4.3 Akkusativ – tárgyeset
Der Akkusativ (tárgyeset) hat eine einzige Endung, „-t”. Sie steht ganz am Ende der Wortform, hinter Plural- und Besitzzeichen, und kennzeichnet jedes direkte Objekt – Person oder Sache, bestimmt oder unbestimmt. Ob das Objekt bestimmt ist, zeigt zusätzlich das Verb (allgemeine oder definite Konjugation); daneben kann der Akkusativ Dauer, Strecke oder Menge angeben, und nach „mein“ und „dein“ darf das „-t” fehlen. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 4.3.1, 4.3.2, 4.3.3, 4.3.4, 4.3.5, 4.3.6, 4.3.7, 4.3.8, 4.3.9, 4.3.10).
1.A tárgyrag és alakjai – Bildung mit -t (→ 4.3.1)
A tárgyeset ragja, a „tárgyrag” mindig „-t”. – Die Endung des Akkusativs, das „tárgyrag“ – Objektendung –, ist immer „-t“.
Egy autót látok. – Ich sehe ein Auto.
Magánhangzó után a „-t” közvetlenül a szóhoz járul: „autót”, „kávét”, „taxit”. – Nach einem Vokal tritt „-t“ unmittelbar an das Wort: „autót“ – Auto –, „kávét“ – Kaffee –, „taxit“ – Taxi.
A szó végi „a” és „e” megnyúlik: „almát”, „körtét”. – Auslautendes „a“ und „e“ werden lang: „almát“ – Apfel –, „körtét“ – Birne.
Egy almát kérek. – Ich möchte einen Apfel.
Néhány mássalhangzó után is közvetlenül áll: „asztalt”, „embert”, „pénzt”, „kést”. – Auch nach manchen Konsonanten steht es unmittelbar: „asztalt“ – Tisch –, „embert“ – Mensch –, „pénzt“ – Geld –, „kést“ – Messer.
Ez csak „j, l, ly, n, ny, r, s, sz, z, zs” után lehetséges, és ott sem mindig: „falat”, „házat”. – Das ist nur nach „j, l, ly, n, ny, r, s, sz, z, zs“ möglich, und auch dort nicht immer: „falat“ – Wand –, „házat“ – Haus.
A többi mássalhangzó után mindig kötőhang áll: „ablakot”, „széket”, „gyümölcsöt”. – Nach allen übrigen Konsonanten steht immer ein Bindevokal: „ablakot“ – Fenster –, „széket“ – Stuhl –, „gyümölcsöt“ – Obst.
A kötőhang a hangrendhez igazodik; az „a” a „házat” szóban az egyes szó sajátsága. – Der Bindevokal richtet sich nach der Vokalharmonie; das „a“ in „házat“ ist eine Eigenheit des einzelnen Wortes (→ 3.5).
Az ilyen szavak többes száma is „a” hanggal képződik: „házak”, „falak”. – Solche Wörter bilden auch den Plural mit „a“: „házak“ – Häuser –, „falak“ – Wände.
Hogy egy szó melyik alakot kapja, azt a szóvég csak nagyjából mutatja; a szótár megadja a tárgyesetet. – Welche Form ein Wort erhält, zeigt das Wortende nur ungefähr; das Wörterbuch gibt den Akkusativ an.
A többes számban a „-t” a „-k” jel után áll, kötőhanggal: „könyveket”, „házakat”. – Im Plural steht „-t“ hinter dem Zeichen „-k“, mit Bindevokal: „könyveket“ – die Bücher –, „házakat“ – die Häuser.
Itt a kötőhang csak „a” vagy „e” lehet: „ablakot”, de „ablakokat”; „tükröt”, de „tükröket”. – Hier kann der Bindevokal nur „a“ oder „e“ sein: „ablakot“, aber „ablakokat“ – die Fenster –; „tükröt“, aber „tükröket“ – die Spiegel.
A székeket hozom. – Ich bringe die Stühle.
A birtokos személyjel szintén a „-t” előtt áll: „könyvemet”, „házamat”. – Auch das Besitzzeichen steht vor dem „-t“: „könyvemet“ – mein Buch –, „házamat“ – mein Haus (→ 6.2).
A harmadik személy „-e/-a” jele megnyúlik: „könyvét”, „házát”. – Das Zeichen „-e/-a“ der 3. Person wird lang: „könyvét“ – sein/ihr Buch –, „házát“ – sein/ihr Haus.
Így egyetlen hang hossza választ el két alakot: „könyvet” egy könyvet jelent, „könyvét” az ő könyvét. – So trennt die Länge eines einzigen Lauts zwei Formen: „könyvet“ heißt „ein Buch“, „könyvét“ „sein/ihr Buch“.
A rag a szó tényleges tövéhez járul, nem mindig a szótári alakhoz: „levelet”, „vizet”, „kenyeret”. – Die Endung tritt an den tatsächlichen Stamm, nicht immer an die Wörterbuchform: „levelet“ – Brief –, „vizet“ – Wasser –, „kenyeret“ – Brot (→ 2.8).
Más szavakban kiesik egy magánhangzó, vagy „v” jelenik meg: „tükröt”, „bokrot”, „lovat”, „követ”. – In anderen Wörtern fällt ein Vokal aus oder ein „v“ erscheint: „tükröt“ – Spiegel –, „bokrot“ – Strauch –, „lovat“ – Pferd –, „követ“ – Stein.
A tőváltozást nem a tárgyrag okozza: ugyanez a tő a többes számban is megvan, „levelek”. – Den Stammwechsel verursacht nicht die Objektendung: Derselbe Stamm steht auch im Plural, „levelek“ – Briefe.
A többes szám mégsem útmutató: „szavak”, de „szót”; „asztalok”, de „asztalt”. – Der Plural ist trotzdem kein Wegweiser: „szavak“ – Wörter –, aber „szót“ – Wort –; „asztalok“ – Tische –, aber „asztalt“.
A „kabát”, a „kert” és a „füzet” töve eleve „t” hangra végződik; a tárgyrag ezután áll: „kabátot”, „kertet”, „füzetet”. – „kabát“ – Mantel –, „kert“ – Garten – und „füzet“ – Heft – enden schon im Stamm auf „t“; die Objektendung folgt danach: „kabátot“, „kertet“, „füzetet“.
A „kabát” tehát önmagában nem tárgyeset. – „kabát“ allein ist also kein Akkusativ.
Ezt a táskát viszem. – Diese Tasche nehme ich mit.
A mutató névmás és a főnév egyaránt megkapja a ragot, többes számban a jelet is: „ezeket a képeket”. – Demonstrativpronomen und Substantiv erhalten beide die Endung, im Plural auch das Pluralzeichen: „ezeket a képeket“ – diese Bilder (→ 3.8.4).
A melléknévi jelző viszont rag nélkül marad: „egy piros almát”. – Ein Adjektiv als Attribut bleibt dagegen ohne Endung: „egy piros almát“ – einen roten Apfel.
A betűszó kötőjellel kapja a ragot, a kiejtés szerint: „az MTA-t”, „a CD-t”, de „az IBM-et”. – Ein Buchstabenwort erhält die Endung mit Bindestrich, nach der Aussprache: „az MTA-t“ – die Akademie –, „a CD-t“, aber „az IBM-et“, weil der Name auf den Laut „em“ endet.
Az idegen név kötőjel nélkül kapja, ha írása a kiejtéshez illik: „Newtont”, „Darwint”; különben kötőjellel: „Voltaire-t”. – Ein fremder Name erhält sie ohne Bindestrich, wenn die Schreibung zur Aussprache passt: „Newtont“, „Darwint“; sonst mit Bindestrich: „Voltaire-t“.
A latin egyetlen végződéssel fejezi ki az esetet és a számot: „rosam”, „rosas”. – Das Lateinische drückt Fall und Zahl mit einer einzigen Endung aus: „rosam“ – die Rose –, „rosas“ – die Rosen.
A magyarban minden elemnek egy feladata van: „almákat” – tő, többes szám, tárgyrag. – Im Ungarischen hat jedes Element eine einzige Aufgabe: „almákat“ – die Äpfel –: Stamm, Plural, Objektendung.
Wortschatz
- tárgyeset {tárgy·ESET} – Gegenstand·FALL(Akkusativ)
- tárgyrag {tárgy·RAG} – Gegenstand·ENDUNG(Objektendung)
- kötőhang {kötő·HANG} – bindend·LAUT(Bindevokal)
- autót – das Auto (Objekt)
- almát – den Apfel
- asztalt – den Tisch
- falat – die Wand (Objekt)
- ablakot – das Fenster (Objekt)
- széket – den Stuhl
- gyümölcsöt – Obst (Objekt)
- könyveket – die Bücher (Objekt)
- ablakokat – die Fenster (Objekt)
- tükröket – die Spiegel (Objekt)
- könyvemet – mein Buch (Objekt)
- könyvét – sein/ihr Buch (Objekt)
- levelet – den Brief
- vizet – das Wasser (Objekt)
- lovat – das Pferd (Objekt)
- szót – das Wort (Objekt)
- szavak – Wörter
- kabátot – den Mantel
- füzetet – das Heft (Objekt)
- betűszó {betű·SZÓ} – Buchstabe·WORT(Abkürzung aus Buchstaben)
2.A tárgy a mondatban – Das direkte Objekt im Satz (→ 4.3.2)
A tárgy az a bővítmény, amelyet az ige tárgyesetben kíván meg. – Das Objekt ist die Ergänzung, die das Verb im Akkusativ verlangt.
Anna üdvözli Pétert. – Anna begrüßt Péter.
Péter üdvözli Annát. – Péter begrüßt Anna.
Az alany alapalakban áll, a tárgy a „-t” ragot kapja; ha a rag a másik névre kerül, a szerepek felcserélődnek. – Das Subjekt steht in der Grundform, das Objekt erhält die Endung „-t“; wandert die Endung zum anderen Namen, tauschen die Rollen.
A tárgy nem csak dolog lehet, és a cselekvés nem mindig változtatja meg. – Das Objekt muss keine Sache sein, und die Handlung verändert es nicht immer.
A turista keresi a hidat. – Der Tourist sucht die Brücke.
A lány ismeri a tanárt. – Das Mädchen kennt den Lehrer.
Az alany sem mindig cselekvő: Anna kap egy levelet. – Auch das Subjekt handelt nicht immer: Anna bekommt einen Brief.
A rag csak egyszer áll, a csoport utolsó szaván; a névelő és a melléknév változatlan: „egy rövid levelet”. – Die Endung steht nur einmal, am letzten Wort der Gruppe; Artikel und Adjektiv bleiben unverändert: „egy rövid levelet“ – einen kurzen Brief.
Személyre „kit?”, dologra „mit?” kérdez; a kérdőszó maga is megkapja a ragot. – Nach einer Person fragt „kit?“ – wen? –, nach einer Sache „mit?“ – was? –; das Fragewort trägt selbst die Endung.
Kit vár a vendég? – Pétert. – Auf wen wartet der Gast? – Auf Péter.
A rövid válaszban is megmarad a rag. – Auch in der Kurzantwort bleibt die Endung erhalten.
A tárgy állhat az ige előtt és után is; a szórend a hangsúlyt változtatja meg, nem a szerepeket. – Das Objekt kann vor und hinter dem Verb stehen; die Wortstellung ändert die Gewichtung, nicht die Rollen.
A levelet Anna írja. – Den Brief schreibt Anna.
Az ige előtti „Anna” itt kiemelt: Anna írja, nem más. – „Anna“ unmittelbar vor dem Verb ist hier hervorgehoben: Anna schreibt ihn, niemand anders (→ 14.8).
A „Pétert Júlia üdvözli.” mondat szó szerint nem fordítható németre, mert a név előtt nincs névelő. – „Pétert Júlia üdvözli.“ lässt sich nicht Wort für Wort übersetzen, weil vor dem Namen kein Artikel steht: „Péter wird von Júlia begrüßt.“
Ha a főnév elmarad, a jelző veszi át a ragot: „egy kék bögrét” helyett „egy kéket”. – Fällt das Substantiv weg, übernimmt das Attribut die Endung: statt „egy kék bögrét“ – einen blauen Becher – „egy kéket“ – einen blauen.
– Melyik kabátot választja? – A fehéret. – – Welchen Mantel wählen Sie? – Den weißen.
Több összekapcsolt tárgy mindegyike megkapja a ragot: Pétert és Annát várom. – Mehrere verbundene Objekte erhalten jedes die Endung: Ich warte auf Péter und Anna.
A főnévi igenév lehet bővítmény, de nem kap ragot: „Szeretek rajzolni.” – Ein Infinitiv kann Ergänzung sein, erhält aber keine Endung: „Szeretek rajzolni.“ – Ich zeichne gern.
Az „Anna tanár.” mondatban a „tanár” nem rag nélküli tárgy, hanem névszói állítmány. – Im Satz „Anna tanár.“ – Anna ist Lehrerin – ist „tanár“ kein endungsloses Objekt, sondern nominales Prädikat (→ 4.2.3).
Hogy egy igének lehet-e tárgya, az az ige tulajdonsága: a „kérdez” tárgyat kíván, a „segít” részes esetet. – Ob ein Verb ein Objekt haben kann, ist eine Eigenschaft des Verbs: „kérdez“ – fragen – verlangt ein Objekt, „segít“ – helfen – den Dativ (→ 4.3.9).
A tanár kérdezi a gyereket, aztán segít a gyereknek. – Der Lehrer fragt das Kind und hilft dann dem Kind.
Az „alany” és az „állítmány” a nyelvújítás alkotása, a „tárgy” akkor kapta nyelvtani jelentését. – „alany“ – Subjekt – und „állítmány“ – Prädikat – sind Schöpfungen der Spracherneuerung; „tárgy“ erhielt damals seine grammatische Bedeutung.
A „tárgy” eredetileg pajzsot jelentett, később céltáblát, majd a cselekvés célját. – „tárgy“ bedeutete ursprünglich „Schild“, später „Zielscheibe“, dann das Ziel einer Handlung.
A latin is a szón jelöli a tárgyat: „Anna Petrum salutat.” – Auch das Lateinische kennzeichnet das Objekt am Wort: „Anna Petrum salutat.“ – Anna begrüßt Péter.
Az angol és a francia csak a szórenddel: „Anna greets Peter.”, „Anne salue Pierre.” – Englisch und Französisch zeigen es nur durch die Wortstellung: „Anna greets Peter.“, „Anne salue Pierre.“
A spanyol a személyt jelölő tárgy elé „a” elöljárót tesz: „Ana saluda a Pedro.” – Das Spanische setzt vor ein Personenobjekt die Präposition „a“: „Ana saluda a Pedro.“
Wortschatz
- tárgy – Gegenstand; Objekt
- alany – Subjekt
- állítmány {állítMÁNY} – behaupten·ERGEBNIS(Prädikat)
- bővítmény – Ergänzung
- üdvözöl – begrüßen
- Pétert – Péter (Objekt)
- Annát – Anna (Objekt)
- híd – Brücke
- hidat – die Brücke (Objekt)
- kit? – wen?
- mit? – was? (Objekt)
- egy kéket – einen blauen
- a fehéret – den weißen
- névszói állítmány – nominales Prädikat
- kérdez – fragen
- segít – helfen
- gyereknek – dem Kind
3.Határozott és határozatlan tárgy – Bestimmtes und unbestimmtes Objekt (→ 4.3.3)
A határozott és a határozatlan tárgy ugyanazt a ragot kapja. – Bestimmtes und unbestimmtes Objekt erhalten dieselbe Endung.
Egy könyvet keresek. – Ich suche ein Buch.
A könyvet keresem. – Ich suche das Buch.
A különbséget a névelő és az ige alakja hordozza, nem a „-t”. – Den Unterschied tragen der Artikel und die Verbform, nicht das „-t“.
Határozatlan az „egy” névelős és a névelő nélküli tárgy: „egy filmet”, „vizet”, „kenyeret”. – Unbestimmt ist das Objekt mit „egy“ und das Objekt ohne Artikel: „egy filmet“ – einen Film –, „vizet“ – Wasser –, „kenyeret“ – Brot.
Vizet kérek. – A vizet kérem. – Ich möchte Wasser. – Ich möchte das Wasser.
Határozatlan a számnévvel vagy mennyiségszóval bevezetett tárgy is: „két almát”, „néhány képeslapot”, „sok levelet”. – Unbestimmt ist auch das Objekt mit Zahl- oder Mengenwort: „két almát“ – zwei Äpfel –, „néhány képeslapot“ – ein paar Postkarten –, „sok levelet“ – viele Briefe.
Csak a névelő teszi határozottá: Két almát veszek. – A két almát veszem meg. – Erst der Artikel macht es bestimmt: Ich kaufe zwei Äpfel. – Ich kaufe die beiden Äpfel.
Határozatlan a „valaki”, a „valami”, a „senki”, a „semmi”, a „minden” és a „mindenki” is. – Unbestimmt sind auch „valaki“ – jemand –, „valami“ – etwas –, „senki“ – niemand –, „semmi“ – nichts –, „minden“ – alles – und „mindenki“ – jeder.
Valakit várok. – Ich warte auf jemanden.
A „valakit” mögött állhat egy bizonyos személy; nyelvtanilag mégis határozatlan. – Hinter „valakit“ kann eine bestimmte Person stehen; grammatisch ist es trotzdem unbestimmt.
A „minden könyvet” is határozatlan, pedig minden könyvről szó van. – Auch „minden könyvet“ – jedes Buch – ist unbestimmt, obwohl von allen Büchern die Rede ist.
Határozatlan a „kit?”, a „mit?”, a „hány?” és a „milyen?” kérdés is. – Unbestimmt sind auch die Fragen „kit?“, „mit?“, „hány?“ – wie viele? – und „milyen?“ – was für ein?
Határozott az „a/az” névelős tárgy, de névelő nélkül is lehet határozott. – Bestimmt ist das Objekt mit „a/az“, doch es kann auch ohne Artikel bestimmt sein.
A tulajdonnév magától egyetlen személyt vagy helyet jelöl: „Pétert”, „Budapestet”, „Magyarországot”. – Ein Eigenname bezeichnet von sich aus eine einzige Person oder einen einzigen Ort: „Pétert“, „Budapestet“, „Magyarországot“ – Ungarn.
Annát keresem. – Ich suche Anna.
Határozott az „ez” és az „az” mutató névmás, önállóan és főnév előtt is: „ezt”, „azt a filmet”. – Bestimmt sind die Demonstrativpronomen „ez“ – dies – und „az“ – jenes –, allein und vor einem Substantiv: „ezt“, „azt a filmet“ – jenen Film.
Határozott a birtokos személyjeles tárgy: „a barátomat”, „Péter könyvét”. – Bestimmt ist das Objekt mit Besitzzeichen: „a barátomat“ – meinen Freund –, „Péter könyvét“ – Péters Buch.
A „barátom” nyelvtanilag harmadik személy, akkor is, ha a birtokos „én”. – „barátom“ – mein Freund – ist grammatisch 3. Person, auch wenn der Besitzer „ich“ ist.
A „melyik” ismert csoportból választ, ezért határozott; a „milyen” a fajtát kérdezi, ezért határozatlan. – „melyik“ – welcher – wählt aus einer bekannten Gruppe und ist deshalb bestimmt; „milyen“ – was für ein – fragt nach der Art und ist deshalb unbestimmt.
Melyik könyvet kéred? – Milyen könyvet kérsz? – Welches Buch möchtest du? – Was für ein Buch möchtest du?
Ugyanígy határozott a „valamelyik”, a „mindegyik”, az „egyik”, a „másik” és a „mindkét”. – Ebenso bestimmt sind „valamelyik“ – einer davon –, „mindegyik“ – jeder davon –, „egyik“ – der eine –, „másik“ – der andere – und „mindkét“ – beide.
Az egyiket kérem, a másikat nem. – Ich möchte den einen, den anderen nicht.
A személyes névmások közül csak a harmadik személyű „őt” és „őket” határozott. – Von den Personalpronomen sind nur „őt“ – ihn, sie – und „őket“ – sie (Plural) – der 3. Person bestimmt.
Az „engem”, „téged”, „minket”, „titeket” nyelvtanilag nem határozott tárgy, bár mindig világos, kiről van szó. – „engem“ – mich –, „téged“ – dich –, „minket“ – uns –, „titeket“ – euch – sind grammatisch keine bestimmten Objekte, obwohl immer klar ist, wer gemeint ist.
Péter engem vár. – Péter őt várja. – Péter wartet auf mich. – Péter wartet auf ihn.
Az udvarias „ön”, „önök” és „maga” nyelvtanilag harmadik személy, tárgyként tehát határozott: „Önt keresem.” – Die höflichen Anreden „ön“, „önök“ und „maga“ – Sie – sind grammatisch 3. Person, als Objekt also bestimmt: „Önt keresem.“ – Ich suche Sie.
Határozott a visszaható névmás is, mert birtokos alak: „magamat”, „magadat”, „magát”. – Auch das Reflexivpronomen ist bestimmt, weil es eine Besitzform ist: „magamat“ – mich selbst –, „magadat“ – dich selbst –, „magát“ – sich (→ 7.4).
A jelző és a tagadás nem változtat a besoroláson: „a piros táskát” határozott, a „Nem látok taxit.” mondat tárgya határozatlan. – Attribut und Verneinung ändern die Einteilung nicht: „a piros táskát“ – die rote Tasche – ist bestimmt, das Objekt in „Nem látok taxit.“ – Ich sehe kein Taxi – unbestimmt.
Az „egy bizonyos orvost” jelentése szerint egy meghatározott személy, nyelvtanilag mégis határozatlan. – „egy bizonyos orvost“ – einen bestimmten Arzt – meint eine festgelegte Person und ist grammatisch trotzdem unbestimmt.
Az igealak választásánál csak a nyelvtani határozottság számít. – Für die Wahl der Verbform zählt nur die grammatische Bestimmtheit.
A „határozott” a „határoz” ige melléknévi igeneve, ez pedig a „határ” szóból képzett. – „határozott“ – bestimmt – ist das Partizip zu „határoz“ – bestimmen –, das von „határ“ – Grenze – abgeleitet ist.
Ugyanez a kép él a latin „definitus” szóban, amely a „finis” szóhoz tartozik. – Dasselbe Bild steckt im lateinischen „definitus“, zu „finis“ – Grenze –, daher „definit“.
A német, az angol, a francia és a spanyol a határozottságot csak a névelővel jelöli; az orosznak és a latinnak nincs névelője. – Deutsch, Englisch, Französisch und Spanisch zeigen die Bestimmtheit nur am Artikel; Russisch und Latein haben keinen Artikel.
A magyar kétszer jelöli: a tárgycsoportban és az igén. – Das Ungarische zeigt sie zweimal: in der Objektgruppe und am Verb.
Wortschatz
- határozott {határozOTT} – bestimmen·(PARTIZIP)(bestimmt)
- határozatlan {határozATLAN} – bestimmen·LOS(unbestimmt)
- határozottság {határozottSÁG} – bestimmt·HEIT(Bestimmtheit)
- határ – Grenze
- képeslap {képes·LAP} – Bild·BLATT(Postkarte)
- valakit {valaki·t} – jemanden
- valamit {valami·t} – etwas (Objekt)
- senkit {senki·t} – niemanden
- semmit {semmi·t} – nichts (Objekt)
- mindent – alles (Objekt)
- melyik? – welcher (von mehreren)?
- milyen? – was für ein?
- mindegyik {mindEGYik} – alle·EINS·(AUSWAHL)(jeder davon)
- másik {másIK} – anderer·(AUSWAHL)(der andere)
- mindkét – beide
- őt – ihn, sie
- őket – sie (Plural, Objekt)
- önt – Sie (Objekt)
- magamat – mich selbst
- bizonyos {bizonyos} – gewiss, bestimmt
4.Az általános ragozás – Zusammenhang mit der allgemeinen Konjugation (→ 4.3.4)
Az általános ragozás csak az alany személyét és számát mutatja. – Die allgemeine Konjugation zeigt nur Person und Zahl des Subjekts.
Más néven „alanyi ragozás”, mert csak az alanyra utal. – Ein anderer Name ist „alanyi ragozás“ – Subjektkonjugation –, weil sie nur auf das Subjekt verweist.
Akkor áll, ha nincs tárgy: Ma dolgozom, este olvasok. – Sie steht, wenn kein Objekt da ist: Heute arbeite ich, abends lese ich.
A tárgyatlan igék csak általános alakot ismernek: „megy”, „jön”, „alszik”, „lakik”. – Intransitive Verben kennen nur die allgemeine Form: „megy“ – gehen –, „jön“ – kommen –, „alszik“ – schlafen –, „lakik“ – wohnen.
Akkor is általános az ige, ha a tárgy határozatlan, noha a „-t” ott van. – Allgemein steht das Verb auch, wenn das Objekt unbestimmt ist, obwohl das „-t“ da ist.
Egy levelet írok. – Ich schreibe einen Brief.
Tejet iszom, kenyeret eszem. – Ich trinke Milch und esse Brot.
Valamit hallok. – Ich höre etwas.
Három almát veszek. – Ich kaufe drei Äpfel.
Mit keresel? – Semmit. – Was suchst du? – Nichts.
Hibás tehát az „*Egy levelet írom.” mondat; helyesen: „Egy levelet írok.” – Falsch ist also „*Egy levelet írom.“; richtig: „Egy levelet írok.“ – Ich schreibe einen Brief.
Általános az ige akkor is, ha a tárgy első vagy második személyű névmás. – Allgemein steht das Verb auch, wenn das Objekt ein Pronomen der 1. oder 2. Person ist.
A tanár engem kérdez. – Der Lehrer fragt mich.
Anna minket hív, Péter titeket keres. – Anna ruft uns an, Péter sucht euch.
Mi téged várunk. – Wir warten auf dich.
Egyetlen esetre külön alak van: az alany „én”, a tárgy „téged” vagy „titeket”. – Für einen einzigen Fall gibt es eine eigene Form: Subjekt „ich“, Objekt „dich“ oder „euch“.
A „-lak/-lek” végződés mindkettőt kifejezi: „várlak”, „szeretlek”. – Die Endung „-lak/-lek“ drückt beides aus: „várlak“ – ich warte auf dich/euch –, „szeretlek“ – ich liebe dich/euch (→ 10.6).
Szeretlek. – Ich liebe dich.
Két mássalhangzó után „-alak/-elek” áll: „festelek”; a „hall” igénél „hallak”. – Nach zwei Konsonanten steht „-alak/-elek“: „festelek“ – ich male dich –; bei „hall“ – hören – „hallak“.
A „mindenkit”, „mindent”, „senkit” és „semmit” mellett is általános az ige; a „mindegyiket” mellett határozott. – Bei „mindenkit“ – jeden –, „mindent“ – alles –, „senkit“ – niemanden – und „semmit“ – nichts – steht das Verb ebenfalls allgemein; bei „mindegyiket“ – jeden davon – definit.
Mindenkit ismerek. – Mindegyiket ismerem. – Ich kenne jeden. – Ich kenne jeden davon.
Az általános alak nem mindig jelenti, hogy nincs tárgy: az első vagy második személyű tárgy gyakran elmarad. – Die allgemeine Form bedeutet nicht immer „ohne Objekt“: Ein Objekt der 1. oder 2. Person wird oft weggelassen.
Itt vagyok a sötétben. Látsz? – Ich bin hier im Dunkeln. Siehst du mich?
A határozott „Látod?” ezzel szemben egy bizonyos dologra kérdez rá. – Das definite „Látod?“ fragt dagegen nach einem bestimmten Ding: Siehst du es?
Az „-m” végződés nem biztos jel: az ikes igék egyes szám első személye általános ragozásban is „-m” hangra végződik. – Die Endung „-m“ ist kein sicheres Zeichen: Die ich-Form der Verben auf „-ik“ endet auch in der allgemeinen Konjugation auf „-m“ (→ 10.3).
Kenyeret eszem. – A kenyeret eszem. – Ich esse Brot. – Ich esse das Brot.
Az „eszem” és az „iszom” mindkét ragozásban azonos; a különbséget csak a tárgy mutatja. – „eszem“ – ich esse – und „iszom“ – ich trinke – sind in beiden Konjugationen gleich; den Unterschied zeigt nur das Objekt.
A köznyelvben „eszek”, „iszok” is hallható; a választékos nyelv az „eszem”, „iszom” alakot használja. – Umgangssprachlich hört man auch „eszek“, „iszok“; die gepflegte Sprache gebraucht „eszem“, „iszom“.
A többi összehasonlított nyelvben az ige csak az alanyhoz igazodik; ebben a magyar általános ragozás olyan, mint egy német ige. – In den übrigen Vergleichssprachen richtet sich das Verb nur nach dem Subjekt; darin gleicht die ungarische allgemeine Konjugation einem deutschen Verb.
Wortschatz
- általános ragozás – allgemeine Konjugation
- alanyi {alanyi} ragozás – Subjekt – -bezogen: Subjektkonjugation
- tárgyatlan {tárgyatlan} ige – Objekt – -los: intransitives Verb
- dolgozom – ich arbeite
- olvasok – ich lese
- írok – ich schreibe
- tejet – Milch (Objekt)
- iszom – ich trinke
- eszem – ich esse
- várlak – ich warte auf dich/euch
- szeretlek – ich liebe dich/euch
- festelek – ich male dich/euch
- hallak – ich höre dich/euch
- mindenkit – jeden
- mindegyiket – jeden davon
- látsz – du siehst
- látod – du siehst es
- ikes {ikes} ige – Verb auf -ik
5.A határozott ragozás – Zusammenhang mit der definiten Konjugation (→ 4.3.5)
Ha a tárgy határozott és harmadik személyű, az ige határozott ragozású. – Ist das Objekt bestimmt und 3. Person, steht das Verb in der definiten Konjugation.
Olvasom a könyvet. – Olvasok egy könyvet. – Ich lese das Buch. – Ich lese ein Buch.
A tárgy így kétszer van jelölve: a főnéven a raggal, az igén a ragozással. – Das Objekt ist so zweimal gekennzeichnet: am Substantiv durch die Endung, am Verb durch die Konjugation.
Régebbi neve „tárgyas ragozás”. – Ihr älterer Name ist „tárgyas ragozás“ – Objektkonjugation.
A „rag” szót a nyelvújítás vonta el a „ragad” igéből: a rag az, ami a szóhoz tapad. – Das Wort „rag“ – Endung – hat die Spracherneuerung aus dem Verb „ragad“ – kleben, haften – rückgebildet: Die Endung ist das, was am Wort haftet.
Minden személynek van határozott alakja; a választást mindig a tárgy dönti el, nem az alany. – Jede Person hat eine definite Form; die Wahl entscheidet immer das Objekt, nie das Subjekt.
| Person | allgemein | definit |
|---|---|---|
| ich | várok | várom |
| du | vársz | várod |
| er, sie | vár | várja |
| wir | várunk | várjuk |
| ihr | vártok | várjátok |
| sie (Plural) | várnak | várják |
A vendéget várjuk. – Wir warten auf den Gast.
A képeket nézitek. – Ihr schaut die Bilder an.
A tárgy többes száma nem változtat az igén: „A vendégeket várjuk.” – Der Plural des Objekts ändert das Verb nicht: „A vendégeket várjuk.“ – Wir warten auf die Gäste.
Névelő nélkül is határozott alak áll a tulajdonnév, a mutató névmás, a birtokos tárgy és az „őt”, „őket” mellett. – Auch ohne Artikel steht die definite Form bei Eigennamen, Demonstrativpronomen, Objekten mit Besitzzeichen und bei „őt“, „őket“.
Ismerem Annát. – Ich kenne Anna.
Azt kérem. – Ich möchte jenes (dort).
Az „Azt kérem.” a piacon és a boltban a szokásos fordulat, ha valaki rámutat valamire. – „Azt kérem.“ ist auf dem Markt und im Laden die übliche Formel, wenn man auf etwas zeigt.
Várom a barátomat. – Ich warte auf meinen Freund.
Látom őt, és ismerem őket is. – Ich sehe ihn, und ich kenne auch sie (mehrere).
A „Péter könyve” típusú szerkezet névelő nélkül is határozott: „Péter könyvét keresem.” – Die Besitzgruppe vom Typ „Péter könyve“ – Péters Buch – ist auch ohne Artikel bestimmt: „Péter könyvét keresem.“ – Ich suche Péters Buch.
Az udvarias „Ön” határozott alakot kíván, a bizalmas „téged” nem. – Das höfliche „Ön“ verlangt die definite Form, das vertraute „téged“ nicht.
Ismerem Önt. – Ismerlek. – Ich kenne Sie. – Ich kenne dich.
A német „Sie” alakja szerint többes szám harmadik személyű, a magyar „Ön” egyes szám harmadik személyű. – Das deutsche „Sie“ ist der Form nach 3. Person Plural, das ungarische „Ön“ 3. Person Singular.
A tagadás nem változtat a ragozáson: Nem látom a buszt. – Die Verneinung ändert die Konjugation nicht: Ich sehe den Bus nicht.
A névelős számnév ismert, megszámolt mennyiséget jelöl: A három könyvet veszem meg. – Ein Zahlwort mit Artikel bezeichnet eine bekannte, abgezählte Menge: Ich kaufe die drei Bücher.
Ha a tárgy a beszélgetésből ismert, nem ismétlik meg; elég a határozott igealak. – Ist das Objekt aus dem Gespräch bekannt, wird es nicht wiederholt; die definite Verbform genügt.
– Hol van a levél? – Már olvasom. – – Wo ist der Brief? – Ich lese ihn schon.
– Hol a kulcs? – Nem találom. – – Wo ist der Schlüssel? – Ich finde ihn nicht.
A német ilyenkor névmást használ, a magyar nem. – Das Deutsche setzt dann ein Pronomen („ihn“, „es“), das Ungarische nicht.
Sok mindennapi fordulat ilyen: „Köszönöm.”, „Értem.”, „Tudom.”, „Kérem.” – Viele Alltagsformeln sind so gebaut: „Köszönöm.“ – Danke (ich danke dafür) –, „Értem.“ – Ich verstehe (es) –, „Tudom.“ – Ich weiß (es) –, „Kérem.“ – Bitte (ich bitte darum).
Határozatlan tárgy elhagyása után általános marad az ige: „Olvasol? – Igen, olvasok.” – Fällt ein unbestimmtes Objekt weg, bleibt das Verb allgemein: „Olvasol? – Igen, olvasok.“ – Liest du? – Ja, ich lese.
A „hogy” kötőszós tárgyi mellékmondat is határozott tárgynak számít. – Ein Objektsatz mit „hogy“ – dass – gilt ebenfalls als bestimmtes Objekt (→ 10.5.8).
Tudom, hogy Anna itt van. – Ich weiß, dass Anna hier ist.
Nem tudom, hol van a kulcs. – Ich weiß nicht, wo der Schlüssel ist.
A főmondatban gyakran előre utaló „azt” áll; innen az „Azt hiszem.” fordulat. – Im Hauptsatz steht oft ein vorausweisendes „azt“; daher die Formel „Azt hiszem.“ – Ich glaube, wörtlich: das glaube ich.
Az „eszik” és az „iszik” igénél több alak egybeesik. – Bei „eszik“ – essen – und „iszik“ – trinken – fallen mehrere Formen zusammen.
Péter eszik egy almát. – A gyerekek eszik az almát. – Péter isst einen Apfel. – Die Kinder essen den Apfel.
Az „eszik” általános ragozásban „ő eszik”, határozottban „ők eszik”. – „eszik“ heißt allgemein „er/sie isst“, definit „sie (mehrere) essen es“.
A beszélgetésben a tárgy gyakran előbb új, aztán ismert, és vele együtt vált az ige is. – Im Gespräch ist ein Objekt oft zuerst neu, dann bekannt, und mit ihm wechselt das Verb.
Látok egy madarat. Látod te is? – Ich sehe einen Vogel. Siehst du ihn auch?
– Kérek egy kávét. – Hozom. – – Ich hätte gern einen Kaffee. – Ich bringe ihn.
Wortschatz
- határozott ragozás – definite Konjugation
- tárgyas {tárgyas} ragozás – Objekt – -haft: Objektkonjugation
- rag – Endung
- ragad – kleben, haften
- olvasom – ich lese es
- várja – er/sie wartet auf ihn/sie/es
- várjuk – wir warten auf ihn/sie/es
- várják – sie warten auf ihn/sie/es
- ismerem – ich kenne ihn/sie/es
- ismerlek – ich kenne dich/euch
- Önt – Sie (Objekt)
- találom – ich finde es
- köszönöm – danke; ich danke dafür
- tudom – ich weiß es
- azt hiszem – ich glaube
- madarat – den Vogel
6.Főnévi igenév és műveltetés – Akkusativ bei Infinitiv- und Kausativkonstruktionen (→ 4.3.6)
A főnévi igenév mellett a tárgy az igenévhez tartozik, de az igenév maga nem kap ragot. – Neben einem Infinitiv gehört das Objekt zum Infinitiv, doch der Infinitiv selbst erhält keine Endung.
A könyvet akarom olvasni. – Ich will das Buch lesen.
Egy könyvet akarok olvasni. – Ich will ein Buch lesen.
A tárgy határozottságát a ragozott ige mutatja: „akarom”, „akarok”. – Die Bestimmtheit des Objekts zeigt das konjugierte Verb: „akarom“, „akarok“.
Így viselkedik a „szeret”, a „tud”, a „fog” és a „szeretne” is. – So verhalten sich auch „szeret“ – gern tun –, „tud“ – können –, „fog“ (Futur) und „szeretne“ – möchte.
El fogom olvasni a levelet. – Ich werde den Brief lesen.
Meg tudom javítani a biciklit. – Ich kann das Fahrrad reparieren.
A személyragos főnévi igenév mellett is megmarad a tárgy ragja: „El kell olvasnom a levelet.” – Auch neben dem Infinitiv mit Personalendung bleibt die Objektendung: „El kell olvasnom a levelet.“ – Ich muss den Brief lesen (→ 12.3).
A „kell” alakja nem változik, akármilyen a tárgy. – „kell“ – müssen – ändert seine Form nicht, wie auch immer das Objekt ist.
Ha az alany „én” és az igenév tárgya „téged”, a ragozott ige „-lak/-lek” végű: „Meg akarlak hívni.” – Ist das Subjekt „ich“ und das Objekt des Infinitivs „dich“, endet das finite Verb auf „-lak/-lek“: „Meg akarlak hívni.“ – Ich will dich einladen.
A „lát” és a „hall” mellett a látott vagy hallott személy áll tárgyesetben; az igenév azt mondja meg, mit csinál. – Nach „lát“ – sehen – und „hall“ – hören – steht die wahrgenommene Person im Akkusativ; der Infinitiv sagt, was sie tut.
Látom a gyereket futni. – Ich sehe das Kind laufen.
Hallom Gábort beszélni. – Ich höre Gábor sprechen.
Az „akar” mellett ez másképp van: a „Pétert akarom látni” azt jelenti, hogy én akarom látni Pétert. – Bei „akar“ – wollen – ist es anders: „Pétert akarom látni“ heißt „Ich will Péter sehen“.
Az engedő „hagy” úgy viselkedik, mint a „lát”: Hagyom a gyerekeket játszani. – Das erlaubende „hagy“ verhält sich wie „lát“: Ich lasse die Kinder spielen.
A műveltető ige „-at/-et” vagy „-tat/-tet” képzővel készül: „írat”, „javíttat”. – Das Kausativverb entsteht mit dem Suffix „-at/-et“ oder „-tat/-tet“: „írat“ – schreiben lassen –, „javíttat“ – reparieren lassen (→ 11.9).
Tárgyas alapige mellett a dolog kapja a „-t” ragot, a végrehajtó a „-val/-vel” ragot. – Bei transitivem Grundverb erhält die Sache die Endung „-t“, der Ausführende die Endung „-val/-vel“.
A szerelővel javíttatom az autót. – Ich lasse das Auto vom Mechaniker reparieren.
Két tárgyeset egymás mellett itt nem lehet: a „*javíttatom a szerelőt az autót” hibás. – Zwei Akkusative nebeneinander gibt es hier nicht: „*javíttatom a szerelőt az autót“ ist falsch.
A ragozást a dolog dönti el: „egy levelet íratok”, „a levelet íratom”. – Die Konjugation entscheidet die Sache: „egy levelet íratok“ – ich lasse einen Brief schreiben –, „a levelet íratom“ – ich lasse den Brief schreiben.
Tárgyatlan alapige mellett maga a műveltetett személy kerül tárgyesetbe. – Bei intransitivem Grundverb kommt der Veranlasste selbst in den Akkusativ.
A gyerek alszik. – Az anya altatja a gyereket. – Das Kind schläft. – Die Mutter legt das Kind schlafen.
Futtatom a kutyát a kertben. – Ich lasse den Hund im Garten laufen.
Az „etet” és az „itat” régi műveltető: az áll tárgyesetben, aki eszik vagy iszik, az eledel „-val/-vel” ragot kap. – „etet“ – füttern – und „itat“ – tränken – sind alte Kausative: Wer isst oder trinkt, steht im Akkusativ, das Futter erhält „-val/-vel“.
Szénával etetik a lovakat. – Man füttert die Pferde mit Heu.
Ha maga a cselekvés a tárgy, „-ás/-és” képzős főnév kell: „Szeretek úszni.”, de „Szeretem az úszást.” – Ist die Tätigkeit selbst das Objekt, braucht man ein Substantiv auf „-ás/-és“: „Szeretek úszni.“ – Ich schwimme gern –, aber „Szeretem az úszást.“ – Ich mag das Schwimmen.
A latin is tárgyesettel és főnévi igenévvel fejezi ki az észlelést: „video puerum currere”. – Auch das Lateinische drückt die Wahrnehmung mit Akkusativ und Infinitiv aus: „video puerum currere“ – ich sehe den Knaben laufen.
A francia a végrehajtót elöljárószóval jelöli, mint a magyar a „-val/-vel” raggal: „Je fais réparer la voiture par le mécanicien.” – Das Französische kennzeichnet den Ausführenden mit einer Präposition, wie das Ungarische mit „-val/-vel“: „Je fais réparer la voiture par le mécanicien.“
A „műveltető ige” neve maga is műveltető alak: „művel” és „-tet”. – Der Name „műveltető ige“ – Kausativverb – ist selbst ein Kausativ: „művel“ – betreiben, tun – mit „-tet“ – lassen.
Wortschatz
- főnévi {fő·névi} igenév – Haupt – Name – -lich: Infinitiv
- akarom – ich will (es)
- akarok – ich will (etwas)
- olvasni {olvasni} – lesen (Infinitiv)
- futni {futni} – laufen (Infinitiv)
- kell – müssen, nötig sein
- meghív {meg·hív} – einladen
- hagy – lassen, erlauben
- műveltető {műveltető} ige – betreiben – lassen – -end: Kausativverb
- javíttat {javíttat} – reparieren lassen
- szerelővel – vom Mechaniker
- írat {írat} – schreiben lassen
- altat – schlafen legen
- futtat {futtat} – laufen lassen
- etet – füttern
- itat – tränken
- úszás {úszás} – das Schwimmen
7.A határozói értékű tárgy – Akkusativ mit adverbialer Bedeutung (→ 4.3.7)
A tárgyeset nem mindig érintett dolgot jelöl; kifejezhet időtartamot, távolságot, mennyiséget vagy módot is. – Der Akkusativ bezeichnet nicht immer eine betroffene Sache; er kann auch Dauer, Strecke, Menge oder Art ausdrücken.
Két órát dolgoztam. – Ich habe zwei Stunden gearbeitet.
Három napot maradtunk. – Wir sind drei Tage geblieben.
A „dolgozik”, a „marad” és az „alszik” egyébként tárgyatlan; az időtartam mégis tárgyesetben állhat mellettük. – „dolgozik“ – arbeiten –, „marad“ – bleiben – und „alszik“ – schlafen – sind sonst intransitiv; die Zeitdauer kann trotzdem im Akkusativ neben ihnen stehen.
Öt kilométert futottam. – Ich bin fünf Kilometer gelaufen.
Futottam egy kört a parkban. – Ich bin eine Runde im Park gelaufen.
Ma sokat dolgoztunk. – Heute haben wir viel gearbeitet.
Ugyanígy a „keveset”, az „eleget” és a „kicsit”: „Eleget aludtál?”, „Egy kicsit pihenek.” – Ebenso „keveset“ – wenig –, „eleget“ – genug – und „kicsit“ – ein bisschen –: „Eleget aludtál?“ – Hast du genug geschlafen? –, „Egy kicsit pihenek.“ – Ich ruhe mich ein bisschen aus.
A „jót”, a „nagyot” és az „egyet” a cselekvés módját, erejét vagy egyszeriségét adja meg. – „jót“, „nagyot“ und „egyet“ geben Art, Stärke oder Einmaligkeit der Handlung an.
Tegnap jót aludtam. – Gestern habe ich gut geschlafen.
A gyerek nagyot nevetett. – Das Kind lachte laut auf.
Sétálunk egyet. – Wir machen einen Spaziergang.
A magyar iskolai nyelvtan erre a „határozói értékű tárgy” nevet használja. – Die ungarische Schulgrammatik nennt das „határozói értékű tárgy“ – Objekt mit adverbialem Wert; deutsch spricht man vom adverbialen Akkusativ.
Alakja szerint tárgy, feladata szerint határozó. – Der Form nach ist es ein Objekt, der Aufgabe nach eine Umstandsbestimmung.
A próba a kérdés: az igazi tárgy a „mit?” kérdésre felel, a határozói értékű a „mennyi ideig?” vagy a „mennyit?” kérdésre. – Die Probe ist die Frage: Das echte Objekt antwortet auf „mit?“ – was? –, das adverbiale auf „mennyi ideig?“ – wie lange? – oder „mennyit?“ – wie viel?
Az „óra” jelenthet időmérő eszközt és hatvan percet is; az ige dönt: Egy órát veszek. – Egy órát várok. – „óra“ kann „Uhr“ und „Stunde“ bedeuten; das Verb entscheidet: Ich kaufe eine Uhr. – Ich warte eine Stunde.
Egy mondatban állhat időtartam és igazi tárgy is: Két órát olvastam a könyvet. – In einem Satz können eine Dauer und ein echtes Objekt stehen: Ich habe das Buch zwei Stunden lang gelesen.
A ragozást csak az igazi tárgy határozza meg: „Két órát olvasott.” – „Két órát olvasta a könyvet.” – Die Konjugation bestimmt nur das echte Objekt: „Két órát olvasott.“ – Er/Sie hat zwei Stunden gelesen. – „Két órát olvasta a könyvet.“ – Er/Sie hat das Buch zwei Stunden gelesen.
A tárgyeset lezárt időmennyiséget mér; más ragok mást jelentenek. – Der Akkusativ misst eine abgeschlossene Zeitmenge; andere Endungen bedeuten anderes.
Két órát pihentem. – Két óráig pihentem. – Ich habe mich zwei Stunden ausgeruht. – Ich habe mich bis zwei Uhr ausgeruht.
Egy hétre utazunk Bécsbe; a vonat két órakor indul. – Wir fahren für eine Woche nach Wien; der Zug fährt um zwei Uhr ab.
A „tart” ige rendszeresen tárgyesettel áll: „A film két órát tart.” – Das Verb „tart“ – dauern – steht regelmäßig mit dem Akkusativ: „A film két órát tart.“ – Der Film dauert zwei Stunden.
Az „egész nap” és az „egész éjjel” rag nélkül áll: Egész nap esett. – „egész nap“ – den ganzen Tag – und „egész éjjel“ – die ganze Nacht – stehen ohne Endung: Es hat den ganzen Tag geregnet.
Sok kapcsolat megszilárdult: „nagyot néz”, „nagyot mond”, „gondol egyet”, „alszik rá egyet”. – Viele Verbindungen sind fest geworden: „nagyot néz“ – staunen –, „nagyot mond“ – übertreiben –, „gondol egyet“ – sich kurz entschließen –, „alszik rá egyet“ – eine Nacht darüber schlafen.
A „nagyot hall” jelentése „rosszul hall”; ebből lett a „nagyothalló” szó. – „nagyot hall“ bedeutet „schlecht hören“; daraus wurde das Wort „nagyothalló“ – schwerhörig.
A gyerekek karácsony előtt azt kérdezik: Hányat alszunk még? – Kinder fragen vor Weihnachten: Wie oft schlafen wir noch?
A „sokat olvas” az olvasás mennyiségét méri, a „sok könyvet olvas” a könyvekét. – „sokat olvas“ – liest viel – misst den Umfang des Lesens, „sok könyvet olvas“ – liest viele Bücher – die Zahl der Bücher.
Mértéket és értéket a „nyom” és az „ér” mellett is tárgyeset fejez ki: A csomag két kilót nyom. – Maß und Wert drückt bei „nyom“ – wiegen – und „ér“ – wert sein – ebenfalls der Akkusativ aus: Das Paket wiegt zwei Kilo.
Ez a kép sokat ér. – Dieses Bild ist viel wert.
Az ár viszont nem tárgyeset: „Ez a könyv ezer forintba kerül.” – Der Preis steht dagegen nicht im Akkusativ: „Ez a könyv ezer forintba kerül.“ – Dieses Buch kostet tausend Forint.
Igekötővel vagy a „tölt” igével az időből igazi tárgy lesz: „A baba átalussza az éjszakát.” – Mit Verbpräfix oder mit „tölt“ – verbringen – wird die Zeit zum echten Objekt: „A baba átalussza az éjszakát.“ – Das Baby schläft die Nacht durch.
Az egész hétvégét a kertben töltöttük. – Wir haben das ganze Wochenende im Garten verbracht.
A latin is tárgyesetbe teszi az időtartamot és a távolságot: „tres horas exspectavi”. – Auch das Lateinische setzt Dauer und Strecke in den Akkusativ: „tres horas exspectavi“ – ich habe drei Stunden gewartet.
A német is: „den ganzen Tag”, „einen Kilometer”; az orosz: „всю ночь”. – Ebenso das Deutsche: „den ganzen Tag“, „einen Kilometer“; das Russische: „всю ночь“ – die ganze Nacht.
Wortschatz
- határozó {határozÓ} – bestimmen·END(Umstandsbestimmung)
- határozói {határozÓi} – bestimmen·END·lich(adverbial)
- értékű {értékŰ} – Wert·IG(mit dem Wert)
- órát – Stunde; Uhr (Objekt)
- kilométert – Kilometer (Objekt)
- kört – eine Runde
- sokat – viel
- keveset – wenig
- eleget – genug
- kicsit – ein bisschen
- jót – gut (Art des Ereignisses)
- nagyot – kräftig, laut
- egyet – einmal
- mennyi ideig? – wie lange?
- óráig – bis … Uhr; … lang
- órakor – um … Uhr
- tart – dauern
- nagyothalló {nagy·OT·hallÓ} – groß·(OBJEKT)·hören·END(schwerhörig)
- nyom – wiegen
- ér – wert sein
- átalszik {át·alszik} – durchschlafen
- tölt – (Zeit) verbringen
8.Ragtalan tárgy – Endungsloses Objekt in besonderen Konstruktionen (→ 4.3.8)
Tárgy rag nélkül is állhat; a magyar nyelvtan ezt ragtalan tárgynak nevezi. – Ein Objekt kann auch ohne Endung stehen; die ungarische Grammatik nennt es „ragtalan tárgy“ – endungsloses Objekt.
Az „engem” és a „téged” tárgyalak, bár nem „-t” hangra végződik. – „engem“ – mich – und „téged“ – dich – sind Objektformen, obwohl sie nicht auf „-t“ enden.
A tanár engem keres, nem téged. – Der Lehrer sucht mich, nicht dich.
A többi személyben látszik a „-t”: „őt”, „minket”, „titeket”, „őket”. – In den übrigen Personen ist das „-t“ sichtbar: „őt“, „minket“, „titeket“, „őket“ (→ 7.1).
Ritkább, népies változatuk az „engemet” és a „tégedet”. – Seltener und volkstümlich sind „engemet“ und „tégedet“.
A „minket” a „mi” névmásból, a „-nk” személyjelből és az „-et” ragból áll; az „engem” és a „téged” végén hasonlóan a „-m” és a „-d” személyjelet szokás látni. – „minket“ besteht aus „mi“ – wir –, dem Besitzzeichen „-nk“ und der Endung „-et“; am Ende von „engem“ und „téged“ sieht man entsprechend meist die Besitzzeichen „-m“ und „-d“.
A „-m” és a „-d” birtokos személyjel után a tárgyrag elmaradhat. – Nach den Besitzzeichen „-m“ – mein – und „-d“ – dein – kann die Objektendung wegfallen.
Mosom a kezem. – Mosom a kezemet. – Ich wasche meine Hand. – Ich wasche meine Hand.
Fogom a kezed. – Fogom a kezedet. – Ich halte deine Hand. – Ich halte deine Hand.
Mindkét alak helyes és azonos jelentésű; a rövidebb a beszélt nyelvben gyakoribb. – Beide Formen sind richtig und gleichbedeutend; die kürzere ist in der gesprochenen Sprache häufiger.
Keresed a sapkád? – Suchst du deine Mütze?
A szerepet ilyenkor az ige mutatja: határozott ragozású, és alanya más személy. – Die Rolle zeigt dann das Verb: Es steht in der definiten Konjugation, und sein Subjekt ist eine andere Person.
A kezem fáj. – Mosom a kezem. – Meine Hand tut weh. – Ich wasche meine Hand.
A „fáj” tárgyatlan, ezért ott a „kezem” alany; a „mosom” alanya „én”, ezért ott a „kezem” tárgy. – „fáj“ – wehtun – ist intransitiv, dort ist „kezem“ Subjekt; das Subjekt von „mosom“ ist „ich“, dort ist „kezem“ also Objekt.
A harmadik személyben a „-t” kötelező, többes számú birtokos után sem szokás elhagyni: „Fogom a kezét.”, „Olvasom a könyvünket.” – In der 3. Person ist das „-t“ Pflicht, nach einem Besitzer im Plural lässt man es ebenfalls nicht weg: „Fogom a kezét.“ – Ich halte seine/ihre Hand –, „Olvasom a könyvünket.“ – Ich lese unser Buch.
Az „a keze” rag nélkül csak alany lehet: „Fáj a keze.” – „a keze“ ohne Endung kann nur Subjekt sein: „Fáj a keze.“ – Seine/Ihre Hand tut weh.
A visszaható névmás is birtokos alak, ezért ott is elmaradhat a rag: „Jól érzem magam.” – Auch das Reflexivpronomen ist eine Besitzform, deshalb kann auch dort die Endung fehlen: „Jól érzem magam.“ – Ich fühle mich wohl.
Harmadik személyben nem: „Péter jól érzi magát.” – In der 3. Person nicht: „Péter jól érzi magát.“ – Péter fühlt sich wohl.
Ha a mondatban két „-m” vagy „-d” végű főnév áll, a „-t” mutatja meg, melyik a tárgy. – Stehen im Satz zwei Substantive auf „-m“ oder „-d“, zeigt das „-t“, welches das Objekt ist.
A macskád látja a kutyámat. – Deine Katze sieht meinen Hund.
A kiemelt, ige elé tett tárgy is gyakrabban teljes alakú: A kezemet mosom, nem az arcomat. – Auch das hervorgehobene, vor das Verb gestellte Objekt hat häufiger die volle Form: Die Hand wasche ich, nicht das Gesicht.
Ady Endre egyik versének címe rag nélküli: „Őrizem a szemed”. – Ein Gedicht von Endre Ady trägt einen Titel ohne Endung: „Őrizem a szemed“ – Ich hüte deine Augen.
Az oroszban az élettelen hímnemű főnév tárgyesete egyezik az alanyesettel, a latinban minden semleges nemű főnévé: „templum video”. – Im Russischen gleicht der Akkusativ unbelebter Maskulina dem Nominativ, im Lateinischen der aller Neutra: „templum video“ – ich sehe den Tempel.
A magyarban a rag elmaradása nem a nemtől, hanem a birtokostól függ. – Im Ungarischen hängt das Fehlen der Endung nicht vom Genus ab, sondern vom Besitzer.
Wortschatz
- ragtalan {ragtalan} tárgy – Endung – -los: endungsloses Objekt
- engem – mich
- téged – dich
- engemet – mich (volkstümlich)
- tégedet – dich (volkstümlich)
- minket {mi·NK·et} – wir·UNSER·(OBJEKT)(uns)
- kezem – meine Hand
- kezemet – meine Hand (Objekt)
- kezed – deine Hand
- kezét – seine/ihre Hand (Objekt)
- könyvünket – unser Buch (Objekt)
- sapkád – deine Mütze
- magam – mich (selbst)
- magát – sich
- macskád – deine Katze
- kutyámat – meinen Hund
- fáj – wehtun
- őriz – hüten, bewahren
9.Tárgyas igék és vonzatuk – Verben mit Akkusativrektion (→ 4.3.9)
Minden ige maga szabja meg, milyen alakban állnak a bővítményei; ez a vonzata. – Jedes Verb legt selbst fest, in welcher Form seine Ergänzungen stehen; das ist seine „vonzat“ – Rektion.
A „vonzat” a „vonz” igéből képzett: az ige egy bizonyos alakot „vonz” magához. – „vonzat“ ist von „vonz“ – anziehen – abgeleitet: Das Verb „zieht“ eine bestimmte Form an.
A „Rektion” a latin „regere” igéhez tartozik: ott az ige „uralkodik” az eseten. – „Rektion“ gehört zu lateinisch „regere“ – lenken, beherrschen –: Dort „regiert“ das Verb den Kasus.
Az az ige, amelynek tárgya lehet, „tárgyas ige”, a többi „tárgyatlan ige”. – Ein Verb, das ein Objekt haben kann, ist ein „tárgyas ige“ – transitives Verb –, die übrigen sind „tárgyatlan igék“ – intransitive Verben.
Gyakori tárgyas igék: „vár”, „keres”, „kérdez”, „kér”, „felhív”, „meglátogat”, „ismer”, „szeret”, „néz”, „hallgat”. – Häufige transitive Verben: „vár“ – warten –, „keres“ – suchen –, „kérdez“ – fragen –, „kér“ – bitten –, „felhív“ – anrufen –, „meglátogat“ – besuchen –, „ismer“ – kennen –, „szeret“ – lieben –, „néz“ – anschauen –, „hallgat“ – zuhören.
A szótár a vonzatot helyettesítő szavakkal adja meg: „vár valakit vagy valamit”. – Das Wörterbuch gibt die Rektion mit Platzhaltern an: „vár valakit vagy valamit“ – auf jemanden oder etwas warten.
A német elöljárószó nem árulja el a magyar esetet: A buszt várom. – Die deutsche Präposition verrät den ungarischen Kasus nicht: Ich warte auf den Bus.
A „keres” „pénzt szerez” jelentésben is tárgyas: Sok pénzt keres. – „keres“ ist auch in der Bedeutung „verdienen“ transitiv: Er/Sie verdient viel Geld.
Az adás és a hozás igéinél a dolog tárgyesetben, a címzett részes esetben áll: Pénzt adok a gyereknek. – Bei Verben des Gebens und Bringens steht die Sache im Akkusativ, der Empfänger im Dativ: Ich gebe dem Kind Geld.
A „megköszön” mellett a dolog a tárgy: Megköszönöm Annának a segítséget. – Bei „megköszön“ – sich bedanken – ist die Sache das Objekt: Ich danke Anna für die Hilfe.
A ragozást csak a tárgy dönti el, a részes eset nem: „pénzt adok”, „a csomagot adom”. – Die Konjugation entscheidet nur das Objekt, nicht der Dativ: „pénzt adok“ – ich gebe Geld –, „a csomagot adom“ – ich gebe das Paket.
Hasonló jelentésű igék más-más esetet kívánhatnak: „hívom a tanárt”, de „telefonálok a tanárnak”. – Verben ähnlicher Bedeutung können verschiedene Fälle verlangen: „hívom a tanárt“ – ich rufe den Lehrer –, aber „telefonálok a tanárnak“ – ich telefoniere mit dem Lehrer.
A „köszön” köszöntés értelmében részes esetes: Köszönök a szomszédnak. – „köszön“ hat in der Bedeutung „grüßen“ den Dativ: Ich grüße den Nachbarn.
A „segít” mindkét nyelvben részes esetes: Segítek a gyereknek. – „segít“ – helfen – hat in beiden Sprachen den Dativ: Ich helfe dem Kind.
A „találkozik” „-val/-vel” ragot kíván: Találkozom Annával. – „találkozik“ – sich treffen – verlangt „-val/-vel“: Ich treffe Anna (→ 4.10).
A „vár” mellett „-ra/-re” is állhat; ekkor a hangsúly a bekövetkezésen van. – Bei „vár“ kann auch „-ra/-re“ stehen; dann liegt der Nachdruck auf dem Eintreten.
Hetek óta esőre várunk. – Wir warten seit Wochen auf Regen.
A „várom a buszt” határozott, a „buszra várok” általános: az utóbbinak nincs tárgya. – „várom a buszt“ ist definit, „buszra várok“ allgemein: Letzteres hat kein Objekt.
A „kérdez” és a „kér” kétféleképpen szerkeszthető: vagy a személy, vagy a dolog a tárgy. – „kérdez“ und „kér“ lassen sich auf zwei Arten verbinden: Entweder die Person oder die Sache ist Objekt.
A tanárt a vizsgáról kérdezem. – Kérdezek valamit a tanártól. – Ich frage den Lehrer nach der Prüfung. – Ich frage den Lehrer etwas.
Megkérem Pétert egy szívességre. – Kérek egy tollat Annától. – Ich bitte Péter um einen Gefallen. – Ich bitte Anna um einen Stift.
Több igénél a német részes esetnek magyar tárgy felel meg: „követ”, „hallgat”, „tanít”, „fenyeget”. – Bei mehreren Verben entspricht dem deutschen Dativ ein ungarisches Objekt: „követ“ – folgen –, „hallgat“ – zuhören –, „tanít“ – beibringen –, „fenyeget“ – drohen.
A kutya követi a gazdáját. – Der Hund folgt seinem Herrn.
Hallgatom a tanárt. – Ich höre dem Lehrer zu.
A „tanít” háromféle szerkezetben áll: „A gyerekeket angolra tanítom.”, „Angolt tanítok a gyerekeknek.”, „Angolt tanítok.” – „tanít“ hat drei Baupläne: „A gyerekeket angolra tanítom.“ – Ich unterrichte die Kinder in Englisch –, „Angolt tanítok a gyerekeknek.“ – ebenso –, „Angolt tanítok.“ – Ich unterrichte Englisch.
Két tárgy egymás mellett nem állhat; a latin „docere” viszont két tárgyesetet kap: „pueros grammaticam docere”. – Zwei Objekte nebeneinander sind nicht möglich; das lateinische „docere“ dagegen nimmt zwei Akkusative: „pueros grammaticam docere“ – die Knaben die Grammatik lehren.
A francia „attendre” és a spanyol „esperar” a magyarhoz hasonlóan elöljárószó nélkül áll: „attendre le bus”, „esperar el autobús”. – Französisch „attendre“ und spanisch „esperar“ stehen wie das Ungarische ohne Präposition: „attendre le bus“, „esperar el autobús“ – auf den Bus warten.
A „kérdez” megfelelője viszont ott elöljárószót kíván: „demander au professeur”, „preguntar al profesor”. – Bei „fragen“ brauchen sie dagegen eine Präposition: „demander au professeur“, „preguntar al profesor“.
Egyik nyelv sem követi minden esetben a másikat; a vonzatot minden nyelv igénként külön szabja meg. – Keine Sprache folgt in allen Fällen einer anderen; jede legt die Rektion für jedes Verb eigens fest.
Wortschatz
- vonzat {vonzAT} – anziehen·(NOMEN)(Rektion)
- vonz – anziehen
- tárgyas {tárgyas} ige – Objekt – -haft: transitives Verb
- tárgyatlan {tárgyatlan} ige – Objekt – -los: intransitives Verb
- buszt – den Bus
- felhív {fel·hív} – anrufen
- meglátogat {meg·látogat} – besuchen
- hallgat – zuhören, hören
- telefonál – telefonieren
- köszön – grüßen; danken
- megköszön {meg·köszön} – sich bedanken für
- segítség {segítség} – Hilfe
- találkozik – sich treffen
- esőre – auf Regen
- szívesség {szívesség} – Gefallen
- követ – folgen
- tanít – lehren, beibringen
- fenyeget – drohen
- gazdáját – seinen Herrn
10.Eltérések a némettől – Unterschiede zur deutschen Objektkennzeichnung (→ 4.3.10)
A német a tárgyat főleg a névelőn jelöli, és világosan csak hímnemű egyes számban: „der Mann” – „den Mann”. – Das Deutsche kennzeichnet das Objekt vor allem am Artikel, und deutlich nur im Maskulinum Singular: „der Mann“ – „den Mann“.
A magyar minden főnévre kiteszi a ragot, nemtől és névelőtől függetlenül. – Das Ungarische setzt die Endung an jedes Substantiv, unabhängig von Genus und Artikel.
Látom a férfit, a nőt és a gyereket. – Ich sehe den Mann, die Frau und das Kind.
A magyarban nincs nyelvtani nem, ezért a ragnak sincsenek nem szerinti alakjai. – Das Ungarische hat kein grammatisches Geschlecht, deshalb hat auch die Endung keine Genusformen.
A tulajdonnév is ragot kap, ahol a német semmit sem változtat: „Pétert hívom.” – Auch Eigennamen erhalten die Endung, wo das Deutsche nichts ändert: „Pétert hívom.“ – Ich rufe Péter.
A németben a névelő és a melléknév hajlik, a főnév alig; a magyarban fordítva: csak a csoport végén álló főnév kap ragot. – Im Deutschen werden Artikel und Adjektiv gebeugt, das Substantiv kaum; im Ungarischen umgekehrt: Nur das Substantiv am Ende der Gruppe erhält die Endung.
A „den großen Mann” három szavából kettő hajlik, az „a magas férfit” csoportban csak egy. – In „den großen Mann“ sind zwei der drei Wörter gebeugt, in „a magas férfit“ nur eines.
Számnév után a magyar főnév egyes számban áll, tárgyként is: „két jegyet”, nem „*két jegyeket”. – Nach einem Zahlwort steht das ungarische Substantiv im Singular, auch als Objekt: „két jegyet“ – zwei Fahrkarten –, nicht „*két jegyeket“.
A német „kein” szónak a magyarban az igén álló „nem” felel meg; a tárgy ragja nem változik. – Dem deutschen „kein“ entspricht im Ungarischen „nem“ beim Verb; die Endung des Objekts bleibt.
Nem kérek szobát. – Ich möchte kein Zimmer.
A rag miatt a magyar mondat szerepei mindig egyértelműek, bármilyen a szórend. – Wegen der Endung sind die Rollen im ungarischen Satz immer eindeutig, wie auch immer die Wortstellung ist.
A gyerek látja a nőt. – A gyereket látja a nő. – Das Kind sieht die Frau. – Die Frau sieht das Kind.
A német „Die Frau sieht das Kind.” mondat összefüggés nélkül kétértelmű; a magyar két különböző mondatot használ. – Der deutsche Satz „Die Frau sieht das Kind.“ ist ohne Zusammenhang doppeldeutig; das Ungarische gebraucht zwei verschiedene Sätze.
A német az „eine Zeitung” és a „die Zeitung” különbségét csak a névelőn mutatja; a magyar az igén is: „Egy újságot olvasok.” – „Az újságot olvasom.” – Das Deutsche zeigt den Unterschied zwischen „eine Zeitung“ und „die Zeitung“ nur am Artikel; das Ungarische auch am Verb: „Egy újságot olvasok.“ – „Az újságot olvasom.“
A német „fürchten” tárgyas, a magyar „fél” „-tól/-től” ragot kíván: Félek a kutyától. – Deutsch „fürchten“ hat ein Akkusativobjekt, ungarisch „fél“ verlangt „-tól/-től“: Ich fürchte den Hund.
A testrész birtokosát a német gyakran részes esettel fejezi ki: „Ich wasche mir die Hände.”; a magyar állandó kifejezés: „kezet mos”. – Den Besitzer eines Körperteils drückt das Deutsche oft mit dem Dativ aus: „Ich wasche mir die Hände.“; der feste ungarische Ausdruck ist „kezet mos“ – ohne Besitzer und im Singular.
A „lassen” mellett a német két tárgyesetet használ: „Ich lasse den Mechaniker das Fahrrad reparieren.” – Bei „lassen“ hat das Deutsche zwei Akkusative: „Ich lasse den Mechaniker das Fahrrad reparieren.“
A magyarban csak a dolog kap ragot: A szerelővel javíttatom a kerékpárt. – Im Ungarischen erhält nur die Sache die Endung: Ich lasse das Fahrrad vom Mechaniker reparieren.
A német az ismert tárgyat névmással ismétli, a magyar elhagyja: – Szereted a kávét? – Szeretem. – Das Deutsche wiederholt ein bekanntes Objekt mit einem Pronomen, das Ungarische lässt es weg: – Magst du den Kaffee? – Ich mag ihn.
Az angol és a francia a tárgyat csak a névmásokon jelöli: „him”, „le”. – Englisch und Französisch kennzeichnen das Objekt nur an den Pronomen: „him“, „le“.
Az összehasonlított nyelvek közül csak a magyar teszi ki a tárgy jelét szinte minden főnévre. – Von den Vergleichssprachen setzt nur das Ungarische das Objektzeichen an fast jedes Substantiv.
Wortschatz
- férfit – den Mann
- nőt – die Frau (Objekt)
- gyereket – das Kind (Objekt)
- nyelvtani nem – grammatisches Geschlecht
- a magas férfit – den großen Mann
- két jegyet – zwei Fahrkarten (Objekt)
- szobát – Zimmer (Objekt)
- újságot – Zeitung (Objekt)
- fél – sich fürchten
- kutyától – vor dem Hund
- kezet mos – sich die Hände waschen
- kerékpárt {kerék·PÁR·t} – Rad·PAAR·(OBJEKT)(Fahrrad (Objekt))
- szeretem – ich mag es
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.