3 – Substantiv und Nominalgruppe

1.A főnév és a főnévi csoport – Das Substantiv und die Nominalgruppe

A harmadik fejezet a főnévről szól és arról a szócsoportról, amely körülötte épül fel. – Das dritte Kapitel handelt vom Substantiv und von der Wortgruppe, die sich um es herum aufbaut.

A magyar főnévi csoport elöl bővül: minden meghatározó szó a főnév előtt áll, a főnév a csoport végén. – Die ungarische Nominalgruppe wächst nach vorn: Jedes bestimmende Wort steht vor dem Substantiv, das Substantiv steht am Ende der Gruppe.

→táska – Tasche→iskolatáska – Schultasche→új iskolatáska – neue Schultasche→három új iskolatáskát – drei neue Schultaschen (Objekt)

Ez a két fiatal budapesti tanárnő három új iskolatáskát vesz. – Diese beiden jungen Budapester Lehrerinnen kaufen drei neue Schultaschen.

Ebben az egy mondatban az egész fejezet benne van. – In diesem einen Satz steckt das ganze Kapitel.

A „tanárnő” a „nő” szóval mondja ki a nemet, mert a magyar főnévnek nincs nyelvtani neme. – „tanárnő“ spricht das Geschlecht mit dem Wort „nő“ – Frau – aus, weil das ungarische Substantiv kein grammatisches Geschlecht hat (→ 3.2).

Az „ez” után névelő is áll: „ez a”, szó szerint „dieses die”. – Nach „ez“ – dieses – steht noch der Artikel: „ez a“, wörtlich „dieses die“ (→ 3.3, 3.8).

A „két” és a „három” után a főnév egyes számban áll, és az ige is: „vesz”, nem „vesznek”. – Nach „két“ und „három“ steht das Substantiv im Singular, und auch das Verb: „vesz“, nicht „vesznek“ (→ 3.4, 3.8).

A „fiatal”, a „budapesti” és az „új” változatlanul áll a főnév előtt. – „fiatal“ – jung –, „budapesti“ – Budapester – und „új“ – neu – stehen unverändert vor dem Substantiv (→ 3.6, 3.7).

A „-t” tárgyrag csak egyszer áll, a csoport utolsó szaván. – Die Akkusativendung „-t“ steht nur einmal, am letzten Wort der Gruppe (→ 3.5).

Az „iskolatáska” összetett szó: utótagja, a „táska” kapja a ragot, és ennek „a”-ja nyúlik meg. – „iskolatáska“ ist ein Kompositum: Das Hinterglied „táska“ – Tasche – erhält die Endung, und dessen „a“ wird lang (→ 3.10).

A német a kísérőszót és a melléknevet is ragozza: „diese beiden jungen … Lehrerinnen”, „drei neue Schultaschen”. – Das Deutsche beugt auch Begleiter und Adjektiv mit: „diese beiden jungen … Lehrerinnen“, „drei neue Schultaschen“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.A főnév – Das Substantiv (→ 3.1)

A főnév személyeket, állatokat, tárgyakat, anyagokat és fogalmakat nevez meg. – Das Substantiv benennt Personen, Tiere, Gegenstände, Stoffe und Begriffe.

A „főnév” szó összetétel: „fő” és „név”, szó szerint „fő név”. – Das Wort „főnév“ ist ein Kompositum aus „fő“ – Haupt – und „név“ – Name –, wörtlich „Hauptname“.

A német „Hauptwort” ugyanezt a képet használja; a latin „nomen substantivum” a „substantia” szóhoz tartozik. – Das deutsche „Hauptwort“ benutzt dasselbe Bild; das lateinische „nomen substantivum“ gehört zu „substantia“ – Bestand, Wesen.

Személyre a „ki?”, állatra, tárgyra és anyagra a „mi?” kérdés vonatkozik. – Nach Personen fragt man mit „ki?“ – wer? –, nach Tieren, Gegenständen und Stoffen mit „mi?“ – was?

– Ki nevet? – A gyerek. – – Wer lacht? – Das Kind.

– Mi ugat? – A kutya. – – Was bellt? – Der Hund.

A magyar főneveket kisbetűvel írják; nagybetű csak a mondat elején és a tulajdonnevekben áll. – Ungarische Substantive werden klein geschrieben; groß nur am Satzanfang und bei Eigennamen.

Az angol, a francia, a spanyol, az orosz és a latin is kisbetűvel írja a főneveket; a német itt kivétel. – Auch Englisch, Französisch, Spanisch, Russisch und Latein schreiben Substantive klein; das Deutsche ist hier die Ausnahme.

A konkrét főnév azt nevezi meg, ami érzékszervekkel észlelhető; az elvont főnév érzést, tulajdonságot, állapotot vagy fogalmat. – Das konkrete Substantiv benennt, was mit den Sinnen wahrnehmbar ist; das abstrakte ein Gefühl, eine Eigenschaft, einen Zustand oder einen Begriff (→ 3.1.2).

A kő nehéz, a barátság értékes. – Der Stein ist schwer, Freundschaft ist wertvoll.

A tulajdonság neve sokszor „-ság/-ség” képzős elvont főnév: „jóság”, „szépség”, „szabadság”. – Der Name einer Eigenschaft ist oft ein Abstraktum auf „-ság/-ség“: „jóság“ – Güte –, „szépség“ – Schönheit –, „szabadság“ – Freiheit.

Az „elvont” az „elvon” ige befejezett melléknévi igeneve, és pontosan megfelel a latin „abstractus” (elhúzott) szónak. – „elvont“ ist das Partizip Perfekt von „elvon“ – abziehen – und entspricht genau lateinisch „abstractus“ – weggezogen.

Grammatikailag a két csoport egyformán viselkedik; a felosztás jelentéstani, nem nyelvtani kategória. – Grammatisch verhalten sich beide Gruppen gleich; die Einteilung ist eine Sache der Bedeutung, keine grammatische Kategorie.

A köznév fajtát jelöl, a tulajdonnév egy adott összefüggésben egyetlen dolgot nevez meg. – Der Gattungsname bezeichnet eine Art, der Eigenname benennt in einem bestimmten Zusammenhang ein einzelnes Ding (→ 3.1.3).

Pécs város. – Pécs ist eine Stadt.

A tulajdonnév nagy kezdőbetűje toldalékkal is megmarad: Éva Egerben lakik. – Der große Anfangsbuchstabe des Eigennamens bleibt auch mit Endung erhalten: Éva wohnt in Eger.

A népnevek, a nyelvek, a napok, a hónapok és az ünnepek nevét kisbetűvel írják: magyar, hétfő, május, karácsony. – Völkernamen, Sprachen, Wochentage, Monate und Feste werden klein geschrieben: Ungar, Ungarisch, Montag, Mai, Weihnachten.

Sok magyar családnév egyben közszó; az írás választja el őket: Kovács ma nem dolgozik, a kovács vasat kovácsol. – Viele ungarische Familiennamen sind zugleich gewöhnliche Wörter; die Schreibung trennt sie: Kovács arbeitet heute nicht, der Schmied schmiedet Eisen.

A gyűjtőnév egy csoportot nevez meg, ezért egyes számban áll, és az ige is egyes számú. – Der Sammelname benennt eine Gruppe; deshalb steht er im Singular, und auch das Verb steht im Singular (→ 3.1.4).

A csapat együtt edz, a tagok együtt edzenek. – Die Mannschaft trainiert zusammen, die Mitglieder trainieren zusammen.

A magyarnak állatfajonként külön szava van a csordára: „nyáj” (juh), „gulya” (marha), „ménes” (ló), „konda” (sertés). – Das Ungarische hat je nach Tierart ein eigenes Wort für die Herde: „nyáj“ (Schafe), „gulya“ (Rinder), „ménes“ (Pferde), „konda“ (Schweine).

A „gulyás” eredetileg a gulya pásztora; az étel neve „gulyáshús” volt, a németbe „Gulasch” alakban került. – „gulyás“ ist ursprünglich der Hirt der Rinderherde; das Gericht hieß „gulyáshús“ – Hirtenfleisch – und kam als „Gulasch“ ins Deutsche.

Az anyagot edény, csomagolás vagy mértékegység neve teszi megszámlálhatóvá: két pohár tej, egy üveg bor, két kiló rizs. – Einen Stoff macht der Name eines Gefäßes, einer Verpackung oder einer Maßeinheit zählbar: zwei Gläser Milch, eine Flasche Wein, zwei Kilo Reis.

A szám, az egység neve és az anyagnév egyaránt többesjel nélkül marad (→ 3.4). – Zahl, Einheitswort und Stoffname bleiben alle ohne Pluralzeichen (→ 3.4).

A mennyiségi kapcsolatban csak az utolsó szó kapja a ragot: egy pohár tejjel. – In der Mengenverbindung bekommt nur das letzte Wort die Endung: mit einem Glas Milch.

A német fordítva az első szót ragozza: „mit einem Glas Milch”; az orosz és a latin az anyagot birtokos esetbe teszi: „стакан воды”, „poculum aquae”. – Das Deutsche beugt umgekehrt das Maßwort: „mit einem Glas Milch“; Russisch und Latein setzen den Stoff in den Genitiv: „стакан воды“, „poculum aquae“ – ein Glas Wasser.

A magyar sok apró, egyforma dolgot tömegként kezel, ahol a német többes számot használ: Szőlőt eszem, babot főzök. – Das Ungarische nimmt viele kleine, gleichartige Dinge als Masse, wo das Deutsche den Plural setzt: Ich esse Weintrauben, ich koche Bohnen.

A melléknév és a számnév jelzett szó nélkül is állhat, és maga nevezi meg a dolgot; ez a főnevesülés. – Adjektiv und Zahlwort können ohne Bezugswort stehen und selbst die Sache benennen; das ist die Substantivierung (→ 3.1.5).

Melyik táskát kéred? – A nagyot. – Welche Tasche möchtest du? – Die große.

A főnevesült melléknév a főnév toldalékait kapja; külön képzője nincs: a betegek, a szegények, a fiatalok. – Das substantivierte Adjektiv nimmt die Endungen des Substantivs an; ein eigenes Suffix gibt es nicht: die Kranken, die Armen, die jungen Leute.

Az angol támasztószót használ („the big one”), a francia és a spanyol a névelővel teszi önállóvá a melléknevet („le grand”, „el grande”). – Das Englische braucht ein Stützwort („the big one“), Französisch und Spanisch machen das Adjektiv mit dem Artikel selbstständig („le grand“, „el grande“).

A főnév előtt a számnév változatlan, egyedül állva maga kapja a toldalékot: három almát kérek – hármat kérek. – Vor dem Substantiv bleibt das Zahlwort unverändert, allein stehend trägt es selbst die Endung: Ich hätte gern drei Äpfel – ich hätte gern drei.

A „két” csak főnév előtt, a „kettő” csak önállóan áll. – „két“ steht nur vor einem Substantiv, „kettő“ nur allein.

Képzővel az igéből főnév lesz, amely tevékenységet, eredményt vagy szereplőt nevez meg. – Mit einem Bildungssuffix wird aus einem Verb ein Substantiv, das eine Tätigkeit, ihr Ergebnis oder einen Beteiligten benennt (→ 3.1.6).

Éva olvas; az olvasás öröm. – Éva liest; Lesen ist eine Freude.

A leggyakoribb képző az „-ás/-és”: „főzés”, „tanulás”, „úszás”, „lakás”. – Das häufigste Suffix ist „-ás/-és“: „főzés“ – Kochen –, „tanulás“ – Lernen –, „úszás“ – Schwimmen –, „lakás“ – Wohnung.

A képző ahhoz a tőhöz járul, amelyet az ige más toldalékok előtt is mutat: „evés”, „ivás”, „mozgás” (→ 2.9). – Das Suffix tritt an den Stamm, den das Verb auch vor anderen Endungen zeigt: „evés“ – Essen –, „ivás“ – Trinken –, „mozgás“ – Bewegung (→ 2.9).

Az „-ás/-és” szó folyamatot és eredményt is jelölhet: a fordítás két óráig tartott – a fordítás az asztalon van. – Das Wort auf „-ás/-és“ kann Vorgang und Ergebnis bezeichnen: das Übersetzen dauerte zwei Stunden – die Übersetzung liegt auf dem Tisch.

A német „-ung” ugyanígy kettős, az angol „building” is építést és épületet jelent. – Das deutsche „-ung“ ist ebenso doppeldeutig, auch englisch „building“ bedeutet „Bauen“ und „Gebäude“.

Az „-ó/-ő” képzős alak a cselekvőt vagy az eszközt nevezi meg: író, eladó, hűtő, porszívó. – Die Form auf „-ó/-ő“ benennt den Handelnden oder das Gerät: Schriftsteller, Verkäufer, Kühlschrank, Staubsauger.

Az ige tárgya a főnévben az összetétel előtagja lesz, tárgyrag nélkül: újságot olvas → újságolvasás. – Das Objekt des Verbs wird im Substantiv zum Vorderglied des Kompositums, ohne Objektendung: liest Zeitung → Zeitunglesen (→ 3.10).

A „tanár” négy mondatban négy szerepben áll, és mindig főnév marad. – „tanár“ steht in vier Sätzen in vier Rollen und bleibt doch immer ein Substantiv (→ 3.1.7).

A tanár könyvet olvas. – Die Lehrkraft liest ein Buch.

A gyerek látja a tanárt. – Das Kind sieht die Lehrkraft.

Péter tanár. – Péter ist Lehrer.

Anna a tanárnak ír. – Anna schreibt der Lehrkraft.

Az alany ragtalan; ezt a szótári alapalakot alanyesetnek nevezik. – Das Subjekt hat keine Endung; diese Grundform des Wörterbuchs nennt man „alanyeset“ – Nominativ.

Jelen időben, harmadik személyben a főnévi állítmány mellett nincs „van” ige, mint az oroszban: „Анна врач”. – Im Präsens steht in der dritten Person neben einem Substantiv als Prädikat kein Verb „van“ – ist –, wie im Russischen: „Анна врач“ – Anna ist Ärztin.

A főnév ragja fejezi ki a viszonyt; a német erre többnyire elöljárót használ: iskolába, vonattal. – Die Endung des Substantivs drückt die Beziehung aus; das Deutsche braucht dafür meist eine Präposition: zur Schule, mit dem Zug (→ 4).

Mivel a „-t” jelöli a tárgyat, a tárgy elöl is állhat: Az embert megharapja a kutya. – Weil „-t“ das Objekt kennzeichnet, kann das Objekt auch vorn stehen: Den Menschen beißt der Hund.

Az angolban a szórend dönti el a szerepeket: „The dog bites the man” és „The man bites the dog” két különböző hír. – Im Englischen legt die Wortstellung die Rollen fest: „The dog bites the man“ und „The man bites the dog“ sind zwei verschiedene Nachrichten.

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.Nincs nyelvtani nem – Kein grammatisches Geschlecht (→ 3.2)

A magyar főnévnek nincs nyelvtani neme: nem hímnemű, nem nőnemű, és nem is semlegesnemű. – Das ungarische Substantiv hat kein grammatisches Geschlecht: Es ist weder männlich noch weiblich noch sächlich (→ 3.2.1).

Ez egy asztal, ez egy lámpa, ez pedig egy ablak. – Das ist ein Tisch, das ist eine Lampe, und das ist ein Fenster.

Az új asztal, az új lámpa, az új ablak: a melléknév mindháromszor ugyanaz. – Der neue Tisch, die neue Lampe, das neue Fenster: Das Adjektiv ist alle drei Male dasselbe.

A latin „novus, nova, novum” és az orosz „новый, новая, новое” három alakjával szemben a magyarban csak „új” van. – Den drei Formen von lateinisch „novus, nova, novum“ und russisch „новый, новая, новое“ steht im Ungarischen nur „új“ gegenüber.

Az „a” és az „az” egyetlen névelő két hangalakja; hogy melyik áll, azt a következő szó kezdőhangja dönti el, nem a főnév neme (→ 3.3). – „a“ und „az“ sind zwei Lautformen eines einzigen Artikels; welche steht, entscheidet der Anlaut des folgenden Wortes, nicht ein Geschlecht (→ 3.3).

A tárgyrag sem tesz különbséget: Látom az asztalt, a lámpát és az ablakot. – Auch die Objektendung macht keinen Unterschied: Ich sehe den Tisch, die Lampe und das Fenster.

Egyeztetés számban van, nemben soha (→ 3.8). – Übereinstimmung gibt es in der Zahl, im Geschlecht nie (→ 3.8).

A „Sonne” a németben nőnemű, a francia „soleil” és a spanyol „sol” hímnemű, az orosz „солнце” semlegesnemű; a magyar „nap” semmit sem ír elő. – „Sonne“ ist im Deutschen weiblich, französisch „soleil“ und spanisch „sol“ sind männlich, russisch „солнце“ ist sächlich; das ungarische „nap“ gibt nichts vor.

Az idegen nyelvekből átvett szavak elveszítik nyelvtani nemüket: „kifli”, „cetli”, „copf”, „asztal”. – Wörter aus fremden Sprachen verlieren ihr grammatisches Geschlecht: „kifli“ – Hörnchen –, „cetli“ – Zettel –, „copf“ – Zopf –, „asztal“ – Tisch – aus slawisch „stol“.

A „nem” főnév a latin „genus” szóhoz hasonlóan nemet és fajtát is jelent; a tagadó „nem” más eredetű, csak hangalakja azonos. – Das Substantiv „nem“ bedeutet wie lateinisch „genus“ Geschlecht und Art; das verneinende „nem“ – nicht – ist anderer Herkunft und lautet nur gleich.

Egyes szám harmadik személyben egyetlen személyes névmás van: „ő”, férfira és nőre egyaránt. – In der 3. Person Singular gibt es ein einziges Personalpronomen: „ő“, für Männer und Frauen gleichermaßen (→ 3.2.2).

Ez Éva. Ő az új kolléga. – Das ist Éva. Sie ist die neue Kollegin.

Ez János. Ő az új kolléga. – Das ist János. Er ist der neue Kollege.

Ha a személy már ismert, a névmás elmarad, az igealak elég: Éva fáradt. Most alszik. – Ist die Person schon bekannt, fällt das Pronomen weg; die Verbform genügt: Éva ist müde. Jetzt schläft sie.

Ebben a magyar a spanyolhoz és a latinhoz hasonlít: „Dormit.” – alszik. – Darin gleicht das Ungarische dem Spanischen und dem Lateinischen: „Dormit.“ – er/sie schläft.

Dologra az „ő” nem vonatkozik: Hol van a kulcs? Az asztalon van. – Auf Sachen bezieht sich „ő“ nicht: Wo ist der Schlüssel? Er liegt auf dem Tisch.

A névmás alakjai a mondatbeli szereptől függnek, sohasem a nemtől: „ő”, „őt”, „neki”, „ők”. – Die Formen des Pronomens hängen von der Rolle im Satz ab, nie vom Geschlecht: „ő“ – er/sie –, „őt“ – ihn/sie –, „neki“ – ihm/ihr –, „ők“ – sie (Plural).

Ez az ő háza. – Das ist sein/ihr Haus.

A német „sein” és „ihr” a birtokos nemétől függ; a latin „eius” a magyarhoz hasonlóan nem tesz különbséget. – Deutsch „sein“ und „ihr“ hängen vom Geschlecht des Besitzers ab; lateinisch „eius“ macht wie das Ungarische keinen Unterschied.

Sok személyt jelölő szó nyitva hagyja a nemet: „testvér”, „szomszéd”, „unoka”, „kolléga”, „vendég”, „szülő”. – Viele Personenwörter lassen das Geschlecht offen: „testvér“ – Geschwister –, „szomszéd“ – Nachbar(in) –, „unoka“ – Enkelkind –, „kolléga“ – Kollege, Kollegin –, „vendég“ – Gast –, „szülő“ – Elternteil (→ 3.2.3).

A testvérem itt lakik. – Mein Bruder / Meine Schwester wohnt hier.

A foglalkozásnevek alapalakja férfira és nőre egyaránt vonatkozik: Anna tanár, János is tanár. – Die Grundform der Berufsbezeichnungen gilt für Männer und Frauen gleichermaßen: Anna ist Lehrerin, János ist auch Lehrer.

Az „orvosok” nemet nem jelölő alak, nem azonos a német általánosító hímnemmel („die Ärzte”). – „orvosok“ ist eine Form, die kein Geschlecht bezeichnet, und nicht dasselbe wie das deutsche generische Maskulinum („die Ärzte“).

A latin nyelvtan az ilyen szavakat „communia” néven ismeri („parens”, „hospes”, „civis”); a latinban kivételek, a magyarban maguk a szabály. – Die lateinische Grammatik kennt solche Wörter als „communia“ („parens“, „hospes“, „civis“); im Lateinischen sind sie Ausnahmen, im Ungarischen die Regel.

Ahol a nem fontos, a magyar a szókinccsel fejezi ki: „apa – anya”, „férj – feleség”, „fiú – lány”. – Wo das Geschlecht wichtig ist, drückt das Ungarische es durch den Wortschatz aus: „apa – anya“ – Vater, Mutter –, „férj – feleség“ – Ehemann, Ehefrau –, „fiú – lány“ – Junge, Mädchen (→ 3.2.4).

A spanyol „hijo – hija” és a latin „filius – filia” egy tőből képez két alakot; a magyar „fiú” és „lány” két különböző szó. – Spanisch „hijo – hija“ und lateinisch „filius – filia“ bilden zwei Formen aus einem Stamm; ungarisch „fiú“ und „lány“ sind zwei verschiedene Wörter.

A testvérekre négy alapszó van, és mindegyik a nemet és a viszonylagos életkort is megmondja. – Für Geschwister gibt es vier Grundwörter, und jedes nennt das Geschlecht und zugleich das relative Alter.

A bátyám mérnök, az öcsém diák. – Mein älterer Bruder ist Ingenieur, mein jüngerer Bruder Schüler.

A nővérem tanár, a húgom még iskolás. – Meine ältere Schwester ist Lehrerin, meine jüngere Schwester noch Schulkind.

Egyik összehasonlított nyelv sem különbözteti meg a testvéreket kor szerint: „frater – soror”, „брат – сестра”. – Keine der Vergleichssprachen unterscheidet Geschwister nach dem Alter: „frater – soror“, „брат – сестра“.

A háziállatoknál külön szó van a hím és a nőstény állatra: „ló – mén – kanca”, „szarvasmarha – bika – tehén”, „kakas – tyúk”. – Bei Haustieren gibt es eigene Wörter für das männliche und das weibliche Tier: „ló – mén – kanca“ – Pferd, Hengst, Stute –, „szarvasmarha – bika – tehén“ – Rind, Stier, Kuh –, „kakas – tyúk“ – Hahn, Henne.

A foglalkozásnevek egy részének női alakja is van: a „nő” szóval alkotott összetett szó. – Ein Teil der Berufsbezeichnungen hat auch eine weibliche Form: ein Kompositum mit dem Wort „nő“ – Frau (→ 3.2.5).

Éva tanár. Éva tanárnő. – Éva ist Lehrerin. Éva ist Lehrerin.

A német „-in” önmagában semmit sem jelent, a „nő” viszont önálló szó; a képzés a „Kauffrau” típusú szavakra hasonlít. – Das deutsche „-in“ bedeutet für sich nichts, „nő“ ist dagegen ein selbständiges Wort; die Bildung ähnelt Wörtern wie „Kauffrau“.

Gyakori női alakok: „színésznő”, „énekesnő”, „titkárnő”, „pincérnő”, „igazgatónő”. – Geläufige weibliche Formen: „színésznő“ – Schauspielerin –, „énekesnő“ – Sängerin –, „titkárnő“ – Sekretärin –, „pincérnő“ – Kellnerin –, „igazgatónő“ – Direktorin.

A toldalékok a „nő” után járulnak, és ehhez illeszkednek: „tanárnak”, de „tanárnőnek”. – Die Endungen treten hinter „nő“ und richten sich nach ihm: „tanárnak“ – dem Lehrer –, aber „tanárnőnek“ – der Lehrerin.

Ahol nincs bevett női alak, az alapszó marad, vagy a „női” melléknév áll előtte: Zsófia mérnök; „női pilóta”. – Wo es keine gebräuchliche weibliche Form gibt, bleibt das Grundwort oder es steht „női“ – weiblich – davor: Zsófia ist Ingenieurin; „női pilóta“ – Pilotin.

A „királynő” saját jogán uralkodik, a „királyné” a király felesége: Mária Terézia királynő volt, Erzsébet királyné. – „királynő“ herrscht aus eigenem Recht, „királyné“ ist die Ehefrau des Königs: Maria Theresia war „királynő“, Elisabeth „királyné“.

A „-né” képző a férj nevéből a feleség hagyományos nevét képzi; a teljes név végére kerül. – Das Suffix „-né“ bildet aus dem Namen des Ehemanns den traditionellen Namen der Ehefrau; es tritt ans Ende des ganzen Namens (→ 3.2.6).

A férfi neve Kovács János, a feleségéé Kovács Jánosné. – Der Mann heißt János Kovács, seine Frau Frau János Kovács.

Az „-a” és „-e” végű név utolsó magánhangzója megnyúlik: „Nagy Béláné”, „Vargáné”. – Bei Namen auf „-a“ und „-e“ wird der letzte Vokal lang: „Nagy Béláné“ – Frau Béla Nagy –, „Vargáné“ – Frau Varga.

Az összetett névformában a feleség saját neve is szerepel: Kovácsné Szabó Éva. – In der zusammengesetzten Namensform erscheint auch der eigene Name der Frau: Kovácsné Szabó Éva.

A „-né” é hangja semleges magánhangzó, ezért a rag a megelőző szóhoz igazodik: Kovácsnéval, Kissnével. – Das é von „-né“ ist ein neutraler Vokal, deshalb richtet sich die Endung nach dem Wort davor: mit Frau Kovács, mit Frau Kiss.

A „-né” nem azonos a „nő” utótaggal: a „tanárné” a tanár felesége, a „tanárnő” maga tanít. – „-né“ ist nicht dasselbe wie das Hinterglied „nő“: „tanárné“ ist die Frau eines Lehrers, „tanárnő“ unterrichtet selbst.

A fordítás a megnevezett személyt adja vissza, nem a német nemi végződést: Anna orvosként dolgozik. – Die Übersetzung gibt die genannte Person wieder, nicht die deutsche Geschlechtsendung: Anna arbeitet als Ärztin (→ 3.2.7).

A német páros alak magyarul nem kettőződik: a „Lehrerinnen und Lehrer” egyszerűen „a tanárok”. – Die deutsche Paarform wird ungarisch nicht verdoppelt: „Lehrerinnen und Lehrer“ sind einfach „a tanárok“.

Fordítva a magyar szó többet mondhat: a „mein Bruder” lehet „bátyám” vagy „öcsém”; ha a kor ismeretlen, „testvérem” áll. – Umgekehrt kann das ungarische Wort mehr sagen: „mein Bruder“ kann „bátyám“ oder „öcsém“ sein; ist das Alter unbekannt, steht „testvérem“.

A táska a széken van. Nagyon nehéz. – Die Tasche liegt auf dem Stuhl. Sie ist sehr schwer.

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.A névelő – Der Artikel (→ 3.3)

A magyarban két névelő van: a határozott „a/az” és a határozatlan „egy”; nagyon gyakran pedig egyáltalán nincs névelő. – Das Ungarische hat zwei Artikel: den bestimmten „a/az“ und den unbestimmten „egy“; sehr oft steht aber gar kein Artikel (→ 3.3.1).

A „névelő” szó a „név” és az „elő” összetétele: a névszó előtt álló szó. – Das Wort „névelő“ – Artikel – ist aus „név“ – Name – und „elő“ – vor – zusammengesetzt: das Wort, das vor dem Nomen steht.

A határozott névelő azt jelzi, hogy a beszélő és a hallgató egyaránt tudja, miről van szó; ehhez a helyzet is elég. – Der bestimmte Artikel zeigt an, dass Sprecher und Hörer wissen, wovon die Rede ist; dafür genügt auch die Situation.

Elnézést, hol van a pályaudvar? – Entschuldigung, wo ist der Bahnhof?

Egy levelet kaptam. A levél nagyon rövid. – Ich habe einen Brief bekommen. Der Brief ist sehr kurz.

A névelő nem kap toldalékot; a számot és az esetet a főnév jelöli. – Der Artikel erhält keine Endung; Zahl und Fall bezeichnet das Substantiv.

a házban – a házba – a háztól – im Haus – ins Haus – vom Haus

A német névelő nem, szám és eset szerint változik („der, die, das, den, dem, des”), a francia „au” és a spanyol „al” összevont alak; a magyar névelő semmivel sem olvad össze. – Der deutsche Artikel ändert sich nach Genus, Numerus und Kasus („der, die, das, den, dem, des“), französisch „au“ und spanisch „al“ sind verschmolzene Formen; der ungarische Artikel verschmilzt mit nichts.

Az orosznak és a latinnak egyáltalán nincs névelője. – Russisch und Latein haben überhaupt keinen Artikel.

A névelő az egész csoport elején áll, a mutató névmás után is: „az új könyv”, „a két ablak”, „ez a kulcs”. – Der Artikel steht am Anfang der ganzen Gruppe, auch nach dem Demonstrativpronomen: „az új könyv“ – das neue Buch –, „a két ablak“ – die beiden Fenster –, „ez a kulcs“ – dieser Schlüssel (→ 3.6).

A névelő az „az” mutató névmásból alakult ki, ahogy a francia „le” és a spanyol „el” a latin „ille” (az) folytatója. – Der Artikel ist aus dem Demonstrativpronomen „az“ – jenes – entstanden, so wie französisch „le“ und spanisch „el“ lateinisch „ille“ – jener – fortsetzen.

Mássalhangzó előtt „a”, magánhangzó előtt „az” áll; a hossz és a hangrend nem számít. – Vor Konsonant steht „a“, vor Vokal „az“; Länge und Vokalharmonie spielen keine Rolle (→ 3.3.2).

A ház magas. Az iskola közel van. – Das Haus ist hoch. Die Schule ist in der Nähe.

A döntő a közvetlenül következő szó első hangja, nem a főnévé: „az autó”, de „a régi autó”. – Entscheidend ist der erste Laut des unmittelbar folgenden Wortes, nicht der des Substantivs: „az autó“, aber „a régi autó“ – das alte Auto.

Számoknál és rövidítéseknél a kiejtés dönt: az 5-ös busz, a 2-es villamos, az MTA, a MÁV. – Bei Ziffern und Abkürzungen entscheidet die Aussprache: der Bus Nr. 5 („ötös“), die Straßenbahn Nr. 2 („kettes“), die MTA („em-té-á“), die MÁV („máv“).

Eredetileg csak „az” létezett; mássalhangzó előtt a „z” lekopott, ahogy az angol „an” is „a”-vá rövidült. – Ursprünglich gab es nur „az“; vor Konsonanten schwand das „z“, so wie englisch „an“ zu „a“ verkürzt wurde.

Az „egy” új, a hallgató számára még ismeretlen személyt vagy dolgot vezet be. – „egy“ führt eine neue, dem Hörer noch unbekannte Person oder Sache ein (→ 3.3.3).

Egy lány vár a kapunál. – Ein Mädchen wartet am Tor.

Az „egy” sosem változik, magánhangzó előtt sem: „egy könyvet”, „egy autót”. – „egy“ ändert sich nie, auch nicht vor Vokal: „egy könyvet“ – ein Buch –, „egy autót“ – ein Auto.

Az „egy” névelőnek nincs többes száma: Lányok várnak a kapunál. – Der Artikel „egy“ hat keinen Plural: Mädchen warten am Tor.

A francia „des lettres” és a spanyol „unas cartas” többes számú névelőt használ; a magyar, a német és az angol nem. – Französisch „des lettres“ und spanisch „unas cartas“ gebrauchen einen Pluralartikel; Ungarisch, Deutsch und Englisch nicht.

Egy barátom telefonált. – Ein Freund von mir hat angerufen.

A németben az „ein” és a „mein” kizárja egymást; a magyarban a birtokos a személyjelben van, így az „egy” állhat előtte (→ 6). – Im Deutschen schließen sich „ein“ und „mein“ aus; im Ungarischen steckt der Besitzer in der Personalendung, sodass „egy“ davor stehen kann (→ 6).

Az „egy” egyszerre számnév és határozatlan névelő; az angol különválasztja: „a ticket” – „one ticket”. – „egy“ ist zugleich Zahlwort und unbestimmter Artikel; das Englische trennt: „a ticket“ – „one ticket“ (→ 3.3.4).

Csak egy jegyet kérek, nem kettőt. – Ich möchte nur eine Fahrkarte, nicht zwei.

Az „egy” akkor számnév, ha van ellenszám, vagy ha „csak”, „pontosan”, „még” áll mellette; ilyenkor hangsúlyos. – Zahlwort ist „egy“, wenn eine Gegenzahl genannt wird oder „csak“ – nur –, „pontosan“ – genau –, „még“ – noch – dabeisteht; dann ist es betont.

Ha a főnév elmarad, az „egy” maga kapja a ragot: Egyet kérek ebből. – Fehlt das Substantiv, erhält „egy“ selbst die Endung: Ich hätte gern eines davon.

Az egyik ablak nyitva van, a másik zárva. – Das eine Fenster ist offen, das andere geschlossen.

Az „egy” tárgy határozatlan, az „az egyik” tárgy határozott; ez az ige alakján is látszik: egy könyvet olvasok – az egyik könyvet olvasom. – Ein Objekt mit „egy“ ist unbestimmt, eines mit „az egyik“ bestimmt; das zeigt auch die Verbform: Ich lese ein Buch – ich lese eines der Bücher.

Sok főnév előtt nem áll névelő; ez a zéró névelő. – Vor vielen Substantiven steht kein Artikel; das ist der Nullartikel (→ 3.3.5).

Vizet iszom. Könyvet olvasok. – Ich trinke Wasser. Ich lese ein Buch.

Anyagnévnél egy meg nem számolt mennyiségről, megszámlálható főnévnél a tevékenységről van szó, nem a példányról. – Beim Stoffnamen geht es um eine nicht abgezählte Menge, beim zählbaren Substantiv um die Tätigkeit, nicht um das Exemplar.

A francia ilyenkor részelő névelőt tesz: „Je bois de l’eau”. – Das Französische setzt hier den Teilungsartikel: „Je bois de l’eau“ – ich trinke Wasser.

Vendégek érkeztek. – Megérkeztek a vendégek. – Gäste sind angekommen. – Die Gäste sind angekommen.

A „van” és a „nincs” mondataiban a dolog névelő nélkül áll, és a szám gyakran nyitva marad: Van nálam ceruza. – In Sätzen mit „van“ – es gibt – und „nincs“ – es gibt nicht – steht die Sache ohne Artikel, und die Zahl bleibt oft offen: Ich habe einen Bleistift (oder mehrere) dabei.

A névelőtlen tárgy közvetlenül az ige előtt áll, és hangsúlyt kap: Újságot olvas. – Das artikellose Objekt steht unmittelbar vor dem Verb und trägt den Akzent: Er/Sie liest Zeitung (→ 14).

A német „kein”-nek nincs magyar névelős megfelelője: Nincs pénzem. Nem iszom kávét. – Das deutsche „kein“ hat kein ungarisches Artikelwort als Gegenstück: Ich habe kein Geld. Ich trinke keinen Kaffee.

A foglalkozás és a nemzetiség mint állítmány névelő nélkül áll: Éva tanár, Anna magyar. – Beruf und Nationalität als Prädikat stehen ohne Artikel: Éva ist Lehrerin, Anna ist Ungarin (→ 3.3.6).

A német, a francia és a spanyol is névelő nélkül mondja; az angol „I am a doctor” névelőt kíván. – Deutsch, Französisch und Spanisch sagen es ebenfalls ohne Artikel; englisch „I am a doctor“ verlangt einen Artikel.

Ki az orvos? – Péter az orvos. – Wer ist der Arzt? – Péter ist der Arzt.

A „Péter orvos.” besorol, a „Péter az orvos.” azonosít. – „Péter orvos.“ ordnet ein, „Péter az orvos.“ identifiziert.

A szerepet a „-ként” rag nevezi meg, névelő nélkül: Tanárként dolgozik. – Die Rolle nennt die Endung „-ként“, ohne Artikel: Er/Sie arbeitet als Lehrer(in).

A személynevek, a városnevek és az egyszerű országnevek névelő nélkül állnak: Júlia Szegeden él, Svájc kicsi ország. – Personen-, Städte- und einfache Ländernamen stehen ohne Artikel: Júlia lebt in Szeged, die Schweiz ist ein kleines Land (→ 3.3.7).

A folyók, tavak, hegyek, utcák, épületek és intézmények neve névelővel áll: a Duna, a Balatonra, az Alpok, a Váci utca, az Országház. – Namen von Flüssen, Seen, Bergen, Straßen, Gebäuden und Institutionen stehen mit Artikel: die Donau, an den Balaton, die Alpen, die Váci-Straße, das Parlamentsgebäude.

A jelzőből és köznévből álló országnév névelőt kap: az Egyesült Államok, de Csehország. – Ein Ländername aus Attribut und Gattungswort erhält den Artikel: die Vereinigten Staaten, aber Tschechien.

A beszélt nyelvben a keresztnév előtt gyakran áll névelő („a Péter”), mint Dél-Németországban és Ausztriában a „der Peter”. – In der gesprochenen Sprache steht vor dem Vornamen oft ein Artikel („a Péter“), wie in Süddeutschland und Österreich „der Peter“.

Jelzővel a név névelőt kap: A fiatal Mozart sokat utazott. – Mit einem Attribut erhält der Name den Artikel: Der junge Mozart ist viel gereist.

A tulajdonnév névelő nélkül is határozott, ezért tárgyként határozott ragozást kíván: Pétert keresem. – Ein Eigenname ist auch ohne Artikel bestimmt und verlangt als Objekt die bestimmte Konjugation: Ich suche Péter (→ 10).

Ha egy fogalomról vagy egy egész fajról mint egészről mondunk valamit, határozott névelő áll előtte. – Sagt man etwas über einen Begriff oder eine ganze Art im Ganzen aus, steht der bestimmte Artikel davor (→ 3.3.8).

Az élet rövid. A szabadság fontos. – Das Leben ist kurz. Freiheit ist wichtig.

A macskák sokat alszanak. – Katzen schlafen viel.

A francia és a spanyol a magyarral tart („la vie”, „la vida”), az angol a névelő nélküli „life” mellett. – Französisch und Spanisch gehen mit dem Ungarischen („la vie“, „la vida“), das Englische mit dem artikellosen „life“.

Szeretem a zenét. – Zenét tanulok. – Ich mag Musik. – Ich lerne Musik.

A kedvelés tárgya a fogalom egésze, névelővel és határozott ragozással; a tevékenység tárgya névelőtlen, alanyi ragozással. – Das Objekt der Vorliebe ist der ganze Begriff, mit Artikel und bestimmter Konjugation; das Objekt des Tuns ist artikellos, mit unbestimmter Konjugation.

Az ember sosem tudhatja. – Man kann nie wissen.

Az idő pénz. – Zeit ist Geld.

Az állandósult szókapcsolatokban a névelő kifejezésenként kötött. – In festen Wendungen ist der Artikel von Wendung zu Wendung festgelegt (→ 3.3.9).

Munkába megyek. Iskolába jár a fiam. Moziba megyünk. – Ich gehe zur Arbeit. Mein Sohn geht zur Schule. Wir gehen ins Kino.

Az angol ugyanígy jár el: „go to school”, „go to bed”, de „go to the cinema”. – Das Englische verfährt ebenso: „go to school“, „go to bed“, aber „go to the cinema“.

Autóval utazunk. – Kezet mosok. – Asztalt foglalunk. – Wir reisen mit dem Auto. – Ich wasche mir die Hände. – Wir reservieren einen Tisch.

Jó reggelt! Jó étvágyat! – Guten Morgen! Guten Appetit!

A köszönések névelő nélküli tárgyak a ki nem mondott „kívánok” ige mellett; a német „Guten Morgen!” ugyanilyen tárgyeset. – Grüße sind artikellose Objekte zum unausgesprochenen Verb „kívánok“ – ich wünsche; deutsch „Guten Morgen!“ ist derselbe Akkusativ.

Esik az eső. Süt a nap. – Es regnet. Die Sonne scheint.

Nem a német névelőt fordítjuk, hanem az egész főnévi csoport szerepét. – Übersetzt wird nicht der deutsche Artikel, sondern die Aufgabe der ganzen Nominalgruppe (→ 3.3.10).

A karácsonyt otthon töltjük. – Ø Weihnachten verbringen wir zu Hause.

Hol van a kulcsod? – Wo ist dein Schlüssel?

Van autód? – Svájcban dolgozom. – Hast du ein Auto? – Ich arbeite in der Schweiz.

A magyar a különbséget kétszer mutatja, a névelőn és az igén: Ismerek egy orvost. – Ismerem az orvost. – Das Ungarische zeigt den Unterschied doppelt, am Artikel und am Verb: Ich kenne einen Arzt. – Ich kenne den Arzt.

A névelők a magyarban és a németben is fiatalok: a legrégebbi nyelvemlékekben a névelő még ritka. – Die Artikel sind im Ungarischen wie im Deutschen jung: In den ältesten Sprachdenkmälern ist der Artikel noch selten.

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.A többes szám – Der Plural (→ 3.4)

A magyar főnév többes számát egyetlen jel fejezi ki: a „-k”. – Den Plural des ungarischen Substantivs drückt ein einziges Zeichen aus: „-k“ (→ 3.4.1).

A ház régi. A házak régiek. – Das Haus ist alt. Die Häuser sind alt.

A németben a többes számnak legalább öt mintája van (Tische, Kinder, Lampen, Autos, Fenster), a magyarban egyetlen jele. – Das Deutsche hat für den Plural mindestens fünf Muster (Tische, Kinder, Lampen, Autos, Fenster), das Ungarische ein einziges Zeichen.

A „-k” jel, nem rag és nem képző: a szó ugyanaz a főnév marad, csak több példányt jelöl. – „-k“ ist ein Zeichen (jel), keine Fallendung (rag) und kein Bildungssuffix (képző): Das Wort bleibt dasselbe Substantiv und bezeichnet nur mehrere Exemplare.

Ha rag is következik, a „-k” a tő és a rag közé kerül: A gyerekek a kutyákkal játszanak. – Folgt eine Fallendung, tritt „-k“ zwischen Stamm und Fallendung: Die Kinder spielen mit den Hunden.

Ha az alany többes számú, az ige és a névszói állítmány is többes számba kerül: A lányok énekelnek. A fiúk tanárok. – Steht das Subjekt im Plural, treten auch Verb und nominale Satzaussage in den Plural: Die Mädchen singen. Die Jungen sind Lehrer.

Nem minden „k” többesjel: a „könyvünk” egyetlen könyvet jelent, „k”-ja a birtokosok többségét jelzi (→ 6). – Nicht jedes „k“ ist ein Pluralzeichen: „könyvünk“ – unser Buch – bezeichnet ein einziges Buch; sein „k“ zeigt die Mehrzahl der Besitzer an (→ 6).

A „-k” igen régi jel; ugyanez áll az „ők” és az „önök” névmásban is. – „-k“ ist ein sehr altes Zeichen; dasselbe steht auch in den Pronomen „ők“ – sie – und „önök“ – Sie (mehrere Personen).

Ha a szó magánhangzóra végződik, a „-k” közvetlenül járul hozzá: „hajók”, „erdők”, „taxik”, „kapuk”. – Endet das Wort auf Vokal, tritt „-k“ unmittelbar an: „hajók“ – Schiffe –, „erdők“ – Wälder –, „taxik“ – Taxis –, „kapuk“ – Tore (→ 3.4.2).

A szóvégi rövid „a” és „e” a jel előtt megnyúlik: táskák, körték. – Auslautendes kurzes „a“ und „e“ wird vor dem Zeichen lang: Taschen, Birnen.

A nyúlás a tőhöz tartozik, ezért más toldalék előtt is megjelenik: „almát”, „almában” (→ 2.8). – Die Längung gehört zum Stamm und erscheint deshalb auch vor anderen Endungen: „almát“ – den Apfel –, „almában“ – im Apfel (→ 2.8).

Kivétel a „férfi”, valamint az „-i” képzős és az „-ú/-ű” végű szavak: „férfiak”, „budapestiek”, „hosszúak”. – Ausnahmen sind „férfi“ – Mann – sowie die Wörter mit dem Suffix „-i“ und auf „-ú/-ű“: „férfiak“ – Männer –, „budapestiek“ – Budapester –, „hosszúak“ – lange.

A spanyol hasonlóan jár el: magánhangzó után „-s”, mássalhangzó után „-es” a végződés („casas”, „ciudades”). – Das Spanische verfährt ähnlich: nach Vokal „-s“, nach Konsonant „-es“ („casas“, „ciudades“).

Mássalhangzó után a „-k” elé kötőhangzó kerül; négy van belőle: „-ok”, „-ak”, „-ek”, „-ök”. – Nach Konsonant tritt vor „-k“ ein Bindevokal; es gibt vier davon: „-ok“, „-ak“, „-ek“, „-ök“ (→ 3.4.3).

A padok a kertben állnak, a falak fehérek, a székek kényelmesek, a körök kicsik. – Die Bänke stehen im Garten, die Wände sind weiß, die Stühle bequem, die Kreise klein.

A kötőhangzónak nincs jelentése; régi tővégi magánhangzók maradványának tartják. – Der Bindevokal hat keine Bedeutung; er gilt als Rest alter Stammendvokale.

A tihanyi alapítólevél (1055) még „utu” alakot ír az „út” helyett; ma „út”, de „utak”. – Die Gründungsurkunde der Abtei Tihany (1055) schreibt noch „utu“ statt „út“ – Weg; heute heißt es „út“, aber „utak“ – Wege.

A spanyolban és az angolban a betoldott magánhangzó mindig „e” („paredes”, „buses”), a magyarban négyféle. – Im Spanischen und Englischen ist der eingeschobene Vokal immer „e“ („paredes“, „buses“), im Ungarischen gibt es vier.

A hangrend csak azt dönti el, hogy hátul („o”, „a”) vagy elöl képzett („e”, „ö”) kötőhangzó következik. – Die Vokalharmonie entscheidet nur, ob ein hinterer („o“, „a“) oder ein vorderer („e“, „ö“) Bindevokal folgt (→ 3.4.4).

A mély hangrendű szavak többsége „o”-t kap; ez a nyitott csoport, minden új szó ide kerül: „városok”, „gázok”. – Die meisten hintervokalischen Wörter erhalten „o“; das ist die offene Gruppe, jedes neue Wort kommt hinzu: „városok“ – Städte –, „gázok“ – Gase.

Az „a”-t kapó szavak zárt csoportot alkotnak: régi, rövid, gyakori szavak, sok testrész és állat: „házak”, „fogak”, „halak”. – Die Wörter mit „a“ bilden eine geschlossene Gruppe: alte, kurze, häufige Wörter, viele Körperteile und Tiere: „házak“ – Häuser –, „fogak“ – Zähne –, „halak“ – Fische.

Hogy nem a hangzás dönt, azt a „falak” és a „dalok” pár mutatja. – Dass nicht der Klang entscheidet, zeigt das Paar „falak“ – Wände – und „dalok“ – Lieder.

Magas hangrendű szóban „e” áll, ha az utolsó magánhangzó ajakréses, „ö”, ha ajakkerekítéses: „gépek”, „gyümölcsök”. – In vordervokalischen Wörtern steht „e“, wenn der letzte Vokal ungerundet ist, „ö“, wenn er gerundet ist: „gépek“ – Maschinen –, „gyümölcsök“ – Früchte.

Néhány régi szó mégis „e”-t kap: „könyvek”, „fülek”, „földek”. – Einige alte Wörter erhalten dennoch „e“: „könyvek“ – Bücher –, „fülek“ – Ohren –, „földek“ – Felder.

Néhány csak „i”, „í”, „é” hangot tartalmazó szó hátsó végződést kap: „sírok”, „célok”, „díjak”, de „hírek”. – Einige Wörter nur mit „i“, „í“, „é“ erhalten hintere Endungen: „sírok“ – Gräber –, „célok“ – Ziele –, „díjak“ – Gebühren –, aber „hírek“ – Nachrichten.

A szótárak ezért a tárgyesetet és a többes számot is megadják: „ház, -at, -ak”; „nap, -ot, -ok”. – Die Wörterbücher geben deshalb auch Akkusativ und Plural an: „ház, -at, -ak“; „nap, -ot, -ok“ (→ 3.5).

Összetett szóban az utolsó tag dönt: „hangszerek”, de „szerszámok”. – In zusammengesetzten Wörtern entscheidet das letzte Glied: „hangszerek“ – Musikinstrumente –, aber „szerszámok“ – Werkzeuge (→ 3.10).

Változó tövű szónál a „-k” nem az alapalakhoz, hanem a tőváltozathoz járul. – Bei veränderlichen Wörtern tritt „-k“ nicht an die Grundform, sondern an die Stammvariante (→ 3.4.5).

Hangkivetéskor az utolsó szótag rövid magánhangzója kiesik: bokrok, tükrök, sátrak, termek. – Beim Vokalausfall fällt der kurze Vokal der letzten Silbe aus: Büsche, Spiegel, Zelte, Säle.

Tőrövidüléskor a hosszú magánhangzó megrövidül: madarak, kezek, levelek, utak. – Bei der Stammkürzung wird der lange Vokal kurz: Vögel, Hände, Blätter, Wege.

Néhány „-ó”, „-ő”, „-ű” végű szó többes számában „v” jelenik meg: lovak, kövek, tavak, művek. – Bei einigen Wörtern auf „-ó“, „-ő“, „-ű“ erscheint im Plural ein „v“: Pferde, Steine, Seen, Werke.

A „-ó”, „-ő” végű szavak többsége azonban szabályos: „nők”, „sók”, „hajók”. – Die meisten Wörter auf „-ó“, „-ő“ sind jedoch regelmäßig: „nők“ – Frauen –, „sók“ – Salze –, „hajók“ – Schiffe.

Rövidülés és „v” után a kötőhangzó mélyben mindig „a”, magasban „e”: „lovak”, „kövek”; *lovok és *kövök nincs. – Nach Kürzung und „v“ ist der Bindevokal hinten immer „a“, vorn „e“: „lovak“, „kövek“; *lovok und *kövök gibt es nicht.

A „daru” két többes száma két jelentést választ szét: a darvak délre repülnek, a daruk a kikötőben állnak. – Die beiden Plurale von „daru“ trennen zwei Bedeutungen: Die Kraniche fliegen nach Süden, die Kräne stehen im Hafen.

A latin is változott tőből képez többes számot: „nomen – nomina”, „iter – itinera”; az orosz is kiveti a magánhangzót: „день – дни”. – Auch das Lateinische bildet den Plural von einem veränderten Stamm: „nomen – nomina“, „iter – itinera“; auch das Russische wirft den Vokal aus: „день – дни“ – Tag, Tage.

Az idegen szavak a magyar „-k” jelet kapják, ugyanazon szabályok szerint: „hotelek”, „múzeumok”, „pizzák”. – Fremdwörter erhalten das ungarische „-k“ nach denselben Regeln: „hotelek“ – Hotels –, „múzeumok“ – Museen –, „pizzák“ – Pizzen (→ 3.4.6).

Az eredeti nyelv többesjele nem számít: a latin „musea” és a német „Museen” helyett „múzeumok” áll. – Das Pluralzeichen der Herkunftssprache zählt nicht: Statt lateinisch „musea“ und deutsch „Museen“ steht „múzeumok“.

A tulajdonnév többes száma több azonos nevű személyt, a „-ék” végződés egy személyt és a hozzá tartozókat jelöli. – Der Plural eines Eigennamens bezeichnet mehrere Personen gleichen Namens, die Endung „-ék“ eine Person und die zu ihr Gehörenden.

Kovácsék vidéken laknak, de a Kovácsok nem mind rokonok. – Familie Kovács wohnt auf dem Land, aber die Personen namens Kovács sind nicht alle verwandt.

A betűszó a toldalékot kötőjellel kapja, a betűk kiejtése szerint: „SMS-ek”, „CD-k”. – Ein Buchstabenwort erhält die Endung mit Bindestrich, nach der Aussprache der Buchstaben: „SMS-ek“, „CD-k“.

Tőszámnév után a főnév egyes számban áll, és az ige is egyes számú. – Nach einer Grundzahl steht das Substantiv im Singular, und auch das Verb steht im Singular (→ 3.4.7).

Két könyv van az asztalon. Öt vendég érkezik este. – Auf dem Tisch liegen zwei Bücher. Heute Abend kommen fünf Gäste.

A többséget a számnév már kifejezi, a „-k” fölösleges volna; *két könyvek helytelen. – Die Mehrzahl drückt das Zahlwort schon aus, „-k“ wäre überflüssig; *két könyvek ist falsch.

Az esetrag az egyes számú főnévhez járul: Három házban laktunk. – Die Fallendung tritt an das Substantiv im Singular: Wir haben in drei Häusern gewohnt.

A németben is van nyoma: „zwei Glas Wein”, „drei Stück Kuchen”, „zehn Paar Schuhe”. – Auch das Deutsche hat Spuren davon: „zwei Glas Wein“, „drei Stück Kuchen“, „zehn Paar Schuhe“.

Az oroszban kettő, három és négy után egyes számú, öttől többes számú birtokos eset áll: „две книги”, „пять книг”. – Im Russischen steht nach zwei, drei und vier der Genitiv Singular, ab fünf der Genitiv Plural: „две книги“, „пять книг“.

Az „-an/-en” képzős számnév személyek számát jelöli, többes számú igével: Hárman dolgoznak a konyhában. – Das Zahlwort auf „-an/-en“ gibt eine Anzahl von Personen an, mit einem Verb im Plural: In der Küche arbeiten drei Personen.

A „sok”, „kevés”, „néhány”, „több”, „hány” és „mennyi” után is egyes szám áll, egyes számú igével. – Auch nach „sok“ – viel –, „kevés“ – wenig –, „néhány“ – einige –, „több“ – mehr –, „hány“ – wie viele – und „mennyi“ – wie viel – steht der Singular, mit einem Verb im Singular (→ 3.4.8).

Sok ember vár a pályaudvaron. – Viele Menschen warten am Bahnhof.

A magyar itt nem tesz különbséget megszámlálható és anyagnév között: sok ember, sok pénz, sok idő. – Das Ungarische unterscheidet hier nicht zwischen Zählbarem und Stoff: viele Menschen, viel Geld, viel Zeit.

Személyekre az „-an/-en” képzős alak vonatkozik, többes számú igével: Sokan sétálnak a parton. – Für Personen steht die Form auf „-an/-en“, mit einem Verb im Plural: Viele spazieren am Ufer.

A „mind” egy már megnevezett csoportra utal, ezért az ige többes számú marad: A gyerekek mind itt vannak. – „mind“ – alle – bezieht sich auf eine schon genannte Gruppe, deshalb bleibt das Verb im Plural: Die Kinder sind alle hier.

A páros testrészek és a párban hordott ruhadarabok gyakran egyes számban állnak; a pár egy egységnek számít. – Paarige Körperteile und paarweise getragene Kleidungsstücke stehen häufig im Singular; das Paar gilt als eine Einheit (→ 3.4.9).

Kék a szeme. – Er/Sie hat blaue Augen.

Új cipőt vettem. – Ich habe neue Schuhe gekauft.

A pár egyik tagját a „bal”, a „jobb”, az „egyik” vagy a „fél” jelöli: Fél lábon áll. – Ein Glied des Paares bezeichnen „bal“ – link –, „jobb“ – recht –, „egyik“ – der eine – oder „fél“ – halb: Er/Sie steht auf einem Bein.

A „szemüveg”, a „nadrág” és az „olló” közönséges egyes számú szó; az angol, a francia, a spanyol és az orosz gyakran csak többes számú szót használ („glasses”, „ciseaux”, „pantalones”, „очки”). – „szemüveg“ – Brille –, „nadrág“ – Hose – und „olló“ – Schere – sind gewöhnliche Singularwörter; Englisch, Französisch, Spanisch und Russisch gebrauchen oft ein reines Pluralwort („glasses“, „ciseaux“, „pantalones“, „очки“).

Hogy egyes vagy többes szám áll-e, azt az dönti el, mit jelöl a szó: mennyiséget, fajt, csoportot vagy elkülönülő darabokat. – Ob Singular oder Plural steht, entscheidet das Gemeinte: eine Menge, eine Gattung, eine Gruppe oder abgegrenzte Stücke (→ 3.4.10).

Almát veszek a piacon. Az almák külön zacskóban vannak. – Ich kaufe auf dem Markt Äpfel. Die Äpfel sind in einer eigenen Tüte.

Hosszú a haja. Sok bútor van a lakásban. – Er/Sie hat lange Haare. In der Wohnung stehen viele Möbel.

Az angol „hair” és „furniture” szintén egyes számú, a francia „cheveux” és „meubles” többes számú. – Englisch „hair“ und „furniture“ sind ebenfalls Singular, französisch „cheveux“ und „meubles“ Plural.

A csak többes számú német szavaknak a dolog felel meg, nem a forma: a nyári szünet, a szülőim. – Den deutschen Wörtern, die es nur im Plural gibt, entspricht die Sache, nicht die Form: die Sommerferien, meine Eltern.

Fordítva is előfordul: az orosz „деньги” többes számú, a magyar „pénz” egyes számú. – Auch umgekehrt kommt es vor: russisch „деньги“ – Geld – ist ein Plural, ungarisch „pénz“ ein Singular.

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.A tárgy és a tárgyrag – Das Objekt und die Akkusativendung -t (→ 3.5)

A tárgyat a „-t” rag jelöli: ez a tárgyrag, az eset neve tárgyeset. – Das Objekt wird durch die Endung „-t“ gekennzeichnet: Sie heißt „tárgyrag“ – Akkusativsuffix –, der Fall „tárgyeset“ – Akkusativ (→ 3.5.1).

A kutya alszik. – Látok egy kutyát. – Der Hund schläft. – Ich sehe einen Hund.

A németben a különbség csak a hímnemben látszik („der Hund – den Hund”), a magyarban minden főnévnél. – Im Deutschen ist der Unterschied nur beim Maskulinum sichtbar („der Hund – den Hund“), im Ungarischen bei jedem Substantiv.

A tárgy kérdőszava személyre „kit?”, minden másra „mit?”: Kit vársz? Mit olvasol? – Das Fragewort des Objekts lautet für Personen „kit?“ – wen? –, für alles andere „mit?“ – was?: Wen erwartest du? Was liest du?

A rag nem függ sem a névelőtől, sem a tagadástól: Nem kérek teát. – Die Endung hängt weder vom Artikel noch von der Verneinung ab: Ich möchte keinen Tee.

Az orosz tagadás után gyakran birtokos esetet használ; a magyar tárgy tárgyeset marad. – Das Russische setzt nach Verneinung oft den Genitiv; das ungarische Objekt bleibt im Akkusativ.

Mivel a tárgynak saját jele van, szabadon mozoghat a mondatban: A kutyát látja a macska. – Weil das Objekt sein eigenes Kennzeichen hat, kann es sich im Satz frei bewegen: Den Hund sieht die Katze.

Hogy a bővítmény tárgy-e, azt az ige dönti el, nem a német fordítás: Várom a buszt. Hallgatom a tanárt. – Ob die Ergänzung ein Objekt ist, entscheidet das Verb, nicht die deutsche Übersetzung: Ich warte auf den Bus. Ich höre dem Lehrer zu.

A „segít” viszont a „-nak/-nek” ragot kívánja: Segítek a gyereknek (→ 4). – „segít“ – helfen – verlangt dagegen die Endung „-nak/-nek“: Ich helfe dem Kind (→ 4).

Rendelésben és köszönésben elmarad az ige, a tárgy mégis megtartja a ragját: Egy kávét, kérem! Jó napot! – In Bestellungen und Grüßen fällt das Verb weg, das Objekt behält trotzdem seine Endung: Einen Kaffee, bitte! Guten Tag!

Magánhangzós tő után a „-t” közvetlenül járul a szóhoz: „autót”, „taxit”, „kaput”, „cipőt”. – Nach vokalischem Stamm tritt „-t“ unmittelbar an: „autót“ – Auto –, „taxit“ – Taxi –, „kaput“ – Tor –, „cipőt“ – Schuh (→ 3.5.2).

A szóvégi „a” és „e” megnyúlik: Almát veszek, a mesét olvasom. – Auslautendes „a“ und „e“ wird lang: Ich kaufe Äpfel, ich lese das Märchen.

Összetett szóban csak az utolsó tag véghangzója nyúlik meg: Az almafát metszi. – Im Kompositum wird nur der Auslaut des letzten Glieds gelängt: Er/Sie beschneidet den Apfelbaum.

A latin „rosa – rosam” szintén egyetlen mássalhangzót illeszt a tőhöz, de a magánhangzó rövid marad. – Lateinisch „rosa – rosam“ fügt ebenfalls einen einzigen Konsonanten an, doch der Vokal bleibt kurz.

Mássalhangzós tő után a „-t” közvetlenül vagy kötőhangzóval járul a szóhoz. – Nach konsonantischem Stamm tritt „-t“ unmittelbar oder mit Bindevokal an (→ 3.5.3).

Közvetlen kapcsolódás csak „j, l, ly, n, ny, r, s, sz, z, zs” után lehetséges: asztalt, buszt, pénzt, kérdést. – Unmittelbarer Anschluss ist nur nach „j, l, ly, n, ny, r, s, sz, z, zs“ möglich: Tisch, Bus, Geld, Frage.

Ezek után sem kötelező; hogy melyik út érvényes, maga a szó dönti el: „asztalt”, de „falat”; „pénzt”, de „házat”. – Auch danach ist er nicht zwingend; welcher Weg gilt, entscheidet das Wort selbst: „asztalt“, aber „falat“ – Wand –; „pénzt“, aber „házat“ – Haus.

Minden más mássalhangzó után és mássalhangzó-torlódás után mindig kötőhangzó áll: „filmet”, „ablakot”, „parkot”, „sajtot”. – Nach allen anderen Konsonanten und nach Konsonantengruppen steht immer ein Bindevokal: „filmet“ – Film –, „ablakot“ – Fenster –, „parkot“ – Park –, „sajtot“ – Käse.

A magyar szótárak ezért minden főnévnél megadják a tárgyesetet: „fal, -at”, „asztal, -t”. – Ungarische Wörterbücher geben deshalb bei jedem Substantiv den Akkusativ an: „fal, -at“, „asztal, -t“.

A kötőhangzó négyféle; a hangrend csak két lehetőségre szűkít: mélyben „a” vagy „o”, magasban „e” vagy „ö”. – Der Bindevokal ist einer von vier; die Vokalharmonie engt nur auf zwei ein: hinten „a“ oder „o“, vorn „e“ oder „ö“ (→ 3.5.4).

Házat keresünk, egy ablakot rajzolok. – Wir suchen ein Haus, ich zeichne ein Fenster.

Egy szöveget olvasok, gyümölcsöt veszek. – Ich lese einen Text, ich kaufe Obst.

Ugyanaz a kötőhangzó jelenik meg a többes számban: „házak – házat”, „napok – napot”, „könyvek – könyvet” (→ 3.4). – Derselbe Bindevokal erscheint im Plural: „házak – házat“, „napok – napot“, „könyvek – könyvet“ (→ 3.4).

Az „a”-s és az „e”-s csoport szavai ott is megtartják a kötőhangzót, ahol más szavak közvetlenül kapják a ragot: „falat”, de „dalt”; „házat”, de „gázt”. – Die Wörter der a- und der e-Gruppe behalten den Bindevokal auch dort, wo andere die Endung unmittelbar nehmen: „falat“, aber „dalt“ – Lied –; „házat“, aber „gázt“ – Gas.

A latinban a ragozási osztály az egész végződéssort meghatározza, a magyarban csak a kötőhangzót. – Im Lateinischen bestimmt die Deklinationsklasse die ganze Endungsreihe, im Ungarischen nur den Bindevokal.

A változó tövű főnevek a ragot a tőváltozathoz kapják, ugyanúgy, mint a többes számban. – Veränderliche Substantive erhalten die Endung an der Stammvariante, genauso wie im Plural (→ 3.5.5).

Vizet kérek. Kenyeret veszünk. – Ich möchte Wasser. Wir kaufen Brot.

A bokrot nézem. A tükröt tisztítom. – Ich schaue den Busch an. Ich putze den Spiegel.

Egy lovat rajzolok. A tehén füvet eszik. – Ich zeichne ein Pferd. Die Kuh frisst Gras.

A tárgyrag előtt a tőváltozat, a legtöbb más esetrag előtt az alapalak áll: „vizet”, de „vízben”; „lovat”, de „lóval”. – Vor der Akkusativendung steht die Stammvariante, vor den meisten anderen Fallendungen die Grundform: „vizet“, aber „vízben“ – im Wasser –; „lovat“, aber „lóval“ – mit dem Pferd.

A tárgyeset többnyire a többes számból kikövetkeztethető; kivétel a „szó” és a „falu”: „szavak”, „falvak”, de „szót”, „falut”. – Der Akkusativ lässt sich meist aus dem Plural erschließen; Ausnahmen sind „szó“ und „falu“: „szavak“, „falvak“, aber „szót“ – Wort –, „falut“ – Dorf.

A nevet írom. – A gyerek nevet. – Ich schreibe den Namen. – Das Kind lacht.

A többes szám tárgyesetében előbb a „-k” többesjel, aztán a tárgyrag áll; köztük mindig „a” vagy „e”. – Im Akkusativ des Plurals steht zuerst das Pluralzeichen „-k“, dann die Akkusativendung; dazwischen immer „a“ oder „e“ (→ 3.5.6).

A virágokat és a gömböket nézzük. – Wir schauen die Blumen und die Kugeln an.

Egyes számban „virágot” és „gömböt”, többes számban „virágokat” és „gömböket”; „-o-” és „-ö-” a „-k” után soha nem áll. – Im Singular „virágot“ und „gömböt“, im Plural „virágokat“ und „gömböket“; „-o-“ und „-ö-“ stehen nach „-k“ nie.

A latinban és az oroszban egyetlen végződés jelöli a számot és az esetet, a magyarban kettő. – Im Lateinischen und Russischen bezeichnet eine einzige Endung Zahl und Fall, im Ungarischen zwei.

Számnév és mennyiségjelző után a tárgyesetben is egyes szám áll: Öt vendéget hívtunk meg. – Nach Zahl- und Mengenwörtern steht auch im Akkusativ der Singular: Wir haben fünf Gäste eingeladen.

A mutató névmás a névelős főnévhez igazodik: Ezeket a régi házakat nézem. – Das Demonstrativpronomen richtet sich nach dem Substantiv mit Artikel: Ich schaue mir diese alten Häuser an (→ 3.8).

A birtokos személyjeles főnévnél a tárgyrag a szó végére, a személyjel után kerül: A könyvemet olvasom. – Bei Substantiven mit Possessivsuffix tritt die Akkusativendung ans Wortende, hinter das Personalzeichen: Ich lese mein Buch (→ 3.5.7).

Harmadik személyben a személyjel „-a/-e” hangja megnyúlik: A házát látom. – In der 3. Person wird das „-a/-e“ des Personalzeichens lang: Ich sehe sein/ihr Haus.

Az első és a második személyű „-m” és „-d” után a tárgyrag el is maradhat: Keresem a táskámat / a táskám. – Nach dem „-m“ der 1. und dem „-d“ der 2. Person kann die Akkusativendung auch fehlen: Ich suche meine Tasche.

A német a birtokos névmáson jelöli az esetet („mein Freund – meinen Freund”), a magyar egyetlen szóban: „barátom – barátomat” (→ 6). – Das Deutsche markiert den Fall am Possessivpronomen („mein Freund – meinen Freund“), das Ungarische in einem einzigen Wort: „barátom – barátomat“ (→ 6).

A névmások tárgyesete többnyire „-t”-re végződik; kivétel az „engem” és a „téged”; többes számban „minket” és „titeket” áll. – Der Akkusativ der Pronomen endet meist auf „-t“; Ausnahmen sind „engem“ – mich – und „téged“ – dich –; im Plural stehen „minket“ – uns – und „titeket“ – euch (→ 3.5.8).

Péter lát engem. Anna vár téged. Látom őt. – Péter sieht mich. Anna erwartet dich. Ich sehe ihn/sie.

A latin is hasonlóan jár el: a „rosam” „-m”-re végződik, a „mē” és a „tē” nem. – Ähnlich das Lateinische: „rosam“ endet auf „-m“, „mē“ – mich – und „tē“ – dich – nicht.

A visszaható névmás első és második személyében a rag elmaradhat: Jól érzem magam. – Beim Reflexivpronomen kann die Endung in der 1. und 2. Person fehlen: Ich fühle mich wohl.

A belső tárgy a cselekvés tartalmát nevezi meg, gyakran az igével azonos tőből. – Das innere Objekt nennt den Inhalt der Handlung, oft aus demselben Stamm wie das Verb (→ 3.5.9).

Szép álmot álmodtam. Egy régi éneket énekelünk. – Ich hatte einen schönen Traum. Wir singen ein altes Lied.

A németben is van ilyen szerkezet („ein Lied singen”), de gyakran más igét választ: „einen Traum haben”, „ein Leben führen”. – Auch das Deutsche kennt die Fügung („ein Lied singen“), wählt aber oft ein anderes Verb: „einen Traum haben“, „ein Leben führen“.

A „-t”-nek határozói értéke is lehet: Jót aludtam. Két órát aludtam. – Das „-t“ kann auch adverbialen Wert haben: Ich habe gut geschlafen. Ich habe zwei Stunden geschlafen.

A „-t” csak azt mutatja, hogy tárgy van a mondatban; az ige alakját a tárgy határozottsága dönti el. – Das „-t“ zeigt nur, dass ein Objekt im Satz steht; die Form des Verbs entscheidet die Bestimmtheit des Objekts (→ 3.5.10).

Olvasok egy könyvet. – Olvasom a könyvet. – Ich lese ein Buch. – Ich lese das Buch.

Határozott a névelős főnév, a tulajdonnév, a birtokos személyjeles főnév és a mutató névmás; határozatlan a névelőtlen, az „egy”-es főnév és a „valakit”, „senkit”, „mit?”. – Bestimmt sind das Substantiv mit Artikel, der Eigenname, das Substantiv mit Personalzeichen und das Demonstrativpronomen; unbestimmt sind das artikellose, das Substantiv mit „egy“ sowie „valakit“ – jemanden –, „senkit“ – niemanden –, „mit?“.

Ismerem Annát. Ezt kérem. – Ich kenne Anna. Das hier möchte ich.

Ha az alany „én”, a tárgy pedig „téged” vagy „titeket”, az ige „-lak/-lek” végű: Szeretlek. – Ist das Subjekt „ich“ und das Objekt „dich“ oder „euch“, endet das Verb auf „-lak/-lek“: Ich liebe dich (→ 10).

Hol van a levél? – Most olvasom. – Wo ist der Brief? – Ich lese ihn gerade.

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.A főnévi csoport felépítése – Aufbau der Nominalgruppe (→ 3.6)

Az „a két új könyv” szócsoport a mondatban egyetlen egységként működik: ez a főnévi csoport. – Die Wortgruppe „a két új könyv“ – die beiden neuen Bücher – wirkt im Satz als eine einzige Einheit: Das ist die Nominalgruppe (→ 3.6.1).

Mi hiányzik? – A két új könyv. – Was fehlt? – Die beiden neuen Bücher.

Fő tagja, az alaptag, a csoport végén áll; ami közelebbről meghatározza, az előtte áll. – Ihr Hauptglied, das „alaptag“ – der Kopf –, steht am Ende der Gruppe; was ihn näher bestimmt, steht davor.

Főnév előtt az „ez” és az „az” mutató névmás mindig névelővel együtt áll: ez a füzet, az az ablak. – Vor einem Substantiv steht das Demonstrativpronomen „ez“ und „az“ immer zusammen mit dem Artikel: dieses Heft, jenes Fenster.

A németben, az angolban, a franciában és a latinban itt nincs névelő: „dieses Heft”, „this book”, „ce livre”, „hic liber”. – Im Deutschen, Englischen, Französischen und Lateinischen steht hier kein Artikel: „dieses Heft“, „this book“, „ce livre“, „hic liber“.

Az „Ez könyv.” teljes mondat, benne az „ez” az alany; az „Ez a könyv érdekes.” mondatban az „ez a könyv” csoport az alany. – „Ez könyv.“ – Das ist ein Buch – ist ein vollständiger Satz, darin ist „ez“ das Subjekt; im Satz „Ez a könyv érdekes.“ – Dieses Buch ist interessant – ist die Gruppe „ez a könyv“ das Subjekt.

Névelő nélkül áll a „melyik”, a „minden”, a „néhány”; névelővel a „másik”, az „egyik” és az „összes”: „minden könyv”, „az összes könyv”. – Ohne Artikel stehen „melyik“ – welcher –, „minden“ – jeder –, „néhány“ – einige; mit Artikel „másik“ – anderer –, „egyik“ – einer davon – und „összes“ – sämtlich: „minden könyv“ – jedes Buch –, „az összes könyv“ – alle Bücher.

Ezeket a szavakat közös néven determinánsnak nevezik; ez nem szófaj, hanem szerep a csoportban. – Diese Wörter heißen zusammen Determinierer („determináns“); das ist keine Wortart, sondern eine Aufgabe in der Gruppe.

A szám és a mennyiségjelző a determináns után, a tulajdonság előtt áll; utána a főnév egyes számú (→ 3.4). – Zahl und Mengenwort stehen nach dem Determinierer und vor der Eigenschaft; danach steht das Substantiv im Singular (→ 3.4) (→ 3.6.2).

A három piros füzet hiányzik. – Die drei roten Hefte fehlen.

A mértékegység és a tartalom kötőszó nélkül, egymás mellett áll: „két liter tej”, „egy pohár víz”. – Maßeinheit und Inhalt stehen ohne Bindewort nebeneinander: „két liter tej“ – zwei Liter Milch –, „egy pohár víz“ – ein Glas Wasser.

Az angol „of”-ot, a francia és a spanyol „de”-t, az orosz és a latin birtokos esetet használ: „a glass of water”, „poculum aquae”. – Englisch setzt „of“, Französisch und Spanisch „de“, Russisch und Latein den Genitiv: „a glass of water“, „poculum aquae“.

A „két” csak főnév előtt áll; egyedül „kettő” a forma, és ez kapja a ragot: Kettőt kérek. – „két“ steht nur vor einem Substantiv; allein heißt die Form „kettő“, und diese erhält die Endung: Ich möchte zwei.

A „-nyi” képző tartályszóból mértéket képez: „egy pohárnyi víz”, „egy maréknyi cukor”. – Das Suffix „-nyi“ macht aus einem Behälterwort ein Maß: „egy pohárnyi víz“ – ein Glas voll Wasser –, „egy maréknyi cukor“ – eine Handvoll Zucker.

A melléknév az alaptag előtt áll, és leírja azt: ez a minőségjelző. – Das Adjektiv steht vor dem Kopf und beschreibt ihn: Das ist das Eigenschaftsattribut („minőségjelző“) (→ 3.6.3).

A régi könyv érdekes. – Das alte Buch ist interessant.

Itt a „régi” jelző, az „érdekes” állítmány: a csoport megnevez, a mondat állít (→ 3.7). – Hier ist „régi“ Attribut, „érdekes“ Prädikat: Die Gruppe benennt, der Satz behauptet (→ 3.7).

A „minőség” a régi „minő?” (milyen?) kérdőszóból és a „-ség” képzőből való; a latin „attributum” az „attribuere” (hozzárendel) igéből. – „minőség“ – Beschaffenheit – kommt vom alten Fragewort „minő?“ – was für ein? – und dem Suffix „-ség“; lateinisch „attributum“ von „attribuere“ – zuteilen.

A francia és a spanyol melléknév többnyire a főnév után áll: „une maison rouge”, „una casa roja”. – Im Französischen und Spanischen steht das Adjektiv meist nach dem Substantiv: „une maison rouge“, „una casa roja“ – ein rotes Haus.

Az „-i” képző helynévből, közönséges főnévből és időből melléknevet képez, amely változatlanul áll a főnév előtt. – Das Suffix „-i“ bildet aus Ortsnamen, gewöhnlichen Substantiven und Zeitangaben Adjektive, die unverändert vor dem Substantiv stehen (→ 3.6.4).

A budapesti tanár itt dolgozik. Az iskolai könyvtár csendes. – Der Lehrer aus Budapest arbeitet hier. Die Schulbibliothek ist ruhig.

„téli kabát”, „reggeli vonat”, „mai levél”: a német ilyenkor többnyire összetett szót használ. – „téli kabát“ – Wintermantel –, „reggeli vonat“ – Morgenzug –, „mai levél“ – der heutige Brief: Das Deutsche bildet hier meist ein Kompositum.

A német városnevekből „-er” végű, változatlan alakot képez: „Budapester”, „Wiener”; a latin az „-ensis” képzőt használja. – Das Deutsche bildet aus Städtenamen eine unveränderliche Form auf „-er“: „Budapester“, „Wiener“; das Lateinische gebraucht das Suffix „-ensis“.

Névutóhoz és határozószóhoz is járulhat: „az iskola melletti kert”, „a háború utáni évek”, „itt – itteni”. – Es tritt auch an Postpositionen und Adverbien: „az iskola melletti kert“ – der Garten neben der Schule –, „a háború utáni évek“ – die Nachkriegsjahre –, „itt – itteni“ – hier – hiesig.

„A városi iskola” fajtát, „a város iskolája” birtokviszonyt jelöl. – „a városi iskola“ – die städtische Schule – bezeichnet eine Art, „a város iskolája“ – die Schule der Stadt – ein Besitzverhältnis.

A németül „Szegediner Gulasch” néven ismert étel magyarul székelygulyás. – Das auf Deutsch als „Szegediner Gulasch“ bekannte Gericht heißt ungarisch „székelygulyás“.

A birtokos alapalakban áll, a birtokos személyjel a birtokszón van: Anna könyve itt van. – Der Besitzer steht in der Grundform, das Possessivsuffix steht am Besitzwort: Annas Buch ist hier (→ 3.6.5).

A német, az angol és a latin a birtokost jelöli („Annas”, „Anna’s”, „liber Annae”), a magyar a birtokszót (→ 6). – Deutsch, Englisch und Latein kennzeichnen den Besitzer („Annas“, „Anna’s“, „liber Annae“), das Ungarische das Besitzwort (→ 6).

A birtokos „-nak/-nek” ragot is kaphat: Annának a könyve itt maradt. – Der Besitzer kann auch die Endung „-nak/-nek“ erhalten: Annas Buch ist hier geblieben.

A német köznyelvi „dem Peter sein Buch” pontosan a „Péternek a könyve” mása. – Das umgangssprachliche deutsche „dem Peter sein Buch“ entspricht genau „Péternek a könyve“.

A birtokos minden jelző előtt áll; a melléknév a közvetlenül utána álló főnévhez tartozik: „a tanár új könyve”, de „az új tanár könyve”. – Der Besitzer steht vor allen Attributen; das Adjektiv gehört zum unmittelbar folgenden Substantiv: „a tanár új könyve“ – das neue Buch des Lehrers –, aber „az új tanár könyve“ – das Buch des neuen Lehrers.

A melléknévi igenév olyan igealak, amely melléknévként áll a főnév előtt, és megtartja az ige bővítményeit. – Das Partizip ist eine Verbform, die wie ein Adjektiv vor dem Substantiv steht und die Ergänzungen des Verbs behält (→ 3.6.6).

A kertben játszó gyerek vidám. – Das im Garten spielende Kind ist fröhlich.

A megírt levél az asztalon van. – Der geschriebene Brief liegt auf dem Tisch.

Az „-ó/-ő” egyidejűséget, a „-t/-tt” előidejűséget fejez ki; az időt az állítmány hordozza (→ 12). – „-ó/-ő“ drückt Gleichzeitigkeit aus, „-t/-tt“ Vorzeitigkeit; die Zeit trägt das Prädikat (→ 12).

Helyhatározó önmagában nem állhat a főnév előtt; a „lévő” igenév kell hozzá: az asztalon lévő könyv. – Eine Ortsangabe allein kann nicht vor dem Substantiv stehen; sie braucht das Partizip „lévő“ – befindlich: das auf dem Tisch liegende Buch.

A német bővített igeneves jelző ugyanilyen sorrendű, de írott nyelvi; a magyarban a beszélt nyelvben is gyakori. – Das deutsche erweiterte Partizipialattribut hat dieselbe Reihenfolge, ist aber schriftsprachlich; im Ungarischen ist es auch in der gesprochenen Sprache häufig.

Az angol, a francia és a spanyol a bővített igenevet a főnév után teszi, vagy vonatkozó mellékmondattal fejezi ki: „the child playing in the garden”. – Englisch, Französisch und Spanisch stellen das erweiterte Partizip hinter das Substantiv oder drücken es mit einem Relativsatz aus: „the child playing in the garden“.

A csoport az alaptagtól visszafelé épül fel; minden jelző mindarra vonatkozik, ami tőle jobbra áll. – Die Gruppe baut sich vom Kopf aus rückwärts auf; jedes Attribut bezieht sich auf alles, was rechts von ihm steht (→ 3.6.7).

Ez a két érdekes német könyv drága. – Diese beiden interessanten deutschen Bücher sind teuer.

Az „első”, az „utolsó”, a „másik” és a „többi” a szám előtt áll: az első két új könyv. – „első“ – erste –, „utolsó“ – letzte –, „másik“ – andere – und „többi“ – übrige – stehen vor der Zahl: die ersten beiden neuen Bücher.

Több tulajdonságnál gyakori sorrend: értékelés – méret – kor – szín – származás; a német és az angol sorrend nagyrészt ugyanez. – Bei mehreren Eigenschaften ist die Folge häufig: Bewertung – Größe – Alter – Farbe – Herkunft; die deutsche und die englische Folge sind weitgehend dieselbe.

Egy drága fehér német autót vettek. – Sie haben ein teures weißes deutsches Auto gekauft.

Az „egy régi barát” régóta barát, az „egy öreg barát” idős barát. – „egy régi barát“ ist ein Freund seit langem, „egy öreg barát“ ein betagter Freund.

A szám-, eset- és birtokjel csak az alaptagon áll; a jelzők alapalakban maradnak (→ 3.8). – Zahl-, Fall- und Besitzzeichen stehen nur am Kopf; die Attribute bleiben in der Grundform (→ 3.8) (→ 3.6.8).

A régi házakban sok ember lakik. – In den alten Häusern wohnen viele Menschen.

A németben az eset és a szám három szón látszik („in den alten Häusern”), a magyarban csak az utolsón. – Im Deutschen sind Fall und Zahl an drei Wörtern sichtbar („in den alten Häusern“), im Ungarischen nur am letzten.

Kivétel a mutató névmás: Ebben a régi házban lakunk. – Ausnahme ist das Demonstrativpronomen: Wir wohnen in diesem alten Haus.

Az alaptag után rendszeresen csak az értelmező jelző és a vonatkozó mellékmondat áll. – Hinter dem Kopf stehen regelmäßig nur die Apposition („értelmező jelző“) und der Relativsatz (→ 3.6.9).

Budapest, Magyarország fővárosa, nagy város. – Budapest, Ungarns Hauptstadt, ist eine große Stadt.

Az értelmező átveszi az alaptag szerepét, és maga is megkapja a ragot: Péterrel, a barátommal beszélek. – Die Apposition übernimmt die Rolle des Kopfes und erhält selbst die Endung: Ich spreche mit Péter, meinem Freund.

A ház, amelyben lakom, régi. – Das Haus, in dem ich wohne, ist alt.

A vonatkozó névmás személynél „aki”, dolognál „amely”, mint az angol „who – which”; a német és az orosz névmás a nyelvtani nemhez igazodik. – Das Relativpronomen ist bei Personen „aki“, bei Sachen „amely“, wie englisch „who – which“; das deutsche und das russische Pronomen richten sich nach dem grammatischen Geschlecht.

A „das Buch auf dem Tisch” típusú csoportot a magyar előre teszi: „az asztalon lévő könyv”, „a sarki bolt”. – Eine Gruppe vom Typ „das Buch auf dem Tisch“ stellt das Ungarische nach vorn: „az asztalon lévő könyv“, „a sarki bolt“ – der Laden an der Ecke.

Csak címekben és étlapon gyakori a hátravetett bővítmény: „Kávé tejjel”, Karinthy Frigyes: „Utazás a koponyám körül”. – Nur in Titeln und auf Speisekarten ist die nachgestellte Ergänzung häufig: „Kávé tejjel“ – Kaffee mit Milch –, Frigyes Karinthy: „Utazás a koponyám körül“ – Reise um meinen Schädel.

A hosszú csoportnak is egy alaptagja van, a jobb szélső főnév; csak ez kapja a csoport ragját. – Auch eine lange Gruppe hat einen Kopf, das Substantiv ganz rechts; nur dieses erhält die Endung der Gruppe (→ 3.6.10).

A kertben játszó gyerek piros táskája üres. – Die rote Tasche des Kindes, das im Garten spielt, ist leer.

A „piros” nem tartozhat a gyerekhez, mert a „gyerek” után áll. – „piros“ kann nicht zum Kind gehören, denn es steht hinter „gyerek“.

A tegnap a parlament által elfogadott új törvény januárban lép életbe. – Das gestern vom Parlament angenommene neue Gesetz tritt im Januar in Kraft.

Az angol a bővített igenevet az alaptag után teszi, az orosz és a latin mindkét helyre; a magyar csak elé. – Das Englische stellt das erweiterte Partizip hinter den Kopf, Russisch und Latein an beide Stellen; das Ungarische nur davor.

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.A melléknév: jelző és állítmány – Das Adjektiv als Attribut und als Prädikat (→ 3.7)

A melléknévnek három használata van, mindegyiknek saját alakkal: jelző, állítmány és önálló, főnévi használat. – Das Adjektiv hat drei Gebrauchsweisen, jede mit eigener Form: Attribut, Prädikat und selbständiger, substantivischer Gebrauch.

→a zöld almák – die grünen Äpfel→az almák zöldek – die Äpfel sind grün→a zöldet – den grünen

Jelzőként a melléknév a főnév előtt áll, és a „milyen?” kérdésre felel: A világos szobában olvasok. – Als Attribut steht das Adjektiv vor dem Substantiv und antwortet auf „milyen?“ – was für ein?: Ich lese im hellen Zimmer (→ 3.7.1).

A rag mindig a főnévhez járul, a névutó az egész szerkezet után áll: A magas épület mellett állok. – Die Endung tritt immer an das Substantiv, die Postposition steht nach der ganzen Gruppe: Ich stehe neben dem hohen Gebäude.

A német melléknév végződése esettől, számtól és nemtől függően változik („nette, netter, netten”); a magyar „kedves” minden alakban ugyanaz. – Die Endung des deutschen Adjektivs wechselt mit Kasus, Numerus und Genus („nette, netter, netten“); das ungarische „kedves“ bleibt in allen Formen gleich.

Két szó jelenti azt, hogy „rot”: a „piros” a hétköznapi, élénk szín, a „vörös” a sötétebb: piros az alma, vörös a bor. – Zwei Wörter bedeuten „rot“: „piros“ ist das alltägliche, leuchtende Rot, „vörös“ das dunklere: Rot ist der Apfel („piros“), rot der Wein („vörös“).

A „kicsi” rövid alakja, a „kis” csak jelzőként állhat: egy kis szoba, de: A szoba kicsi. – Die Kurzform „kis“ von „kicsi“ – klein – kann nur als Attribut stehen: ein kleines Zimmer, aber: Das Zimmer ist klein.

Anyagnév előtt az „egy kis” azt jelenti: egy kevés: Kérek egy kis vizet. – Vor einem Stoffwort bedeutet „egy kis“ ein bisschen: Ich hätte gern etwas Wasser.

Melléknév és főnév összetett szót is alkothat: egy nagy város – egy nagyváros; a próba a fokhatározó: „egy nagyon nagy város”, de nem *„egy nagyon nagyváros”. – Adjektiv und Substantiv können auch ein Kompositum bilden: eine große Stadt – eine Großstadt; die Probe ist eine Gradangabe: „egy nagyon nagy város“, aber nicht *„egy nagyon nagyváros“ (→ 3.10).

A „melléknév” szót a latin „nomen adiectivum” tükörfordításának tartják. – Das Wort „melléknév“ – Adjektiv, wörtlich „Nebenname“ – gilt als Lehnübersetzung von lateinisch „nomen adiectivum“.

A főnév előtti melléknév nem veszi át sem a főnév számát, sem az esetét (→ 3.8). – Das Adjektiv vor dem Substantiv übernimmt weder Zahl noch Fall des Substantivs (→ 3.8) (→ 3.7.2).

A zöld almák frissek. – Die grünen Äpfel sind frisch.

A nagy házunkban lakunk. – Wir wohnen in unserem großen Haus.

Az összehasonlított nyelvek közül csak az angol jár el ugyanígy; az óangol még ragozta a melléknevet. – Unter den Vergleichssprachen verfährt nur das Englische ebenso; das Altenglische beugte das Adjektiv noch.

A melléknév egymaga is lehet állítmány; harmadik személyben, jelen időben nincs mellette „van”. – Das Adjektiv kann allein das Prädikat bilden; in der 3. Person Präsens steht kein „van“ dabei (→ 3.7.3).

A leves meleg. A gyerek ma beteg. – Die Suppe ist warm. Das Kind ist heute krank.

Az orosz jelen időben szintén elhagyja a létigét: „Суп тёплый.” – Das Russische lässt im Präsens ebenfalls das Verb „sein“ weg: „Суп тёплый.“ – Die Suppe ist warm.

A spanyol a tartós és az átmeneti tulajdonságot két igével különbözteti meg („es alta – está cansada”), a magyar nem. – Das Spanische unterscheidet dauerhafte und vorübergehende Eigenschaften mit zwei Verben („es alta – está cansada“), das Ungarische nicht.

Első és második személyben, múlt és jövő időben a kopula megjelenik: Fáradt vagyok. A szoba üres volt. Az út hosszú lesz. – In der 1. und 2. Person, in Vergangenheit und Zukunft erscheint die Kopula: Ich bin müde. Das Zimmer war leer. Der Weg wird lang sein.

A tulajdonságot a „nem” tagadja: A kávé nem hideg; *„A kávé nincs hideg.” helytelen. – Eine Eigenschaft verneint „nem“: Der Kaffee ist nicht kalt; *„A kávé nincs hideg.“ ist falsch.

Hely és létezés kifejezésekor a „van” harmadik személyben is kötelező, tagadása „nincs”: A tanár nincs a teremben. – Bei Ort und Vorhandensein ist „van“ auch in der 3. Person Pflicht, seine Verneinung ist „nincs“: Die Lehrkraft ist nicht im Raum.

A „nyitva”, a „zárva” és a „jól” nem melléknév, ezért kell mellé a „van”: A bolt nyitva van. Hogy van? – Jól vagyok. – „nyitva“ – offen –, „zárva“ – geschlossen – und „jól“ – gut – sind keine Adjektive; deshalb verlangen sie „van“: Der Laden ist offen. Wie geht es Ihnen? – Mir geht es gut.

A „vagy” – du bist – egybeesik a „vagy” – oder – kötőszóval; innen a szójáték: „Vagy vagy, vagy nem vagy.” – „vagy“ – du bist – fällt mit der Konjunktion „vagy“ – oder – zusammen; daher das Wortspiel „Vagy vagy, vagy nem vagy.“ – Entweder du bist, oder du bist nicht.

Az állítmányi melléknév számban egyezik az alannyal, mert harmadik személyben nincs létige, amely a számot mutatná. – Das prädikative Adjektiv stimmt in der Zahl mit dem Subjekt überein, weil in der 3. Person kein Verb „sein“ die Zahl zeigt (→ 3.7.4).

A kutya nagy. – A kutyák nagyok. – Der Hund ist groß. – Die Hunde sind groß.

A barna kutyák kövérek. – A kövér kutyák barnák. – Die braunen Hunde sind dick. – Die dicken Hunde sind braun.

Magas hangrendű melléknévnél a kötőhangzó mindig „e”, „-ök” nem fordul elő: „zöldek”, „erősek”; vö. a főnevek „gyümölcsök” alakjával. – Bei vordervokalischen Adjektiven ist der Bindevokal immer „e“, „-ök“ kommt nicht vor: „zöldek“ – grün –, „erősek“ – stark –; vgl. das Substantiv „gyümölcsök“ – Früchte.

Mély hangrendű melléknévnél rendszerint „-ak” áll („pirosak”, „gyorsak”), néhány szónál „-ok”: „nagyok”, „fiatalok”, „boldogok”, „gazdagok”. – Bei hintervokalischen Adjektiven steht in der Regel „-ak“ („pirosak“, „gyorsak“), bei einigen Wörtern „-ok“: „nagyok“ – groß –, „fiatalok“ – jung –, „boldogok“ – glücklich –, „gazdagok“ – reich.

Az „-ú/-ű” és az „-i” végű melléknév kötőhangzót kap: „hosszúak”, „könnyűek”, „régiek”; a „kicsi” viszont „kicsik”. – Adjektive auf „-ú/-ű“ und „-i“ erhalten einen Bindevokal: „hosszúak“ – lang –, „könnyűek“ – leicht –, „régiek“ – alt; „kicsi“ dagegen „kicsik“.

Számnév és mennyiségjelző után az alany és az állítmány is egyes számú: Sok szoba üres. – Nach Zahl- und Mengenwörtern stehen Subjekt und Prädikat im Singular: Viele Zimmer sind leer.

Első és második személyben a melléknév a számot, a létige a személyt mutatja: Mi készek vagyunk. – In der 1. und 2. Person zeigt das Adjektiv die Zahl, das Verb „sein“ die Person: Wir sind bereit.

A francia, a spanyol, a latin és az orosz számban és nemben egyezteti az állítmányi melléknevet, a német és az angol változatlanul hagyja; a magyar csak számban egyeztet. – Französisch, Spanisch, Latein und Russisch passen das prädikative Adjektiv in Zahl und Geschlecht an, Deutsch und Englisch lassen es unverändert; das Ungarische passt es nur in der Zahl an.

Ha a főnév a szövegösszefüggésből kiderül, elmarad, és a melléknév átveszi az egész csoport toldalékait. – Ergibt sich das Substantiv aus dem Zusammenhang, fällt es weg, und das Adjektiv übernimmt alle Endungen der Gruppe (→ 3.7.5).

A régit megtartom, az újat eladom. – Das alte behalte ich, das neue verkaufe ich.

A zöldeket elviszem. – Ich nehme die grünen mit.

A német névelő még mutatja a hiányzó szó nemét („die rote”, „den roten”, „das rote”); a magyar „a pirosat” bármelyik tárgyra illik. – Der deutsche Artikel zeigt noch das Geschlecht des fehlenden Wortes („die rote“, „den roten“, „das rote“); das ungarische „a pirosat“ passt zu jedem Gegenstand.

A fiatalok sokat sportolnak, a betegek az orvosra várnak. – Die jungen Leute treiben viel Sport, die Patienten warten auf den Arzt.

A „valami” és a „semmi” után a melléknév maga kapja a ragot: Valami újat mondok. – Nach „valami“ – etwas – und „semmi“ – nichts – trägt das Adjektiv selbst die Endung: Ich sage etwas Neues.

A spanyol az elvont fogalomnak külön semleges névelőt ad („lo bueno”); a magyar „a jó” a jó embert és a jót is jelenti. – Das Spanische hat für das Abstraktum einen eigenen sächlichen Artikel („lo bueno“); das ungarische „a jó“ bezeichnet den Guten und das Gute.

Egyes melléknevek meghatározott ragú bővítményt, vonzatot kívánnak. – Manche Adjektive verlangen eine Ergänzung mit bestimmter Endung, eine Rektion („vonzat“) (→ 3.7.6).

Az anya büszke a fiára. Péter elégedett az eredménynyel. – Die Mutter ist stolz auf ihren Sohn. Péter ist mit dem Ergebnis zufrieden.

Az új terv hasonló a régihez. Anna szerelmes Péterbe. – Der neue Plan ist dem alten ähnlich. Anna ist in Péter verliebt.

A rag és a német elöljárószó gyakran nem felel meg egymásnak: alkalmas a munkára, fontos a diáknak, hálás a segítségért. – Endung und deutsche Präposition entsprechen sich oft nicht: geeignet für die Arbeit, wichtig für den Schüler, dankbar für die Hilfe.

Jelzőként a vonzat a melléknévvel együtt, zárt tömbként áll a főnév előtt: A fiára büszke anya mosolyog. – Als Attribut steht die Ergänzung mit dem Adjektiv als geschlossener Block vor dem Substantiv: Die auf ihren Sohn stolze Mutter lächelt.

Az angol és a francia a bővített jelzőt a főnév mögé teszi („a mother proud of her son”, „une mère fière de son fils”); a magyarban ez nem lehetséges. – Englisch und Französisch stellen das erweiterte Attribut hinter das Substantiv („a mother proud of her son“, „une mère fière de son fils“); im Ungarischen ist das nicht möglich.

A latin is ismer meghatározott esetet kívánó mellékneveket: „plenus vini”, „similis patri”. – Auch das Lateinische kennt Adjektive mit festem Kasus: „plenus vini“ – voll Wein –, „similis patri“ – dem Vater ähnlich.

Fontos időben érkezni. – Es ist wichtig, rechtzeitig anzukommen.

Ugyanaz a melléknév megnevezhet és állíthat; a határt a névelő mutatja. – Dasselbe Adjektiv kann benennen und aussagen; die Grenze zeigt der Artikel (→ 3.7.7).

Ez régi épület. – Ez az épület régi. – Régi az épület. – Das ist ein altes Gebäude. – Dieses Gebäude ist alt. – Das Gebäude ist alt.

A szép házak régiek. – A régi házak szépek. – Die schönen Häuser sind alt. – Die alten Häuser sind schön.

Egyes melléknevek jelzőként a szerepre vonatkoznak: a „régi barát” régóta barát, az életkort az „idős” jelöli. – Manche Adjektive beziehen sich als Attribut auf die Rolle: Ein „régi barát“ ist ein Freund seit langem; das Lebensalter bezeichnet „idős“ – betagt.

Szegény Péter! – Péter szegény. – Armer Péter! – Péter ist arm.

Csak jelzők az „egykori”, a „néhai” és a „volt”: a volt férjem. – Nur Attribute sind „egykori“ – einstig –, „néhai“ – verstorben – und „volt“ – ehemalig: mein früherer Mann.

A francia és a spanyol a szerkezeten belül, a helyzettel tesz különbséget („un grand homme – un homme grand”, „un pobre hombre – un hombre pobre”); a magyar a jelző és az állítmány között, vagy két szóval („régi – idős”). – Französisch und Spanisch unterscheiden innerhalb der Gruppe durch die Stellung („un grand homme – un homme grand“, „un pobre hombre – un hombre pobre“); das Ungarische zwischen Attribut und Prädikat oder mit zwei Wörtern („régi – idős“).

A „puszta” jelzőként „bloß, rein”; főnévként a fátlan síkságot jelöli, és így került a németbe is. – „puszta“ heißt als Attribut „bloß, rein“; als Substantiv bezeichnet es die baumlose Ebene und ist so als „Puszta“ ins Deutsche gelangt.

A németben ugyanaz a melléknév áll a főnév előtt, a létige után és az ige mellett; a magyar a három szerepet alakkal is megkülönbözteti. – Im Deutschen steht dasselbe Adjektiv vor dem Substantiv, nach „sein“ und beim Verb; das Ungarische unterscheidet die drei Funktionen auch in der Form (→ 3.7.8).

Egy gyors busz – a busz gyors – a busz gyorsan halad. – ein schneller Bus – der Bus ist schnell – der Bus fährt schnell.

A tulajdonság és a mód megkülönböztetése Európában általános: „quick – quickly”, „rapide – rapidement”, „celer – celeriter”; a német itt kivétel. – Die Unterscheidung von Eigenschaft und Art und Weise ist in Europa die Regel: „quick – quickly“, „rapide – rapidement“, „celer – celeriter“; das Deutsche ist hier die Ausnahme.

A mód ragja „-n/-an/-en” vagy „-ul/-ül”; a „jó” alakja rendhagyó: Péter jól főz, a gyerek rosszul alszik. – Die Endung der Art und Weise ist „-n/-an/-en“ oder „-ul/-ül“; die Form von „jó“ ist unregelmäßig: Péter kocht gut, das Kind schläft schlecht (→ 9).

A német mindkét esetben „wie” szóval kérdez, a magyar a tulajdonságra „milyen”, a módra „hogyan” kérdőszóval. – Das Deutsche fragt beide Male mit „wie“, das Ungarische nach der Eigenschaft mit „milyen“, nach der Art und Weise mit „hogyan“.

A leves hideg. – Hideg van. – Fázom. – Die Suppe ist kalt. – Es ist kalt. – Mir ist kalt.

A „Mir ist schlecht.” magyarul „Rosszul vagyok.”, nem *„Rossz vagyok.”, mert ez azt jelenti: „Ich bin böse.” – „Mir ist schlecht.“ heißt „Rosszul vagyok.“, nicht *„Rossz vagyok.“, denn das bedeutet „Ich bin böse.“

A „finden”, „halten für” és „aussehen” mellett a melléknév „-nak/-nek” ragot kap: A filmet érdekesnek találom. Fáradtnak látszol. – Bei „finden“, „halten für“ und „aussehen“ erhält das Adjektiv „-nak/-nek“: Ich finde den Film interessant. Du siehst müde aus.

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.Egyeztetés a főnévi csoportban – Kongruenz in der Nominalgruppe (→ 3.8)

Az egyeztetés azt jelenti, hogy egy szó átveszi egy másik szó bizonyos jegyeit; latin szakszava a kongruencia. – Kongruenz – „egyeztetés“ – bedeutet, dass ein Wort bestimmte Merkmale eines anderen übernimmt; der lateinische Fachbegriff ist „congruentia“ (→ 3.8.1).

A főnév előtt álló jelző a magyarban sem számban, sem esetben nem egyezik a jelzett szóval. – Das Attribut vor dem Substantiv stimmt im Ungarischen weder in der Zahl noch im Fall mit dem Bezugswort überein.

a nagy fehér házban – in dem großen weißen Haus

a régi piros autókkal – mit den alten roten Autos

Egy csoport, egy végződés: a magyar főnévi csoport úgy viselkedik, mint egyetlen hosszú szó. – Eine Gruppe, eine Endung: Die ungarische Nominalgruppe verhält sich wie ein einziges langes Wort.

Az orosz és a latin a melléknéven is jelöli az esetet: „в больших домах”, „in magnis domibus”; az angol melléknév változatlan, de az esetet elöljáró fejezi ki: „in the big houses”. – Russisch und Latein kennzeichnen den Fall auch am Adjektiv: „в больших домах“, „in magnis domibus“; das englische Adjektiv bleibt unverändert, den Fall drückt aber eine Präposition aus: „in the big houses“.

A tőváltozás is csak a főnevet érinti: a kis falu, a kis falvakban. – Auch der Stammwechsel betrifft nur das Substantiv: das kleine Dorf, in den kleinen Dörfern.

A melléknévnek lehet saját jele, ha önmaga fejez ki valamit: a nagyobb dobozok, a legszebb virágok. – Das Adjektiv kann ein eigenes Zeichen tragen, wenn es selbst etwas ausdrückt: die größeren Kisten, die schönsten Blumen (→ 9).

Ha a jelző elválik a főnévtől, önálló mondatrész lesz, és maga kapja meg a ragot: Könyvet csak érdekeset olvas. – Wird das Attribut vom Substantiv getrennt, wird es ein eigenes Satzglied und erhält die Endung selbst: Bücher liest er nur interessante.

Az egyeztető nyelvek messzire elválaszthatják a jelzőt a főnévtől; a magyarban a kötött szórend tartja össze őket. – Sprachen mit Kongruenz können Attribut und Substantiv weit trennen; im Ungarischen hält die feste Wortstellung sie zusammen.

Ha a főnév előtt számnév vagy mennyiségjelző áll, az egész csoport nyelvtanilag egyes számú, az ige és az állítmány is. – Steht vor dem Substantiv ein Zahlwort oder Mengenwort, ist die ganze Gruppe grammatisch Singular, auch Verb und Prädikat (→ 3.8.2).

Három fiatal tanár dolgozik itt. – Drei junge Lehrer arbeiten hier.

A két nagy ház régi. – Die beiden großen Häuser sind alt.

A darabszám és a nyelvtani szám két külön dolog: a „három új könyv” darabszáma három, nyelvtani száma egyes szám. – Anzahl und grammatische Zahl sind zweierlei: Bei „három új könyv“ – drei neue Bücher – ist die Anzahl drei, die grammatische Zahl Singular.

A mutató névmás is egyes számú marad: ez a három szoba, nem *ezek a három szoba. – Auch das Demonstrativpronomen bleibt im Singular: diese drei Zimmer, nicht *ezek a három szoba.

A személyeket számláló „-an/-en” végű alak nem jelző, ezért az ige többes számú: Négy vendég vár. – Négyen várnak. – Die Form auf „-an/-en“, die Personen zählt, ist kein Attribut; daher steht das Verb im Plural: Vier Gäste warten. – Vier Personen warten.

A sorszámnév helyet jelöl, nem darabszámot, ezért közönséges melléknévként viselkedik: a második osztályok. – Die Ordnungszahl bezeichnet einen Platz, keine Anzahl, und verhält sich daher wie ein gewöhnliches Adjektiv: die zweiten Klassen.

Az orosz két, három és négy után egyes számú birtokos esetet használ („два стола”), öttől kezdve többes számút („пять столов”). – Das Russische setzt nach zwei, drei und vier den Genitiv Singular („два стола“), ab fünf den Genitiv Plural („пять столов“).

A főnév előtt a mutató névmás sohasem áll egyedül: utána mindig határozott névelő következik. – Vor dem Substantiv steht das Demonstrativpronomen nie allein: Ihm folgt immer der bestimmte Artikel (→ 3.8.3).

Ez a kert szép. Az az iskola régi. – Dieser Garten ist schön. Jene Schule ist alt.

Az „az az iskola” kifejezésben az első „az” a mutató névmás, a második a névelő; egybeírva az „azaz” külön szó: vagyis. – In „az az iskola“ ist das erste „az“ das Demonstrativpronomen, das zweite der Artikel; zusammengeschrieben ist „azaz“ ein eigenes Wort: das heißt.

A sorrend kötött: mutató névmás – névelő – számnév – melléknév – főnév: ez a két új piros táska. – Die Reihenfolge ist fest: Demonstrativpronomen – Artikel – Zahlwort – Adjektiv – Substantiv: diese beiden neuen roten Taschen.

Ez a kert. – Ez a kert szép. – Das ist der Garten. – Dieser Garten ist schön.

A választékos írott nyelvben névelő nélküli, változatlan mutató szók is vannak: e kérdés, ezen eredmények alapján. – Die gehobene Schriftsprache kennt auch unveränderliche Zeigewörter ohne Artikel: diese Frage, auf Grundlage dieser Ergebnisse.

A közel–távol kettősség sok szópárban megvan: ez – az, itt – ott, ide – oda, így – úgy, ilyen – olyan. – Die Zweiteilung nah – fern zieht sich durch viele Wortpaare: ez – az, itt – ott, ide – oda, így – úgy, ilyen – olyan.

Ha az „ez” vagy az „az” főnév előtt áll, mindkét szó ugyanazt az esetragot és a többes számot kapja. – Steht „ez“ oder „az“ vor einem Substantiv, erhalten beide Wörter dieselbe Fallendung und den Plural (→ 3.8.4).

Ezt a kabátot választom. – Ich wähle diesen Mantel aus.

Azokban a házakban nem lakik senki. – In jenen Häusern wohnt niemand.

Mássalhangzóval kezdődő rag előtt a „z” hasonul: ebben a házban, annak a lánynak; a „-val/-vel” „v”-je hasonul a „z”-hez: ezzel a könyvvel. – Vor einer Endung mit konsonantischem Anlaut gleicht sich das „z“ an: in diesem Haus, jenem Mädchen; bei „-val/-vel“ gleicht sich das „v“ an das „z“ an: mit diesem Buch (→ 2.7).

Az eset azonos, a hangalak nem feltétlenül: az „ez” magas, az „az” mély ragot kap, a főnév a saját hangrendjét követi: abban a kertben. – Der Fall ist gleich, die Lautform nicht unbedingt: „ez“ nimmt die vordere, „az“ die hintere Endung, das Substantiv folgt seiner eigenen Vokalharmonie: in jenem Garten.

Névutó esetén a névutó ismétlődik: ez előtt a ház előtt várok. – Bei einer Postposition wird die Postposition wiederholt: Ich warte vor diesem Haus (→ 5).

A latin és az orosz szintén a mutató névmáson és a főnéven is jelöli az esetet: „in hac domo”, „в этом доме”. – Latein und Russisch kennzeichnen den Fall ebenfalls an Demonstrativ und Substantiv: „in hac domo“, „в этом доме“ – in diesem Haus.

Az értelmező ugyanazt nevezi meg, mint az értelmezett szó, és ugyanabban a mondatbeli viszonyban áll; mindkét szó maga kapja a ragot. – Die Apposition benennt dasselbe wie das erläuterte Wort und steht in derselben Satzbeziehung; jedes der beiden Wörter erhält die Endung selbst (→ 3.8.5).

Péternek, a tanárnak írok. – Ich schreibe Péter, dem Lehrer.

A német, a latin és az orosz ugyanígy jár el („Petro, magistro”, „Петру, учителю”); az angolban, a franciában és a spanyolban az elöljáró csak egyszer áll: „to Péter, the teacher”. – Deutsch, Latein und Russisch verfahren ebenso („Petro, magistro“, „Петру, учителю“); im Englischen, Französischen und Spanischen steht die Präposition nur einmal: „to Péter, the teacher“.

Az egyezés a viszonyé, nem a végződésé: A fővárosban, Budapesten találkozunk. – Übereinstimmen muss die Beziehung, nicht die Endung: Wir treffen uns in der Hauptstadt, in Budapest.

A kabátot, a kéket keresem. – Ich suche den Mantel, den blauen.

A név, a cím és az „úr” vessző nélkül egyetlen csoport, amely csak a végén kap ragot: Kovács tanár úrral beszélek (→ 3.9). – Name, Titel und „úr“ bilden ohne Komma eine einzige Gruppe, die nur am Ende eine Endung erhält: Ich spreche mit Herrn Lehrer Kovács (→ 3.9).

A főnév nélkül álló melléknév maga lesz a csoport magja, és maga viseli a számot és az esetet. – Das Adjektiv ohne Substantiv wird selbst Kern der Gruppe und trägt Zahl und Fall selbst (→ 3.8.6).

A kék székek ott vannak. – A kékek ott vannak. – A székek kékek. – Die blauen Stühle sind dort. – Die blauen sind dort. – Die Stühle sind blau.

A második és a harmadik alak egyformán hangzik, de más az oka: az önálló mag maga jelöl több dolgot, az állítmány az alany számát követi. – Die zweite und die dritte Form klingen gleich, sind aber verschieden begründet: Der selbständige Kern bezeichnet selbst mehrere Dinge, das Prädikat folgt der Zahl des Subjekts.

Két látható szó csak akkor egyezik, ha mutató névmás áll az önálló melléknév előtt: Azokat a kékeket keresem. – Zwei sichtbare Wörter stimmen erst überein, wenn ein Demonstrativpronomen vor dem selbständigen Adjektiv steht: Ich suche jene blauen.

A „-ból/-ből” azt a halmazt jelöli, amelyből választunk: A pirosakból kettőt kérek. – „-ból/-ből“ bezeichnet die Menge, aus der ausgewählt wird: Ich möchte zwei von den roten.

A csoporton belül csak a mag viseli a számot; a csoporton kívül az ige és a névszói állítmány az alanyhoz igazodik. – Innerhalb der Gruppe trägt nur der Kern die Zahl; außerhalb richten sich Verb und nominales Prädikat nach dem Subjekt (→ 3.8.7).

A fiatal diákok olvasnak. – Die jungen Schüler lesen.

A gyors autók pirosak. – A piros autók gyorsak. – Die schnellen Autos sind rot. – Die roten Autos sind schnell.

Első és második személyben az egyeztetés két szóra oszlik: Mi fáradtak vagyunk. – In der 1. und 2. Person verteilt sich die Kongruenz auf zwei Wörter: Wir sind müde.

A vonatkozó névmás számát a magtól veszi át, esetét a saját mellékmondata adja: A könyvek, amelyeket olvasok, régiek. – Das Relativpronomen übernimmt die Zahl vom Kern, den Fall gibt ihm sein eigener Nebensatz: Die Bücher, die ich lese, sind alt (→ 7).

A gyors vonatok gyorsan haladnak. – Die schnellen Züge fahren schnell.

Az összehasonlított nyelvekben kettőtől fölfelé a főnév és az ige is többes számú („three children play”, „tres pueri ludunt”); a magyar a csoporton belül és kívül ugyanazt a számot tartja: Három gyerek játszik. – In den Vergleichssprachen stehen ab zwei Substantiv und Verb im Plural („three children play“, „tres pueri ludunt“); das Ungarische hält innerhalb und außerhalb der Gruppe dieselbe Zahl: Drei Kinder spielen.

↑ Hoch zum Seitenanfang

10.Tulajdonnevek, címek és megszólítások – Eigennamen, Titel und Anrede (→ 3.9)

A magyar szövegben a családnév áll elöl, az utónév követi: Bartók Béla zeneszerző volt. – Im ungarischen Text steht der Familienname vorn, der Vorname folgt: Béla Bartók war Komponist (→ 3.9.1).

Ez a sorrend nem a hivatalos nyelv sajátossága, hanem a név szokásos alakja; levélben, újságban és névjegyen egyaránt így áll. – Diese Reihenfolge ist keine Besonderheit der Amtssprache, sondern die gewöhnliche Form des Namens; in Briefen, Zeitungen und auf Visitenkarten steht er gleichermaßen so.

Az „utónév” szó szerint „Nach-Name”, jelentése mégis „Vorname”: az a név, amely a magyarban utána következik; a német „Nachname” viszont a családnév. – „utónév“ heißt wörtlich „Nach-Name“, bedeutet aber „Vorname“: der Name, der im Ungarischen nachfolgt; das deutsche „Nachname“ ist dagegen der Familienname.

Mi a vezetékneve? – Farkas. Mi a keresztneve? – Anna. – Wie lautet Ihr Familienname? – Farkas. Wie lautet Ihr Vorname? – Anna.

Sok családnév egyben közszó: Kovács, Szabó, Molnár – kovács, szabó, molnár; Kiss Anna nem kicsi, Molnár Péter nem molnár. – Viele Familiennamen sind zugleich gewöhnliche Wörter: Kovács, Szabó, Molnár – Schmied, Schneider, Müller; Anna Kiss ist nicht klein, Péter Molnár kein Müller.

Az összehasonlított nyelvekben a családnév elöl csak bizonyos helyzetekben áll: a dél-német köznyelvben („der Huber Franz”) vagy az orosz hivatalos listában („Иванов Иван Иванович”). – In den Vergleichssprachen steht der Familienname nur in bestimmten Lagen vorn: in der süddeutschen Umgangssprache („der Huber Franz“) oder in der russischen amtlichen Liste („Иванов Иван Иванович“).

A név alakja a szöveg nyelvétől függ: a magyar könyveken Kertész Imre, a németeken Imre Kertész áll. – Die Form des Namens hängt von der Sprache des Textes ab: Auf ungarischen Büchern steht Kertész Imre, auf deutschen Imre Kertész (→ 3.9.2).

A külföldi nevek a magyar szövegben is megtartják a sorrendjüket és az írásmódjukat: Thomas Mann, nem *Mann Thomas. – Ausländische Namen behalten auch im ungarischen Text Reihenfolge und Schreibung: Thomas Mann, nicht *Mann Thomas.

A 20. századig a híres külföldiek utónevét gyakran magyarították: Verne Gyula; ma a „Jules Verne” a helyes alak. – Bis ins 20. Jahrhundert wurden die Vornamen bekannter Ausländer oft ins Ungarische übertragen: Verne Gyula; heute ist „Jules Verne“ die richtige Form.

Az uralkodók, a pápák és a szentek neve ma is magyar: XIV. Lajos, II. Erzsébet, Nagy Károly. – Herrscher, Päpste und Heilige tragen bis heute ungarische Namen: Ludwig XIV., Elisabeth II., Karl der Große.

Régen a magyar neveket is igazították külföldön: Liszt Ferenc nemzetközileg Franz Liszt, Neumann János John von Neumann. – Früher wurden auch ungarische Namen im Ausland angepasst: Ferenc Liszt ist international Franz Liszt, János Neumann John von Neumann.

Minden utónévhez hagyományos becenevek tartoznak: István – Pista, Zsuzsanna – Zsuzsi; a „Hänsel und Gretel” magyar címe „Jancsi és Juliska”. – Zu jedem Vornamen gehören überlieferte Koseformen: István – Pista, Zsuzsanna – Zsuzsi; „Hänsel und Gretel“ heißt ungarisch „Jancsi és Juliska“.

A magyar személynév ugyanúgy kapja a toldalékokat, mint bármely főnév; a teljes név egy egység, a toldalék egyszer áll, az utolsó névrészen. – Ein ungarischer Personenname erhält die Endungen wie jedes Substantiv; der volle Name ist eine Einheit, die Endung steht einmal, am letzten Namensteil (→ 3.9.3).

Kovács Péternek levelet írok. Tóth Évával beszéltem. – Ich schreibe Péter Kovács einen Brief. Ich habe mit Éva Tóth gesprochen.

A „-val/-vel” „v”-je mássalhangzó után hasonul: Péterrel, Jánossal, Bálinttal; magánhangzó után megmarad: Gergővel. – Das „v“ von „-val/-vel“ gleicht sich nach Konsonant an: mit Péter, mit János, mit Bálint; nach Vokal bleibt es: mit Gergő.

A régi helyesírás betűi („th”, „gh”, „ch”, „cz”, „y”) megmaradnak; a toldalék a kiejtett hanghoz hasonul: Kossuthtal, Madáchcsal, Vörösmartyval. – Die Buchstaben der alten Rechtschreibung („th“, „gh“, „ch“, „cz“, „y“) bleiben erhalten; die Endung gleicht sich an den gesprochenen Laut an: mit Kossuth, mit Madách, mit Vörösmarty.

Kettős mássalhangzóra végződő névnél a név teljes marad, és kötőjel következik: Papp-pal, Kiss-sel; a „*Pappal” alakból nem derülne ki, Pap vagy Papp. – Bei einem Namen auf Doppelkonsonant bleibt der Name vollständig, und es folgt ein Bindestrich: mit Papp, mit Kiss; aus „*Pappal“ ginge nicht hervor, ob Pap oder Papp.

Ez a kabát Annáé. Kovácsékhoz megyünk vacsorára. – Dieser Mantel gehört Anna. Wir gehen zu Familie Kovács zum Abendessen.

A latin és az orosz is ragozza a személyneveket („cum Anna”, „с Анной”); a német csak a birtokos „-s”-t ismeri. – Latein und Russisch beugen Personennamen ebenfalls („cum Anna“, „с Анной“); das Deutsche kennt nur das Genitiv-„s“.

Az idegen név a magyar mondatban ugyanolyan főnév, mint a többi; a hangrendet a magyar kiejtése szabja meg, nem az írásképe. – Ein ausländischer Name ist im ungarischen Satz ein Substantiv wie jedes andere; die Vokalharmonie bestimmt seine ungarische Aussprache, nicht sein Schriftbild (→ 3.9.4).

Mozarttal kezdődik a koncert, Müllerrel találkoztam. – Das Konzert beginnt mit Mozart, ich habe mich mit Müller getroffen.

A „Goethe” kiejtve „ö” hangot tartalmaz, ezért magas: Goethének; a kiejtett szóvégi „a, e, o” megnyúlik: Kafkát, Picassót. – „Goethe“ enthält gesprochen einen ö-Laut und ist daher vordervokalisch: Goethének; gesprochenes auslautendes „a, e, o“ wird lang: Kafkát, Picassót.

Idegen betűcsoport után a toldalék a hangot írja le: Bachhal, Marxszal. – Nach fremden Buchstabengruppen schreibt die Endung den Laut: mit Bach, mit Marx.

Az orosz az utónevet és a családnevet is ragozza („с Томасом Манном”); a magyar csak az utolsó tagot: Thomas Mann-nal. – Das Russische beugt Vor- und Familiennamen („с Томасом Манном“); das Ungarische nur den letzten Teil.

Az idegen név a toldalékot rendszerint közvetlenül kapja; kötőjel csak három esetben áll. – Ein fremder Name erhält die Endung in der Regel direkt; ein Bindestrich steht nur in drei Fällen (→ 3.9.5).

Ha a név néma betűre végződik: Shakespeare-ről, Peugeot-t. – Wenn der Name auf einen stummen Buchstaben endet: über Shakespeare, einen Peugeot.

Ha a név végén szokatlan betűcsoport áll: Rousseau-nak, Glasgow-ban. – Wenn am Ende des Namens eine ungewohnte Buchstabengruppe steht: Rousseau, in Glasgow.

Ha három azonos mássalhangzó találkozna: Mann-nak, de Mannt; Grimm-mel. – Wenn drei gleiche Konsonanten zusammenträfen: Mann (Dativ), aber Mannt; mit Grimm.

A kötőjel nem akadályozza a hasonulást: Shakespeare-rel, mert a név kiejtve „r”-re végződik. – Der Bindestrich verhindert die Angleichung nicht: Shakespeare-rel, weil der Name gesprochen auf „r“ endet.

Az „úr” a név vagy a cím mögött áll: Kovács úr, tanár úr, Szabó tanár úr. – „úr“ – Herr – steht hinter dem Namen oder Titel: Herr Kovács, Herr Lehrer, Herr Lehrer Szabó (→ 3.9.6).

Név, cím és „úr” egy egység; a toldalék csak az utolsó szón áll: Szabó tanár úrnak küldöm a levelet. – Name, Titel und „úr“ sind eine Einheit; die Endung steht nur am letzten Wort: Ich schicke Herrn Lehrer Szabó den Brief.

A német „Herrn Lehrer Szabó” ezzel szemben az első szót ragozza. – Das deutsche „Herrn Lehrer Szabó“ beugt dagegen das erste Wort.

Az „úr” hosszú „ú”-ja kötőhang előtt rövidül: úrnak, úrral, de urat, uram. – Das lange „ú“ von „úr“ wird vor einem Bindevokal kurz: úrnak, úrral, aber urat, uram – mein Herr.

Nőknél a „nő” utótag (tanárnő, doktornő) vagy magasabb tisztségnél a külön írt „asszony” áll: professzor asszony. – Bei Frauen steht das Glied „nő“ (Lehrerin, Ärztin) oder bei höheren Ämtern das getrennt geschriebene „asszony“: Frau Professorin (→ 3.2).

Doktor úr, fáj a fejem. – A doktor úr a rendelőben van. – Herr Doktor, ich habe Kopfschmerzen. – Der Herr Doktor ist im Sprechzimmer.

A magyarnak nincs külön megszólító esete; a megszólítás alapalakban áll, megszólításkor névelő nélkül. – Das Ungarische hat keinen eigenen Anredefall (Vokativ); die Anrede steht in der Grundform, ohne Artikel.

Tisztelt Kovács Úr! Kedves Anna! – Sehr geehrter Herr Kovács! Liebe Anna!

A „néni” és a „bácsi” egy idősebb ember neve után áll, rokonság nélkül: Anna néni, Józsi bácsi, doktor néni. – „néni“ und „bácsi“ stehen hinter dem Namen einer älteren Person, ohne Verwandtschaft zu bezeichnen: Anna néni, Józsi bácsi, Frau Doktor.

A magyarnak a három fokozatra külön igéi vannak: tegez, önöz, magáz (→ 7). – Das Ungarische hat für die drei Stufen eigene Verben: tegez – duzen, önöz – mit „ön“ siezen, magáz – mit „maga“ siezen (→ 7).

A hagyományos asszonynév a férj teljes nevéhez kapcsolja a „-né” képzőt: Varga Péterné; az asszony saját utóneve ebben nem szerepel (→ 3.2). – Der traditionelle Frauenname hängt das Suffix „-né“ an den vollen Namen des Ehemanns: Varga Péterné; der eigene Vorname der Frau kommt darin nicht vor (→ 3.2) (→ 3.9.7).

Mellette ma több forma él: Vargáné Kiss Anna, Varga Anna, Kiss Anna vagy Kiss-Varga Anna. – Daneben leben heute mehrere Formen: Vargáné Kiss Anna, Varga Anna, Kiss Anna oder Kiss-Varga Anna.

Az angol „Mrs Peter Varga” pontosan így épül; az orosz „Иванова” viszont nyelvtani nemi alak, a spanyol a „de” szóval kapcsol: „María López de Pérez”. – Englisch „Mrs Peter Varga“ ist genauso gebaut; russisch „Иванова“ ist dagegen eine grammatische Genusform, das Spanische verbindet mit „de“: „María López de Pérez“.

A férfi családi állapotát is a „nő” szó fejezi ki: „nős” és „nőtlen”. – Auch den Familienstand des Mannes drückt „nő“ aus: „nős“ – verheiratet –, „nőtlen“ – ledig.

Európa sok városának saját magyar neve van: Bécsben, Párizsba, Varsóból, Velencében. – Viele Städte Europas haben einen eigenen ungarischen Namen: in Wien, nach Paris, aus Warschau, in Venedig (→ 3.9.8).

Az „-ország” végű és a latin „-ia” végű nevek belső helyragot kapnak: Németországban, Ausztriába; kivétel a saját ország: Magyarországon. – Namen auf „-ország“ und auf lateinisches „-ia“ erhalten Innenendungen: in Deutschland, nach Österreich; Ausnahme ist das eigene Land: in Ungarn (→ 4).

A magyarországi helységek többsége külső raggal áll: Budapesten, Szegedre; egy kisebb csoport belső raggal: Győrben, Egerből. – Die meisten Orte in Ungarn stehen mit Außenendungen: in Budapest, nach Szeged; eine kleinere Gruppe mit Innenendungen: in Győr, aus Eger.

Minden esetet megmagyarázó szabály nincs; a helyrag a névhez tartozik: a „Győrben” alakból nem következik *Szegedben. – Eine Regel, die jeden Fall erklärt, gibt es nicht; die Ortsendung gehört zum Namen: Aus „Győrben“ folgt nicht *Szegedben.

Néhány városnévnek régi „-tt” végű alakja is van: Pécsett, Győrött; ez a régi helyrag az „itt”, „ott”, „alatt” szavakban él tovább. – Einige Städtenamen haben auch eine alte Form auf „-tt“: in Pécs, in Győr; dieser alte Ortsfall lebt in „itt“ – hier –, „ott“ – dort –, „alatt“ – unter – fort.

Az utca- és intézménynévben a toldalék a köznévhez járul, és ahhoz igazodik: A Váci utcában sétálunk; a Semmelweis Egyetemen, de a Nemzeti Múzeumban. – Bei Straßen- und Institutionsnamen tritt die Endung an das Gattungswort und richtet sich nach ihm: Wir spazieren in der Váci-Straße; an der Semmelweis-Universität, aber im Nationalmuseum.

A köznévi utótagú földrajzi nevek kötőjellel íródnak: Fekete-tenger, Kárpát-medence; ha a második tag maga is név, mindkettő nagybetűs: Közép-Európa. – Geografische Namen mit einem Gattungswort als zweitem Glied werden mit Bindestrich geschrieben: Schwarzes Meer, Karpatenbecken; ist das zweite Glied selbst ein Name, sind beide groß: Mitteleuropa.

Az „-i” képzővel a tulajdonnévből kisbetűs melléknév keletkezik: Szeged – szegedi, Magyarország – magyarországi. – Mit dem Suffix „-i“ entsteht aus dem Eigennamen ein klein geschriebenes Adjektiv: Szeged – Szegeder, Ungarn – in/aus Ungarn (→ 3.9.9).

Az országnévből képzett melléknév helyet jelöl, nem nemzetiséget: egy ausztriai diák nem feltétlenül osztrák. – Das Adjektiv vom Ländernamen bezeichnet den Ort, nicht die Nationalität: Ein Schüler in Österreich ist nicht unbedingt Österreicher.

Az idegen és a többtagú névnél kötőjel áll: bordeaux-i, New York-i; az utcanévnél az „-i” a köznévhez járul: a Váci utcai üzlet. – Bei fremden und mehrteiligen Namen steht ein Bindestrich: aus Bordeaux, New Yorker; beim Straßennamen tritt „-i“ an das Gattungswort: das Geschäft in der Váci-Straße.

Személynévből is képezhető melléknév: a bartóki zene. – Auch aus Personennamen lassen sich Adjektive bilden: die Bartók’sche Musik.

Sok családnév régi származási melléknév: Budai, Szegedi; a régi nemesi nevekben az „-i” „y”-nal áll: Kölcsey, Széchényi. – Viele Familiennamen sind alte Herkunftsadjektive: Budai, Szegedi; in alten Adelsnamen steht das „-i“ als „y“: Kölcsey, Széchényi.

A latin az „-ensis” képzőt használta: az „Agriensis” az „Agria”, vagyis Eger nevéből. – Das Lateinische verwendete das Suffix „-ensis“: „Agriensis“ zu „Agria“, dem lateinischen Namen von Eger.

A magyar a tulajdonneveket írja nagybetűvel, nem a főneveket: Ma Ibolya is eljön. – A kertben ibolya nyílik. – Das Ungarische schreibt die Eigennamen groß, nicht die Substantive: Heute kommt auch Ibolya. – Im Garten blüht ein Veilchen (→ 3.9.10).

Az utca- és térnevekben csak a névrész nagybetűs, akkor is, ha egyébként köznév: Petőfi utca, Szabadság tér. – In Straßen- und Platznamen ist nur der Namensteil groß, auch wenn er sonst ein gewöhnliches Wort ist: Petőfi-Straße, Freiheitsplatz.

A műcímben csak az első szó nagybetűs, az újságok címében minden szó: Egri csillagok, A Pál utcai fiúk – de Magyar Nemzet. – Im Werktitel ist nur das erste Wort groß, in Zeitungstiteln jedes: Egri csillagok – Sterne von Eger, A Pál utcai fiúk – Die Jungen der Paulstraße – aber Magyar Nemzet.

A történelmi személyek ragadványneve a név része, és nagybetűs: Könyves Kálmán, Nagy Lajos. – Feste Beinamen historischer Personen gehören zum Namen und sind groß: Koloman der Buchkundige, Ludwig der Große.

↑ Hoch zum Seitenanfang

11.Összetett főnevek – Zusammengesetzte Substantive (→ 3.10)

Az összetett szó két vagy több önálló szóból álló egyetlen szó: „könyvtár” – „könyv” és „tár”. – Ein zusammengesetztes Wort ist ein einziges Wort aus zwei oder mehr selbständigen Wörtern: „könyvtár“ – Bibliothek – aus „könyv“ – Buch – und „tár“ – Lager (→ 3.10.1).

Az első tag neve „előtag”, a másodiké „utótag”; az „összetétel” tagról tagra megfelel a latin „compositio” szónak. – Das erste Glied heißt „előtag“ – Vorderglied –, das zweite „utótag“ – Hinterglied; „összetétel“ – Zusammensetzung – entspricht Glied für Glied lateinisch „compositio“.

Az utótag mondja meg, mi a dolog; az előtag azt, hogy melyik fajtája: a virágbolt bolt, nem virág. – Das Hinterglied sagt, was das Ding ist; das Vorderglied, welche Art davon gemeint ist: Der Blumenladen ist ein Laden, keine Blume.

A mellérendelő összetételben a tagok egyenrangúak: „adásvétel”, „búbánat”. – In der nebenordnenden Zusammensetzung sind die Glieder gleichrangig: „adásvétel“ – Kauf, wörtlich Geben-Nehmen –, „búbánat“ – Gram.

Az összetett szót úgy ragozzák, mint az egyszerű szót: a jel és a rag az egész szó végére kerül, az előtag nem változik. – Die Zusammensetzung wird wie ein einfaches Wort gebeugt: Zeichen und Endung kommen ans Ende des ganzen Wortes, das Vorderglied ändert sich nicht.

A könyvesboltok korán nyitnak. A szemüvegemet keresem. – Die Buchhandlungen öffnen früh. Ich suche meine Brille.

A hangrendet is az utótag dönti el: „fürdőszobában”, de „mosógépben” (→ 2.4). – Auch die Vokalharmonie entscheidet das Hinterglied: „fürdőszobában“ – im Badezimmer –, aber „mosógépben“ – in der Waschmaschine (→ 2.4).

A képző nem tag: a „könyvtáros” a „könyvtár” képzett alakja, a „halász” képzett szó, a „halszag” összetétel. – Ein Ableitungssuffix ist kein Glied: „könyvtáros“ – Bibliothekar – ist eine Ableitung von „könyvtár“, „halász“ – Fischer – eine Ableitung, „halszag“ – Fischgeruch – eine Zusammensetzung.

A „nő” a „tanárnő” szóban még önálló szó; belőle lett a „-né” képző (→ 3.2). – „nő“ – Frau – ist in „tanárnő“ noch ein selbständiges Wort; aus ihm ist das Suffix „-né“ entstanden (→ 3.2).

Az utótag néha félrevezet: a „tintahal” puhatestű, a „víziló” nem ló, a „bőregér” nem egér, mint a német „Walfisch” és „Fledermaus”. – Manchmal führt das Hinterglied in die Irre: Der „tintahal“ – Tintenfisch – ist ein Weichtier, der „víziló“ – Flusspferd – kein Pferd, die „bőregér“ – Fledermaus – keine Maus, wie deutsch „Walfisch“ und „Fledermaus“.

A német, az angol és a magyar összetétel sorrendje azonos; a francia és a spanyol az alapszót előre teszi: „machine à laver”, „cuarto de baño”. – Deutsche, englische und ungarische Zusammensetzungen haben dieselbe Reihenfolge; Französisch und Spanisch stellen das Grundwort voran: „machine à laver“ – Waschmaschine –, „cuarto de baño“ – Badezimmer.

Két főnév együtt új főnevet alkothat; a szót egybeírják, és az első szótagján hangsúlyozzák: „konyhaablak”, „kutyaház”. – Zwei Substantive können zusammen ein neues Substantiv bilden; das Wort wird zusammengeschrieben und auf der ersten Silbe betont: „konyhaablak“ – Küchenfenster –, „kutyaház“ – Hundehütte (→ 3.10.2).

Az előtag szinte mindig egyes számban áll: „vendégkönyv”, „fogkefe”, „gyerekszoba”. – Das Vorderglied steht fast immer im Singular: „vendégkönyv“ – Gästebuch –, „fogkefe“ – Zahnbürste –, „gyerekszoba“ – Kinderzimmer.

A „konyhaablak” fajtát nevez meg, „a konyha ablaka” egy bizonyos konyha ablakát (→ 6). – „konyhaablak“ benennt eine Art, „a konyha ablaka“ – das Fenster der Küche – das Fenster einer bestimmten Küche (→ 6).

A kutyaház üresen is kutyaház, „a kutya háza” viszont egy bizonyos kutyát feltételez. – Die Hundehütte bleibt auch leer eine Hundehütte, „a kutya háza“ – die Hütte des Hundes – setzt dagegen einen bestimmten Hund voraus.

A francia és a spanyol elöljárószóval mutatja a viszonyt („mur de pierre”, „muro de piedra”), az orosz és a latin melléknévvel („каменная стена”, „murus lapideus”). – Französisch und Spanisch zeigen die Beziehung mit einer Präposition („mur de pierre“, „muro de piedra“), Russisch und Latein mit einem Adjektiv („каменная стена“, „murus lapideus“) – Steinmauer.

Melléknév és főnév csak akkor alkot összetételt, ha együtt állandó megnevezést adnak: a nagy asztal – a nagyapa. – Adjektiv und Substantiv bilden nur dann eine Zusammensetzung, wenn sie zusammen eine feste Benennung ergeben: der große Tisch – der Großvater (→ 3.10.3).

Egy nagyapa lehet kicsi és sovány is; a gyorsvonat akkor is gyorsvonat, ha aznap lassan megy. – Ein Großvater kann auch klein und mager sein; der Schnellzug ist auch dann ein Schnellzug, wenn er an diesem Tag langsam fährt.

Ezért nem ellentmondás: A kisfiú magasabb a húgánál. – Deshalb ist es kein Widerspruch: Der kleine Junge ist größer als seine jüngere Schwester.

Előtagként mindig „kis” áll, sohasem „kicsi”: „kiskanál”, „kisváros”. – Als Vorderglied steht immer „kis“, nie „kicsi“: „kiskanál“ – Teelöffel –, „kisváros“ – Kleinstadt.

A „fő” a „fej” régi változata, előtagként rangot jelöl: „főváros”, „főorvos”; így él a „hétfő” szóban is, a hét „fején”. – „fő“ ist eine alte Form von „fej“ – Kopf – und bezeichnet als Vorderglied einen Rang: „főváros“ – Hauptstadt –, „főorvos“ – Chefarzt; so lebt es auch in „hétfő“ – Montag –, dem „Kopf“ der Woche.

A színnév gyakran félrevezet: a „sárgarépa” narancssárga, a „vöröshagyma” héja barna. – Das Farbwort führt oft in die Irre: Die „sárgarépa“ – Karotte – ist orange, die „vöröshagyma“ – Zwiebel – hat eine braune Schale.

Az elavult „ó” („régi”) csak összetételben él tovább: „óváros”, „ókor”, „Óbuda”. – Das veraltete „ó“ – alt – lebt nur noch in Zusammensetzungen fort: „óváros“ – Altstadt –, „ókor“ – Altertum –, „Óbuda“ – Altofen.

Ha az előtag igei, szinte mindig „-ó/-ő” képzős melléknévi igenév, nem puszta igető: „mosógép”, „váróterem”, „hűtőszekrény”. – Ist das Vorderglied verbal, so ist es fast immer ein Partizip auf „-ó/-ő“, kein bloßer Verbstamm: „mosógép“ – Waschmaschine –, „váróterem“ – Wartesaal –, „hűtőszekrény“ – Kühlschrank (→ 3.10.4).

A németben itt puszta igető áll: Wasch-, Warte-, Kühl-; az angol „washing machine” és az orosz „стиральная машина” szintén igei melléknevet használ. – Im Deutschen steht hier der bloße Verbstamm: Wasch-, Warte-, Kühl-; englisch „washing machine“ und russisch „стиральная машина“ gebrauchen ebenfalls eine adjektivische Verbform.

Az igenév utótag is lehet, a tárgyas szerkezet sorrendjében: „kávét főző” → „kávéfőző”; ugyanígy „porszívó”, „dugóhúzó”. – Das Partizip kann auch Hinterglied sein, in der Reihenfolge der Gruppe mit Objekt: „kávét főző“ – Kaffee kochend – → „kávéfőző“ – Kaffeemaschine; ebenso „porszívó“ – Staubsauger –, „dugóhúzó“ – Korkenzieher.

Különírva az igenév azt írja le, mit csinál valaki éppen: Az alvó gyerek csendesen lélegzik. – Getrennt beschreibt das Partizip, was jemand gerade tut: Das schlafende Kind atmet leise.

A „hálószoba” előtagja nem a „pókháló” szóban is meglévő „háló” főnév, hanem a „hál” ige igeneve. – Das Vorderglied von „hálószoba“ – Schlafzimmer – ist nicht das Substantiv „háló“ – Netz – wie in „pókháló“ – Spinnennetz –, sondern das Partizip des Verbs „hál“ – übernachten.

A puszta igető mint előtag ritka: „lakbér”, „lakhely”, „nyugdíj”. – Der bloße Verbstamm als Vorderglied ist selten: „lakbér“ – Miete –, „lakhely“ – Wohnort –, „nyugdíj“ – Rente.

Az összetétel két tagja nem mondja meg, hogyan függ össze; a viszony a jelentésből és a szokásból derül ki. – Die zwei Glieder einer Zusammensetzung sagen nicht, wie sie zusammenhängen; die Beziehung ergibt sich aus Bedeutung und Gebrauch (→ 3.10.5).

„faház”, „kutyaház”, „sarokház”, „áruház”: anyag, lakó, hely és rendeltetés. – „faház“ – Holzhaus –, „kutyaház“ – Hundehütte –, „sarokház“ – Eckhaus –, „áruház“ – Kaufhaus: Material, Bewohner, Lage und Zweck.

A „gyermekorvos” gyermekeket gyógyít, a „fogorvos” fogakat, az „állatorvos” állatokat. – Der „gyermekorvos“ – Kinderarzt – behandelt Kinder, der „fogorvos“ – Zahnarzt – Zähne, der „állatorvos“ – Tierarzt – Tiere.

Sok összetétel képes megnevezés: „macskakő”, „tyúkszem”, „vasmacska”. – Viele Zusammensetzungen sind bildliche Benennungen: „macskakő“ – Kopfsteinpflaster, wörtlich Katzenstein –, „tyúkszem“ – Hühnerauge –, „vasmacska“ – Anker, wörtlich Eisenkatze.

A „tolltartó” egykor tollaknak készült, ma ceruzát tartanak benne: az összetétel túlélheti szó szerinti jelentését. – Der „tolltartó“ – Federmäppchen – war einst für Schreibfedern gemacht, heute bewahrt man darin Stifte auf: Eine Zusammensetzung kann ihre wörtliche Bedeutung überdauern.

A magyar összetétel tagjai között nincs olyan elem, mint a német Fugen-s: „munkahely”, „napfény”, „gyerekszoba”. – Zwischen den Gliedern einer ungarischen Zusammensetzung steht kein Element wie das deutsche Fugen-s: „munkahely“ – Arbeit-s-platz –, „napfény“ – Sonne-n-licht –, „gyerekszoba“ – Kind-er-zimmer (→ 3.10.6).

Az orosz és a latin kötőhangot használ: „водопровод”, „agricola”; az angol a magyarhoz hasonlóan semmit: „snowman”. – Russisch und Latein haben einen Bindevokal: „водопровод“ – Wasserleitung –, „agricola“ – Bauer; das Englische wie das Ungarische keinen: „snowman“.

Az előtag alapalakban áll, akkor is, ha a szónak más töve van: „vizet”, de „vízvezeték”; „lovak”, de „lóverseny”; „almát”, de „almafa”. – Das Vorderglied steht in der Grundform, auch wenn das Wort einen anderen Stamm hat: „vizet“, aber „vízvezeték“ – Wasserleitung –; „lovak“, aber „lóverseny“ – Pferderennen –; „almát“, aber „almafa“ – Apfelbaum.

Az összetételi határ tehát úgy viselkedik, mint a szóvég; az utótag viszont megtartja minden tőváltozatát: versenylovak, ásványvizet. – Die Wortfuge verhält sich also wie ein Wortende; das Hinterglied behält dagegen alle seine Stammvarianten: Rennpferde, Mineralwasser (Objekt).

Az „i” a „kézilabda” szóban nem kötőhang, hanem melléknévképző: „kézifék”, „tűzijáték”. – Das „i“ in „kézilabda“ – Handball – ist kein Bindevokal, sondern ein Adjektivsuffix: „kézifék“ – Handbremse –, „tűzijáték“ – Feuerwerk.

Néhány összetételben belső toldalék maradt meg: „napraforgó”, „kétszersült”. – In einigen Zusammensetzungen ist eine innere Endung erhalten: „napraforgó“ – Sonnenblume –, „kétszersült“ – Zwieback.

A három vagy több alapszóból álló szó mindig két főtagra bomlik, és az utolsó főtag mondja meg, mi az egész. – Ein Wort aus drei oder mehr Grundwörtern zerfällt immer in zwei Hauptglieder, und das letzte Hauptglied sagt, was das Ganze ist (→ 3.10.7).

A „vasútállomás” főtagjai a „vasút” és az „állomás”, a „személygépkocsi” főtagjai a „személy” és a „gépkocsi”. – Die Hauptglieder von „vasútállomás“ – Bahnhof – sind „vasút“ und „állomás“, die von „személygépkocsi“ – Pkw – „személy“ und „gépkocsi“.

Az edző a labdarúgócsapattal utazik. – Der Trainer reist mit der Fußballmannschaft.

Az összetétel előtti jelző az egészre vonatkozik: „a nagy gyerekcipőbolt” nagy bolt. – Ein Attribut vor der Zusammensetzung bezieht sich auf das Ganze: „a nagy gyerekcipőbolt“ ist ein großes Kinderschuhgeschäft.

A „kocsi” Kocs falu nevéből ered; ebből származik a német „Kutsche” és az angol „coach”. – „kocsi“ – Wagen – geht auf den Namen des Dorfes Kocs zurück; daraus stammen deutsch „Kutsche“ und englisch „coach“.

A szabad leírást különírják, az állandó megnevezést egybe: a vörös autó a ház előtt áll, a vörösbor a pincében van. – Eine freie Beschreibung schreibt man getrennt, eine feste Benennung zusammen: Das rote Auto steht vor dem Haus, der Rotwein ist im Keller (→ 3.10.8).

Az angol is megkülönbözteti a „blackbird” és a „black bird” alakot. – Auch das Englische unterscheidet „blackbird“ – Amsel – und „black bird“ – schwarzer Vogel.

Ha valamelyik tag már összetett, különírják: „aranylánc”, de „arany nyaklánc”; „faasztal”, de „fa íróasztal”. – Ist eines der Glieder schon zusammengesetzt, schreibt man getrennt: „aranylánc“ – Goldkette –, aber „arany nyaklánc“ – goldene Halskette –; „faasztal“ – Holztisch –, aber „fa íróasztal“ – hölzerner Schreibtisch.

Az állandó jelentés sem jár mindig egybeírással: „főnévi igenév”, „fekete rigó”; kétes esetben az akadémiai szabályzat és szótár dönt. – Auch eine feste Bedeutung führt nicht immer zur Zusammenschreibung: „főnévi igenév“ – Infinitiv –, „fekete rigó“ – Amsel; im Zweifel entscheiden Regelwerk und Wörterbuch der Akademie.

A szótagszámlálási szabály szerint a kéttagú összetételt mindig egybeírják, a három- vagy többtagút hat szótagig szintén. – Nach der Silbenzählregel wird die zweigliedrige Zusammensetzung immer zusammengeschrieben, die drei- oder mehrgliedrige bis zu sechs Silben ebenfalls (→ 3.10.9).

„paradicsomsaláta”, „gépkocsivezető”, de „számítógép-hálózat”, „dokumentumfilm-sorozat”. – „paradicsomsaláta“ – Tomatensalat –, „gépkocsivezető“ – Kraftfahrer –, aber „számítógép-hálózat“ – Computernetzwerk –, „dokumentumfilm-sorozat“ – Dokumentarfilmreihe.

A kötőjel a két főtag közé kerül; a ragok és a jelek nem számítanak: „számítógép-hálózatban”. – Der Bindestrich kommt zwischen die beiden Hauptglieder; Endungen und Zeichen zählen nicht mit: „számítógép-hálózatban“ – im Computernetzwerk.

A szabályt tréfásan „6:3-as szabálynak” is nevezik, az Aranycsapat 1953-as londoni győzelme nyomán. – Die Regel heißt scherzhaft auch „6:3-Regel“, nach dem Londoner Sieg der „Goldenen Mannschaft“ von 1953.

A mozgószabály szerint a különírt szókapcsolat összeolvad, ha új tag járul hozzá: „hideg víz” → „hidegvíz-csap”; a „hideg vízcsap” hideg csap volna. – Nach der Bewegungsregel verschmilzt eine getrennte Wortgruppe, wenn ein neues Glied hinzutritt: „hideg víz“ – kaltes Wasser – → „hidegvíz-csap“ – Kaltwasserhahn; „hideg vízcsap“ wäre ein kalter Wasserhahn.

A németben nincs szótaghatár: a „Kraftfahrzeugsteuer” is egy szó. – Das Deutsche kennt keine Silbengrenze: Auch „Kraftfahrzeugsteuer“ ist ein Wort.

A magyar összetételt egészként fordítják, nem tagról tagra. – Eine ungarische Zusammensetzung wird als Ganzes übersetzt, nicht Glied für Glied (→ 3.10.10).

Sok szónál a tagok egyeznek, részben tükörfordításként a nyelvújítás korából: „munkanap”, „vasút”, „pályaudvar”. – Bei vielen Wörtern stimmen die Glieder überein, teils als Lehnübersetzungen aus der Zeit der Spracherneuerung: „munkanap“ – Arbeitstag –, „vasút“ – Eisenbahn –, „pályaudvar“ – Bahnhof.

Gyakran a német szó másként épül, vagy nem is összetett: „szemüveg”, „testvér”, „tejföl”, „szótár”. – Oft ist das deutsche Wort anders gebaut oder gar nicht zusammengesetzt: „szemüveg“ – Brille –, „testvér“ – Bruder, Schwester –, „tejföl“ – saure Sahne –, „szótár“ – Wörterbuch.

A német összetételnek gyakran „-i” képzős szerkezet felel meg: téli kabát, nyári szünet, városi park (→ 3.6). – Einem deutschen Kompositum entspricht oft eine Gruppe mit „-i“-Adjektiv: Wintermantel, Sommerferien, Stadtpark (→ 3.6).

A „városháza” magába olvasztotta a birtokos személyjelet. – „városháza“ – Rathaus, wörtlich Haus der Stadt – hat das Besitzzeichen in sich aufgenommen.

A napraforgó képe a franciában és a spanyolban is megvan: „tournesol”, „girasol”; a „vasút” két tagja a francia „chemin de fer” és az orosz „железная дорога” kifejezésben is. – Das Bild der Sonnenblume steckt auch im Französischen und Spanischen: „tournesol“, „girasol“; die beiden Glieder von „vasút“ auch in französisch „chemin de fer“ und russisch „железная дорога“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

12.A rendszer egy pillantásra – Das System auf einen Blick

A főnévi csoportnak egyetlen ragozott szava van: az alaptag, a csoport utolsó főneve. – Die Nominalgruppe hat ein einziges gebeugtes Wort: den Kopf, das letzte Substantiv der Gruppe.

Az alaptag viseli a többes szám jelét, a birtokos személyjelet és az esetragot, mindig ebben a sorrendben: „házakban”, „könyvemet”. – Der Kopf trägt das Pluralzeichen, das Possessivsuffix und die Fallendung, immer in dieser Reihenfolge: „házakban“ – in den Häusern –, „könyvemet“ – mein Buch (Objekt).

Ami előtte áll, változatlan marad: névelő, számnév, melléknév, „-i” képzős jelző és melléknévi igenév. – Was davor steht, bleibt unverändert: Artikel, Zahlwort, Adjektiv, Attribut auf „-i“ und Partizip.

Kivétel a mutató névmás: az „ez” és az „az” átveszi az alaptag számát és esetét, utána pedig névelő áll. – Ausnahme ist das Demonstrativpronomen: „ez“ und „az“ übernehmen Zahl und Fall des Kopfes, und danach steht der Artikel.

Számnév és mennyiségjelző után az egész csoport egyes számú; az ige és az állítmány is. – Nach Zahl- und Mengenwörtern ist die ganze Gruppe Singular; auch Verb und Prädikat.

A csoporton kívül az állítmány az alanyhoz igazodik: „A házak nagyok.”, és harmadik személyben nincs „van”. – Außerhalb der Gruppe richtet sich das Prädikat nach dem Subjekt: „A házak nagyok.“ – Die Häuser sind groß –, und in der 3. Person steht kein „van“.

Nyelvtani nem sehol sincs a rendszerben: sem a névelőn, sem a melléknéven, sem a névmáson. – Ein grammatisches Geschlecht gibt es nirgends im System: weder am Artikel noch am Adjektiv noch am Pronomen.

Az összetett szó egyetlen alaptagként viselkedik; a ragot az utótag szabja meg. – Das Kompositum verhält sich wie ein einziger Kopf; die Endung bestimmt das Hinterglied.

Ebben a két régi budapesti házban lakunk. – Wir wohnen in diesen beiden alten Budapester Häusern.

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.