4.6 Innerer Ort: -ban/-ben, -ba/-be, -ból/-ből
Die Innenreihe bezeichnet das Innere eines Raumes in drei Rollen: „-ban”/„-ben” den Ort (hol? – wo?), „-ba”/„-be” das Ziel (hová? – wohin?), „-ból”/„-ből” den Ausgangspunkt (honnan? – woher?): a házban – im Haus, a házba – ins Haus, a házból – aus dem Haus. Dieselben Endungen stehen bei Ländern und vielen Orts- und Institutionsnamen, bei Zeiten, Zuständen, Stoffen und Beweggründen und als feste Rektion von Verben und Adjektiven. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 4.6.1, 4.6.2, 4.6.3, 4.6.4, 4.6.5, 4.6.6, 4.6.7, 4.6.8).
1.A belső helyen: -ban/-ben – Aufenthalt im Inneren (→ 4.6.1)
A „-ban/-ben” rag azt a teret jelöli, amelynek a belsejében valami van vagy történik. – Die Endung „-ban/-ben“ bezeichnet den Raum, in dessen Innerem etwas ist oder geschieht.
A telefon a dobozban van. – Das Telefon ist in der Schachtel.
A pénz a zsebben van. – Das Geld ist in der Tasche.
Az eset neve inesszívusz, a latin „in-esse”, azaz „benne lenni” kifejezésből. – Der Fall heißt Inessiv, nach lateinisch „in-esse“ – darin sein.
A rag a „hol?” kérdésre felel. – Die Endung antwortet auf die Frage „hol?“ – wo?
A német elöljárószót és részes esetet használ, a magyarban a rag a főnévhez tapad, a névelő változatlan marad: „a dobozban”. – Das Deutsche braucht eine Präposition mit Dativ; im Ungarischen hängt die Endung am Nomen, der Artikel bleibt unverändert: „a dobozban“ – in der Schachtel.
Ha a mondat csak azt mondja meg, hol van valami, harmadik személyben is ki kell tenni a „van” igét. – Sagt der Satz nur, wo sich etwas befindet, steht auch in der 3. Person das Verb „van“ – ist.
A rag két alakja a szó hangrendjéhez igazodik. – Die beiden Formen der Endung richten sich nach der Vokalklasse des Wortes.
Mély hangrendű szóhoz „-ban” járul: „házban”, „dobozban”, „boltban”. – An hintervokalische Wörter tritt „-ban“: „házban“ – im Haus –, „dobozban“ – in der Schachtel –, „boltban“ – im Laden.
Magas hangrendű szóhoz „-ben” járul: „kertben”, „üvegben”, „vízben”. – An vordervokalische Wörter tritt „-ben“: „kertben“ – im Garten –, „üvegben“ – in der Flasche –, „vízben“ – im Wasser.
Harmadik, „ö”-s alak nincs: „bőröndben”, „hűtőben”, „cipőben”. – Eine dritte Form mit ö gibt es nicht: „bőröndben“ – im Koffer –, „hűtőben“ – im Kühlschrank –, „cipőben“ – im Schuh.
A vegyes hangrendű szavak többnyire „-ban” ragot kapnak: „fiókban”, „irodában”. – Gemischte Wörter erhalten meist „-ban“: „fiókban“ – in der Schublade –, „irodában“ – im Büro.
Összetett szóban az utótag dönt. – In einer Zusammensetzung entscheidet das Hinterglied.
A fiú a könyvtárban olvas. – Der Junge liest in der Bibliothek.
A rag kötőhang nélkül járul a tőhöz: „kertek”, de „kertben”. – Die Endung tritt ohne Bindevokal an den Stamm: „kertek“ – Gärten –, aber „kertben“ – im Garten.
Két azonos mássalhangzó a határon megmarad: „zsebben”. – Zwei gleiche Konsonanten an der Grenze bleiben beide erhalten: „zsebben“.
A szó végi rövid „a” és „e” a rag előtt megnyúlik. – Kurzes a und e am Wortende werden vor der Endung lang.
A tej a konyhában van. – Die Milch ist in der Küche.
A bicikli a pincében van. – Das Fahrrad ist im Keller.
A többi tővégi magánhangzó nem változik: „kapuban”, „faluban”, „taxiban”. – Die übrigen Auslautvokale bleiben unverändert: „kapuban“ – im Tor –, „faluban“ – im Dorf –, „taxiban“ – im Taxi.
A „víz” töve itt nem rövidül: „vízben”, bár a tárgyeset „vizet”. – Der Stamm von „víz“ wird hier nicht gekürzt: „vízben“, obwohl der Akkusativ „vizet“ lautet.
A rag a cselekvés helyét is megadja, akkor is, ha a cselekvés a téren belüli mozgás. – Die Endung nennt auch den Ort einer Handlung, selbst wenn die Handlung eine Bewegung innerhalb des Raumes ist.
A gyerekek a kertben futnak. – Die Kinder laufen im Garten herum.
Éva az irodában dolgozik. – Éva arbeitet im Büro.
Többes számban a rag a „-k” jel után áll: „házakban”, „kertekben”, „táskákban”. – In der Mehrzahl steht die Endung nach dem Zeichen „-k“: „házakban“ – in den Häusern –, „kertekben“ – in den Gärten –, „táskákban“ – in den Taschen.
A kötőhang a többes szám jeléhez tartozik, nem a raghoz. – Der Bindevokal gehört zum Pluralzeichen, nicht zur Ortsendung.
Az ige az alanyhoz igazodik, nem a helyhatározóhoz: „Az almák a hűtőben vannak.” – Das Verb richtet sich nach dem Subjekt, nicht nach der Ortsangabe: „Az almák a hűtőben vannak.“ – Die Äpfel sind im Kühlschrank.
A birtokos személyjel is a rag előtt áll; a sorrend: tő – jel – rag. – Auch das Besitzzeichen steht vor der Endung; die Reihenfolge ist Stamm – Zeichen – Endung.
A szobámban két ablak van. – In meinem Zimmer sind zwei Fenster.
A házunkban nincs lift. – In unserem Haus gibt es keinen Aufzug.
A tagadó mondatban „nincs” áll, nem *„nem van”. – Im verneinten Satz steht „nincs“, nicht *„nem van“.
A mutató névmás a főnév előtt átveszi annak ragját és számát; a „z” hasonul a rag „b” hangjához. – Das Demonstrativpronomen übernimmt vor dem Nomen dessen Endung und Zahl; das z gleicht sich dem b der Endung an.
Ebben a szobában alszanak a vendégek. – Die Gäste schlafen in diesem Zimmer.
Azokban az üvegekben nincs víz. – In jenen Flaschen ist kein Wasser.
A melléknévi jelző viszont rag nélkül marad: „ebben a régi házban”. – Ein attributives Adjektiv bleibt dagegen ohne Endung: „ebben a régi házban“ – in diesem alten Haus (→ 3.8).
Két helyhatározó mellett mindegyik a saját ragját kapja. – Bei zwei Ortsangaben erhält jede ihre eigene Endung.
A konyhában eszünk, a szobában pihenünk. – Wir essen in der Küche und ruhen uns im Zimmer aus.
Nem a boltban dolgozom, hanem az irodában. – Ich arbeite nicht im Laden, sondern im Büro.
A helyhatározó akkor sem kap tárgyragot, ha az igének van tárgya: „A könyvet a szobában olvasom.” – Die Ortsangabe erhält auch dann keine Akkusativendung, wenn das Verb ein Objekt hat: „A könyvet a szobában olvasom.“ – Das Buch lese ich im Zimmer.
Néhány szó nem a várt alakot kapja: a „kávé” mély hangrendű, ezért „kávéban”. – Einige Wörter weichen ab: „kávé“ – Kaffee – ist hintervokalisch, daher „kávéban“.
Az „i”-s egyszótagú szavak többsége magas hangrendű, néhány azonban mély: „vízben”, de „zsírban”. – Die meisten einsilbigen Wörter mit i sind vordervokalisch, einige aber hintervokalisch: „vízben“, aber „zsírban“ – im Fett.
Egyes jövevényszavaknál ingadozik az alak: „fotelben” és „fotelban”. – Bei manchen Lehnwörtern schwankt die Form: „fotelben“ und „fotelban“ – im Sessel.
A beszélt nyelvben a „-ban/-ben” végéről gyakran elmarad az „n”: „a házba vagyok”. – In der gesprochenen Sprache fällt das n von „-ban/-ben“ häufig weg: „a házba vagyok“ statt „a házban vagyok“ – ich bin im Haus.
Írásban a hely mindig „-ban/-ben” ragot kap. – Geschrieben erhält der Ort immer „-ban/-ben“.
A rag a „bél” szóra vezethető vissza, amelynek régi jelentése „belső rész”; ugyanebből a tőből való a „bent” és a „benn” is. – Die Endung geht auf „bél“ zurück, dessen alte Bedeutung „Inneres“ ist; aus demselben Stamm kommen „bent“ und „benn“ – drinnen (→ 4.5.3).
A tükör, az újság és a levél is tárolóként viselkedik: „tükörben”, „újságban”, „levélben”. – Spiegel, Zeitung und Brief verhalten sich wie Behälter: „tükörben“ – im Spiegel –, „újságban“ – in der Zeitung –, „levélben“ – im Brief.
A kép viszont felület: „a képen”. – Das Bild dagegen ist eine Fläche: „a képen“ – auf dem Bild –, wo das Deutsche auch „im Bild“ sagt.
A „levél” töve a rag előtt nem rövidül: „levélben”, de „levelet”. – Der Stamm von „levél“ wird vor der Endung nicht gekürzt: „levélben“, aber „levelet“ – den Brief.
Az orosz a „в” után többnyire elöljárós esetet használ, néhány szónál külön helyhatározói alakot: „в саду”, „в лесу”. – Das Russische verwendet nach „в“ meist den Präpositiv, bei einigen Wörtern eine eigene Ortsform: „в саду“ – im Garten –, „в лесу“ – im Wald.
Wortschatz
- inesszívusz – Inessiv
- esetrag {eset·RAG} – Fall·ENDUNG(Kasusendung)
- hangrend {hang·REND} – Laut·ORDNUNG(Vokalklasse)
- kötőhang {kötő·HANG} – Binde·LAUT(Bindevokal)
- dobozban – in der Schachtel
- zsebben – in der Tasche
- bőröndben – im Koffer
- hűtőben – im Kühlschrank
- fiókban – in der Schublade
- konyhában – in der Küche
- pincében – im Keller
- vízben – im Wasser
- könyvtárban {könyv·TÁR·ban} – Buch·LAGER·in(in der Bibliothek)
- házakban – in den Häusern
- szobámban – in meinem Zimmer
- házunkban – in unserem Haus
- ebben – in diesem
- azokban – in jenen
- nincs – ist nicht, gibt es nicht
- kávéban – im Kaffee
- zsírban – im Fett
- fotelben – im Sessel
- bent, benn – drinnen
- tükörben – im Spiegel
- képen – auf dem Bild
2.A belső tér mint cél: -ba/-be – Bewegung in das Innere (→ 4.6.2)
A „-ba/-be” rag a belső teret mint a mozgás célját jelöli. – Die Endung „-ba/-be“ bezeichnet das Innere als Ziel einer Bewegung.
Az eset neve illatívusz, a latin „illatus”, azaz „bevitt” szóból. – Der Fall heißt Illativ, nach lateinisch „illatus“ – hineingetragen.
A rag a „hová?” vagy „hova?” kérdésre felel; a kérdőszó mindkét alakja helyes. – Die Endung antwortet auf „hová?“ oder „hova?“ – wohin?; beide Formen des Fragewortes sind richtig.
A vendég belép a szobába. – Der Gast tritt ins Zimmer ein.
A kutya beszalad a kertbe. – Der Hund läuft in den Garten hinein.
Az alakok képzése ugyanaz, mint a „-ban/-ben” esetében: két alak, kötőhang nélkül, „ö”-s alak nélkül. – Die Formen werden gebildet wie bei „-ban/-ben“: zwei Formen, ohne Bindevokal, ohne ö-Form.
Mély hangrendű szóhoz „-ba”, magas hangrendűhöz „-be” járul: „házba”, „városba”, „kertbe”, „bőröndbe”. – An hintervokalische Wörter tritt „-ba“, an vordervokalische „-be“: „házba“ – ins Haus –, „városba“ – in die Stadt –, „kertbe“ – in den Garten –, „bőröndbe“ – in den Koffer.
A szó végi „a” és „e” itt is megnyúlik: „szobába”, „pincébe”; a „víz” hosszú marad: „vízbe”. – Auslautendes a und e wird auch hier lang: „szobába“ – ins Zimmer –, „pincébe“ – in den Keller; „víz“ bleibt lang: „vízbe“ – ins Wasser.
A vegyes hangrendű szavaknál többnyire a mély magánhangzó dönt: „kocsiba”, „papírba”, „kávéba”. – Bei gemischten Wörtern entscheidet meist der hintere Vokal: „kocsiba“ – in den Wagen –, „papírba“ – in Papier –, „kávéba“ – in den Kaffee.
A rag minden olyan mozgással áll, amely a belsőben ér véget, bárki vagy bármi mozog. – Die Endung steht bei jeder Bewegung, die im Inneren endet, gleich wer oder was sich bewegt.
A labda a dobozba gurul. – Der Ball rollt in die Schachtel.
A kulcs a vízbe esik. – Der Schlüssel fällt ins Wasser.
A beteg kórházba kerül. – Der Kranke kommt ins Krankenhaus.
Az „érkezik” ige is célt kíván: „A busz a városba érkezik.” – Auch „érkezik“ – ankommen – verlangt ein Ziel: „A busz a városba érkezik.“ – Der Bus kommt in der Stadt an.
A német „in der Stadt ankommen” helyet mond, ezért a német fordítás itt nem igazít el. – Das deutsche „in der Stadt ankommen“ nennt einen Ort; die deutsche Übersetzung führt hier also nicht zur richtigen Endung.
Ha valaki egy tárgyat tesz valahová, a mondatban két jelölt bővítmény áll: a tárgy „-t” raggal, a cél „-ba/-be” raggal. – Bringt jemand einen Gegenstand irgendwohin, stehen im Satz zwei markierte Glieder: das Objekt mit „-t“, das Ziel mit „-ba/-be“.
A füzetet a táskába teszem. – Ich lege das Heft in die Tasche.
A fiú vizet önt a pohárba. – Der Junge gießt Wasser ins Glas.
A cél nem kap tárgyragot, bár a német ott tárgyesetet használ: „in die Tasche”. – Das Ziel erhält keine Akkusativendung, obwohl das Deutsche dort einen Akkusativ setzt: „in die Tasche“.
Az ige ragozása a tárgyhoz igazodik: „a füzetet teszem” határozott, „vizet önt” határozatlan. – Die Konjugation richtet sich nach dem Objekt: „a füzetet teszem“ ist bestimmt, „vizet önt“ unbestimmt.
Sok ige „be-” igekötőt kap, de ez nem pótolja a ragot: „bemegy a házba”. – Viele Verben haben das Präfix „be-“ – hinein –, es ersetzt die Endung aber nicht: „bemegy a házba“ – geht ins Haus hinein.
Cél nélkül az igekötő egyedül áll: „Bemegy.” Igekötő nélkül a cél áll egyedül: „A házba megy.” – Ohne Ziel steht das Präfix allein: „Bemegy.“ – Er geht hinein. Ohne Präfix steht das Ziel allein: „A házba megy.“ – Er geht ins Haus.
Az igekötő mindig „be-”, mély hangrendű ige előtt is: „beszalad”, „begurul”. – Das Präfix lautet immer „be-“, auch vor hintervokalischen Verben: „beszalad“ – hineinlaufen –, „begurul“ – hineinrollen (→ 11).
Tagadásban az igekötő az ige mögé kerül: „Nem megy be a konyhába.” – Bei Verneinung tritt das Präfix hinter das Verb: „Nem megy be a konyhába.“ – Er geht nicht in die Küche hinein.
Ha a cél hangsúlyos, közvetlenül az ige elé kerül, az igekötő pedig az ige mögé: „A szobába fut be, nem a kertbe.” – Ist das Ziel betont, rückt es direkt vor das Verb und das Präfix hinter das Verb: „A szobába fut be, nem a kertbe.“ – Ins Zimmer läuft es hinein, nicht in den Garten.
A mozgás önmagában még nem kíván „-ba/-be” ragot. – Eine Bewegung allein verlangt noch nicht „-ba/-be“.
A gyerekek a kertben futnak. – Die Kinder laufen im Garten herum.
A gyerekek a kertbe futnak. – Die Kinder laufen in den Garten.
A két rag csak egy „n” hangban különbözik, jelentésük azonban alapvetően más. – Die beiden Endungen unterscheiden sich nur durch ein n, ihre Bedeutung aber grundlegend.
A mutató névmás itt is hasonul: „ebbe a dobozba”, „abba az üvegbe”; többes számban „ezekbe”, „azokba”. – Das Demonstrativpronomen gleicht sich auch hier an: „ebbe a dobozba“ – in diese Schachtel –, „abba az üvegbe“ – in jene Flasche; im Plural „ezekbe“, „azokba“.
Önállóan is állhatnak: „Ebbe tedd!” – Sie stehen auch allein: „Ebbe tedd!“ – Leg es hier hinein!
A rag a birtokos személyjel és a többes szám jele után áll: „zsebembe”, „házunkba”, „szobákba”. – Die Endung steht nach dem Besitzzeichen und nach dem Pluralzeichen: „zsebembe“ – in meine Tasche –, „házunkba“ – in unser Haus –, „szobákba“ – in die Zimmer.
A harmadik személyű „-a/-e” is megnyúlik: „kertje”, de „kertjébe”. – Auch das „-a/-e“ der 3. Person wird lang: „kertje“ – sein Garten –, aber „kertjébe“ – in seinen Garten.
A cél nem jelenti, hogy valami valóban a belsőbe is jut. – Das Ziel bedeutet nicht, dass etwas tatsächlich ins Innere gelangt.
Az anya benéz a gyerekszobába. – Die Mutter schaut ins Kinderzimmer hinein.
A nagy könyv nem fér bele a kis táskába. – Das große Buch passt nicht in die kleine Tasche.
A „bele” nem rag, hanem önálló szó; személyes alakjai „belém”, „beléd”, „bele”. – „bele“ – hinein (in es) – ist keine Endung, sondern ein eigenes Wort; seine Personalformen sind „belém“ – in mich hinein –, „beléd“ – in dich hinein –, „bele“ – in ihn, sie, es hinein (→ 7.2).
Város- és országnév után is célt kíván az érkezés: „A turisták Bécsbe érkeznek.” – Auch bei Städte- und Ländernamen verlangt die Ankunft ein Ziel: „A turisták Bécsbe érkeznek.“ – Die Touristen kommen in Wien an.
Jövőre Németországba költözünk. – Nächstes Jahr ziehen wir nach Deutschland.
Az orosz ugyanígy választja szét a helyet és a célt: „в Москве” – „в Москву”. – Das Russische unterscheidet Ort und Ziel ebenso: „в Москве“ – in Moskau – und „в Москву“ – nach Moskau.
A latin a városnév puszta tárgyesetével jelöli a célt: „Romam venire”. – Das Lateinische bezeichnet das Ziel mit dem bloßen Akkusativ des Städtenamens: „Romam venire“ – nach Rom kommen.
Wortschatz
- illatívusz – Illativ
- hová?, hova? – wohin?
- szobába – ins Zimmer
- kertbe – in den Garten
- városba – in die Stadt
- pincébe – in den Keller
- vízbe – ins Wasser
- kocsiba – in den Wagen
- kórházba {kór·HÁZ·ba} – Krankheit·HAUS·in(ins Krankenhaus)
- pohárba – ins Glas
- érkezik – ankommen
- kerül – gelangen, geraten
- igekötő {ige·KÖTŐ} – Verb·BINDER(Verbpräfix)
- bemegy {be·MEGY} – hinein·GEHEN(hineingehen)
- beszalad {be·SZALAD} – hinein·LAUFEN(hineinlaufen)
- nem megy be – geht nicht hinein
- ebbe – in diesen hinein
- abba – in jenen hinein
- zsebembe – in meine Tasche
- kertjébe – in seinen Garten
- benéz {be·NÉZ} – hinein·SCHAUEN(hineinschauen)
- belefér {bele·FÉR} – hinein·PASSEN(hineinpassen)
- belém – in mich hinein
- Németországba {Német·ORSZÁG·ba} – deutsch·LAND·in(nach Deutschland)
3.Kifelé a belsőből: -ból/-ből – Bewegung aus dem Inneren (→ 4.6.3)
A „-ból/-ből” rag azt a belső teret jelöli, amelyből a mozgás kiindul. – Die Endung „-ból/-ből“ bezeichnet den Innenraum, von dem die Bewegung ausgeht.
A vendég kijön a házból. – Der Gast kommt aus dem Haus heraus.
A gyerek kijön a kertből. – Das Kind kommt aus dem Garten heraus.
Az eset neve elatívusz, a latin „elatus”, azaz „kivitt” szóból. – Der Fall heißt Elativ, nach lateinisch „elatus“ – herausgetragen.
A kérdés: „honnan?” – Die Frage lautet „honnan?“ – woher?
A rag magánhangzója mindig hosszú: „-ból”, „-ből”, sohasem *„-bol” vagy *„-bel”. – Der Vokal der Endung ist immer lang: „-ból“, „-ből“, nie *„-bol“ oder *„-bel“.
A szó végi „a” és „e” megnyúlik: „táskából”, „pincéből”. – Auslautendes a und e wird lang: „táskából“ – aus der Tasche –, „pincéből“ – aus dem Keller.
A többi tővégi hang marad: „autóból”, „faluból”, „hűtőből”. – Die übrigen Auslaute bleiben: „autóból“ – aus dem Auto –, „faluból“ – aus dem Dorf –, „hűtőből“ – aus dem Kühlschrank.
A változó tövű szavak az alapalakhoz kapják a ragot: „vízből”, „kézből”, „tűzből”, de „vizek”, „kezek”, „tüzek”. – Wörter mit wechselndem Stamm erhalten die Endung an der Grundform: „vízből“ – aus dem Wasser –, „kézből“ – aus der Hand –, „tűzből“ – aus dem Feuer –, aber „vizek“, „kezek“, „tüzek“.
Mivel a rag mássalhangzóval kezdődik, kötőhangra nincs szükség. – Da die Endung mit einem Konsonanten beginnt, braucht sie keinen Bindevokal.
Ha valaki kivesz valamit, a tárgy „-t” ragot kap, a hely, ahonnan kikerül, „-ból/-ből” ragot. – Beim Herausnehmen erhält der Gegenstand „-t“, der Raum, aus dem er kommt, „-ból/-ből“.
A tejet a hűtőből veszem ki. – Ich nehme die Milch aus dem Kühlschrank.
A fiú kiveszi a ceruzát a táskából. – Der Junge nimmt den Bleistift aus der Tasche heraus.
Semleges sorrendben az igekötő elöl marad: „kiveszem a tejet a hűtőből”; hangsúlyos forrás után hátrébb kerül: „a hűtőből veszem ki”. – In neutraler Abfolge bleibt das Präfix vorn: „kiveszem a tejet a hűtőből“; nach betonter Quelle rückt es nach hinten: „a hűtőből veszem ki“.
A „ki” igekötő és a „-ból/-ből” rag együtt jelzi, hogy valami elhagyja a belső teret. – Das Präfix „ki“ und die Endung „-ból/-ből“ zeigen gemeinsam, dass etwas den Innenraum verlässt, wie deutsch „aus … heraus“.
A macska kiugrik a dobozból. – Die Katze springt aus der Schachtel.
A „ki” nem tesz különbséget „heraus” és „hinaus” között; ezt az ige mutatja: „kijön”, „kimegy”. – „ki“ unterscheidet nicht zwischen „heraus“ und „hinaus“; das zeigt das Verb: „kijön“ – herauskommen –, „kimegy“ – hinausgehen.
Más igekötő mellett is megmarad a rag: „A fiú a pincéből jön fel.” – Auch neben einem anderen Präfix bleibt die Endung: „A fiú a pincéből jön fel.“ – Der Junge kommt aus dem Keller herauf.
Tagadásban az igekötő az ige mögé kerül: „A kutya nem jön ki a házból.” – Bei Verneinung tritt das Präfix hinter das Verb: „A kutya nem jön ki a házból.“ – Der Hund kommt nicht aus dem Haus heraus.
Többes számban: „házakból”, „kertekből”, „vizekből”. – Im Plural: „házakból“ – aus den Häusern –, „kertekből“ – aus den Gärten –, „vizekből“ – aus den Gewässern.
A forrás és a cél egy mondatban is állhat, rendszerint ebben a sorrendben. – Quelle und Ziel können im selben Satz stehen, meist in dieser Reihenfolge.
A család a faluból a városba költözik. – Die Familie zieht aus dem Dorf in die Stadt.
A mutató névmás: „ebből a dobozból”, „abból az üvegből”; többes számban „ezekből”, „azokból”. – Das Demonstrativpronomen: „ebből a dobozból“ – aus dieser Schachtel –, „abból az üvegből“ – aus jener Flasche; im Plural „ezekből“, „azokból“.
A birtokos személyjel után: „zsebemből”, „szobánkból”, „kertjéből”, „házából”. – Nach dem Besitzzeichen: „zsebemből“ – aus meiner Tasche –, „szobánkból“ – aus unserem Zimmer –, „kertjéből“ – aus seinem Garten –, „házából“ – aus seinem Haus.
A belsőből nem mindig tárgy jön ki; valami áramolhat is. – Aus dem Inneren kommt nicht immer ein Gegenstand; es kann auch etwas strömen.
A csapból hideg víz folyik. – Aus dem Wasserhahn fließt kaltes Wasser.
A kéményből füst száll fel. – Aus dem Schornstein steigt Rauch auf.
A tekintetnél a személy helyben marad: „kinéz az ablakból”; gyakori az „ablakon” is, ekkor az ablak az átjáró. – Beim Blick bleibt die Person, wo sie ist: „kinéz az ablakból“ – schaut aus dem Fenster; häufig ist auch „ablakon“, dann ist das Fenster der Durchgang.
Nem minden német „aus” vagy „von” felel meg a „-ból/-ből” ragnak. – Nicht jedes deutsche „aus“ oder „von“ entspricht „-ból/-ből“.
Felületről „-ról/-ről” rag áll: „az asztalról”; személytől „-tól/-től”: „az orvostól”. – Von einer Oberfläche steht „-ról/-ről“: „az asztalról“ – vom Tisch; von einer Person „-tól/-től“: „az orvostól“ – vom Arzt (→ 4.7.3, 4.8.8).
Helyneveknél a szokás dönt: „Budapestről”, de „Németországból”. – Bei Ortsnamen entscheidet der Brauch: „Budapestről“ – aus Budapest –, aber „Németországból“ – aus Deutschland (→ 4.6.6).
A rag a régi „belől” határozószóra megy vissza, amely azt jelentette: belülről. – Die Endung geht auf das alte Adverb „belől“ – von innen – zurück.
A teljes alak a személyes alakokban él tovább: „belőlem”, „belőled”, „belőle”, „belőlünk”, „belőletek”, „belőlük”. – Die volle Form lebt in den Personalformen fort: „belőlem“ – aus mir –, „belőled“ – aus dir –, „belőle“ – aus ihm, aus ihr –, „belőlünk“ – aus uns –, „belőletek“ – aus euch –, „belőlük“ – aus ihnen.
Mi lesz belőled? – Was wird aus dir?
Nyelvjárásokban „-bul/-bül” és „-bú/-bű” alak is él; az irodalmi nyelv csak „-ból/-ből” alakot ír. – In Mundarten leben auch „-bul/-bül“ und „-bú/-bű“; die Schriftsprache schreibt nur „-ból/-ből“.
Az orosz három elöljárószóval választja szét, amit a magyar három raggal: „из дома”, „со стола”, „от врача”. – Das Russische trennt mit drei Präpositionen, was das Ungarische mit drei Endungen trennt: „из дома“ – aus dem Haus –, „со стола“ – vom Tisch –, „от врача“ – vom Arzt.
A latin hasonlóan különbözteti meg az „ex”, a „de” és az „ab” elöljárót. – Das Lateinische unterscheidet ähnlich „ex“ – aus … heraus –, „de“ – von … herab – und „ab“ – von … weg.
Wortschatz
- elatívusz – Elativ
- honnan? – woher?
- házból – aus dem Haus
- kertből – aus dem Garten
- táskából – aus der Tasche
- pincéből – aus dem Keller
- hűtőből – aus dem Kühlschrank
- kézből – aus der Hand
- tűzből – aus dem Feuer
- kivesz {ki·VESZ} – heraus·NEHMEN(herausnehmen)
- kijön {ki·JÖN} – heraus·KOMMEN(herauskommen)
- kimegy {ki·MEGY} – hinaus·GEHEN(hinausgehen)
- kiugrik {ki·UGRIK} – heraus·SPRINGEN(herausspringen)
- vizekből – aus den Gewässern
- ebből – aus diesem
- abból – aus jenem
- zsebemből – aus meiner Tasche
- szobánkból – aus unserem Zimmer
- csap – Wasserhahn
- kémény – Schornstein
- asztalról – vom Tisch
- orvostól – vom Arzt
- belőlem – aus mir
- belőlük – aus ihnen
4.Hol? Hová? Honnan? – Die drei Fragen (→ 4.6.4)
A három belső helyhatározó rag három kérdésre felel. – Die drei inneren Ortsendungen antworten auf drei Fragen.
Hol van a bicikli? – A garázsban. – Wo ist das Fahrrad? – In der Garage.
Hová megy a család? – A múzeumba. – Wohin geht die Familie? – Ins Museum.
Honnan jönnek a gyerekek? – Az erdőből. – Woher kommen die Kinder? – Aus dem Wald.
A kérdőszó helyére a válaszban helyhatározó lép. – An die Stelle des Fragewortes tritt in der Antwort eine Ortsbestimmung.
A rag a főnév hangrendjéhez igazodik, nem a kérdőszóéhoz: „garázsban”, de „épületben”. – Die Endung richtet sich nach der Vokalklasse des Nomens, nicht nach der des Fragewortes: „garázsban“, aber „épületben“ – im Gebäude.
A „hová” és a „hova” egyaránt helyes; a „honnan” két „n” betűvel íródik. – „hová“ und „hova“ sind gleichermaßen richtig; „honnan“ schreibt man mit zwei n.
A németben a cél hol „in”, hol „nach”; a magyarban mindkettő „-ba/-be”: „múzeumba”, „Bécsbe”. – Im Deutschen heißt das Ziel bald „in“, bald „nach“; im Ungarischen beides „-ba/-be“: „múzeumba“ – ins Museum –, „Bécsbe“ – nach Wien.
A rövid válasz az egész helyhatározós szerkezetet ismétli, névelővel együtt. – Die Kurzantwort wiederholt die ganze Ortsgruppe, mit dem Artikel.
Hol vár a fiú? – A boltban. – Wo wartet der Junge? – Im Laden.
Városnév előtt nincs névelő: „Bécsben”, „Bécsbe”, „Bécsből”. – Vor Städtenamen steht kein Artikel: „Bécsben“ – in Wien –, „Bécsbe“ – nach Wien –, „Bécsből“ – aus Wien.
A jelző a szerkezet része, és rag nélkül marad: „Hol alszol? – A kis szobában.” – Das Adjektiv gehört zur Gruppe und bleibt ohne Endung: „Hol alszol? – A kis szobában.“ – Wo schläfst du? – Im kleinen Zimmer.
Maga a kérdőszó nem kap ragot: *„holban”, *„honnanból” nincs. – Das Fragewort selbst erhält keine Endung: *„holban“, *„honnanból“ gibt es nicht.
Ugyanez a három kérdés a felszíni és a külső helyviszonyra is vonatkozik; hogy belső-e a viszony, azt a főnév és a jelentés dönti el. – Dieselben drei Fragen gelten auch für die Oberflächen- und die Außenreihe; ob die Beziehung innen ist, entscheiden Nomen und Bedeutung (→ 4.5.1).
Hol van a levél? – A dobozban. Vagy: A postán. – Wo ist der Brief? – In der Schachtel. Oder: Auf der Post.
Egy mozgást jelentő ige még nem határozza meg a kérdést. – Ein Bewegungsverb legt die Frage noch nicht fest.
A gyerekek a parkban sétálnak. – Die Kinder spazieren im Park.
A gyerekek a parkba sétálnak. – Die Kinder spazieren in den Park.
Ha az egész mozgás a téren belül zajlik, a kérdés „hol?”; ha a mozgás ott ér véget, „hová?”. – Findet die ganze Bewegung innerhalb des Raumes statt, lautet die Frage „hol?“; endet sie dort, „hová?“.
Ha a mondatban forrás és cél is van, a kérdőszó csak az ismeretlen részt helyettesíti: „Honnan megy a busz a városba? – A faluból.” – Enthält der Satz Quelle und Ziel, ersetzt das Fragewort nur den unbekannten Teil: „Honnan megy a busz a városba? – A faluból.“ – Von wo fährt der Bus in die Stadt? – Aus dem Dorf.
A tekintetnek is van célja: „Hová néz be az anya? – A szobába.” – Auch ein Blick hat ein Ziel: „Hová néz be az anya? – A szobába.“ – Wohin schaut die Mutter hinein? – Ins Zimmer.
Pontosabban a „melyik” vagy a „milyen” szóval lehet kérdezni; ekkor a főnév viseli a ragot. – Genauer fragt man mit „melyik“ – welcher – oder „milyen“ – was für ein; dann trägt das Nomen die Endung.
Melyik szobában alszol? – A kicsiben. – In welchem Zimmer schläfst du? – Im kleinen.
Ha a válaszban csak a melléknév áll, az kapja a ragot. – Steht in der Antwort nur das Adjektiv, erhält es die Endung.
A „mi” és a „ki” is felveszi a belső ragokat: „miben?”, „mibe?”, „miből?”. – Auch „mi“ – was – und „ki“ – wer – nehmen die Innenendungen an: „miben?“ – worin? –, „mibe?“ – worein? –, „miből?“ – woraus?
Miben van a leves? – A fazékban. – Worin ist die Suppe? – Im Topf.
Miből iszol? – A pohárból. – Woraus trinkst du? – Aus dem Glas.
A „fazék”, a „kosár” és a „pohár” töve a belső ragok előtt nem rövidül: „fazékban”, „kosárba”, „pohárból”, de „fazekat”, „kosarat”, „poharat”. – Der Stamm von „fazék“ – Topf –, „kosár“ – Korb – und „pohár“ – Glas – wird vor den Innenendungen nicht gekürzt: „fazékban“, „kosárba“, „pohárból“, aber „fazekat“, „kosarat“, „poharat“.
Nem térbeli jelentésnél nem „hol?”, „hová?”, „honnan?” a kérdés, hanem „miben?”, „mibe?”, „miből?” vagy „mennyibe?”. – Bei nichträumlicher Bedeutung fragt man nicht „hol?“, „hová?“, „honnan?“, sondern „miben?“, „mibe?“, „miből?“ oder „mennyibe?“ (→ 4.6.7, 4.6.8).
Miből készült az asztal? – Fából. – Woraus wurde der Tisch gemacht? – Aus Holz.
*„Honnan készült az asztal?” nem lehetséges kérdés. – *„Honnan készült az asztal?“ ist keine mögliche Frage.
A beszélt nyelvben a „hol?” kérdésre adott „A boltba.” válasz is helyet jelent; írásban „A boltban.” – In der gesprochenen Sprache bedeutet auch die Antwort „A boltba.“ auf „hol?“ einen Ort; geschrieben heißt es „A boltban.“ – Im Laden.
A latin és az orosz ugyanazzal az elöljárószóval, de más esettel különbözteti meg a helyet és a célt: „in urbe” – „in urbem”, „в городе” – „в город”. – Latein und Russisch unterscheiden Ort und Ziel mit derselben Präposition, aber verschiedenem Kasus: „in urbe“ – in der Stadt – und „in urbem“ – in die Stadt, „в городе“ und „в город“.
A francia „dans la ville” helyet és célt egyaránt jelent. – Französisch „dans la ville“ bedeutet Ort und Ziel zugleich.
Wortschatz
- hol? – wo?
- hová?, hova? – wohin?
- honnan? – woher?
- kérdőszó {kérdŐ·szó} – frag·END·Wort(Fragewort)
- helyhatározó {hely·HATÁROZó} – Ort·BESTIMM·end(Ortsbestimmung)
- garázsban – in der Garage
- múzeumba – ins Museum
- erdőből – aus dem Wald
- Bécsben – in Wien
- Bécsbe – nach Wien
- Bécsből – aus Wien
- sétál – spazieren
- melyik – welcher, welche, welches
- milyen – was für ein
- kicsiben – im kleinen
- miben? – worin?
- mibe? – worein?
- miből? – woraus?
- fazékban – im Topf
- kosárba – in den Korb
- pohárból – aus dem Glas
- fából – aus Holz
5.Épületek, terek, határolt területek – Gebäude, Räume und begrenzte Gebiete (→ 4.6.5)
Épületek, szobák és tárolók a belső sort kapják. – Gebäude, Zimmer und Behälter nehmen die Innenreihe.
A család ebben az épületben lakik. – Die Familie wohnt in diesem Gebäude.
Péter kijön a fürdőszobából. – Péter kommt aus dem Badezimmer heraus.
Egy lakás szobáról szobára leírható, mindig ugyanazzal a raggal: „az előszobában”, „a nappaliban”, „a hálószobában”. – Eine Wohnung lässt sich Raum für Raum beschreiben, stets mit derselben Endung: „az előszobában“ – im Flur –, „a nappaliban“ – im Wohnzimmer –, „a hálószobában“ – im Schlafzimmer.
Az intézmények többsége is a belső sort kapja: „iskolában”, „kórházban”, „múzeumban”, „gyárban”, „irodában”, „étteremben”. – Auch die meisten Einrichtungen nehmen die Innenreihe: „iskolában“ – in der Schule –, „kórházban“ – im Krankenhaus –, „múzeumban“ – im Museum –, „gyárban“ – in der Fabrik –, „irodában“ – im Büro –, „étteremben“ – im Restaurant.
Este a színházba megyünk. – Am Abend gehen wir ins Theater.
Az intézményeknél az épület és a tevékenység egybeesik: aki az iskolában van, az iskolai munkában is részt vesz. – Bei Einrichtungen fallen Gebäude und Tätigkeit zusammen: Wer in der Schule ist, nimmt auch am Schulbetrieb teil.
A kert, az erdő, a park és a falu tető nélküli, mégis belső tér, mert határolt területnek gondolják. – Garten, Wald, Park und Dorf haben kein Dach und sind doch Innenräume, weil man sie sich als begrenztes Gebiet denkt.
A kertben sok virág nő. – Im Garten wachsen viele Blumen.
A faluban nincs bolt. – Im Dorf gibt es keinen Laden.
A kutya az erdőből a kertbe fut. – Der Hund läuft aus dem Wald in den Garten.
Határnak elég egy kerítés, az erdő széle vagy a helységnévtábla; gyakran csak elképzelt. – Als Grenze genügt ein Zaun, der Waldrand oder das Ortsschild; oft ist sie nur gedacht.
Minden térnév mindhárom alakot képzi: „szobában”, „szobába”, „szobából”. – Jedes Raumwort bildet alle drei Formen: „szobában“ – im Zimmer –, „szobába“ – ins Zimmer –, „szobából“ – aus dem Zimmer.
A „terem” többes száma „termek”, a belső ragok előtt azonban teljes marad a tő: „teremben”, nem *„termben”. – Der Plural von „terem“ – Saal – lautet „termek“; vor den Innenendungen bleibt der Stamm aber voll: „teremben“, nicht *„termben“.
Ugyanaz az épület lehet tér vagy viszonyítási pont. – Dasselbe Gebäude kann Raum oder Bezugspunkt sein.
A bátyám a múzeumban dolgozik. – Mein älterer Bruder arbeitet im Museum.
A múzeumnál találkozunk. – Wir treffen uns beim Museum.
A „-nál/-nél” nem azt jelenti, hogy kint, hanem hogy az épület a viszonyítási pont. – „-nál/-nél“ bedeutet nicht „draußen“, sondern „mit dem Gebäude als Bezugspunkt“ (→ 4.8).
Néhány szónál nem a térbeli kép, hanem a szokás dönt. – Bei einigen Wörtern entscheidet nicht die räumliche Vorstellung, sondern der Brauch.
A postára megyek egy csomagért. – Ich gehe wegen eines Pakets zur Post.
A nővérem az egyetemen tanul. – Meine ältere Schwester studiert an der Universität.
A vendégek az udvaron beszélgetnek. – Die Gäste unterhalten sich im Hof.
Ezek a felszíni sort kapják: „postán”, „egyetemen”, „udvaron”. – Sie nehmen die Oberflächenreihe: „postán“ – auf der Post –, „egyetemen“ – an der Universität –, „udvaron“ – im Hof (→ 4.7).
Az „udvarban” csak az uralkodó udvarát jelenti: „a királyi udvarban”. – „udvarban“ bezeichnet nur den Hof eines Herrschers: „a királyi udvarban“ – am königlichen Hof.
Feltűnő pár az „iskolában” és a „főiskolán”: az összetétel más sort kap, mint az alapszó. – Auffällig ist das Paar „iskolában“ – in der Schule – und „főiskolán“ – an der Hochschule: Die Zusammensetzung nimmt eine andere Reihe als ihr Grundwort.
Az erdő körülveszi az embert, a mező felületként terül el alatta: „erdőben”, de „mezőn”. – Der Wald umschließt den Menschen, das Feld liegt als Fläche unter ihm: „erdőben“ – im Wald –, aber „mezőn“ – auf dem Feld.
Ha magát az épületet nevezik meg, ismét a belső sor áll: „Az egyetem épületében van egy kávézó.” – Wird das Gebäude selbst genannt, steht wieder die Innenreihe: „Az egyetem épületében van egy kávézó.“ – Im Gebäude der Universität gibt es ein Café.
A terek egymásba skatulyázhatók; a rag mindig azt a teret jelzi, amelyet a beszélő viszonyítási térnek választ. – Räume lassen sich ineinander schachteln; die Endung zeigt jeweils den Raum an, den der Sprecher als Bezugsraum wählt.
A kórházban van egy rendelő, a rendelőben egy szekrény, a szekrényben egy doboz. – Im Krankenhaus ist eine Praxis, in der Praxis ein Schrank, im Schrank eine Schachtel.
Az orosz szintén szokás szerint oszt: „на почте”, mint a „postán”, de „на кухне” és „на заводе” is, ahol a magyar „konyhában” és „gyárban” mondja. – Auch das Russische verteilt nach Brauch: „на почте“ – auf der Post – wie „postán“, aber auch „на кухне“ – in der Küche – und „на заводе“ – in der Fabrik –, wo das Ungarische „konyhában“ und „gyárban“ sagt.
Az angol és a francia intézményeknél az „at”, illetve az „à” elöljárót használja: „at school”, „à l’école”. – Englisch und Französisch verwenden bei Einrichtungen „at“ bzw. „à“: „at school“, „à l’école“ – in der Schule.
Wortschatz
- épületben – im Gebäude
- fürdőszoba {fürdő·SZOBA} – Bad·ZIMMER(Badezimmer)
- előszoba {elő·SZOBA} – Vor·ZIMMER(Flur, Diele)
- hálószoba {háló·SZOBA} – Schlaf·ZIMMER(Schlafzimmer)
- nappali – Wohnzimmer
- kórház {kór·HÁZ} – Krankheit·HAUS(Krankenhaus)
- színház {szín·HÁZ} – Bühne·HAUS(Theater)
- étterem {ét·TEREM} – Speise·SAAL(Restaurant)
- gyár – Fabrik
- faluban – im Dorf
- erdőben – im Wald
- terem – Saal
- teremben – im Saal
- múzeumnál – beim Museum
- postán – auf der Post
- egyetemen – an der Universität
- udvaron – im Hof
- főiskola {fő·ISKOLA} – Haupt·SCHULE(Hochschule)
- mezőn – auf dem Feld
- rendelő – Sprechzimmer, Praxis
- szekrény – Schrank
6.Ország-, hely- és intézménynevek – Länder-, Orts- und Institutionsnamen (→ 4.6.6)
Az országnevek szinte kivétel nélkül a belső sort kapják. – Ländernamen nehmen fast ausnahmslos die Innenreihe.
A bátyám Németországban dolgozik. – Mein älterer Bruder arbeitet in Deutschland.
A vendégek Lengyelországból jönnek. – Die Gäste kommen aus Polen.
Az „-ország” végű nevek mély hangrendűek, mert az utótag dönt: „Németországban”, nem *„Németországben”. – Die Namen auf „-ország“ sind hintervokalisch, weil das Hinterglied entscheidet: „Németországban“, nicht *„Németországben“.
Az „ország” szót az „úr” származékának tartják; eredeti jelentése uralom, uralkodási terület. – „ország“ – Land, Staat – gilt als Ableitung von „úr“ – Herr; die Grundbedeutung war Herrschaft, Herrschaftsgebiet.
Sok országnév „-a”, többnyire „-ia” végű; az „a” a rag előtt megnyúlik: „Ausztriában”, „Hollandiába”, „Romániából”. – Viele Ländernamen enden auf „-a“, meist auf „-ia“; das a wird vor der Endung lang: „Ausztriában“ – in Österreich –, „Hollandiába“ – in die Niederlande –, „Romániából“ – aus Rumänien.
Országnév előtt nincs névelő: „Svájcban”, nem *„a Svájcban”. – Vor Ländernamen steht kein Artikel: „Svájcban“ – in der Schweiz –, nicht *„a Svájcban“.
A németben hol „nach Österreich”, hol „in die Schweiz” a cél; a magyarban mindkettő „-ba”. – Im Deutschen heißt das Ziel bald „nach Österreich“, bald „in die Schweiz“; im Ungarischen beides „-ba“.
A földrészek is a belső sort kapják: „Európában”, „Ázsiából”, „Afrikába”, „Amerikában”. – Auch die Erdteile nehmen die Innenreihe: „Európában“ – in Europa –, „Ázsiából“ – aus Asien –, „Afrikába“ – nach Afrika –, „Amerikában“ – in Amerika.
Az „Ausztria” és az „Ausztrália” nem rokon név, csak a „-li-” szótag különbözteti meg őket. – „Ausztria“ – Österreich – und „Ausztrália“ – Australien – sind nicht verwandt; nur die Silbe „-li-“ unterscheidet sie.
A melléknévből és főnévből álló államnevek névelőt kapnak, a rag az utolsó szóhoz járul. – Staatsnamen aus Adjektiv und Nomen haben den Artikel; die Endung tritt an das letzte Wort.
A barátom az Egyesült Államokban dolgozik. – Mein Freund arbeitet in den Vereinigten Staaten.
A külföldi városok szintén a belső sort kapják, a magyar kiejtés hangrendje szerint. – Auch ausländische Städte nehmen die Innenreihe, nach der Vokalklasse der ungarischen Aussprache.
A barátnőm Berlinben lakik. – Meine Freundin wohnt in Berlin.
A turisták Párizsba utaznak. – Die Touristen reisen nach Paris.
A rag a név magánhangzóihoz igazodik: „Hamburgban”, „Londonban”, de „Münchenben”, „Zürichben”. – Die Endung richtet sich nach den Vokalen des Namens: „Hamburgban“, „Londonban“, aber „Münchenben“, „Zürichben“.
Vegyes hangrendű névnél a mély magánhangzó dönt: „Madridban”, „Párizsban”. – Bei gemischten Namen entscheidet der hintere Vokal: „Madridban“, „Párizsban“.
Ha a városnak magyar neve van, a rag ehhez járul: „Bécsben”, nem *„Wienben”. – Hat eine Stadt einen ungarischen Namen, tritt die Endung an diesen: „Bécsben“ – in Wien –, nicht *„Wienben“.
A magyar városok többsége a felszíni sort kapja, egy kisebb csoport azonban a belsőt. – Die meisten ungarischen Städte nehmen die Oberflächenreihe (→ 4.7.7), eine kleinere Gruppe aber die Innenreihe.
A nagyszülők Debrecenben élnek. – Die Großeltern leben in Debrecen.
A vonat Győrből indul. – Der Zug fährt von Győr ab.
Ide tartozik Sopron, Veszprém, Eger, Esztergom, Komárom és Tokaj is: „Sopronban”, „Veszprémbe”, „Egerből”. – Dazu gehören auch Sopron, Veszprém, Eger, Esztergom, Komárom und Tokaj: „Sopronban“ – in Sopron –, „Veszprémbe“ – nach Veszprém –, „Egerből“ – aus Eger.
Budapesten belül a „-város” végű városrésznevek és maga a „kerület” szó is a belső sort kapja: „Ferencvárosban”, „a nyolcadik kerületben”. – Innerhalb Budapests nehmen die Stadtteilnamen auf „-város“ und das Wort „kerület“ selbst die Innenreihe: „Ferencvárosban“ – in Ferencváros –, „a nyolcadik kerületben“ – im achten Bezirk.
A köznév és az intézménynév ugyanazt a sort kapja: „a múzeumban”, „a Nemzeti Múzeumban”. – Gattungsname und Institutionsname nehmen dieselbe Reihe: „a múzeumban“ – im Museum –, „a Nemzeti Múzeumban“ – im Nationalmuseum.
Többtagú névben a rag csak az utolsó szóhoz járul, a többi szó változatlan marad. – In mehrteiligen Namen tritt die Endung nur an das letzte Wort; die übrigen Wörter bleiben unverändert.
A látogatók a Szépművészeti Múzeumba mennek. – Die Besucher gehen ins Museum der Schönen Künste.
Sok épületnév „-ház” végű: „az Operaházban”, „az Országházban”. – Viele Gebäudenamen enden auf „-ház“ – Haus: „az Operaházban“ – in der Oper –, „az Országházban“ – im Parlamentsgebäude.
Az intézménynév sorát az utolsó szó dönti el, amely úgy viselkedik, mint a megfelelő köznév: „a Semmelweis Egyetemen”, „a Keleti pályaudvaron”. – Die Reihe eines Institutionsnamens bestimmt sein letztes Wort, das sich wie der entsprechende Gattungsname verhält: „a Semmelweis Egyetemen“ – an der Semmelweis-Universität –, „a Keleti pályaudvaron“ – am Ostbahnhof.
Az a szabály, hogy belföldön felszíni, külföldön belső sor áll, gyakran igaz, de nem mindig. – Die Faustregel „im Inland Oberflächenreihe, im Ausland Innenreihe“ trifft oft zu, aber nicht immer.
Két szinte azonos felépítésű név: „Németországban”, de „Magyarországon”. – Zwei fast gleich gebaute Namen: „Németországban“ – in Deutschland –, aber „Magyarországon“ – in Ungarn.
A mai országhatár sem dönt: „Kolozsváron”, de „Pozsonyban”. – Auch die heutige Staatsgrenze entscheidet nicht: „Kolozsváron“ – in Cluj-Napoca –, aber „Pozsonyban“ – in Bratislava (→ 4.5.9).
A forrás és a cél különböző sorba tartozhat; minden név megtartja a magáét. – Herkunft und Ziel können verschiedenen Reihen angehören; jeder Name behält seine.
Péter Budapestről Bécsbe utazik. – Péter reist von Budapest nach Wien.
Győr helyhatározójának régi alakja is él: „Győrött” a „Győrben” mellett. – Für den Ort ist bei Győr auch die alte Form gebräuchlich: „Győrött“ neben „Győrben“.
Ez a régi „-t/-tt” helyhatározó rag maradványa, és csak helyet jelöl; célra és forrásra „Győrbe”, „Győrből” áll. – Sie ist ein Rest der alten Ortsendung „-t/-tt“ und bezeichnet nur den Ort; für Ziel und Herkunft stehen „Győrbe“, „Győrből“ (→ 4.5.10).
A régi alak a név sorát nem változtatja meg: Pécs a „Pécsett” mellett is a felszíni sorba tartozik: „Pécsre”, „Pécsről”. – Die alte Form ändert die Reihe des Namens nicht: Pécs gehört trotz „Pécsett“ zur Oberflächenreihe: „Pécsre“, „Pécsről“.
A latinban a városneveknek szintén volt külön helyhatározó esetük: „Romae”, „Athenis”; az országnevek az „in” elöljárót kívánták: „in Italia”. – Auch im Lateinischen hatten Städtenamen einen eigenen Ortsfall: „Romae“ – in Rom –, „Athenis“ – in Athen; Länder verlangten „in“: „in Italia“ – in Italien.
Wortschatz
- ország – Land, Staat
- Németországban {Német·ORSZÁG·ban} – deutsch·LAND·in(in Deutschland)
- Lengyelországból {Lengyel·ORSZÁG·ból} – polnisch·LAND·aus(aus Polen)
- Ausztriában – in Österreich
- Svájcban – in der Schweiz
- Európában – in Europa
- az Egyesült Államokban – in den Vereinigten Staaten
- Berlinben – in Berlin
- Párizsba – nach Paris
- Bécs – Wien
- Debrecenben – in Debrecen
- Győrből – aus Győr
- Győrött – in Győr (ältere Form)
- Sopronban – in Sopron
- kerület – Bezirk
- intézménynév {intézmény·NÉV} – Einrichtung·NAME(Institutionsname)
- operaház {opera·HÁZ} – Oper·HAUS(Opernhaus)
- országház {ország·HÁZ} – Land·HAUS(Parlamentsgebäude)
- pályaudvar {pálya·UDVAR} – Bahn·HOF(Bahnhof)
- Magyarországon {Magyar·ORSZÁG·on} – ungarisch·LAND·auf(in Ungarn)
- Kolozsváron – in Cluj-Napoca
- Pozsonyban – in Bratislava
- Pécsett – in Pécs (ältere Form)
7.Idő és átvitt jelentés – Zeitliche und abstrakte Verwendungen (→ 4.6.7)
A belső ragok időt, állapotot, anyagot, indítékot és részt is jelölhetnek. – Die Innenendungen können auch Zeit, Zustand, Stoff, Beweggrund und Teilmenge bezeichnen.
A hónapnevek „-ban/-ben” ragot kapnak, a kérdés „mikor?”. – Monatsnamen erhalten „-ban/-ben“, die Frage lautet „mikor?“ – wann?
Januárban sok hó esik. – Im Januar fällt viel Schnee.
Decemberben korán sötétedik. – Im Dezember wird es früh dunkel.
Januártól augusztusig „-ban”, szeptembertől decemberig „-ben” a rag: „áprilisban”, „októberben”. – Von Januar bis August lautet die Endung „-ban“, von September bis Dezember „-ben“: „áprilisban“ – im April –, „októberben“ – im Oktober.
A német, az angol, a francia, a spanyol és az orosz is a belső tér elöljáróját használja: „im Januar”, „in January”, „en janvier”, „en enero”, „в январе”. – Deutsch, Englisch, Französisch, Spanisch und Russisch verwenden ebenfalls die Präposition des Inneren: „im Januar“, „in January“, „en janvier“, „en enero“, „в январе“.
Az évek és az évszázadok is „-ban/-ben” ragot kapnak; számjegyhez kötőjellel járul a rag. – Auch Jahre und Jahrhunderte erhalten „-ban/-ben“; an Ziffern tritt die Endung mit Bindestrich.
A rag alakját az utolsó kimondott számnév dönti el: „2026-ban” (hat), „2015-ben” (öt), „2000-ben” (ezer). – Die Form der Endung bestimmt das letzte gesprochene Zahlwort: „2026-ban“ (hat – sechs), „2015-ben“ (öt – fünf), „2000-ben“ (ezer – tausend).
A forradalom 1848-ban kezdődött. – Die Revolution begann 1848.
A ház a 19. században épült. – Das Haus wurde im 19. Jahrhundert gebaut.
Ebben az évben sokat dolgozom. – In diesem Jahr arbeite ich viel.
Életszakaszok és korszakok is így állnak: „a középkorban”, „gyerekkoromban”, „abban az időben”. – Ebenso Epochen und Lebensabschnitte: „a középkorban“ – im Mittelalter –, „gyerekkoromban“ – in meiner Kindheit –, „abban az időben“ – zu jener Zeit.
A hét, a hét napjai, a nyár és a tél „-n” ragot kap, a tavasz és az ősz „-val/-vel” ragot: „ezen a héten”, „hétfőn”, „nyáron”, „télen”, „tavasszal”, „ősszel”. – Woche, Wochentage, Sommer und Winter erhalten „-n“, Frühling und Herbst „-val/-vel“: „ezen a héten“ – in dieser Woche –, „hétfőn“ – am Montag –, „nyáron“ – im Sommer –, „télen“ – im Winter –, „tavasszal“ – im Frühling –, „ősszel“ – im Herbst.
A német időbeli „in” más jelentéseit nem a belső rag fejezi ki: „öt perc alatt” a szükséges időt, „öt perc múlva” a későbbi időpontot, „öt percig” az időtartamot jelöli. – Andere Bedeutungen des zeitlichen deutschen „in“ drückt nicht die Innenendung aus: „öt perc alatt“ – innerhalb von fünf Minuten – nennt die benötigte Zeit, „öt perc múlva“ – in fünf Minuten – den späteren Zeitpunkt, „öt percig“ – fünf Minuten lang – die Dauer (→ 4.9.3, 5).
Állapotot is jelöl a „-ban/-ben”: „bajban van”, „rendben van”, „veszélyben van”, „békében él”. – „-ban/-ben“ bezeichnet auch einen Zustand: „bajban van“ – ist in Schwierigkeiten –, „rendben van“ – ist in Ordnung –, „veszélyben van“ – ist in Gefahr –, „békében él“ – lebt in Frieden.
A gyerekek csendben ülnek. – Die Kinder sitzen still.
Ide tartozik az időjárás és a körülmény is: „esőben”, „sötétben”, „hidegben”. – Dazu gehören auch Wetter und Umstände: „esőben“ – im Regen –, „sötétben“ – im Dunkeln –, „hidegben“ – bei Kälte.
Az állapotba kerülést „-ba/-be” fejezi ki: „bajba kerül”, „veszélybe kerül”, „zavarba jön”, „divatba jön”, „kétségbe esik”. – Den Eintritt in einen Zustand drückt „-ba/-be“ aus: „bajba kerül“ – gerät in Schwierigkeiten –, „veszélybe kerül“ – gerät in Gefahr –, „zavarba jön“ – gerät in Verlegenheit –, „divatba jön“ – kommt in Mode –, „kétségbe esik“ – verzweifelt.
Az állapotból való kilépést „-ból/-ből” jelzi: „kisegít a bajból”, „kimegy a divatból”, „kigyógyul a betegségből”. – Das Verlassen eines Zustandes zeigt „-ból/-ből“: „kisegít a bajból“ – hilft aus der Not –, „kimegy a divatból“ – kommt aus der Mode –, „kigyógyul a betegségből“ – genest von der Krankheit.
A gyerek felébred az álmából. – Das Kind erwacht aus seinem Schlaf.
Így a belső tér hármas rendszere átvitt értelemben is megvan, de nem minden kifejezésnek van mindhárom tagja. – So besteht die Dreierreihe des Innenraums auch im übertragenen Sinn, doch nicht jede Wendung hat alle drei Glieder.
Az anyagot „-ból/-ből” jelöli, a kérdés „miből?”. – Den Stoff bezeichnet „-ból/-ből“, die Frage lautet „miből?“ – woraus?
A szék fából készült. – Der Stuhl wurde aus Holz hergestellt.
A gyűrű aranyból van. – Der Ring ist aus Gold.
A kész tárgyat rag nélküli összetétel is megnevezheti: „aranygyűrű”, „faház”. – Den fertigen Gegenstand kann auch eine Zusammensetzung ohne Endung benennen: „aranygyűrű“ – Goldring –, „faház“ – Holzhaus.
A „-ból/-ből” a cselekvés belső indítékát is megnevezi; a kérdés „miért?”. – „-ból/-ből“ nennt auch den inneren Antrieb einer Handlung; die Frage lautet „miért?“ – warum?
A gyerek félelemből hallgat. – Das Kind schweigt aus Angst.
Kíváncsiságból nyitom ki a dobozt. – Aus Neugier öffne ich die Schachtel.
A „félelem” és az „unalom” töve a rag előtt nem rövidül: „félelemből”, „unalomból”, de „félelmet”, „unalmat”. – Der Stamm von „félelem“ – Angst – und „unalom“ – Langeweile – wird vor der Endung nicht gekürzt: „félelemből“, „unalomból“, aber „félelmet“, „unalmat“.
Hasonló a „tévedésből”, a „viccből” és a „tapasztalatból”; megszilárdult a „fejből” és a „szívből” is. – Ähnlich sind „tévedésből“ – versehentlich –, „viccből“ – aus Spaß – und „tapasztalatból“ – aus Erfahrung; fest geworden sind „fejből“ – auswendig – und „szívből“ – von Herzen.
Szívből gratulálok! – Ich gratuliere von Herzen!
A francia és a spanyol itt az eszköz elöljáróját használja: „par peur”, „por miedo”. – Französisch und Spanisch verwenden hier die Präposition des Mittels: „par peur“, „por miedo“ – aus Angst.
A „-ból/-ből” egy egész részét is jelölheti. – „-ból/-ből“ kann auch einen Teil eines Ganzen bezeichnen.
Kérek a kenyérből. – Ich möchte etwas von dem Brot.
A „Kérem a kenyeret.” az egész kenyérre vonatkozik. – „Kérem a kenyeret.“ – Ich bitte um das Brot – bezieht sich auf das ganze Brot.
Tízből kilenc ember igennel válaszolt. – Neun von zehn Menschen antworteten mit Ja.
A francia részelő névelővel, az orosz részelő birtokos esettel fejezi ki ugyanezt: „du pain”, „дай хлеба”. – Das Französische drückt dasselbe mit dem Teilungsartikel aus, das Russische mit dem partitiven Genitiv: „du pain“ – etwas Brot –, „дай хлеба“ – gib etwas Brot.
Elvont területek és szövegek is belső térként viselkednek: „a matematikában”, „a politikában”, „a regényben”, „a levélben”. – Abstrakte Bereiche und Texte verhalten sich ebenfalls wie Innenräume: „a matematikában“ – in Mathematik –, „a politikában“ – in der Politik –, „a regényben“ – im Roman –, „a levélben“ – im Brief.
Elméletben egyszerű, a gyakorlatban nehéz. – Theoretisch ist es einfach, in der Praxis schwer.
Néhány alak módhatározóvá vált: „sorban”, „titokban”, „részletekben”, „párban”. – Einige Formen sind zu Adverbien der Art und Weise geworden: „sorban“ – der Reihe nach –, „titokban“ – heimlich –, „részletekben“ – in Raten –, „párban“ – paarweise.
Az emberek sorban állnak. – Die Leute stehen Schlange.
A „titok” töve itt sem rövidül: „titokban”, de „titkot”. – Der Stamm von „titok“ – Geheimnis – wird auch hier nicht gekürzt: „titokban“, aber „titkot“.
Ugyanaz az alak tehát térbeli és átvitt is lehet; a kérdés mutatja meg, melyik jelentésről van szó. – Dieselbe Form kann also räumlich oder übertragen sein; die Frage zeigt, welche Bedeutung gemeint ist.
Wortschatz
- mikor? – wann?
- januárban – im Januar
- októberben – im Oktober
- 2026-ban – im Jahr 2026
- században – im Jahrhundert
- középkorban {közép·KOR·ban} – Mitte·ZEIT·in(im Mittelalter)
- gyerekkoromban {gyerek·KOR·om·BAN} – Kind·ZEIT·mein·IN(in meiner Kindheit)
- abban az időben – zu jener Zeit, damals
- öt perc múlva – in fünf Minuten
- bajban van – ist in Schwierigkeiten
- rendben van – ist in Ordnung
- békében – in Frieden
- csendben – still, in Stille
- bajba kerül – gerät in Schwierigkeiten
- zavarba jön – gerät in Verlegenheit
- kétségbe esik – verzweifelt
- divatba jön – kommt in Mode
- kigyógyul {ki·GYÓGYUL} – heraus·GENESEN(genesen)
- fából – aus Holz
- aranyból – aus Gold
- félelemből – aus Angst
- kíváncsiságból – aus Neugier
- fejből – auswendig
- szívből – von Herzen
- kenyérből – von dem Brot
- elméletben – theoretisch
- titokban – heimlich
- sorban – der Reihe nach
8.Vonzatok – Verben und Adjektive mit diesen Endungen (→ 4.6.8)
Sok ige és melléknév meghatározott belső ragot kíván, anélkül hogy térről volna szó. – Viele Verben und Adjektive verlangen eine bestimmte Innenendung, ohne dass ein Raum gemeint ist.
Az ilyen kötött bővítmény neve vonzat, a „vonz” igéből: az ige magához vonzza a ragot. – Eine solche feste Ergänzung heißt „vonzat“ – Rektion –, vom Verb „vonz“ – anziehen: Das Verb zieht die Endung an sich.
A fiú bízik a sikerben. – Der Junge vertraut auf den Erfolg.
A lány hisz a barátságban. – Das Mädchen glaubt an die Freundschaft.
A gyümölcs gazdag vitaminokban. – Das Obst ist reich an Vitaminen.
A német itt különböző elöljárókat használ, a magyar háromszor ugyanazt a ragot; a német elöljáró tehát nem mutatja meg a magyar ragot. – Das Deutsche hat hier verschiedene Präpositionen, das Ungarische dreimal dieselbe Endung; die deutsche Präposition zeigt die ungarische Endung also nicht an.
A szótárak a vonzatot a „valami” és a „valaki” helyettesítő szóval adják meg: „bízik valamiben”, „szerelmes valakibe”, „tanul valamiből”. – Wörterbücher geben die Rektion mit den Platzhaltern „valami“ – etwas – und „valaki“ – jemand – an: „bízik valamiben“ – auf etwas vertrauen –, „szerelmes valakibe“ – in jemanden verliebt –, „tanul valamiből“ – aus etwas lernen.
A rag a főnév hangrendjéhez igazodik, nem a vonzó szóéhoz: „bízik a sikerben”, „bízom a tanárban”. – Die Endung richtet sich nach dem Nomen, nicht nach dem regierenden Wort: „bízik a sikerben“, „bízom a tanárban“ – ich vertraue dem Lehrer.
„-ban/-ben” vonzatú ige a „bízik”, a „hisz”, a „kételkedik”, a „gyönyörködik”, a „részt vesz” és a „segít”. – Verben mit „-ban/-ben“ sind „bízik“ – vertrauen –, „hisz“ – glauben –, „kételkedik“ – zweifeln –, „gyönyörködik“ – sich erfreuen –, „részt vesz“ – teilnehmen – und „segít“ – helfen (bei).
Kételkedem a hír igazságában. – Ich zweifle an der Wahrheit der Nachricht.
Péter részt vesz a versenyben. – Péter nimmt am Wettbewerb teil.
A „hisz” mellett a „jövőben” vonzat: „Hiszünk a jövőben.” Önállóan viszont időhatározó: „A jövőben többet dolgozom.” – Neben „hisz“ ist „jövőben“ Rektion: „Hiszünk a jövőben.“ – Wir glauben an die Zukunft; allein ist es eine Zeitangabe: „A jövőben többet dolgozom.“ – Künftig arbeite ich mehr.
„-ban/-ben” vonzatú melléknév a „gazdag”, a „szegény”, a „jártas”, az „ügyes” és a „biztos”. – Adjektive mit „-ban/-ben“ sind „gazdag“ – reich –, „szegény“ – arm –, „jártas“ – bewandert –, „ügyes“ – geschickt – und „biztos“ – sicher.
Ez az étel szegény zsírban. – Dieses Gericht ist arm an Fett.
A nővérem jártas a matematikában. – Meine ältere Schwester ist in Mathematik bewandert.
Jelen idő harmadik személyben nincs „van”; más személyben és időben megjelenik a létige: „Biztos vagyok a sikerben.” – In der 3. Person Gegenwart steht kein „van“; in anderen Personen und Zeiten erscheint die Kopula: „Biztos vagyok a sikerben.“ – Ich bin mir des Erfolgs sicher (→ 1.6.7).
„-ba/-be” vonzatú a „kerül” ige, ha árat jelent. – „-ba/-be“ verlangt das Verb „kerül“, wenn es den Preis nennt.
A jegy kétezer forintba kerül. – Die Fahrkarte kostet zweitausend Forint.
Mennyibe kerül a kenyér? – Wie viel kostet das Brot?
Számnév után a „forint” egyes számban áll. – Nach dem Zahlwort steht „forint“ in der Einzahl.
Ugyanígy a „szerelmes” és több „bele-” igekötős ige: „beleszeret”, „beleegyezik”, „belefárad”. – Ebenso „szerelmes“ – verliebt – und mehrere Verben mit dem Präfix „bele-“: „beleszeret“ – sich verlieben –, „beleegyezik“ – einwilligen –, „belefárad“ – einer Sache müde werden.
Péter szerelmes Annába. – Péter ist in Anna verliebt.
A szülők beleegyeznek a kirándulásba. – Die Eltern willigen in den Ausflug ein.
„-ból/-ből” vonzatú a „tanul”, az „áll”, az „él”, a „kifogy”, az „elege van” és a „vizsgázik”. – „-ból/-ből“ verlangen „tanul“ – lernen (aus) –, „áll“ – bestehen (aus) –, „él“ – leben (von) –, „kifogy“ – ausgehen (Vorrat) –, „elege van“ – genug haben (von) – und „vizsgázik“ – eine Prüfung ablegen (in).
Sokat tanulok a hibáimból. – Ich lerne viel aus meinen Fehlern.
A lakás három szobából áll. – Die Wohnung besteht aus drei Zimmern.
Kifogytunk a kenyérből. – Uns ist das Brot ausgegangen.
Holnap matematikából vizsgázom. – Morgen habe ich eine Prüfung in Mathematik.
Ugyanaz az ige más vonzattal mást jelent. – Dasselbe Verb bedeutet mit anderer Rektion etwas anderes.
Hiszek a tanárnak. – Ich glaube dem Lehrer.
Hiszek a tanárban. – Ich glaube an den Lehrer.
A „kerül” is több vonzattal használatos: „bajba kerül”, „sok pénzbe kerül”, „kerüli a vitát”. – Auch „kerül“ hat mehrere Rektionen: „bajba kerül“ – gerät in Schwierigkeiten –, „sok pénzbe kerül“ – kostet viel Geld –, „kerüli a vitát“ – meidet den Streit.
A „részesül valamiben” jelentése: megkap valamit; a „részesül valamiből” jelentése: részt kap belőle. – „részesül valamiben“ heißt „etwas erhalten“, „részesül valamiből“ „an etwas Anteil haben“.
Választékos és hivatalos stílusban a „részesül” igei főnévvel szenvedő szerkezetet pótol: „A diák dicséretben részesült.” – Im gehobenen und amtlichen Stil ersetzt „részesül“ mit einem Verbalsubstantiv ein Passiv: „A diák dicséretben részesült.“ – Der Schüler wurde gelobt.
Egy igének két különböző ragú vonzata is lehet: „segít valakinek valamiben”, „egyetért valakivel valamiben”, „készít valamit valamiből”. – Ein Verb kann zwei Ergänzungen mit verschiedenen Endungen haben: „segít valakinek valamiben“ – jemandem bei etwas helfen –, „egyetért valakivel valamiben“ – mit jemandem in etwas übereinstimmen –, „készít valamit valamiből“ – etwas aus etwas herstellen.
Segítek Annának a tanulásban. – Ich helfe Anna beim Lernen.
A ragozást ezek a vonzatok nem befolyásolják; csak a határozott tárgy teszi határozottá: „A szakács elkészíti a levest a zöldségből.” – Die Konjugation hängt nicht von diesen Ergänzungen ab; erst ein bestimmtes Objekt macht sie bestimmt: „A szakács elkészíti a levest a zöldségből.“ – Der Koch bereitet die Suppe aus dem Gemüse zu.
A „-ba/-be” vonzatú igék gyakran „bele-”, a „-ból/-ből” vonzatúak „ki-” igekötősek; az igekötő és a rag iránya egyezik. – Verben mit „-ba/-be“ haben oft das Präfix „bele-“, Verben mit „-ból/-ből“ „ki-“; Präfix und Endung zeigen dieselbe Richtung.
Lassan beletörődött a helyzetbe. – Allmählich fand er sich mit der Lage ab.
Kiábrándult a politikából. – Er ist von der Politik enttäuscht.
Péter kimaradt a csapatból. – Péter ist aus der Mannschaft herausgefallen.
A vonzatra a ragos kérdő névmással kérdeznek: „Miben bízol?”, „Kiben hiszel?”, „Miből tanulsz?”. – Nach der Rektion fragt man mit dem gebeugten Fragepronomen: „Miben bízol?“ – Worauf vertraust du? –, „Kiben hiszel?“ – An wen glaubst du? –, „Miből tanulsz?“ – Woraus lernst du?
Ha a vonzat ismert, névmás áll helyette, vagy el is marad: „Hiszel a csodákban? – Nem hiszek bennük.” – Ist die Ergänzung bekannt, steht ein Pronomen dafür oder sie fällt weg: „Hiszel a csodákban? – Nem hiszek bennük.“ – Glaubst du an Wunder? – Ich glaube nicht daran (→ 7.2.5).
Ha a vonzat egész mellékmondat, a főmondatban a ragos „az” utalószó áll: „abban”, „abba”, „abból”. – Ist die Ergänzung ein ganzer Nebensatz, steht im Hauptsatz das Verweiswort „az“ mit der Endung: „abban“, „abba“, „abból“.
Bízom abban, hogy sikerül. – Ich vertraue darauf, dass es gelingt.
Elegem van abból, hogy késel. – Ich habe genug davon, dass du zu spät kommst.
A „hisz valakinek” és a „hisz valakiben” különbsége a többi nyelvben is megvan: „believe somebody” – „believe in somebody”, „credere alicui” – „credere in aliquem”, „верить кому” – „верить в кого”. – Der Unterschied zwischen „hisz valakinek“ und „hisz valakiben“ besteht auch in den anderen Sprachen: „believe somebody“ – „believe in somebody“, „credere alicui“ – „credere in aliquem“, „верить кому“ – „верить в кого“.
A „gazdag valamiben” az angolban, a franciában és a spanyolban is „in” jelentésű elöljárót kap: „rich in”, „riche en”, „rico en”. – „gazdag valamiben“ hat auch im Englischen, Französischen und Spanischen eine Präposition mit der Bedeutung „in“: „rich in“, „riche en“, „rico en“.
Wortschatz
- vonzat {vonzAT} – anzieh·UNG(Rektion)
- vonz – anziehen
- valamiben – an, auf, in etwas
- valakibe – in jemanden
- valamiből – aus etwas
- bízik – vertrauen
- hisz – glauben
- kételkedik – zweifeln
- gyönyörködik – sich erfreuen
- részt vesz – teilnehmen
- gazdag – reich
- szegény – arm
- jártas – bewandert
- biztos – sicher
- forintba kerül – kostet Forint
- mennyibe kerül? – wie viel kostet es?
- szerelmes – verliebt
- beleszeret {bele·SZERET} – hinein·LIEBEN(sich verlieben)
- beleegyezik {bele·EGYEZIK} – hinein·ÜBEREINSTIMMEN(einwilligen)
- hibáimból – aus meinen Fehlern
- kifogy {ki·FOGY} – aus·GEHEN(ausgehen (Vorrat))
- elege van – hat genug
- vizsgázik – eine Prüfung ablegen
- részesül – erhalten, teilhaben
- beletörődik {bele·TÖRŐDIK} – hinein·SICH ABFINDEN(sich abfinden)
- kiábrándul {ki·ÁBRÁNDUL} – heraus·TRÄUMEN(enttäuscht werden)
- abban – darin, darauf
- abból – daraus, davon
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.