4 – Kasussuffixe und grammatische Beziehungen
Kapitel 4 beschreibt die Kasussuffixe (esetrag): Endungen, die am Ende des Nomens die Rolle des Wortes im Satz zeigen – Objekt, Empfänger, Ort, Ziel, Herkunft, Mittel, Begleiter, Zweck, Ergebnis, Rolle und Zeit. Rund achtzehn Kasus treten an jedes Nomen, stets nach Plural- und Besitzzeichen: kertjeinkben – in unseren Gärten; neun von ihnen bilden ein Raster aus den Fragen „wo? – wohin? – woher?“ und den Beziehungen „innen – Oberfläche – Nähe“. Jede Endung hat eine Grundbedeutung, die sich auf Zeit und abstrakte Beziehungen überträgt; viele Wörter verlangen außerdem eine bestimmte Endung als feste Ergänzung (Rektion, vonzat). Diese Seite fasst das ganze Hauptkapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; ausführlich stehen die Regeln in den Kapiteln (→ 4.1, 4.2, 4.3, 4.4, 4.5, 4.6, 4.7, 4.8, 4.9, 4.10, 4.11, 4.12, 4.13, 4.14, 4.15).
1.Az esetragok – Die Kasussuffixe
A negyedik fejezet az esetragokról szól: azokról a toldalékokról, amelyek a névszó végén megmutatják, milyen szerepe van a szónak a mondatban. – Das vierte Kapitel handelt von den Kasussuffixen: den Endungen, die am Ende des Nomens zeigen, welche Rolle das Wort im Satz hat.
Ahol a német elöljárószót és névelőalakot használ, ott a magyar többnyire egyetlen ragot. – Wo das Deutsche eine Präposition und eine Artikelform verwendet, verwendet das Ungarische meist eine einzige Endung.
→kert – Garten→kertben – im Garten→kertekben – in den Gärten→kertjeinkben – in unseren Gärten
Az esetrag mindig a szó legvégén áll, a többesjel és a birtokos személyjel után. – Das Kasussuffix steht immer ganz am Ende des Wortes, nach dem Pluralzeichen und nach dem Possessivsuffix.
Péter hétkor a barátjával vonattal utazik Budapestre, a nagymamájához. – Péter fährt um sieben mit seinem Freund mit dem Zug nach Budapest, zu seiner Großmutter.
Ebben az egy mondatban öt különböző végződés áll: időpont, társ, eszköz, cél és a személy, akihez Péter megy. – In diesem einen Satz stehen fünf verschiedene Endungen: Zeitpunkt, Begleiter, Mittel, Ziel und die Person, zu der Péter fährt.
A „barátjával” és a „vonattal” ugyanazt a „-val/-vel” ragot tartalmazza: egyszer társat, egyszer eszközt jelöl. – „barátjával“ und „vonattal“ enthalten dieselbe Endung „-val/-vel“: einmal bezeichnet sie den Begleiter, einmal das Mittel (→ 4.10).
A „vonattal” „v”-je hasonult a „t”-hez; a „barátjával” „v”-je megmaradt, mert magánhangzó előzi meg. – In „vonattal“ hat sich das „v“ an das „t“ angeglichen; in „barátjával“ ist es erhalten, weil ein Vokal vorangeht.
A „Budapestre” a felszíni sor ragját viseli: a legtöbb magyar városnév így fejezi ki a célt. – „Budapestre“ trägt die Endung der Oberflächenreihe: Die meisten ungarischen Städtenamen drücken so das Ziel aus (→ 4.7).
A „nagymamájához” a közeli sor ragja: személy felé irányul, és többnyire a lakására gondolunk. – „nagymamájához“ trägt die Endung der Nähe-Reihe: Sie richtet sich auf eine Person, und gemeint ist meist deren Wohnung (→ 4.8).
A „hétkor” végződése a „-kor”, amely csak időt jelentő szavakhoz járul. – Die Endung von „hétkor“ ist „-kor“, die nur an Wörter tritt, die eine Zeit bezeichnen (→ 4.14).
A boltban ezer forintért veszek egy könyvet a húgomnak. – Im Laden kaufe ich für tausend Forint ein Buch für meine jüngere Schwester.
A tárgy „-t”, a kedvezményezett „-nak/-nek”, az ár „-ért”, a hely „-ban/-ben” ragot kap; a sorrend szabad, mert minden szerepet a rag mutat. – Das Objekt erhält „-t“, die begünstigte Person „-nak/-nek“, der Preis „-ért“, der Ort „-ban/-ben“; die Reihenfolge ist frei, weil jede Rolle die Endung zeigt.
A német „für” itt két különböző viszonyt fed: az árat és a kedvezményezettet; a magyar két ragot használ. – Das deutsche „für“ deckt hier zwei verschiedene Beziehungen: den Preis und die begünstigte Person; das Ungarische verwendet zwei Endungen.
Wortschatz
- esetrag {eset·RAG} – Fall·ENDUNG(Kasussuffix)
- toldalék – Suffix, angefügtes Element
- elöljárószó {elöl·JÁRÓ·szó} – vorn·GEHEND·Wort(Präposition)
- hétkor – um sieben
- vonattal – mit dem Zug
- Budapestre – nach Budapest
- forintért – für Forint
- húgomnak – meiner jüngeren Schwester
2.Az esetrendszer – Das ungarische Kasussystem (→ 4.1)
Az eset a főnév olyan alakja, amely megmutatja, milyen szerepe van a szónak a mondatban. – Der Kasus ist eine Form des Substantivs, die zeigt, welche Rolle das Wort im Satz hat (→ 4.1.1).
Az „eset” szó az „esik” igéhez tartozik, ahogy a latin „casus” a „cadere” igéhez és a német „Fall” a „fallen” igéhez. – Das Wort „eset“ gehört zu „esik“ – fallen –, so wie lateinisch „casus“ zu „cadere“ und deutsch „Fall“ zu „fallen“.
A ház nagy. A házban csend van. Látom a házat. A háznál egy autó áll. – Das Haus ist groß. Im Haus ist es still. Ich sehe das Haus. Beim Haus steht ein Auto.
Ugyanaz a szó négy alakban áll, négy különböző szerepben; a névelő közben nem változik. – Dasselbe Wort steht in vier Formen, in vier verschiedenen Rollen; der Artikel ändert sich dabei nicht.
A főnévi csoportban csak az utolsó szó kap ragot: „a két régi házban”; a német a névelőt és a melléknevet is ragozza: „in den beiden alten Häusern” (→ 3.8). – In der Nominalgruppe erhält nur das letzte Wort die Endung: „a két régi házban“; das Deutsche beugt auch Artikel und Adjektiv: „in den beiden alten Häusern“ (→ 3.8).
A főnév helyett álló melléknév ugyanazokat a ragokat kapja: A kéket kérem, nem a pirosat. – Ein Adjektiv anstelle eines Substantivs erhält dieselben Endungen: Ich möchte das blaue, nicht das rote.
A magyarban nincs nyelvtani nem, és nincsenek ragozási osztályok: ugyanaz az esetrag minden főnévhez járul. – Das Ungarische hat kein grammatisches Geschlecht und keine Deklinationsklassen: Dasselbe Kasussuffix tritt an jedes Substantiv.
Az esetrag nem egy bizonyos német elöljárószónak felel meg, hanem egy viszonynak: helynek, célnak, kiindulópontnak, eszköznek, témának. – Ein Kasussuffix entspricht nicht einer bestimmten deutschen Präposition, sondern einer Beziehung: Ort, Ziel, Ausgangspunkt, Mittel, Thema (→ 4.1.2).
A boltban dolgozom. A boltba megyek. A boltból jövök. – Ich arbeite im Laden. Ich gehe in den Laden. Ich komme aus dem Laden.
A német az „in” után az eset váltásával különbözteti meg a helyet és a célt, a magyar két külön raggal: „-ban/-ben” és „-ba/-be”. – Das Deutsche unterscheidet nach „in“ Ort und Ziel durch den Kasuswechsel, das Ungarische durch zwei verschiedene Endungen: „-ban/-ben“ und „-ba/-be“.
A mondatrészt három szempontból lehet vizsgálni: alakja, mondatbeli szerepe és jelentése szerint. – Ein Satzglied lässt sich unter drei Gesichtspunkten betrachten: nach seiner Form, seiner Funktion im Satz und seiner Bedeutung (→ 4.1.3).
A diák ceruzával ír: a „ceruzával” alakja „-val” ragos főnév, szerepe határozó, jelentése eszköz. – Der Schüler schreibt mit einem Bleistift: „ceruzával“ ist der Form nach ein Substantiv mit „-val“, der Funktion nach eine Umstandsbestimmung, der Bedeutung nach das Werkzeug.
Az esetragok többsége a szó hangrendjéhez igazodik (→ 2.4). – Die meisten Kasussuffixe richten sich nach der Vokalklasse des Wortes (→ 2.4).
Kétalakú a „-ban/-ben”: „házban”, „kertben”; háromalakú a „-hoz/-hez/-höz”: „házhoz”, „kerthez”, „földhöz”. – Zweiförmig ist „-ban/-ben“: „házban“, „kertben“; dreiförmig ist „-hoz/-hez/-höz“: „házhoz“, „kerthez“, „földhöz“ – zum Boden.
Egyalakú az „-ig”, az „-ért” és a „-ként”: „házig”, „kertig”, „földig”. – Nur eine Form haben „-ig“, „-ért“ und „-ként“: „házig“ – bis zum Haus –, „kertig“, „földig“.
A „-val/-vel” és a „-vá/-vé” „v”-je mássalhangzó után a szóvégi mássalhangzóhoz hasonul: „autóval”, de „házzal”; „jéggé”. – Das „v“ von „-val/-vel“ und „-vá/-vé“ gleicht sich nach einem Konsonanten dem auslautenden Konsonanten an: „autóval“, aber „házzal“; „jéggé“ – zu Eis.
A szóvégi „a” és „e” a legtöbb rag előtt megnyúlik: „almában”, „körtéből”; a „-kor” és a „-ként” előtt rövid marad: „vacsorakor”, „példaként”. – Auslautendes „a“ und „e“ wird vor den meisten Endungen lang: „almában“ – im Apfel –, „körtéből“ – aus der Birne –; vor „-kor“ und „-ként“ bleibt es kurz: „vacsorakor“ – beim Abendessen –, „példaként“ – als Beispiel.
A tárgyrag előtt gyakran tőváltozat áll, a legtöbb más rag előtt az alapalak: „vizet”, de „vízben”, „vízzel”; „lovat”, de „lóval”. – Vor der Akkusativendung steht oft eine Stammvariante, vor den meisten anderen Endungen die Grundform: „vizet“, aber „vízben“ – im Wasser –, „vízzel“ – mit Wasser –; „lovat“, aber „lóval“ – mit dem Pferd.
Az esetrag a többesjel és a birtokos személyjel után áll, és lezárja a szót: „városokban”, „házunkban”, „házainkban”. – Das Kasussuffix steht nach dem Pluralzeichen und dem Possessivsuffix und schließt das Wort ab: „városokban“ – in den Städten –, „házunkban“ – in unserem Haus –, „házainkban“ – in unseren Häusern (→ 4.1.8).
A fordított sorrend (*„házbanok”) nem létezik, és egy szón csak egy esetrag állhat. – Die umgekehrte Folge (*„házbanok“) gibt es nicht, und an einem Wort kann nur ein Kasussuffix stehen.
A ragos szóalakot hátulról olvassák: a „barátomtól” végén a „-tól”, előtte a birtokos személyjel, legelöl a szótő áll. – Eine Wortform mit Endung liest man von hinten: Am Ende von „barátomtól“ – von meinem Freund – steht „-tól“, davor das Possessivsuffix, ganz vorn der Wortstamm (→ 4.1.7).
A magyar nyelvtanok különböző számú esetet sorolnak fel; gyakori a tizennyolcas szám. – Ungarische Grammatiken zählen unterschiedlich viele Kasus auf; häufig ist die Zahl achtzehn (→ 4.1.6).
A tizennyolc eset: alanyeset, tárgyeset, részes eset, a „-val/-vel”, az „-ért” és a „-vá/-vé” esete, a kilenc helyhatározó eset, valamint az „-ig”, a „-ként” és az „-ul/-ül” esete. – Die achtzehn Kasus sind: Nominativ, Akkusativ, Dativ, die Kasus auf „-val/-vel“, „-ért“ und „-vá/-vé“, die neun Ortskasus sowie die Kasus auf „-ig“, „-ként“ und „-ul/-ül“.
Az „-ul/-ül” használata szűk: magyarul beszél, ajándékul kapta, „például”. – Der Gebrauch von „-ul/-ül“ ist eng: spricht Ungarisch, bekam es als Geschenk, „például“ – zum Beispiel.
A „-kor”, a „-nként” és néhány más végződés határeset a rag és a képző között. – „-kor“, „-nként“ und einige andere Endungen sind Grenzfälle zwischen Kasussuffix und Ableitungssuffix (→ 4.14).
A hangrendi és a hasonulásos változatok nem külön esetek: a „házban” és a „kertben”, a „tollal” és az „autóval” egy-egy eset. – Laut- und Angleichungsvarianten sind keine eigenen Kasus: „házban“ und „kertben“, „tollal“ und „autóval“ sind jeweils ein einziger Kasus.
Külön birtokos eset nincs: „Péter könyve” vagy „Péternek a könyve”; a birtokot a birtokos személyjel jelöli (→ 6). – Einen eigenen Genitiv gibt es nicht: „Péter könyve“ oder „Péternek a könyve“ – Péters Buch; den Besitz kennzeichnet das Possessivsuffix (→ 6).
A birtokjel „-é” sem rag, hanem jel: utána még esetrag állhat: „Péteré”, „Péterét”, „Péterében” (→ 6.8). – Auch das Besitzzeichen „-é“ ist keine Kasusendung, sondern ein Zeichen: Danach kann noch ein Kasussuffix stehen: „Péteré“ – das von Péter –, „Péterét“ – das von Péter (Objekt) –, „Péterében“ – in dem von Péter (→ 6.8).
A névutók („mellett”, „előtt”) önálló szavak, ezért nem számítanak esetnek, bár jelentésük közel áll hozzájuk (→ 5). – Postpositionen („mellett“ – neben –, „előtt“ – vor) sind selbständige Wörter und zählen daher nicht als Kasus, obwohl ihre Bedeutung den Kasus nahesteht (→ 5).
A gyakorlatban a ragokat kérdések szerint csoportosítják. – In der Praxis gruppiert man die Endungen nach Fragen (→ 4.1.7).
| Frage | Gruppe | Beispiel | Kapitel |
|---|---|---|---|
| Wer, was? | Grundform | tanár – Lehrer | (→ 4.2) |
| Wen, was? | Objekt | tanárt – den Lehrer | (→ 4.3) |
| Wem? | Empfänger | tanárnak – dem Lehrer | (→ 4.4) |
| Wo, wohin, woher? | Raumraster | kertben, kertbe, kertből | (→ 4.5) |
| Bis wohin, bis wann? | Endpunkt | estig – bis zum Abend | (→ 4.9) |
| Womit, mit wem? | Mittel, Begleitung | tollal – mit einem Stift | (→ 4.10) |
| Wofür, weswegen? | Grund, Zweck | könyvért – für ein Buch | (→ 4.11) |
| Wozu wird etwas? | Veränderung | jéggé – zu Eis | (→ 4.12) |
| Als was? | Rolle | tanárként – als Lehrer | (→ 4.13) |
| Wann? | Zeit | hatkor – um sechs | (→ 4.14) |
| Passt keine Frage? | Rektion | buszra vár – auf den Bus warten | (→ 4.15) |
Wortschatz
- eset – Kasus, Fall
- hangrend {hang·REND} – Laut·ORDNUNG(Vokalklasse, Vokalharmonie)
- hasonulás – Angleichung (Assimilation)
- tőváltozat {tő·VÁLTOZAT} – Stamm·VARIANTE(Stammvariante)
- többesjel {többes·jel} – Plural-Zeichen(Pluralzeichen)
- birtokos személyjel – Possessivsuffix
- magyarul – auf Ungarisch
- névutó {név·UTÓ} – Name·NACH(Postposition)
3.Az alanyeset – Nominativ und endungslose Grundform (→ 4.2)
Az alanyeset a névszó ragtalan alakja; latin neve „nominativus”, azaz megnevező eset. – Der Nominativ, ungarisch „alanyeset“, ist die endungslose Form des Nomens; lateinisch heißt er „nominativus“, also Nennfall (→ 4.2.1).
Az „alanyeset” szó szerint „az alany esete”: nevét legfontosabb feladatáról kapta. – „alanyeset“ heißt wörtlich „Fall des Subjekts“: Seinen Namen hat er von seiner wichtigsten Aufgabe.
Többesjel és birtokos személyjel állhat rajta, csak esetrag nem: A házak magasak. A könyvem új. – Pluralzeichen und Possessivsuffix dürfen an ihm stehen, nur kein Kasussuffix: Die Häuser sind hoch. Mein Buch ist neu.
A macska a kanapén alszik; az alany ragtalan, a többi mondatrész ragot visel. – Die Katze schläft auf dem Sofa; das Subjekt ist endungslos, die übrigen Satzglieder tragen Endungen (→ 4.2.2).
Az alany el is maradhat, ha az ige személyragja megmutatja a személyt: „Olvasok.” – Das Subjekt kann auch fehlen, wenn die Personalendung des Verbs die Person zeigt: „Olvasok.“ – Ich lese.
Ki csengetett? – A nagymama. – Wer hat geklingelt? – Oma.
Réka mérnök. Az iroda világos. – Réka ist Ingenieurin. Das Büro ist hell (→ 4.2.3).
A névszói állítmány is alanyesetben áll; harmadik személyben, jelen időben nincs mellette „van”. – Auch das nominale Prädikat steht im Nominativ; in der 3. Person Präsens steht kein „van“ – ist – dabei.
Más személyben és más időben megjelenik a létige: „Mérnök vagyok.”, „Réka mérnök volt.” – In anderen Personen und Zeiten erscheint das Verb „sein“: „Mérnök vagyok.“ – Ich bin Ingenieur. –, „Réka mérnök volt.“ – Réka war Ingenieurin.
Számnév és mennyiségjelző után a főnév egyes számban, többesjel nélkül áll: tizenkét vendég, sok ember, két új tányér. – Nach Zahl- und Mengenangaben steht das Substantiv im Singular, ohne Pluralzeichen: zwölf Gäste, viele Menschen, zwei neue Teller (→ 4.2.4).
A „kettő” főnév előtt „két” alakú: „két vendég”, „tizenkét vendég”; önállóan „kettő”. – Die Zwei heißt vor einem Substantiv „két“: „két vendég“, „tizenkét vendég“; allein steht „kettő“.
A legtöbb névutó előtt a névszó ragtalan, a viszonyt a névutó fejezi ki: a templom előtt, a posta mellett. – Vor den meisten Postpositionen ist das Nomen endungslos, die Beziehung drückt die Postposition aus: vor der Kirche, neben der Post (→ 4.2.5).
A német elöljáró esetet kíván („vor der Kirche”), a magyar főnév változatlan marad. – Die deutsche Präposition verlangt einen Fall („vor der Kirche“), das ungarische Substantiv bleibt unverändert.
A szótári alak az egyes számú, személyjel nélküli alanyeset: a „lovak” a „ló” címszó alatt található. – Die Wörterbuchform ist der Nominativ Singular ohne Personalzeichen: „lovak“ – Pferde – steht unter dem Stichwort „ló“ (→ 4.2.6).
Az igét a magyar szótár egyes szám harmadik személyben adja meg: „megy”, „eszik”; a német szótár a főnévi igenevet: „gehen”. – Das Verb gibt das ungarische Wörterbuch in der 3. Person Singular an: „megy“ – geht –, „eszik“ – isst –; das deutsche Wörterbuch nennt den Infinitiv: „gehen“.
A megszólítás is ragtalan és névelő nélküli: Bence, siess, mindjárt indul a vonat! – Auch die Anrede ist endungslos und ohne Artikel: Bence, beeil dich, der Zug fährt gleich ab! (→ 4.2.7)
Ebben a mondatban két ragtalan főnév áll, de csak „a vonat” az alany. – In diesem Satz stehen zwei endungslose Substantive, aber nur „a vonat“ – der Zug – ist Subjekt.
Néhány időhatározó is ragtalan: Vasárnap otthon vagyunk. Este moziba megyünk. – Einige Zeitangaben sind ebenfalls endungslos: Am Sonntag sind wir zu Hause. Am Abend gehen wir ins Kino.
A ragtalan alak tehát nem mindig alany: hogy mi a szerepe, azt a mondat mutatja meg. – Die endungslose Form ist also nicht immer Subjekt: Welche Rolle sie hat, zeigt der Satz.
Wortschatz
- alanyeset {alany·ESET} – Subjekt·FALL(Nominativ)
- alany – Subjekt
- névszó {név·SZÓ} – Name·WORT(Nomen)
- állítmány – Prädikat
- címszó {cím·SZÓ} – Titel·WORT(Stichwort)
- megszólítás – Anrede
4.A tárgyeset – Der Akkusativ (→ 4.3)
A tárgyeset ragja, a „tárgyrag” mindig „-t”; a szó legvégén áll, a többesjel és a személyjel után is. – Die Endung des Akkusativs, das „tárgyrag“ – Objektendung –, ist immer „-t“; sie steht ganz am Ende des Wortes, auch nach Plural- und Personalzeichen (→ 4.3.1).
Egy autót látok. Egy almát kérek. A könyveket keresem. A házunkat festjük. – Ich sehe ein Auto. Ich möchte einen Apfel. Ich suche die Bücher. Wir streichen unser Haus.
Hogy a „-t” közvetlenül vagy kötőhanggal járul-e a szóhoz, és melyik tőváltozathoz, azt a 3.5 fejezet mutatja be: „asztalt”, „ablakot”, „vizet”. – Ob „-t“ unmittelbar oder mit Bindevokal antritt und an welche Stammvariante, zeigt Kapitel 3.5: „asztalt“ – Tisch –, „ablakot“ – Fenster –, „vizet“ – Wasser (→ 3.5).
Anna üdvözli Pétert. – Péter üdvözli Annát. – Anna begrüßt Péter. – Péter begrüßt Anna (→ 4.3.2).
Az alany alapalakban áll, a tárgy „-t” ragot kap; ha a rag a másik névre kerül, a szerepek felcserélődnek. – Das Subjekt steht in der Grundform, das Objekt erhält die Endung „-t“; wandert die Endung zum anderen Namen, tauschen die Rollen.
Mivel a tárgynak saját jele van, a szórend szabad: A kutyát látja a macska. – Weil das Objekt sein eigenes Kennzeichen hat, ist die Wortstellung frei: Den Hund sieht die Katze.
A tárgy kérdőszava személyre „kit?”, minden másra „mit?”: Kit vársz? Mit olvasol? – Das Fragewort des Objekts lautet für Personen „kit?“ – wen? –, für alles andere „mit?“ – was?: Wen erwartest du? Was liest du?
Köszönésben és kérésben az ige elmarad, a tárgy mégis megtartja a ragját: Jó napot! Egy kávét, kérem! – In Grüßen und Bitten fällt das Verb weg, das Objekt behält trotzdem seine Endung: Guten Tag! Einen Kaffee, bitte!
A határozott és a határozatlan tárgy ugyanazt a ragot kapja; a különbséget a névelő és az ige alakja hordozza. – Bestimmtes und unbestimmtes Objekt erhalten dieselbe Endung; den Unterschied tragen der Artikel und die Verbform (→ 4.3.3).
Egy könyvet keresek. – A könyvet keresem. – Ich suche ein Buch. – Ich suche das Buch.
Határozatlan tárgy mellett és tárgy nélkül az általános ragozás áll: „Olvasok.”, „Egy levelet írok.” – Bei unbestimmtem Objekt und ohne Objekt steht die allgemeine Konjugation: „Olvasok.“ – Ich lese. –, „Egy levelet írok.“ – Ich schreibe einen Brief (→ 4.3.4).
Határozott, harmadik személyű tárgy mellett a határozott ragozás áll: „Olvasom a levelet.” – Bei einem bestimmten Objekt der 3. Person steht die definite Konjugation: „Olvasom a levelet.“ – Ich lese den Brief (→ 4.3.5).
A tárgy így kétszer van jelölve: a főnéven a raggal, az igén a ragozással (→ 10.4). – Das Objekt ist so zweimal gekennzeichnet: am Substantiv durch die Endung, am Verb durch die Konjugation (→ 10.4).
Határozott a névelős főnév, a tulajdonnév, a birtokos személyjeles főnév és a mutató névmás: Ismerem Annát. Ezt kérem. – Bestimmt sind das Substantiv mit Artikel, der Eigenname, das Substantiv mit Possessivsuffix und das Demonstrativpronomen: Ich kenne Anna. Das hier möchte ich (→ 10.5).
| Person | allgemein | definit |
|---|---|---|
| ich | várok | várom |
| du | vársz | várod |
| er, sie | vár | várja |
| wir | várunk | várjuk |
| ihr | vártok | várjátok |
| sie (Plural) | várnak | várják |
Ha az alany „én”, a tárgy pedig „téged” vagy „titeket”, az ige „-lak/-lek” végű: Szeretlek. Várlak. – Ist das Subjekt „ich“ und das Objekt „dich“ oder „euch“, endet das Verb auf „-lak/-lek“: Ich liebe dich. Ich warte auf dich (→ 10.6).
Főnévi igenév mellett a ragozott ige mutatja a tárgy határozottságát: A könyvet akarom olvasni. Egy könyvet akarok olvasni. – Neben einem Infinitiv zeigt das konjugierte Verb die Bestimmtheit des Objekts: Ich will das Buch lesen. Ich will ein Buch lesen (→ 4.3.6).
Műveltetésnél tárgyas alapige mellett a dolog kapja a „-t”, a végrehajtó a „-val/-vel” ragot: A szerelővel javíttatom az autót. – Beim Kausativ mit transitivem Grundverb erhält die Sache „-t“, der Ausführende „-val/-vel“: Ich lasse das Auto vom Mechaniker reparieren (→ 11.9).
Tárgyatlan alapige mellett maga a végrehajtó kerül tárgyesetbe: A gyerek alszik. – Az anya altatja a gyereket. – Bei intransitivem Grundverb steht der Ausführende selbst im Akkusativ: Das Kind schläft. – Die Mutter legt das Kind schlafen.
A tárgyeset időtartamot, távolságot és mennyiséget is kifejezhet, tárgyatlan ige mellett is: Két órát dolgoztam. Öt kilométert futottam. – Der Akkusativ kann auch Dauer, Strecke und Menge ausdrücken, sogar bei intransitiven Verben: Ich habe zwei Stunden gearbeitet. Ich bin fünf Kilometer gelaufen (→ 4.3.7).
Az „engem” és a „téged” tárgyalak, bár nem „-t” hangra végződik: A tanár engem keres, nem téged. – „engem“ – mich – und „téged“ – dich – sind Objektformen, obwohl sie nicht auf „-t“ enden: Der Lehrer sucht mich, nicht dich (→ 4.3.8).
A többi személyben látszik a „-t”: „őt”, „minket”, „titeket”, „őket” (→ 7). – In den übrigen Personen ist das „-t“ sichtbar: „őt“ – ihn, sie –, „minket“ – uns –, „titeket“ – euch –, „őket“ – sie (→ 7).
Első és második személyű birtokos személyjel után a rag el is maradhat: Keresem a táskámat / a táskám. – Nach dem Possessivsuffix der 1. und 2. Person kann die Endung auch fehlen: Ich suche meine Tasche.
Minden ige maga szabja meg, milyen alakban állnak a bővítményei; ez a vonzata. – Jedes Verb legt selbst fest, in welcher Form seine Ergänzungen stehen; das ist seine „vonzat“ – Rektion (→ 4.3.9).
Ha maga a cselekvés a tárgy, „-ás/-és” képzős főnév áll: „Szeretek úszni.”, de „Szeretem az úszást.” – Ist die Tätigkeit selbst das Objekt, steht ein Substantiv auf „-ás/-és“: „Szeretek úszni.“ – Ich schwimme gern –, aber „Szeretem az úszást.“ – Ich mag das Schwimmen.
Hogy mi áll tárgyesetben, azt nem a német fordítás dönti el: Várom a buszt. Hallgatom a tanárt. Követem az idegenvezetőt. – Was im Akkusativ steht, entscheidet nicht die deutsche Übersetzung: Ich warte auf den Bus. Ich höre dem Lehrer zu. Ich folge dem Reiseleiter.
A „segít” viszont „-nak/-nek” ragot kíván: Segítek a gyereknek. – „segít“ – helfen – verlangt dagegen „-nak/-nek“: Ich helfe dem Kind (→ 4.4.8).
A német a tárgyat főleg a névelőn jelöli, és világosan csak hímnemű egyes számban; a magyar minden főnévre kiteszi a ragot: Látom a férfit, a nőt és a gyereket. – Das Deutsche kennzeichnet das Objekt vor allem am Artikel und deutlich nur im Maskulinum Singular; das Ungarische setzt die Endung an jedes Substantiv: Ich sehe den Mann, die Frau und das Kind (→ 4.3.10).
Wortschatz
- tárgy – Objekt
- tárgyeset {tárgy·ESET} – Objekt·FALL(Akkusativ)
- tárgyrag {tárgy·RAG} – Objekt·ENDUNG(Akkusativsuffix)
- általános ragozás – allgemeine Konjugation
- határozott ragozás – definite Konjugation
- engem – mich
- téged – dich
- vonzat – Rektion
5.A részes eset – Der Dativ (→ 4.4)
A részes eset ragja a „-nak/-nek”; kötőhang nélkül, a szó alapalakjához járul. – Das Suffix des Dativs ist „-nak/-nek“; es tritt ohne Bindevokal an die Grundform des Wortes (→ 4.4.1).
Adok egy füzetet a tanárnak. Írok a nőnek. – Ich gebe dem Lehrer ein Heft. Ich schreibe der Frau.
Harmadik, ajakkerekítéses alakja nincs: „ö, ő, ü, ű” után is „-nek” áll: „sofőrnek”, „ügyfélnek”. – Eine dritte, gerundete Form gibt es nicht: Auch nach ö, ő, ü, ű steht „-nek“: „sofőrnek“ – dem Fahrer –, „ügyfélnek“ – dem Kunden.
A latin „dativus” a „dare” (ad) igéből való; a magyar név a „rész” szót tartalmazza. – Lateinisch „dativus“ kommt von „dare“ – geben –; der ungarische Name enthält „rész“ – Teil.
Személyes névmáshoz a rag nem járul; helyette saját alakok vannak: „nekem”, „neked”, „neki”, „nekünk”, „nektek”, „nekik” (→ 7.2). – An Personalpronomen tritt die Endung nicht; stattdessen gibt es eigene Formen: „nekem“ – mir –, „neked“ – dir –, „neki“ – ihm, ihr –, „nekünk“ – uns –, „nektek“ – euch –, „nekik“ – ihnen (→ 7.2).
Egy csokor virágot hozok az anyámnak. Levelet küldök a barátomnak. – Ich bringe meiner Mutter einen Blumenstrauß. Ich schicke meinem Freund einen Brief (→ 4.4.2).
Címzettet az adás, a hozás, a küldés és a közlés igéi kívánnak: „ad”, „hoz”, „visz”, „küld”, „ír”, „mond”, „mutat”. – Einen Empfänger verlangen die Verben des Gebens, Bringens, Schickens und Mitteilens: „ad“ – geben –, „hoz“ – herbringen –, „visz“ – hinbringen –, „küld“ – schicken –, „ír“ – schreiben –, „mond“ – sagen –, „mutat“ – zeigen.
A kedvezményezett az, akinek a javára történik valami: Vacsorát főzök neked. – Die begünstigte Person ist die, zu deren Gunsten etwas geschieht: Ich koche dir das Abendessen.
A dolog a közvetlen tárgy „-t” raggal, a személy a közvetett tárgy „-nak/-nek” raggal: A tanár egy történetet mond a diákoknak. – Die Sache ist das direkte Objekt mit „-t“, die Person das indirekte Objekt mit „-nak/-nek“: Der Lehrer erzählt den Schülern eine Geschichte (→ 4.4.3).
A „haben” helyett a magyar a „van” igét használja: a birtokos „-nak/-nek” ragot kap, a birtok birtokos személyjelet. – Statt „haben“ verwendet das Ungarische „van“ – ist –: Der Besitzer erhält „-nak/-nek“, das Besessene ein Possessivsuffix (→ 4.4.4).
Péternek új telefonja van. A szomszédnak nincs kertje. – Péter hat ein neues Telefon. Der Nachbar hat keinen Garten.
A tagadás „nincs”; „nem van” nem létezik (→ 6.7). – Die Verneinung lautet „nincs“; „nem van“ gibt es nicht (→ 6.7).
Ugyanez a rag jelölheti a birtokost a birtokos szerkezetben is: a fiúnak a könyve (→ 6.5). – Dieselbe Endung kann auch in der Possessivkonstruktion den Besitzer kennzeichnen: das Buch des Jungen (→ 6.5).
Érzés és értékelés mellett az átélő személy kap „-nak/-nek” ragot, alany pedig az, ami az érzést kiváltja: Nekem tetszik ez a kabát. – Bei Empfindung und Bewertung erhält die erlebende Person „-nak/-nek“, Subjekt ist das, was die Empfindung auslöst: Mir gefällt dieser Mantel (→ 4.4.5).
Az ige az alanyhoz igazodik: Nekem tetszenek ezek a dalok. – Das Verb richtet sich nach dem Subjekt: Mir gefallen diese Lieder.
Így áll a „fáj” és sok értékelő melléknév is: Nekem fáj a fejem. Ez nekem fontos. – So stehen auch „fáj“ – weh tun – und viele wertende Adjektive: Mir tut der Kopf weh. Das ist mir wichtig.
Az érintett személy semmit sem kap, csak érinti az esemény: Nekem eltört a szemüvegem. A gyereknek elszakadt a kabátja. – Die betroffene Person bekommt nichts, das Ereignis betrifft sie nur: Mir ist die Brille zerbrochen. Dem Kind ist die Jacke zerrissen (→ 4.4.6).
A „kell”, a „szabad” és a „sikerül” nem változik a személy szerint; a cselekvőt a ragozott főnévi igenév mutatja, és „-nak/-nek” raggal is megnevezhető. – „kell“ – muss –, „szabad“ – darf – und „sikerül“ – gelingt – ändern sich nicht nach der Person; den Handelnden zeigt der gebeugte Infinitiv, und er kann zusätzlich mit „-nak/-nek“ genannt werden (→ 4.4.7).
Nekem ma dolgoznom kell. Péternek sikerült levizsgáznia. – Ich muss heute arbeiten. Péter hat die Prüfung bestanden.
Gyakori „-nak/-nek” vonzatú igék: „segít”, „hisz”, „örül”, „köszön”, „telefonál”, „gratulál”, „hazudik”. – Häufige Verben mit „-nak/-nek“: „segít“ – helfen –, „hisz“ – glauben –, „örül“ – sich freuen –, „köszön“ – danken, grüßen –, „telefonál“ – anrufen –, „gratulál“ – gratulieren –, „hazudik“ – lügen (→ 4.4.8).
A lány segít a nagymamájának. Örülök a levelednek. – Das Mädchen hilft seiner Großmutter. Ich freue mich über deinen Brief.
Gratulálok neked a győzelemhez: a személy „-nak/-nek”, az alkalom „-hoz/-hez/-höz” ragot kap. – Ich gratuliere dir zum Sieg: Die Person erhält „-nak/-nek“, der Anlass „-hoz/-hez/-höz“.
Melléknév mellett a „-nak/-nek” azt nevezi meg, akire nézve valami érvényes: Ez a cipő kicsi nekem. – Bei Adjektiven nennt „-nak/-nek“ die Person, für die etwas gilt: Dieser Schuh ist mir zu klein.
A címzett „-nak/-nek”, a mozgás célja „-hoz/-hez/-höz” ragot kap: Levelet küldök az orvosnak. Holnap az orvoshoz megyek. – Der Empfänger erhält „-nak/-nek“, das Ziel einer Bewegung „-hoz/-hez/-höz“: Ich schicke dem Arzt einen Brief. Morgen gehe ich zum Arzt (→ 4.4.9).
A „-nak/-nek” szerepet és nevet is jelölhet: Tanárnak készül. Annának hívják. – „-nak/-nek“ kann auch Rolle und Namen bezeichnen: Er bereitet sich darauf vor, Lehrer zu werden. Sie heißt Anna.
A németben a „-nak/-nek” ragos személy gyakran alany lesz: Nekem van egy bátyám. – Im Deutschen wird die Person auf „-nak/-nek“ oft zum Subjekt: Ich habe einen älteren Bruder (→ 4.4.10).
Wortschatz
- részes eset – Dativ
- címzett – Empfänger, Adressat
- kedvezményezett – begünstigte Person
- nekem – mir
- nincs – ist nicht vorhanden
- tetszik – gefallen
- sikerül – gelingen
- segít – helfen
6.A helyhatározó ragok rendszere – Die Ortskasus als System (→ 4.5)
A magyar helyhatározó három kérdésre felel: „hol?”, „hová?” és „honnan?”. – Die ungarische Ortsbestimmung antwortet auf drei Fragen: „hol?“ – wo? –, „hová?“ – wohin? – und „honnan?“ – woher? (→ 4.5.1)
Hol van a gyerek? – A kertben. Hová megy Anna? – A boltba. Honnan jön Péter? – Az iskolából. – Wo ist das Kind? – Im Garten. Wohin geht Anna? – In den Laden. Woher kommt Péter? – Aus der Schule.
A „hová” mellett a rövid „hova” is helyes; a beszélt nyelvben ez a gyakoribb. – Neben „hová“ ist auch das kurze „hova“ richtig; in der gesprochenen Sprache ist es das häufigere.
A hármas felosztás neve „irányhármasság”: hely, cél és kiindulópont. – Die Dreiteilung heißt „irányhármasság“ – Richtungsdreiheit –: Ort, Ziel und Ausgangspunkt (→ 4.5.2).
A hely nem jelent mozdulatlanságot: A kutya az udvarban fut. – A kutya az udvarba fut. – Ort bedeutet nicht Stillstand: Der Hund läuft im Hof herum. – Der Hund läuft in den Hof.
A három kérdés három helyviszonyban ismétlődik: a belső térben, a felületen és a közelségben. – Die drei Fragen wiederholen sich in drei Ortsbeziehungen: im Innenraum, auf der Oberfläche und in der Nähe (→ 4.5.3, 4.5.4, 4.5.5).
A tej a hűtőben van. A pohár az asztalon van. Péter Annánál van. – Die Milch ist im Kühlschrank. Das Glas steht auf dem Tisch. Péter ist bei Anna.
A „van” mindhárom mondatban elég; a németnek választania kell az „ist”, a „steht” és a „liegt” között. – „van“ genügt in allen drei Sätzen; das Deutsche muss zwischen „ist“, „steht“ und „liegt“ wählen.
Ahol a német a „stellen – stehen”, „legen – liegen” párral különbözteti meg a mozgást és a helyet, ott a magyar a raggal: „az asztalra teszem” – „az asztalon van”. – Wo das Deutsche Bewegung und Ort mit Paaren wie „stellen – stehen“, „legen – liegen“ unterscheidet, tut es das Ungarische mit der Endung: „az asztalra teszem“ – ich stelle es auf den Tisch –, „az asztalon van“ – es steht auf dem Tisch.
A kilenc rag három kérdés és három viszony rácsát alkotja: a kérdés az oszlopot, a viszony a sort határozza meg, végül a hangrend a rag alakját. – Die neun Endungen bilden ein Raster aus drei Fragen und drei Beziehungen: Die Frage legt die Spalte fest, die Beziehung die Zeile, zuletzt die Vokalharmonie die Form der Endung (→ 4.5.6).
| Beziehung | Ort: hol? | Ziel: hová? | Herkunft: honnan? |
|---|---|---|---|
| innen | házban – im Haus | házba – ins Haus | házból – aus dem Haus |
| Oberfläche | széken – auf dem Stuhl | székre – auf den Stuhl | székről – vom Stuhl |
| Nähe | tanárnál – beim Lehrer | tanárhoz – zum Lehrer | tanártól – vom Lehrer |
Minden mező külön eset: inesszívusz, illatívusz, elatívusz; szuperesszívusz, szublatívusz, delatívusz; adesszívusz, allatívusz, ablatívusz. – Jedes Feld ist ein eigener Kasus: Inessiv, Illativ, Elativ; Superessiv, Sublativ, Delativ; Adessiv, Allativ, Ablativ.
A hely oszlopának nevében a latin „esse” (lenni), a másik két oszlopéban a „latus” (vitt) rejlik. – In den Namen der Ortsspalte steckt lateinisch „esse“ – sein –, in denen der beiden anderen Spalten „latus“ – getragen.
Az iskolai nyelvtan leíró neveket használ: belső, felszíni és közeli helyviszony. – Die Schulgrammatik verwendet beschreibende Namen: innere, Oberflächen- und nahe Ortsbeziehung.
A három „honnan?” rag egyformán „-ól/-ől” végű: „-ból/-ből”, „-ról/-ről”, „-tól/-től”. – Die drei Endungen für „woher?“ enden gleich auf „-ól/-ől“: „-ból/-ből“, „-ról/-ről“, „-tól/-től“.
Ugyanaz a főnév mindhárom sort felveheti, és mindegyik mást jelent: A házban gyerekek játszanak. A házon sok ablak van. A háznál egy autó áll. – Dasselbe Nomen kann alle drei Reihen annehmen, und jede bedeutet etwas anderes: Im Haus spielen Kinder. Am Haus sind viele Fenster. Beim Haus steht ein Auto (→ 4.5.8).
A „-ban/-ben” sor belső helyviszonyt fejez ki, a másik kettő együtt külső helyviszonyt; a „külső” nem jelenti azt, hogy „kint”. – Die Reihe „-ban/-ben“ drückt die innere Ortsbeziehung aus, die beiden anderen zusammen die äußere; „äußer“ heißt nicht „draußen“.
A helyragok alapjelentése térbeli; ebből időbeli és elvont jelentések fejlődtek: Péter a házban dolgozik, de Péter bajban van. – Die Grundbedeutung der Ortsendungen ist räumlich; aus ihr haben sich zeitliche und abstrakte Bedeutungen entwickelt: Péter arbeitet im Haus, aber Péter ist in Schwierigkeiten (→ 4.5.7).
Időpontként a hét napjai felszíni, a hónapok belső ragot kapnak: kedden, de januárban. – Als Zeitpunkt erhalten die Wochentage die Oberflächen-, die Monate die Innenendung: am Dienstag, aber im Januar (→ 4.15.2).
Hogy egy szó melyik sort kapja, sokszor nem a térbeli helyzet, hanem a szokás dönti el: Budapesten, de Debrecenben. – Welche Reihe ein Wort nimmt, entscheidet oft nicht die Lage im Raum, sondern der Gebrauch: in Budapest, aber in Debrecen (→ 4.5.9).
A sor mindhárom irányra érvényes: „Budapesten – Budapestre – Budapestről”, „Debrecenben – Debrecenbe – Debrecenből”. – Die Reihe gilt für alle drei Richtungen: „Budapesten – Budapestre – Budapestről“, „Debrecenben – Debrecenbe – Debrecenből“.
A „Budapesten” nem azt jelenti, hogy „Budapest tetején”: a német fordítás mindkét esetben „in – nach – aus”. – „Budapesten“ heißt nicht „oben auf Budapest“: Die deutsche Übersetzung ist in beiden Fällen „in – nach – aus“.
Néhány városnévnek régi helyhatározó alakja is van: „Pécsett”, „Győrött”, a „Pécsen” és a „Győrben” mellett. – Einige Städtenamen haben auch eine alte Ortsform: „Pécsett“ – in Pécs –, „Győrött“ – in Győr –, neben „Pécsen“ und „Győrben“.
Az otthont külön szavak fejezik ki: Anna otthon van, este hazamegy, holnap otthonról dolgozik. – Das Zuhause drücken eigene Wörter aus: Anna ist zu Hause, abends geht sie nach Hause, morgen arbeitet sie von zu Hause aus (→ 4.5.10).
A „házba megy” jelentése „az épületbe megy”, nem „hazamegy”; aki maga is otthon van, az „itthon” szót használja. – „házba megy“ heißt „geht ins Gebäude“, nicht „geht nach Hause“; wer selbst zu Hause ist, verwendet „itthon“.
Mindkét szóban a régi „hon” (lakóhely, haza) rejlik: „otthon”, „itthon”. – In beiden Wörtern steckt das alte „hon“ – Heim, Heimat: „otthon“, „itthon“.
A mutató határozószók is háromalakúak: „itt – ide – innen”, „ott – oda – onnan”. – Auch die hinweisenden Adverbien haben drei Formen: „itt – ide – innen“ – hier, hierher, von hier –, „ott – oda – onnan“ – dort, dorthin, von dort.
Wortschatz
- helyhatározó {hely·HATÁROZÓ} – Ort·BESTIMMUNG(Ortsbestimmung)
- helyviszony {hely·VISZONY} – Ort·BEZIEHUNG(Ortsbeziehung)
- hol? – wo?
- hová?, hova? – wohin?
- honnan? – woher?
- otthon – zu Hause
- haza – nach Hause
- itthon – (hier) zu Hause
7.Belső helyviszony: -ban/-ben, -ba/-be, -ból/-ből – Die Innenreihe (→ 4.6)
A „-ban/-ben” azt a teret jelöli, amelynek a belsejében valami van vagy történik: A telefon a dobozban van. A pénz a zsebben van. – „-ban/-ben“ bezeichnet den Raum, in dessen Innerem etwas ist oder geschieht: Das Telefon ist in der Schachtel. Das Geld ist in der Tasche (→ 4.6.1).
A „-ba/-be” a belső teret mint a mozgás célját jelöli: A vendég belép a szobába. A kutya beszalad a kertbe. – „-ba/-be“ bezeichnet das Innere als Ziel einer Bewegung: Der Gast tritt ins Zimmer ein. Der Hund läuft in den Garten hinein (→ 4.6.2).
A „-ból/-ből” azt a belső teret jelöli, amelyből a mozgás kiindul: A vendég kijön a házból. – „-ból/-ből“ bezeichnet den Innenraum, von dem die Bewegung ausgeht: Der Gast kommt aus dem Haus heraus (→ 4.6.3).
A helyet és a célt egyetlen „n” különbözteti meg: „hűtőben” – „hűtőbe”; a „-ból/-ből” magánhangzója mindig hosszú. – Ort und Ziel unterscheidet ein einziges „n“: „hűtőben“ – im Kühlschrank –, „hűtőbe“ – in den Kühlschrank; der Vokal von „-ból/-ből“ ist immer lang.
Mindhárom rag kétalakú és kötőhang nélküli; „ö”-s alakjuk nincs: „földben”, „tükörből”. – Alle drei Endungen sind zweiförmig und ohne Bindevokal; eine ö-Form gibt es nicht: „földben“ – in der Erde –, „tükörből“ – aus dem Spiegel.
Az esetek latin neve inesszívusz („benne lenni”), illatívusz („bevitt”) és elatívusz („kivitt”). – Die lateinischen Namen der Kasus sind Inessiv („darin sein“), Illativ („hineingetragen“) und Elativ („herausgetragen“).
Az igekötő gyakran megismétli az irányt: „bemegy a házba”, „kijön a házból” (→ 11.2). – Das Verbalpräfix wiederholt oft die Richtung: „bemegy a házba“ – geht ins Haus hinein –, „kijön a házból“ – kommt aus dem Haus heraus (→ 11.2).
Épületek, szobák, tárolók és a legtöbb intézmény a belső sort kapja: „iskolában”, „kórházban”, „irodában”, „étteremben”. – Gebäude, Zimmer, Behälter und die meisten Einrichtungen nehmen die Innenreihe: „iskolában“ – in der Schule –, „kórházban“ – im Krankenhaus –, „irodában“ – im Büro –, „étteremben“ – im Restaurant (→ 4.6.5).
Este a színházba megyünk. Péter kijön a fürdőszobából. – Am Abend gehen wir ins Theater. Péter kommt aus dem Badezimmer heraus.
Az országnevek szinte kivétel nélkül a belső sort kapják: A bátyám Németországban dolgozik. A vendégek Lengyelországból jönnek. – Ländernamen nehmen fast ausnahmslos die Innenreihe: Mein älterer Bruder arbeitet in Deutschland. Die Gäste kommen aus Polen (→ 4.6.6).
Az „-ország” végű nevek mély hangrendűek, mert az utótag dönt: „Németországban”, nem *„Németországben”. – Die Namen auf „-ország“ sind hintervokalisch, weil das Hinterglied entscheidet: „Németországban“, nicht *„Németországben“.
Kivétel maga Magyarország: „Magyarországon”, „Magyarországra” (→ 4.7). – Ausnahme ist Ungarn selbst: „Magyarországon“ – in Ungarn –, „Magyarországra“ – nach Ungarn (→ 4.7).
Sok országnév „-ia” végű; az „a” a rag előtt megnyúlik: „Ausztriában”, „Romániából”. – Viele Ländernamen enden auf „-ia“; das a wird vor der Endung lang: „Ausztriában“ – in Österreich –, „Romániából“ – aus Rumänien.
A belső ragok időt, állapotot, anyagot, indítékot és részt is jelölhetnek. – Die Innenendungen können auch Zeit, Zustand, Stoff, Beweggrund und Teilmenge bezeichnen (→ 4.6.7).
Januárban sok hó esik. Decemberben korán sötétedik. – Im Januar fällt viel Schnee. Im Dezember wird es früh dunkel.
Januártól augusztusig „-ban”, szeptembertől decemberig „-ben” a rag: „áprilisban”, „októberben”. – Von Januar bis August lautet die Endung „-ban“, von September bis Dezember „-ben“: „áprilisban“ – im April –, „októberben“ – im Oktober.
Az épület rossz állapotban van. A szobor fából készült. – Das Gebäude ist in schlechtem Zustand. Die Statue ist aus Holz gemacht.
Kíváncsiságból kérdezem. Kérek a tortából. – Ich frage aus Neugier. Ich möchte etwas von der Torte.
A nyelv mint rendszer belső ragot kap: a magyarban nincs nyelvtani nem; a beszéd nyelve „-ul/-ül” végű: magyarul beszél. – Die Sprache als System erhält die Innenendung: Im Ungarischen gibt es kein grammatisches Geschlecht; die Sprache, in der man spricht, steht auf „-ul/-ül“: Er spricht Ungarisch.
Sok ige és melléknév belső ragot kíván, anélkül hogy térről volna szó: A fiú bízik a sikerben. A gyümölcs gazdag vitaminokban. – Viele Verben und Adjektive verlangen eine Innenendung, ohne dass ein Raum gemeint ist: Der Junge vertraut auf den Erfolg. Das Obst ist reich an Vitaminen (→ 4.6.8).
Ugyanígy: „hisz valamiben”, „részt vesz valamiben”, „kételkedik valamiben”, „szerelmes valakibe”, „áll valamiből”. – Ebenso: „hisz valamiben“ – an etwas glauben –, „részt vesz valamiben“ – an etwas teilnehmen –, „kételkedik valamiben“ – an etwas zweifeln –, „szerelmes valakibe“ – in jemanden verliebt –, „áll valamiből“ – aus etwas bestehen.
A német itt különböző elöljárókat használ („auf”, „an”, „in”, „aus”), a magyar ugyanazt a sort; a német elöljáró nem mutatja meg a magyar ragot. – Das Deutsche verwendet hier verschiedene Präpositionen („auf“, „an“, „in“, „aus“), das Ungarische dieselbe Reihe; die deutsche Präposition zeigt die ungarische Endung nicht an.
Személyes névmással a rag maga kap személyragot: „bennem”, „belém”, „belőlem” (→ 7.2). – Mit Personalpronomen erhält die Endung selbst die Personalendung: „bennem“ – in mir –, „belém“ – in mich hinein –, „belőlem“ – aus mir (→ 7.2).
A lány hisz benned. – Das Mädchen glaubt an dich.
Wortschatz
- belső – innerer, Innen-
- színház {szín·HÁZ} – Schau·HAUS(Theater)
- Németország {Német·ORSZÁG} – Deutsche·LAND(Deutschland)
- Magyarország {Magyar·ORSZÁG} – Ungar·LAND(Ungarn)
- állapot – Zustand
- bízik – vertrauen
- gazdag – reich
- bennem – in mir
8.Felszíni helyviszony: -on/-en/-ön, -ra/-re, -ról/-ről – Die Oberflächenreihe (→ 4.7)
A felszíni sor ragjai: „-n/-on/-en/-ön” a „hol?”, „-ra/-re” a „hová?”, „-ról/-ről” a „honnan?” kérdésre. – Die Endungen der Oberflächenreihe: „-n/-on/-en/-ön“ auf die Frage „wo?“, „-ra/-re“ auf „wohin?“, „-ról/-ről“ auf „woher?“ (→ 4.7.1).
A könyv az asztalon van. A könyvet az asztalra teszem. A könyvet leveszem az asztalról. – Das Buch liegt auf dem Tisch. Ich lege das Buch auf den Tisch. Ich nehme das Buch vom Tisch (→ 4.7.2, 4.7.3).
Magánhangzó után a „hol?” ragja csak „-n”: „kanapén”, „hajón”, „szerdán”. – Nach Vokal ist die Endung für „wo?“ nur „-n“: „kanapén“ – auf dem Sofa –, „hajón“ – auf dem Schiff –, „szerdán“ – am Mittwoch.
Mássalhangzó után kötőhang áll, és a rag háromalakú: „asztalon”, „széken”, „földön”. – Nach Konsonant steht ein Bindevokal, und die Endung ist dreiförmig: „asztalon“, „széken“ – auf dem Stuhl –, „földön“ – auf dem Boden.
A kötőhangos rag a tőváltozathoz járul, mint a tárgyrag: „lovon”, „kövön”. – Die Endung mit Bindevokal tritt an die Stammvariante, wie die Akkusativendung: „lovon“ – auf dem Pferd –, „kövön“ – auf dem Stein.
A „-ra/-re” és a „-ról/-ről” kétalakú és kötőhang nélküli: „székre”, „földre”, „tükörről”. – „-ra/-re“ und „-ról/-ről“ sind zweiförmig und ohne Bindevokal: „székre“ – auf den Stuhl –, „földre“ – auf den Boden –, „tükörről“ – vom Spiegel.
Az esetek latin neve szuperesszívusz, szublatívusz és delatívusz. – Die lateinischen Namen der Kasus sind Superessiv, Sublativ und Delativ.
A mozgatott tárgy tárgyragot kap, a célfelület „-ra/-re” ragot; az igekötő („fel-”, „le-”) az igéhez tartozik, a rag a névszóhoz. – Der bewegte Gegenstand erhält die Akkusativendung, die Zielfläche „-ra/-re“; das Verbalpräfix („fel-“ – hinauf –, „le-“ – herab) gehört zum Verb, die Endung zum Nomen.
A felület lehet függőleges vagy csak elképzelt: A kép a falon lóg. Valaki kopog az ajtón. Ki van a képen? – Die Fläche kann senkrecht oder nur gedacht sein: Das Bild hängt an der Wand. Jemand klopft an die Tür. Wer ist auf dem Bild? (→ 4.7.4)
Nyílt terek is a felszíni sort kapják: a téren, az utcán, a mezőn. – Auch offene Flächen nehmen die Oberflächenreihe: auf dem Platz, auf der Straße, auf dem Feld.
Rendezvényeken is ez áll: Anna koncerten van. A diákok előadáson ülnek. Tegnap egy esküvőn voltunk. – Bei Veranstaltungen steht ebenfalls diese Reihe: Anna ist auf einem Konzert. Die Studenten sitzen in einer Vorlesung. Gestern waren wir auf einer Hochzeit (→ 4.7.5).
A rag itt a részvételt jelöli, nem felületet; hasonlóan: „órán”, „vizsgán”, „értekezleten”. – Die Endung bezeichnet hier die Teilnahme, keine Fläche; ebenso: „órán“ – im Unterricht –, „vizsgán“ – in der Prüfung –, „értekezleten“ – in der Besprechung.
Néhány intézmény is a felszíni sort kapja: Péter az egyetemen tanul, Anna a postán dolgozik. – Auch einige Einrichtungen nehmen die Oberflächenreihe: Péter studiert an der Universität, Anna arbeitet bei der Post.
A lány iskolába jár, a bátyja egyetemre. – Das Mädchen geht zur Schule, ihr Bruder zur Universität.
A legtöbb közlekedési eszköz is a felszíni sort kapja: A vonaton olvasok. A buszon sok utas van. A repülőgépen alszunk. – Auch die meisten Verkehrsmittel nehmen die Oberflächenreihe: Ich lese im Zug. Im Bus sind viele Fahrgäste. Wir schlafen im Flugzeug (→ 4.7.6).
A személyautó viszont belső tér: „az autóban”, „a taxiban”. – Das Auto dagegen ist ein Innenraum: „az autóban“ – im Auto –, „a taxiban“ – im Taxi.
A kommunikációs eszközök is a felszíni sort kapják: Telefonon beszélünk. Az interneten olvastam. – Ebenso die Kommunikationsmedien: Wir sprechen am Telefon. Ich habe es im Internet gelesen.
A tévé és a rádió viszont a belső sort kapja: a tévében láttam, a rádióban hallottam. – Fernsehen und Radio nehmen dagegen die Innenreihe: Ich habe es im Fernsehen gesehen, im Radio gehört.
A legtöbb magyar városnév és az ország neve is a felszíni sort kapja: Budapesten lakom, holnap Szegedre utazom. – Die meisten ungarischen Städtenamen und auch der Name des Landes nehmen die Oberflächenreihe: Ich wohne in Budapest, morgen fahre ich nach Szeged (→ 4.7.7).
A külföldi városnevek többnyire a belső sort kapják: „Berlinben”, „Bécsben”, „Párizsban”. – Ausländische Städtenamen nehmen meist die Innenreihe: „Berlinben“ – in Berlin –, „Bécsben“ – in Wien –, „Párizsban“ – in Paris.
Időpontként a hét napjai „-n” ragot kapnak: Hétfőn nem dolgozom, kedden érkezik a csomag. – Als Zeitpunkt erhalten die Wochentage „-n“: Am Montag arbeite ich nicht, am Dienstag kommt das Paket (→ 4.7.8).
A nyár és a tél is: „nyáron”, „télen”; a tavasz és az ősz viszont „-val/-vel” ragot kap: „tavasszal”, „ősszel” (→ 4.10). – Ebenso Sommer und Winter: „nyáron“, „télen“; Frühling und Herbst erhalten dagegen „-val/-vel“: „tavasszal“, „ősszel“ (→ 4.10).
Elvont jelentésben a „-ról/-ről” a témát, a „-ra/-re” a gondolat vagy a várakozás tárgyát nevezi meg: A tervről beszélünk. A buszra várok. – In abstrakter Bedeutung nennt „-ról/-ről“ das Thema, „-ra/-re“ den Gegenstand des Denkens oder Wartens: Wir sprechen über den Plan. Ich warte auf den Bus.
Ugyanígy: „gondol valamire”, „emlékszik valamire”, „büszke valamire”, „álmodik valamiről”, „nevet valamin”, „gondolkodik valamin”. – Ebenso: „gondol valamire“ – an etwas denken –, „emlékszik valamire“ – sich an etwas erinnern –, „büszke valamire“ – auf etwas stolz –, „álmodik valamiről“ – von etwas träumen –, „nevet valamin“ – über etwas lachen –, „gondolkodik valamin“ – über etwas nachdenken.
A „-ra/-re” távolságot, tervezett időtartamot és célt is jelölhet: Az állomás két kilométerre van innen. Egy hétre utazunk el. Ebédre hívtak. – „-ra/-re“ kann auch Entfernung, geplante Dauer und Zweck bezeichnen: Der Bahnhof ist zwei Kilometer von hier entfernt. Wir verreisen für eine Woche. Man hat uns zum Mittagessen eingeladen.
Fordításnál a forrásnyelv „-ból/-ből”, a célnyelv „-ra/-re” ragot kap: Németből fordít magyarra. – Beim Übersetzen erhält die Ausgangssprache „-ból/-ből“, die Zielsprache „-ra/-re“: Er übersetzt aus dem Deutschen ins Ungarische.
Személyes névmással: „rajtam”, „rám”, „rólam” (→ 7.2). Rád gondolok. Rólad beszélünk. – Mit Personalpronomen: „rajtam“ – auf mir –, „rám“ – auf mich –, „rólam“ – von mir, über mich (→ 7.2). Ich denke an dich. Wir sprechen über dich.
Wortschatz
- felszíni – Oberflächen-
- repülőgép {repülő·GÉP} – fliegend·MASCHINE(Flugzeug)
- előadás – Vortrag, Vorlesung
- hétfőn – am Montag
- tavasszal – im Frühling
- ősszel – im Herbst
- gondol – denken
- rám – auf mich, an mich
9.Közeli helyviszony: -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz, -tól/-től – Die Nähe-Reihe (→ 4.8)
A közeli sor ragjai: „-nál/-nél” (hol?), „-hoz/-hez/-höz” (hová?), „-tól/-től” (honnan?). – Die Endungen der Nähe-Reihe: „-nál/-nél“ (wo?), „-hoz/-hez/-höz“ (wohin?), „-tól/-től“ (woher?) (→ 4.8.1).
A fiú a kapunál vár. A fiú a kapuhoz megy. A fiú ellép a kaputól. – Der Junge wartet beim Tor. Der Junge geht zum Tor. Der Junge tritt vom Tor weg.
A kapu itt nem tér és nem felület, hanem viszonyítási pont. – Das Tor ist hier weder Raum noch Fläche, sondern ein Bezugspunkt.
Aki a házhoz megy, a ház felé tart; hogy belép-e, nyitva marad. – Wer zum Haus geht, hält auf das Haus zu; ob er eintritt, bleibt offen (→ 4.8.2).
A „-hoz/-hez/-höz” háromalakú: „házhoz”, „kerthez”, „földhöz”; a másik kettő kétalakú. – „-hoz/-hez/-höz“ ist dreiförmig: „házhoz“, „kerthez“, „földhöz“; die beiden anderen sind zweiförmig.
Az esetek neve adesszívusz, allatívusz és ablatívusz; a latinban az ablatívusz egész eset sok feladattal, a magyarban csak a „-tól/-től” neve. – Die Kasus heißen Adessiv, Allativ und Ablativ; im Lateinischen ist der Ablativ ein ganzer Fall mit vielen Aufgaben, im Ungarischen nur der Name von „-tól/-től“ (→ 4.8.3).
Személynél többnyire a lakását vagy a munkahelyét értik: Annánál vagyok, Annához megyek, Annától jövök. – Bei einer Person ist meist ihre Wohnung oder Arbeitsstätte gemeint: Ich bin bei Anna, ich gehe zu Anna, ich komme von Anna (→ 4.8.4).
A barátomnál alszom. Vasárnap a nagymamához megyünk. – Ich übernachte bei meinem Freund. Am Sonntag gehen wir zur Großmutter.
Személyes névmással a rag maga kap személyragot (→ 7.2). – Mit Personalpronomen erhält die Endung selbst die Personalendung (→ 7.2).
| Person | bei … | zu … | von … |
|---|---|---|---|
| ich | nálam – bei mir | hozzám – zu mir | tőlem – von mir |
| du | nálad – bei dir | hozzád – zu dir | tőled – von dir |
| er, sie | nála – bei ihm, bei ihr | hozzá – zu ihm, zu ihr | tőle – von ihm, von ihr |
| wir | nálunk – bei uns | hozzánk – zu uns | tőlünk – von uns |
| ihr | nálatok – bei euch | hozzátok – zu euch | tőletek – von euch |
| sie (Mehrzahl) | náluk – bei ihnen | hozzájuk – zu ihnen | tőlük – von ihnen |
A szolgáltató neve a működési helyét is jelenti: A beteg az orvosnál van. Az autóm a szerelőnél van. – Der Name des Dienstleisters steht auch für den Ort seiner Tätigkeit: Der Patient ist beim Arzt. Mein Auto ist beim Mechaniker (→ 4.8.5).
Reggel az orvoshoz megyek, egy órát várok az orvosnál, tízkor jövök az orvostól. – Morgens gehe ich zum Arzt, eine Stunde warte ich beim Arzt, um zehn komme ich vom Arzt.
Középfokú melléknév után a „-nál/-nél” a hasonlítás alapját nevezi meg: A vonat gyorsabb a busznál. – Nach einem Adjektiv im Komparativ nennt „-nál/-nél“ die Vergleichsgröße: Der Zug ist schneller als der Bus (→ 4.8.6).
Ugyanezt a „mint” kötőszó is kifejezheti: „gyorsabb, mint a busz” (→ 9). – Dasselbe kann die Konjunktion „mint“ – als – ausdrücken: „gyorsabb, mint a busz“ (→ 9).
Időben a „-tól/-től” egy időszak kezdetét nevezi meg: Hétfőtől szabadságon vagyok. Mától itt dolgozom. – In der Zeit nennt „-tól/-től“ den Beginn eines Zeitraums: Ab Montag habe ich Urlaub. Ab heute arbeite ich hier (→ 4.8.7).
Az a személy, akitől valami kiindul, „-tól/-től” ragot kap, a címzett „-nak/-nek” ragot: Ajándékot kaptam Annától, és ajándékot adtam Péternek. – Die Person, von der etwas ausgeht, erhält „-tól/-től“, der Empfänger „-nak/-nek“: Ich habe von Anna ein Geschenk bekommen und Péter ein Geschenk gegeben (→ 4.8.8).
A kenyeret a péktől veszem: a német „beim Bäcker” helyet mond, a magyar az áru útját látja. – Das Brot kaufe ich beim Bäcker: Das Deutsche nennt einen Ort, das Ungarische sieht den Weg der Ware.
A „-tól/-től” okot és elválást is jelölhet: Reszket a hidegtől. Nehezen vált el a barátaitól. – „-tól/-től“ kann auch Ursache und Trennung bezeichnen: Er zittert vor Kälte. Er trennte sich nur schwer von seinen Freunden.
A távolság kiindulópontja is „-tól/-től” ragos: Az iskola messze van a házunktól. – Auch der Ausgangspunkt einer Entfernung steht auf „-tól/-től“: Die Schule ist weit von unserem Haus entfernt.
Sok ige és melléknév „-hoz/-hez/-höz” vagy „-tól/-től” vonzatú: A fiú ért a zenéhez. A vezető ragaszkodik a tervhez. A gyerek fél a sötéttől. – Viele Verben und Adjektive verlangen „-hoz/-hez/-höz“ oder „-tól/-től“: Der Junge versteht etwas von Musik. Der Leiter hält am Plan fest. Das Kind hat Angst vor der Dunkelheit (→ 4.8.9).
Ugyanígy: „hozzászokik valamihez”, „hasonlít valakihez”, „tartozik valamihez”, „kér valakitől”, „megszabadul valamitől”. – Ebenso: „hozzászokik valamihez“ – sich an etwas gewöhnen –, „hasonlít valakihez“ – jemandem ähneln –, „tartozik valamihez“ – zu etwas gehören –, „kér valakitől“ – jemanden bitten –, „megszabadul valamitől“ – etwas loswerden.
Wortschatz
- viszonyítási pont – Bezugspunkt
- nálam – bei mir
- hozzám – zu mir
- tőlem – von mir
- középfok {közép·FOK} – Mitte·STUFE(Komparativ)
- ragaszkodik – festhalten
- fél – Angst haben
10.A határ: -ig – Der Terminativ (→ 4.9)
Az „-ig” rag határt nevez meg: térben, időben, időtartamban és számsorban. – Die Endung „-ig“ nennt eine Grenze: im Raum, in der Zeit, als Dauer und in einer Zahlenreihe.
Egyetlen alakja van, kötőhang nélkül; a szóvégi „a” és „e” előtte is megnyúlik: „óráig”, „meséig”. – Sie hat eine einzige Form, ohne Bindevokal; auslautendes a und e wird auch vor ihr lang: „óráig“ – bis zur Stunde –, „meséig“ – bis zum Märchen.
A hídig sétálunk. Az erdőig biciklizünk. – Wir spazieren bis zur Brücke. Wir fahren bis zum Wald Rad (→ 4.9.1).
A híd és az erdő itt nem cél, hanem az a hely, ahol az út véget ér; a kérdőszó „meddig?”. – Brücke und Wald sind hier kein Ziel, sondern die Stelle, an der der Weg endet; das Fragewort lautet „meddig?“ – bis wohin?
Hatig dolgozom. Péntekig itt maradunk. – Ich arbeite bis sechs. Wir bleiben bis Freitag hier (→ 4.9.2).
Hány óráig van nyitva a posta? – Ötig. – Bis wie viel Uhr hat die Post geöffnet? – Bis fünf.
Számnévvel és időmértékkel az „-ig” időtartamot ad meg: Tíz percig várok. Öt évig Berlinben éltem. – Mit Zahlwort und Zeitmaß gibt „-ig“ eine Dauer an: Ich warte zehn Minuten. Ich habe fünf Jahre in Berlin gelebt (→ 4.9.3).
A gyerek már tízig számol; a határ benne van: aki tízig számol, a tízet is kimondja. – Das Kind zählt schon bis zehn; die Grenze ist eingeschlossen: Wer bis zehn zählt, spricht die Zehn noch aus (→ 4.9.4).
Az „-ig” a birtokos személyjel után is áll: a film végéig, az út feléig. – „-ig“ steht auch nach dem Possessivsuffix: bis zum Ende des Films, bis zur Hälfte des Weges.
Ismétlődésnél az „-ig” az egyes alkalmak tartamát adja meg, az ismétlődést más szó fejezi ki: Naponta tíz percig gyakorolok. – Bei Wiederholung gibt „-ig“ die Dauer jedes einzelnen Mals an, die Wiederholung drückt ein anderes Wort aus: Ich übe täglich zehn Minuten (→ 4.9.5).
Egy időszakot két rag épít fel: a kezdet „-tól/-től”, a vég „-ig” ragot kap. – Einen Zeitraum bauen zwei Endungen auf: Der Anfang erhält „-tól/-től“, das Ende „-ig“ (→ 4.9.6).
Reggeltől estig dolgozunk. Hétfőtől péntekig tart a tanfolyam. – Wir arbeiten von morgens bis abends. Der Kurs dauert von Montag bis Freitag.
Ugyanígy térben: Budapesttől Bécsig három órát utazunk. – Ebenso im Raum: Von Budapest bis Wien fahren wir drei Stunden.
A „két óráig” kétértelmű: időtartam és időpont is lehet; a „két órán át” mindig időtartam. – „két óráig“ ist doppeldeutig: Es kann eine Dauer sein und ein Zeitpunkt – bis zwei Uhr; „két órán át“ ist immer eine Dauer (→ 4.9.7).
Az „át” és a „keresztül” névutó „-n/-on/-en/-ön” ragos alakot kíván: három napon keresztül (→ 5). – Die Postpositionen „át“ und „keresztül“ verlangen die Form auf „-n/-on/-en/-ön“: drei Tage lang (→ 5).
Sok gyakori „-ig”-es alakot egész szóként használnak: „eddig”, „addig”, „meddig”, „sokáig”, „mindig”. – Viele häufige Formen auf „-ig“ werden als ganze Wörter gebraucht: „eddig“ – bis jetzt –, „addig“ – bis dahin –, „meddig“ – bis wann, wie lange –, „sokáig“ – lange –, „mindig“ – immer (→ 4.9.8).
Eddig minden rendben volt. Ötkor jön a busz, addig itt várok. – Bis jetzt war alles in Ordnung. Um fünf kommt der Bus, bis dahin warte ich hier.
Wortschatz
- meddig? – bis wohin? bis wann? wie lange?
- eddig – bis jetzt
- addig – bis dahin
- sokáig – lange
- reggeltől – von morgens an
- estig – bis abends
11.Eszköz és társ: -val/-vel – Instrumental und Komitativ (→ 4.10)
A „-val/-vel” rag jelentése nagyjából a német „mit”: ugyanaz a rag jelöli az eszközt és a társat. – Die Bedeutung von „-val/-vel“ entspricht ungefähr dem deutschen „mit“: Dieselbe Endung bezeichnet das Werkzeug und den Begleiter (→ 4.10.1).
Az eset latin neve instrumentalis-comitativus: az „instrumentum” eszközt, a „comes” társat jelent. – Der lateinische Name des Falls ist Instrumental-Komitativ: „instrumentum“ bedeutet Werkzeug, „comes“ Begleiter.
Magánhangzó után a „v” megmarad, a szóvégi „a” és „e” megnyúlik: „autóval”, „repülővel”, „almával”. – Nach einem Vokal bleibt das „v“ erhalten, auslautendes a und e wird lang: „autóval“ – mit dem Auto –, „repülővel“ – mit dem Flugzeug –, „almával“ – mit Apfel.
Mássalhangzó után a „v” teljesen hasonul a szóvégi mássalhangzóhoz, amely így kettőzve áll: „házzal”, „késsel”, „vonattal”, „kanállal”. – Nach einem Konsonanten gleicht sich das „v“ dem auslautenden Konsonanten vollständig an, der dadurch doppelt steht: „házzal“, „késsel“ – mit einem Messer –, „vonattal“, „kanállal“ – mit einem Löffel.
Kétjegyű betűnél csak az első jegy kettőződik: „busszal”, „kulccsal”, „lánnyal”, „királlyal”. – Bei zweiteiligen Buchstaben wird nur das erste Zeichen verdoppelt: „busszal“ – mit dem Bus –, „kulccsal“ – mit dem Schlüssel –, „lánnyal“ – mit dem Mädchen –, „királlyal“ – mit dem König.
Hosszú mássalhangzó után nem kerül harmadik betű a szóba: „tollal”, „sakkal”. – Nach einem langen Konsonanten kommt kein dritter Buchstabe hinzu: „tollal“ – mit einem Stift –, „sakkal“ – mit Schach.
Éva késsel szeleteli a sajtot. Villával eszem a tésztát. – Éva schneidet den Käse mit einem Messer. Ich esse die Nudeln mit einer Gabel (→ 4.10.2).
A megmunkált dolog tárgy „-t” raggal, az eszköz „-val/-vel” ragot kap; a kérdőszó „mivel?”. – Das bearbeitete Ding ist Objekt mit „-t“, das Werkzeug erhält „-val/-vel“; das Fragewort ist „mivel?“ – womit?
A fiú az anyjával sétál. Kivel megy a lány a moziba? – Der Junge geht mit seiner Mutter spazieren. Mit wem geht das Mädchen ins Kino? (→ 4.10.3)
A közlekedési eszköz is eszköz: Vonattal megyek Szegedre. A nő busszal jár dolgozni. – Auch das Verkehrsmittel ist ein Mittel: Ich fahre mit dem Zug nach Szeged. Die Frau fährt mit dem Bus zur Arbeit (→ 4.10.4).
A „megy” jelentése „gehen” és „fahren” is; hogy járművel megy valaki, azt a ragos főnév mutatja. – „megy“ bedeutet „gehen“ und „fahren“; dass jemand fährt, zeigt das Substantiv mit der Endung.
Tejjel kérem a kávét. Dióval készül a sütemény. – Ich möchte den Kaffee mit Milch. Der Kuchen wird mit Walnüssen zubereitet (→ 4.10.5).
Az anyagnév egyes számban áll, ahol a német többes számot használ: „dióval” – mit Walnüssen. – Das Stoffwort steht im Singular, wo das Deutsche den Plural setzt: „dióval“ – mit Walnüssen.
Örömmel segítek. Szeretettel köszöntjük a vendégeket. – Ich helfe gern. Wir begrüßen die Gäste herzlich (→ 4.10.6).
A németben ilyenkor gyakran határozószó áll („gern”, „herzlich”); a magyar kérdés „hogyan?”. – Im Deutschen steht dafür oft ein Adverb („gern“, „herzlich“); die ungarische Frage lautet „hogyan?“ – wie?
Középfok és időhatározó mellett a „-val/-vel” a különbség mértékét adja meg: A vonat tíz perccel később indul. Péter két évvel idősebb nálam. – Bei Komparativ und Zeitangaben gibt „-val/-vel“ das Maß des Unterschieds an: Der Zug fährt zehn Minuten später ab. Péter ist zwei Jahre älter als ich (→ 4.10.7).
Holnap találkozom a tanárral. A beteg az orvossal beszélget. – Morgen treffe ich mich mit dem Lehrer. Der Patient unterhält sich mit dem Arzt (→ 4.10.8).
Ugyanígy: „foglalkozik valamivel”, „törődik valakivel”, „elégedett valamivel”, „tele van valamivel”. – Ebenso: „foglalkozik valamivel“ – sich mit etwas beschäftigen –, „törődik valakivel“ – sich um jemanden kümmern –, „elégedett valamivel“ – mit etwas zufrieden –, „tele van valamivel“ – voll von etwas sein.
A németben a „treffen” tárgyesettel, a „sich kümmern” elöljáróval áll; a magyarban mindkettő „-val/-vel” ragos. – Im Deutschen steht „treffen“ mit dem Akkusativ, „sich kümmern“ mit einer Präposition; im Ungarischen stehen beide mit „-val/-vel“.
A férfi a barátjával dolgozik a kertben. – A férfi ásóval dolgozik a kertben. – Der Mann arbeitet mit seinem Freund im Garten. – Der Mann arbeitet mit einem Spaten im Garten (→ 4.10.9).
A társ maga is cselekszik, az eszközt használják; az „együtt” szó csak a társ mellé illik: „a barátjával együtt”. – Der Begleiter handelt selbst mit, das Werkzeug benutzt man; das Wort „együtt“ – zusammen – passt nur zum Begleiter: „a barátjával együtt“.
Személyes névmással: „velem”, „veled”, „vele”, „velünk”, „veletek”, „velük” (→ 7.2). – Mit Personalpronomen: „velem“ – mit mir –, „veled“ – mit dir –, „vele“ – mit ihm, mit ihr –, „velünk“, „veletek“, „velük“ (→ 7.2).
Gyakori fordulat: Mi van veled? – Eine häufige Wendung: Was ist los mit dir?
Wortschatz
- eszköz – Mittel, Werkzeug
- társ – Begleiter
- teljes hasonulás – vollständige Angleichung
- mivel? – womit?
- kivel? – mit wem?
- busszal – mit dem Bus
- örömmel – gern, mit Freude
- velem – mit mir
12.Alkalom, cél és ellenérték: -ért – Der Kausal-Final (→ 4.11)
Az „-ért” egyalakú rag; az alkalmat, a célt, az ellenértéket és azt nevezi meg, amiért valaki elmegy. – „-ért“ ist eine Endung mit nur einer Form; sie nennt den Anlass, das Ziel, den Gegenwert und das, was jemand holen geht.
Bocsánatot kérek a késésért. A tanár megdicséri a diákot a jó munkáért. – Ich bitte für die Verspätung um Entschuldigung. Der Lehrer lobt den Schüler für die gute Arbeit (→ 4.11.1).
A békéért dolgozunk. A csapat a győzelemért küzd. – Wir arbeiten für den Frieden. Die Mannschaft kämpft um den Sieg (→ 4.11.2).
A cél még nem valósult meg: hogy a csapat győz-e, nyitva marad. – Das Ziel ist noch nicht erreicht: Ob die Mannschaft gewinnt, bleibt offen.
Ezer forintért vettem egy könyvet. Mennyiért vetted a biciklit? – Ich habe für tausend Forint ein Buch gekauft. Für wie viel hast du das Fahrrad gekauft? (→ 4.11.3)
A „vesz” mellett az áru a tárgy, az ár kap „-ért” ragot; a „fizet” mellett fordítva: Ezer forintot fizettem a könyvért. – Bei „vesz“ – kaufen – ist die Ware das Objekt, der Preis erhält „-ért“; bei „fizet“ – bezahlen – umgekehrt: Ich habe tausend Forint für das Buch bezahlt.
Éva felelős a munkáért. Ki felelős a gyerekekért? – Éva ist für die Arbeit verantwortlich. Wer ist für die Kinder verantwortlich? (→ 4.11.4)
Mozgást jelentő igék mellett az „-ért” azt nevezi meg, amiért valaki elmegy: Kenyérért megyek a boltba. Péter a gyerekért megy az óvodába. – Bei Bewegungsverben nennt „-ért“ das, was jemand holen geht: Ich gehe zum Laden, um Brot zu holen. Péter geht in den Kindergarten, um das Kind abzuholen (→ 4.11.5).
A „boltba” a mozgás térbeli célja, a „kenyérért” azt mondja meg, mit akar valaki ott elhozni; a „holen” igére nincs szükség. – „boltba“ ist das räumliche Ziel der Bewegung, „kenyérért“ sagt, was man dort holen will; ein Verb für „holen“ braucht es nicht.
Személyes névmáshoz az „-ért” nem járul; helyette maga a rag kap személyragot: „értem”, „érted”, „érte”, „értünk”, „értetek”, „értük”. – An das Personalpronomen tritt „-ért“ nicht; stattdessen erhält die Endung selbst eine Personalendung: „értem“ – für mich –, „érted“ – für dich –, „érte“ – für ihn, für sie –, „értünk“, „értetek“, „értük“ (→ 4.11.6).
A személyragok ugyanazok, mint a birtokos személyjelek: „értem” – „könyvem”, „érted” – „könyved”. – Die Personalendungen sind dieselben wie die Possessivsuffixe: „értem“ wie „könyvem“ – mein Buch –, „érted“ wie „könyved“ – dein Buch.
Érted dolgozom. Értem jön a taxi. – Ich arbeite für dich. Das Taxi kommt, um mich abzuholen.
A „miért?” kérdőszó maga is „-ért” ragos, akárcsak a mutató névmásból lett „ezért” és „azért”. – Das Fragewort „miért?“ – warum, wofür? – trägt selbst die Endung „-ért“, ebenso „ezért“ – deshalb – und „azért“ – darum – aus dem Demonstrativpronomen.
Aggódom a betegért. Éva rajong a zenéért. – Ich mache mir Sorgen um den Kranken. Éva schwärmt für die Musik (→ 4.11.7).
A „rajong” a „raj” főnévből származik, mint a német „schwärmen” a „Schwarm” szóból. – „rajong“ stammt von „raj“ – Schwarm –, wie deutsch „schwärmen“ von „Schwarm“.
Az ok a „miatt” névutóval áll: Az eső miatt késik a vonat. – Die Ursache steht mit der Postposition „miatt“: Wegen des Regens verspätet sich der Zug (→ 4.11.8).
Az eső a késés előtt van, és kiváltja azt; a győzelem a munka után következik, és a munka célja. – Der Regen liegt vor der Verspätung und löst sie aus; der Sieg folgt nach der Arbeit und ist ihr Ziel.
A névutó előtt a szóvégi „a” nem nyúlik meg: „hiba miatt”, de „hibáért”. – Vor der Postposition wird auslautendes a nicht lang: „hiba miatt“ – wegen des Fehlers –, aber „hibáért“ – für den Fehler.
A kifejezett szándékot a hivatalos nyelv „céljából” névutóval adja meg: „tanulás céljából”, „gyógykezelés céljából”. – Die ausdrückliche Absicht gibt die Amtssprache mit der Postposition „céljából“ an: „tanulás céljából“ – zum Zweck des Lernens –, „gyógykezelés céljából“ – zur ärztlichen Behandlung.
Wortschatz
- alkalom – Anlass, Gelegenheit
- cél – Ziel, Zweck
- ellenérték {ellen·ÉRTÉK} – gegen·WERT(Gegenwert)
- mennyiért? – für wie viel?
- felelős – verantwortlich
- értem – für mich
- miatt – wegen
13.A változás: -vá/-vé – Der Translativ (→ 4.12)
A „-vá/-vé” azt nevezi meg, amivé valaki vagy valami válik; főnévhez és melléknévhez egyaránt járul. – „-vá/-vé“ nennt das, wozu jemand oder etwas wird; die Endung tritt an Substantive ebenso wie an Adjektive (→ 4.12.1).
A diák tanárrá vált. A kert széppé vált. A történet mesévé vált. – Der Schüler wurde Lehrer. Der Garten wurde schön. Die Geschichte wurde zum Märchen.
Az eset neve transzlatívusz, magyarul változtató eset; a latin „translatus” jelentése „átvitt”. – Der Fall heißt Translativ, ungarisch „változtató eset“ – verändernder Fall –; lateinisch „translatus“ bedeutet „hinübergetragen“.
A „v” ugyanúgy hasonul, mint a „-val/-vel” ragban: „igazgatóvá”, de „bajnokká”, „jéggé”. – Das „v“ gleicht sich genauso an wie in „-val/-vel“: „igazgatóvá“ – zum Direktor –, aber „bajnokká“ – zum Meister –, „jéggé“ – zu Eis.
A rag a szó alapalakjához járul, akkor is, ha a tárgyeset tőváltozatot mutat: „követ”, de „kővé”; „kenyeret”, de „kenyérré”. – Die Endung tritt an die Grundform, auch wenn der Akkusativ eine Stammvariante zeigt: „követ“ – den Stein –, aber „kővé“ – zu Stein; „kenyeret“, aber „kenyérré“ – zu Brot.
A szoba világossá vált. A beteg nyugodttá vált. – Das Zimmer wurde hell. Der Kranke wurde ruhig (→ 4.12.2).
A „válik” múlt ideje „vált”: Nyugodttá váltam. – Die Vergangenheit von „válik“ lautet „vált“: Ich bin ruhig geworden.
Választásnál és kinevezésnél az érintett személy tárgy, az új tisztség változtató esetben áll: Pétert elnökké választották. Annát igazgatóvá nevezték ki. – Bei Wahl und Ernennung ist die betroffene Person Objekt, das neue Amt steht im Translativ: Man wählte Péter zum Vorsitzenden. Man ernannte Anna zur Direktorin (→ 4.12.3).
Átalakításnál a kiinduló anyag a tárgy, a termék változtató esetben áll: A búzát lisztté őrlik. A régi gyárat múzeummá alakították. – Bei der Umwandlung ist der Ausgangsstoff das Objekt, das Produkt steht im Translativ: Man mahlt den Weizen zu Mehl. Die alte Fabrik wurde zu einem Museum umgebaut (→ 4.12.4).
A kis üzem nagyvállalattá fejlődött. A szokás hagyománnyá vált. – Der kleine Betrieb entwickelte sich zu einem Großunternehmen. Die Gewohnheit wurde zur Tradition (→ 4.12.5).
A „válik” mellett az alany változik meg; a „tesz” mellett egy okozó juttatja a tárgyat új állapotba. – Bei „válik“ – werden – verändert sich das Subjekt; bei „tesz“ – machen – versetzt ein Verursacher das Objekt in einen neuen Zustand (→ 4.12.6).
A vendég idegessé válik. – A zaj idegessé teszi a vendéget. – Der Gast wird nervös. – Der Lärm macht den Gast nervös.
A „lesz” mellett viszont alanyeset áll: „Anna orvos lett.”, de „Anna orvossá vált.” – Bei „lesz“ – werden – steht dagegen der Nominativ: „Anna orvos lett.“, aber „Anna orvossá vált.“ – beides: Anna ist Ärztin geworden.
A térbeli cél irányt jelölő ragot kap, a változás eredménye változtató esetet: A vendég az irodába megy. – A garázst irodává alakítják. – Ein räumliches Ziel erhält eine Richtungsendung, das Ergebnis einer Veränderung den Translativ: Der Gast geht ins Büro. – Man baut die Garage zu einem Büro um (→ 4.12.7).
Az első mondat a „hová?”, a második a „mivé?” kérdésre felel. – Der erste Satz antwortet auf „hová?“ – wohin? –, der zweite auf „mivé?“ – wozu?
Eredményt a „-ra/-re” is jelölhet: Zöldre festjük a kerítést. A pohár darabokra tört. – Ein Ergebnis kann auch „-ra/-re“ bezeichnen: Wir streichen den Zaun grün. Das Glas zerbrach in Stücke.
Állandósult kifejezés a „közzétesz”: a „közzé” a „köz” változtató esete, szó szerint „köztulajdonná tesz”, vagyis nyilvánosságra hoz. – Eine feste Wendung ist „közzétesz“: „közzé“ ist der Translativ von „köz“ – das Gemeinsame –, wörtlich „zum Gemeingut machen“, also veröffentlichen (→ 4.12.8).
A portál közzétette a hírt. A régi ház porrá égett. – Das Portal veröffentlichte die Nachricht. Das alte Haus brannte zu Asche nieder.
Wortschatz
- változtató eset – Translativ
- válik – werden
- tesz – machen, legen, stellen
- tanárrá – zum Lehrer
- jéggé – zu Eis
- közzétesz {közzé·TESZ} – zum Gemeinsamen·MACHEN(veröffentlichen)
14.A szerep: -ként – Der Essiv-Formal (→ 4.13)
A „-ként” azt a szerepet vagy funkciót jelöli, amelyben valaki cselekszik, vagy amelyben valamit használnak; a kérdés „milyen minőségben?”. – „-ként“ bezeichnet die Rolle oder Funktion, in der jemand handelt oder in der etwas verwendet wird; die Frage lautet „milyen minőségben?“ – in welcher Eigenschaft? (→ 4.13.1)
Éva vendégként érkezett a vacsorára. Házigazdaként üdvözlöm a vendégeket. – Éva kam als Gast zum Abendessen. Als Gastgeber begrüße ich die Gäste.
Egyetlen alakja van, kötőhang nélkül, és a szóvégi „a” és „e” sem nyúlik meg előtte: „bőröndként”, „mintaként”. – Sie hat eine einzige Form, ohne Bindevokal, und auch auslautendes a und e wird vor ihr nicht lang: „bőröndként“ – als Koffer –, „mintaként“ – als Vorlage (→ 4.13.6).
A húgom tanárként dolgozik Szegeden. Péter orvosként dolgozik. – Meine jüngere Schwester arbeitet in Szeged als Lehrerin. Péter arbeitet als Arzt (→ 4.13.2).
A foglalkozásnév nem jelöli a nemet; ha a nemet ki kell emelni, a „nő” utótag segít: „tanárnő”, „orvosnő” (→ 3.2). – Das Berufswort zeigt kein Geschlecht; muss es hervorgehoben werden, hilft das Hinterglied „nő“ – Frau: „tanárnő“ – Lehrerin –, „orvosnő“ – Ärztin (→ 3.2).
A tanár példaként említi ezt a mondatot. A szomszédok családtagként kezelik Annát. – Der Lehrer erwähnt diesen Satz als Beispiel. Die Nachbarn behandeln Anna als Familienmitglied (→ 4.13.3).
A „kezel” ige tárgyas: a besorolás itt a tárgyra vonatkozik, nem az alanyra. – Das Verb „kezel“ – behandeln – hat ein Objekt: Die Einordnung bezieht sich hier auf das Objekt, nicht auf das Subjekt.
Gyerekként minden nyáron úsztam a tóban. Nyugdíjasként több időm van. – Als Kind schwamm ich jeden Sommer im See. Als Rentner habe ich mehr Zeit (→ 4.13.4).
A hír futótűzként terjedt a faluban. A kapus oroszlánként küzdött. – Die Nachricht verbreitete sich im Dorf wie ein Lauffeuer. Der Torwart kämpfte wie ein Löwe (→ 4.13.5).
Itt csak egy tulajdonság tevődik át: a hír nem tűz, a kapus nem oroszlán. – Hier wird nur ein Merkmal übertragen: Die Nachricht ist kein Feuer, der Torwart kein Löwe.
Mint orvos ezt nem javaslom. – Orvosként ezt nem javaslom. – Als Arzt rate ich davon ab. – Als Arzt rate ich davon ab (→ 4.13.7).
A „-ként” rag a főnéven, a „mint” önálló szó a ragtalan főnév előtt; a „mint” hasonlításban is áll („nagyobb, mint”), a „-ként” nem. – „-ként“ ist eine Endung am Substantiv, „mint“ ein selbständiges Wort vor dem unveränderten Substantiv; „mint“ steht auch im Vergleich („nagyobb, mint“ – größer als), „-ként“ nicht.
A „-ként” meglévő szerepet nevez meg, a „-vá/-vé” egy változás eredményét: Anna orvosként dolgozik. – Anna orvossá vált. – „-ként“ nennt eine bestehende Rolle, „-vá/-vé“ das Ergebnis einer Veränderung: Anna arbeitet als Ärztin. – Anna ist Ärztin geworden (→ 4.13.8).
A régi pincét raktárként használjuk. – A régi pincét raktárrá alakítottuk át. – Wir benutzen den alten Keller als Lager. – Wir haben den alten Keller zu einem Lager umgebaut.
A „-ként” személyragos sort sem alkot: *„kéntem” nincs, szemben a „velem”, „nekem” alakokkal. – „-ként“ bildet auch keine Reihe mit Personalendungen: *„kéntem“ gibt es nicht, anders als „velem“ – mit mir – und „nekem“ – mir.
Hasonló jelentésű az „-ul/-ül” és a „-képpen” is: „ajándékként”, „ajándékul”, „ajándékképpen” (→ 4.14). – Ähnliche Bedeutung haben „-ul/-ül“ und „-képpen“: „ajándékként“, „ajándékul“, „ajándékképpen“ – als Geschenk (→ 4.14).
Wortschatz
- szerep – Rolle
- minőség – Eigenschaft, Qualität
- foglalkozás – Beruf
- futótűz {futó·TŰZ} – laufend·FEUER(Lauffeuer)
- mint – als, wie
- orvosként – als Arzt
15.További névszói végződések – Weitere nominale Endungen (→ 4.14)
Az esetragok mellett más végződések is járulnak a névszóhoz; ezek a rag, a jel és a képző között állnak. – Neben den Kasussuffixen treten weitere Endungen an das Nomen; sie stehen zwischen Kasusendung, Zeichen und Bildungssuffix.
A „-kor” időpontot jelöl: Hétkor kelek fel. A film nyolc órakor kezdődik. – „-kor“ bezeichnet einen Zeitpunkt: Ich stehe um sieben auf. Der Film beginnt um acht Uhr (→ 4.14.1).
A „-kor” egyalakú, és csak időt jelentő szavakhoz járul: „éjfélkor”, „karácsonykor”, „húsvétkor”, „induláskor”. – „-kor“ hat nur eine Form und tritt nur an Wörter, die eine Zeit bezeichnen: „éjfélkor“ – um Mitternacht –, „karácsonykor“ – zu Weihnachten –, „húsvétkor“ – zu Ostern –, „induláskor“ – bei der Abfahrt.
Ha az „óra” szó is ott áll, csak az kapja a végződést; a kérdőszó „hánykor?” vagy „mikor?”. – Steht „óra“ – Stunde, Uhr – dabei, trägt nur dieses Wort die Endung; das Fragewort ist „hánykor?“ – um wie viel Uhr? – oder „mikor?“ – wann?
A végződés a „kor” főnévből lett, amelynek jelentése „idő, korszak”. – Die Endung ist aus dem Substantiv „kor“ entstanden, das „Zeit, Zeitalter“ bedeutet.
Nem minden időszó kapja a „-kor” végződést: „délben”, „éjjel”, „reggel”, „este”. – Nicht jedes Zeitwort erhält „-kor“: „délben“ – mittags –, „éjjel“ – nachts –, „reggel“ – morgens –, „este“ – abends.
A „-nként” elosztást fejez ki: Fejenként két almát kaptunk. A belépő személyenként ezer forint. – „-nként“ drückt eine Verteilung aus: Wir bekamen pro Kopf zwei Äpfel. Der Eintritt kostet pro Person tausend Forint (→ 4.14.2).
Ugyanígy: „darabonként”, „szobánként”, „lépésenként”; az „időnként” jelentése „néha”. – Ebenso: „darabonként“ – stückweise –, „szobánként“ – pro Zimmer –, „lépésenként“ – Schritt für Schritt –; „időnként“ bedeutet „manchmal“.
A német hol „pro”, hol „je”, „jeder” vagy „-weise” szóval fordítja, a magyar egyetlen végződést használ. – Das Deutsche übersetzt mal mit „pro“, mal mit „je“, „jeder“ oder „-weise“; das Ungarische hat eine einzige Endung.
A „-nta/-nte” rendszeres ismétlődést fejez ki: Naponta két órát sétálok. Ez az újság hetente jelenik meg. – „-nta/-nte“ drückt regelmäßige Wiederholung aus: Ich gehe täglich zwei Stunden spazieren. Diese Zeitung erscheint wöchentlich (→ 4.14.3).
Csak kevés szóhoz járul: „naponta”, „hetente”, „havonta”, „évente”. – Sie tritt nur an wenige Wörter: „naponta“ – täglich –, „hetente“ – wöchentlich –, „havonta“ – monatlich –, „évente“ – jährlich.
A „-képp” és a „-képpen” egyenrangú alakok; azt fejezik ki, minek számít vagy minek szánták a cselekvést: A könyvet ajándékképpen kaptam. Büntetésképpen nem nézhetett tévét. – „-képp“ und „-képpen“ sind gleichwertige Formen; sie drücken aus, als was eine Handlung gilt oder gemeint ist: Das Buch habe ich als Geschenk bekommen. Zur Strafe durfte er nicht fernsehen (→ 4.14.4).
Gyakori a „másképp” és a „különösképpen” határozószóban is. – Häufig ist sie auch in den Adverbien „másképp“ – anders – und „különösképpen“ – besonders.
A „-stul/-stül” jelentése „valamivel együtt”: Családostul költöztek Debrecenbe. Az almát héjastul eszi. – „-stul/-stül“ bedeutet „mitsamt“: Sie zogen mitsamt der Familie nach Debrecen. Er isst den Apfel mit der Schale (→ 4.14.5).
A „-val/-vel” társa maga is cselekszik; a „-stul/-stül” azt nevezi meg, ami a fő személlyel vagy dologgal egy egységet alkot: Ruhástul aludt el. – Der Begleiter bei „-val/-vel“ handelt selbst mit; „-stul/-stül“ nennt das, was mit der Hauptperson oder Hauptsache eine Einheit bildet: Er schlief in Kleidern ein.
A „-nyi” képző mennyiséget vagy méretet jelentő melléknevet képez: Ivott egy pohárnyi vizet. Egy maréknyi diót vettem. – Das Suffix „-nyi“ bildet ein Adjektiv der Menge oder Größe: Er trank ein Glas voll Wasser. Ich habe eine Handvoll Walnüsse gekauft (→ 4.14.6).
Mivel melléknév, rag is járulhat hozzá: „Egy pohárnyit ivott.” – Weil es ein Adjektiv ist, kann noch eine Endung folgen: „Egy pohárnyit ivott.“ – Er trank ein Glas voll.
A „-féle” és a „-fajta” fajtát jelöl; számnév után a német „-erlei” felel meg nekik: Háromféle sajtot vettem. Hányféle teát árulnak itt? – „-féle“ und „-fajta“ bezeichnen die Sorte; nach Zahlwörtern entspricht ihnen deutsch „-erlei“: Ich habe dreierlei Käse gekauft. Wie viele Sorten Tee verkauft man hier? (→ 4.14.7)
A „-szor/-szer/-ször” is ide tartozik: Háromszor csöngetek (→ 8.9). – Hierher gehört auch „-szor/-szer/-ször“: Ich klingele dreimal (→ 8.9).
Hogy egy végződés rag, jel vagy képző, próbák döntik el: következhet-e utána rag, állhat-e előtte többesjel vagy személyjel, és bármely főnévhez járul-e. – Ob eine Endung Kasusendung, Zeichen oder Bildungssuffix ist, entscheiden Proben: Kann danach noch eine Kasusendung folgen, können Plural- oder Personalzeichen davor stehen, und tritt sie an jedes Substantiv? (→ 4.14.8)
A „-ban” minden próbát kiáll; a „-nyi” után még rag állhat, ezért képző; a „-kor”, a „-nként” és a „-stul/-stül” határeset. – „-ban“ besteht alle Proben; nach „-nyi“ kann noch eine Endung stehen, daher ist es ein Bildungssuffix; „-kor“, „-nként“ und „-stul/-stül“ sind Grenzfälle.
A rag lezárja a szót, a jel után még rag következhet, a képző új szót hoz létre (→ 1.3). – Die Kasusendung schließt das Wort ab, nach einem Zeichen kann noch eine Kasusendung folgen, ein Bildungssuffix ergibt ein neues Wort (→ 1.3).
Wortschatz
- hétkor – um sieben
- fejenként – pro Kopf
- naponta – täglich
- ajándékképpen – als Geschenk
- családostul – mitsamt der Familie
- pohárnyi – ein Glas voll
- háromféle – dreierlei
- határeset {határ·ESET} – Grenze·FALL(Grenzfall)
16.Alapjelentés, mellékjelentés és vonzat – Grundbedeutung, Nebenbedeutung und Rektion (→ 4.15)
A helyragok első jelentése térbeli; ezt alapjelentésnek nevezik. – Die erste Bedeutung der Ortsendungen ist räumlich; sie heißt Grundbedeutung (→ 4.15.1).
A fiú a szobában van, a szobába megy, a szobából jön. – Der Junge ist im Zimmer, geht ins Zimmer, kommt aus dem Zimmer.
A térbeli ragok időt is jelölnek; a „hol?” helyett ilyenkor a kérdés „mikor?”. – Die räumlichen Endungen bezeichnen auch Zeit; statt „hol?“ lautet die Frage dann „mikor?“ – wann? (→ 4.15.2)
A hét napjai „-n”, a hónapok „-ban/-ben”, az órák „-kor” végződést kapnak: hétfőn, januárban, hétkor. – Die Wochentage erhalten „-n“, die Monate „-ban/-ben“, die Uhrzeiten „-kor“: am Montag, im Januar, um sieben.
A rag az időszóhoz tartozik, és szavanként rögzült: a hétfő nem felület, a január nem belső tér. – Die Endung gehört zum Zeitwort und ist für jedes Wort festgelegt: Der Montag ist keine Fläche, der Januar kein Innenraum.
Csak a „vasárnap” áll rag nélkül: már tartalmazza a „nap” szót, és maga is időhatározó. – Nur „vasárnap“ – am Sonntag – steht ohne Endung: Es enthält schon „nap“ – Tag – und dient selbst als Zeitangabe.
A „-ra/-re” határidőt is jelöl: Péntekre kész lesz. – „-ra/-re“ bezeichnet auch eine Frist: Bis Freitag wird es fertig sein.
A térbeli ragoknak elvont mellékjelentéseik is vannak: A tervről beszélünk. A kérdésre gondolok. – Die räumlichen Endungen haben auch abstrakte Nebenbedeutungen: Wir sprechen über den Plan. Ich denke an die Frage (→ 4.15.3).
Semmi sem jön le a terv felületéről: a „-ről” itt témát, a „-re” a gondolat tárgyát jelöli. – Nichts kommt von der Oberfläche des Plans herunter: „-ről“ bezeichnet hier das Thema, „-re“ den Gegenstand des Denkens.
Az ilyen jelentés neve mellékjelentés; ha képből keletkezett, átvitt jelentés. – Eine solche Bedeutung heißt Nebenbedeutung; ist sie aus einem Bild entstanden, übertragene Bedeutung.
Az „átvitt” a görög „metaphora” és a latin „translatio” pontos mása. – „átvitt“ – übertragen – bildet griechisch „metaphorá“ und lateinisch „translatio“ genau nach.
Az ige meghatározza, milyen raggal kapcsolódik hozzá a bővítménye: A nyaralásra gondolok. Segítek a szomszédnak. – Das Verb bestimmt, mit welcher Endung sich seine Ergänzung anschließt: Ich denke an den Urlaub. Ich helfe dem Nachbarn (→ 4.15.4).
Az ige által megkívánt bővítmény a vonzat, az ige a vonzataival együtt a vonzatkeret (→ 11.7). – Die vom Verb verlangte Ergänzung ist die Rektion – „vonzat“ –, das Verb mit seinen Ergänzungen der Rektionsrahmen – „vonzatkeret“ (→ 11.7).
Sok melléknév is meghatározott ragot kíván: Büszke vagyok a fiamra. Elégedett vagyok a munkával. – Auch viele Adjektive verlangen eine bestimmte Endung: Ich bin stolz auf meinen Sohn. Ich bin mit der Arbeit zufrieden (→ 4.15.5).
Főnév is kívánhat ragot: Annának segítségre van szüksége. – Auch ein Substantiv kann eine Endung verlangen: Anna braucht Hilfe (→ 4.15.6).
Akinek szüksége van valamire, az „-nak/-nek”, amire szükség van, az „-ra/-re” ragot kap. – Wer etwas braucht, erhält „-nak/-nek“, was gebraucht wird, „-ra/-re“.
Ugyanaz az ige a vonzattól függően mást jelenthet: Hiszek neked. – Hiszek benned. – Dasselbe Verb kann je nach Rektion etwas anderes bedeuten: Ich glaube dir. – Ich glaube an dich (→ 4.15.7).
Így az „ért” ige is: Értem a kérdést. – Értek a zenéhez. – So auch das Verb „ért“: Ich verstehe die Frage. – Ich verstehe etwas von Musik.
Az „értem” alak kétféle szó lehet: az „ért” ige alakja („ich verstehe es”) és az „-ért” rag személyragos alakja („für mich”). – Die Form „értem“ kann zweierlei sein: eine Form des Verbs „ért“ – ich verstehe es – und die Personalform der Endung „-ért“ – für mich.
Egy igének több vonzata is lehet, szabad sorrendben: Péter Annával beszél a tervről. Kértem apától egy kis pénzt. – Ein Verb kann mehrere Ergänzungen in freier Reihenfolge haben: Péter spricht mit Anna über den Plan. Ich habe Vater um etwas Geld gebeten (→ 4.15.8).
A szótár a vonzatot „vki” (valaki) és „vmi” (valami) rövidítéssel adja meg, rajta a megkívánt raggal: „gondol vkire, vmire”, „fél vkitől, vmitől”. – Das Wörterbuch gibt die Rektion mit den Abkürzungen „vki“ – jemand – und „vmi“ – etwas – an, daran die verlangte Endung: „gondol vkire, vmire“ – an jemanden, an etwas denken –, „fél vkitől, vmitől“ – vor jemandem, vor etwas Angst haben (→ 4.15.9).
A szóhoz a jelentése mellett a vonzata is hozzátartozik; a német elöljárószó nem jelzi előre a magyar ragot. – Zum Wort gehört neben seiner Bedeutung auch seine Rektion; die deutsche Präposition sagt die ungarische Endung nicht voraus (→ 4.15.10).
| Deutsch | Ungarisch | Beispiel |
|---|---|---|
| an | „-ra”/„-re”, „-ban”/„-ben”, „-hoz”/„-hez”/„-höz” | gondol vmire, hisz vmiben, hozzászokik vmihez |
| auf | „-ra”/„-re”, „-ban”/„-ben” | vár vmire, bízik vmiben |
| über | „-ról”/„-ről”, „-nak”/„-nek”, „-on”/„-en”/„-ön” | beszél vmiről, örül vminek, nevet vmin |
| vor | „-tól”/„-től”, előtt | fél vmitől, a ház előtt |
| mit | „-val”/„-vel” | találkozik vkivel, elégedett vmivel |
| für | „-ért”, „-nak”/„-nek” | aggódik vkiért, főz vkinek |
Wortschatz
- alapjelentés {alap·JELENTÉS} – Grund·BEDEUTUNG(Grundbedeutung)
- mellékjelentés {mellék·JELENTÉS} – Neben·BEDEUTUNG(Nebenbedeutung)
- vonzatkeret {vonzat·KERET} – Rektion·RAHMEN(Rektionsrahmen)
- vki (valaki) – jemand
- vmi (valami) – etwas
- szükség – Bedarf
17.A rendszer egy pillantásra – Das System auf einen Blick
Minden esetrag a szó végén áll, a többesjel és a birtokos személyjel után; egy szón egy esetrag van. – Jedes Kasussuffix steht am Wortende, nach dem Pluralzeichen und dem Possessivsuffix; an einem Wort steht ein Kasussuffix.
A rag alakját három dolog szabja meg: a hangrend, a szó vége és a szóvégi „a”, „e” megnyúlása. – Die Form der Endung bestimmen drei Dinge: die Vokalharmonie, das Wortende und die Längung von auslautendem a und e.
A kilenc helyrag három kérdés és három viszony rácsa; ugyanez a hármasság él a mutató határozószókban: „itt – ide – innen”. – Die neun Ortsendungen bilden ein Raster aus drei Fragen und drei Beziehungen; dieselbe Dreiheit lebt in den hinweisenden Adverbien: „itt – ide – innen“.
A térbeli alapjelentés időre és elvont viszonyokra is átterjed; ami ebből nem vezethető le, az a szó vonzata. – Die räumliche Grundbedeutung überträgt sich auf Zeit und abstrakte Beziehungen; was sich daraus nicht ableiten lässt, ist die Rektion des Wortes.
A személyes névmás helyett maga a rag kap személyragot, ugyanazt, mint a birtokos személyjel: „nekem”, „velem”, „értem”, „nálam”, „bennem”, „rajtam”. – Statt des Personalpronomens erhält die Endung selbst die Personalendung, dieselbe wie das Possessivsuffix: „nekem“ – mir –, „velem“ – mit mir –, „értem“ – für mich –, „nálam“ – bei mir –, „bennem“ – in mir –, „rajtam“ – auf mir.
A kérdőszavak maguk is ragos alakok: „kit?”, „kinek?”, „mivel?”, „miért?”, „hánykor?”. – Die Fragewörter sind selbst Formen mit Endung: „kit?“ – wen? –, „kinek?“ – wem? –, „mivel?“ – womit? –, „miért?“ – warum? –, „hánykor?“ – um wie viel Uhr?
Nálunk tavasszal a kertben dolgozunk, ősztől tavaszig a házban. – Bei uns arbeiten wir im Frühling im Garten, vom Herbst bis zum Frühling im Haus.
| Kasus | Endung | Frage | Beispiel |
|---|---|---|---|
| Nominativ | endungslos | ki?, mi? | ház |
| Akkusativ | „-t” | kit?, mit? | házat |
| Dativ | „-nak”/„-nek” | kinek?, minek? | háznak |
| Inessiv | „-ban”/„-ben” | hol? | házban |
| Illativ | „-ba”/„-be” | hová? | házba |
| Elativ | „-ból”/„-ből” | honnan? | házból |
| Superessiv | „-n”/„-on”/„-en”/„-ön” | hol? | házon |
| Sublativ | „-ra”/„-re” | hová? | házra |
| Delativ | „-ról”/„-ről” | honnan? | házról |
| Adessiv | „-nál”/„-nél” | hol? | háznál |
| Allativ | „-hoz”/„-hez”/„-höz” | hová? | házhoz |
| Ablativ | „-tól”/„-től” | honnan? | háztól |
| Terminativ | „-ig” | meddig? | házig |
| Instrumental-Komitativ | „-val”/„-vel” | mivel?, kivel? | házzal |
| Kausal-Final | „-ért” | miért? | házért |
| Translativ | „-vá”/„-vé” | mivé? | házzá |
| Essiv-Formal | „-ként” | milyen minőségben? | házként |
| Essiv-Modal | „-ul”/„-ül” | hogyan? | magyarul |
| Temporal (Grenzfall) | „-kor” | mikor? | hétkor |
| Merkmal | Endungen | Beispiel |
|---|---|---|
| eine Form | „-ig”, „-ért”, „-ként”, „-kor” | kertig, kertért |
| zwei Formen | „-nak”/„-nek”, „-ban”/„-ben”, „-ra”/„-re”, „-tól”/„-től” u. a. | házban, kertben |
| drei Formen | „-on”/„-en”/„-ön”, „-hoz”/„-hez”/„-höz” | földön, földhöz |
| Bindevokal | „-t”, „-on”/„-en”/„-ön” | ablakot, asztalon |
| Angleichung des v | „-val”/„-vel”, „-vá”/„-vé” | késsel, jéggé |
| Stammvariante | vor „-t” und Bindevokal | lovat, lovon, aber lóval |
| Endung | ich | du | er, sie |
|---|---|---|---|
| „-nak”/„-nek” | nekem | neked | neki |
| „-val”/„-vel” | velem | veled | vele |
| „-ért” | értem | érted | érte |
| „-ban”/„-ben” | bennem | benned | benne |
| „-ba”/„-be” | belém | beléd | bele |
| „-ból”/„-ből” | belőlem | belőled | belőle |
| „-on”/„-en”/„-ön” | rajtam | rajtad | rajta |
| „-ra”/„-re” | rám | rád | rá |
| „-ról”/„-ről” | rólam | rólad | róla |
| „-nál”/„-nél” | nálam | nálad | nála |
| „-hoz”/„-hez”/„-höz” | hozzám | hozzád | hozzá |
| „-tól”/„-től” | tőlem | tőled | tőle |
Wortschatz
- esetrag {eset·RAG} – Fall·ENDUNG(Kasussuffix)
- helyrag {hely·RAG} – Ort·ENDUNG(Ortsendung)
- személyrag {személy·RAG} – Person·ENDUNG(Personalendung)
- vonzat – Rektion
- alapjelentés {alap·JELENTÉS} – Grund·BEDEUTUNG(Grundbedeutung)
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.