4.7 Oberfläche: -on/-en/-ön, -ra/-re, -ról/-ről

« Kapitel 4.6.8  |  Kapitel 4.7  |  Kapitel 4.7.1 »

4.7 Oberfläche: -on/-en/-ön, -ra/-re, -ról/-ről

Die Oberflächenreihe hat drei Endungen: -on/-en/-ön (nach Vokal -n) auf die Frage „wo?“, -ra/-re auf „wohin?“ und -ról/-ről auf „woher?“: az asztalon – az asztalra – az asztalról. Sie gilt für Flächen jeder Lage, aber auch für offene Plätze, Veranstaltungen, die meisten öffentlichen Verkehrsmittel, viele ungarische Ortsnamen, Zeitangaben und Rektionen; welche Reihe ein Wort nimmt, gehört oft zum Wort selbst. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 4.7.1, 4.7.2, 4.7.3, 4.7.4, 4.7.5, 4.7.6, 4.7.7, 4.7.8).

1.A felületen: -on/-en/-ön – Auf der Fläche: -on/-en/-ön (→ 4.7.1)

A felszíni helyviszonynak három ragja van: „-on/-en/-ön” a „hol?”, „-ra/-re” a „hová?”, „-ról/-ről” a „honnan?” kérdésre. – Die Oberflächenbeziehung hat drei Endungen: „-on/-en/-ön“ auf die Frage „hol?“ – wo? –, „-ra/-re“ auf „hová?“ – wohin? –, „-ról/-ről“ auf „honnan?“ – woher?

A „-on/-en/-ön” rag azt fejezi ki, hogy valami egy felületen van. – Die Endung „-on/-en/-ön“ drückt aus, dass sich etwas auf einer Fläche befindet.

A könyv az asztalon van. – Das Buch liegt auf dem Tisch.

A macska a széken ül. – Die Katze sitzt auf dem Stuhl.

A kutya az ágyon alszik. – Der Hund schläft auf dem Bett.

Csak a felület kapja a ragot; a névelő változatlanul előtte áll, elöljárószó nincs. – Nur die Fläche erhält die Endung; der Artikel steht unverändert davor, eine Präposition gibt es nicht.

A magyar ilyenkor többnyire egyszerűen a „van” igét használja, a német pedig „liegt”, „steht”, „sitzt” vagy „hängt” igével fordít. – Das Ungarische gebraucht hier meist einfach „van“ – ist, befindet sich –, das Deutsche übersetzt mit „liegt“, „steht“, „sitzt“ oder „hängt“.

Aki pontosabb akar lenni, az „ül”, „áll”, „fekszik” vagy „lóg” igét választja. – Wer genauer sein will, wählt „ül“ – sitzt –, „áll“ – steht –, „fekszik“ – liegt – oder „lóg“ – hängt.

Az eset neve „szuperesszívusz”, a latin „super” (rajta, fölötte) és „esse” (lenni) szóból. – Der Fall heißt Superessiv, ungarisch „szuperesszívusz“, von lateinisch „super“ – auf, über – und „esse“ – sein.

Mássalhangzó után kötőhangzó áll, amely a hangrendhez igazodik; így a ragnak három alakja van. – Nach Konsonant steht ein Bindevokal, der sich nach der Vokalharmonie richtet; so hat die Endung drei Formen.

Mély hangrendű szavak után „-on” áll: „polcon”, „padon”. – Nach hintervokalischen Wörtern steht „-on“: „polcon“ – auf dem Regalbrett –, „padon“ – auf der Bank.

Magas hangrendű szavak után „-en” áll: „széken”, „képen”. – Nach vordervokalischen Wörtern steht „-en“: „széken“ – auf dem Stuhl –, „képen“ – auf dem Bild.

Ha az utolsó szótagban „ö, ő, ü” vagy „ű” van, „-ön” a rag: „földön”, „könyvön”. – Steht in der letzten Silbe „ö, ő, ü“ oder „ű“, lautet die Endung „-ön“: „földön“ – auf dem Boden –, „könyvön“ – auf dem Buch.

A vegyes hangrendű szavak általában „-on”-t kapnak: „papíron”; összetett szavaknál az utótag dönt: „játszótéren”. – Gemischte Wörter erhalten in der Regel „-on“: „papíron“ – auf dem Papier –; bei Zusammensetzungen entscheidet das Hinterglied: „játszótéren“ – auf dem Spielplatz.

Magánhangzó után csak „-n” áll, a hangrendtől függetlenül: „tetőn”, „autón”, „kanapén”. – Nach Vokal steht nur „-n“, unabhängig von der Vokalharmonie: „tetőn“ – auf dem Dach –, „autón“ – auf dem Auto –, „kanapén“ – auf dem Sofa.

A szóvégi rövid „a” és „e” megnyúlik: „zongorán”, „csészén”, „utcán” (→ 2.2.7). – Kurzes „a“ und „e“ am Wortende werden lang: „zongorán“ – auf dem Klavier –, „csészén“ – auf der Tasse –, „utcán“ – auf der Straße (→ 2.2.7).

Magánhangzó után nem kerül a rag elé még egy magánhangzó: „tetőn”, nem *„tetőön”. – Nach Vokal tritt kein weiterer Vokal vor die Endung: „tetőn“, nicht *„tetőön“.

A rag előtt soha nem áll „a” vagy „e” kötőhangzó; a tárgyrag másként választ: „házon” – „házat”, „földön” – „földet”. – Vor der Endung steht nie „a“ oder „e“ als Bindevokal; die Akkusativendung wählt anders: „házon“ – am Haus – gegenüber „házat“ – das Haus –, „földön“ – auf dem Boden – gegenüber „földet“ – den Boden.

A felület nem csak vízszintes lehet: ami oldalt lóg vagy tapad, szintén felületen van. – Die Fläche muss nicht waagerecht sein: Was seitlich hängt oder klebt, befindet sich ebenfalls auf einer Fläche.

A kép a falon van. – Das Bild hängt an der Wand.

A táska a széken lóg. – Die Tasche hängt am Stuhl.

A bélyeg a levélen van. – Die Briefmarke ist auf dem Brief.

A német „auf” és „an” között vált; a magyar csak azt kérdezi, érinti-e a tárgy a felületet. – Das Deutsche wechselt zwischen „auf“ und „an“; das Ungarische fragt nur, ob der Gegenstand die Fläche berührt.

Mozgás is történhet egy felületen; ekkor is a „hol?” kérdésre felelő alak áll. – Auch eine Bewegung kann auf einer Fläche stattfinden; dann steht ebenfalls die Form auf die Frage „hol?“.

A gyerek az utcán fut. – Das Kind läuft auf der Straße.

A gyerekek a járdán sétálnak. – Die Kinder spazieren auf dem Gehweg.

Nem az ige dönt, hanem a kérdés: „Hol fut a gyerek? – Az utcán.”, de „Hová fut a gyerek? – Az utcára.” – Nicht das Verb entscheidet, sondern die Frage: „Hol fut a gyerek? – Az utcán.“ – Wo läuft das Kind? – Auf der Straße –, aber „Hová fut a gyerek? – Az utcára.“ – Wohin läuft das Kind? – Auf die Straße.

Néhány szónak a rag előtt más a töve (tőváltozat, → 2.8). – Einige Wörter haben vor der Endung einen anderen Stamm (Stammvariante, „tőváltozat“, → 2.8).

A „tó”, a „ló”, a „kő” és a „fű” „v”-s tövet kap: „tavon”, „lovon”, „kövön”, „füvön”. – „tó“ – See –, „ló“ – Pferd –, „kő“ – Stein – und „fű“ – Gras – nehmen den Stamm mit „v“: „tavon“ – auf dem See –, „lovon“ – auf dem Pferd –, „kövön“ – auf dem Stein –, „füvön“ – auf dem Gras.

A csónak a tavon van. – Das Boot ist auf dem See.

A lány lovon ül. – Das Mädchen sitzt auf einem Pferd.

Más szavak a „-on/-en/-ön” előtt megtartják alapalakjukat, bár tárgyesetben rövidülnek: „kézen” – „kezet”, „hídon” – „hidat”, „levélen” – „levelet”. – Andere Wörter behalten vor „-on/-en/-ön“ ihre Grundform, obwohl sie im Akkusativ gekürzt werden: „kézen“ – an der Hand – gegenüber „kezet“, „hídon“ – auf der Brücke – gegenüber „hidat“, „levélen“ – auf dem Brief – gegenüber „levelet“.

A „tükör” viszont minden magánhangzós rag előtt elveszíti második „ö”-jét: „tükrön”. – „tükör“ – Spiegel – verliert dagegen vor jeder vokalisch anlautenden Endung sein zweites „ö“: „tükrön“ – auf dem Spiegel.

A „híd” az „í” ellenére mély hangrendű ragot kap: „hídon”, nem *„híden”. – „híd“ nimmt trotz seines „í“ die hintervokalische Endung: „hídon“, nicht *„híden“.

A többes szám jele és a birtokos személyjel a rag előtt áll; a kész alak végződése dönti el, hogy „-n” vagy „-on/-en/-ön” következik. – Pluralzeichen und Possessivsuffix stehen vor der Endung; der Auslaut der fertigen Form entscheidet, ob „-n“ oder „-on/-en/-ön“ folgt.

A könyvek a polcokon vannak. – Die Bücher stehen auf den Regalbrettern.

A kulcs az asztalomon van. – Der Schlüssel liegt auf meinem Tisch.

Egy gyűrű van a kezemen. – An meiner Hand ist ein Ring.

Többes számban visszatér a rövidült vagy bővült tő: „hidakon”, „tavakon”, „kezeken”. – Im Plural kehrt der gekürzte oder erweiterte Stamm zurück: „hidakon“ – auf den Brücken –, „tavakon“ – auf den Seen –, „kezeken“ – an den Händen.

Az „a”-ra vagy „e”-re végződő birtokos alak magánhangzója megnyúlik: „a szoba falán”, „a hegy tetején”. – Endet die Besitzform auf „a“ oder „e“, wird dieser Vokal lang: „a szoba falán“ – an der Wand des Zimmers –, „a hegy tetején“ – auf dem Gipfel des Berges.

A mutató névmás átveszi a főnév ragját; a „z” itt nem hasonul, mert a rag magánhangzóval kezdődik. – Das Demonstrativpronomen übernimmt die Endung des Nomens; das „z“ gleicht sich hier nicht an, weil die Endung mit einem Vokal beginnt.

Ezen az asztalon dolgozom. – Ich arbeite auf diesem Tisch.

Azokon a padokon idősek ülnek. – Auf jenen Bänken sitzen ältere Leute.

Személyes névmáshoz a rag nem járul; helyette saját alakok vannak: „rajtam, rajtad, rajta, rajtunk, rajtatok, rajtuk” (→ 7.2.5). – An Personalpronomen tritt die Endung nicht; stattdessen gibt es eigene Formen: „rajtam“ – auf mir –, „rajtad“ – auf dir –, „rajta“ – auf ihm, auf ihr –, „rajtunk“, „rajtatok“, „rajtuk“ (→ 7.2.5).

Piros kabát van rajta. – Er trägt einen roten Mantel, wörtlich: Ein roter Mantel ist auf ihm.

Az asztal tiszta, nincs rajta semmi. – Der Tisch ist sauber, auf ihm liegt nichts.

A „fenn” a „fel” szóból és a „-n” helyragból keletkezett; mellette áll a „fent” alak. – „fenn“ – oben – ist aus „fel“ – hinauf – und der Ortsendung „-n“ entstanden; daneben steht die Form „fent“.

Az angol „on” a magyarhoz hasonlóan vízszintes és függőleges felületre is vonatkozik: „on the table”, „on the wall”. – Das englische „on“ gilt wie das Ungarische für waagerechte und senkrechte Flächen: „on the table“, „on the wall“.

Az orosz „на” elöljárós esettel sok esetben a szuperesszívusznak felel meg: „на столе”, „на стене”. – Das russische „на“ mit dem Präpositiv entspricht in vielen Fällen dem Superessiv: „на столе“ – auf dem Tisch –, „на стене“ – an der Wand.

Wortschatz

  • felszín {fel·SZÍN} – oben·FARBE(Oberfläche)
  • felszíni helyviszony – Oberflächenbeziehung
  • szuperesszívusz – Superessiv
  • asztalon – auf dem Tisch
  • széken – auf dem Stuhl
  • földön – auf dem Boden
  • könyvön – auf dem Buch
  • tetőn – auf dem Dach
  • zongorán – auf dem Klavier
  • csészén – auf der Tasse
  • utcán – auf der Straße
  • falon – an der Wand
  • levélen – auf dem Brief
  • tavon – auf dem See
  • lovon – auf dem Pferd
  • kövön – auf dem Stein
  • füvön – auf dem Gras
  • kézen – an der Hand
  • hídon – auf der Brücke
  • tükrön – auf dem Spiegel
  • hidakon – auf den Brücken
  • kezemen – an meiner Hand
  • tetején – auf seinem Dach, oben auf
  • ezen – auf diesem
  • azokon – auf jenen
  • rajtam – auf mir
  • rajta – auf ihm, auf ihr
  • fenn – oben
  • lóg – hängt
  • fekszik – liegt
  • tőváltozat {tő·VÁLTOZAT} – Stamm·VARIANTE(Stammvariante)

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.Rá a felületre: -ra/-re – Auf die Fläche: -ra/-re (→ 4.7.2)

A „-ra/-re” rag azt a felületet nevezi meg, amelyre valami kerül. – Die Endung „-ra/-re“ nennt die Fläche, auf die etwas gelangt.

A „hová?” vagy „hova?” kérdésre felel; mindkét alak helyes. – Sie antwortet auf die Frage „hová?“ oder „hova?“ – wohin?; beide Formen sind richtig.

A könyvet az asztalra teszem. – Ich lege das Buch auf den Tisch.

A táskát a székre teszem. – Ich stelle die Tasche auf den Stuhl.

A mozgatott tárgy tárgyragot kap, a célfelület „-ra/-re” ragot: „könyvet” és „asztalra”. – Der bewegte Gegenstand erhält die Akkusativendung, die Zielfläche „-ra/-re“: „könyvet“ – das Buch – und „asztalra“ – auf den Tisch.

Az eset neve „szublatívusz”; a latin „sublatus” a „tollere” (felemel) ige alakja. – Der Fall heißt Sublativ, ungarisch „szublatívusz“; lateinisch „sublatus“ ist eine Form von „tollere“ – emporheben.

A rag mégsem jelent feltétlenül felfelé irányuló mozgást; csak az számít, hogy a felület a cél. – Die Endung bedeutet trotzdem nicht unbedingt eine Bewegung nach oben; entscheidend ist nur, dass die Fläche das Ziel ist.

A labda a tetőre esik. – Der Ball fällt auf das Dach.

Éva az erkélyre lép. – Éva tritt auf den Balkon.

A ragnak csak két alakja van: mély és vegyes hangrendű szavak után „-ra”, magas hangrendűek után „-re”. – Die Endung hat nur zwei Formen: nach hintervokalischen und gemischten Wörtern „-ra“, nach vordervokalischen „-re“.

„Ö”-s harmadik alak nincs: „földre”, „tetőre”, „szőnyegre”. – Eine dritte Form mit „ö“ gibt es nicht: „földre“ – auf den Boden –, „tetőre“ – auf das Dach –, „szőnyegre“ – auf den Teppich.

A rag kötőhangzó nélkül járul a tőhöz; a szóvégi rövid „a” és „e” megnyúlik: „utcára”, „tálcára”, „bögrére”. – Die Endung tritt ohne Bindevokal an den Stamm; kurzes „a“ und „e“ am Wortende werden lang: „utcára“ – auf die Straße –, „tálcára“ – auf das Tablett –, „bögrére“ – auf den Becher.

A „kanapé” „é”-re végződik, mégis „-ra” ragot kap, mert mély hangrendű: „kanapéra”. – „kanapé“ endet auf „é“, nimmt aber „-ra“, weil es hintervokalisch ist: „kanapéra“ – auf das Sofa.

Az „r” végű szavaknál két „r” kerül egymás mellé: „tükörre”, „karra”. – Bei Wörtern auf „r“ stehen zwei „r“ nebeneinander: „tükörre“ – auf den Spiegel –, „karra“ – auf den Arm.

A „tó”, „ló”, „kő”, „fű” a „-ra/-re” előtt alapalakban marad: „tóra”, „lóra”, „kőre”, „fűre” – de „tavon”, „lovon”; *„tavra” alak nincs. – „tó, ló, kő, fű“ bleiben vor „-ra/-re“ in der Grundform: „tóra“, „lóra“, „kőre“, „fűre“ – aber „tavon“, „lovon“; eine Form *„tavra“ gibt es nicht.

A fűre lépni tilos! – Betreten des Rasens verboten! – wörtlich: Auf das Gras zu treten ist verboten.

Függőleges felület is lehet cél; a német ilyenkor „an”-t mond. – Auch eine senkrechte Fläche kann Ziel sein; das Deutsche sagt dann „an“.

A képet a falra akasztom. – Ich hänge das Bild an die Wand.

Felírja a szót a táblára. – Er schreibt das Wort an die Tafel.

Ahol a német „legen”, „stellen” vagy „setzen” igét használja, a magyar többnyire a „tesz” vagy a „rak” igét; az akasztásra külön ige van: „akaszt”. – Wo das Deutsche „legen“, „stellen“ oder „setzen“ sagt, gebraucht das Ungarische meist „tesz“ oder „rak“; für das Aufhängen gibt es ein eigenes Verb: „akaszt“.

A poharat a polcra teszi. – Er stellt das Glas auf das Regalbrett.

A füzetet a könyvre teszem. – Ich lege das Heft auf das Buch.

„-ra/-re” mellett az „ül” ige azt jelenti, hogy valaki leül. – Mit „-ra/-re“ bedeutet „ül“ „sich setzen“.

A fiú a padra ül. – Der Junge setzt sich auf die Bank.

A madár a fára száll. – Der Vogel lässt sich auf dem Baum nieder.

Itt a német részes esetet használ, a magyar mégis célt: „fára”. – Hier steht im Deutschen der Dativ, im Ungarischen trotzdem das Ziel: „fára“.

A könyv az asztalon van. – A könyvet az asztalra teszem. – Das Buch liegt auf dem Tisch. – Ich lege das Buch auf den Tisch.

A német az „auf” után részes és tárgyesettel különbözteti meg a helyet és a célt, a magyar két különböző raggal. – Das Deutsche unterscheidet Ort und Ziel nach „auf“ durch Dativ und Akkusativ, das Ungarische durch zwei verschiedene Endungen.

A mutató névmás „z”-je hasonul a rag „r”-jéhez, és írásban is így jelenik meg: „erre”, „arra”; többes számban nem: „ezekre”, „azokra”. – Das „z“ des Demonstrativpronomens gleicht sich dem „r“ der Endung an, auch in der Schrift: „erre“, „arra“; in der Mehrzahl nicht: „ezekre“, „azokra“.

Erre az asztalra teszem a levelet. – Ich lege den Brief auf diesen Tisch.

Önállóan az „erre” és az „arra” irányt is jelent: „Erre gyere!” – Allein stehend bezeichnen „erre“ und „arra“ auch eine Richtung: „Erre gyere!“ – Komm hierher (in diese Richtung)!

A rag mindig a szó végén áll, a többes szám jele és a birtokos személyjel után: „polcokra”, „asztalomra”, „tálcádra”. – Die Endung steht immer am Wortende, nach Pluralzeichen und Possessivsuffix: „polcokra“ – auf die Regalbretter –, „asztalomra“ – auf meinen Tisch –, „tálcádra“ – auf dein Tablett.

Ha a cél egy tárgy része, a rész neve birtokos alakban áll, és ez kapja a ragot. – Ist das Ziel ein Teil eines Gegenstands, steht das Wort für den Teil in der Besitzform und erhält die Endung.

A macska a szekrény tetejére ugrik. – Die Katze springt oben auf den Schrank.

A gyerek az anyja ölére ül. – Das Kind setzt sich auf den Schoß seiner Mutter.

Semleges mondatban az igekötő az ige előtt áll: „Felteszem a dobozt a polcra.” – Im neutralen Satz steht das Verbalpräfix vor dem Verb: „Felteszem a dobozt a polcra.“ – Ich stelle die Schachtel auf das Regalbrett.

Ha a cél hangsúlyos, közvetlenül az ige elé kerül, az igekötő pedig az ige mögé. – Ist das Ziel betont, rückt es unmittelbar vor das Verb und das Präfix hinter das Verb.

A polcra teszem fel a dobozt. – Auf das Regalbrett stelle ich die Schachtel.

Ugyanez történik tagadás és kérdőszó után: „Nem teszem fel.”, „Hová teszi fel?” (→ 11.6). – Dasselbe geschieht nach Verneinung und Fragewort: „Nem teszem fel.“ – Ich stelle es nicht hinauf –, „Hová teszi fel?“ – Wohin stellt er es hinauf? (→ 11.6).

A „-ra/-re” névszó nélküli alakja a „rá”, régiesen „reá”; igekötőként is használatos: „rátesz”, „ráül”, „rálép”. – Die Form von „-ra/-re“ ohne Nomen ist „rá“ – darauf, auf ihn, sie, es –, veraltet „reá“; sie dient auch als Verbalpräfix: „rátesz“ – darauflegen –, „ráül“ – sich daraufsetzen –, „rálép“ – darauftreten.

Ott a szék, ráteszem a táskát. – Da ist der Stuhl, ich stelle die Tasche darauf.

A német, az orosz és a latin ugyanazon elöljárószó után esettel különbözteti meg a célt és a helyet: „на стол” – „на столе”, „in mensam” – „in mensa”. – Deutsch, Russisch und Latein trennen Ziel und Ort durch den Kasus nach derselben Präposition: „на стол“ – „на столе“, „in mensam“ – „in mensa“.

A francia és a spanyol a különbséget az igére bízza: „sur la table”, „sobre la mesa”. – Französisch und Spanisch überlassen den Unterschied dem Verb: „sur la table“, „sobre la mesa“.

Wortschatz

  • szublatívusz – Sublativ
  • asztalra – auf den Tisch
  • székre – auf den Stuhl
  • földre – auf den Boden
  • tetőre – auf das Dach
  • utcára – auf die Straße
  • bögrére – auf den Becher
  • kanapéra – auf das Sofa
  • tükörre – auf den Spiegel
  • tóra – auf den See
  • lóra – auf das Pferd
  • fűre – auf das Gras
  • falra – an die Wand
  • táblára – an die Tafel
  • fára – auf den Baum
  • tesz – legt, stellt, tut
  • rak – legt, stellt
  • akaszt – hängt (auf)
  • száll – fliegt, lässt sich nieder
  • erre – auf diesen; hierher
  • arra – auf jenen; dorthin
  • tetejére – oben auf
  • ölére – auf ihren / seinen Schoß
  • feltesz {fel·TESZ} – hinauf·LEGEN(stellt hinauf)
  • igekötő {ige·KÖTŐ} – Verb·BINDER(Verbalpräfix)
  • rá – darauf, auf ihn / sie / es
  • rátesz {rá·TESZ} – darauf·LEGEN(legt darauf)
  • tilos – verboten

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.Le a felületről: -ról/-ről – Von der Fläche: -ról/-ről (→ 4.7.3)

A „-ról/-ről” rag azt a felületet nevezi meg, amelyről valami eltávolodik. – Die Endung „-ról/-ről“ nennt die Fläche, von der sich etwas entfernt.

A „honnan?” kérdésre felel. – Sie antwortet auf die Frage „honnan?“ – woher?

A könyvet leveszem az asztalról. – Ich nehme das Buch vom Tisch.

A táskát leveszem a székről. – Ich nehme die Tasche vom Stuhl.

Az eset neve „delatívusz”, a latin „dēferre” (levisz, elvisz) igéből. – Der Fall heißt Delativ, ungarisch „delatívusz“, von lateinisch „dēferre“ – herabtragen, wegtragen.

Az igekötő és a rag két külön dolog: a „le-” az igéhez tartozik, a „-ról/-ről” a névszóhoz. – Verbalpräfix und Endung sind zwei verschiedene Dinge: „le-“ gehört zum Verb, „-ról/-ről“ zum Nomen.

A ragnak két alakja van, mindkettő hosszú magánhangzóval: mély hangrendű szavak után „-ról”, magas hangrendűek után „-ről”. – Die Endung hat zwei Formen, beide mit langem Vokal: nach hintervokalischen Wörtern „-ról“, nach vordervokalischen „-ről“.

Harmadik alak nincs, „ö” vagy „ő” után sem: „földről”, „tetőről”. – Eine dritte Form gibt es nicht, auch nicht nach „ö“ oder „ő“: „földről“ – vom Boden –, „tetőről“ – vom Dach.

A labda leesik a tetőről. – Der Ball fällt vom Dach herunter.

A rag kötőhangzó nélkül járul a tőhöz, a szóvégi „a” és „e” megnyúlik: „utcáról”, „bögréről”, „fáról”. – Die Endung tritt ohne Bindevokal an; „a“ und „e“ am Wortende werden lang: „utcáról“ – von der Straße –, „bögréről“ – vom Becher –, „fáról“ – vom Baum.

A tőváltakozó szavak alapalakban maradnak: „tóról”, „lóról”, „kőről”, „vízről”. – Wörter mit Stammwechsel bleiben in der Grundform: „tóról“ – vom See –, „lóról“ – vom Pferd –, „kőről“ – vom Stein –, „vízről“ – vom Wasser.

Az irányt az ige adja, nem a rag; a mozgás nem mindig lefelé irányul. – Die Richtung trägt das Verb, nicht die Endung; die Bewegung geht nicht immer nach unten.

A tollat felveszem a földről. – Ich hebe den Stift vom Boden auf.

A madár elrepül a fáról. – Der Vogel fliegt vom Baum weg.

A gyerekek a játszótérről jönnek. – Die Kinder kommen vom Spielplatz.

A lovas leesik a lóról. – Der Reiter fällt vom Pferd.

Függőleges felületről is „-ról/-ről” áll; a német ilyenkor „von”-t vagy „ab”-ot mond. – Auch von einer senkrechten Fläche steht „-ról/-ről“; das Deutsche sagt dann „von“ oder „ab“.

A képet leveszem a falról. – Ich nehme das Bild von der Wand.

A matricát leveszem az üvegről. – Ich ziehe den Aufkleber vom Glas ab.

Hang vagy tekintet is indulhat egy felületről: „az erkélyről kiabál”, „a tetőről látni a várost”. – Auch eine Stimme oder ein Blick kann von einer Fläche ausgehen: „az erkélyről kiabál“ – ruft vom Balkon aus –, „a tetőről látni a várost“ – vom Dach aus sieht man die Stadt.

Három rag felel a „honnan?” kérdésre, mind „l”-re végződik: „dobozból”, „dobozról”, „doboztól” (→ 4.6.3, 4.8.3). – Drei Endungen antworten auf die Frage „honnan?“, alle enden auf „l“: „dobozból“ – aus der Schachtel –, „dobozról“ – von der Schachtel (von ihrer Fläche) –, „doboztól“ – von der Schachtel weg (→ 4.6.3, 4.8.3).

A macska leugrik az ágyról. – A macska elmegy az ágytól. – Die Katze springt vom Bett. – Die Katze geht vom Bett weg.

A német „von” a második és a harmadik viszonyt is jelöli; a magyar mindig megkülönbözteti őket. – Das deutsche „von“ deckt die zweite und die dritte Beziehung ab; das Ungarische trennt sie stets.

A mutató névmás itt is hasonul: „erről”, „arról”, de „ezekről”, „azokról”. – Das Demonstrativpronomen gleicht sich auch hier an: „erről“, „arról“, aber „ezekről“, „azokról“.

Erről a polcról veszem le a vázát. – Von diesem Regalbrett nehme ich die Vase.

Az apa leveszi a kalapot a fejéről. – Der Vater nimmt den Hut von seinem Kopf.

Leveszem a gyűrűt az ujjamról. – Ich ziehe den Ring von meinem Finger.

A könyveket leveszem a polcaimról. – Ich nehme die Bücher von meinen Regalbrettern.

Lejövünk a hegy tetejéről. – Wir kommen vom Gipfel des Berges herunter.

Letörlöm a port az asztal széléről. – Ich wische den Staub vom Rand des Tisches.

A székről veszem le a táskát, nem az ágyról. – Vom Stuhl nehme ich die Tasche, nicht vom Bett.

Állandó kifejezésekben megmarad a felület képe: „kézről kézre”, „kívülről”, „felülről”, „alulról”. – Feste Wendungen bewahren das Bild der Fläche: „kézről kézre“ – von Hand zu Hand –, „kívülről“ – von außen; auswendig –, „felülről“ – von oben –, „alulról“ – von unten.

A verset kívülről tudja. – Er kann das Gedicht auswendig.

A „beszél valamiről” szerkezetben a rag már nem helyet, hanem témát jelöl (→ 4.7.8). – In „beszél valamiről“ – über etwas sprechen – bezeichnet die Endung keinen Ort mehr, sondern das Thema (→ 4.7.8).

A ragvégi „l” régi távolító elem; megvan a „-ból/-ből” és a „-tól/-től” ragban, valamint az „alól”, „mellől”, „mögül” névutóban is. – Das „l“ am Ende ist ein altes Element der Herkunft; es steckt auch in „-ból/-ből“ und „-tól/-től“ sowie in den Postpositionen „alól“ – unter … hervor –, „mellől“ – von neben – und „mögül“ – hinter … hervor.

Az orosz ugyanezt a három irányt különbözteti meg: „со стола”, „из города”, „от города”; a latin a „dē”, „ex” és „ab” elöljárószóval. – Das Russische unterscheidet dieselben drei Richtungen: „со стола“ – vom Tisch –, „из города“ – aus der Stadt –, „от города“ – von der Stadt weg; das Lateinische mit „dē“, „ex“ und „ab“.

Wortschatz

  • delatívusz – Delativ
  • asztalról – vom Tisch
  • székről – vom Stuhl
  • földről – vom Boden
  • tetőről – vom Dach
  • utcáról – von der Straße
  • bögréről – vom Becher
  • fáról – vom Baum
  • tóról – vom See
  • lóról – vom Pferd
  • falról – von der Wand
  • dobozból – aus der Schachtel
  • dobozról – von der Schachtel
  • doboztól – von der Schachtel weg
  • levesz {le·VESZ} – herab·NEHMEN(nimmt herunter)
  • felvesz {fel·VESZ} – hinauf·NEHMEN(hebt auf)
  • elrepül {el·REPÜL} – weg·FLIEGEN(fliegt weg)
  • erről – von diesem
  • arról – von jenem
  • fejéről – von seinem Kopf
  • ujjamról – von meinem Finger
  • polcaimról – von meinen Regalbrettern
  • tetejéről – von seiner Oberseite
  • széléről – von seinem Rand
  • kézről kézre – von Hand zu Hand
  • kívülről – von außen; auswendig
  • alól – unter … hervor
  • mögül – hinter … hervor

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Érintkezés, felület és nyílt tér – Kontakt, Fläche und offener Bereich (→ 4.7.4)

Hogy egy főnév a felszíni vagy a belső helyviszony ragjait kapja, azt a viszony dönti el, nem a térbeli helyzet. – Ob ein Nomen die Endungen der Oberflächen- oder der Innenbeziehung erhält, entscheidet die Beziehung, nicht die Lage im Raum.

A belső helyviszony ragjai: „-ban/-ben, -ba/-be, -ból/-ből” (→ 4.6). – Die Endungen der Innenbeziehung sind „-ban/-ben, -ba/-be, -ból/-ből“ (→ 4.6).

A felület lehet vízszintes, függőleges vagy csak elképzelt. – Die Fläche kann waagerecht, senkrecht oder nur gedacht sein.

Valaki kopog az ajtón. – Jemand klopft an die Tür.

Esőcseppek vannak az ablakon. – Am Fenster sind Regentropfen.

Ki van a képen? – Wer ist auf dem Bild?

A felhők az égen úsznak. – Die Wolken ziehen am Himmel.

A három irány minden felületen érvényes (irányhármasság): „a falra” – „a falon” – „a falról”. – Die drei Richtungen gelten an jeder Fläche (Richtungsdreiheit, „irányhármasság“): „a falra“ – an die Wand –, „a falon“ – an der Wand –, „a falról“ – von der Wand.

Az utca, a tér, az udvar, a piac, a mező és a strand nyílt terület; ezek is a felszíni ragokat kapják. – Straße, Platz, Hof, Markt, Feld und Freibad sind offene Bereiche; auch sie erhalten die Oberflächenendungen.

A turisták a téren állnak. – Die Touristen stehen auf dem Platz.

A gyerekek az udvaron játszanak. – Die Kinder spielen im Hof.

Anya a piacon vásárol. – Mutter kauft auf dem Markt ein.

Nyáron a strandon vagyunk. – Im Sommer sind wir im Freibad.

A juhok a mezőn legelnek. – Die Schafe grasen auf dem Feld.

Az „udvar” és az „utca” szláv eredetű szó; a „piac” egy észak-olasz nyelvjárásból került a magyarba, vö. „piazza”. – „udvar“ – Hof – und „utca“ – Straße – sind slawischer Herkunft; „piac“ – Markt – kam aus einem norditalienischen Dialekt ins Ungarische, vgl. „piazza“.

A kert, az erdő, a park és a temető szabad ég alatt van, mégis belső ragot kap. – Garten, Wald, Park und Friedhof liegen unter freiem Himmel und erhalten doch die Innenendung.

A nagymama a kertben dolgozik. – Die Großmutter arbeitet im Garten.

A gyerekek az erdőben sétálnak. – Die Kinder spazieren im Wald.

A nagyapa sírja a temetőben van. – Das Grab des Großvaters ist auf dem Friedhof.

Fordítva: a házon belül az emelet, a folyosó, a padlás és a földszint felszíni ragot kap, a pince belsőt. – Umgekehrt erhalten im Haus Stockwerk, Flur, Dachboden und Erdgeschoss die Oberflächenendung, der Keller die Innenendung.

Az irodám a harmadik emeleten van. – Mein Büro ist im dritten Stock.

A gyerekek a folyosón várnak. – Die Kinder warten auf dem Flur.

A régi bútorok a padláson vannak, a krumpli a pincében. – Die alten Möbel sind auf dem Dachboden, die Kartoffeln im Keller.

Kint és bent tehát nem szabály; a ragot az egyes szó szokásos használata határozza meg. – Draußen und drinnen sind also keine Regel; die Endung bestimmt der feste Gebrauch des einzelnen Wortes.

Az orosz sok ilyen szónál ugyanígy jár el: „на улице”, „на площади”, „на поле”. – Das Russische verfährt bei vielen dieser Wörter ebenso: „на улице“ – auf der Straße –, „на площади“ – auf dem Platz –, „на поле“ – auf dem Feld.

Ugyanaz a főnév kétféle viszonyt is kifejezhet: teret, amelybe valami belemerül, és felületet, amelyen valami van. – Dasselbe Nomen kann beide Beziehungen ausdrücken: einen Raum, in den etwas eintaucht, und eine Fläche, auf der sich etwas befindet.

A hal a tóban úszik, a vitorlás a tavon halad. – Der Fisch schwimmt im See, das Segelboot fährt auf dem See.

A gyerekek a hóban játszanak, a szánkó a havon csúszik. – Die Kinder spielen im Schnee, der Schlitten gleitet auf dem Schnee.

A kacsák a vízen úsznak, a gyerekek a vízben játszanak. – Die Enten schwimmen auf dem Wasser, die Kinder spielen im Wasser.

A táska a földön van, a krumpli a földben. – Die Tasche liegt auf dem Boden, die Kartoffeln sind in der Erde.

Így áll szemben „a tengeren” és „a tengerben”, „a jégen” és „a jégben” is. – So stehen sich auch „a tengeren“ – auf dem Meer – und „a tengerben“ – im Meer –, „a jégen“ – auf dem Eis – und „a jégben“ – im Eis – gegenüber.

A felszíni rag érintkezést feltételez. – Die Oberflächenendung setzt Berührung voraus.

A lámpa a plafonon lóg. – Die Lampe hängt an der Decke.

A lámpa az asztal fölött van. – Die Lampe ist über dem Tisch.

Érintkezés nélkül névutó áll: „fölött”, „alatt”, „mellett” (→ 5.2). – Ohne Berührung steht eine Postposition: „fölött“ – über –, „alatt“ – unter –, „mellett“ – neben (→ 5.2).

A felszíni rag tehát nem jelenti, hogy valami fent van: a plafonon lógó lámpa alul, a falon lévő kép oldalt érinti a felületet. – Die Oberflächenendung bedeutet also nicht „oben“: Die Lampe an der Decke berührt die Fläche von unten, das Bild an der Wand seitlich.

Ugyanaz a tárgy nézőponttól függően felület vagy tér lehet. – Derselbe Gegenstand kann je nach Sichtweise Fläche oder Raum sein.

A gyűrű a kezemen van, a kulcsot a kezemben tartom. – Der Ring ist an meiner Hand, den Schlüssel halte ich in meiner Hand.

Valaki kopog az ajtón, a kulcs az ajtóban van. – Jemand klopft an die Tür, der Schlüssel steckt in der Tür.

A csónak kimegy a tóra, a gyerek bemegy a tóba. – Das Boot fährt auf den See hinaus, das Kind geht in den See hinein.

A madár a fán ül; az angol itt „in the tree”-t mond. – Der Vogel sitzt auf dem Baum; das Englische sagt hier „in the tree“.

A hegyen egy vár áll, de a hegyekben nyaralunk. – Auf dem Berg steht eine Burg, aber wir machen in den Bergen Urlaub.

A felület egy részét birtokos alakú szó nevezi meg; a rag ehhez a szóhoz járul, nem az előtte álló főnévhez. – Einen Teil der Fläche nennt ein Wort in der Besitzform; die Endung tritt an dieses Wort, nicht an das Nomen davor.

Egy címke van az asztal alján. – An der Unterseite des Tisches ist ein Etikett.

A por a szekrény tetején van. – Der Staub liegt oben auf dem Schrank.

Olaj úszik a víz felszínén. – Öl schwimmt an der Wasseroberfläche.

A „tető” birtokos alakja „teteje” vagy „tetője”; a „teteje” a gyakoribb, és „felső rész”-t is jelent. – Zu „tető“ gibt es die Besitzformen „teteje“ und „tetője“; „teteje“ ist häufiger und bedeutet auch „oberer Teil“.

Áthaladáskor a főnév felszíni ragot kap, akkor is, ha egyébként belsőt. – Bei einer Durchquerung erhält das Nomen die Oberflächenendung, auch wenn es sonst die Innenendung nimmt.

A fák az erdőben nőnek, a turisták az erdőn keresztül mennek. – Die Bäume wachsen im Wald, die Touristen gehen durch den Wald.

A turisták átmennek a folyón. – Die Touristen überqueren den Fluss.

A lány kinéz az ablakon. – Das Mädchen schaut aus dem Fenster.

A vendég bejön az ajtón. – Der Gast kommt durch die Tür herein.

Ezt az alakot a „keresztül” és az „át” névutó, illetve az „át-” igekötő követeli meg: „a hídon át”, „átmegy a folyón”. – Diese Form verlangen die Postpositionen „keresztül“ – hindurch – und „át“ – hinüber – sowie das Verbalpräfix „át-“: „a hídon át“ – über die Brücke –, „átmegy a folyón“ – überquert den Fluss.

Wortschatz

  • belső helyviszony – Innenbeziehung
  • irányhármasság {irány·HÁRMASság} – Richtung·DREIER·heit(Richtungsdreiheit)
  • ajtón – an der Tür; durch die Tür
  • ablakon – am Fenster; aus dem Fenster
  • égen – am Himmel
  • téren – auf dem Platz
  • udvaron – im Hof
  • piacon – auf dem Markt
  • strandon – im Freibad
  • mezőn – auf dem Feld
  • kertben – im Garten
  • erdőben – im Wald
  • temetőben – auf dem Friedhof
  • emeleten – im Stock
  • folyosón – auf dem Flur
  • padláson – auf dem Dachboden
  • földszinten {föld·SZINT·en} – Erde·EBENE·auf(im Erdgeschoss)
  • pincében – im Keller
  • havon – auf dem Schnee
  • hóban – im Schnee
  • vízen – auf dem Wasser
  • tengeren – auf dem Meer
  • jégen – auf dem Eis
  • plafonon – an der Decke
  • fölött – über (Postposition)
  • alján – an der Unterseite
  • felszínén {fel·SZÍN·é·N} – oben·FARBE·sein·AUF(an der Oberfläche)
  • erdőn keresztül – durch den Wald
  • átmegy {át·MEGY} – hinüber·GEHEN(überquert)

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.Rendezvények és tevékenységek – Veranstaltungen und Tätigkeiten (→ 4.7.5)

A rendezvények – koncert, előadás, óra, vizsga – többnyire a felszíni ragokat kapják. – Veranstaltungen – Konzert, Vortrag, Unterrichtsstunde, Prüfung – erhalten meist die Oberflächenendungen.

Anna koncerten van. – Anna ist auf einem Konzert.

A diákok előadáson ülnek. – Die Studenten sitzen in einer Vorlesung.

Tegnap egy esküvőn voltunk. – Gestern waren wir auf einer Hochzeit.

A meccsen sok ember volt. – Beim Spiel waren viele Leute.

A rag itt a részvételt jelöli, nem térbeli felületet; hogy a teremben hol ül valaki, nem számít. – Die Endung bezeichnet hier die Teilnahme, keine räumliche Fläche; wo man im Saal sitzt, spielt keine Rolle.

A német a szótól függően „auf”, „bei” vagy „in” elöljárószóval fordít; a magyar rag mindig ugyanaz. – Das Deutsche übersetzt je nach Wort mit „auf“, „bei“ oder „in“; die ungarische Endung bleibt immer dieselbe.

Névelő nélkül valamilyen, általában vett rendezvényről van szó („koncerten van”), névelővel egy meghatározottról („a koncerten”). – Ohne Artikel ist irgendeine oder eine allgemein gemeinte Veranstaltung gemeint („koncerten van“ – ist auf einem Konzert), mit Artikel eine bestimmte („a koncerten“ – auf dem Konzert).

A cél és a kiindulópont ugyanabból a sorból való: „koncertre megy”, „koncertről jön”. – Ziel und Ausgangspunkt stammen aus derselben Reihe: „koncertre megy“ – geht zu einem Konzert –, „koncertről jön“ – kommt vom Konzert.

Szombaton esküvőre megyünk. – Am Samstag gehen wir auf eine Hochzeit.

A szurkolók a meccsről jönnek. – Die Fans kommen vom Spiel.

A tanulók a kirándulásról érkeznek. – Die Schüler treffen vom Ausflug ein.

A „jár” igével a célalak rendszeres részvételt jelent: „edzésre jár”, „tanfolyamra jár”. – Mit „jár“ bezeichnet die Zielform eine regelmäßige Teilnahme: „edzésre jár“ – geht regelmäßig zum Training –, „tanfolyamra jár“ – besucht einen Kurs.

Az „óra” órát, időtartamot és tanórát is jelent; tanóraként rendezvény: „órán van”. – „óra“ bedeutet Uhr, Stunde und Unterrichtsstunde; als Unterrichtsstunde ist es eine Veranstaltung: „órán van“ – ist im Unterricht.

A gyerek az iskolában van, de most nincs órán. – Das Kind ist in der Schule, aber jetzt nicht im Unterricht.

A lány vizsgára megy, a fiú a vizsgáról jön. – Das Mädchen geht zu einer Prüfung, der Junge kommt von der Prüfung.

Az „óra” összetételei is így viselkednek: „angolórán”, „tornaóráról”. – Die Zusammensetzungen mit „óra“ verhalten sich ebenso: „angolórán“ – in der Englischstunde –, „tornaóráról“ – aus der Turnstunde.

Ugyanígy: „értekezleten”, „megbeszélésre”, „kiránduláson”, „kiállításon”, „versenyen”, „gyűlésről”. – Ebenso: „értekezleten“ – in einer Sitzung –, „megbeszélésre“ – zu einer Besprechung –, „kiránduláson“ – auf einem Ausflug –, „kiállításon“ – in einer Ausstellung –, „versenyen“ – beim Wettbewerb –, „gyűlésről“ – von der Versammlung.

A tanár értekezleten van. – Der Lehrer ist in einer Sitzung.

Az étkezések, az ünnepek és a szabadság is rendezvényként viselkednek: „ebéden van”, „vacsorára hív”, „szabadságon van”. – Auch Mahlzeiten, Feste und der Urlaub verhalten sich wie Veranstaltungen: „ebéden van“ – ist beim Mittagessen –, „vacsorára hív“ – lädt zum Abendessen ein –, „szabadságon van“ – ist im Urlaub.

A születésnapomra sok barát jön. – Zu meinem Geburtstag kommen viele Freunde.

Holnap jövök vissza a szabadságomról. – Morgen komme ich aus meinem Urlaub zurück.

Hogy egy rendezvény neve felszíni ragot kap-e, nem következik a jelentéséből; a hármas sor a szóhoz tartozik. – Ob der Name einer Veranstaltung die Oberflächenendung nimmt, folgt nicht aus seiner Bedeutung; die Dreierreihe gehört zum Wort.

Az épület belső ragot kap, a benne zajló esemény felszínit: „színházban” – „előadáson”. – Das Gebäude erhält die Innenendung, das Ereignis darin die Oberflächenendung: „színházban“ – im Theater –, „előadáson“ – bei der Aufführung.

A múzeumban új kiállítás van; a kiállításon régi térképek láthatók. – Im Museum gibt es eine neue Ausstellung; in der Ausstellung sind alte Landkarten zu sehen.

A nagymama a templomban van; a misén sokan vannak. – Die Großmutter ist in der Kirche; bei der Messe sind viele Leute.

Általános szabály ez sem: a „mozi” épületet és előadást is jelent, és belső ragos marad: „moziba megy”. – Eine allgemeine Regel ist auch das nicht: „mozi“ bezeichnet Gebäude und Vorstellung und bleibt bei der Innenendung: „moziba megy“ – geht ins Kino.

Az órán figyelünk, a szünetben beszélgetünk. – Im Unterricht passen wir auf, in der Pause unterhalten wir uns.

Egyes intézményeknél a funkció áll előtérben; ezek szokás szerint felszíni ragot kapnak (→ 4.6.5). – Bei manchen Einrichtungen steht die Funktion im Vordergrund; sie nehmen gewohnheitsmäßig die Oberflächenendung (→ 4.6.5).

A bátyám az egyetemen tanul. – Mein älterer Bruder studiert an der Universität.

A postára megyek egy csomagért. – Ich gehe wegen eines Pakets zur Post.

A munka állandó szerkezetekben belső ragos: „munkába megy”, „munkából jön”, „munkában van”. – Die Arbeit steht in festen Mustern mit der Innenendung: „munkába megy“ – geht zur Arbeit –, „munkából jön“ – kommt von der Arbeit –, „munkában van“ – ist bei der Arbeit.

A „dolgozik” ige mellett a felszíni rag a munka tárgyát jelöli. – Bei „dolgozik“ – arbeitet – bezeichnet die Oberflächenendung den Gegenstand der Arbeit.

Az író egy új regényen dolgozik. – Der Schriftsteller arbeitet an einem neuen Roman.

A „készül” ige mellett a „-ra/-re” azt jelöli, amire valaki felkészül. – Bei „készül“ bezeichnet „-ra/-re“, worauf man sich vorbereitet.

A diák a vizsgára készül. – Der Student bereitet sich auf die Prüfung vor.

Így a „munka” szó négy alakja négy különböző szerkezetet alkot: „munkába megy”, „munkában van”, „munkán dolgozik”, „munkára készül”. – So hat „munka“ in vier Formen vier Bedeutungen: „munkába megy“ – geht zur Arbeit –, „munkában van“ – ist bei der Arbeit –, „munkán dolgozik“ – arbeitet an einem Werk –, „munkára készül“ – bereitet sich auf die Arbeit vor.

A „részt vesz” mellett a rendezvény neve szokásos alakjában áll, a tevékenység neve belső raggal. – „részt vesz“ – nimmt teil – übernimmt bei Veranstaltungen deren gewohnte Form; bei Tätigkeiten steht die Innenendung.

Anna részt vesz a konferencián. – Anna nimmt an der Konferenz teil.

Anna részt vesz a munkában. – Anna beteiligt sich an der Arbeit.

A „részt vesz” ugyanúgy épül, mint a német „teilnehmen”: „rész” és „vesz”. – „részt vesz“ ist gebaut wie das deutsche „teilnehmen“: „rész“ – Teil – und „vesz“ – nimmt.

Az orosz a rendezvényeknél szintén a felület elöljárószavát használja: „на концерте”, „на уроке”, „на экзамене”; a színháznál és a mozinál „в”-t. – Auch das Russische setzt bei Veranstaltungen die Präposition der Fläche: „на концерте“ – auf dem Konzert –, „на уроке“ – im Unterricht –, „на экзамене“ – in der Prüfung –; bei Theater und Kino „в“.

A munkánál fordított a helyzet: oroszul „на работе”, magyarul „munkában”. – Bei der Arbeit kehrt sich das Verhältnis um: russisch „на работе“, ungarisch „munkában“.

Wortschatz

  • koncerten – auf einem Konzert
  • koncertre – zu einem Konzert
  • koncertről – von einem Konzert
  • előadás {elő·ADás} – vor·GEBEN·ung(Vortrag, Vorlesung)
  • előadáson – in einer Vorlesung
  • esküvőn – auf einer Hochzeit
  • meccsen – beim Spiel
  • edzésre – zum Training
  • tanfolyamra – zu einem Kurs
  • órán – im Unterricht
  • vizsgán – in einer Prüfung
  • vizsgára – zu einer Prüfung
  • értekezleten – in einer Sitzung
  • megbeszélés {meg·BESZÉLés} – be·SPRECHEN·ung(Besprechung)
  • kirándulás {ki·RÁNDULás} – hinaus·ZUCKEN·ung(Ausflug)
  • kiállítás {ki·ÁLLÍTás} – aus·STELLEN·ung(Ausstellung)
  • ebéden – beim Mittagessen
  • vacsorára – zum Abendessen
  • szabadságon – im Urlaub
  • színház {szín·HÁZ} – Bühne·HAUS(Theater)
  • moziba – ins Kino
  • misén – bei der Messe
  • szünetben – in der Pause
  • egyetemen – an der Universität
  • postára – zur Post
  • munkába – zur Arbeit
  • munkában – bei der Arbeit
  • regényen – an einem Roman
  • részt vesz – nimmt teil

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Járművek és kommunikációs eszközök – Verkehrsmittel und Kommunikationsmedien (→ 4.7.6)

A vonat, a busz, a villamos, a metró, a hajó, a repülőgép és a kerékpár a felszíni ragokat kapja. – Zug, Bus, Straßenbahn, U-Bahn, Schiff, Flugzeug und Fahrrad erhalten die Oberflächenendungen.

A vonaton olvasok. – Ich lese im Zug.

A buszon sok utas van. – Im Bus sind viele Fahrgäste.

A gyerek a villamoson ül. – Das Kind sitzt in der Straßenbahn.

A turisták a hajón fényképeznek. – Die Touristen fotografieren auf dem Schiff.

A repülőgépen alszunk. – Wir schlafen im Flugzeug.

Ez nyelvi szokás, és nem mond semmit a jármű felépítéséről. – Das ist ein fester Sprachgebrauch und sagt nichts über die Bauart des Fahrzeugs.

Felszálláskor „-ra/-re”, leszálláskor „-ról/-ről” áll; az igék „felszáll” és „leszáll”. – Beim Einsteigen steht „-ra/-re“, beim Aussteigen „-ról/-ről“; die Verben sind „felszáll“ – einsteigen – und „leszáll“ – aussteigen.

Felszállunk a buszra. – Wir steigen in den Bus ein.

A férfi leszáll a vonatról. – Der Mann steigt aus dem Zug aus.

Tagadás vagy hangsúlyos mondatrész után az igekötő az ige mögé kerül: „Nem szállunk fel a buszra.” – Nach Verneinung oder einem betonten Satzglied tritt das Präfix hinter das Verb: „Nem szállunk fel a buszra.“ – Wir steigen nicht in den Bus ein.

Az alapige, a „száll” jelentése „repül; leereszkedik”. – Das Grundverb „száll“ bedeutet „fliegen; sich niederlassen“.

A telefon és az internet szintén felszíni ragot kap. – Auch Telefon und Internet erhalten die Oberflächenendung.

A nő telefonon beszél. – Die Frau spricht am Telefon.

Az interneten keresek egy címet. – Ich suche im Internet eine Adresse.

A fényképet feltöltöm az internetre, a képet letöltöm az internetről. – Das Foto lade ich ins Internet hoch, das Bild lade ich aus dem Internet herunter.

A rádió és a televízió mint közvetítő eszköz viszont belső ragot kap: „rádióban”, „tévében”. – Radio und Fernsehen als Medium erhalten dagegen die Innenendung: „rádióban“ – im Radio –, „tévében“ – im Fernsehen.

A hírt a rádióban hallottam. – Ich habe die Nachricht im Radio gehört.

Ugyanennek a szónak a felszíni alakja a készüléket mint felületet jelöli: „A kulcs a rádión van.” – Die Oberflächenform desselben Wortes bezeichnet das Gerät als Fläche: „A kulcs a rádión van.“ – Der Schlüssel liegt auf dem Radio.

Az újságban olvastam; a képernyőn egy térkép látszik. – Ich habe es in der Zeitung gelesen; auf dem Bildschirm ist eine Karte zu sehen.

A hely és az eszköz két különböző kérdés: a „vonaton” a „hol?”, a „vonattal” a „mivel?” kérdésre felel. – Ort und Mittel sind zwei verschiedene Fragen: „vonaton“ – im Zug – antwortet auf „hol?“, „vonattal“ – mit dem Zug – auf „mivel?“ – womit?

Vonattal utazom Szegedre. – Ich reise mit dem Zug nach Szeged.

A „-val/-vel” rag nem tartozik a felszíni ragok közé (→ 4.10.4). – Die Endung „-val/-vel“ gehört nicht zu den Oberflächenendungen (→ 4.10.4).

Telefonáláskor a csatorna „-on”, a beszélgetőtárs „-val/-vel” ragot kap. – Beim Telefonieren erhält der Kanal „-on“, der Gesprächspartner „-val/-vel“.

Anna telefonon beszél az anyjával. – Anna spricht am Telefon mit ihrer Mutter.

Az autó, a taxi és a lift zárt belső tér, ezért belső ragot kap. – Auto, Taxi und Aufzug sind geschlossene Innenräume und erhalten deshalb die Innenendung.

Az autóban várok. – Ich warte im Auto.

A gyerek beszáll az autóba, a nő kiszáll a taxiból. – Das Kind steigt ins Auto ein, die Frau steigt aus dem Taxi aus.

A liftben ketten állnak. – Im Aufzug stehen zwei Personen.

Az igék is változnak: a „fel-” és a „le-” helyett „be-” és „ki-” áll. – Auch die Verben wechseln: Statt „fel-“ und „le-“ stehen „be-“ – hinein – und „ki-“ – hinaus.

A megoszlás nem a mérettől függ: a nagy busz is „buszon”, a kis autó is „autóban”. – Die Verteilung hängt nicht von der Größe ab: Auch ein großer Bus heißt „buszon“, auch ein kleines Auto „autóban“.

Ha valóban a felületről van szó, az „autón” is helyes: „A macska az autón alszik.” – Ist wirklich die Fläche gemeint, ist auch „autón“ richtig: „A macska az autón alszik.“ – Die Katze schläft auf dem Auto.

Üdvözöljük a fedélzeten! – Willkommen an Bord!

A „fedélzet” a „fedél” szóból képzett, ahogy a német „Deck” a „decken” igéhez tartozik. – „fedélzet“ – Deck – ist von „fedél“ – Deckel – abgeleitet, so wie das deutsche „Deck“ zu „decken“ gehört.

Helyhatározó nélkül a repülőgépnél a „felszáll” és a „leszáll” alapjelentése tér vissza. – Ohne Ortsangabe bekommen „felszáll“ und „leszáll“ beim Flugzeug ihren Grundsinn zurück.

A gép tíz órakor felszáll, és pontosan leszáll. – Die Maschine startet um zehn Uhr und landet pünktlich.

A lovaglásnál is így van: „lovon ül”, „lóra ül”, „lóról leszáll”. – Beim Reiten ebenso: „lovon ül“ – sitzt auf dem Pferd –, „lóra ül“ – steigt aufs Pferd –, „lóról leszáll“ – steigt vom Pferd ab.

Az angol szinte ugyanígy osztja fel a járműveket: „on the train”, „on the bus”, de „in the car”. – Das Englische teilt die Fahrzeuge fast genauso ein: „on the train“, „on the bus“, aber „in the car“.

A „get on/get off” a „felszáll/leszáll”, a „get in/get out” a „beszáll/kiszáll” párnak felel meg. – „get on/get off“ entspricht „felszáll/leszáll“, „get in/get out“ „beszáll/kiszáll“.

A rádiónál a két nyelv eltér: „on the radio”, de „rádióban”. – Beim Radio gehen die beiden Sprachen auseinander: „on the radio“, aber „rádióban“.

Wortschatz

  • vonaton – im Zug
  • buszon – im Bus
  • villamoson – in der Straßenbahn
  • metrón – in der U-Bahn
  • hajón – auf dem Schiff
  • repülőgépen {repülő·GÉP·en} – fliegend·MASCHINE·auf(im Flugzeug)
  • kerékpár {kerék·PÁR} – Rad·PAAR(Fahrrad)
  • felszáll {fel·SZÁLL} – hinauf·FLIEGEN(steigt ein; startet)
  • leszáll {le·SZÁLL} – hinab·FLIEGEN(steigt aus; landet)
  • beszáll {be·SZÁLL} – hinein·FLIEGEN(steigt ein (ins Auto))
  • kiszáll {ki·SZÁLL} – hinaus·FLIEGEN(steigt aus (aus dem Auto))
  • buszra – in den Bus
  • vonatról – aus dem Zug
  • telefonon – am Telefon
  • interneten – im Internet
  • internetre – ins Internet
  • feltölt {fel·TÖLT} – hinauf·FÜLLEN(lädt hoch)
  • letölt {le·TÖLT} – hinab·FÜLLEN(lädt herunter)
  • rádióban – im Radio
  • rádión – auf dem Radio
  • tévében – im Fernsehen
  • képernyőn {kép·ERNYŐ·n} – Bild·SCHIRM·auf(auf dem Bildschirm)
  • vonattal – mit dem Zug
  • autóban – im Auto
  • taxiból – aus dem Taxi
  • liftben – im Aufzug
  • fedélzeten {fedélZET·en} – Deckel·UNG·auf(an Bord)

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Hely- és országnevek felszíni raggal – Orts- und Ländernamen mit äußerer Ortsbeziehung (→ 4.7.7)

A legtöbb magyar városnév és az ország neve is a felszíni ragokat kapja. – Die meisten ungarischen Städtenamen und auch der Name des Landes erhalten die Oberflächenendungen.

Budapesten lakom. – Ich wohne in Budapest.

Holnap Budapestre utazom. – Morgen reise ich nach Budapest.

A busz Budapestről indul. – Der Bus fährt von Budapest ab.

A német ugyanezt „in – nach – aus” elöljárószóval fejezi ki, a magyar csak a raggal; a városnév névelő nélkül áll. – Das Deutsche drückt dasselbe mit „in – nach – aus“ aus, das Ungarische nur mit der Endung; der Städtename steht ohne Artikel.

Ugyanígy: „Pesten”, „Budán”, „Óbudán”. – Ebenso: „Pesten“ – in Pest –, „Budán“ – in Buda –, „Óbudán“ – in Óbuda.

A tanár Szegeden dolgozik. – Der Lehrer arbeitet in Szeged.

Miskolcra utazunk. – Wir reisen nach Miskolc.

A barátom Pécsről jön. – Mein Freund kommt aus Pécs.

A hangrend csak a rag magánhangzóját dönti el, azt nem, hogy felszíni vagy belső rag áll. – Die Vokalharmonie entscheidet nur über den Vokal der Endung, nicht darüber, ob die Oberflächen- oder die Innenendung steht.

Ugyanígy: „Kecskeméten”, „Szolnokon”, „Vácon”, „Székesfehérváron”, „Szombathelyen”. – Ebenso: „Kecskeméten“, „Szolnokon“, „Vácon“ – in Waitzen –, „Székesfehérváron“ – in Stuhlweißenburg –, „Szombathelyen“ – in Steinamanger.

Az „a”-ra vagy „e”-re végződő nevekben a magánhangzó megnyúlik: „Nyíregyházán”, „Szentendrére”; más magánhangzó után „-n” áll: „Gödöllőn”. – In Namen auf „a“ oder „e“ wird der Vokal lang: „Nyíregyházán“ – in Nyíregyháza –, „Szentendrére“ – nach Szentendre –; nach anderen Vokalen steht „-n“: „Gödöllőn“ – in Gödöllő.

Az ország neve is felszíni ragos: „Magyarországon”, „Magyarországra”, „Magyarországról”. – Auch der Name des Landes nimmt die Oberflächenendungen: „Magyarországon“ – in Ungarn –, „Magyarországra“ – nach Ungarn –, „Magyarországról“ – aus Ungarn.

Ez egyetlen név sajátossága; a többi ország szinte mind belső ragot kap, akkor is, ha szintén az „ország” szóval alakult. – Das ist eine Besonderheit dieses einen Namens; fast alle anderen Länder erhalten die Innenendung, auch wenn sie ebenfalls mit „ország“ – Land – gebildet sind.

Németországban élünk. – Wir leben in Deutschland.

Anna Ausztriába utazik. – Anna reist nach Österreich.

A vendég Franciaországból jön. – Der Gast kommt aus Frankreich.

Tartózkodást jelentő igékkel a „hol?” alak áll, mozgást jelentőkkel a cél- vagy a kiindulóalak. – Bei Verben des Aufenthalts steht die Ortsform, bei Verben der Bewegung die Ziel- oder Herkunftsform.

Az „érkezik” a célalakkal áll ott is, ahol a német „in”-t mond. – „érkezik“ – kommt an – steht mit der Zielform auch dort, wo das Deutsche „in“ sagt.

A busz Szegedre érkezik. – Der Bus kommt in Szeged an.

Anna Budapestről Pécsre utazik. – Anna reist von Budapest nach Pécs.

Péter Pécsről Németországba költözik. – Péter zieht von Pécs nach Deutschland.

Nem minden magyar város felszíni ragos: „Győrben”, „Debrecenben”, „Egerben”, „Sopronban”, „Veszprémben”, „Esztergomban”. – Nicht alle ungarischen Städte nehmen die Oberflächenendung: „Győrben“ – in Győr (Raab) –, „Debrecenben“, „Egerben“ – in Eger (Erlau) –, „Sopronban“ – in Sopron (Ödenburg) –, „Veszprémben“, „Esztergomban“ – in Esztergom (Gran).

A diák Debrecenből érkezik. – Der Student trifft aus Debrecen ein.

Egerbe utazunk. – Wir reisen nach Eger.

A választás nem a város méretétől vagy jelentőségétől függ: Szeged és Debrecen egyaránt nagy alföldi város, mégis más sorba tartozik. – Die Wahl hängt nicht von Größe oder Bedeutung der Stadt ab: Szeged und Debrecen sind beide große Städte der Tiefebene und gehören doch in verschiedene Reihen.

Sok „n”, „ny”, „m” vagy „i” végű név belső ragos, de ez nem szabály; a megoszlásra nincs általánosan elfogadott magyarázat. – Viele Namen auf „n“, „ny“, „m“ oder „i“ nehmen die Innenendung, doch ist das keine Regel; für die Verteilung gibt es keine allgemein anerkannte Erklärung.

Néhány városnévnek a „hol?” kérdésre a régi „-tt” helyraggal is van alakja (→ 4.5.10). – Einige Städtenamen haben auf die Frage „hol?“ auch eine Form mit der alten Ortsendung „-tt“ (→ 4.5.10).

A nővérem Pécsett tanul – vagy: Pécsen tanul. – Meine ältere Schwester studiert in Pécs.

Ugyanígy: „Győrött” a „Győrben”, „Vácott” a „Vácon”, „Kolozsvárt” a „Kolozsváron” mellett. – Ebenso: „Győrött“ neben „Győrben“, „Vácott“ neben „Vácon“, „Kolozsvárt“ neben „Kolozsváron“ – in Klausenburg.

A cél- és a kiindulóalak mindig a név szabályos sorából való: „Pécsre”, „Győrbe”. – Ziel- und Herkunftsform stammen immer aus der regelmäßigen Reihe des Namens: „Pécsre“ – nach Pécs –, „Győrbe“ – nach Győr.

Pécsett születtem, de most Győrben élek. – Ich bin in Pécs geboren, lebe aber jetzt in Győr.

A vízneveknek névelőjük van: „a Balaton”, „a Duna”, „a Tisza”. – Gewässernamen haben einen Artikel: „a Balaton“, „a Duna“ – die Donau –, „a Tisza“ – die Theiß.

Júliusban a Balatonon nyaralunk. – Im Juli machen wir am Balaton Urlaub.

A gyerekek a Balatonban úsznak. – Die Kinder schwimmen im Balaton.

A „Balatonon” a vízfelületet és a tó körüli üdülővidéket is jelenti, a „Balatonban” magát a vizet. – „a Balatonon“ bezeichnet die Wasserfläche und auch die Ferienregion rund um den See, „a Balatonban“ das Wasser selbst.

A hajó a Dunán úszik; nyáron a Dunában fürdünk. – Das Schiff fährt auf der Donau; im Sommer baden wir in der Donau.

A hegységek belső ragot kapnak: „a Mátrában”, „a Bükkben”, „az Alpokban”. – Gebirge erhalten die Innenendung: „a Mátrában“ – in der Mátra –, „a Bükkben“ – im Bükk –, „az Alpokban“ – in den Alpen.

A tájneveknél ismét a név dönt: „az Alföldön”, „a Dunántúlon”, „a Hortobágyon”, de „Erdélyben”. – Bei Landschaftsnamen entscheidet wieder der Name: „az Alföldön“ – in der Großen Tiefebene –, „a Dunántúlon“ – in Transdanubien –, „a Hortobágyon“ – in der Hortobágy –, aber „Erdélyben“ – in Siebenbürgen.

A kiindulóalak csak azt mondja meg, honnan indul a mozgás: a „Németországból jön” nem jelenti, hogy a vendég német. – Die Herkunftsform sagt nur, wo die Bewegung beginnt: „Németországból jön“ – kommt aus Deutschland – heißt nicht, dass der Gast Deutscher ist.

A helyhez tartozást az „-i” képzős melléknév fejezi ki. – Die Zugehörigkeit zu einem Ort drückt das Adjektiv auf „-i“ aus.

Budapesti vagyok. – Ich bin Budapester.

Ezek a melléknevek kisbetűsek, és a név sorától függetlenül képződnek: „szegedi”, „győri”, „debreceni”, „magyarországi”. – Diese Adjektive werden kleingeschrieben und unabhängig von der Reihe des Namens gebildet: „szegedi“, „győri“, „debreceni“, „magyarországi“.

Péter német, de Magyarországon él. – Péter ist Deutscher, lebt aber in Ungarn.

A magyar nyelvterületen kívüli városok belső ragot kapnak: „Bécsben”, „Berlinben”, „Párizsban”, „Moszkvában”. – Städte außerhalb des ungarischen Sprachgebiets erhalten die Innenendung: „Bécsben“ – in Wien –, „Berlinben“, „Párizsban“ – in Paris –, „Moszkvában“ – in Moskau.

A határon túli, magyar hagyományú városok megőrzik megszokott sorukat: „Kolozsváron”, „Kassán”, „Szabadkán”, „Nagyváradon”, de „Pozsonyban”. – Städte mit ungarischer Tradition jenseits der Grenze behalten ihre überlieferte Reihe: „Kolozsváron“ – in Klausenburg –, „Kassán“ – in Kaschau –, „Szabadkán“ – in Subotica –, „Nagyváradon“ – in Großwardein –, aber „Pozsonyban“ – in Pressburg.

A szigeteknél gyakori a felszíni rag: „Krétán”, „Izlandon”; az államként felfogott Japánnál belső: „Japánban”. – Bei Inseln ist die Oberflächenendung häufig: „Krétán“ – auf Kreta –, „Izlandon“ – auf Island –; beim als Staat aufgefassten Japan steht die Innenendung: „Japánban“.

A latin a városneveknél elöljárószó nélkül, puszta esettel élt: „Romae”, „Romam”, „Romā”; az országoknál „in Italia”. – Das Lateinische setzte bei Städtenamen keine Präposition, nur den Kasus: „Romae“ – in Rom –, „Romam“ – nach Rom –, „Romā“ – aus Rom –; bei Ländern „in Italia“.

Az orosz egyes területeknél és szigeteknél „на”-t használ: „на Кубе”, „на Урале”; a német is „auf Kreta”-t mond. – Das Russische setzt bei manchen Gebieten und Inseln „на“: „на Кубе“ – auf Kuba –, „на Урале“ – im Ural –; auch das Deutsche sagt „auf Kreta“.

Wortschatz

  • Budapesten – in Budapest
  • Budapestre – nach Budapest
  • Budapestről – aus Budapest
  • Budán – in Buda
  • Szegeden – in Szeged
  • Miskolcon – in Miskolc
  • Pécsről – aus Pécs
  • Nyíregyházán – in Nyíregyháza
  • Magyarország {Magyar·ORSZÁG} – Ungar·LAND(Ungarn)
  • Magyarországon – in Ungarn
  • Németország {Német·ORSZÁG} – Deutscher·LAND(Deutschland)
  • Németországban – in Deutschland
  • Ausztriába – nach Österreich
  • Győrben – in Győr
  • Debrecenből – aus Debrecen
  • Egerbe – nach Eger
  • Pécsett – in Pécs
  • Győrött – in Győr
  • Kolozsvárt – in Klausenburg
  • a Balatonon – am Balaton, auf dem Balaton
  • a Balatonban – im Balaton
  • a Dunán – auf der Donau
  • a Mátrában – in der Mátra
  • Alföldön {Al·FÖLD·ön} – unten·LAND·auf(in der Tiefebene)
  • Erdélyben – in Siebenbürgen
  • budapesti – Budapester
  • Bécsben – in Wien
  • Kassán – in Kaschau
  • Krétán – auf Kreta
  • érkezik – kommt an, trifft ein
  • költözik – zieht um
  • helynév {hely·NÉV} – Ort·NAME(Ortsname)

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Átvitt jelentés és vonzat – Übertragene Bedeutungen und Rektion (→ 4.7.8)

Térbeli jelentés nélkül a felszíni ragoknak állandó feladatuk van az időhatározókban és bizonyos szavak bővítményeként. – Ohne räumliche Bedeutung haben die Oberflächenendungen feste Aufgaben bei Zeitangaben und als Ergänzung bestimmter Wörter.

A hét napjai időpontként „-n/-on/-en/-ön” ragot kapnak. – Die Wochentage erhalten als Zeitpunkt „-n/-on/-en/-ön“.

Hétfőn nem dolgozom. – Am Montag arbeite ich nicht.

Kedden érkezik a csomag. – Am Dienstag kommt das Paket an.

Szerdán találkozunk. – Am Mittwoch treffen wir uns.

Csütörtökön otthon maradok. – Am Donnerstag bleibe ich zu Hause.

Pénteken moziba megyünk. – Am Freitag gehen wir ins Kino.

Szombaton kirándulunk. – Am Samstag machen wir einen Ausflug.

Csak a „vasárnap” áll rendszerint rag nélkül: „Vasárnap pihenünk.” – Nur „vasárnap“ – Sonntag – steht gewöhnlich ohne Endung: „Vasárnap pihenünk.“ – Am Sonntag ruhen wir uns aus.

A „hét” is így áll: „a jövő héten”, „ezen a héten”. – Auch „hét“ – Woche – steht so: „a jövő héten“ – nächste Woche –, „ezen a héten“ – diese Woche.

A „hétfő” a hét „feje”, a „kedd” a „két” szóhoz tartozik, a „vasárnap” a „vásár” és a „nap” szóból áll; a „szerda”, a „csütörtök” és a „péntek” szláv eredetű. – „hétfő“ ist der „Kopf“ der Woche, „kedd“ gehört zu „két“ – zwei –, „vasárnap“ besteht aus „vásár“ – Markt – und „nap“ – Tag –; „szerda“, „csütörtök“ und „péntek“ sind slawischer Herkunft.

A „-ra/-re” határidőt, áthelyezett időpontot vagy alkalmat jelöl. – „-ra/-re“ bezeichnet eine Frist, einen verlegten Termin oder einen Anlass.

A találkozót péntekre tesszük. – Wir legen das Treffen auf Freitag.

Öt órára hazaérek. – Bis fünf Uhr bin ich zu Hause.

Karácsonyra könyvet kapok. – Zu Weihnachten bekomme ich ein Buch.

Sok ige és melléknév meghatározott ragot követel; ezt a magyar nyelvtan vonzatnak nevezi. – Viele Verben und Adjektive verlangen eine bestimmte Endung; die ungarische Grammatik nennt das „vonzat“ – Rektion, von lateinisch „regere“ – lenken.

A „vonzat” a „vonz” (húz) igéből képzett: az ige magához „vonzza” a ragot. – „vonzat“ ist von „vonz“ – ziehen – abgeleitet: Das Verb „zieht“ die Endung an sich.

Mivel a rag itt már nem helyet jelöl, átvitt jelentésről beszélünk. – Da die Endung hier keinen Ort mehr bezeichnet, spricht man von übertragener Bedeutung, „átvitt jelentés“.

A szótárak a vonzatot a „valami” és a „valaki” szóval adják meg: „beszél valamiről”, „gondol valamire”. – Wörterbücher geben die Rektion mit „valami“ – etwas – und „valaki“ – jemand – an: „beszél valamiről“, „gondol valamire“.

A beszéd és a tudás igéi a témát „-ról/-ről” raggal jelölik. – Die Verben des Sprechens und Wissens bezeichnen das Thema mit „-ról/-ről“.

A tanár a magyar nyelvről beszél. – Der Lehrer spricht über die ungarische Sprache.

Erről a filmről sokat hallottam. – Von diesem Film habe ich viel gehört.

A könyv a magyar történelemről szól. – Das Buch handelt von der ungarischen Geschichte.

A „gondol” ige mellett „-ra/-re” áll. – Bei „gondol“ – denken – steht „-ra/-re“.

Mindig a családra gondolok. – Ich denke immer an die Familie.

A kérdőszó ugyanazt a ragot kapja: „Miről beszél?”, „Mire gondolsz?” – Das Fragewort erhält dieselbe Endung: „Miről beszél?“ – Worüber spricht er? –, „Mire gondolsz?“ – Woran denkst du?

A buszra várok. – Ich warte auf den Bus.

A „szükség” szóval alkotott szerkezetben a személy birtokosként áll, a szükséges dolog „-ra/-re” ragot kap. – In der Wendung mit „szükség“ – Bedarf – steht die Person als Besitzer, die benötigte Sache erhält „-ra/-re“.

Szükségem van egy tollra. – Ich brauche einen Stift.

Szükségünk van időre. – Wir brauchen Zeit.

A gyerekek a megoldáson dolgoznak. – Die Kinder arbeiten an der Lösung.

A gyerekek nevetnek a viccen. – Die Kinder lachen über den Witz.

Sokat gondolkodom ezen a kérdésen. – Ich denke viel über diese Frage nach.

A csapat jó eredményre számít. – Die Mannschaft rechnet mit einem guten Ergebnis.

Anna büszke a fiára. – Anna ist stolz auf ihren Sohn.

Vigyázz a gyerekre! – Pass auf das Kind auf!

Kíváncsi vagyok a válaszra. – Ich bin neugierig auf die Antwort.

Emlékszem erre a napra. – Ich erinnere mich an diesen Tag.

Lemondok a sütiről. – Ich verzichte auf den Kuchen.

A rag a névszóhoz tartozik, nem az igéhez; a „büszke” mellett harmadik személyben nincs „van”: „Anna büszke a fiára.”, de „Büszke vagyok a lányomra.” – Die Endung gehört zum Nomen, nicht zum Verb; bei „büszke“ – stolz – steht in der 3. Person kein „van“: „Anna büszke a fiára.“, aber „Büszke vagyok a lányomra.“ – Ich bin stolz auf meine Tochter.

A német elöljárószó nem segít: az „über” háromféle ragnak felelhet meg: „beszél a könyvről”, „nevet a viccen”, „panaszkodik a zajra”. – Die deutsche Präposition hilft nicht: „über“ kann drei Endungen entsprechen: „beszél a könyvről“ – spricht über das Buch –, „nevet a viccen“ – lacht über den Witz –, „panaszkodik a zajra“ – beklagt sich über den Lärm.

Ugyanígy az „auf”: „vár a buszra”, „lemond a sütiről”, „vigyáz a táskára”. – Ebenso „auf“: „vár a buszra“ – wartet auf den Bus –, „lemond a sütiről“ – verzichtet auf den Kuchen –, „vigyáz a táskára“ – passt auf die Tasche auf.

Elöljárószó nélküli német szerkezet is megfelelhet a „-ra/-re”-nek. – Auch eine deutsche Fügung ohne Präposition kann „-ra/-re“ entsprechen.

Péter az apjára hasonlít. – Péter ähnelt seinem Vater.

Ez rajtad múlik. – Das hängt von dir ab.

Két napra Budapestre utazom. – Ich reise für zwei Tage nach Budapest.

A „két napra” a tervezett időtartam, a „két nap alatt” a szükséges idő, a „két nap múlva” az időköz utáni időpont (→ 9.9). – „két napra“ ist die vorgesehene Dauer, „két nap alatt“ – in zwei Tagen – die benötigte Zeit, „két nap múlva“ – in zwei Tagen – der Zeitpunkt nach Ablauf der Frist (→ 9.9).

A vendég hétfőről keddre halasztja az utazást. – Der Gast verschiebt die Reise von Montag auf Dienstag.

Napról napra melegebb lesz. – Von Tag zu Tag wird es wärmer.

Szóról szóra lefordítja a szöveget. – Er übersetzt den Text Wort für Wort.

A „-ra/-re” célt is jelölhet, anélkül hogy egy ige megkövetelné. – „-ra/-re“ kann auch einen Zweck bezeichnen, ohne dass ein Verb es verlangt.

Ezt a pénzt utazásra teszem félre. – Dieses Geld lege ich für eine Reise zurück.

Vacsorára halat főzök. – Zum Abendessen koche ich Fisch.

Változást jelentő igéknél a „-ra/-re” az új, a „-ról/-ről” a régi állapotot jelöli. – Bei Verben der Veränderung bezeichnet „-ra/-re“ den neuen, „-ról/-ről“ den alten Zustand.

A levelet németről magyarra fordítom. – Ich übersetze den Brief aus dem Deutschen ins Ungarische.

A kaput pirosra festjük. – Wir streichen das Tor rot.

A „készen van” állandó kifejezés: „A munka készen van.” – „készen van“ ist eine feste Wendung: „A munka készen van.“ – Die Arbeit ist fertig.

A „szól” ige „-ról/-ről” raggal egy mű témáját nevezi meg: „Miről szól a film?” – Mit „-ról/-ről“ nennt „szól“ – eigentlich ertönen, sprechen – das Thema eines Werks: „Miről szól a film?“ – Wovon handelt der Film?

A latin „de” eredetileg „valahonnan lefelé” jelentésű volt, és a téma elöljárószavává vált: „de bello”. – Lateinisch „de“ hieß ursprünglich „von … herab“ und wurde zur Präposition des Themas: „de bello“ – über den Krieg.

Személyekre saját alakok vonatkoznak: „rám”, „rád”, „rólad”, „rajtad” (→ 7.2). – Für Personen gibt es eigene Formen: „rám“ – auf mich –, „rád“ – auf dich –, „rólad“ – über dich –, „rajtad“ – an dir (→ 7.2).

Anna rám vár. – Anna wartet auf mich.

Rólad beszélünk. – Wir sprechen über dich.

A „vár” tárgyraggal is állhat; ekkor tárgyas ragozás kell: „Várom a buszt.”, de „A buszra várok.” – „vár“ kann auch mit dem Akkusativ stehen; dann ist die bestimmte Konjugation nötig: „Várom a buszt.“, aber „A buszra várok.“ – beide: Ich warte auf den Bus.

Minden nyelv másként osztja el a vonzatokat; a téma a franciában, a spanyolban és a latinban „de”-vel áll, amelynek térbeli alapjelentése a „-ról/-ről”-nek felel meg. – Jede Sprache verteilt ihre Rektionen anders; das Thema steht im Französischen, Spanischen und Lateinischen mit „de“, dessen räumliche Grundbedeutung „-ról/-ről“ entspricht.

Az angol a hét napjainál a magyarhoz hasonlóan a felület elöljárószavát használja: „on Monday”. – Das Englische setzt bei den Wochentagen wie das Ungarische die Präposition der Fläche: „on Monday“.

Wortschatz

  • hétfőn – am Montag
  • kedden – am Dienstag
  • szerdán – am Mittwoch
  • csütörtökön – am Donnerstag
  • pénteken – am Freitag
  • szombaton – am Samstag
  • vasárnap {vasár·NAP} – Markt·TAG(Sonntag; am Sonntag)
  • héten – in der Woche
  • péntekre – auf Freitag
  • karácsonyra – zu Weihnachten
  • vonzat {vonzAT} – ziehen·UNG(Rektion)
  • átvitt {át·VITT} – hinüber·GETRAGEN(übertragen)
  • átvitt jelentés – übertragene Bedeutung
  • beszél valamiről – spricht über etwas
  • gondol valamire – denkt an etwas
  • vár valamire – wartet auf etwas
  • szükségem van valamire – ich brauche etwas
  • dolgozik valamin – arbeitet an etwas
  • nevet valamin – lacht über etwas
  • gondolkodik valamin – denkt über etwas nach
  • számít valamire – rechnet mit etwas
  • büszke valakire – ist stolz auf jemanden
  • emlékszik valamire – erinnert sich an etwas
  • lemond valamiről – verzichtet auf etwas
  • panaszkodik valamire – beklagt sich über etwas
  • hasonlít valakire – ähnelt jemandem
  • múlik valamin – hängt von etwas ab
  • napról napra – von Tag zu Tag
  • szól valamiről – handelt von etwas
  • rám – auf mich
  • rólad – über dich

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.