5.7 Personalflektierte Postpositionen
Ist der Bezugspunkt einer Postposition eine Person, tritt kein Pronomen davor; die Postposition selbst erhält eine Personalendung: a tanár mellett – neben dem Lehrer, mellettem – neben mir. Die Endungen gleichen in der Form den Besitzzeichen der Substantive, nennen aber den Bezugspunkt, weder einen Besitzer noch das Subjekt des Satzes. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 5.7.1, 5.7.2, 5.7.3, 5.7.4, 5.7.5, 5.7.6, 5.7.7, 5.7.8, 5.7.9, 5.7.10).
1.A névutó személyragozása – Die Personalflexion der Postposition (→ 5.7.1)
Ha egy névutó viszonyítási pontja személy, a névutó elé nem kerül személyes névmás. – Ist der Bezugspunkt einer Postposition eine Person, tritt kein Personalpronomen vor die Postposition.
Ilyenkor maga a névutó kap személyragot. – In diesem Fall erhält die Postposition selbst eine Personalendung.
Anna mellettem áll. – Anna steht neben mir.
Mögöttem két szék van. – Hinter mir stehen zwei Stühle.
A macska alattam alszik. – Die Katze schläft unter mir.
A német két szóval mondja: „neben mir”; a magyar egyetlen szóval: „mellettem”. – Das Deutsche sagt es mit zwei Wörtern, „neben mir“, das Ungarische mit einem einzigen: „mellettem“.
Ebben a jelentésben hibás az *„én mellett” és az *„én mögött”. – In dieser Bedeutung sind *„én mellett“ und *„én mögött“ falsch.
Főnév után a névutó változatlan marad: „a tanár mögött”, „Anna mellett”, „a gyerekek mellett”. – Nach einem Substantiv bleibt die Postposition unverändert: „a tanár mögött“ – hinter dem Lehrer –, „Anna mellett“ – neben Anna –, „a gyerekek mellett“ – neben den Kindern.
A gyerek a tanár mögött ül. – Das Kind sitzt hinter dem Lehrer.
A gyerek mögötted ül. – Das Kind sitzt hinter dir.
A személyragos alak az egész szókapcsolatot helyettesíti, a főnevet és a névutót együtt. – Die Personalform ersetzt die ganze Wortgruppe, Substantiv und Postposition zusammen.
Ezért nem áll a főnév mellett: a „neben den Kindern” magyarul „a gyerekek mellett”, nem *„a gyerekek mellettük”. – Deshalb tritt sie nicht neben das Substantiv: „neben den Kindern“ heißt ungarisch „a gyerekek mellett“, nicht *„a gyerekek mellettük“.
A névutó személyragja a viszonyítási személyt jelöli, nem a mondat alanyát. – Die Personalendung der Postposition bezeichnet die Bezugsperson, nicht das Subjekt des Satzes.
Mellettünk állsz. – Du stehst neben uns.
Mellettem ültök. – Ihr sitzt neben mir.
Helyetted dolgozom ma. – Ich arbeite heute an deiner Stelle.
Az igei személyrag azt mondja meg, ki áll, ül vagy dolgozik; a névutó személyragja azt, hogy ki mellett vagy ki helyett. – Die Verbendung sagt, wer steht, sitzt oder arbeitet; die Endung der Postposition, neben wem oder an wessen Stelle.
A két személy egymástól független, és csak véletlenül egyezhet meg. – Die beiden Personen sind voneinander unabhängig und stimmen nur zufällig überein.
A német a két szerepet esettel különbözteti meg: az alany alanyesetben áll („du”), a viszonyítási személy részes esetben („uns”). – Das Deutsche trennt die beiden Rollen durch den Fall: das Subjekt im Nominativ („du“), die Bezugsperson im Dativ („uns“).
A kutya előttem fut. – Der Hund läuft vor mir.
A kutya mögöttem fut. – Der Hund läuft hinter mir.
Az alak első része a viszonyt nevezi meg, a végződése a személyt. – Der vordere Teil der Form nennt die Beziehung, ihre Endung die Person.
Az elv a nem térbeli névutókra is érvényes. – Das Prinzip gilt auch für Postpositionen ohne räumliche Bedeutung.
Miattam késik a busz. – Meinetwegen verspätet sich der Bus.
Szerintem jó a terv. – Meiner Meinung nach ist der Plan gut.
Nélkületek üres a szoba. – Ohne euch ist das Zimmer leer.
A „személy” itt nyelvtani fogalom: a harmadik személyű alak tárgyra is utalhat. – „Person“ ist hier ein grammatischer Begriff: Die Form der dritten Person kann sich auch auf eine Sache beziehen.
Itt a ház, előtte egy fa áll. – Hier ist das Haus; davor steht ein Baum.
Itt a két doboz, közöttük van a kulcs. – Hier sind die beiden Schachteln; dazwischen liegt der Schlüssel.
A német ilyenkor „da-” kezdetű névmási határozószót használ: „davor”, „daneben”, „dazwischen”. – Das Deutsche gebraucht dann Pronominaladverbien mit „da-“: davor, daneben, dazwischen.
Ha a viszonyítási pont maga az alany, harmadik személyben a visszaható névmás áll a változatlan névutóval. – Ist der Bezugspunkt das Subjekt selbst, steht in der dritten Person das Reflexivpronomen mit der unveränderten Postposition.
Anna maga mellé teszi a táskát. – Anna stellt die Tasche neben sich.
A „mellette” mindig valaki másra utal. (→ 7.4.7) – „mellette“ bezieht sich immer auf jemand anderen.
Az esetragot vonzó névutók maguk nem kapnak személyragot. (→ 5.6) – Postpositionen, die eine Kasusendung verlangen, erhalten selbst keine Personalendung.
Ilyenkor a ragos személyes névmás viseli a személyt, a névutó pedig változatlanul követi. – Dann trägt die personalflektierte Kasusform die Person, und die Postposition folgt unverändert.
A lány velem szemben ül. – Das Mädchen sitzt mir gegenüber.
Hozzád képest lassan futok. – Im Vergleich zu dir laufe ich langsam.
Rajtam kívül két tanár van itt. – Außer mir sind zwei Lehrer hier.
*„Szembenem” és *„képestem” nincs. – *„szembenem“ und *„képestem“ gibt es nicht.
Nem minden névutónak van személyragos alakja: az „óta”, a „múlva”, a „végett” és a „gyanánt” ragtalan marad. – Nicht jede Postposition hat Personalformen: „óta“ – seit –, „múlva“ – in, nach Ablauf von –, „végett“ – zwecks – und „gyanánt“ – als – bleiben ohne Endung.
A „fent” és a „lent” határozószó, nem névutó, ezért szintén nem kap személyragot. – „fent“ – oben – und „lent“ – unten – sind Adverbien, keine Postpositionen, und erhalten daher ebenfalls keine Personalendung.
Az ilyen névutók neve személyragos névutó, a végződések felvétele a névutó személyragozása. – Solche Postpositionen heißen „személyragos névutó“ – personalflektierte Postposition –, das Anfügen der Endungen heißt „a névutó személyragozása“ – Personalflexion der Postposition.
A „személy” szó a „szem” főnévből képzett szó; eredeti jelentése talán ‘arc, külső’ volt. – Das Wort „személy“ – Person – ist von „szem“ – Auge – abgeleitet; seine ursprüngliche Bedeutung war wohl „Gesicht, Aussehen“.
A latin „persona” a színész álarca volt, az orosz „лицо” (lico) egyszerre jelent arcot és nyelvtani személyt. – Lateinisch „persona“ war die Maske des Schauspielers; russisch „лицо“ (lico) bedeutet zugleich „Gesicht“ und „grammatische Person“.
Az értelmező szótár a gyakori alakokat, például a „mellette” és az „utána” szót, külön címszóként, személyragos határozószóként közli. – Das Bedeutungswörterbuch führt häufige Formen wie „mellette“ und „utána“ als eigene Stichwörter, als personalflektierte Adverbien.
Wortschatz
- névutó {név·UTÓ} – Name·NACH(Postposition)
- személyrag {személy·RAG} – Person·ENDUNG(Personalendung)
- személyragos {személy·RAGos} – Person·ENDUNG·ig(mit Personalendung)
- személyragozás {személy·RAGOZás} – Person·BEUGEN·ung(Personalflexion)
- viszonyítási pont – Bezugspunkt
- alany – Subjekt
- személyes névmás – Personalpronomen
- mellettem – neben mir
- mögötted – hinter dir
- helyetted – an deiner Stelle
- előtte – vor ihm, vor ihr; davor
- közöttük – zwischen ihnen; dazwischen
- maga mellé – neben sich (wohin?)
- velem szemben – mir gegenüber
- rajtam kívül – außer mir
- személy {szemÉLY} – Auge·(ABLEITUNG)(Person)
2.Egyes szám – Die Singularformen (→ 5.7.2)
Egyes számban minden személyragos névutónak három alakja van. – Im Singular hat jede personalflektierte Postposition drei Formen.
Az első személy jele az „-m”: „mellettem”, „előttem”, „helyettem”. – Das Zeichen der ersten Person ist „-m“: „mellettem“ – neben mir –, „előttem“ – vor mir –, „helyettem“ – an meiner Stelle.
Mellettem ül a barátom. – Mein Freund sitzt neben mir.
Helyettem Anna főz. – Anna kocht an meiner Stelle.
Az alany itt a barát, illetve Anna; a beszélő csak a viszonyítási pont. – Subjekt ist hier der Freund bzw. Anna; der Sprecher ist nur der Bezugspunkt.
A második személy jele a „-d”: „alattad”, „nélküled”, „mögötted”. – Das Zeichen der zweiten Person ist „-d“: „alattad“ – unter dir –, „nélküled“ – ohne dich –, „mögötted“ – hinter dir.
Alattad van a pince. – Unter dir liegt der Keller.
Nélküled csendes a lakás. – Ohne dich ist die Wohnung still.
Mögötted sétálok. – Ich spaziere hinter dir.
Az ige itt első személyű („sétálok”), a névutó második személyű („mögötted”): mindkettő a maga személyét jelöli. – Das Verb steht hier in der ersten Person („sétálok“ – ich spaziere), die Postposition in der zweiten („mögötted“ – hinter dir): Jede Form bezeichnet ihre eigene Person.
A második személy csak a tegezett személyre vonatkozik. – Die zweite Person gilt nur für die Person, die man duzt.
Harmadik személyben nincs mássalhangzós végződés, csak magánhangzó: „-e” vagy „-a”. – In der dritten Person gibt es keine Konsonantenendung, nur einen Vokal: „-e“ oder „-a“.
A tanár mögötte áll. – Der Lehrer steht hinter ihm (oder: hinter ihr).
Nélküle indulok. – Ich breche ohne ihn (oder: ohne sie) auf.
Ellene szavazok. – Ich stimme gegen ihn (oder: gegen sie, dagegen).
A „mellette” nem nőnemű alak, bár „-e”-re végződik: a magyar nem ismeri a nyelvtani nemet. – „mellette“ ist keine weibliche Form, obwohl es auf „-e“ endet: Das Ungarische kennt kein grammatisches Geschlecht.
Hogy „neben ihm” vagy „neben ihr” a fordítás, azt csak a szövegösszefüggés dönti el. – Ob mit „neben ihm“ oder „neben ihr“ zu übersetzen ist, entscheidet allein der Zusammenhang.
Az angol („next to him / her”), a francia („à côté de lui / d’elle”), a spanyol („junto a él / ella”) és az orosz („рядом с ним / с ней”) itt választani kényszerül. – Englisch, Französisch, Spanisch und Russisch müssen sich hier zwischen männlicher und weiblicher Form entscheiden.
A harmadik személyű alak elvont dologra is vonatkozhat, például tervre vagy javaslatra. – Die Form der dritten Person kann sich auch auf etwas Abstraktes beziehen, etwa einen Plan oder Vorschlag.
Ez is mellette szól. – Auch das spricht dafür.
Ellene vagyok. – Ich bin dagegen.
Ha eseményre utal, időbeli jelentést kap. – Bezieht sie sich auf ein Ereignis, wird sie zeitlich verstanden.
Este moziba megyünk, utána vacsorázunk. – Am Abend gehen wir ins Kino, danach essen wir zu Abend.
Előtte még bevásárolok. – Vorher kaufe ich noch ein.
Felkiáltásként: Utánam! – Als Ausruf: Mir nach!
Egy mondatban több személyragos alak is állhat, mindegyik a maga személyével. – In einem Satz können mehrere Personalformen stehen, jede mit ihrer eigenen Person.
Előtted állok, mögöttem pedig Anna ül. – Ich stehe vor dir, und hinter mir sitzt Anna.
Miattam jöttél, de nélkülem mész haza. – Du bist meinetwegen gekommen, gehst aber ohne mich nach Hause.
A magázó „ön” nyelvtanilag harmadik személy, és a névutó előtt főnévként viselkedik: „ön szerint”, „ön előtt”. – Das höfliche „ön“ – Sie – ist grammatisch dritte Person und verhält sich vor der Postposition wie ein Substantiv: „ön szerint“ – Ihrer Meinung nach –, „ön előtt“ – vor Ihnen.
Ön előtt már sokan jártak itt. – Vor Ihnen waren schon viele hier.
Ön jön először, én utána következem. – Sie kommen zuerst, nach Ihnen bin ich an der Reihe.
Ha a megszólított már szóba került, a harmadik személyű alak áll; a második személyű „utánad” bizalmas volna. – Ist die angesprochene Person schon genannt, steht die Form der dritten Person; „utánad“ – nach dir – wäre vertraulich.
A spanyol „usted” ugyanígy harmadik személy: „según usted”. – Spanisch „usted“ ist ebenso dritte Person: „según usted“ – Ihrer Meinung nach.
Wortschatz
- egyes szám – Singular
- mellettem – neben mir
- helyettem – an meiner Stelle
- alattad – unter dir
- nélküled – ohne dich
- mögötte – hinter ihm, hinter ihr
- ellene – gegen ihn, gegen sie; dagegen
- mellette szól – spricht dafür
- utána – danach; nach ihm, nach ihr
- előtte – vorher; vor ihm, vor ihr
- Utánam! – Mir nach!
- ön – Sie (höfliche Anrede)
- ön előtt – vor Ihnen
- pince – Keller
- szavaz – abstimmen
- következik – an der Reihe sein, folgen
3.Többes szám – Die Pluralformen (→ 5.7.3)
Többes számban a végződések: „-ünk/-unk”, „-etek/-atok”, „-ük/-uk”. – Im Plural lauten die Endungen „-ünk/-unk“, „-etek/-atok“, „-ük/-uk“.
Mögöttünk vár a csoport. – Die Gruppe wartet hinter uns.
Nélkülünk indul a vonat. – Der Zug fährt ohne uns ab.
A „mi” névmás nem áll a névutó előtt; a végződés helyettesíti. – Das Pronomen „mi“ – wir – steht nicht vor der Postposition; die Endung vertritt es.
Hogy a megszólított is beletartozik-e a csoportba, azt az alak nem mutatja. – Ob die angesprochene Person zur Gruppe gehört, zeigt die Form nicht.
Előttetek áll a busz. – Vor euch steht der Bus.
Miattatok maradunk itt. – Euretwegen bleiben wir hier.
Az „-etek/-atok” kéttagú végződés, és egészben járul a névutóhoz. – „-etek/-atok“ ist eine zweisilbige Endung und tritt als Ganzes an die Postposition.
Az angol „behind you” egyaránt jelenti a „mögötted” és a „mögöttetek” alakot. – Englisch „behind you“ entspricht sowohl „mögötted“ – hinter dir – als auch „mögöttetek“ – hinter euch.
Mellettük van a kijárat. – Neben ihnen ist der Ausgang.
Ott vannak a bőröndök, mögöttük ül a kutya. – Dort sind die Koffer, dahinter sitzt der Hund.
A többes számú alak nem az egyes számúból keletkezik egy „-k” hozzáadásával: „neben ihnen” nem *„mellettek”, hanem „mellettük”. – Die Pluralform entsteht nicht aus der Singularform durch angehängtes „-k“: „neben ihnen“ heißt nicht *„mellettek“, sondern „mellettük“.
Az „ők” névmás sem áll a névutó előtt: *„ők mellett” helyett „mellettük”. – Auch das Pronomen „ők“ – sie – steht nicht vor der Postposition: statt *„ők mellett“ heißt es „mellettük“.
Az első és a harmadik személyt csak az „n” különbözteti meg: „mellettünk” és „mellettük”, „miattunk” és „miattuk”. – Erste und dritte Person unterscheidet nur das „n“: „mellettünk“ – neben uns – und „mellettük“ – neben ihnen –, „miattunk“ – unseretwegen – und „miattuk“ – ihretwegen.
A többes szám a viszonyítási személyeket számolja, nem birtokokat; a birtoktöbbesítő „-i-” jel a névutón nem fordul elő. – Der Plural zählt die Bezugspersonen, keine Besitztümer; das Zeichen „-i-“ der Besitzmehrzahl kommt an der Postposition nicht vor.
A kutya előttünk szalad. – Der Hund läuft vor uns.
Mi mellette ülünk. – Wir sitzen neben ihm.
Az alany száma és a viszonyítási pont száma egymástól függetlenül alakul. – Die Zahl des Subjekts und die Zahl des Bezugspunkts werden unabhängig voneinander bestimmt.
Mindenki mögöttünk ül. – Alle sitzen hinter uns.
A „mindenki” egyes számú, ezért az ige is egyes számban áll; a névutón ez semmit sem változtat. – „mindenki“ – jeder, alle – ist Singular, daher steht auch das Verb im Singular; an der Postposition ändert das nichts.
Ott a két fa, közöttük egy pad áll. – Dort stehen die beiden Bäume, dazwischen steht eine Bank.
A számnév utáni főnév egyes számú („a két fa”), mégis „közöttük” a helyes alak: a gondolt személyek vagy dolgok száma dönt. – Das Substantiv nach dem Zahlwort steht im Singular („a két fa“ – die zwei Bäume), und doch ist „közöttük“ richtig: Es zählt die Zahl der gemeinten Personen oder Dinge.
Anna és Péter már itt vannak, utánuk jön a család. – Anna und Péter sind schon hier, nach ihnen kommt die Familie.
A „között” legalább két viszonyítási pontot kíván, ezért személyragos alakjai rendszerint többes számúak. – „között“ – zwischen – verlangt mindestens zwei Bezugspunkte, daher sind seine Personalformen in der Regel Pluralformen.
Ez a titok közöttünk marad. – Dieses Geheimnis bleibt unter uns.
Közöttetek nincs vita. – Zwischen euch gibt es keinen Streit.
A latin „inter nos”, a francia „entre nous” és a spanyol „entre nosotros” szintén a ‘között’ jelentésű szót használja; a német „unter”-re vált. – Lateinisch „inter nos“, französisch „entre nous“ und spanisch „entre nosotros“ verwenden ebenfalls das Wort für „zwischen“; das Deutsche wechselt zu „unter“.
A „közül” személyragos alakja többnyire kiválasztást fejez ki. – Die Personalform von „közül“ – aus … heraus – drückt meist eine Auswahl aus.
Közülünk ketten beszélnek németül. – Zwei von uns sprechen Deutsch.
Közülük senki sem lakik itt. – Niemand von ihnen wohnt hier.
Az ige a mennyiséget kifejező szóhoz igazodik: „ketten beszélnek”, de „valaki telefonált”. – Das Verb richtet sich nach dem Mengenausdruck: „ketten beszélnek“ – zwei sprechen –, aber „valaki telefonált“ – jemand hat angerufen.
Az „egyik” névmás maga is felveszi a személyragot: „egyikünk”, „egyikőtök”, „egyikük”. – Das Pronomen „egyik“ – der eine – nimmt selbst die Personalendung an: „egyikünk“ – einer von uns –, „egyikőtök“ – einer von euch –, „egyikük“ – einer von ihnen.
Egyikünk itt marad. – Einer von uns bleibt hier.
Ha a csoport nagyságát is meg kell nevezni, a számnév kapja a személyragot, a névutó ragtalan marad. – Soll auch die Größe der Gruppe genannt werden, trägt das Zahlwort die Personalendung, und die Postposition bleibt ohne Endung.
Kettőnk között nincs titok. – Zwischen uns beiden gibt es kein Geheimnis.
Hármunk közül Péter a legidősebb. – Von uns dreien ist Péter der Älteste.
Ha az alany és a viszonyítási pont ugyanaz a csoport, nem személyragos alak áll, hanem az „egymás” névmás a ragtalan névutóval. – Sind Subjekt und Bezugspunkt dieselbe Gruppe, steht keine Personalform, sondern das Pronomen „egymás“ – einander – mit der endungslosen Postposition.
Egymás mellett ülünk. – Wir sitzen nebeneinander.
Egymás után érkeznek. – Sie kommen nacheinander an.
A háromirányú névutók mindhárom alakja felveszi a többes számú személyragokat. – Bei den Postpositionen mit drei Richtungsformen nehmen alle drei Formen die Pluralendungen an.
Mögöttünk áll a tanár. – Der Lehrer steht hinter uns.
Mögénk áll a tanár. – Der Lehrer stellt sich hinter uns.
Mögülük előjött egy kutya. – Hinter ihnen kam ein Hund hervor.
A németben a „hinter uns” részes és tárgyesetben egyforma; csak az „ihnen – sie” párban hallható a különbség. – Im Deutschen ist „hinter uns“ im Dativ und im Akkusativ gleich; erst bei „ihnen – sie“ wird der Unterschied hörbar.
A többes számú magázó „önök” szintén főnévként viselkedik: „önök szerint”, „önök mellett”. – Die höfliche Pluralanrede „önök“ verhält sich ebenfalls wie ein Substantiv: „önök szerint“ – Ihrer Meinung nach –, „önök mellett“ – neben Ihnen.
A „szerintük” ezzel szemben más, harmadik személyekre vonatkozik. – „szerintük“ bezieht sich dagegen auf andere, dritte Personen.
A latin a „cum” elöljárót a névmás mögé illeszti, és egybeírja vele: „nobiscum” ‘velünk’, „vobiscum” ‘veletek’. – Das Lateinische setzt „cum“ – mit – hinter das Pronomen und schreibt beides zusammen: „nobiscum“ – mit uns –, „vobiscum“ – mit euch.
Wortschatz
- többes szám – Plural
- mögöttünk – hinter uns
- nélkülünk – ohne uns
- előttetek – vor euch
- miattatok – euretwegen
- mellettük – neben ihnen
- mögöttük – hinter ihnen; dahinter
- közöttünk – zwischen uns, unter uns
- közülünk – von uns, aus unserer Mitte
- egyikünk – einer von uns
- egyikőtök – einer von euch
- kettőnk között – zwischen uns beiden
- egymás mellett – nebeneinander
- mögénk – hinter uns (wohin?)
- mögülük – hinter ihnen hervor
- önök – Sie (Höflichkeitsform, Plural)
- mindenki – jeder, alle
4.A szabályos személyragok – Die regelmäßigen Personalendungen (→ 5.7.4)
A személyragok két állandó sorba rendeződnek: az egyik mássalhangzó, a másik hosszú magánhangzó után áll. – Die Personalendungen bilden zwei feste Reihen: Die eine steht nach Konsonant, die andere nach langem Vokal.
Mássalhangzóra végződő, magas hangrendű névutó után a sor: „-em, -ed, -e, -ünk, -etek, -ük”. – Nach einer hellen Postposition auf Konsonant lautet die Reihe „-em, -ed, -e, -ünk, -etek, -ük“.
Előttem nyílik az ajtó. – Vor mir öffnet sich die Tür.
Előtted áll egy kerékpár. – Vor dir steht ein Fahrrad.
Helyettetek dolgozom ma. – Ich arbeite heute an eurer Stelle.
A tő nem változik, a kettős „tt” is megmarad. – Der Stamm ändert sich nicht, auch das doppelte „tt“ bleibt erhalten.
Egyes szám első és második személyben, valamint többes szám második személyben a tulajdonképpeni személyjel előtt kötőhangzó áll. – In der ersten und zweiten Person Singular und in der zweiten Person Plural steht vor dem eigentlichen Personenzeichen ein Bindevokal.
Mély hangrendű névutó után a mély sor áll: „-am, -ad, -a, -unk, -atok, -uk”. – Nach einer dunklen Postposition steht die dunkle Reihe: „-am, -ad, -a, -unk, -atok, -uk“.
Alattad recseg a padló. – Unter dir knarrt der Boden.
Alattatok folyik a folyó. – Unter euch fließt der Fluss.
Senki sem érdeklődik irántuk. – Niemand interessiert sich für sie.
A választást ugyanaz a hangrendi illeszkedés irányítja, mint a főneveknél. (→ 2.4) – Die Wahl folgt derselben Vokalharmonie wie bei den Substantiven.
Az „i” mély magánhangzó mellett nem számít: a „miatt” és az „iránt” a mély sort kapja. – Ein „i“ neben einem dunklen Vokal zählt nicht: „miatt“ und „iránt“ nehmen die dunkle Reihe.
*„Alatted” és *„miattetek” nincs. – *„alatted“ und *„miattetek“ gibt es nicht.
Mássalhangzó után a harmadik személy csak magánhangzóból áll, „j” sohasem járul hozzá: „mellette”, „alatta”, nem *„mellettje”. – Nach Konsonant besteht die dritte Person nur aus dem Vokal; ein „j“ kommt nie hinzu: „mellette“, „alatta“, nicht *„mellettje“.
A főneveknél mindkét változat előfordul („háza”, de „kertje”), a mássalhangzós névutóknál nem. – Bei Substantiven kommen beide Bauweisen vor („háza“ – sein Haus –, aber „kertje“ – sein Garten), bei den Postpositionen auf Konsonant nicht.
Ott a híd, alatta folyik a patak. – Dort ist die Brücke, darunter fließt der Bach.
Ajakkerekítéses sor nincs: a „fölött”, a „mögött” és a „között” is „e”-s végződést kap. – Eine gerundete Reihe gibt es nicht: Auch „fölött“, „mögött“ und „között“ erhalten Endungen mit „e“.
Fölöttem ég a lámpa. – Über mir brennt die Lampe.
A „bőr” főnév birtokos alakjai „bőröm” és „bőrötök”, a névutó alakjai viszont „fölöttem” és „fölöttetek”. – Das Substantiv „bőr“ – Haut – bildet „bőröm“ – meine Haut – und „bőrötök“ – eure Haut –, die Postposition dagegen „fölöttem“ – über mir – und „fölöttetek“ – über euch.
A *„fölöttöm” és a *„mögöttötök” nem köznyelvi alak. – *„fölöttöm“ und *„mögöttötök“ sind keine Formen der Standardsprache.
A „fölött” mellett a „felett” is helyes, végződései ugyanazok: „felettem”, „felettünk”. – Neben „fölött“ ist auch „felett“ richtig, mit denselben Endungen: „felettem“, „felettünk“.
A hová? kérdésre felelő, hosszú „-é”-re vagy „-á”-ra végződő alakok után nincs kötőhangzó. – Nach den Formen auf langes „-é“ oder „-á“, die auf die Frage „wohin?“ antworten, steht kein Bindevokal.
Végződéseik: „-m”, „-d”, harmadik személyben semmi, „-nk”, „-tek/-tok”, „-jük/-juk”. – Ihre Endungen lauten „-m“, „-d“, in der dritten Person keine, „-nk“, „-tek/-tok“, „-jük/-juk“.
A fiú mellém ül. – Der Junge setzt sich neben mich.
A tanár mellénk áll. – Der Lehrer stellt sich neben uns.
A gyerek mellétek ül. – Das Kind setzt sich neben euch.
A kutya melléjük fekszik. – Der Hund legt sich neben sie.
Alám esett a párna. – Das Kissen fiel unter mich.
A „mellétek” „j” nélkül áll, a „melléjük” „j”-vel. – „mellétek“ – neben euch – steht ohne „j“, „melléjük“ – neben sie – mit „j“.
A hosszú „é” minden alakban hosszú marad. – Das lange „é“ bleibt in allen Formen lang.
Egyes szám harmadik személyben nincs látható végződés: a magában álló „mellé” személyre is utalhat. – In der dritten Person Singular gibt es keine sichtbare Endung: Allein stehendes „mellé“ kann sich auch auf eine Person beziehen.
Péter az ablaknál áll, Anna mellé lép. – Péter steht am Fenster; Anna tritt neben ihn.
Az elemzés itt zéró morfémát tételez fel: a személyrag helye betöltött, de hangtalan. – Die Analyse setzt hier eine Nullform an: Die Stelle der Personalendung ist besetzt, aber lautlich leer.
Emellett a „-je” végű változat is használatos: „melléje”, „eléje”, „mögéje”, „alája”. – Daneben ist auch die Variante auf „-je“ gebräuchlich: „melléje“, „eléje“, „mögéje“, „alája“.
Állandósult kifejezésekben a hosszabb alak a szokásos. – In festen Wendungen ist die längere Form üblich.
Eléje mentünk az állomásra. – Wir gingen ihm zum Bahnhof entgegen.
A barátja mindig melléje áll. – Ihr Freund stellt sich immer auf ihre Seite.
A „j” ebben a sorban csak harmadik személyben jelenik meg: *„melléjem” és *„melléjetek” nincs. – Das „j“ erscheint in dieser Reihe nur in der dritten Person: *„melléjem“ und *„melléjetek“ gibt es nicht.
A honnan? kérdésre felelő, „-ől”, „-ól” vagy „-ül” végű névutók mássalhangzóra végződnek, ezért az első sort követik. – Die Postpositionen auf „-ől“, „-ól“ oder „-ül“, die auf die Frage „woher?“ antworten, enden auf Konsonant und folgen daher der ersten Reihe.
Előlünk elszaladt a nyúl. – Der Hase lief vor uns davon.
Mögülem előugrott egy macska. – Hinter mir sprang eine Katze hervor.
Kihúzták alóla a széket. – Man zog den Stuhl unter ihm weg.
A két sorban azonos a végződések magja: „m”, „d”, „nk”, „tek/tok” és „ük/uk”. – Der Kern der Endungen ist in beiden Reihen derselbe: „m“, „d“, „nk“, „tek/tok“ und „ük/uk“.
Az „ük/uk” magánhangzója a maghoz tartozik: magánhangzó után is megmarad, és „j” kerül elé. – Der Vokal von „ük/uk“ gehört zum Kern: Er bleibt auch nach Vokal erhalten, und ein „j“ tritt davor.
A végződés csak a névutó tövéhez igazodik, nem a korábban említett főnévhez. – Die Endung richtet sich nur nach dem Stamm der Postposition, nicht nach dem vorher genannten Substantiv.
„A ház előtt” helyett „előtte”, „a kert alatt” helyett „alatta” áll. – Für „a ház előtt“ – vor dem Haus – steht „előtte“, für „a kert alatt“ – unter dem Garten – „alatta“.
A „ház” mély hangrendű, mégis „előtte”; a „kert” magas hangrendű, mégis „alatta”. – „ház“ ist dunkel, und doch heißt es „előtte“; „kert“ ist hell, und doch heißt es „alatta“.
| Person | nach Konsonant, hell | nach Konsonant, dunkel | nach langem Vokal, hell | nach langem Vokal, dunkel |
|---|---|---|---|---|
| ich | „-em”: előttem | „-am”: alattam | „-m”: elém | „-m”: alám |
| du | „-ed”: előtted | „-ad”: alattad | „-d”: eléd | „-d”: alád |
| er, sie, es | „-e”: előtte | „-a”: alatta | ohne Endung: elé | ohne Endung: alá |
| wir | „-ünk”: előttünk | „-unk”: alattunk | „-nk”: elénk | „-nk”: alánk |
| ihr | „-etek”: előttetek | „-atok”: alattatok | „-tek”: elétek | „-tok”: alátok |
| sie (Mehrzahl) | „-ük”: előttük | „-uk”: alattuk | „-jük”: eléjük | „-juk”: alájuk |
Wortschatz
- kötőhangzó {kötŐ·hangzó} – binden·(PARTIZIP)·Laut(Bindevokal)
- hangrendi illeszkedés – Vokalharmonie
- magas hangrendű – hell (Vokalklasse)
- mély hangrendű – dunkel (Vokalklasse)
- zéró morféma – Nullform
- előttem – vor mir
- alattad – unter dir
- irántuk – für sie, ihnen gegenüber
- fölöttem – über mir
- felettünk – über uns
- mellém – neben mich
- mellétek – neben euch
- melléjük – neben sie
- eléje – vor ihn, vor sie; ihm entgegen
- előlünk – vor uns weg
- mögülem – hinter mir hervor
- alóla – unter ihm hervor
5.Rendhagyó alakok – Die unregelmäßigen Personalformen (→ 5.7.5)
Néhány névutó személyragos alakjait nem az általános minta, hanem maga a szó szabja meg. – Bei einigen Postpositionen bestimmt nicht das allgemeine Muster, sondern das einzelne Wort die Personalformen.
Az „után” mély hangrendű, kötőhangzója mégis mindig „a”, sohasem „o”. – „után“ – nach – ist dunkel, sein Bindevokal ist aber immer „a“, nie „o“.
Utánam Anna beszél. – Nach mir spricht Anna.
Utánatok megy a tanár. – Der Lehrer geht nach euch.
Utánuk indul az utolsó busz. – Nach ihnen fährt der letzte Bus ab.
A hasonló alakú „tanár” főnév „tanárom”, „tanárotok” alakot képez, az „után” viszont „utánam”, „utánatok” alakot. – Das ähnlich gebaute Substantiv „tanár“ – Lehrer – bildet „tanárom“ und „tanárotok“, „után“ dagegen „utánam“ und „utánatok“.
*„Utánom” és *„utánotok” nincs. – *„utánom“ und *„utánotok“ gibt es nicht.
Ugyanígy „a”-t kap minden mély hangrendű személyragos névutó: „alattam”, „miattam”, „általam”, „irántam”. – Ebenso nimmt jede dunkle personalflektierte Postposition „a“: „alattam“ – unter mir –, „miattam“ – meinetwegen –, „általam“ – durch mich –, „irántam“ – mir gegenüber.
A „körül” után a személyrag nem közvetlenül következik: *„körülem” nincs. – An „körül“ – um … herum – tritt die Personalendung nicht unmittelbar: *„körülem“ gibt es nicht.
A végződés előtt „-ött-” áll, így „körülött-” tő jön létre, amely szabályosan ragozódik. – Vor der Endung steht „-ött-“; so entsteht der Stamm „körülött-“, der regelmäßig weitergebeugt wird.
Körülöttem gyerekek játszanak. – Um mich herum spielen Kinder.
Körülöttünk csend van. – Um uns herum ist es still.
Körülötte forog minden. – Alles dreht sich um ihn.
A hová? kérdésre felelő „köré” nem kap betoldást: „körém”, „köréd”, „köréjük”. – Die Form „köré“ für „wohin?“ braucht keinen Einschub: „körém“, „köréd“, „köréjük“.
A gyerekek körém ültek. – Die Kinder setzten sich um mich herum.
A „nélkül” töve teljes marad, a végződés az „l”-hez járul: „nélkülem”, „nélküled”, „nélküle”. – Der Stamm von „nélkül“ – ohne – bleibt vollständig; die Endung tritt an das „l“: „nélkülem“, „nélküled“, „nélküle“.
Nélküled nem megyek el. – Ohne dich gehe ich nicht weg.
Nélkülük nem megy. – Ohne sie geht es nicht.
A *„nélküm” és a *„nélkülöm” hibás. – *„nélküm“ und *„nélkülöm“ sind falsch.
Régebbi szövegekben a „nálam nélkül” szerkezet is előfordul. – In älteren Texten kommt auch die Fügung „nálam nélkül“ – ohne mich – vor.
A hosszú magánhangzós, hová? kérdésre felelő alakok többes szám harmadik személyben „j”-t kapnak, mint a magánhangzóra végződő főnevek („kocsijuk”). – Die Formen auf langen Vokal für „wohin?“ haben in der dritten Person Plural ein „j“, wie Substantive auf Vokal („kocsijuk“ – ihr Auto).
Eléjük tettem a térképet. – Ich habe die Karte vor sie gelegt.
Ott vannak a székek, a labda alájuk gurult. – Dort sind die Stühle; der Ball ist unter sie gerollt.
A „-tt” végű alakokban nincs „j”: „előttük”, de „eléjük”. – In den Formen auf „-tt“ fehlt das „j“: „előttük“ – vor ihnen –, aber „eléjük“ – vor sie hin.
Az „elől” második magánhangzója hosszú, és minden személyragos alakban hosszú is marad: „előlem”, „előlünk”, „előlük”. – Der zweite Vokal von „elől“ – von vor … weg – ist lang und bleibt in allen Personalformen lang: „előlem“, „előlünk“, „előlük“.
Előled nem titkolok semmit. – Vor dir verheimliche ich nichts.
A rövid „ö”-vel írt „elöl” határozószó, és nincs személyragos alakja: *„elölem” nincs. – Das mit kurzem „ö“ geschriebene „elöl“ – vorn – ist ein Adverb und hat keine Personalformen: *„elölem“ gibt es nicht.
Elöl ülök, nem hátul. – Ich sitze vorn, nicht hinten.
A „között” mellett a rövidebb „közt” is teljes személyragos sort alkot: „köztünk”, „köztetek”, „köztük”. – Neben „között“ bildet auch die kürzere Form „közt“ eine vollständige Reihe: „köztünk“, „köztetek“, „köztük“.
Állandósult kifejezésekben a rövid alak a szokásos. – In festen Wendungen ist die kurze Form üblich.
Köztünk szólva, ez nem volt jó ötlet. – Unter uns gesagt, das war keine gute Idee.
Ez köztünk maradjon. – Das bleibt unter uns.
Sok vendég jött, köztük két tanár. – Es kamen viele Gäste, darunter zwei Lehrer.
Az egyes számú „köztem”, „közted” csak szembeállításban áll, mert a „között” két oldalt kíván. – Die Singularformen „köztem“, „közted“ stehen nur in einer Gegenüberstellung, denn „között“ braucht zwei Seiten.
Köztem és a bátyám között két év a különbség. – Zwischen mir und meinem Bruder liegen zwei Jahre.
Más névutók birtokos személyjeles és ragos főnévből alakultak; bennük a személyjel középen áll, és „o”-s is lehet. (→ 5.1.6) – Andere Postpositionen sind aus einem Substantiv mit Besitzzeichen und Kasusendung entstanden; in ihnen sitzt das Personenzeichen in der Mitte und kann auch „o“ enthalten.
Így lesz a „számára” alakból „számomra” és „számotokra”. – So wird aus „számára“ – für ihn, für sie – „számomra“ – für mich – und „számotokra“ – für euch.
Ugyanígy épül a „kedvemért” és a „részemre”. – Ebenso gebaut sind „kedvemért“ – mir zuliebe – und „részemre“ – für mich.
Régies vagy költői alak az „utánok”, a „köztök” és a „körülte”; a mai nyelvben a fenti sorok érvényesek. – Veraltet oder dichterisch sind „utánok“ – nach ihnen –, „köztök“ – zwischen ihnen – und „körülte“ – um ihn herum; in der heutigen Sprache gelten die oben genannten Reihen.
Analógia egyik különleges alakot sem hozza létre: a „mögöttem” mintájára nem lesz *„körülem”, a „tanárom” mintájára nem lesz *„utánom”. – Durch Analogie entsteht keine dieser Sonderformen: Nach „mögöttem“ entsteht kein *„körülem“, nach „tanárom“ kein *„utánom“.
Az „után” személyragos alakjai sorrendet, időt vagy követést jelölnek; hogy melyiket, azt az ige dönti el. – Die Personalformen von „után“ bezeichnen Reihenfolge, Zeit oder Verfolgung; welche gemeint ist, entscheidet das Verb.
Utánam futott a buszhoz. – Er lief hinter mir her zum Bus.
Az „utána” igekötőként is él: „utánanéz”, „utánaszámol”. – „utána“ lebt auch als Verbalpräfix: „utánanéz“ – nachsehen –, „utánaszámol“ – nachrechnen.
Ismert mondás: Utánam az özönvíz! – Ein bekannter Ausspruch lautet: Nach mir die Sintflut!
Ez a francia „Après moi le déluge” fordítása, amelyet XV. Lajosnak tulajdonítanak. – Er gibt das französische „Après moi le déluge“ wieder, das Ludwig XV. zugeschrieben wird.
Wortschatz
- rendhagyó {rend·HAGYó} – Ordnung·LASSEN·end(unregelmäßig)
- utánam – nach mir
- utánatok – nach euch
- tanárotok – euer Lehrer
- körülöttem – um mich herum
- körém – um mich herum (wohin?)
- nélkülem – ohne mich
- nálam nélkül – ohne mich (älter)
- eléjük – vor sie hin
- alájuk – unter sie
- előlem – vor mir weg
- elöl – vorn
- köztünk – zwischen uns, unter uns
- köztünk szólva – unter uns gesagt
- számomra – für mich
- kedvemért – mir zuliebe
- utánanéz {utána·NÉZ} – nach·SIEHT(sieht nach)
- özönvíz {özön·VÍZ} – Flut·WASSER(Sintflut)
6.A mellett-család: mellettem, mellém, mellőlem – Die Familie von mellett (→ 5.7.6)
A „mellett” családjában mindhárom irány megvan: „mellett” – hol?, „mellé” – hová?, „mellől” – honnan? – In der Familie von „mellett“ sind alle drei Richtungen vertreten: „mellett“ – wo?, „mellé“ – wohin?, „mellől“ – woher?
A viszonyítási személy közben ugyanaz marad, csak az irány változik. – Die Bezugsperson bleibt dabei dieselbe, nur die Richtung wechselt.
Mellettem ül egy kisgyerek. – Neben mir sitzt ein kleines Kind.
Péter leült, mellette áll Anna. – Péter hat sich hingesetzt; Anna steht neben ihm.
Mellettünk vár egy család. – Neben uns wartet eine Familie.
Mellettetek áll a bőrönd. – Der Koffer steht neben euch.
Mellettük ül a tanárnő. – Die Lehrerin sitzt neben ihnen.
A mozgást kifejező ige nem kényszerít ki hová? kérdésre felelő alakot. – Ein Bewegungsverb erzwingt keine Form für „wohin?“.
Melletted sétál a kutya. – Der Hund spaziert neben dir.
Mellettem futott a barátom. – Mein Freund lief neben mir.
Aki valaki mellett halad, végig ugyanabban a helyzetben marad hozzá képest; ezért áll a „mellett”. – Wer neben jemandem hergeht, bleibt dabei in derselben Lage zu ihm; deshalb steht „mellett“.
Mellettünk áll meg a villamos. – Die Straßenbahn hält neben uns.
A megállás helye is hely, nem cél. – Auch der Ort des Anhaltens ist ein Ort, kein Ziel.
Ha valaki a másik oldalára kerül, a „mellé” alak áll. – Gelangt jemand an die Seite eines anderen, steht die Form „mellé“.
Mellém ült a barátnőm. – Meine Freundin setzte sich neben mich.
Melléd állt a fiú. – Der Junge stellte sich neben dich.
Anna egyedül ült, Péter leült mellé. – Anna saß allein; Péter setzte sich neben sie.
Mellénk lépett a szomszéd. – Der Nachbar trat neben uns.
Mellétek tettem a táskát. – Ich habe die Tasche neben euch gestellt.
Melléjük állt a sofőr. – Der Fahrer stellte sich neben sie.
A német a különbséget esettel jelöli („neben mir” – „neben mich”), a magyar a névutó alakjával. – Das Deutsche bezeichnet den Unterschied durch den Fall („neben mir“ – „neben mich“), das Ungarische durch die Form der Postposition.
Mellém ült, aztán egész úton mellettem maradt. – Er setzte sich neben mich und blieb dann die ganze Fahrt neben mir.
A „mellől” azt a helyet nevezi meg, ahonnan valami elindul vagy elkerül. – „mellől“ nennt den Ort, von dem etwas ausgeht oder entfernt wird.
Mellőlem felállt az utas. – Der Fahrgast stand von seinem Platz neben mir auf.
Mellőled elvitték a széket. – Man hat den Stuhl neben dir weggetragen.
Mellőlük előkerült egy labda. – Von ihrer Seite kam ein Ball zum Vorschein.
| Bezug | wo? | wohin? | woher? |
|---|---|---|---|
| ich | mellettem – neben mir | mellém – neben mich | mellőlem – von neben mir weg |
| du | melletted – neben dir | melléd – neben dich | mellőled – von neben dir weg |
| er, sie | mellette – neben ihm/ihr | mellé, melléje – neben ihn/sie | mellőle – von neben ihm/ihr weg |
| wir | mellettünk – neben uns | mellénk – neben uns (hin) | mellőlünk – von neben uns weg |
| ihr | mellettetek – neben euch | mellétek – neben euch (hin) | mellőletek – von neben euch weg |
| sie | mellettük – neben ihnen | melléjük – neben sie | mellőlük – von neben ihnen weg |
A „mellettem áll” nemcsak térbeli helyzetet, hanem támogatást is jelenthet. – „mellettem áll“ kann nicht nur eine räumliche Lage, sondern auch Unterstützung bedeuten.
A családom mindig mellettem áll. – Meine Familie steht immer hinter mir.
Ebben a vitában melletted vagyok. – In diesem Streit bin ich auf deiner Seite.
Több érv is mellettünk szól. – Mehrere Argumente sprechen für uns.
A barátom kiáll mellettem. – Mein Freund steht zu mir.
A német itt „hinter”, „zu” vagy „für” szót használ; ez a támogatás képe, nem új térbeli irány. – Das Deutsche sagt hier „hinter“, „zu“ oder „für“; das ist ein Bild der Unterstützung, keine neue räumliche Richtung.
A támogatás nem azonos a véleménnyel: a „mellettem” nem jelenti azt, hogy „szerintem”. – Unterstützung ist nicht dasselbe wie Meinung: „mellettem“ bedeutet nicht „szerintem“ – meiner Meinung nach.
A harmadik személyű alak egyértelműen megnevezett tárgyra is vonatkozhat. – Die Form der dritten Person kann sich auch auf einen klar genannten Gegenstand beziehen.
Itt a kanapé, mellette egy fotel áll. – Hier steht das Sofa; daneben steht ein Sessel.
Ott a jegyautomata, mellette van a kijárat. – Dort ist der Fahrkartenautomat; daneben ist der Ausgang.
Nem melletted, hanem mögötted vártam. – Ich habe nicht neben dir, sondern hinter dir gewartet.
Az „emellett” mutató névmási alak, jelentése gyakran ‘ezenkívül’. – „emellett“ ist eine Demonstrativform und bedeutet oft „außerdem“.
Emellett angolul is beszél. – Außerdem spricht er auch Englisch.
Wortschatz
- mellettem – neben mir
- mellettetek – neben euch
- mellém – neben mich
- melléd – neben dich
- mellé – neben ihn, neben sie
- melléjük – neben sie
- mellőlem – von neben mir weg
- mellőled – von neben dir weg
- mellettem áll – steht neben mir; steht hinter mir, unterstützt mich
- mellettünk szól – spricht für uns
- kiáll vki mellett – zu jemandem stehen, für jemanden eintreten
- emellett – außerdem
- villamos – Straßenbahn
- utas – Fahrgast
- érv – Argument
- jegyautomata {jegy·AUTOMATA} – Karte·AUTOMAT(Fahrkartenautomat)
7.A miatt-sor: miattam, miattad, miatta – Die Reihe von miatt (→ 5.7.7)
A „miatt” személyragos alakjai azt a személyt nevezik meg, aki az ok vagy az alkalom. – Die Personalformen von „miatt“ – wegen – nennen die Person, die Ursache oder Anlass ist.
A sor: „miattam”, „miattad”, „miatta”, „miattunk”, „miattatok”, „miattuk”; a kettős „tt” mindvégig megmarad. – Die Reihe lautet „miattam“, „miattad“, „miatta“, „miattunk“, „miattatok“, „miattuk“; das doppelte „tt“ bleibt durchweg erhalten.
Miattam kezdődött később a találkozó. – Meinetwegen begann das Treffen später.
Hogy az illető hibás-e, azt az alak nem mondja meg; ez csak a szövegösszefüggésből derül ki. – Ob die Person schuld ist, sagt die Form nicht; das ergibt erst der Zusammenhang.
Miattad jöttem korábban. – Deinetwegen bin ich früher gekommen.
A német két változatot ismer, a „deinetwegen” és a köznyelvi „wegen dir” alakot; a magyarban csak egy alak van. – Das Deutsche kennt zwei Fassungen, „deinetwegen“ und umgangssprachlich „wegen dir“; das Ungarische hat nur eine Form.
A sarokban áll egy régi szekrény; miatta nem fér be az új ágy. – In der Ecke steht ein alter Schrank; seinetwegen passt das neue Bett nicht hinein.
Ha egy egész történés az ok, inkább az „emiatt” mutató névmás áll. (→ 5.5.1) – Ist ein ganzes Geschehen der Grund, steht eher das Demonstrativum „emiatt“ – deswegen.
Eltört a kulcs, emiatt nem jutottunk be. – Der Schlüssel ist abgebrochen, deswegen sind wir nicht hineingekommen.
Miattunk dolgozik ma Anna. – Anna arbeitet heute unseretwegen.
Miattuk lett vidám az este. – Ihretwegen wurde es ein fröhlicher Abend.
A főnév mellett a „miatt” ragtalan: „a gyerekek miatt”, nem *„a gyerekek miattuk”. – Nach einem Substantiv bleibt „miatt“ ohne Endung: „a gyerekek miatt“ – wegen der Kinder –, nicht *„a gyerekek miattuk“.
A következmény lehet jó, rossz vagy semleges; az alak nem értékel. – Die Folge kann gut, schlecht oder neutral sein; die Form bewertet nicht.
Miattam kaptál egy szabadnapot. – Meinetwegen hast du einen freien Tag bekommen.
Miattad késtük le a vonatot! – Deinetwegen haben wir den Zug verpasst!
Szemrehányás csak a tartalomból, a felkiáltásból és a hangsúlyból lesz. – Ein Vorwurf entsteht erst durch Inhalt, Ausruf und Betonung.
Mivel a „miattad” fókuszban áll, az igekötő az ige mögé kerül: „késtük le”, nem „lekéstük”. – Weil „miattad“ im Fokus steht, tritt das Präfix hinter das Verb: „késtük le“, nicht „lekéstük“.
Miattam vártatok? – Habt ihr meinetwegen gewartet?
Miattatok vártam. – Ich habe euretwegen gewartet.
A „miatt” végződése az okot, az igéé a cselekvőt jelöli. – Die Endung an „miatt“ bezeichnet den Anlass, die am Verb den Handelnden.
Tiltó kérésben a „miatt”-alak azt az okot nevezi meg, amely ne hasson. – In einer verneinten Bitte nennt die „miatt“-Form den Anlass, der nicht wirken soll.
Miattam ne várj ilyen sokáig! – Warte meinetwegen nicht so lange!
Ne aggódj miattam! – Mach dir um mich keine Sorgen!
Érzelmet kifejező igék és melléknevek mellett a „miatt” az érzelem kiváltóját jelöli. – Bei Verben und Adjektiven des Gefühls bezeichnet „miatt“ den Auslöser des Gefühls.
Szégyellem magam miattad. – Ich schäme mich für dich.
Ideges vagyok miattuk. – Ich bin ihretwegen nervös.
A német az igétől függően más-más elöljárót használ („wegen”, „um”, „für”); a magyar a „miatt” mellett marad. – Das Deutsche wechselt je nach Verb die Präposition („wegen“, „um“, „für“); das Ungarische bleibt bei „miatt“.
Az „aggódik” mellett az „érted” is szokásos; ez a szeretetteljes gondoskodást hangsúlyozza. – Bei „aggódik“ – sich sorgen – ist auch „érted“ – um dich – üblich; es betont die liebevolle Sorge.
Miattam jött. – Er ist meinetwegen gekommen.
Értem jött. – Er hat mich abgeholt.
A „miattam” okot jelöl, az „értem” célt vagy haszonélvezőt. (→ 5.9.4) – „miattam“ bezeichnet eine Ursache, „értem“ ein Ziel oder einen Nutznießer.
A német „um meinetwillen” inkább az „értem”, a „meinetwegen” inkább a „miattam” megfelelője; az angol hasonlóan választ: „for my sake” és „because of me”. – Deutsch „um meinetwillen“ entspricht eher „értem“, „meinetwegen“ eher „miattam“; das Englische unterscheidet ähnlich: „for my sake“ und „because of me“.
A német „Meinetwegen!” engedélyként nem „miattam”, hanem „felőlem”. – Das deutsche „Meinetwegen!“ als Erlaubnis heißt nicht „miattam“, sondern „felőlem“.
– Mehetek? – Felőlem mehetsz. – – Darf ich gehen? – Von mir aus kannst du gehen.
Az angol „because of me”, a francia „à cause de moi”, a spanyol „por mí” és az orosz „из-за меня” (iz-za menja) elöljárót és személyes névmást használ. – Englisch „because of me“, französisch „à cause de moi“, spanisch „por mí“ und russisch „из-за меня“ (iz-za menja) verbinden eine Präposition mit dem Personalpronomen.
A hibát a magyar külön szóval nevezi meg: „az én hibám”; a „miattam” magában semleges. – Eine Schuld nennt das Ungarische mit einem eigenen Wort: „az én hibám“ – meine Schuld; „miattam“ allein bleibt neutral.
Wortschatz
- miattam – meinetwegen, wegen mir
- miattad – deinetwegen
- miatta – seinetwegen, ihretwegen, deswegen
- miattunk – unseretwegen
- miattatok – euretwegen
- miattuk – ihretwegen
- emiatt – deswegen
- a gyerekek miatt – wegen der Kinder
- aggódik vki miatt – sich um jemanden Sorgen machen
- értem – für mich, um meinetwillen
- felőlem – von mir aus
- szabadnap – freier Tag
- lekésik {le·kés·ik} – herab-sich verspäten(verpassen)
- szemrehányás – Vorwurf
- az én hibám – meine Schuld
8.A szerint-sor: szerintem, szerinted, szerinte – Die Reihe von szerint (→ 5.7.8)
A „szerint” személyragos alakja azt jelöli, kinek a véleményét adja vissza a mondat. – Die Personalform von „szerint“ zeigt, wessen Meinung der Satz wiedergibt.
Szerintem ez jó ötlet. – Meiner Meinung nach ist das eine gute Idee.
Szerintem túl drága ez a cipő. – Ich finde diese Schuhe zu teuer.
Szerintem Anna már otthon van. – Ich glaube, Anna ist schon zu Hause.
A német több módon adja vissza: „meiner Meinung nach”, „ich finde”, „ich glaube”; ítéletnél „ich finde”, feltevésnél „ich glaube” illik. – Das Deutsche gibt es auf mehrere Arten wieder: „meiner Meinung nach“, „ich finde“, „ich glaube“; zu einem Urteil passt „ich finde“, zu einer Vermutung „ich glaube“.
A „szerintem” nem sorrendet jelöl; a sorrendbeli „nach mir” magyarul „utánam”. – „szerintem“ bezeichnet keine Reihenfolge; „nach mir“ in einer Reihenfolge heißt ungarisch „utánam“.
Szerintem jól főzöl. – Ich finde, du kochst gut.
A vélemény gazdája és a mondat alanya különbözhet: az „-em” az „én”-re, az „-öl” a „te”-re utal. – Der Träger der Meinung und das Subjekt des Satzes können verschieden sein: „-em“ verweist auf „ich“, „-öl“ auf „du“.
A „szerinted” a másik fél véleményére kérdez rá, nem tényre. – „szerinted“ fragt nach der Einschätzung des Gegenübers, nicht nach einer Tatsache.
Szerinted nyitva van a bolt? – Ist der Laden deiner Meinung nach offen?
Szerinted hány óra van? – Was meinst du, wie spät ist es?
A „szerinted” nem ige, bár gyakran „meinst du?” a fordítása. – „szerinted“ ist kein Verb, auch wenn es oft mit „meinst du?“ übersetzt wird.
Kérdeztem Pétert. Szerinte túl hosszú a film. – Ich habe Péter gefragt. Seiner Meinung nach ist der Film zu lang.
Ha a mondatban a személy neve is szerepel, a név a ragtalan „szerint” elé kerül: „Anna szerint”, sohasem *„Anna szerinte”. – Wird die Person im Satz mit Namen genannt, steht der Name vor dem endungslosen „szerint“: „Anna szerint“, nie *„Anna szerinte“.
Anna szerint túl hideg van. Szerinte fűteni kellene. – Anna findet es zu kalt. Sie meint, man müsste heizen.
Szerintünk korán van még. – Unserer Meinung nach ist es noch früh.
Szerintetek ki nyer ma? – Wer gewinnt heute, was meint ihr?
A szomszédok panaszkodnak. Szerintük túl hangos a zene. – Die Nachbarn beschweren sich. Sie finden die Musik zu laut.
A határozatlan „man sagt” jelentésére nem „szerint”-alak, hanem többes szám harmadik személyű ige szolgál. – Für das unbestimmte „man sagt“ dient keine „szerint“-Form, sondern ein Verb in der dritten Person Plural.
Azt mondják, holnap jobb idő lesz. – Man sagt, morgen wird das Wetter besser.
Az alakok gyakran önállóan, rövid válaszként állnak. – Die Formen stehen oft allein als kurze Antwort.
– Esni fog? – Szerintem igen. – – Wird es regnen? – Ich glaube, ja.
– Ez a leves túl sós. – Szerintem is. – – Diese Suppe ist zu salzig. – Finde ich auch.
– Ez a megoldás nem jó. – Szerintem sem. – – Diese Lösung ist nicht gut. – Finde ich auch nicht.
Az „is” egyetértést fejez ki, tagadó állítás után a „sem” lép a helyére. – „is“ drückt Zustimmung aus; nach einer verneinten Aussage tritt „sem“ an seine Stelle.
– Eljössz a buliba? – Szerinted? – – Kommst du zur Party? – Was glaubst du denn?
Az önálló „Szerinted?” visszaadja a kérdést, eldöntendő kérdésre válaszként pedig azt jelzi, hogy a válasz magától értetődik. – Das allein stehende „Szerinted?“ gibt die Frage zurück; als Antwort auf eine Entscheidungsfrage zeigt es, dass die Antwort selbstverständlich ist.
A „szerinte” és a „szerintük” csak visszaadja mások véleményét; a beszélő egyetértése nyitva marad. – Mit „szerinte“ und „szerintük“ wird die Meinung anderer nur wiedergegeben; ob der Sprecher zustimmt, bleibt offen.
Szerinte én hibáztam, de ez nem igaz. – Seiner Meinung nach habe ich den Fehler gemacht, aber das stimmt nicht.
Az ige kijelentő módban marad, ahol a német függő beszédben kötőmódot is használhat. – Das Verb bleibt im Indikativ, wo das Deutsche in der indirekten Rede den Konjunktiv setzen kann.
Az alak leggyakrabban a mondat elején áll, de a téma után vagy utólagos kiegészítésként a mondat végén is; mindig az egész állításra vonatkozik. – Die Form steht meist am Satzanfang, aber auch nach dem Thema oder als Nachtrag am Satzende; stets gilt sie für die ganze Aussage.
Ez a könyv hasznos, szerintem. – Dieses Buch ist nützlich, finde ich.
Maga az alak nem áll fókuszpozícióban; a hangsúlyos mondatrész követi. (→ 14.8) – Die Form selbst steht nicht an der Fokusstelle; der betonte Satzteil folgt ihr.
Szerintem Péter nyer. – Ich glaube, Péter gewinnt.
Szerintem ez rossz ötlet. – Ich finde, das ist eine schlechte Idee.
Ez udvariasabb a puszta állításnál, mert teret hagy az ellenvéleménynek. – Das ist höflicher als die bloße Behauptung, weil es Raum für Widerspruch lässt.
Megfelelő hangsúllyal a „Szerinted …?” szemrehányó kérdéssé válik. – Mit entsprechender Betonung wird „Szerinted …?“ zur vorwurfsvollen Frage.
Szerinted ez vicces? – Findest du das etwa lustig?
Főnévvel a „szerint” normát vagy forrást is jelölhet, a személyragos alak viszont személyek nézőpontját. (→ 5.5.6) – Mit einem Substantiv kann „szerint“ auch eine Norm oder Quelle bezeichnen, die Personalform dagegen die Sicht von Personen.
A terv szerint holnap indulunk, szerintem ez túl korai. – Nach dem Plan brechen wir morgen auf; meiner Meinung nach ist das zu früh.
Magázáskor nem képződik személyragos alak: „ön szerint”, „önök szerint”, „maga szerint”. – In der höflichen Anrede wird keine Personalform gebildet: „ön szerint“, „önök szerint“, „maga szerint“ – Ihrer Meinung nach.
Ön szerint mennyi ideig tart a javítás? – Wie lange dauert die Reparatur Ihrer Meinung nach?
A „szerinte” itt egy harmadik személy véleményét jelentené. – „szerinte“ würde hier die Meinung einer dritten Person bezeichnen.
Választékosabb a „véleményem szerint”: itt a főnév kapja a birtokos személyjelet, a „szerint” ragtalan marad. – Gehobener ist „véleményem szerint“: Hier trägt das Substantiv das Besitzzeichen, und „szerint“ bleibt ohne Endung.
Véleményem szerint a javaslat elfogadható. – Meiner Ansicht nach ist der Vorschlag annehmbar.
Tudomásom szerint a múzeum hétfőn zárva van. – Meines Wissens ist das Museum montags geschlossen.
Igével is kifejezhető: „azt hiszem”, „úgy gondolom”. – Auch mit einem Verb lässt es sich ausdrücken: „azt hiszem“ – ich glaube –, „úgy gondolom“ – ich denke.
A francia „selon moi” és a spanyol „según tú” elöljárót és névmást használ; a spanyol „según” után alanyesetű névmás áll. – Französisch „selon moi“ und spanisch „según tú“ verwenden Präposition und Pronomen; nach spanisch „según“ steht die Nominativform des Pronomens.
Az orosz első és második személyben egyetlen szót használ: „по-моему” (po-mojemu), „по-твоему” (po-tvojemu). – Das Russische hat für die erste und zweite Person ein einziges Wort: „по-моему“ (po-mojemu), „по-твоему“ (po-tvojemu).
A latin birtokos névmással él: „mea sententia”. – Das Lateinische gebraucht das Possessivpronomen: „mea sententia“ – meiner Meinung nach.
Wortschatz
- szerintem – meiner Meinung nach, ich finde
- szerinted – deiner Meinung nach, meinst du?
- szerinte – seiner/ihrer Meinung nach
- szerintünk – unserer Meinung nach
- szerintetek – eurer Meinung nach
- szerintük – ihrer Meinung nach
- Anna szerint – nach Annas Meinung
- szerintem is – finde ich auch
- szerintem sem – finde ich auch nicht
- ön szerint – Ihrer Meinung nach
- véleményem szerint – meiner Ansicht nach
- tudomásom szerint – meines Wissens
- azt hiszem – ich glaube
- úgy gondolom – ich denke
- azt mondják – man sagt
9.A birtokos személyjel nyoma – Die possessivische Herkunft der Personalformen (→ 5.7.9)
A névutók személyragjai alakra megegyeznek a főnevek birtokos személyjeleivel. – Die Personalendungen der Postpositionen gleichen in der Form den Besitzzeichen der Substantive.
A házam a folyó mellett van. – Mein Haus liegt neben dem Fluss.
Alattam lakik egy zenész. – Unter mir wohnt ein Musiker.
A „házam” végződése a birtokost jelöli, az „alattam” végződése egy térbeli viszony viszonyítási pontját. – Die Endung von „házam“ bezeichnet den Besitzer, die von „alattam“ den Bezugspunkt einer räumlichen Beziehung.
Az egyezés csak formai; az „alattam” nem birtokot, hanem viszonyt jelöl. – Die Übereinstimmung betrifft nur die Form; „alattam“ bezeichnet keinen Besitz, sondern eine Beziehung.
A birtokos személyjel neve onnan ered, hogy a birtokos személyét jelöli: „birtok”, „birtokos”, „személy”, „jel”. – Der Name „birtokos személyjel“ kommt daher, dass es die Person des Besitzers bezeichnet: „birtok“ – Besitz –, „birtokos“ – Besitzer –, „személy“ – Person –, „jel“ – Zeichen.
A németben a birtokos személyjelnek birtokos névmás („dein”), a névutó személyragjának személyes névmás („dir”) felel meg. – Im Deutschen entspricht dem Besitzzeichen ein Possessivpronomen („dein“), der Personalendung der Postposition ein Personalpronomen („dir“).
A házad előtt sok fa nő. – Vor deinem Haus wachsen viele Bäume.
Előtted sok fa nő. – Vor dir wachsen viele Bäume.
Mellettem fekszik a kabátom. – Neben mir liegt mein Mantel.
| Person | Besitzform | Personalform der Postposition |
|---|---|---|
| ich | házam – mein Haus | alattam – unter mir |
| du | házad – dein Haus | alattad – unter dir |
| er, sie | háza – sein/ihr Haus | alatta – unter ihm/ihr |
| wir | házunk – unser Haus | alattunk – unter uns |
| ihr | házatok – euer Haus | alattatok – unter euch |
| sie | házuk – ihr Haus | alattuk – unter ihnen |
A hasonlóság oka történeti: sok névutó eredetileg helyragos főnév volt. – Die Ähnlichkeit hat einen geschichtlichen Grund: Viele Postpositionen waren ursprünglich Substantive mit einer Ortsendung.
Az „előtt” a régi „elő” ‘elülső rész’ főnévből és a „-tt” helyhatározó ragból áll. (→ 5.3.2) – „előtt“ besteht aus dem alten Substantiv „elő“ – Vorderteil – und der Ortsendung „-tt“.
Ugyanez a szó él az „eleje” főnévben. – Dasselbe Wort lebt im Substantiv „eleje“ – Vorderteil, Anfang.
A ház elején van egy tábla. – An der Vorderseite des Hauses ist ein Schild.
A „mellett” a „mell”, a „helyett” a „hely” főnévből alakult, ugyanazzal a raggal. – „mellett“ ist aus dem Substantiv „mell“ – Brust –, „helyett“ aus „hely“ – Ort – mit derselben Endung entstanden.
Képileg tehát a „mellettem” ‘a mellemnél’, a „helyettem” ‘a helyemen’. – Dem Bild nach ist „mellettem“ also „an meiner Brust“, „helyettem“ „an meinem Ort“.
A német „an meiner Stelle” pontosan így épül, akárcsak az angol „instead of me” (stead ‘hely’) és a francia „à ma place”. – Das deutsche „an meiner Stelle“ ist genauso gebaut, ebenso englisch „instead of me“ mit „stead“ – Stelle – und französisch „à ma place“.
A főnévi minta ma is élő: helyet jelölő főnév birtokos személyjellel és raggal. – Das nominale Muster ist heute noch lebendig: ein Substantiv für eine Stelle mit Besitzzeichen und Kasusendung.
A lap alján van a dátum. – Unten auf der Seite steht das Datum.
A tér közepén áll egy szobor. – In der Mitte des Platzes steht eine Statue.
Ezekben a birtokos személyjel a rag előtt áll, mint a „házamban” alakban; az „alattam” alakban viszont a régi helyrag van belül, a személyrag kívül. – Darin steht das Besitzzeichen vor der Kasusendung, wie in „házamban“ – in meinem Haus; in „alattam“ steht dagegen die alte Ortsendung innen, die Personalendung außen.
Ebben látszik a főnévből névutóvá válás lépése. – Darin zeigt sich der Schritt vom Substantiv zur Postposition.
A helyemen ülsz. – Du sitzt auf meinem Platz.
A helyedben nem mennék el. – An deiner Stelle würde ich nicht hingehen.
Helyetted én megyek el. – Statt deiner gehe ich hin.
Ezek közül csak a „helyetted” névutó; a másik kettő birtokos személyjeles és ragos főnév, és névelővel áll. – Nur die letzte Form ist eine Postposition; die beiden anderen sind Substantive mit Besitzzeichen und Kasusendung, mit Artikel.
A tartalmas szóból nyelvtani szóvá válás neve grammatikalizáció. – Den Weg vom Inhaltswort zum grammatischen Wort nennt man Grammatikalisierung.
A „mellett” szóban a ‘mell’ jelentés már nem érződik. – Im Wort „mellett“ ist die Bedeutung „Brust“ nicht mehr zu spüren.
Az „után” névutót az „út” főnév „útján” alakjának megmerevedéséből származtatják. – „után“ wird auf eine Erstarrung von „útján“ – auf seinem Weg – zurückgeführt, einer Form des Substantivs „út“ – Weg.
A „szerint” személyragos alakja szinte csak véleményt jelent; ezt a jelentést a főnévvel álló alak nem hordozza. – Die Personalform von „szerint“ bezeichnet fast nur eine Meinung; diese Bedeutung hat die Fügung mit Substantiv nicht.
A helyragos főnévből való eredeztetés az „alatt”, az „előtt”, a „mellett”, a „mögött”, a „között” és a „helyett” esetében illik a képbe. – Die Herleitung aus einem Substantiv mit Ortsendung passt zu „alatt“, „előtt“, „mellett“, „mögött“, „között“ und „helyett“.
A „nélkül” és a „miatt” nem tartalmaz ilyen főnevet; személyragos alakjaik analógiával keletkeztek. – „nélkül“ und „miatt“ enthalten kein solches Substantiv; ihre Personalformen sind durch Analogie entstanden.
A „birtokos eredet” tehát egy mintát nevez meg, amely szerint a sor kialakult, nem minden egyes szó történetét. – „Possessivische Herkunft“ bezeichnet also ein Muster, nach dem sich die Reihe gebildet hat, nicht die Geschichte jedes einzelnen Wortes.
A párhuzam azonban több ponton megszakad. – Die Parallele bricht jedoch an mehreren Stellen ab.
Főnév után a birtokszó megtartja a személyjelet („a fiú háza”), a névutó viszont ragtalan marad („a fiú mellett”). – Nach einem Substantiv behält das Besitzwort sein Zeichen („a fiú háza“ – das Haus des Jungen), die Postposition bleibt dagegen ohne Endung („a fiú mellett“ – neben dem Jungen).
A birtokos alakhoz további rag járulhat („házamban”, „házamból”); a névutó személyragja után semmi sem következik: *„alattamban” nincs. – An die Besitzform kann eine weitere Endung treten („házamban“, „házamból“); nach der Personalendung der Postposition folgt nichts mehr: *„alattamban“ gibt es nicht.
A birtokszónak van birtoktöbbesítő alakja („házaim”), a névutónak nincs. – Das Besitzwort hat eine Mehrzahl des Besitzes („házaim“ – meine Häuser), die Postposition nicht.
A kötőhangzókban is van eltérés: „örömöm”, de „mögöttem”; „kalapom”, de „utánam”. – Auch bei den Bindevokalen gibt es Abweichungen: „örömöm“ – meine Freude –, aber „mögöttem“; „kalapom“ – mein Hut –, aber „utánam“.
Az iskolai nyelvtan a „házam” végződését jelnek, a „mellettem” végződését ragnak tekinti. – Die Schulgrammatik betrachtet die Endung von „házam“ als „jel“ – Zeichen –, die von „mellettem“ als „rag“ – Endung.
A jel után még állhat rag („barátomnak”), a rag lezárja a szót. – Nach einem „jel“ kann noch eine Endung folgen („barátomnak“ – meinem Freund), ein „rag“ schließt das Wort ab.
Újabb leírások a „mellettem”, a „velem” és a „nekem” alakot névmási határozószónak is nevezik. – Neuere Darstellungen nennen „mellettem“, „velem“ und „nekem“ auch „névmási határozószó“ – pronominales Adverb.
A latin „causa” ‘miatt’ névutóként áll a birtokos eset után („honoris causa”), személlyel pedig birtokos névmással: „mea causa”. – Lateinisch „causa“ – wegen – steht wie eine Postposition hinter dem Genitiv („honoris causa“ – der Ehre wegen), bei einer Person mit dem Possessivpronomen: „mea causa“ – meinetwegen.
A német „meinetwegen” a középfelnémet „von mînen wegen” szerkezetre megy vissza, amelyben birtokos névmás áll. – Das deutsche „meinetwegen“ geht auf mittelhochdeutsch „von mînen wegen“ zurück, in dem ein Possessivpronomen steht.
A magyarban azonban a személyragos alak nem néhány szó különlegessége, hanem az esetragot nem vonzó névutók nagy csoportjának szabálya. – Im Ungarischen ist die Personalform jedoch keine Besonderheit weniger Wörter, sondern die Regel für eine große Gruppe von Postpositionen ohne Kasusforderung.
Wortschatz
- birtokos {birtokOS} – Besitz·ER(Besitzer)
- személyjel {személy·JEL} – Person·ZEICHEN(Personalzeichen)
- birtokos személyjel – Besitzzeichen
- házam – mein Haus
- alattam – unter mir
- házad előtt – vor deinem Haus
- mellett {mell·ETT} – Brust·(ORTSENDUNG)(neben)
- helyett {hely·ETT} – Ort·(ORTSENDUNG)(statt)
- előtt {elő·TT} – Vorderteil·(ORTSENDUNG)(vor)
- eleje – Vorderteil, Anfang
- a lap alján – unten auf der Seite
- a helyedben – an deiner Stelle
- grammatikalizáció – Grammatikalisierung
- jel – Zeichen
- rag – Endung
- névmási határozószó – pronominales Adverb
10.Nyomatékosítás személyes névmással – Hervorhebung durch ein zusätzliches Personalpronomen (→ 5.7.10)
A személyragos névutó elé nyomatékként odaállhat a megfelelő személyes névmás. – Vor die Personalform einer Postposition kann zur Hervorhebung das passende Personalpronomen treten.
A két rész egybeíródik: „énmellettem”, „temiattad”. – Beide Teile werden zusammengeschrieben: „énmellettem“ – neben MIR –, „temiattad“ – wegen DIR.
Énmellettem maradj, ne őmellette! – Bleib neben MIR, nicht neben IHM!
Az „én” nem ad új információt, csak nyomatékot: éppen mellettem, nem más mellett. – „én“ fügt keine neue Information hinzu, sondern Nachdruck: gerade neben mir, nicht neben jemand anderem.
A hangsúly a magyarban amúgy is az első szótagra esik, így magától a kiemelt névmásra kerül. – Der Akzent liegt im Ungarischen ohnehin auf der ersten Silbe und fällt so von selbst auf das hervorgehobene Pronomen.
A személy így kétszer van jelölve, a névmással és a végződéssel; a kettőnek egyeznie kell. – Die Person ist so doppelt bezeichnet, durch das Pronomen und durch die Endung; beide müssen übereinstimmen.
Végződés nélkül nem megy: az *„én mellett” nem helyettesíti a „mellettem” alakot. – Ohne Endung geht es nicht: *„én mellett“ ersetzt „mellettem“ nicht.
A nyomaték szó a „nyom” igéhez tartozik; a német „Nachdruck” ugyanezt a képet mutatja. – Das Wort „nyomaték“ – Nachdruck – gehört zu „nyom“ – drücken; das deutsche „Nachdruck“ zeigt dasselbe Bild.
Temiattad maradt el a séta. – Wegen DIR fiel der Spaziergang aus.
Mimellettünk mindig van hely. – Neben UNS ist immer Platz.
Tinélkületek nem lenne ilyen vidám az este. – Ohne EUCH wäre der Abend nicht so fröhlich.
Többes szám harmadik személyben is „ő” áll, nem „ők”; a többes számot csak a végződés mutatja. – Auch in der dritten Person Plural steht „ő“, nicht „ők“; den Plural zeigt nur die Endung.
Őmiattuk változott meg minden. – Wegen IHNEN hat sich alles geändert.
*„Őkmellettük” nincs. – *„őkmellettük“ gibt es nicht.
Ugyanígy a birtokos szerkezetben: „az ő házuk”. – Ebenso in der Besitzkonstruktion: „az ő házuk“ – ihr Haus.
Az egybeírást „A magyar helyesírás szabályai” 122. pontja írja elő; példái között szerepel az „énmiattam”, a „mimellettünk”, a „tinélkületek” és az „őközöttük”. – Die Zusammenschreibung schreibt Punkt 122 der „Regeln der ungarischen Rechtschreibung“ vor; zu seinen Beispielen gehören „énmiattam“, „mimellettünk“, „tinélkületek“ und „őközöttük“.
Az egybeírás csak akkor érvényes, ha a névmás és a végződés ugyanazt a személyt jelöli. – Die Zusammenschreibung gilt nur, wenn Pronomen und Endung dieselbe Person bezeichnen.
Én melletted ülök. – Ich sitze neben dir.
Itt az „én” az alany, a „melletted” más személyre vonatkozik; a kettő külön mondatrész, ezért külön írandó. – Hier ist „én“ das Subjekt, „melletted“ bezieht sich auf eine andere Person; beide sind getrennte Satzglieder und werden getrennt geschrieben.
Nem énmellettem állt, hanem temelletted. – Er stand nicht neben MIR, sondern neben DIR.
A kiemelt alak leggyakrabban szembeállításban áll, többnyire közvetlenül az ige előtt, fókuszpozícióban. (→ 14.8) – Die hervorgehobene Form steht am häufigsten in einer Gegenüberstellung, meist unmittelbar vor dem Verb, an der Fokusstelle.
Az „is” és a „sem” az egész alak után áll, sohasem a névmás és a névutó között. – „is“ und „sem“ stehen hinter der ganzen Form, nie zwischen Pronomen und Postposition.
Énmellettem is maradt egy üres szék. – Auch neben MIR blieb ein Stuhl frei.
Ugyanígy viselkednek a ragos személyes névmások: „énnekem”, „tenálad”, „ővelük”. (→ 7.2.9) – Ebenso verhalten sich die personalflektierten Kasusformen: „énnekem“ – MIR –, „tenálad“ – bei DIR –, „ővelük“ – mit IHNEN.
A magázó „ön” és „maga” nem kap ilyen alakot: „ön mellett”, „önök nélkül”. – Das höfliche „ön“ und „maga“ bilden solche Formen nicht: „ön mellett“ – neben Ihnen –, „önök nélkül“ – ohne Sie.
A spanyol megismétli a névmást („a mí me gusta”), a francia a hangsúlyos alakot teszi elé („moi, je reste”), a latin „-met” partikulát illeszt rá („egomet”); a német és az angol csak a hangsúlyra hagyatkozik. – Das Spanische wiederholt das Pronomen („a mí me gusta“ – MIR gefällt es), das Französische stellt die betonte Form voran („moi, je reste“ – ICH bleibe), das Lateinische hängt „-met“ an („egomet“ – ich selbst); Deutsch und Englisch verlassen sich auf die Betonung.
Wortschatz
- nyomaték – Nachdruck, Hervorhebung
- nyomatékosítás – Hervorhebung
- énmellettem {én·MELLETT·em} – ich·NEBEN·mein(neben MIR)
- temiattad {te·MIATT·ad} – du·WEGEN·dein(wegen DIR)
- mimellettünk {mi·MELLETT·ünk} – wir·NEBEN·unser(neben UNS)
- tinélkületek {ti·NÉLKÜL·etek} – ihr·OHNE·euer(ohne EUCH)
- őmiattuk {ő·MIATT·uk} – er·WEGEN·ihr(wegen IHNEN)
- én melletted – ich … neben dir
- énnekem {én·NEK·em} – ich·FÜR·mein(MIR)
- helyesírás {helyesÍRÁS} – richtig·SCHREIBUNG(Rechtschreibung)
- szembeállítás – Gegenüberstellung
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.