5 – Postpositionen und adverbiale Beziehungen

« Kapitel 4  |  Kapitel 5  |  Kapitel 5.1 »  |  Kapitel 6 »

5 – Postpositionen und adverbiale Beziehungen

Kapitel 5 beschreibt die Postpositionen (névutó): eigene Wörter, die hinter dem Nomen stehen und seine Beziehung im Satz bezeichnen – az asztal alatt – unter dem Tisch, ebéd után – nach dem Mittagessen, az eső miatt – wegen des Regens. Das Bezugswort bleibt meist ohne Endung; einige Postpositionen verlangen eine Kasusendung (a városon kívül – außerhalb der Stadt), die räumlichen unterscheiden Ort, Ziel und Herkunft (alatt – alá – alól), statt eines Pronomens erhält die Postposition selbst die Personalendung (mögöttem – hinter mir), und mit „-i” wird sie zum Adjektiv (a ház mögötti kert – der Garten hinter dem Haus). Den Abschluss bilden adverbiale Angaben ganz ohne Endung (otthon – zu Hause, reggel – morgens, két méter magas – zwei Meter hoch). Diese Seite fasst das ganze Hauptkapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; ausführlich stehen die Regeln in den Kapiteln (→ 5.1, 5.2, 5.3, 5.4, 5.5, 5.6, 5.7, 5.8, 5.9, 5.10).

1.A névutók és a határozói viszonyok – Postpositionen und adverbiale Beziehungen

Az ötödik fejezet a névutókról szól: azokról a szavakról, amelyek a névszó után állnak, és viszonyt fejeznek ki; végül azokról a határozókról, amelyek rag nélkül állnak. – Das fünfte Kapitel handelt von den Postpositionen, den Wörtern, die nach dem Nomen stehen und eine Beziehung ausdrücken, und zuletzt von den adverbialen Angaben, die ohne Endung stehen.

Vacsora után egész este a ház mögötti kertben, a nagy diófa alatt ültünk a barátainkkal együtt; mellettünk a kutya aludt. – Nach dem Abendessen saßen wir den ganzen Abend im Garten hinter dem Haus, unter dem großen Walnussbaum, zusammen mit unseren Freunden; neben uns schlief der Hund.

Ebben az egy mondatban hat határozó áll, és mindegyik másként kapcsolódik a mondathoz. – In diesem einen Satz stehen sechs adverbiale Angaben, und jede ist anders an den Satz angeschlossen.

A „vacsora után” és a „diófa alatt” névutós szerkezet: a ragtalan főnév után külön szó áll, amely a viszonyt jelöli. – „vacsora után“ und „diófa alatt“ sind Postpositionalgefüge: Nach dem endungslosen Substantiv steht ein eigenes Wort, das die Beziehung bezeichnet (→ 5.1, 5.2, 5.4).

A „diófa alatt” a „hol?” kérdésre felel; a „hová?” kérdésre „a diófa alá”, a „honnan?” kérdésre „a diófa alól” felelne. – „diófa alatt“ antwortet auf „hol?“ – wo?; auf „hová?“ – wohin? – antwortete „a diófa alá“, auf „honnan?“ – woher? – „a diófa alól“ (→ 5.3).

A „barátainkkal együtt” ragvonzó névutót tartalmaz: az „együtt” „-val/-vel” ragot kíván az előtte álló szón. – „barátainkkal együtt“ enthält eine Postposition mit Kasusforderung: „együtt“ verlangt am Wort davor die Endung „-val/-vel“ (→ 5.6).

A „mellettünk” személyragos névutó: személyes névmás helyett maga a névutó kapja a személyragot. – „mellettünk“ ist eine personalflektierte Postposition: Statt eines Personalpronomens erhält die Postposition selbst die Personalendung (→ 5.7).

A „ház mögötti” névutómelléknév: az „-i” képzővel a névutós szerkezet a „kert” jelzője lett. – „ház mögötti“ ist ein postpositionales Adjektiv: Mit dem Suffix „-i“ ist die Postpositionsgruppe zum Attribut von „kert“ geworden (→ 5.8).

→a ház – das Haus→a ház mögött – hinter dem Haus→a ház mögötti kert – der Garten hinter dem Haus→a ház mögötti kertben – im Garten hinter dem Haus

A „kertben” ragos alak, nem névutós: a viszonyt a szó végén álló „-ben” fejezi ki. – „kertben“ ist eine Form mit Endung, nicht mit Postposition: Die Beziehung drückt „-ben“ am Wortende aus (→ 5.9).

Az „egész este” sem ragot, sem névutót nem visel, mégis időhatározó. – „egész este“ trägt weder Endung noch Postposition und ist doch eine Zeitangabe (→ 5.10).

Wortschatz

  • névutó {név·UTÓ} – Name·NACH(Postposition)
  • határozó – adverbiale Bestimmung
  • vacsora után – nach dem Abendessen
  • egész este – den ganzen Abend
  • diófa {dió·FA} – Nuss·BAUM(Walnussbaum)
  • barátainkkal együtt – zusammen mit unseren Freunden
  • mellettünk – neben uns
  • ház mögötti – hinter dem Haus befindlich

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.A névutó – Die Postposition (→ 5.1)

A macska az asztal alatt alszik. – Die Katze schläft unter dem Tisch.

Az „alatt” névutó: a névszó után áll, és viszonyt fejez ki. – „alatt“ ist eine Postposition: Sie steht nach dem Nomen und drückt eine Beziehung aus (→ 5.1.1).

A „névutó” szó szerint a név, azaz a névszó után álló szó, akárcsak a latin „postpositio”. – „névutó“ ist wörtlich das Wort nach dem Namen, also nach dem Nomen, ebenso wie lateinisch „postpositio“ – Nachstellung.

A névutó előtt álló szót a névutó alapszavának nevezik; a kettő együtt névutós szerkezetet alkot. – Das Wort vor der Postposition heißt ihr Bezugswort; beide zusammen bilden ein Postpositionalgefüge.

Az alapszó hordozza a jelentést, a névutó a viszonyt; mondatrész csak az egész szerkezet. – Das Bezugswort trägt die Bedeutung, die Postposition die Beziehung; Satzglied ist nur das ganze Gefüge.

Ezért sorolja a magyar iskolai nyelvtan a névutót a viszonyszók közé, a névelővel és a kötőszóval együtt. – Deshalb zählt die ungarische Schulgrammatik die Postposition zu den Beziehungswörtern, zusammen mit Artikel und Konjunktion.

A busz a bolt előtt áll, a kutya a szék mellett fekszik, a gyerek a fa mögött áll. – Der Bus steht vor dem Laden, der Hund liegt neben dem Stuhl, das Kind steht hinter dem Baum.

Ebéd után sétálunk, munka előtt reggelizem, két óra múlva indulunk. – Nach dem Mittagessen gehen wir spazieren, vor der Arbeit frühstücke ich, in zwei Stunden fahren wir los.

Az eső miatt késik a vonat; Anna cukor nélkül issza a kávét; Anna szerint jó a film. – Wegen des Regens verspätet sich der Zug; Anna trinkt den Kaffee ohne Zucker; laut Anna ist der Film gut.

Az „alatt” térben és időben is használatos: „a híd alatt”, „egy hét alatt”, „az előadás alatt”. – „alatt“ ist räumlich und zeitlich gebräuchlich: „unter der Brücke“, „innerhalb einer Woche“, „während des Vortrags“.

Sok névutó eredetileg főnév volt, régi „-tt” helyraggal: a „mellett” a „mell”, a „helyett” a „hely”, a „között” a „köz” szóból alakult. – Viele Postpositionen waren ursprünglich Substantive mit einer alten Ortsendung „-tt“: „mellett“ – neben – entstand aus „mell“ – Brust –, „helyett“ – statt – aus „hely“ – Ort, Stelle –, „között“ – zwischen – aus „köz“ – Zwischenraum.

A régi helyrag ma is él néhány városnévben: „Pécsett”, „Győrött”, „Vácott”. – Die alte Ortsendung lebt in einigen Stadtnamen weiter: „Pécsett“ – in Pécs –, „Győrött“ – in Győr –, „Vácott“ – in Vác.

A német elöljárószó az alapszó előtt áll, a magyar névutó utána: „vor dem Hotel” – „a szálloda előtt”. – Die deutsche Präposition steht vor dem Bezugswort, die ungarische Postposition dahinter: „vor dem Hotel“ – „a szálloda előtt“ (→ 5.1.2).

A német eset nem kerül át a magyar mondatba: „a ház előtt”, „a szél miatt”, „jegy nélkül”, „a ház körül”. – Der deutsche Fall wird nicht ins Ungarische übertragen: „vor dem Haus“ (Dativ), „wegen des Windes“ (Genitiv), „ohne Fahrkarte“, „um das Haus“ (Akkusativ).

A fordítás a jelentett viszonyt követi, nem a német elöljárószót: „ebéd után”, „Budapestre”, „a menetrend szerint”. – Die Übersetzung folgt der gemeinten Beziehung, nicht der deutschen Präposition: „nach dem Mittagessen“, „nach Budapest“, „nach dem Fahrplan“.

Az angol, a francia, a spanyol, az orosz és a latin elöljárószót használ: „in front of the house”, „devant la maison”, „delante de la casa”, „перед домом”, „ante domum”. – Englisch, Französisch, Spanisch, Russisch und Latein verwenden Präpositionen: „in front of the house“, „devant la maison“, „delante de la casa“, „перед домом“, „ante domum“.

Az orosz és a latin elöljárószó esetet is kíván; a magyar alapszó ragtalan marad. – Russische und lateinische Präpositionen verlangen zusätzlich einen Fall; das ungarische Bezugswort bleibt endungslos.

A német is ismer alapszó után álló viszonyszót: „dem Kino gegenüber”, „dem Bericht zufolge”, „den Fluss entlang”. – Auch das Deutsche kennt Beziehungswörter hinter dem Bezugswort: „dem Kino gegenüber“, „dem Bericht zufolge“, „den Fluss entlang“.

A névutó az egész szócsoport után áll: névelő – számnév – melléknév – főnév – névutó: a két nagy fa között. – Die Postposition steht hinter der ganzen Wortgruppe: Artikel – Zahlwort – Adjektiv – Substantiv – Postposition: zwischen den zwei großen Bäumen (→ 5.1.3).

A csoport tagjai változatlanok; a németben a névelő és a melléknév jelzi az esetet, a magyarban nem. – Die Glieder der Gruppe bleiben unverändert; im Deutschen zeigen Artikel und Adjektiv den Fall an („vor der alten Schule“), im Ungarischen nicht.

A nővérem háza mögött egy patak folyik. – Hinter dem Haus meiner älteren Schwester fließt ein Bach.

A névutó előtti főnév nem alany: „A fák között áll egy pad.”, de „A pad mellett fák állnak.” – Das Substantiv vor der Postposition ist nicht das Subjekt: „Zwischen den Bäumen steht eine Bank.“, aber „Neben der Bank stehen Bäume.“

Az „is” a csoport után áll: „a ház előtt is”, sohasem *„a ház is előtt”. – „is“ steht hinter der Gruppe: „auch vor dem Haus“, nie *„a ház is előtt“.

Ki mellett ülsz? – Anna mellett. – Neben wem sitzt du? – Neben Anna.

Kérdőszóból és névutóból kötőszók lettek: „mielőtt”, „miután”, „mialatt”. – Aus Fragewort und Postposition sind Konjunktionen geworden: „mielőtt“ – bevor –, „miután“ – nachdem –, „mialatt“ – während.

Ez előtt a ház előtt várunk. – Wir warten vor diesem Haus.

Mutató névmás után a névutó kétszer áll (→ 7.3); a névmásból és a névutóból egybeírt határozószók is lettek: „ezelőtt”, „emellett”, „azután”. – Nach einem Demonstrativpronomen steht die Postposition zweimal (→ 7.3); aus Pronomen und Postposition sind auch zusammengeschriebene Adverbien geworden: „ezelőtt“ – vorher –, „emellett“ – außerdem –, „azután“ – danach.

A legtöbb névutó előtt az alapszó alapalakban áll, esetrag nélkül: „a házban” rag, „a ház mögött” névutó. – Vor den meisten Postpositionen steht das Bezugswort in der Grundform, ohne Kasussuffix: „a házban“ – im Haus – hat eine Endung, „a ház mögött“ – hinter dem Haus – eine Postposition (→ 5.1.4).

A ragtalan alak azonban nem jeltelen; a többes szám jele és a birtokos személyjel megmarad: „a székek alatt”, „a barátom mellett”, „a házaink között”. – Ohne Kasusendung heißt aber nicht ohne Zeichen; Mehrzahlzeichen und Possessivsuffix bleiben erhalten: „unter den Stühlen“, „neben meinem Freund“, „zwischen unseren Häusern“.

A névutó tehát pontosan azt a helyet foglalja el, ahol különben az esetrag állna, csak külön szóként. – Die Postposition nimmt also genau den Platz ein, an dem sonst die Kasusendung stünde, nur als eigenes Wort.

A névutó külön szó, ezért nem okoz tőváltozást: „iskolában”, de „iskola előtt”; „tavon”, de „tó mellett”. – Die Postposition ist ein eigenes Wort und löst deshalb keine Stammveränderung aus: „iskolában“ – in der Schule –, aber „iskola előtt“ – vor der Schule; „tavon“ – auf dem See –, aber „tó mellett“ – neben dem See.

Személyes névmás nem állhat alapalakban a névutó előtt: *„én mögött” helyett mögöttem a helyes alak. – Ein Personalpronomen kann nicht in der Grundform vor der Postposition stehen: Statt *„én mögött“ heißt es hinter mir (→ 5.7).

A városon kívül lakom. – Ich wohne außerhalb der Stadt.

Néhány névutó meghatározott esetragot kíván az alapszón; ezek a ragvonzó névutók. – Einige Postpositionen verlangen eine bestimmte Kasusendung am Bezugswort; das sind die Postpositionen mit Kasusforderung (→ 5.1.5, 5.6).

A rag itt nem alapjelentésében áll: senki sem lakik „a városon”; a „-n”-t csak a „kívül” kívánja meg. – Die Endung hat hier nicht ihre Grundbedeutung: Niemand wohnt „auf der Stadt“; das „-n“ verlangt nur „kívül“.

A „vonz” ige képe a mágnesé: a névutó magához vonzza a ragot. – Das Verb „vonz“ – anziehen – zeichnet das Bild eines Magneten: Die Postposition zieht die Endung an sich heran.

A „mellett”, az „után”, a „miatt”, az „előtt”, a „nélkül” és a „szerint” ma nem bontható részekre: ezek egyszerű névutók. – „mellett“, „után“, „miatt“, „előtt“, „nélkül“ und „szerint“ lassen sich heute nicht in Teile zerlegen: Es sind einfache Postpositionen (→ 5.1.6).

A térkép alapján megtaláltuk a házat. – Anhand der Karte fanden wir das Haus.

Az „alapján” az „alap” főnévből, a „-ja” birtokos személyjelből és a „-n” ragból áll; ugyanígy épül a „segítségével”, a „során” és a „számára”. – „alapján“ besteht aus dem Substantiv „alap“ – Grundlage –, dem Besitzzeichen „-ja“ und der Endung „-n“; ebenso sind „segítségével“ – mithilfe –, „során“ – im Verlauf – und „számára“ – für – gebaut.

Az alapszó ezek előtt úgy áll, mint a birtokos a birtokos szerkezetben: „a gép segítsége”, „a gép segítségével”. – Das Bezugswort steht vor ihnen wie der Besitzer in einer Besitzkonstruktion: „die Hilfe der Maschine“, „mithilfe der Maschine“.

Ezt az utat grammatikalizációnak nevezik; az „után” már végigjárta, az „alapján” még félúton van. – Diesen Weg nennt man Grammatikalisierung; „után“ hat ihn schon ganz zurückgelegt, „alapján“ ist noch auf halbem Weg.

A német is alkot főnévből elöljárószót: „wegen”, „trotz”, „dank”; a „mithilfe” a „segítségével”, az „aufgrund” az „alapján” megfelelője. – Auch das Deutsche bildet aus Substantiven Präpositionen: „wegen“, „trotz“, „dank“; „mithilfe“ entspricht „segítségével“, „aufgrund“ dem Wort „alapján“.

A híd közel van. – A hídhoz közel lakunk. – Die Brücke ist nahe. – Wir wohnen nahe bei der Brücke.

Ha a szónak a mondatban megvan a kívánt alakú alapszava, névutóként áll; ha nincs, határozószó. – Hat das Wort im Satz ein Bezugswort in der verlangten Form, steht es als Postposition; fehlt es, ist es Adverb (→ 5.1.7).

Együtt dolgozunk. – A tanárral együtt dolgozunk. – Wir arbeiten zusammen. – Wir arbeiten zusammen mit dem Lehrer.

Az „elöl”, a „hátul” és a „fent” határozószó, az „előtt”, a „mögött” és a „fölött” névutó: itt két külön szó osztozik a feladaton. – „elöl“ – vorne –, „hátul“ – hinten – und „fent“ – oben – sind Adverbien, „előtt“, „mögött“ und „fölött“ Postpositionen: Hier teilen sich zwei verschiedene Wörter die Aufgabe.

A „kint” és a „bent” csak határozószó; „bent” jelentésű névutó nincs, helyette a „-ban/-ben” rag áll. – „kint“ – draußen – und „bent“ – drinnen – sind nur Adverbien; eine Postposition für „drinnen“ gibt es nicht, an ihrer Stelle steht die Endung „-ban/-ben“.

A „dobozban” egy szó: tő és rag; a „doboz mellett” két szó: ragtalan alapszó és névutó. – „dobozban“ – in der Schachtel – ist ein Wort: Stamm und Endung; „doboz mellett“ – neben der Schachtel – sind zwei Wörter: endungsloses Bezugswort und Postposition (→ 5.1.8, 5.9).

Sok rag egykor önálló szó volt: a tihanyi alapítólevél (1055) „feheruuaru rea” fordulatában a „rea” még külön áll; belőle lett a „-ra/-re”. – Viele Endungen waren einst selbständige Wörter: In der Wendung „feheruuaru rea“ der Gründungsurkunde von Tihany (1055) steht „rea“ – auf … hin – noch getrennt; daraus wurde „-ra/-re“.

A névutók ezen az úton egy lépcsővel korábban járnak: már nem önálló mondatrészek, de még külön szavak. – Die Postpositionen stehen auf diesem Weg eine Stufe früher: Sie sind keine selbständigen Satzglieder mehr, aber noch eigene Wörter.

Wortschatz

  • névutó {név·UTÓ} – Name·NACH(Postposition)
  • alapszó – Bezugswort
  • névutós szerkezet – Postpositionalgefüge
  • viszonyszó {viszony·SZÓ} – Beziehung·WORT(Beziehungswort)
  • elöljárószó {elöl·JÁRÓ·szó} – vorn·GEHEND·Wort(Präposition)
  • alapalak – Grundform
  • ragtalan – ohne Kasusendung
  • ragvonzó {rag·VONZÓ} – Endung·ANZIEHEND(Kasus fordernd)
  • alapján – anhand, aufgrund
  • határozószó {határozó·SZÓ} – Bestimmung·WORT(Adverb)
  • grammatikalizáció – Grammatikalisierung

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.Térbeli névutók – Räumliche Postpositionen (→ 5.2)

A térbeli névutók a névszó után állnak, és a viszonyítási ponthoz mért helyzetet jelölik. – Die räumlichen Postpositionen stehen nach dem Nomen und bezeichnen die Lage im Verhältnis zum Bezugspunkt.

A legtöbbnek három alakja van: egy a helyre, egy a célra és egy a kiindulópontra. – Die meisten haben drei Formen: eine für den Ort, eine für das Ziel und eine für die Herkunft (→ 5.3).

A macska az asztal alatt ül; a kutya az ágy alá bújik; a labda a szekrény alól gurul ki. – Die Katze sitzt unter dem Tisch; der Hund verkriecht sich unter das Bett; der Ball rollt unter dem Schrank hervor (→ 5.2.1).

Az „alatt” függőleges felületen és skálán is az alacsonyabb helyet jelöli: az aláírás a szöveg alatt van, a hőmérséklet fagypont alatt van. – „alatt“ bezeichnet auch auf senkrechten Flächen und auf Skalen die tiefere Lage: Die Unterschrift steht unter dem Text, die Temperatur liegt unter dem Gefrierpunkt.

A német „unter” nem mindig „alatt”: csoportra a „között” vonatkozik („barátok között”), telefonszámra a „-n” rag („ezen a számon”). – Das deutsche „unter“ ist nicht immer „alatt“: Für eine Gruppe steht „között“ („barátok között“ – unter Freunden), für eine Nummer die Endung „-n“ („ezen a számon“ – unter dieser Nummer).

A három alak a régi „al” (alsó rész) főnévből alakult; ugyanez rejlik az „alsó” és az „alj” szóban: „a hegy alja”. – Die drei Formen sind aus dem alten Nomen „al“ – unterer Teil – entstanden; dasselbe steckt in „alsó“ – unterer – und „alj“ – Unterteil: „a hegy alja“ – der Fuß des Berges.

A budapestiek a millenniumi metrót földalattinak hívják; 1896-ban nyílt meg, az európai kontinens első földalatti vasútjaként. – Die Budapester nennen die Millenniums-U-Bahn „földalatti“ – die Unterirdische; sie wurde 1896 als erste U-Bahn des europäischen Festlands eröffnet.

A lámpa az asztal felett lóg; a kép a kanapé fölött lóg. – Die Lampe hängt über dem Tisch; das Bild hängt über dem Sofa.

A „felett” és a „fölött” egyenértékű; a célt a „fölé”, a kiindulópontot a „fölül” jelöli. – „felett“ und „fölött“ sind gleichwertig; das Ziel bezeichnet „fölé“, die Herkunft „fölül“ (→ 5.2.2).

A madár a fa felé repül. – A madár a fa fölé repül. – Der Vogel fliegt in Richtung auf den Baum. – Der Vogel fliegt über den Baum (hin).

A hasonlóság véletlen: a „fölött, fölé, fölül” a „föl” (felső rész), a „felé, felől” a „fél” (oldal) szóra megy vissza. – Die Ähnlichkeit ist zufällig: „fölött, fölé, fölül“ gehen auf „föl“ – oberer Teil –, „felé, felől“ auf „fél“ – Seite – zurück.

A váza az asztalon áll, a lámpa az asztal fölött lóg. – Die Vase steht auf dem Tisch, die Lampe hängt über dem Tisch.

Ami a felületen fekszik, annak helyét nem a „fölött”, hanem a „-n” rag jelöli (→ 4.7). – Was auf der Oberfläche liegt, dessen Ort bezeichnet nicht „fölött“, sondern die Endung „-n“ (→ 4.7).

A beszédet jelentő igék melletti német „über” nem térbeli: a filmről beszél, nem *„a film fölött”. – Das deutsche „über“ bei Verben des Sprechens ist nicht räumlich: „a filmről beszél“ – spricht über den Film –, nicht *„a film fölött“.

A falu 300 méterrel a tengerszint felett fekszik. – Das Dorf liegt 300 Meter über dem Meeresspiegel.

A busz az iskola előtt áll; a gyerek a tükör elé lép; az autó a kapu elől indul. – Der Bus steht vor der Schule; das Kind tritt vor den Spiegel; das Auto fährt von seinem Platz vor dem Tor los (→ 5.2.3).

Azt, hogy mi egy tárgy eleje, maga a tárgy határozza meg: a háznál a bejárat felőli oldal, az autónál a menetirány, az embernél az arc. – Was die Vorderseite eines Gegenstands ist, legt der Gegenstand selbst fest: beim Haus die Seite mit dem Eingang, beim Auto die Fahrtrichtung, beim Menschen das Gesicht.

A nyúl a kutya elől menekül; Anna elrejti a kulcsot a gyerekek elől. – Der Hase flieht vor dem Hund; Anna versteckt den Schlüssel vor den Kindern.

Menekülés, kitérés és elrejtés mellett „elől” áll, mert valaki vagy valami elhagyja a másik előtti teret. – Beim Fliehen, Ausweichen und Verbergen steht „elől“, denn jemand oder etwas verlässt den Raum vor dem anderen.

A házigazda a vendégek elé megy. – Der Gastgeber geht den Gästen entgegen.

Mindhárom alak az „elő” (elülső rész) főnévre megy vissza; ebből való az „első”, az „előre” és az „elő-” igekötő is. – Alle drei Formen gehen auf das Nomen „elő“ – Vorderteil – zurück; davon stammen auch „első“ – der erste –, „előre“ – nach vorn – und das Präfix „elő-“ – hervor.

A bicikli a ház mögött áll; a gyerek a szekrény mögé bújik; a nap a felhő mögül bukkan elő. – Das Fahrrad steht hinter dem Haus; das Kind verkriecht sich hinter den Schrank; die Sonne kommt hinter der Wolke hervor (→ 5.2.4).

A „mögött” csak térbeli; időben „után” áll: ebéd után. – „mögött“ ist nur räumlich; zeitlich steht „után“: nach dem Mittagessen.

A siker mögött sok munka áll; a kollégái a háta mögött beszélnek róla. – Hinter dem Erfolg steckt viel Arbeit; seine Kollegen reden hinter seinem Rücken über ihn.

A falu az isten háta mögött van. – Das Dorf liegt am Ende der Welt – wörtlich hinter Gottes Rücken.

Anna a fa mellett áll; Péter Anna mellé ül; a táskát a szék mellől veszem fel. – Anna steht neben dem Baum; Péter setzt sich neben Anna; ich hebe die Tasche vom Platz neben dem Stuhl auf (→ 5.2.5).

A „mellett” oldalsó helyzetet jelöl azonos magasságban; a távolságot nem határozza meg. – „mellett“ bezeichnet eine seitliche Lage auf gleicher Höhe; den Abstand legt es nicht fest.

Minden reggel elmegyek a pékség mellett. – Jeden Morgen gehe ich an der Bäckerei vorbei.

A javaslat mellett szavazunk; a munkám mellett magyarul tanulok. – Wir stimmen für den Vorschlag; neben meiner Arbeit lerne ich Ungarisch.

A „mell” tőből való a „mellék” is: melléknév, mellékmondat, mellékhatás. – Von „mell“ stammt auch „mellék“ – Neben-: „melléknév“ – Adjektiv –, „mellékmondat“ – Nebensatz –, „mellékhatás“ – Nebenwirkung.

A labda a két szék között van; a levelet a könyvek közé teszem; a macska a bokrok közül jön elő. – Der Ball liegt zwischen den beiden Stühlen; ich lege den Brief zwischen die Bücher; die Katze kommt zwischen den Büschen hervor (→ 5.2.6).

A könyvek közül ezt választom. – Von den Büchern wähle ich dieses.

Mozgás nélkül a „közül” azt a csoportot jelöli, amelyből egy részt kiválasztanak: egy a sok közül. – Ohne Bewegung bezeichnet „közül“ die Gruppe, aus der ein Teil ausgewählt wird: einer von vielen.

A barátaim között jól érzem magam; Péter a legjobb tanulók közé tartozik. – Unter meinen Freunden fühle ich mich wohl; Péter gehört zu den besten Schülern.

Az angol, a francia, a német és az orosz külön szót használ a köztes térre és a csoportra; a spanyol „entre” és a latin „inter” mindkettőt jelöli, mint a „között”. – Englisch, Französisch, Deutsch und Russisch haben für Zwischenraum und Gruppe zwei Präpositionen (between – among, entre – parmi, zwischen – unter, между – среди); spanisch „entre“ und lateinisch „inter“ decken beides ab, wie „között“.

A névutó alapja a „köz” (térköz, sikátor) főnév; ugyanebből a családból való a „közép”, a „közel” és a „közös”. – Grundlage ist das Nomen „köz“ – Zwischenraum, Gasse; zur selben Familie gehören „közép“ – Mitte –, „közel“ – nahe – und „közös“ – gemeinsam.

A gyerekek a tűz körül ülnek. – A gyerekek a tűz köré ülnek. – Die Kinder sitzen um das Feuer herum. – Die Kinder setzen sich um das Feuer herum (→ 5.2.7).

A Föld a Nap körül kering. – Die Erde kreist um die Sonne.

Öt óra körül érkezünk: idő- és mennyiségi adatok mellett a „körül” jelentése „körülbelül”. – Wir kommen gegen fünf Uhr an: Bei Zeit- und Mengenangaben heißt „körül“ „ungefähr“.

A „körülbelül” (röviden kb.) a „körül” és a „belül” összetétele. – „körülbelül“ – ungefähr, abgekürzt kb. – ist aus „körül“ und „belül“ – innerhalb – zusammengesetzt.

A „kör” főnevet a „körül” névutóból elvont szónak tartják: előbb volt a névutó, aztán a főnév. – Das Nomen „kör“ – Kreis – gilt als Rückbildung aus „körül“: erst die Postposition, dann das Nomen.

A bank a postával szemben van. – Die Bank liegt der Post gegenüber (→ 5.2.8).

A „szemben” előtt a főnév „-val/-vel” ragot kap; a célalak a „szembe”: A széket az ajtóval szembe teszem. – Vor „szemben“ trägt das Nomen die Endung „-val/-vel“; die Zielform ist „szembe“: Ich stelle den Stuhl der Tür gegenüber auf.

A „szemben” a „szem” főnév „-ben” ragos, megmerevedett alakja: szó szerint „a szemben”, vagyis a látótérben. – „szemben“ ist die erstarrte Form von „szem“ – Auge – mit „-ben“: wörtlich „im Auge“, also im Blickfeld.

A széllel szemben haladunk; a tanár türelmes a gyerekekkel szemben. – Wir gehen gegen den Wind voran; der Lehrer ist den Kindern gegenüber geduldig.

A francia „en face” az arcból, a spanyol „enfrente” a homlokból képzi ugyanezt a jelentést. – Französisch „en face“ bildet dieselbe Bedeutung aus dem Gesicht, spanisch „enfrente“ aus der Stirn.

A kutya a kerítésen kívül van; a gyerek a kerten belül játszik. – Der Hund ist außerhalb des Zauns; das Kind spielt innerhalb des Gartens (→ 5.2.9).

A legtöbb térbeli névutóval ellentétben a „kívül” és a „belül” előtt a főnév „-n/-on/-en/-ön” ragot kap. – Anders als die meisten räumlichen Postpositionen verlangen „kívül“ und „belül“ am Nomen die Endung „-n/-on/-en/-ön“ (→ 5.6).

A házban meleg van. – A házon belül meleg van. – Im Haus ist es warm. – Im Inneren des Hauses ist es warm.

A „-ban/-ben” tartályként látja a teret, a „belül” a határt hangsúlyozza. – „-ban/-ben“ sieht den Raum als Behälter, „belül“ betont die Grenze.

Kívülről tudom a verset; ez rendkívül fontos. – Ich kann das Gedicht auswendig; das ist außerordentlich wichtig.

A „rendkívül” tagról tagra megfelel a latin „extra ordinem” kifejezésnek. – „rendkívül“ entspricht Glied für Glied dem lateinischen „extra ordinem“ – außerhalb der Ordnung.

A „kívül” egy régi „ki” (külső rész), a „belül” a „bél” (belső rész) szóra megy vissza; ugyanez a „bél” rejlik a „-ban/-ben” ragban és a „belváros” szóban. – „kívül“ geht auf ein altes „ki“ – äußerer Teil –, „belül“ auf „bél“ – Inneres – zurück; dasselbe „bél“ steckt in „-ban/-ben“ und in „belváros“ – Innenstadt.

A Duna mentén sétálunk; az út mentén fák állnak. – Wir spazieren die Donau entlang; entlang der Straße stehen Bäume (→ 5.2.10).

A „mentén” egyetlen alak; előtte ragtalan főnév áll, amely hosszan elnyúló dolgot jelöl: folyót, utat, falat, határt. – „mentén“ hat nur eine Form; davor steht ein endungsloses Nomen für etwas Langgestrecktes: Fluss, Straße, Mauer, Grenze.

A „mentén” a „mente” (menés) főnév „-n” ragos alakja, a „megy” ige „men-” tövéből. – „mentén“ ist die Form auf „-n“ des Nomens „mente“ – Gang –, vom Stamm „men-“ von „megy“ – geht.

A fal teljes hosszában polcok vannak. – Auf der ganzen Länge der Wand befinden sich Regalbretter.

A legtöbb összevetett nyelv a „hosszú” jelentésű szóból képzi a „mentén” megfelelőjét: along, le long de, a lo largo de, вдоль. – Die meisten Vergleichssprachen bilden „entlang“ aus dem Wort für „lang“: along, le long de, a lo largo de, вдоль.

Wortschatz

  • helyhatározó {hely·HATÁROZÓ} – Ort·BESTIMMUNG(Ortsbestimmung)
  • viszonyítási pont – Bezugspunkt
  • kiindulópont {kiinduló·PONT} – Ausgangs·PUNKT(Ausgangspunkt)
  • alatt – unter
  • felett, fölött – über
  • előtt – vor
  • mögött – hinter
  • mellett – neben
  • között – zwischen; unter (Gruppe)
  • körül – um … herum
  • szemben – gegenüber
  • kívül – außerhalb
  • belül – innerhalb
  • mentén – entlang
  • fagypont {fagy·PONT} – Frost·PUNKT(Gefrierpunkt)
  • tengerszint {tenger·SZINT} – Meer·EBENE(Meeresspiegel)
  • körülbelül {körül·BELÜL} – herum·INNERHALB(ungefähr)
  • rendkívül {rend·KÍVÜL} – Ordnung·AUSSERHALB(außerordentlich)

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Hol?, hová?, honnan? – Ort, Ziel und Herkunft (→ 5.3)

A térbeli névutók ugyanarra a három kérdésre felelnek, mint a helyragok: „hol?”, „hová?” és „honnan?”. – Die räumlichen Postpositionen antworten auf dieselben drei Fragen wie die Ortsendungen: „hol?“ – wo? –, „hová?“ – wohin? – und „honnan?“ – woher? (→ 5.3.1)

A macska a pad mögött ül. – A macska a pad mögé megy. – A macska a pad mögül jön elő. – Die Katze sitzt hinter der Bank. – Die Katze geht hinter die Bank. – Die Katze kommt hinter der Bank hervor.

A „pad” szó mindhárom mondatban változatlan; a különbséget egyedül a névutó hordozza. – Das Wort „pad“ – Bank – bleibt in allen drei Sätzen unverändert; den Unterschied trägt allein die Postposition.

A helyragoknál ezzel szemben maga a főnév változik: „padon”, „padra”, „padról” (→ 4.5). – Bei den Ortsendungen ändert sich dagegen das Nomen selbst: „padon“ – auf der Bank –, „padra“ – auf die Bank –, „padról“ – von der Bank (→ 4.5).

A németben a „hinter” után csak a névelő esete különbözteti meg a helyet és a célt, a kiinduláshoz pedig külön szó kell. – Im Deutschen unterscheidet nach „hinter“ nur der Kasus des Artikels Ort und Ziel, und für die Herkunft braucht es ein eigenes Wort: „hervor“.

A háromféle viszony neve a magyar nyelvtanban irányhármasság. – Die dreifache Gliederung heißt in der ungarischen Grammatik „irányhármasság“ – Richtungsdreiheit.

A mozgás önmagában még nem jelent célt: A gyerek a fa mellett fut. – A gyerek a fa mellé fut. – Bewegung allein bedeutet noch kein Ziel: Das Kind läuft neben dem Baum. – Das Kind läuft neben den Baum hin.

A kérdést tehát nem az ige dönti el, hanem a viszonyítási ponthoz fűződő viszony. – Die Frage entscheidet also nicht das Verb, sondern die Beziehung zum Bezugspunkt.

A férfi az ablak mellett áll. – A férfi az ablak mellé áll. – Der Mann steht neben dem Fenster. – Der Mann stellt sich neben das Fenster.

Az „áll”, az „ül” és a „fekszik” mellett egyedül a névutó dönti el, hogy állapotról vagy helyzetváltozásról van-e szó; a német igét és esetet vált. – Bei „áll“ – steht –, „ül“ – sitzt – und „fekszik“ – liegt – entscheidet allein die Postposition, ob ein Zustand oder ein Wechsel der Lage gemeint ist; das Deutsche wechselt Verb und Kasus.

Néha a német a „hol?”, a magyar a „hová?” kérdésre felel: A gyerek elbújik a fa mögé; a turisták a múzeum elé érkeznek. – Manchmal antwortet das Deutsche auf „wo?“, das Ungarische auf „wohin?“: Das Kind versteckt sich hinter dem Baum; die Touristen kommen vor dem Museum an.

A magyar azt a helyet nevezi meg, ahol a mozgás véget ér. – Das Ungarische nennt die Stelle, an der die Bewegung endet.

Hat gyakori névutónak teljes hármas sora van: a helyet jelölő alak „-tt”, a célt jelölő „-á/-é”, a kiindulópontot jelölő „-ól/-ől” vagy „-ül” végű. – Sechs häufige Postpositionen haben eine vollständige Dreierreihe: Die Ortsform endet auf „-tt“, die Zielform auf „-á/-é“, die Herkunftsform auf „-ól/-ől“ oder „-ül“ (→ 5.3.2, 5.3.3, 5.3.4, 5.3.5).

BeziehungOrt (hol?)Ziel (hová?)Herkunft (honnan?)
unteralatt – unteralá – unter … hinalól – unter … hervor
vorelőtt – vorelé – vor … hinelől – von vor … weg
hintermögött – hintermögé – hinter … hinmögül – hinter … hervor
nebenmellett – nebenmellé – neben … hinmellől – von neben … weg
zwischenközött – zwischenközé – zwischen … hinközül – zwischen … hervor
überfölött – überfölé – über … hinfölül – von oberhalb … her

A végződések a névutó részei, és nem igazodnak a főnévhez: „a ház elé”, „a szék alá”, „a kert mögött”. – Die Ausgänge gehören zur Postposition und passen sich dem Nomen nicht an: „a ház elé“ – vor das Haus –, „a szék alá“ – unter den Stuhl –, „a kert mögött“ – hinter dem Garten.

A „fölül” mellett a „felül”, a „között” mellett a „közt” is használatos: ezek változatok, nem újabb sorok. – Neben „fölül“ ist auch „felül“, neben „között“ auch „közt“ gebräuchlich: Das sind Varianten, keine weiteren Reihen.

Az „elől” második magánhangzója hosszú „ő”; a rövid „ö”-vel írt „elöl” határozószó, jelentése ’vorn’; ugyanígy az „alul” határozószó, az „alól” névutó. – Der zweite Vokal von „elől“ ist ein langes „ő“; „elöl“ mit kurzem „ö“ ist ein Adverb und heißt „vorn“; ebenso ist „alul“ – unten – ein Adverb, „alól“ eine Postposition.

A három oszlop három ősi helyragot őriz: a „tt” helyjelölő, az „-á/-é” irányjelölő, az „l” távolító rag volt. – Die drei Spalten bewahren drei alte Ortsendungen: „tt“ war eine Ortsendung (Lokativ), „-á/-é“ eine Richtungsendung (Lativ), „l“ eine Trennungsendung (Ablativ).

Az alapszavak egy rész vagy oldal nevei voltak: „al”, „elő”, „mög”, „mell”, „köz”, „föl”. – Die Grundwörter waren Namen eines Teils oder einer Seite: „al“ – unterer Teil –, „elő“ – Vorderteil –, „mög“ – Raum dahinter –, „mell“ – Brust –, „köz“ – Zwischenraum –, „föl“ – oberer Teil.

Ugyanezt a hármasságot mutatják a helyhatározószók: „itt – ide – innen”, „ott – oda – onnan”. – Dieselbe Dreiteilung zeigen die Ortsadverbien: „itt – ide – innen“ – hier, hierher, von hier –, „ott – oda – onnan“ – dort, dorthin, von dort.

Három ragsor és hat névutósor együtt kilenc térbeli viszonyt ír le, mindegyiket három szereppel. – Drei Reihen von Endungen und sechs Reihen von Postpositionen beschreiben zusammen neun Raumbeziehungen mit je drei Funktionen.

Az orosz is három irányt különít el: „под столом”, „под стол”, „из-под стола”; ehhez esetet és elöljárószót vált, a magyar egyetlen szót. – Auch das Russische unterscheidet drei Richtungen: „под столом“ – unter dem Tisch –, „под стол“ – unter den Tisch –, „из-под стола“ – unter dem Tisch hervor; es wechselt dafür Kasus und Präposition, das Ungarische ein einziges Wort.

Az angol, a francia és a spanyol a helyet és a célt nem különbözteti meg: „under the table”, „sous la table”, „debajo de la mesa”. – Englisch, Französisch und Spanisch unterscheiden Ort und Ziel nicht: „under the table“, „sous la table“, „debajo de la mesa“.

Nem minden térbeli névutónak van mindhárom irányra külön alakja. – Nicht jede räumliche Postposition hat für alle drei Richtungen eine eigene Form (→ 5.3.6, 5.3.7).

A „körül” a helyet, a „köré” a célt jelöli; kiindulópontot jelölő alak nincs, *„köről” nem létezik. – „körül“ bezeichnet den Ort, „köré“ das Ziel; eine Herkunftsform gibt es nicht, *„köről“ existiert nicht.

A vendégek az asztal körül állnak. – A vendégek az asztal köré ülnek. – Die Gäste stehen um den Tisch. – Die Gäste setzen sich um den Tisch.

A „szemben – szembe” párnak kiindulópontja, a „felé – felől” párnak helye nincs. – Dem Paar „szemben – szembe“ fehlt die Herkunft, dem Paar „felé – felől“ der Ort.

A busz az állomás felé indul. – A busz az állomás felől jön. – Der Bus fährt in Richtung Bahnhof los. – Der Bus kommt aus Richtung Bahnhof.

A „felé” és a „felől” csak irányt jelöl; a célt és a kiindulópontot a ragok nevezik meg: „az állomásra”, „az állomásról”. – „felé“ und „felől“ bezeichnen nur eine Richtung; Ziel und Ausgangspunkt selbst nennen die Endungen: „az állomásra“ – zum Bahnhof –, „az állomásról“ – vom Bahnhof.

A szél kelet felől fúj, a madarak észak felé repülnek. – Der Wind weht von Osten, die Vögel fliegen nach Norden.

Határozószókkal a „felé” egy szóvá forr össze: „felfelé”, „lefelé”, „hazafelé”, „visszafelé”. – Mit Richtungsadverbien verschmilzt „felé“ zu einem Wort: „felfelé“ – aufwärts –, „lefelé“ – abwärts –, „hazafelé“ – auf dem Heimweg –, „visszafelé“ – auf dem Rückweg.

A latin „versus” a tárgyesetes főnév után áll, mint a magyar névutó: „Romam versus”. – Lateinisch „versus“ steht hinter dem Akkusativ wie die ungarische Postposition: „Romam versus“ – in Richtung Rom.

A „kívül”, a „belül” és a „túl” egyetlen alapalakkal bír; a célt és a kiindulópontot a névutóhoz járuló „-ra/-re” és „-ról/-ről” fejezi ki. – „kívül“, „belül“ und „túl“ haben nur eine Grundform; Ziel und Herkunft drücken „-ra/-re“ und „-ról/-ről“ an der Postposition selbst aus.

Péter a kerítésen kívülre teszi a dobozt; a hang a kerítésen kívülről jön. – Péter stellt die Schachtel nach außerhalb des Zauns; das Geräusch kommt von außerhalb des Zauns.

Ilyenkor két szón két rag áll: „a kerítésen kívülre”, „a folyón túlra”. – Dann tragen zwei Wörter zwei Endungen: „a kerítésen kívülre“ – nach außerhalb des Zauns –, „a folyón túlra“ – auf die andere Seite des Flusses.

Egyetlen alakja van a „mentén”, a „keresztül”, az „át” és az „után” névutónak: ugyanaz az alak áll nyugalomban és mozgásban. – Nur eine Form haben „mentén“ – entlang –, „keresztül“ – durch –, „át“ – über, hinüber – und „után“ – hinterher: Dieselbe Form steht bei Ruhe und Bewegung (→ 5.3.8).

Ezek utat vagy szakaszt írnak le; a hozzájuk illő kérdés a „merre?”. – Sie beschreiben einen Weg oder eine Strecke; die passende Frage ist „merre?“ – auf welchem Weg?

A fiú a parkon keresztül fut; a gyerek az úton át szalad; a kutya a busz után fut. – Der Junge läuft durch den Park; das Kind rennt über die Straße; der Hund läuft dem Bus hinterher.

A „keresztül” és az „át” „-n” ragot kíván; az „után” a „mögött”-tel szemben követést jelöl, nem helyet. – „keresztül“ und „át“ verlangen „-n“; „után“ bezeichnet im Gegensatz zu „mögött“ eine Folge, keinen Platz.

Az „után” az „útján” alakra vezethető vissza: aki valaki más útján megy, mögötte halad. – „után“ geht auf „útján“ – auf seinem Weg – zurück: Wer auf dem Weg eines anderen geht, geht hinter ihm her.

A „Dunán túl” kifejezésből lett a „Dunántúl” tájnév, ugyanígy a „Tiszántúl”. – Aus „Dunán túl“ – jenseits der Donau – wurde der Landschaftsname „Dunántúl“ – Transdanubien –, ebenso „Tiszántúl“, das Gebiet östlich der Theiß.

Ugyanaz a névutó térbeli és átvitt jelentésű is lehet; hogy melyik, azt az egész mondat mutatja meg. – Dieselbe Postposition kann räumlich und übertragen gebraucht werden; welche Lesart gilt, zeigt der ganze Satz (→ 5.3.9).

A vezető nagy nyomás alatt áll; a híd építés alatt áll. – Der Leiter steht unter großem Druck; die Brücke ist im Bau.

A célalak új állapotot jelöl, a helyjelölő alak meglévőt: Az önkormányzat védelem alá helyezi az épületet. – Az épület védelem alatt áll. – Die Zielform bezeichnet einen neuen Zustand, die Ortsform einen bestehenden: Die Gemeindeverwaltung stellt das Gebäude unter Schutz. – Das Gebäude steht unter Schutz.

A bíróság felmenti a vádlottat a vád alól; a férfi menekül a felelősség elől. – Das Gericht spricht den Angeklagten von der Anklage frei; der Mann flieht vor der Verantwortung.

Az „alól” terhet vagy kötelességet jelöl, amely alól valaki felszabadul; az „elől” azt, amit valaki kerül. – „alól“ steht bei Lasten und Pflichten, von denen man frei wird; „elől“ bei dem, was man meidet.

Négyszemközt beszélnek: a „négyszemközt” a „négy szem közt” egybeírt alakja. – Sie sprechen unter vier Augen: „négyszemközt“ ist das zusammengeschriebene „négy szem közt“ – zwischen vier Augen.

Az „átvitt” az „átvisz” ige melléknévi igeneve; a görög „metaphorá” és a latin „translatio” ugyanezt az áthordás-képet őrzi. – „átvitt“ – übertragen – ist das Partizip von „átvisz“ – hinübertragen –; griechisch „metaphorá“ und lateinisch „translatio“ bewahren dasselbe Bild des Hinübertragens.

A „nyomás alatt” képe a legtöbb nyelvben azonos: „under pressure”, „sous pression”, „bajo presión”, „под давлением”. – Das Bild „unter Druck“ teilen die meisten Sprachen: „under pressure“, „sous pression“, „bajo presión“, „под давлением“.

Wortschatz

  • irányhármasság {irány·HÁRMASság} – Richtung·DREIFACH·heit(Richtungsdreiheit)
  • helyrag {hely·RAG} – Ort·ENDUNG(Ortsendung)
  • hol? – wo?
  • hová? – wohin?
  • honnan? – woher?
  • merre? – welchen Weg?, in welche Richtung?
  • körül, köré – um … herum (wo?, wohin?)
  • felé, felől – in Richtung, aus Richtung
  • kívülre – nach außerhalb
  • kívülről – von außerhalb
  • keresztül – durch
  • át – über, hinüber
  • után – hinter … her
  • Dunántúl {Duná·N·túl} – Donau·AUF·jenseits(Transdanubien)
  • átvitt {át·VITT} – hinüber·GETRAGEN(übertragen)
  • négyszemközt {négy·SZEM·közt} – vier·AUGE·zwischen(unter vier Augen)

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.Időbeli névutók – Zeitliche Postpositionen (→ 5.4)

Az időbeli névutók egy része térbeli névutóként is él: „előtt”, „után”, „alatt”, „körül”; az „óta” és a „múlva” csak időt jelöl. – Ein Teil der zeitlichen Postpositionen lebt auch als räumliche Postposition: „előtt“, „után“, „alatt“, „körül“; „óta“ und „múlva“ bezeichnen nur Zeit.

Időbeli jelentésben a szerkezet időhatározó, és a „mikor?” kérdésre felel. – In zeitlicher Bedeutung ist die Fügung eine Zeitbestimmung und antwortet auf „mikor?“ – wann?

Ebéd előtt kezet mosok; ebéd után pihenek. – Vor dem Mittagessen wasche ich mir die Hände; nach dem Mittagessen ruhe ich mich aus (→ 5.4.1, 5.4.2).

A mindennapi, visszatérő eseményeknél többnyire nincs névelő; egy meghatározott, ismert eseménynél névelő áll: A koncert előtt találkozunk. – Bei alltäglichen, wiederkehrenden Vorgängen steht meist kein Artikel; bei einem bestimmten, bekannten Ereignis steht er: Wir treffen uns vor dem Konzert.

A „-kor” rag és az „előtt” kizárja egymást: „nyolc óra előtt”, nem *„nyolc órakor előtt”. – Die Endung „-kor“ und „előtt“ schließen einander aus: „nyolc óra előtt“, nicht *„nyolc órakor előtt“.

A „nyolckor” pontosan a határon van, a „nyolcig” a határig tart, a „nyolc óra előtt” a határ előtt van. – „nyolckor“ – um acht – liegt genau auf der Grenze, „nyolcig“ – bis acht – reicht bis zur Grenze, „nyolc óra előtt“ liegt vor der Grenze.

A távolságot „-val/-vel” ragos mérték fejezi ki: Tíz perccel az óra előtt érkeztem; egy órával utána Péter is megérkezett. – Den Abstand drückt ein Maß mit „-val/-vel“ aus: Ich kam zehn Minuten vor der Unterrichtsstunde an; eine Stunde danach kam auch Péter an.

Ha a viszonyítási pont a jelen, az „ezelőtt” áll: Egy órával ezelőtt hívtam Annát; évekkel ezelőtt jártam itt. – Ist der Bezugspunkt die Gegenwart, steht „ezelőtt“: Vor einer Stunde rief ich Anna an; vor Jahren war ich hier.

A jelentől mért távolságra a többi nyelvnek külön szava van: „ago”, „il y a”, „hace”, „назад”, „abhinc”; a magyar ugyanazt a szót használja, csak „ez”-t tesz elé. – Für den Abstand zur Gegenwart haben die anderen Sprachen ein eigenes Wort: „ago“, „il y a“, „hace“, „назад“, „abhinc“; das Ungarische bleibt beim selben Wort und setzt nur „ez“ davor.

Ha az időpont már elhangzott, helyére az „előtte” és az „utána” lép: Hatkor vacsorázunk, előtte sétálunk, utána olvasunk. – Ist der Bezugspunkt schon genannt, treten „előtte“ – vorher – und „utána“ – danach – an seine Stelle: Um sechs essen wir zu Abend, vorher gehen wir spazieren, danach lesen wir.

A német ilyenkor gyakran mellékmondatot használ, a magyar névszói szerkezetet: A vendégek távozása után rendet raktunk. – Das Deutsche nimmt hier oft einen Nebensatz, das Ungarische eine Nominalgruppe: Nachdem die Gäste gegangen waren, räumten wir auf.

Néhány szóban a névutó összeforrt a megelőző szóval: „délelőtt”, „tegnapelőtt”, „délután”, „holnapután”; ugyanígy épül a latin „ante meridiem” és „post meridiem”. – In einigen Wörtern ist die Postposition mit dem Wort davor verschmolzen: „délelőtt“ – Vormittag –, „tegnapelőtt“ – vorgestern –, „délután“ – Nachmittag –, „holnapután“ – übermorgen; ebenso gebaut sind lateinisch „ante meridiem“ und „post meridiem“.

Caesart Kr. e. 44-ben ölték meg: a „Kr. e.” a „Krisztus előtt”, a „Kr. u.” a „Krisztus után” rövidítése. – Caesar wurde 44 v. Chr. ermordet: „Kr. e.“ ist die Abkürzung von „vor Christus“, „Kr. u.“ von „nach Christus“.

A magyar „előtt”, a német „vor”, az orosz „перед” és a latin „ante” helyre és időre egyaránt vonatkozik; az angol „before” és „in front of”, a francia „avant” és „devant” szétválasztja a kettőt. – Ungarisch „előtt“, deutsch „vor“, russisch „перед“ und lateinisch „ante“ gelten für Ort und Zeit; englisch „before“ und „in front of“, französisch „avant“ und „devant“ trennen beides.

A film alatt elaludtam. – Während des Films schlief ich ein (→ 5.4.3).

Az „alatt” első időbeli jelentése az időkeret: a névutó előtti szó egy kezdettel és véggel bíró szakaszt nevez meg, és a cselekvés ebbe esik. – Die erste zeitliche Lesart von „alatt“ ist der Zeitrahmen: Das Wort davor nennt einen Abschnitt mit Anfang und Ende, und die Handlung fällt hinein.

Tíz perc alatt megírtam a levelet. – Ich schrieb den Brief in zehn Minuten fertig.

A második a szükséges idő: mért időtartam áll a névutó előtt, és a mondatban eredmény van; a kérdés „mennyi idő alatt?”. – Die zweite ist die benötigte Zeit: Vor der Postposition steht eine gemessene Zeitspanne, und der Satz enthält ein Ergebnis; die Frage lautet „mennyi idő alatt?“ – in wie viel Zeit?

Két órán át olvastam. – Két óra alatt elolvastam a könyvet. – Ich las zwei Stunden lang. – Ich las das Buch in zwei Stunden ganz durch.

Eredmény nélküli puszta tartamot nem az „alatt”, hanem a „-ig” vagy az „-n át” fejez ki; a két mondat között gyakran az ige is változik: „olvastam” – „elolvastam”. – Bloße Dauer ohne Ergebnis drückt nicht „alatt“, sondern „-ig“ oder „-n át“ aus; zwischen beiden Sätzen ändert sich oft auch das Verb: „olvastam“ – ich las –, „elolvastam“ – ich las durch.

A „belül” felső határt ad: Egy héten belül megérkezik a csomag, legkésőbb egy hét múlva, talán előbb. – „belül“ gibt eine obere Grenze: Das Paket kommt innerhalb einer Woche an, spätestens nach einer Woche, vielleicht früher.

Hétfő óta itthon dolgozom. – Seit Montag arbeite ich zu Hause (→ 5.4.4).

Az „óta” egy múltbeli kezdőpontot nevez meg, ahonnan a helyzet a beszéd pillanatáig tart; az ige, mint a németben, többnyire jelen időben áll. – „óta“ nennt einen Anfang in der Vergangenheit, von dem aus der Sachverhalt bis zum Sprechzeitpunkt reicht; das Verb steht wie im Deutschen meist im Präsens.

Időpont helyett időtartam is állhat: Két hét óta itt lakom; évek óta ismerem Annát. – Statt eines Zeitpunkts kann eine Zeitspanne stehen: Seit zwei Wochen wohne ich hier; ich kenne Anna seit Jahren.

– Mióta tanulsz magyarul? – Január óta. – – Seit wann lernst du Ungarisch? – Seit Januar.

A beszélt nyelv számnév után birtokos személyjeles alakot használ, „óta” nélkül: Két éve élek ebben a városban. – Die Umgangssprache nimmt nach einem Zahlwort eine Form mit Besitzzeichen, ohne „óta“: Seit zwei Jahren lebe ich in dieser Stadt.

Ez az alak kétértelmű, az állítmány dönt: Két éve lakom itt. – Két éve költöztem ide. – Diese Form ist zweideutig, das Prädikat entscheidet: Ich wohne seit zwei Jahren hier. – Ich bin vor zwei Jahren hierher gezogen.

Jövőbeli kezdetet nem az „óta”, hanem a „-tól/-től” rag jelöl: Hétfőtől itthon dolgozom; *„holnap óta” nem lehetséges. – Einen künftigen Anfang bezeichnet nicht „óta“, sondern „-tól/-től“: Ab Montag arbeite ich zu Hause; *„holnap óta“ ist nicht möglich.

Az angol a kezdőpontra „since”-t, a tartamra „for”-t használ; a francia „depuis” és a német „seit” mindkettőre jó. – Das Englische nimmt für den Zeitpunkt „since“, für die Dauer „for“; französisch „depuis“ und deutsch „seit“ dienen für beides.

Öt perc múlva indulok. – In fünf Minuten fahre ich ab (→ 5.4.5).

A „múlva” egy későbbi időpontot az odáig tartó távolsággal nevez meg; előtte alapalakú időtartam áll, és a számolás a jelenből indul. – „múlva“ nennt einen späteren Zeitpunkt über den Abstand dorthin; davor steht eine Zeitspanne in der Grundform, und gezählt wird vom Jetzt aus.

Egy óra múlva kezdek főzni. – Egy óra alatt megfőzöm a levest. – In einer Stunde fange ich an zu kochen. – Ich koche die Suppe in einer Stunde fertig.

A németben mindkettő „in einer Stunde”; a „múlva” várakozási idő, az „alatt” szükséges idő; a francia „dans une heure” és „en une heure”, az orosz „через час” és „за час” ugyanígy szétválasztja őket. – Im Deutschen heißt beides „in einer Stunde“; „múlva“ ist Wartezeit, „alatt“ benötigte Zeit; französisch „dans une heure“ und „en une heure“, russisch „через час“ und „за час“ trennen sie ebenso.

A „múlva” nem a jövő idő jele; elbeszélésben a történet egy pontjától számol: Péter elment, és két nap múlva visszajött. – „múlva“ ist kein Zeichen der Zukunft; in der Erzählung zählt es von einem Punkt der Geschichte aus: Péter ging weg und kam zwei Tage später zurück.

A „múlva” a „múlik” ige határozói igenevének megmerevedett alakja: „öt perc múlik” – „öt perc múlva”. – „múlva“ ist das erstarrte Adverbialpartizip von „múlik“ – vergehen: „öt perc múlik“ – fünf Minuten vergehen –, „öt perc múlva“ – wenn fünf Minuten vergangen sind.

Az órát is így mondják: Öt perc múlva hét óra. – Auch die Uhrzeit nutzt es: Es ist fünf vor sieben, wörtlich „in fünf Minuten sieben Uhr“.

Egy órán át vártam; két órán keresztül beszélgettünk. – Ich wartete eine Stunde lang; wir unterhielten uns zwei Stunden lang (→ 5.4.6).

Az „át” és a „keresztül” időtartamot jelöl; az előttük álló időszó „-n/-on/-en/-ön” ragot kap, a kérdés „mennyi ideig?”. – „át“ und „keresztül“ bezeichnen eine Dauer; das Zeitwort davor erhält „-n/-on/-en/-ön“, die Frage lautet „mennyi ideig?“ – wie lange?

Szám nélkül többes szám áll, és a tartam határozatlan, hosszú: Órákon át zenét hallgattunk; heteken át nem kaptunk levelet. – Ohne Zahl steht die Mehrzahl, und die Dauer ist unbestimmt und lang: Wir hörten stundenlang Musik; wir erhielten wochenlang keinen Brief.

Mért tartamra három szerkezet áll: „három órán át”, „három óráig”, „három órát”; csak az első egyértelmű, a „három óráig” órai határ is lehet. – Für eine gemessene Dauer stehen drei Bauweisen: „három órán át“, „három óráig“, „három órát“ – drei Stunden lang; nur die erste ist eindeutig, „három óráig“ kann auch „bis drei Uhr“ heißen.

A nap folyamán felhívlak; a tanfolyam során sokat tanultunk. – Im Laufe des Tages rufe ich dich an; im Verlauf des Kurses lernten wir viel (→ 5.4.7).

A „folyamán” inkább naptári szakasz, a „során” inkább kezdettel, menettel és véggel bíró folyamat mellett áll; a határ nem éles. – „folyamán“ steht eher bei einem Kalenderabschnitt, „során“ eher bei einem Vorgang mit Anfang, Ablauf und Ende; die Grenze ist nicht scharf.

Mindkét szó főnév megmerevedett alakja, birtokos személyjellel és „-n” raggal: „folyamán”, „során”; a „folyam” a „folyik” igéhez tartozik. – Beide Wörter sind erstarrte Substantivformen mit Besitzzeichen und „-n“: „folyamán“, „során“; „folyam“ – Strom – gehört zu „folyik“ – fließen.

Az orosz „в течение дня” ugyanazt a képet használja, mint a „folyamán”; a francia „au cours de” a latin „cursus” (futás) szóra megy vissza. – Russisch „в течение дня“ – im Laufe des Tages – nimmt dasselbe Bild wie „folyamán“; französisch „au cours de“ geht auf lateinisch „cursus“ – Lauf – zurück.

Hétfőtől kezdve korábban dolgozom; gyerekkoromtól fogva szeretem a zenét. – Von Montag an arbeite ich früher; von Kindheit an liebe ich Musik (→ 5.4.8).

A kezdőpontot a „-tól/-től” rag és a „kezdve” vagy „fogva” névutó együtt jelöli; a „kezdve” a semleges szó, a „fogva” tartós állapotnál gyakoribb. – Den Anfangspunkt bezeichnen „-tól/-től“ und „kezdve“ oder „fogva“ gemeinsam; „kezdve“ ist das neutrale Wort, „fogva“ ist bei andauernden Zuständen häufiger.

Mindkét névutó „-va/-ve” képzős határozói igenév: „kezdve”, „fogva”; a „fogva” a „fog” ’megfog, tart’ jelentéséhez tartozik. – Beide Postpositionen sind Adverbialpartizipien auf „-va/-ve“: „kezdve“ – beginnend –, „fogva“ – fassend; „fogva“ gehört zu „fog“ in der Bedeutung „fassen, halten“.

A „-tól/-től … -ig” zárt szakaszt jelöl: Nyolctól tízig olvasok. – „-tól/-től … -ig“ bezeichnet einen geschlossenen Bereich: Von acht bis zehn Uhr lese ich.

Főzés közben zenét hallgatok. – Beim Kochen höre ich Musik (→ 5.4.9).

A „közben” két, időben egymást átfedő folyamatot kapcsol össze; a névutó előtti szó gyakran „-ás/-és” képzős cselekvésnév: „olvasás közben”, „evés közben”. – „közben“ verbindet zwei Vorgänge, die sich zeitlich überschneiden; das Wort davor ist oft ein Handlungsnomen auf „-ás/-és“: beim Lesen, beim Essen.

A német „während” elöljárószó és kötőszó egyszerre; a magyar szétválasztja: „főzés közben” – „miközben főztem”. – Deutsch „während“ ist Präposition und Konjunktion zugleich; das Ungarische trennt: „főzés közben“ – beim Kochen –, „miközben főztem“ – während ich kochte.

Egybeírt határozószók: „útközben”, „időközben”, „napközben”. – Zusammengeschriebene Adverbien: „útközben“ – unterwegs –, „időközben“ – inzwischen –, „napközben“ – tagsüber.

Evés közben jön meg az étvágy; a francia „L’appétit vient en mangeant” már Rabelais-nál szerepel. – Der Appetit kommt beim Essen; das französische „L’appétit vient en mangeant“ steht schon bei Rabelais.

Időhatározónál két döntés van: először a viszonyt kell megállapítani, aztán a formát. – Bei einer Zeitangabe gibt es zwei Entscheidungen: zuerst die Zeitbeziehung bestimmen, dann die Form (→ 5.4.10).

Az időpontot rag fejezi ki: „hatkor”, „hétfőn”, „májusban”; azt, ami előbb, később vagy közben történik, névutó jelöli. – Den Zeitpunkt drückt eine Endung aus: „hatkor“ – um sechs –, „hétfőn“ – am Montag –, „májusban“ – im Mai; was vorher, nachher oder gleichzeitig geschieht, bezeichnet eine Postposition.

Két óra múlva jövök. – Két óra alatt kész vagyok. – Két óra óta várok. – Két óráig várok. – In zwei Stunden komme ich. – In zwei Stunden bin ich fertig. – Seit zwei Stunden warte ich. – Ich warte zwei Stunden lang (oder: bis zwei Uhr).

FrageZeitbeziehungFormBeispiel
hánykor?ZeitpunktEndunghatkor – um sechs
mikor?vorher, nachherPostpositionebéd előtt, ebéd után
mikor?WarteabstandPostpositionkét óra múlva – in zwei Stunden
mikor?Rahmen, GleichzeitigkeitPostpositiona film alatt, főzés közben
mennyi idő alatt?benötigte ZeitPostpositionkét óra alatt – in zwei Stunden
meddig?DauerEndung oder Endung und Postpositionkét óráig, két órán át
mióta?Anfang bis jetztPostpositionhétfő óta – seit Montag
mettől?AnfangEndung (und Postposition)keddtől kezdve – ab Dienstag

A német „bis Freitag” két viszonyt fed le: Péntekre elkészítem a jelentést. – Péntekig minden nap dolgozom rajta. – Deutsch „bis Freitag“ deckt zwei Beziehungen ab: Ich stelle den Bericht bis Freitag fertig. – Bis Freitag arbeite ich jeden Tag daran.

Wortschatz

  • időhatározó {idő·HATÁROZÓ} – Zeit·BESTIMMUNG(Zeitbestimmung)
  • előtt – vor
  • után – nach
  • ezelőtt {ez·ELŐTT} – dies·VOR(vor (von jetzt aus))
  • alatt – während; in (benötigte Zeit)
  • óta – seit
  • mióta {mi·ÓTA} – was·SEIT(seit wann?)
  • múlva – in, nach Ablauf von
  • át, keresztül – lang, hindurch
  • folyamán – im Laufe von
  • során – im Verlauf von
  • kezdve, fogva – von … an
  • közben – während, beim
  • miközben {mi·KÖZ·ben} – was·ZWISCHENRAUM·in(während (Konjunktion))
  • határidő {határ·IDŐ} – Grenze·ZEIT(Frist)

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Ok, cél és más viszonyok – Kausale, modale und sonstige Postpositionen (→ 5.5)

Ezek a névutók sem helyet, sem időt nem jelölnek, hanem okot, célt, szembenállást, hiányt, forrást, pótlást, magatartást, közvetítést, összehasonlítást, érvényességi területet és szerepet. – Diese Postpositionen bezeichnen weder Ort noch Zeit, sondern Grund, Zweck, Gegnerschaft, Fehlen, Quelle, Ersatz, Haltung, Vermittlung, Vergleich, Geltungsbereich und Funktion.

Csaknem mindegyik ragtalan alapszó után áll; csak a „képest” kíván ragot. – Fast alle stehen hinter einem endungslosen Bezugswort; nur „képest“ verlangt eine Endung.

A köd miatt késik a busz. – Wegen des Nebels verspätet sich der Bus (→ 5.5.1).

Ahol a német „wegen” birtokos esetet kíván, ott a magyar szó ragtalan marad; az ilyen mondatrész neve okhatározó, kérdése „miért?” vagy „mi miatt?”. – Wo das deutsche „wegen“ den Genitiv verlangt, bleibt das ungarische Wort ohne Endung; ein solches Satzglied heißt Kausalbestimmung, die Frage lautet „miért?“ – warum? – oder „mi miatt?“ – weswegen?

Miattad késtünk el! – Deinetwegen sind wir zu spät gekommen!

A „miatt” okot jelöl, nem célt: Az egyeztetés miatt későn végeztünk. – Az egyeztetés végett korábban érkeztünk. – „miatt“ bezeichnet einen Grund, keinen Zweck: Wegen der Abstimmung wurden wir spät fertig. – Zur Abstimmung kamen wir früher an.

Pihenés végett megállunk; ellenőrzés céljából felnyitják a dobozt. – Wir halten an, um uns auszuruhen; zur Kontrolle öffnen sie die Schachtel (→ 5.5.2).

A „végett” a „vég” szóból és a régi „-t(t)” helyragból alakult; a „céljából” a „cél” főnévből, a birtokos személyjelből és a „-ból” ragból áll. – „végett“ ist aus „vég“ – Ende, Ziel – und der alten Ortsendung „-t(t)“ entstanden; „céljából“ besteht aus dem Substantiv „cél“ – Ziel –, dem Besitzzeichen und der Endung „-ból“.

A „cél” német jövevényszó, a középfelnémet „zil” szóból való. – „cél“ ist ein deutsches Lehnwort, aus mittelhochdeutsch „zil“ – Ziel.

Mindkettő választékos, hivatalos hangzású; a hétköznapi nyelv főnévi igenevet vagy „-ért” ragot használ: Megállunk pihenni; kenyérért megyek a boltba. – Beide klingen gehoben und amtlich; die Alltagssprache gebraucht einen Infinitiv oder die Endung „-ért“: Wir halten an, um uns auszuruhen; ich gehe Brot holen.

A gyerekek érdekében cselekszünk; a biztonság érdekében lassan haladunk. – Wir handeln im Interesse der Kinder; im Interesse der Sicherheit fahren wir langsam (→ 5.5.3).

Az alak az „érdek” főnévből, a birtokos személyjelből és a „-ben” ragból áll; személyre „érdekemben”, „érdekedben”, „érdekünkben”. – Die Form besteht aus dem Substantiv „érdek“ – Interesse, Nutzen –, dem Besitzzeichen und der Endung „-ben“; für Personen „érdekemben“ – in meinem Interesse –, „érdekedben“, „érdekünkben“.

Az „érdekében” hasznot jelöl, a „számára” rendeltetést, a „helyett” helyettesítést: a gyerekek érdekében, a gyerekek számára, a gyerekek helyett. – „érdekében“ bezeichnet den Nutzen, „számára“ die Bestimmung, „helyett“ die Stellvertretung: im Interesse der Kinder, für die Kinder, anstelle der Kinder.

A csapat a bajnok ellen játszik; a zaj ellen füldugót használok; a javaslat ellen szavazott. – Die Mannschaft spielt gegen den Meister; gegen den Lärm verwende ich Ohrstöpsel; er stimmte gegen den Vorschlag (→ 5.5.4).

Az „ellen” ellenfelet, elhárítandó dolgot vagy ellenállást nevez meg; mérlegeléskor párja a „mellett”: érvek a terv mellett és ellen. – „ellen“ nennt einen Gegner, etwas Abzuwehrendes oder einen Widerstand; beim Abwägen ist sein Gegenstück „mellett“: Argumente für und gegen den Plan.

A német „gegen” jelentései közül sokat a magyar másképp fejez ki: „hat óra körül”, „nekiment egy fának”, „nyugta ellenében”, „hozzá képest”. – Viele Bedeutungen des deutschen „gegen“ drückt das Ungarische anders aus: „gegen sechs Uhr“, „ist gegen einen Baum gefahren“, „gegen Quittung“, „gegen ihn“ im Vergleich.

A szél ellen eveznek. – A szél ellenére elindultak. – Sie rudern gegen den Wind. – Trotz des Windes brachen sie auf.

Összetételek előtagjaként az „ellen-” a német „Gegen-” megfelelője: „ellenszél”, „ellenméreg”, „ellentámadás”. – Als Vorderglied von Zusammensetzungen entspricht „ellen-“ dem deutschen „Gegen-“: Gegenwind, Gegengift, Gegenangriff.

Kávét tejjel vagy tej nélkül iszol? – Trinkst du den Kaffee mit Milch oder ohne Milch? (→ 5.5.5)

A „nélkül” párja a „-val/-vel” rag; a rag hasonul és a szóhoz tapad, a „nélkül” változatlanul hagyja a szót. – Das Gegenstück von „nélkül“ ist die Endung „-val/-vel“; die Endung gleicht sich an und haftet am Wort, „nélkül“ lässt das Wort unverändert.

Szó nélkül távozott; kivétel nélkül mindenki eljött. – Er ging wortlos weg; alle ohne Ausnahme sind gekommen.

A „nélkül” nem tagadószó: a „Jegy nélkül utazott.” mondat állító. – „nélkül“ ist kein Verneinungswort: Der Satz „Jegy nélkül utazott.“ – er fuhr ohne Fahrkarte – ist bejahend.

Kiment, anélkül, hogy egy szót is szólt volna. – Er ging hinaus, ohne ein Wort zu sagen.

A „nélkül” két részből forrt össze: a „-nál/-nél” ragban is élő „nél” és a „kívül” régi alakja, a „kül”. – „nélkül“ ist aus zwei Teilen zusammengewachsen: „nél“, das auch in der Endung „-nál/-nél“ steckt, und „kül“, einer alten Form von „kívül“ – außerhalb.

A térkép szerint balra van az állomás. – A térképen balra van az állomás. – Laut Karte liegt der Bahnhof links. – Auf der Karte ist der Bahnhof links eingezeichnet (→ 5.5.6).

A „szerint” forrást, mércét, véleményt vagy rendezési szempontot nevez meg: a szabály szerint, Anna szerint, méret szerint. – „szerint“ nennt eine Quelle, eine Norm, eine Meinung oder ein Ordnungskriterium: gemäß der Regel, nach Annas Ansicht, nach Größe.

Szerintem jó az ötlet. – Meiner Meinung nach ist die Idee gut.

A „rendszerint” a „rend szerint” kapcsolatból forrt egy szóvá: Rendszerint hétkor kelek. – „rendszerint“ – gewöhnlich – ist aus „rend szerint“ – der Ordnung gemäß – zu einem Wort verschmolzen: Gewöhnlich stehe ich um sieben auf.

Kávé helyett teát kérek; Anna helyett Péter jön. – Statt Kaffee möchte ich Tee; anstelle von Anna kommt Péter (→ 5.5.7).

Busz helyett vonattal utazunk. – Statt mit dem Bus fahren wir mit dem Zug.

A pótolt és a választott dolog ugyanazt a szerepet tölti be, de a ragot csak a választott kapja; a német megismétli az elöljárószót. – Das Ersetzte und das Gewählte haben dieselbe Rolle, aber nur das Gewählte erhält die Endung; das Deutsche wiederholt die Präposition.

Cselekvés helyett cselekvésnév áll, főnévi igenév nem: Tanulás helyett tévét néz. – Für eine Tätigkeit steht ein Tätigkeitsnomen, kein Infinitiv: Statt zu lernen, sieht er fern.

Ahelyett, hogy segítene, csak néz: a mellékmondatban feltételes mód áll, mert a pótolt cselekvés elmarad. – Statt zu helfen, schaut er nur zu: Im Nebensatz steht der Konditional, weil die ersetzte Handlung ausbleibt.

Ha csak beleképzeljük magunkat valaki helyzetébe, a „hely” ragozott alakja áll: A helyedben nem várnék. – Versetzt man sich nur in jemandes Lage, steht eine gebeugte Form von „hely“: An deiner Stelle würde ich nicht warten.

Érdeklődöm a zene iránt; tiszteletet érez a tanára iránt. – Ich interessiere mich für Musik; er empfindet Achtung vor seinem Lehrer (→ 5.5.8).

A német elöljárószót cserél, a magyar mindig „iránt”-ot használ. – Das Deutsche wechselt die Präposition – für, an, zu, vor –, das Ungarische gebraucht immer „iránt“.

A német „gegenüber” háromféle: térben „szemben”, magatartásban „iránt”, tárgykörben „tekintetében”. – Das deutsche „gegenüber“ ist dreierlei: räumlich „szemben“, bei einer Haltung „iránt“, für einen Sachbereich „tekintetében“.

Az „iránt” rokona az „irány” szónak. – „iránt“ ist mit „irány“ – Richtung – verwandt.

A barátja révén talált munkát. – Durch seinen Freund fand er Arbeit (→ 5.5.9).

Az alak a „rév” főnévből, a birtokos személyjelből és a „-n” ragból áll; szó szerint a „barátja révén” annyi, mint „a barátja kompján”. – Die Form besteht aus dem Substantiv „rév“ – Fähre –, dem Besitzzeichen und der Endung „-n“; wörtlich heißt „a barátja révén“ so viel wie „auf der Fähre seines Freundes“.

A tanár által javított dolgozat az asztalon van. – Die vom Lehrer korrigierte Arbeit liegt auf dem Tisch.

Az „által” a cselekvőt nevezi meg egy melléknévi igeneves szerkezetben; a mai magyarban nincs használatos szenvedő szerkezet. – „által“ nennt den Handelnden in einer Partizipgruppe; das heutige Ungarisch hat keine gebräuchliche Passivkonstruktion.

A német szenvedő mondatot cselekvő mondat adja vissza: A dolgozatot a tanár javította ki. – Den deutschen Passivsatz gibt ein Aktivsatz wieder: Die Arbeit hat der Lehrer korrigiert.

A régi házhoz képest ez nagy. – Im Vergleich zum alten Haus ist dieses groß (→ 5.5.10).

A „képest” az összehasonlítás alapját „-hoz/-hez/-höz” raggal kívánja; személyre „hozzám képest” áll. – „képest“ verlangt die Vergleichsbasis mit „-hoz/-hez/-höz“; für Personen steht „hozzám képest“ – im Vergleich zu mir.

– Drága ez a lakás. – Mihez képest? – – Diese Wohnung ist teuer. – Im Vergleich wozu?

A „-nál/-nél” ragos középfok rangsort állapít meg, a „képest” mércét állít fel: A bátyjánál magasabb. – A bátyjához képest magas. – Der Komparativ mit „-nál/-nél“ stellt eine Rangfolge fest, „képest“ setzt einen Maßstab: Er ist größer als sein älterer Bruder. – Verglichen mit seinem älteren Bruder ist er groß.

Az ár tekintetében nincs különbség; a határidő vonatkozásában új adat érkezett. – Hinsichtlich des Preises gibt es keinen Unterschied; bezüglich der Frist ist eine neue Information eingegangen (→ 5.5.11).

Mindkettő birtokos személyjeles, „-ban/-ben” ragos főnév: „tekintetében”, „vonatkozásában”. – Beide sind Substantive mit Besitzzeichen und „-ban/-ben“: „tekintetében“ – in seiner Hinsicht –, „vonatkozásában“ – in seinem Bezug.

A beszélt nyelv inkább ezt mondja: Ami a határidőt illeti, holnap döntünk. – Die gesprochene Sprache sagt eher: Was die Frist betrifft, entscheiden wir morgen.

Egy ládát használunk asztal gyanánt. – Wir verwenden eine Kiste als Tisch (→ 5.5.12).

A „gyanánt” olyan szerepet tulajdonít valaminek, amely eredetileg nem az övé: a láda láda marad, csak asztalként szolgál. – „gyanánt“ weist etwas eine Funktion zu, die es von Haus aus nicht hat: Die Kiste bleibt eine Kiste, sie dient nur als Tisch.

Eredete nem biztos; egy elterjedt magyarázat a „gyanú” régi „gyanó” alakjára vezeti vissza. – Seine Herkunft ist nicht gesichert; eine verbreitete Erklärung führt es auf „gyanó“ zurück, eine ältere Form von „gyanú“ – Verdacht.

Wortschatz

  • okhatározó {ok·HATÁROZÓ} – Ursache·BESTIMMUNG(Kausalbestimmung)
  • célhatározó {cél·HATÁROZÓ} – Ziel·BESTIMMUNG(Zweckbestimmung)
  • miatt – wegen
  • végett – zwecks, um … zu
  • céljaból {cél·JA·ból} – Ziel·SEIN·aus(zum Zweck)
  • érdekében {érdek·É·ben} – Interesse·SEIN·in(im Interesse)
  • ellen – gegen
  • ellenére {ellen·É·re} – gegen·SEIN·auf(trotz)
  • nélkül – ohne
  • szerint – laut, gemäß, nach
  • helyett – statt, anstelle
  • iránt – gegenüber, für
  • révén {rév·É·n} – Fähre·SEIN·auf(durch, mittels)
  • által – von (Handelnder), durch
  • képest – im Vergleich zu
  • tekintetében {tekintet·É·ben} – Blick·SEIN·in(hinsichtlich)
  • vonatkozásában {vonatkozás·Á·ban} – Bezug·SEIN·in(bezüglich)
  • gyanánt – als, in der Funktion von

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Ragvonzó névutók – Postpositionen mit zusätzlichem Kasussuffix (→ 5.6)

A legtöbb névutó ragtalan főnév után áll; egy kisebb csoport viszont meghatározott ragot kíván az előtte álló főnéven. – Die meisten Postpositionen stehen nach einem Substantiv ohne Endung; eine kleinere Gruppe verlangt dagegen eine bestimmte Endung am vorangehenden Substantiv.

A házon kívül várunk, a családdal együtt. – Wir warten außerhalb des Hauses, zusammen mit der Familie.

A ragot a névutó választja ki; a főnév csak azt dönti el, melyik alakváltozat jelenik meg: „házon”, „kerten”, „ködön”. – Die Endung wählt die Postposition aus; das Substantiv entscheidet nur, welche Lautform erscheint: „házon“, „kerten“, „ködön“ (→ 5.6.8).

A rag és a névutó együtt fejezi ki a viszonyt; a ragos szót és a névutót külön írják, és a szerkezetet egészében fordítják: „a szobán belül”. – Endung und Postposition drücken das Verhältnis gemeinsam aus; das Wort mit Endung und die Postposition werden getrennt geschrieben, und die Gruppe wird als Ganzes übersetzt: „a szobán belül“ – innerhalb des Zimmers.

A legnagyobb csoport a „-n/-on/-en/-ön” ragot kívánja: „át”, „keresztül”, „kívül”, „belül”, „túl”, „innen”, „felül”, „alul”, „végig”. – Die größte Gruppe verlangt „-n/-on/-en/-ön“: „át“, „keresztül“, „kívül“, „belül“, „túl“, „innen“, „felül“, „alul“, „végig“ (→ 5.6.1).

A busz az alagúton keresztül megy; a hídon át megyünk haza. – Der Bus fährt durch den Tunnel; wir gehen über die Brücke nach Hause.

A német a tárgytól függően „durch” vagy „über” szót választ, a magyar mindkettőt ugyanígy fejezi ki. – Das Deutsche wählt je nach Gegenstand „durch“ oder „über“, das Ungarische drückt beides gleich aus.

A „túl” és az „innen” egy határ két oldalát jelöli: „Tiszán innen, Dunán túl”, ahogy a népdal mondja. – „túl“ und „innen“ bezeichnen die beiden Seiten einer Grenze: „Tiszán innen, Dunán túl“ – diesseits der Theiß, jenseits der Donau –, wie es im Volkslied heißt.

Anna még negyvenen innen van, Péter már ötvenen túl. – Anna ist noch unter vierzig, Péter schon über fünfzig.

Tíz éven alul a belépés ingyenes; a megadott összegen felül nem fizetek. – Unter zehn Jahren ist der Eintritt kostenlos; über den angegebenen Betrag hinaus zahle ich nichts.

A kenyéren kívül tejet is veszek. – Péteren kívül senki sem tudja a választ. – Außer Brot kaufe ich auch Milch. – Außer Péter kennt niemand die Antwort.

A „kívül” hozzáad vagy kizár; a különbséget az „is” vagy a „senki sem” mutatja; az angol erre két szót használ: „besides” és „except”. – „kívül“ fügt hinzu oder schließt aus; den Unterschied zeigt „is“ – auch – oder „senki sem“ – niemand; das Englische hat dafür zwei Wörter: „besides“ und „except“.

A „-val/-vel” ragot kívánja az „együtt”, a „szemben”, a „kapcsolatban” és az „ellentétben”. – „-val/-vel“ verlangen „együtt“ – zusammen mit –, „szemben“ – gegenüber –, „kapcsolatban“ – im Zusammenhang mit – und „ellentétben“ – im Gegensatz zu (→ 5.6.2).

A családdal együtt vacsorázom; a kérdéssel kapcsolatban írok. – Ich esse zusammen mit der Familie zu Abend; ich schreibe im Zusammenhang mit der Frage.

Rag nélkül a főnév alany lesz, az „együtt” pedig határozószó: A család együtt vacsorázik. – Ohne Endung wird das Substantiv Subjekt und „együtt“ ein Adverb: Die Familie isst gemeinsam zu Abend.

Számokkal az „együtt” jelentése ’beleszámítva’: Az ár áfával együtt ötezer forint. – Mit Zahlen bedeutet „együtt“ „einschließlich“: Der Preis beträgt einschließlich Mehrwertsteuer fünftausend Forint.

A várakozásokkal ellentétben jó idő lett. – Entgegen den Erwartungen wurde das Wetter gut.

Sok más szó is így viselkedik: „összhangban”, „összefüggésben”, „párhuzamosan”, „arányosan”; ezek névutószerű szavak. – Viele weitere Wörter verhalten sich so: „összhangban“ – im Einklang –, „összefüggésben“ – im Zusammenhang –, „párhuzamosan“ – parallel –, „arányosan“ – im Verhältnis; es sind postpositionsartige Wörter.

Az orosz ugyanígy eszközhatározó esettel építi fel ezt a sort: „вместе с семьёй”, „в связи с вопросом”. – Das Russische baut diese Reihe ebenso mit dem Instrumental: „вместе с семьёй“ – zusammen mit der Familie –, „в связи с вопросом“ – im Zusammenhang mit der Frage.

Péter természeténél fogva nyugodt; a tanár a gyereket a kezénél fogva vezeti. – Péter ist von Natur aus ruhig; der Lehrer führt das Kind an der Hand (→ 5.6.3).

A „-nál/-nél fogva” okot jelöl, vagy azt a pontot, ahol valamit megfognak; a „fogva” a „fog” – megfog, tart – ige határozói igeneve. – „-nál/-nél fogva“ bezeichnet einen Grund oder die Stelle, an der man etwas fasst; „fogva“ ist das Adverbialpartizip von „fog“ – fassen, halten.

Hivatalánál fogva részt vesz az ülésen; ez megfelel a latin „ex officio” kifejezésnek. – Kraft seines Amtes nimmt er an der Sitzung teil; das entspricht dem lateinischen „ex officio“.

Az „orránál fogva vezet valakit” ugyanazt a képet használja, mint a német „an der Nase herumführen”. – „az orránál fogva vezet valakit“ hat dasselbe Bild wie das deutsche „an der Nase herumführen“.

A „-tól/-től” ragot kívánja a „kezdve”, a „fogva”, az „eltekintve” és a „távol”. – „-tól/-től“ verlangen „kezdve“, „fogva“, „eltekintve“ und „távol“ (→ 5.6.4).

A hibától eltekintve jó a szöveg; a várostól távol lakik a nagymamám. – Von dem Fehler abgesehen ist der Text gut; meine Großmutter wohnt weit von der Stadt entfernt.

Az „eltekintve” ugyanúgy épül fel, mint a német „abgesehen”, és a ragot az igétől örökli: „eltekint valamitől”. – „eltekintve“ ist gebaut wie das deutsche „abgesehen“ und erbt die Endung vom Verb: „eltekint valamitől“ – sieht von etwas ab.

A „közel” és a „képest” a „-hoz/-hez/-höz” ragot kívánja: A bolthoz közel lakom. – „közel“ und „képest“ verlangen „-hoz/-hez/-höz“: Ich wohne nahe beim Laden (→ 5.6.5).

Semmi sem mozog, mégis a mozgás céljának ragja áll: a rag itt viszonyítási pontot jelöl. – Nichts bewegt sich, und doch steht die Endung des Bewegungsziels: Sie bezeichnet hier einen Bezugspunkt.

A „pályaudvarhoz közel” és a „pályaudvar közelében” jelentése szinte azonos, a vonzat mégis más: a második birtokos szerkezet. – „pályaudvarhoz közel“ und „pályaudvar közelében“ bedeuten fast dasselbe, die Rektion ist trotzdem verschieden: Das zweite ist eine Besitzkonstruktion.

Az apjához hasonlóan orvos lett; szokásához híven későn érkezett. – Wie sein Vater ist er Arzt geworden; wie gewohnt kam er spät.

A „-ra/-re” ragot kívánja a „nézve”, a „vonatkozóan” és a „tekintettel”; a rag az alapigéből jön: „néz valamire”, „tekint valamire”. – „-ra/-re“ verlangen „nézve“, „vonatkozóan“ und „tekintettel“; die Endung stammt vom Grundverb: „néz valamire“ – blickt auf etwas –, „tekint valamire“ (→ 5.6.6).

Az egészségre nézve káros a füst; a gyerekekre tekintettel csendben maradunk. – Rauch ist für die Gesundheit schädlich; aus Rücksicht auf die Kinder bleiben wir leise.

A „-ból/-ből” ragot a hivatalos „kifolyólag” kívánja: A hibából kifolyólag késik a munka. – Die Endung „-ból/-ből“ verlangt das amtliche „kifolyólag“: Infolge des Fehlers verzögert sich die Arbeit (→ 5.6.7).

Ami kifolyik, az valamiből jön ki: ezért áll előtte „-ból/-ből”; az orosz „из этого вытекает” és a francia „il en découle” ugyanezt a képet használja. – Was herausfließt, kommt aus etwas heraus: Deshalb steht davor „-ból/-ből“; russisch „из этого вытекает“ und französisch „il en découle“ – daraus ergibt sich – haben dasselbe Bild.

EndungPostpositionenBeispiel
„-n”/„-on”/„-en”/„-ön”át, keresztül, kívül, belül, túl, innen, felül, alul, végiga házon kívül – außerhalb des Hauses
„-val”/„-vel”együtt, szemben, kapcsolatban, ellentétbena családdal együtt – zusammen mit der Familie
„-nál”/„-nél”fogvatermészeténél fogva – von Natur aus
„-tól”/„-től”kezdve, fogva, eltekintve, távolhétfőtől kezdve – ab Montag
„-hoz”/„-hez”/„-höz”közel, képest, hasonlóana tervhez képest – verglichen mit dem Plan
„-ra”/„-re”nézve, vonatkozóan, tekintettela gyerekekre tekintettel – aus Rücksicht auf die Kinder
„-ból”/„-ből”kifolyólaga hibából kifolyólag – infolge des Fehlers

A mutató névmás a főnévvel azonos ragot kap: Ehhez az ajánlathoz képest drága a másik. – Das Demonstrativ erhält dieselbe Endung wie das Substantiv: Verglichen mit diesem Angebot ist das andere teuer.

Más nyelvekben is az elöljárószó kíván esetet, de az esetek ritkán egyeznek: a német „außer” részes esetet, az orosz „кроме” birtokos esetet, a latin „praeter” tárgyesetet kíván, a magyar „kívül” „-n” ragot. – Auch in anderen Sprachen verlangt die Präposition einen Fall, doch die Fälle stimmen selten überein: deutsch „außer“ verlangt den Dativ, russisch „кроме“ den Genitiv, lateinisch „praeter“ den Akkusativ, ungarisch „kívül“ die Endung „-n“.

Állandó kapcsolatok: „kezdettől fogva”, „a körülményekhez képest”, „ezzel szemben”; az „ezenkívül” és az „ennélfogva” egybeírt határozószó. – Feste Verbindungen: „kezdettől fogva“ – von Anfang an –, „a körülményekhez képest“ – den Umständen entsprechend –, „ezzel szemben“ – demgegenüber; „ezenkívül“ – außerdem – und „ennélfogva“ – folglich – sind zusammengeschriebene Adverbien (→ 5.6.9).

– Hogy vagy? – A körülményekhez képest jól. – – Wie geht es dir? – Den Umständen entsprechend gut.

Wortschatz

  • ragvonzó {rag·VONZó} – Endung·ANZIEH·end(eine Endung verlangend)
  • vonzat – Rektion
  • át, keresztül – über, durch
  • kívül, belül – außerhalb, innerhalb
  • túl, innen – jenseits, diesseits
  • felül, alul – über … hinaus, unter
  • együtt – zusammen mit
  • kapcsolatban {kapcsolAT·ban} – verbind·UNG·in(im Zusammenhang mit)
  • ellentétben {ellen·TÉT·ben} – gegen·SETZUNG·in(im Gegensatz zu)
  • eltekintve {el·TEKINTve} – weg·BLICK·end(abgesehen)
  • tekintettel {tekintet·TEL} – Blick·MIT(mit Rücksicht auf)
  • kifolyólag {ki·FOLYóLAG} – hinaus·FLIESS·end·LICH(infolge)
  • névutószerű {név·UTÓszerű} – Name·NACH·artig(postpositionsartig)

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Személyragos névutók – Personalflektierte Postpositionen (→ 5.7)

Ha a névutó viszonyítási pontja személy, a névutó elé nem kerül személyes névmás; maga a névutó kap személyragot. – Ist der Bezugspunkt einer Postposition eine Person, tritt kein Personalpronomen davor; die Postposition selbst erhält eine Personalendung (→ 5.7.1).

Anna a tanár mellett áll. – Anna mellettem áll. – Anna steht neben dem Lehrer. – Anna steht neben mir.

A német két szóval mondja: „neben mir”; a magyar egyetlen szóval: „mellettem”; az *„én mellett” hibás. – Das Deutsche sagt es mit zwei Wörtern, „neben mir“, das Ungarische mit einem einzigen: „mellettem“; *„én mellett“ ist falsch.

A személyragos alak az egész szókapcsolatot helyettesíti, ezért főnév mellett nem áll: „a gyerekek mellett”, nem *„a gyerekek mellettük”. – Die Personalform ersetzt die ganze Wortgruppe und steht daher nicht neben einem Substantiv: „a gyerekek mellett“ – neben den Kindern –, nicht *„a gyerekek mellettük“.

Mellettünk állsz. – Du stehst neben uns.

A névutó személyragja a viszonyítási személyt jelöli, nem a mondat alanyát: az igei személyrag azt mondja meg, ki áll, a névutóé azt, hogy ki mellett. – Die Personalendung der Postposition bezeichnet die Bezugsperson, nicht das Subjekt: Die Verbendung sagt, wer steht, die Endung der Postposition, neben wem.

Az elv a nem térbeli névutókra is érvényes: miattam, szerintem, nélkületek. – Das Prinzip gilt auch für Postpositionen ohne räumliche Bedeutung: meinetwegen, meiner Meinung nach, ohne euch.

A harmadik személyű alak tárgyra is utalhat: Itt a ház, előtte egy fa áll. – Die Form der dritten Person kann sich auch auf eine Sache beziehen: Hier ist das Haus; davor steht ein Baum.

A német ilyenkor „da-” kezdetű névmási határozószót használ: „davor”, „daneben”, „dazwischen”. – Das Deutsche gebraucht dann Pronominaladverbien mit „da-“: davor, daneben, dazwischen.

Ha a viszonyítási pont maga az alany, harmadik személyben a visszaható névmás áll: Anna maga mellé teszi a táskát (→ 7.4). – Ist der Bezugspunkt das Subjekt selbst, steht in der dritten Person das Reflexivpronomen: Anna stellt die Tasche neben sich (→ 7.4).

Az esetragot vonzó névutók nem kapnak személyragot; a személyt a rag személyragos alakja viseli: velem szemben, hozzád képest, rajtam kívül. – Postpositionen mit Kasusforderung erhalten keine Personalendung; die Person trägt die Personalform der Endung: mir gegenüber, im Vergleich zu dir, außer mir.

Nem minden névutónak van személyragos alakja: az „óta”, a „múlva”, a „végett” és a „gyanánt” ragtalan marad. – Nicht jede Postposition hat Personalformen: „óta“, „múlva“, „végett“ und „gyanánt“ bleiben ohne Endung.

Egyes számban a végződés „-m”, „-d”, harmadik személyben puszta magánhangzó: „mellettem”, „mögötted”, „mellette”. – Im Singular lautet die Endung „-m“, „-d“, in der dritten Person ein bloßer Vokal: „mellettem“ – neben mir –, „mögötted“ – hinter dir –, „mellette“ – neben ihm, neben ihr (→ 5.7.2).

A „mellette” nem nőnemű alak, bár „-e”-re végződik; hogy „neben ihm” vagy „neben ihr” a fordítás, azt a szövegösszefüggés dönti el. – „mellette“ ist keine weibliche Form, obwohl es auf „-e“ endet; ob mit „neben ihm“ oder „neben ihr“ zu übersetzen ist, entscheidet der Zusammenhang.

Az angol („next to him / her”), a francia, a spanyol és az orosz itt választani kényszerül. – Englisch („next to him / her“), Französisch, Spanisch und Russisch müssen sich hier entscheiden.

Este moziba megyünk, utána vacsorázunk. – Am Abend gehen wir ins Kino, danach essen wir zu Abend.

A magázó „ön” főnévként viselkedik: ön előtt, ön szerint. – Das höfliche „ön“ verhält sich wie ein Substantiv: vor Ihnen, Ihrer Meinung nach.

Többes számban a végződések „-ünk/-unk”, „-etek/-atok”, „-ük/-uk”: A csoport mögöttünk vár; előttetek áll a busz; mellettük van a kijárat. – Im Plural lauten die Endungen „-ünk/-unk“, „-etek/-atok“, „-ük/-uk“: Die Gruppe wartet hinter uns; vor euch steht der Bus; neben ihnen ist der Ausgang (→ 5.7.3).

A többes számú alak nem az egyes számúból lesz „-k”-val: „neben ihnen” nem *„mellettek”, hanem „mellettük”. – Die Pluralform entsteht nicht aus der Singularform mit „-k“: „neben ihnen“ heißt nicht *„mellettek“, sondern „mellettük“.

Ez a titok közöttünk marad; közülünk ketten beszélnek németül. – Dieses Geheimnis bleibt unter uns; zwei von uns sprechen Deutsch.

Ha az alany és a viszonyítási pont ugyanaz a csoport, az „egymás” áll a ragtalan névutóval: egymás mellett, egymás után. – Sind Subjekt und Bezugspunkt dieselbe Gruppe, steht „egymás“ – einander – mit der endungslosen Postposition: nebeneinander, nacheinander.

A végződések két sorba rendeződnek: az egyik a mássalhangzóra végződő alakok után áll („-tt”, „-ül”, „-ől”), a másik a hosszú „-é”, „-á” végű célalakok után. – Die Endungen bilden zwei Reihen: Die eine steht nach den Formen auf Konsonant („-tt“, „-ül“, „-ől“), die andere nach den Zielformen auf langes „-é“, „-á“ (→ 5.7.4).

A mássalhangzós sor a hangrendhez igazodik, de ajakkerekítéses változata nincs: „előttem”, „alattam”, és „fölöttem” is, nem *„fölöttöm”. – Die Konsonantenreihe folgt der Vokalharmonie, hat aber keine gerundete Variante: „előttem“, „alattam“, und auch „fölöttem“, nicht *„fölöttöm“.

Harmadik személyben „j” sohasem járul hozzá: „mellette”, „alatta”, nem *„mellettje”. – In der dritten Person kommt nie ein „j“ hinzu: „mellette“, „alatta“, nicht *„mellettje“.

A fiú mellém ül; a kutya melléjük fekszik. – Der Junge setzt sich neben mich; der Hund legt sich neben sie.

A célalak harmadik személyében nincs látható végződés („mellé”), de a „-je” végű változat is használatos: „melléje”, „eléje”, „alája”. – In der dritten Person der Zielform gibt es keine sichtbare Endung („mellé“), doch ist auch die Variante auf „-je“ gebräuchlich: „melléje“, „eléje“, „alája“.

Personnach Konsonant, hellnach Konsonant, dunkelnach langem Vokal, hellnach langem Vokal, dunkel
ich„-em”: előttem„-am”: alattam„-m”: elém„-m”: alám
du„-ed”: előtted„-ad”: alattad„-d”: eléd„-d”: alád
er, sie, es„-e”: előtte„-a”: alattaohne Endung: eléohne Endung: alá
wir„-ünk”: előttünk„-unk”: alattunk„-nk”: elénk„-nk”: alánk
ihr„-etek”: előttetek„-atok”: alattatok„-tek”: elétek„-tok”: alátok
sie (Mehrzahl)„-ük”: előttük„-uk”: alattuk„-jük”: eléjük„-juk”: alájuk

Néhány névutó rendhagyó: az „után” kötőhangzója mindig „a” („utánam”, nem *„utánom”), a „körül” „-ött-” betoldást kap („körülöttem”), a „között” mellett a „közt” is ragozható („köztünk”). – Einige Postpositionen sind unregelmäßig: „után“ hat immer den Bindevokal „a“ („utánam“, nicht *„utánom“), „körül“ erhält den Einschub „-ött-“ („körülöttem“), neben „között“ wird auch „közt“ gebeugt („köztünk“) (→ 5.7.5).

Köztünk szólva, ez nem volt jó ötlet. – Unter uns gesagt, das war keine gute Idee.

Az összetett névutókban a személyjel középen áll: „számomra”, „kedvemért”, „segítségemmel”. – In den zusammengesetzten Postpositionen sitzt das Personenzeichen in der Mitte: „számomra“ – für mich –, „kedvemért“ – mir zuliebe –, „segítségemmel“ – mit meiner Hilfe.

Ismert mondás: Utánam az özönvíz! Ez a francia „Après moi le déluge” fordítása, amelyet XV. Lajosnak tulajdonítanak. – Ein bekannter Ausspruch: Nach mir die Sintflut! Er gibt das französische „Après moi le déluge“ wieder, das Ludwig XV. zugeschrieben wird.

A háromirányú névutók mindhárom alakja ragozható: Mellettem ül. – Mellém ül. – Mellőlem feláll. – Bei den dreiformigen Postpositionen werden alle drei Formen gebeugt: Er sitzt neben mir. – Er setzt sich neben mich. – Er steht von seinem Platz neben mir auf (→ 5.7.6).

A német a különbséget esettel jelöli („neben mir” – „neben mich”), a magyar a névutó alakjával. – Das Deutsche bezeichnet den Unterschied durch den Fall („neben mir“ – „neben mich“), das Ungarische durch die Form der Postposition.

A családom mindig mellettem áll. – Meine Familie steht immer hinter mir.

A „mellettem áll” támogatást is jelent; a német itt „hinter”, „zu” vagy „für” szót használ. – „mellettem áll“ bedeutet auch Unterstützung; das Deutsche sagt hier „hinter“, „zu“ oder „für“.

Miattad késtük le a vonatot! – Deinetwegen haben wir den Zug verpasst! (→ 5.7.7)

A „miattam” okot jelöl, az „értem” célt vagy haszonélvezőt: Miattam jött. – Értem jött. – „miattam“ bezeichnet eine Ursache, „értem“ ein Ziel oder einen Nutznießer: Er ist meinetwegen gekommen. – Er hat mich abgeholt.

A német „Meinetwegen!” engedélyként nem „miattam”, hanem „felőlem”: – Mehetek? – Felőlem mehetsz. – Das deutsche „Meinetwegen!“ als Erlaubnis heißt nicht „miattam“, sondern „felőlem“: – Darf ich gehen? – Von mir aus kannst du gehen.

Szerintem ez jó ötlet. – Szerinted nyitva van a bolt? – Ich finde, das ist eine gute Idee. – Ist der Laden deiner Meinung nach offen? (→ 5.7.8)

Ha a személy neve is szerepel, a név a ragtalan „szerint” elé kerül: „Anna szerint”, sohasem *„Anna szerinte”. – Wird die Person mit Namen genannt, steht der Name vor dem endungslosen „szerint“: „Anna szerint“, nie *„Anna szerinte“.

– Ez a leves túl sós. – Szerintem is. – – Diese Suppe ist zu salzig. – Finde ich auch.

Választékosabb a „véleményem szerint”: itt a főnév kapja a személyjelet, a „szerint” ragtalan marad. – Gehobener ist „véleményem szerint“ – meiner Ansicht nach: Hier trägt das Substantiv das Personenzeichen, „szerint“ bleibt ohne Endung.

Az orosz első és második személyben egyetlen szót használ: „по-моему”, „по-твоему”; a latin birtokos névmással él: „mea sententia”. – Das Russische hat für die erste und zweite Person ein einziges Wort: „по-моему“, „по-твоему“; das Lateinische gebraucht das Possessivpronomen: „mea sententia“.

A névutók személyragjai alakra megegyeznek a főnevek birtokos személyjeleivel: „házam” – „alattam”, „házunk” – „alattunk”. – Die Personalendungen der Postpositionen gleichen in der Form den Besitzzeichen der Substantive: „házam“ – mein Haus – und „alattam“ – unter mir –, „házunk“ – unser Haus – und „alattunk“ – unter uns (→ 5.7.9).

A hasonlóság oka történeti: az „előtt” a régi „elő” (elülső rész) főnévből és a „-tt” helyragból áll; képileg a „mellettem” ’a mellemnél’, a „helyettem” ’a helyemen’. – Die Ähnlichkeit hat einen geschichtlichen Grund: „előtt“ besteht aus dem alten Substantiv „elő“ – Vorderteil – und der Ortsendung „-tt“; dem Bild nach ist „mellettem“ „an meiner Brust“, „helyettem“ „an meinem Ort“.

A német „an meiner Stelle”, az angol „instead of me” és a francia „à ma place” ugyanígy épül. – Das deutsche „an meiner Stelle“, das englische „instead of me“ und das französische „à ma place“ sind genauso gebaut.

A párhuzam azonban megszakad: a birtokos alakhoz további rag járulhat („házamban”), a névutó személyragja lezárja a szót: *„alattamban” nincs. – Die Parallele bricht jedoch ab: An die Besitzform kann eine weitere Endung treten („házamban“ – in meinem Haus), die Personalendung der Postposition schließt das Wort ab: *„alattamban“ gibt es nicht.

Ezért az iskolai nyelvtan a „házam” végződését jelnek, a „mellettem” végződését ragnak tekinti. – Deshalb betrachtet die Schulgrammatik die Endung von „házam“ als „jel“ – Zeichen –, die von „mellettem“ als „rag“ – Endung.

A latin „causa” névutóként áll a birtokos eset után („honoris causa”), személlyel birtokos névmással: „mea causa”. – Lateinisch „causa“ – wegen – steht wie eine Postposition hinter dem Genitiv („honoris causa“ – der Ehre wegen), bei einer Person mit dem Possessivpronomen: „mea causa“ – meinetwegen.

Nyomatékként a személyes névmás is a névutó elé állhat, egybeírva: Énmellettem maradj, ne őmellette! – Zur Hervorhebung kann auch das Personalpronomen vor die Postposition treten, zusammengeschrieben: Bleib neben MIR, nicht neben IHM! (→ 5.7.10)

Többes szám harmadik személyben is „ő” áll, nem „ők”: „őmiattuk”, „őközöttük”; az egybeírást a helyesírási szabályzat 122. pontja írja elő. – Auch in der dritten Person Plural steht „ő“, nicht „ők“: „őmiattuk“ – wegen IHNEN –, „őközöttük“ – zwischen IHNEN; die Zusammenschreibung schreibt Punkt 122 der Rechtschreibregeln vor.

Ha a névmás az alany, külön áll: Én melletted ülök. – Ist das Pronomen das Subjekt, steht es getrennt: Ich sitze neben dir.

Wortschatz

  • személyrag {személy·RAG} – Person·ENDUNG(Personalendung)
  • személyragos {személy·RAGos} – Person·ENDUNG·ig(mit Personalendung)
  • személyes névmás – Personalpronomen
  • birtokos személyjel – Besitzzeichen
  • mellettem – neben mir
  • mellém – neben mich
  • mellőlem – von neben mir weg
  • utánam – nach mir
  • körülöttem – um mich herum
  • miattam – meinetwegen
  • szerintem – meiner Meinung nach
  • felőlem – von mir aus
  • egymás mellett – nebeneinander
  • nyomaték – Nachdruck, Hervorhebung
  • énmellettem {én·MELLETT·em} – ich·NEBEN·mein(neben MIR)

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.Névutómelléknevek – Postpositionale Adjektive (→ 5.8)

A tér a múzeum mellett van. – A múzeum melletti tér tágas. – Der Platz liegt neben dem Museum. – Der Platz neben dem Museum ist geräumig (→ 5.8.1).

Ha a névutós adat nem az igét, hanem egy főnevet határoz meg, a névutó „-i” képzőt kap, és melléknév lesz belőle; neve névutómelléknév. – Bestimmt die Angabe mit Postposition nicht das Verb, sondern ein Substantiv, erhält die Postposition das Suffix „-i“ und wird zum Adjektiv; es heißt postpositionales Adjektiv.

Az „-i” egyalakú, és kötőhang nélkül járul a változatlan névutóhoz: „alatti”, „utáni”, „mögötti”, „körüli”. – „-i“ hat nur eine Form und tritt ohne Bindevokal an die unveränderte Postposition: „alatti“, „utáni“, „mögötti“, „körüli“.

Ugyanez a képző áll a „budapesti”, a „mai” és a „tegnapi” szóban; nem rag, és nem azonos a birtoktöbbesítő jellel sem: „házai” – az ő házai. – Dasselbe Suffix steht in „budapesti“ – Budapester –, „mai“ – heutig – und „tegnapi“ – gestrig; es ist keine Endung und auch nicht das Zeichen der Besitzmehrzahl: „házai“ – seine Häuser.

A szerkezetben két főnév áll, balra a viszonyítási pont, jobbra a jelzett főnév: A ház melletti bolt új. – A bolt melletti ház régi. – In der Gruppe stehen zwei Substantive, links der Bezugspunkt, rechts das Hauptnomen: Der Laden neben dem Haus ist neu. – Das Haus neben dem Laden ist alt.

A német ilyenkor gyakran összetett szót képez, a magyar nyitott szerkezetet: „a háború előtti idő”, „a föld alatti folyosó”. – Das Deutsche bildet hier oft ein Kompositum, das Ungarische eine offene Gruppe: „Vorkriegszeit“, „unterirdischer Gang“.

A latin „subterraneus” is elöljárószóból és főnévből forrt össze: sub terra – a föld alatt. – Auch lateinisch „subterraneus“ – unterirdisch – ist aus Präposition und Substantiv zusammengewachsen: sub terra – unter der Erde.

PostpositionAdjektivBeispiel
alatt – unteralattia híd alatti víz – das Wasser unter der Brücke
felett – überfelettiaz asztal feletti lámpa – die Lampe über dem Tisch
mellett – nebenmellettiaz iskola melletti bolt – der Laden neben der Schule
előtt – vorelőttia bejárat előtti lépcső – die Treppe vor dem Eingang
mögött – hintermögöttiaz iskola mögötti udvar – der Hof hinter der Schule
között – zwischenközöttia két ház közötti út – der Weg zwischen den beiden Häusern
után – nachutániaz ebéd utáni séta – der Spaziergang nach dem Mittagessen
nélkül – ohnenélkülia cukor nélküli tea – der Tee ohne Zucker
ellen – gegenellenia fejfájás elleni gyógyszer – das Mittel gegen Kopfschmerzen
szerint – gemäßszerintia szerződés szerinti díj – die Gebühr laut Vertrag

Ha a névutó esetragot kíván, a rag a melléknév előtt is megmarad: a városon kívüli tó, a munkaidőn kívüli hívások. – Verlangt die Postposition einen Kasus, bleibt er auch vor dem Adjektiv erhalten: der See außerhalb der Stadt, die Anrufe außerhalb der Arbeitszeit (→ 5.8.4).

Sok ilyen szerkezetnek „außer-” kezdetű német melléknév felel meg: házasságon kívüli, bíróságon kívüli, Európán kívüli. – Vielen solchen Gruppen entsprechen deutsche Adjektive auf „außer-“: außerehelich, außergerichtlich, außereuropäisch.

Az irányt jelölő alakokból nincs „-i” melléknév: *„alái”, *„mögéi”; a honnan-alakok közül csak az „alóli” és a „felőli” él: az adó alóli mentesség, a kert felőli ablak. – Von den Zielformen gibt es kein Adjektiv auf „-i“: *„alái“, *„mögéi“; von den Herkunftsformen leben nur „alóli“ und „felőli“: die Befreiung von der Steuer, das Fenster zum Garten hin.

Az „óta” és a „múlva” sem képez „-i” alakot; helyettük igenév áll: a reggel óta tartó eső. – Auch „óta“ und „múlva“ bilden keine Form auf „-i“; an ihre Stelle tritt ein Partizip: der seit dem Morgen andauernde Regen.

Személyragos névutóhoz és esetragos főnévhez sem járul „-i”; ott a „levő” vagy „lévő” áll: az előttem levő ember, a dobozban lévő csomag. – Auch an eine Postposition mit Personalendung und an ein Substantiv mit Kasusendung tritt kein „-i“; dort steht „levő“ oder „lévő“ – befindlich: der Mensch vor mir, das Paket in der Schachtel.

A többes szám jele és a mondat ragja csak a jelzett szóra kerül; az „-i” szó változatlan: az ajtó melletti szőnyegek, a park melletti szállodába. – Pluralzeichen und Satzendung nimmt nur das Hauptnomen an; das „-i“-Wort bleibt unverändert: die Teppiche neben der Tür, ins Hotel neben dem Park (→ 5.8.6).

A mozgás iránya nem hat a jelzőre: *„a park mellé szállodába” hibás. – Die Richtung der Bewegung wirkt nicht auf das Attribut: *„a park mellé szállodába“ ist falsch.

A birtokos személyjel helye dönti el, kié a dolog: A házunk melletti kert nagy. – A ház melletti kertünk nagy. – Die Stelle der Besitzendung entscheidet, wem etwas gehört: Der Garten neben unserem Haus ist groß. – Unser Garten neben dem Haus ist groß.

A németben ilyen helyzetű csak a kiterjesztett melléknévi igeneves jelző: „der neben der Tür liegende Teppich”. – Im Deutschen hat nur das erweiterte Partizipialattribut diese Stellung: „der neben der Tür liegende Teppich“.

A macska az ágy alatt alszik. – Az ágy alatti macska alszik. – Die Katze schläft unter dem Bett. – Die Katze unter dem Bett schläft (→ 5.8.7).

Az első az igéhez tartozik, helyhatározó, és a „hol?” kérdésre felel; a második a főnévhez, jelző, és a „melyik?” kérdésre: Melyik macska alszik? – Az ágy alatti. – Das erste gehört zum Verb, ist eine Ortsbestimmung und antwortet auf „hol?“; das zweite gehört zum Substantiv, ist ein Attribut und antwortet auf „melyik?“ – welche?: Welche Katze schläft? – Die unter dem Bett.

A német „Ich lese das Heft unter dem Baum” kétértelmű; a magyarnak választania kell: A fa alatt olvasom a füzetet. – A fa alatti füzetet olvasom. – Der deutsche Satz „Ich lese das Heft unter dem Baum“ ist doppeldeutig; das Ungarische muss wählen: Ich lese das Heft unter dem Baum (dort sitze ich). – Ich lese das Heft, das unter dem Baum liegt.

Az „-i” alak nem helyettesítheti a helyhatározót; a helyet a „van” igével álló névutó közli: A pad a fa alatt van. – Die Form auf „-i“ kann die Ortsangabe nicht ersetzen; den Ort teilt die Postposition mit „van“ mit: Die Bank ist unter dem Baum.

A vizsga előtti este csendes volt; a vizsga utáni pihenés jólesik. – Der Abend vor der Prüfung war ruhig; das Ausruhen nach der Prüfung tut gut (→ 5.8.5).

A „délelőtt” és a „délután” egybeírt szó, ezért melléknevük is egybeírt: „délelőtti”, „délutáni”. – „délelőtt“ und „délután“ sind zusammengeschriebene Wörter, daher auch ihre Adjektive: „délelőtti“, „délutáni“.

Tréfásan: özönvíz előtti telefon; ugyanez a kép él az angol „antediluvian” szóban, a latin „ante diluvium” alapján. – Scherzhaft: ein vorsintflutliches Telefon; dasselbe Bild zeigt englisch „antediluvian“, nach lateinisch „ante diluvium“ – vor der Flut.

Ugyanaz az „-i” alak többféle viszonyt jelölhet: a híd alatti árnyék, a film alatti beszélgetés; a kert körüli kerítés, az ezer forint körüli ár. – Dieselbe Form auf „-i“ kann verschiedene Beziehungen bezeichnen: der Schatten unter der Brücke, das Gespräch während des Films; der Zaun um den Garten, der Preis von ungefähr tausend Forint (→ 5.8.8).

A különírt szerkezetet egybeírják, ha új jelentésű, önálló szóvá vált: a föld alatti barlang, de a földalatti, vagyis a metró; ugyanígy „munkanélküli”, „rendkívüli”, „nemzetközi”. – Die getrennte Gruppe wird zusammengeschrieben, wenn sie zu einem eigenen Wort mit neuer Bedeutung geworden ist: die Höhle unter der Erde, aber „földalatti“ – die U-Bahn; ebenso „munkanélküli“ – arbeitslos –, „rendkívüli“ – außerordentlich –, „nemzetközi“ – international.

A „Földközi-tenger” a latin „mare Mediterraneum” megfelelője: a földek közötti tenger. – „Földközi-tenger“ – Mittelmeer – entspricht lateinisch „mare Mediterraneum“: das Meer inmitten der Länder.

Az orosz „безработный” ugyanígy épül, mint a „munkanélküli”: без – nélkül, работа – munka. – Russisch „безработный“ – arbeitslos – ist gebaut wie „munkanélküli“: без – ohne, работа – Arbeit.

A piros ház melletti kis bolt drága: a viszonyítási pont bővítménye az „-i” szó elé, a jelzett szóé utána kerül. – Der kleine Laden neben dem roten Haus ist teuer: Die Erweiterung des Bezugspunkts steht vor dem „-i“-Wort, die des Hauptnomens danach (→ 5.8.9).

A ház mögötti kert melletti út keskeny: a szórend a némethez képest pontosan tükrözött. – Die Straße neben dem Garten hinter dem Haus ist schmal: Die Wortfolge ist gegenüber dem Deutschen genau gespiegelt.

Wortschatz

  • névutómelléknév {név·UTÓ·mellék·NÉV} – Name·NACH·neben·NAME(postpositionales Adjektiv)
  • melléknévképző {mellék·NÉV·képző} – neben·NAME·Bildner(adjektivbildendes Suffix)
  • jelző – Attribut
  • jelzett szó – näher bestimmtes Wort
  • melletti – neben … befindlich
  • utáni – nach … folgend
  • kívüli – außerhalb … befindlich
  • levő, lévő – befindlich
  • földalatti {föld·ALATTi} – Erde·UNTER·(ADJEKTIV)(U-Bahn; Untergrund-)
  • munkanélküli {munka·NÉLKÜLi} – Arbeit·OHNE·(ADJEKTIV)(arbeitslos)
  • nemzetközi {nemzet·KÖZi} – Nation·ZWISCHENRAUM·(ADJEKTIV)(international)

↑ Hoch zum Seitenanfang

10.Rag vagy névutó – Kasussuffix oder Postposition (→ 5.9)

A magyar sok viszonyt kétféleképpen fejezhet ki: raggal vagy névutóval. – Das Ungarische kann viele Beziehungen auf zwei Arten ausdrücken: mit einer Endung oder mit einer Postposition (→ 5.9.1).

A füzet a kertben van. – A füzet a kert mellett van. – Das Heft ist im Garten. – Das Heft liegt neben dem Garten.

A szóhatárt három dolog mutatja meg: az írásmód, a tő alakja és az önállóság; a „mellett” önálló címszó a szótárban, a „-ben” csak a szó végén fordul elő. – Die Wortgrenze zeigen drei Dinge: die Schreibung, die Form des Stamms und die Selbständigkeit; „mellett“ ist ein eigenes Stichwort im Wörterbuch, „-ben“ kommt nur am Wortende vor.

A ragos alak szintetikus, a névutós szerkezet analitikus; a latin ugyanarra a helyviszonyra mindkettőt ismerte: „Romae”, de „in urbe”. – Die Form mit Endung ist synthetisch, die Fügung mit Postposition analytisch; das Lateinische kannte für dieselbe Ortsangabe beides: „Romae“ – in Rom –, aber „in urbe“ – in der Stadt.

Két összekapcsolt főnévnél a rag mindkettőn megjelenik, a névutó csak egyszer áll: „a házban és a kertben”, de „a ház és a kert mellett”. – Bei zwei verbundenen Substantiven erscheint die Endung an beiden, die Postposition steht nur einmal: „im Haus und im Garten“, aber „neben dem Haus und dem Garten“.

A személyes alakokban a szóhatár nem segít: a „mellettem” és a „velem” egyaránt egy szó; a főnévvel álló alak dönt: „a barátom mellett” két szó, „a barátommal” egy. – Bei den Personalformen hilft die Wortgrenze nicht: „mellettem“ – neben mir – und „velem“ – mit mir – sind beide ein Wort; entscheidend ist die Form mit Substantiv: „a barátom mellett“ – neben meinem Freund – sind zwei Wörter, „a barátommal“ – mit meinem Freund – ist eines.

A helyragok és a térbeli névutók másképp osztják fel a teret: a ragok a belső teret, a felszínt és a közelséget jelölik, a névutók a többi helyzetet. – Ortsendungen und räumliche Postpositionen teilen den Raum verschieden auf: Die Endungen bezeichnen Innenraum, Oberfläche und Nähe, die Postpositionen die übrigen Lagen (→ 5.9.2).

A táska a padon maradt, a cipő a pad alatt. – Die Tasche blieb auf der Bank, der Schuh unter der Bank.

A németben az „auf” és az „unter” egyforma elöljárószók; a magyarban az előbbinek rag, az utóbbinak névutó felel meg. – Im Deutschen sind „auf“ und „unter“ gleichartige Präpositionen; im Ungarischen entspricht der ersten eine Endung, der zweiten eine Postposition.

A belső térre nincs gyakori névutó; helyette birtokos szerkezet áll: „a ház belsejében”. – Für den Innenraum gibt es keine gebräuchliche Postposition; stattdessen steht eine Besitzkonstruktion: „a ház belsejében“ – im Inneren des Hauses.

A gyerek az ablaknál ül. – A gyerek az ablak mellett ül. – Das Kind sitzt am Fenster. – Das Kind sitzt neben dem Fenster.

Aki az ablaknál ül, kilát rajta; aki az ablak mellett ül, az ablak egyik oldalán ül. – Wer am Fenster sitzt, sieht hinaus; wer neben dem Fenster sitzt, sitzt seitlich davon.

Személyeknél a közelség ragjai állnak: Este Péternél vagyunk; ez gyakran Péter lakását jelenti, mint a francia „chez Pierre” vagy a latin „apud Petrum”. – Bei Personen stehen die Endungen der Nähe: Am Abend sind wir bei Péter; das meint oft Péters Wohnung, wie französisch „chez Pierre“ oder lateinisch „apud Petrum“.

Minden helymegjelölés bizonyos jegyeket rögzít, másokat nyitva hagy: a „-nál/-nél” csak a közelséget, az „előtt” és a „mögött” az oldalt is, a távolságot egyik sem. – Jede Ortsangabe legt bestimmte Merkmale fest und lässt andere offen: „-nál/-nél“ nur die Nähe, „előtt“ und „mögött“ auch die Seite, den Abstand keine von ihnen (→ 5.9.3).

A pohár az asztalon áll, mi az asztalnál ülünk, a cipő az asztal alatt van. – Das Glas steht auf dem Tisch, wir sitzen am Tisch, die Schuhe stehen unter dem Tisch.

A ragos alak nem pontatlanabb a névutósnál: a „-ban/-ben” a belső teret élesen rögzíti; hogy melyik alak a megfelelő, azt a közlés célja dönti el. – Die Form mit Endung ist nicht ungenauer als die mit Postposition: „-ban/-ben“ legt den Innenraum scharf fest; welche Form passt, entscheidet das, was mitgeteilt werden soll.

Az „udvaron”, a „piacon” és a „Budapesten” alakban a rag szokás kérdése, nem geometriáé; a királyi udvarban viszont „-ban” áll. – In „udvaron“ – im Hof –, „piacon“ – auf dem Markt – und „Budapesten“ – in Budapest – ist die Endung eine Frage der Konvention, nicht der Geometrie; am königlichen Hof dagegen steht „-ban“: „a királyi udvarban“.

A siker miatt ünnepelnek, a sikerért dolgoznak. – Wegen des Erfolgs feiern sie, für den Erfolg arbeiten sie (→ 5.9.4).

Az első esetben a siker már megvan, a másodikban még el kell érni: a „miatt” okot, a „-ért” célt jelöl. – Im ersten Fall ist der Erfolg schon da, im zweiten muss er erst erreicht werden: „miatt“ bezeichnet die Ursache, „-ért“ den Zweck.

A „miatt” nem negatív szó: A szép kilátás miatt választottuk ezt a szállodát. – „miatt“ ist kein negatives Wort: Wegen der schönen Aussicht haben wir dieses Hotel gewählt.

Fizetésnél, hálánál, dicséretnél és büntetésnél a „-ért” kötött vonzat: Kétezer forintot fizetek a jegyért; hálás vagyok a segítségért. – Bei Bezahlung, Dank, Lob und Strafe ist „-ért“ ein fester Anschluss: Ich bezahle zweitausend Forint für die Fahrkarte; ich bin für die Hilfe dankbar.

Mozgást jelentő igével a „-ért” azt nevezi meg, amiért elmegyünk: Az öcsémért megyek az iskolába. – Mit einem Bewegungsverb nennt „-ért“ das, was man holen geht: Ich gehe zur Schule, um meinen jüngeren Bruder abzuholen.

A latin ugyanígy elválasztja a kettőt: „propter Petrum” – Péter miatt –, „pro Petro” – Péterért; a spanyol „por” mindkettőt jelentheti. – Das Lateinische trennt beides ebenso: „propter Petrum“ – wegen Péter –, „pro Petro“ – für Péter; spanisch „por“ kann beides bedeuten.

Anna tanárként dolgozik. – A ládát szék gyanánt használjuk. – Anna arbeitet als Lehrerin. – Wir benutzen die Kiste als Stuhl (→ 5.9.5).

Egy tárgy átvett funkciójára mindkettő állhat; foglalkozásra, életszakaszra és sorrendre csak a „-ként”: gyerekként, elsőként. – Für die übernommene Funktion eines Gegenstands stehen beide; für Beruf, Lebensphase und Reihenfolge nur „-ként“: als Kind, als Erster.

A „-ként” a gyakoribb, semleges alak; a „gyanánt” írott nyelvi, és a tárgy és a funkció közötti távolságot hangsúlyozza; személynél gyakran látszatot sejtet. – „-ként“ ist die häufigere, neutrale Form; „gyanánt“ ist schriftsprachlich und betont den Abstand zwischen Gegenstand und Funktion; bei Personen deutet es oft einen Schein an.

A francia „en guise de” és a spanyol „a modo de” a „gyanánt”-nak, a „comme” és a „como” a „-ként”-nek felel meg. – Französisch „en guise de“ und spanisch „a modo de“ entsprechen „gyanánt“, „comme“ und „como“ der Endung „-ként“.

Péter késsel vágja a kenyeret. – A Péter által írt levél rövid. – Péter schneidet das Brot mit einem Messer. – Der von Péter geschriebene Brief ist kurz (→ 5.9.6).

Az eszközt és a társat a „-val/-vel” rag jelöli, a cselekvőt melléknévi igenév előtt az „által”; a „Péterrel írt levél” azt jelentené, hogy Péter csak társszerző. – Werkzeug und Begleiter bezeichnet „-val/-vel“, den Urheber vor einem Partizip „által“; „a Péterrel írt levél“ hieße, dass Péter nur Mitverfasser ist.

A német „von” legalább három magyar szerepet takar: „a Péter által írt levél”, „levél Pétertől”, „Péter levele”. – Das deutsche „von“ deckt mindestens drei ungarische Rollen ab: den Urheber, den Absender („ein Brief von Péter“) und den Besitzer („Péters Brief“).

Ha az igének nincs cselekvője, az okot a „miatt” jelöli: A fa a vihar miatt dőlt ki. – Hat das Verb keinen Urheber, bezeichnet „miatt“ die Ursache: Der Baum ist wegen des Sturms umgestürzt.

Sok szó maga szabja meg, milyen rag vagy névutó áll mellette; ez a vonzat (→ 4.15). – Viele Wörter legen selbst fest, welche Endung oder Postposition bei ihnen steht; das ist die Rektion (→ 4.15) (→ 5.9.7).

Anna gyakran gondol a barátjára; a gyerek fél a kutyától; Anna a zene iránt érdeklődik. – Anna denkt oft an ihren Freund; das Kind hat Angst vor dem Hund; Anna interessiert sich für Musik.

A „-ra/-re” itt nem irányt jelöl, a „fél” mellett nincs mozgás; a német „Angst vor” az „előtt” névutót sugallja, a „fél” mellett mégis „-tól/-től” áll. – „-ra/-re“ bezeichnet hier keine Richtung, bei „fél“ gibt es keine Bewegung; das deutsche „Angst vor“ legt „előtt“ nahe, doch bei „fél“ steht „-tól/-től“.

A német mindig „über”-t mond, a magyar rag az igétől függ: örül az ajándéknak, nevet a viccen, beszél a könyvről. – Das Deutsche sagt immer „über“, die ungarische Endung hängt vom Verb ab: freut sich über das Geschenk, lacht über den Witz, spricht über das Buch.

A vonzatok a nyelvek között ritkán egyeznek: „gondol valakire”, „think of”, „penser à”, „pensar en”; a „Rektion” a latin „regere” – irányítani – igére megy vissza. – Die Anschlüsse stimmen zwischen den Sprachen selten überein: „denken an“, „think of“, „penser à“, „pensar en“; „Rektion“ geht auf lateinisch „regere“ – lenken – zurück.

Az igazgatóhoz megyek. – Az igazgatóért megyek. – Az igazgató miatt megyek be. – Ich gehe zum Direktor. – Ich gehe den Direktor abholen. – Ich gehe wegen des Direktors hinein (→ 5.9.8).

Az igazgató az első mondatban cél, a másodikban az, akit elhozok, a harmadikban az ok; mindhárom mondat helyes, egyik sem pontosabb változata a másiknak. – Der Direktor ist im ersten Satz das Ziel, im zweiten der, den ich abhole, im dritten der Anlass; alle drei Sätze sind richtig, keiner ist eine genauere Fassung eines anderen.

Péterrel beszélek. – Péterről beszélek. – Péterhez beszélek. – Péternek beszéltem a tervről. – Ich spreche mit Péter. – Ich spreche über Péter. – Ich spreche zu Péter. – Ich habe Péter von dem Plan erzählt.

Négy vonzat, négy szerep: társ, téma, megszólított és hallgató. – Vier Anschlüsse, vier Rollen: Partner, Thema, Angesprochener und Zuhörer.

Az angol „send for the doctor” pontosan megfelel az „orvosért küld” szerkezetnek; az orosz „за” eszközesettel ugyanezt fejezi ki: „идти за хлебом”. – Englisch „send for the doctor“ entspricht genau „orvosért küld“ – nach dem Arzt schicken; das Russische drückt mit „за“ und dem Instrumental dasselbe aus: „идти за хлебом“ – Brot holen gehen.

Wortschatz

  • rag – Endung, Kasussuffix
  • névutó {név·UTÓ} – Name·NACH(Postposition)
  • szóhatár {szó·HATÁR} – Wort·GRENZE(Wortgrenze)
  • szintetikus – synthetisch
  • analitikus – analytisch
  • belső tér – Innenraum
  • felszín – Oberfläche
  • közelség – Nähe
  • okhatározó {ok·HATÁROZÓ} – Ursache·BESTIMMUNG(Kausalbestimmung)
  • célhatározó {cél·HATÁROZÓ} – Ziel·BESTIMMUNG(Finalbestimmung)
  • cselekvő – Handelnder, Urheber
  • vonzat {vonzAT} – anziehen·UNG(Rektion)
  • vonzatkeret {vonzat·KERET} – Rektion·RAHMEN(Rektionsrahmen)

↑ Hoch zum Seitenanfang

11.Rag nélküli határozói viszonyok – Adverbiale Beziehungen ohne eigene Endung (→ 5.10)

A gyerekek itt játszanak. – A gyerekek a parkban játszanak. – Die Kinder spielen hier. – Die Kinder spielen im Park (→ 5.10.1).

A főnévnek ugyanehhez a feladathoz rag kell, az „itt” határozószónak nem: jelentését magával hozza. – Das Substantiv braucht für dieselbe Aufgabe eine Endung, das Adverb „itt“ nicht: Es bringt seine Bedeutung schon mit.

Tegnap dolgoztunk; holnap pihenünk; gyalog megyünk; otthon dolgozom. – Gestern haben wir gearbeitet; morgen ruhen wir uns aus; wir gehen zu Fuß; ich arbeite zu Hause.

Az „otthon” a „hol?”, a „haza” a „hová?” kérdésre felel; a latin is megkülönbözteti a kettőt: „domi” és „domum”, az orosz is: „doma” és „domoj”. – „otthon“ antwortet auf „hol?“, „haza“ auf „hová?“; auch das Lateinische unterscheidet beides: „domi“ und „domum“, ebenso das Russische: „doma“ und „domoj“.

A szófaj neve határozószó, a mondatbeli szerepé határozó; a határozó nem mindig határozószó: „a parkban” ragos főnév, mégis határozó. – Die Wortart heißt határozószó – Adverb –, die Funktion im Satz határozó – adverbiale Bestimmung; eine adverbiale Bestimmung ist nicht immer ein Adverb: „a parkban“ ist ein Substantiv mit Endung und trotzdem adverbiale Bestimmung.

A „határoz” ige a „határ” szóból képződött: a határozó határt szab a történésnek; a latin „adverbium” az igéhez tartozó szó. – Das Verb „határoz“ – bestimmen – ist von „határ“ – Grenze – abgeleitet: Die adverbiale Bestimmung grenzt das Geschehen ein; das lateinische „adverbium“ ist das Wort beim Verb.

Az „itt” és az „együtt” ugyanazt a régi „-tt” helyragot rejti, amely az „alatt” és a „mellett” névutóban is megvan. – In „itt“ und „együtt“ steckt dieselbe alte Ortsendung „-tt“, die auch in den Postpositionen „alatt“ und „mellett“ vorhanden ist.

Reggel kávét főzök, este zenét hallgatok; éjszaka csendes az utca. – Morgens koche ich Kaffee, abends höre ich Musik; nachts ist die Straße ruhig (→ 5.10.2).

A „reggel” egyszerre főnév („a reggel”) és időhatározó („reggel”); az ilyen határozót ragtalan határozónak nevezik. – „reggel“ ist Substantiv – der Morgen – und Zeitbestimmung – morgens – zugleich; eine solche Bestimmung heißt ragtalan határozó – endungslose adverbiale Bestimmung.

A „reggel”, az „éjjel”, a „nappal” és az „este” régi „-val/-vel” ragos alak, amely önálló szóvá merevedett; az orosz is eszközesetbe teszi a napszakot: „utrom”, „večerom”. – „reggel“, „éjjel“, „nappal“ und „este“ sind alte Formen mit „-val/-vel“, die zu eigenen Wörtern erstarrt sind; auch das Russische setzt die Tageszeit in den Instrumental: „utrom“ – morgens –, „večerom“ – abends.

Ma reggel kenyeret vettem; tegnap este levelet írtam; holnap reggel hétkor indul a busz. – Heute Morgen habe ich Brot gekauft; gestern Abend habe ich einen Brief geschrieben; morgen früh um sieben fährt der Bus ab.

A németben a „morgen” és a „Morgen” csak a nagybetűben különbözik, a magyarban két külön szó: „holnap” és „reggel”. – Im Deutschen unterscheiden sich „morgen“ und „der Morgen“ nur durch die Großschreibung, im Ungarischen sind es zwei Wörter: „holnap“ und „reggel“.

A hét napjai közül csak a „vasárnap” áll rag nélkül: „hétfőn”, „kedden”, de „vasárnap”; a „vasárnap” a „vásár” és a „nap” összetétele. – Von den Wochentagen steht nur „vasárnap“ ohne Endung: „hétfőn“ – am Montag –, „kedden“ – am Dienstag –, aber „vasárnap“ – am Sonntag; „vasárnap“ ist aus „vásár“ – Markt – und „nap“ – Tag – zusammengesetzt.

Tavaly sokat utaztunk, idén Szegedre megyünk, jövőre új házba költözünk. – Letztes Jahr sind wir viel gereist, dieses Jahr fahren wir nach Szeged, nächstes Jahr ziehen wir in ein neues Haus.

Az évszakok sohasem állnak rag nélkül: télen, nyáron, de tavasszal, ősszel. – Die Jahreszeiten stehen nie ohne Endung: im Winter, im Sommer, aber im Frühling, im Herbst.

Egész nap esik, de két órát vártunk: hogy egy határozó időtartamot jelöl, nem dönti el a ragot. – Es regnet den ganzen Tag, aber wir haben zwei Stunden gewartet: Dass eine Angabe eine Dauer nennt, entscheidet nicht über die Endung.

A fal két méter magas; az út öt kilométer hosszú. – Die Mauer ist zwei Meter hoch; die Straße ist fünf Kilometer lang (→ 5.10.3).

A számnévből és mértékegységből álló csoport rag nélkül áll a melléknév előtt; a német „einen Meter breit” tárgyesetet használ, a latin „duos pedes altus” szintén. – Die Gruppe aus Zahlwort und Maßeinheit steht ohne Endung vor dem Adjektiv; das deutsche „einen Meter breit“ steht im Akkusativ, ebenso lateinisch „duos pedes altus“ – zwei Fuß hoch.

A táska nagyon nehéz, a leves túl meleg, a bolt majdnem üres. – Die Tasche ist sehr schwer, die Suppe zu warm, das Geschäft fast leer.

Ma öt kilométert futottam: ha a mértékcsoport a cselekvés terjedelmét jelöli, tárgyragot kap (→ 4.3). – Heute bin ich fünf Kilometer gelaufen: Nennt die Maßgruppe die Strecke einer Handlung, erhält sie die Akkusativendung (→ 4.3).

Középfok mellett a különbség „-val/-vel” ragot kap: Ez a polc két méterrel magasabb. – Beim Komparativ erhält der Unterschied „-val/-vel“: Dieses Regal ist zwei Meter höher.

A „nagyon” a „nagy” szó „-on” végű alakja; az „alig” az „al” és az „-ig”, a „majdnem” a „majd” és a „nem” összenövése. – „nagyon“ ist „nagy“ – groß – mit „-on“; „alig“ – kaum – ist aus „al“ und „-ig“, „majdnem“ – fast – aus „majd“ und „nem“ zusammengewachsen.

Gyakran sétálunk a parkban; ritkán utazom vonattal; soha nem ebédelek otthon. – Wir gehen oft im Park spazieren; ich fahre selten mit dem Zug; ich esse nie zu Hause zu Mittag (→ 5.10.4).

Az ismétlődésnek nincs közös ragja; kész határozószók és szócsoportok szolgálnak: „minden reggel”, „minden héten”, „naponta”, „kétszer”. – Für die Wiederholung gibt es keine gemeinsame Endung; es dienen fertige Adverbien und Wortgruppen: „minden reggel“ – jeden Morgen –, „minden héten“ – jede Woche –, „naponta“ – täglich –, „kétszer“ – zweimal.

A „soha” mellett a „nem” is ott áll, mint az orosz „nikogda ne” szerkezetben; a „sohasem” már magában tagad. – Bei „soha“ steht auch „nem“, wie im russischen „nikogda ne“; „sohasem“ verneint schon allein.

A német „immer” kétféle: „mindig” és középfok előtt „egyre”: Mindig későn jön. – Egyre később jön. – Das deutsche „immer“ ist zweierlei: „mindig“ und vor einem Komparativ „egyre“: Er kommt immer spät. – Er kommt immer später.

A kert jó nagy; a szoba jó meleg; a megálló jó messze van. – Der Garten ist ziemlich groß; das Zimmer ist schön warm; die Haltestelle ist ziemlich weit weg (→ 5.10.5).

Ebben a használatban a „jó” nem minősít, csak a fokot erősíti, és nem kap végződést; a ragot a második szó viseli: A levest jó melegen tálalják. – In diesem Gebrauch bewertet „jó“ nicht, sondern verstärkt nur den Grad und erhält keine Endung; die Endung trägt das zweite Wort: Die Suppe wird schön warm serviert.

Ugyanannak a szónak három feladata lehet: tulajdonság („jó”), mód („jól”), erősítés („jó nagy”); a német „ganz schön teuer” sem szép. – Dasselbe Wort kann drei Aufgaben haben: Eigenschaft („jó“ – gut), Art und Weise („jól“ – gut), Verstärkung („jó nagy“ – ziemlich groß); auch das deutsche „ganz schön teuer“ ist keineswegs schön.

Kötött kapcsolatokban a „szép” és a „nagy” is erősít: szép lassan, nagy nehezen; szabadon nem képezhetők új párok. – In festen Verbindungen verstärken auch „szép“ und „nagy“: ganz allmählich, mit großer Mühe; neue Paare lassen sich nicht frei bilden.

A cselekvés módját továbbra is a határozószó jelöli: A sofőr gyorsan vezetett; a németben a „schnell” melléknévként és határozószóként azonos alakú. – Die Art und Weise der Handlung bezeichnet weiterhin das Adverb: Der Fahrer fuhr schnell; im Deutschen hat „schnell“ als Adjektiv und als Adverb dieselbe Form.

Az angol is a melléknevet használja erősítőként: „pretty big”; a francia és a spanyol a „jól” jelentésű határozószót: „bien chaud”, „bien temprano”. – Auch das Englische verstärkt mit dem Adjektiv: „pretty big“; Französisch und Spanisch mit dem Adverb „gut“: „bien chaud“, „bien temprano“.

Nap mint nap ugyanazzal a busszal utazom; egyszer csak elhallgatott a rádió. – Tag für Tag fahre ich mit demselben Bus; auf einmal verstummte das Radio (→ 5.10.6).

A kötött határozói szókapcsolat több szóból áll, a mondatban mégis egyetlen határozószóként működik; tagjai nem cserélhetők fel szabadon. – Eine feste adverbiale Wortverbindung besteht aus mehreren Wörtern, wirkt im Satz aber wie ein einziges Adverb; ihre Teile sind nicht frei austauschbar.

Itt-ott még hó van; a gyerek egész nap ide-oda szaladgált: a közeli áll a távoli előtt, mint a németben. – Hier und da liegt noch Schnee; das Kind lief den ganzen Tag hin und her: das Nahe vor dem Fernen, wie im Deutschen.

Időről időre fáj a térdem; napról napra melegebb lesz az idő. – Von Zeit zu Zeit tut mein Knie weh; von Tag zu Tag wird das Wetter wärmer.

Szemtől szemben beszélgettünk: a magyar a szemről beszél, a többi nyelv az arcról: „face to face”, „cara a cara”, „licom k licu”. – Wir haben von Angesicht zu Angesicht miteinander gesprochen: Das Ungarische spricht vom Auge, die anderen Sprachen vom Gesicht: „face to face“, „cara a cara“, „licom k licu“.

Az írásmód nem a kötöttségtől függ: „nap mint nap” különírva, „néha-néha” kötőjellel, „kétségkívül” egybe. – Die Schreibung hängt nicht von der Festigkeit ab: „nap mint nap“ getrennt, „néha-néha“ – hin und wieder – mit Bindestrich, „kétségkívül“ – zweifellos – zusammen.

Reggel és este is sétálunk; ma vagy holnap érkezik a csomag. – Wir gehen morgens und abends spazieren; das Paket kommt heute oder morgen an (→ 5.10.7).

Több határozó csak akkor mellérendelt, ha ugyanaz a szerepük; a „ma otthon” két külön körülmény, idő és hely, ezért a *„ma és otthon” nem értelmes. – Mehrere Angaben sind nur dann nebengeordnet, wenn sie dieselbe Rolle haben; „ma otthon“ – heute zu Hause – sind zwei verschiedene Umstände, Zeit und Ort, daher ergibt *„ma és otthon“ keinen Sinn.

A mellérendelt határozók alakja különbözhet: Gyalog és busszal is járok munkába; hétfőn és vasárnap is találkozunk. – Nebengeordnete Angaben können verschiedene Formen haben: Ich komme zu Fuß und auch mit dem Bus zur Arbeit; wir treffen uns am Montag und am Sonntag.

Reggel is, este is sétálunk; sem reggel, sem este nem találkozunk; hol egyedül, hol együtt dolgoznak. – Wir gehen sowohl morgens als auch abends spazieren; wir treffen uns weder morgens noch abends; sie arbeiten mal allein, mal zusammen.

Az egybeforrt párok kötőjellel állnak, sorrendjük gyakran fordított, mint a németben: „éjjel-nappal”, „télen-nyáron”. – Zusammengewachsene Paare stehen mit Bindestrich, ihre Reihenfolge ist oft umgekehrt wie im Deutschen: „éjjel-nappal“ – Tag und Nacht –, „télen-nyáron“ – Sommer wie Winter.

Ma Anna a kertben dolgozik. – Heute arbeitet Anna im Garten (→ 5.10.8).

A mondat eleji időhatározó keretet ad; a német igei második hely szabályát a magyar nem ismeri: az ige itt a negyedik helyen áll. – Die Zeitangabe am Satzanfang gibt den Rahmen; die deutsche Verbzweitregel kennt das Ungarische nicht: Das Verb steht hier an vierter Stelle.

– Mikor jöttél meg? – TEGNAP jöttem meg. – – Wann bist du angekommen? – Ich bin GESTERN angekommen.

A kiemelt határozó közvetlenül az ige előtt áll, a fókuszban (→ 14.8); ilyenkor az igekötő az ige mögé kerül: „megjöttem”, de „TEGNAP jöttem meg”. – Die hervorgehobene Angabe steht unmittelbar vor dem Verb, im Fokus (→ 14.8); dann tritt das Präfix hinter das Verb: „megjöttem“, aber „TEGNAP jöttem meg“.

A „mindig”, a „gyakran” és a „már” az ige előtt áll, mégsem fókusz: Mindig becsukom az ablakot. – „mindig“, „gyakran“ und „már“ stehen vor dem Verb und sind doch kein Fokus: Ich schließe immer das Fenster.

Az angol és a francia hasított mondattal emel ki: „It was yesterday that Anna came”, „C’est hier qu’Anna est venue”; a magyarnak elég az ige előtti hely. – Englisch und Französisch heben mit einem Spaltsatz hervor: „It was yesterday that Anna came“, „C’est hier qu’Anna est venue“; dem Ungarischen genügt die Stelle vor dem Verb.

Wortschatz

  • határozószó {határozó·SZÓ} – Bestimmung·WORT(Adverb)
  • ragtalan {ragTALAN} – Endung·LOS(endungslos)
  • ragtalan határozó – endungslose adverbiale Bestimmung
  • otthon – zu Hause
  • haza – nach Hause
  • reggel – morgens; der Morgen
  • este – abends; der Abend
  • vasárnap {vasár·NAP} – Markt·TAG(Sonntag; am Sonntag)
  • fokhatározó {fok·HATÁROZÓ} – Grad·BESTIMMUNG(Gradbestimmung)
  • nagyon – sehr
  • jó nagy – ziemlich groß
  • nap mint nap – Tag für Tag
  • mellérendelés {mellé·RENDELés} – daneben·ZUORDNEN·ung(Nebenordnung)
  • fókusz – Fokus

↑ Hoch zum Seitenanfang

12.A rendszer egy pillantásra – Das System auf einen Blick

A névutó külön szó a névszó vagy a névszói csoport után; viszonyt jelöl, mint az esetrag, de nem tapad a szóhoz, és nem igazodik a hangrendhez. – Die Postposition ist ein eigenes Wort nach dem Nomen oder der Nominalgruppe; sie bezeichnet eine Beziehung wie das Kasussuffix, haftet aber nicht am Wort und richtet sich nicht nach der Vokalharmonie.

Az alapszó többnyire ragtalan; néhány névutó meghatározott ragot kíván; az összetett névutók előtt az alapszó birtokosként áll. – Das Bezugswort ist meist endungslos; einige Postpositionen verlangen eine bestimmte Endung; vor den zusammengesetzten Postpositionen steht das Bezugswort als Besitzer.

A térbeli névutók többsége három alakban él: „-tt” a helyre, „-á/-é” a célra, „-ól/-ől” vagy „-ül” a kiindulópontra, akárcsak a helyragok és az „itt – ide – innen”. – Die meisten räumlichen Postpositionen leben in drei Formen: „-tt“ für den Ort, „-á/-é“ für das Ziel, „-ól/-ől“ oder „-ül“ für die Herkunft, ebenso wie die Ortsendungen und „itt – ide – innen“.

Személyes névmás helyett a névutó kap személyragot: „mellettem”; a ragvonzó névutóknál a rag kapja: „velem szemben”. – Statt eines Personalpronomens erhält die Postposition die Personalendung: „mellettem“ – neben mir; bei den Postpositionen mit Kasusforderung erhält sie die Endung: „velem szemben“ – mir gegenüber.

Az „-i” képzővel a névutós szerkezet melléknévvé válik, és a főnév elé kerül: „a ház mögötti kert”. – Mit dem Suffix „-i“ wird die Postpositionsgruppe zum Adjektiv und tritt vor das Substantiv: „a ház mögötti kert“ – der Garten hinter dem Haus.

A határozói viszonyt rag, névutó vagy rag nélküli szó is kifejezheti: „a kertben”, „a kert mögött”, „otthon”, „reggel”, „két méter magas”. – Eine adverbiale Beziehung kann eine Endung, eine Postposition oder ein Wort ohne Endung ausdrücken: „a kertben“ – im Garten –, „a kert mögött“ – hinter dem Garten –, „otthon“ – zu Hause –, „reggel“ – morgens –, „két méter magas“ – zwei Meter hoch.

Ebéd után az ablak melletti asztalnál ültünk: Péter a kollégáival szemben, én mögötte. – Nach dem Mittagessen saßen wir am Tisch neben dem Fenster: Péter seinen Kollegen gegenüber, ich hinter ihm.

BauweiseBezugswortBeispielKapitel
Postposition nach der Grundformohne Endunga ház mögött – hinter dem Haus(→ 5.1)
Postposition mit Kasusforderungmit Endunga házon kívül – außerhalb des Hauses(→ 5.6)
Postposition aus einer Besitzformals Besitzera térkép alapján – anhand der Karte(→ 5.1)
Richtungsformenohne Endunga ház mögé, a ház mögül – hinter das Haus, hinter dem Haus hervor(→ 5.3)
Personalform–mögöttem – hinter mir; velem szemben – mir gegenüber(→ 5.7)
postpositionales Adjektivohne Endunga ház mögötti kert – der Garten hinter dem Haus(→ 5.8)
Angabe ohne Endung–otthon, reggel, két méter magas(→ 5.10)
Bedeutungwichtige PostpositionenKapitel
Raumalatt, fölött, előtt, mögött, mellett, között, körül, szemben, kívül, belül, mentén(→ 5.2, 5.3)
Zeitelőtt, után, alatt, óta, múlva, át, keresztül, folyamán, során, kezdve, közben(→ 5.4)
Grund und Zweckmiatt, végett, céljából, érdekében(→ 5.5)
weitere Beziehungenellen, nélkül, szerint, helyett, iránt, révén, által, képest, tekintetében, gyanánt(→ 5.5)

Wortschatz

  • névutó {név·UTÓ} – Name·NACH(Postposition)
  • ragvonzó {rag·VONZÓ} – Endung·ANZIEHEND(Kasus fordernd)
  • irányhármasság {irány·HÁRMASság} – Richtung·DREIFACH·heit(Richtungsdreiheit)
  • személyragos {személy·RAGos} – Person·ENDUNG·ig(mit Personalendung)
  • névutómelléknév {név·UTÓ·mellék·NÉV} – Name·NACH·neben·NAME(postpositionales Adjektiv)
  • ragtalan határozó – endungslose adverbiale Bestimmung

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.