5.6 Postpositionen mit zusätzlichem Kasussuffix

1.Az -n/-on/-en/-ön ragot vonzó névutók – Postpositionen mit -n/-on/-en/-ön (→ 5.6.1)

A legtöbb névutó ragtalan főnév után áll: „a ház előtt”, „a ház mögött”. – Die meisten Postpositionen stehen nach einem Substantiv ohne Endung: „a ház előtt“ – vor dem Haus –, „a ház mögött“ – hinter dem Haus.

Egy kisebb csoport viszont meghatározott ragot kíván az előtte álló főnéven. – Eine kleinere Gruppe verlangt dagegen eine bestimmte Endung am vorangehenden Substantiv.

Ezeket ragvonzó névutóknak nevezik. – Man nennt sie „ragvonzó névutók“ – kasusregierende Postpositionen.

A „vonz” ige jelentése „magához húz”; a „vonzat” az a bővítmény, amelyet egy szó megkövetel. – Das Verb „vonz“ bedeutet „anziehen“; „vonzat“ – Rektion – ist die Ergänzung, die ein Wort verlangt.

A legnagyobb csoport a „-n/-on/-en/-ön” ragot vonzza: át, keresztül, kívül, belül, túl, innen, felül, alul, végig. – Die größte Gruppe verlangt die Endung „-n/-on/-en/-ön“: át, keresztül, kívül, belül, túl, innen, felül, alul, végig.

A busz az alagúton keresztül megy. – Der Bus fährt durch den Tunnel.

A hídon át megyünk haza. – Wir gehen über die Brücke nach Hause.

A rag ugyanaz, mint az „asztalon” alakban (→ 4.7.1), de itt nincs önálló jelentése: a rag és a névutó együtt fejezi ki a viszonyt. – Die Endung ist dieselbe wie in „asztalon“ – auf dem Tisch –, hat hier aber keine eigene Bedeutung: Endung und Postposition drücken das Verhältnis gemeinsam aus.

Az „át” és a „keresztül” egy téren vagy akadályon áthaladó utat jelöl; ebben a jelentésben felcserélhetők. – „át“ und „keresztül“ bezeichnen einen Weg durch einen Raum oder über ein Hindernis; in dieser Bedeutung sind sie austauschbar.

A német a tárgytól függően „durch” vagy „über” szót választ, a magyar mindkettőt ugyanígy fejezi ki. – Das Deutsche wählt je nach Gegenstand „durch“ oder „über“, das Ungarische drückt beides gleich aus.

A rag a főnév hangrendjéhez igazodik: magánhangzó után „-n”, mássalhangzó után kötőhanggal „-on”, „-en” vagy „-ön”. – Die Endung richtet sich nach der Vokalharmonie des Substantivs: nach Vokal „-n“, nach Konsonant mit Bindevokal „-on“, „-en“ oder „-ön“.

Így lesz „a kapun át”, „a házon kívül”, „a kerten belül” és „a körön kívül”. – So entstehen „a kapun át“ – durch das Tor –, „a házon kívül“ – außerhalb des Hauses –, „a kerten belül“ – innerhalb des Gartens – und „a körön kívül“ – außerhalb des Kreises.

A szóvégi „a” és „e” megnyúlik: „az iskolán belül”. – Auslautendes „a“ und „e“ wird lang: „az iskolán belül“ – innerhalb der Schule.

A „híd” magas hangú, mégis mély hangú ragot kap: „a hídon át”. – „híd“ hat einen hellen Vokal, nimmt aber trotzdem die dunkle Endung: „a hídon át“ – über die Brücke.

A rag csak egyszer áll, a szerkezet utolsó főnevén; a melléknév és a számnév ragtalan marad. – Die Endung steht nur einmal, am letzten Substantiv der Gruppe; Adjektiv und Zahlwort bleiben ohne Endung.

Három napon belül válaszolok. – Ich antworte innerhalb von drei Tagen.

Számnév után a főnév egyes számban áll: „két napon belül”, nem *„két napokon belül”. – Nach einem Zahlwort steht das Substantiv im Singular: „két napon belül“ – innerhalb von zwei Tagen –, nicht *„két napokon belül“.

A mutató névmás ugyanazt a ragot kapja, mint a főnév: „ezen a hídon át”. – Das Demonstrativ erhält dieselbe Endung wie das Substantiv: „ezen a hídon át“ – über diese Brücke.

A falon kívül egy fa áll. – Außerhalb der Mauer steht ein Baum.

A parkon belül nem szabad dohányozni. – Innerhalb des Parks darf man nicht rauchen.

A „belül” is „-n” ragot kíván, nem a belső tér „-ban/-ben” ragját: „a kerten belül”, nem *„a kertben belül”. – Auch „belül“ verlangt „-n“, nicht die Innenraumendung „-ban/-ben“: „a kerten belül“, nicht *„a kertben belül“.

Időkifejezéssel a „belül” határidőt jelöl, az „át” pedig időtartamot: „három napon belül” – „három napon át”. – Mit einer Zeitangabe bezeichnet „belül“ eine Frist, „át“ dagegen eine Dauer: „három napon belül“ – innerhalb von drei Tagen –, „három napon át“ – drei Tage lang.

A folyón túl egy kis falu van. – Jenseits des Flusses liegt ein kleines Dorf.

A folyón innen maradunk. – Wir bleiben diesseits des Flusses.

A „túl” egy határ, folyó vagy hegység másik oldalát jelöli, nem egyszerűen azt, ami valami mögött van (→ 5.2.4). – „túl“ bezeichnet die andere Seite einer Grenze, eines Flusses oder Gebirges, nicht einfach das, was hinter etwas liegt.

Az „innen” a beszélő felőli oldalt jelöli; ritkább, mint a „túl”. – „innen“ bezeichnet die Seite, auf der der Sprecher steht; es ist seltener als „túl“.

Anna még negyvenen innen van, Péter már ötvenen túl. – Anna ist noch unter vierzig, Péter schon über fünfzig.

A „felül” és az „alul” „-n” raggal nem térbeli helyet, hanem egy skála határát jelöli. – Mit „-n“ bezeichnen „felül“ und „alul“ keine Lage im Raum, sondern eine Grenze auf einer Skala.

A megadott összegen felül nem fizetek. – Über den angegebenen Betrag hinaus zahle ich nichts.

Tíz éven alul a belépés ingyenes. – Unter zehn Jahren ist der Eintritt kostenlos.

Az eredménye átlagon felül van. – Sein Ergebnis liegt über dem Durchschnitt.

Ragtalan főnév után más névutó áll: „a szekrény alól” (→ 5.2.1). – Nach der Grundform steht eine andere Postposition: „a szekrény alól“ – unter dem Schrank hervor.

Az országúton végig fák állnak. – Die ganze Landstraße entlang stehen Bäume.

A „végig” a „vég” főnévből és a „-ig” ragból áll; a teljes utat jelöli az elejétől a végéig. – „végig“ besteht aus dem Substantiv „vég“ – Ende – und der Endung „-ig“ – bis; es bezeichnet den ganzen Weg vom Anfang bis zum Ende.

Személy vagy dolog mellett a „kívül” kétféle jelentésű lehet: hozzáad vagy kizár. – Bei Personen und Dingen kann „kívül“ zweierlei bedeuten: Es fügt hinzu oder schließt aus.

A kenyéren kívül tejet is veszek. – Außer Brot kaufe ich auch Milch.

Péteren kívül senki sem tudja a választ. – Außer Péter kennt niemand die Antwort.

A különbséget a mondat többi szava mutatja meg: az „is” hozzáadást, a „senki sem” vagy a „semmi sem” kizárást jelez. – Den Unterschied zeigen die übrigen Wörter des Satzes: „is“ – auch – zeigt das Hinzufügen, „senki sem“ – niemand – oder „semmi sem“ – nichts – das Ausschließen.

A német „außer” ugyanígy kétféle jelentésű, az angol viszont két szót használ: „besides” és „except”. – Das deutsche „außer“ hat ebenso zwei Lesarten, das Englische dagegen hat zwei Wörter: „besides“ und „except“.

Személyes névmással a rag személyragos alakja áll: „rajtam kívül” (→ 7.2). – Mit Personalpronomen steht die Personalform der Endung: „rajtam kívül“ – außer mir.

Péter már túl van a vizsgán. – Péter hat die Prüfung schon hinter sich.

A „túl van valamin” azt jelenti: már elmúlt, már átvészelte. – „túl van valamin“ bedeutet: Es ist schon vorbei, er hat es überstanden.

Melléknév vagy határozószó előtt a „túl” fokhatározó szó, és nem kíván ragot: „túl sok”, „túl nagy”. – Vor einem Adjektiv oder Adverb ist „túl“ ein Gradwort und verlangt keine Endung: „túl sok“ – zu viel –, „túl nagy“ – zu groß.

Az interneten keresztül tartjuk a kapcsolatot. – Wir halten über das Internet Kontakt.

Egy barátomon keresztül ismertem meg. – Ich habe ihn über einen Freund kennengelernt.

Átvitt értelemben, közvetítő személy vagy eszköz mellett inkább a „keresztül” áll, ritkábban az „át”. – Im übertragenen Sinn, bei einer vermittelnden Person oder einem Medium, steht eher „keresztül“, seltener „át“.

Az „át”, a „keresztül” és a „túl” a főnév elé is kerülhet; ez a sorrend hangsúlyos, inkább elbeszélő vagy költői. – „át“, „keresztül“ und „túl“ können auch vor dem Substantiv stehen; diese Stellung ist betont, eher erzählend oder dichterisch.

Túl a hegyeken van egy tó. – Jenseits der Berge liegt ein See.

A rag ilyenkor is a főnéven marad. – Die Endung bleibt auch dann am Substantiv.

A „Tiszán innen, Dunán túl” kezdetű népdal a szokásos sorrendet mutatja. – Das Volkslied „Tiszán innen, Dunán túl“ – diesseits der Theiß, jenseits der Donau – zeigt die gewöhnliche Stellung.

Az „át”, a „keresztül” és a „túl” igekötő is lehet, és az ige mellett gyakran megmarad a „-n” rag. – „át“, „keresztül“ und „túl“ können auch Verbalpräfixe sein, und beim Verb bleibt oft die Endung „-n“ erhalten.

Átmegyünk a hídon. – Wir gehen über die Brücke.

Ez a kérdés túlmutat a nyelvtanon. – Diese Frage geht über die Grammatik hinaus.

Nem minden igénél van így: a „túlél” tárgyat vonz: „túléli a balesetet”. – Das gilt nicht bei jedem Verb: „túlél“ – überleben – verlangt ein Objekt: „túléli a balesetet“ – überlebt den Unfall.

Vonzat nélkül ezek a szavak határozószók: Kívül hideg van, belül meleg. – Ohne Ergänzung sind diese Wörter Adverbien: Draußen ist es kalt, drinnen warm.

A németben, a latinban és az oroszban az elöljárószó határozza meg az utána álló főnév esetét: „jenseits des Flusses”, „trans flumen”, „за рекой”. – Im Deutschen, Lateinischen und Russischen bestimmt die Präposition den Fall des folgenden Substantivs: „jenseits des Flusses“, „trans flumen“, „за рекой“.

A magyar ennek tükörképe: előbb a ragos főnév, aztán a névutó: „a folyón túl”. – Das Ungarische zeigt das Spiegelbild: zuerst das Substantiv mit Endung, dann die Postposition: „a folyón túl“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.A -val/-vel ragot vonzó névutók – Postpositionen mit -val/-vel (→ 5.6.2)

A „-val/-vel” ragot vonzó névutók közül a leggyakoribb az „együtt”, a „szemben” és a „kapcsolatban”. – Die häufigsten Postpositionen mit „-val/-vel“ sind „együtt“, „szemben“ und „kapcsolatban“.

A családdal együtt vacsorázom. – Ich esse zusammen mit der Familie zu Abend.

Az iskolával szemben van a pékség. – Gegenüber der Schule ist die Bäckerei.

A kérdéssel kapcsolatban írok. – Ich schreibe im Zusammenhang mit der Frage.

Ez az eszközhatározó rag (→ 4.10.1): magánhangzó után „-val/-vel”, és a szóvégi „a”, „e” megnyúlik: „iskolával”. – Das ist die Instrumentalendung: nach Vokal „-val/-vel“, und auslautendes „a“, „e“ wird lang: „iskolával“ – mit der Schule.

Mássalhangzó után a „v” a szóvégi mássalhangzóhoz hasonul, így az kettőzve íródik: „baráttal”, „kerttel”, „kérdéssel”. – Nach Konsonant gleicht sich das „v“ dem Endkonsonanten an, der dadurch doppelt geschrieben wird: „baráttal“ – mit dem Freund –, „kerttel“ – mit dem Garten –, „kérdéssel“ – mit der Frage.

Kettős betűnél csak az első betű kettőződik: „szabállyal”. – Bei Doppelbuchstaben wird nur der erste Buchstabe verdoppelt: „szabállyal“ – mit der Regel.

A névutó sosem változik: „a bolttal szemben”, „a kerttel szemben”. – Die Postposition ändert sich nie: „a bolttal szemben“ – gegenüber dem Laden –, „a kerttel szemben“ – gegenüber dem Garten.

A rag önmagában is kifejezi a társas viszonyt: „A családdal vacsorázom.” – Die Endung allein drückt die Begleitung schon aus: „A családdal vacsorázom.“ – Ich esse mit der Familie zu Abend.

Az „együtt” csak azt emeli ki, hogy a cselekvés közös. – „együtt“ hebt nur hervor, dass die Handlung gemeinsam ist.

Rag nélkül a főnév alany lesz: A család együtt vacsorázik. – Ohne Endung wird das Substantiv Subjekt: Die Familie isst gemeinsam zu Abend.

Ilyenkor az „együtt” határozószó, és az ige harmadik személyben áll. – Dann ist „együtt“ ein Adverb, und das Verb steht in der 3. Person.

A „szemben” helyet jelöl, mégsem kíván helyragot: *„az iskolánál szemben” nincs. – „szemben“ nennt einen Ort und verlangt trotzdem keine Ortsendung: *„az iskolánál szemben“ gibt es nicht.

A „szemben” a „szem” főnév „-ben” ragos alakja. – „szemben“ ist die Form von „szem“ – Auge – mit der Endung „-ben“.

A német „gegenüber” részes esetet kíván, a magyar „szemben” eszközhatározó ragot. – Das deutsche „gegenüber“ verlangt den Dativ, das ungarische „szemben“ die Instrumentalendung.

A „kapcsolatban” azt a témát nevezi meg, amelyre egy kérdés, közlés vagy beszélgetés vonatkozik. – „kapcsolatban“ nennt das Thema, auf das sich eine Frage, eine Mitteilung oder ein Gespräch bezieht.

A munkával kapcsolatban telefonálok. – Ich rufe wegen der Arbeit an.

A fordításban szereplő „wegen” itt a beszélgetés tárgyára utal, nem az okra; az okot a „miatt” névutó fejezi ki (→ 5.5.1). – „wegen“ meint hier den Gegenstand des Gesprächs, nicht die Ursache; die Ursache drückt „miatt“ aus.

A „kapcsolatban” a „kapcsolat” – összeköttetés – főnév „-ban” ragos alakja. – „kapcsolatban“ ist die Form des Substantivs „kapcsolat“ – Verbindung – mit der Endung „-ban“.

Ezzel kapcsolatban van egy kérdésem. – Dazu habe ich eine Frage.

A mutató névmás alakja itt „ezzel”: a rag „v”-je a „z”-hez hasonul. – Das Demonstrativ lautet hier „ezzel“: Das „v“ der Endung gleicht sich dem „z“ an.

A „kapcsolatos” melléknév főnév előtt áll, és szintén „-val/-vel” ragot vonz: „a kérdéssel kapcsolatos levél”. – Das Adjektiv „kapcsolatos“ steht vor einem Substantiv und verlangt ebenfalls „-val/-vel“: „a kérdéssel kapcsolatos levél“ – der Brief zur Frage.

Személyes névmás helyett a rag személyragos alakja áll: velem együtt, veled együtt, vele együtt. – Statt des Personalpronomens steht die Personalform der Endung: mit mir zusammen, mit dir zusammen, mit ihm zusammen.

A névutó ilyenkor sem kap személyjelet: *„együttem” nincs. – Auch dann erhält die Postposition keine Personalendung: *„együttem“ gibt es nicht.

Számokkal és összegekkel az „együtt” jelentése: beleszámítva. – Mit Zahlen und Beträgen bedeutet „együtt“: einschließlich, mitgerechnet.

Velem együtt hatan dolgoznak itt. – Mit mir arbeiten hier sechs Personen.

Az ár áfával együtt ötezer forint. – Der Preis beträgt einschließlich Mehrwertsteuer fünftausend Forint.

Az „ellentétben” két, egymásnak ellentmondó tényt állít szembe. – „ellentétben“ stellt zwei Sachverhalte einander gegenüber, die nicht übereinstimmen.

A várakozásokkal ellentétben jó idő lett. – Entgegen den Erwartungen wurde das Wetter gut.

Az „ellentétben” gyakran a főnév elé kerül, főleg a mondat elején: „Ellentétben a várakozásokkal …”. – „ellentétben“ steht oft vor dem Substantiv, besonders am Satzanfang: „Ellentétben a várakozásokkal …“.

A „szemben” is kifejezhet ellentétet, de inkább valakivel szembeni magatartást jelöl: „Mindig türelmes a kezdőkkel szemben.” – Auch „szemben“ kann einen Gegensatz ausdrücken, bezeichnet aber eher eine Haltung gegenüber jemandem: „Mindig türelmes a kezdőkkel szemben.“ – Er ist Anfängern gegenüber immer geduldig.

Az „egyetemben” ugyanazt jelenti, mint az „együtt”, de választékos, írott nyelvi szó. – „egyetemben“ bedeutet dasselbe wie „együtt“, ist aber ein gehobenes, schriftsprachliches Wort.

A polgármester a feleségével egyetemben érkezett. – Der Bürgermeister traf zusammen mit seiner Frau ein.

A „karöltve” eredetileg „karonfogva”, átvitt értelemben „közösen”. – „karöltve“ heißt ursprünglich „Arm in Arm“, übertragen „gemeinsam“.

A város a lakókkal karöltve újítja fel a parkot. – Die Stadt erneuert den Park gemeinsam mit den Bewohnern.

Sok más szó is úgy viselkedik, mint egy „-val/-vel” ragot vonzó névutó; ezeket névutószerű szavaknak nevezik. – Viele weitere Wörter verhalten sich wie eine Postposition mit „-val/-vel“; man nennt sie „névutószerű szavak“ – postpositionsartige Wörter.

A szabályokkal összhangban jártunk el. – Wir sind im Einklang mit den Regeln vorgegangen.

A balesettel összefüggésben két embert hallgattak meg. – Im Zusammenhang mit dem Unfall wurden zwei Personen vernommen.

A bejelentéssel egyidejűleg megjelent a lista is. – Gleichzeitig mit der Ankündigung erschien auch die Liste.

A munkával párhuzamosan egyetemre jár. – Neben der Arbeit studiert er.

A fizetés a teljesítménnyel arányosan nő. – Das Gehalt steigt im Verhältnis zur Leistung.

A házzal szemközt egy kis kert van. – Gegenüber dem Haus ist ein kleiner Garten.

Ezek többnyire „-ban/-ben” ragos, megmerevedett főnevek vagy „-an/-en”, „-lag/-leg” végű határozószók. – Meist sind es erstarrte Substantive mit „-ban/-ben“ oder Adverbien auf „-an/-en“, „-lag/-leg“.

A rag gyakran az alapszóból öröklődik: „egyetért valakivel”, „összefügg valamivel”. – Oft ist die Endung vom Grundwort geerbt: „egyetért valakivel“ – ist mit jemandem einverstanden –, „összefügg valamivel“ – hängt mit etwas zusammen.

Az „együtt” és a „szemben” vonzat nélkül határozószó: „Szemben van egy pékség.” – „együtt“ und „szemben“ sind ohne Ergänzung Adverbien: „Szemben van egy pékség.“ – Gegenüber gibt es eine Bäckerei.

A „kapcsolatban” és az „ellentétben” viszont mindig vonzatot kíván. – „kapcsolatban“ und „ellentétben“ brauchen dagegen stets eine Ergänzung.

Az orosz ugyanígy eszközhatározó esettel építi fel ezt a sort: „вместе с семьёй”, „в связи с вопросом”. – Das Russische baut diese Reihe ebenso mit dem Instrumental: „вместе с семьёй“ – zusammen mit der Familie –, „в связи с вопросом“ – im Zusammenhang mit der Frage.

A latin a „cum” elöljárószóval és ablativusszal fejezi ki: „una cum familia”. – Das Lateinische drückt es mit „cum“ und dem Ablativ aus: „una cum familia“ – zusammen mit der Familie.

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.A -nál/-nél ragot vonzó névutó: fogva – Postpositionen mit -nál/-nél (→ 5.6.3)

A „-nál/-nél” ragot vonzó legfontosabb névutó a „fogva”. – Die wichtigste Postposition mit „-nál/-nél“ ist „fogva“.

Péter természeténél fogva nyugodt. – Péter ist von Natur aus ruhig.

Anna koránál fogva még nem dolgozik. – Anna arbeitet aufgrund ihres Alters noch nicht.

A főnév rendszerint harmadik személyű birtokos személyjelet is kap: „természete”, „kora”. – Das Substantiv trägt meist zusätzlich das Besitzzeichen der 3. Person: „természete“ – seine Natur –, „kora“ – ihr Alter.

A birtokos személyjel „-a/-e” hangja a rag előtt megnyúlik: „természeténél”, „koránál”. – Das „-a/-e“ des Besitzzeichens wird vor der Endung lang: „természeténél“, „koránál“.

A szerkezet olyan tulajdonságot nevez meg, amelyből az állítás következik. – Die Gruppe nennt eine Eigenschaft, aus der die Aussage folgt.

A „fogva” a „fog” – megfog, tart – ige határozói igeneve (→ 12.8). – „fogva“ ist das Adverbialpartizip des Verbs „fog“ – fassen, halten – und heißt wörtlich „fassend, haltend“.

Ez az eredeti jelentés él tovább, ha a „-nál/-nél” ragos szó azt a pontot nevezi meg, ahol valamit megfognak. – Diese ursprüngliche Bedeutung lebt fort, wenn das Wort mit „-nál/-nél“ die Stelle nennt, an der man etwas fasst.

A tanár a kezénél fogva vezeti a gyereket. – Der Lehrer führt das Kind an der Hand.

Az edényt a fülénél fogva emelem fel. – Ich hebe das Gefäß am Henkel hoch.

Hogy melyik jelentésről van szó, azt az ige mutatja: a tartás és a mozgatás igéi (tart, visz, húz) helyet kívánnak, az alkalmasságot és a tulajdonságot kifejező állítmány okot. – Welche Lesart vorliegt, zeigt das Verb: Verben des Haltens und Bewegens (tart, visz, húz) verlangen eine Stelle, Prädikate der Eignung und Beschaffenheit einen Grund.

A terem méreténél fogva alkalmas a találkozóra. – Der Raum eignet sich aufgrund seiner Größe für das Treffen.

A birtokos személyjel nem kötelező: „a csomónál fogva tartja”. – Ein Besitzzeichen ist nicht zwingend: „a csomónál fogva tartja“ – hält es am Knoten.

A „fogva” maga mindig változatlan, a rag sosem kerül rá. – „fogva“ selbst bleibt immer unverändert; die Endung tritt nie an „fogva“.

A rag a hangrendhez igazodik, de csak két alakja van: „koránál”, „természeténél”. – Die Endung folgt der Vokalharmonie, hat aber nur zwei Formen: „koránál“, „természeténél“.

Hivatalt, állást, feladatot jelentő főnévvel a szerkezet a szerepből következő jogot vagy kötelességet fejezi ki. – Mit Substantiven für Amt, Stellung oder Aufgabe drückt die Gruppe ein Recht oder eine Pflicht aus, die aus der Rolle folgt.

Hivatalánál fogva részt vesz az ülésen. – Kraft seines Amtes nimmt er an der Sitzung teil.

Ez megfelel a latin „ex officio” kifejezésnek; a „hivatalból” viszont a hatóság kérelem nélküli eljárását jelenti. – Das entspricht dem lateinischen „ex officio“; „hivatalból“ – von Amts wegen – meint dagegen ein Handeln der Behörde ohne Antrag.

A birtokos személyjel a birtokos személyéhez igazodik: „természetemnél fogva”, „természetednél fogva”. – Das Besitzzeichen richtet sich nach der Person des Besitzers: „természetemnél fogva“ – von meiner Natur her –, „természetednél fogva“ – von deiner Natur her.

Ezen oknál fogva nem jöttünk. – Aus diesem Grund sind wir nicht gekommen.

Az „ok” főnévvel a szerkezet egyszerű okhatározó, birtokos személyjel nélkül; írott, hivatalos nyelvi fordulat. – Mit dem Substantiv „ok“ – Grund – ist die Gruppe eine bloße Begründung ohne Besitzzeichen; die Wendung ist schriftlich und förmlich.

A névmás „-nál/-nél” ragos alakjából és a „fogva” szóból egybeírt kötőszók lettek: „ennélfogva”, „minélfogva”. – Aus der Form des Pronomens mit „-nál/-nél“ und „fogva“ sind zusammengeschriebene Bindewörter entstanden: „ennélfogva“ – folglich –, „minélfogva“ – weshalb.

Nincs rá pénz, ennélfogva a terv elmarad. – Dafür ist kein Geld da, folglich entfällt der Plan.

Birtokos személyjel nélküli testrésznév mellett „-n” rag áll: „kézen fogva”, egybeírva „karonfogva”. – Bei einem Körperteil ohne Besitzzeichen steht „-n“: „kézen fogva“ – Hand in Hand –, zusammengeschrieben „karonfogva“ – Arm in Arm.

Az „orránál fogva vezet valakit” ugyanazt a képet használja, mint a német „an der Nase herumführen”. – „az orránál fogva vezet valakit“ hat dasselbe Bild wie das deutsche „an der Nase herumführen“.

„-tól/-től” raggal a „fogva” más jelentésű: kezdőpontot jelöl (→ 5.6.4). – Mit „-tól/-től“ hat „fogva“ eine andere Bedeutung: Es bezeichnet einen Anfangspunkt.

Péter reggeltől fogva vár. – Péter wartet seit dem Morgen.

Az orosz „в силу возраста” pontosan megfelel a „koránál fogva” szerkezetnek. – Das russische „в силу возраста“ – aufgrund des Alters – entspricht genau „koránál fogva“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.A -tól/-től ragot vonzó névutók – Postpositionen mit -tól/-től (→ 5.6.4)

A „-tól/-től” ragot, az ablatívuszt vonzza a „kezdve”, a „fogva”, az „eltekintve” és a „távol”. – Die Endung „-tól/-től“, den Ablativ, verlangen „kezdve“, „fogva“, „eltekintve“ und „távol“.

Hétfőtől kezdve korábban dolgozom. – Ab Montag arbeite ich früher.

Reggeltől fogva esik az eső. – Seit dem Morgen regnet es.

Az ablatívusz a kiindulópont ragja; a névutóval együtt azt jelöli, hol kezdődik egy időszak vagy egy szakasz. – Der Ablativ ist die Endung des Ausgangspunkts; zusammen mit der Postposition bezeichnet er, wo ein Zeitraum oder eine Strecke beginnt.

Jövőbeli kezdetnél a német az „ab”, a jelenig tartó múltbeli kezdetnél a „seit” szót használja; a magyar nem tesz különbséget. – Bei einem Beginn in der Zukunft sagt das Deutsche „ab“, bei einem vergangenen Beginn, der bis heute reicht, „seit“; das Ungarische unterscheidet nicht.

A „kezdve”, a „fogva” és az „óta” közti különbség az időbeli kezdőpontnál szerepel (→ 5.4.8). – Der Unterschied zwischen „kezdve“, „fogva“ und „óta“ wird beim zeitlichen Anfangspunkt behandelt.

Az „óta” ragtalan főnév után áll: „reggel óta”, nem *„reggeltől óta”. – „óta“ steht nach der Grundform: „reggel óta“ – seit dem Morgen –, nicht *„reggeltől óta“.

A „hétfőn” egyetlen napot nevez meg, a „hétfőtől kezdve” egy sorozat első napját. – „hétfőn“ nennt einen einzigen Tag, „hétfőtől kezdve“ den ersten Tag einer Reihe.

A kezdőpont térben vagy szövegben is lehet. – Der Anfangspunkt kann auch im Raum oder in einem Text liegen.

A kaputól kezdve új a kerítés. – Vom Tor an ist der Zaun neu.

A huszadik oldaltól kezdve nehezebb a könyv. – Ab Seite zwanzig wird das Buch schwieriger.

A mutató névmás itt is egyezik a főnévvel: ettől a naptól kezdve. – Auch hier stimmt das Demonstrativ mit dem Substantiv überein: von diesem Tag an.

Az „eltekintve” figyelmen kívül hagy egy körülményt; a mondat többi része ennek ellenére érvényes. – „eltekintve“ klammert einen Umstand aus; der übrige Satz gilt trotzdem.

A hibától eltekintve jó a szöveg. – Von dem Fehler abgesehen ist der Text gut.

A hiba tehát megvan; a „hiba nélkül” mást jelent. – Der Fehler ist also vorhanden; „hiba nélkül“ – ohne Fehler – bedeutet etwas anderes.

Az „eltekintve” ugyanúgy épül fel, mint a német „abgesehen”: igekötő, ige és igenévképző. – „eltekintve“ ist gebaut wie das deutsche „abgesehen“: Präfix, Verb und Partizipendung.

Az „eltekintve” a ragot az igétől örökli: „eltekint valamitől”. – „eltekintve“ erbt die Endung vom Verb: „eltekint valamitől“ – sieht von etwas ab.

A „kezdve” és a „fogva” ragja viszont nem az igéből jön, hiszen a „kezd” és a „fog” tárgyat vonz; itt a „-tól/-től” a kiindulópont jelentéséből ered. – Die Endung von „kezdve“ und „fogva“ stammt dagegen nicht vom Verb, denn „kezd“ und „fog“ verlangen ein Objekt; „-tól/-től“ kommt hier aus der Bedeutung des Ausgangspunkts.

Attól eltekintve, hogy drága, jó választás. – Abgesehen davon, dass es teuer ist, ist es eine gute Wahl.

Ha egy egész tényállást hagynak figyelmen kívül, az „attól” utalószó előre jelzi a mellékmondatot (→ 15.3). – Wird ein ganzer Sachverhalt ausgeklammert, kündigt das Verweiswort „attól“ den Nebensatz an.

A „távol” távolságot jelöl; a mérés kiindulópontja ablatívuszban áll. – „távol“ bezeichnet einen Abstand; der Punkt, von dem aus gemessen wird, steht im Ablativ.

A várostól távol lakik a nagymamám. – Meine Großmutter wohnt weit von der Stadt entfernt.

Ugyanígy viselkedik a gyakoribb „messze”. – Ebenso verhält sich das häufigere „messze“.

Az iskola nincs messze a háztól. – Die Schule ist nicht weit vom Haus.

Az ellentéte, a „közel” más ragot kíván: „a házhoz közel” (→ 5.6.5). – Das Gegenteil, „közel“, verlangt eine andere Endung: „a házhoz közel“ – nahe beim Haus.

A távolság átvitt értelmű is lehet. – Der Abstand kann auch übertragen sein.

Távol áll tőlem, hogy bárkit megsértsek. – Es liegt mir fern, jemanden zu beleidigen.

Az anya távol tartja a gyereket a tűztől. – Die Mutter hält das Kind vom Feuer fern.

Más szavak is „-tól/-től” ragot kívánnak, de ezeket többnyire nem sorolják a névutók közé. – Auch andere Wörter verlangen „-tól/-től“, werden aber meist nicht zu den Postpositionen gezählt.

Az időjárástól függetlenül megtartjuk a versenyt. – Unabhängig vom Wetter halten wir den Wettkampf ab.

A tervtől eltérően korábban érkeztünk. – Abweichend vom Plan kamen wir früher an.

Budapesttől északra fekszik Vác. – Vác liegt nördlich von Budapest.

Az égtájak és az oldalak („északra”, „balra”) az ablatívuszban álló ponthoz viszonyítva adják meg a helyet. – Himmelsrichtungen und Seiten („északra“ – nördlich –, „balra“ – links) bestimmen die Lage vom Punkt im Ablativ aus.

A latin is ablativusszal fejezi ki a „távol” jelentést: „procul a patria”. – Auch das Lateinische setzt bei „fern von“ den Ablativ: „procul a patria“ – fern der Heimat.

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.A -hoz/-hez/-höz ragot vonzó névutók – Postpositionen mit -hoz/-hez/-höz (→ 5.6.5)

A „közel” és a „képest” az allatívuszt, a „-hoz/-hez/-höz” ragot vonzza. – „közel“ und „képest“ verlangen den Allativ, die Endung „-hoz/-hez/-höz“.

A bolthoz közel lakom. – Ich wohne nahe beim Laden.

A régi házhoz képest ez nagy. – Verglichen mit dem alten Haus ist dieses groß.

Ezekben a mondatokban semmi sem mozog, mégis a mozgás céljának ragja áll. – In diesen Sätzen bewegt sich nichts, und doch steht die Endung des Bewegungsziels.

A rag itt viszonyítási pontot jelöl: ehhez mérik a közelséget vagy a nagyságot. – Die Endung bezeichnet hier einen Bezugspunkt: An ihm misst man die Nähe oder die Größe.

A hajó a parthoz közeledik. – Das Schiff nähert sich dem Ufer.

A hajó a parthoz közel van. – Das Schiff ist nahe am Ufer.

Az első mondatban a rag cél, a másodikban viszonyítási pont. – Im ersten Satz ist die Endung ein Ziel, im zweiten ein Bezugspunkt.

A rag a hangrendhez igazodik, és három alakja van: „bolthoz”, „tervhez”, „szülőhöz”. – Die Endung folgt der Vokalharmonie und hat drei Formen: „bolthoz“ – zum Laden –, „tervhez“ – zum Plan –, „szülőhöz“ – zum Elternteil.

A „híd” és a „cél” magas hangú, mégis „-hoz” ragot kap: „a hídhoz közel”, „a célhoz közel”. – „híd“ und „cél“ haben einen hellen Vokal und nehmen trotzdem „-hoz“: „a hídhoz közel“ – nahe bei der Brücke –, „a célhoz közel“ – nahe am Ziel.

A „képest” mellett az értékelés a mondat többi részében áll; középfokra nincs szükség. – Bei „képest“ steht die Bewertung im übrigen Satz; ein Komparativ ist nicht nötig.

A korához képest sokat tud. – Für sein Alter weiß er viel.

A „közel” távolságot mér, a „képest” tulajdonságot; a két szó nem cserélhető fel. – „közel“ misst einen Abstand, „képest“ eine Eigenschaft; die beiden Wörter sind nicht austauschbar.

A német „bei” nem vezet a „-nál/-nél” raghoz: *„a háznál közel” helytelen. – Das deutsche „bei“ führt nicht zur Endung „-nál/-nél“: *„a háznál közel“ ist falsch.

A „mellett” ragtalan főnév után áll, és egy meghatározott oldalt jelöl: „a ház mellett” (→ 5.2). – „mellett“ steht nach der Grundform und nennt eine bestimmte Seite: „a ház mellett“ – neben dem Haus.

Ehhez a fához közel van egy pad. – Nahe bei diesem Baum steht eine Bank.

Személyes névmás helyett a rag személyragos alakja áll: hozzám képest, hozzánk közel. – Statt des Personalpronomens steht die Personalform der Endung: verglichen mit mir, in unserer Nähe.

*„Énhez” és *„képestem” nincs. – *„énhez“ und *„képestem“ gibt es nicht.

A „mérten” és a „viszonyítva” szintén allatívuszt kíván, mert az alapigék is ezt vonzzák: „mér valamihez”, „viszonyít valamihez”. – Auch „mérten“ und „viszonyítva“ verlangen den Allativ, weil schon die Grundverben ihn verlangen: „mér valamihez“ – misst an etwas –, „viszonyít valamihez“ – setzt zu etwas ins Verhältnis.

A lehetőségekhez mérten jól sikerült a munka. – Gemessen an den Möglichkeiten ist die Arbeit gut gelungen.

Az előző évhez viszonyítva nőtt a forgalom. – Gegenüber dem Vorjahr ist der Umsatz gestiegen.

Mindkettő választékos, főleg beszámolókban és statisztikákban használatos. – Beide sind gehoben und vor allem in Berichten und Statistiken gebräuchlich.

A „közel” a főnév előtt is állhat: Közel a folyóhoz nedves a talaj. – „közel“ kann auch vor dem Substantiv stehen: Nahe am Fluss ist der Boden feucht.

A „képest” mindig a főnév után áll. – „képest“ steht immer nach dem Substantiv.

A „közel” fokozható is: A bolthoz közelebb lakunk, mint az iskolához. – „közel“ lässt sich auch steigern: Wir wohnen näher am Laden als an der Schule.

A „ház közelében” birtokos szerkezet: itt a „közel” főnév, és az előtte álló szó ragtalan. – „a ház közelében“ – in der Nähe des Hauses – ist eine Besitzkonstruktion: Hier ist „közel“ ein Substantiv, und das Wort davor bleibt ohne Endung.

Számnév előtt a „közel” jelentése „majdnem”: „közel száz ember”. – Vor Zahlen bedeutet „közel“ „fast“: „közel száz ember“ – fast hundert Menschen.

A „képest” mellett állhat középfok, de nem kötelező; középfok után viszont a „mint” vagy a „-nál/-nél” rag nevezi meg a viszonyítás alapját (→ 9.5). – Bei „képest“ kann ein Komparativ stehen, muss aber nicht; nach einem Komparativ dagegen nennt „mint“ oder die Endung „-nál/-nél“ die Vergleichsgröße.

Ez világosabb a többi szobánál. – Dieses ist heller als die anderen Zimmer.

Ahhoz képest, hogy kezdő, jól beszél. – Dafür, dass er Anfänger ist, spricht er gut.

Az allatívuszt kívánja néhány melléknévből képzett határozószó is: „hasonlóan”, „híven”, „méltóan”, „illően”. – Den Allativ verlangen auch einige Adverbien aus Adjektiven: „hasonlóan“, „híven“, „méltóan“, „illően“.

Az apjához hasonlóan orvos lett. – Wie sein Vater ist er Arzt geworden.

Szokásához híven későn érkezett. – Wie gewohnt kam er spät.

A rag az alapul szolgáló melléknévből öröklődik: „hasonló valamihez”, „hű valamihez”. – Die Endung ist vom zugrunde liegenden Adjektiv geerbt: „hasonló valamihez“ – ähnlich wie etwas –, „hű valamihez“ – treu zu etwas.

Az angol „close to” és „compared to”, valamint az orosz „близко к дому” ugyanígy irányt jelölő elöljárószót használ. – Englisch „close to“ und „compared to“ sowie russisch „близко к дому“ – nahe beim Haus – gebrauchen ebenso eine Präposition der Richtung.

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.A -ra/-re ragot vonzó névutók – Postpositionen mit -ra/-re (→ 5.6.6)

A „-ra/-re” ragot, a szublatívuszt vonzza a „nézve”, a „vonatkozóan” és a „tekintettel”. – Die Endung „-ra/-re“, den Sublativ, verlangen „nézve“, „vonatkozóan“ und „tekintettel“.

Ez a hír a családra nézve fontos. – Diese Nachricht ist für die Familie wichtig.

A munkára vonatkozóan szeretnék kérdezni valamit. – Ich möchte etwas zur Arbeit fragen.

A gyerekekre tekintettel csendben maradunk. – Aus Rücksicht auf die Kinder bleiben wir leise.

A rag mindhárom esetben az alapigéből jön: „néz valamire”, „vonatkozik valamire”, „tekint valamire”. – Die Endung stammt in allen drei Fällen vom Grundverb: „néz valamire“ – blickt auf etwas –, „vonatkozik valamire“ – bezieht sich auf etwas –, „tekint valamire“ – blickt auf etwas.

A „nézve” azt nevezi meg, akit vagy amit egy dolog érint; az állítmány többnyire értékelő melléknév. – „nézve“ nennt, wen oder was eine Sache betrifft; das Prädikat ist meist ein bewertendes Adjektiv.

Az egészségre nézve káros a füst. – Rauch ist für die Gesundheit schädlich.

A „vonatkozóan” egy kérdés, tájékoztatás vagy döntés témáját nevezi meg; tárgyilagos, inkább írott nyelvi szó. – „vonatkozóan“ nennt das Thema einer Frage, Auskunft oder Entscheidung; es ist sachlich und eher schriftsprachlich.

A beszélt nyelv inkább a „kapcsolatban” névutót vagy a „-ról/-ről” ragot használja: „a munkáról”. – Die gesprochene Sprache gebraucht eher „kapcsolatban“ oder die Endung „-ról/-ről“: „a munkáról“ – über die Arbeit.

Még hivatalosabb a „vonatkozólag” alak. – Noch amtlicher ist die Form „vonatkozólag“.

A „tekintettel” azokat a személyeket vagy körülményeket nevezi meg, akikhez vagy amelyekhez a cselekvést igazítják. – „tekintettel“ nennt die Personen oder Umstände, denen man die Handlung anpasst.

A „tekintettel” a „tekintet” – pillantás – főnév „-tel” ragos alakja. – „tekintettel“ ist die Form des Substantivs „tekintet“ – Blick – mit der Endung „-tel“, wörtlich „mit Blick (auf)“.

A „nézve” mellett a mondat értékel, a „tekintettel” mellett cselekvést közöl. – Bei „nézve“ bewertet der Satz, bei „tekintettel“ teilt er eine Handlung mit.

A rag a hangrendhez igazodik, a szóvégi „a” és „e” megnyúlik: „a vizsgára vonatkozóan”, „az estére vonatkozóan”. – Die Endung folgt der Vokalharmonie, auslautendes „a“ und „e“ wird lang: „a vizsgára vonatkozóan“ – zur Prüfung –, „az estére vonatkozóan“ – für den Abend.

Jövőre Budapestre költözünk. – Nächstes Jahr ziehen wir nach Budapest.

A jövőre nézve jó jel ez a változás. – Für die Zukunft ist diese Veränderung ein gutes Zeichen.

A névelő nélküli „jövőre” időhatározó szó: „a következő évben”. – „jövőre“ ohne Artikel ist ein Zeitadverb: „im nächsten Jahr“.

Aki valamit kap, az mindig részes esetben áll: „Ajándékot vettem a családnak.” – Wer etwas erhält, steht immer im Dativ: „Ajándékot vettem a családnak.“ – Ich habe für die Familie ein Geschenk gekauft.

A német „für” tehát nem biztos útmutató. – Das deutsche „für“ ist also kein sicherer Wegweiser.

Személyes névmással a „-ra/-re” rag személyragos alakja áll: rám nézve, ránk nézve. – Mit Personalpronomen steht die Personalform von „-ra/-re“: für mich, für uns.

A „tekintettel” névmás után többnyire a „való” szóval áll: rád való tekintettel. – „tekintettel“ steht nach einem Pronomen meist mit „való“: mit Rücksicht auf dich.

A három szó közül csak a „tekintettel” állhat rendszeresen a főnév előtt. – Von den drei Wörtern kann nur „tekintettel“ regelmäßig vor dem Substantiv stehen.

Tekintettel a nagy melegre, rövidebb lesz a séta. – In Anbetracht der großen Hitze wird der Spaziergang kürzer.

Mellékmondat előtt a „tekintettel arra, hogy …” szerkezet áll (→ 15.8). – Vor einem Nebensatz steht „tekintettel arra, hogy …“ – in Anbetracht dessen, dass …

A „különös tekintettel” könyv- és tanulmánycímekben gyakori: „különös tekintettel a nyelvjárásokra”. – „különös tekintettel“ – unter besonderer Berücksichtigung – ist in Buch- und Aufsatztiteln häufig: „unter besonderer Berücksichtigung der Mundarten“.

Az ellentéte a „tekintet nélkül”: „korra való tekintet nélkül”. – Das Gegenteil ist „tekintet nélkül“: „korra való tekintet nélkül“ – unabhängig vom Alter.

A „vonatkozóan” az igéhez kapcsolódik; ha a csoport főnevet határoz meg, a „vonatkozó” melléknévi igenév áll: „a költségekre vonatkozó terv”. – „vonatkozóan“ gehört zum Verb; bestimmt die Gruppe ein Substantiv, steht das Partizip „vonatkozó“: „a költségekre vonatkozó terv“ – der Plan zu den Kosten.

A „vonatkozásában” birtokos szerkezet, előtte ragtalan főnév áll: „a kérdés vonatkozásában” (→ 5.5.11). – „vonatkozásában“ ist eine Besitzkonstruktion, davor steht die Grundform: „a kérdés vonatkozásában“ – in Bezug auf die Frage.

A „nézve” megőrizte szó szerinti jelentését is: Rám nézve elmosolyodott. – „nézve“ hat auch seine wörtliche Bedeutung bewahrt: Sie sah mich an und lächelte.

Értékelő állítmány mellett névutó, cselekvés mellett közönséges határozói igenév. – Bei einem bewertenden Prädikat ist es Postposition, bei einer Handlung ein gewöhnliches Adverbialpartizip.

A „-ról/-ről” raggal a „nézve” a szemlélő helyét jelöli: „a hegyről nézve” (→ 5.6.7). – Mit „-ról/-ről“ bezeichnet „nézve“ den Standort des Betrachters: „a hegyről nézve“ – vom Berg aus gesehen.

A latin „respectus” – visszatekintés – adta az angol „with respect to” kifejezést; a magyar „tekintettel” ugyanezt a képet használja. – Lateinisch „respectus“ – Rückblick, Rücksicht – ergab englisch „with respect to“; das ungarische „tekintettel“ gebraucht dasselbe Bild.

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.A -ból/-ből és a -ról/-ről rag – Postpositionen mit -ból/-ből und -ról/-ről (→ 5.6.7)

A „-ból/-ből” ragot, az elatívuszt a „kifolyólag” kívánja; okot jelöl. – Die Endung „-ból/-ből“, den Elativ, verlangt „kifolyólag“; es bezeichnet einen Grund.

A hibából kifolyólag késik a munka. – Infolge des Fehlers verzögert sich die Arbeit.

A félreértésből kifolyólag vita támadt. – Aufgrund des Missverständnisses entstand ein Streit.

Más rag nem lehetséges: *„a hibáról kifolyólag” nincs. – Eine andere Endung ist nicht möglich: *„a hibáról kifolyólag“ gibt es nicht.

Ebből kifolyólag új tervre van szükség. – Infolgedessen wird ein neuer Plan benötigt.

Az „ebből kifolyólag” az előzőleg mondottakra utal. – „ebből kifolyólag“ verweist auf das zuvor Gesagte.

A birtokos személyjeles alakban a rag a szó végére kerül: „munkaköréből kifolyólag”. – Bei einer Besitzform tritt die Endung ans Ende des Wortes: „munkaköréből kifolyólag“ – aufgrund seines Tätigkeitsbereichs.

A „kifolyólag” hivatalos, kissé nehézkes szó; a hétköznapi nyelv a „miatt” névutót vagy az „ezért” szót használja (→ 5.5.1). – „kifolyólag“ ist ein amtliches, etwas schwerfälliges Wort; die Alltagssprache gebraucht „miatt“ – wegen – oder „ezért“ – deshalb.

A hiba miatt késik a munka. – Wegen des Fehlers verzögert sich die Arbeit.

A „kifolyólag” a „kifolyik” ige „kifolyó” melléknévi igenevéből és a „-lag” képzőből áll. – „kifolyólag“ besteht aus dem Partizip „kifolyó“ – herausfließend – des Verbs „kifolyik“ und dem Suffix „-lag“.

Ami kifolyik, az valamiből jön ki: ezért áll előtte elatívusz. – Was herausfließt, kommt aus etwas heraus: Deshalb steht davor der Elativ.

Ugyanígy épül a „kizárólag” és az „állítólag” határozószó. – Ebenso gebaut sind die Adverbien „kizárólag“ – ausschließlich – und „állítólag“ – angeblich.

A „-ról/-ről” raggal, a delatívusszal nincs ilyen állandó névutó. – Mit der Endung „-ról/-ről“, dem Delativ, gibt es keine solche feste Postposition.

A tetőről nézve kicsinek látszik a kert. – Vom Dach aus betrachtet wirkt der Garten klein.

Ez szabad szerkezet: a delatívusz a szemlélő helyét adja meg, a „nézve” a „néz” ige határozói igeneve. – Das ist eine freie Verbindung: Der Delativ gibt den Standort des Betrachters an, „nézve“ ist das Adverbialpartizip von „néz“.

A „nézve” el is hagyható: A tetőről kicsinek látszik a kert. – „nézve“ lässt sich auch weglassen: Vom Dach aus wirkt der Garten klein.

A „kifolyólag” nem hagyható el: *„A hibából késik a munka” nem mondat. – „kifolyólag“ lässt sich nicht weglassen: *„A hibából késik a munka“ ist kein Satz.

A rag attól függ, hol áll a szemlélő: belső térben elatívusz, felületen delatívusz. – Die Endung hängt davon ab, wo der Betrachter steht: in einem Innenraum Elativ, auf einer Fläche Delativ.

A toronyból nézve apró a tér. – Vom Turm aus gesehen ist der Platz winzig.

A dombról nézve közel van a tó. – Vom Hügel aus gesehen liegt der See nahe.

A döntő kérdés a „hol?”: „a toronyban” – „a toronyból”, „a dombon” – „a dombról”. – Entscheidend ist die Frage „hol?“ – wo?: „a toronyban“ – im Turm – ergibt „a toronyból“, „a dombon“ – auf dem Hügel – ergibt „a dombról“.

A „kifolyólag” jellemzően határozatokban, jelentésekben és hivatalos levelekben fordul elő. – Typisch ist „kifolyólag“ für Bescheide, Berichte und Amtsschreiben.

A szabályból kifolyólag minden kérelmet ellenőriznek. – Aufgrund der Regel werden alle Anträge geprüft.

A „miatt” névutóhoz képest a következményt hangsúlyozza: az ellenőrzés a szabályból következik. – Gegenüber „miatt“ betont es die Folge: Die Prüfung ergibt sich aus der Regel.

A „kifolyólag” mindig a főnév után áll: *„kifolyólag a hibából” nem lehetséges. – „kifolyólag“ steht immer nach dem Substantiv: *„kifolyólag a hibából“ ist nicht möglich.

Abból kifolyólag, hogy kevés az idő, rövid lesz a megbeszélés. – Da wenig Zeit ist, wird die Besprechung kurz sein.

Mellékmondat előtt az „abból” utalószó hordozza a ragot. – Vor einem Nebensatz trägt das Verweiswort „abból“ die Endung.

Hasonló, szintén hivatalos szavak: „adódóan”, „fakadóan”, „eredően”; mind elatívuszt kívánnak. – Ähnliche, ebenfalls förmliche Wörter sind „adódóan“ – sich ergebend –, „fakadóan“ – entspringend – und „eredően“ – herrührend; alle verlangen den Elativ.

Ebből adódóan módosítani kell a tervet. – Daraus ergibt sich, dass der Plan geändert werden muss.

A „fakad” és az „ered” forrásról, folyóról is mondható; ugyanaz a kép, mint a „kifolyólag” szóban. – „fakad“ – quillt hervor – und „ered“ – entspringt – sagt man auch von Quelle und Fluss; es ist dasselbe Bild wie in „kifolyólag“.

Az orosz „из этого вытекает” szó szerint „ebből kifolyik”, jelentése „ebből következik”. – Russisch „из этого вытекает“ heißt wörtlich „fließt daraus heraus“ und bedeutet „daraus folgt“.

A francia „il en découle” ugyanezt a képet használja. – Das französische „il en découle“ – daraus ergibt sich – hat dasselbe Bild.

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Melyik ragot kívánja a névutó? – Wahl des verlangten Kasus (→ 5.6.8)

A ragot a névutó választja ki, a főnév csak hordozza. – Die Endung wählt die Postposition aus, das Substantiv trägt sie nur.

A színházon kívül várunk. – Wir warten außerhalb des Theaters.

A tanítóval együtt érkezik a csoport. – Die Gruppe kommt zusammen mit dem Lehrer an.

Bármely más főnév ezen a helyen ugyanazt a ragot kapja, legfeljebb más alakváltozatban. – Jedes andere Substantiv an dieser Stelle erhält dieselbe Endung, höchstens in einer anderen Lautform.

A főnév csak azt dönti el, melyik változat jelenik meg: „házon”, „kerten”, „ködön”. – Das Substantiv entscheidet nur, welche Variante erscheint: „házon“, „kerten“, „ködön“.

A vonzatot nem a jelentés határozza meg, hanem a választott szó. – Die Rektion bestimmt nicht die Bedeutung, sondern das gewählte Wort.

A pályaudvarhoz közel van egy szálloda. – Nahe beim Bahnhof liegt ein Hotel.

A pályaudvar közelében van egy szálloda. – In der Nähe des Bahnhofs liegt ein Hotel.

A „közel” allatívuszt kíván, a „közelében” ragtalan alakot, pedig a jelentés szinte azonos. – „közel“ verlangt den Allativ, „közelében“ die Grundform, obwohl die Bedeutung fast gleich ist.

Ugyanígy: „péntektől kezdve”, de „péntek óta”; „a hiányból kifolyólag”, de „a hiány miatt”. – Ebenso: „péntektől kezdve“ – ab Freitag –, aber „péntek óta“ – seit Freitag; „a hiányból kifolyólag“ – infolge des Mangels –, aber „a hiány miatt“ – wegen des Mangels.

A döntés két lépésben történik: előbb a névutó kijelöli a ragot, aztán a főnév meghatározza annak alakját. – Die Entscheidung fällt in zwei Schritten: Zuerst legt die Postposition die Endung fest, dann bestimmt das Substantiv deren Form.

Közben minden érvényes, amit a főnév máskor is magával hoz: a tőváltozás, a hangrend és a hasonulás. – Dabei gilt alles, was das Substantiv auch sonst mitbringt: Stammwechsel, Vokalharmonie und Angleichung.

A „tó” egyes ragok előtt „tav-” tövű: „a tavon túl”, de „a tóhoz közel” és „a tóval szemben”. – „tó“ – See – hat vor einigen Endungen den Stamm „tav-“: „a tavon túl“ – jenseits des Sees –, aber „a tóhoz közel“ – nahe am See – und „a tóval szemben“ – gegenüber dem See.

A hangrend sosem dönti el, hogy „-val” vagy „-hoz” áll; csak akkor hat, amikor a rag már adott. – Die Vokalharmonie entscheidet nie, ob „-val“ oder „-hoz“ steht; sie wirkt erst, wenn die Endung feststeht.

A német elöljárószó sem útmutató: a „verglichen mit” kifejezésben „mit” áll, a „képest” mégis allatívuszt kíván. – Auch die deutsche Präposition ist kein Wegweiser: In „verglichen mit“ steht „mit“, und doch verlangt „képest“ den Allativ.

A ragos szót és a névutót külön írják, a szerkezetet pedig egészében kell lefordítani: „a szobán belül”. – Das Wort mit Endung und die Postposition werden getrennt geschrieben, und die Gruppe ist als Ganzes zu übersetzen: „a szobán belül“ – innerhalb des Zimmers.

A mutató névmás a főnévvel azonos ragot kap; ezt egyeztetésnek nevezik (→ 3.8). – Das Demonstrativ erhält dieselbe Endung wie das Substantiv; das nennt man „egyeztetés“ – Kongruenz.

Ehhez az ajánlathoz képest drága a másik. – Verglichen mit diesem Angebot ist das andere teuer.

Erre a körülményre tekintettel később döntünk. – Mit Rücksicht auf diesen Umstand entscheiden wir später.

A névelő és a melléknév ragtalan marad: „ezen a nagy kapun keresztül”. – Artikel und Adjektiv bleiben ohne Endung: „ezen a nagy kapun keresztül“ – durch dieses große Tor.

A „z” hasonul a rag kezdőhangjához: „ehhez”, „ettől”, „erre”, „ebből”, „ennél”; „-val/-vel” előtt fordítva, a „v” lesz „z”: „ezzel”. – Das „z“ gleicht sich dem Anlaut der Endung an: „ehhez“, „ettől“, „erre“, „ebből“, „ennél“; vor „-val/-vel“ ist es umgekehrt, das „v“ wird zu „z“: „ezzel“.

„-n” előtt nincs változás: „ezen”, „azon”. – Vor „-n“ ändert sich nichts: „ezen“, „azon“.

Személyes névmás esetén a rag személyragos alakja áll, a névutó változatlan: rajtam kívül, velem szemben, hozzám képest. – Bei Personalpronomen steht die Personalform der Endung, die Postposition bleibt unverändert: außer mir, mir gegenüber, verglichen mit mir.

A ragtalan alakot vonzó névutók viszont maguk kapnak személyjelet: „mögöttem”, „utánam” (→ 5.7). – Postpositionen mit Grundform nehmen dagegen selbst die Personalendung an: „mögöttem“ – hinter mir –, „utánam“ – nach mir.

A legtöbb névutó nem kíván ragot: „után”, „előtt”, „miatt”, „óta”. – Die meisten Postpositionen verlangen keine Endung: „után“, „előtt“, „miatt“, „óta“.

Ezért a ragtalan alakot is mindig számításba kell venni: *„a vitán után” helytelen. – Deshalb ist immer auch die Grundform zu bedenken: *„a vitán után“ ist falsch.

Egy harmadik csoport ragtalan alakot és részes esetet egyaránt megenged: „a rossz idő ellenére”, „a rossz időnek ellenére”. – Eine dritte Gruppe lässt Grundform und Dativ zu: „a rossz idő ellenére“, „a rossz időnek ellenére“ – trotz des schlechten Wetters.

Egy szónak több vonzata is lehet, más-más jelentéssel: „kezénél fogva”, „reggeltől fogva”. – Ein Wort kann mehrere Rektionen mit verschiedener Bedeutung haben: „kezénél fogva“ – an der Hand –, „reggeltől fogva“ – seit dem Morgen.

Sok ilyen szó vonzat nélkül határozószó: Együtt dolgozunk, közel lakunk. – Viele dieser Wörter sind ohne Ergänzung Adverbien: Wir arbeiten zusammen, wir wohnen in der Nähe.

A rag gyakran illik a szó eredeti jelentéséhez: a „tekintettel” egy valamire irányuló pillantás, a „kifolyólag” valami, ami valamiből folyik ki. – Die Endung passt oft zur ursprünglichen Bedeutung des Wortes: „tekintettel“ ist ein Blick, der sich auf etwas richtet, „kifolyólag“ etwas, das aus etwas herausfließt.

Hogy a „kívül”, a „belül” és a „túl” miért éppen „-n” ragot kíván, az mai jelentésükből már nem látszik. – Warum „kívül“, „belül“ und „túl“ gerade „-n“ verlangen, lässt sich aus ihrer heutigen Bedeutung nicht mehr ablesen.

Más nyelvekben is az elöljárószó kíván esetet, de az esetek ritkán egyeznek: a német „außer” részes esetet, az orosz „кроме” birtokos esetet, a latin „praeter” tárgyesetet kíván, a magyar „kívül” „-n” ragot. – Auch in anderen Sprachen verlangt die Präposition einen Fall, doch die Fälle stimmen selten überein: deutsch „außer“ verlangt den Dativ, russisch „кроме“ den Genitiv, lateinisch „praeter“ den Akkusativ, ungarisch „kívül“ die Endung „-n“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.Állandó kapcsolatok ragos alakkal és névutóval – Feste Verbindungen aus Kasusform und Postposition (→ 5.6.9)

Néhány ragos alak és névutó olyan gyakran áll együtt, hogy állandó kapcsolatnak számít. – Manche Verbindungen aus Kasusform und Postposition sind so häufig, dass sie als feste Einheiten gelten.

Ezeket külön írják, és nyelvtanilag átláthatók maradnak. – Sie werden getrennt geschrieben und bleiben grammatisch durchsichtig.

Természeténél fogva kíváncsi a gyerek. – Das Kind ist von Natur aus neugierig.

A kezdetektől fogva velünk dolgozik. – Er arbeitet von Anfang an mit uns.

Egyes számban is gyakori: „kezdettől fogva”, névelő nélkül. – Auch im Singular ist es häufig: „kezdettől fogva“, ohne Artikel.

Ettől fogva minden este olvasott. – Von da an las sie jeden Abend.

A lakáson kívül garázst is bérelünk. – Außer der Wohnung mieten wir auch eine Garage.

A belépőn felül nem kérnek pénzt. – Über den Eintrittspreis hinaus wird kein Geld verlangt.

A „felül” főleg összegek és díjak mellett áll, a „túl” általánosabb, személlyel is: „Péteren túl Annára is számíthatunk.” – „felül“ steht vor allem bei Beträgen und Gebühren, „túl“ ist allgemeiner und auch bei Personen möglich: „Péteren túl Annára is számíthatunk.“ – Über Péter hinaus können wir auch auf Anna zählen.

Ezenkívül még két szobát kérünk. – Außerdem bitten wir noch um zwei Zimmer.

Az „ezenkívül” és az „azonkívül” határozószó, egybeírandó; főnévvel viszont a szerkezet szabad: „ezen a házon kívül”. – „ezenkívül“ und „azonkívül“ sind Adverbien und werden zusammengeschrieben; mit einem Substantiv ist die Gruppe dagegen frei: „ezen a házon kívül“ – außer diesem Haus.

Ugyanígy egybeírandó az „ennélfogva”, de külön írandó az „ettől fogva”. – Ebenso wird „ennélfogva“ – folglich – zusammengeschrieben, „ettől fogva“ – von da an – dagegen getrennt.

A körülményekhez képest jól vagyunk. – Den Umständen entsprechend geht es uns gut.

Ez állandó válaszformula: Hogy vagy? – A körülményekhez képest jól. – Das ist eine feste Antwortformel: Wie geht es dir? – Den Umständen entsprechend gut.

A szokásoshoz képest korán érkeztünk. – Im Vergleich zum Üblichen sind wir früh angekommen.

Az önállóan álló melléknév főnévként kapja a ragot: „a szokásoshoz”. – Ein allein stehendes Adjektiv erhält die Endung wie ein Substantiv: „a szokásoshoz“.

Ezzel kapcsolatban nincs több kérdés. – Dazu gibt es keine weitere Frage.

A jövőre nézve terveket készítünk. – Wir machen Pläne für die Zukunft.

A ragos mutató névmás egy egész előző tényállásra is utalhat, nem csak egy főnévre. – Das Demonstrativ in der verlangten Kasusform kann auf einen ganzen vorher genannten Sachverhalt verweisen, nicht nur auf ein Substantiv.

Ezzel szemben a másik megoldás olcsó. – Die andere Lösung dagegen ist billig.

Az ilyen kapcsolatok kötőszóként kötik össze a mondatokat. – Solche Verbindungen verknüpfen Sätze wie eine Konjunktion.

Főnévvel a vonatkozás konkrét: „ezzel a helyzettel szemben”. – Mit einem Substantiv ist der Bezug konkret: „ezzel a helyzettel szemben“ – gegenüber dieser Situation.

Sok állandó kapcsolat meghatározott stílusréteghez tartozik. – Viele feste Verbindungen gehören einer bestimmten Stilebene an.

A „kifolyólag” hivatali, az „egyetemben” választékos, a „tekintettel” levelekben és határozatokban áll, a „mérten” írott nyelvi. – „kifolyólag“ ist amtlich, „egyetemben“ gehoben, „tekintettel“ steht in Briefen und Bescheiden, „mérten“ ist schriftsprachlich.

Stílusváltáskor gyakran a rag is megváltozik: „a munkája miatt”, de „a munkájából kifolyólag”. – Beim Wechsel der Stilebene ändert sich oft auch die Endung: „a munkája miatt“ – wegen seiner Arbeit –, aber „a munkájából kifolyólag“.

Ugyanígy: „a díjról ír”, de „a díjjal kapcsolatban ír”. – Ebenso: „a díjról ír“ – schreibt über die Gebühr –, aber „a díjjal kapcsolatban ír“ – schreibt zur Gebühr.

Nem minden állandó fordulat ragvonzó névutós szerkezet: a „mindent egybevetve” tárgyat és határozói igenevet tartalmaz. – Nicht jede feste Wendung ist eine Verbindung mit kasusregierender Postposition: „mindent egybevetve“ – alles in allem – enthält ein Objekt und ein Adverbialpartizip.

A „józan ész határain túl” szabad szerkezet; csak a kép állandó. – „a józan ész határain túl“ – jenseits der Grenzen der Vernunft – ist eine freie Verbindung; fest ist nur das Bild.

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.