4.2 Nominativ und endungslose Grundform
Der Nominativ (alanyeset) ist die Form des Nomens ohne Kasussuffix (rag); Pluralzeichen und Possessivsuffix dürfen dabei stehen. In ihm stehen Subjekt und nominales Prädikat. Dieselbe endungslose Form steht nach Zahl- und Mengenangaben, vor den meisten Postpositionen, im Wörterbuch, in der Anrede, als Attribut, als Besitzer und in manchen Zeitangaben. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 4.2.1, 4.2.2, 4.2.3, 4.2.4, 4.2.5, 4.2.6, 4.2.7).
1.A ragtalan alak – Die endungslose Form (→ 4.2.1)
Ez a doboz nagyon nehéz. – Diese Kiste ist sehr schwer.
Megérkezett a teherautó. – Der Lastwagen ist angekommen.
A „doboz” és a „teherautó” úgy áll a mondatban, ahogy a szótárban található. – „doboz“ – Kiste – und „teherautó“ – Lastwagen – stehen im Satz so, wie man sie im Wörterbuch findet.
Csak akkor kap ragot a szó, ha más feladatot tölt be a mondatban: „dobozba”, „kulcsot”. – Eine Kasusendung erhält das Wort erst, wenn es im Satz eine andere Aufgabe übernimmt: „dobozba“ – in die Kiste –, „kulcsot“ – den Schlüssel.
Ezt a ragtalan esetet alanyesetnek nevezzük; latin neve „nominativus”, azaz megnevező eset. – Diesen endungslosen Fall nennt man alanyeset, lateinisch „nominativus“, also Nennfall.
Az „alanyeset” szó szerint „az alany esete”: nevét legfontosabb feladatáról kapta. – „alanyeset“ heißt wörtlich „Fall des Subjekts“: Seinen Namen hat er von seiner wichtigsten Aufgabe.
Az „eset” az „esik” igéhez tartozik, ahogy a latin „casus” is a „cadere” (esni) igéhez. – „eset“ – Fall – gehört zu „esik“ – fallen –, so wie lateinisch „casus“ zu „cadere“ – fallen.
Ki az? – A szomszéd. – Wer ist das? – Der Nachbar.
Mi ez? – Egy régi rádió. – Was ist das? – Ein altes Radio.
Az alanyeset kérdőszavai a „ki?” és a „mi?”, többes számban a „kik?” és a „mik?”. – Die Fragewörter des Nominativs sind „ki?“ – wer? – und „mi?“ – was? –, im Plural „kik?“ und „mik?“.
A „-t” végű „kit?” és „mit?” már a tárgyesetre kérdez (→ 4.3). – „kit?“ – wen? – und „mit?“ – was? – mit „-t“ fragen schon nach dem Akkusativ (→ 4.3).
A könyveim még a dobozokban vannak. – Meine Bücher sind noch in den Kisten.
Ez a lámpa Annáé. – Diese Lampe gehört Anna.
A „ragtalan” nem azt jelenti, hogy a szónak semmilyen toldaléka nincs. – „Endungslos“ heißt nicht, dass das Wort gar kein Suffix hat.
A szón állhat a többes szám jele, a birtokos személyjel és az „-é” birtokjel; csak a rag helye marad üres. – Am Wort dürfen Pluralzeichen, Possessivsuffix und Besitzzeichen „-é“ stehen; nur der Platz des Kasussuffixes bleibt leer.
Az elemek sorrendje kötött: tő – képző – jel – rag; a rag áll a végén. – Die Reihenfolge der Teile ist fest: Stamm – Ableitungssuffix – Zeichen – Kasussuffix; das Kasussuffix steht am Ende.
A „dobozokban” alakban a rag helye foglalt, ez tehát nem alanyeset. – In „dobozokban“ – in den Kisten – ist der Platz des Kasussuffixes besetzt; das ist also kein Nominativ.
A szó hossza nem számít: a „barátaim” hosszú alanyeset, a „fát” rövid tárgyeset. – Auf die Länge kommt es nicht an: „barátaim“ – meine Freunde – ist ein langer Nominativ, „fát“ – den Baum – ein kurzer Akkusativ.
A piros a konyhába kerül, a kék a fürdőszobába. – Die rote kommt in die Küche, die blaue ins Bad.
Az enyém még az autóban van. – Meins ist noch im Auto.
Alanyesetben nemcsak főnév állhat, hanem melléknév, számnév és névmás is, ha főnévként használjuk. – Im Nominativ können nicht nur Substantive stehen, sondern auch Adjektive, Zahlwörter und Pronomen, wenn man sie als Nomen gebraucht.
A tükör eltört. – Ki törte el a tükröt? – Der Spiegel ist zerbrochen. – Wer hat den Spiegel zerbrochen?
A németben az esetet főleg a névelő mutatja: „der Spiegel – den Spiegel – dem Spiegel”. – Im Deutschen zeigt vor allem der Artikel den Fall: „der Spiegel – den Spiegel – dem Spiegel“.
A magyar „a/az” minden esetben azonos; az esetet a főnév végén álló rag jelöli. – Das ungarische „a/az“ ist in allen Fällen gleich; den Fall bezeichnet das Kasussuffix am Ende des Nomens.
Az alanyeset jelöletlen alak, a ragos esetek jelöltek. – Der Nominativ ist die unmarkierte Form, die Fälle mit Kasussuffix sind markiert.
Ugyanígy jelöletlen az egyes szám a többes számmal szemben. – Ebenso ist der Singular gegenüber dem Plural unmarkiert.
Doboz, doboz, mindenhol doboz! – Kisten, Kisten, überall Kisten!
Felkiáltásban, felsorolásban és feliraton a magyar a jelöletlen alakot választja. – In Ausrufen, Aufzählungen und auf Schildern wählt das Ungarische die unmarkierte Form.
Az iskolai nyelvtan az alanyesetben zéró ragot, vagyis láthatatlan ragot tételez fel. – Die ungarische Schulgrammatik nimmt im Nominativ eine Nullendung an, also ein unsichtbares Kasussuffix.
Más leírások egyszerűen ragtalan alakról beszélnek; a gyakorlatban a két nézet egyenértékű. – Andere Darstellungen sprechen einfach von der endungslosen Form; in der Praxis sind beide Sichtweisen gleichwertig.
A kabát a szekrényben lóg. – Der Mantel hängt im Schrank.
Egyes alapalakok véletlenül ragra vagy jelre emlékeztető hangokra végződnek: „kabát”, „ablak”, „Balaton”. – Manche Grundformen enden zufällig auf Laute, die an ein Kasussuffix oder Zeichen erinnern: „kabát“ – Mantel –, „ablak“ – Fenster –, „Balaton“ – Plattensee.
Ezek mégis ragtalanok; a valódi toldalék csak utánuk következik: „kabátot”, „ablakok”, „a Balatonon”. – Sie sind trotzdem endungslos; das echte Suffix folgt erst danach: „kabátot“ – den Mantel –, „ablakok“ – Fenster (Plural) –, „a Balatonon“ – am Plattensee.
Engem senki nem kérdezett. – Mich hat niemand gefragt.
A személyes névmásnál az alanyeset jól látszik, mert a tárgyeset másképp hangzik: „én – engem”, „te – téged”. – Beim Personalpronomen ist der Nominativ gut zu erkennen, weil der Akkusativ anders lautet: „én – engem“ – ich, mich –, „te – téged“ – du, dich.
A latinban az alanyesetnek többnyire saját végződése van: „dominus”, „rosa”. – Im Lateinischen hat der Nominativ meist eine eigene Endung: „dominus“, „rosa“.
Az oroszban sok hímnemű főnév alanyesete ragtalan, mint a magyarban: „дом” (ház). – Im Russischen ist der Nominativ vieler männlicher Substantive endungslos wie im Ungarischen: „дом“ – Haus.
Wortschatz
- alanyeset {alany·eset} – Nominativ
- alany – Subjekt
- eset – Fall, Kasus
- rag – Kasussuffix, Endsuffix
- jel – Zeichen (grammatisches)
- képző – Ableitungssuffix
- ragtalan {ragtalan} – endungslos
- jelöletlen {jelöletlen} – unmarkiert
- zéró rag – Nullendung
- doboz – Kiste, Schachtel
- teherautó {teher·autó} – Lastwagen
- szomszéd – Nachbar(in)
- könyveim – meine Bücher
- Annáé – das von Anna, Annas
- barátaim – meine Freunde
- tükör – Spiegel
- tükröt – den Spiegel
- kabát – Mantel
- ablak – Fenster
- engem – mich
- téged – dich
2.Az alanyeset mint alany – Verwendung als Subjekt (→ 4.2.2)
A macska a kanapén alszik. – Die Katze schläft auf dem Sofa.
Apa még alszik, anya már a konyhában van. – Papa schläft noch, Mama ist schon in der Küche.
Az alany alanyesetben áll, tehát rag nélkül; a többi mondatrész ragot visel: „kanapén”, „konyhában”. – Das Subjekt steht im Nominativ, also ohne Kasussuffix; die übrigen Satzteile tragen Endungen: „kanapén“ – auf dem Sofa –, „konyhában“ – in der Küche.
A családtagok neve alanyként gyakran névelő nélkül áll, mint a németben (→ 3.3.7). – Familienwörter stehen als Subjekt oft ohne Artikel, wie im Deutschen (→ 3.3.7).
Ki csengetett? – A nagymama. – Wer hat geklingelt? – Oma.
Kik jönnek ma ebédre? – A nagyszülők és Kata néni. – Wer kommt heute zum Mittagessen? – Die Großeltern und Tante Kata.
Az alanyra a „ki?” és a „mi?”, többes számban a „kik?” és a „mik?” kérdőszóval kérdezünk; a válasz is alanyesetben áll. – Nach dem Subjekt fragt man mit „ki?“ und „mi?“, im Plural mit „kik?“ und „mik?“; auch die Antwort steht im Nominativ.
Állatoknál is állhat „ki?”, ha személyként beszélünk róluk: „Ki ugat?” – Auch bei Tieren kann „ki?“ stehen, wenn man von ihnen wie von Personen spricht: „Ki ugat?“ – Wer bellt?
Valaki kopog. – Mindenki itt van. – Jemand klopft. – Alle sind da.
Ugyanezekből a kérdőszókból épül a „valaki”, a „senki”, a „mindenki”, a „valami” és a „semmi”; alanyként ezek is ragtalanok. – Aus denselben Fragewörtern sind „valaki“ – jemand –, „senki“ – niemand –, „mindenki“ – jeder –, „valami“ – etwas – und „semmi“ – nichts – gebaut; als Subjekt sind auch sie endungslos.
A gyerek játszik. – A gyerekek játszanak. – Das Kind spielt. – Die Kinder spielen.
Az ige számban és személyben az alanyhoz igazodik; ezt az egyezést egyeztetésnek nevezzük. – Das Verb richtet sich in Zahl und Person nach dem Subjekt; diese Übereinstimmung heißt Kongruenz (egyeztetés).
A többes szám „-k” jele nem rag: az alany többes számban is alanyesetben áll. – Das Pluralzeichen „-k“ ist kein Kasussuffix: Das Subjekt steht auch im Plural im Nominativ.
Számnév után viszont az ige egyes számban áll: „Két gyerek játszik.” (→ 4.2.4) – Nach einem Zahlwort steht das Verb dagegen im Singular: „Két gyerek játszik.“ – Zwei Kinder spielen. (→ 4.2.4)
A macskát megint kergeti a kutya. – Der Hund jagt schon wieder die Katze.
A „-t” rag a tárgyat jelöli; a ragtalan „a kutya” tehát az alany, bárhol áll is a mondatban. – Die Endung „-t“ kennzeichnet das Objekt; das endungslose „a kutya“ – der Hund – ist also das Subjekt, wo immer es im Satz steht.
Az angolban csak a szórend dönt: a „The dog chases the cat” és a „The cat chases the dog” mást jelent. – Im Englischen entscheidet allein die Stellung: „The dog chases the cat“ und „The cat chases the dog“ bedeuten Verschiedenes.
A magyar az alanyt hátrébb teszi, ha a tárgy a téma, vagy ha az alany új vagy hangsúlyos (→ 1.6.8). – Das Ungarische stellt das Subjekt nach hinten, wenn das Objekt das Thema ist oder das Subjekt neu oder betont ist (→ 1.6.8).
Ma nem főzök, pizzát rendelünk. – Heute koche ich nicht, wir bestellen Pizza.
Az alany el is maradhat; ilyenkor a személyrag mutatja, ki cselekszik. – Das Subjekt kann auch fehlen; dann zeigt die Personalendung, wer handelt.
Az ilyen ki nem mondott alany neve rejtett alany. – Ein solches nicht ausgesprochenes Subjekt heißt rejtett alany – verborgenes Subjekt.
Mi ketten elmosogatunk, ti pedig kitakarítotok. – Wir zwei spülen ab, und ihr räumt auf.
Az „én”, „te”, „mi”, „ti” csak hangsúlyozásra vagy szembeállításra áll. – „én“, „te“, „mi“, „ti“ stehen nur zur Betonung oder Gegenüberstellung.
A latin és a spanyol is elhagyja a névmást: „amo”, „hablo”. – Auch Latein und Spanisch lassen das Pronomen weg: „amo“ – ich liebe –, „hablo“ – ich spreche.
Van itt a közelben egy park? – Gibt es hier in der Nähe einen Park?
Van egy papagájunk is. – Wir haben auch einen Papagei.
Kell egy új póráz a kutyának. – Der Hund braucht eine neue Leine.
Nincs otthon senki. – Es ist niemand zu Hause.
A „van”, a „nincs” és a „kell” mellett az, ami létezik, hiányzik vagy szükséges, alany, ezért ragtalan. – Bei „van“, „nincs“ und „kell“ ist das, was existiert, fehlt oder nötig ist, das Subjekt und daher endungslos.
A német itt tárgyesetet használ („einen Park”), ezért gyakori hiba a „*parkot” és a „*papagájunkat”. – Das Deutsche hat hier den Akkusativ („einen Park“); daher sind „*parkot“ und „*papagájunkat“ häufige Fehler.
Akinek van vagy kell valami, az részes esetben áll („a kutyának”, „nekem”), vagy birtokos személyjel mutatja („papagájunk”). – Wer etwas hat oder braucht, steht im Dativ („a kutyának“ – dem Hund –, „nekem“ – mir) oder wird durch das Possessivsuffix gezeigt („papagájunk“ – unser Papagei).
Ha főnévi igenév áll mellette, a dolog annak tárgya lesz, és „-t” ragot kap: – Steht ein Infinitiv dabei, wird das Ding dessen Objekt und erhält die Endung „-t“:
Esernyőt kell vinnem. – Ich muss einen Schirm mitnehmen.
Ki hozta ezt a virágot? – Nagymama hozta. – Wer hat diese Blume mitgebracht? – Oma.
A kérdőszó, a válaszban pedig az alany közvetlenül az ige előtt, a fókuszban áll. – Das Fragewort und in der Antwort das Subjekt stehen unmittelbar vor dem Verb, im Fokus.
Ilyenkor az igekötő az ige mögé kerül: „megjött”, de „Ki jött meg?”. – Dann tritt das Verbalpräfix hinter das Verb: „megjött“ – ist gekommen –, aber „Ki jött meg?“ – Wer ist gekommen?
Jött egy levél a nagybácsitól. – Vom Onkel ist ein Brief gekommen.
Vendégek jönnek, gyorsan rakjatok rendet! – Es kommen Gäste, räumt schnell auf!
Az új, határozatlan alany gyakran névelő nélkül vagy „egy” névelővel az ige után áll; a németnek ilyenkor gyakran „es” kell. – Ein neues, unbestimmtes Subjekt steht oft ohne Artikel oder mit „egy“ hinter dem Verb; das Deutsche braucht dann oft ein „es“.
Nagyon tetszik nekem ez a kert. – Dieser Garten gefällt mir sehr.
Fáj a hasam. – Ich habe Bauchweh.
Sikerült a vizsgám! – Ich habe die Prüfung bestanden!
Hiányzik a régi lakásunk. – Wir vermissen unsere alte Wohnung.
A „tetszik”, a „fáj”, a „sikerül” és a „hiányzik” mellett a dolog az alany; az érintett személyt részes eset vagy birtokos személyjel jelöli. – Bei „tetszik“ – gefallen –, „fáj“ – weh tun –, „sikerül“ – gelingen – und „hiányzik“ – fehlen – ist das Ding das Subjekt; die betroffene Person bezeichnet der Dativ oder das Possessivsuffix.
A német „vermissen” és „bestehen” mellett a személy az alany; ebből ered a „*Hiányzom a lakást” hiba. – Bei deutsch „vermissen“ und „bestehen“ ist die Person das Subjekt; daraus entsteht der Fehler „*Hiányzom a lakást“.
A spanyol és az orosz a magyarhoz hasonlóan szerkeszti: „me gusta el jardín”, „мне нравится сад”. – Spanisch und Russisch bauen es ähnlich wie das Ungarische: „me gusta el jardín“, „мне нравится сад“ – mir gefällt der Garten.
Két macska ül a kerítésen. – Zwei Katzen sitzen auf dem Zaun.
A család vasárnaponként együtt ebédel. – Die Familie isst sonntags zusammen zu Mittag.
Számnév és gyűjtőnév után az ige egyes számban áll, akkor is, ha sok emberről van szó. – Nach Zahlwort und Sammelbezeichnung steht das Verb im Singular, auch wenn viele Menschen gemeint sind.
Bence és Kata holnap Szegedre utaznak. – Bence und Kata fahren morgen nach Szeged.
Ha az alany két, „és” kötőszóval összekapcsolt személy, az ige többnyire többes számban áll. – Sind zwei mit „és“ – und – verbundene Personen Subjekt, steht das Verb meist im Plural.
Reggel óta esik. – Havazik. – Seit dem Morgen regnet es. – Es schneit.
Az időjárást kifejező igéknek nincs alanyuk; az ilyen mondat neve alanytalan mondat. – Wetterverben haben kein Subjekt; ein solcher Satz heißt alanytalan mondat – Satz ohne Subjekt.
A német „es” névmásnak nincs megfelelője; a francia és az angol viszont ugyanúgy látszólagos alanyt használ: „il pleut”, „it rains”. – Das deutsche „es“ hat keine Entsprechung; Französisch und Englisch gebrauchen dagegen ebenso ein Scheinsubjekt: „il pleut“, „it rains“.
Esik az eső. – Es regnet. (wörtlich: Der Regen fällt.)
Úszni egészséges. – Schwimmen ist gesund.
A főnévi igenév is lehet alany, és nincs esetragja (→ 12.2.3). – Auch ein Infinitiv kann Subjekt sein und hat keine Kasusendung (→ 12.2.3).
Ön is velünk jön? – Kommen Sie auch mit uns?
Az „ön” és az „önök” nyelvtanilag harmadik személy: az ige egyes vagy többes szám harmadik személyben áll. – „ön“ und „önök“ – Sie – sind grammatisch dritte Person: Das Verb steht in der 3. Person Singular oder Plural.
Ha az „ön” elmarad, csak a helyzet dönti el, hogy „ő” vagy „ön” értendő: „Velünk jön?” – Fällt „ön“ weg, entscheidet allein die Situation, ob „er/sie“ oder „Sie“ gemeint ist: „Velünk jön?“ – Kommt er/sie mit uns? / Kommen Sie mit uns?
A tiéd szebb, mint az enyém. – Deins ist schöner als meins.
A birtokos névmás alanyként névelővel és rag nélkül áll (→ 6.8). – Das Possessivpronomen steht als Subjekt mit Artikel und ohne Kasussuffix (→ 6.8).
Wortschatz
- alany – Subjekt
- tárgy – Objekt
- egyeztetés – Kongruenz
- rejtett alany – verborgenes Subjekt
- alanytalan {alanytalan} mondat – Satz ohne Subjekt
- fókusz – Fokus
- macska – Katze
- kanapén – auf dem Sofa
- nagymama {nagy·mama} – Oma, Großmutter
- nagyszülők {nagy·szülő·k} – Großeltern
- valaki {vala·ki} – jemand
- mindenki {minden·ki} – jeder, alle
- senki – niemand
- kerget – jagen
- papagájunk – unser Papagei
- póráz – Leine
- esernyő – Regenschirm
- tetszik – gefallen
- fáj – weh tun
- sikerül – gelingen
- hiányzik – fehlen
- vizsgám – meine Prüfung
- gyűjtőnév – Sammelbezeichnung
- havazik – es schneit
- ön, önök – Sie (Singular, Plural)
3.Az alanyeset mint névszói állítmány – Verwendung als nominales Prädikat (→ 4.2.3)
Réka mérnök. – Réka ist Ingenieurin.
Az iroda világos. – Das Büro ist hell.
Ha az állítmány főnév vagy melléknév, alanyesetben áll, ugyanúgy, mint az alany. – Ist das Prädikat ein Substantiv oder Adjektiv, steht es im Nominativ, ebenso wie das Subjekt.
Ezt névszói állítmánynak nevezzük; a névszó a főnevet, a melléknevet, a számnevet és a névmást foglalja magában. – Man nennt es nominales Prädikat (névszói állítmány); névszó – Nomen – umfasst Substantiv, Adjektiv, Zahlwort und Pronomen.
Az „állítmány” az „állít” igéből származik; a latin „praedicatum” jelentése is „az, amit kijelentenek”. – „állítmány“ – Prädikat – kommt von „állít“ – behaupten, hinstellen –; auch lateinisch „praedicatum“ bedeutet „das Ausgesagte“.
A kávé már hideg. – Der Kaffee ist schon kalt.
Önök magyarok? – Sind Sie Ungarn?
Jelen időben, egyes és többes szám harmadik személyben a „van” létige elmarad: nem „*A kávé van hideg”. – Im Präsens fällt in der 3. Person Singular und Plural die Kopula „van“ weg: nicht „*A kávé van hideg“.
Az ilyen mondat neve névszói mondat; az „ön” és az „önök” itt is harmadik személynek számít. – Ein solcher Satz ist ein Nominalsatz; „ön“ und „önök“ zählen auch hier als dritte Person.
Én programozó vagyok, ő pedig grafikus. – Ich bin Programmierer, und er ist Grafiker.
Ti diákok vagytok? – Seid ihr Schüler?
Első és második személyben jelen időben is kell a létige: „vagyok”, „vagy”, „vagyunk”, „vagytok”. – In der 1. und 2. Person steht die Kopula auch im Präsens: „vagyok“, „vagy“, „vagyunk“, „vagytok“.
A névszó ilyenkor is alanyesetben marad; a személyt csak a létige mutatja. – Das Nomen bleibt auch dann im Nominativ; die Person zeigt allein die Kopula.
Az iskolai nyelvtan háromféle állítmányt különböztet meg: igei („Péter olvas.”), névszói („Réka mérnök.”) és névszói-igei („Programozó vagyok.”). – Die Schulgrammatik unterscheidet drei Arten des Prädikats: verbal („Péter olvas.“ – Péter liest), nominal („Réka mérnök.“) und nominal-verbal („Programozó vagyok.“ – Ich bin Programmierer).
Tamás korábban tanár volt. – Tamás war früher Lehrer.
A vizsga nehéz lesz. – Die Prüfung wird schwer sein.
Múlt és jövő időben a létige minden személyben áll, harmadik személyben is. – In Vergangenheit und Zukunft steht die Kopula in allen Personen, auch in der dritten.
A „lesz” a „van” jövő ideje, de azt is jelenti: „valamivé válik”; a „Tanár lesz.” tehát kétféleképpen érthető. – „lesz“ ist das Futur von „van“, bedeutet aber auch „zu etwas werden“; „Tanár lesz.“ ist also zweifach zu verstehen: Er wird Lehrer sein. / Er wird Lehrer.
Az új kollégák nagyon kedvesek. – Die neuen Kollegen sind sehr nett.
Az irodák világosak és csendesek. – Die Büros sind hell und ruhig.
Ha az alany többes számú, a névszói állítmány is többes számba kerül, a melléknév is. – Steht das Subjekt im Plural, tritt auch das nominale Prädikat in den Plural, auch das Adjektiv.
Jelzőként a melléknév viszont változatlan: „az új kollégák”, de „A kollégák kedvesek.” – Als Attribut bleibt das Adjektiv dagegen unverändert: „az új kollégák“ – die neuen Kollegen –, aber „A kollégák kedvesek.“ – Die Kollegen sind nett.
A német fordítva jár el: a jelzőt ragozza („die neuen Kollegen”), az állítmányt nem („sind neu”). – Das Deutsche verfährt umgekehrt: Es beugt das Attribut („die neuen Kollegen“), das Prädikat nicht („sind neu“).
Az apám orvos. – Mein Vater ist Arzt.
A foglalkozás és a nemzetiség állítmányként névelő nélkül áll; a „*Réka egy mérnök.” hibás. – Beruf und Nationalität stehen als Prädikat ohne Artikel; „*Réka egy mérnök.“ ist falsch.
A német, a francia és a spanyol is névelő nélkül mondja; csak az angol tesz névelőt: „an engineer”. – Deutsch, Französisch und Spanisch sagen es ebenfalls ohne Artikel; nur das Englische setzt einen: „an engineer“.
Itt Zsófi a főnök. – Hier ist Zsófi die Chefin.
Névelő nélkül a mondat besorol: „Réka mérnök.” azt mondja, hogy Réka a mérnökök közé tartozik. – Ohne Artikel ordnet der Satz ein: „Réka mérnök.“ sagt, dass Réka zu den Ingenieuren gehört.
Határozott névelővel azonosít: megmondja, ki tölti be a szerepet. – Mit bestimmtem Artikel identifiziert er: Er sagt, wer die Rolle innehat.
Az azonosító mondatban a két tag helyet cserélhet: „Réka a mérnök.” – „A mérnök Réka.” – Im identifizierenden Satz können die beiden Glieder die Plätze tauschen: „Réka a mérnök.“ – „A mérnök Réka.“
A köznyelvben az „Ez egy jó ötlet.” is elterjedt, foglalkozásnál azonban az „egy” hibának számít. – Umgangssprachlich ist auch „Ez egy jó ötlet.“ – Das ist eine gute Idee – verbreitet, beim Beruf gilt „egy“ jedoch als Fehler.
Bence nem orvos, hanem ápoló. – Bence ist kein Arzt, sondern Krankenpfleger.
Nem vagyok fáradt. – Ich bin nicht müde.
A névszói állítmányt a „nem” tagadja; a „nincs” csak a létezést és a helyet tagadja: „Bence nincs itt.” – Das nominale Prädikat verneint „nem“; „nincs“ verneint nur Vorhandensein und Ort: „Bence nincs itt.“ – Bence ist nicht hier.
A „*Bence nincs orvos.” tehát hibás; a német „kein” itt egyszerűen „nem”. – „*Bence nincs orvos.“ ist also falsch; das deutsche „kein“ ist hier einfach „nem“.
Ellentét kiemelésekor a „nem” a névszóval együtt előre kerül: „Nem tanár vagyok, hanem orvos.” – Wird ein Gegensatz betont, rückt „nem“ mit dem Nomen nach vorn: „Nem tanár vagyok, hanem orvos.“ – Ich bin nicht Lehrer, sondern Arzt.
Milyen az új főnök? – Szigorú, de igazságos. – Wie ist der neue Chef? – Streng, aber gerecht.
Milyenek a kollégák? – Kedvesek. – Wie sind die Kollegen? – Nett.
Az állítmányra a „milyen?”, a „ki?” és a „mi?” kérdőszóval kérdezünk; a „milyen” maga is többes számba kerülhet. – Nach dem Prädikat fragt man mit „milyen?“ – wie? –, „ki?“ und „mi?“; „milyen“ kann selbst in den Plural treten.
A főnök az irodában van. – Der Chef ist im Büro.
Kata ma rosszul van. – Kata beteg. – Kata geht es heute schlecht. – Kata ist krank.
A „van” csak névszói állítmány mellől marad el; helyhatározó és határozószó mellett harmadik személyben is áll. – „van“ fällt nur beim nominalen Prädikat weg; bei Ortsangabe und Adverb steht es auch in der dritten Person.
Dávid tavaly osztályvezető lett. – Dávid ist letztes Jahr Abteilungsleiter geworden.
Jó barátok maradtunk. – Wir sind gute Freunde geblieben.
A „lesz/lett” és a „marad” mellett is alanyesetben áll a névszó. – Auch bei „lesz/lett“ – wird/wurde – und „marad“ – bleibt – steht das Nomen im Nominativ.
Fáradtnak látszol. – Anna orvossá vált. – Du siehst müde aus. – Anna ist Ärztin geworden.
A „látszik”, a „tűnik” és a „tart” a „-nak/-nek”, a „válik” a „-vá/-vé” ragot kívánja (→ 4.4.8, 4.12.6). – „látszik“ – scheint –, „tűnik“ – wirkt – und „tart“ – hält für – verlangen „-nak/-nek“, „válik“ – wird zu – verlangt „-vá/-vé“ (→ 4.4.8, 4.12.6).
Ki az? – Én vagyok, Tamás. – Wer ist da? – Ich bin’s, Tamás.
A létige itt a névmáshoz igazodik, nem a „ki” kérdőszóhoz: a „*Én van.” hibás. – Die Kopula richtet sich hier nach dem Pronomen, nicht nach dem Fragewort „ki“: „*Én van.“ ist falsch.
A piros esernyő Bencéé, a fekete az enyém. – Der rote Schirm gehört Bence, der schwarze ist meiner.
Állítmányként gyakori az „-é” birtokjeles alak és a birtokos névmás; mindkettő a „Kié?” kérdésre felel (→ 6.8). – Als Prädikat sind die Besitzerform auf „-é“ und das Possessivpronomen häufig; beide antworten auf „Kié?“ – Wem gehört …? (→ 6.8).
A kis iroda a második emeleten van. – Az iroda kicsi. – Das kleine Büro ist im zweiten Stock. – Das Büro ist klein.
A „kis” csak a főnév előtt állhat; állítmányként csak a „kicsi” használható. – „kis“ kann nur vor dem Substantiv stehen; als Prädikat ist nur „kicsi“ möglich.
Azt hiszem, hogy az új főnök osztrák. – Ich glaube, dass der neue Chef Österreicher ist.
A mellékmondatban ugyanezek a szabályok érvényesek: harmadik személyben, jelen időben itt sincs létige. – Im Nebensatz gelten dieselben Regeln: In der 3. Person Präsens fehlt auch hier die Kopula.
A latin is alanyesetben használja az állítmányi névszót: „Petrus medicus est.” – Auch das Lateinische setzt das Prädikatsnomen in den Nominativ: „Petrus medicus est.“ – Petrus ist Arzt.
Az orosz a létigét jelen időben minden személyben elhagyja, múlt időben pedig eszközesetet használ: „Он был врачом”. – Das Russische lässt die Kopula im Präsens in allen Personen weg und setzt in der Vergangenheit den Instrumental: „Он был врачом“ – Er war Arzt.
A magyar ilyenkor is alanyesetet használ: „Orvos volt.” – Das Ungarische behält auch hier den Nominativ: „Orvos volt.“
Wortschatz
- állítmány {állítmány} – Prädikat
- névszó {név·szó} – Nomen
- névszói {név·szói} állítmány – nominales Prädikat
- névszói {név·szói} mondat – Nominalsatz
- létige {lét·ige} – Kopula
- mérnök – Ingenieur(in)
- világos – hell
- hideg – kalt
- programozó – Programmierer(in)
- diákok – Schüler, Studenten
- kedvesek – nett (Plural)
- csendes – ruhig, still
- orvos – Arzt, Ärztin
- főnök – Chef(in)
- ápoló – Krankenpfleger(in)
- milyen? – wie? was für ein?
- osztályvezető {osztály·vezető} – Abteilungsleiter(in)
- marad – bleiben
- látszik – scheinen, aussehen
- tűnik – wirken
- válik – werden (zu)
- Bencéé – gehört Bence
- kis, kicsi – klein
- osztrák – Österreicher(in)
4.Számnév és mennyiségjelző után – Verwendung nach Zahl- und Mengenangaben (→ 4.2.4)
Szombaton tizenkét vendég jön. – Am Samstag kommen zwölf Gäste.
A tortához hat tojás kell. – Für die Torte braucht man sechs Eier.
Számnév után a főnév egyes számban, többesjel nélkül áll, mert a szám már megmondja, hogy több darabról van szó. – Nach einem Zahlwort steht das Substantiv im Singular, ohne Pluralzeichen, weil die Zahl schon sagt, dass es um mehrere Stück geht.
A közbeékelt melléknév sem kap jelet: „két új tányér”, nem „*két újak tányérok”. – Auch ein eingeschobenes Adjektiv erhält kein Zeichen: „két új tányér“ – zwei neue Teller –, nicht „*két újak tányérok“.
A számnév jelző; a mennyiségjelzők közé tartozik, és maga is ragtalan. – Das Zahlwort ist ein Attribut; es gehört zu den Mengenangaben (mennyiségjelző) und ist selbst endungslos.
A „kettő” főnév előtt „két” alakú: „két vendég”, „tizenkét vendég”; önállóan „kettő”. – Die Zwei heißt vor einem Substantiv „két“: „két vendég“, „tizenkét vendég“; allein „kettő“.
Sok barát és néhány kolléga is eljön. – Es kommen viele Freunde und auch einige Kollegen.
Minden vendég kap egy kis ajándékot. – Jeder Gast bekommt ein kleines Geschenk.
Hány vendég jön? – Mennyi cukor kell a krémbe? – Wie viele Gäste kommen? – Wie viel Zucker kommt in die Creme?
Ugyanez érvényes a mennyiséget kifejező szavakra: „sok”, „kevés”, „néhány”, „pár”, „több”, „minden”, „hány?”, „mennyi?”. – Dasselbe gilt für die Wörter, die eine Menge angeben: „sok“ – viel –, „kevés“ – wenig –, „néhány“ – einige –, „pár“ – ein paar –, „több“ – mehrere –, „minden“ – jeder, alle –, „hány?“ – wie viele? –, „mennyi?“ – wie viel?
Ha a mennyiségjelző önállóan áll, főnévként ragot kap: „Hozunk még néhányat.” – Steht das Mengenwort allein, erhält es als Nomen eine Endung: „Hozunk még néhányat.“ – Wir holen noch einige.
Kérek egy pohár vizet. – Ich hätte gern ein Glas Wasser.
Két üveg bor és egy csésze tea van az asztalon. – Auf dem Tisch stehen zwei Flaschen Wein und eine Tasse Tee.
Anyagnévnél a mennyiséget mértékegység vagy edény neve adja meg; a szavak minden összekötő elem nélkül állnak egymás mellett. – Bei Stoffnamen gibt eine Maßeinheit oder ein Gefäßwort die Menge an; die Wörter stehen ohne jedes Bindeglied nebeneinander.
A német ebben egyezik („ein Glas Wasser”), az angol viszont „of”-ot használ: „a glass of water”. – Das Deutsche stimmt hierin überein („ein Glas Wasser“), das Englische braucht dagegen „of“: „a glass of water“.
Különbség a többes számban mutatkozik: németül „zwei Kilo Äpfel”, magyarul „két kiló alma”. – Ein Unterschied zeigt sich im Plural: deutsch „zwei Kilo Äpfel“, ungarisch „két kiló alma“.
Kérek két kiló almát. – Ich hätte gern zwei Kilo Äpfel.
Öt vendégnek nincs széke. – Fünf Gäste haben keinen Stuhl.
A számnévből, mértéket jelölő szóból és főnévből álló csoport egy szóként viselkedik: a rag egyszer, a csoport végén áll. – Die Gruppe aus Zahlwort, Maßwort und Substantiv verhält sich wie ein Wort: Das Kasussuffix steht einmal, am Ende der Gruppe.
A „*két kilót alma” vagy az „*egy poharat víz” alak nem létezik. – Formen wie „*két kilót alma“ oder „*egy poharat víz“ gibt es nicht.
Öt barátnőm segít a sütésben. – Fünf Freundinnen von mir helfen beim Backen.
Ha az alany számnévvel vagy mennyiségjelzővel áll, az ige és a névszói állítmány is egyes számban van: „Több vendég vegetáriánus.” – Steht das Subjekt mit Zahlwort oder Mengenwort, sind Verb und nominales Prädikat ebenfalls im Singular: „Több vendég vegetáriánus.“ – Mehrere Gäste sind Vegetarier.
Hány szelet tortát kérsz? – Kettőt. – Wie viele Stück Torte möchtest du? – Zwei.
Az önálló számnév főnévként ragot kap: „kettőt”, „hármat”, „ötöt”. – Das allein stehende Zahlwort erhält als Nomen eine Endung: „kettőt“, „hármat“, „ötöt“.
A „két” és a „kettő” kettőssége csak a kettőnél van meg, összetett számokban is: „tizenkét vendég”, de önállóan „tizenkettő”. – Die Doppelform „két“ und „kettő“ gibt es nur bei der Zwei, auch in zusammengesetzten Zahlen: „tizenkét vendég“, aber allein „tizenkettő“.
Mindkét nagymamám eljön. – Beide Großmütter kommen.
A „mindkét” is egyes számot kíván; önállóan „mindkettő”. – Auch „mindkét“ – beide – verlangt den Singular; allein „mindkettő“.
Hoztam neked egy pár kesztyűt. – Pár nap múlva újra találkozunk. – Ich habe dir ein Paar Handschuhe mitgebracht. – In ein paar Tagen sehen wir uns wieder.
Az „egy pár” két összetartozó dolgot jelöl, a névelő nélküli „pár” jelentése „néhány”; mindkettő után egyes szám áll. – „egy pár“ bezeichnet zwei zusammengehörige Dinge, „pár“ ohne Artikel bedeutet „einige“; nach beiden steht der Singular.
Hozz hat borospoharat! – Kérek egy pohár bort. – Hol sechs Weingläser! – Ich hätte gern ein Glas Wein.
Az „egy pohár bor” mennyiségjelölés, és a bort jelenti; a „borospohár” összetett szó, és magát az edényt jelenti. – „egy pohár bor“ ist eine Mengenangabe und meint den Wein; „borospohár“ ist ein Kompositum und meint das Gefäß selbst.
Két gyerekem és három unokám van. – Ich habe zwei Kinder und drei Enkel.
Birtokos személyjellel is egyes szám marad: „két gyerekem”, nem „*két gyerekeim”. – Auch mit Possessivsuffix bleibt der Singular: „két gyerekem“, nicht „*két gyerekeim“.
Vagy húsz ember volt a kertben. – Es waren etwa zwanzig Leute im Garten.
A „hány?” darabszámra, a „mennyi?” főleg anyagnévnél mennyiségre kérdez. – „hány?“ fragt nach der Stückzahl, „mennyi?“ vor allem bei Stoffnamen nach der Menge.
Hányan vagytok? – Öten vagyunk. – Wie viele seid ihr? – Wir sind zu fünft.
Az „-an/-en” végű alakok után az ige többes számban áll: „Hárman elmentek.” (→ 8.9) – Nach den Formen auf „-an/-en“ steht das Verb im Plural: „Hárman elmentek.“ – Drei sind gegangen. (→ 8.9)
Az orosz kettő, három és négy után egyes számú birtokos esetet, öttől kezdve többes számú birtokos esetet használ: „два дома”, „пять домов”. – Das Russische setzt nach zwei, drei und vier den Genitiv Singular, ab fünf den Genitiv Plural: „два дома“ – zwei Häuser –, „пять домов“ – fünf Häuser.
Wortschatz
- mennyiségjelző {mennyiség·jelző} – Mengenangabe
- számnév {szám·név} – Zahlwort
- anyagnév {anyag·név} – Stoffname
- mértékegység {mérték·egység} – Maßeinheit
- vendég – Gast
- tojás – Ei
- tányér – Teller
- néhány – einige
- kevés – wenig
- hány? – wie viele?
- mennyi? – wie viel?
- egy pohár víz – ein Glas Wasser
- két üveg bor – zwei Flaschen Wein
- egy csésze tea – eine Tasse Tee
- két kiló almát – zwei Kilo Äpfel (Objekt)
- öt vendégnek – fünf Gästen
- kettőt – zwei (Objekt)
- mindkét {mind·két} – beide
- mindkettő {mind·kettő} – beide (allein)
- egy pár kesztyű – ein Paar Handschuhe
- pár nap – ein paar Tage
- borospohár {boros·pohár} – Weinglas
- gyerekem – mein Kind
- öten – zu fünft
5.Névutók előtt – Verwendung vor bestimmten Postpositionen (→ 4.2.5)
A templom előtt találkozunk. – Wir treffen uns vor der Kirche.
A legtöbb névutó előtt a névszó ragtalan; a viszonyt maga a névutó fejezi ki. – Vor den meisten Postpositionen ist das Nomen endungslos; die Beziehung drückt die Postposition selbst aus.
A német elöljáró esetet kíván („vor der Kirche”), a magyar főnév változatlan marad. – Die deutsche Präposition verlangt einen Fall („vor der Kirche“), das ungarische Substantiv bleibt unverändert.
A „névutó” név azt mondja, hogy a szó a névszó után áll; a latin „postpositio” is „mögé helyezést” jelent. – Der Name „névutó“ – wörtlich Nach-Nomen – sagt, dass das Wort nach dem Nomen steht; auch lateinisch „postpositio“ bedeutet „Nachstellung“.
A gyógyszertár a posta mellett van. – Die Apotheke ist neben der Post.
A névszó és a névutó együtt névutós szerkezetet alkot. – Nomen und Postposition bilden zusammen ein Postpositionalgefüge (névutós szerkezet).
A névutó külön szó: külön írjuk, saját hangsúlya van, és nem igazodik a hangrendhez. – Die Postposition ist ein eigenes Wort: Sie wird getrennt geschrieben, hat eine eigene Betonung und folgt nicht der Vokalharmonie.
Ezért „a posta mellett” és „a kert mellett”, de „a postában” és „a kertben”. – Daher „a posta mellett“ – neben der Post – und „a kert mellett“ – neben dem Garten –, aber „a postában“ – in der Post – und „a kertben“ – im Garten.
A régi könyvtár mögött van egy kis park. – Hinter der alten Bibliothek ist ein kleiner Park.
A névutó előtt az egész főnévi csoport áll névelővel és jelzővel; a névutó zárja a csoportot, mint máskor a rag. – Vor der Postposition steht die ganze Nominalgruppe mit Artikel und Attribut; die Postposition schließt die Gruppe ab wie sonst das Kasussuffix.
A fák között egy szökőkút áll. – A házunk előtt nem lehet parkolni. – Zwischen den Bäumen steht ein Springbrunnen. – Vor unserem Haus darf man nicht parken.
A névutó előtti szón lehet jel – többes szám vagy birtokos személyjel –, rag azonban nem. – Das Wort vor der Postposition darf ein Zeichen tragen – Plural oder Possessivsuffix –, aber kein Kasussuffix.
Ebéd után sétálunk egyet. – Nach dem Mittagessen machen wir einen Spaziergang.
A nagy hó miatt késik a villamos. – Wegen des vielen Schnees hat die Straßenbahn Verspätung.
Az időt és az okot kifejező névutók is ragtalan alakot kívánnak: „után”, „óta”, „múlva”, „miatt”, „nélkül”, „helyett”, „szerint”. – Auch die Postpositionen für Zeit und Grund verlangen die endungslose Form: „után“ – nach –, „óta“ – seit –, „múlva“ – in –, „miatt“ – wegen –, „nélkül“ – ohne –, „helyett“ – statt –, „szerint“ – laut.
A németben az eset elöljárónként változik – „nach dem”, „wegen des”, „ohne die” –, a magyarban a névszó mindig ugyanaz. – Im Deutschen wechselt der Fall mit der Präposition – „nach dem“, „wegen des“, „ohne die“ –, im Ungarischen bleibt das Nomen immer gleich.
A „hó” a névutó előtt szótári alakjában áll, nem „hav-” tővel. – „hó“ – Schnee – steht vor der Postposition in seiner Wörterbuchform, nicht mit dem Stamm „hav-“.
Tedd a biciklit a fa mellé! – A kutya elment a fa mellől. – Stell das Fahrrad neben den Baum! – Der Hund ist vom Baum weggegangen.
A helyviszonyt jelölő névutók hármas sort alkotnak: hol? – hová? – honnan? („mellett – mellé – mellől”); a névszó mindhárom előtt ragtalan. – Die Ortspostpositionen bilden Dreierreihen nach wo? – wohin? – woher? („mellett – mellé – mellől“); das Nomen ist vor allen dreien endungslos.
A városon kívül lakunk. – Wir wohnen außerhalb der Stadt.
A buszmegálló a bolttal szemben van. – Die Bushaltestelle ist gegenüber dem Laden.
Néhány névutó ragos alakot kíván: a „kívül”, a „belül” és a „túl” a „-n”, a „szemben” és az „együtt” a „-val/-vel”, a „közel” és a „képest” a „-hoz/-hez/-höz” ragot. – Einige Postpositionen verlangen eine Endung: „kívül“ – außerhalb –, „belül“ – innerhalb – und „túl“ – jenseits – das „-n“, „szemben“ – gegenüber – und „együtt“ – zusammen mit – das „-val/-vel“, „közel“ – nahe – und „képest“ – im Vergleich zu – das „-hoz/-hez/-höz“.
A ragtalanság tehát szabály, de nem kivétel nélküli (→ 5.6). – Die Endungslosigkeit ist also die Regel, aber keine ausnahmslose (→ 5.6).
Gyere, ülj le mellém! – Komm, setz dich neben mich!
Előttem egy magas férfi ült. – Vor mir saß ein großer Mann.
Személyes névmás nem áll a névutó előtt; helyette a névutó kap személyjelet: „mellém”, „előttem”, „nélküle”, nem „*én mellett”. – Ein Personalpronomen steht nicht vor der Postposition; stattdessen erhält die Postposition die Personalendung: „mellém“ – neben mich –, „előttem“ – vor mir –, „nélküle“ – ohne ihn/sie –, nicht „*én mellett“.
Az „ön” és az „önök” viszont főnévként viselkedik: „ön nélkül”, „önök előtt”. – „ön“ und „önök“ verhalten sich dagegen wie Substantive: „ön nélkül“ – ohne Sie –, „önök előtt“ – vor Ihnen.
Sok névutó régi, „-t/-tt” helyhatározó ragos főnévből jött létre: az „előtt” az „elő”, a „mellett” a „mell” szóból. – Viele Postpositionen sind aus alten Nomen mit der Ortsendung „-t/-tt“ entstanden: „előtt“ aus „elő“ – Vorderteil –, „mellett“ aus „mell“ – Brust.
Ezért a névutó előtti szó úgy viselkedik, mint a ragtalan birtokos: „a ház előtt” szó szerint nagyjából „a ház elejénél”. – Daher verhält sich das Wort vor der Postposition wie ein endungsloser Besitzer: „a ház előtt“ heißt wörtlich etwa „am Vorderteil des Hauses“.
Egy névutó két összekapcsolt főnévre is vonatkozhat: „a templom és a városháza előtt”; a ragot viszont mindkettőre ki kell tenni. – Eine Postposition kann sich auf zwei verbundene Nomen gemeinsam beziehen: „a templom és a városháza előtt“ – vor der Kirche und dem Rathaus –; ein Kasussuffix muss dagegen an beiden stehen.
Ez alatt az idő alatt sokat változott a város. – In dieser Zeit hat sich die Stadt sehr verändert.
Mutató névmással a névutó megismétlődik, mint a rag az „ebben a házban” szerkezetben; az egybeírt „ezalatt” viszont határozószó. – Mit Demonstrativpronomen wird die Postposition wiederholt wie das Kasussuffix in „ebben a házban“ – in diesem Haus –; das zusammengeschriebene „ezalatt“ ist dagegen ein Adverb: inzwischen.
Munka után még bevásárolok. – Nach der Arbeit kaufe ich noch ein.
Étkezések, tevékenységek és napszakok neve előtt a névelő gyakran elmarad: „ebéd után”, „iskola után”, „lefekvés előtt”. – Vor Mahlzeiten, Tätigkeiten und Tagesabschnitten fehlt oft der Artikel: „ebéd után“ – nach dem Mittagessen –, „iskola után“ – nach der Schule –, „lefekvés előtt“ – vor dem Schlafengehen.
A ház előtti parkoló mindig tele van. – Der Parkplatz vor dem Haus ist immer voll.
Az „-i” képzővel a névutóból melléknév lesz; a névszó előtte ragtalan marad (→ 5.8). – Mit dem Suffix „-i“ wird aus der Postposition ein Adjektiv; das Nomen davor bleibt endungslos (→ 5.8).
Két megálló után szálljon le! – Ki mellett ültél? – Steigen Sie nach zwei Haltestellen aus! – Neben wem hast du gesessen?
A számnévvel álló csoport és a kérdőszó is ragtalanul áll a névutó előtt. – Auch die Gruppe mit Zahlwort und das Fragewort stehen endungslos vor der Postposition.
Az orosz „перед домом” eszközesetet, a latin „ante domum” tárgyesetet kíván; a magyar „a ház előtt” ragtalan. – Russisch „перед домом“ verlangt den Instrumental, lateinisch „ante domum“ den Akkusativ; ungarisch „a ház előtt“ ist endungslos.
A főnév után álló viszonyszó Európában ritka: angol „ago”, latin „causa”, német „halber”. – Nachgestellte Verhältniswörter sind in Europa selten: englisch „ago“, lateinisch „causa“, deutsch „halber“.
Wortschatz
- névutó {név·utó} – Postposition
- névutós szerkezet – Postpositionalgefüge
- templom – Kirche
- előtt – vor
- mögött – hinter
- mellett – neben
- között – zwischen
- gyógyszertár {gyógy·szer·tár} – Apotheke
- könyvtár {könyv·tár} – Bibliothek
- szökőkút {szökő·kút} – Springbrunnen
- házunk – unser Haus
- után – nach
- miatt – wegen
- nélkül – ohne
- múlva – in (nach Ablauf von)
- mellé – neben (wohin?)
- mellől – von neben (woher?)
- városon {város·on} kívül – außerhalb der Stadt
- bolttal {bolt·tal} szemben – gegenüber dem Laden
- mellém – neben mich
- előttem – vor mir
- ezalatt {ez·alatt} – inzwischen
- előtti {előtti} – vor … befindlich
- megálló – Haltestelle
6.Szótári alak és alapalak – Wörterbuchform und grammatische Grundform (→ 4.2.6)
A tóparton lovak legelnek. – Am Seeufer weiden Pferde.
A „lovak” szót a szótárban nem „lov”, hanem „ló” címszó alatt találjuk. – Das Wort „lovak“ findet man im Wörterbuch nicht unter „lov“, sondern unter dem Stichwort „ló“.
A névszó szótári alakja az egyes számú, birtokos személyjel nélküli alanyeset: „ló”, nem „lova” vagy „lovak”. – Die Wörterbuchform des Nomens ist der Nominativ Singular ohne Possessivsuffix: „ló“ – Pferd –, nicht „lova“ – sein Pferd – oder „lovak“ – Pferde.
Ez az alapalak a nyelvtan kiindulópontja: gondolatban ehhez járulnak a toldalékok. – Diese Grundform ist der Ausgangspunkt der Grammatik: Gedanklich treten an sie die Suffixe.
Az igét a magyar szótár egyes szám harmadik személyben adja meg: „megy”, „eszik”, nem „menni”. – Das Verb gibt das ungarische Wörterbuch in der 3. Person Singular an: „megy“ – geht –, „eszik“ – isst –, nicht „menni“ – gehen.
A német szótár ezzel szemben a főnévi igenevet közli: „gehen”. – Das deutsche Wörterbuch nennt dagegen den Infinitiv: „gehen“.
Az istállóban hat ló áll. – Im Stall stehen sechs Pferde.
A legtöbb névszónál a toldalék közvetlenül a szótári alakhoz járul: „ház”, „házat”, „házban”. – Bei den meisten Nomen tritt das Suffix unmittelbar an die Wörterbuchform: „ház“ – Haus –, „házat“, „házban“.
Ilyenkor a szótári alak, az alanyeset és a tő ugyanaz. – Dann sind Wörterbuchform, Nominativ und Stamm ein und dasselbe.
Hideg a kezed, vegyél fel kesztyűt! – Deine Hände sind kalt, zieh Handschuhe an!
A többalakú tövű szavaknál bizonyos toldalékok előtt tőváltozat jelenik meg: „ló – lovat”, „kéz – kezet”, „víz – vizet”. – Bei Wörtern mit veränderlichem Stamm erscheint vor bestimmten Suffixen eine Stammvariante: „ló – lovat“ – Pferd –, „kéz – kezet“ – Hand –, „víz – vizet“ – Wasser.
A fő típusok: „v”-s tő („tó – tavak”), a tőbeli magánhangzó rövidülése („madár – madarat”) és a magánhangzó kiesése („álom – álmok”); részletesen → 2.8. – Die Haupttypen: v-Stamm („tó – tavak“ – See), Kürzung des Stammvokals („madár – madarat“ – Vogel) und Vokalausfall („álom – álmok“ – Traum); ausführlich → 2.8.
A „fa” és az „alma” végső magánhangzója minden toldalék előtt megnyúlik: „fák”, „fának”. – Bei „fa“ – Baum – und „alma“ – Apfel – wird der Endvokal vor allen Suffixen lang: „fák“ – Bäume –, „fának“ – dem Baum.
A fűben egy béka ugrál. – Adj egy kis vizet a lónak! – Im Gras hüpft ein Frosch. – Gib dem Pferd ein bisschen Wasser!
A tőváltozat főleg magánhangzóval kezdődő toldalék előtt áll: tárgyrag, többesjel, birtokos személyjel. – Die Stammvariante steht vor allem vor Suffixen, die mit einem Vokal beginnen: Akkusativendung, Pluralzeichen, Possessivsuffix.
Mássalhangzóval kezdődő rag előtt többnyire az alapalak marad: „vízben”, „lónak”, „kézzel”. – Vor einem mit Konsonant beginnenden Kasussuffix bleibt meist die Grundform: „vízben“ – im Wasser –, „lónak“ – dem Pferd –, „kézzel“ – mit der Hand.
A szabálynak határai vannak: „szót”, de „szavak”; „vízen”, de „tavon”. – Die Regel hat Grenzen: „szót“ – das Wort –, aber „szavak“ – Wörter –; „vízen“ – auf dem Wasser –, aber „tavon“ – auf dem See.
A szótári alak, az alanyeset és a tő ugyanazt a szót három különböző nézőpontból írja le. – Wörterbuchform, Nominativ und Stamm sind drei verschiedene Sichtweisen auf dasselbe Wort.
A szótár a szót nevezi meg, a tő hordozza a toldalékokat. – Das Wörterbuch nennt das Wort, der Stamm trägt die Suffixe.
Az igénél a három nem esik egybe: „eszik”, de „eszem”, „enni”, „evett”. – Beim Verb fallen die drei nicht zusammen: „eszik“ – isst –, aber „eszem“ – ich esse –, „enni“ – essen –, „evett“ – aß.
A „lovakat” alakból a toldalékok leválasztása után a „lov-” tő marad, ehhez a „ló” címszó tartozik. – Aus „lovakat“ – die Pferde (Objekt) – bleibt nach dem Abtrennen der Suffixe der Stamm „lov-“; dazu gehört das Stichwort „ló“.
Gyakori hiba az alapalakból képzett „*lót”, „*kőt” és „*vízet”; helyesen „lovat”, „követ”, „vizet”. – Häufige Fehler sind die aus der Grundform gebildeten Formen „*lót“, „*kőt“ und „*vízet“; richtig ist „lovat“, „követ“ – den Stein –, „vizet“.
Az alapalak azért alkalmas idézőformának, mert jelöletlen: nincs rajta sem rag, sem jel. – Die Grundform eignet sich als Zitierform, weil sie unmarkiert ist: Sie trägt weder Kasussuffix noch Zeichen.
A tövet viszont nem mindig mutatja, ezért a szótár zárójelben a tárgyesetet és a többes számot is megadja: „ló (lovat, lovak)”. – Den Stamm zeigt sie aber nicht immer; daher gibt das Wörterbuch in Klammern auch Akkusativ und Plural an: „ló (lovat, lovak)“.
A latin szótár ugyanígy jár el: „rex, regis”, mert a „reg-” tő csak a birtokos esetből látszik. – Das lateinische Wörterbuch verfährt ebenso: „rex, regis“, weil der Stamm „reg-“ erst im Genitiv sichtbar wird.
A „teher” szóban a „h” és az „r” magánhangzó előtt helyet cserél: „terhet”. – In „teher“ – Last – tauschen „h“ und „r“ vor Vokal die Plätze: „terhet“.
Egyes toldalékos alakok önálló szóvá váltak, és külön címszók: „otthon”, „itthon”. – Manche Formen mit Suffix sind zu eigenen Wörtern geworden und eigene Stichwörter: „otthon“ – zu Hause –, „itthon“ – hier zu Hause.
A csak többes számban élő német „Eltern” és „Geschwister” szónak a magyarban egyes számú alapalak felel meg: „szülő”, „testvér”. – Den nur im Plural gebrauchten deutschen Wörtern „Eltern“ und „Geschwister“ entsprechen im Ungarischen Grundformen im Singular: „szülő“ – Elternteil –, „testvér“ – Bruder oder Schwester.
A páros tárgyak is egyes számban állnak ott, ahol az angol többes számot használ: „szemüveg” (glasses), „nadrág” (trousers), „olló” (scissors). – Auch paarige Dinge stehen im Singular, wo das Englische den Plural setzt: „szemüveg“ – Brille –, „nadrág“ – Hose –, „olló“ – Schere.
A többi szófaj szótári alakja: a melléknév alapfokban („szép”), a számnév önálló alakban („kettő”), a névmás alanyesetben („én”). – Die Wörterbuchform der übrigen Wortarten: das Adjektiv im Positiv („szép“ – schön), das Zahlwort in der selbständigen Form („kettő“), das Pronomen im Nominativ („én“).
A nyelvtörténeti magyarázat szerint a toldalékos alak gyakran a régebbi tövet őrzi, az alapalak pedig a fiatalabb: „álmok”, „lovak”. – Nach sprachgeschichtlicher Erklärung bewahrt die Form mit Suffix oft den älteren Stamm, während die Grundform die jüngere ist: „álmok“, „lovak“.
Wortschatz
- szótári {szó·tári} alak – Wörterbuchform
- alapalak {alap·alak} – Grundform
- címszó {cím·szó} – Stichwort
- szótár {szó·tár} – Wörterbuch
- tő – Stamm
- tőváltozat {tő·változat} – Stammvariante
- többalakú {több·alakú} tő – veränderlicher Stamm
- ló – Pferd
- lovak – Pferde
- istálló – Stall
- kéz – Hand
- kezed – deine Hand
- víz – Wasser
- vizet – Wasser (Objekt)
- madár – Vogel
- álom – Traum
- fű – Gras
- teher – Last
- terhet – die Last (Objekt)
- otthon {ott·hon} – zu Hause
- szülő – Elternteil
- testvér {test·vér} – Bruder, Schwester
- szemüveg {szem·üveg} – Brille
- nadrág – Hose
7.Alanyeset vagy hiányzó esetjelölés – Nominativ oder fehlende Kasusmarkierung (→ 4.2.7)
Bence, siess, mindjárt indul a vonat! – Bence, beeil dich, der Zug fährt gleich ab!
Ebben a mondatban két ragtalan főnév áll, de csak „a vonat” az alany; „Bence” megszólítás. – In diesem Satz stehen zwei endungslose Substantive, aber nur „a vonat“ – der Zug – ist Subjekt; „Bence“ ist Anrede.
Az üres utolsó hely még nem mondja meg, milyen feladata van a szónak a mondatban. – Der leere letzte Platz sagt noch nicht, welche Aufgabe das Wort im Satz hat.
Kedves Anna! Megérkeztünk Pécsre. – Liebe Anna! Wir sind in Pécs angekommen.
Hölgyeim és uraim, a vonat tíz percet késik. – Meine Damen und Herren, der Zug hat zehn Minuten Verspätung.
A megszólított személy ragtalan és névelő nélküli: „Bence!”, nem „*A Bence!”. – Die angesprochene Person ist endungslos und ohne Artikel: „Bence!“, nicht „*A Bence!“.
Kaphat jelzőt és birtokos személyjelet: „Kedves Anna!”, „Hölgyeim és uraim!”. – Ein Attribut und ein Possessivsuffix sind möglich: „Kedves Anna!“, „Hölgyeim és uraim!“ – wörtlich „Damen-meine und Herren-meine“.
A „megszólítás” a „megszólít” igéből képzett főnév; latin neve „vocativus”, a „vocare” (hívni) igéből. – „megszólítás“ – Anrede – ist ein Nomen zu „megszólít“ – ansprechen –; der lateinische Name „vocativus“ kommt von „vocare“ – rufen.
Külön megszólító esete a magyarnak nincs; a latinnak van: „Marcus – Marce!”. – Einen eigenen Anredefall hat das Ungarische nicht; das Lateinische hat einen: „Marcus – Marce!“.
Fiam, ne felejtsd el a kabátodat! – Mein Sohn, vergiss deinen Mantel nicht!
A bizalmas és az udvarias megszólítás gyakran birtokos személyjeles: „Fiam!”, „Uram!”; esetrag ezeken sincs. – Vertraute und höfliche Anreden tragen oft ein Possessivsuffix: „Fiam!“ – mein Sohn –, „Uram!“ – mein Herr –; ein Kasussuffix haben auch sie nicht.
Segítség, ellopták a táskámat! – Hilfe, man hat mir die Tasche gestohlen!
Vigyázat, lépcső! – Vorsicht, Stufe!
Feliratokon, felkiáltásokban és listákon az alapalak áll: „Kijárat”, „Pénztár”, „kenyér, tej, alma”. – Auf Schildern, in Ausrufen und in Listen steht die Grundform: „Kijárat“ – Ausgang –, „Pénztár“ – Kasse –, „kenyér, tej, alma“ – Brot, Milch, Äpfel.
Mondatban ugyanezek a szavak ragot kapnak: – Im Satz erhalten dieselben Wörter eine Endung:
Veszek kenyeret, tejet, almát. – Ich kaufe Brot, Milch und Äpfel.
Két jegyet kérek Debrecenbe. – Zwei Fahrkarten nach Debrecen, bitte.
A régi vonattal utazunk. – Wir fahren mit dem alten Zug.
A főnév előtti jelző ragtalan, akkor is, ha a főnév ragot kap; a német a melléknevet is ragozza („mit dem alten Zug”). – Das Attribut vor dem Substantiv ist endungslos, auch wenn das Substantiv eine Endung erhält; das Deutsche beugt das Adjektiv mit („mit dem alten Zug“).
Vasárnap este érkezünk Budapestre. – Wir kommen am Sonntagabend in Budapest an.
Néhány időhatározó rag nélkül áll: „vasárnap”, „este”, „reggel”, „éjjel”, „délután”. – Einige Zeitangaben stehen ohne Endung: „vasárnap“ – am Sonntag –, „este“ – abends –, „reggel“ – morgens –, „éjjel“ – nachts –, „délután“ – nachmittags.
A többi napnév „-n” ragot kap: „hétfőn”, „kedden”, „szombaton”. – Die übrigen Wochentage erhalten „-n“: „hétfőn“ – am Montag –, „kedden“ – am Dienstag –, „szombaton“ – am Samstag.
A „délután” és a „délelőtt” megmerevedett névutós szerkezet: „dél után”, „dél előtt”. – „délután“ und „délelőtt“ sind erstarrte Postpositionalgefüge: „dél után“ – nach Mittag –, „dél előtt“ – vor Mittag.
Kata bőröndje a vonaton maradt. – Katas Koffer ist im Zug geblieben.
A „bőröndje” az alany, „Kata” a birtokos: ő is ragtalan, és közvetlenül a birtok előtt áll. – „bőröndje“ – ihr Koffer – ist das Subjekt, „Kata“ der Besitzer: Auch er ist endungslos und steht unmittelbar vor dem Besitz.
A német itt birtokos esetet használ („Katas Koffer”); a magyarban nincs birtokos eset. – Das Deutsche hat hier einen Genitiv („Katas Koffer“); das Ungarische hat keinen Genitiv.
Katának tegnap elveszett a táskája. – Kata ist gestern die Tasche verloren gegangen.
„-nak/-nek” raggal a birtokos el is válhat a birtoktól (→ 6.5.2). – Mit „-nak/-nek“ kann sich der Besitzer auch vom Besitz trennen (→ 6.5.2).
Ez a könyv csak az alany és az állítmány alakját nevezi alanyesetnek, hagyományosan a megszólításét is. – Dieses Buch nennt nur die Form von Subjekt und Prädikat Nominativ, traditionell auch die der Anrede.
A többi esetben egyszerűen ragtalan alakról van szó: jelző, birtokos, időhatározó, névutó előtti szó. – In den übrigen Fällen ist einfach von der endungslosen Form die Rede: Attribut, Besitzer, Zeitangabe, Wort vor der Postposition.
Az iskolai nyelvtan minden ragtalan alakot gyakran az alanyesethez sorol; a gyakorlatban a kérdés mindig ugyanaz: milyen feladata van a szónak? – Die Schulgrammatik rechnet oft jede endungslose Form zum Nominativ; in der Praxis ist die Frage immer dieselbe: Welche Aufgabe hat das Wort?
Jó napot kívánok! – Jó utat! – Guten Tag! – Gute Reise!
A köszönések és a jókívánságok tárgyesetben állnak, mert a „kívánok” odaértendő. – Grüße und Wünsche stehen im Akkusativ, weil „kívánok“ – ich wünsche – mitgedacht ist.
A német is így jár el: a „Guten Tag!” tárgyeset. – Das Deutsche verfährt ebenso: „Guten Tag!“ ist ein Akkusativ.
Boldog születésnapot, Kata! – Alles Gute zum Geburtstag, Kata!
Egy mondatban gyakran mindkettő előfordul: a jókívánság tárgyesetben, a megszólítás ragtalanul. – In einem Satz kommt oft beides vor: der Wunsch im Akkusativ, die Anrede endungslos.
Kovács úrral, a kalauzzal beszéltem. – Ich habe mit Herrn Kovács, dem Schaffner, gesprochen.
Az értelmező jelző megismétli a jelzett szó ragját; csak ragtalan főnév mellett ragtalan. – Der Beisatz (értelmező jelző) wiederholt das Kasussuffix des Bezugsworts; nur bei einem endungslosen Nomen ist er endungslos.
A cím és a név viszont egy egységet alkot, a rag csak az utolsó szóra kerül: „Kovács úrral”, „Erzsi néninek”. – Titel und Name bilden dagegen eine Einheit; das Kasussuffix tritt nur an das letzte Wort: „Kovács úrral“ – mit Herrn Kovács –, „Erzsi néninek“ – für Tante Erzsi.
Engem is vár valaki az állomáson. – Auf mich wartet auch jemand am Bahnhof.
Mutasd meg a jegyed a kalauznak! – Zeig dem Schaffner deine Fahrkarte!
Az „engem”, a „téged”, valamint az első és második személyű birtokos alak („jegyed”) tárgyként „-t” nélkül is állhat; ez nem alanyeset, hanem rag nélküli tárgyeset. – „engem“ – mich –, „téged“ – dich – sowie die Besitzform der 1. und 2. Person („jegyed“ – deine Fahrkarte) können als Objekt auch ohne „-t“ stehen; das ist kein Nominativ, sondern ein Akkusativ ohne sichtbare Endung.
A peron kétszáz méter hosszú. – Két órát vártunk. – Der Bahnsteig ist zweihundert Meter lang. – Wir haben zwei Stunden gewartet.
A melléknév melletti mértékhatározó ragtalan, az időtartam viszont tárgyesetben áll (→ 4.3.7). – Die Maßangabe beim Adjektiv ist endungslos, die Zeitdauer steht dagegen im Akkusativ (→ 4.3.7).
Kata gyorsabban fut, mint Bence. – Katát jobban ismerem, mint Bencét. – Kata läuft schneller als Bence. – Kata kenne ich besser als Bence.
A „mint” után a hasonlított szó ugyanabban az esetben áll, mint a párja; ragtalan csak akkor, ha a párja alany. – Nach „mint“ – als – steht das Verglichene im selben Fall wie sein Gegenstück; endungslos nur, wenn das Gegenstück Subjekt ist.
Az alanyeset tehát a magyarban az alapeset: rag csak ott áll, ahol valami újat mond. – Der Nominativ ist im Ungarischen also der Normalfall: Ein Kasussuffix steht nur dort, wo es etwas Neues sagt.
Wortschatz
- megszólítás {meg·szólítás} – Anrede
- megszólít {meg·szólít} – ansprechen
- értelmező {értelmező} jelző – Beisatz, Apposition
- birtokos {birtokos} – Besitzer
- időhatározó {idő·határozó} – Zeitangabe
- hölgyeim {hölgy·eim} – meine Damen
- uraim {ur·aim} – meine Herren
- fiam {fia·m} – mein Sohn
- kijárat {ki·járat} – Ausgang
- pénztár {pénz·tár} – Kasse
- vigyázat – Vorsicht
- segítség {segítség} – Hilfe
- jegyet – Fahrkarte (Objekt)
- délután {dél·után} – Nachmittag; nachmittags
- délelőtt {dél·előtt} – Vormittag; vormittags
- bőröndje – sein/ihr Koffer
- Katának – Kata (Besitzer mit „-nak“)
- Jó napot kívánok! – Guten Tag!
- Jó utat! – Gute Reise!
- kalauz – Schaffner(in)
- jegyed – deine Fahrkarte
- mint – als, wie
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.