4.8 Nähe: -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz, -tól/-től

« Kapitel 4.7.8  |  Kapitel 4.8  |  Kapitel 4.8.1 »

4.8 Nähe: -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz, -tól/-től

Die Endungen „-nál/-nél“, „-hoz/-hez/-höz“ und „-tól/-től“ bilden die Reihe der Nähe: bei, zu und von einem Bezugspunkt, der weder als Raum noch als Fläche gedacht ist – kapunál – beim Tor, kapuhoz – zum Tor, kaputól – vom Tor. Dieselbe Reihe steht bei Personen und Dienstleistern, im Vergleich, bei Zeitangaben, für Quelle, Ursache und Trennung und als feste Ergänzung vieler Verben und Adjektive. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 4.8.1, 4.8.2, 4.8.3, 4.8.4, 4.8.5, 4.8.6, 4.8.7, 4.8.8, 4.8.9).

1.A -nál/-nél: egy pont közelében – -nál/-nél: in der Nähe eines Punktes (→ 4.8.1)

A „-nál/-nél” rag azt a pontot nevezi meg, amelynek a közelében valami történik. – Die Endung „-nál/-nél“ nennt den Punkt, in dessen Nähe etwas geschieht.

A fiú a kapunál vár. – Der Junge wartet beim Tor.

A turisták a hídnál várnak. – Die Touristen warten bei der Brücke.

A vendégek az ablaknál beszélgetnek. – Die Gäste unterhalten sich am Fenster.

A templomnál balra fordulunk. – Bei der Kirche biegen wir links ab.

A kapu, a híd és az ablak itt nem tér és nem felület, hanem tájékozódási pont. – Tor, Brücke und Fenster sind hier weder Raum noch Fläche, sondern ein Orientierungspunkt.

Azt, hogy milyen messzire terjed a pont környéke, a rag nem határozza meg. – Wie weit der Umkreis des Punktes reicht, legt die Endung nicht fest.

Kérdőszava a „hol?”, mint a „-ban/-ben” és az „-on/-en/-ön” ragé. – Ihr Fragewort ist „hol?“ – wo? –, wie bei „-ban/-ben“ und „-on/-en/-ön“.

A magyar nyelvtan a „-nál”, „-hoz”, „-tól” ragok viszonyát külső helyviszonynak nevezi. – Die ungarische Grammatik nennt das Verhältnis der Endungen „-nál“, „-hoz“, „-tól“ äußeres Ortsverhältnis.

Az eset neve adesszívusz, a latin „adesse” igéből, amelynek jelentése: jelen lenni, ott lenni. – Der Fall heißt Adessiv, nach dem lateinischen Verb „adesse“ – dabei sein, zugegen sein.

A ragnak csak két alakja van: mély hangrendű szó után „-nál”, magas hangrendű után „-nél”. – Die Endung hat nur zwei Formen: nach Wörtern mit hinteren Vokalen „-nál“, nach Wörtern mit vorderen Vokalen „-nél“.

A kutya a kertnél van. – Der Hund ist beim Garten.

Ajakkerekítéses alak nincs: „tükörnél”, „erdőnél”, nem *„tükörnöl”. – Eine gerundete Form gibt es nicht: „tükörnél“ – beim Spiegel –, „erdőnél“ – beim Wald –, nicht *„tükörnöl“.

A szó végi „a” és „e” megnyúlik: „fánál”, „iskolánál”, „pincénél”. – Auslautendes „a“ und „e“ wird lang: „fánál“ – beim Baum –, „iskolánál“ – bei der Schule –, „pincénél“ – beim Keller.

A „híd” magas magánhangzója ellenére mély hangrendű ragot kap: „hídnál”, ahogy „hídon” is. – „híd“ – Brücke – nimmt trotz seines vorderen Vokals die hintere Form: „hídnál“, wie auch „hídon“ – auf der Brücke.

A tőváltó szavak egyes számban alapalakban maradnak: „kútnál”, de „kutak”; „tükörnél”, de „tükrök”. – Wörter mit Stammwechsel bleiben in der Einzahl in der Grundform: „kútnál“ – beim Brunnen –, aber „kutak“ – Brunnen (Mehrzahl) –; „tükörnél“, aber „tükrök“ – Spiegel (Mehrzahl).

A rag a helyet mutatja, nem azt, hogy van-e mozgás. – Die Endung zeigt den Ort, nicht, ob Bewegung vorliegt.

A gyerekek a folyónál játszanak. – Die Kinder spielen am Fluss.

A férfi a háznál sétál. – Der Mann spaziert beim Haus.

Csak akkor változik a rag, ha a pont a mozgás célja: a férfi a házhoz sétál. – Erst wenn der Punkt das Ziel der Bewegung ist, wechselt die Endung: Der Mann spaziert zum Haus.

A tűznél melegszünk, az asztalnál vacsorázunk. – Wir wärmen uns am Feuer und essen am Tisch zu Abend.

A többes szám jele és a birtokos személyjel a rag előtt áll: „ablakoknál”, „házunknál”. – Mehrzahlzeichen und Besitzzeichen stehen vor der Endung: „ablakoknál“ – bei den Fenstern –, „házunknál“ – bei unserem Haus.

A falu a hegy lábánál fekszik. – Das Dorf liegt am Fuß des Berges.

A mutató névmás is felveszi a ragot, „z”-je pedig hasonul: „ennél az ablaknál”, „annál a kapunál”. – Auch das Demonstrativpronomen erhält die Endung, und sein „z“ gleicht sich an: „ennél az ablaknál“ – an diesem Fenster –, „annál a kapunál“ – bei jenem Tor.

Az „ennél” egyben az „eszik” feltételes módú alakja is: „te ennél”. – „ennél“ ist zugleich die Konditionalform von „eszik“ – isst –: „te ennél“ – du würdest essen.

A gyerek a házban fut. – Das Kind läuft im Haus.

A gyerek a háznál fut. – Das Kind läuft beim Haus.

A „-ban” térként, az „-on” felületként, a „-nál” pontként kezeli a házat. – „-ban“ behandelt das Haus als Raum, „-on“ als Fläche, „-nál“ als Punkt.

A könyv az asztalon van, a diák az asztalnál ül. – Das Buch liegt auf dem Tisch, der Schüler sitzt am Tisch.

A „-nál/-nél” nem zárja ki az érintkezést, és nem jelenti azt sem, hogy „kívül”. – „-nál/-nél“ schließt Berührung nicht aus und bedeutet auch nicht „draußen“.

Wortschatz

  • kapunál – beim Tor
  • hídnál – bei der Brücke
  • ablaknál – am Fenster
  • templomnál – bei der Kirche
  • kertnél – beim Garten
  • tükörnél – beim Spiegel
  • fánál – beim Baum
  • iskolánál – bei der Schule
  • pincénél – beim Keller
  • folyónál – am Fluss
  • tűznél – am Feuer
  • asztalnál – am Tisch
  • ablakoknál – bei den Fenstern
  • házunknál – bei unserem Haus
  • lábánál – an seinem Fuß
  • ennél – bei diesem
  • annál – bei jenem
  • hol? – wo?
  • tájékozódási pont – Orientierungspunkt
  • hangrend {hang·REND} – Laut·ORDNUNG(Vokalklasse)
  • mély hangrendű – mit hinteren Vokalen
  • magas hangrendű – mit vorderen Vokalen
  • ajakkerekítéses {ajak·KEREKÍTÉSes} – Lippe·RUNDUNG·(ADJEKTIV)(gerundet)
  • külső helyviszony – äußeres Ortsverhältnis
  • adesszívusz – Adessiv

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.A -hoz/-hez/-höz: egy pont felé – -hoz/-hez/-höz: auf einen Punkt zu (→ 4.8.2)

A „-hoz/-hez/-höz” azt a pontot nevezi meg, amely felé valami irányul. – „-hoz/-hez/-höz“ nennt den Punkt, auf den etwas gerichtet ist.

A fiú a kapuhoz megy. – Der Junge geht zum Tor.

A turisták a folyóhoz sietnek. – Die Touristen eilen zum Fluss.

Kérdőszava a „hová?” vagy „hova?”; dolgok esetében „mihez?”, személyek esetében „kihez?”. – Ihr Fragewort ist „hová?“ oder „hova?“ – wohin? –; bei Dingen „mihez?“ – wozu, woran? –, bei Personen „kihez?“ – zu wem?

Az eset neve allatívusz, a latin „afferre” (odahozni) ige „allatum” alakjából. – Der Fall heißt Allativ, nach „allatum“, einer Form des lateinischen „afferre“ – herbeibringen.

Aki a házhoz megy, a ház felé tart; hogy belép-e, nyitva marad. – Wer zum Haus geht, hält auf das Haus zu; ob er eintritt, bleibt offen.

A „házba” és a „házra” pontosan megmondja, hová kerül valaki. – „házba“ – ins Haus – und „házra“ – aufs Haus – sagen genau, wohin jemand gelangt.

A ragnak három alakja van: „-hoz” mély, „-hez” magas ajakréses, „-höz” magas ajakkerekítéses magánhangzó után. – Die Endung hat drei Formen: „-hoz“ nach hinteren, „-hez“ nach vorderen ungerundeten, „-höz“ nach vorderen gerundeten Vokalen.

A lány a kerthez fut, a nő a tükörhöz lép. – Das Mädchen läuft zum Garten, die Frau tritt an den Spiegel.

A kutya a fához szalad. – Der Hund rennt zum Baum.

Az utolsó magánhangzó dönt: „üveghez”, mert az „üveg” utolsó magánhangzója „e”. – Entscheidend ist der letzte Vokal: „üveghez“ – zum Glas –, denn der letzte Vokal von „üveg“ ist „e“.

A „híd” itt is mély hangrendű ragot kap: „hídhoz”; ugyanígy a „cél”: „célhoz”. – „híd“ nimmt auch hier die hintere Form: „hídhoz“; ebenso „cél“ – Ziel –: „célhoz“.

A rag alakja mindig az előtte álló utolsó magánhangzóhoz igazodik: „kőhöz”, de „kövekhez”; „kerthez”, de „kertünkhöz”. – Die Form der Endung richtet sich immer nach dem letzten Vokal davor: „kőhöz“ – zum Stein –, aber „kövekhez“ – zu den Steinen –; „kerthez“, aber „kertünkhöz“ – zu unserem Garten.

A mutató névmás „z”-je „h”-vá hasonul: „ehhez a fához”, „ahhoz a házhoz”. – Das „z“ des Demonstrativpronomens wird zu „h“: „ehhez a fához“ – zu diesem Baum –, „ahhoz a házhoz“ – zu jenem Haus.

A rag akkor is áll, ha valamit visznek vagy húznak egy pont felé. – Die Endung steht auch, wenn etwas zu einem Punkt getragen oder gezogen wird.

A pincér az asztalhoz hozza az ételt. – Der Kellner bringt das Essen zum Tisch.

Hogy a cél elérése megtörténik-e, azt az ige mondja meg, nem a rag. – Ob das Ziel erreicht wird, sagt das Verb, nicht die Endung.

A turisták a hídhoz érnek. – Die Touristen erreichen die Brücke.

A busz a megállóhoz közeledik. – Der Bus nähert sich der Haltestelle.

Végre célhoz értünk. – Endlich sind wir am Ziel angekommen.

A rag érintkezést is jelölhet. – Die Endung kann auch Berührung bezeichnen.

A férfi a falhoz támasztja a létrát. – Der Mann lehnt die Leiter an die Wand.

A képet viszont a falra akasztja, mert a kép a fal felületén lóg. – Das Bild dagegen hängt er an die Wand, denn das Bild hängt an der Fläche der Wand.

A diák leül az asztalhoz, a könyvet pedig az asztalra teszi. – Der Schüler setzt sich an den Tisch, das Buch aber legt er auf den Tisch.

Mozgás nélkül is lehet cél: ez az út a tóhoz vezet. – Auch ohne Fortbewegung gibt es ein Ziel: Diese Straße führt zum See.

Az „oda-” igekötő nyomatékosítja az irányt. – Das Präfix „oda-“ – dorthin – unterstreicht die Richtung.

A lány odamegy az ablakhoz. – Das Mädchen geht zum Fenster hin.

A „férjhez megy” azt jelenti, hogy egy nő feleségül megy valakihez. – „férjhez megy“ – wörtlich „geht zum Ehemann“ – bedeutet, dass eine Frau jemanden heiratet.

Wortschatz

  • kapuhoz – zum Tor
  • folyóhoz – zum Fluss
  • házhoz – zum Haus
  • kerthez – zum Garten
  • tükörhöz – zum Spiegel
  • fához – zum Baum
  • üveghez – zum Glas
  • hídhoz – zur Brücke
  • célhoz – zum Ziel
  • kőhöz – zum Stein
  • kövekhez – zu den Steinen
  • kertünkhöz – zu unserem Garten
  • ehhez – zu diesem
  • ahhoz – zu jenem
  • hová?, hova? – wohin?
  • mihez? – wozu? woran?
  • kihez? – zu wem?
  • ajakréses {ajak·RÉSes} – Lippe·SPALT·(ADJEKTIV)(ungerundet)
  • megállóhoz – zur Haltestelle
  • közeledik – nähert sich
  • falhoz – an die Wand (Bezugspunkt)
  • falra – an die Wand (Fläche)
  • támaszt – lehnt, stützt
  • odamegy {oda·MEGY} – dorthin·GEHEN(hingehen)
  • igekötő {ige·KÖTŐ} – Verb·BINDER(Verbalpräfix)
  • férjhez megy – heiratet (Frau)
  • allatívusz – Allativ

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.A -tól/-től: egy ponttól el – -tól/-től: von einem Punkt weg (→ 4.8.3)

A „-tól/-től” azt a pontot nevezi meg, ahonnan a mozgás kiindul, vagy amelytől valami távol van. – „-tól/-től“ nennt den Punkt, von dem eine Bewegung ausgeht oder von dem etwas entfernt ist.

A fiú ellép az ajtótól. – Der Junge tritt von der Tür weg.

A hajó elindul a parttól. – Das Schiff fährt vom Ufer los.

Kérdőszava a „honnan?”. – Ihr Fragewort ist „honnan?“ – woher?

Az eset neve ablatívusz, a latin „ablatus” szóból, amelynek jelentése: elvitt. – Der Fall heißt Ablativ, von lateinisch „ablatus“ – weggetragen.

A latinban az ablatívusz egész eset sok feladattal, a magyarban csak a „-tól/-től” ragot jelöli. – Im Lateinischen ist der Ablativ ein ganzer Fall mit vielen Aufgaben, im Ungarischen bezeichnet der Name nur die Endung „-tól/-től“.

A rag végén álló „l” a kiindulás régi jele; megvan a „-ból”, a „-ról”, valamint az „alól” és a „mellől” névutóban is. – Das „l“ am Ende der Endung ist ein altes Zeichen der Herkunft; es steckt auch in „-ból“, „-ról“ und in den Postpositionen „alól“ – unter … hervor – und „mellől“ – neben … weg.

A ragnak két alakja van, „-tól” és „-től”; ajakkerekítéses alak itt sincs: „tükörtől”. – Die Endung hat zwei Formen, „-tól“ und „-től“; eine gerundete Form gibt es auch hier nicht: „tükörtől“ – vom Spiegel.

A rag magánhangzója mindig hosszú, a szó végi „a” és „e” megnyúlik: „fától”, „pincétől”. – Der Vokal der Endung ist immer lang, auslautendes „a“ und „e“ wird lang: „fától“ – vom Baum –, „pincétől“ – vom Keller.

„t” végű szó után két „t” áll: „kerttől”, „kúttól”, „parttól”. – Nach einem Wort auf „t“ stehen zwei „t“: „kerttől“ – vom Garten –, „kúttól“ – vom Brunnen –, „parttól“ – vom Ufer.

Az autó a hídtól indul. – Das Auto fährt an der Brücke los.

A németben ez helynek hangzik, a magyarban kiindulópont: ezért nem „hídnál”, hanem „hídtól”. – Im Deutschen klingt das nach einem Ort, im Ungarischen ist es ein Ausgangspunkt: darum nicht „hídnál“, sondern „hídtól“.

A végpontot a „-ig” jelöli (→ 4.9). – Den Endpunkt bezeichnet „-ig“ (→ 4.9).

A vonat Budapesttől Bécsig megy. – Der Zug fährt von Budapest bis Wien.

Városnevek mellett a „-tól/-től” főleg a „-ig” ragos szóval együtt fordul elő; különben „Budapestről”, „Bécsből”. – Bei Städtenamen erscheint „-tól/-től“ vor allem zusammen mit einem Wort auf „-ig“; sonst „Budapestről“ – aus Budapest –, „Bécsből“ – aus Wien.

Mozgás nélkül a rag a távolság kiindulópontját jelöli. – Ohne Bewegung bezeichnet die Endung den Punkt, von dem aus der Abstand gemessen wird.

A falu messze van a várostól. – Das Dorf ist weit von der Stadt entfernt.

A szálloda a pályaudvartól száz méterre van. – Das Hotel ist hundert Meter vom Bahnhof entfernt.

A „-tól/-től” a viszonyítási pontot, a „-ra/-re” a távolságot adja meg. – „-tól/-től“ gibt den Bezugspunkt an, „-ra/-re“ die Entfernung.

A német „von” két magyar ragnak felel meg, az „aus” egy harmadiknak. – Das deutsche „von“ entspricht zwei ungarischen Endungen, „aus“ einer dritten.

A macska leugrik a székről. – Die Katze springt vom Stuhl herunter.

A macska elfut a széktől. – Die Katze läuft vom Stuhl weg.

A gyerek az iskolából jön, a busz az iskolától indul. – Das Kind kommt aus der Schule, der Bus fährt an der Schule ab.

Az igekötő is igazodik: „le-” a felülethez, „ki-” a térhez, „el-” a ponthoz. – Auch das Präfix passt sich an: „le-“ – herunter – zur Fläche, „ki-“ – heraus – zum Raum, „el-“ – weg – zum Punkt.

A többes szám jele és a birtokos személyjel itt is a rag előtt áll: „házaktól”, „asztalomtól”. – Mehrzahlzeichen und Besitzzeichen stehen auch hier vor der Endung: „házaktól“ – von den Häusern –, „asztalomtól“ – von meinem Tisch.

Ettől a kaputól indul a séta. – Der Spaziergang beginnt an diesem Tor.

Önállóan az „ettől” és az „attól” többnyire nem térbeli: „Ettől félek.” – Allein stehen „ettől“ und „attól“ meist nicht räumlich: „Ettől félek.“ – Davor habe ich Angst.

Wortschatz

  • ajtótól – von der Tür
  • parttól – vom Ufer
  • tükörtől – vom Spiegel
  • fától – vom Baum
  • pincétől – vom Keller
  • kerttől – vom Garten
  • kúttól – vom Brunnen
  • hídtól – von der Brücke
  • várostól – von der Stadt
  • pályaudvar {pálya·UDVAR} – Bahn·HOF(Bahnhof)
  • pályaudvartól – vom Bahnhof
  • méterre – in … Meter Entfernung
  • Budapesttől – von Budapest
  • Bécsig – bis Wien
  • székről – vom Stuhl herunter
  • széktől – vom Stuhl weg
  • iskolából – aus der Schule
  • iskolától – von der Schule weg
  • ettől – von diesem
  • attól – von jenem
  • honnan? – woher?
  • ellép {el·LÉP} – weg·TRETEN(wegtreten)
  • elindul {el·INDUL} – weg·STARTEN(losgehen, losfahren)
  • leugrik {le·UGRIK} – herunter·SPRINGEN(herunterspringen)
  • kiindulópont {kiinduló·PONT} – Ausgangs·PUNKT(Ausgangspunkt)
  • névutó {név·UTÓ} – Name·NACH(Postposition)
  • ablatívusz – Ablativ

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Személyeknél – Bei Personen (→ 4.8.4)

Ember is lehet viszonyítási pont. – Auch ein Mensch kann Bezugspunkt sein.

Annánál vagyok, Annához megyek, Annától jövök. – Ich bin bei Anna, ich gehe zu Anna, ich komme von Anna.

Ilyenkor többnyire az illető lakásáról van szó. – Gemeint ist dann meist die Wohnung der Person.

A barátomnál alszom. – Ich übernachte bei meinem Freund.

Vasárnap a nagymamához megyünk. – Am Sonntag gehen wir zur Großmutter.

Este a szüleimtől jövök. – Am Abend komme ich von meinen Eltern.

A rag nem mondja meg, hogy maga a személy otthon van-e. – Die Endung sagt nicht, ob die Person selbst zu Hause ist.

Keresztnév előtt a semleges nyelvhasználatban nem áll névelő: „Annánál”, „Péternél”. – Vor Vornamen steht im neutralen Sprachgebrauch kein Artikel: „Annánál“, „Péternél“.

A „-ból/-ből” személyeknél ebben a jelentésben nem fordul elő. – „-ból/-ből“ kommt bei Personen in dieser Bedeutung nicht vor.

A személyes névmáshoz a rag nem járul: *„énnál” nincs. – An das Personalpronomen tritt die Endung nicht: *„énnál“ gibt es nicht.

Helyette maga a rag kap személyragot: „nálam”, „hozzád”, „tőle”. – Stattdessen erhält die Endung selbst Personalendungen: „nálam“ – bei mir –, „hozzád“ – zu dir –, „tőle“ – von ihm, von ihr.

A „nálam” ugyanúgy épül, mint a „házam”. – „nálam“ ist gebaut wie „házam“ – mein Haus.

Personbei …zu …von …
ichnálam – bei mirhozzám – zu mirtőlem – von mir
dunálad – bei dirhozzád – zu dirtőled – von dir
er, sienála – bei ihm, bei ihrhozzá – zu ihm, zu ihrtőle – von ihm, von ihr
wirnálunk – bei unshozzánk – zu unstőlünk – von uns
ihrnálatok – bei euchhozzátok – zu euchtőletek – von euch
sie (Mehrzahl)náluk – bei ihnenhozzájuk – zu ihnentőlük – von ihnen

A középső sor töve „hozzá-”, kettős „z”-vel és hosszú „á”-val. – Die mittlere Reihe hat den Stamm „hozzá-“ mit doppeltem „z“ und langem „á“.

A hangrend itt nem számít: csak „nálam” és „tőlem” van, *„nélem” és *„tólam” nincs. – Die Vokalharmonie spielt hier keine Rolle: Es gibt nur „nálam“ und „tőlem“, kein *„nélem“ und kein *„tólam“.

A „nála”, „hozzá” és „tőle” nem különbözteti meg a nemeket. – „nála“, „hozzá“ und „tőle“ unterscheiden kein Geschlecht.

Nálam van a kulcs. – Der Schlüssel ist bei mir.

Ez nem birtoklást jelent: a kulcs lehet másé is. – Das bedeutet keinen Besitz: Der Schlüssel kann auch einem anderen gehören.

A barátaim hozzánk jönnek vacsorára. – Meine Freunde kommen zu uns zum Abendessen.

A személy kiemelésekor a névmás egybeírva elé kerül: „énnálam”, „őhozzá”, „tetőled”. – Zur Hervorhebung tritt das Pronomen zusammengeschrieben davor: „énnálam“ – bei mir –, „őhozzá“ – zu ihm, zu ihr –, „tetőled“ – von dir.

Az udvarias „Ön” főnévként ragozódik: „Önnél”, „Önhöz”, „Önöktől”. – Das höfliche „Ön“ – Sie – wird wie ein Substantiv gebeugt: „Önnél“ – bei Ihnen –, „Önhöz“ – zu Ihnen –, „Önöktől“ – von Ihnen (mehrere).

Az „-ék” a személyt a családjával együtt jelöli, és a rag ehhez a csoporthoz járul. – „-ék“ bezeichnet die Person zusammen mit ihrer Familie, und die Endung tritt an diese Gruppe.

Tegnap Annáéknál vacsoráztunk. – Gestern haben wir bei Annas zu Abend gegessen.

Most jöttünk haza a szomszédéktól. – Wir sind gerade von den Nachbarn nach Hause gekommen.

A könyvet Annához viszem. – Ich bringe das Buch zu Anna.

Annának viszek egy könyvet. – Ich bringe Anna ein Buch.

A „-hoz” az út célját, a „-nak” a címzettet nevezi meg (→ 4.4). – „-hoz“ nennt das Ziel des Weges, „-nak“ den Empfänger (→ 4.4).

A nővéremnél vagyok. – Ich bin bei meiner älteren Schwester.

A nővéremmel vagyok. – Ich bin mit meiner älteren Schwester zusammen.

Az első mondat a helyet, a második a társat nevezi meg (→ 4.10). – Der erste Satz nennt den Ort, der zweite die Begleitung (→ 4.10).

Az orosz „у”, „к” és „от” elöljárószó ugyanilyen hármas sort alkot. – Die russischen Präpositionen „у“ – bei –, „к“ – zu – und „от“ – von – bilden dieselbe Dreierreihe.

Wortschatz

  • Annánál – bei Anna
  • Annához – zu Anna
  • Annától – von Anna
  • barátomnál – bei meinem Freund
  • nagymama {nagy·MAMA} – Groß·MAMA(Großmutter)
  • nagymamához – zur Großmutter
  • szüleimtől – von meinen Eltern
  • nálam – bei mir
  • hozzád – zu dir
  • tőle – von ihm, von ihr
  • nálunk – bei uns
  • hozzánk – zu uns
  • tőlük – von ihnen
  • énnálam – bei mir (betont)
  • Önnél – bei Ihnen
  • Önhöz – zu Ihnen
  • Önöktől – von Ihnen (Mehrzahl)
  • Annáéknál – bei Annas
  • szomszédéktól – von den Nachbarn
  • Annának – Anna (Empfänger)
  • nővér {nő·VÉR} – Frau·BLUT(ältere Schwester)
  • nővéremnél – bei meiner älteren Schwester
  • nővéremmel – mit meiner älteren Schwester
  • személyes névmás – Personalpronomen

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.Intézmény, munkahely, szolgáltató – Institution, Arbeitsplatz, Dienstleister (→ 4.8.5)

A szolgáltató neve a működési helyét is jelenti: a rendelőt, a szalont, a műhelyt. – Der Name des Dienstleisters steht auch für den Ort seiner Tätigkeit: die Praxis, den Salon, die Werkstatt.

A beteg az orvosnál van. – Der Patient ist beim Arzt.

Hétfőn időpontom van a fogorvosnál. – Am Montag habe ich einen Termin beim Zahnarzt.

Az autóm a szerelőnél van. – Mein Auto ist beim Mechaniker.

A teljes hármas sor itt is érvényes. – Die ganze Dreierreihe gilt auch hier.

Reggel az orvoshoz megyek, egy órát várok az orvosnál, tízkor jövök az orvostól. – Morgens gehe ich zum Arzt, eine Stunde warte ich beim Arzt, um zehn komme ich vom Arzt.

A „szerelő” „ő”-re végződik, ezért „szerelőhöz”. – „szerelő“ – Mechaniker – endet auf „ő“, daher „szerelőhöz“.

A „fodrász” a „fodor” szóból képződött, ahogy a „halász” a „hal” szóból. – „fodrász“ – Friseur – ist von „fodor“ – Kräuselung, Locke – abgeleitet, so wie „halász“ – Fischer – von „hal“ – Fisch.

A „dolgozik” ige mellett a „-nál/-nél” a munkáltatót nevezi meg. – Beim Verb „dolgozik“ – arbeitet – nennt „-nál/-nél“ den Arbeitgeber.

Az apám a vasútnál dolgozik. – Mein Vater arbeitet bei der Bahn.

A szomszéd a rendőrségnél dolgozik. – Der Nachbar arbeitet bei der Polizei.

Ha a munkahely mint helyiség fontos, a belső helyviszony ragja áll. – Ist der Arbeitsplatz als Raum wichtig, steht eine Endung des inneren Ortsverhältnisses.

A nagybátyám egy gyárban dolgozik. – Mein Onkel arbeitet in einer Fabrik.

A húgom a banknál dolgozik, de most nincs a bankban. – Meine jüngere Schwester arbeitet bei der Bank, ist aber jetzt nicht in der Bank.

Segítségért a bankhoz fordulunk. – Wir wenden uns um Hilfe an die Bank.

A betegek a recepciónál jelentkeznek. – Die Patienten melden sich an der Rezeption.

Nincs olyan általános szabály, hogy minden intézmény „-nál/-nél” ragot kap. – Eine allgemeine Regel, dass jede Einrichtung „-nál/-nél“ erhält, gibt es nicht.

A levelet a postán adom fel, az autó a postánál parkol. – Den Brief gebe ich auf der Post auf, das Auto parkt bei der Post.

A gyerek iskolába jár, a nagyapám a kórházban fekszik. – Das Kind geht zur Schule, mein Großvater liegt im Krankenhaus.

A bátyám az egyetemen tanít. – Mein älterer Bruder lehrt an der Universität.

Az ügyfélnél vagyok. – Ich bin beim Kunden.

Az „ügyfél” utolsó magánhangzója „é”, ezért „ügyfélnél”, „ügyfélhez”. – Der letzte Vokal von „ügyfél“ – Kunde – ist „é“, daher „ügyfélnél“, „ügyfélhez“.

A szerelőhöz viszem az autót, a szerelőnek adom a pénzt. – Ich bringe das Auto zum Mechaniker, ich gebe dem Mechaniker das Geld.

A francia „chez” a latin „casa” (ház) szóból ered, és ugyanígy szolgáltatóra mutat: „chez le médecin”. – Das französische „chez“ geht auf lateinisch „casa“ – Haus – zurück und verweist ebenso auf den Dienstleister: „chez le médecin“ – beim Arzt.

Wortschatz

  • orvosnál – beim Arzt
  • orvoshoz – zum Arzt
  • orvostól – vom Arzt
  • fogorvos {fog·ORVOS} – Zahn·ARZT(Zahnarzt)
  • fogorvosnál – beim Zahnarzt
  • szerelőnél – beim Mechaniker
  • szerelőhöz – zum Mechaniker
  • szerelőnek – dem Mechaniker
  • időpont {idő·PONT} – Zeit·PUNKT(Termin)
  • időpontom van – ich habe einen Termin
  • fodrász – Friseur
  • vasút {vas·ÚT} – Eisen·WEG(Eisenbahn)
  • vasútnál – bei der Bahn
  • rendőrségnél – bei der Polizei
  • gyárban – in einer Fabrik
  • banknál – bei der Bank
  • bankban – in der Bank
  • fordul valakihez – wendet sich an jemanden
  • jelentkezik – meldet sich
  • recepciónál – an der Rezeption
  • postán – auf der Post
  • postánál – bei der Post
  • kórház {kór·HÁZ} – Krankheit·HAUS(Krankenhaus)
  • egyetemen – an der Universität
  • ügyfél {ügy·FÉL} – Sache·PARTEI(Kunde)
  • ügyfélnél – beim Kunden

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Hasonlítás és mérce – Vergleich und Maßstab (→ 4.8.6)

Középfokú melléknév után a „-nál/-nél” a hasonlítás alapját nevezi meg. – Nach einem Adjektiv im Komparativ nennt „-nál/-nél“ die Vergleichsgröße.

A torony magasabb a templomnál. – Der Turm ist höher als die Kirche.

A vonat gyorsabb a busznál. – Der Zug ist schneller als der Bus.

A középfok jele a „-bb”: „magas”, „magasabb”. – Das Zeichen des Komparativs ist „-bb“: „magas“ – hoch –, „magasabb“ – höher.

A német „als” helyett nem kell külön szó, elég a rag. – Statt des deutschen „als“ braucht es kein eigenes Wort, die Endung genügt.

Név előtt elmarad a névelő: Péter magasabb Jánosnál. – Vor Namen fällt der Artikel weg: Péter ist größer als János.

Hogy hely vagy hasonlítás, azt az állítmány dönti el. – Ob Ort oder Vergleich, entscheidet das Prädikat.

A fiú a fánál áll. – Der Junge steht beim Baum.

A fiú magasabb a fánál. – Der Junge ist größer als der Baum.

Mennyiségnél a számnév kapja a ragot. – Bei Mengen erhält das Zahlwort die Endung.

Tíznél több vendég érkezett. – Mehr als zehn Gäste kamen an.

Ötnél kevesebb alma maradt. – Weniger als fünf Äpfel blieben übrig.

A „több” és a „kevesebb” után a főnév és az ige egyes számban áll. – Nach „több“ – mehr – und „kevesebb“ – weniger – stehen Substantiv und Verb in der Einzahl.

A rag előtt „kettő” áll, nem „két”: „kettőnél több”. – Vor der Endung steht „kettő“, nicht „két“: „kettőnél több“ – mehr als zwei.

Ha mértékegység követi a számot, az kapja a ragot: két óránál többet vártam rád. – Folgt der Zahl eine Einheit, erhält diese die Endung: Ich habe länger als zwei Stunden auf dich gewartet.

A személyes névmás helyén itt is a „nálam, nálad, nála” sor áll. – An Stelle des Personalpronomens steht auch hier die Reihe „nálam, nálad, nála“.

Péter nálam magasabb. – Péter ist größer als ich.

A nyomatékos „nálánál” szinte csak hasonlításban fordul elő. – Das verstärkte „nálánál“ kommt fast nur im Vergleich vor.

Nálánál okosabb embert nem ismerek. – Einen klügeren Menschen als ihn kenne ich nicht.

Mindennél jobban szeretlek. – Ich liebe dich mehr als alles.

Ha a főnév elmarad, a megmaradó szó kapja a ragot. – Fällt das Substantiv weg, erhält das übrige Wort die Endung.

A mai leves finomabb a tegnapinál. – Die heutige Suppe ist leckerer als die gestrige.

Az én autóm régebbi a tiédnél. – Mein Auto ist älter als deines.

A különbség mértékét a „-val/-vel” rag fejezi ki (→ 4.10). – Den Betrag des Unterschieds drückt „-val/-vel“ aus (→ 4.10).

A bátyám három évvel idősebb nálam. – Mein älterer Bruder ist drei Jahre älter als ich.

A torony sokkal magasabb a háznál. – Der Turm ist viel höher als das Haus.

Rag helyett a „mint” kötőszó is állhat; ilyenkor a hasonlítás alapja ugyanabban az esetben áll, mint a hasonlított dolog, és a „mint” előtt vessző van. – Statt der Endung kann auch das Bindewort „mint“ – als – stehen; dann steht die Vergleichsgröße im selben Fall wie das Verglichene, und vor „mint“ steht ein Komma.

Péter magasabb, mint én. – Péter ist größer als ich.

Ma melegebb van, mint tegnap. – Heute ist es wärmer als gestern.

Minél többet olvas, annál többet tud. – Je mehr er liest, desto mehr weiß er.

Egyes nyelvjárásokban „-tól/-től” áll a hasonlításban: „magasabb tőlem”; a köznyelv „-nál/-nél” ragot használ. – In manchen Mundarten steht im Vergleich „-tól/-től“: „magasabb tőlem“ – größer als ich –; die Standardsprache verwendet „-nál/-nél“.

A „-hoz/-hez/-höz” és a „képest” névutó együtt a mércét nevezi meg. – „-hoz/-hez/-höz“ zusammen mit der Postposition „képest“ nennt den Maßstab.

A korához képest erős a gyerek. – Für sein Alter ist das Kind kräftig.

Tavalyhoz képest melegebb az idő. – Im Vergleich zum letzten Jahr ist das Wetter wärmer.

Középfok itt nem szükséges: a méretéhez képest könnyű a doboz. – Ein Komparativ ist hier nicht nötig: Für ihre Größe ist die Schachtel leicht.

Személynél a személyragos alak áll: hozzám képest ő nagyon gazdag. – Bei Personen steht die Personalform: Im Vergleich zu mir ist er sehr reich.

Tárgyilagosabb a „-hoz viszonyítva”: a tavalyi árhoz viszonyítva olcsó. – Sachlicher ist „-hoz viszonyítva“: Im Verhältnis zum Vorjahrespreis ist es billig.

Az orosz és a latin is hasonlíthat kötőszó nélkül, esetraggal: „больше меня”, „maior me”. – Auch Russisch und Latein können ohne Vergleichswort vergleichen, mit einer Fallendung: „больше меня“ – größer als ich – mit Genitiv, „maior me“ mit Ablativ.

Wortschatz

  • templomnál – als die Kirche
  • busznál – als der Bus
  • magasabb {magas·abb} – höher; größer
  • gyorsabb {gyors·abb} – schneller
  • középfok {közép·FOK} – Mitte·GRAD(Komparativ)
  • fokjel {fok·JEL} – Grad·ZEICHEN(Steigerungszeichen)
  • Jánosnál – als János
  • tíznél több – mehr als zehn
  • ötnél kevesebb – weniger als fünf
  • kettőnél több – mehr als zwei
  • óránál – als eine Stunde
  • nálam – als ich
  • nálánál – als er/sie (verstärkt)
  • mindennél {minden·nél} – als alles
  • tegnapinál – als der/die/das gestrige
  • tiédnél – als deines
  • évvel – um … Jahre
  • sokkal – viel (beim Komparativ)
  • mint – als; wie
  • minél …, annál … – je …, desto …
  • nyelvjárás {nyelv·JÁRÁS} – Sprache·GANG(Mundart)
  • köznyelv {köz·NYELV} – gemein·SPRACHE(Standardsprache)
  • képest – im Vergleich zu, gemessen an
  • korához képest – für sein/ihr Alter
  • méretéhez képest – für seine/ihre Größe
  • hozzám képest – im Vergleich zu mir
  • árhoz viszonyítva – im Verhältnis zum Preis

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Időbeli kiindulópont – Zeitlicher Ausgangspunkt (→ 4.8.7)

Az időben a „-tól/-től” egy időszak kezdetét nevezi meg. – In der Zeit nennt „-tól/-től“ den Beginn eines Zeitraums.

Hétfőtől szabadságon vagyok. – Ab Montag habe ich Urlaub.

Mától itt dolgozom. – Ab heute arbeite ich hier.

Holnaptól zárva lesz a bolt. – Ab morgen ist der Laden geschlossen.

Szeptembertől iskolába jár a lány. – Ab September geht das Mädchen zur Schule.

A mondat nem mondja meg, mikor ér véget az időszak. – Der Satz sagt nicht, wann der Zeitraum endet.

A szó végi „a” és „e” itt is megnyúlik: „szerdától”, „estétől”. – Auslautendes „a“ und „e“ wird auch hier lang: „szerdától“ – ab Mittwoch –, „estétől“ – ab dem Abend.

A „keddtől” írásban megtartja a tő két „d”-jét. – „keddtől“ – ab Dienstag – behält in der Schrift beide „d“ des Stammes.

A „mostantól” a „most” hosszabb mellékalakjából, a „mostan” szóból képződött. – „mostantól“ – von jetzt an – ist von „mostan“ gebildet, einer längeren Nebenform von „most“ – jetzt.

A végpontot a „-ig” jelöli, a kezdet áll elöl. – Den Endpunkt bezeichnet „-ig“, der Beginn steht vorn.

A tanfolyam hétfőtől péntekig tart. – Der Kurs dauert von Montag bis Freitag.

Az iroda kilenc órától öt óráig van nyitva. – Das Büro ist von neun bis fünf Uhr geöffnet.

A „reggeltől estig” kifejezésben az „este” végső „e”-je kiesik. – In „reggeltől estig“ – von morgens bis abends – fällt das auslautende „e“ von „este“ weg.

Mettől meddig van nyitva a posta? – Von wann bis wann ist die Post geöffnet?

Számjegy után kötőjellel áll a rag, alakja a kimondott számnévhez igazodik: „8-tól”, „9-től”. – Nach einer Ziffer steht die Endung mit Bindestrich; ihre Form richtet sich nach dem gesprochenen Zahlwort: „8-tól“ (nyolc), „9-től“ (kilenc).

Hogy a kezdő- és a zárónap beleszámít-e, azt a forma nem mondja meg. – Ob Anfangs- und Schlusstag mitzählen, sagt die Form nicht.

A „-kor” időpontot, a „-tól/-től” kezdetet jelöl. – „-kor“ bezeichnet einen Zeitpunkt, „-tól/-től“ einen Beginn.

A találkozó három órakor kezdődik. – Das Treffen beginnt um drei Uhr.

Három órától szabad vagyok. – Ab drei Uhr habe ich frei.

Ugyanígy: „hétfőn” egy napot, „hétfőtől” egy kezdetet nevez meg. – Ebenso nennt „hétfőn“ – am Montag – einen Tag, „hétfőtől“ – ab Montag – einen Beginn.

A „kezdve” és a „fogva” határozói igenév nyomatékosítja a kezdetet. – Die Adverbialpartizipien „kezdve“ und „fogva“ betonen den Beginn.

Holnaptól kezdve korábban indul a busz. – Von morgen an fährt der Bus früher ab.

Gyerekkoromtól fogva szeretem a zenét. – Seit meiner Kindheit liebe ich Musik.

Ha az állapot a jelenig tart, az „óta” névutó áll, rag nélküli szó után: „hétfő óta”, nem *„hétfőtől óta”. – Dauert der Zustand bis jetzt an, steht die Postposition „óta“ nach einem Wort ohne Endung: „hétfő óta“, nicht *„hétfőtől óta“.

Hétfő óta beteg vagyok. – Ich bin seit Montag krank.

Számnévvel gyakran birtokos személyjeles alak áll: két éve élek itt. – Mit Zahlwort steht oft die Besitzform: Ich lebe seit zwei Jahren hier.

A „-tól/-től” múltbeli kezdetet is jelölhet. – „-tól/-től“ kann auch einen vergangenen Beginn bezeichnen.

Hétfőtől csütörtökig beteg voltam. – Von Montag bis Donnerstag war ich krank.

Az „óta” megkívánja, hogy az állapot a viszonyítási időig tartson; a „-tól/-től” nem. – „óta“ verlangt, dass der Zustand bis zur Bezugszeit reicht; „-tól/-től“ nicht.

Az angol és a francia ugyanígy elválasztja a kettőt: „from” és „since”, „à partir de” és „depuis”. – Englisch und Französisch trennen beides ebenso: „from“ und „since“, „à partir de“ und „depuis“.

Wortschatz

  • hétfőtől – ab Montag
  • keddtől – ab Dienstag
  • szerdától – ab Mittwoch
  • mától – ab heute
  • holnaptól – ab morgen
  • mostantól – von jetzt an
  • szeptembertől – ab September
  • estétől – ab dem Abend
  • péntekig – bis Freitag
  • órától – ab … Uhr
  • óráig – bis … Uhr
  • reggeltől estig – von morgens bis abends
  • mettől? – ab wann?
  • meddig? – bis wann?
  • órakor – um … Uhr
  • hétfőn – am Montag
  • holnaptól kezdve – von morgen an
  • gyerekkor {gyerek·KOR} – Kind·ALTER(Kindheit)
  • gyerekkoromtól fogva – seit meiner Kindheit
  • határozói igenév – Adverbialpartizip
  • óta – seit
  • hétfő óta – seit Montag
  • két éve – seit zwei Jahren

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Forrás, ok és elválás – Quelle, Ursache und Trennung (→ 4.8.8)

Az a személy, akitől valami kiindul, „-tól/-től” ragot kap. – Die Person, von der etwas ausgeht, erhält „-tól/-től“.

Ajándékot kaptam Annától. – Ich habe von Anna ein Geschenk bekommen.

Ezt a hírt Pétertől hallottam. – Diese Nachricht habe ich von Péter gehört.

Az adás címzettje viszont „-nak/-nek” ragot kap: ajándékot adtam Annának. – Der Empfänger einer Gabe erhält dagegen „-nak/-nek“: Ich habe Anna ein Geschenk gegeben.

A kenyeret a péktől veszem. – Das Brot kaufe ich beim Bäcker.

A német „beim Bäcker” helyet mond, a magyar az áru útját látja. – Das Deutsche „beim Bäcker“ nennt einen Ort, das Ungarische sieht den Weg der Ware.

Segítséget kérek a szomszédtól. – Ich bitte den Nachbarn um Hilfe.

Az ok is forrásként jelenik meg, ha közvetlenül hat. – Auch die Ursache erscheint als Quelle, wenn sie unmittelbar wirkt.

A gyerek reszket a hidegtől. – Das Kind zittert vor Kälte.

A kabát nedves az esőtől. – Der Mantel ist vom Regen nass.

Sírt az örömtől. – Sie weinte vor Freude.

A fiú elsápadt a félelemtől. – Der Junge ist vor Angst blass geworden.

Döntés vagy tudatos tett okát nem ez a rag fejezi ki. – Den Grund einer Entscheidung oder bewussten Handlung drückt diese Endung nicht aus.

Az eső miatt otthon maradtunk. – Wegen des Regens sind wir zu Hause geblieben.

Félelemből hallgatott. – Er schwieg aus Angst.

Elválásnál az kapja a „-tól/-től” ragot, amitől elválnak. – Bei einer Trennung erhält das, wovon man sich trennt, „-tól/-től“.

A vendégek elbúcsúznak a családtól. – Die Gäste verabschieden sich von der Familie.

Végre megszabadultam a náthától. – Endlich bin ich den Schnupfen losgeworden.

A sapka védi a fejemet a hidegtől. – Die Mütze schützt meinen Kopf vor der Kälte.

Az elhárított hatás „-tól/-től” ragot kap, a védett dolog tárgy. – Die abgewehrte Einwirkung erhält „-tól/-től“, das Geschützte ist Objekt.

A két bővítményt kívánó igéknél a tárgy az érintett dolog, a „-tól/-től” ragos szó pedig az, amitől elválasztják. – Bei Verben mit zwei Ergänzungen ist das Objekt das Betroffene, das Wort auf „-tól/-től“ das, wovon es getrennt wird.

A háború megfosztotta a családot az otthonától. – Der Krieg hat die Familie ihres Zuhauses beraubt.

Az orvos eltiltotta a beteget a sporttól. – Der Arzt hat dem Patienten den Sport untersagt.

A forrás „-tól/-től”, a téma „-ról/-ről” ragot kap (→ 4.7). – Die Quelle erhält „-tól/-től“, das Thema „-ról/-ről“ (→ 4.7).

Tőled hallottam a történetet. – Ich habe die Geschichte von dir gehört.

Rólad hallottam egy történetet. – Ich habe eine Geschichte über dich gehört.

A szerző is forrás: ez az idézet Petőfitől származik. – Auch der Urheber ist eine Quelle: Dieses Zitat stammt von Petőfi.

Kitől van ez a levél? – Von wem ist dieser Brief?

A német szenvedő mondat „von”-ját nem „-tól/-től” adja vissza; a cselekvő az alany. – Das „von“ des deutschen Passivsatzes gibt nicht „-tól/-től“ wieder; der Handelnde ist Subjekt.

A regényt Jókai írta. – Der Roman wurde von Jókai geschrieben.

A hagyományos magyarázat szerint a „-tól/-től” a „tő” szóból és egy régi „-l” ragból alakult ki; a „tőlem” még mutatja ezt a tövet. – Nach der herkömmlichen Erklärung ist „-tól/-től“ aus dem Wort „tő“ – Stamm, Wurzel – und einer alten Endung „-l“ entstanden; „tőlem“ – von mir – zeigt diesen Stamm noch.

Wortschatz

  • Annától – von Anna
  • Annának – Anna (Empfänger)
  • Pétertől – von Péter
  • péktől – vom Bäcker
  • szomszédtól – vom Nachbarn
  • hidegtől – vor Kälte
  • esőtől – vom Regen
  • örömtől – vor Freude
  • félelemtől – vor Angst
  • félelemből – aus Angst
  • eső miatt – wegen des Regens
  • elbúcsúzik – verabschiedet sich
  • családtól – von der Familie
  • megszabadul – wird los
  • náthától – vom Schnupfen
  • véd – schützt
  • megfoszt – beraubt
  • otthonától – ihres Zuhauses
  • eltilt – untersagt
  • tőled – von dir
  • rólad – über dich
  • kitől? – von wem?
  • származik – stammt
  • szenvedő mondat – Passivsatz
  • tő – Stamm, Wurzel

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.Átvitt jelentés és vonzat – Übertragene Bedeutung und Rektion (→ 4.8.9)

Sok ige és melléknév bővítménye meghatározott ragot kap; ezt a ragos bővítményt vonzatnak nevezik. – Bei vielen Verben und Adjektiven erhält die Ergänzung eine bestimmte Endung; diese Ergänzung heißt Rektion.

A „vonzat” a „vonz” igéből ered: az ige „vonzza” a ragot. – „vonzat“ kommt von „vonz“ – zieht an –: Das Verb „zieht“ die Endung an.

A német „Rektion” a latin „regere” (irányítani) igére megy vissza. – Das deutsche „Rektion“ geht auf lateinisch „regere“ – lenken, regieren – zurück.

A fiú ért a zenéhez. – Der Junge versteht etwas von Musik.

A vezető ragaszkodik a tervhez. – Der Leiter hält am Plan fest.

A lány hozzászokik az új iskolához. – Das Mädchen gewöhnt sich an die neue Schule.

A fiú hű a barátaihoz. – Der Junge ist seinen Freunden treu.

A gyerek fél a kutyától. – Das Kind hat Angst vor dem Hund.

A kirándulás az időjárástól függ. – Der Ausflug hängt vom Wetter ab.

A magyar nyelv különbözik a némettől. – Die ungarische Sprache unterscheidet sich von der deutschen.

A diák a tanárnál jelentkezik. – Der Schüler meldet sich beim Lehrer.

A rendőr a karjánál fogva tartja a férfit. – Der Polizist hält den Mann am Arm fest.

A „fogva” itt nem rag, hanem a „fog” ige határozói igeneve. – „fogva“ ist hier keine Endung, sondern das Adverbialpartizip des Verbs „fog“ – fassen.

A német elöljárószó nem igazít el: a „ragaszkodik a tervhez” „an”-ja „-hoz”, a „gondol valamire” „an”-ja „-ra” (→ 4.7.8). – Die deutsche Präposition gibt keinen Hinweis: Das „an“ von „ragaszkodik a tervhez“ – hält am Plan fest – ist „-hoz“, das „an“ von „gondol valamire“ – denkt an etwas – ist „-ra“ (→ 4.7.8).

A ragot ezért az igével együtt adják meg: „fél valakitől”, „ért valamihez”. – Die Endung wird deshalb mit dem Verb zusammen angegeben: „fél valakitől“ – hat Angst vor jemandem –, „ért valamihez“ – versteht sich auf etwas.

Ugyanaz az ige más vonzattal mást jelent. – Dasselbe Verb bedeutet mit einer anderen Rektion etwas anderes.

Értem a kérdést. – Ich verstehe die Frage.

Értek a számítógépekhez. – Ich kenne mich mit Computern aus.

Az első mondatban határozott tárgy van, ezért határozott ragozás áll; a másodikban nincs tárgy. – Im ersten Satz steht ein bestimmtes Objekt, daher die bestimmte Konjugation; im zweiten gibt es kein Objekt.

A kert a házhoz tartozik. – Der Garten gehört zum Haus.

Péternek tartozom ezer forinttal. – Ich schulde Péter tausend Forint.

A lány az anyjához hasonlít. – Das Mädchen ähnelt seiner Mutter.

A költő virághoz hasonlítja a lányt. – Der Dichter vergleicht das Mädchen mit einer Blume.

Gratulálok Annának a sikeres vizsgájához. – Ich gratuliere Anna zu ihrer bestandenen Prüfung.

A személyragos alakok vonzatként is állnak, helyjelentés nélkül. – Die Personalformen stehen auch als Rektion, ohne Ortsbedeutung.

A döntés tőled függ. – Die Entscheidung hängt von dir ab.

Értesz hozzá? – Kennst du dich damit aus?

A harmadik személyű „hozzá” és „tőle” dologra is vonatkozhat: „dazu”, „davon”. – Die Formen der 3. Person „hozzá“ und „tőle“ können sich auch auf Sachen beziehen: „dazu“, „davon“.

Mi közöd hozzá? – Was geht dich das an?

Néhány megszilárdult kapcsolat határozóként áll. – Einige erstarrte Verbindungen stehen als Adverbiale.

A beteg koránál fogva több segítséget igényel. – Der Patient benötigt aufgrund seines Alters mehr Hilfe.

Az esőtől függetlenül elindulunk. – Unabhängig vom Regen brechen wir auf.

Péter ígéretéhez híven eljött. – Péter ist wie versprochen gekommen.

A tanár szigorú a diákokhoz. – Der Lehrer ist streng zu den Schülern.

A „mentes” összetételekben is él, ilyenkor a „-tól/-től” elmarad: „cukormentes”. – „mentes“ – frei – lebt auch in Zusammensetzungen, dann fällt „-tól/-től“ weg: „cukormentes“ – zuckerfrei.

Wortschatz

  • vonzat – Rektion
  • vonz – zieht an
  • átvitt {át·VITT} – hinüber·GETRAGEN(übertragen)
  • ért valamihez – versteht sich auf etwas
  • zenéhez – von Musik
  • ragaszkodik valamihez – hält an etwas fest
  • hozzászokik {hozzá·SZOKIK} – dazu·GEWÖHNEN(gewöhnt sich an)
  • hű valakihez – treu zu jemandem
  • fél valamitől – hat Angst vor etwas
  • függ valamitől – hängt von etwas ab
  • különbözik valamitől – unterscheidet sich von etwas
  • jelentkezik valakinél – meldet sich bei jemandem
  • karjánál fogva – am Arm
  • gondol valamire – denkt an etwas
  • tartozik valamihez – gehört zu etwas
  • tartozik valakinek – schuldet jemandem
  • hasonlít valakihez – ähnelt jemandem
  • gratulál valakinek valamihez – gratuliert jemandem zu etwas
  • Mi közöd hozzá? – Was geht dich das an?
  • koránál fogva – aufgrund seines Alters
  • esőtől függetlenül – unabhängig vom Regen
  • ígéretéhez híven – wie versprochen
  • szigorú valakihez – streng zu jemandem
  • cukormentes {cukor·MENTES} – Zucker·FREI(zuckerfrei)

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.