4.14 Weitere nominale Endungen

1.Időpont: a „-kor” – Temporalsuffix -kor (→ 4.14.1)

A „-kor” végződés időpontot jelöl: azt mondja meg, mikor történik valami. – Die Endung „-kor“ bezeichnet einen Zeitpunkt: Sie sagt, wann etwas geschieht.

Hétkor kelek fel. – Ich stehe um sieben auf.

A film nyolc órakor kezdődik. – Der Film beginnt um acht Uhr.

A végződés a tőszámnévhez vagy az „óra” szóhoz járul; a két alak egyenértékű: „négykor”, „négy órakor”. – Die Endung tritt an die Grundzahl oder an das Wort „óra“ – Stunde, Uhr –; beide Formen sind gleichwertig: „négykor“, „négy órakor“ – um vier (Uhr).

Ha az „óra” szó is ott áll, csak az kapja a végződést, a számnév változatlan marad. – Steht „óra“ dabei, trägt nur dieses Wort die Endung; das Zahlwort bleibt unverändert.

A kérdőszó „hánykor?” vagy „hány órakor?”, általánosabban „mikor?”. – Gefragt wird mit „hánykor?“ oder „hány órakor?“ – um wie viel Uhr? –, allgemeiner mit „mikor?“ – wann?

Hánykor jössz haza? – Um wie viel Uhr kommst du nach Hause?

Önállóan „kettőkor”, az „óra” szó előtt viszont „két órakor”; ugyanígy „tizenkettőkor” és „tizenkét órakor”. – Allein stehend heißt es „kettőkor“ – um zwei –, vor „óra“ aber „két órakor“; ebenso „tizenkettőkor“ und „tizenkét órakor“ – um zwölf.

Kettőkor ebédelünk. – Wir essen um zwei zu Mittag.

A „hétkor” csak órát jelenthet; a „hét” mint főnév nem kap „-kor” végződést: „a héten”. – „hétkor“ kann nur die Uhrzeit bedeuten; „hét“ als Substantiv – Woche – erhält kein „-kor“: „a héten“ – diese Woche.

A „fél”, a „negyed” és a „háromnegyed” a következő órára utal, mint a német „halb”. – „fél“, „negyed“ und „háromnegyed“ beziehen sich auf die kommende Stunde, wie das deutsche „halb“.

A „fél hat” 5.30, a „negyed hét” 6.15, a „háromnegyed nyolc” 7.45. – „fél hat“ ist 5.30, „negyed hét“ 6.15, „háromnegyed nyolc“ 7.45 Uhr.

Fél hatkor végzek a munkával. – Ich bin um halb sechs mit der Arbeit fertig.

Háromnegyed nyolckor kezdődik az előadás. – Die Vorstellung beginnt um Viertel vor acht.

A végződés mindig az időhatározó utolsó szavához járul, perceknél tehát a „perc” szóhoz. – Die Endung steht immer am letzten Wort der Zeitangabe, bei Minuten also an „perc“ – Minute.

A gép kilenc óra negyven perckor száll le. – Die Maschine landet um neun Uhr vierzig.

Számjegyhez kötőjellel kapcsolódik: „7-kor”, „fél 9-kor”, „8.30-kor”. – An Ziffern wird sie mit Bindestrich angefügt: „7-kor“, „fél 9-kor“, „8.30-kor“.

A napszak az óra elé kerül, és nem kap végződést: „reggel hétkor”, „este nyolckor”. – Die Tageszeit steht vor der Uhrzeit und bleibt ohne Endung: „reggel hétkor“ – morgens um sieben –, „este nyolckor“ – abends um acht.

A sorrend a nagyobbtól a kisebb felé halad: nap – napszak – óra. – Die Reihenfolge geht vom Größeren zum Kleineren: Tag – Tageszeit – Stunde.

Hétfőn reggel hatkor indulunk. – Wir fahren am Montag um sechs Uhr morgens los.

Délután háromkor kezdődik a meccs. – Das Spiel beginnt nachmittags um drei.

Az órák mellett a nap és az év nevezetes időpontjaihoz is járul: az éjfélhez, az ünnepekhez, a napkeltéhez és a napnyugtához. – Außer an Uhrzeiten tritt sie an markante Zeitpunkte des Tages und des Jahres: Mitternacht, Feste, Sonnenaufgang und Sonnenuntergang.

Éjfélkor koccintunk az új évre. – Um Mitternacht stoßen wir auf das neue Jahr an.

Karácsonykor az egész család együtt van. – Zu Weihnachten ist die ganze Familie zusammen.

Húsvétkor locsolkodni mennek a fiúk. – Zu Ostern gehen die Jungen zum Begießen.

Napkeltekor indultunk el a hegyre. – Bei Sonnenaufgang brachen wir zum Berg auf.

A német hol „um”, hol „zu”, „an” vagy „bei” elöljárót használ, a magyar mindegyikre ugyanazt a végződést. – Das Deutsche wechselt zwischen „um“, „zu“, „an“ und „bei“; das Ungarische hat für alle dieselbe Endung.

Az „éjfél” „az éjszaka fele”; a „húsvét” a „hús” és a „vét” szóból áll, ez utóbbi a „vesz” ige származéka. – „éjfél“ ist „die Hälfte der Nacht“; „húsvét“ – Ostern – besteht aus „hús“ – Fleisch – und „vét“ – Nehmen –, einer Ableitung von „vesz“ – nimmt.

A név arra utal, hogy a böjt után újra húst ettek. – Der Name erinnert daran, dass nach der Fastenzeit wieder Fleisch gegessen wurde.

Az „-ás/-és” képzős főnevekhez is járul; ilyenkor egy esemény szolgál időpontul. – Sie tritt auch an Substantive auf „-ás/-és“; dann dient ein Vorgang als Zeitpunkt.

Induláskor mindenki a buszon ült. – Bei der Abfahrt saßen alle im Bus.

A gyógyszert étkezéskor kell bevenni. – Das Medikament ist zu den Mahlzeiten einzunehmen.

Ezek az alakok utasításokban és előírásokban gyakoriak: „belépéskor”, „lefekvéskor”. – Diese Formen sind in Hinweisen und Vorschriften häufig: „belépéskor“ – beim Eintritt –, „lefekvéskor“ – beim Schlafengehen.

Hogy kinek a cselekvéséről van szó, a birtokos személyjel mutatja meg; a „-kor” utána áll. – Wessen Vorgang gemeint ist, zeigt das Besitzzeichen; „-kor“ steht danach.

Érkezésünkkor már sötét volt. – Bei unserer Ankunft war es schon dunkel.

Születésekor három kiló volt. – Bei seiner Geburt wog er drei Kilo.

Az „érkezéskor” és az „érkezésekor” között csak a birtokos személyjel „e” hangja a különbség. – Zwischen „érkezéskor“ – bei der Ankunft – und „érkezésekor“ – bei seiner Ankunft – liegt nur das e des Besitzzeichens.

A „-kor” egyalakú: nem követi a magánhangzó-illeszkedést, és kötőhangot sem kap. – „-kor“ hat nur eine Form: Es folgt nicht der Vokalharmonie und erhält auch keinen Bindevokal.

Előtte a tővégi „a” és „e” sem nyúlik meg: „órakor”, de „órát”; „napkeltekor”, de „napkeltét”. – Auch auslautendes a und e werden davor nicht gelängt: „órakor“, aber „órát“; „napkeltekor“, aber „napkeltét“.

Számjegy után sem kell a kiejtéshez igazítani: „5-kor”, „6-kor”, szemben az „5-ben”, „6-ban” alakkal. – Auch nach einer Ziffer muss sie nicht an die Aussprache angepasst werden: „5-kor“, „6-kor“, anders als „5-ben“, „6-ban“.

Az „egykor” jelentése kettős: egy órakor, illetve határozószóként „valamikor régen”. – „egykor“ hat zwei Bedeutungen: um eins und, als Adverb, einst.

Egykor itt templom állt. – Einst stand hier eine Kirche.

Ebből a jelentésből lett az „egykori” melléknév: „egykori tanárom”. – Von dieser Bedeutung kommt das Adjektiv „egykori“ – ehemalig: „egykori tanárom“ – mein ehemaliger Lehrer.

Sok határozószóban megkövült „-kor” rejlik: „mikor”, „akkor”, „ekkor”. – In vielen Adverbien steckt ein erstarrtes „-kor“: „mikor“ – wann –, „akkor“ – damals, dann –, „ekkor“ – in diesem Augenblick.

Az „az” és az „ez” „z” hangja hasonul a „k”-hoz, mint az „abban” és az „ebben” alakban. – Das z von „az“ und „ez“ gleicht sich an das k an, wie in „abban“ und „ebben“.

Ide tartozik a „bármikor”, a „mindenkor”, a „máskor”, a „múltkor”, a „jókor”, a „rosszkor” és az „ilyenkor” is. – Dazu gehören auch „bármikor“ – jederzeit –, „mindenkor“ – stets –, „máskor“ – ein andermal –, „múltkor“ – neulich –, „jókor“ – zur rechten Zeit –, „rosszkor“ – ungelegen – und „ilyenkor“ – um diese Zeit.

Múltkor találkoztam vele a piacon. – Neulich habe ich ihn auf dem Markt getroffen.

Ezek a határozószók további végződést is kaphatnak, az órát jelölő alakok nem. – Diese Adverbien können weitere Endungen annehmen, die Uhrzeitformen nicht.

Mikorra készül el a ház? – Bis wann wird das Haus fertig?

Akkoriban még nem volt mobiltelefon. – Damals gab es noch kein Handy.

Az „-i” képzővel melléknév lesz belőlük: „akkori”, „mindenkori”, „múltkori”. – Mit dem Suffix „-i“ werden daraus Adjektive: „akkori“ – damalig –, „mindenkori“ – jeweilig –, „múltkori“ – vom letzten Mal.

A végződést a „kor” főnévből eredeztetik; ez önálló szóként ma is él, és szabályosan ragozódik. – Die Endung gilt als aus dem Substantiv „kor“ – Zeit, Zeitalter, Alter – hervorgegangen; das Substantiv lebt als selbständiges Wort weiter und wird regelmäßig gebeugt.

Tízéves koromban tanultam meg úszni. – Mit zehn Jahren habe ich schwimmen gelernt.

A vár a középkorban épült. – Die Burg wurde im Mittelalter gebaut.

A „-kor” időpontot kíván; az időszakok más végződést kapnak. – „-kor“ verlangt einen Zeitpunkt; Zeitabschnitte haben andere Endungen.

A hét napjai „-n”, a hónapok „-ban/-ben”, az évszakok „-n” vagy „-val/-vel” végződést kapnak: „hétfőn”, „januárban”, „nyáron”, „ősszel”. – Wochentage erhalten „-n“, Monate „-ban/-ben“, Jahreszeiten „-n“ oder „-val/-vel“: „hétfőn“ – am Montag –, „januárban“ – im Januar –, „nyáron“ – im Sommer –, „ősszel“ – im Herbst.

A „dél” szó „-ben” végződést kap („délben”), az „éjfél” viszont „-kor” végződést („éjfélkor”). – „dél“ – Mittag – erhält „-ben“ („délben“ – mittags), „éjfél“ dagegen „-kor“ („éjfélkor“ – um Mitternacht).

Személyragos alakja nincs, ellentétben a „nálam” és a „nekem” típusú alakokkal. – Persönliche Formen wie „nálam“ – bei mir – oder „nekem“ – mir – gibt es zu „-kor“ nicht.

Latin neve temporalis, a „tempus, temporis” szóból; hogy valódi eset-e, vitatott (→ 4.14.8). – Der lateinische Name ist Temporalis, nach „tempus, temporis“ – Zeit; ob es ein echter Kasus ist, ist umstritten (→ 4.14.8).

A többi nyelv elöljárót tesz a szó elé, a magyar végződést a szó után: „at seven”, „à sept heures”, „a las siete”, „в семь часов”. – Die anderen Sprachen setzen eine Präposition vor das Wort, das Ungarische eine Endung dahinter: „at seven“, „à sept heures“, „a las siete“, „в семь часов“.

A latin elöljárószó nélkül, ablativusszal fejezi ki az időpontot: „hora septima” – a hetedik órában. – Das Lateinische drückt den Zeitpunkt ohne Präposition durch den Ablativ aus: „hora septima“ – in der siebten Stunde.

A rómaiak napkeltétől számolták az órákat; a „hora sexta” a dél volt, ebből lett a spanyol „siesta”. – Die Römer zählten die Stunden vom Sonnenaufgang an; die „hora sexta“ war die Mittagszeit, daraus entstand das spanische „siesta“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.Elosztás: a „-nként” – Distributivsuffix -nként (→ 4.14.2)

A „-nként” elosztást fejez ki: azt az egységet nevezi meg, amelyre valami jut. – „-nként“ drückt eine Verteilung aus: Es nennt die Einheit, auf die etwas entfällt.

Fejenként két almát kaptunk. – Wir bekamen pro Kopf zwei Äpfel.

A belépő személyenként ezer forint. – Der Eintritt kostet pro Person tausend Forint.

Szobánként két ágy van. – In jedem Zimmer stehen zwei Betten.

A tojást darabonként árulják. – Die Eier werden stückweise verkauft.

A német hol „pro”, hol „je”, „jeder” vagy „-weise” szóval fordítja, a magyar egyetlen végződést használ. – Das Deutsche übersetzt mal mit „pro“, mal mit „je“, „jeder“ oder „-weise“; das Ungarische hat eine einzige Endung.

A határozó neve osztóhatározó; latin neve distributivus, a „distribuere” – elosztani – igéből. – Die Angabe heißt osztóhatározó – Distributivangabe –, lateinisch Distributiv, nach „distribuere“ – verteilen.

Mássalhangzó után kötőhang áll a hangrend szerint: „-onként”, „-enként”, „-önként”. – Nach Konsonant steht ein Bindevokal nach der Vokalharmonie: „-onként“, „-enként“, „-önként“.

Így lesz „családonként”, „gyerekenként” és „bőröndönként”. – So entstehen „családonként“ – pro Familie –, „gyerekenként“ – pro Kind – und „bőröndönként“ – pro Koffer.

Gyerekenként egy ajándék jár. – Pro Kind gibt es ein Geschenk.

Magánhangzó után a „-nként” közvetlenül járul a szóhoz; a tővégi „a” „á”-vá, az „e” „é”-vé nyúlik. – Nach Vokal tritt „-nként“ direkt an; auslautendes a wird zu á, e zu é.

Így lesz „fánként”, „körténként” és „hajónként”. – So entstehen „fánként“ – pro Baum –, „körténként“ – pro Birne – und „hajónként“ – pro Schiff.

Ahol a tárgyeset „-at”, ott „-anként” áll: „házat” – „házanként”, „szavat” – „szavanként”. – Wo der Akkusativ „-at“ hat, steht „-anként“: „házat“ – „házanként“ – pro Haus –, „szavat“ – „szavanként“ – pro Wort.

A tőváltozós szavak azt a tövet kapják, amelyet a tárgyesetben is: „hetenként”, „telenként”, „dolgonként”. – Wörter mit veränderlichem Stamm nehmen den Stamm, den sie auch im Akkusativ haben: „hetenként“ – wöchentlich –, „telenként“ – jeden Winter –, „dolgonként“ – pro Sache.

A „-n” rag nem követi ezt: „házon”, de „házanként”. – Die Endung „-n“ folgt dieser Verteilung nicht: „házon“ – auf dem Haus –, aber „házanként“ – pro Haus.

A „k” előtt az „n” úgy hangzik, mint a német „Bank” szóban. – Vor dem k klingt das n wie in deutsch „Bank“.

Napszakhoz, a hét napjaihoz és évszakhoz járulva rendszeres ismétlődést fejez ki. – An Tageszeiten, Wochentagen und Jahreszeiten drückt sie regelmäßige Wiederholung aus.

Esténként sétálunk a parkban. – Abends gehen wir im Park spazieren.

Vasárnaponként a nagymamánál ebédelünk. – Sonntags essen wir bei der Großmutter zu Mittag.

Nyaranként a Balatonon nyaralunk. – Jeden Sommer machen wir Urlaub am Balaton.

A „minden vasárnap” ugyanazt jelenti, mint a „vasárnaponként”; egyetlen időpont végződés nélkül áll: „vasárnap”. – „minden vasárnap“ – jeden Sonntag – bedeutet dasselbe wie „vasárnaponként“; ein einzelner Zeitpunkt steht ohne Endung: „vasárnap“ – am Sonntag.

Időegységhez járulva a jelentése „minden órában, minden percben”: „óránként”, „percenként”. – An Zeiteinheiten bedeutet sie „jede Stunde, jede Minute“: „óránként“ – stündlich –, „percenként“ – jede Minute.

A számnév egy szót alkot az időegységgel: „kéthetenként”, „tízpercenként”, „négyévenként”. – Ein Zahlwort bildet mit dem Zeitwort ein einziges Wort: „kéthetenként“ – alle zwei Wochen –, „tízpercenként“ – alle zehn Minuten –, „négyévenként“ – alle vier Jahre.

A villamos tízpercenként jár. – Die Straßenbahn fährt alle zehn Minuten.

Árak és mértékek mellett a „pro” vagy a törtvonal felel meg neki: a Ft/kg kiolvasva „forint kilónként”, a km/h „kilométer óránként”. – Bei Preisen und Maßen entspricht sie „pro“ oder dem Bruchstrich: Ft/kg heißt „forint kilónként“, km/h „kilométer óránként“.

Az almát kilónként árulják, a tejet literenként. – Äpfel werden pro Kilo verkauft, Milch pro Liter.

Néhány alak önálló határozószóvá vált: „egyenként”, „időnként”, „helyenként”, „esetenként”, „alkalmanként”. – Einige Formen sind zu selbständigen Adverbien geworden: „egyenként“ – einzeln –, „időnként“ – von Zeit zu Zeit –, „helyenként“ – stellenweise –, „esetenként“ – in manchen Fällen –, „alkalmanként“ – gelegentlich.

Időnként meglátogatjuk a nagyszüleinket. – Von Zeit zu Zeit besuchen wir unsere Großeltern.

Holnap helyenként esik az eső. – Morgen regnet es stellenweise.

Ugyanilyen megszilárdult szó az „apránként” és a „lassanként”. – Ebenso fest sind „apránként“ – nach und nach – und „lassanként“ – allmählich.

Régi és népies szövegekben „-nkint” is előfordul: „helyenkint”. – In alten und mundartlichen Texten kommt auch „-nkint“ vor: „helyenkint“.

Az „-i” képzővel melléknév lesz belőle: „fejenkénti jövedelem”, „óránkénti díj”. – Mit dem Suffix „-i“ wird daraus ein Adjektiv: „fejenkénti jövedelem“ – Pro-Kopf-Einkommen –, „óránkénti díj“ – Stundensatz.

Többes számú alakhoz nem járul: *gyerekekenként; az egység mindig egyes számban áll. – An den Plural tritt sie nicht: *gyerekekenként; die Einheit steht immer im Singular.

Jelző sem állhat előtte (*kis házanként), és személyragos alakja sincs. – Auch ein Adjektiv kann nicht davor stehen (*kis házanként), und persönliche Formen gibt es nicht.

Ha a kiosztott mennyiség hordozza az elosztást, a számnév megkettőződik: „egy-egy”, „két-két”. – Soll die verteilte Menge selbst die Verteilung tragen, wird das Zahlwort verdoppelt: „egy-egy“ – je ein –, „két-két“ – je zwei.

A gyerekek egy-egy almát kaptak. – Die Kinder bekamen je einen Apfel.

A „-nként” és a „-ként” két külön végződés: az egyik elosztást, a másik szerepet fejez ki (→ 4.13). – „-nként“ und „-ként“ sind zwei verschiedene Endungen: Die eine drückt Verteilung aus, die andere eine Rolle (→ 4.13).

Diákként Budapesten laktam, a vizsgán pedig diákonként tíz perc jutott. – Als Student wohnte ich in Budapest, und in der Prüfung entfielen auf jeden Studenten zehn Minuten.

A „-ként” kötőhang és nyúlás nélküli, a „-nként” kötőhangot kap és nyújt: „anyaként”, de „anyánként”. – „-ként“ hat weder Bindevokal noch Längung, „-nként“ hat beides: „anyaként“ – als Mutter –, aber „anyánként“ – pro Mutter.

Az iskolai nyelvtan határozóragnak tartja, az újabb nyelvtanok képzőnek, mert csak a puszta egyes számhoz járul (→ 4.14.8). – Die Schulgrammatik hält sie für eine Adverbialendung, neuere Grammatiken für ein Ableitungssuffix, weil sie nur an die bloße Einzahl tritt (→ 4.14.8).

A latin „per capita” – fejek szerint – ugyanazt a képet használja, mint a „fejenként”. – Das lateinische „per capita“ – nach Köpfen – benutzt dasselbe Bild wie „fejenként“.

Az orosz „по” részes esettel mindkét jelentést kifejezi: „по яблоку” – egy-egy almát, „по воскресеньям” – vasárnaponként. – Das Russische drückt mit „по“ und dem Dativ beide Bedeutungen aus: „по яблоку“ – je einen Apfel –, „по воскресеньям“ – sonntags.

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.Ismétlődő idő: a „-nta/-nte” – Distributiv-temporale Formen auf -nta/-nte (→ 4.14.3)

A „-nta/-nte” időt jelentő szavakhoz járul, és rendszeres ismétlődést fejez ki. – „-nta/-nte“ tritt an Zeitwörter und drückt regelmäßige Wiederholung aus.

Naponta két órát sétálok. – Ich gehe täglich zwei Stunden spazieren.

Ez az újság hetente jelenik meg. – Diese Zeitung erscheint wöchentlich.

Havonta egyszer meglátogatjuk a nagymamát. – Einmal im Monat besuchen wir die Großmutter.

Évente a Balatonhoz utazunk. – Jedes Jahr fahren wir an den Plattensee.

A „milyen gyakran?” kérdésre felel; jelentése ugyanaz, mint a „minden nap” és a „minden évben” kifejezésé. – Sie antwortet auf die Frage „milyen gyakran?“ – wie oft? –; die Bedeutung ist dieselbe wie bei „minden nap“ – jeden Tag – und „minden évben“ – jedes Jahr.

Mássalhangzó után ugyanaz a kötőhang áll, mint a többes számban: „napok” – „naponta”, „évek” – „évente”, „őszök” – „őszönte”. – Nach Konsonant steht derselbe Bindevokal wie im Plural: „napok“ – „naponta“, „évek“ – „évente“, „őszök“ – „őszönte“ – jeden Herbst.

Így négy alak van: „-onta”, „-ente”, „-önte” és „-anta”; az utóbbi gyakorlatilag csak a „nyár” szónál fordul elő. – So ergeben sich vier Formen: „-onta“, „-ente“, „-önte“ und „-anta“; die letzte kommt praktisch nur bei „nyár“ – Sommer – vor.

Őszönte sok gombát gyűjtünk. – Jeden Herbst sammeln wir viele Pilze.

Magánhangzó után a végződés közvetlenül járul a szóhoz; az „a” „á”-vá nyúlik: „éjszakánta”. – Nach Vokal tritt die Endung direkt an; a wird zu á gelängt: „éjszakánta“ – jede Nacht.

A rövidülő tövű szavak a rövid tövet kapják: „hetente”, „telente”, „nyaranta”; a *hétente és a *télente helytelen. – Wörter mit kürzbarem Stamm nehmen den kurzen Stamm: „hetente“, „telente“ – jeden Winter –, „nyaranta“ – jeden Sommer –; *hétente und *télente sind falsch.

Telente síelni megyünk az Alpokba. – Jeden Winter fahren wir zum Skifahren in die Alpen.

A „-n” rag viszont megtartja a hosszú magánhangzót: „héten”, „télen”, „nyáron”. – Die Endung „-n“ dagegen behält den langen Vokal: „héten“ – in der Woche –, „télen“ – im Winter –, „nyáron“ – im Sommer.

A „havonta” a „hó” szó régi, „hónap” jelentéséből való; töve ugyanaz a „hav-”, mint a csapadékot jelentő „hó” szóé: „havat”, „havas”. – „havonta“ – monatlich – kommt von „hó“ in der alten Bedeutung „Monat“; der Stamm „hav-“ ist derselbe wie bei „hó“ – Schnee: „havat“, „havas“ – verschneit.

Napszakokhoz, mind a négy évszakhoz és néhány naphoz is járul: „reggelente”, „éjjelente”, „tavaszonta”, „vasárnaponta”, „szombatonta”. – Sie verbindet sich auch mit Tageszeiten, allen vier Jahreszeiten und einigen Wochentagen: „reggelente“ – morgens –, „éjjelente“ – nachts –, „tavaszonta“ – jedes Frühjahr –, „vasárnaponta“ – sonntags –, „szombatonta“ – samstags.

Vasárnaponta templomba jár. – Sonntags geht sie in die Kirche.

A többi napnál a „-nként” a szokásosabb: „hétfőnként”. – Bei den übrigen Wochentagen ist „-nként“ üblicher: „hétfőnként“ – montags.

A „hétvége” szóból „hétvégente” lesz, a tővégi „e” kiesik. – Aus „hétvége“ – Wochenende – wird „hétvégente“; das auslautende e fällt weg.

A „vasárnap” eredetileg „vásárnap”, a „szombat” pedig a német „Samstag” szóhoz hasonlóan a „sabbat” szóra megy vissza. – „vasárnap“ – Sonntag – ist ursprünglich der „Markttag“, „szombat“ – Samstag – geht wie das deutsche „Samstag“ auf den „Sabbat“ zurück.

Számnévvel egy szót alkot: „kétnaponta”, „kéthetente”, „háromhavonta”, „négyévente”. – Mit einem Zahlwort bildet sie ein einziges Wort: „kétnaponta“ – alle zwei Tage –, „kéthetente“ – alle zwei Wochen –, „háromhavonta“ – alle drei Monate –, „négyévente“ – alle vier Jahre.

Kétnaponta öntözöm a virágokat. – Ich gieße die Blumen alle zwei Tage.

Ugyanezt jelenti a „minden második nap” is. – Dasselbe bedeutet „minden második nap“ – jeden zweiten Tag.

A „-szor/-szer/-ször” végű számnévvel a gyakoriságot adja meg: „naponta háromszor”. – Mit einem Zahlwort auf „-szor/-szer/-ször“ gibt sie die Häufigkeit an: „naponta háromszor“ – dreimal täglich.

Ezt a gyógyszert naponta kétszer kell bevenni. – Dieses Medikament muss man zweimal täglich einnehmen.

Mennyiséggel arányt fejez ki: „naponta két liter” – napi két liter. – Mit einer Mengenangabe drückt sie ein Verhältnis aus: „naponta két liter“ – zwei Liter pro Tag.

Az „óra”, a „perc” és a „másodperc” szónál a „-nként” alak használatos: „óránként”, „percenként”. – Bei „óra“, „perc“ und „másodperc“ – Stunde, Minute, Sekunde – ist die Form auf „-nként“ üblich: „óránként“, „percenként“.

Személyt vagy dolgot jelentő szóhoz nem járul: „fejenként”, nem *fejente. – An Personen- oder Dingbezeichnungen tritt sie nicht: „fejenként“ – pro Kopf –, nicht *fejente.

Utána nem következik végződés, előtte nem áll többes szám, birtokos személyjel vagy jelző: *napokonta, *hosszú hétvégente. – Nach ihr folgt keine Endung, vor ihr stehen weder Plural- noch Besitzzeichen noch ein Adjektiv: *napokonta, *hosszú hétvégente.

Ilyenkor a „minden” áll a szokásos időhatározóval: „minden hosszú hétvégén”. – Dann steht „minden“ – jeder – mit der gewöhnlichen Zeitangabe: „minden hosszú hétvégén“ – an jedem langen Wochenende.

Időt jelentő szavaknál gyakran mindkét alak él: „naponta” és „naponként”, „hetente” és „hetenként”. – Bei Zeitwörtern bestehen oft beide Formen: „naponta“ und „naponként“ – täglich –, „hetente“ und „hetenként“ – wöchentlich.

A „nap”, a „hét”, a „hó” és az „év” szónál a „-nta/-nte” a gyakoribb. – Bei „nap“, „hét“, „hó“ und „év“ ist „-nta/-nte“ die häufigere Form.

A „-nta/-nte” határozószót képez; főnév előtt az „-i” képzős melléknév áll: „napi”, „heti”, „havi”, „évi”. – „-nta/-nte“ bildet Adverbien; vor einem Substantiv steht das Adjektiv auf „-i“: „napi“, „heti“, „havi“, „évi“ – täglich, wöchentlich, monatlich, jährlich.

A havi fizetése kevés, de havonta pontosan megkapja. – Sein Monatsgehalt ist gering, aber er bekommt es monatlich pünktlich.

A német „täglich” melléknév és határozószó egyszerre, a magyar itt két alakot használ. – Das deutsche „täglich“ ist Adjektiv und Adverb zugleich; das Ungarische hat hier zwei Formen.

Évszakoknál és napszakoknál elmosódik a határ: a „nyaranta” jelentése „minden nyáron”, de egyszerűen „nyáron” is lehet. – Bei Jahres- und Tageszeiten verschwimmt die Grenze: „nyaranta“ bedeutet „jeden Sommer“, kann aber auch einfach „im Sommer“ heißen.

Az „eleinte” és a régies „régente” is „-nte” végű, de nem ismétlődést jelent. – Auch „eleinte“ – anfangs – und das veraltete „régente“ – einst – enden auf „-nte“, bezeichnen aber keine Wiederholung.

Latin neve distributivus temporalis: a cselekvés az időegységek között oszlik el. – Der lateinische Name ist distributivus temporalis – temporaler Distributiv: Die Handlung verteilt sich über die Zeiteinheiten.

Külsőre a „-n” rag és egy „-ta/-te” elem összetételének látszik („napon” – „naponta”), de a „hetente” és a „nyaranta” rövid töve ennek ellentmond. – Äußerlich sieht die Form aus wie „-n“ mit angehängtem „-ta/-te“ („napon“ – „naponta“), doch die kurzen Stämme in „hetente“ und „nyaranta“ sprechen dagegen.

Az orosz „еже-” előtaggal képez ilyen szavakat: „ежедневно”, „ежегодно”. – Das Russische bildet solche Wörter mit dem Präfix „еже-“: „ежедневно“ – täglich –, „ежегодно“ – jährlich.

A latin „cotidie” a „quot” és a „dies” összeforradása, ebből való a francia „quotidien” is. – Das lateinische „cotidie“ – täglich – ist aus „quot“ – wie viele – und „dies“ – Tag – zusammengewachsen; daher stammt auch französisch „quotidien“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Szerep és mód: a „-képp, -képpen” – Formalis auf -képp und -képpen (→ 4.14.4)

A „-képp” és a „-képpen” ugyanannak a végződésnek két egyenrangú alakja. – „-képp“ und „-képpen“ sind zwei gleichwertige Formen derselben Endung.

Főnévhez járulva azt fejezi ki, minek számít vagy minek szánták a cselekvést. – Nach Substantiven sagt sie, als was eine Handlung gilt oder gemeint ist.

A könyvet ajándékképpen kaptam. – Das Buch habe ich als Geschenk bekommen.

Büntetésképpen egy hétig nem nézhetett tévét. – Zur Strafe durfte er eine Woche lang nicht fernsehen.

Köszönetképpen hozott egy csokor virágot. – Zum Dank brachte sie einen Blumenstrauß mit.

Válaszképpen csak bólintott. – Als Antwort nickte er nur.

Próbaképpen egy hónapig itt dolgozhat. – Er darf probeweise einen Monat lang hier arbeiten.

A „hogyan?” kérdésre felel; a mondatban módhatározó. – Sie antwortet auf die Frage „hogyan?“ – wie? –; im Satz ist sie eine Umstandsbestimmung der Art und Weise.

Latin neve formalis, a „forma” – alak – szóból. – Der lateinische Name ist Formalis, nach „forma“ – Gestalt, Form.

A „-képpen” egyalakú: nincs hangrendi párja, kötőhangot nem kap, és a tő sem változik előtte. – „-képpen“ hat nur eine Form: Es hat kein Gegenstück nach der Vokalharmonie, erhält keinen Bindevokal, und auch der Stamm ändert sich davor nicht.

A tővégi „a” rövid marad, és a máskor kieső magánhangzó is megmarad: „példát”, de „példaképpen”; „jutalmat”, de „jutalomképpen”. – Auslautendes a bleibt kurz, ein sonst ausfallender Vokal bleibt erhalten: „példát“, aber „példaképpen“ – als Beispiel –; „jutalmat“, aber „jutalomképpen“ – zur Belohnung.

„k” végű tő után két „k” kerül egymás mellé, és hosszan hangzik: „ajándékképpen”. – Nach einem Stamm auf k stehen zwei k nebeneinander und werden lang gesprochen: „ajándékképpen“.

A rövid alak inkább a beszélt nyelvben gyakori, a teljes alak választékosabb. – Die kurze Form ist eher in der gesprochenen Sprache häufig, die volle wirkt gewählter.

Ezt másképp kell csinálni. – Das muss man anders machen.

Mindkét alak „pp”-vel íródik; a régi „máskép” írásmód ma nem helyes. – Beide Formen werden mit pp geschrieben; die alte Schreibung „máskép“ gilt heute nicht mehr.

Névmásokból és néhány melléknévből gyakori határozószók lettek: „másképp”, „mindenképpen”, „semmiképpen”, „valamiképpen”, „hasonlóképpen”, „tulajdonképpen”, „főképp”. – Aus Pronomen und einigen Adjektiven sind häufige Adverbien entstanden: „másképp“ – anders –, „mindenképpen“ – unbedingt –, „semmiképpen“ – keinesfalls –, „valamiképpen“ – irgendwie –, „hasonlóképpen“ – ebenso –, „tulajdonképpen“ – eigentlich –, „főképp“ – hauptsächlich.

Ezt a könyvet mindenképpen el kell olvasnod. – Dieses Buch musst du unbedingt lesen.

Ezt semmiképpen sem szabad elfelejteni. – Das darf man keinesfalls vergessen.

„Jó étvágyat!” – „Köszönöm, hasonlóképpen!” – „Guten Appetit!“ – „Danke, gleichfalls!“

A „semmiképpen” után tagadás áll: „semmiképpen sem”, „semmiképpen nem”. – Nach „semmiképpen“ folgt eine Verneinung: „semmiképpen sem“, „semmiképpen nem“ – keinesfalls.

A „tulajdonképpen” úgy épül fel, mint a német „eigentlich”: a „tulajdon” melléknévként „saját” jelentésű. – „tulajdonképpen“ ist gebaut wie das deutsche „eigentlich“: „tulajdon“ bedeutet als Adjektiv „eigen“.

A végződést a „kép” főnévből eredeztetik, amely régen „alak, mód” jelentésű is volt. – Die Endung gilt als aus dem Substantiv „kép“ hervorgegangen, das früher auch „Gestalt, Weise“ bedeutete.

Ez a jelentés él az „angyal képében” kifejezésben. – Diese Bedeutung lebt in der Wendung „angyal képében“ – in Gestalt eines Engels – fort.

Az „ajándékképpen” eredetileg tehát „ajándék alakjában”, a „másképpen” „más módon” volt. – „ajándékképpen“ hieß also ursprünglich „in Gestalt eines Geschenks“, „másképpen“ „auf andere Weise“.

A „kép” korai török jövevényszó; ugyanebbe a családba tartozik a „képvisel”, a „képzel”, a „képest” és a „képző” is. – „kép“ ist ein frühes Lehnwort aus einer Turksprache; zur selben Familie gehören „képvisel“ – vertritt –, „képzel“ – stellt sich vor –, „képest“ – im Vergleich zu – und „képző“ – Bildungssuffix.

Kérdő- és mutató névmásokkal választékos alakok jönnek létre: „miképpen”, „eképpen”, „aképpen”, „azonképpen”. – Mit Frage- und Zeigewörtern entstehen gehobene Formen: „miképpen“ – wie –, „eképpen“ – auf diese Weise –, „aképpen“ – auf jene Weise –, „azonképpen“ – ebenso.

A mindennapi nyelvben helyettük „hogyan”, „így” és „úgy” áll. – In der Alltagssprache stehen dafür „hogyan“, „így“ und „úgy“.

És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. – Und vergib uns unsere Schuld, wie auch wir vergeben unseren Schuldigern.

Az „eképpen” és az „aképpen” mellett „ekképpen” és „akképpen” is él; az „akképpen, hogy” a hivatali nyelvben mellékmondatot vezet be. – Neben „eképpen“ und „aképpen“ stehen „ekképpen“ und „akképpen“; „akképpen, hogy“ leitet in der Amtssprache einen Nebensatz ein: dahingehend, dass.

Melléknevekből, melléknévi igenevekből és néhány főnévből írott nyelvi határozószók keletkeztek: „következőképpen”, „kellőképpen”, „különösképpen”, „szükségképpen”, „némiképpen”. – Aus Adjektiven, Partizipien und einigen Substantiven sind schriftsprachliche Adverbien entstanden: „következőképpen“ – folgendermaßen –, „kellőképpen“ – gehörig –, „különösképpen“ – besonders –, „szükségképpen“ – notwendigerweise –, „némiképpen“ – einigermaßen.

A „következőképpen” bejelent valamit, a „következésképpen” következtetést von le. – „következőképpen“ kündigt etwas an, „következésképpen“ zieht einen Schluss.

Az étel a következőképpen készül. – Das Gericht wird folgendermaßen zubereitet.

Esett az eső, következésképpen elmaradt a meccs. – Es regnete, folglich fiel das Spiel aus.

A „voltaképpen” a „tulajdonképpen” szinonimája. – „voltaképpen“ ist ein Synonym von „tulajdonképpen“ – eigentlich.

Az „ajándéknak szánva” jelentés háromféleképpen fejezhető ki: „ajándékképpen”, „ajándékként”, „ajándékul”. – „Als Geschenk“ lässt sich auf dreierlei Weise sagen: „ajándékképpen“, „ajándékként“, „ajándékul“.

A „-ként” a legszabadabb: személyekhez, többes számhoz és birtokos alakhoz is járul: „tanárként”, „barátokként” (→ 4.13). – „-ként“ ist am freiesten: Es tritt auch an Personen, den Plural und Besitzformen: „tanárként“ – als Lehrer –, „barátokként“ – als Freunde (→ 4.13).

A „-képpen” csak a puszta tőhöz járul, többnyire cselekvést és célját jelentő szavakhoz. – „-képpen“ tritt nur an den bloßen Stamm, meist an Wörter für Handlungen und ihren Zweck.

Az „-ul/-ül” a legkötöttebb: néhány megszilárdult szóban él, és változtat a tövön: „jutalmul”, „például” (→ 9.10.3). – „-ul/-ül“ ist am wenigsten frei: Es lebt in einigen festen Wörtern und verändert den Stamm: „jutalmul“ – zur Belohnung –, „például“ – zum Beispiel (→ 9.10.3).

A „-képpen” nem járul személyes névmáshoz, tulajdonnévhez, számnévhez, többes számú és birtokos alakhoz: *tízképpen, *ajándékokképpen, *ajándékomképpen. – „-képpen“ tritt nicht an Personalpronomen, Eigennamen, Zahlwörter, Plural- und Besitzformen: *tízképpen, *ajándékokképpen, *ajándékomképpen.

Ezért az újabb nyelvtanok képzőnek tekintik, nem esetragnak (→ 4.14.8). – Deshalb sehen neuere Grammatiken darin ein Bildungssuffix, keine Kasusendung (→ 4.14.8).

A „példaképpen” nem azonos a „példaképként” alakkal: az egyik a „példa”, a másik a „példakép” szóból áll. – „példaképpen“ – als Beispiel – ist nicht dasselbe wie „példaképként“ – als Vorbild: Das eine kommt von „példa“ – Beispiel –, das andere vom Kompositum „példakép“ – Vorbild.

A végződésben mindig „pp” áll; a „képen” – a képen – alakban csak egy „p”. – Die Endung hat immer pp; „képen“ – auf dem Bild – hat nur ein p.

Az orosz „образ” – kép, mód – eszközhatározós alakja áll a legközelebb: a „главным образом” tagról tagra „főképpen”. – Am nächsten kommt das Russische: „образ“ – Bild, Weise – bildet im Instrumental Adverbien; „главным образом“ – hauptsächlich – ist Glied für Glied „főképpen“.

A német „-weise” és az angol „-wise” hasonlóan működik: „beispielsweise” – példaképpen, „otherwise” – másképp. – Ähnlich arbeiten deutsch „-weise“ und englisch „-wise“: „beispielsweise“ wie „példaképpen“, „otherwise“ wie „másképp“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.Együtt valamivel: a „-stul/-stül” – Soziativformen auf -stul/-stül (→ 4.14.5)

A „-stul/-stül” jelentése „valamivel együtt”: a kísérő és a fő személy vagy dolog egy egységet alkot. – „-stul/-stül“ bedeutet „mitsamt“: Begleiter und Hauptperson oder Hauptsache bilden eine Einheit.

Családostul költöztek Debrecenbe. – Sie zogen mitsamt der Familie nach Debrecen.

Az almát héjastul eszi. – Er isst den Apfel mit der Schale.

A kenyeret zacskóstul tette a hűtőbe. – Sie legte das Brot samt Tüte in den Kühlschrank.

Ruhástul aludt el a kanapén. – Er schlief in Kleidern auf dem Sofa ein.

A „kivel együtt?”, „mivel együtt?” kérdésre felel. – Sie antwortet auf die Frage „kivel együtt?“, „mivel együtt?“ – mit wem, womit zusammen?

Birtokos személyjel nincs rajta, mégis világos, kiről van szó: a „feleségestül” itt azt jelenti, „a feleségével”. – Ein Besitzzeichen fehlt, und doch ist klar, wer gemeint ist: „feleségestül“ heißt hier „mit seiner Frau“.

Feleségestül jött el a vacsorára. – Er kam mit seiner Frau zum Abendessen.

Magánhangzó után két alakja van, „-stul” és „-stül”; „ö”-s alak nincs: „cipőstül”. – Nach Vokal gibt es zwei Formen, „-stul“ und „-stül“; eine Form mit ö gibt es nicht: „cipőstül“ – mit den Schuhen.

A tővégi „a” és „e” megnyúlik: „kutyástul”, „bögréstül”. – Auslautendes a und e werden gelängt: „kutyástul“ – mitsamt dem Hund –, „bögréstül“ – samt Becher.

Mássalhangzó után ugyanaz a kötőhang áll, mint a többes szám jele előtt. – Nach Konsonant steht derselbe Bindevokal wie vor dem Pluralzeichen.

Például: „családok” – „családostul”, „házak” – „házastul”, „gyerekek” – „gyerekestül”, „bőrök” – „bőröstül”. – Zum Beispiel: „családok“ – „családostul“, „házak“ – „házastul“ – samt Haus –, „gyerekek“ – „gyerekestül“ – mit Kind –, „bőrök“ – „bőröstül“ – mit der Haut.

A „héj” csak „é” hangot tartalmaz, mégis mély hangrendű toldalékot kap: „héjak”, „héjastul”. – „héj“ – Schale – enthält nur den Vokal é und erhält doch hintervokalische Endungen: „héjak“, „héjastul“.

A tőváltozós főnevek a többes számú tövet kapják: „lovastul”, „tövestül”, „gyökerestül”, „fenekestül”. – Substantive mit veränderlichem Stamm nehmen den Pluralstamm: „lovastul“ – samt Pferd –, „tövestül“ – mitsamt den Wurzeln –, „gyökerestül“ – mit der Wurzel –, „fenekestül“ – von Grund auf.

A vihar tövestül tépte ki a fát. – Der Sturm riss den Baum mitsamt den Wurzeln aus.

Ebben különbözik a „-ként” végződéstől, amely az alapalakhoz járul: „lóként”, de „lovastul”. – Darin unterscheidet sie sich von „-ként“, das an die Grundform tritt: „lóként“ – als Pferd –, aber „lovastul“ – samt Pferd.

Csak puszta egyes számú főnévhez járul, birtokos személyjel és jelző nélkül: *gyerekekestül, *nagy kutyástul. – Die Endung tritt nur an ein bloßes Substantiv in der Einzahl, ohne Besitzzeichen und Attribut: *gyerekekestül, *nagy kutyástul.

Ilyenkor a „-val/-vel” áll, többnyire az „együtt” szóval (→ 4.10.3). – Dann steht „-val/-vel“, meist mit „együtt“ – zusammen (→ 4.10.3).

A gyerekeivel együtt jött. – Er kam zusammen mit seinen Kindern.

Eszközt soha nem jelöl: „késsel vágja”, nem *késestül. – Ein Werkzeug bezeichnet sie nie: „késsel vágja“ – er schneidet es mit dem Messer –, nicht *késestül.

Sok alak párban, ikerszóként áll. – Viele Formen stehen paarweise, als Zwillingsformeln.

A kígyó szőröstül-bőröstül lenyelte az egeret. – Die Schlange verschlang die Maus mit Haut und Haaren.

Testestül-lelkestül a zenének él. – Er lebt mit Leib und Seele für die Musik.

A „mindenestül” jelentése „mindennel, ami hozzá tartozik”. – „mindenestül“ bedeutet „mit allem, was dazugehört“.

Állandó kifejezésekben azt jelenti, hogy valami teljesen, maradéktalanul történik. – In festen Wendungen bedeutet sie, dass etwas ganz und gar geschieht.

Fenekestül felfordult az életünk. – Unser Leben wurde von Grund auf umgekrempelt.

Ezt még kamatostul megfizeti! – Dafür wird er noch mit Zinsen bezahlen!

Ne ronts ajtóstul a házba! – Fall nicht mit der Tür ins Haus!

A „pereputtyostul” pontosan a német „mit Kind und Kegel” megfelelője. – „pereputtyostul“ entspricht genau „mit Kind und Kegel“.

A „-val/-vel” általánosabb: egyenrangú társat is jelölhet, a „-stul/-stül” csak alárendelt kísérőt. – „-val/-vel“ ist allgemeiner: Es kann auch einen gleichberechtigten Partner bezeichnen, „-stul/-stül“ nur einen untergeordneten Begleiter.

„A barátjával beszélget” helyes, *„barátostul beszélget” nem. – „A barátjával beszélget“ – er unterhält sich mit seinem Freund – ist richtig, *„barátostul beszélget“ nicht.

Gyakran az is benne van, hogy a helyzet szokatlan: aki ruhástul ugrik a vízbe, annak le kellett volna vetnie a ruháját. – Oft schwingt mit, dass die Lage ungewöhnlich ist: Wer „ruhástul“ – in Kleidern – ins Wasser springt, hätte die Kleider ausziehen sollen.

Az alak nem mutatja, melyik mondatrészhez tartozik a kísérő; ezt a jelentés dönti el. – Die Form zeigt nicht, zu welchem Satzglied der Begleiter gehört; das entscheidet die Bedeutung.

A madarat kalitkástul adta el. – Er verkaufte den Vogel samt Käfig.

A mondattanban a „-val/-vel” alakkal együtt társhatározó; latin neve sociativus. – In der Satzlehre gehört sie mit „-val/-vel“ zur Begleitbestimmung (társhatározó); der lateinische Name ist Sociativus.

Hogy esetrag-e, vitatott; az újabb nyelvtanok képzőnek tekintik (→ 4.14.8). – Ob sie eine Kasusendung ist, ist umstritten; neuere Grammatiken sehen darin ein Ableitungssuffix (→ 4.14.8).

A végződést két régi határozóképző, a „-st” és az „-ul/-ül” összetételének tartják; régen „-stól/-stől” is volt: „pereputtyostól”. – Die Endung gilt als Verbindung zweier alter Adverbialsuffixe, „-st“ und „-ul/-ül“; früher gab es auch „-stól/-stől“: „pereputtyostól“.

Az orosz puszta eszközhatározóval mondja: „всей семьёй” – az egész családdal. – Das Russische sagt es mit dem bloßen Instrumental: „всей семьёй“ – mit der ganzen Familie.

A latin „radicitus” – gyökerestül – a „radix” szóból való, innen a „radikális” is. – Das lateinische „radicitus“ – mit der Wurzel – kommt von „radix“ – Wurzel –, daher auch „radikal“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Mérték és mennyiség: a „-nyi” – Maß- und Mengenformen auf -nyi (→ 4.14.6)

A „-nyi” képző főnévből mennyiséget vagy méretet jelentő melléknevet képez. – Das Suffix „-nyi“ bildet aus einem Substantiv ein Adjektiv der Menge oder Größe.

Ivott egy pohárnyi vizet. – Er trank ein Glas voll Wasser.

Egy maréknyi diót vettem. – Ich habe eine Handvoll Walnüsse gekauft.

A levesbe csak egy csipetnyi só kell. – In die Suppe gehört nur eine Prise Salz.

Reggel egy csészényi teát iszom. – Morgens trinke ich eine Tasse Tee.

A német „voll”, az angol „-ful” felel meg neki: „ein Löffel voll”, „a spoonful”. – Ihm entsprechen deutsch „voll“ und englisch „-ful“: ein Löffel voll, a spoonful.

Mivel új szót hoz létre, nem rag, hanem képző, pontosabban melléknévképző. – Da „-nyi“ ein neues Wort bildet, ist es keine Kasusendung, sondern ein Bildungssuffix, genauer ein Adjektivsuffix.

Ugyanezek a szavak méretet is kifejezhetnek: „akkora, mint egy …”. – Dieselben Wörter können auch eine Größe ausdrücken: „so groß wie ein …“.

Diónyi jégdarabok estek. – Es fielen walnussgroße Hagelkörner.

Az ablakon egy tenyérnyi folt maradt. – Auf dem Fenster blieb ein handtellergroßer Fleck.

A kertben öklömnyi krumpli termett. – Im Garten wuchsen faustgroße Kartoffeln.

Az „öklömnyi” megszilárdult birtokos alakot rejt („öklöm”), de bárki öklére vonatkozik. – „öklömnyi“ enthält eine erstarrte Besitzform – „öklöm“, meine Faust –, gilt aber für jede Faust.

Hogy mennyiségről vagy méretről van szó, a jelzett szó mutatja meg: „egy kanálnyi cukor”, de „egy diónyi kő”. – Ob Menge oder Größe gemeint ist, zeigt das Bezugswort: „egy kanálnyi cukor“ – ein Löffel Zucker –, aber „egy diónyi kő“ – ein walnussgroßer Stein.

Mértékegységek, időt jelentő szavak és pénznemek is kaphatják: „liternyi”, „órányi”, „forintnyi”. – Auch Maßeinheiten, Zeitwörter und Währungen nehmen es an: „liternyi“, „órányi“, „forintnyi“.

Egy órányi várakozás után végre jött a busz. – Nach einer Stunde Wartezeit kam endlich der Bus.

Egy évnyi munka van ebben a könyvben. – In diesem Buch steckt ein Jahr Arbeit.

Mértékegységnél a „-nyi” nem kötelező: a „két kiló alma” a szokásos alak (→ 8.7). – Bei Maßeinheiten ist „-nyi“ nicht nötig: „két kiló alma“ – zwei Kilo Äpfel – ist die gewöhnliche Angabe (→ 8.7).

Az „-s” képzős melléknév tulajdonságot nevez meg, a „-nyi” mennyiséget mér: „kétliteres üveg”, de „két liternyi víz”. – Das Adjektiv auf „-s“ nennt eine Eigenschaft, „-nyi“ misst eine Menge: „kétliteres üveg“ – Zwei-Liter-Flasche –, aber „két liternyi víz“ – zwei Liter Wasser.

Ugyanígy: „egyórás film”, de „egy órányi várakozás”. – Ebenso: „egyórás film“ – einstündiger Film –, aber „egy órányi várakozás“ – eine Stunde Warten.

A „-nyi” egyalakú; „i” hangja semleges, ezért magas és mély hangrendű szóhoz egyaránt járul. – „-nyi“ hat nur eine Form; sein i ist neutral, daher tritt es an vorder- wie an hintervokalische Wörter.

A tővégi „a” és „e” megnyúlik: „órányi”, „csészényi”, „villányi”. – Auslautendes a und e werden gelängt: „órányi“, „csészényi“ – eine Tasse voll –, „villányi“ – eine Gabel voll.

A tőváltozós főnevek alapalakja marad: „pohárnyi”, „kanálnyi”, szemben a „poharat”, „kanalat” tárgyesettel. – Substantive mit zweitem Stamm behalten die Grundform: „pohárnyi“, „kanálnyi“, anders als im Akkusativ „poharat“, „kanalat“.

„n” végű szó után „nny” lesz: „óceánnyi”. – Nach einem Wort auf n entsteht nny: „óceánnyi“ – ungeheuer viel.

A főnév előtt a „-nyi” végű szó nem ragozódik; a ragot a főnév kapja (→ 3.6). – Vor dem Substantiv bleibt das Wort auf „-nyi“ unverändert; die Endung trägt das Substantiv (→ 3.6).

Egy kanálnyi mézzel édesíti a teát. – Sie süßt den Tee mit einem Löffel Honig.

A megszámolt főnév egyes számban áll: „egy maréknyi dió”, „ezernyi csillag”. – Das gezählte Substantiv steht im Singular: „egy maréknyi dió“ – eine Handvoll Nüsse –, „ezernyi csillag“ – tausende Sterne.

Az „egy pohár víz” a poharat a tartalmával együtt is jelentheti, az „egy pohárnyi víz” csak a mennyiséget. – „egy pohár víz“ kann das Glas samt Inhalt meinen, „egy pohárnyi víz“ nur die Menge.

Egy pohárnyi víz kiömlött a padlóra. – Ein Glas voll Wasser ist auf den Boden geflossen.

Ha világos, miről van szó, a főnév elmaradhat; ilyenkor a „-nyi” végű szó kapja a ragot. – Ist klar, wovon die Rede ist, fällt das Substantiv weg; dann trägt das Wort auf „-nyi“ die Endung.

Kérek még egy pohárnyit. – Ich möchte noch ein Glas.

A „-ra/-re” raggal távolságot fejez ki; a kiindulópont „-tól/-től” ragot kap. – Mit „-ra/-re“ drückt es eine Entfernung aus; der Ausgangspunkt erhält „-tól/-től“.

A falu egy órányira van a várostól. – Das Dorf liegt eine Stunde von der Stadt entfernt.

A győzelem karnyújtásnyira volt. – Der Sieg war zum Greifen nahe.

Egy hajszálnyira elkerülte a balesetet. – Er entging dem Unfall um Haaresbreite.

Számnévhez járulva a pontos szám helyett határozatlan, nagy mennyiséget jelöl: „ezernyi”, „milliónyi”. – An Zahlwörtern macht es aus einer genauen Zahl eine unbestimmte, große Menge: „ezernyi“ – tausende –, „milliónyi“ – Millionen.

Tengernyi munkánk van. – Wir haben ein Meer von Arbeit.

Törtszámokhoz is járul: „felényi”, „harmadnyi”. – Auch Bruchzahlen nehmen es an: „felényi“ – halb so viel –, „harmadnyi“ – ein Drittel.

Néhány „-nyi” végű szó apró mennyiséget jelöl, és csaknem csak tagadó mondatban, a „sem” mellett áll. – Einige Wörter auf „-nyi“ nennen eine winzige Menge und stehen fast nur in verneinten Sätzen mit „sem“.

Egy jottányit sem enged. – Er weicht kein Jota ab.

Egy szemernyit sem aludtam. – Ich habe kein Auge zugetan.

Rejtett „-nyi” van a „mennyi”, az „ennyi” és az „annyi” névmásban; az „ez” és az „az” „z” hangja hasonult. – Ein verborgenes „-nyi“ steckt in den Pronomen „mennyi“ – wie viel –, „ennyi“ – so viel (wie dies) – und „annyi“ – so viel (wie das); das z von „ez“ und „az“ hat sich angeglichen.

A „parányi” szóban a „para” rejlik, egy kis oszmán pénzérme neve. – In „parányi“ – winzig – steckt „para“, der Name einer kleinen osmanischen Münze.

Melléknévként fokozható is: „parányi” – „parányibb”. – Als Adjektiv lässt es sich sogar steigern: „parányi“ – „parányibb“ – winziger.

A képzőt egy régi „-ni” irányrag folytatásának tartják. – Das Suffix gilt als Fortsetzung einer alten Richtungsendung „-ni“.

A „-nyi” végű családnevek viszont többnyire „-ny” végű helynévből és az „-i” képzőből állnak: „Széchenyi” – Szécsény. – Familiennamen auf „-nyi“ bestehen dagegen meist aus einem Ortsnamen auf „-ny“ und dem Suffix „-i“: „Széchenyi“ – von Szécsény.

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Fajta és hasonlóság: a „-féle” és a „-fajta” – Ungefähre Formen auf -féle und -fajta (→ 4.14.7)

A „-féle” és a „-fajta” fajtát, válfajt jelöl. – „-féle“ und „-fajta“ bezeichnen die Art oder Sorte.

Szám- és mennyiségjelölő szóhoz járulva a fajták számát adják meg; a német „-erlei” felel meg nekik. – An Zahl- und Mengenwörtern geben sie die Zahl der Sorten an; ihnen entspricht deutsch „-erlei“.

Háromféle sajtot vettem. – Ich habe dreierlei Käse gekauft.

A boltban kétféle kenyér van. – Im Laden gibt es zwei Sorten Brot.

Hányféle teát árulnak itt? – Wie viele Sorten Tee verkauft man hier?

A jelzett főnév egyes számban áll, mint minden számnév után: „háromféle sajt”, nem *háromféle sajtok. – Das Bezugswort steht in der Einzahl, wie nach jedem Zahlwort: „háromféle sajt“, nicht *háromféle sajtok.

A „mindenféle” jelentése „sokféle, vegyes”, a „különféle” jelentése „különböző”; utóbbi után többnyire többes szám áll. – „mindenféle“ bedeutet „allerlei“, „különféle“ „verschiedene“; nach letzterem steht meist der Plural.

Az üzletben különféle virágokat árulnak. – Im Geschäft verkauft man verschiedene Blumen.

A „-fajta” ugyanezt jelenti, és ugyanezekhez a szavakhoz járul: „kétfajta”, „mindenfajta”. – „-fajta“ bedeutet dasselbe und tritt an dieselben Wörter: „kétfajta“, „mindenfajta“.

Alapja a „fajta” főnév, amely a „faj” szóból képződött; tárgyilagosabb, ezért növényekhez, állatokhoz és termékekhez jól illik. – Zugrunde liegt das Substantiv „fajta“ – Sorte, Rasse –, abgeleitet von „faj“ – Art; es ist sachlicher und passt daher gut zu Pflanzen, Tieren und Erzeugnissen.

Kétfajta almát termesztünk. – Wir bauen zwei Sorten Äpfel an.

Ez egy újfajta telefon. – Das ist ein neuartiges Telefon.

Főnévhez járulva a „-féle” olyasmit jelöl, ami csak hasonlít a megnevezett dologra. – An einem Substantiv bezeichnet „-féle“ etwas, das dem Genannten nur ähnelt.

Valami levesféle volt az asztalon. – Auf dem Tisch stand so etwas wie eine Suppe.

Az erdő szélén egy kunyhóféle állt. – Am Waldrand stand eine Art Hütte.

Ugyanezt fejezi ki az „egyfajta” is: „egyfajta játék”. – Dasselbe drückt „egyfajta“ aus: „egyfajta játék“ – eine Art Spiel.

Szókapcsolatban csak az utolsó szóhoz járul: „egy kis kocsmaféle”. – In einer Wortgruppe tritt es nur an das letzte Wort: „egy kis kocsmaféle“ – eine Art kleine Kneipe.

Kérdő- és határozatlan névmásokhoz is járul: „miféle?”, „valamiféle”, „semmiféle”, „bármiféle”. – Auch an Frage- und unbestimmte Pronomen tritt es: „miféle?“ – was für ein? –, „valamiféle“ – irgendein –, „semmiféle“ – keinerlei –, „bármiféle“ – jede beliebige Art.

Miféle zaj ez? – Was für ein Lärm ist das?

Semmiféle hírt nem kaptunk. – Wir haben keinerlei Nachricht erhalten.

A mutató névmások „z” hangja hasonul az „f”-hez: „efféle”, „afféle”. – Das z der Zeigewörter gleicht sich an das f an: „efféle“ – derartig –, „afféle“ – solch.

Efféle dolgokról nem beszélünk. – Über derlei Dinge sprechen wir nicht.

Egyik végződés sem követi a magánhangzó-illeszkedést, és előttük a tővégi „a” rövid marad: „kutyaféle”, de „kutyát”. – Keine der beiden Endungen folgt der Vokalharmonie, und vor ihnen bleibt auslautendes a kurz: „kutyaféle“ – hundeartig –, aber „kutyát“.

Önállóan is állhatnak, és ilyenkor főnévként ragozódnak; a „-féle” saját „e” hangja ekkor „é”-vé nyúlik. – Sie können auch allein stehen und werden dann wie Substantive gebeugt; das eigene e von „-féle“ wird dabei zu é.

A piacon gyümölcsféléket vettünk. – Auf dem Markt haben wir verschiedenes Obst gekauft.

Mindenfélét összevásárolt. – Er hat allerlei zusammengekauft.

A biológia nyelvében a „-féle” többes számban a családot nevezi meg: „kutyafélék”, „macskafélék”, „rózsafélék”. – In der Sprache der Biologie benennt „-féle“ im Plural die Familie: „kutyafélék“ – Hunde (Canidae) –, „macskafélék“ – Katzen –, „rózsafélék“ – Rosengewächse.

A „-fajta” a tenyésztett vagy nemesített fajtát jelöli: „kutyafajta”, „almafajta”. – „-fajta“ bezeichnet die gezüchtete Rasse oder Sorte: „kutyafajta“ – Hunderasse –, „almafajta“ – Apfelsorte.

A puli magyar kutyafajta. – Der Puli ist eine ungarische Hunderasse.

Személynévhez kötőjellel kapcsolódik, és „tőle származó, róla elnevezett” a jelentése: „Descartes-féle”, „Kovács-féle”. – An Personennamen tritt es mit Bindestrich und bedeutet „von ihm stammend, nach ihm benannt“: „Descartes-féle“ – kartesisch –, „Kovács-féle“ – von Kovács.

A Kovács-féle javaslatot elfogadták. – Der Vorschlag von Kovács wurde angenommen.

A bizonytalanság könnyen lekicsinylésbe csap át: „afféle művész”. – Das Ungefähre schlägt leicht in Geringschätzung um: „afféle művész“ – so eine Art Künstler.

A „jóféle” viszont dicsér: a „jóféle bor” jó minőségű bor. – „jóféle“ dagegen lobt: „jóféle bor“ ist Wein von guter Sorte.

További végződések is követhetik: „kétféleképpen”, „sokféleség”. – Es können weitere Endungen folgen: „kétféleképpen“ – auf zweierlei Weise –, „sokféleség“ – Vielfalt.

A biológiai sokféleség csökken. – Die biologische Vielfalt nimmt ab.

A „féle” szót a „fél” – oldal, párt – szóból eredeztetik, a „fajta” a „faj” származéka; mindkettő eredetileg önálló szó volt. – „féle“ gilt als Bildung aus „fél“ – Seite, Partei –, „fajta“ ist von „faj“ – Art – abgeleitet; beide waren ursprünglich selbständige Wörter.

Ezért viselkednek összetételi utótagként: nincs illeszkedés, nincs nyúlás. – Daher verhalten sie sich wie Hinterglieder einer Zusammensetzung: keine Vokalharmonie, keine Längung.

A német „-lei” is önálló szó volt, a középfelnémet „leie” – mód, fajta –; az „allerlei” tehát pontosan „mindenféle”. – Auch deutsch „-lei“ war ein eigenes Wort, mittelhochdeutsch „leie“ – Art und Weise –; „allerlei“ ist also genau „mindenféle“.

A francia „une espèce de” a latin „species” szóból való, és az „afféle” szóhoz hasonlóan gyakran lekicsinylő. – Das französische „une espèce de“ geht auf lateinisch „species“ zurück und klingt wie „afféle“ oft abwertend.

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Rag, jel vagy képző? – Grenzfälle zwischen Kasus, Zeichen und Bildungssuffix (→ 4.14.8)

A fejezet végződései a rag, a jel és a képző között állnak. – Die Endungen dieses Kapitels stehen zwischen Kasusendung (rag), Zeichen (jel) und Bildungssuffix (képző).

A rag lezárja a szót, a jel után még rag következhet, a képző új szót hoz létre (→ 1.3). – Die Kasusendung schließt das Wort ab, nach einem Zeichen kann noch eine Kasusendung folgen, ein Bildungssuffix ergibt ein neues Wort (→ 1.3).

Hogy egy végződés melyik osztályba tartozik, négy próba dönti el. – Welcher Klasse eine Endung angehört, entscheiden vier Proben.

Első próba: következhet-e utána rag? – Erste Probe: Kann nach ihr noch eine Kasusendung folgen?

Második próba: állhat-e előtte a többes szám jele vagy a birtokos személyjel? – Zweite Probe: Können Plural- oder Besitzzeichen davor stehen?

Harmadik próba: bármely főnévhez járulhat-e? – Dritte Probe: Tritt sie an jedes Substantiv?

Negyedik próba: kaphat-e jelzőt az alapszó? – Vierte Probe: Darf das Grundwort ein Attribut haben?

A valódi rag, például a „-ban/-ben”, mind a négy próbát kiállja. – Eine echte Kasusendung wie „-ban/-ben“ besteht alle vier Proben.

A régi házunkban most egy bolt van. – In unserem alten Haus ist jetzt ein Laden.

A „házanként” csak részben állja ki őket: nincs *házakanként és *régi házanként. – „házanként“ besteht sie nur zum Teil: Es gibt kein *házakanként und kein *régi házanként.

A „-nyi” és a „-féle” után rag következhet, tehát új szót képeznek. – Nach „-nyi“ und „-féle“ können Kasusendungen folgen; sie bilden also neue Wörter.

Kérek egy maroknyit. – Ich möchte eine Handvoll.

A „maroknyi” szónak még többes száma is van: „maroknyiak”. – „maroknyi“ hat sogar einen Plural: „maroknyiak“.

A „-kor”, a „-nként”, a „-nta/-nte”, a „-képpen” és a „-stul/-stül” után nem következik rag, legfeljebb a melléknévképző „-i”: „akkori”, „csomagonkénti”. – Nach „-kor“, „-nként“, „-nta/-nte“, „-képpen“ und „-stul/-stül“ folgt keine Kasusendung, höchstens das adjektivbildende „-i“: „akkori“ – damalig –, „csomagonkénti“ – pro Gepäckstück.

Ez az „-i” azonban ragos alakhoz és névutóhoz is járul: „nagybani”, „háború utáni”; ezért nem választja el a ragot a képzőtől. – Dieses „-i“ tritt aber auch an Kasusformen und Postpositionen: „nagybani“ – Großhandels- –, „háború utáni“ – Nachkriegs-; es trennt also nicht zwischen Kasus und Bildungssuffix.

A „-ként” többes szám és birtokos személyjel után is állhat: „barátokként”, „legjobb barátodként”. – „-ként“ kann nach Plural- und Besitzzeichen stehen: „barátokként“ – als Freunde –, „legjobb barátodként“ – als dein bester Freund.

A „-kor” birtokos személyjel után állhat, többes szám után nem: „indulásakor”, de nincs *órákkor. – „-kor“ kann nach dem Besitzzeichen stehen, nicht aber nach dem Pluralzeichen: „indulásakor“ – bei seiner Abfahrt –, aber kein *órákkor.

A „-nként”, a „-nta/-nte”, a „-képpen” és a „-stul/-stül” egyik után sem állhat: *emberekenként, *emberekestül. – „-nként“, „-nta/-nte“, „-képpen“ und „-stul/-stül“ stehen nach keinem von beiden: *emberekenként, *emberekestül.

A rag minden főnévhez, névhez és névmáshoz járul; ezek a végződések szűk szócsoportokra korlátozódnak. – Eine Kasusendung tritt an jedes Substantiv, an Namen und Pronomen; diese Endungen sind auf enge Wortgruppen beschränkt.

A „-kor” órához, ünnephez és „-ás/-és” végű főnévhez, a „-nta/-nte” időegységhez járul; a „-nként” jut a legmesszebbre. – „-kor“ tritt an Uhrzeiten, Feste und Substantive auf „-ás/-és“, „-nta/-nte“ an Zeiteinheiten; am weitesten reicht „-nként“.

Lehetetlen alakok például: *asztalkor, *Andrásonta, *tízképpen. – Unmöglich sind etwa *asztalkor, *Andrásonta, *tízképpen.

A „-kor” előtt csak birtokos állhat, melléknév nem: „a fiam születésekor”, de nincs *holdfényes éjfélkor. – Vor „-kor“ kann nur ein Besitzer stehen, kein Adjektiv: „a fiam születésekor“ – bei der Geburt meines Sohnes –, aber kein *holdfényes éjfélkor.

A többi négy végződés semmilyen jelzőt nem tűr: *kis házanként, *régi házastul. – Die übrigen vier Endungen vertragen kein Attribut: *kis házanként, *régi házastul.

Az eredmény tehát nem főnév, hanem határozószó. – Das Ergebnis ist also kein Substantiv mehr, sondern ein Adverb.

A határesetek úgy zárják le a szót, mint a rag; abban viszont, hogy kevés szóhoz járulnak és jelzőt nem tűrnek, a képzőhöz hasonlítanak. – Die Grenzfälle schließen das Wort ab wie eine Kasusendung; darin, dass sie an wenige Wörter treten und kein Attribut vertragen, gleichen sie aber einem Bildungssuffix.

Közülük a „-kor” áll a legközelebb a raghoz, utána a „-nként”. – Von ihnen steht „-kor“ dem Kasus am nächsten, danach „-nként“.

A magyar nyelvtanok 17 és 34 között adják meg a névszói végződések számát (→ 4.1.6). – Ungarische Grammatiken nennen zwischen 17 und 34 nominale Endungen (→ 4.1.6).

A hagyományos iskolai nyelvtan a „-kor”, a „-nként”, a „-képpen” és a „-stul/-stül” végződést határozóragnak tartja. – Die klassische Schulgrammatik führt „-kor“, „-nként“, „-képpen“ und „-stul/-stül“ als Adverbialendungen (határozórag).

Az „Új magyar nyelvtan” a próbák alapján határozószó-képzőnek tekinti őket. – Die „Új magyar nyelvtan“ sieht in ihnen aufgrund der Proben Suffixe, die Adverbien bilden.

A „-kor” esetrag volta ellen korán felhozták, hogy van „órakor”, de nincs *asztalkor. – Gegen „-kor“ als Kasus wurde früh eingewandt, dass es „órakor“ gibt, aber kein *asztalkor.

Az újabb nyelvtan szerint ez nem dönt, mert a ragozási sorokban sok nyelvben vannak hiányok. – Nach der neueren Grammatik entscheidet das nicht, weil Beugungsreihen in vielen Sprachen Lücken haben.

Döntő az, hogy az alak kitöltheti-e egy ige vonzatát, mint a „vár valakire”; a „-kor”, a „-nként” és a „-stul” alakjai erre nem képesek. – Entscheidend ist, ob die Form eine Ergänzung eines Verbs ausfüllen kann, wie in „vár valakire“ – auf jemanden warten –; die Formen auf „-kor“, „-nként“ und „-stul“ können das nicht.

A „-ként” mind a négy próbát kiállja, és a 18 eset között szerepel; a „-képpen” egyiket sem (→ 4.13). – „-ként“ besteht alle vier Proben und steht in der Liste der 18 Fälle; „-képpen“ besteht keine (→ 4.13).

A „-nként” és a „-nta/-nte” időt jelentő szavaknál egyenértékű: „hetente” – „hetenként”. – „-nként“ und „-nta/-nte“ sind bei Zeitwörtern gleichwertig: „hetente“ – „hetenként“ – wöchentlich.

Az „akkor”, „mikor”, „mindenkor” típusú szavakban a „-kor” határozószóvá forrt össze az alapszóval, ezért ezek további ragot kaphatnak: „akkorra”, „akkortól”, „mikorra”. – In Wörtern wie „akkor“, „mikor“, „mindenkor“ ist „-kor“ mit dem Grundwort zu einem Adverb verschmolzen; diese nehmen daher weitere Endungen an: „akkorra“ – bis dahin –, „akkortól“ – von da an –, „mikorra“ – bis wann.

Az órával ez nem megy: *hatkorra helyett „hatra” áll. – Bei Uhrzeiten geht das nicht: Statt *hatkorra steht „hatra“ – bis sechs.

Hatra ott leszek. – Bis sechs bin ich da.

A „-nyi” egy régi irányrag folytatása lehet: itt rag vált képzővé. – „-nyi“ dürfte eine alte Richtungsendung fortsetzen: Hier ist eine Kasusendung zum Bildungssuffix geworden.

A birtokjel „-é” eredete szerint szintén rag; ma jelnek számít, mert rag következhet utána: „szomszédéban” (→ 6.8). – Auch das Besitzzeichen „-é“ ist seiner Herkunft nach eine Kasusendung; heute gilt es als Zeichen, weil noch eine Endung folgen kann: „szomszédéban“ – in dem des Nachbarn (→ 6.8).

A mi kertünk kisebb, mint a szomszédé. – Unser Garten ist kleiner als der des Nachbarn.

Más nyelvekben is lett esetragos alakból képző: a latin „clara mente” ablativusából lett a spanyol „claramente” és a francia „clairement”. – Auch in anderen Sprachen ist aus einer Kasusform ein Bildungssuffix geworden: Aus dem lateinischen Ablativ „clara mente“ – mit klarem Sinn – entstanden spanisch „claramente“ und französisch „clairement“ – klar.

Az orosz „летом” és „вечером” eszközhatározós alak, ma határozószó, mint a „karácsonykor”. – Russisch „летом“ – im Sommer – und „вечером“ – abends – sind Instrumentalformen, die heute als Adverbien gelten, wie „karácsonykor“.

A német „-mal” a „Mal” főnévből lett, ahogy a „-kor” a „kor” főnévből. – Deutsch „-mal“ ist aus dem Substantiv „Mal“ – Zeitpunkt – entstanden, so wie „-kor“ aus „kor“.

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.