4.11 Kausal-Final auf -ért

« Kapitel 4.10.9  |  Kapitel 4.11  |  Kapitel 4.11.1 »

4.11 Kausal-Final auf -ért

Der Kausal-Final auf „-ért” nennt den Anlass einer Reaktion (késésért – für die Verspätung), das angestrebte Ziel (békéért – für den Frieden), die Gegenleistung beim Kaufen und Bezahlen (ezer forintért – für tausend Forint), den Verantwortungsbereich und das, was man holen geht (kenyérért megy – geht Brot holen). Die Endung hat nur eine einzige Form; statt Pronomen und Endung stehen eigene Personalformen (értem, érted, érte …), eine bloße Ursache steht mit miatt, ein förmlicher Zweck mit céljából. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 4.11.1, 4.11.2, 4.11.3, 4.11.4, 4.11.5, 4.11.6, 4.11.7, 4.11.8).

1.Ok és alkalom – Grund, Anlass und Ursache (→ 4.11.1)

Az „-ért” rag egyik fő feladata, hogy megnevezze azt az alkalmat, amelyre valaki reagál. – Eine Hauptaufgabe der Endung „-ért” ist es, den Anlass zu nennen, auf den jemand reagiert.

Bocsánatot kérek a késésért. – Ich bitte für die Verspätung um Entschuldigung.

Elnézést kérek a zavarért. – Ich bitte für die Störung um Nachsicht.

A tanár megdicséri a diákot a jó munkáért. – Der Lehrer lobt den Schüler für die gute Arbeit.

A gyereket megbüntették a hazugságért. – Das Kind wurde für die Lüge bestraft.

Megjutalmazták a bátorságáért. – Er wurde für seinen Mut belohnt.

A késés, a jó munka és a hazugság már a múlté: erre reagál valaki bocsánatkéréssel, dicsérettel vagy büntetéssel. – Verspätung, gute Arbeit und Lüge liegen schon vor: Darauf reagiert jemand mit Entschuldigung, Lob oder Strafe.

A reakciót az ige vagy a melléknév fejezi ki, az alkalom pedig „-ért” ragot kap. – Die Reaktion drückt das Verb oder das Adjektiv aus, der Anlass erhält „-ért”.

Éva hálás a barátjának a segítségért. – Éva ist ihrem Freund für die Hilfe dankbar.

Haragszik rám a késésért. – Er ist mir wegen der Verspätung böse.

A személy más ragot kap: a „hálás” mellett részes esetet, a „megbüntet” mellett tárgyesetet, a „haragszik” mellett „-ra/-re” ragot. – Die Person erhält eine andere Endung: bei „hálás“ – dankbar – den Dativ, bei „megbüntet“ – bestraft – den Akkusativ, bei „haragszik“ – ist böse – „-ra/-re”.

Az „-ért” ragnak egyetlen alakja van: nincs hangrendi párja, és nincs kötőhangja. – „-ért” hat nur eine einzige Form: Es hat keine Variante nach der Vokalharmonie und keinen Bindevokal.

Így: „válaszért”, „teljesítményért”, „sikerért”, „házért”. – So: „válaszért“ – für die Antwort –, „teljesítményért“ – für die Leistung –, „sikerért“ – für den Erfolg –, „házért“ – für das Haus.

A szóvégi „a” és „e” megnyúlik, mint a legtöbb rag előtt: „hibáért”, „békéért”, „munkáért”. – Auslautendes „a“ und „e“ werden lang, wie vor den meisten Endungen: „hibáért“ – für den Fehler –, „békéért“ – für den Frieden –, „munkáért“ – für die Arbeit.

Más tőváltozás nincs: ahol a tő a tárgyesetben megváltozik, ott az „-ért” előtt változatlan marad. – Sonst verändert sich der Stamm nicht: Wo er sich im Akkusativ verändert, bleibt er vor „-ért” unverändert.

„türelmet”, de „türelemért”; „vizet”, de „vízért”; „kenyeret”, de „kenyérért”. – „türelmet“ – Geduld (Akkusativ) –, aber „türelemért“; „vizet“ – Wasser (Akkusativ) –, aber „vízért“; „kenyeret“ – Brot (Akkusativ) –, aber „kenyérért“.

A „ló” sem kap „v”-t: a „lóért” azt jelenti, hogy egy lóért, a „lováért” azt, hogy a lováért. – Auch „ló“ – Pferd – erhält kein „v“: „lóért“ heißt „für ein Pferd“, „lováért“ „für sein Pferd“.

Csak a birtokos személyjel kívánja a „v”-s tövet. – Erst die Besitzendung verlangt den Stamm mit „v“.

A többesjel és a birtokos személyjel az „-ért” előtt áll: „gyerekekért”, „munkájáért”. – Pluralzeichen und Besitzendung stehen vor „-ért”: „gyerekekért“ – für die Kinder –, „munkájáért“ – für seine Arbeit.

A jelző nem kap ragot, csak a szócsoport utolsó szava: „a jó munkáért”, nem *„a jóért munkáért”. – Das Attribut bleibt ohne Endung, nur das letzte Wort der Gruppe erhält sie: „a jó munkáért“ – für die gute Arbeit –, nicht *„a jóért munkáért“.

Az „-ért” ragos szó mondatrészként okhatározó vagy célhatározó lehet. – Als Satzglied kann das Wort mit „-ért” eine Ursachenangabe oder eine Zweckangabe sein.

Az eset neve ezért ok- és célhatározói eset, nemzetközi nevén causalis-finalis. – Der Fall heißt deshalb „ok- és célhatározói eset“ – Fall der Grund- und Zielbestimmung –, international Kausal-Final.

A latin „causa” okot, a „finis” véget és célt jelent. – Lateinisch „causa“ bedeutet Grund, „finis“ Ende und Zweck.

A „miért?” kérdőszó maga is „-ért” ragos alak: „mi” + „-ért”. – Das Fragewort „miért?“ – warum? – ist selbst eine Form mit „-ért”: „mi“ – was – und „-ért”, wörtlich „für was“.

A válasz azonban nem mindig „-ért” ragos. – Die Antwort enthält aber nicht immer „-ért”.

A zaj miatt nem alszom. – Wegen des Lärms schlafe ich nicht.

A fájdalomtól nem tud aludni. – Vor Schmerzen kann er nicht schlafen.

Örülök a sikernek. – Ich freue mich über den Erfolg.

A puszta ok, amely egy következményt kivált, a „miatt” névutóval áll (→ 4.11.8). – Eine bloße Ursache, die eine Folge auslöst, steht mit der Postposition „miatt“ – wegen.

A zajt senki sem dicséri vagy bünteti; a zaj egyszerűen megakadályozza az alvást. – Den Lärm lobt oder bestraft niemand; er verhindert einfach den Schlaf.

A testi vagy lelki állapot mint kiváltó ok gyakran „-tól/-től” ragot kap, az „örül” ige pedig részes esetet kíván. – Ein körperlicher oder seelischer Zustand als Auslöser erhält oft „-tól/-től”, und das Verb „örül“ – freut sich – verlangt den Dativ.

Sír a boldogságtól. – Er weint vor Glück.

Köszönöm a segítséget. – Danke für die Hilfe.

Köszönetet mondok a segítségért. – Ich spreche für die Hilfe meinen Dank aus.

A „köszön” ige tárgyesettel áll; „-ért” csak a „köszönetet mond” szerkezetben jelenik meg, ahol a tárgy már foglalt. – „köszön“ – dankt – steht mit dem Akkusativ; „-ért” erscheint erst in der Verbindung „köszönetet mond“ – spricht Dank aus –, in der das Objekt schon besetzt ist.

Nem a késésért, hanem a hibáért kérek bocsánatot. – Ich bitte nicht für die Verspätung, sondern für den Fehler um Entschuldigung.

Ha a „nem” közvetlenül az „-ért” ragos csoport előtt áll, csak az alkalmat tagadja, magát a bocsánatkérést nem. – Steht „nem“ – nicht – unmittelbar vor der Gruppe mit „-ért”, verneint es nur den Anlass, nicht die Entschuldigung selbst.

A mutató névmás a főnévvel együtt kapja a ragot. – Das Demonstrativpronomen erhält die Endung zusammen mit dem Substantiv.

Ezért a hibáért büntették meg. – Für diesen Fehler wurde er bestraft.

A fókuszban álló csoport után az igekötő az ige mögé kerül: „büntették meg” (→ 1.6.8). – Nach der betonten Gruppe tritt das Verbpräfix hinter das Verb: „büntették meg“.

Főnév nélkül az „ezért” és az „azért” kötőszó, amely egy egész előzményre utal. – Ohne Substantiv sind „ezért“ und „azért“ Bindewörter – deshalb, darum –, die auf einen ganzen Sachverhalt verweisen.

Elkéstem, ezért bocsánatot kérek. – Ich habe mich verspätet, deshalb bitte ich um Entschuldigung.

Fáradt volt, de azért eljött. – Er war müde, ist aber trotzdem gekommen.

A „de” után az „azért” jelentése „mégis”. – Nach „de“ – aber – bedeutet „azért“ „trotzdem“.

A bátorságért elismerés jár. – Für den Mut gebührt Anerkennung.

Mindenért engem hibáztat. – Für alles gibt er mir die Schuld.

Semmiért sem kért bocsánatot. – Für nichts hat er um Entschuldigung gebeten.

A névmások is felveszik a ragot: „mindenért”, „semmiért”, „valamiért”. – Auch Pronomen nehmen die Endung an: „mindenért“ – für alles –, „semmiért“ – für nichts –, „valamiért“ – für etwas.

Valamiért ma csendes a város. – Aus irgendeinem Grund ist die Stadt heute still.

Itt a „valamiért” már általános határozószó, ugyanúgy, mint a „miért”. – Hier ist „valamiért“ schon ein allgemeines Adverb – aus irgendeinem Grund –, ebenso wie „miért“.

Az „amiért” nem kérdőszó, hanem vonatkozó névmás. – „amiért“ ist kein Fragewort, sondern ein Relativwort – wofür, weswegen.

A nyelvtörténet szerint az „-ért” önálló szóból keletkezett: az ómagyar „ért, éret” főnév cserét, ellenértéket jelölt. – Sprachgeschichtlich gilt „-ért” als Rest eines selbständigen Wortes: Das altungarische Substantiv „ért, éret“ bezeichnete Tausch und Gegenwert.

Ezzel magyarázzák, hogy nincs hangrendi párja, és hogy saját személyragos alakjai vannak (→ 4.11.6). – Damit erklärt man, dass es keine Variante nach der Vokalharmonie hat und eigene Personalformen besitzt.

Az orosz hasonlóan különbözteti meg a három esetet: „за” az alkalomra, „из-за” az okra, „от” a kiváltó állapotra. – Das Russische trennt die drei Fälle ähnlich: „за“ für den Anlass, „из-за“ für die Ursache, „от“ für den auslösenden Zustand.

Wortschatz

  • okhatározó {ok·HATÁROZÓ} – Grund·BESTIMMUNG(Ursachenangabe)
  • célhatározó {cél·HATÁROZÓ} – Ziel·BESTIMMUNG(Zweckangabe)
  • kötőhang {kötő·HANG} – Binde·LAUT(Bindevokal)
  • késésért – für die Verspätung
  • hibáért – für den Fehler
  • munkáért – für die Arbeit
  • hazugságért – für die Lüge
  • bátorságáért – für seinen Mut
  • türelemért – für die Geduld
  • vízért – für Wasser
  • lóért – für ein Pferd
  • lováért – für sein Pferd
  • bocsánatot kér – bittet um Verzeihung
  • elnézést kér – bittet um Nachsicht
  • megdicsér – lobt
  • megbüntet – bestraft
  • megjutalmaz – belohnt
  • haragszik – ist böse
  • hálás – dankbar
  • miért? – warum?
  • miatt – wegen
  • fájdalomtól – vor Schmerzen
  • köszönetet mond – spricht Dank aus
  • ezért – für diesen; deshalb
  • de azért – aber trotzdem
  • hibáztat – gibt die Schuld
  • valamiért – für etwas; aus irgendeinem Grund
  • amiért – wofür, weswegen

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.Cél – Zweck und Ziel (→ 4.11.2)

Az „-ért” azt a célt is megnevezi, amelyért valaki fáradozik. – „-ért” nennt auch das Ziel, für das sich jemand einsetzt.

A békéért dolgozunk. – Wir arbeiten für den Frieden.

A csapat a győzelemért küzd. – Die Mannschaft kämpft um den Sieg.

A szabadságért harcolnak. – Sie kämpfen für die Freiheit.

A sportoló a győzelemért edz. – Der Sportler trainiert für den Sieg.

A cél még nem valósult meg; hogy a csapat győz-e, nyitva marad. – Das Ziel ist noch nicht erreicht; ob die Mannschaft gewinnt, bleibt offen.

Az ilyen mondatrész neve célhatározó. – Ein solches Satzglied heißt „célhatározó“ – Zweckangabe.

Az okhatározó és a célhatározó ugyanazt a ragot kapja; hogy melyikről van szó, azt az ige dönti el. – Ursachen- und Zweckangabe erhalten dieselbe Endung; welche gemeint ist, entscheidet das Verb.

A sikerért sokat dolgozott. – Für den Erfolg hat er viel gearbeitet.

A sikerért megdicsérték. – Für den Erfolg wurde er gelobt.

Az első mondatban a siker cél, a másodikban már elért eredmény, vagyis alkalom. – Im ersten Satz ist der Erfolg ein Ziel, im zweiten schon ein erreichtes Ergebnis, also ein Anlass.

A sport nyelvében a német gyakran „um” elöljárószót használ: a bajnoki címért játszanak. – Im Sport steht im Deutschen oft „um“: Sie spielen um den Meistertitel.

A cél személy is lehet, akinek a javára valaki cselekszik. – Das Ziel kann auch eine Person sein, zu deren Nutzen jemand handelt.

A családomért dolgozom. – Ich arbeite für meine Familie.

A gyerekekért összefogunk. – Für die Kinder halten wir zusammen.

Kiért dolgozol? – A családomért. – Für wen arbeitest du? – Für meine Familie.

Miért küzdenek? – A szabadságért. – Wofür kämpfen sie? – Für die Freiheit.

Személyre a „kiért?”, dologra a „miért?” kérdez; egyértelműen a célra a „mi célból?” kérdez. – Nach Personen fragt „kiért?“ – für wen? –, nach Sachen „miért?“ – wofür? –; eindeutig nach dem Zweck fragt „mi célból?“ – zu welchem Zweck?

Az anyámnak virágot veszek. – Ich kaufe meiner Mutter Blumen.

Az anyámért mindent megteszek. – Für meine Mutter tue ich alles.

Az ajándék címzettje részes esetben áll (→ 4.4.2); az „-ért” azt jelöli, akinek az érdekében valaki cselekszik. – Der Empfänger eines Geschenks steht im Dativ; „-ért” bezeichnet den, in dessen Interesse jemand handelt.

Az egészségünkért sportolunk. – Wir treiben Sport für unsere Gesundheit.

A jövőért tanulunk. – Wir lernen für die Zukunft.

A tiszta levegőért tüntetnek. – Sie demonstrieren für saubere Luft.

A „győzelem” az „-ért” előtt megtartja teljes tövét, bár tárgyesete „győzelmet”. – „győzelem“ – Sieg – behält vor „-ért” seinen vollen Stamm, obwohl der Akkusativ „győzelmet“ lautet.

A célhatározó főleg a fáradozás és a küzdelem igéi mellett áll: „dolgozik”, „küzd”, „harcol”, „tüntet”, „sztrájkol”, „imádkozik”. – Die Zweckangabe steht vor allem bei Verben des Einsatzes und des Kampfes: „dolgozik“ – arbeitet –, „küzd“ und „harcol“ – kämpft –, „tüntet“ – demonstriert –, „sztrájkol“ – streikt –, „imádkozik“ – betet.

A cél többnyire elvont főnév: béke, szabadság, siker, biztonság, jövő. – Das Ziel ist meist ein Abstraktum: Frieden, Freiheit, Erfolg, Sicherheit, Zukunft.

Sokat teszünk a biztonságért. – Wir tun viel für die Sicherheit.

Ami ellen harcolnak, az az „ellen” névutóval áll (→ 5.5.4): az elnyomás ellen harcolnak. – Wogegen man kämpft, steht mit der Postposition „ellen“: Sie kämpfen gegen die Unterdrückung.

A birtokos személyjel szóvégi „a”, „e” hangja is megnyúlik: „testvére” → „testvéréért”, „jövője” → „jövőjéért”. – Auch das auslautende „a“ oder „e“ der Besitzendung wird lang: „testvére“ – sein Geschwister – → „testvéréért“, „jövője“ – seine Zukunft – → „jövőjéért“.

A dolgozók a jogaikért sztrájkolnak. – Die Beschäftigten streiken für ihre Rechte.

Gyakori cél egy folyamat, amelyet „-ás/-és” képzős főnév fejez ki. – Häufig ist das Ziel ein Vorgang, ausgedrückt durch ein Substantiv auf „-ás/-és”.

A beteg gyógyulásáért imádkoznak. – Sie beten für die Genesung des Kranken.

Az állatok védelméért szerveznek akciót. – Sie organisieren eine Aktion zum Schutz der Tiere.

A fiúk egymásért játszanak. – Die Jungen spielen füreinander.

A sportoló önmagáért fut. – Der Sportler läuft für sich selbst.

Nem a pénzért, hanem a közösségért dolgozik. – Er arbeitet nicht für das Geld, sondern für die Gemeinschaft.

Nem minden cél áll „-ért” raggal. – Nicht jedes Ziel steht mit „-ért”.

A győzelemre törekszik. – Er strebt nach dem Sieg.

A gyerekek érdekében döntöttek így. – Im Interesse der Kinder haben sie so entschieden.

Azért tanulok, hogy jó munkát találjak. – Ich lerne, damit ich eine gute Arbeit finde.

Ha a cél egy egész cselekvés, „hogy” kötőszós mellékmondat áll, a főmondatban gyakran „azért” utalószóval (→ 15.10). – Ist der Zweck eine ganze Handlung, steht ein Nebensatz mit „hogy“ – damit –, im Hauptsatz oft mit dem Verweiswort „azért“.

A spanyol „por” és az orosz „за” hasonlóan sokat fed le, mint az „-ért”: „luchar por la libertad”, „бороться за свободу”. – Spanisch „por“ und russisch „за“ decken ähnlich viel ab wie „-ért”: „luchar por la libertad“, „бороться за свободу“ – für die Freiheit kämpfen.

A latinban „pro” áll: „pro patria”. – Im Lateinischen steht „pro“: „pro patria“ – für das Vaterland.

Wortschatz

  • célhatározó {cél·HATÁROZÓ} – Ziel·BESTIMMUNG(Zweckangabe)
  • békéért – für den Frieden
  • győzelemért – um den Sieg
  • szabadságért – für die Freiheit
  • bajnoki cím – Meistertitel
  • kiért? – für wen?
  • mi célból? – zu welchem Zweck?
  • családomért – für meine Familie
  • anyámnak – meiner Mutter
  • anyámért – für meine Mutter
  • egészségünkért – für unsere Gesundheit
  • jövőért – für die Zukunft
  • küzd – kämpft
  • harcol – kämpft
  • tüntet – demonstriert
  • imádkozik – betet
  • ellen – gegen
  • testvéréért – für sein Geschwister
  • jogaikért – für ihre Rechte
  • védelméért – zum Schutz
  • egymásért – füreinander
  • önmagáért – für sich selbst
  • törekszik – strebt
  • érdekében – im Interesse von
  • azért … hogy – dafür …, dass; damit

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.Ellenérték és ár – Gegenleistung und Preis (→ 4.11.3)

Vásárláskor és fizetéskor az ellenérték „-ért” ragot kap. – Beim Kaufen und Bezahlen erhält die Gegenleistung „-ért”.

Ezer forintért vettem egy könyvet. – Ich habe für tausend Forint ein Buch gekauft.

Két euróért vettem egy képeslapot. – Ich habe für zwei Euro eine Postkarte gekauft.

Mennyiért vetted a biciklit? – Für wie viel hast du das Fahrrad gekauft?

A „vesz” mellett a megvett áru a tárgy, az ár pedig „-ért” ragot kap. – Bei „vesz“ – kauft – ist die gekaufte Ware das Objekt, der Preis erhält „-ért”.

Számnév után a főnév egyes számban áll: „ezer forint”, „két jegy”. – Nach einem Zahlwort steht das Substantiv im Singular: „ezer forint“ – tausend Forint –, „két jegy“ – zwei Karten.

Ezer forintot fizettem a könyvért. – Ich habe tausend Forint für das Buch bezahlt.

A kávéért négyszáz forintot fizetek. – Für den Kaffee bezahle ich vierhundert Forint.

A „fizet” mellett fordított a szerep: az összeg a tárgy, az áru kapja az „-ért” ragot. – Bei „fizet“ – bezahlt – sind die Rollen vertauscht: Der Betrag ist das Objekt, die Ware erhält „-ért”.

Ezért a „fizet” mellett az összegre a „mennyit?” kérdez, nem a „mennyiért?”. – Deshalb fragt man bei „fizet“ nach dem Betrag mit „mennyit?“ – wie viel? –, nicht mit „mennyiért?“.

Mennyit fizetsz a jegyért? – Wie viel bezahlst du für die Karte?

Nincs tehát olyan szabály, hogy az ár mindig „-ért” ragot kap: az ige dönti el, melyik tag a tárgy, és a másik kapja az „-ért” ragot. – Eine Regel, dass der Preis immer „-ért” trägt, gibt es also nicht: Das Verb entscheidet, welches Glied Objekt ist, und das andere erhält „-ért”.

Az „elad” úgy viselkedik, mint a „vesz”; a „kér” és a „kap” úgy, mint a „fizet”. – „elad“ – verkauft – verhält sich wie „vesz“; „kér“ – verlangt – und „kap“ – bekommt – wie „fizet“.

Kétezer forintért adom el a széket. – Ich verkaufe den Stuhl für zweitausend Forint.

A szobáért húszezer forintot kérnek. – Für das Zimmer verlangen sie zwanzigtausend Forint.

Jó árat kapott az autóért. – Er hat einen guten Preis für das Auto bekommen.

Kevés pénzért dolgozik. – Er arbeitet für wenig Geld.

Ha az ár hangsúlyosan az ige előtt áll, az igekötő az ige mögé kerül: „kétezer forintért adom el”. – Steht der Preis betont vor dem Verb, tritt das Präfix hinter das Verb: „kétezer forintért adom el“.

Nem minden árat jelölő kifejezés kap „-ért” ragot. – Nicht jede Preisangabe erhält „-ért”.

Ingyen kaptam a térképet. – Ich habe die Karte kostenlos bekommen.

Olcsón vettem ezt a cipőt. – Diese Schuhe habe ich billig gekauft.

A kabátot féláron vettem. – Den Mantel habe ich zum halben Preis gekauft.

Az „ingyen”, az „olcsón” és a „drágán” határozószó; az ár töredéke „-on/-en/-ön” ragot kap. – „ingyen“ – umsonst –, „olcsón“ – billig – und „drágán“ – teuer – sind Adverbien; ein Bruchteil des Preises erhält „-on/-en/-ön”.

Azokért a jegyekért túl sokat kérnek. – Für jene Karten verlangen sie zu viel.

Három kiló almáért ezer forintot fizettem. – Für drei Kilo Äpfel habe ich tausend Forint bezahlt.

Mennyiségjelző esetén csak az utolsó szó kapja a ragot. – Bei Mengenangaben trägt nur das letzte Wort die Endung.

Egy almáért két körtét adok. – Für einen Apfel gebe ich zwei Birnen.

Cserénél is az kapja az „-ért” ragot, amit valaki kap, és az a tárgy, amit ad. – Auch beim Tausch erhält das, was man bekommt, „-ért”, und Objekt ist, was man gibt.

A segítségért cserébe megjavítom a biciklidet. – Als Gegenleistung für die Hilfe repariere ich dein Fahrrad.

Az „elcserél” ige mellett viszont az új dolog „-ra/-re” ragot kap. – Beim Verb „elcserél“ – tauscht ein – erhält das Neue dagegen „-ra/-re”.

Elcseréltem a régi biciklimet egy gitárra. – Ich habe mein altes Fahrrad gegen eine Gitarre getauscht.

Mennyibe kerül a jegy? – Wie viel kostet die Karte?

A jegy háromezer forintba kerül. – Die Karte kostet dreitausend Forint.

A „kerül” ige az összeget „-ba/-be” raggal köti; az áru itt az alany. – Das Verb „kerül“ – kostet – schließt den Betrag mit „-ba/-be” an; die Ware ist hier Subjekt.

Ennyiért nem adom el. – Für so viel verkaufe ich es nicht.

Mennyi a bicikli ára? – Wie hoch ist der Preis des Fahrrads?

A pincérnek ezer forintot fizetek a kávéért. – Ich bezahle dem Kellner tausend Forint für den Kaffee.

Kártyával fizetek, nem készpénzzel. – Ich bezahle mit Karte, nicht bar.

A „fizet” mellett négy bővítmény állhat: a címzett részes esetben, az összeg tárgyesetben, az áru „-ért”, a fizetőeszköz „-val/-vel” raggal. – Bei „fizet“ können vier Ergänzungen stehen: der Empfänger im Dativ, der Betrag im Akkusativ, die Ware mit „-ért”, das Zahlungsmittel mit „-val/-vel”.

Kifizettem a számlát. – Ich habe die Rechnung bezahlt.

A „kifizet” mellett a számla vagy az áru a tárgy. – Bei „kifizet“ – bezahlt, begleicht – ist die Rechnung oder die Ware das Objekt.

Semmi pénzért nem adom el a házat. – Um keinen Preis verkaufe ich das Haus.

Fillérekért vettem ezt a régi könyvet. – Dieses alte Buch habe ich für ein paar Groschen gekauft.

Az orosz „за” az árat és a kifizetett árut egyaránt jelöli: „купить за сто рублей”, „заплатить за книгу”. – Russisch „за“ bezeichnet wie „-ért” sowohl den Preis als auch die bezahlte Ware: „купить за сто рублей“ – für hundert Rubel kaufen –, „заплатить за книгу“ – für das Buch bezahlen.

Wortschatz

  • vesz – kauft
  • elad – verkauft
  • fizet – bezahlt
  • kifizet {ki·FIZET} – aus·ZAHLEN(bezahlt, begleicht)
  • kér – verlangt
  • kap – bekommt
  • forintért – für Forint
  • mennyiért? – für wie viel?
  • mennyit? – wie viel? (Akkusativ)
  • mennyibe kerül? – wie viel kostet es?
  • ennyiért – für so viel
  • könyvért – für das Buch
  • szobáért – für das Zimmer
  • ingyen – kostenlos, umsonst
  • olcsón – billig
  • drágán – teuer
  • féláron {fél·ÁR·on} – halb·PREIS·auf(zum halben Preis)
  • csere – Tausch
  • cserébe – im Tausch, als Gegenleistung
  • elcserél – tauscht ein
  • ára – sein Preis
  • készpénz {kész·PÉNZ} – fertig·GELD(Bargeld)
  • számla – Rechnung
  • semmi pénzért – um keinen Preis
  • fillérekért – für ein paar Groschen

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Felelősség és képviselet – Verantwortung und Vertretung (→ 4.11.4)

Az „-ért” azt a területet is megnevezi, amelyért valaki felelős. – „-ért” nennt auch den Bereich, für den jemand verantwortlich ist.

Éva felelős a munkáért. – Éva ist für die Arbeit verantwortlich.

A vezető felelős a biztonságért. – Der Leiter ist für die Sicherheit verantwortlich.

Ki felelős a gyerekekért? – Wer ist für die Kinder verantwortlich?

Harmadik személyben a „van” elmarad: „Éva felelős”; a többi személyben megmarad: „felelős vagyok”. – In der dritten Person fehlt „van“ – ist –: „Éva felelős“; in den anderen Personen steht es: „felelős vagyok“ – ich bin verantwortlich.

A „felel” ige alapjelentése „válaszol”; „-ért” raggal azt jelenti, hogy valaki felelősséggel tartozik valamiért. – Die Grundbedeutung von „felel“ ist „antwortet“; mit „-ért” bedeutet es, für etwas die Verantwortung zu tragen.

A sofőr felel az utasokért. – Der Fahrer trägt die Verantwortung für die Fahrgäste.

A pénzért a pénztáros felel. – Für das Geld ist der Kassierer verantwortlich.

Mindenért te felelsz. – Für alles bist du verantwortlich.

A kérdésre adott válasz viszont „-ra/-re” ragot kap: felel a kérdésre. – Die Antwort auf eine Frage erhält dagegen „-ra/-re”: antwortet auf die Frage.

A „pénzért felel” szerkezetben a pénz nem ár, hanem felelősségi terület; ezt is az ige dönti el. – In „a pénzért felel“ ist das Geld kein Preis, sondern ein Verantwortungsbereich; auch das entscheidet das Verb.

A döntésért vállalom a felelősséget. – Für die Entscheidung übernehme ich die Verantwortung.

A cég nem vállal felelősséget a kárért. – Die Firma übernimmt keine Verantwortung für den Schaden.

Itt a felelősség a tárgy, a terület „-ért” ragot kap; a ragozás a tárgyhoz igazodik: „vállalom a felelősséget”, de „felelősséget vállalunk”. – Hier ist die Verantwortung das Objekt, der Bereich erhält „-ért”; die Konjugation richtet sich nach dem Objekt: „vállalom a felelősséget“, aber „felelősséget vállalunk“ – wir übernehmen Verantwortung.

A „felelős” és a „felelősség” a „felel” igéből képzett szó. – „felelős“ – verantwortlich – und „felelősség“ – Verantwortung – sind von „felel“ abgeleitet.

A munka és a küzdelem igéi mellett az „-ért” azt a személyt vagy csoportot nevezi meg, akinek a javára valaki cselekszik. – Bei Verben des Arbeitens und Kämpfens nennt „-ért” die Person oder Gruppe, zu deren Nutzen jemand handelt.

A csapatért dolgozom. – Ich arbeite für die Mannschaft.

Az anya a gyerekéért dolgozik. – Die Mutter arbeitet für ihr Kind.

Akinek a helyére valaki lép, azt nem az „-ért” rag, hanem a „helyett” névutó jelöli (→ 5.5.7). – Wen jemand ersetzt, den bezeichnet nicht „-ért”, sondern die Postposition „helyett“ – anstelle von.

Péterért dolgozom. – Ich arbeite für Péter (zu seinem Nutzen).

Péter helyett dolgozom. – Ich arbeite an Péters Stelle.

Kávé helyett teát iszom. – Statt Kaffee trinke ich Tee.

Mindenki a saját döntéséért felel. – Jeder ist für seine eigene Entscheidung verantwortlich.

Nem vállalok felelősséget mások hibáiért. – Ich übernehme keine Verantwortung für die Fehler anderer.

Több birtok esetén a birtoktöbbesítő „-i” jel az „-ért” elé kerül (→ 6.4). – Bei mehreren Besitztümern tritt das Besitz-Mehrzahlzeichen „-i” vor „-ért”.

Ki áll jót a minőségért? – Wer bürgt für die Qualität?

Egy évig jótáll a gyártó a készülékért. – Der Hersteller leistet ein Jahr Garantie für das Gerät.

Ki kezeskedik a kölcsönért? – Wer bürgt für den Kredit?

A balesetért felelősségre vonták a vezetőt. – Für den Unfall zog man den Leiter zur Verantwortung.

A „jótáll” egybeírt szó; ha a „jót” az ige mögé kerül, külön írják: „Ki áll jót …?”. – „jótáll“ wird zusammengeschrieben; tritt „jót“ hinter das Verb, schreibt man getrennt: „Ki áll jót …?“

Az ügyvéd az ügyfél érdekében jár el. – Der Anwalt handelt im Interesse des Mandanten.

A szóvivő a csoport nevében beszél. – Der Sprecher spricht im Namen der Gruppe.

Az ügyvéd képviseli az ügyfelet. – Der Anwalt vertritt den Mandanten.

A német „vertreten” több viszonyt fed le; a magyar ezeket külön eszközökkel fejezi ki: „helyett”, „érdekében”, „nevében” és tárgyas „képvisel”. – Das deutsche „vertreten“ deckt mehrere Beziehungen ab; das Ungarische drückt sie mit eigenen Mitteln aus: „helyett“, „érdekében“ – im Interesse –, „nevében“ – im Namen – und „képvisel“ mit Objekt.

A gyerekekért, nem pedig helyettük dolgozunk. – Wir arbeiten für die Kinder und nicht an ihrer Stelle.

Az anya gondoskodik a gyerekekről. – Die Mutter sorgt für die Kinder.

A nagymama vigyáz a gyerekekre. – Die Großmutter passt auf die Kinder auf.

A gondoskodás és a felügyelet igéinek saját vonzata van; a ragot a magyar ige határozza meg, nem a német elöljárószó (→ 4.15). – Verben der Fürsorge und Aufsicht haben eine eigene Rektion; die Endung bestimmt das ungarische Verb, nicht die deutsche Präposition.

A „felelősség” a „felel”, a német „Verantwortung” az „antworten”, az orosz „ответственность” az „ответ” szóból ered. – „felelősség“ kommt von „felel“ – antwortet –, deutsch „Verantwortung“ von „antworten“, russisch „ответственность“ von „ответ“ – Antwort.

A latin „pro” mindkét jelentést egyesíti: „pro patria” a hazáért, „pro consule” a konzul helyett. – Lateinisch „pro“ vereint beide Lesarten: „pro patria“ – für das Vaterland –, „pro consule“ – anstelle des Konsuls.

Wortschatz

  • felelős {felelŐS} – antwort·LICH(verantwortlich)
  • felelősség {felelŐSség} – antwort·LICH·keit(Verantwortung)
  • felel valamiért – verantwortet etwas
  • felel valamire – antwortet auf etwas
  • felelősséget vállal – übernimmt Verantwortung
  • munkáért – für die Arbeit
  • utasokért – für die Fahrgäste
  • kárért – für den Schaden
  • csapatért – für die Mannschaft
  • gyerekéért – für ihr Kind
  • helyett – anstelle von, statt
  • helyettük – an ihrer Stelle
  • hibáiért – für seine Fehler
  • jótáll {jót·ÁLL} – Gutes·STEHEN(bürgt, garantiert)
  • kezeskedik – bürgt
  • felelősségre {felelősség·re} von – Verantwortung – auf: zieht zur Verantwortung
  • érdekében {érdek·É·ben} – Interesse·SEIN·in(im Interesse von)
  • nevében {nev·É·ben} – Name·SEIN·in(im Namen von)
  • képvisel {kép·VISEL} – Bild·TRAGEN(vertritt)
  • ügyvéd {ügy·VÉD} – Sache·SCHÜTZEN(Anwalt)
  • ügyfél {ügy·FÉL} – Sache·PARTEI(Mandant)
  • gondoskodik – sorgt (für)
  • vigyáz – passt auf

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.Mozgás, keresés, törekvés – Bewegung, Suche und Bemühung um etwas (→ 4.11.5)

Mozgást jelentő igék mellett az „-ért” azt nevezi meg, amiért valaki elmegy. – Bei Bewegungsverben nennt „-ért” das, was jemand holen geht.

Kenyérért megyek a boltba. – Ich gehe zum Laden, um Brot zu holen.

A lány tejért szalad a boltba. – Das Mädchen läuft zum Laden, um Milch zu holen.

Péter a csomagokért megy. – Péter geht die Pakete holen.

A „boltba” a mozgás térbeli célja (→ 4.6), a „kenyérért” azt mondja meg, mit akar valaki ott elhozni. – „boltba“ – in den Laden – ist das räumliche Ziel der Bewegung, „kenyérért“ sagt, was man dort holen will.

A „hoz” igére nincs szükség; az elhozás jelentését a rag adja. – Ein Verb für „holen“ braucht der Satz nicht; die Bedeutung des Holens liefert die Endung.

Miért mész a boltba? – Kenyérért. – Wozu gehst du in den Laden? – Um Brot zu holen.

Itt is az alapalakhoz járul a rag, nem a tárgyeseti tőhöz: „vízért”, „levélért”, de „vizet”, „levelet”. – Auch hier tritt die Endung an die Grundform, nicht an den Akkusativstamm: „vízért“, „levélért“, aber „vizet“, „levelet“.

Éva vízért megy. – Éva geht Wasser holen.

A futár a levélért érkezik. – Der Kurier kommt, um den Brief abzuholen.

A kutya a labdáért szalad. – Der Hund läuft los, um den Ball zu holen.

Ha az elhozandó személy, a magyar szerkezet a német „abholen” igének felel meg. – Ist das Geholte eine Person, entspricht die Konstruktion dem deutschen „abholen“.

A gyerekért megyek az iskolába. – Ich gehe zur Schule, um das Kind abzuholen.

Az apa a fiáért megy az óvodába. – Der Vater geht zum Kindergarten, um seinen Sohn abzuholen.

A szomszéd az orvosért fut. – Der Nachbar läuft los, um den Arzt zu holen.

Az orvoshoz megyek. – Ich gehe zum Arzt.

Az orvosért megyek. – Ich gehe den Arzt holen.

Az orvost keresem. – Ich suche den Arzt.

A „-hoz” a mozgás célját, az „-ért” az elhozandó személyt, a „-t” a keresés tárgyát jelöli. – „-hoz” bezeichnet das Ziel der Bewegung, „-ért” die abzuholende Person, „-t” das Objekt des Suchens.

A sérült segítségért kiált. – Der Verletzte ruft um Hilfe.

A beteg az életéért küzd. – Der Kranke kämpft um sein Leben.

A gyerek fagylaltért áll sorba. – Das Kind steht für Eis an.

Aki kiált, küzd vagy sorba áll, olyasmit akar megkapni, ami még nincs meg neki. – Wer ruft, kämpft oder ansteht, will etwas bekommen, das er noch nicht hat.

A „keres” ige nem mozgásige, ezért tárgyesettel áll, nem „-ért” raggal. – „keres“ – sucht – ist kein Bewegungsverb und steht daher mit dem Akkusativ, nicht mit „-ért”.

A fiú a kulcsot keresi. – Der Junge sucht den Schlüssel.

A fiú a kulcsért jön. – Der Junge kommt den Schlüssel holen.

Semleges mondatban gyakran az „elmegy” áll: „elmegy valamiért”. – Im neutralen Satz steht oft „elmegy“ – geht hin –: „elmegy valamiért“.

Péter elment kenyérért. – Péter ist Brot holen gegangen.

A gyerekért megyek el, nem a csomagért. – Ich gehe hin, um das Kind abzuholen, nicht das Paket.

Ha az „-ért” ragos szó fókuszba kerül, az igekötő az ige mögé lép (→ 1.6.8). – Kommt das Wort mit „-ért” in den Fokus, tritt das Präfix hinter das Verb.

Az orvosért küldtek. – Man hat nach dem Arzt geschickt.

Elküldtem a fiamat kenyérért. – Ich habe meinen Sohn Brot holen geschickt.

A „küld” mellett a küldött személy a tárgy, az elhozandó dolog „-ért” ragot kap. – Bei „küld“ – schickt – ist der Geschickte Objekt, das zu Holende erhält „-ért”.

A vendég a pohárért nyúl. – Der Gast greift nach dem Glas.

A lány lehajol a tollért. – Das Mädchen bückt sich nach dem Stift.

A „nyúl” mellett a „pohár után nyúl” is helyes. – Bei „nyúl“ – greift – ist auch „pohár után nyúl“ richtig.

A beteg az orvoshoz fordul segítségért. – Der Kranke wendet sich an den Arzt um Hilfe.

A csapatok az első helyért versenyeznek. – Die Mannschaften kämpfen um den ersten Platz.

Segítséget kérek. – Ich bitte um Hilfe.

Segítségért kiáltok. – Ich rufe um Hilfe.

A „kér” tárgyat kíván, a „kiált” nem; ezért az óhajtott dolog egyszer „-t”, egyszer „-ért” ragot kap. – „kér“ – bittet – verlangt ein Objekt, „kiált“ – ruft – nicht; deshalb erhält das Gewünschte einmal „-t”, einmal „-ért”.

A kutató megoldást keres a problémára. – Der Forscher sucht eine Lösung für das Problem.

Az expedíció víz után kutat. – Die Expedition sucht nach Wasser.

A kenyér miatt megyek a boltba. – Wegen des Brotes gehe ich in den Laden.

A „kenyérért” az elhozandót, a „kenyér miatt” csak az alkalmat nevezi meg (→ 4.11.8). – „kenyérért“ nennt das zu Holende, „a kenyér miatt“ nur den Anlass.

Az orosz „за” eszközhatározói esettel szintén az elhozandót jelöli: „идти за хлебом”; a latin a mozgásigék után supinumot használ: „aquatum ire”. – Russisch „за“ mit Instrumental bezeichnet ebenfalls das zu Holende: „идти за хлебом“ – Brot holen gehen; das Lateinische setzt nach Bewegungsverben das Supinum: „aquatum ire“ – Wasser holen gehen.

Wortschatz

  • kenyérért megy – geht Brot holen
  • boltba – in den Laden
  • tejért – um Milch zu holen
  • csomagokért – um die Pakete zu holen
  • levélért – um den Brief abzuholen
  • labdáért – um den Ball zu holen
  • gyerekért – um das Kind abzuholen
  • fiáért – um seinen Sohn abzuholen
  • orvosért – um den Arzt zu holen
  • orvoshoz – zum Arzt
  • orvost – den Arzt (Akkusativ)
  • segítségért kiált – ruft um Hilfe
  • életéért – um sein Leben
  • sorba áll – steht an
  • keres – sucht
  • kulcsot – den Schlüssel (Akkusativ)
  • elmegy {el·MEGY} – weg·GEHEN(geht hin, geht weg)
  • küld – schickt
  • nyúl – greift
  • lehajol {le·HAJOL} – herab·SICH BEUGEN(bückt sich)
  • fordul – wendet sich
  • versenyez – wetteifert
  • víz után kutat – sucht nach Wasser

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Személyragos alakok: értem, érted, érte – Personalflektierte Formen (→ 4.11.6)

Az „-ért” nem járul a személyes névmáshoz: *„énért”, *„teért” nincs. – „-ért” tritt nicht an das Personalpronomen: *„énért“ und *„teért“ gibt es nicht.

Helyettük maga a rag kap személyragot: „értem”, „érted”, „érte”, „értünk”, „értetek”, „értük”. – Stattdessen erhält die Endung selbst eine Personalendung: „értem“ – für mich –, „érted“ – für dich –, „érte“ – für ihn, für sie –, „értünk“ – für uns –, „értetek“ – für euch –, „értük“ – für sie.

A személyragok ugyanazok, mint a birtokos személyjelek: „könyvem”, „könyved”, „könyve”. – Die Personalendungen sind dieselben wie die Besitzendungen: „könyvem“ – mein Buch –, „könyved“ – dein Buch –, „könyve“ – sein Buch.

Mivel az „-ért” magas hangrendű, a személyragok is mindig magas hangrendűek. – Da „-ért” vordervokalisch ist, sind auch die Personalendungen immer vordervokalisch.

Értem jön a taxi. – Das Taxi kommt, um mich abzuholen.

Érted dolgozom. – Ich arbeite für dich.

Értem aggódik az anyám. – Meine Mutter sorgt sich um mich.

Hogy az „értem” elhozást, fáradozást vagy aggódást jelent, azt az ige dönti el. – Ob „értem“ Abholen, Einsatz oder Sorge bedeutet, entscheidet das Verb.

Az „érte” nem jelöl nemet, és dologra is vonatkozhat. – „érte“ unterscheidet kein Geschlecht und kann sich auch auf eine Sache beziehen: für ihn, für sie, dafür.

Mennyit fizettél érte? – Wie viel hast du dafür bezahlt?

Kár érte. – Schade um ihn.

Értünk jönnek a barátaink. – Unsere Freunde kommen, um uns abzuholen.

Az „-ért” alak személye független az ige személyétől: az „értünk” többes szám első személy, a „jönnek” többes szám harmadik személy. – Die Person der „-ért”-Form ist von der Person des Verbs unabhängig: „értünk“ ist 1. Person Plural, „jönnek“ – sie kommen – 3. Person Plural.

Értetek mindent megteszek. – Ich tue alles für euch.

Értük megyek az állomásra. – Ich gehe zum Bahnhof, um sie abzuholen.

Vettem neked egy könyvet. – Ich habe dir ein Buch gekauft.

Az ajándék címzettje itt is „-nak/-nek” alakot kap (→ 4.4.2), nem „-ért” alakot. – Der Empfänger eines Geschenks erhält auch hier die Form auf „-nak/-nek”, nicht die auf „-ért”.

Nyomatékos vagy szembeállító helyzetben a személyes névmás az alak elé kerül, egybeírva: „énértem”, „teérted”, „őérte”, „miértünk”, „tiértetek”, „őértük”. – Zur Betonung oder zum Gegensatz tritt das Personalpronomen vor die Form, zusammengeschrieben: „énértem“, „teérted“, „őérte“, „miértünk“, „tiértetek“, „őértük“.

Énértem senki sem jött. – Mich ist niemand abholen gekommen.

Többes szám harmadik személyben a névmás egyes számú: „őértük”, nem *„őkértük”. – In der 3. Person Plural steht das Pronomen im Singular: „őértük“, nicht *„őkértük“.

A „miértünk” nem azonos a „miért” kérdőszóval. – „miértünk“ ist nicht das Fragewort „miért“.

Miértünk ne aggódj! – Mach dir um uns keine Sorgen!

A régi nyelvben és egyházi énekekben az „érettem”, „érettünk” alak is előfordul. – In der älteren Sprache und in Kirchenliedern kommen auch „érettem“, „érettünk“ vor.

Az „Ön”, „Önök” és „maga” megszólítás főnévként viselkedik, és személyrag nélkül kapja az „-ért” ragot. – Die Anredewörter „Ön“, „Önök“ und „maga“ – Sie – verhalten sich wie Substantive und erhalten „-ért” ohne Personalendung.

Önért küldtek autót. – Man hat ein Auto geschickt, um Sie abzuholen.

Magáért jöttem. – Ich bin gekommen, um Sie abzuholen.

Az „értem”, „érted”, „értünk” és „értetek” egyben az „ért” ige jelen idejű alakja is. – „értem“, „érted“, „értünk“ und „értetek“ sind zugleich Gegenwartsformen des Verbs „ért“ – versteht.

Értem a kérdést. – Ich verstehe die Frage.

Értetek magyarul? – Versteht ihr Ungarisch?

Az igei olvasatban nincs más ige a mondatban, és gyakran tárgy követi. – Bei der Verblesart steht kein anderes Verb im Satz, und oft folgt ein Objekt.

Mind a hat alak az „ér” ige múlt idejű alakja is. – Alle sechs Formen sind außerdem Vergangenheitsformen des Verbs „ér“ – kommt an, erreicht.

Későn értem haza. – Ich bin spät nach Hause gekommen.

Időben értünk oda. – Wir sind rechtzeitig angekommen.

Péter eljön értem. – Péter kommt mich abholen.

Értem jött el, nem érted. – Er ist gekommen, um mich abzuholen, nicht dich.

Hangsúlytalan helyzetben az igekötő az ige előtt marad, hangsúlyos helyzetben az ige mögé kerül. – Ohne Betonung bleibt das Präfix vor dem Verb, bei Betonung tritt es dahinter.

A latinban a „cum” elöljárószó a névmás mögé kerül, és vele egy szót alkot: „mecum”, „tecum”. – Im Lateinischen tritt „cum“ hinter das Pronomen und bildet mit ihm ein Wort: „mecum“ – mit mir –, „tecum“ – mit dir.

Wortschatz

  • értem – für mich
  • érted – für dich
  • érte – für ihn, für sie, dafür
  • értünk – für uns
  • értetek – für euch
  • értük – für sie (Plural)
  • könyvem – mein Buch
  • neked – dir
  • énértem – für mich (betont)
  • teérted – für dich (betont)
  • őérte – für ihn, für sie (betont)
  • miértünk – für uns (betont)
  • tiértetek – für euch (betont)
  • őértük – für sie (betont)
  • érettem – für mich (alt)
  • Önért – für Sie
  • Önökért – für Sie (mehrere)
  • magáért – für Sie; für sich
  • ért – versteht
  • ér – kommt an, erreicht
  • hazaér {haza·ÉR} – nach Hause·ANKOMMEN(kommt heim)
  • aggódik – sorgt sich

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Igék és melléknevek „-ért” vonzattal – Verben und Adjektive mit -ért (→ 4.11.7)

Egyes igék és melléknevek vonzata kötötten „-ért” ragos; a vonzat a szóhoz tartozik. – Bei manchen Verben und Adjektiven ist die Ergänzung fest auf „-ért” gelegt; die Rektion gehört zum Wort.

Aggódom a betegért. – Ich mache mir Sorgen um den Kranken.

Ne aggódj értem! – Mach dir keine Sorgen um mich!

Éva rajong a zenéért. – Éva schwärmt für die Musik.

A diákok lelkesednek az új ötletért. – Die Schüler begeistern sich für die neue Idee.

A „rajong” a „raj” főnévből származik, mint a német „schwärmen” a „Schwarm” szóból. – „rajong“ stammt von „raj“ – Schwarm –, wie deutsch „schwärmen“ von „Schwarm“.

A gyerek segítségért könyörög. – Das Kind fleht um Hilfe.

Imádkozom a családomért. – Ich bete für meine Familie.

Hálás vagyok a támogatásért. – Ich bin für die Unterstützung dankbar.

A diák hálás a tanárnak a magyarázatért. – Der Schüler ist dem Lehrer für die Erklärung dankbar.

A „hálás” mellett a személy „-nak/-nek”, az alkalom „-ért” ragot kap; a két rag nem cserélhető fel. – Bei „hálás“ – dankbar – erhält die Person „-nak/-nek”, der Anlass „-ért”; die beiden Endungen sind nicht vertauschbar.

A vezető felel a rendért. – Der Leiter ist für die Ordnung verantwortlich.

A sportoló a sikerért küzd. – Der Sportler kämpft um den Erfolg.

A család a házért harcol. – Die Familie kämpft um das Haus.

A csoport kiáll a jogokért. – Die Gruppe setzt sich für die Rechte ein.

A falu összefog az iskoláért. – Das Dorf hält für die Schule zusammen.

A szülők mindent megtesznek a lányukért. – Die Eltern tun alles für ihre Tochter.

Kár a pénzért. – Schade um das Geld.

A német elöljárószó nem igazít el: az „um”, a „für” és a „nach” megfelelhet az „-ért” ragnak, de más alaknak is. – Die deutsche Präposition gibt keinen Hinweis: „um“, „für“ und „nach“ können „-ért” entsprechen, aber auch anderen Formen.

Segítséget kérek, de segítségért könyörgök. – Ich bitte um Hilfe, aber ich flehe um Hilfe.

A „felel valamire” azt jelenti, hogy válaszol, a „felel valamiért” azt, hogy felelős. – „felel valamire“ heißt „auf etwas antworten“, „felel valamiért“ „für etwas verantwortlich sein“.

Felelek a kérdésre. – Ich antworte auf die Frage.

Ma a diák történelemből felel. – Heute wird der Schüler in Geschichte abgefragt.

Az iskolában a „felel” szóbeli feleletet is jelent; a tantárgy „-ból/-ből” ragot kap. – In der Schule bedeutet „felel“ auch „wird mündlich abgefragt“; das Fach erhält „-ból/-ből”.

A gyerek az orvosért kiált. – Das Kind ruft nach dem Arzt.

Péter a pohárért nyúlt. – Péter griff nach dem Glas.

A „keres” tárgyat kíván, a „kiált” és a „nyúl” „-ért” ragot, bár a német mindháromnál „nach” elöljárószót használhat. – „keres“ verlangt ein Objekt, „kiált“ und „nyúl“ „-ért”, obwohl das Deutsche bei allen dreien „nach“ setzen kann.

Fizetek az ebédért. – Ich bezahle für das Mittagessen.

Kifizetem az ebédet. – Ich bezahle das Mittagessen.

A ragozásra csak a tárgy hat: a „fizetek az ebédért” alanyi ragozású, bár az „-ért” ragos szónak névelője van. – Auf die Konjugation wirkt nur das Objekt: „fizetek az ebédért“ steht in der unbestimmten Konjugation, obwohl das Wort mit „-ért” einen Artikel hat.

Köszönöm a meghívást. – Ich danke für die Einladung.

Köszönet a segítségért! – Dank für die Hilfe!

A főnöknek felelek a munkáért. – Ich bin dem Chef gegenüber für die Arbeit verantwortlich.

Hálás vagyok neked mindenért. – Ich bin dir für alles dankbar.

Anna szereti a zenét. – Anna mag Musik.

Anna rajong a zenéért. – Anna schwärmt für Musik.

Péter szerelmes Annába. – Péter ist in Anna verliebt.

A rokon jelentésű szavak vonzata különböző: a „szeret” és az „imád” tárgyat, a „rajong” „-ért”, a „szerelmes” „-ba/-be” ragot kíván. – Wörter verwandter Bedeutung haben verschiedene Rektion: „szeret“ – mag – und „imád“ – vergöttert – ein Objekt, „rajong“ „-ért”, „szerelmes“ – verliebt – „-ba/-be”.

A főnök nem rajongott az ötletért. – Der Chef war von der Idee nicht gerade begeistert.

A jogokért áll ki a csoport. – Für die Rechte setzt sich die Gruppe ein.

Nem állok jót magamért. – Ich kann für nichts garantieren.

Ki felel ezért? – Wer ist dafür verantwortlich?

Az orosz „за” szinte ugyanott áll, ahol az „-ért”: aggódásnál, felelősségnél, küzdelemnél és fizetésnél. – Russisch „за“ steht fast genau dort, wo „-ért” steht: bei Sorge, Verantwortung, Kampf und Bezahlen.

Wortschatz

  • vonzat {vonZAT} – ziehen·UNG(Rektion)
  • aggódik valakiért – sorgt sich um jemanden
  • rajong {rajONG} – Schwarm·(WIEDERHOLT)(schwärmt)
  • lelkesedik – begeistert sich
  • könyörög – fleht
  • imádkozik – betet
  • hálás valakinek valamiért – jemandem für etwas dankbar
  • felel – antwortet; ist verantwortlich
  • küzd – kämpft
  • harcol – kämpft
  • kiáll {ki·ÁLL} – heraus·STEHEN(setzt sich ein)
  • összefog {össze·FOG} – zusammen·FASSEN(hält zusammen)
  • kár – schade
  • történelemből – in Geschichte
  • kiált – ruft
  • nyúl – greift
  • kifizet {ki·FIZET} – aus·ZAHLEN(bezahlt)
  • köszönöm – ich danke
  • köszönet – Dank
  • szeret – mag, liebt
  • imád – vergöttert
  • szerelmes – verliebt
  • magamért – für mich selbst

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.A „miatt” és a „céljából” elhatárolása – Abgrenzung zu miatt und céljából (→ 4.11.8)

Három kifejezés, három viszony: a „miatt” az okot, az „-ért” a célt, az alkalmat vagy az ellenértéket, a „céljából” a kifejezett szándékot nevezi meg. – Drei Ausdrücke, drei Beziehungen: „miatt“ nennt die Ursache, „-ért” das Ziel, den Anlass oder den Gegenwert, „céljából“ die ausdrückliche Absicht.

Az eső miatt késik a vonat. – Wegen des Regens verspätet sich der Zug.

A csapat a győzelemért dolgozik. – Die Mannschaft arbeitet für den Sieg.

Az eső a késés előtt van, és kiváltja azt; a győzelem a munka után következik, és a munka célja. – Der Regen liegt vor der Verspätung und löst sie aus; der Sieg folgt nach der Arbeit und ist ihr Ziel.

A „miatt” névutó, külön szó a ragtalan főnév után; az „-ért” rag, és összeolvad a szóval. – „miatt“ ist eine Postposition, ein eigenes Wort nach dem unveränderten Substantiv; „-ért” ist eine Endung und verschmilzt mit dem Wort.

Ezért: „hiba miatt”, de „hibáért”; a névutó előtt a szóvégi „a” nem nyúlik meg. – Deshalb: „hiba miatt“ – wegen des Fehlers –, aber „hibáért“ – für den Fehler –; vor der Postposition wird auslautendes „a“ nicht lang.

Az ok nem feltétlenül kellemetlen. – Die Ursache muss nichts Unangenehmes sein.

A jó idő miatt sokan vannak a strandon. – Wegen des guten Wetters sind viele am Strand.

A beteg vizsgálat céljából érkezett. – Der Kranke ist zu einer Untersuchung gekommen.

A kutató adatgyűjtés céljából utazik. – Der Forscher reist zum Zweck der Datenerhebung.

A „céljából” a „cél” főnév birtokos személyjeles, „-ból” ragos alakja, és hivatalos hangú. – „céljából“ ist eine Form von „cél“ – Ziel, Zweck – mit Besitzendung und „-ból”, wörtlich „aus seinem Zweck“, und klingt amtlich wie deutsch „zwecks“.

Előtte többnyire névelő nélküli „-ás/-és” képzős főnév áll: „tanulás”, „mérés”, „ellenőrzés”. – Davor steht meist ein Substantiv auf „-ás/-és” ohne Artikel: „tanulás“ – Lernen –, „mérés“ – Messung –, „ellenőrzés“ – Kontrolle.

A rendőr ellenőrzés céljából megállította az autót. – Der Polizist hielt das Auto zur Kontrolle an.

A köznyelvben helyette inkább főnévi igenév vagy mellékmondat áll. – In der Alltagssprache steht dafür eher ein Infinitiv oder ein Nebensatz.

A késésért bocsánatot kér, a késés miatt pedig lemarad a kezdésről. – Er bittet für die Verspätung um Entschuldigung und verpasst wegen der Verspätung den Anfang.

Nem a főnév dönt, hanem az állítmányhoz való viszonya. – Nicht das Substantiv entscheidet, sondern seine Beziehung zum Prädikat.

A javításért fizetünk. – Wir bezahlen für die Reparatur.

A javítás miatt várunk. – Wegen der Reparatur warten wir.

Javítás céljából hoztam ide az órát. – Ich habe die Uhr zur Reparatur hergebracht.

Az árat és a megfizetett szolgáltatást nem lehet „céljából” szerkezettel kifejezni. – Preis und bezahlte Leistung lassen sich nicht mit „céljából“ ausdrücken.

Mi miatt aggódsz? – Weswegen machst du dir Sorgen?

Milyen célból érkezett? – Zu welchem Zweck ist er gekommen?

A „mi miatt?” egyértelműen az okra kérdez, a „miért?” okra és célra egyaránt, a „milyen célból?” a kifejezett célra. – „mi miatt?“ fragt eindeutig nach der Ursache, „miért?“ nach Ursache und Ziel, „milyen célból?“ nach dem ausdrücklichen Zweck.

Aggódom a fiamért. – Ich mache mir Sorgen um meinen Sohn.

Aggódom a vizsga miatt. – Ich mache mir Sorgen wegen der Prüfung.

Az „aggódik” mellett az „-ért” azt nevezi meg, akiért valaki aggódik, a „miatt” a kiváltó okot. – Bei „aggódik“ nennt „-ért” den, um den man sich sorgt, „miatt“ den Auslöser der Sorge.

A „miatt” is kap személyragot: „miattam”, „miattad”, „miatta”, „miattunk”, „miattatok”, „miattuk”. – Auch „miatt“ erhält Personalendungen: „miattam“ – meinetwegen –, „miattad“ – deinetwegen –, „miatta“ – seinetwegen –, „miattunk“ – unseretwegen –, „miattatok“ – euretwegen –, „miattuk“ – ihretwegen.

Nem miattad maradtam otthon. – Ich bin nicht deinetwegen zu Hause geblieben.

Nem érted maradtam otthon. – Ich bin nicht dir zuliebe zu Hause geblieben.

A főnök miatt dolgozom ma is. – Wegen des Chefs arbeite ich auch heute.

A főnökért dolgozom ma is. – Für den Chef arbeite ich auch heute.

Egyik sem értékel: a különbség csak a viszony irányában van. – Keines von beiden wertet: Der Unterschied liegt nur in der Richtung der Beziehung.

Ezért az ügyért sokan dolgoznak. – Für diese Sache arbeiten viele.

Elromlott az autó, emiatt késtem el. – Das Auto ist kaputtgegangen, deswegen habe ich mich verspätet.

Az „emiatt” és az „amiatt” erősebben hangsúlyozza az okot, mint az „ezért”. – „emiatt“ und „amiatt“ – deswegen, aus diesem bzw. jenem Grund – betonen die Ursache stärker als „ezért“.

Ebből a célból jöttünk. – Zu diesem Zweck sind wir gekommen.

Mellékmondat előtt az „azért” okot és célt is bevezethet: „azért, mert …”, „azért, hogy …” (→ 15.8, 15.10). – Vor einem Nebensatz kann „azért“ einen Grund und einen Zweck ankündigen: „azért, mert …“ – deshalb, weil … –, „azért, hogy …“ – dafür, dass …

Pénzért dolgozik. – Er arbeitet für Geld.

A pénz miatt dolgozik. – Er arbeitet wegen des Geldes (weil er es nötig hat).

A vihar miatt zárták le az utat. – Wegen des Sturms hat man die Straße gesperrt.

A „miatt” „-i” képzővel melléknév lesz, amely a főnév előtt áll: „a vihar miatti károk”. – Mit „-i” wird aus „miatt“ ein Adjektiv vor dem Substantiv: „a vihar miatti károk“ – die durch den Sturm verursachten Schäden.

A „végett” névutó a „céljából” régies, hivatalos megfelelője: vizsgálat végett. – Die Postposition „végett“ ist eine veraltete, amtliche Entsprechung von „céljából“: zwecks Untersuchung.

A spanyol hasonlóan különít el: a „por” okot, fáradozást és árat, a „para” célt jelöl. – Das Spanische trennt ähnlich: „por“ bezeichnet Ursache, Einsatz und Preis, „para“ den Zweck.

Az orosz „с целью” és a magyar „céljából” egyaránt a „cél” jelentésű főnevet tartalmazza. – Russisch „с целью“ – mit dem Ziel – und ungarisch „céljából“ enthalten beide ein Substantiv „Ziel“.

A latin „propter” az okot, a „pro” a fáradozást, a birtokos eset utáni „causa” a célt fejezi ki: „discendi causa”. – Lateinisch „propter“ drückt die Ursache aus, „pro“ den Einsatz, „causa“ nach dem Genitiv den Zweck: „discendi causa“ – um zu lernen.

Wortschatz

  • névutó {név·UTÓ} – Name·NACHSTEHEND(Postposition)
  • az eső miatt – wegen des Regens
  • hiba miatt – wegen des Fehlers
  • hibáért – für den Fehler
  • céljából {cél·JÁ·ból} – Ziel·SEIN·aus(zum Zweck)
  • vizsgálat céljából – zum Zweck der Untersuchung
  • ellenőrzés – Kontrolle
  • javításért – für die Reparatur
  • a javítás miatt – wegen der Reparatur
  • mi miatt? – weswegen?
  • milyen célból? – zu welchem Zweck?
  • fiamért – um meinen Sohn
  • miattam – meinetwegen
  • miattad – deinetwegen
  • miattuk – ihretwegen
  • emiatt – deswegen
  • amiatt – aus jenem Grund
  • ebből a célból – zu diesem Zweck
  • azért, mert – deshalb, weil
  • azért, hogy – dafür, dass; damit
  • miatti {miattI} – wegen·(ADJEKTIV)(verursacht durch)
  • végett – zwecks

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.