5.2 Räumliche Postpositionen

« Kapitel 5.1.8  |  Kapitel 5.2  |  Kapitel 5.2.1 »

5.2 Räumliche Postpositionen

Die räumlichen Postpositionen stehen hinter dem Nomen und geben die Lage zu einem Bezugspunkt an: az asztal alatt – unter dem Tisch, a ház mögött – hinter dem Haus. Die meisten haben drei Formen für Ort, Ziel und Herkunft (alatt – alá – alól), das Nomen davor bleibt ohne Endung; nur wenige verlangen eine Endung am Nomen (a postával szemben, a városon kívül). Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 5.2.1, 5.2.2, 5.2.3, 5.2.4, 5.2.5, 5.2.6, 5.2.7, 5.2.8, 5.2.9, 5.2.10).

1.Alatt, alá, alól – unter (→ 5.2.1)

A térbeli névutók a névszó után állnak, és a viszonyítási ponthoz mért helyzetet jelölik. – Die räumlichen Postpositionen stehen nach dem Nomen und bezeichnen die Lage im Verhältnis zum Bezugspunkt.

A legtöbbnek három alakja van: egy a helyre, egy a célra és egy a kiindulópontra (→ 5.3). – Die meisten haben drei Formen: eine für den Ort, eine für das Ziel und eine für die Herkunft.

A macska az asztal alatt ül. – Die Katze sitzt unter dem Tisch.

Az „alatt” a „hol?” kérdésre felel: a tárgy alatti teret jelöli. – „alatt“ antwortet auf die Frage „hol?“ – wo? – und bezeichnet den Raum unterhalb eines Gegenstands.

Az érintés nem számít: a kulcs közvetlenül a lábtörlő alatt van, a pince az egész ház alatt. – Ob eine Berührung vorliegt, spielt keine Rolle: Der Schlüssel liegt direkt unter der Fußmatte, der Keller unter dem ganzen Haus.

A kutya az ágy alá bújik. – Der Hund verkriecht sich unter das Bett.

Az „alá” a „hová?” kérdésre felel: valami a tárgy alatti térbe kerül, ahol korábban nem volt. – „alá“ antwortet auf „hová?“ – wohin? –: Etwas gelangt in den Raum unter dem Gegenstand, wo es vorher nicht war.

A búvár a víz alá merül. – Der Taucher taucht unter Wasser.

A labda a szekrény alól gurul ki. – Der Ball rollt unter dem Schrank hervor.

Az „alól” a „honnan?” kérdésre felel; gyakran igekötő is áll mellette, például „ki” vagy „elő”. – „alól“ antwortet auf „honnan?“ – woher? –; oft steht dabei ein Verbalpräfix wie „ki“ – hinaus – oder „elő“ – hervor.

A gyerek előbújik az ágy alól. – Das Kind kriecht unter dem Bett hervor.

A német ehhez két szót használ („unter … hervor”), a magyarnak egy elég. – Das Deutsche braucht dafür zwei Wörter („unter … hervor“), dem Ungarischen genügt eines.

A névutó előtti főnév mindhárom esetben ragtalan: az ágy alatt, az ágy alá, az ágy alól. – Das Nomen vor der Postposition bleibt in allen drei Fällen ohne Endung: unter dem Bett, unter das Bett, unter dem Bett hervor.

A német a „hol?” és a „hová?” között a névelő esetével tesz különbséget, a magyar a névutó alakjával. – Das Deutsche unterscheidet „wo?“ und „wohin?“ am Kasus des Artikels („unter dem“ – „unter den“), das Ungarische an der Form der Postposition.

*„Az asztalt alá” hibás; a tárgyrag csak az ige tárgyán áll. – *„az asztalt alá“ ist falsch; die Akkusativendung steht nur am Objekt des Verbs.

A dobozt a pad alá teszem. – Ich stelle den Karton unter die Bank.

Egy dobozt teszek a pad alá. – Ich stelle einen Karton unter die Bank.

Határozott tárgy után határozott ragozás áll („teszem”), határozatlan tárgy után általános ragozás („teszek”). – Nach bestimmtem Objekt steht die bestimmte Konjugation („teszem“), nach unbestimmtem die unbestimmte („teszek“).

A hal a híd alatt úszik. – Der Fisch schwimmt unter der Brücke.

A hajó a híd alatt halad át. – Das Schiff fährt unter der Brücke hindurch.

A mozgást jelentő ige nem kíván okvetlenül „alá” alakot: ha a mozgás a tárgy alatt marad, vagy alatta halad át, „alatt” áll. – Ein Bewegungsverb verlangt nicht zwingend „alá“: Bleibt die Bewegung unter dem Gegenstand oder führt sie unter ihm hindurch, steht „alatt“.

A gyerek az asztal alatt mászik. – A gyerek az asztal alá mászik. – Das Kind krabbelt unter dem Tisch. – Das Kind krabbelt unter den Tisch.

Az „ül”, „fekszik”, „áll” igék mellett „alatt”, a „leül”, „lefekszik”, „beáll” igék mellett „alá” áll. – Bei „ül“ – sitzt –, „fekszik“ – liegt –, „áll“ – steht – steht „alatt“, bei „leül“ – setzt sich –, „lefekszik“ – legt sich hin –, „beáll“ – stellt sich unter – steht „alá“.

A gyerekek a fa alatt ülnek. – A gyerekek leülnek a fa alá. – Die Kinder sitzen unter dem Baum. – Die Kinder setzen sich unter den Baum.

A fal alul nedves. – Die Wand ist unten feucht.

Az „alól” (hosszú ó) névutó, és viszonyítási pontot kíván; az „alul” (rövid u) határozószó, és önállóan áll (→ 5.1.7). – „alól“ (langes ó) ist eine Postposition und braucht einen Bezugspunkt; „alul“ (kurzes u) ist ein Adverb und steht allein.

*„A szekrény alul” ezért hibás. – *„a szekrény alul“ ist daher falsch.

A névutó az egész főnévi csoport végén áll: a nagy, régi fa alatt, a két ágy alatt, a lakásunk alatt. – Die Postposition steht am Ende der ganzen Nominalgruppe: unter dem großen alten Baum, unter den beiden Betten, unter unserer Wohnung.

Számnév után a főnév egyes számban marad, névutó előtt is: „a két ágy alatt”. – Nach einem Zahlwort bleibt das Nomen im Singular, auch vor einer Postposition: „a két ágy alatt“ – unter den beiden Betten.

A macska ez alatt az asztal alatt alszik. – Die Katze schläft unter diesem Tisch.

Mutató névmással a névutó megismétlődik: a mutató névmás után és a főnév után is áll. – Mit einem Demonstrativpronomen wird die Postposition wiederholt: Sie steht nach dem Pronomen und nach dem Nomen.

Egybeírva az „ezalatt” és az „azalatt” időhatározószó, a „mialatt” pedig kötőszó. – Zusammengeschrieben sind „ezalatt“ und „azalatt“ Zeitadverbien – inzwischen, währenddessen –, „mialatt“ dagegen eine Konjunktion – während.

Mialatt olvastam, Anna főzött. – Während ich las, kochte Anna.

Az „alatt” függőleges felületen és skálán is az alacsonyabb helyet jelöli. – „alatt“ bezeichnet auch auf senkrechten Flächen und auf Skalen die tiefere Lage.

Az aláírás a szöveg alatt van. – Die Unterschrift steht unter dem Text.

A hőmérséklet fagypont alatt van. – Die Temperatur liegt unter dem Gefrierpunkt.

Időtartammal az „alatt” határidőt jelent: Két óra alatt elkészülök. (→ 5.4.3) – Mit einer Zeitspanne bezeichnet „alatt“ eine Frist: Ich werde in zwei Stunden fertig.

Személyes névmás helyett személyragos névutó áll: „alattam”, „alám”, „alólam” (→ 5.7). – Statt eines Personalpronomens steht die Postposition mit Personalendung: „alattam“ – unter mir –, „alám“ – unter mich –, „alólam“ – unter mir hervor.

Alattunk egy család lakik. – Unter uns wohnt eine Familie.

Az „-i” képzővel melléknév lesz belőle: a ház alatti pince (→ 5.8.2). – Mit dem Suffix „-i“ wird daraus ein Adjektiv: „a ház alatti pince“ – der Keller unter dem Haus.

Az „alá” igekötőként is él: aláír, aláhúz (→ 11.1). – „alá“ lebt auch als Verbalpräfix: „aláír“ – unterschreibt –, „aláhúz“ – unterstreicht.

Péter aláírja a szerződést. – Péter unterschreibt den Vertrag.

A budapestiek a millenniumi metrót földalattinak hívják; 1896-ban nyílt meg, az európai kontinens első földalatti vasútjaként. – Die Budapester nennen die Millenniums-U-Bahn „földalatti“ – die Unterirdische; sie wurde 1896 als erste U-Bahn des europäischen Festlands eröffnet.

Nem lehet mindenkit egy kalap alá venni. – Man kann nicht alle über einen Kamm scheren.

A német „unter” nem mindig „alatt”: csoportra a „között” vonatkozik (barátok között), telefonszámra a „-n” rag (ezen a számon). – Das deutsche „unter“ ist nicht immer „alatt“: Für eine Gruppe steht „között“ („barátok között“ – unter Freunden), für eine Nummer die Endung „-n“ („ezen a számon“ – unter dieser Nummer).

A három alak a régi „al” (alsó rész) főnévből és a hely, a cél és a kiindulópont régi ragjaiból alakult. – Die drei Formen sind aus dem alten Nomen „al“ – unterer Teil – und alten Endungen für Ort, Ziel und Herkunft entstanden.

Ugyanez az „al” rejlik az „alsó” és az „alj” szóban: a hegy alja. – Dasselbe „al“ steckt in „alsó“ – unterer – und in „alj“ – Unterteil: „a hegy alja“ – der Fuß des Berges.

A régi „-t/-tt” helyrag néhány helynévben ma is él: Pécsett, Győrött. – Die alte Ortsendung „-t/-tt“ lebt noch in einigen Ortsnamen: „Pécsett“ – in Pécs –, „Győrött“ – in Győr.

Az orosz ugyanezt a hármasságot mutatja: под столом, под стол, из-под стола. – Das Russische zeigt dieselbe Dreiheit: под столом – unter dem Tisch, под стол – unter den Tisch, из-под стола – unter dem Tisch hervor.

Az angol, a francia és a spanyol a helyet és a célt nem különbözteti meg: under the table, sous la table, debajo de la mesa. – Englisch, Französisch und Spanisch unterscheiden Ort und Ziel nicht: under the table, sous la table, debajo de la mesa.

Wortschatz

  • alatt – unter (wo?)
  • alá – unter (wohin?)
  • alól – unter … hervor (woher?)
  • névutó {név·UTÓ} – Name·NACH(Postposition)
  • helyhatározó {hely·HATÁROZÓ} – Ort·BESTIMMUNG(Ortsbestimmung)
  • viszonyítási pont – Bezugspunkt
  • kiindulópont {kiinduló·PONT} – Ausgangs·PUNKT(Ausgangspunkt)
  • igekötő {ige·KÖTŐ} – Verb·BINDER(Verbalpräfix)
  • bújik – kriecht, verkriecht sich
  • előbújik {elő·BÚJIK} – hervor·KRIECHEN(hervorkriechen)
  • lábtörlő {láb·TÖRLŐ} – Fuß·WISCHER(Fußmatte)
  • pince – Keller
  • mászik – krabbelt, klettert
  • leül {le·ÜL} – hinunter·SITZEN(sich setzen)
  • lefekszik {le·FEKSZIK} – hinunter·LIEGEN(sich hinlegen)
  • alul – unten (Adverb)
  • ezalatt {ez·ALATT} – dies·UNTER(inzwischen)
  • mialatt {mi·ALATT} – was·UNTER(während)
  • fagypont {fagy·PONT} – Frost·PUNKT(Gefrierpunkt)
  • alattunk – unter uns
  • alatti – unter … befindlich
  • aláír {alá·ÍR} – unter·SCHREIBEN(unterschreiben)
  • földalatti {föld·ALATTi} – Erde·UNTER·(ADJEKTIV)(unterirdisch; U-Bahn)
  • alsó – unterer
  • alj – Unterteil, Boden

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.Felett/fölött, fölé, fölül – über (→ 5.2.2)

A lámpa az asztal felett lóg. – Die Lampe hängt über dem Tisch.

A kép a kanapé fölött lóg. – Das Bild hängt über dem Sofa.

A hely kifejezésére két egyenértékű alak van, a „felett” és a „fölött”; jelentésbeli különbség nincs köztük. – Für den Ort gibt es zwei gleichwertige Formen, „felett“ und „fölött“; einen Bedeutungsunterschied gibt es nicht.

A „felett” a tárgy fölötti teret jelöli, érintés nélkül. – „felett“ bezeichnet den Raum oberhalb des Gegenstands, ohne Berührung.

Az e/ö váltakozás az egész szócsaládban megvan: fel – föl, fent – fönt, felmegy – fölmegy. – Der Wechsel von e und ö zieht sich durch die ganze Wortfamilie: fel – föl (hinauf), fent – fönt (oben), felmegy – fölmegy (hinaufgehen).

A madár a ház fölé repül. – Der Vogel fliegt über das Haus (und bleibt dort oben).

A „fölé” a „hová?” kérdésre felel: valami a viszonyítási pont fölötti térbe kerül. – „fölé“ antwortet auf „hová?“: Etwas gelangt in den Raum oberhalb des Bezugspunkts.

A kezemet a fejem fölé emelem. – Ich hebe meine Hand über meinen Kopf.

A füst a tető fölé emelkedik. – Der Rauch steigt über das Dach hinauf.

A lámpát az asztal fölé szereljük. – Wir montieren die Lampe über dem Tisch.

A német itt gyakran részes esetet használ, a magyar a célt jelöli. – Das Deutsche setzt hier oft den Dativ, das Ungarische das Ziel.

A felhők a város fölül lassan elvonulnak. – Die Wolken ziehen langsam aus dem Raum über der Stadt ab.

A „fölül” a „honnan?” kérdésre felel, és jóval ritkább; főleg eltűnést, elvonulást jelentő igék mellett áll. – „fölül“ antwortet auf „honnan?“ und ist deutlich seltener; es steht vor allem bei Verben des Verschwindens und Abziehens.

A németnek erre nincs elöljárószava; a „von der Stadt” fordítás hibás volna, mert a felhők nem a városon voltak. – Das Deutsche hat dafür keine Präposition; „von der Stadt“ wäre falsch, denn die Wolken waren nicht auf der Stadt, sondern über ihr.

A cél és a kiindulópont alakja ö-s: „fölé”, „fölül”; a „felé” jelentése ugyanis „valami irányába”. – Ziel und Herkunft haben die ö-Form: „fölé“, „fölül“; „felé“ bedeutet nämlich „in Richtung auf“.

A madár a fa felé repül. – A madár a fa fölé repül. – Der Vogel fliegt in Richtung auf den Baum. – Der Vogel fliegt über den Baum (hin).

A hasonlóság véletlen: a „fölött, fölé, fölül” a „föl” (felső rész), a „felé, felől” a „fél” (oldal) szóra megy vissza (→ 5.3.6). – Die Ähnlichkeit ist zufällig: „fölött, fölé, fölül“ gehen auf „föl“ – oberer Teil –, „felé, felől“ auf „fél“ – Seite – zurück.

A repülőgép a felhők fölött repül. – Das Flugzeug fliegt über den Wolken.

A híd fölött madarak köröznek. – Über der Brücke kreisen Vögel.

Ha a mozgás a felső térben marad, „fölött” áll; „fölé” csak akkor, ha valami odakerül. – Bleibt die Bewegung im oberen Raum, steht „fölött“; „fölé“ nur, wenn etwas erst dorthin gelangt.

A váza az asztalon áll, a lámpa az asztal fölött lóg. – Die Vase steht auf dem Tisch, die Lampe hängt über dem Tisch.

Ami a felületen fekszik, annak helyét nem a „fölött”, hanem a „-n” rag jelöli (→ 4.7). – Was auf der Oberfläche liegt, dessen Ort bezeichnet nicht „fölött“, sondern die Endung „-n“.

A madár átrepül a ház fölött. – Der Vogel fliegt über das Haus hinweg.

Az átkelést az „át” igekötő fejezi ki; ha a mozgás az akadályt is érinti, felületrag áll: A kutya átugrik a kerítésen. – Das Überqueren drückt das Präfix „át“ aus; berührt die Bewegung das Hindernis, steht die Oberflächenendung: Der Hund springt über den Zaun.

A beszédet jelentő igék melletti német „über” nem térbeli: a filmről beszél, nem *a film fölött (→ 4.15). – Das deutsche „über“ bei Verben des Sprechens ist nicht räumlich: „a filmről beszél“ – spricht über den Film.

A falu 300 méterrel a tengerszint felett fekszik. – Das Dorf liegt 300 Meter über dem Meeresspiegel.

Vác Budapest felett fekszik: a Dunán feljebb, északra tőle. – Vác liegt oberhalb von Budapest: weiter oben an der Donau, nördlich davon.

A kabátot a pulóver fölött viseli. – Sie trägt den Mantel über dem Pullover.

Ruhadarabnál kivételesen érintés is lehet: a kabát a pulóver fölötti réteg. – Bei Kleidung ist ausnahmsweise Berührung möglich: Der Mantel ist die Schicht über dem Pullover.

A fejünk fölött sötét felhők gyülekeznek. – Über unseren Köpfen sammeln sich dunkle Wolken.

Testrésznél, amelyből mindenkinek egy van, a magyar egyes számot használ: „a fejünk”. – Bei Körperteilen, von denen jeder einen hat, setzt das Ungarische den Singular: „a fejünk“ – unser Kopf.

A kép e fölött a polc fölött lóg. – Das Bild hängt über diesem Regalbrett.

Személyes névmás helyett „fölöttem”, „fölötted”, „fölötte”, a célra „fölém” áll (→ 5.7). – Statt des Personalpronomens stehen „fölöttem“ – über mir –, „fölötted“ – über dir –, „fölötte“ – über ihm, über ihr –, für das Ziel „fölém“ – über mich.

A „felett” szóból képzett szavak: „felettes” (feljebbvaló), „módfelett” (nagyon), „emberfeletti”. – Aus „felett“ gebildet sind „felettes“ – Vorgesetzter –, „módfelett“ – überaus – und „emberfeletti“ – übermenschlich.

Az orosz „над” és a latin „supra” helyre és célra egyaránt áll; csak a német különbözteti meg esettel a kettőt. – Das russische „над“ und das lateinische „supra“ stehen für Ort und Ziel gleichermaßen; nur das Deutsche trennt beides durch den Kasus.

A „fölül” jelentésére egyik összevetett nyelvben sincs külön szó. – Für die Bedeutung von „fölül“ – von oberhalb weg – hat keine der Vergleichssprachen ein eigenes Wort.

Wortschatz

  • felett – über, oberhalb (wo?)
  • fölött – über, oberhalb (wo?)
  • fölé – über … hin (wohin?)
  • fölül – von oberhalb weg (woher?)
  • felé – in Richtung auf
  • felől – aus Richtung
  • föl – (veraltet) oberer Teil
  • fél – Hälfte; (alt) Seite
  • lóg – hängt
  • emel – hebt
  • emelkedik – steigt, hebt sich
  • szerel – montiert
  • elvonul – zieht ab
  • köröz – kreist
  • repülőgép {repülő·GÉP} – fliegend·MASCHINE(Flugzeug)
  • asztalon – auf dem Tisch
  • átrepül {át·REPÜL} – hinüber·FLIEGEN(hinwegfliegen)
  • átugrik {át·UGRIK} – hinüber·SPRINGEN(hinüberspringen)
  • tengerszint {tenger·SZINT} – Meer·EBENE(Meeresspiegel)
  • fejünk – unser Kopf
  • fölöttem – über mir
  • fölém – über mich
  • felettes – Vorgesetzter
  • módfelett {mód·FELETT} – Maß·ÜBER(überaus)
  • emberfeletti {ember·FELETTI} – Mensch·ÜBER(übermenschlich)

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.Előtt, elé, elől – vor (→ 5.2.3)

A busz az iskola előtt áll. – Der Bus steht vor der Schule.

Az „előtt” a helyet jelöli; azt, hogy mi egy tárgy eleje, maga a tárgy határozza meg. – „előtt“ nennt den Ort; was die Vorderseite eines Gegenstands ist, legt der Gegenstand selbst fest.

A háznál a bejárat felőli oldal számít elejének, az autónál a menetirány, az embernél az arc. – Beim Haus gilt die Seite mit dem Eingang als Vorderseite, beim Auto die Fahrtrichtung, beim Menschen das Gesicht.

Ha a tárgynak nincs saját eleje, mint a fának vagy a kőnek, a beszélő felé eső oldal számít. – Hat ein Gegenstand keine eigene Vorderseite, wie ein Baum oder ein Stein, zählt die dem Sprecher zugewandte Seite.

Mi előtt áll a busz? – Az iskola előtt. – Wovor steht der Bus? – Vor der Schule.

A gyerek a tükör elé lép. – Das Kind tritt vor den Spiegel.

A széket az ajtó elé teszem. – Ich stelle den Stuhl vor die Tür.

Az „elé” a célt jelöli: a mozgás végén valami a viszonyítási pont előtt van. – „elé“ nennt das Ziel: Am Ende der Bewegung befindet sich etwas vor dem Bezugspunkt.

A lány a sor előtt áll. – A lány a sor elé áll. – Das Mädchen steht vor der Schlange. – Das Mädchen stellt sich vor die Schlange.

Az „áll” mindkét jelentést hordozza; csak a névutó dönt. – „áll“ trägt beide Bedeutungen; erst die Postposition entscheidet.

A turisták a múzeum elé érkeznek. – Die Touristen kommen vor dem Museum an.

Az „érkezik” mellett a magyar célt mond, a német helyet. – Bei „érkezik“ – ankommen – nennt das Ungarische das Ziel, das Deutsche den Ort.

Az autó a kapu elől indul. – Das Auto fährt von seinem Platz vor dem Tor los.

Az „elől” a kiindulópontot jelöli: előbb valami a viszonyítási pont előtt volt, utána már nem. – „elől“ nennt den Ausgangspunkt: Vorher war etwas vor dem Bezugspunkt, nachher nicht mehr.

A dobozt a bejárat elől viszem el. – Ich trage den Karton vom Platz vor dem Eingang weg.

Ha a névutós csoport hangsúlyosan az ige előtt áll, az „el” igekötő az ige mögé kerül. – Steht die Gruppe mit der Postposition betont vor dem Verb, rückt das Präfix „el“ – weg – hinter das Verb.

A fiú a ház előtt fut. – A fiú a ház elé fut. – A fiú a ház elől fut el. – Der Junge läuft vor dem Haus. – Der Junge läuft vor das Haus. – Der Junge läuft von vor dem Haus weg.

A névutó önálló szó, ezért a főnév töve nem változik: „iskola előtt”, de „iskolában”; „tükör előtt”, de „tükröt”. – Die Postposition ist ein selbständiges Wort, daher ändert sich der Stamm des Nomens nicht: „iskola előtt“ – vor der Schule –, aber „iskolában“; „tükör előtt“, aber „tükröt“.

A névutó a hangrendhez sem igazodik: a ház előtt, a kert előtt, a tükör előtt. – Die Postposition richtet sich auch nicht nach der Vokalharmonie: vor dem Haus, vor dem Garten, vor dem Spiegel.

A névutót külön kell írni: „az ajtó elé”, nem *„az ajtóelé”. – Die Postposition wird getrennt geschrieben: „az ajtó elé“, nicht *„az ajtóelé“.

A buszon elöl ülök. – Ich sitze im Bus vorn.

Az „elöl” (rövid ö) határozószó, ellentéte a „hátul”; az „elől” (hosszú ő) névutó. – „elöl“ (kurzes ö) ist das Adverb „vorn“, sein Gegenwort ist „hátul“ – hinten; „elől“ (langes ő) ist die Postposition.

Az „elé” és az „alá” egyaránt célt jelöl: az asztal elé, az asztal alá. – „elé“ und „alá“ sind beide Zielformen: vor den Tisch, unter den Tisch.

Ez előtt a kapu előtt találkozunk. – Wir treffen uns vor diesem Tor.

Egybeírva az „ezelőtt” időhatározószó, a „mielőtt” kötőszó. – Zusammengeschrieben ist „ezelőtt“ ein Zeitadverb – vorher –, „mielőtt“ eine Konjunktion – bevor.

A nyúl a kutya elől menekül. – Der Hase flieht vor dem Hund.

A kerékpáros kitér a teherautó elől. – Der Radfahrer weicht dem Lastwagen aus.

Anna elrejti a kulcsot a gyerekek elől. – Anna versteckt den Schlüssel vor den Kindern.

Menekülés, kitérés és elrejtés mellett „elől” áll, mert valaki vagy valami elhagyja a másik előtti teret; *„a kutya előtt menekül” hibás. – Beim Fliehen, Ausweichen und Verbergen steht „elől“, denn jemand oder etwas verlässt den Raum vor dem anderen; *„a kutya előtt menekül“ ist falsch.

Péter szem elől téveszti a gyereket. – Péter verliert das Kind aus den Augen.

A házigazda a vendégek elé megy. – Der Gastgeber geht den Gästen entgegen.

A német az ellenirányt látja, a magyar a célt: a vendégek előtti helyet. – Das Deutsche sieht die Gegenbewegung, das Ungarische das Ziel: den Platz vor dem Gast.

Az ügy a bíróság elé kerül. – Die Sache kommt vor Gericht.

A német esetből tehát nem lehet a magyar alakra következtetni: a múzeum elé érkezik, a kutya elől menekül. – Aus dem deutschen Kasus lässt sich also nicht auf die ungarische Form schließen: Beim Ankommen vor dem Museum steht „elé“, beim Fliehen vor dem Hund „elől“.

A házunk elől jól látszik a torony. – Von der Stelle vor unserem Haus ist der Turm gut zu sehen.

Az „előtt” időt is jelölhet: ebéd előtt (→ 5.4.1). – „előtt“ kann auch die Zeit bezeichnen: vor dem Mittagessen.

Megszilárdult összetételekben is él: délelőtt, tegnapelőtt. – In festen Zusammensetzungen lebt es ebenfalls: „délelőtt“ – Vormittag –, „tegnapelőtt“ – vorgestern.

Mindhárom alak az „elő” (elülső rész) főnévre megy vissza; ebből való az „első”, az „előre” és az „elő-” igekötő is. – Alle drei Formen gehen auf das Nomen „elő“ – Vorderteil – zurück; davon stammen auch „első“ – der erste –, „előre“ – nach vorn – und das Präfix „elő-“ – hervor.

Az „elöljárószó” a „névutó” párja: az egyik elöl jár, a másik utána következik. – „elöljárószó“ – Präposition – ist das Gegenstück zu „névutó“ – Postposition: Das eine geht vorn, das andere folgt nach.

A latin „praepositio” és „postpositio” ugyanezt a képet mutatja. – Lateinisch „praepositio“ – Voranstellung – und „postpositio“ – Nachstellung – zeigen dasselbe Bild.

Az angol, a francia, a spanyol és a latin a helyet és a célt itt sem különbözteti meg: in front of, devant, delante de, ante. – Englisch, Französisch, Spanisch und Latein unterscheiden Ort und Ziel auch hier nicht: in front of, devant, delante de, ante.

Wortschatz

  • előtt – vor (wo?)
  • elé – vor (wohin?)
  • elől – von vor … weg (woher?)
  • elöl – vorn
  • hátul – hinten
  • mi előtt? – wovor?
  • tükör – Spiegel
  • tükröt – den Spiegel
  • sor – Schlange, Reihe
  • érkezik – kommt an
  • bejárat – Eingang
  • elvisz – trägt weg
  • menekül – flieht
  • kitér – weicht aus
  • elrejt – versteckt
  • teherautó {teher·AUTÓ} – Last·AUTO(Lastwagen)
  • házigazda {házI·gazda} – Haus·(ADJEKTIV)·Wirt(Gastgeber)
  • bíróság – Gericht
  • ezelőtt {ez·ELŐTT} – dies·VOR(vorher)
  • mielőtt {mi·ELŐTT} – was·VOR(bevor)
  • délelőtt {dél·ELŐTT} – Mittag·VOR(Vormittag)
  • tegnapelőtt {tegnap·ELŐTT} – gestern·VOR(vorgestern)
  • elő – Vorderteil (veraltet)
  • első {elSŐ} – vorn·ER(der erste)
  • elöljárószó {elöl·JÁRÓ·szó} – vorn·GEHEND·Wort(Präposition)

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Mögött, mögé, mögül – hinter (→ 5.2.4)

A bicikli a ház mögött áll. – Das Fahrrad steht hinter dem Haus.

A gyerek a szekrény mögé bújik. – Das Kind verkriecht sich hinter den Schrank.

A nap a felhő mögül bukkan elő. – Die Sonne kommt hinter der Wolke hervor.

A „mögött” a helyet, a „mögé” a célt, a „mögül” a kiindulópontot jelöli; mindhárom előtt ragtalan a főnév. – „mögött“ nennt den Ort, „mögé“ das Ziel, „mögül“ die Herkunft; vor allen dreien steht das Nomen ohne Endung.

Hogy mi van egy tárgy mögött, azt a tárgy hátoldala vagy a beszélő nézőpontja dönti el. – Was hinter einem Gegenstand ist, entscheidet seine Rückseite oder der Blickpunkt des Sprechers.

A fa mögött az van, ami a beszélőtől nézve a fán túl esik. – Hinter dem Baum ist, was vom Sprecher aus jenseits des Baumes liegt.

Ami valami mögött van, az nem okvetlenül láthatatlan. – Was dahinter ist, ist nicht automatisch unsichtbar.

A labdát a doboz mögé teszem. – Ich lege den Ball hinter den Karton.

A tárgy „-t” ragot kap, a viszonyítási pont ragtalan marad, és határozott tárgy után határozott ragozás következik. – Das Objekt erhält „-t“, der Bezugspunkt bleibt ohne Endung, und nach bestimmtem Objekt folgt die bestimmte Konjugation.

A busz a teherautó mögött áll. – A busz a teherautó mögé áll. – Der Bus steht hinter dem Lastwagen. – Der Bus stellt sich hinter den Lastwagen.

A kutya a kerítés mögött fut. – A kutya a kerítés mögé fut. – Der Hund läuft hinter dem Zaun. – Der Hund läuft hinter den Zaun.

Az első mondatban a kutya a kerítés mögötti térben fut, a másodikban a mozgás a kerítés mögött ér véget. – Im ersten Satz läuft der Hund im Raum hinter dem Zaun, im zweiten endet die Bewegung hinter dem Zaun.

A kutya a bokor mögött szaladgál. – Der Hund läuft hinter dem Busch umher.

A „-gál” képző ismétlődő, céltalan mozgást fejez ki, ezért áll mellette „mögött”. – Das Suffix „-gál“ drückt eine wiederholte, ziellose Bewegung aus, daher steht dabei „mögött“.

Az „elbújik” mellett mindkét alak helyes: a fa mögött bújt el, a fa mögé bújt el. – Bei „elbújik“ – sich verstecken – sind beide Formen richtig: hinter dem Baum, hinter den Baum.

A lány a függöny mögül lép elő. – Das Mädchen tritt hinter dem Vorhang hervor.

A gyerek a fal mögül kiabál. – Das Kind ruft von hinter der Mauer.

Ha hang vagy látvány indul ki onnan, a „mögül” azt a helyet jelöli, ahonnan ered; a gyerek maga a fal mögött marad. – Geht ein Laut oder ein Anblick von dort aus, nennt „mögül“ die Stelle, von der er kommt; das Kind selbst bleibt hinter der Mauer.

A doboz mögül csak a macska farka látszik. – Hinter dem Karton ist nur der Schwanz der Katze zu sehen.

Ki mögé állt a fiú? – A tanár mögé. – Hinter wen hat sich der Junge gestellt? – Hinter den Lehrer.

Mindhárom alakban „ö” és „ü” van; a kiindulópont „-ül” végű, mint a „fölül”, nem „-ől” végű, mint az „elől”. – In allen drei Formen stehen ö und ü; die Herkunftsform endet auf „-ül“ wie „fölül“, nicht auf „-ől“ wie „elől“.

A „mögött” csak térbeli; időben „után” áll: ebéd után. – „mögött“ ist nur räumlich; zeitlich steht „után“: nach dem Mittagessen.

A latin „post” térben és időben egyaránt használatos: post domum, post cenam. – Lateinisch „post“ ist räumlich und zeitlich zugleich: post domum – hinter dem Haus –, post cenam – nach dem Essen.

E mögött a ház mögött patak folyik. – Hinter diesem Haus fließt ein Bach.

A házam mögül indul az ösvény. – Der Pfad beginnt hinter meinem Haus.

Főnév nélkül egybe kell írni: „emögött”, „amögött”. – Ohne Nomen wird zusammengeschrieben: „emögött“ – hier dahinter –, „amögött“ – dort dahinter.

Személyragos alakja például a „mögötte”, melléknévi alakja a „mögötti”: a ház mögötti kert (→ 5.7, 5.8). – Eine Personalform ist etwa „mögötte“ – hinter ihm, dahinter –, die Adjektivform „mögötti“: der Garten hinter dem Haus.

A siker mögött sok munka áll. – Hinter dem Erfolg steckt viel Arbeit.

A kollégái a háta mögött beszélnek róla. – Seine Kollegen reden hinter seinem Rücken über ihn.

A futó maga mögött hagyta a többieket. – Der Läufer ließ die anderen hinter sich.

A falu az isten háta mögött van. – Das Dorf liegt am Ende der Welt – wörtlich hinter Gottes Rücken.

A „mögött” a nyelvjárási „mög” (hátsó tér) főnévből merevedett meg; régies, népies párja a „megett”. – „mögött“ ist aus dem mundartlichen Nomen „mög“ – Raum dahinter – erstarrt; seine ältere, volkstümliche Nebenform ist „megett“.

Az orosz is három irányt különít el: за домом, за дом, из-за дома. – Auch das Russische unterscheidet drei Richtungen: за домом – hinter dem Haus, за дом – hinter das Haus, из-за дома – hinter dem Haus hervor.

Wortschatz

  • mögött – hinter (wo?)
  • mögé – hinter (wohin?)
  • mögül – hinter … hervor (woher?)
  • szekrény – Schrank
  • függöny – Vorhang
  • előlép {elő·LÉP} – hervor·TRETEN(hervortreten)
  • előbukkan {elő·BUKKAN} – hervor·TAUCHEN(auftauchen)
  • kiabál – ruft, schreit
  • labdát – den Ball
  • kerítés – Zaun
  • szaladgál {szaladGÁL} – laufen·(WIEDERHOLUNG)(umherlaufen)
  • elbújik {el·BÚJIK} – weg·KRIECHEN(sich verstecken)
  • után – nach (zeitlich)
  • emögött {e·MÖGÖTT} – dies·HINTER(hier dahinter)
  • amögött {a·MÖGÖTT} – jenes·HINTER(dort dahinter)
  • mögötte – hinter ihm, dahinter
  • mögötti – hinter … befindlich
  • siker – Erfolg
  • hát – Rücken
  • háta mögött – hinter seinem Rücken
  • maga mögött hagy – hinter sich lassen
  • megett – hinter (veraltet)

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.Mellett, mellé, mellől – neben (→ 5.2.5)

Anna a fa mellett áll. – Anna steht neben dem Baum.

Péter Anna mellé ül. – Péter setzt sich neben Anna.

A táskát a szék mellől veszem fel. – Ich hebe die Tasche vom Platz neben dem Stuhl auf.

A „mellett” oldalsó helyzetet jelöl azonos magasságban; a távolságot nem határozza meg. – „mellett“ bezeichnet eine seitliche Lage auf gleicher Höhe; den Abstand legt es nicht fest.

A pohár néhány centire áll a tányér mellett, egy park akár több száz méterre is lehet az iskola mellett. – Das Glas steht wenige Zentimeter neben dem Teller, der Park liegt mehrere hundert Meter neben der Schule.

Személynév is ragtalan marad: „Anna mellett”, nem *„Annának mellett”. – Auch ein Personenname bleibt ohne Endung: „Anna mellett“, nicht *„Annának mellett“.

A birtokos személyjeles főnév sem kap további ragot: Az anyja mellé áll. – Auch ein Nomen mit Besitzendung erhält keine weitere Endung: Er stellt sich neben seine Mutter.

Anna mellett ülök. – Anna mellé ülök. – Ich sitze neben Anna. – Ich setze mich neben Anna.

Az „ül” és az „áll” két jelentésű; hogy állapotról vagy célról van szó, azt a névutó dönti el. – „ül“ und „áll“ haben je zwei Bedeutungen; ob ein Zustand oder ein Ziel gemeint ist, entscheidet die Postposition.

A kutya a gyerek mellett fut. – Der Hund läuft neben dem Kind.

A hely a mozgással együtt halad, ezért marad a „mellett”. – Der Ort wandert mit der Bewegung mit, daher bleibt es bei „mellett“.

A „mellől” azt jelöli, hogy valami a viszonyítási pont mellett volt, és onnan távolodik. – „mellől“ bezeichnet, dass etwas neben dem Bezugspunkt war und sich von dort entfernt.

A fa mellől jól látjuk a házat. – Vom Platz neben dem Baum sehen wir das Haus gut.

Helyesírás: a „mellett” két l-lel és két t-vel, a „mellől” hosszú ő-vel írandó. – Schreibung: „mellett“ mit zwei l und zwei t, „mellől“ mit langem ő.

A három alak a „mell” főnévből ered: ami valakinek a mellével egy magasságban áll, az mellette van. – Die drei Formen stammen vom Nomen „mell“ – Brust: Was auf der Höhe der Brust steht, steht daneben.

Minden reggel elmegyek a pékség mellett. – Jeden Morgen gehe ich an der Bäckerei vorbei.

Az „el-” igekötő a „mellett” névutóval elhaladást, a „mellől” névutóval eltávolodást fejez ki (→ 11.1). – Das Präfix „el-“ drückt mit „mellett“ das Vorbeigehen aus, mit „mellől“ das Weggehen.

Elmentem az iskola mellől. – Ich bin von der Schule weggegangen (wo ich gestanden hatte).

A hibák mellett nem mehetünk el szó nélkül. – An den Fehlern können wir nicht kommentarlos vorbeigehen.

A padnál várok. – A pad mellett várok. – Ich warte an der Bank. – Ich warte neben der Bank.

A „-nál/-nél” általános közelséget jelöl, a „mellett” pontosabban az oldalt (→ 4.8). – „-nál/-nél“ bezeichnet allgemeine Nähe, „mellett“ genauer die Seite.

Település és víz esetében a „mellett” közelséget, partot jelent: Szentendre Budapest mellett fekszik. – Bei Ortschaften und Gewässern bedeutet „mellett“ „in der Nähe von, an“: Szentendre liegt bei Budapest.

Most, hogy bajban van, a barátom mellett állok. – Jetzt, da er in Schwierigkeiten ist, stehe ich meinem Freund zur Seite.

A javaslat mellett szavazunk; ellentéte: a javaslat ellen (→ 5.5.4). – Wir stimmen für den Vorschlag; das Gegenteil ist „a javaslat ellen“ – gegen den Vorschlag.

Kitartok a döntésem mellett. – Ich halte an meiner Entscheidung fest.

A munkám mellett magyarul tanulok. – Neben meiner Arbeit lerne ich Ungarisch.

Gyertyafény mellett vacsorázunk. – Wir essen bei Kerzenlicht zu Abend.

A legnagyobb igyekezet mellett sem értem oda időben. – Trotz größter Mühe bin ich nicht rechtzeitig hingekommen.

A „sem” tagadószóval a „mellett” megengedő jelentést kap. – Mit „sem“ erhält „mellett“ die Bedeutung „trotz“.

Az elefánt mellett a ló is kicsi (→ 5.5.10). – Neben dem Elefanten ist auch das Pferd klein.

Nap nap mellett dolgozik. – Er arbeitet Tag für Tag – wörtlich Tag neben Tag.

E mellett az asztal mellett ülünk. – Wir sitzen neben diesem Tisch.

Egybeírva az „emellett” jelentése: ezenfelül; az „amellett, hogy” mellékmondatot vezet be. – Zusammengeschrieben bedeutet „emellett“ „außerdem“; „amellett, hogy“ leitet einen Nebensatz ein – abgesehen davon, dass.

Jól főz, emellett zongorázik is. – Er kocht gut, außerdem spielt er Klavier.

Anna mellettem ül. – Péter mellém ül. – Anna sitzt neben mir. – Péter setzt sich neben mich.

Melléknévi alakja a „melletti”: a ház melletti fa (→ 5.8.2). – Die Adjektivform ist „melletti“: der Baum neben dem Haus.

A „mell” tőből való a „mellék” is: melléknév, mellékmondat, mellékhatás. – Von „mell“ stammt auch „mellék“ – Neben-: „melléknév“ – Adjektiv –, „mellékmondat“ – Nebensatz –, „mellékhatás“ – Nebenwirkung.

A „melléknév” felépítése a latin „nomen adiectivum” (hozzátett név) kifejezésnek felel meg. – „melléknév“ entspricht im Bau dem lateinischen „nomen adiectivum“ – beigefügtes Nomen.

A francia „à côté” a latin „costa” (borda), a spanyol „al lado” a latin „latus” (oldal) szóra megy vissza: itt is testrész rejlik a szóban. – Französisch „à côté“ geht auf lateinisch „costa“ – Rippe –, spanisch „al lado“ auf „latus“ – Seite, Flanke – zurück: Auch hier steckt ein Körperteil im Wort.

Wortschatz

  • mellett – neben (wo?)
  • mellé – neben (wohin?)
  • mellől – von neben … weg (woher?)
  • mell – Brust
  • felvesz {fel·VESZ} – hinauf·NEHMEN(aufheben)
  • ül – sitzt; setzt sich
  • áll – steht; stellt sich
  • elmegy {el·MEGY} – weg·GEHEN(vorbeigehen, weggehen)
  • pékség – Bäckerei
  • padnál – an der Bank
  • bajban van – ist in Schwierigkeiten
  • szavaz – stimmt ab
  • javaslat – Vorschlag
  • kitart {ki·TART} – hinaus·HALTEN(festhalten, durchhalten)
  • gyertyafény {gyertya·FÉNY} – Kerze·LICHT(Kerzenlicht)
  • igyekezet – Mühe, Bemühung
  • nap nap mellett – Tag für Tag
  • emellett {e·MELLETT} – dies·NEBEN(außerdem)
  • mellettem – neben mir
  • mellém – neben mich
  • melletti – neben … befindlich
  • melléknév {mellék·NÉV} – Neben·NAME(Adjektiv)
  • mellékmondat {mellék·MONDAT} – Neben·SATZ(Nebensatz)
  • mellékhatás {mellék·HATÁS} – Neben·WIRKUNG(Nebenwirkung)

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Között, közé, közül – zwischen (→ 5.2.6)

A labda a két szék között van. – Der Ball liegt zwischen den beiden Stühlen.

A levelet a könyvek közé teszem. – Ich lege den Brief zwischen die Bücher.

A macska a bokrok közül jön elő. – Die Katze kommt zwischen den Büschen hervor.

A „között” a helyet, a „közé” a célt, a „közül” a kiindulópontot jelöli. – „között“ nennt den Ort, „közé“ das Ziel, „közül“ die Herkunft.

A főnév lehet többes számú (a hegyek között), vagy két, „és”-sel összekötött szó (Péter és Éva között). – Das Nomen kann im Plural stehen („a hegyek között“ – zwischen den Bergen) oder aus zwei mit „és“ – und – verbundenen Wörtern bestehen („Péter és Éva között“).

Számnév után egyes szám áll: „a két szék között”, nem *„a két székek között”. – Nach einem Zahlwort steht der Singular: „a két szék között“, nicht *„a két székek között“.

A „között” nem korlátozódik két pontra: három házra és sok fára is vonatkozhat. – „között“ ist nicht auf zwei Bezugspunkte beschränkt; es gilt auch für drei Häuser und viele Bäume.

Négy fal között él. – Er lebt zwischen vier Wänden.

Az út a fák között vezet. – Der Weg führt zwischen den Bäumen hindurch.

A köztes térben maradó mozgás mellett „között” áll; az áthaladást „át” erősítheti: a fák között át. – Bei einer Bewegung, die im Zwischenraum bleibt, steht „között“; den Durchgang kann „át“ verstärken: „a fák között át“ – zwischen den Bäumen hindurch.

A fiú a fák között megy át. – A fiú a fák közül jön ki. – Der Junge geht zwischen den Bäumen hindurch. – Der Junge kommt zwischen den Bäumen heraus.

A „közül” nem áthaladást jelent, hanem mindig kiindulópontot. – „közül“ bezeichnet kein Hindurchgehen, sondern immer den Ausgangspunkt.

A széket az asztal és a fal közé teszem. – Ich stelle den Stuhl zwischen den Tisch und die Wand.

A „bokor” többes számban elveszti második magánhangzóját: bokrok. – „bokor“ – Busch – verliert im Plural den zweiten Stammvokal: „bokrok“.

A „között” mellett rövidebb alak is él, a „közt”; ez csak helyet jelöl, a „közé” és a „közül” mellett nincs ilyen. – Neben „között“ gibt es die Kurzform „közt“; sie bezeichnet nur den Ort, zu „közé“ und „közül“ gibt es keine.

Két szék közt a pad alá esik. – Er setzt sich zwischen zwei Stühle – wörtlich: Zwischen zwei Stühlen fällt er unter die Bank.

A könyvek közül ezt választom. – Von den Büchern wähle ich dieses.

Mozgás nélkül a „közül” azt a csoportot jelöli, amelyből egy részt kiválasztanak. – Ohne Bewegung bezeichnet „közül“ die Gruppe, aus der ein Teil ausgewählt wird.

A gyerekek közül ketten hiányoznak. – Von den Kindern fehlen zwei.

A táskák közül az enyém a legkisebb. – Von den Taschen ist meine die kleinste.

Egy a sok közül. – Einer von vielen.

A virágok közül egy piros tulipán emelkedik ki. – Aus den Blumen ragt eine rote Tulpe heraus.

Itt a tulipán nem mozdul el; a „közül” csak azt mutatja, hogy kiválik a csoportból. – Hier bewegt sich die Tulpe nicht; „közül“ zeigt nur, dass sie sich von der Gruppe abhebt.

A barátaim között jól érzem magam. – Unter meinen Freunden fühle ich mich wohl.

A német „unter” magasságot és csoportot is jelent; a magyar a kettőt szétválasztja: „alatt” és „között”. – Das deutsche „unter“ bezeichnet Höhe und Gruppe; das Ungarische trennt beides: „alatt“ und „között“.

A gyerekek közé ülök. – Ich setze mich zu den Kindern.

Péter a legjobb tanulók közé tartozik. – Péter gehört zu den besten Schülern.

A „tartozik” mellett a csoporthoz tartozást a célt jelölő „közé” fejezi ki. – Bei „tartozik“ – gehört – drückt die Zielform „közé“ die Zugehörigkeit zur Gruppe aus.

Többek között Péter is ott volt. – Unter anderem war auch Péter dort.

A bokrok között rejtőzik egy sün. – A madár a bokrok közé rejti a fészkét. – Zwischen den Büschen hält sich ein Igel verborgen. – Der Vogel versteckt sein Nest zwischen den Büschen.

A „rejtőzik” állapot, ezért „között” áll; a „rejt” valamit valahová juttat, ezért „közé”. – „rejtőzik“ ist ein Zustand, daher „között“; „rejt“ bringt etwas irgendwohin, daher „közé“.

A német mindkét esetben részes esetet használ, így itt nem látszik a különbség. – Das Deutsche setzt in beiden Fällen den Dativ, der Unterschied bleibt dort unsichtbar.

Egy és két óra között otthon vagyok. – Zwischen ein und zwei Uhr bin ich zu Hause.

Mi a különbség a két szó között? – Was ist der Unterschied zwischen den beiden Wörtern?

Oszd szét a süteményt a gyerekek között! – Verteile den Kuchen unter den Kindern!

Személyragos alakjai: „közöttünk”, „közénk”, „közülünk” (→ 5.7). – Personalformen: „közöttünk“ – zwischen uns –, „közénk“ – zwischen uns (hin) –, „közülünk“ – von uns.

A névutó alapja a „köz” (térköz, távolság, sikátor) főnév; ugyanebből a családból való a „közép”, a „közel” és a „közös”. – Grundlage ist das Nomen „köz“ – Zwischenraum, Abstand, Gasse; zur selben Familie gehören „közép“ – Mitte –, „közel“ – nahe – und „közös“ – gemeinsam.

Semmi közöm hozzá. – Das geht mich nichts an.

A „köztársaság” felépítése a latin „res publica” kifejezéshez hasonló. – „köztársaság“ – Republik – ist ähnlich gebaut wie lateinisch „res publica“ – öffentliche Sache.

Az angol, a francia, a német és az orosz külön szót használ a köztes térre és a csoportra (between – among, entre – parmi, zwischen – unter, между – среди). – Englisch, Französisch, Deutsch und Russisch haben für Zwischenraum und Gruppe zwei Präpositionen (between – among, entre – parmi, zwischen – unter, между – среди).

A spanyol „entre” és a latin „inter” mindkettőt jelöli, mint a magyar „között”. – Spanisch „entre“ und lateinisch „inter“ decken beides ab, wie ungarisch „között“.

Wortschatz

  • között – zwischen (wo?), unter (Gruppe)
  • közt – zwischen (Kurzform)
  • közé – zwischen (wohin?), zu
  • közül – zwischen … hervor, von (Auswahl)
  • fák – Bäume
  • bokrok – Büsche
  • könyvek – Bücher
  • levél – Brief
  • előjön {elő·JÖN} – hervor·KOMMEN(hervorkommen)
  • választ – wählt aus
  • hiányzik – fehlt
  • legkisebb {leg·KISEBB} – am·KLEINER(der kleinste)
  • tartozik – gehört
  • többek között – unter anderem
  • rejtőzik – hält sich verborgen
  • rejt – versteckt
  • fészek – Nest
  • kiemelkedik {ki·EMELKEDIK} – hinaus·SICH ERHEBEN(herausragen)
  • különbség – Unterschied
  • szétoszt {szét·OSZT} – auseinander·TEILEN(verteilen)
  • köz – Zwischenraum, Gasse
  • közép – Mitte
  • közel – nahe
  • közös – gemeinsam
  • köztársaság {köz·TÁRSASÁG} – öffentlich·GESELLSCHAFT(Republik)

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Körül, köré – um und rund um (→ 5.2.7)

A gyerekek a tűz körül ülnek. – Die Kinder sitzen um das Feuer herum.

A gyerekek a tűz köré ülnek. – Die Kinder setzen sich um das Feuer herum.

A „körül” a helyet, a „köré” a célt jelöli; kiindulópontot jelölő alak nincs, *„köről” nem létezik (→ 5.3.7). – „körül“ nennt den Ort, „köré“ das Ziel; eine Herkunftsform gibt es nicht, *„köről“ existiert nicht.

Zárt kör nem kell: aki a tűz körül ül, többnyire laza körben ül. – Ein geschlossener Kreis ist nicht nötig: Wer um das Feuer herum sitzt, sitzt meist in einer lockeren Runde.

A ház körül fák állnak. – Rund um das Haus stehen Bäume.

Gyakran csak a környéket jelöli: a fáknak nem kell az egész házat körülvenniük. – Oft bezeichnet es nur die Umgebung: Die Bäume müssen das Haus nicht lückenlos umschließen.

A szeme körül ráncok vannak. – Um seine Augen herum hat er Falten.

A vendégek az asztal köré gyűlnek. – Die Gäste versammeln sich um den Tisch.

A „köré” mellett tipikus igék a „gyűlik”, a „leül” és az „áll” (odaáll értelemben). – Typische Verben bei „köré“ sind „gyűlik“ – versammelt sich –, „leül“ – setzt sich – und „áll“ im Sinn von „sich hinstellen“.

A Föld a Nap körül kering. – Die Erde kreist um die Sonne.

A kutya a kút körül fut. – Der Hund läuft um den Brunnen herum.

A középpont körüli pályán haladó mozgás mellett „körül” áll; „köré” csak akkor, ha valami a középpont köré kerül. – Bei einer Bewegung auf einer Bahn um den Mittelpunkt steht „körül“; „köré“ nur, wenn etwas erst rings um den Mittelpunkt gelangt.

A székeket a tűz köré tesszük. – Wir stellen die Stühle um das Feuer.

A sálat a nyakam köré tekerem. – Ich wickle den Schal um meinen Hals.

A középpont mindig a névutó előtti szó, nem a tárgy: „a székeket” a tárgy, „a tűz” a középpont. – Mittelpunkt ist immer das Wort vor der Postposition, nicht das Objekt: „a székeket“ – die Stühle – ist das Objekt, „a tűz“ – das Feuer – der Mittelpunkt.

A kerítést a kert köré építik. – Man baut den Zaun um den Garten.

A kút köré új padokat állítanak. – A székek az asztal körül maradnak. – Um den Brunnen stellt man neue Bänke auf. – Die Stühle bleiben um den Tisch herum stehen.

A „köré” mindig változás eredményét jelöli, a „körül” fennálló helyzetet vagy pályát. – „köré“ bezeichnet immer das Ergebnis einer Veränderung, „körül“ eine bestehende Lage oder eine Bahn.

A kutya körül gyerekek állnak. – A gyerekek körül kutyák futnak. – Um den Hund herum stehen Kinder. – Um die Kinder herum laufen Hunde.

A kiindulópontot más névutó vagy rag fejezi ki: A vendégek felállnak az asztal mellől. – Die Herkunft drückt eine andere Postposition oder Endung aus: Die Gäste stehen vom Tisch auf.

Elmegyünk a tűztől. – Wir gehen vom Feuer weg.

Öt óra körül érkezünk. – Öt órakor érkezünk. – Wir kommen gegen fünf Uhr an. – Wir kommen um fünf Uhr an.

Idő-, kor- és mennyiségi adatok mellett a „körül” jelentése „körülbelül”; a pontos időt a „-kor” rag jelöli (→ 5.4). – Bei Zeit-, Alters- und Mengenangaben heißt „körül“ „ungefähr“; die genaue Uhrzeit bezeichnet die Endung „-kor“.

A nagyapám nyolcvan év körül jár. – Mein Großvater ist um die achtzig.

A jegy ára kétezer forint körül van. – Der Preis der Karte liegt bei etwa zweitausend Forint.

A „körülbelül” (röviden kb.) a „körül” és a „belül” összetétele. – „körülbelül“ – ungefähr, abgekürzt kb. – ist aus „körül“ und „belül“ – innerhalb – zusammengesetzt.

Minden a pénz körül forog. – Alles dreht sich ums Geld.

A regény egy család köré épül. – Der Roman ist um eine Familie herum aufgebaut.

Az ujja köré csavarja a férjét. – Sie wickelt ihren Mann um den Finger.

Személyragos alakjai: „körülöttem”, „körülötte”, a célra „körém”, „köréje” (→ 5.7). – Personalformen: „körülöttem“ – um mich herum –, „körülötte“ – um ihn herum –, für das Ziel „körém“, „köréje“.

Melléknévi alakja a „körüli”: a ház körüli munkák (→ 5.8). – Die Adjektivform ist „körüli“: die Arbeiten rund ums Haus.

A „körül” igekötő is: körülnéz, körülvesz, körülír; a latin „circum-” ugyanilyen igéket alkot. – „körül“ ist auch Verbalpräfix: „körülnéz“ – sieht sich um –, „körülvesz“ – umgibt –, „körülír“ – umschreibt; lateinisches „circum-“ bildet dieselben Verben.

A várost fal veszi körül. – Die Stadt ist von einer Mauer umgeben.

A „kör” főnevet a „körül” névutóból elvont szónak tartják: előbb volt a névutó, aztán a főnév. – Das Nomen „kör“ – Kreis – gilt als Rückbildung aus „körül“: erst die Postposition, dann das Nomen.

A „köré” a nyelvújítás korában keletkezett; régebbi szövegekben a célt is gyakran „körül” jelöli. – „köré“ gilt als Bildung der Spracherneuerung; in älteren Texten steht auch für das Ziel oft „körül“.

A „körülmény” a régebbi „környülállás” helyébe lépett, amely a latin „circumstantia” tükörfordítása volt. – „körülmény“ – Umstand – ersetzte das ältere „környülállás“, eine Lehnübersetzung von lateinisch „circumstantia“.

A német „um” mindig tárgyesetet vonz, ezért a különbséget csak az ige mutatja: sitzen – sich setzen. – Das deutsche „um“ verlangt immer den Akkusativ; den Unterschied zeigt daher nur das Verb: sitzen – sich setzen.

Wortschatz

  • körül – um … herum (wo?)
  • köré – um … herum (wohin?)
  • tűz – Feuer
  • tábortűz {tábor·TŰZ} – Lager·FEUER(Lagerfeuer)
  • szökőkút {szökő·KÚT} – springend·BRUNNEN(Springbrunnen)
  • gyűlik – versammelt sich
  • kering – kreist
  • kút – Brunnen
  • szeme – sein Auge
  • ránc – Falte
  • teker – wickelt
  • nyakam – mein Hals
  • feláll {fel·ÁLL} – hinauf·STEHEN(aufstehen)
  • tűztől – vom Feuer
  • órakor – um … Uhr
  • körülbelül {körül·BELÜL} – herum·INNERHALB(ungefähr)
  • forog – dreht sich
  • csavar – wickelt, dreht
  • körülöttem – um mich herum
  • körém – um mich herum (hin)
  • körüli – ringsum befindlich
  • körülvesz {körül·VESZ} – herum·NEHMEN(umgibt)
  • körülnéz {körül·NÉZ} – herum·SCHAUEN(sieht sich um)
  • kör – Kreis
  • körülmény {körülMÉNY} – ringsum·HEIT(Umstand)
  • nyelvújítás {nyelv·ÚJÍTÁS} – Sprache·ERNEUERUNG(Spracherneuerung)

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Szemben, szembe – gegenüber (→ 5.2.8)

A bank a postával szemben van. – Die Bank liegt der Post gegenüber.

A mozi a bolttal szemben van. – Das Kino liegt dem Laden gegenüber.

Két dolog akkor van egymással szemben, ha köztük szabad tér van, és egymás felé fordulnak. – Zwei Dinge liegen einander gegenüber, wenn zwischen ihnen freier Raum ist und sie einander zugewandt sind.

A „szemben” előtt a főnév „-val/-vel” ragot kap (→ 4.10). – Vor „szemben“ trägt das Nomen die Endung „-val/-vel“.

A rag itt nem társat jelöl; a német fordításban részes eset áll. – Die Endung bezeichnet hier keine Begleitung; im Deutschen steht der Dativ („dem Haus gegenüber“).

A rag v-je magánhangzó után megmarad, és a szóvégi „a”, „e” megnyúlik: postával, iskolával. – Das v der Endung bleibt nach Vokal erhalten, auslautendes a und e werden lang: „postával“, „iskolával“.

Mássalhangzó után a v hasonul: házzal, bolttal, Péterrel, tanárral, templommal. – Nach Konsonant gleicht sich das v an: „házzal“, „bolttal“, „Péterrel“, „tanárral“, „templommal“.

Kétjegyű betűnél csak az első jegyet kell kettőzni: lánnyal, királlyal. – Bei Doppelbuchstaben wird nur der erste Buchstabe verdoppelt: „lánnyal“, „királlyal“.

A „szemben” a „szem” főnév „-ben” ragos, megmerevedett alakja: szó szerint „a szemben”, vagyis az előre néző ember látóterében. – „szemben“ ist die erstarrte Form von „szem“ – Auge – mit „-ben“: wörtlich „im Auge“, also im Blickfeld dessen, der nach vorn schaut.

A széket az ajtóval szembe teszem. – Ich stelle den Stuhl der Tür gegenüber auf.

A cél jelölője a „szembe”, a „szem” „-be” ragos alakja; a helyalak „-n” végű, a célalak nem, mint a „-ban” és a „-ba”. – Das Ziel bezeichnet „szembe“, die Form von „szem“ mit „-be“; die Ortsform endet auf „-n“, die Zielform nicht, wie bei „-ban“ und „-ba“.

Péter Annával szemben ül. – Anna leül Péterrel szembe. – Péter sitzt Anna gegenüber. – Anna setzt sich Péter gegenüber.

A német mindkét esetben „gegenüber” szót használ; az irányt csak az ige mutatja. – Das Deutsche sagt in beiden Fällen „gegenüber“; die Richtung zeigt nur das Verb.

Az „ül”, „áll”, „van”, „lakik” mellett „szemben”, a „tesz”, „rak”, „parkol”, „odaáll” mellett „szembe” áll. – Bei „ül“ – sitzt –, „áll“ – steht –, „van“ – ist –, „lakik“ – wohnt – steht „szemben“, bei „tesz“ – stellt –, „rak“ – legt –, „parkol“ – parkt –, „odaáll“ – stellt sich hin – steht „szembe“.

Parkolj a házzal szembe! – Park dem Haus gegenüber!

Kiindulópontot jelölő névutó nincs. – Eine Postposition für die Herkunft gibt es nicht.

A „szemből” határozószó, jelentése „elölről”: Szemből jön egy autó. – „szemből“ ist ein Adverb „von vorn“: Von vorn kommt ein Auto.

A szemközti házból jött ki. – Er kam aus dem Haus gegenüber.

A nő velem szemben ül. – Die Frau sitzt mir gegenüber.

Személyes névmás helyett a „-val/-vel” személyragos alakja áll: velem, veled, vele, velünk, veletek, velük. – Statt des Personalpronomens steht die Personalform von „-val/-vel“: „velem, veled, vele, velünk, veletek, velük“.

A „szemben” maga nem kap személyragot, ellentétben az „alattam”, „mögöttem” típusú alakokkal (→ 5.7). – „szemben“ selbst erhält keine Personalendung, anders als Formen wie „alattam“ – unter mir – oder „mögöttem“ – hinter mir.

Ezzel a házzal szemben lakom. – Ich wohne diesem Haus gegenüber.

Mutató névmással a rag ismétlődik, a névutó nem: az „ez” is „-val/-vel” ragot kap, a „szemben” csak egyszer áll. – Mit einem Demonstrativpronomen wiederholt sich die Endung, nicht die Postposition: Auch „ez“ erhält „-val/-vel“, „szemben“ steht nur einmal.

A fiúk egymással szemben állnak. – Die Jungen stehen einander gegenüber.

A széllel szemben haladunk. – Wir gehen gegen den Wind voran.

Erővel szembeni mozgásnál „szemben” áll, mert nem célról, hanem helyzetről van szó: a szél elölről jön. – Bei Bewegung gegen eine Kraft steht „szemben“, denn es geht nicht um ein Ziel, sondern um die Lage: Der Wind kommt von vorn.

Az árral szemben úszik. – Er schwimmt gegen den Strom.

A tanár türelmes a gyerekekkel szemben. – Der Lehrer ist den Kindern gegenüber geduldig.

Az elvárásokkal szemben sikerült. – Entgegen den Erwartungen ist es gelungen.

Péter szereti a halat. Ezzel szemben a húga nem eszik halat. – Péter mag Fisch. Demgegenüber isst seine Schwester keinen Fisch.

Puszta összehasonlításra inkább a „képest”, harcra az „ellen” való (→ 5.5.4, 5.5.10). – Für den reinen Vergleich ist eher „képest“, für den Kampf gegen etwas „ellen“ üblich.

Melléknévi alakja a „szembeni”: a vele szembeni bizalom (→ 5.8). – Die Adjektivform ist „szembeni“: das Vertrauen ihm gegenüber.

Szemben van egy pékség. – Gegenüber gibt es eine Bäckerei.

Alapszó nélkül a „szemben” határozószó; ritkán a főnév elé is kerülhet: szemben a templommal. – Ohne Bezugswort ist „szemben“ ein Adverb; selten steht es auch vor dem Nomen: „szemben a templommal“ – gegenüber der Kirche.

Szemtől szemben állt vele. – Er stand ihm von Angesicht zu Angesicht gegenüber.

Rokon értelmű a „szemközt” és az „átellenben”, szintén „-val/-vel” raggal. – Gleichbedeutend sind „szemközt“ und „átellenben“, ebenfalls mit „-val/-vel“.

Szembejön velem egy ismerős. – Mir kommt ein Bekannter entgegen.

Igekötőként a „szembe” egybeíródik az igével, és tagadáskor az ige mögé kerül: Nem jött szembe senki (→ 11.1). – Als Verbalpräfix wird „szembe“ mit dem Verb zusammengeschrieben und tritt bei Verneinung hinter das Verb: Niemand kam entgegen.

Nem nézek szembe a problémával. – Ich stelle mich dem Problem nicht.

A francia „en face” az arcból, a spanyol „enfrente” a homlokból képzi ugyanezt a jelentést. – Französisch „en face“ bildet dieselbe Bedeutung aus dem Gesicht, spanisch „enfrente“ aus der Stirn.

Az orosz „напротив” egyúttal „ellenkezőleg” is, mint a magyar „ezzel szemben”. – Das russische „напротив“ bedeutet zugleich „im Gegenteil“, wie ungarisch „ezzel szemben“ – demgegenüber.

Wortschatz

  • szemben – gegenüber (wo?)
  • szembe – gegenüber (wohin?)
  • szem – Auge
  • szemben {szem·BEN} – Auge·IN(gegenüber)
  • szembe {szem·BE} – Auge·IN (HINEIN)(gegenüber (hin))
  • szemből {szem·BŐL} – Auge·AUS(von vorn)
  • postával – mit der Post
  • házzal – mit dem Haus
  • lánnyal – mit dem Mädchen
  • királlyal – mit dem König
  • velem – mit mir
  • vele – mit ihm, mit ihr
  • ezzel – mit diesem
  • egymással – einander, miteinander
  • széllel szemben – gegen den Wind
  • ár – Strömung, Flut; Preis
  • türelmes – geduldig
  • elvárás – Erwartung
  • szemközti – gegenüberliegend
  • szemközt – gegenüber
  • átellenben – gegenüber
  • szembeni – gegenüber bestehend
  • szembejön {szembe·JÖN} – gegenüber·KOMMEN(entgegenkommen)
  • szembenéz {szembe·NÉZ} – gegenüber·SCHAUEN(sich stellen)

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.Kívül és belül – außerhalb und innerhalb (→ 5.2.9)

A kutya a kerítésen kívül van. – Der Hund ist außerhalb des Zauns.

A gyerek a kerten belül játszik. – Das Kind spielt innerhalb des Gartens.

A legtöbb térbeli névutóval ellentétben a „kívül” és a „belül” előtt a főnév „-n/-on/-en/-ön” ragot kap. – Anders als die meisten räumlichen Postpositionen verlangen „kívül“ und „belül“ am Nomen die Endung „-n/-on/-en/-ön“.

*„A város kívül” nincs, csak „a városon kívül”. – *„a város kívül“ gibt es nicht, nur „a városon kívül“ – außerhalb der Stadt.

A rag itt nem jelent felületet: a kutya nem a kerítésen ül. – Die Endung bedeutet hier keine Oberfläche: Der Hund sitzt nicht auf dem Zaun.

A rag a hangrendhez igazodik: a kapun, a házon, a kerten, a körön belül. – Die Endung folgt der Vokalharmonie: innerhalb des Tors, des Hauses, des Gartens, des Kreises.

A tőváltozás is a szokásos: egy órán belül, a falakon belül. – Auch die Stammveränderungen sind die üblichen: innerhalb einer Stunde, innerhalb der Mauern.

Ugyanezt a ragot kívánja az „át”, a „keresztül” és a „túl” is: a hídon át, a folyón túl (→ 5.6.1). – Dieselbe Endung verlangen auch „át“, „keresztül“ – über, durch – und „túl“ – jenseits: über die Brücke, jenseits des Flusses.

A városon kívül lakunk, de a városon belül dolgozunk. – Wir wohnen außerhalb der Stadt, arbeiten aber innerhalb der Stadt.

Saját célalak nincs; a „-re” rag magához a névutóhoz járul: kívülre, belülre. – Eine eigene Zielform gibt es nicht; die Endung „-re“ tritt an die Postposition selbst: „kívülre“, „belülre“.

A dobozt a kapun kívülre teszem. – Ich stelle den Karton auf die Außenseite des Tors.

A hang a házon kívülről jön. – Das Geräusch kommt von außerhalb des Hauses.

A kiindulópontot a névutóhoz járuló „-ről” jelöli; a főnév közben nem változik, „a kapun” marad. – Die Herkunft bezeichnet „-ről“ an der Postposition; das Nomen ändert sich dabei nicht, „a kapun“ bleibt.

Így a határ mindkét oldalán teljes a hármasság: kívül, kívülre, kívülről; belül, belülre, belülről. – So ist die Dreiheit auf beiden Seiten der Grenze vollständig: außerhalb, nach außerhalb, von außerhalb; innerhalb, nach innerhalb, von innerhalb.

*„A kapura kívülre” hibás: a főnévre nem kell második célrag. – *„a kapura kívülre“ ist falsch: Das Nomen braucht keine zweite Zielendung.

A köznyelvi „belől” nem a helyesírás szerinti alak; a helyes alak „belül”. – Die umgangssprachliche Form „belől“ ist nicht die Schreibform; richtig ist „belül“.

A kerítésen kívül fut a gyerek. – A kapun belülre gurul a labda. – Das Kind läuft außerhalb des Zauns. – Der Ball rollt auf die Innenseite des Tors.

A „-re” végű alak csak akkor kell, ha a mozgás átlépi a határt. – Die Form auf „-re“ ist nur nötig, wenn die Bewegung die Grenze überschreitet.

A kapun belülről hallom a kutyát. – Von der Innenseite des Tors aus höre ich den Hund.

A mutató névmás ugyanazt a ragot kapja: ezen a kerítésen belül. – Das Zeigewort erhält dieselbe Endung: innerhalb dieses Zauns.

Egybeírva az „ezenkívül” és az „azonkívül” jelentése: továbbá. – Zusammengeschrieben bedeuten „ezenkívül“ und „azonkívül“ „außerdem“.

A fal belül fehér, kívül szürke. – Die Mauer ist innen weiß, außen grau.

Alapszó nélkül a „kívül” és a „belül” határozószó; a „belül” fokozható: beljebb, legbelül. – Ohne Bezugswort sind „kívül“ und „belül“ Adverbien; „belül“ lässt sich steigern: „beljebb“ – weiter hinein –, „legbelül“ – im Innersten.

A „kint” és a „bent” nem nevez meg határt: kint a szabadban, bent a házban. – „kint“ – draußen – und „bent“ – drinnen – nennen keine Grenze: draußen im Freien, drinnen im Haus.

A házban meleg van. – A házon belül meleg van. – Im Haus ist es warm. – Im Inneren des Hauses ist es warm.

A „-ban/-ben” tartályként látja a teret, a „belül” a határt hangsúlyozza (→ 4.6). – „-ban/-ben“ sieht den Raum als Behälter, „belül“ betont die Grenze.

Kerítésnél csak „belül” lehetséges: a „kerítésben” azt jelentené, hogy valami a kerítésbe akadt. – Beim Zaun ist nur „belül“ möglich: „a kerítésben“ hieße, dass sich etwas im Zaun verfangen hat.

Két napon belül válaszolok. – Ich antworte innerhalb von zwei Tagen.

Péteren kívül mindenki itt van. – Außer Péter sind alle hier.

A térbeli határ időre (határidő) és kivételre is átvihető; a német ugyanezt teszi: „innerhalb”, „außer” (→ 5.4, 5.5). – Die räumliche Grenze lässt sich auf die Zeit (Frist) und auf die Ausnahme übertragen; das Deutsche tut dasselbe mit „innerhalb“ und „außer“.

Személyre a „rajta” személyragos alakjai állnak: rajtam kívül (→ 5.7). – Bei Personen stehen die Personalformen von „rajta“ – auf ihm: „rajtam kívül“ – außer mir.

Házon kívül vagyok. – Ich bin außer Haus.

Kívülről tudom a verset. – Ich kann das Gedicht auswendig.

Figyelmen kívül hagyta a tanácsomat. – Er hat meinen Rat außer Acht gelassen.

Ez rendkívül fontos. – Das ist außerordentlich wichtig.

A „rendkívül” tagról tagra megfelel a latin „extra ordinem” kifejezésnek. – „rendkívül“ entspricht Glied für Glied dem lateinischen „extra ordinem“ – außerhalb der Ordnung.

A „kívül” egy régi „ki” (külső rész), a „belül” a „bél” (belső rész) szóra megy vissza, mindkettő régi „-l” raggal. – „kívül“ geht auf ein altes „ki“ – äußerer Teil –, „belül“ auf „bél“ – Inneres – zurück, beide mit einem alten „-l“.

Ugyanez a „bél” rejlik a „-ban/-ben” ragban és a „belváros”, „belföld” szóban; párja a „kül-”: külföld. – Dasselbe „bél“ steckt in „-ban/-ben“ und in „belváros“ – Innenstadt – und „belföld“ – Inland; das Gegenstück ist „kül-“: „külföld“ – Ausland.

A latin „intra muros” és „extra muros” pontosan a „falakon belül” és a „falakon kívül”. – Lateinisch „intra muros“ und „extra muros“ entsprechen genau „a falakon belül“ und „a falakon kívül“.

Wortschatz

  • kívül – außerhalb; außen
  • belül – innerhalb; innen
  • kerítésen kívül – außerhalb des Zauns
  • kerten belül – innerhalb des Gartens
  • városon kívül – außerhalb der Stadt
  • kívülre – nach außerhalb
  • belülre – nach innerhalb
  • kívülről – von außerhalb; auswendig
  • belülről – von innerhalb
  • ezenkívül {ezen·KÍVÜL} – darauf·AUSSERHALB(außerdem)
  • beljebb – weiter hinein
  • legbelül {leg·BELÜL} – am·INNEN(im Innersten)
  • kint – draußen
  • bent – drinnen
  • két napon belül – innerhalb von zwei Tagen
  • Péteren kívül – außer Péter
  • rajtam kívül – außer mir
  • figyelmen kívül hagy – außer Acht lassen
  • rendkívül {rend·KÍVÜL} – Ordnung·AUSSERHALB(außerordentlich)
  • belváros {bel·VÁROS} – Innen·STADT(Innenstadt)
  • külföld {kül·FÖLD} – Außen·LAND(Ausland)

↑ Hoch zum Seitenanfang

10.Mentén és hosszában – entlang (→ 5.2.10)

A Duna mentén sétálunk. – Wir spazieren die Donau entlang.

Az út mentén fák állnak. – Entlang der Straße stehen Bäume.

A „mentén” előtt a főnév ragtalan, és mindig hosszan elnyúló dolgot jelöl: folyót, utat, falat, határt. – Vor „mentén“ steht das Nomen ohne Endung und bezeichnet stets etwas Langgestrecktes: Fluss, Straße, Mauer, Grenze.

A mozgás a vonallal párhuzamos: nem felé tart, és nem távolodik tőle. – Die Bewegung verläuft parallel zur Linie: nicht auf sie zu und nicht von ihr weg.

A „mentén” egyetlen alak: helyre és mozgásra egyaránt ez áll (→ 5.3.8). – „mentén“ hat nur eine Form: Für Ort und Bewegung steht gleichermaßen sie.

A folyó mentén kis falvak sorakoznak. – Entlang des Flusses reihen sich kleine Dörfer.

Mozgás nélkül a „mentén” azt jelöli, hogy a dolgok a vonal hosszában sorakoznak. – Ohne Bewegung bezeichnet „mentén“, dass sich Dinge über die Linie verteilen.

A „mentén” a „mente” (menés, járás) főnév „-n” ragos alakja; ez a „megy” ige „men-” tövéhez tartozik. – „mentén“ ist die Form auf „-n“ des Nomens „mente“ – Gang, Gehen; es gehört zum Stamm „men-“ von „megy“ – geht.

A szóvégi „e” a rag előtt megnyúlik: mentén. – Das auslautende e wird vor der Endung lang: „mentén“.

Az „-n” már benne van a névutóban, ezért *„a folyón mentén” hibás. – Das „-n“ steckt schon in der Postposition, daher ist *„a folyón mentén“ falsch.

A fal teljes hosszában polcok vannak. – Auf der ganzen Länge der Wand befinden sich Regalbretter.

A „hosszában” ragozott főnév: hosszában, szó szerint „a hosszában”. – „hosszában“ ist ein gebeugtes Nomen – Länge, Besitzendung, „-ban“ –, wörtlich „in seiner Länge“.

Ezért melléknév állhat előtte, mint bármely birtokos szerkezetben: a fal teljes hosszában. – Deshalb kann ein Adjektiv davorstehen wie in jeder Besitzkonstruktion: auf der ganzen Länge der Wand.

A „mentén” a vonal menti elrendezést, a „hosszában” a kiterjedést hangsúlyozza. – „mentén“ betont die Anordnung an einer Linie, „hosszában“ die Ausdehnung.

Az uborkát hosszában vágom ketté. – Ich schneide die Gurke der Länge nach entzwei.

Alapszó nélkül a „hosszában” határozószó; párja a „keresztben”. – Ohne Bezugswort ist „hosszában“ ein Adverb; sein Gegenstück ist „keresztben“ – quer.

A deszkát keresztben fűrészelem el. – Ich säge das Brett quer durch.

A szoba hosszában két asztal áll. – In Längsrichtung des Zimmers stehen zwei Tische.

A fal mellett egy fa áll. – A fal mentén fák sorakoznak. – Neben der Mauer steht ein Baum. – Entlang der Mauer stehen Bäume in einer Reihe.

A „mellett” egy pont közelségét jelöli, a „mentén” az egész vonalat teszi viszonyítási ponttá. – „mellett“ bezeichnet Nähe an einer Stelle, „mentén“ macht die ganze Linie zum Bezugspunkt.

Az utcán végig fák állnak. – Die ganze Straße entlang stehen Bäume.

A „mentén” nem jelent teljességet; az egész szakaszt a „végig” fejezi ki, „-n” ragos főnévvel. – „mentén“ drückt keine Vollständigkeit aus; die ganze Strecke drückt „végig“ aus, mit einem Nomen auf „-n“.

A folyó mentén sétálunk, de nem megyünk végig a parton. – Wir spazieren den Fluss entlang, gehen aber nicht das ganze Ufer ab.

Régebben a „mentében” alak is élt: víz mentében, vagyis a folyással lefelé. – Früher war auch „mentében“ gebräuchlich: „víz mentében“ – mit der Strömung, flussabwärts.

Órák hosszat vártunk. – Wir haben stundenlang gewartet.

Széltében-hosszában bejárták az országot. – Sie haben das Land kreuz und quer bereist.

Melléknévi alakja a „menti”: folyó menti város, határ menti község (→ 5.8). – Die Adjektivform ist „menti“: Stadt am Fluss, Gemeinde an der Grenze.

A csapat közös értékek mentén dolgozik. – Die Mannschaft arbeitet nach gemeinsamen Werten.

Átvitt értelemben a „mentén” gondolati vonalat jelöl, amelyhez valami igazodik (→ 5.3.9). – Übertragen bezeichnet „mentén“ eine gedachte Linie, an der sich etwas ausrichtet.

A legtöbb összevetett nyelv a „hosszú” jelentésű szóból képzi a „mentén” megfelelőjét: along, le long de, a lo largo de, вдоль. – Die meisten Vergleichssprachen bilden „entlang“ aus dem Wort für „lang“: along, le long de, a lo largo de, вдоль.

A „mentén” a járásból indul ki, mint a latin „secundum”, amely a „sequi” (követni) igéhez tartozik. – „mentén“ geht vom Gehen aus, wie lateinisch „secundum“, das zu „sequi“ – folgen – gehört.

Wortschatz

  • mentén – entlang
  • mente – Gang, Gehen
  • hosszában – entlang, der Länge nach
  • hosszában {hossz·Á·ban} – Länge·SEIN·in(der Länge nach)
  • hossz – Länge
  • teljes – ganz, vollständig
  • keresztben {kereszt·BEN} – Kreuz·IN(quer)
  • csatorna – Kanal
  • patak – Bach
  • part – Ufer
  • határ – Grenze
  • sorakozik – reiht sich auf
  • uborka – Gurke
  • ketté – entzwei
  • deszka – Brett
  • elfűrészel {el·FŰRÉSZEL} – weg·SÄGEN(durchsägen)
  • végig {vég·IG} – Ende·BIS(ganz entlang)
  • mentében – an, entlang (älter)
  • órák hosszat – stundenlang
  • széltében-hosszában – kreuz und quer
  • menti – an … gelegen
  • folyó menti – am Fluss gelegen
  • érték – Wert

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.