5.5 Kausale, modale und sonstige Postpositionen

1.Ok és alkalom: miatt – Ursache und Anlass: miatt (→ 5.5.1)

A „miatt” névutó okot, alkalmat vagy indítékot nevez meg. – Die Postposition „miatt“ – wegen – nennt eine Ursache, einen Anlass oder einen Beweggrund.

A köd miatt késik a busz. – Wegen des Nebels verspätet sich der Bus.

A szél miatt nem indul a hajó. – Wegen des Windes fährt das Schiff nicht ab.

A névutó külön szó, és az okot jelentő szó után áll. – Die Postposition ist ein eigenes Wort und steht nach dem Wort, das den Grund nennt.

A névutó előtti szó alapalakban marad, nem kap ragot. – Das Wort vor der Postposition bleibt in der Grundform und erhält keine Endung.

Ahol a német „wegen” birtokos esetet kíván, ott a magyar szó ragtalan marad. – Wo das deutsche „wegen“ den Genitiv verlangt, bleibt das ungarische Wort ohne Endung.

Az okra a „miért?” vagy a „mi miatt?” kérdés kérdez rá; az ilyen mondatrész neve okhatározó. – Nach dem Grund fragt man mit „miért?“ – warum? – oder „mi miatt?“ – weswegen?; ein solches Satzglied heißt Kausalbestimmung.

A névutó előtt egész szócsoport állhat: névelővel, melléknévvel, többes számmal, birtokos személyjellel. – Vor der Postposition kann eine ganze Wortgruppe stehen: mit Artikel, Adjektiv, Mehrzahl oder Besitzzeichen.

A rossz idő miatt elmarad a kirándulás. – Wegen des schlechten Wetters fällt der Ausflug aus.

A gyerekek miatt korán indulunk. – Wegen der Kinder brechen wir früh auf.

A gyerek betegsége miatt otthon maradok. – Wegen der Krankheit des Kindes bleibe ich zu Hause.

A szó töve sem változik: „kutyának”, de „a kutya miatt”; „forgalmat”, de „a forgalom miatt”. – Auch der Stamm ändert sich nicht: „kutyának“ – dem Hund –, aber „a kutya miatt“ – wegen des Hundes; „forgalmat“ – den Verkehr –, aber „a forgalom miatt“ – wegen des Verkehrs.

Több ok mellett is csak egy „miatt” áll: A hó és a jég miatt zárva van az út. – Auch bei mehreren Gründen steht nur ein „miatt“: Wegen Schnee und Eis ist die Straße gesperrt.

A „miatt” mindenféle okot jelöl: közvetlen okot, kiváltó alkalmat és szándékos tett indítékát. – „miatt“ bezeichnet jede Art von Grund: die unmittelbare Ursache, den auslösenden Anlass und den Beweggrund einer bewussten Handlung.

A hőség miatt sok vizet iszunk. – Wegen der Hitze trinken wir viel Wasser.

Miért aggódsz a vizsga miatt? – Warum machst du dir wegen der Prüfung Sorgen?

Érzelmet kifejező szavak mellett gyakori: aggódik, mérges, szomorú valami miatt. – Häufig steht es bei Wörtern der Gemütsbewegung: sich Sorgen machen, ärgerlich sein, traurig sein über etwas.

Kedvező okot is jelölhet: A siker miatt mindenki boldog. – Es kann auch einen günstigen Grund nennen: Wegen des Erfolgs sind alle glücklich.

Személyes névmás nem állhat előtte: „*én miatt” helyett „miattam”, „*te miatt” helyett „miattad” a helyes alak. – Ein Personalpronomen kann nicht davor stehen: Statt *„én miatt“ heißt es „miattam“ – meinetwegen –, statt *„te miatt“ „miattad“ – deinetwegen.

A személyrag ugyanaz, mint a birtokos személyjel: „házam”, „házad”. – Die Personalendung ist dieselbe wie das Besitzzeichen: „házam“ – mein Haus –, „házad“ – dein Haus.

Miattad késtünk el! – Deinetwegen sind wir zu spät gekommen!

A teljes sor: miattam, miattad, miatta, miattunk, miattatok, miattuk (→ 5.7.7). – Die vollständige Reihe: meinetwegen, deinetwegen, seinetwegen, unseretwegen, euretwegen, ihretwegen.

„-hat/-het” képzős igével a „miattam” megengedést fejez ki: Miattam nyugodtan elmehetsz. – Mit einer Kann-Form des Verbs drückt „miattam“ ein Zugeständnis aus: Meinetwegen kannst du ruhig gehen.

Ha a „miatt”-os csoport hangsúlyos, az igekötő az ige mögé kerül: A rossz idő miatt marad el a kirándulás. – Ist die „miatt“-Gruppe betont, tritt das Präfix hinter das Verb: Wegen des schlechten Wetters fällt der Ausflug aus – nicht aus einem anderen Grund.

A zaj miatt nem alszom. – Wegen des Lärms schlafe ich nicht.

Nem a köd miatt késik a busz, hanem a forgalom miatt. – Der Bus verspätet sich nicht wegen des Nebels, sondern wegen des Verkehrs.

Az első mondatban a „nem” a cselekvést tagadja, a másodikban az okot. – Im ersten Satz verneint „nem“ die Handlung, im zweiten den Grund.

Mutató névmással egybeírt alakok keletkeznek: „emiatt”, „amiatt”. – Mit Demonstrativpronomen entstehen zusammengeschriebene Formen: „emiatt“ und „amiatt“ – deswegen.

Emiatt új jegyet veszek. – Deswegen kaufe ich eine neue Fahrkarte.

Főnév előtt a névutó megismétlődik: E miatt a hiba miatt újra kezdjük a munkát. – Vor einem Substantiv wird die Postposition wiederholt: Wegen dieses Fehlers fangen wir die Arbeit neu an.

A „miatt” okot jelöl, nem célt; a célt a „végett” és a „céljából” fejezi ki (→ 5.5.2). – „miatt“ bezeichnet einen Grund, keinen Zweck; den Zweck drücken „végett“ und „céljából“ aus.

A javítás miatt nem működik a lift. – Wegen der Reparatur funktioniert der Aufzug nicht.

A népnyelvben a „miatt” néha célt is jelöl: A kulcs miatt jöttem vissza. – In der Volkssprache bezeichnet „miatt“ manchmal auch einen Zweck: Ich bin wegen des Schlüssels zurückgekommen – um ihn zu holen.

Az „-i” képzővel melléknév lesz belőle: a köd miatti késés (→ 5.8). – Mit der Ableitungsendung „-i“ wird ein Adjektiv daraus: „a köd miatti késés“ – die durch Nebel bedingte Verspätung.

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.Cél: végett és céljából – Zweck: végett und céljából (→ 5.5.2)

A „végett” és a „céljából” névutó a cselekvés célját nevezi meg. – Die Postpositionen „végett“ und „céljából“ nennen den Zweck einer Handlung.

Pihenés végett megállunk. – Wir halten an, um uns auszuruhen.

Ellenőrzés céljából felnyitják a dobozt. – Zur Kontrolle öffnen sie die Schachtel.

A célra a „mi végett?” és a „mi célból?” kérdés kérdez rá; az ilyen mondatrész célhatározó. – Nach dem Zweck fragt man mit „mi végett?“ – wozu? – und „mi célból?“ – zu welchem Zweck?; ein solches Satzglied ist eine Zweckbestimmung.

A mondat nem mondja meg, hogy a cél megvalósul-e. – Der Satz sagt nicht, ob der Zweck erreicht wird.

A „végett” a „vég” szóból és egy régi „-t(t)” helyhatározó ragból alakult, mint az „itt” és az „ott”. – „végett“ ist aus „vég“ – Ende, Ziel – und einer alten Ortsendung „-t(t)“ entstanden, wie „itt“ – hier – und „ott“ – dort.

A „céljából” átlátszó alak: a „cél” főnévből, a harmadik személyű birtokos személyjelből és a „-ból” ragból áll: „céljaból”. – „céljából“ ist durchsichtig gebaut: aus dem Substantiv „cél“ – Ziel –, dem Besitzzeichen der 3. Person und der Endung „-ból“, wörtlich „aus seinem Ziel“.

A „cél” német jövevényszó, a középfelnémet „zil” szóból való. – „cél“ ist ein deutsches Lehnwort, aus mittelhochdeutsch „zil“ – Ziel.

Mindkét névutó előtt ragtalan főnév áll, többnyire „-ás/-és” képzős cselekvésnév. – Vor beiden Postpositionen steht ein Substantiv ohne Endung, meist ein Tätigkeitsnomen auf „-ás/-és“.

→pihen – ruht sich aus→pihenés – Ausruhen, Erholung→pihenés végett – zum Ausruhen

Főnévi igenév nem állhat előttük: „*pihenni végett” helytelen. – Ein Infinitiv kann nicht davor stehen: *„pihenni végett“ ist falsch.

A „vásárol” és az „ellenőriz” kiejti egyik tőmagánhangzóját: „vásárlás”, „ellenőrzés”. – Bei „vásárol“ – kauft ein – und „ellenőriz“ – kontrolliert – fällt ein Stammvokal aus: „vásárlás“ – Einkauf –, „ellenőrzés“ – Kontrolle.

A vásárlás céljából pénzt visz magával. – Für den Einkauf nimmt er Geld mit.

A célnak illeszkednie kell a cselekvőhöz: aki maga akar tudni valamit, tájékozódás végett telefonál. – Der Zweck muss zum Handelnden passen: Wer selbst etwas erfahren will, ruft an, um sich zu informieren.

Tájékoztatás céljából levelet írunk. – Wir schreiben einen Brief, um andere zu informieren.

Az egyeztetés miatt későn végeztünk. – Wegen der Abstimmung wurden wir spät fertig.

Az egyeztetés végett korábban érkeztünk. – Zur Abstimmung kamen wir früher an.

Az első mondatban az egyeztetés ok, a másodikban cél. – Im ersten Satz ist die Abstimmung Ursache, im zweiten Zweck.

A „végett” és a „céljából” választékos, hivatalos hangzású. – „végett“ und „céljából“ klingen gehoben und amtlich.

A hétköznapi nyelv inkább főnévi igenevet, „hogy”-os mellékmondatot vagy „-ért” ragot használ (→ 4.11.2, 15.10). – Die Alltagssprache gebraucht eher einen Infinitiv, einen „hogy“-Satz oder die Endung „-ért“.

Megállunk pihenni. – Wir halten an, um uns auszuruhen.

Kenyérért megyek a boltba. – Ich gehe Brot holen.

Ha a cselekvés tárgyát is megnevezzük, a cselekvésnév birtokos személyjelet kap. – Nennt man auch den Gegenstand der Tätigkeit, erhält das Tätigkeitsnomen das Besitzzeichen.

A hibák elkerülése végett listát készítünk. – Um Fehler zu vermeiden, erstellen wir eine Liste.

A tárgy elveszti a tárgyragot: „elkerüli a hibákat” helyett „a hibák elkerülése”. – Der Gegenstand verliert seine Akkusativendung: Aus „elkerüli a hibákat“ – vermeidet die Fehler – wird „a hibák elkerülése“ – die Vermeidung der Fehler.

A költségek csökkentése céljából kisebb irodát bérelnek. – Um die Kosten zu senken, mieten sie ein kleineres Büro.

Melléknév és kérdőszó után a birtokos személyjel nélküli „célból” áll: milyen célból?, kutatási célból, e célból. – Nach Adjektiv und Fragewort steht „célból“ ohne Besitzzeichen: „milyen célból?“ – zu welchem Zweck? –, „kutatási célból“ – zu Forschungszwecken –, „e célból“ – zu diesem Zweck.

Abból a célból jött, hogy segítsen. – Er ist gekommen, um zu helfen.

A „végett” egybeírt alakjai az „evégett” és az „avégett”. – Die zusammengeschriebenen Formen von „végett“ sind „evégett“ – zu diesem Zweck – und „avégett“ – zu jenem Zweck.

Tárgy előtt a vele tervezett cselekvés értendő: A csomag végett jöttem. – Vor einem Gegenstand ist die Handlung gemeint, die man mit ihm vorhat: Ich bin wegen des Pakets gekommen – um es abzuholen.

Régi szövegekben és tájnyelvben a „végett” okot is jelölhet; a mai köznyelv ilyenkor „miatt”-ot használ. – In älteren Texten und mundartlich kann „végett“ auch einen Grund bezeichnen; die heutige Standardsprache gebraucht dafür „miatt“.

A „kedvéért” tekintetet fejez ki, nem célt: Az egyszerűség kedvéért csak két példát említek. – „kedvéért“ drückt Rücksicht aus, keinen Zweck: Der Einfachheit halber nenne ich nur zwei Beispiele.

A „végett” és a „céljából” nem kap személyragot: „*végettem” nem használatos. – „végett“ und „céljából“ nehmen keine Personalendung an: *„végettem“ ist nicht gebräuchlich.

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.Érdek és haszon: érdekében – Interesse und Nutzen: érdekében (→ 5.5.3)

Az „érdekében” azt a személyt vagy javat nevezi meg, akinek vagy aminek a javára a cselekvés történik. – „érdekében“ nennt die Person oder das Gut, zu deren Gunsten die Handlung geschieht.

A gyerekek érdekében cselekszünk. – Wir handeln im Interesse der Kinder.

A betegek érdekében új szabályt vezetnek be. – Im Interesse der Patienten führen sie eine neue Regel ein.

Az alak az „érdek” főnévből, a birtokos személyjelből és a „-ben” ragból áll. – Die Form besteht aus dem Substantiv „érdek“ – Interesse, Nutzen –, dem Besitzzeichen und der Endung „-ben“.

A birtokos személyjel „-e” a rag előtt megnyúlik: „érdeke”, de „érdekében”. – Das Besitzzeichen „-e“ wird vor der Endung lang: „érdeke“ – sein Interesse –, aber „érdekében“.

Az előtte álló szó ragtalan; többes számú szó után is „érdekében” áll: a gyerekek érdekében, nem „*a gyerekek érdekükben”. – Das Wort davor bleibt ohne Endung; auch nach einem Wort in der Mehrzahl steht „érdekében“: „a gyerekek érdekében“, nicht *„a gyerekek érdekükben“.

Kérdőszava „kinek az érdekében?”, dolgokra „mi érdekében?”. – Die Fragewörter lauten „kinek az érdekében?“ – in wessen Interesse? –, bei Sachen „mi érdekében?“ – wofür?

Ha javat vagy állapotot nevez meg, a csoport közel kerül a célhatározóhoz. – Nennt die Gruppe ein Gut oder einen Zustand, nähert sie sich der Zweckbestimmung.

A biztonság érdekében lassan haladunk. – Im Interesse der Sicherheit fahren wir langsam.

A béke érdekében tárgyalnak. – Sie verhandeln im Interesse des Friedens.

Az egészség érdekében rendszeresen sétálunk. – Der Gesundheit zuliebe gehen wir regelmäßig spazieren.

Az „érdek” hasznot jelent, nem kíváncsiságot; a kíváncsiság neve „érdeklődés”. – „érdek“ bedeutet Nutzen, nicht Anteilnahme; die Anteilnahme heißt „érdeklődés“.

Nagy érdeklődéssel hallgatták az előadást. – Sie hörten den Vortrag mit großem Interesse.

Ha a személyt nem nevezzük meg, a birtokos személyjel változik: „érdekemben”, „érdekedben”, „érdekünkben”. – Wird die Person nicht genannt, wechselt das Besitzzeichen: „érdekemben“ – in meinem Interesse –, „érdekedben“ – in deinem Interesse –, „érdekünkben“ – in unserem Interesse.

Az érdekedben szólok. – Ich spreche in deinem Interesse.

Az „érdekükben” csak főnév nélkül áll: az érdekükben, de a dolgozók érdekében. – „érdekükben“ steht nur ohne Substantiv: „az érdekükben“ – in ihrem Interesse –, aber „a dolgozók érdekében“ – im Interesse der Beschäftigten.

A saját érdekében hallgatott. – Er schwieg in seinem eigenen Interesse.

Tárgyas cselekvésnél a cselekvésnév birtokos személyjelet kap: a környezet védelme érdekében. – Bei einer Tätigkeit mit Gegenstand erhält das Tätigkeitsnomen das Besitzzeichen: zum Schutz der Umwelt.

A „védelem” második „e”-je kiesik: „védelme”. – Bei „védelem“ – Schutz – fällt das zweite „e“ aus: „védelme“ – sein Schutz.

A probléma megoldása érdekében tennünk kell valamit. – Um das Problem zu lösen, müssen wir etwas tun.

A gyerekek érdekében új játszóteret építenek. – Im Interesse der Kinder bauen sie einen neuen Spielplatz.

A gyerekek számára új játszótér épül. – Für die Kinder wird ein neuer Spielplatz gebaut.

A gyerekek helyett a szülők válaszoltak. – Anstelle der Kinder antworteten die Eltern.

Az „érdekében” hasznot jelöl, a „számára” rendeltetést, a „helyett” helyettesítést (→ 5.5.7). – „érdekében“ bezeichnet den Nutzen, „számára“ die Bestimmung, „helyett“ die Stellvertretung.

A haszonélvező „-nak/-nek” raggal is kapcsolódhat; ekkor az „érdekében” elé névelő kerül: a gyermeknek az érdekében. – Der Nutznießer kann auch mit „-nak/-nek“ angeschlossen werden; dann tritt vor „érdekében“ der Artikel: „a gyermeknek az érdekében“ – im Interesse des Kindes.

Kérdőszó mellett ez kötelező: Kinek az érdekében hazudtál? – Bei Fragewörtern ist das notwendig: In wessen Interesse hast du gelogen?

Az „érdekében” szándékot fejez ki, nem eredményt. – „érdekében“ drückt eine Absicht aus, kein Ergebnis.

A megállapodás érdekében engedményt tettek, de a tárgyalás mégis kudarcba fulladt. – Für eine Einigung machten sie ein Zugeständnis, doch die Verhandlung scheiterte trotzdem.

Annak érdekében, hogy időben odaérjünk, korán indulunk. – Damit wir rechtzeitig ankommen, brechen wir früh auf.

A „végett” és a „céljából” nem állhat személy után, az „érdekében” igen: a gyerekek érdekében, de nem „*a gyerekek céljából”. – „végett“ und „céljából“ können nicht nach einer Person stehen, „érdekében“ schon: „a gyerekek érdekében“, aber nicht *„a gyerekek céljából“.

A bíróság a gyerekek javára döntött. – Das Gericht entschied zugunsten der Kinder.

Csak az „érdekében” merevedett meg; az „érdek” egyébként szabadon ragozható főnév: A terv a dolgozók érdekét szolgálja. – Erstarrt ist nur „érdekében“; sonst ist „érdek“ ein frei beugbares Substantiv: Der Plan dient dem Interesse der Beschäftigten.

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Szembenállás: ellen – Gegnerschaft: ellen (→ 5.5.4)

Az „ellen” ellenfelet, elhárítandó dolgot vagy ellenállást nevez meg. – „ellen“ nennt einen Gegner, etwas Abzuwehrendes oder einen Widerstand.

A csapat a bajnok ellen játszik. – Die Mannschaft spielt gegen den Meister.

A két testvér egymás ellen játszik. – Die beiden Geschwister spielen gegeneinander.

Az előtte álló szó ragtalan; kérdőszava „ki ellen?” és „mi ellen?”. – Das Wort davor bleibt ohne Endung; die Fragewörter lauten „ki ellen?“ – gegen wen? – und „mi ellen?“ – wogegen?

A szembenálló fél neve „ellenfél”; a „fél” itt oldalt, pártot jelent. – Der Gegner heißt „ellenfél“; „fél“ bedeutet hier Seite, Partei.

A zaj ellen füldugót használok. – Gegen den Lärm verwende ich Ohrstöpsel.

A betegség ellen védekezünk. – Wir schützen uns gegen die Krankheit.

Ez a tea jó a köhögés ellen. – Dieser Tee ist gut gegen Husten.

Védelmet jelentő igék kapcsolódnak hozzá: véd, védekezik, óv, biztosít. – Verben des Schützens verbinden sich damit: „véd“ – schützt –, „védekezik“ – schützt sich –, „óv“ – bewahrt –, „biztosít“ – versichert.

A szél ellen nehéz haladni. – Gegen den Wind ist es schwer voranzukommen.

Aki az ár ellen úszik, hamar elfárad. – Wer gegen den Strom schwimmt, wird schnell müde.

A küzdelem igéi is „ellen”-nel állnak: küzd, harcol, támad. – Auch die Verben des Kampfes stehen mit „ellen“: „küzd“ – ringt –, „harcol“ – kämpft –, „támad“ – greift an.

A város évek óta harcol a szegénység ellen. – Die Stadt kämpft seit Jahren gegen die Armut.

A javaslat ellen szavazott. – Er stimmte gegen den Vorschlag.

A döntés ellen tiltakoznak. – Sie protestieren gegen die Entscheidung.

A szabály ellen vétett. – Er verstieß gegen die Regel.

Nincs kifogásom a terv ellen. – Ich habe nichts gegen den Plan einzuwenden.

Személyes névmás helyett személyrag áll: „ellenem”, „ellened”, „ellene”, „ellenünk”, „ellenetek”, „ellenük”. – Statt eines Personalpronomens steht eine Personalendung: „ellenem“ – gegen mich –, „ellened“ – gegen dich –, „ellene“ – gegen ihn, gegen sie, dagegen –, „ellenünk“, „ellenetek“, „ellenük“ – gegen uns, euch, sie.

Nem vagyok ellened. – Ich bin nicht gegen dich.

Ki van ellene? – Wer ist dagegen?

A német „gegen” jelentései közül sokat a magyar másképp fejez ki. – Viele Bedeutungen des deutschen „gegen“ drückt das Ungarische anders aus.

Hat óra körül érkezik a vonat. – Der Zug kommt gegen sechs Uhr an.

Az autó nekiment egy fának. – Das Auto ist gegen einen Baum gefahren.

A csomagot nyugta ellenében adják ki. – Das Paket wird gegen Quittung ausgegeben.

Hozzá képest kezdő vagyok. – Gegen ihn bin ich ein Anfänger.

Az „ellenére” megengedést fejez ki. – „ellenére“ drückt ein Zugeständnis aus – „trotz“.

A szél ellen eveznek. – Sie rudern gegen den Wind.

A szél ellenére elindultak. – Trotz des Windes brachen sie auf.

Mutató névmással különírjuk: „ez ellen”, „az ellen”; főnév előtt a névutó megismétlődik. – Mit Demonstrativpronomen wird getrennt geschrieben: „ez ellen“, „az ellen“ – dagegen; vor einem Substantiv wird die Postposition wiederholt.

Ez ellen a döntés ellen fellebbezünk. – Gegen diese Entscheidung legen wir Berufung ein.

Mérlegeléskor a „mellett” az „ellen” párja: A terv mellett és ellen is vannak érvek. – Beim Abwägen ist „mellett“ das Gegenstück zu „ellen“: Es gibt Argumente für und gegen den Plan.

Mellette vagy, vagy ellene? – Bist du dafür oder dagegen?

Összetételek előtagjaként az „ellen-” a német „Gegen-” megfelelője: ellenszél, ellenméreg, ellentámadás. – Als Vorderglied von Zusammensetzungen entspricht „ellen-“ dem deutschen „Gegen-“: Gegenwind, Gegengift, Gegenangriff.

Az „ellenáll” és az „ellentmond” részeshatározót kíván: Nem tud ellenállni a kísértésnek. – „ellenáll“ – widersteht – und „ellentmond“ – widerspricht – verlangen den Dativ: Er kann der Versuchung nicht widerstehen.

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.Hiány: nélkül – Fehlen: nélkül (→ 5.5.5)

A „nélkül” azt nevezi meg, ami a cselekvésből hiányzik vagy szándékosan elmarad. – „nélkül“ – ohne – nennt, was bei der Handlung fehlt oder bewusst weggelassen wird.

Cukor nélkül iszom a teát. – Ich trinke den Tee ohne Zucker.

A „nélkül” nem a mondatot tagadja, hanem a hiányzó dolgot nevezi meg. – „nélkül“ verneint nicht den Satz, sondern nennt das Fehlende.

Kérdőszava „mi nélkül?” és „ki nélkül?”. – Die Fragewörter lauten „mi nélkül?“ – ohne was? – und „ki nélkül?“ – ohne wen?

Párja a „-val/-vel” rag: cukorral és cukor nélkül, tejjel és tej nélkül. – Sein Gegenstück ist die Endung „-val/-vel“: mit Zucker und ohne Zucker, mit Milch und ohne Milch.

A rag hasonul és a szóhoz tapad, a „nélkül” változatlanul hagyja a szót. – Die Endung gleicht sich an und haftet am Wort, „nélkül“ lässt das Wort unverändert.

A hiányzó dolog lehet tárgy, kísérő, eszköz vagy feltétel. – Das Fehlende kann ein Gegenstand, eine Begleitung, ein Hilfsmittel oder eine Voraussetzung sein.

Kabát nélkül indult el. – Er ging ohne Mantel los.

A gyerekek nélkül csendes a ház. – Ohne die Kinder ist das Haus still.

Szemüveg nélkül rosszul látok. – Ohne Brille sehe ich schlecht.

Jegy nélkül nem utazhatunk. – Ohne Fahrkarte dürfen wir nicht fahren.

A szóvégi „a” és „e” a „nélkül” előtt nem nyúlik meg: táskában, de táska nélkül. – Auslautendes „a“ und „e“ wird vor „nélkül“ nicht gedehnt: „táskában“ – in der Tasche –, aber „táska nélkül“ – ohne Tasche.

A „nélkül” mindig az egész csoport végén áll: a szemüvegem nélkül, meleg kabát nélkül. – „nélkül“ steht immer am Ende der ganzen Gruppe: „a szemüvegem nélkül“ – ohne meine Brille –, „meleg kabát nélkül“ – ohne warmen Mantel.

A személyes névmás helyett itt is személyrag áll: „nélküled”, nem „*te nélkül”. – Statt des Personalpronomens steht auch hier eine Personalendung: „nélküled“ – ohne dich –, nicht *„te nélkül“.

A teljes sor: nélkülem, nélküled, nélküle, nélkülünk, nélkületek, nélkülük. – Die vollständige Reihe: ohne mich, ohne dich, ohne ihn/sie/es, ohne uns, ohne euch, ohne sie.

Nélküled nem indulok. – Ohne dich breche ich nicht auf.

Az udvarias formának nincs személyragos alakja: Ön nélkül. – Die Höflichkeitsform hat keine Form mit Personalendung: „Ön nélkül“ – ohne Sie.

Gyakran a cselekvés módját írja le: Szó nélkül távozott. – Oft beschreibt es die Art und Weise der Handlung: Er ging wortlos weg.

Habozás nélkül igent mondott. – Ohne zu zögern sagte er ja.

Kivétel nélkül mindenki eljött. – Alle ohne Ausnahme sind gekommen.

A „nélkül” nem tagadószó: a „Jegy nélkül utazott.” mondat állító. – „nélkül“ ist kein Verneinungswort: Der Satz „Jegy nélkül utazott.“ – er ist schwarzgefahren – ist bejahend.

A „nincs” viszont csak a hiányt állapítja meg: Nincs jegyünk. – „nincs“ dagegen stellt nur das Fehlen fest: Wir haben keine Fahrkarte.

Nem ok nélkül aggódik. – Er sorgt sich nicht ohne Grund.

A mutató névmással egybeírjuk: „enélkül”, „anélkül”. – Mit dem Demonstrativpronomen wird zusammengeschrieben: „enélkül“ – ohne dies –, „anélkül“ – ohne das.

Kiment, anélkül, hogy egy szót is szólt volna. – Er ging hinaus, ohne ein Wort zu sagen.

Főnév előtt az „-i” képzős „nélküli” áll: A cukor nélküli sütemény is finom. – Vor einem Substantiv steht „nélküli“ mit der Ableitungsendung „-i“: Der Kuchen ohne Zucker schmeckt auch gut.

Néhány gyakori kapcsolat egy szóvá forrt: munkanélküli, munkanélküliség. – Einige häufige Verbindungen sind zu einem Wort verschmolzen: „munkanélküli“ – arbeitslos –, „munkanélküliség“ – Arbeitslosigkeit.

Könyv nélkül tudja a verset. – Er kann das Gedicht auswendig.

Nincsen rózsa tövis nélkül. – Keine Rose ohne Dornen.

A fosztóképző is hiányt fejez ki: szó nélkül és szótlanul, cél nélkül és céltalanul. – Auch das Privativsuffix drückt ein Fehlen aus: „szó nélkül“ und „szótlanul“ – wortlos –, „cél nélkül“ und „céltalanul“ – ziellos.

A „nélkül” két részből forrt össze: a „-nál/-nél” ragban is élő „nél” és a „kívül” régi alakja, a „kül”. – „nélkül“ ist aus zwei Teilen zusammengewachsen: „nél“, das auch in der Endung „-nál/-nél“ steckt, und „kül“, einer alten Form von „kívül“ – außerhalb.

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Forrás, mérce, vélemény: szerint – Quelle, Norm, Meinung: szerint (→ 5.5.6)

A „szerint” forrást, mércét, véleményt vagy rendezési szempontot nevez meg. – „szerint“ nennt eine Quelle, eine Norm, eine Meinung oder ein Ordnungskriterium.

A térkép szerint balra van az állomás. – Laut Karte liegt der Bahnhof links.

Az előrejelzés szerint holnap esni fog. – Laut Vorhersage wird es morgen regnen.

Az előtte álló szó ragtalan; a csoport többnyire a mondat elején áll, és az egész mondatra vonatkozik. – Das Wort davor bleibt ohne Endung; die Gruppe steht meist am Satzanfang und gilt für den ganzen Satz.

A forrás nem azonos azzal a hellyel, ahol valami látható. – Die Quelle ist nicht dasselbe wie der Ort, an dem etwas zu sehen ist.

A térképen balra van az állomás. – Auf der Karte ist der Bahnhof links eingezeichnet.

A térkép szerint balra van az állomás. – Laut Karte liegt der Bahnhof links – in der Wirklichkeit.

Szabály, menetrend, recept vagy törvény mellett a „szerint” a követendő mércét jelöli. – Bei Regel, Fahrplan, Rezept oder Gesetz bezeichnet „szerint“ die Norm, nach der man sich richtet.

A szabály szerint itt várunk. – Gemäß der Regel warten wir hier.

A menetrend szerint nyolckor indul a busz. – Laut Fahrplan fährt der Bus um acht ab.

Személy után a „szerint” az illető véleményét adja vissza. – Nach einer Person gibt „szerint“ deren Meinung wieder.

Anna szerint könnyű a feladat. – Nach Annas Ansicht ist die Aufgabe leicht.

A tulajdonnév névelő nélkül áll, a foglalkozásnév névelővel: Anna szerint, az orvos szerint. – Eigennamen stehen ohne Artikel, Berufsbezeichnungen mit Artikel: „Anna szerint“, „az orvos szerint“ – nach Ansicht des Arztes.

Személyes névmás helyett személyrag áll: „szerintem”, „szerinted”, „szerinte”. – Statt eines Personalpronomens steht eine Personalendung: „szerintem“ – meiner Meinung nach –, „szerinted“ – deiner Meinung nach –, „szerinte“ – seiner oder ihrer Meinung nach.

Szerintem jó az ötlet. – Meiner Meinung nach ist die Idee gut.

Szerinted ki nyer? – Was meinst du, wer gewinnt?

A többes számú alakok: szerintünk, szerintetek, szerintük. – Die Mehrzahlformen: unserer, eurer, ihrer Meinung nach.

A „szerintem” után nem áll vessző. – Nach „szerintem“ steht kein Komma.

A „szerintem” nem sorrendet jelöl; a sorrendre az „utánam” vonatkozik. – „szerintem“ bezeichnet keine Reihenfolge; „nach mir“ in der Reihenfolge heißt „utánam“.

Rendező, osztó és kereső igék mellett a „szerint” a szempontot nevezi meg, többnyire névelő nélkül. – Bei Verben des Ordnens, Teilens und Suchens nennt „szerint“ das Kriterium, meist ohne Artikel.

Méret szerint rendezzük a dobozokat. – Wir ordnen die Schachteln nach Größe.

Név szerint szólítják a diákokat. – Die Schüler werden namentlich aufgerufen.

A „szerint”-es mondatért a megnevezett forrás felel, nem a beszélő. – Für einen Satz mit „szerint“ steht die genannte Quelle ein, nicht der Sprecher.

A gyártó szerint tíz órát bírja, de nálam csak hatot. – Laut Hersteller hält er zehn Stunden, bei mir aber nur sechs.

Gyakran a megnyilatkozás a forrás, birtokos személyjellel: a rendőrség közlése szerint. – Oft ist die Äußerung die Quelle, mit Besitzzeichen: „a rendőrség közlése szerint“ – nach Mitteilung der Polizei.

Az „eszerint” határozószó visszautal és következtet: Eszerint holnap nem lesz tanítás. – Das Adverb „eszerint“ verweist zurück und zieht einen Schluss: Demnach findet morgen kein Unterricht statt.

Aszerint döntünk, hogy milyen idő lesz. – Wir entscheiden je nachdem, wie das Wetter wird.

Szó szerint értette a kérdést. – Er verstand die Frage wörtlich.

Ízlés szerint sózzuk a levest. – Die Suppe wird nach Geschmack gesalzen.

A „rendszerint” a „rend szerint” kapcsolatból forrt egy szóvá: Rendszerint hétkor kelek. – „rendszerint“ – gewöhnlich – ist aus „rend szerint“ – der Ordnung gemäß – zu einem Wort verschmolzen: Gewöhnlich stehe ich um sieben auf.

Főnév előtt „szerinti” áll: A menetrend szerinti járat késik. – Vor einem Substantiv steht „szerinti“: Die fahrplanmäßige Verbindung hat Verspätung.

A német „nach” időben „után”, mércében „szerint”. – Das deutsche „nach“ ist zeitlich „után“, als Norm „szerint“.

A vonat nyolc után indul. – Der Zug fährt nach acht ab.

A menetrend szerint nyolckor indul. – Nach dem Fahrplan fährt er um acht ab.

Az „alapján” azt nevezi meg, amire valaki a cselekvését építi: A térkép alapján megtaláltuk a házat. – „alapján“ nennt die Grundlage, auf die jemand sein Handeln stützt: Anhand der Karte haben wir das Haus gefunden.

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Helyettesítés: helyett – Ersatz: helyett (→ 5.5.7)

A „helyett” azt nevezi meg, amit valami más pótol vagy helyettesít. – „helyett“ nennt das, was durch etwas anderes ersetzt wird.

Kávé helyett teát kérek. – Statt Kaffee möchte ich Tee.

Az elvetett lehetőség áll a „helyett” előtt, a választott a mondat többi részében. – Die verworfene Möglichkeit steht vor „helyett“, die gewählte im übrigen Satz.

Az előtte álló szó ragtalan, tárgyrag nélkül is: „kávé helyett”, nem „*kávét helyett”. – Das Wort davor bleibt ohne Endung, auch ohne Akkusativ: „kávé helyett“, nicht *„kávét helyett“.

A „helyett” a „hely” szóból és a régi „-t(t)” helyhatározó ragból alakult, mint a „Pécsett” és a „Győrött”. – „helyett“ ist aus „hely“ – Stelle – und der alten Ortsendung „-t(t)“ entstanden, wie „Pécsett“ – in Pécs – und „Győrött“ – in Győr.

Személy után a „helyett” helyettesítést jelöl: Anna helyett Péter jön. – Nach einer Person bezeichnet „helyett“ Stellvertretung: Anstelle von Anna kommt Péter.

A szóból képzett szavak: helyettes, helyettesít, helyettesítés. – Von dem Wort abgeleitet sind „helyettes“ – Stellvertreter –, „helyettesít“ – vertritt, ersetzt – und „helyettesítés“ – Vertretung.

Az igazgatót ma a helyettese helyettesíti. – Den Direktor vertritt heute sein Stellvertreter.

Cselekvés helyett cselekvésnév áll, főnévi igenév nem: „tanulás helyett”, nem „*tanulni helyett”. – Für eine Tätigkeit steht ein Tätigkeitsnomen, kein Infinitiv: „tanulás helyett“ – statt zu lernen –, nicht *„tanulni helyett“.

Munka helyett pihen. – Statt zu arbeiten, ruht er sich aus.

Tanulás helyett tévét néz. – Statt zu lernen, sieht er fern.

A pótolt és a választott dolog ugyanazt a szerepet tölti be, de a ragot csak a választott kapja. – Das Ersetzte und das Gewählte haben dieselbe Rolle, aber nur das Gewählte erhält die Endung.

Busz helyett vonattal utazunk. – Statt mit dem Bus fahren wir mit dem Zug.

Budapest helyett Debrecenbe utaztunk. – Statt nach Budapest sind wir nach Debrecen gefahren.

A német megismétli az elöljárószót, a magyarban a „helyett” a rag helyére lép. – Das Deutsche wiederholt die Präposition, im Ungarischen tritt „helyett“ an die Stelle der Endung.

A „helyett” az egész csoport végén áll: A régi szék helyett újat veszünk. – „helyett“ steht am Ende der ganzen Gruppe: Statt des alten Stuhls kaufen wir einen neuen.

Személyragos alakjai: helyettem, helyetted, helyette, helyettünk, helyettetek, helyettük. – Die Formen mit Personalendung: an meiner, deiner, seiner, unserer, eurer, ihrer Stelle.

Helyetted válaszolok. – Ich antworte an deiner Stelle.

A többes szám második személyében nincs három „t”: helyettetek. – In der 2. Person Mehrzahl stehen keine drei „t“: „helyettetek“ – an eurer Stelle.

A „helyette” dologra is vonatkozhat: Eladta a régi autót, és vett helyette egy kerékpárt. – „helyette“ kann sich auch auf eine Sache beziehen: Er verkaufte das alte Auto und kaufte sich dafür ein Fahrrad.

Ehelyett egy másik utat választunk. – Stattdessen wählen wir einen anderen Weg.

Az „ahelyett, hogy …” mellékmondatában többnyire feltételes mód áll, mert a pótolt cselekvés elmarad. – Im Nebensatz nach „ahelyett, hogy …“ steht meist der Konditional, weil die ersetzte Handlung ausbleibt.

Ahelyett, hogy segítene, csak néz. – Statt zu helfen, schaut er nur zu.

Nem helyette, hanem mellette dolgozom. – Ich arbeite nicht an seiner Stelle, sondern an seiner Seite.

Helyetted dolgozom. – Ich arbeite an deiner Stelle.

Érted dolgozom. – Ich arbeite für dich – dir zuliebe.

Ha csak beleképzeljük magunkat valaki helyzetébe, a „hely” ragozott alakja áll: A helyedben nem várnék. – Versetzt man sich nur in jemandes Lage, steht eine gebeugte Form von „hely“: An deiner Stelle würde ich nicht warten.

A térbeli helyet is a „hely” ragozott alakjai jelölik: A régi ház helyén most park van. – Auch die räumliche Stelle bezeichnen gebeugte Formen von „hely“: An der Stelle des alten Hauses ist jetzt ein Park.

Előnyben részesítést az „inkább” fejez ki: Inkább teát kérek, mint kávét. – Eine Vorliebe drückt „inkább“ aus: Ich möchte lieber Tee als Kaffee.

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Érzelem és magatartás: iránt – Gefühl und Haltung: iránt (→ 5.5.8)

Az „iránt” azt a személyt vagy dolgot nevezi meg, akire vagy amire érdeklődés, érzelem, magatartás vagy igény irányul. – „iránt“ nennt die Person oder Sache, auf die sich ein Interesse, ein Gefühl, eine Haltung oder ein Bedarf richtet.

Érdeklődöm a zene iránt. – Ich interessiere mich für Musik.

Élénk érdeklődést mutat a történelem iránt. – Er zeigt lebhaftes Interesse an Geschichte.

A német elöljárószót cserél, a magyar mindig „iránt”-ot használ. – Das Deutsche wechselt die Präposition – für, an, zu, vor –, das Ungarische gebraucht immer „iránt“.

Kérdőszava „mi iránt?” és „ki iránt?”. – Die Fragewörter lauten „mi iránt?“ – wofür? – und „ki iránt?“ – wem gegenüber?

A beszélt nyelvben gyakoribb az „érdekel” ige; ekkor az érdeklődés tárgya lesz az alany: Érdekel a zene. – In der gesprochenen Sprache ist das Verb „érdekel“ häufiger; dann wird das Interessengebiet Subjekt: Musik interessiert mich.

Az érzelmet jelentő főnév az „érez” ige tárgya, a célszemély pedig „iránt”-tal áll. – Das Gefühlswort ist Objekt von „érez“ – empfindet –, die Zielperson steht mit „iránt“.

Tiszteletet érez a tanára iránt. – Er empfindet Achtung vor seinem Lehrer.

Bizalmat érez a barátja iránt. – Er hat Vertrauen zu seinem Freund.

Felelősséget érez a gyerekek iránt. – Er empfindet Verantwortung gegenüber den Kindern.

Az „érez” helyett „mutat” és választékosan „tanúsít” is állhat. – Statt „érez“ können auch „mutat“ – zeigt – und gehoben „tanúsít“ – bekundet – stehen.

A „bizalom” a rag előtt kiveti második magánhangzóját: bizalmat. – Bei „bizalom“ – Vertrauen – fällt vor einer Endung der zweite Vokal aus: „bizalmat“.

Az előtte álló szó nem kap esetragot, de birtokos személyjele lehet: a tanára iránt, a barátja iránt. – Das Wort davor erhält keine Kasusendung, kann aber ein Besitzzeichen tragen: „a tanára iránt“ – gegenüber seinem Lehrer –, „a barátja iránt“ – gegenüber seinem Freund.

Személyragos alakjai: irántam, irántad, iránta, irántunk, irántatok, irántuk. – Die Formen mit Personalendung: mir, dir, ihm oder ihr, uns, euch, ihnen gegenüber.

Rokonszenvet érez irántam. – Er empfindet Sympathie für mich.

Viselkedést jelentő melléknév mellett nem „iránt” áll: Mindig kedves hozzám. – Bei Adjektiven des Verhaltens steht nicht „iránt“: Er ist immer freundlich zu mir.

Az „iránt” igényt és elutasító magatartást is jelölhet: Nő a kereslet a friss gyümölcs iránt. – „iránt“ kann auch einen Bedarf und eine ablehnende Haltung bezeichnen: Die Nachfrage nach frischem Obst wächst.

Közömbös a politika iránt. – Er ist der Politik gegenüber gleichgültig.

Bizalmatlan az idegenek iránt. – Er ist Fremden gegenüber misstrauisch.

A német „gegenüber” háromféle: térben „szemben”, magatartásban „iránt”, tárgykörben „tekintetében” (→ 5.5.11). – Das deutsche „gegenüber“ ist dreierlei: räumlich „szemben“, bei einer Haltung „iránt“, für einen Sachbereich „tekintetében“.

Az iskola szemben van a templommal. – Die Schule liegt der Kirche gegenüber.

Türelmet mutat a kezdők iránt. – Er zeigt Geduld gegenüber den Anfängern.

A címzett nem „iránt”-tal, hanem részeshatározóval áll: Hálás vagyok neked a segítségért. – Der Empfänger steht nicht mit „iránt“, sondern im Dativ: Ich bin dir für die Hilfe dankbar.

Az „iránt” csak akkor áll, ha a hála főnévként az „érez” tárgya: Irántad is hálát érzek. – „iránt“ steht nur, wenn die Dankbarkeit als Substantiv Objekt von „érez“ ist: Auch dir gegenüber empfinde ich Dankbarkeit.

Jelzőként „iránti” áll: A munkája iránti szeretet erőt ad neki. – Als Attribut steht „iránti“: Die Liebe zu seiner Arbeit gibt ihm Kraft.

Az „érdeklődik” kérdezősködést is jelent; ekkor inkább „felől” vagy „után” áll: Érdeklődöm a menetrend felől. – „érdeklődik“ bedeutet auch „sich erkundigen“; dann steht eher „felől“ oder „után“: Ich erkundige mich nach dem Fahrplan.

A rokon igék vonzata eset: Tiszteli a tanárát. – Die verwandten Verben regieren einen Kasus: Er achtet seinen Lehrer.

Bízik a barátjában. – Er vertraut seinem Freund.

A „szerelmes” „-ba/-be” raggal áll, a „szerelem” főnév „iránt”-tal: Szerelmes a lányba. – „szerelmes“ – verliebt – steht mit „-ba/-be“, das Substantiv „szerelem“ – Liebe – mit „iránt“: Er ist in das Mädchen verliebt.

Régebben az „iránt” általában „vonatkozásában” jelentésű is volt; ezt ma a „tekintetében” és a „vonatkozásában” fejezi ki. – Früher bedeutete „iránt“ auch allgemein „hinsichtlich“; das drücken heute „tekintetében“ und „vonatkozásában“ aus.

Megmerevedett alak az „egyébiránt”: Egyébiránt igazad van. – Eine erstarrte Form ist „egyébiránt“: Übrigens hast du recht.

Az „iránt” rokona az „irány” szónak. – „iránt“ ist mit „irány“ – Richtung – verwandt.

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.Közvetítő és cselekvő: révén és által – Vermittler und Handelnder: révén und által (→ 5.5.9)

A „révén” a közvetítő vagy lehetővé tevő körülményt nevezi meg. – „révén“ nennt den vermittelnden oder ermöglichenden Umstand.

A barátja révén talált munkát. – Durch seinen Freund fand er Arbeit.

A barát nem maga adta a munkát, hanem utat nyitott hozzá. – Der Freund hat die Arbeit nicht selbst gegeben, sondern den Weg zu ihr geöffnet.

Az alak a „rév” főnévből, a birtokos személyjelből és a „-n” ragból áll: „révén”. – Die Form besteht aus dem Substantiv „rév“ – Fähre –, dem Besitzzeichen und der Endung „-n“.

Szó szerint a „barátja révén” annyi, mint „a barátja kompján”. – Wörtlich heißt „a barátja révén“ so viel wie „auf der Fähre seines Freundes“.

Közvetíthet közeg, képesség vagy folyamat is: Az internet révén gyorsan terjed a hír. – Vermitteln kann auch ein Medium, eine Fähigkeit oder ein Vorgang: Durch das Internet verbreitet sich die Nachricht schnell.

A tapasztalata révén könnyen megoldotta a feladatot. – Dank seiner Erfahrung löste er die Aufgabe leicht.

Az ilyen mondatrész neve eszközhatározó; ide tartozik a „-val/-vel” rag is (→ 4.10.2). – Ein solches Satzglied heißt Mittelbestimmung; dazu gehört auch die Endung „-val/-vel“.

A „révén” nem értékel, az eredmény kellemetlen is lehet: Egy hiba révén az adatok nyilvánosságra kerültek. – „révén“ bewertet nicht, das Ergebnis kann auch unerwünscht sein: Durch einen Fehler gelangten die Daten an die Öffentlichkeit.

Az „által” elsősorban a cselekvőt nevezi meg egy melléknévi igeneves szerkezetben. – „által“ nennt vor allem den Handelnden in einer Partizipgruppe.

A tanár által javított dolgozat az asztalon van. – Die vom Lehrer korrigierte Arbeit liegt auf dem Tisch.

→javít – korrigiert→javított – korrigiert (Partizip)→a tanár által javított dolgozat – die vom Lehrer korrigierte Arbeit

A sorrend kötött: cselekvő, „által”, befejezett melléknévi igenév, főnév. – Die Reihenfolge ist fest: Handelnder, „által“, Partizip Perfekt, Substantiv.

A cselekvő nem mindig alany: az előző mondat alanya a „dolgozat”. – Der Handelnde ist nicht immer Subjekt: Subjekt des vorigen Satzes ist „dolgozat“ – die Arbeit.

Az orvos által írt levél megérkezett. – Der vom Arzt geschriebene Brief ist angekommen.

Az esetragot csak a csoport utolsó szava, a főnév kapja: A diákok által készített rajzokat nézzük. – Die Kasusendung trägt nur das letzte Wort der Gruppe, das Substantiv: Wir sehen uns die von den Schülern angefertigten Zeichnungen an.

A szórend a német bővített jelzőhöz hasonló; az angol a főnév mögé teszi a csoportot. – Die Wortfolge gleicht dem deutschen erweiterten Attribut; das Englische stellt die Gruppe hinter das Substantiv.

Cselekvő lehet egy gép is: a gép által mért érték. – Handelnder kann auch ein Gerät sein: „a gép által mért érték“ – der vom Gerät gemessene Wert.

Élettelen okozó is állhat előtte: A hiba által okozott kár jelentős. – Auch ein unbelebter Verursacher kann davor stehen: Der durch den Fehler verursachte Schaden ist erheblich.

Melléknévi igenév előtt csak „által” állhat, „révén” nem. – Vor einem Partizip kann nur „által“ stehen, nicht „révén“.

Mutató névmással egy szóvá forr: „ezáltal”, „azáltal”, „miáltal”. – Mit Demonstrativpronomen verschmilzt es zu einem Wort: „ezáltal“, „azáltal“ – dadurch –, „miáltal“ – wodurch.

Ezáltal időt takarítunk meg. – Dadurch sparen wir Zeit.

Azáltal, hogy korán indultunk, elkerültük a dugót. – Dadurch, dass wir früh losfuhren, vermieden wir den Stau.

Kézben tartott eszköz és közlekedési eszköz „-val/-vel” raggal áll, nem „által”-lal: Kalapáccsal veri be a szöget. – Ein Werkzeug in der Hand und ein Verkehrsmittel stehen mit „-val/-vel“, nicht mit „által“: Er schlägt den Nagel mit einem Hammer ein.

A térbeli utat „át” vagy „keresztül” fejezi ki: Bécsen keresztül utazunk Párizsba. – Den räumlichen Weg drücken „át“ oder „keresztül“ aus: Wir reisen über Wien nach Paris.

Az „által” személyragos alakjai: általam, általad, általa, általunk, általatok, általuk. – Die Formen von „által“ mit Personalendung: durch mich, durch dich, durch ihn oder sie, durch uns, durch euch, durch sie.

Az általunk készített lista hiányos. – Die von uns erstellte Liste ist unvollständig.

Általam jutott el hozzá az üzenet. – Durch mich gelangte die Nachricht zu ihm.

Ha melléknévi igenév követi, a cselekvőt jelöli; ha nem, a közvetítőt. – Folgt ein Partizip, bezeichnet die Form den Handelnden; sonst den Vermittler.

Személyre a „révén” előtt névmás áll: Az ő révén ismertem meg a várost. – Für eine Person steht vor „révén“ ein Pronomen: Durch ihn lernte ich die Stadt kennen.

Melléknév után a birtokos személyjel nélküli „réven” áll: Számos görög szó latin réven került a magyar nyelvbe. – Nach einem Adjektiv steht „réven“ ohne Besitzzeichen: Viele griechische Wörter kamen über das Lateinische ins Ungarische.

A mai magyarban nincs használatos szenvedő szerkezet; a „*A dolgozat a tanár által kijavította.” mondat helytelen. – Das heutige Ungarisch hat keine gebräuchliche Passivkonstruktion; der Satz *„A dolgozat a tanár által kijavította.“ ist falsch.

A német szenvedő mondatot cselekvő mondat adja vissza: A dolgozatot a tanár javította ki. – Den deutschen Passivsatz gibt ein Aktivsatz wieder: Die Arbeit hat der Lehrer korrigiert.

A hivatali nyelv „által”-os fordulatait a nyelvművelők nehézkesnek tartják. – Die Sprachpflege hält die „által“-Fügungen der Amtssprache für schwerfällig.

Az „által” a régi „ált” határozószóból alakult, amely „át, keresztül” jelentésű volt. – „által“ ist aus dem alten Adverb „ált“ entstanden, das „hinüber, über“ bedeutete.

↑ Hoch zum Seitenanfang

10.Összehasonlítás: képest – Vergleich: képest (→ 5.5.10)

A „képest” jelentése: valamihez viszonyítva, valamivel összehasonlítva. – „képest“ bedeutet „im Vergleich zu, gemessen an“.

A régi házhoz képest ez nagy. – Im Vergleich zum alten Haus ist dieses groß.

Az összehasonlítás alapja a „képest” előtt áll, és „-hoz/-hez/-höz” ragot kap. – Die Vergleichsbasis steht vor „képest“ und erhält die Endung „-hoz/-hez/-höz“.

Ebben a fejezetben ez az egyetlen névutó, amely ragos szót kíván (→ 5.6). – In diesem Kapitel ist es die einzige Postposition, die ein Wort mit Endung verlangt.

Rag nélkül a csoport helytelen: „*a ház képest”. – Ohne Endung ist die Gruppe falsch: *„a ház képest“.

A rag a hangrendhez igazodik: házhoz, évhez, körhöz. – Die Endung richtet sich nach der Vokalharmonie: zum Haus, zum Jahr, zum Kreis.

A szóvégi „a” és „e” megnyúlik: A munkához képest kevés a fizetés. – Auslautendes „a“ und „e“ wird lang: Gemessen an der Arbeit ist der Lohn niedrig.

Kérdőszava „mihez képest?”, amely önmagában ellenvetés is lehet. – Das Fragewort lautet „mihez képest?“ – im Vergleich wozu? –; allein kann es auch ein Einwand sein.

– Drága ez a lakás. – Mihez képest? – – Diese Wohnung ist teuer. – Im Vergleich wozu?

Időhatározó mellett nem az időpontot, hanem a mércét adja meg: A tegnapi naphoz képest ma meleg van. – Bei einer Zeitangabe nennt es nicht den Zeitpunkt, sondern den Maßstab: Im Vergleich zu gestern ist es heute warm.

Tavalyhoz képest idén kevesebb eső esett. – Im Vergleich zum letzten Jahr ist dieses Jahr weniger Regen gefallen.

Az alap lehet várakozást hordozó mérce is: A korához képest magas a fiú. – Die Basis kann auch ein Maßstab sein, an dem eine Erwartung hängt: Für sein Alter ist der Junge groß.

A körülményekhez képest jól sikerült a vizsga. – Unter den gegebenen Umständen ist die Prüfung gut gelungen.

A haszonélvezőt nem a „képest”, hanem a „számára” jelöli: A fiú számára magas az asztal. – Den Nutznießer bezeichnet nicht „képest“, sondern „számára“: Für den Jungen ist der Tisch hoch.

Személy esetén a „-hoz” rag személyragos alakja áll a „képest” előtt: Hozzám képest gyorsan futsz. – Bei Personen steht die Personalform der Endung „-hoz“ vor „képest“: Im Vergleich zu mir läufst du schnell.

Hozzá képest én kezdő vagyok. – Im Vergleich zu ihm bin ich ein Anfänger.

A „képest” maga nem kap személyragot: „*képestem” nincs. – „képest“ selbst erhält keine Personalendung: *„képestem“ gibt es nicht.

A mutató névmás „z”-je hasonul: ehhez képest, ahhoz képest. – Das „z“ des Demonstrativpronomens gleicht sich an: „ehhez képest“ – im Verhältnis dazu –, „ahhoz képest“ – dafür.

Ahhoz képest, hogy csak egy éve tanul magyarul, jól beszél. – Dafür, dass er erst seit einem Jahr Ungarisch lernt, spricht er gut.

Visszaható névmással önmagához mérünk: Magamhoz képest korán keltem. – Mit dem Reflexivpronomen misst man an sich selbst: Für meine Verhältnisse bin ich früh aufgestanden.

A fizikában a „képest” a vonatkoztatási rendszert jelöli: A vonathoz képest az utas nem mozog. – In der Physik bezeichnet „képest“ das Bezugssystem: Relativ zum Zug bewegt sich der Fahrgast nicht.

Az alap többes számot és birtokos személyjelet is kaphat, a rag mindig a végén áll: a lehetőségeinkhez képest. – Die Basis kann auch Mehrzahl und Besitzzeichen tragen, die Endung steht immer am Ende: „a lehetőségeinkhez képest“ – im Rahmen unserer Möglichkeiten.

A „-nál/-nél” ragos középfok rangsort állapít meg, a „képest” mércét állít fel. – Der Komparativ mit „-nál/-nél“ stellt eine Rangfolge fest, „képest“ setzt einen Maßstab.

A bátyjánál magasabb. – Er ist größer als sein älterer Bruder.

A bátyjához képest magas. – Verglichen mit seinem älteren Bruder ist er groß.

Alapfokú melléknévvel csak a „képest” lehetséges, középfokkal mindkettő. – Mit dem Grundadjektiv ist nur „képest“ möglich, mit dem Komparativ beides.

Az „összehasonlítva” határozói igenév megtartja igéje vonzatát: a várossal összehasonlítva, de a városhoz képest. – Das Adverbialpartizip „összehasonlítva“ behält die Rektion seines Verbs: „a várossal összehasonlítva“ – verglichen mit der Stadt –, aber „a városhoz képest“.

A „képest” a „képes” melléknév megmerevedett alakjának számít; a „képes” régi jelentése „hasonló” volt. – „képest“ gilt als erstarrte Form des Adjektivs „képes“, dessen alte Bedeutung „ähnlich“ war.

↑ Hoch zum Seitenanfang

11.Érvényességi terület: tekintetében és vonatkozásában – Geltungsbereich: tekintetében und vonatkozásában (→ 5.5.11)

A „tekintetében” és a „vonatkozásában” azt a területet határolják körül, amelyre az állítás érvényes. – „tekintetében“ und „vonatkozásában“ grenzen den Bereich ein, für den eine Aussage gilt.

Az ár tekintetében nincs különbség. – Hinsichtlich des Preises gibt es keinen Unterschied.

A mondat a minőségről vagy a szállítási időről nem mond semmit. – Über die Qualität oder die Lieferzeit sagt der Satz nichts.

A „tekintetében” a „tekintet” főnév birtokos személyjeles, „-ben” ragos alakja. – „tekintetében“ ist die Form des Substantivs „tekintet“ – Blick, Hinsicht – mit Besitzzeichen und der Endung „-ben“.

A „tekintet” a „tekint” igéből képzett, mint az „élet” az „él” igéből. – „tekintet“ ist von „tekint“ – blickt – abgeleitet, wie „élet“ – Leben – von „él“ – lebt.

A névutó alakja nem igazodik az előtte álló szó hangrendjéhez: az ár tekintetében, a forma tekintetében. – Die Form der Postposition richtet sich nicht nach den Vokalen des Wortes davor: „az ár tekintetében“, „a forma tekintetében“.

A határidő vonatkozásában új adat érkezett. – Bezüglich der Frist ist eine neue Information eingegangen.

A „vonatkozásában” ugyanígy épül: „vonatkozás”, birtokos személyjel, „-ban”. – „vonatkozásában“ ist ebenso gebaut: „vonatkozás“ – Bezug –, Besitzzeichen, „-ban“.

→von – zieht→vonatkozik – bezieht sich→vonatkozás – Bezug→a határidő vonatkozásában – bezüglich der Frist

A „vonatkozásában” még a „tekintetében”-nél is hivatalosabb. – „vonatkozásában“ ist noch förmlicher als „tekintetében“.

A szerződés tekintetében nincs változás. – Hinsichtlich des Vertrags gibt es keine Änderung.

A szerződés vonatkozásában nincs változás. – Bezüglich des Vertrags gibt es keine Änderung.

A két névutó jelentése nagyrészt fedi egymást, de más-más használatra hajlanak. – Die Bedeutungen der beiden Postpositionen überschneiden sich weit, sie neigen aber zu unterschiedlichem Gebrauch.

A „tekintetében” inkább értékelési szempontot nevez meg: árat, minőséget, méretet, biztonságot. – „tekintetében“ nennt eher einen Gesichtspunkt einer Bewertung: Preis, Qualität, Größe, Sicherheit.

A „vonatkozásában” inkább olyan tárgyat, amelyre kérdés, hír vagy döntés vonatkozik: szerződést, határidőt, szállítást. – „vonatkozásában“ eher einen Gegenstand, auf den sich eine Frage, eine Nachricht oder eine Entscheidung bezieht: Vertrag, Frist, Lieferung.

Előttük egész ragtalan főnévi csoport állhat, többes számban és jelzővel is: a havi költségek tekintetében. – Davor kann eine ganze Substantivgruppe ohne Endung stehen, auch im Plural und mit Attribut: „a havi költségek tekintetében“ – hinsichtlich der monatlichen Kosten.

A szóvégi „a” itt sem nyúlik meg: a forma tekintetében. – Auslautendes „a“ wird auch hier nicht gedehnt: „a forma tekintetében“ – hinsichtlich der Form.

Az állítás csak a megnevezett területen érvényes: A minőség tekintetében jó az eredmény, az ár tekintetében viszont nem. – Die Aussage gilt nur für den genannten Bereich: Hinsichtlich der Qualität ist das Ergebnis gut, hinsichtlich des Preises aber nicht.

Rövidebbek a „-lag/-leg” képzős határozószók: Tartalmilag megfelelő a levél. – Kürzer sind die Adverbien auf „-lag/-leg“: Inhaltlich ist der Brief angemessen.

Az árra nincs ilyen képzés, helyette „árban” áll: Árban nincs különbség. – Für den Preis gibt es keine solche Bildung, stattdessen steht „árban“: Preislich gibt es keinen Unterschied.

A „tekintet” és a „vonatkozás” egyébként közönséges főnév: Első tekintetre tetszett a ház. – „tekintet“ und „vonatkozás“ sind sonst gewöhnliche Substantive: Auf den ersten Blick gefiel das Haus.

Névutóként csak egyetlen alak merevedett meg; a többes számú „*tekinteteiben” nem lehetséges. – Als Postposition ist nur eine einzige Form erstarrt; die Mehrzahl *„tekinteteiben“ ist nicht möglich.

Mivel birtokos szerkezetről van szó, a birtokos „-nak/-nek” ragot is kaphat: Ennek a kérdésnek a tekintetében eltérnek a vélemények. – Da es eine Besitzkonstruktion ist, kann der Besitzer auch „-nak/-nek“ erhalten: In Bezug auf diese Frage gehen die Meinungen auseinander.

Rövidebb a régies „e”: E kérdés tekintetében eltérnek a vélemények. – Kürzer ist das ältere „e“ – dieser: In Bezug auf diese Frage gehen die Meinungen auseinander.

Ha nincs előtte főnév, a birtokos személyjel elmarad: E tekintetben igaza van. – Steht kein Substantiv davor, fehlt das Besitzzeichen: In dieser Hinsicht hat er recht.

Minden tekintetben megfelel az elvárásoknak. – Es entspricht in jeder Hinsicht den Erwartungen.

A „-ra/-re tekintettel” figyelembe vett körülményt nevez meg, nem területet: Az időjárásra tekintettel elmarad a verseny. – „-ra/-re tekintettel“ nennt einen berücksichtigten Umstand, keinen Bereich: Mit Rücksicht auf das Wetter fällt der Wettkampf aus.

A beszélt nyelvben gyakoribb az „ami … illeti” szerkezet: Ami a határidőt illeti, holnap döntünk. – In der gesprochenen Sprache ist die Fügung „ami … illeti“ häufiger: Was die Frist betrifft, entscheiden wir morgen.

Hasonló jelentésű a „szempontjából” is: A környezet szempontjából jobb a vonat. – Ähnlich ist „szempontjából“: Unter dem Gesichtspunkt der Umwelt ist der Zug besser.

A tanulók tekintetében más szabály érvényes. – Hinsichtlich der Schüler gilt eine andere Regel.

A tanulók szerint más szabály érvényes. – Nach Ansicht der Schüler gilt eine andere Regel.

Az első mondatban a tanulók az érvényességi terület, a másodikban a vélemény forrása (→ 5.5.6). – Im ersten Satz sind die Schüler der Geltungsbereich, im zweiten die Quelle der Meinung.

↑ Hoch zum Seitenanfang

12.Szerep: gyanánt – Funktion: gyanánt (→ 5.5.12)

A „gyanánt” olyan szerepet tulajdonít valaminek, amely eredetileg nem az övé. – „gyanánt“ weist etwas eine Funktion zu, die es von Haus aus nicht hat.

Egy ládát használunk asztal gyanánt. – Wir verwenden eine Kiste als Tisch.

A láda láda marad, csak asztalként szolgál. – Die Kiste bleibt eine Kiste; sie dient nur als Tisch.

A tényleges tárgy tárgyragot kap, a szerep ragtalan főnévként áll a „gyanánt” előtt. – Der tatsächliche Gegenstand erhält die Akkusativendung, die Funktion steht als Substantiv ohne Endung vor „gyanánt“.

A leggyakoribb ige mellette a „használ”. – Das häufigste Verb dabei ist „használ“ – benutzt, verwendet.

A szerep nem mindig kényszermegoldás: Emlék gyanánt megőrizte a jegyet. – Die Funktion ist nicht immer ein Behelf: Als Andenken bewahrte er die Eintrittskarte auf.

Ajándék gyanánt könyvet hozott. – Als Geschenk brachte er ein Buch mit.

Példa gyanánt egy rövid mondatot idéz. – Als Beispiel zitiert er einen kurzen Satz.

Cselekvés is betölthet szerepet: Válasz gyanánt csak mosolygott. – Auch eine Handlung kann eine Funktion übernehmen: Als Antwort lächelte er nur.

Jelzés gyanánt felemelte a kezét. – Als Zeichen hob er die Hand.

Bevezetés gyanánt néhány adatot ismertet. – Als Einleitung stellt er einige Daten vor.

Az előtte álló főnév nem kap sem esetragot, sem többesjelet, és többnyire névelőt sem. – Das Substantiv davor erhält weder Kasusendung noch Pluralzeichen und meist auch keinen Artikel.

Melléknév állhat előtte: Kis ajándék gyanánt virágot hozott. – Ein Adjektiv kann davorstehen: Als kleines Geschenk brachte er Blumen.

A szokásos szerepet a „-ként” rag fejezi ki (→ 4.13): Tanárként dolgozik a faluban. – Die gewöhnliche Rolle drückt die Endung „-ként“ aus: Er arbeitet als Lehrer im Dorf.

A „tanár gyanánt dolgozik” úgy hangzana, mintha nem is volna igazi tanár. – „tanár gyanánt dolgozik“ klänge so, als wäre er gar kein richtiger Lehrer.

Tárgyaknál mindkét forma állhat: az „asztalként” semleges, az „asztal gyanánt” írott nyelvi, és kiemeli a pótlást. – Bei Gegenständen stehen beide Formen: „asztalként“ ist neutral, „asztal gyanánt“ schriftsprachlich und betont den Ersatz.

A dobozt szék gyanánt használta. – Er benutzte die Schachtel als Stuhlersatz.

Értelmező és elfogadó igék mellett tulajdonított szerepet jelöl: A választ figyelmeztetés gyanánt értelmezte. – Bei Verben des Deutens und Annehmens bezeichnet es eine zugeschriebene Funktion: Er deutete die Antwort als Warnung.

Hangsúlyos helyzetben az igekötő az ige mögé kerül: Hallgatását beleegyezés gyanánt fogták fel. – In betonter Stellung tritt das Präfix hinter das Verb: Sein Schweigen fassten sie als Zustimmung auf.

Rosszalló mellékíze is lehet: A műanyag gyöngyöt igazgyöngy gyanánt adta el. – Es kann auch einen missbilligenden Beiklang haben: Er verkaufte die Plastikperle als echte Perle.

Hasonlító szó azonban nem; a hasonlóságot a „mint” fejezi ki. – Ein Vergleichswort ist es aber nicht; Ähnlichkeit drückt „mint“ aus.

A szerepet ragok is kifejezhetik: Asztalnak használjuk a ládát. – Die Funktion können auch Endungen ausdrücken: Wir benutzen die Kiste als Tisch.

Állandósult kapcsolatokban az „-ul/-ül” él: Válaszul csak mosolygott. – In festen Verbindungen lebt „-ul/-ül“: Als Antwort lächelte er nur.

Ajándékozáskor leggyakoribb az „-ba” rag: Ajándékba könyvet hozott. – Beim Schenken ist die Endung „-ba“ am häufigsten: Als Geschenk brachte er ein Buch mit.

A „például” eredetileg „példaként” jelentésű volt, ma mondathatározó. – „például“ – zum Beispiel – bedeutete ursprünglich „als Beispiel“; heute ist es ein Satzadverb.

Nem ajándék gyanánt hozta a könyvet. – Er brachte das Buch nicht als Geschenk mit.

A „gyanánt” nem kap személyragot: „*gyanántam” nincs. – „gyanánt“ erhält keine Personalendung: *„gyanántam“ gibt es nicht.

Eredete nem biztos; egy elterjedt magyarázat a „gyanú” régi „gyanó” alakjára vezeti vissza. – Seine Herkunft ist nicht gesichert; eine verbreitete Erklärung führt es auf „gyanó“ zurück, eine ältere Form von „gyanú“ – Verdacht.

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.