbász „Debreziner” néven került az osztrák németbe. – Die Wurst „debreceni“ kam als „Debreziner“ ins österreichische Deutsch.
Wortschatz
- köznév {köz·NÉV} – gemeinsam·NAME(Gattungsname)
- tulajdonnév {tulajdon·NÉV} – Eigentum·NAME(Eigenname)
- keresztnév {kereszt·NÉV} – Kreuz·NAME(Vorname)
- vezetéknév {vezeték·NÉV} – Leitung·NAME(Familienname)
- helynév {hely·NÉV} – Ort·NAME(Ortsname)
- város – Stadt
- folyó – Fluss
- tó – See
- hegy – Berg
- neve – sein Name, ihr Name
- magyarország {magyar·ORSZÁG} – ungarisch·LAND(Ungarn)
- Egerben – in Eger
- Budapesten – in Budapest
- Európában – in Europa
- magyar – Ungar; Ungarisch; ungarisch
- hétfő {hét·FŐ} – Woche·KOPF(Montag)
- szerda – Mittwoch
- csütörtök – Donnerstag
- vasárnap {vasár·NAP} – Markt·TAG(Sonntag)
- májusban – im Mai
- karácsony – Weihnachten
- húsvét {hús·VÉT} – Fleisch·NEHMEN(Ostern)
- kovács – Schmied
- szabó – Schneider
- liszt – Mehl
- röntgenre – zum Röntgen
- szilveszterkor – an Silvester
- Kovácsék – Familie Kovács
- Föld – Erde (Planet)
- föld – Erde, Boden
- Hold – Mond (Himmelskörper)
- nap – Sonne; Tag
- budapesti {budapesti} – Budapester, aus Budapest
- egri – Erlauer, aus Eger
- debreceni {debreceni} – Debrecener, aus Debrecen
4.Gyűjtőnevek és mennyiségjelölések – Kollektiv- und Mengenbezeichnungen (→ 3.1.4)
A sokaságot kétféleképpen lehet megnevezni: gyűjtőnévvel vagy mennyiségi kapcsolattal. – Eine Vielzahl kann man auf zwei Arten benennen: mit einem Sammelnamen oder mit einer Mengenverbindung.
A csapat együtt edz. – Die Mannschaft trainiert zusammen.
A tagok együtt edzenek. – Die Mitglieder trainieren zusammen.
A gyűjtőnév egy csoportot nevez meg, ezért egyes számban áll, és az ige is egyes számú. – Der Sammelname benennt eine Gruppe, deshalb steht er im Singular, und auch das Verb steht im Singular.
A tagok többes számban állnak, velük az ige is. – Die Mitglieder stehen im Plural, mit ihnen auch das Verb.
A „gyűjtőnév” a „gyűjt” igéhez tartozik; a latin „nomen collectivum” a „colligere” (összegyűjt) igéhez. – „gyűjtőnév“ – Sammelname – gehört zu „gyűjt“ – sammelt –; lateinisch „nomen collectivum“ zu „colligere“ – sammeln.
A család otthon marad. – Die Familie bleibt zu Hause.
Az erdő sűrű. – Der Wald ist dicht.
A tömeg a téren vár. – Die Menge wartet auf dem Platz.
Az erdő fákból, a nép emberekből, a nyáj juhokból áll. – Der Wald besteht aus Bäumen, das Volk aus Menschen, die Herde aus Schafen.
A magyarnak állatfajonként külön szava van a csordára: „nyáj” (juh), „gulya” (marha), „ménes” (ló), „konda” (sertés). – Das Ungarische hat je nach Tierart ein eigenes Wort für die Herde: „nyáj“ (Schafe), „gulya“ (Rinder), „ménes“ (Pferde), „konda“ (Schweine).
A ménes a pusztán legel. – Die Pferdeherde weidet in der Puszta.
A farkasok falkában vadásznak. – Die Wölfe jagen im Rudel.
A „ménes” a „mén” (csődör) szóból képzett. – „ménes“ ist von „mén“ – Hengst – abgeleitet.
A „gulyás” eredetileg a gulya pásztora; az étel neve „gulyáshús” volt, a németbe „Gulasch” alakban került. – „gulyás“ ist ursprünglich der Hirt der Rinderherde; das Gericht hieß „gulyáshús“ – Hirtenfleisch – und kam als „Gulasch“ ins Deutsche.
Az anyagnak nincs természetes egysége; edény, csomagolás vagy mértékegység neve teszi megszámlálhatóvá. – Ein Stoff hat keine natürliche Einheit; der Name eines Gefäßes, einer Verpackung oder einer Maßeinheit macht ihn zählbar.
Egy pohár víz az asztalon van. – Ein Glas Wasser steht auf dem Tisch.
Két pohár tej elég. – Zwei Gläser Milch reichen.
Két kiló rizs van a zsákban. – Im Sack sind zwei Kilo Reis.
Egy üveg bor az asztalon áll. – Eine Flasche Wein steht auf dem Tisch.
Tíz deka sonka elég. – Hundert Gramm Schinken reichen.
A szám, az egység neve és az anyagnév egyaránt többesjel nélkül marad: „két pohár tej” (→ 3.4.7). – Zahl, Einheitswort und Stoffname bleiben alle ohne Pluralzeichen: „két pohár tej“ – zwei Gläser Milch (→ 3.4.7).
A magyar a két szót egyszerűen egymás mellé teszi, mint a német; az angol, a francia és a spanyol elöljárót használ. – Das Ungarische stellt die beiden Wörter einfach nebeneinander wie das Deutsche; Englisch, Französisch und Spanisch verwenden eine Präposition.
Az orosz és a latin az anyagot birtokos esetbe teszi: „стакан воды”, „poculum aquae”. – Russisch und Latein setzen den Stoff in den Genitiv: „стакан воды“, „poculum aquae“ – ein Glas Wasser.
A „deka” a „dekagramm” rövidülése, tíz grammot jelent, mint Ausztriában a „Deka”. – „deka“ ist die Kurzform von „dekagramm“ und bedeutet zehn Gramm, wie in Österreich „Deka“.
Két darab kenyér elég. – Zwei Stück Brot reichen.
Három szelet kenyér maradt. – Drei Scheiben Brot sind übrig geblieben.
Egy szál virág van a vázában. – In der Vase steht eine einzelne Blume.
Egy fej salátát veszek. – Ich kaufe einen Kopf Salat.
Egy pár virslit kérek. – Ich hätte gern ein Paar Würstchen.
Több ilyen szó testrész neve: a „fej” a salátához és a hagymához, a „szem” a szőlőhöz illik. – Mehrere dieser Wörter sind Körperteilnamen: „fej“ – Kopf – passt zu Salat und Zwiebel, „szem“ – Auge – zur Weintraube.
A „pár” két jelentése a németével egyezik: egy pár cipő, de pár nap. – Die zwei Bedeutungen von „pár“ stimmen mit dem Deutschen überein: ein Paar Schuhe, aber ein paar Tage.
Sok gyerek játszik az udvaron. – Viele Kinder spielen im Hof.
Néhány vendég még vár. – Einige Gäste warten noch.
Kevés víz maradt a pohárban. – Im Glas ist wenig Wasser übrig geblieben.
A mennyiségjelző után is egyes szám áll, és az ige is egyes számú. – Auch nach einer Mengenangabe steht der Singular, und auch das Verb steht im Singular.
A „sok” megszámlálható és nem megszámlálható dolog előtt egyaránt áll, ahol a német „viele” és „viel”, az angol „many” és „much” szót választ (→ 8.6). – „sok“ steht vor Zählbarem und Nicht-Zählbarem gleichermaßen, wo das Deutsche zwischen „viele“ und „viel“, das Englische zwischen „many“ und „much“ wählt (→ 8.6).
A gyűjtőnév maga is megszámlálható; többes száma csoportokat számlál, nem tagokat. – Der Sammelname ist selbst zählbar; sein Plural zählt Gruppen, nicht Mitglieder.
A csapatok a pályán várnak. – Die Mannschaften warten auf dem Spielfeld.
Két csapat játszik ma. – Heute spielen zwei Mannschaften.
A rendőrség nyomoz, a közönség tapsol. – Die Polizei ermittelt, das Publikum klatscht.
A brit angol ilyenkor gyakran többes számú igét tesz („the police are”); a magyar a némethez és a spanyolhoz hasonlóan egyes számot. – Das britische Englisch setzt hier oft das Verb in den Plural („the police are“); das Ungarische setzt wie das Deutsche und das Spanische den Singular.
Az anyagnév is állhat többes számban; ilyenkor fajtát vagy adagot jelent. – Auch ein Stoffname kann im Plural stehen; dann bedeutet er Sorten oder Portionen.
A borok különböző vidékekről származnak. – Die Weine stammen aus verschiedenen Regionen.
Két kávét kérek. – Ich hätte gern zwei Kaffee.
A boltban sokféle sajt kapható. – Im Laden gibt es vielerlei Käse.
A „-féle” utótag fajtát jelöl, utána egyes szám áll, mint a német „-erlei” után. – Das Glied „-féle“ bezeichnet die Sorte; danach steht der Singular, wie nach deutsch „-erlei“.
Hogy egy szó egységnek vagy tömegnek számít-e, azt minden nyelv maga dönti el. – Ob ein Wort als Einheit oder als Masse gilt, legt jede Sprache selbst fest.
A bútorok újak. – Die Möbel sind neu.
A „bútor” egyetlen bútordarab; az angol „furniture” nem megszámlálható tömeg. – „bútor“ ist ein einzelnes Möbelstück; englisch „furniture“ ist eine nicht zählbare Masse.
Szőlőt eszem, babot főzök. – Ich esse Weintrauben, ich koche Bohnen.
A magyar sok apró, egyforma dolgot tömegként kezel, ahol a német többes számot használ; az egy darab neve „egy szem szőlő”, „egy szem bab”. – Das Ungarische nimmt viele kleine, gleichartige Dinge als Masse, wo das Deutsche den Plural setzt; das einzelne Stück heißt „egy szem szőlő“ – eine Weinbeere –, „egy szem bab“ – eine Bohne.
Egy hajszál van a levesben. – Ein Haar ist in der Suppe.
Egyes gyűjtőnevek képzettek: „növényzet”, „tollazat”, „diákság”, „lakosság”, „fenyő” → „fenyves”. – Manche Sammelnamen sind abgeleitet: „növényzet“ – Vegetation –, „tollazat“ – Gefieder –, „diákság“ – Schülerschaft –, „lakosság“ – Bevölkerung –, „fenyő“ – Nadelbaum – → „fenyves“ – Nadelwald.
A fenyvesben csend van. – Im Nadelwald ist es still.
A mennyiségi kapcsolatban csak az utolsó szó kapja a ragot. – In der Mengenverbindung bekommt nur das letzte Wort die Endung.
Egy pohár vizet kérek. – Ich hätte gern ein Glas Wasser.
A gyerek egy pohár tejjel reggelizik. – Das Kind frühstückt mit einem Glas Milch.
A német fordítva az első szót ragozza: „mit einem Glas Milch”. – Das Deutsche beugt umgekehrt das Maßwort: „mit einem Glas Milch“.
Az „egy pohár bor” bor egy pohárban, a „borospohár” a borra szánt pohár, akár üres is. – „egy pohár bor“ ist Wein in einem Glas, „borospohár“ das für Wein bestimmte Glas, auch wenn es leer ist.
Wortschatz
- gyűjtőnév {gyűjtő·NÉV} – Sammler·NAME(Sammelname)
- egyes szám – Singular
- többes szám – Plural
- csapat – Mannschaft
- tagok – Mitglieder
- család – Familie
- erdő – Wald
- nép – Volk
- tömeg – Menge, Masse
- nyáj – Schafherde
- gulya – Rinderherde
- ménes {ménES} – Hengst·(SAMMLUNG)(Pferdeherde)
- konda – Schweineherde
- falka – Rudel
- gulyás {gulyáS} – Rinderherde·(BERUF)(Rinderhirt; Gulasch)
- pohár – Glas
- üveg – Flasche; Glas
- kiló – Kilo
- deka – zehn Gramm
- darab – Stück
- szelet – Scheibe
- szál – Faden, Halm
- pár – Paar; ein paar
- sok – viel, viele
- kevés – wenig, wenige
- néhány – einige
- mennyiségjelző {mennyiség·JELZŐ} – Menge·ATTRIBUT(Mengenangabe)
- rendőrség {rend·ŐRség} – Ordnung·WÄCHTER·(Gemeinschaft)(Polizei)
- sokféle {sok·FÉLE} – viel·ART(vielerlei)
- bútor – Möbelstück
- szőlő – Weintrauben
- bab – Bohnen
- hajszál {haj·SZÁL} – Haar·FADEN(einzelnes Haar)
- lakosság {lakosSÁG} – Einwohner·SCHAFT(Bevölkerung)
- fenyves – Nadelwald
- vizet – Wasser (Objekt)
- tejjel – mit Milch
- borospohár {borOS·pohár} – Wein·(EIGENSCHAFT)·Glas(Weinglas)
5.Főnevesült melléknevek és számnevek – Substantivierte Adjektive und Zahlwörter (→ 3.1.5)
A melléknév és a számnév jelzett szó nélkül is állhat, és maga nevezi meg a személyt vagy a dolgot. – Adjektiv und Zahlwort können ohne Bezugswort stehen und selbst die Person oder Sache benennen.
A piros autó drága. – Das rote Auto ist teuer.
A piros drága. – Das rote ist teuer.
A kéket kérem. – Ich hätte gern das blaue.
Az „a piros” csak akkor érthető, ha a helyzet megmutatja, melyik autóról van szó. – „a piros“ ist nur verständlich, wenn die Lage zeigt, welches Auto gemeint ist.
Ezt a szerepváltást főnevesülésnek nevezik. – Diesen Rollenwechsel nennt man „főnevesülés“ – Substantivierung.
A „főnevesül” jelentése „főnévvé válik”: „főnév”, „-es” és az „-ül” igeképző. – „főnevesül“ bedeutet „wird zum Substantiv“: aus „főnév“, „-es“ und dem Verbsuffix „-ül“ – werden.
Az angol támasztószót használ („the blue one”), a francia és a spanyol a névelővel teszi önállóvá a melléknevet („le bleu”, „el azul”). – Das Englische braucht ein Stützwort („the blue one“), Französisch und Spanisch machen das Adjektiv mit dem Artikel selbstständig („le bleu“, „el azul“).
A főnevesült melléknév a főnév toldalékait kapja: tárgyragot, többesjelet, esetragot. – Das substantivierte Adjektiv nimmt die Endungen des Substantivs an: Objektendung, Pluralzeichen, Fallendung.
Melyik táskát kéred? – A nagyot. – Welche Tasche möchtest du? – Die große.
A pirosat kérem, nem a fehéret. – Ich hätte gern den roten, nicht den weißen.
A fiatalok a parkban beszélgetnek. – Die jungen Leute unterhalten sich im Park.
Ezek a toldalékok ugyanazok, mint bármely főnéven; a főnevesülésnek nincs külön képzője. – Diese Endungen sind dieselben wie an jedem Substantiv; die Substantivierung hat kein eigenes Suffix.
A kötőhangot és a többesjelet a melléknév ragozása szabja meg: „feketét”, „kicsit”, „fiatalt” (→ 9.3). – Bindevokal und Pluralendung regelt die Beugung des Adjektivs: „feketét“ – das schwarze –, „kicsit“ – das kleine –, „fiatalt“ – den jungen Menschen (→ 9.3).
Leggyakrabban személyt neveznek meg így; ehhez nem kell kiválasztó helyzet. – Am häufigsten werden so Personen benannt; dafür ist keine Auswahlsituation nötig.
A beteg pihen. – Der Kranke ruht sich aus.
A betegek várnak. – Die Kranken warten.
A fiatal segít az idősnek. – Der junge Mensch hilft dem älteren.
A szegények segítséget kapnak. – Die Armen bekommen Hilfe.
A gazdagok nagy házakban laknak. – Die Reichen wohnen in großen Häusern.
A hozzágondolt szó az „ember”. – Das mitgedachte Wort ist „ember“ – Mensch.
A „beteg” nem jelöl nemet és kisbetűs, a német viszont „der Kranke” és „die Kranke” alakot különböztet meg. – „beteg“ zeigt kein Geschlecht und wird klein geschrieben, das Deutsche unterscheidet dagegen „der Kranke“ und „die Kranke“.
A francia „les pauvres”, a spanyol „los pobres” és a latin „pauperes” a magyarhoz hasonlóan a melléknév többes számát használja. – Französisch „les pauvres“, spanisch „los pobres“ und lateinisch „pauperes“ verwenden wie das Ungarische den Plural des Adjektivs.
Két jegy kell. – Zwei Fahrkarten werden gebraucht.
Kettő kell. – Zwei werden gebraucht.
Három almát kérek. – Ich hätte gern drei Äpfel.
Hármat kérek. – Ich hätte gern drei.
A főnév előtt a számnév változatlan, egyedül állva maga kapja a toldalékot. – Vor dem Substantiv bleibt das Zahlwort unverändert; allein stehend trägt es selbst die Endung.
A „két” csak főnév előtt, a „kettő” csak önállóan áll; nem cserélhetők fel (→ 8.1). – „két“ steht nur vor einem Substantiv, „kettő“ nur allein; sie sind nicht austauschbar (→ 8.1).
Önálló tárgyként: „egyet”, „kettőt”, „hármat”, „négyet”, „hetet”, „tizet”. – Allein als Objekt: „egyet“ – eins –, „kettőt“ – zwei –, „hármat“ – drei –, „négyet“ – vier –, „hetet“ – sieben –, „tizet“ – zehn.
A második vonat késik; a második késik. – Der zweite Zug hat Verspätung; der zweite hat Verspätung.
Ha a jelzett szó csak az összefüggésből hiányzik, kihagyásról van szó, nem új szóról. – Fehlt das Bezugswort nur wegen des Zusammenhangs, handelt es sich um eine Auslassung, nicht um ein neues Wort.
Melyik pulóvert veszed meg? – A zöldet. – Welchen Pullover kaufst du? – Den grünen.
A nagyot veszem meg. – Ich kaufe die große.
Az igekötő azért kerül hátra, mert a hangsúlyos kiválasztás az ige előtt áll (→ 14.10). – Das Präfix rückt nach hinten, weil die betonte Auswahl vor dem Verb steht (→ 14.10).
Valami édeset kérek. – Ich hätte gern etwas Süßes.
A német helyesírás megkülönbözteti a kettőt: „den grünen” kisbetűvel, „das Grüne” nagybetűvel. – Die deutsche Rechtschreibung unterscheidet beides: „den grünen“ klein, „das Grüne“ groß.
Néhány melléknevet olyan gyakran használnak személyre, hogy főnévnek számít; ez a szófajváltás. – Manche Adjektive werden so oft für Personen gebraucht, dass sie als Substantive gelten; das ist der Wortartwechsel.
A szótár a „beteg” szót melléknévként és főnévként is közli. – Das Wörterbuch führt „beteg“ als „krank“ und als „Patient“.
A beteg az orvossal beszél. – Der Patient spricht mit dem Arzt.
A szófajváltás biztos jele a birtokos személyjel, mert melléknévnek nem lehet birtokosa. – Ein sicheres Zeichen des Wortartwechsels ist das Possessivsuffix, denn ein Adjektiv kann keinen Besitzer haben.
Az ismerősöm Debrecenben lakik. – Mein Bekannter wohnt in Debrecen.
A rokonaink vasárnap jönnek. – Unsere Verwandten kommen am Sonntag.
A magyarok szeretik a paprikát. – Die Ungarn mögen Paprika.
A népneveknél a szófajváltás teljes: a „magyar” és a „német” melléknév és főnév is. – Bei den Völkernamen ist der Wortartwechsel vollständig: „magyar“ ist „ungarisch“ und „Ungar“, „német“ ist „deutsch“ und „Deutscher“.
A „német” egy szláv szóra megy vissza, amely „néma, érthetetlenül beszélő” embert jelentett; vö. orosz „немец”. – „német“ geht auf ein slawisches Wort für „stumm, unverständlich redend“ zurück; vgl. russisch „немец“ – Deutscher.
A melléknév elvont tulajdonságot is megnevezhet: A jó és a rossz nem mindig válik el élesen. – Ein Adjektiv kann auch eine abstrakte Eigenschaft benennen: Das Gute und das Schlechte lassen sich nicht immer klar trennen.
Minden jót! – Alles Gute!
Sok szépet hallottam róla. – Ich habe viel Schönes über ihn gehört.
A spanyol erre külön névelőt használ („lo bueno”), a magyar nem jelöl nyelvtani nemet, és külön névelőt sem használ. – Das Spanische hat dafür einen eigenen Artikel („lo bueno“); das Ungarische braucht weder Geschlecht noch besonderen Artikel.
A „Mi újság?” kérdésben az „újság” szó szerint „újdonság”. – In der Frage „Mi újság?“ – Was gibt’s Neues? – ist „újság“ wörtlich „Neuheit“.
A kettő páros szám, a három páratlan. – Die Zwei ist eine gerade Zahl, die Drei eine ungerade.
A számjegy, az osztályzat és a járat neve „-s” képzős szó: „kettes”, „hármas”, „ötös”. – Ziffer, Schulnote und Liniennummer heißen mit Wörtern auf „-s“: „kettes“, „hármas“, „ötös“.
Péter ötöst kapott matekból. – Péter hat in Mathe eine Fünf bekommen – die beste Note.
A hatossal megyek. – Ich fahre mit der Sechs.
A magyar osztályzatok sorrendje a némethez képest fordított: az ötös a legjobb, az egyes a legrosszabb. – Die ungarischen Noten laufen umgekehrt wie die deutschen: „ötös“ ist die beste, „egyes“ die schlechteste.
Budapesten a négyes és a hatos villamos a Nagykörúton jár. – In Budapest fahren die Straßenbahnen Vier und Sechs über den Großen Ring.
Wortschatz
- főnevesülés {fő·NEVesÜLés} – Haupt·NAME·(Eigenschaft)·WERDEN·ung(Substantivierung)
- melléknév {mellék·NÉV} – Neben·NAME(Adjektiv)
- számnév {szám·NÉV} – Zahl·NAME(Zahlwort)
- piros – rot
- kéket – das blaue (Objekt)
- nagyot – das große (Objekt)
- fehéret – das weiße (Objekt)
- feketét – das schwarze (Objekt)
- fiatalok – die jungen Leute
- beteg – krank; Kranker, Patient
- betegek – die Kranken
- idősnek – dem älteren Menschen
- szegények – die Armen
- gazdagok – die Reichen
- két – zwei (vor Substantiv)
- kettő – zwei (allein)
- hármat – drei (Objekt)
- hetet – sieben (Objekt)
- tizet – zehn (Objekt)
- második – zweiter, zweite, zweites
- kihagyás {ki·HAGYás} – aus·LASSEN·ung(Auslassung)
- zöldet – den grünen (Objekt)
- édeset – Süßes (Objekt)
- szófajváltás {szó·FAJ·váltÁS} – Wort·ART·wechseln·UNG(Wortartwechsel)
- ismerősöm – mein Bekannter
- rokonaink – unsere Verwandten
- magyarok – die Ungarn
- jót – Gutes (Objekt)
- szépet – Schönes (Objekt)
- újság {újSÁG} – neu·HEIT(Neuigkeit; Zeitung)
- kettes {kettes} – Zwei (Ziffer, Note, Linie)
- ötös {ötös} – Fünf (beste Note)
- hatossal {hatos·sal} – mit der Sechs
6.Igéből képzett főnevek – Aus Verben gebildete Substantive (→ 3.1.6)
Képzővel az igéből főnév lesz, amely tevékenységet, eredményt vagy szereplőt nevez meg. – Mit einem Bildungssuffix wird aus einem Verb ein Substantiv, das eine Tätigkeit, ihr Ergebnis oder einen Beteiligten benennt.
Éva olvas. – Éva liest.
Az olvasás öröm. – Lesen ist eine Freude.
Péter fut, és a futás egészséges. – Péter läuft, und Laufen ist gesund.
Az „olvas” állítmány, az „olvasás” főnév: névelővel áll, alany, és nincs személyragja. – „olvas“ ist Prädikat, „olvasás“ ein Substantiv: Es steht mit Artikel, ist Subjekt und hat keine Personalendung.
A szófajt váltó képző neve „főnévképző”; a „képző” a „képez” igéhez tartozik. – Das Suffix, das die Wortart wechselt, heißt „főnévképző“ – Substantivbildungssuffix –; „képző“ gehört zu „képez“ – bildet.
A képző új szót alkot; az esetragok és a személyragok csak utána járulnak a szóhoz. – Das Bildungssuffix schafft ein neues Wort; Fall- und Personalendungen treten erst danach an.
A latin nyelvtan az ilyen szót „nomen actionis”-nak, a cselekvés nevének hívja. – Die lateinische Grammatik nennt ein solches Wort „nomen actionis“ – Name der Handlung.
A leggyakoribb képző az „-ás/-és”, a hangrend szerint: magas hangrendű igéhez „-és”, mély hangrendűhöz „-ás” járul (→ 2.4). – Das häufigste Suffix ist „-ás/-és“, nach der Vokalharmonie: an Verben mit vorderen Vokalen tritt „-és“, an solche mit hinteren „-ás“ (→ 2.4).
A főzés időt igényel. – Kochen braucht Zeit.
A tanulás figyelmet igényel. – Lernen erfordert Aufmerksamkeit.
A takarítás sokáig tart. – Das Putzen dauert lange.
A nevetés ragadós. – Lachen ist ansteckend.
Azok az igék, amelyeknek egyetlen magánhangzója „í”, többnyire „-ás”-t kapnak: „írás”, „hívás”, „sírás”. – Verben mit „í“ als einzigem Vokal nehmen meist „-ás“: „írás“ – Schreiben –, „hívás“ – Anruf –, „sírás“ – Weinen.
Ez e szavak sajátsága, nem az „í” hang szabálya: „épít” → „építés”. – Das ist eine Eigenschaft dieser Wörter, keine Regel des Lautes „í“: „épít“ – baut – → „építés“ – Bau.
Az „-ik” végű igék az „-ik” nélküli tőhöz kapják a képzőt: „úszik” → „úszás”, „lakik” → „lakás”. – Verben auf „-ik“ bekommen das Suffix am Stamm ohne „-ik“: „úszik“ – schwimmt – → „úszás“ – Schwimmen –, „lakik“ – wohnt – → „lakás“ – Wohnung.
Az úszás jó sport. – Schwimmen ist ein guter Sport.
A képző nagyon termékeny, de néhány igének gyakoribb saját főneve van: „sétál” → „séta”, „játszik” → „játék”, „beszél” → „beszéd”. – Das Suffix ist sehr produktiv, aber manche Verben haben ein eigenes, häufigeres Substantiv: „sétál“ – spaziert – → „séta“ – Spaziergang –, „játszik“ – spielt – → „játék“ – Spiel –, „beszél“ – spricht – → „beszéd“ – Rede.
A beszélgetés érdekes. – Die Unterhaltung ist interessant.
A „beszélgetés” nem a „beszél”, hanem a „beszélget” igéből képzett. – „beszélgetés“ ist nicht von „beszél“, sondern von „beszélget“ – unterhält sich – gebildet.
A képzett szó teljes értékű főnév: alany, tárgy, névelővel áll, és ragot kap. – Das abgeleitete Wort ist ein vollwertiges Substantiv: Es ist Subjekt oder Objekt, steht mit Artikel und nimmt Endungen an.
Szeretem az olvasást. – Ich lese gern (wörtlich: Ich mag das Lesen).
A javítás drága. – Die Reparatur ist teuer.
Az indulás reggel hatkor lesz. – Die Abfahrt ist morgens um sechs.
A sorrend mindig ugyanaz: előbb a képző, azután a rag: „olvasást”. – Die Reihenfolge ist immer dieselbe: zuerst das Bildungssuffix, dann die Endung: „olvasást“.
A „szeretem” határozott ragozású, mert „az olvasást” határozott tárgy. – „szeretem“ steht in der bestimmten Konjugation, weil „az olvasást“ ein bestimmtes Objekt ist.
A képző nem a szótári alakhoz, hanem ahhoz a tőhöz járul, amelyet az ige más toldalékok előtt is mutat (→ 2.10). – Das Suffix tritt nicht an die Wörterbuchform, sondern an den Stamm, den das Verb auch vor anderen Endungen zeigt (→ 2.10).
Az evés most nem fontos. – Essen ist jetzt nicht wichtig.
Az ivás szükséges. – Trinken ist notwendig.
Az alvás segít. – Schlafen hilft.
Az „eszik”, „iszik”, „alszik” igék „v”-s tövet mutatnak, mint az „evett”, „ivott”, „alvó” alakban; „eszés” vagy „iszás” nincs. – „eszik“, „iszik“, „alszik“ zeigen einen Stamm mit „v“, wie in „evett“ – aß –, „ivott“ – trank –, „alvó“ – schlafend –; Formen wie „eszés“ oder „iszás“ gibt es nicht.
Az „énekel”, „mozog”, „őriz” igéknél az utolsó tőhangzó kiesik: „éneklés”, „mozgás”, „őrzés”. – Bei „énekel“ – singt –, „mozog“ – bewegt sich –, „őriz“ – bewacht – fällt der letzte Stammvokal aus: „éneklés“ – Singen –, „mozgás“ – Bewegung –, „őrzés“ – Bewachung.
A mozgás egészséges. – Bewegung ist gesund.
Az „evés” és „ivás” szónál régebbi az „étel” és az „ital”, amely az ige eredeti rövid tövére megy vissza. – Älter als „evés“ und „ivás“ sind „étel“ – Speise – und „ital“ – Getränk –, die auf den ursprünglichen kurzen Stamm des Verbs zurückgehen.
Az „-ás/-és” képzős szó elsősorban folyamatot jelöl, de sokszor eredményt, helyet vagy eszközt is. – Das Wort auf „-ás/-és“ bezeichnet zuerst den Vorgang, oft aber auch das Ergebnis, den Ort oder das Gerät.
A fordítás két óráig tartott. – Das Übersetzen dauerte zwei Stunden.
A fordítás az asztalon van. – Die Übersetzung liegt auf dem Tisch.
Az ülés kényelmes. – Der Sitz ist bequem.
Az ülés kilenckor kezdődik. – Die Sitzung beginnt um neun.
A kiállítás holnap nyílik. – Die Ausstellung wird morgen eröffnet.
A német „-ung” ugyanígy kettős: a „Übersetzung” tevékenység és könyv is. – Das deutsche „-ung“ ist ebenso doppeldeutig: „Übersetzung“ ist Tätigkeit und Buch.
Az angol „building” építést és épületet, az orosz „чтение” olvasást és olvasmányt is jelent. – Englisch „building“ bedeutet „Bauen“ und „Gebäude“, russisch „чтение“ „Lesen“ und „Lektüre“.
Az „-ó/-ő” képzős alak eredetileg folyamatos melléknévi igenév: „az olvasó ember” (→ 12.5). – Die Form auf „-ó/-ő“ ist ursprünglich das Partizip Präsens: „az olvasó ember“ – der lesende Mensch (→ 12.5).
Sok ilyen alak főnévként a cselekvőt vagy az eszközt nevezi meg. – Viele dieser Formen benennen als Substantiv den Handelnden oder das Gerät.
Az író új regényen dolgozik. – Der Schriftsteller arbeitet an einem neuen Roman.
Az eladó segít a vevőnek. – Der Verkäufer hilft dem Käufer.
A hűtő üres. – Der Kühlschrank ist leer.
A porszívó hangos. – Der Staubsauger ist laut.
A főnévi jelentés gyakran szűkebb az igenévnél: az „író” nem mindenki, aki ír, hanem az irodalmi művek szerzője. – Die Bedeutung als Substantiv ist oft enger als das Partizip: „író“ ist nicht jeder, der schreibt, sondern der Schriftsteller.
A „vevő” ugyanazt a „v”-s tövet mutatja, mint az „evés” és az „ivás”: „vesz” → „vev-”. – „vevő“ – Käufer – zeigt denselben „v“-Stamm wie „evés“ und „ivás“: „vesz“ → „vev-“.
További képzők főleg eredményt jelölnek: „-mány/-mény”, „-vány/-vény”, „-at/-et”. – Weitere Suffixe bezeichnen vor allem das Ergebnis: „-mány/-mény“, „-vány/-vény“, „-at/-et“.
A festő a festményen dolgozik. – Der Maler arbeitet an dem Gemälde.
A sütemény finom. – Das Gebäck ist lecker.
Ez jó gondolat. – Das ist ein guter Gedanke.
Egy igéből egész szócsalád lesz: „olvas”, „olvasás”, „olvasó”, „olvasmány”. – Aus einem Verb wird eine ganze Wortfamilie: „olvas“ – liest –, „olvasás“ – Lesen –, „olvasó“ – Leser –, „olvasmány“ – Lektüre.
Hasonlóan a latinban: „legere”, „lectio”, „lector”. – Ähnlich im Lateinischen: „legere“ – lesen –, „lectio“ – das Lesen –, „lector“ – Leser.
Hogy melyik igéhez melyik képző tartozik, az szókincsbeli tudás; a képzőket a 13.3 tárgyalja. – Welches Suffix zu welchem Verb gehört, ist Wortwissen; die Bildungssuffixe behandelt 13.3.
A „szeret” igéhez a „szeretet” (vonzalom) és a „szerelem” (szerelmi érzés) tartozik. – Zu „szeret“ – liebt – gehören „szeretet“ – Liebe, Zuneigung – und „szerelem“ – Liebe, Verliebtheit.
Apa reggel újságot olvas. – Vater liest morgens Zeitung.
Az újságolvasás tíz percig tart. – Das Zeitunglesen dauert zehn Minuten.
Az ige tárgya a főnévben az összetétel előtagja lesz, tárgyrag nélkül, mint a németben. – Das Objekt des Verbs wird im Substantiv zum Vorderglied des Kompositums, ohne Objektendung, wie im Deutschen.
A kenyérsütés sok időt igényel. – Das Brotbacken braucht viel Zeit.
A „tanácsot ad” kapcsolatból „tanácsadás” lesz, az „autót vezet” kapcsolatból „autóvezetés”. – Aus „tanácsot ad“ – gibt Rat – wird „tanácsadás“ – Beratung –, aus „autót vezet“ – fährt Auto – „autóvezetés“ – Autofahren.
Olvasni jó. – Lesen ist gut.
Szeretek olvasni. – Ich lese gern.
A főnévi igenév igealak, nem főnév: névelő nélkül áll, tárgya lehet, és nem kap esetragot (→ 12.1). – Der Infinitiv ist eine Verbform, kein Substantiv: Er steht ohne Artikel, kann ein Objekt haben und nimmt keine Fallendung an (→ 12.1).
Ezért a „szeretek” után főnévi igenév, a „szeretem” után határozott tárgy áll: „az olvasást”. – Deshalb steht nach „szeretek“ der Infinitiv, nach „szeretem“ das bestimmte Objekt „az olvasást“.
A német „beim Lesen” megfelelője „olvasás közben”. – Dem deutschen „beim Lesen“ entspricht „olvasás közben“.
Az angol „reading” mindkét magyar alakot lefedi, a spanyol a főnévi igenevet névelővel is használja: „el leer”. – Englisch „reading“ deckt beide ungarischen Formen ab, das Spanische gebraucht den Infinitiv auch mit Artikel: „el leer“ – das Lesen.
Wortschatz
- főnévképző {fő·NÉV·képző} – Haupt·NAME·Bildner(Substantivbildungssuffix)
- képző – Bildungssuffix
- olvasás {olvasÁS} – lesen·UNG(Lesen)
- futás {futÁS} – laufen·UNG(Laufen)
- főzés {főzÉS} – kochen·UNG(Kochen)
- tanulás {tanulÁS} – lernen·UNG(Lernen)
- takarítás {takarítÁS} – putzen·UNG(Putzen)
- írás {írÁS} – schreiben·UNG(Schreiben; Schrift)
- építés {építÉS} – bauen·UNG(Bau)
- úszás {úszÁS} – schwimmen·UNG(Schwimmen)
- lakás {lakÁS} – wohnen·UNG(Wohnung)
- beszélgetés {beszélgetÉS} – sich unterhalten·UNG(Unterhaltung)
- javítás {javítÁS} – reparieren·UNG(Reparatur)
- indulás {indulÁS} – abfahren·UNG(Abfahrt)
- evés {evÉS} – essen·UNG(Essen)
- ivás {ivÁS} – trinken·UNG(Trinken)
- alvás {alvÁS} – schlafen·UNG(Schlafen)
- mozgás {mozgÁS} – sich bewegen·UNG(Bewegung)
- étel – Speise
- ital – Getränk
- fordítás {fordítÁS} – übersetzen·UNG(Übersetzen; Übersetzung)
- ülés {ülÉS} – sitzen·UNG(Sitz; Sitzung)
- kiállítás {ki·ÁLLÍTás} – aus·STELLEN·ung(Ausstellung)
- író {írÓ} – schreiben·(PARTIZIP)(Schriftsteller)
- eladó {el·ADó} – weg·GEBEN·(Partizip)(Verkäufer)
- vevő – Käufer, Kunde
- hűtő {hűtŐ} – kühlen·(PARTIZIP)(Kühlschrank)
- porszívó {por·SZÍVó} – Staub·SAUGEN·(Partizip)(Staubsauger)
- festmény {festMÉNY} – malen·(ERGEBNIS)(Gemälde)
- sütemény {sütEMÉNY} – backen·(ERGEBNIS)(Gebäck)
- gondolat {gondolAT} – denken·(ERGEBNIS)(Gedanke)
- olvasmány {olvasMÁNY} – lesen·(ERGEBNIS)(Lektüre)
- újságolvasás {újság·OLVASás} – Zeitung·LESEN·ung(Zeitunglesen)
- tanácsadás {tanács·ADás} – Rat·GEBEN·ung(Beratung)
- olvasni – lesen (Infinitiv)
- főnévi {fő·névi} igenév {ige·név} – Infinitiv
7.A főnév mondatbeli szerepei – Syntaktische Funktionen des Substantivs (→ 3.1.7)
A tanár könyvet olvas. – Die Lehrkraft liest ein Buch.
A gyerek látja a tanárt. – Das Kind sieht die Lehrkraft.
Péter tanár. – Péter ist Lehrer.
Anna a tanárnak ír. – Anna schreibt der Lehrkraft.
A négy mondatban a „tanár” mindig főnév; csak a mondatbeli szerepe változik. – In allen vier Sätzen ist „tanár“ ein Substantiv; nur seine Aufgabe im Satz ändert sich.
A szófaj azt mondja meg, milyen szó; a mondatrész azt, mit tesz a mondatban. – Die Wortart sagt, was für ein Wort es ist; das Satzglied, was es im Satz tut.
A „mondat” a „mond” igéhez tartozik, a „rész” jelentése „Teil”: „mondatrész”. – „mondat“ – Satz – gehört zu „mond“ – sagt –, „rész“ heißt „Teil“: „mondatrész“ – Satzglied.
A mondatrész ritkán áll csak a főnévből; a névelő is hozzátartozik: az alany „a tanár”, a tárgy „a tanárt”. – Ein Satzglied besteht selten nur aus dem Substantiv; der Artikel gehört dazu: Subjekt ist „a tanár“, Objekt „a tanárt“.
Az alany azt nevezi meg, aki cselekszik, vagy akiről szó van. – Das Subjekt nennt, wer handelt oder von wem die Rede ist.
A gyerek almát eszik. – Das Kind isst einen Apfel.
A macska a kertben alszik. – Die Katze schläft im Garten.
Az alany ragtalan; ezt a szótári alapalakot alanyesetnek nevezik. – Das Subjekt hat keine Endung; diese Grundform des Wörterbuchs nennt man „alanyeset“ – Subjektfall, Nominativ.
Az ige igazodik az alanyhoz: „a gyerek eszik”, de „a gyerekek esznek”. – Das Verb richtet sich nach dem Subjekt: „a gyerek eszik“ – das Kind isst –, aber „a gyerekek esznek“ – die Kinder essen.
A latin „subiectum” az „alá vetett”: amiről valamit állítanak. – Lateinisch „subiectum“ ist das „Daruntergelegte“: das, worüber etwas ausgesagt wird.
A tárgy azt nevezi meg, amire a cselekvés irányul. – Das Objekt nennt, worauf die Handlung gerichtet ist.
Anna levelet ír. – Anna schreibt einen Brief.
Anna keresi a táskát. – Anna sucht die Tasche.
A tárgy ragja a „-t”, kötőhanggal („könyvet”) vagy megnyúlt véghangzóval („almát”) (→ 3.5). – Die Endung des Objekts ist „-t“, mit Bindevokal („könyvet“) oder mit verlängertem Endvokal („almát“) (→ 3.5).
Határozott tárgy mellett az ige is határozott alakot vesz fel: „lát” → „látja”, „keres” → „keresi” (→ 1.6.5). – Bei einem bestimmten Objekt wechselt auch das Verb in die bestimmte Form: „lát“ → „látja“, „keres“ → „keresi“ (→ 1.6.5).
A „tárgy” egyben dolog és téma is; a „tantárgy” az iskolai tárgy. – „tárgy“ ist zugleich „Gegenstand“ und „Thema“; „tantárgy“ ist das Schulfach.
Az állítmány az alanyról szóló közlés magja; főnév is lehet. – Das Prädikat ist der Kern der Aussage über das Subjekt; es kann auch ein Substantiv sein.
Anna orvos. – Anna ist Ärztin.
A szomszéd mérnök. – Der Nachbar ist Ingenieur.
Jelen időben, harmadik személyben nincs „van” ige. – Im Präsens steht in der dritten Person kein Verb „van“ – ist.
Ha a mondat azt mondja meg, hol van valaki, áll a „van”: Anna a boltban van. – Sagt der Satz, wo jemand ist, steht „van“: Anna ist im Laden.
Más személyben és időben a létige megjelenik: Én orvos vagyok; Anna orvos volt. – In anderen Personen und Zeiten erscheint das Verb „sein“: Ich bin Arzt; Anna war Ärztin.
Az orosz jelen időben szintén elhagyja a létigét: „Анна врач”. – Auch das Russische lässt im Präsens die Kopula weg: „Анна врач“ – Anna ist Ärztin.
Az „állítmány” az „állít” igéből képzett: amit az alanyról állítanak. – „állítmány“ – Prädikat – ist von „állít“ – behauptet – abgeleitet: das, was vom Subjekt behauptet wird.
A határozó azt mondja meg, hol, hová, mikor, mivel történik valami. – Die Umstandsbestimmung sagt, wo, wohin, wann, womit etwas geschieht.
A gyerek iskolába megy. – Das Kind geht zur Schule.
A vonat hétfőn érkezik. – Der Zug kommt am Montag an.
A vendég vonattal jön. – Der Gast kommt mit dem Zug.
Anna ceruzával ír. – Anna schreibt mit einem Bleistift.
A főnév ragja fejezi ki a viszonyt; a német erre többnyire elöljárót használ. – Die Endung des Substantivs drückt die Beziehung aus; das Deutsche braucht dafür meist eine Präposition.
A „határozó” a „határoz” igéből jön, ez pedig a „határ” szóból: határozni annyi, mint körülhatárolni. – „határozó“ kommt von „határoz“ – bestimmt –, und dieses von „határ“ – Grenze –: bestimmen heißt eingrenzen.
A rag segít, de egyedül nem dönt: a „-ben” a „kertben” alakban helyet, a „szeptemberben” alakban időt jelöl. – Die Endung hilft, entscheidet aber nicht allein: „-ben“ bezeichnet in „kertben“ – im Garten – einen Ort, in „szeptemberben“ – im September – eine Zeit.
A „vonattal” és a „ceruzával” ugyanaz a „-val/-vel” rag, az előző hanghoz hasonulva (→ 2.7.7). – In „vonattal“ und „ceruzával“ steht dieselbe Endung „-val/-vel“, angeglichen an den vorausgehenden Laut (→ 2.7.7).
Anna levelet ad Péternek. – Anna gibt Péter einen Brief.
A nagymama az unokának mesél. – Die Großmutter erzählt dem Enkelkind.
Akinek valamit adnak, mutatnak vagy mesélnek, az „-nak/-nek” ragot kapja; a neve részeshatározó. – Wem etwas gegeben, gezeigt oder erzählt wird, bekommt die Endung „-nak/-nek“; das heißt „részeshatározó“ – Dativobjekt.
Az „Anna levelet ad Péternek” mondatban három főnév három szerepben áll: alany, tárgy, részeshatározó. – Im Satz „Anna levelet ad Péternek“ stehen drei Substantive in drei Rollen: Subjekt, Objekt, Dativobjekt.
Az alanyt nem a főnév egyedül alkotja, hanem az egész csoport: A fiatal tanár csendesen olvas. – Das Subjekt bildet nicht das Substantiv allein, sondern die ganze Gruppe: Die junge Lehrkraft liest leise.
A „fiatal” jelző: a csoporthoz tartozik, nem önálló mondatrész. – „fiatal“ ist ein Attribut: Es gehört zur Gruppe und ist kein eigenes Satzglied.
A „jelző” a „jelez” igéhez és a „jel” szóhoz tartozik. – „jelző“ – Attribut – gehört zu „jelez“ – kennzeichnet – und „jel“ – Zeichen.
A tárgyrag csak egyszer áll, a csoport magján: Anna a régi könyvet keresi. – Die Objektendung steht nur einmal, am Kern der Gruppe: Anna sucht das alte Buch.
A németben a névelő és a melléknév is ragozódik, a magyarban változatlan marad (→ 3.6, 3.8). – Im Deutschen werden Artikel und Adjektiv mitgebeugt, im Ungarischen bleiben sie unverändert (→ 3.6, 3.8).
Ugyanaz a „Péternek” alak két szerepben állhat. – Dieselbe Form „Péternek“ kann zwei Aufgaben haben.
Péternek a könyve új. – Péters Buch ist neu.
Anna Péternek segít. – Anna hilft Péter.
Az első mondatban Péter a birtokos, ezért a birtok, a „könyve”, birtokos személyjelet kap; a „Péternek a könyve” együtt az alany. – Im ersten Satz ist Péter der Besitzer, deshalb trägt das Besitzwort „könyve“ – sein Buch – ein Possessivsuffix; „Péternek a könyve“ ist zusammen das Subjekt.
A második mondatban nincs birtok; a „Péternek” az igétől függő önálló mondatrész. – Im zweiten Satz gibt es kein Besitzwort; „Péternek“ ist ein eigenes Satzglied, das vom Verb abhängt.
A német köznyelv is részes esettel jelöli néha a birtokost: „dem Péter sein Buch”; a „-nak/-nek” tehát nem birtokos eset (→ 6.1, 6.5). – Auch die deutsche Umgangssprache kennt den Dativ beim Besitzer: „dem Péter sein Buch“; ein ungarischer Genitiv ist „-nak/-nek“ also nicht (→ 6.1, 6.5).
A helyhatározó névutóval is képezhető: A macska az asztal alatt alszik. – Eine Ortsangabe kann auch mit einer Postposition gebildet werden: Die Katze schläft unter dem Tisch.
A névutó külön szó a főnév után; a főnév ragtalan marad, és az egész csoport egy mondatrész. – Die Postposition ist ein eigenes Wort nach dem Substantiv; das Substantiv bleibt ohne Endung, und die ganze Gruppe ist ein Satzglied.
Az „előtt”, „mellett”, „alatt” megmerevedett helyragos alak: „elő”, „mell”, „al” és a régi „-tt” helyrag, amely az „itt” és „ott” szóban is él (→ 5). – „előtt“, „mellett“, „alatt“ sind erstarrte Ortsformen: „elő“ – Vorderteil –, „mell“ – Brust –, „al“ – Unterteil – mit der alten Ortsendung „-tt“, die auch in „itt“ – hier – und „ott“ – dort – steckt (→ 5).
A „-n” rag az „asztalon” alakban helyet, a „télen” alakban időt jelöl. – Die Endung „-n“ bezeichnet in „asztalon“ – auf dem Tisch – einen Ort, in „télen“ – im Winter – eine Zeit.
Anna ceruzával ír, és Péterrel sétál. – Anna schreibt mit einem Bleistift und geht mit Péter spazieren.
Az első az eszközt, a második a társat jelöli: „mivel?” és „kivel?”. – Das erste ist ein Mittel, das zweite eine Begleitung: „mivel?“ – womit? – und „kivel?“ – mit wem?
A latin ezt elválasztja: „stilo scribit”, de „cum Petro ambulat”. – Das Lateinische trennt das: „stilo scribit“, aber „cum Petro ambulat“.
A mondatrészek nem kötődnek szófajhoz: az alany névmás is lehet („Ő tanár.”), az állítmány melléknév („A tanár fiatal.”). – Die Satzglieder hängen nicht an der Wortart: Subjekt kann auch ein Pronomen sein („Er ist Lehrer.“), Prädikat ein Adjektiv („Die Lehrkraft ist jung.“).
Az időhatározó ragos főnév („hétfőn”) vagy ragtalan határozószó („holnap”) is lehet (→ 1.5.6). – Eine Zeitangabe kann ein Substantiv mit Endung („hétfőn“) oder ein Adverb ohne Endung („holnap“ – morgen) sein (→ 1.5.6).
Mivel a „-t” jelöli a tárgyat, a tárgy elöl is állhat; csak a hangsúly változik (→ 14.6, 14.8). – Weil „-t“ das Objekt kennzeichnet, kann das Objekt auch vorn stehen; nur die Betonung verschiebt sich (→ 14.6, 14.8).
A kutya megharapja az embert. – Der Hund beißt den Menschen.
Az embert megharapja a kutya. – Den Menschen beißt der Hund.
Az angolban a szórend dönti el a szerepeket: „The dog bites the man” és „The man bites the dog” két különböző hír. – Im Englischen legt die Wortstellung die Rollen fest: „The dog bites the man“ und „The man bites the dog“ sind zwei verschiedene Nachrichten.
A latin és az orosz a magyarhoz hasonló: „Canis hominem mordet” és „Hominem canis mordet” ugyanazt jelenti. – Latein und Russisch verhalten sich wie das Ungarische: „Canis hominem mordet“ und „Hominem canis mordet“ bedeuten dasselbe.
Wortschatz
- mondatrész {mondat·RÉSZ} – Satz·TEIL(Satzglied)
- szófaj – Wortart
- alany – Subjekt
- alanyeset {alany·ESET} – Subjekt·FALL(Nominativ)
- tárgy – Objekt
- tantárgy {tan·TÁRGY} – Lehre·GEGENSTAND(Schulfach)
- állítmány {állítMÁNY} – behaupten·(ERGEBNIS)(Prädikat)
- határozó {határozÓ} – bestimmen·(PARTIZIP)(Umstandsbestimmung)
- részeshatározó {részES·határozÓ} – Teil·(HABEND)·bestimmen·(PARTIZIP)(Dativobjekt)
- jelző – Attribut
- birtokos {birtokOS} – Besitz·(HABEND)(Besitzer)
- névutó {név·UTÓ} – Name·NACHFOLGER(Postposition)
- gyerekek – Kinder
- levelet – einen Brief
- táskát – die Tasche (Objekt)
- látja – sieht ihn/sie/es
- keresi – sucht ihn/sie/es
- orvos – Arzt, Ärztin
- mérnök – Ingenieur, Ingenieurin
- boltban – im Laden
- vagyok – ich bin
- volt – war
- iskolába – in die Schule
- hétfőn – am Montag
- vonattal – mit dem Zug
- ceruzával – mit einem Bleistift
- Péternek – Péter (Empfänger oder Besitzer)
- unokának – dem Enkelkind
- könyve – sein/ihr Buch
- asztal alatt – unter dem Tisch
- télen – im Winter
- Péterrel – mit Péter
- holnap – morgen
- embert – den Menschen (Objekt)
- megharapja – beißt ihn/sie/es
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.