5.9 Kasussuffix oder Postposition

« Kapitel 5.8.9  |  Kapitel 5.9  |  Kapitel 5.9.1 »

5.9 Kasussuffix oder Postposition

Viele Beziehungen kann das Ungarische auf zwei Arten ausdrücken: mit einer Kasusendung oder mit einer Postposition: kertben – im Garten, kert mellett – neben dem Garten. Die Endung gehört zur Wortform, die Postposition ist ein eigenes Wort. Beide teilen den Raum verschieden auf; sie konkurrieren bei Ursache und Zweck (miatt – –ért), bei der Rolle (–ként – gyanánt) und beim Urheber (–val/-vel – által), und oft legt das regierende Wort den Anschluss selbst fest. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 5.9.1, 5.9.2, 5.9.3, 5.9.4, 5.9.5, 5.9.6, 5.9.7, 5.9.8, 5.9.9).

1.Rag vagy névutó: egy szó vagy kettő – Endung oder Postposition: ein Wort oder zwei (→ 5.9.1)

A magyar sok viszonyt kétféleképpen fejezhet ki: raggal vagy névutóval. – Das Ungarische kann viele Beziehungen auf zwei Arten ausdrücken: mit einer Endung oder mit einer Postposition.

A füzet a kertben van. – Das Heft ist im Garten.

A füzet a kert mellett van. – Das Heft liegt neben dem Garten.

A „kertben” egyetlen szóalak: a „-ben” rag közvetlenül a szótőhöz kapcsolódik. – „kertben“ ist eine einzige Wortform: Die Endung „-ben“ tritt unmittelbar an den Stamm.

A „kert mellett” két szó: a „mellett” névutó önálló szó, és a főnév után áll. – „kert mellett“ sind zwei Wörter: Die Postposition „mellett“ ist ein eigenes Wort und steht nach dem Substantiv.

A szóhatárt három dolog mutatja meg: az írásmód, a tő alakja és az önállóság. – Die Wortgrenze zeigen drei Dinge: die Schreibung, die Form des Stamms und die Selbständigkeit.

A rag előtt a tő megváltozhat: „táskában”; a névutó előtt nem: „táska mellett”. – Vor der Endung kann sich der Stamm verändern: „táskában“ – in der Tasche –; vor der Postposition nicht: „táska mellett“ – neben der Tasche.

A „mellett” önálló címszó a szótárban, a „-ben” csak a szó végén fordul elő. – „mellett“ ist ein eigenes Stichwort im Wörterbuch, „-ben“ kommt nur am Wortende vor.

A ragos alak szintetikus, a névutós szerkezet analitikus. – Die Form mit Endung ist synthetisch, die Fügung mit Postposition analytisch.

Mindkét szó görög eredetű: a „synthesis” összetételt, az „analysis” felbontást jelent. – Beide Wörter sind griechischer Herkunft: „synthesis“ heißt Zusammensetzung, „analysis“ Auflösung.

A latin ugyanarra a helyviszonyra mindkettőt ismerte: „Romae” – Rómában –, de „in urbe” – a városban. – Das Lateinische kannte für dieselbe Ortsangabe beides: „Romae“ – in Rom –, aber „in urbe“ – in der Stadt.

A magyar mindkét esetben szintetikus: „Rómaban”, „városban”. – Das Ungarische ist in beiden Fällen synthetisch: „Rómában“ – in Rom –, „városban“ – in der Stadt.

A rag csak a főnévhez járul; a névelő és a jelző változatlan marad. – Die Endung tritt nur an das Substantiv; Artikel und Adjektiv bleiben unverändert.

A kulcs a piros táskában van. – Der Schlüssel ist in der roten Tasche.

A kulcs a piros táska mellett van. – Der Schlüssel liegt neben der roten Tasche.

A névutó az egész szerkezet után áll, a főnév pedig alapalakban marad. – Die Postposition steht nach der ganzen Gruppe, und das Substantiv bleibt in der Grundform.

A németben a névelő és a melléknév is ragozódik: „in der roten Tasche”. – Im Deutschen werden auch Artikel und Adjektiv gebeugt: „in der roten Tasche“.

A magyarban a rag a szerkezet végén egyszer áll. – Im Ungarischen steht die Endung ein einziges Mal, am Ende der Gruppe.

Ha a főnévnek birtokos személyjele van, a rag utána következik: „a szomszéd új házában”. – Hat das Substantiv eine Besitzendung, folgt die Kasusendung danach: „a szomszéd új házában“ – im neuen Haus des Nachbarn.

A névutó ilyenkor is külön áll: „a szomszéd új háza előtt”. – Die Postposition steht auch dann getrennt: „a szomszéd új háza előtt“ – vor dem neuen Haus des Nachbarn.

Két összekapcsolt főnévnél a rag mindkettőn megjelenik: „a házban és a kertben”. – Bei zwei verbundenen Substantiven erscheint die Endung an beiden: „a házban és a kertben“ – im Haus und im Garten.

A névutó egyszer áll mindkettő után: „a ház és a kert mellett”. – Die Postposition steht einmal nach beiden: „a ház és a kert mellett“ – neben dem Haus und dem Garten.

A számnév és a melléknév sem többesjelet, sem ragot nem kap: „a két táskában”, „a piros táskák mellett”. – Zahlwort und Adjektiv erhalten weder Pluralzeichen noch Endung: „a két táskában“ – in den beiden Taschen –, „a piros táskák mellett“ – neben den roten Taschen.

A mutató névmás viszont felveszi a ragot, illetve megismétli a névutót: „ebben a táskában”, „e mellett a táska mellett”. – Das Demonstrativpronomen dagegen nimmt die Endung an bzw. wiederholt die Postposition: „ebben a táskában“ – in dieser Tasche –, „e mellett a táska mellett“ – neben dieser Tasche.

A rag és a névutó ugyanazon a szón többnyire mást jelent. – Endung und Postposition am selben Wort bedeuten meist Verschiedenes.

A könyv a polcon van, a doboz a polc alatt. – Das Buch steht im Regal, die Schachtel unter dem Regal.

A szék az asztalnál áll, a kosár az asztal előtt. – Der Stuhl steht am Tisch, der Korb vor dem Tisch.

A rövid alak nem a hosszabb rövidítése: más viszonyt fejez ki. – Die kurze Form ist keine Abkürzung der längeren: Sie drückt eine andere Beziehung aus.

A gyerek az ajtóhoz megy, aztán az ajtó mögé bújik. – Das Kind geht zur Tür und versteckt sich dann hinter der Tür.

Az irányt a névutó a saját alakjával fejezi ki, nem az előtte álló szóéval. – Die Richtung drückt die Postposition mit ihrer eigenen Form aus, nicht mit der des Wortes davor.

Rag és névutó egy szerkezetben is állhat. – Endung und Postposition können auch in einer Gruppe stehen.

A bolt a házzal szemben van. – Der Laden liegt dem Haus gegenüber.

A névutó szabja meg, milyen alak áll előtte: a „szemben” „-val/-vel” ragot kíván, a „mellett” alapalakot. – Die Postposition bestimmt, welche Form vor ihr steht: „szemben“ verlangt „-val/-vel“, „mellett“ die Grundform.

Így: „parkon át”, „falun kívül”, „házhoz közel”. – So: „parkon át“ – durch den Park –, „falun kívül“ – außerhalb des Dorfes –, „házhoz közel“ – nahe beim Haus.

A „*ház szemben” éppolyan hibás, mint a „*házzal mellett”. – „*ház szemben“ ist ebenso falsch wie „*házzal mellett“.

A névutó önálló szó, de egymagában nem állhat. – Die Postposition ist ein eigenes Wort, kann aber nicht allein stehen.

Hol áll a tanár? – Az ajtó előtt. – Wo steht der Lehrer? – Vor der Tür.

Ha nincs előtte főnév, a névutó személyjelet kap: „előtte”, „mögötte”. – Ohne Bezugswort erhält die Postposition eine Personalendung: „előtte“ – davor –, „mögötte“ – dahinter.

A németben is így van: a „vor” nem áll egyedül, a „davor” igen. – Im Deutschen ist es ebenso: „vor“ steht nicht allein, „davor“ schon.

A személyes alakokban a szóhatár nem segít: a „mellettem” és a „velem” egyaránt egy szó. – Bei den Personalformen hilft die Wortgrenze nicht: „mellettem“ – neben mir – und „velem“ – mit mir – sind beide ein Wort.

A döntő a főnévvel álló alak: „a barátom mellett” két szó, „a barátommal” egy szó. – Entscheidend ist die Form mit einem Substantiv: „a barátom mellett“ – neben meinem Freund – sind zwei Wörter, „a barátommal“ – mit meinem Freund – ist eines.

A „mellettem” tehát névutóra, a „velem” ragra épül. – „mellettem“ beruht also auf einer Postposition, „velem“ auf einer Endung.

Wortschatz

  • rag – Endung, Kasussuffix
  • névutó {név·UTÓ} – Name·NACHFOLGEND(Postposition)
  • szóalak {szó·ALAK} – Wort·FORM(Wortform)
  • szóhatár {szó·HATÁR} – Wort·GRENZE(Wortgrenze)
  • szintetikus – synthetisch
  • analitikus – analytisch
  • kertben – im Garten
  • kert mellett – neben dem Garten
  • táskában – in der Tasche
  • táska mellett – neben der Tasche
  • házában – in seinem Haus
  • háza előtt – vor seinem Haus
  • ebben a táskában – in dieser Tasche
  • polcon – im Regal
  • polc alatt – unter dem Regal
  • házzal szemben – dem Haus gegenüber
  • falun kívül – außerhalb des Dorfes
  • házhoz közel – nahe beim Haus
  • előtte – davor, vor ihm
  • mellettem – neben mir
  • velem – mit mir

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.A tér két felosztása – Räumliche Endungen und räumliche Postpositionen (→ 5.9.2)

A helyhatározó ragok és a helyhatározó névutók másképp osztják fel a teret. – Die Ortsendungen und die Ortspostpositionen teilen den Raum verschieden auf.

A ragok három viszonyt különböztetnek meg: a belső teret, a felszínt és a közelséget. – Die Endungen unterscheiden drei Beziehungen: Innenraum, Oberfläche und Nähe.

A kutya a szobában alszik. – Der Hund schläft im Zimmer.

A macska a széken alszik. – Die Katze schläft auf dem Stuhl.

A gyerek az ablaknál ül. – Das Kind sitzt am Fenster.

A névutók a vonatkoztatási ponthoz viszonyított helyzetet nevezik meg: alatt, fölött, előtt, mögött, mellett, között. – Die Postpositionen nennen die Lage zum Bezugspunkt: unter, über, vor, hinter, neben, zwischen.

A macska a szék alá bújik. – Die Katze kriecht unter den Stuhl.

Ezekre a viszonyokra nincs rag, csak névutó. – Für diese Beziehungen gibt es keine Endung, nur eine Postposition.

Ugyanaz a szék mindkét eszközzel összekapcsolható: „széken”, „szék alatt”, „szék mellett”. – Derselbe Stuhl lässt sich mit beiden Mitteln verbinden: „széken“ – auf dem Stuhl –, „szék alatt“ – unter dem Stuhl –, „szék mellett“ – neben dem Stuhl.

A választást nem a tárgy, hanem a kifejezendő viszony dönti el. – Über die Wahl entscheidet nicht der Gegenstand, sondern die gemeinte Beziehung.

Mindkét rendszerben minden viszonynak három alakja van: hol?, hová?, honnan? – In beiden Systemen hat jede Beziehung drei Formen: wo?, wohin?, woher?

A belső tér: „szobában”, „szobába”, „szobából”. – Innenraum: „szobában“ – im Zimmer –, „szobába“ – ins Zimmer –, „szobából“ – aus dem Zimmer.

A felszín: „padon”, „padra”, „padról”. – Oberfläche: „padon“ – auf der Bank –, „padra“ – auf die Bank –, „padról“ – von der Bank.

A közelség: „háznál”, „házhoz”, „háztól”. – Nähe: „háznál“ – beim Haus –, „házhoz“ – zum Haus –, „háztól“ – vom Haus weg.

A névutó maga változtatja az alakját: „szék alatt”, „szék alá”, „szék alól”. – Die Postposition ändert selbst ihre Form: „szék alatt“ – unter dem Stuhl –, „szék alá“ – unter den Stuhl –, „szék alól“ – unter dem Stuhl hervor.

Ugyanígy: „fa mellett”, „fa mellé”, „fa mellől”. – Ebenso: „fa mellett“ – neben dem Baum –, „fa mellé“ – neben den Baum –, „fa mellől“ – vom Platz neben dem Baum weg.

A németben a hely és a cél gyakran csak az esetben különbözik: „im Zimmer – ins Zimmer”, „unter dem Stuhl – unter den Stuhl”. – Im Deutschen unterscheiden sich Ort und Ziel oft nur im Kasus: „im Zimmer – ins Zimmer“, „unter dem Stuhl – unter den Stuhl“.

A belső tér ragjai olyan vonatkoztatási pontot kívánnak, amely körülzár valamit: szobát, épületet, kertet, táskát. – Die Endungen des Innenraums verlangen einen Bezugspunkt, der etwas umschließt: ein Zimmer, ein Gebäude, einen Garten, eine Tasche.

A gyerek a kertbe fut. – Das Kind läuft in den Garten.

A gyerek a kertben fut. – Das Kind läuft im Garten.

Az első mondatban a gyerek átlépi a kert határát, a másodikban a kerten belül mozog. – Im ersten Satz überschreitet das Kind die Grenze des Gartens, im zweiten bewegt es sich innerhalb des Gartens.

A belső térre nincs gyakori névutó; helyette birtokos szerkezet áll: „a ház belsejében”. – Für den Innenraum gibt es keine gebräuchliche Postposition; stattdessen steht eine Besitzkonstruktion: „a ház belsejében“ – im Inneren des Hauses.

A „-ban/-ben”, „-ba/-be” és „-ból/-ből” ragok a „bél” szóra vezethetők vissza, amely belsőt jelentett. – Die Endungen „-ban/-ben“, „-ba/-be“ und „-ból/-ből“ gehen auf das Wort „bél“ zurück, das „Inneres“ bedeutete.

A felszín ragjai érintkezést fejeznek ki egy hordozó felülettel, akár egy függőleges fallal is. – Die Endungen der Oberfläche drücken Kontakt mit einer tragenden Fläche aus, auch mit einer senkrechten Wand.

A kép a falon lóg. – Das Bild hängt an der Wand.

A németben az „auf” és az „unter” egyforma elöljárószók; a magyarban az előbbinek rag, az utóbbinak névutó felel meg. – Im Deutschen sind „auf“ und „unter“ gleichartige Präpositionen; im Ungarischen entspricht der ersten eine Endung, der zweiten eine Postposition.

A táska a padon maradt, a cipő a pad alatt. – Die Tasche blieb auf der Bank, der Schuh unter der Bank.

Az „alatt” párja a „fölött”, amely az érintkezésről semmit sem mond. – Das Gegenstück von „alatt“ ist „fölött“, das über einen Kontakt nichts aussagt.

A lámpa az asztal fölött lóg, a pohár az asztalon áll. – Die Lampe hängt über dem Tisch, das Glas steht auf dem Tisch.

A lány a hídról nézi a vizet. – Das Mädchen betrachtet das Wasser von der Brücke aus.

A „hídról” itt nem mozgást, hanem nézőpontot jelöl. – „hídról“ bezeichnet hier keine Bewegung, sondern einen Standpunkt.

A közelség ragjai a vonatkoztatási pont környékét jelölik, az oldalát nem. – Die Endungen der Nähe bezeichnen den Bereich um den Bezugspunkt, nicht seine Seite.

A gyerek az ablaknál ül. – Das Kind sitzt am Fenster.

A gyerek az ablak mellett ül. – Das Kind sitzt neben dem Fenster.

Aki az ablaknál ül, kilát rajta; aki az ablak mellett ül, az ablak egyik oldalán ül. – Wer am Fenster sitzt, sieht hinaus; wer neben dem Fenster sitzt, sitzt seitlich davon.

A „-nál/-nél” gyakran azt a helyet nevezi meg, ahol valamit csinálnak: „a pénztárnál áll”, „az asztalnál ül”. – „-nál/-nél“ nennt oft den Platz, an dem man etwas tut: „a pénztárnál áll“ – steht an der Kasse –, „az asztalnál ül“ – sitzt am Tisch.

Az „ül” ige helyhatározóval ülést, célhatározóval leülést jelent: „az asztalhoz ül”, „a folyó mellé ül”. – Das Verb „ül“ heißt mit einer Ortsangabe „sitzen“, mit einer Zielangabe „sich setzen“: „az asztalhoz ül“ – setzt sich an den Tisch –, „a folyó mellé ül“ – setzt sich neben den Fluss.

Személyeknél a közelség ragjai állnak: „az orvosnál”, „az orvoshoz”, „az orvostól”. – Bei Personen stehen die Endungen der Nähe: „az orvosnál“ – beim Arzt –, „az orvoshoz“ – zum Arzt –, „az orvostól“ – vom Arzt.

Este Péternél vagyunk. – Am Abend sind wir bei Péter.

A „Péternél” gyakran Péter lakását jelenti, mint a francia „chez Pierre” vagy a latin „apud Petrum”. – „Péternél“ meint oft Péters Wohnung, wie französisch „chez Pierre“ oder lateinisch „apud Petrum“.

Az autó a ház előtt áll, a kutya a ház mögött fekszik. – Das Auto steht vor dem Haus, der Hund liegt hinter dem Haus.

A kulcs a könyvek között van. – Der Schlüssel liegt zwischen den Büchern.

A névutó előtt a főnév ragtalan; csak többesjelet és birtokos személyjelet kaphat. – Vor der Postposition steht das Substantiv ohne Kasusendung; es kann nur Pluralzeichen und Besitzendung tragen.

Az „alatt”, „alá”, „alól” tövében az „al-” rejlik, amely alsó részt jelent; megvan az „alsó” és az „alagút” szóban is. – In „alatt“, „alá“, „alól“ steckt der Stamm „al-“ – unterer Teil –; er findet sich auch in „alsó“ – unterer – und in „alagút“ – Tunnel, wörtlich „Unterweg“.

A kutya a házból szalad ki. – Der Hund läuft aus dem Haus hinaus.

A macska az ágy alól jön elő. – Die Katze kommt unter dem Bett hervor.

A németnek két szó kell, „unter … hervor”; a magyar egy szóval mondja: „alól”. – Das Deutsche braucht zwei Wörter, „unter … hervor“; das Ungarische sagt es mit einem: „alól“.

A mozgást jelentő ige nem kíván magától célt. – Ein Bewegungsverb verlangt nicht von selbst ein Ziel.

A gyerekek a parkban sétálnak. – Die Kinder gehen im Park spazieren.

A gyerekek a parkba sétálnak. – Die Kinder spazieren in den Park.

A turista a fa körül sétál. – Der Tourist geht um den Baum herum.

A „megáll” helyhatározót kap: „a fa mellett áll meg”; az „áll” célhatározóval „odaáll”: „a fa mellé áll”. – „megáll“ – stehen bleiben – nimmt die Ortsform: „a fa mellett áll meg“; „áll“ mit Zielform heißt „sich hinstellen“: „a fa mellé áll“.

Az „érkezik” és a „bújik” célt kíván ott is, ahol a német helyet mond. – „érkezik“ – ankommen – und „bújik“ – sich verstecken – verlangen ein Ziel auch dort, wo das Deutsche einen Ort nennt.

Késő este érkeztünk a szállodába. – Spät abends sind wir im Hotel angekommen.

A gyerek a fa mögé bújik. – Das Kind versteckt sich hinter dem Baum.

A latin is célt használ: „Romam pervenire” – Rómába érkezni. – Auch das Lateinische nimmt das Ziel: „Romam pervenire“ – in Rom ankommen.

Az útvonalat („merre?”) a „-n” rag fejezi ki, nyomatékosan a „keresztül” vagy az „át” névutóval. – Den Weg („merre?“ – wo entlang?) drückt die Endung „-n“ aus, nachdrücklich mit der Postposition „keresztül“ oder „át“.

A gyerek az ajtón jön be. – Das Kind kommt durch die Tür herein.

A vonat az alagúton keresztül halad. – Der Zug fährt durch den Tunnel.

Az „*alagút keresztül” és az „*alagútban keresztül” hibás. – „*alagút keresztül“ und „*alagútban keresztül“ sind falsch.

Az angol áll a legközelebb a magyarhoz: „at the station”, „to the station”, „from the station” – „az állomásnál”, „az állomáshoz”, „az állomástól”. – Am nächsten steht das Englische: „at the station“, „to the station“, „from the station“ entsprechen „az állomásnál“, „az állomáshoz“, „az állomástól“.

A latin nem különbözteti meg a belső teret és a felszínt: „in urbe” – a városban –, „in mensa” – az asztalon. – Das Lateinische unterscheidet Innenraum und Oberfläche nicht: „in urbe“ – in der Stadt –, „in mensa“ – auf dem Tisch.

Wortschatz

  • helyhatározó {hely·HATÁROZÓ} – Ort·BESTIMMUNG(Ortsbestimmung)
  • belső tér – Innenraum
  • felszín – Oberfläche
  • közelség – Nähe
  • hol? – wo?
  • hová? – wohin?
  • honnan? – woher?
  • merre? – wo entlang?
  • szobában – im Zimmer
  • szobába – ins Zimmer
  • szobából – aus dem Zimmer
  • padon – auf der Bank
  • padra – auf die Bank
  • padról – von der Bank
  • háznál – beim Haus
  • házhoz – zum Haus
  • háztól – vom Haus weg
  • szék alatt – unter dem Stuhl
  • szék alá – unter den Stuhl
  • szék alól – unter dem Stuhl hervor
  • fa mellé – neben den Baum
  • fa mellől – vom Platz neben dem Baum weg
  • a ház belsejében – im Inneren des Hauses
  • falon – an der Wand
  • asztal fölött – über dem Tisch
  • hídról – von der Brücke aus
  • pénztárnál – an der Kasse
  • orvosnál – beim Arzt
  • alagút {alag·ÚT} – unten·WEG(Tunnel)
  • ajtón – durch die Tür
  • alagúton keresztül – durch den Tunnel
  • szállodába érkezik – kommt im Hotel an
  • bújik – versteckt sich, kriecht

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.Mennyit rögzít a helymegjelölés – Unterschiedliche Genauigkeit der Ortsbeziehung (→ 5.9.3)

Minden helymegjelölés bizonyos jegyeket rögzít, másokat nyitva hagy. – Jede Ortsangabe legt bestimmte Merkmale fest und lässt andere offen.

Péter a kávézónál vár. – Péter wartet beim Café.

Péter a kávézó előtt vár. – Péter wartet vor dem Café.

Péter a kávézó mögött vár. – Péter wartet hinter dem Café.

A „-nál/-nél” csak a közelséget mondja meg; az oldalt és a távolságot nyitva hagyja. – „-nál/-nél“ nennt nur die Nähe; Seite und Abstand lässt es offen.

Az „előtt” és a „mögött” az oldalt is megadja, a távolságot azonban nem. – „előtt“ und „mögött“ geben auch die Seite an, den Abstand aber nicht.

Hogy mi számít közelnek, a vonatkoztatási pont nagyságától függ: a kapunál néhány lépés, az állomásnál akár az egész tér. – Was als nah gilt, hängt von der Größe des Bezugspunkts ab: beim Tor sind es wenige Schritte, beim Bahnhof unter Umständen der ganze Platz.

Tágabb a „közelében” és a „környékén”; mindkettő birtokos alak. – Weiter gefasst sind „közelében“ – in der Nähe – und „környékén“ – in der Umgebung –; beide sind Besitzformen.

A kávézó közelében lakik. – Er wohnt in der Nähe des Cafés.

A pontos távolságot külön meg kell nevezni. – Einen genauen Abstand muss man eigens nennen.

A megálló száz méterre van a kávézótól. – Die Haltestelle ist hundert Meter vom Café entfernt.

Ugyanaz az asztal háromféle viszonyban állhat. – Derselbe Tisch kann in drei Beziehungen stehen.

A pohár az asztalon áll, mi az asztalnál ülünk, a cipő az asztal alatt van. – Das Glas steht auf dem Tisch, wir sitzen am Tisch, die Schuhe stehen unter dem Tisch.

Az „-on/-en/-ön” érintkezést rögzít, a „-nál/-nél” közelséget, az „alatt” alul levő helyzetet. – „-on/-en/-ön“ legt Berührung fest, „-nál/-nél“ Nähe, „alatt“ die Lage unterhalb.

Az „alatt” az érintkezésről nem mond semmit. – „alatt“ sagt nichts über eine Berührung.

A levél a könyv alatt van, a kutya a fa alatt fekszik. – Der Brief liegt unter dem Buch, der Hund liegt unter dem Baum.

Az első esetben van érintkezés, a másodikban nincs; ezt a helyzet dönti el, nem a névutó. – Im ersten Fall gibt es eine Berührung, im zweiten nicht; das entscheidet die Situation, nicht die Postposition.

A „fölött” (vagy „felett”) többnyire érintkezés nélküli helyzetet jelöl. – „fölött“ (oder „felett“) bezeichnet meist eine Lage ohne Berührung.

A pad az ablakkal szemben van. – Die Bank steht dem Fenster gegenüber.

A „szemben” szembenállást rögzít, a távolságot nem. – „szemben“ legt ein Gegenüber fest, nicht den Abstand.

A „mellett” egymás mellé helyezi a dolgokat, a „-nál/-nél” az irányról semmit sem mond. – „mellett“ stellt die Dinge Seite an Seite, „-nál/-nél“ sagt über die Ausrichtung nichts.

A „szemben” a „szem” szóból jön „-ben” raggal. – „szemben“ kommt von „szem“ – Auge – mit der Endung „-ben“, wörtlich „im Auge“.

A francia „en face de” ugyanezt a képet használja: a „face” arcot jelent. – Französisch „en face de“ nimmt dasselbe Bild: „face“ heißt Gesicht.

A ragos alak nem pontatlanabb a névutósnál: a „-ban/-ben” a belső teret élesen rögzíti. – Die Form mit Endung ist nicht ungenauer als die mit Postposition: „-ban/-ben“ legt den Innenraum scharf fest.

Péter a kávézóban vár. – Péter wartet im Café.

Hogy melyik alak a megfelelő, azt a közlés célja dönti el. – Welche Form passt, entscheidet das, was mitgeteilt werden soll.

A tárgyak eleje a beszélő helyzetétől is függhet; az égtájak függetlenek tőle. – Die Vorderseite eines Gegenstands kann auch vom Standpunkt des Sprechers abhängen; die Himmelsrichtungen sind davon unabhängig.

A falutól északra erdő van. – Nördlich des Dorfes liegt ein Wald.

Az égtáj „-ra/-re”, a vonatkoztatási pont „-tól/-től” ragot kap. – Die Himmelsrichtung erhält „-ra/-re“, der Bezugspunkt „-tól/-től“.

A „belül” és a „kívül” „-n” ragos szóhoz járul, és határra vonatkozik. – „belül“ und „kívül“ treten an ein Wort mit „-n“ und beziehen sich auf eine Grenze.

A labda a kerítésen belül van. – Der Ball liegt innerhalb des Zauns.

A városon kívül lakunk. – Wir wohnen außerhalb der Stadt.

A „városon belül” a határt hangsúlyozza, a „városban” egyszerűen a helyet nevezi meg. – „városon belül“ betont die Grenze, „városban“ nennt einfach den Ort.

A „kívül” jelentésére nincs rag, csak névutó. – Für die Bedeutung „außerhalb“ gibt es keine Endung, nur die Postposition.

Az „udvaron”, a „piacon” és a „Budapesten” alakban a rag szokás kérdése, nem geometriáé. – In „udvaron“ – im Hof –, „piacon“ – auf dem Markt – und „Budapesten“ – in Budapest – ist die Endung eine Frage der Konvention, nicht der Geometrie.

Több helymegjelölés egymásba épülhet, a nagyobbtól a kisebb felé. – Mehrere Ortsangaben können ineinandergreifen, vom Größeren zum Kleineren.

A szekrényben, a felső polcon, egy dobozban van a kulcs. – Im Schrank, auf dem oberen Brett, in einer Schachtel liegt der Schlüssel.

Ugyanez a sorrend érvényes a címben, a dátumban és a névben: „Budapest, Váci utca 10.”, „2026. október 27.”, „Kovács Anna”. – Dieselbe Reihenfolge gilt in der Anschrift, im Datum und im Namen: „Budapest, Váci utca 10.“, „2026. október 27.“, „Kovács Anna“ – Familienname vor Vorname.

A „mellett” és a „szemben” átvitt értelemben is használatos. – „mellett“ und „szemben“ werden auch übertragen gebraucht.

Anna a terv mellett érvel. – Anna argumentiert für den Plan.

A munka mellett egyetemre jár. – Neben der Arbeit studiert sie.

Péter a javaslattal szemben óvatos. – Péter ist dem Vorschlag gegenüber vorsichtig.

A szerkezet ilyenkor sem változik: a „szemben” továbbra is „-val/-vel” ragot kíván. – Die Bauweise ändert sich auch dann nicht: „szemben“ verlangt weiterhin „-val/-vel“.

Wortschatz

  • kávézó – Café
  • kávézónál – beim Café
  • kávézó előtt – vor dem Café
  • kávézó mögött – hinter dem Café
  • kávézóban – im Café
  • közelében {közel·É·ben} – Nähe·SEIN·in(in der Nähe von)
  • környékén {környék·É·n} – Umgebung·SEIN·auf(in der Umgebung von)
  • száz méterre – hundert Meter entfernt
  • asztalon – auf dem Tisch
  • asztalnál – am Tisch
  • asztal alatt – unter dem Tisch
  • ablakkal szemben – dem Fenster gegenüber
  • szem – Auge
  • északra {észak·RA} – Norden·AUF(nördlich)
  • falutól északra – nördlich des Dorfes
  • kerítésen belül – innerhalb des Zauns
  • városon kívül – außerhalb der Stadt
  • udvaron – im Hof
  • piacon – auf dem Markt
  • a terv mellett – für den Plan
  • a munka mellett – neben der Arbeit
  • javaslattal szemben – dem Vorschlag gegenüber

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Ok és cél: miatt és „-ért” – Konkurrenz zwischen -ért und miatt (→ 5.9.4)

A „miatt” azt nevezi meg, ami egy eseményt kivált. – „miatt“ nennt das, was ein Geschehen auslöst.

A köd miatt késik a vonat. – Wegen des Nebels verspätet sich der Zug.

Az eső miatt otthon maradunk. – Wegen des Regens bleiben wir zu Hause.

Az ok megelőzi a következményt; az ilyen bővítmény okhatározó. – Die Ursache geht der Folge voraus; eine solche Angabe ist eine Kausalbestimmung.

A „miatt” nem negatív szó: kellemes okot is jelölhet. – „miatt“ ist kein negatives Wort: Es kann auch einen erfreulichen Grund bezeichnen.

A jó hír miatt mosolyog. – Sie lächelt wegen der guten Nachricht.

A szép kilátás miatt választottuk ezt a szállodát. – Wegen der schönen Aussicht haben wir dieses Hotel gewählt.

A „-ért” azt nevezi meg, amiért valaki fáradozik; ez a cél a cselekvés után következik. – „-ért“ nennt das, wofür sich jemand einsetzt; dieses Ziel liegt nach der Handlung.

A békéért dolgozunk. – Wir arbeiten für den Frieden.

A gyerekekért mindent megtesz. – Sie tut alles für die Kinder.

Az ilyen bővítmény célhatározó; a „-ért” rag okot és célt egyaránt kifejezhet. – Eine solche Angabe ist eine Finalbestimmung; die Endung „-ért“ kann Grund und Zweck ausdrücken.

A siker miatt ünnepelnek, a sikerért dolgoznak. – Wegen des Erfolgs feiern sie, für den Erfolg arbeiten sie.

Az első esetben a siker már megvan, a másodikban még el kell érni. – Im ersten Fall ist der Erfolg schon da, im zweiten muss er erst erreicht werden.

Fizetésnél az összeg tárgyesetben áll, az áru „-ért” raggal. – Beim Bezahlen steht der Betrag im Akkusativ, die Ware mit „-ért“.

Kétezer forintot fizetek a jegyért. – Ich bezahle zweitausend Forint für die Fahrkarte.

A hiányzó jegy miatt büntetést fizetett. – Wegen der fehlenden Fahrkarte hat er eine Strafe gezahlt.

A német „für” nem mindig „-ért”: „holnapra”, „nekem”. – Das deutsche „für“ ist nicht immer „-ért“: „holnapra“ – für morgen –, „nekem“ – für mich (als Empfänger).

Hálás vagyok a gyors segítségért. – Ich bin für die schnelle Hilfe dankbar.

A hibáért bocsánatot kérek. – Für den Fehler bitte ich um Entschuldigung.

A „köszön” és a „megköszön” tárgyat kíván. – „köszön“ und „megköszön“ – danken, sich bedanken – verlangen ein Akkusativobjekt.

Köszönöm a meghívást. – Danke für die Einladung.

A „-ért” csak a „köszönetet mond” mellett áll, ahol a tárgy már foglalt. – „-ért“ steht erst bei „köszönetet mond“ – Dank aussprechen –, wo der Akkusativ schon besetzt ist.

Mozgást jelentő igével a „-ért” azt nevezi meg, amiért elmegyünk. – Mit einem Bewegungsverb nennt „-ért“ das, was man holen geht.

Az öcsémért megyek az iskolába. – Ich gehe zur Schule, um meinen jüngeren Bruder abzuholen.

Mikor jössz értem? – Wann kommst du mich abholen?

Aki csak odamegy hozzá, azt mondja: „az öcsémhez megyek”. – Wer nur zu ihm geht, sagt „az öcsémhez megyek“ – ich gehe zu meinem Bruder.

A „-ért” rag, a „miatt” névutó; ez az alakon is látszik. – „-ért“ ist eine Endung, „miatt“ eine Postposition; das zeigt sich auch an der Form.

A rag előtt a szóvégi magánhangzó megnyúlik: „hibáért”, de „hiba miatt”. – Vor der Endung wird der auslautende Vokal lang: „hibáért“, aber „hiba miatt“.

Két főnév után elég egy „miatt”: „a köd és az eső miatt”. – Nach zwei Substantiven genügt ein „miatt“: „a köd és az eső miatt“ – wegen Nebel und Regen.

A rag mindkét főnéven megjelenik: „a békéért és a szabadságért”. – Die Endung erscheint an beiden Substantiven: „a békéért és a szabadságért“ – für Frieden und Freiheit.

Mindkettőnek van személyragos alakja: „értem”, „miattam”. – Beide haben Personalformen: „értem“ – für mich –, „miattam“ – meinetwegen.

Dicséretnél, büntetésnél és felelősségnél a „-ért” azt nevezi meg, amire az értékelés válaszol. – Bei Lob, Strafe und Verantwortung nennt „-ért“ das, worauf die Bewertung antwortet.

A jó munkáért dicséretet kapott, a hibáért büntetést. – Für die gute Arbeit bekam er Lob, für den Fehler eine Strafe.

Péter felelős a döntésért. – Péter ist für die Entscheidung verantwortlich.

Ezért téves az a szabály, hogy a „-ért” pozitív, a „miatt” negatív. – Deshalb ist die Regel falsch, „-ért“ sei positiv und „miatt“ negativ.

Ezeknél a szavaknál a „-ért” kötött vonzat, a „miatt” szabad határozó. – Bei diesen Wörtern ist „-ért“ ein fester Anschluss, „miatt“ eine freie Angabe.

Miattad jöttem. – Ich bin deinetwegen gekommen.

Érted jöttem. – Ich bin gekommen, um dich abzuholen.

Az első mondat nem vádol: azt mondja, hogy a másik az oka a jövetelnek. – Der erste Satz ist kein Vorwurf: Er sagt, dass der andere der Grund des Kommens ist.

Az „aggódik” mellett mindkettő állhat: „a fiáért” a fiú sorsát, „a fia miatt” a fiút mint okot mutatja. – Bei „aggódik“ – sich sorgen – stehen beide: „a fiáért“ zeigt das Schicksal des Sohnes, „a fia miatt“ den Sohn als Anlass.

Aggódik a gyerekeiért a vihar miatt. – Sie sorgt sich wegen des Sturms um ihre Kinder.

A latin ugyanígy elválasztja a kettőt: „propter Petrum” – Péter miatt –, „pro Petro” – Péterért. – Das Lateinische trennt beides ebenso: „propter Petrum“ – wegen Péter –, „pro Petro“ – für Péter.

A spanyol „por” mindkettőt jelentheti: „por Pedro” – Péter miatt vagy Péterért. – Spanisch „por“ kann beides bedeuten: „por Pedro“ – wegen Péter oder für Péter.

Wortschatz

  • okhatározó {ok·HATÁROZÓ} – Ursache·BESTIMMUNG(Kausalbestimmung)
  • célhatározó {cél·HATÁROZÓ} – Ziel·BESTIMMUNG(Finalbestimmung)
  • miatt – wegen
  • köd miatt – wegen des Nebels
  • a jó hír miatt – wegen der guten Nachricht
  • békéért – für den Frieden
  • gyerekekért – für die Kinder
  • sikerért – für den Erfolg
  • jegyért fizet – bezahlt für die Fahrkarte
  • hálás valamiért – dankbar für etwas
  • hibáért – für den Fehler
  • bocsánatot kér – bittet um Entschuldigung
  • megköszön {meg·KÖSZÖN} – (VOLLENDET)·DANKEN(sich bedanken)
  • öcsémért megy – geht den jüngeren Bruder abholen
  • öcsémhez megy – geht zum jüngeren Bruder
  • értem – für mich; mich (abholen)
  • miattam – meinetwegen
  • miattad – deinetwegen
  • felelős valamiért – verantwortlich für etwas
  • aggódik – sorgt sich

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.Szerep és funkció: „-ként” és gyanánt – Konkurrenz zwischen -ként und gyanánt (→ 5.9.5)

A német „als” két magyar megfelelője a „-ként” rag és a „gyanánt” névutó. – Zwei ungarische Entsprechungen des deutschen „als“ sind die Endung „-ként“ und die Postposition „gyanánt“.

Anna tanárként dolgozik Szegeden. – Anna arbeitet in Szeged als Lehrerin.

A ládát szék gyanánt használjuk. – Wir benutzen die Kiste als Stuhl.

A ládát székként használjuk. – Wir benutzen die Kiste als Stuhl.

Egy tárgy átvett funkciójára mindkettő állhat; foglalkozásra csak a „-ként”. – Für die übernommene Funktion eines Gegenstands stehen beide; für einen Beruf nur „-ként“.

A „-ként” a gyakoribb, semleges alak; a „gyanánt” ritkább, inkább írott nyelvi. – „-ként“ ist die häufigere, neutrale Form; „gyanánt“ ist seltener und eher schriftsprachlich.

A „gyanánt” inkább a tárgy és a funkció közötti távolságot hangsúlyozza. – „gyanánt“ betont eher den Abstand zwischen Gegenstand und Funktion.

A kendőt takaró gyanánt használja. – Er benutzt das Tuch als Decke.

Egy kabátot párna gyanánt tettem a fejem alá. – Ich legte mir einen Mantel als Kissen unter den Kopf.

Válaszként egy képet küldött. – Als Antwort schickte sie ein Bild.

Ajándék gyanánt egy füzetet hozott. – Als Geschenk brachte er ein Heft mit.

Az átvett funkció nem mindig szükségmegoldás: a válasz, a példa és az ajándék is ilyen. – Die übernommene Funktion ist nicht immer ein Behelf: Auch Antwort, Beispiel und Geschenk gehören dazu.

Csak „-ként” áll a foglalkozásnál, a szerepnél, az életszakasznál és a sorrendnél. – Nur „-ként“ steht bei Beruf, Rolle, Lebensphase und Reihenfolge.

A nővérem orvosként dolgozik. – Meine ältere Schwester arbeitet als Ärztin.

Gyerekként sokat olvastam. – Als Kind habe ich viel gelesen.

Péter elsőként érkezett. – Péter kam als Erster an.

Az üzenetet olvasottként jelölte meg. – Er markierte die Nachricht als gelesen.

A „-ként” sorszámnévhez, melléknévhez és melléknévi igenévhez is járul. – „-ként“ tritt auch an Ordnungszahlen, Adjektive und Partizipien.

A „gyanánt” funkciót jelölő főnevet kíván; „*első gyanánt” nincs. – „gyanánt“ verlangt ein Substantiv, das eine Funktion bezeichnet; „*első gyanánt“ gibt es nicht.

Az „orvos gyanánt dolgozik” nem foglalkozást közöl: úgy hangzik, mintha csak színleg volna orvos. – „orvos gyanánt dolgozik“ nennt keinen Beruf: Es klingt, als sei sie nur zum Schein Ärztin.

A „-ként” ragnak egyetlen alakja van, magánhangzó-harmónia nélkül. – Die Endung „-ként“ hat eine einzige Form, ohne Vokalharmonie.

Előtte a szóvégi „a” és „e” rövid marad: „példaként”, „párnaként”, de „példát”. – Vor ihr bleibt auslautendes „a“ und „e“ kurz: „példaként“ – als Beispiel –, „párnaként“ – als Kissen –, aber „példát“ – Beispiel (Akkusativ).

A „gyanánt” előtt a főnév ragtalan, és külön írjuk: „szék gyanánt”. – Vor „gyanánt“ steht das Substantiv ohne Endung und wird getrennt geschrieben: „szék gyanánt“.

A „gyanánt”-nak nincs személyragos alakja. – „gyanánt“ hat keine Personalformen.

A „-ként” többesjelhez és birtokos személyjelhez is járul: „barátokként”, „a cég képviselőjeként”. – „-ként“ tritt auch an Pluralzeichen und Besitzendung: „barátokként“ – als Freunde –, „a cég képviselőjeként“ – als Vertreter der Firma.

Nem tévesztendő össze az „-nként” osztó toldalékkal: „fejenként”, „naponként”. – Nicht zu verwechseln mit dem Verteilungssuffix „-nként“: „fejenként“ – pro Kopf –, „naponként“ – Tag für Tag.

A „-ként” vonatkozhat az alanyra és a tárgyra is. – „-ként“ kann sich auf das Subjekt und auf das Objekt beziehen.

A gyerek vendégként ült az asztalnál. – Das Kind saß als Gast am Tisch.

A dobozt asztalként használta a gyerek. – Das Kind benutzte die Schachtel als Tisch.

Az első mondatban a gyerek a vendég, a másodikban a doboz az asztal. – Im ersten Satz ist das Kind der Gast, im zweiten die Schachtel der Tisch.

A „gyanánt” szinte csak a tárgy funkcióját nevezi meg, ritkán a cselekvő szerepét. – „gyanánt“ nennt fast nur die Funktion des Objekts, selten die Rolle des Handelnden.

Köszönés gyanánt felemelte a kezét. – Zur Begrüßung hob sie die Hand.

Gesztusok és cselekvések funkciójára a „gyanánt” ma is élő forma. – Für die Funktion von Gesten und Handlungen ist „gyanánt“ heute noch lebendig.

Megmerevedett használat a nyomtatványokon: „Kézirat gyanánt”. – Eine erstarrte Verwendung steht auf Drucken: „Kézirat gyanánt“ – als Manuskript gedruckt.

Személynél a „gyanánt” gyakran látszatot sejtet. – Bei Personen deutet „gyanánt“ oft einen Schein an.

A faluban orvos gyanánt szerepelt, pedig nem volt orvos. – Im Dorf trat er als Arzt auf, obwohl er keiner war.

Mindkét eszköz hasonlatot is kifejezhet: a hír futótűzként terjedt. – Beide Mittel können auch einen Vergleich ausdrücken: Die Nachricht verbreitete sich wie ein Lauffeuer.

Egyes igék „-ként” vonzatot kívánnak: „kezel”, „viselkedik”, „elhelyezkedik”. – Einige Verben verlangen „-ként“ als Anschluss: „kezel“ – behandeln –, „viselkedik“ – sich benehmen –, „elhelyezkedik“ – eine Stelle finden.

Fordítóként helyezkedett el egy kiadónál. – Er fand eine Stelle als Übersetzer bei einem Verlag.

Ezek a vonzatok is amellett szólnak, hogy a „-ként” esetrag, nem képző. – Auch diese Anschlüsse sprechen dafür, dass „-ként“ eine Kasusendung ist und kein Ableitungssuffix.

A változás eredménye nem „-ként”, hanem „-vá/-vé” ragot kap: „tanárrá vált”. – Das Ergebnis einer Veränderung steht nicht mit „-ként“, sondern mit „-vá/-vé“: „tanárrá vált“ – wurde Lehrer.

A francia „en guise de” és a spanyol „a modo de” a „gyanánt”-nak, a „comme” és a „como” a „-ként”-nek felel meg. – Französisch „en guise de“ und spanisch „a modo de“ entsprechen „gyanánt“, „comme“ und „como“ der Endung „-ként“.

A latin a szerepet gyakran külön szó nélkül fejezi ki: „Hannibal puer” – Hannibál gyerekként. – Das Lateinische drückt die Rolle oft ohne eigenes Wort aus: „Hannibal puer“ – Hannibal als Knabe.

A „gyanánt” a „gyanú” egy régebbi alakjára, a „gyanó”-ra vezethető vissza. – „gyanánt“ wird auf „gyanó“ zurückgeführt, eine ältere Form von „gyanú“ – Verdacht.

Wortschatz

  • esetrag {eset·RAG} – Fall·ENDUNG(Kasusendung)
  • gyanánt – als (Funktion, behelfsweise)
  • tanárként {tanár·KÉNT} – Lehrer·ALS(als Lehrer(in))
  • székként {szék·KÉNT} – Stuhl·ALS(als Stuhl)
  • szék gyanánt – als Stuhl
  • láda – Kiste
  • takaró gyanánt – als Decke
  • párna gyanánt – als Kissen
  • válaszként {válasz·KÉNT} – Antwort·ALS(als Antwort)
  • ajándék gyanánt – als Geschenk
  • orvosként {orvos·KÉNT} – Arzt·ALS(als Arzt, als Ärztin)
  • gyerekként {gyerek·KÉNT} – Kind·ALS(als Kind)
  • elsőként {első·KÉNT} – erster·ALS(als Erster)
  • olvasottként {olvasott·KÉNT} – gelesen·ALS(als gelesen)
  • példaként {példa·KÉNT} – Beispiel·ALS(als Beispiel)
  • barátokként {barát·OK·ként} – Freund·(PLURAL)·als(als Freunde)
  • fejenként {fej·ENKÉNT} – Kopf·JE(pro Kopf)
  • vendégként {vendég·KÉNT} – Gast·ALS(als Gast)
  • köszönés gyanánt – zur Begrüßung
  • kézirat {kéz·IRAT} – Hand·SCHRIFT(Manuskript)
  • futótűzként {futótűz·KÉNT} – Lauffeuer·ALS(wie ein Lauffeuer)
  • fordítóként {fordító·KÉNT} – Übersetzer·ALS(als Übersetzer)
  • tanárrá {tanár·RÁ} – Lehrer·ZU(zum Lehrer)
  • gyanú – Verdacht

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Eszköz, társ és cselekvő: „-val/-vel” és által – Konkurrenz zwischen Instrumental und által (→ 5.9.6)

Az eszközt és a társat a „-val/-vel” rag jelöli, a cselekvőt melléknévi igenév előtt az „által” névutó. – Werkzeug und Begleiter bezeichnet die Endung „-val/-vel“, den Urheber vor einem Partizip die Postposition „által“.

Péter késsel vágja a kenyeret. – Péter schneidet das Brot mit einem Messer.

Anna ceruzával ír a füzetbe. – Anna schreibt mit einem Bleistift ins Heft.

A rag „v”-je a szóvégi mássalhangzóhoz hasonul: „késsel”, „kulccsal”, „tollal”, „fűrésszel”. – Das „v“ der Endung gleicht sich dem Schlusskonsonanten an: „késsel“ – mit dem Messer –, „kulccsal“ – mit dem Schlüssel –, „tollal“ – mit dem Stift –, „fűrésszel“ – mit der Säge.

Az eszköz nem tárgy: a tárgy a „kenyeret”, az eszköz a „késsel”. – Das Werkzeug ist kein Objekt: Objekt ist „kenyeret“, Werkzeug ist „késsel“.

Anna a testvérével megy a boltba. – Anna geht mit ihrer Schwester in den Laden.

A társ második alannyá tehető, az eszköz nem. – Der Begleiter lässt sich zum zweiten Subjekt machen, das Werkzeug nicht.

Anna és a testvére a boltba mennek. – Anna und ihre Schwester gehen in den Laden.

„Péter és a kés vágják a kenyeret” értelmetlen. – „Péter und das Messer schneiden das Brot“ ist sinnlos.

A társat az „együtt” nyomatékosíthatja: „a gyerekkel együtt”; eszköz mellett az „együtt” nem állhat. – Den Begleiter kann „együtt“ verstärken: „a gyerekkel együtt“ – zusammen mit dem Kind –; bei einem Werkzeug ist „együtt“ nicht möglich.

Az eszközre a „mivel?”, a társra a „kivel?” kérdés felel. – Auf das Werkzeug antwortet die Frage „mivel?“ – womit? –, auf den Begleiter „kivel?“ – mit wem?

Ezért a nyelvtan eszközhatározót és társhatározót különböztet meg. – Deshalb unterscheidet die Grammatik eine Mittelbestimmung und eine Begleitbestimmung.

A Péter által írt levél rövid. – Der von Péter geschriebene Brief ist kurz.

A tanár által fordított szöveg érthető. – Der vom Lehrer übersetzte Text ist verständlich.

Az „által” a melléknévi igenév előtt a cselekvőt nevezi meg. – „által“ nennt vor dem Partizip den Handelnden.

Az egész szerkezet jelzőként áll a főnév előtt, mint egy melléknév. – Die ganze Gruppe steht als Attribut vor dem Substantiv, wie ein Adjektiv.

A mondat elején álló „a” névelő a „levél” szóhoz tartozik, nem Péterhez. – Der Artikel „a“ am Anfang gehört zu „levél“, nicht zu Péter.

A cselekvőre a „ki által?”, dologra a „mi által?” kérdés felel. – Nach dem Urheber fragt man „ki által?“ – von wem? –, nach einer Sache „mi által?“ – wodurch?

Cselekvő mondatban a cselekvő alany lesz, és az „által” eltűnik. – Im Aktivsatz wird der Urheber Subjekt, und „által“ fällt weg.

Péter írta a levelet. – Péter hat den Brief geschrieben.

A „-val/-vel” itt nem lehet: „a Péterrel írt levél” azt jelenti, hogy Péter csak társszerző. – „-val/-vel“ ist hier nicht möglich: „a Péterrel írt levél“ hieße, dass Péter nur mitgeschrieben hat.

Az „által” ma nem jelöl térbeli utat: „az erdőn keresztül”, nem „*az erdő által”. – „által“ bezeichnet heute keinen räumlichen Weg: „az erdőn keresztül“ – durch den Wald –, nicht „*az erdő által“.

Ragozott ige mellett a mai magyarban nincs „által”-os szenvedő szerkezet. – Ein Passiv mit „által“ neben einem konjugierten Verb gibt es im heutigen Ungarisch nicht.

A levelet Péter írta. – Den Brief hat Péter geschrieben (deutsch auch: Der Brief wurde von Péter geschrieben).

Cselekvő és eszköz egy szerkezetben is állhat. – Urheber und Werkzeug können in einer Gruppe stehen.

A fiú által ceruzával rajzolt ház nagy. – Das vom Jungen mit Bleistift gezeichnete Haus ist groß.

Cselekvő mondatban csak a cselekvő változik, az eszköz marad: „A fiú ceruzával rajzolta a házat.” – Im Aktivsatz ändert sich nur der Urheber, das Werkzeug bleibt: „A fiú ceruzával rajzolta a házat.“ – Der Junge hat das Haus mit Bleistift gezeichnet.

A „-tól/-től” a feladót, a birtokos szerkezet a birtokost jelöli: „levél Pétertől”, „Péter levele”. – „-tól/-től“ bezeichnet den Absender, die Besitzkonstruktion den Besitzer: „levél Pétertől“ – ein Brief von Péter –, „Péter levele“ – Péters Brief.

A német „von” így legalább három magyar szerepet takar: cselekvőt, feladót és birtokost. – Das deutsche „von“ deckt so mindestens drei ungarische Rollen ab: Urheber, Absender und Besitzer.

Hőmérővel mérjük a hőmérsékletet. – Wir messen die Temperatur mit einem Thermometer.

A hőmérő által mutatott érték túl alacsony. – Der vom Thermometer angezeigte Wert ist zu niedrig.

Hogy egy készülék eszköz-e vagy cselekvő, azt az ige dönti el. – Ob ein Gerät Werkzeug oder Urheber ist, entscheidet das Verb.

A szél által kidöntött fa az úton fekszik. – Der vom Wind umgestürzte Baum liegt auf der Straße.

A „kidől” igének nincs cselekvője, ezért az okot „miatt” jelöli. – Das Verb „kidől“ – umstürzen – hat keinen Urheber, deshalb bezeichnet „miatt“ die Ursache.

A fa a vihar miatt dőlt ki. – Der Baum ist wegen des Sturms umgestürzt.

Az általam küldött csomag megérkezett. – Das von mir geschickte Paket ist angekommen.

Velem érkezett meg a csomag. – Das Paket ist mit mir angekommen.

A „segítségével” a segítőt nevezi meg, nem a cselekvőt. – „segítségével“ – mithilfe – nennt den Helfer, nicht den Urheber.

A barátom segítségével megjavítottam a széket. – Mithilfe meines Freundes habe ich den Stuhl repariert.

Eszköznél az „által” természetellenes: „a késsel vágott kenyér”, nem „a kés által vágott kenyér”. – Beim Werkzeug wirkt „által“ unnatürlich: „a késsel vágott kenyér“ – das mit dem Messer geschnittene Brot –, nicht „a kés által vágott kenyér“.

A latin és az orosz már az eszközt és a társat is elválasztja: „cultro”, de „cum sorore”. – Das Lateinische und das Russische trennen schon Werkzeug und Begleiter: „cultro“ – mit dem Messer –, aber „cum sorore“ – mit der Schwester.

Az orosz a puszta eszközesetet a cselekvőre is használja; a magyar a kettőt szigorúan szétválasztja. – Das Russische verwendet den bloßen Instrumental auch für den Urheber; das Ungarische hält beides streng auseinander.

Wortschatz

  • eszközhatározó {eszköz·HATÁROZÓ} – Mittel·BESTIMMUNG(Mittelbestimmung)
  • társhatározó {társ·HATÁROZÓ} – Gefährte·BESTIMMUNG(Begleitbestimmung)
  • cselekvő – Handelnder, Urheber
  • melléknévi igenév – Partizip
  • által – von (Urheber)
  • késsel – mit einem Messer
  • kulccsal – mit dem Schlüssel
  • tollal – mit dem Stift
  • fűrésszel – mit der Säge
  • ceruzával – mit einem Bleistift
  • testvérével – mit ihrem/seinem Geschwister
  • gyerekkel együtt – zusammen mit dem Kind
  • mivel? – womit?
  • kivel? – mit wem?
  • ki által? – von wem?
  • a Péter által írt levél – der von Péter geschriebene Brief
  • levele – sein Brief
  • Pétertől – von Péter (Absender)
  • hőmérő {hő·MÉRŐ} – Wärme·MESSER(Thermometer)
  • kidönt {ki·DÖNT} – um·WERFEN(umwerfen)
  • kidől {ki·DŐL} – um·FALLEN(umstürzen)
  • általam – von mir
  • segítségével {segítség·É·vel} – Hilfe·SEIN·mit(mithilfe)

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Kötött vonzat – Feste Rektion statt frei gewählter Bedeutung (→ 5.9.7)

Sok szó maga szabja meg, milyen rag vagy névutó áll mellette; ez a vonzat. – Viele Wörter legen selbst fest, welche Endung oder Postposition bei ihnen steht; das ist die Rektion.

Anna gyakran gondol a barátjára. – Anna denkt oft an ihren Freund.

A „-ra/-re” itt nem irányt jelöl: a barát nem cél, hanem a gondolkodás tárgya. – „-ra/-re“ bezeichnet hier keine Richtung: Der Freund ist kein Ziel, sondern der Gegenstand des Denkens.

Irányt jelölő névutóval más jelentés jön létre: „A fiú az anyja felé néz.” – Mit einer Postposition der Richtung entsteht eine andere Bedeutung: „A fiú az anyja felé néz.“ – Der Junge schaut in Richtung seiner Mutter.

Péter bízik az orvosában. – Péter vertraut seinem Arzt.

A gyerek fél a kutyától. – Das Kind hat Angst vor dem Hund.

A „bízik” mellett nincs belső tér, a „fél” mellett nincs mozgás. – Bei „bízik“ gibt es keinen Innenraum, bei „fél“ keine Bewegung.

A német „Angst vor” az „előtt” névutót sugallja, de a „fél” mellett „-tól/-től” áll. – Das deutsche „Angst vor“ legt „előtt“ nahe, doch bei „fél“ steht „-tól/-től“.

A gyerek elbújik a kutya elől. – Das Kind versteckt sich vor dem Hund.

Az „elbújik” és az „elszalad” maga kívánja az „elől” névutót. – „elbújik“ – sich verstecken – und „elszalad“ – davonlaufen – verlangen selbst die Postposition „elől“.

A „fél” ige és a „fél” számnév nem rokon: két különböző uráli tőre mennek vissza. – Das Verb „fél“ – fürchten – und das Zahlwort „fél“ – halb – sind nicht verwandt: Sie gehen auf zwei verschiedene uralische Wurzeln zurück.

A tanárral beszélek a könyvről. – Ich spreche mit dem Lehrer über das Buch.

A „beszél” két vonzata a társ („-val/-vel”) és a téma („-ról/-ről”). – Die beiden Anschlüsse von „beszél“ sind der Partner („-val/-vel“) und das Thema („-ról/-ről“).

Névutó is lehet kötött vonzat. – Auch eine Postposition kann ein fester Anschluss sein.

Anna a magyar zene iránt érdeklődik. – Anna interessiert sich für ungarische Musik.

A „*zenéért érdeklődik” hibás: a „-ért” nem az érdeklődés tárgyát jelöli. – „*zenéért érdeklődik“ ist falsch: „-ért“ bezeichnet nicht den Gegenstand des Interesses.

Más jelentésben az ige más vonzatot kap: „érdeklődik valaki felől”. – In anderer Bedeutung hat das Verb einen anderen Anschluss: „érdeklődik valaki felől“ – erkundigt sich nach jemandem.

Péter a beteg barátja felől érdeklődik. – Péter erkundigt sich nach seinem kranken Freund.

A gyerek örül az ajándéknak. – Das Kind freut sich über das Geschenk.

A fiú nevet a viccen. – Der Junge lacht über den Witz.

Csodálkozunk a híren. – Wir wundern uns über die Nachricht.

A német mindig „über”-t mond; a magyar rag az igétől függ: „-nak/-nek”, „-n”, „-ról/-ről”. – Das Deutsche sagt immer „über“; die ungarische Endung hängt vom Verb ab: „-nak/-nek“, „-n“, „-ról/-ről“.

Melléknévnek és főnévnek is lehet vonzata. – Auch Adjektive und Substantive können eine Rektion haben.

Péter elégedett a munkával. – Péter ist mit der Arbeit zufrieden.

Anna büszke a fiára. – Anna ist stolz auf ihren Sohn.

Szükségem van egy tollra. – Ich brauche einen Stift.

A szótárak a vonzatot a „valaki” és „valami” helyettesítővel adják meg: „gondol valakire”, „fél valamitől”. – Wörterbücher geben die Rektion mit den Platzhaltern „valaki“ – jemand – und „valami“ – etwas – an: „gondol valakire“, „fél valamitől“.

A „vár” kétféle vonzattal áll: „vár valakire” és „vár valakit”. – „vár“ steht mit zwei Anschlüssen: „vár valakire“ – wartet auf jemanden – und „vár valakit“ – erwartet jemanden.

A buszra várunk. – Wir warten auf den Bus.

Anna vendégeket vár estére. – Anna erwartet für den Abend Gäste.

Harmadik vonzata a „vár valamivel”: „Várjunk a vacsorával, amíg Péter hazaér.” – Ein dritter Anschluss ist „vár valamivel“: „Várjunk a vacsorával, amíg Péter hazaér.“ – Warten wir mit dem Abendessen, bis Péter nach Hause kommt.

A kötött vonzat mellett szabad határozók is állhatnak. – Neben den festen Anschlüssen können freie Angaben stehen.

A tervről beszélek az igazgatóval az irodában. – Ich spreche im Büro mit dem Direktor über den Plan.

A téma és a társ kötött, az „irodában” szabad határozó. – Thema und Partner sind fest, „irodában“ – im Büro – ist eine freie Angabe.

A szabad határozó a jelentés szerint cserélhető: „az irodában”, „az iroda előtt”. – Die freie Angabe ist nach der Bedeutung austauschbar: „az irodában“ – im Büro –, „az iroda előtt“ – vor dem Büro.

A kötött vonzat nem cserélhető: „az igazgató mellett beszélek” már nem a beszélgetőtársat jelöli. – Der feste Anschluss ist nicht austauschbar: „az igazgató mellett beszélek“ bezeichnet nicht mehr den Gesprächspartner.

Egy szó vonzatainak összessége a vonzatkeret. – Die Gesamtheit der Anschlüsse eines Wortes ist der Rektionsrahmen.

Egy szónak több vonzatkerete is lehet, mindegyik más jelentéssel: „gondol valakire”, „gondol valamit”. – Ein Wort kann mehrere Rektionsrahmen haben, jeden mit eigener Bedeutung: „gondol valakire“ – denkt an jemanden –, „gondol valamit“ – meint etwas.

A származékszó megtartja alapszava vonzatát: „fél a sötéttől”, „a sötéttől való félelem”. – Ein abgeleitetes Wort behält den Anschluss seines Grundworts: „fél a sötéttől“ – hat Angst vor der Dunkelheit –, „a sötéttől való félelem“ – die Angst vor der Dunkelheit.

Névutó után az „-i” képző kapcsolja a főnévhez: „a zene iránti érdeklődés”. – Nach einer Postposition verbindet das Suffix „-i“ mit dem Substantiv: „a zene iránti érdeklődés“ – das Interesse für Musik.

A „vonzat” a „vonz” igéből képzett: a szó magához vonzza a ragot. – „vonzat“ ist von „vonz“ – anziehen – abgeleitet: Das Wort zieht die Endung an sich.

A német „Rektion” a latin „regere” – irányítani – igére megy vissza. – Der deutsche Ausdruck „Rektion“ geht auf lateinisch „regere“ – lenken – zurück.

A vonzatok a nyelvek között ritkán egyeznek: „gondol valakire”, „think of”, „penser à”, „pensar en”. – Die Anschlüsse stimmen zwischen den Sprachen selten überein: „gondol valakire“, „denken an“, „think of“, „penser à“, „pensar en“.

Wortschatz

  • vonzat {vonzAT} – anziehen·UNG(Rektion)
  • vonzatkeret {vonzat·KERET} – Rektion·RAHMEN(Rektionsrahmen)
  • szabad határozó – freie Adverbialbestimmung
  • gondol valakire – denkt an jemanden
  • gondol valamit – meint etwas
  • bízik valakiben – vertraut jemandem
  • fél valamitől – hat Angst vor etwas
  • elbújik valami elől – versteckt sich vor etwas
  • beszél valakivel – spricht mit jemandem
  • beszél valamiről – spricht über etwas
  • érdeklődik valami iránt – interessiert sich für etwas
  • érdeklődik valaki felől – erkundigt sich nach jemandem
  • örül valaminek – freut sich über etwas
  • nevet valamin – lacht über etwas
  • csodálkozik valamin – wundert sich über etwas
  • elégedett valamivel – zufrieden mit etwas
  • büszke valakire – stolz auf jemanden
  • szükségem van valamire – ich brauche etwas
  • vár valakire – wartet auf jemanden
  • vár valakit – erwartet jemanden
  • vár valamivel – wartet mit etwas
  • valaki – jemand
  • valami – etwas
  • a sötéttől való félelem – die Angst vor der Dunkelheit
  • a zene iránti érdeklődés – das Interesse für Musik

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Versengő szerkezetek – Bedeutungsunterschiede konkurrierender Konstruktionen (→ 5.9.8)

Különböző szerkezetek ugyanazt a helyzetet írhatják le, mégis mást mondanak. – Verschiedene Konstruktionen können dieselbe Situation beschreiben und doch Verschiedenes sagen.

Az igazgatóhoz megyek. – Ich gehe zum Direktor.

Az igazgatóért megyek. – Ich gehe den Direktor abholen.

Az igazgató miatt megyek be az irodába. – Wegen des Direktors gehe ich ins Büro.

Az igazgató az első mondatban cél, a másodikban az, akit elhozok, a harmadikban az ok. – Der Direktor ist im ersten Satz das Ziel, im zweiten der, den ich abhole, im dritten der Anlass.

Mindhárom mondat helyes; egyik sem pontosabb változata a másiknak. – Alle drei Sätze sind richtig; keiner ist eine genauere Fassung eines anderen.

A csomagért jött a szomszéd. – Der Nachbar kam, um das Paket zu holen.

A csomag miatt jött a szomszéd. – Der Nachbar kam wegen des Pakets.

A csomaggal jött a szomszéd. – Der Nachbar kam mit dem Paket.

Aki hozza a csomagot, nem azért jön, hogy elvigye. – Wer das Paket mitbringt, kommt nicht, um es zu holen.

Egy jelenetnek több igaz leírása is lehet. – Eine Szene kann mehrere wahre Beschreibungen haben.

Anna az iskolánál várakozik. – Anna wartet bei der Schule.

Anna az iskola előtt várakozik. – Anna wartet vor der Schule.

Ha Anna a bejárat előtt áll, mindkét mondat igaz, de a második többet mond. – Steht Anna vor dem Eingang, sind beide Sätze wahr, aber der zweite sagt mehr.

Az állomáson várok. – Ich warte auf dem Bahnhof (auf dem Gelände).

Az állomásnál várok. – Ich warte beim Bahnhof (in der Nähe).

Vendégként maradtam a házban. – Ich blieb als Gast im Haus.

A vendégek miatt maradtam a házban. – Wegen der Gäste blieb ich im Haus.

A „-ként” az alanynak ad szerepet, a „miatt” másokat nevez meg okként. – „-ként“ weist dem Subjekt eine Rolle zu, „miatt“ nennt andere als Anlass.

A szüleimnek virágot vettem. – Ich habe meinen Eltern Blumen gekauft.

A szüleimért mindent megteszek. – Für meine Eltern tue ich alles.

A német „für” a címzettet is jelöli; a magyarban erre a „-nak/-nek” szolgál. – Das deutsche „für“ bezeichnet auch den Empfänger; im Ungarischen dient dazu „-nak/-nek“.

Egy szó több jelentése nem szerkezetek versengése: „a ház mellett”, „a javaslat mellett érvel”. – Mehrere Bedeutungen eines Wortes sind keine Konkurrenz von Konstruktionen: „a ház mellett“ – neben dem Haus –, „a javaslat mellett érvel“ – argumentiert für den Vorschlag.

Ahol két szerkezet ugyanabban a helyzetben szinte ugyanazt mondja, rokon értelmű szerkezetekről beszélünk. – Wo zwei Konstruktionen in derselben Situation fast dasselbe sagen, spricht man von bedeutungsnahen Konstruktionen.

A régi újságot csomagolópapírként használom. – Ich benutze die alte Zeitung als Packpapier.

A régi újságot csomagolópapír gyanánt használom. – Ich benutze die alte Zeitung als Packpapier (ersatzweise).

Ez a rokonság a helyzethez kötött, nem érvényes minden használatra. – Diese Nähe ist an die Situation gebunden und gilt nicht für alle Verwendungen.

Tiszta összehasonlításhoz csak egyetlen elem változhat: ez a minimális pár. – Für einen sauberen Vergleich darf sich nur ein einziges Element ändern: Das ist ein Minimalpaar.

A beteg gyerekéért éjjel-nappal dolgozik. – Für ihr krankes Kind arbeitet sie Tag und Nacht.

A beteg gyereke miatt éjjel-nappal dolgozik. – Wegen ihres kranken Kindes arbeitet sie Tag und Nacht.

A „-ért” a gyereket a munka céljaként, a „miatt” a betegséget okként mutatja. – „-ért“ zeigt das Kind als Zweck der Arbeit, „miatt“ die Krankheit als Ursache.

A jó eredményért jutalmat kapott. – Für das gute Ergebnis erhielt er eine Belohnung.

Jutalomnál, dicséretnél, büntetésnél és fizetésnél a „-ért” az ellenértéket jelöli. – Bei Belohnung, Lob, Strafe und Bezahlung bezeichnet „-ért“ den Gegenwert.

A barátom által festett képet nézem. – Ich betrachte das von meinem Freund gemalte Bild.

A barátommal nézem a képet. – Ich betrachte das Bild mit meinem Freund.

Péterrel beszélek a hírről. – Ich spreche mit Péter über die Nachricht.

Péterről beszélek. – Ich spreche über Péter.

Péterhez beszélek. – Ich spreche zu Péter.

Péternek beszéltem a tervről. – Ich habe Péter von dem Plan erzählt.

Négy vonzat, négy szerep: társ, téma, megszólított és hallgató. – Vier Anschlüsse, vier Rollen: Partner, Thema, Angesprochener und Zuhörer.

A közlés eszközének is kötött alakja van: „telefonon”, „a rádióban”, „az interneten”. – Auch das Medium einer Mitteilung hat feste Formen: „telefonon“ – am Telefon –, „a rádióban“ – im Radio –, „az interneten“ – im Internet.

Kenyérért megyek a boltba. – Ich gehe in den Laden, Brot holen.

Az angol „send for the doctor” pontosan megfelel az „orvosért küld” szerkezetnek. – Englisch „send for the doctor“ entspricht genau „orvosért küld“ – nach dem Arzt schicken.

Az oroszban a „за” elöljárószó eszközesettel ugyanezt fejezi ki: „идти за хлебом”. – Im Russischen drückt „за“ mit dem Instrumental dasselbe aus: „идти за хлебом“ (idti za chlebom) – Brot holen gehen.

Wortschatz

  • igazgatóhoz megy – geht zum Direktor
  • igazgatóért megy – geht den Direktor abholen
  • az igazgató miatt – wegen des Direktors
  • csomagért – um das Paket zu holen
  • csomaggal – mit dem Paket
  • iskolánál – bei der Schule
  • iskola előtt – vor der Schule
  • állomáson – auf dem Bahnhof
  • állomásnál – beim Bahnhof
  • vendégként – als Gast
  • szüleimnek – meinen Eltern
  • szüleimért – für meine Eltern
  • rokon értelmű szerkezetek – bedeutungsnahe Konstruktionen
  • minimális pár – Minimalpaar
  • csomagolópapír {csomagolÓ·papír} – verpacken·(PARTIZIP)·Papier(Packpapier)
  • éjjel-nappal – Tag und Nacht
  • jutalom – Belohnung
  • Péterhez beszél – spricht zu Péter
  • Péternek beszél – erzählt Péter
  • telefonon – am Telefon
  • rádióban – im Radio
  • kenyérért megy – geht Brot holen
  • orvosért küld – schickt nach dem Arzt

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.Tipikus hibák – Typische Fehler deutschsprachiger Lernender (→ 5.9.9)

A legtöbb hiba abból ered, hogy a német elöljárószót szóról szóra fordítják. – Die meisten Fehler entstehen, wenn eine deutsche Präposition Wort für Wort übertragen wird.

A jó javítás három dolgot nevez meg: a viszonyt, a helyes alakot és azt, miért mond mást a hibás alak. – Eine gute Korrektur nennt drei Dinge: die Beziehung, die richtige Form und den Grund, warum die falsche Form etwas anderes sagt.

A névutót külön írjuk: „táska mellett”, nem „*táskamellett”. – Die Postposition wird getrennt geschrieben: „táska mellett“, nicht „*táskamellett“.

A névutó előtt nincs rag, akkor sem, ha a német itt részes esetet kíván: a „*táskánál mellett” hibás. – Vor der Postposition steht keine Endung, auch wenn das Deutsche hier den Dativ verlangt: „*táskánál mellett“ ist falsch.

Egybe csak személyjellel vagy állandósult határozószóként írjuk: „mellettem”, „emellett”. – Zusammengeschrieben wird nur mit Personalendung oder als festes Adverb: „mellettem“ – neben mir –, „emellett“ – außerdem.

A „*én mellett” helyett „mellettem” a helyes. – Statt „*én mellett“ heißt es „mellettem“.

A kulccsal bezárom a kaput. – Ich schließe das Tor mit dem Schlüssel ab.

A „*kulcsval”, a „*kulcsal” és a „*tolllal” alaki hiba: a viszony helyes, csak az írás nem. – „*kulcsval“, „*kulcsal“ und „*tolllal“ sind Formfehler: Die Beziehung stimmt, nur die Schreibung nicht.

Kétjegyű betűnél csak az első jegy kettőződik, és három azonos betűt nem írunk egymás mellé. – Bei Buchstaben aus zwei Zeichen wird nur das erste Zeichen verdoppelt, und drei gleiche Buchstaben schreibt man nicht nebeneinander.

Jelentésbeli a hiba, ha az alak helyes, de más szerepet jelöl. – Ein Bedeutungsfehler liegt vor, wenn die Form richtig ist, aber eine andere Rolle bezeichnet.

A kulcsot bezárom a fiókba. – Ich schließe den Schlüssel in der Schublade ein.

A pékség a bolttal szemben van. – Die Bäckerei liegt dem Laden gegenüber.

A „*bolt szemben” és a „*kapu keresztül” hiányos: a névutó ragot kíván. – „*bolt szemben“ und „*kapu keresztül“ sind unvollständig: Die Postposition verlangt eine Endung.

Péterhez képest Anna magas. – Verglichen mit Péter ist Anna groß.

Személynél a ragos alak kap személyjelet, a névutó változatlan: „velem szemben”, „hozzám képest”. – Bei Personen trägt die Kasusform die Personalendung, die Postposition bleibt unverändert: „velem szemben“ – mir gegenüber –, „hozzám képest“ – verglichen mit mir.

A diák a holnapi vizsgára gondol. – Der Schüler denkt an die morgige Prüfung.

A „*vizsgához gondol”, a „*bízik a tanárának” és a „*fél a vihar előtt” a német elöljárószó tükörfordítása. – „*vizsgához gondol“, „*bízik a tanárának“ und „*fél a vihar előtt“ sind Lehnübersetzungen der deutschen Präposition.

Hogy a „warten auf” és a „vár valakire” egyezik, az véletlen. – Dass „warten auf“ und „vár valakire“ übereinstimmen, ist Zufall.

A forgalom miatt késik a busz. – Wegen des Verkehrs verspätet sich der Bus.

A „*forgalomért késik a busz” mást állít: a busz nem a forgalom kedvéért késik. – „*forgalomért késik a busz“ behauptet etwas anderes: Der Bus verspätet sich nicht dem Verkehr zuliebe.

Köszönöm a segítséget, de: hálás vagyok a segítségért. – Danke für die Hilfe, aber: Ich bin für die Hilfe dankbar.

A bátyám mérnökként dolgozik. – Mein älterer Bruder arbeitet als Ingenieur.

A „-ként” rag, egybeírjuk: a „*mérnök ként” hibás. – „-ként“ ist eine Endung und wird angefügt: „*mérnök ként“ ist falsch.

Foglalkozásnál nem „gyanánt” áll; az a szükségmegoldást jelöli. – Bei einem Beruf steht nicht „gyanánt“; es bezeichnet einen Behelf.

A középfok utáni „als” megfelelője a „mint”. – Dem „als“ nach einem Komparativ entspricht „mint“.

Magasabb, mint a bátyja. – Er ist größer als sein Bruder.

A gyerekek az udvaron játszanak. – Die Kinder spielen im Hof.

A gyerekek az udvarra szaladnak. – Die Kinder laufen in den Hof hinaus.

A német „im” és „in den” nem mindig „-ban” és „-ba”: az udvarnál a felszín ragjai állnak. – Deutsch „im“ und „in den“ ergeben nicht immer „-ban“ und „-ba“: Beim Hof stehen die Endungen der Oberfläche.

A királyi udvarban viszont „-ban” áll: „a királyi udvarban”. – Am königlichen Hof dagegen steht „-ban“: „a királyi udvarban“.

A „pályaudvar” tagról tagra a német „Bahnhof”: „pálya” és „udvar”. – „pályaudvar“ entspricht Glied für Glied dem deutschen „Bahnhof“: „pálya“ – Bahn – und „udvar“ – Hof.

Az érkezés célt kíván: a pályaudvarra érkeztem. – Ankommen verlangt ein Ziel: Ich bin am Bahnhof angekommen.

Budapestre utazunk. – Wir reisen nach Budapest.

Ebéd után sétálunk. – Nach dem Mittagessen gehen wir spazieren.

A térkép szerint itt van a pékség. – Nach der Karte ist hier die Bäckerei.

Ugyanaz a német elöljárószó három különböző magyar alaknak felel meg. – Dieselbe deutsche Präposition entspricht drei verschiedenen ungarischen Formen.

Péternek új cipőre van szüksége. – Péter braucht neue Schuhe.

A „*Péter új cipőt szüksége van” a német mondatszerkezetet másolja. – „*Péter új cipőt szüksége van“ kopiert den deutschen Satzbau.

A „kell” mellett a szükséges dolog alapalakban áll: „Péternek új cipő kell.” – Bei „kell“ steht das Benötigte in der Grundform: „Péternek új cipő kell.“

Anyámnak viszek egy csésze teát. – Ich bringe meiner Mutter eine Tasse Tee.

Anyámért megyek a buszmegállóhoz. – Ich gehe zur Bushaltestelle, um meine Mutter abzuholen.

Ha a mondatban csak egy csoport hibás, csak azt kell kicserélni. – Ist in einem Satz nur eine Gruppe falsch, wird nur sie ersetzt.

A tanár a diákkal beszél a hiba miatt. – Der Lehrer spricht wegen des Fehlers mit dem Schüler.

A tanár a hibáról beszél. – Der Lehrer spricht über den Fehler.

A „*hibáért beszél” helyett a szándék szerint „hiba miatt” vagy „hibáról” áll. – Statt „*hibáért beszél“ steht je nach Absicht „hiba miatt“ oder „hibáról“.

Nem minden eltérő alak hiba. – Nicht jede abweichende Form ist ein Fehler.

Aggódom érted. – Ich mache mir um dich Sorgen.

Aggódom miattad. – Ich mache mir deinetwegen Sorgen.

Mindkettő helyes; egy alakot csak akkor kifogásolunk, ha jelentése eltér a szándékolt közléstől. – Beide sind richtig; eine Form wird erst beanstandet, wenn ihre Bedeutung die beabsichtigte Aussage verfehlt.

A vizsgálat sorrendje: szóhatár, alak, a névutó ragja, vonzat, viszony, fordítás. – Die Prüffolge lautet: Wortgrenze, Form, Endung vor der Postposition, Rektion, Beziehung, Übersetzung.

Wortschatz

  • táska mellett – neben der Tasche
  • emellett – außerdem, daneben
  • kulccsal – mit dem Schlüssel
  • kulcsot – den Schlüssel
  • bolttal szemben – dem Laden gegenüber
  • Péterhez képest – verglichen mit Péter
  • hozzám képest – verglichen mit mir
  • vizsgára gondol – denkt an die Prüfung
  • forgalom miatt – wegen des Verkehrs
  • mérnökként – als Ingenieur
  • mint – als (Vergleich), wie
  • udvaron – im Hof
  • udvarra – in den Hof
  • a királyi udvarban – am königlichen Hof
  • pályaudvar {pálya·UDVAR} – Bahn·HOF(Bahnhof)
  • Budapestre – nach Budapest
  • ebéd után – nach dem Mittagessen
  • a térkép szerint – nach der Karte
  • szüksége van valamire – er/sie braucht etwas
  • anyámnak – meiner Mutter
  • anyámért – um meine Mutter abzuholen
  • buszmegálló {busz·MEGÁLLÓ} – Bus·HALTESTELLE(Bushaltestelle)
  • érted – um dich, für dich

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.