3.2 Fehlendes grammatisches Geschlecht
Das Ungarische hat kein grammatisches Geschlecht: Artikel, Adjektiv, Pronomen und Verb haben für jedes Substantiv und jede Person dieselbe Form, und ő heißt „er“ ebenso wie „sie“. Das natürliche Geschlecht nennt allein der Wortschatz – durch eigene Wörter (apa – anya), durch nő „Frau“ als Hinterglied (tanárnő) oder durch das Namenssuffix „-né”. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 3.2.1, 3.2.2, 3.2.3, 3.2.4, 3.2.5, 3.2.6, 3.2.7).
1.Nincs hímnem, nőnem és semlegesnem – Kein Maskulinum, Femininum oder Neutrum (→ 3.2.1)
A magyar főnévnek nincs nyelvtani neme. – Das ungarische Substantiv hat kein grammatisches Geschlecht.
Nem hímnemű, nem nőnemű, és nem is semlegesnemű. – Es ist weder männlich noch weiblich noch sächlich.
Ez egy asztal, ez egy lámpa, ez pedig egy ablak. – Das ist ein Tisch, das ist eine Lampe, und das ist ein Fenster.
A németben a névelő három alakja jelzi a három nemet; a magyarban ilyen nincs. – Im Deutschen zeigen die drei Formen des Artikels die drei Genera an; im Ungarischen gibt es so etwas nicht.
A „hímnem”, „nőnem” és „semlegesnem” szóra a magyar nyelvtannak csak idegen nyelvek leírásához van szüksége. – Die Wörter „hímnem“ – Maskulinum –, „nőnem“ – Femininum – und „semlegesnem“ – Neutrum – braucht die ungarische Grammatik nur zur Beschreibung fremder Sprachen.
A „hím” szó a hím állatot, a „nő” szó a nőt jelöli; a „semleges” a „sem” tagadószóval rokon, akárcsak a latin „neuter”, azaz „egyik sem”. – „hím“ bezeichnet das männliche Tier, „nő“ die Frau; „semleges“ – neutral – ist mit dem Verneinungswort „sem“ – auch nicht – verwandt, ähnlich wie lat. „neuter“, „keiner von beiden“.
A határozott névelőnek két alakja van: „a” mássalhangzóval, „az” magánhangzóval kezdődő szó előtt. – Der bestimmte Artikel hat zwei Formen: „a“ vor einem Wort, das mit Konsonant beginnt, „az“ vor einem Wort, das mit Vokal beginnt.
Hogy melyik áll, azt csak a következő szó kezdőhangja dönti el, nem a főnév neme. – Welche steht, entscheidet allein der Anlaut des folgenden Wortes, nicht ein Geschlecht des Substantivs.
A régi lámpa kicsi, az új lámpa nagy. – Die alte Lampe ist klein, die neue Lampe ist groß.
Ugyanaz a „lámpa” szó egyszer „a”, egyszer „az” után áll, mert a névelő a melléknévhez igazodik. – Dasselbe Wort „lámpa“ steht einmal nach „a“, einmal nach „az“, weil sich der Artikel nach dem Adjektiv richtet.
Az „a” és az „az” tehát egyetlen névelő két hangalakja, akárcsak az angol „a” és „an” (→ 3.3). – „a“ und „az“ sind also zwei Lautformen eines einzigen Artikels, ähnlich wie engl. „a“ und „an“ (→ 3.3).
A határozatlan névelőnek és a mutató névmásnak is csak egy alakja van: „egy asztal”, „egy lámpa”, „ez az ablak”. – Auch der unbestimmte Artikel und das Demonstrativpronomen haben nur eine Form: „egy asztal“ – ein Tisch, „egy lámpa“ – eine Lampe, „ez az ablak“ – dieses Fenster.
A melléknévnek sincs nemre utaló végződése. – Auch das Adjektiv hat keine Endung, die auf ein Geschlecht hinweist.
Az új asztal, az új lámpa, az új ablak: a melléknév mindháromszor ugyanaz. – Der neue Tisch, die neue Lampe, das neue Fenster: Das Adjektiv ist alle drei Male dasselbe.
A latin „novus, nova, novum” és az orosz „новый, новая, новое” három alakjával szemben a magyarban csak „új” van. – Den drei Formen von lat. „novus, nova, novum“ und russ. „новый, новая, новое“ steht im Ungarischen nur „új“ gegenüber.
A spanyol és a francia két nemet különböztet meg, az angol a középkorban elvesztette a nyelvtani nemet; csak a „he”, „she” és „it” névmás maradt meg belőle. – Spanisch und Französisch unterscheiden zwei Genera, das Englische hat das grammatische Geschlecht im Mittelalter verloren; erhalten sind davon nur die Pronomen „he“, „she“ und „it“.
Egyeztetés azonban a magyarban is van: az állítmányi melléknév számban igazodik az alanyhoz. – Übereinstimmung gibt es allerdings auch im Ungarischen: Das prädikative Adjektiv richtet sich in der Zahl nach dem Subjekt.
A szoba tiszta. A szobák tiszták. – Das Zimmer ist sauber. Die Zimmer sind sauber.
A jelzői melléknév viszont nem változik: „a tiszta szobák” (→ 3.7.4). – Das vorangestellte Adjektiv bleibt dagegen unverändert: „a tiszta szobák“ – die sauberen Zimmer (→ 3.7.4).
Számban tehát van egyeztetés, nemben soha. – In der Zahl gibt es also Übereinstimmung, im Geschlecht nie.
A tárgyrag sem tesz különbséget: Látom az asztalt, a lámpát és az ablakot. – Auch die Objektendung macht keinen Unterschied: Ich sehe den Tisch, die Lampe und das Fenster.
A „-ban/-ben” két alakja a magánhangzó-harmóniától függ, nem nemtől: „a nagy házban”, „a nagy kertben” (→ 2.4). – Die zwei Formen von „-ban/-ben“ hängen von der Vokalharmonie ab, nicht von einem Geschlecht: „a nagy házban“ – im großen Haus, „a nagy kertben“ – im großen Garten (→ 2.4).
A német nyelvtani nem a szó tulajdonsága, nem a dologé. – Das deutsche Genus ist eine Eigenschaft des Wortes, nicht der Sache.
A „das Mädchen” semlegesnemű, mégis lányt jelent; a „die Person” nőnemű, mégis lehet férfi is. – „das Mädchen“ ist sächlich und bezeichnet doch ein Mädchen; „die Person“ ist weiblich und kann doch auch ein Mann sein.
A magyarban csak a szó jelentése számít: a „lány” lányt, a „fiú” fiút jelent. – Im Ungarischen zählt nur die Bedeutung des Wortes: „lány“ bedeutet Mädchen, „fiú“ Junge.
A kislány vidám. A kisfiú is vidám. – Das kleine Mädchen ist fröhlich. Der kleine Junge ist auch fröhlich.
A „Sonne” a németben nőnemű, a francia „soleil” és a spanyol „sol” hímnemű, az orosz „солнце” semlegesnemű. – „Sonne“ ist im Deutschen weiblich, franz. „soleil“ und span. „sol“ sind männlich, russ. „солнце“ ist sächlich.
A magyar „nap” szó semmit sem ír elő arról, hogy a Nap egy mesében férfi legyen vagy nő. – Das ungarische Wort „nap“ gibt nichts darüber vor, ob die Sonne in einem Märchen ein Mann oder eine Frau ist.
Az idegen nyelvekből átvett szavak a magyarban elveszítik nyelvtani nemüket. – Wörter, die aus fremden Sprachen übernommen werden, verlieren im Ungarischen ihr grammatisches Geschlecht.
A „kifli”, a „cetli” és a „copf” német eredetű; a németben van nemük, a magyarban nincs. – „kifli“ – Hörnchen –, „cetli“ – Zettel – und „copf“ – Zopf – stammen aus dem Deutschen; dort haben sie ein Genus, im Ungarischen nicht.
Egy kiflit kérek. – Ich hätte gern ein Kipferl.
Az „asztal” szláv eredetű; a szláv „stol” hímnemű, az „asztalnak” nincs neme. – „asztal“ ist slawischer Herkunft; das slawische „stol“ ist männlich, „asztal“ hat kein Genus.
A „nem” főnév a latin „genus” szóhoz hasonlóan nemet és fajtát is jelent: „egyedülálló a maga nemében”. – Das Substantiv „nem“ bedeutet wie lat. „genus“ sowohl Geschlecht als auch Art: „egyedülálló a maga nemében“ – einzigartig in seiner Art.
Ebből képződött a „nemes” szó is; a tagadó „nem” más eredetű, csak hangalakja azonos. – Davon ist auch „nemes“ – adlig, edel – gebildet; das verneinende „nem“ – nicht – ist anderer Herkunft und lautet nur gleich.
Wortschatz
- nyelvtani nem – grammatisches Geschlecht, Genus
- hímnem {hím·nem} – Maskulinum
- nőnem {nő·nem} – Femininum
- semlegesnem {semleges·nem} – Neutrum
- hímnemű {hím·nemű} – männlich (grammatisch)
- természetes nem – natürliches Geschlecht
- névelő – Artikel
- melléknév – Adjektiv
- egyeztetés – Übereinstimmung, Kongruenz
- asztal – Tisch
- lámpa – Lampe
- ablak – Fenster
- új – neu
- régi – alt (nicht neu)
- szobák – Zimmer (Plural)
- tiszták – sauber (Plural)
- kislány {kis·lány} – kleines Mädchen
- kisfiú {kis·fiú} – kleiner Junge
- vidám – fröhlich
- kifli – Hörnchen, Kipferl
- cetli – Zettel
- copf – Zopf
- nemes {nemes} – adlig; edel
2.Az ő névmás – Das Pronomen ő für Personen jedes Geschlechts (→ 3.2.2)
Egyes szám harmadik személyben a magyarnak egyetlen személyes névmása van: „ő”. – In der 3. Person Singular hat das Ungarische ein einziges Personalpronomen: „ő“.
Az „ő” férfira és nőre egyaránt vonatkozik. – „ő“ bezieht sich auf Männer und Frauen gleichermaßen.
Ő Péter. Ő Anna. – Das ist Péter. Das ist Anna.
Ő most dolgozik. – Er/Sie arbeitet gerade.
Az ige sem árulja el a nemet: a „dolgozik” férfira és nőre egyaránt mondható. – Auch das Verb verrät das Geschlecht nicht: „dolgozik“ – arbeitet – lässt sich von einem Mann wie von einer Frau sagen.
A melléknév sem változik: Péter fáradt, Anna is fáradt. – Auch das Adjektiv ändert sich nicht: Péter ist müde, Anna ist auch müde.
A spanyol „cansado – cansada” vagy az orosz „устал – устала” különbsége a magyarban nem létezik. – Den Unterschied von span. „cansado – cansada“ oder russ. „устал – устала“ gibt es im Ungarischen nicht.
A német, az angol, a francia, a spanyol, az orosz és a latin mind külön szót használ a férfira és a nőre. – Deutsch, Englisch, Französisch, Spanisch, Russisch und Latein haben alle ein eigenes Wort für den Mann und für die Frau – „er“ und „sie“.
Az „ő” ősi örökölt szó, és eredetileg sem különböztette meg a nemeket. – „ő“ ist ein altes Erbwort und unterschied die Geschlechter schon ursprünglich nicht.
A „névmás” a latin „pronomen” tükörfordítása: a név helyett álló szó. – „névmás“ – Pronomen – ist eine Lehnübersetzung von lat. „pronomen“: das Wort, das statt eines Namens steht.
Hogy a német fordításban „er” vagy „sie” áll, azt a szövegkörnyezet dönti el. – Ob in der deutschen Übersetzung „er“ oder „sie“ steht, entscheidet der Zusammenhang.
Ez Éva. Ő az új kolléga. – Das ist Éva. Sie ist die neue Kollegin.
Ez János. Ő az új kolléga. – Das ist János. Er ist der neue Kollege.
A magyarok németül és angolul ezért gyakran összekeverik az „er” és a „sie”, a „he” és a „she” névmást. – Ungarn verwechseln deshalb im Deutschen und Englischen oft „er“ und „sie“, „he“ und „she“.
Ha a személy már ismert, a névmás elmarad, az igealak elég. – Ist die Person schon bekannt, fällt das Pronomen weg; die Verbform genügt.
Éva fáradt. Most alszik. – Éva ist müde. Jetzt schläft sie.
János éhes. Most eszik. – János ist hungrig. Jetzt isst er.
A fordító ilyenkor az előző mondatból tudja meg, kiről van szó. – Wer übersetzt, erfährt dann aus dem vorigen Satz, um wen es geht.
A kiírt „ő” ritkább, mint a német „er” vagy „sie”; minden mondatban nehézkesen hatna. – Ein ausgeschriebenes „ő“ ist seltener als das deutsche „er“ oder „sie“; in jedem Satz wirkte es schwerfällig.
Ebben a magyar a spanyolhoz és a latinhoz hasonlít: „Dormit.” – alszik. – Darin gleicht das Ungarische dem Spanischen und dem Lateinischen: „Dormit.“ – er/sie schläft.
Dologra, tárgyra az „ő” nem vonatkozik. – Auf Sachen und Gegenstände bezieht sich „ő“ nicht.
Hol van a lámpa? Ott van. – Wo ist die Lampe? Dort ist sie.
Hol van a kulcs? Az asztalon van. – Wo ist der Schlüssel? Er liegt auf dem Tisch.
Ha rá kell mutatni a dologra, a mutató névmás áll: „ez” vagy „az” (→ 7.3). – Soll auf die Sache hingewiesen werden, steht das Demonstrativpronomen: „ez“ – dies – oder „az“ – das, jenes (→ 7.3).
A táska itt van. Ez nagyon nehéz. – Die Tasche ist hier. Die ist sehr schwer.
Többes számban az alak „ők”, a „-k” többesjellel. – Im Plural lautet die Form „ők“, mit dem Pluralzeichen „-k“.
Péter és Anna itt laknak. Ők a szomszédok. – Péter und Anna wohnen hier. Sie sind die Nachbarn.
Többes számban a német sem tesz különbséget, és az orosz „они” sem. – Im Plural unterscheidet auch das Deutsche nicht, ebenso wenig russ. „они“.
A francia „ils – elles” és a spanyol „ellos – ellas” viszont többes számban is elválasztja a nemeket. – Franz. „ils – elles“ und span. „ellos – ellas“ trennen die Geschlechter dagegen auch im Plural.
A kiírt „ő” gyakran hangsúlyos, és szembeállít. – Ein ausgeschriebenes „ő“ ist oft betont und stellt gegenüber.
Ő telefonál, nem én. – Er/Sie telefoniert, nicht ich.
Az „is” és a „pedig” mellett is ki kell tenni: Ő is jön. – Bei „is“ – auch – und „pedig“ – dagegen – muss es ebenfalls stehen: Er/Sie kommt auch.
A névmás alakjai a mondatbeli szereptől függnek, sohasem a nemtől: „ő”, „őt”, „neki”. – Die Formen des Pronomens hängen von der Rolle im Satz ab, nie vom Geschlecht: „ő“ – er/sie, „őt“ – ihn/sie, „neki“ – ihm/ihr.
Látom őt. Segítek neki. – Ich sehe ihn/sie. Ich helfe ihm/ihr.
Ez az ő háza. – Das ist sein/ihr Haus.
A „háza” birtokos személyjele csak a harmadik személyt jelzi, a birtokos nemét nem. – Das Besitzzeichen in „háza“ zeigt nur die 3. Person an, nicht das Geschlecht des Besitzers.
A német „sein” és „ihr” a birtokos nemétől függ; a latin „eius” a magyarhoz hasonlóan nem tesz különbséget. – Dt. „sein“ und „ihr“ hängen vom Geschlecht des Besitzers ab; lat. „eius“ macht wie das Ungarische keinen Unterschied.
Látod a lámpát? – Igen, látom. – Siehst du die Lampe? – Ja, ich sehe sie.
A tárgy is elmaradhat; a határozott ragozás jelzi, hogy ismert tárgyról van szó (→ 9.2). – Auch das Objekt kann wegfallen; die bestimmte Konjugation zeigt, dass ein bekanntes Objekt gemeint ist (→ 9.2).
A gyereknél is „ő” áll, hiszen ember; a német „es” csak a „Kind” szó nemét követi. – Auch beim Kind steht „ő“, denn es ist ein Mensch; das deutsche „es“ folgt nur dem Genus von „Kind“.
Állatra általában nem az „ő” utal, a névvel bemutatott háziállat azonban kivétel lehet. – Auf Tiere verweist gewöhnlich nicht „ő“; ein mit Namen vorgestelltes Haustier kann jedoch eine Ausnahme sein.
Ő Bodri, a kutyám. – Das ist Bodri, mein Hund.
Az „ön” egy személy udvarias megszólítása; az ige harmadik személyben áll, és az „ön” sem jelöl nemet. – „ön“ ist die höfliche Anrede einer einzelnen Person; das Verb steht in der 3. Person, und auch „ön“ bezeichnet kein Geschlecht.
Ön Kovács úr? Ön Kovács Anna? – Sind Sie Herr Kovács? Sind Sie Anna Kovács?
A nemet itt csak az „úr” szó vagy az utónév adja meg (→ 16.9). – Das Geschlecht gibt hier nur das Wort „úr“ – Herr – oder der Vorname an (→ 16.9).
Két személy esetén a vonatkozás nyitva maradhat: Anna azt mondja Évának, hogy fáradt. – Bei zwei Personen kann der Bezug offen bleiben: Anna sagt Éva, dass sie müde ist.
Ezt a magyar is, a német is a név megismétlésével tisztázza. – Das Ungarische klärt das wie das Deutsche durch Wiederholung des Namens.
Wortschatz
- ő – er, sie (Person)
- ők – sie (Plural, Personen)
- őt – ihn, sie (Person)
- neki – ihm, ihr
- ön – Sie (höflich, Singular)
- személyes névmás {személyes névmás} – Personalpronomen
- névmás {név·más} – Pronomen
- tükörfordítás {tükör·fordítás} – Lehnübersetzung
- mutató névmás – Demonstrativpronomen
- dolgozik – arbeitet
- fáradt – müde
- kolléga – Kollege, Kollegin
- alszik – schläft
- eszik – isst
- kulcs – Schlüssel
- háza – sein/ihr Haus
- látom – ich sehe (ihn, sie, es)
- kutyám – mein Hund
- szomszédok – Nachbarn
3.Nemsemleges személymegnevezések – Geschlechtsneutrale Personenbezeichnungen (→ 3.2.3)
Sok személyt jelölő magyar szó nyitva hagyja a nemet. – Viele ungarische Personenwörter lassen das Geschlecht offen.
A testvérem itt lakik. – Mein Bruder / Meine Schwester wohnt hier.
A szomszédom otthon van. – Mein Nachbar / Meine Nachbarin ist zu Hause.
Az unokám iskolás. – Mein Enkel / Meine Enkelin geht zur Schule.
A kollégám pontos. – Mein Kollege / Meine Kollegin ist pünktlich.
A birtokos személyjel – „-m”, „-om”, „-em” – sem a beszélő, sem a megnevezett személy nemét nem jelzi (→ 6.1). – Das Besitzzeichen – „-m“, „-om“, „-em“ – zeigt weder das Geschlecht des Sprechers noch das der genannten Person an (→ 6.1).
A német fordítás ilyenkor csak kettős megoldással lehet pontos. – Die deutsche Übersetzung kann hier nur mit einer Doppellösung genau sein.
Ezek a szavak közönséges főnevek, nem külön szófaj; a „nemsemleges” csak leírja őket. – Diese Wörter sind gewöhnliche Substantive, keine eigene Wortart; „nemsemleges“ – geschlechtsneutral – beschreibt sie nur.
A „vendég”, a „gyerek”, az „ember” és a „szülő” szintén nyitott. – „vendég“ – Gast –, „gyerek“ – Kind –, „ember“ – Mensch – und „szülő“ – Elternteil – sind ebenfalls offen.
A „der Gast” és a „das Kind” névelője nemet sugall, noha nem nemet jelent; a magyar „a vendég” ilyet nem sugall. – Der Artikel von „der Gast“ und „das Kind“ klingt nach einem Geschlecht, obwohl er keines meint; das ungarische „a vendég“ hat diesen Beiklang nicht.
Az ügyfél már vár. – Der Kunde / Die Kundin wartet schon.
A „szülő” a „szül” igéből képzett szó, eredetileg „aki szül”; ma apára és anyára egyaránt mondják. – „szülő“ ist vom Verb „szül“ – gebären – abgeleitet, ursprünglich „wer gebiert“; heute sagt man es von Vater und Mutter gleichermaßen.
A foglalkozásnevek alapalakja férfira és nőre egyaránt vonatkozik. – Die Grundform der Berufsbezeichnungen gilt für Männer und Frauen gleichermaßen.
Anna tanár. János is tanár. – Anna ist Lehrerin. János ist auch Lehrer.
Az anyám mérnök. – Meine Mutter ist Ingenieurin.
Az „Anna tanár.” mondat nem hibás és nem rövidített, hanem teljesen szokásos. – Der Satz „Anna tanár.“ ist weder falsch noch verkürzt, sondern ganz üblich.
A „mérnök” a „mér” igéből képzett: „aki mér”. – „mérnök“ – Ingenieur – ist vom Verb „mér“ – messen – abgeleitet: „wer misst“.
A nőkre vonatkozó „tanárnő” típusú alakokról a 3.2.5 szól. – Von den Formen für Frauen nach dem Muster „tanárnő“ handelt 3.2.5 (→ 3.2.5).
Szinte minden igéből „-ó/-ő” képzővel cselekvő személyt jelölő szó képezhető. – Aus fast jedem Verb lässt sich mit „-ó/-ő“ ein Wort für die handelnde Person bilden.
Ez a folyamatos melléknévi igenév; főnévként férfit és nőt egyaránt jelöl (→ 12.5). – Das ist das Partizip Präsens; als Substantiv bezeichnet es Männer und Frauen gleichermaßen (→ 12.5).
A dolgozók itt ebédelnek. – Die Beschäftigten essen hier zu Mittag.
A nézők tapsolnak. – Das Publikum klatscht.
Az új vezető holnap kezd. – Der neue Leiter / Die neue Leiterin fängt morgen an.
A német „die Studierenden” és „die Reisenden” ugyanígy igenév – ott tudatos választás, a magyarban közönséges szóképzés. – Dt. „die Studierenden“ und „die Reisenden“ sind ebenso Partizipien – dort eine bewusste Wahl, im Ungarischen gewöhnliche Wortbildung.
A többes szám semmit sem mond a csoport összetételéről. – Der Plural sagt nichts über die Zusammensetzung der Gruppe.
A diákok olvasnak. – Die Schülerinnen und Schüler lesen.
A „diákok” fordítható „Schüler”, „Schülerinnen und Schüler” vagy „Schulkinder” alakkal; mindegyik hozzátesz valamit. – „diákok“ lässt sich mit „Schüler“, „Schülerinnen und Schüler“ oder „Schulkinder“ übersetzen; jede Lösung fügt etwas hinzu.
A testvérem, Éva, zenész. – Meine Schwester Éva ist Musikerin.
A testvérem, Péter, zenész. – Mein Bruder Péter ist Musiker.
A németben a névvel négy szó változik, a magyarban csak maga a név. – Im Deutschen ändern sich mit dem Namen vier Wörter, im Ungarischen nur der Name selbst.
A spanyolban a névelő különít el („el/la estudiante”), az oroszban a múlt idejű ige („врач пришла”); a magyarban nincs ilyen hely. – Im Spanischen trennt der Artikel („el/la estudiante“), im Russischen das Verb der Vergangenheit („врач пришла“ – die Ärztin ist gekommen); im Ungarischen gibt es keine solche Stelle.
Számnév után a főnév egyes számban áll: a „két szülő” két szülőt jelent, nem feltétlenül egy szülőpárt (→ 3.4.7). – Nach einem Zahlwort steht das Substantiv im Singular: „két szülő“ sind zwei Elternteile, nicht unbedingt ein Elternpaar (→ 3.4.7).
„A szülők” rendszerint egy gyermek szüleit jelenti. – „a szülők“ meint gewöhnlich die Eltern eines Kindes.
Három testvérem van. – Ich habe drei Geschwister.
A „testvér” a régi „egy test és vér” kifejezésre megy vissza. – „testvér“ geht auf die alte Wendung „egy test és vér“ – ein Leib und Blut – zurück.
Az unokatestvérem Bécsben él. – Mein Cousin / Meine Cousine lebt in Wien.
A „házastárs” és az „élettárs” is nyitva hagyja a nemet. – Auch „házastárs“ – Ehepartner(in) – und „élettárs“ – Lebenspartner(in) – lassen das Geschlecht offen.
A „barát” általános szó: „egy jó barátom” jó barátnőt is jelenthet. – „barát“ ist das allgemeine Wort: „egy jó barátom“ kann auch eine gute Freundin sein.
A „barát” szláv jövevényszó, az orosz „брат” megfelelője; szerzetest is jelent. – „barát“ ist ein slawisches Lehnwort und entspricht russ. „брат“ – Bruder; es bezeichnet auch einen Ordensbruder.
A latin nyelvtan az ilyen szavakat „communia” néven ismeri: „parens”, „hospes”, „civis”. – Die lateinische Grammatik kennt solche Wörter als „communia“: „parens“ – Elternteil, „hospes“ – Gast, „civis“ – Bürger(in).
A latinban ezek kivételek a nemek rendszerén belül; a magyarban maguk a szabály. – Im Lateinischen sind sie Ausnahmen innerhalb des Genussystems; im Ungarischen sind sie die Regel.
A „diák” régebbi alakja „deák” volt, jelentése „latinul tudó, tanult ember”; a Deák családnév őrzi. – Die ältere Form von „diák“ war „deák“ mit der Bedeutung „des Lateins kundiger, gelehrter Mensch“; der Familienname Deák bewahrt sie.
Az „orvosok” nemet nem jelölő alak, nem azonos a német általánosító hímnemmel („die Ärzte”). – „orvosok“ ist eine Form, die kein Geschlecht bezeichnet, und nicht dasselbe wie das deutsche generische Maskulinum („die Ärzte“).
Ezért az alapszavaknál a magyarban nem merül fel az „Ärztinnen und Ärzte” típusú kettős alakok kérdése. – Darum stellt sich im Ungarischen bei den Grundwörtern die Frage nach Doppelformen wie „Ärztinnen und Ärzte“ nicht.
Wortschatz
- nemsemleges {nem·semleges} – geschlechtsneutral
- testvér {test·vér} – Bruder, Schwester; Geschwister
- testvérem – mein Bruder, meine Schwester
- szomszéd – Nachbar, Nachbarin
- unoka – Enkel, Enkelin
- kolléga – Kollege, Kollegin
- vendég – Gast
- szülő {szülő} – Elternteil
- ügyfél {ügy·fél} – Kunde, Kundin
- tanár – Lehrer, Lehrerin
- mérnök {mérnök} – Ingenieur, Ingenieurin
- dolgozó {dolgozó} – Beschäftigte(r)
- néző {néző} – Zuschauer(in)
- vezető {vezető} – Leiter(in)
- diák – Schüler(in), Student(in)
- zenész – Musiker, Musikerin
- unokatestvér {unoka·testvér} – Cousin, Cousine
- házastárs {házas·társ} – Ehepartner, Ehepartnerin
- élettárs {élet·társ} – Lebenspartner, Lebenspartnerin
- barát – Freund, Freundin; Ordensbruder
- folyamatos melléknévi igenév – Partizip Präsens
4.A biológiai nem jelölése a szókincsben – Lexikalische Kennzeichnung des biologischen Geschlechts (→ 3.2.4)
Ahol a nem fontos, a magyar a szókinccsel fejezi ki. – Wo das Geschlecht wichtig ist, drückt das Ungarische es durch den Wortschatz aus.
Az apám Péter, az anyám Éva. – Mein Vater heißt Péter, meine Mutter Éva.
Ő a férjem. Ő a feleségem. – Das ist mein Ehemann. Das ist meine Ehefrau.
A névelő, a névmás és a birtokos személyjel mindkét mondatban ugyanaz; a nem csak a szó jelentésében van. – Artikel, Pronomen und Besitzzeichen sind in beiden Sätzen dieselben; das Geschlecht steckt nur in der Wortbedeutung.
A spanyol „hijo – hija” és a latin „filius – filia” egy tőből képez két alakot; a magyar „fiú” és „lány” két különböző szó. – Span. „hijo – hija“ und lat. „filius – filia“ bilden zwei Formen aus einem Stamm; ungarisch „fiú“ und „lány“ sind zwei verschiedene Wörter.
Birtokos személyjellel a „fiú” és a „lány” többnyire valakinek a gyermekét jelenti. – Mit Besitzzeichen bedeuten „fiú“ und „lány“ meist das Kind von jemandem – Sohn und Tochter.
Van egy fiam és egy lányom. – Ich habe einen Sohn und eine Tochter.
A „fiam” a régi „fi-” tőből képződik, nem a „fiú” alakból; ugyanígy „fia”. – „fiam“ – mein Sohn – wird aus dem alten Stamm „fi-“ gebildet, nicht aus „fiú“; ebenso „fia“ – sein/ihr Sohn.
A „férfi” a „férj” és a „fi” összetétele, a „feleség” a „fél” szóból képződött. – „férfi“ – Mann – ist aus „férj“ – Ehemann – und „fi“ – Sohn – zusammengesetzt, „feleség“ – Ehefrau – ist von „fél“ – Hälfte – abgeleitet.
A testvérekre négy alapszó van, és mindegyik két dolgot mond: a nemet és a viszonylagos életkort. – Für Geschwister gibt es vier Grundwörter, und jedes sagt zweierlei: das Geschlecht und das relative Alter.
A bátyám mérnök, az öcsém diák. – Mein älterer Bruder ist Ingenieur, mein jüngerer Bruder Schüler.
A nővérem tanár, a húgom még iskolás. – Meine ältere Schwester ist Lehrerin, meine jüngere Schwester noch Schulkind.
A kor mindig viszonylagos: aki az egyik testvérnek az öccse, a másiknak lehet a bátyja. – Das Alter ist immer relativ: Wer für das eine Geschwister der jüngere Bruder ist, kann für ein anderes der ältere sein.
Egyik összehasonlított nyelv sem különbözteti meg a testvéreket kor szerint: „frater – soror”, „брат – сестра”. – Keine der Vergleichssprachen unterscheidet Geschwister nach dem Alter: „frater – soror“, „брат – сестра“.
Kor megjelölése nélkül a „fivér” fiútestvért, a „testvér” bármelyik testvért jelöl. – Ohne Altersangabe bezeichnet „fivér“ einen Bruder, „testvér“ ein Geschwisterteil beliebigen Geschlechts.
Hétköznapibb a „fiútestvér” és a „lánytestvér”. – Alltäglicher sind „fiútestvér“ – Bruder – und „lánytestvér“ – Schwester.
A „nővér”, a „fivér” és a „testvér” a „vér” szóval alkotott összetétel. – „nővér“, „fivér“ und „testvér“ sind Zusammensetzungen mit „vér“ – Blut.
Harmadik személyben két alak rendhagyó: „bátyja” és „öccse”. – In der 3. Person sind zwei Formen unregelmäßig: „bátyja“ – sein/ihr älterer Bruder – und „öccse“ – sein/ihr jüngerer Bruder.
A „nővér” a kórházban ápolónőt, a kolostorban apácát is jelent, akárcsak a német „Schwester”. – „nővér“ bedeutet im Krankenhaus auch die Krankenschwester und im Kloster die Ordensschwester, genau wie dt. „Schwester“.
Nővér, kérek egy pohár vizet! – Schwester, ich hätte gern ein Glas Wasser!
A nagyszülőket a „nagy” előtag jelöli, mint a németben és a franciában: „nagyapa”, „nagymama”. – Die Großeltern werden mit dem Vorderglied „nagy“ – groß – bezeichnet, wie im Deutschen und Französischen: „nagyapa“ – Großvater, „nagymama“ – Großmutter.
A nemet itt az utótag adja; a „nagyszülő” és az „unoka” nyitott. – Das Geschlecht liefert hier das Hinterglied; „nagyszülő“ – Großelternteil – und „unoka“ – Enkelkind – sind offen.
Ha kell, a „fiú” vagy a „lány” kerül eléjük: „fiúunoka”, „lányunoka”. – Wenn nötig, tritt „fiú“ oder „lány“ davor: „fiúunoka“ – Enkel, „lányunoka“ – Enkelin.
Három unokám van. – Ich habe drei Enkelkinder.
Az orosz „внук – внучка” és a spanyol „nieto – nieta” végződéssel különböztet; az „unoka” szláv jövevényszó, az orosz „внук” rokona. – Russ. „внук – внучка“ und span. „nieto – nieta“ unterscheiden durch eine Endung; „unoka“ ist ein slawisches Lehnwort, verwandt mit russ. „внук“.
Előtagként az „unoka” oldalági rokont jelöl: „unokaöcs”, „unokahúg”. – Als Vorderglied bezeichnet „unoka“ einen Seitenverwandten: „unokaöcs“ – Neffe, „unokahúg“ – Nichte.
A házasság révén lett rokonokra is külön szavak vannak: „após – anyós”, „vő – meny”, „sógor – sógornő”. – Auch für die angeheirateten Verwandten gibt es eigene Wörter: „após – anyós“ – Schwiegervater, Schwiegermutter –, „vő – meny“ – Schwiegersohn, Schwiegertochter –, „sógor – sógornő“ – Schwager, Schwägerin.
A háziállatoknál, akárcsak a németben, külön szó van a hím és a nőstény állatra. – Bei Haustieren gibt es, wie im Deutschen, eigene Wörter für das männliche und das weibliche Tier.
A kakas és a tyúk az udvaron van. – Der Hahn und die Henne sind im Hof.
Hasonló hármasok: „ló – mén – kanca”, „szarvasmarha – bika – tehén”, „disznó – kan – koca”. – Ähnliche Dreiergruppen: „ló – mén – kanca“ – Pferd, Hengst, Stute –, „szarvasmarha – bika – tehén“ – Rind, Stier, Kuh –, „disznó – kan – koca“ – Schwein, Eber, Sau.
A legtöbb állatnál a „hím” és a „nőstény” szó áll az állatnév előtt vagy állítmányként. – Bei den meisten Tieren steht „hím“ – männlich – oder „nőstény“ – weiblich – vor dem Tiernamen oder als Prädikat.
Van egy nőstény macskánk. – Wir haben eine weibliche Katze.
A „macska” a fajt jelöli, és kandúrra is mondható; a „die Katze” csak nyelvtani nem. – „macska“ bezeichnet die Art und lässt sich auch von einem Kater sagen; „die Katze“ ist nur grammatisches Geschlecht.
A „tojó” a „tojik” igéből képzett igenév, „aki tojást rak”: a madarak nőstényét jelöli. – „tojó“ ist ein Partizip zu „tojik“ – legt Eier –, „die Eier legende“: Es bezeichnet das Weibchen der Vögel.
A „hím” és a „nőstény” csak állatra mondható; emberre a „nőstény” durva sértés. – „hím“ und „nőstény“ sagt man nur von Tieren; auf einen Menschen bezogen ist „nőstény“ eine grobe Beleidigung.
Wortschatz
- apa – Vater
- apám – mein Vater
- anya – Mutter
- anyám – meine Mutter
- férj – Ehemann
- feleség – Ehefrau
- férfi – Mann
- nő – Frau
- fiú – Junge; Sohn
- fiam – mein Sohn
- lány – Mädchen; Tochter
- bátyám – mein älterer Bruder
- öcsém – mein jüngerer Bruder
- nővér {nő·vér} – ältere Schwester; Krankenschwester
- húgom – meine jüngere Schwester
- fivér {fi·vér} – Bruder
- nagyapa {nagy·apa} – Großvater
- nagymama {nagy·mama} – Großmutter
- nagyszülő {nagy·szülő} – Großelternteil
- lányunoka {lány·unoka} – Enkelin
- unokaöcs {unoka·öcs} – Neffe
- unokahúg {unoka·húg} – Nichte
- após – Schwiegervater
- anyós – Schwiegermutter
- kakas – Hahn
- tyúk – Henne; Huhn
- kandúr – Kater
- hím – männlich; Männchen
- nőstény – weiblich; Weibchen
- macskánk – unsere Katze
5.Női foglalkozásnevek – Weibliche Berufs- und Funktionsbezeichnungen (→ 3.2.5)
A foglalkozásnevek egy részének női alakja is van: a „nő” szóval alkotott összetett szó. – Ein Teil der Berufsbezeichnungen hat auch eine weibliche Form: ein Kompositum mit dem Wort „nő“ – Frau.
Éva tanár. Éva tanárnő. – Éva ist Lehrerin. Éva ist Lehrerin.
Mindkét mondat helyes; a „tanárnő” csak kimondja azt a nemet, amelyet a név már elárul. – Beide Sätze sind richtig; „tanárnő“ spricht nur das Geschlecht aus, das der Name schon verrät.
A „tanárnő” előtagja a „tanár”, utótagja a „nő”. – Vorderglied von „tanárnő“ ist „tanár“, Hinterglied „nő“.
A német „-in” önmagában semmit sem jelent, a „nő” viszont önálló szó. – Das deutsche „-in“ bedeutet für sich nichts, „nő“ dagegen ist ein selbständiges Wort.
A magyar képzés inkább a német „Kauffrau” vagy „Putzfrau” típusú szavakra hasonlít. – Die ungarische Bildung ähnelt eher deutschen Wörtern wie „Kauffrau“ oder „Putzfrau“.
Gyakori női alakok: „színésznő”, „énekesnő”, „ápolónő”, „titkárnő”, „pincérnő”, „igazgatónő”. – Geläufige weibliche Formen: „színésznő“ – Schauspielerin, „énekesnő“ – Sängerin, „ápolónő“ – Krankenpflegerin, „titkárnő“ – Sekretärin, „pincérnő“ – Kellnerin, „igazgatónő“ – Direktorin.
A színésznő a színpadon áll. – Die Schauspielerin steht auf der Bühne.
A pincérnő az asztalhoz jön. – Die Kellnerin kommt zum Tisch.
Ezek a szavak a szókincs részei, nem olyan szabály eredményei, amely minden foglalkozásnévre alkalmazható. – Diese Wörter sind Teil des Wortschatzes, nicht Ergebnis einer Regel, die sich auf jede Berufsbezeichnung anwenden ließe.
A „titkár” a „titok”, a „pincér” a „pince” szóból képződött a nyelvújítás idején. – „titkár“ – Sekretär – ist von „titok“ – Geheimnis –, „pincér“ – Kellner – von „pince“ – Keller – abgeleitet, beide in der Zeit der Spracherneuerung.
Az „óvónő” előtagja önállóan alig használatos; a hivatalos nemsemleges megnevezés „óvodapedagógus”. – Das Vorderglied von „óvónő“ – Kindergärtnerin – wird kaum allein gebraucht; die amtliche geschlechtsneutrale Bezeichnung ist „óvodapedagógus“.
A toldalékok az összetétel végére, a „nő” után járulnak, és ehhez illeszkednek. – Die Endungen treten ans Ende des Kompositums, hinter „nő“, und richten sich nach ihm.
Beszélek a tanárnővel. – Ich spreche mit der Lehrerin.
„tanárnak”, de „tanárnőnek”: az utolsó tag dönt. – „tanárnak“ – dem Lehrer –, aber „tanárnőnek“ – der Lehrerin: Das letzte Glied entscheidet.
A „tanárnő” szót egybe kell írni; a kötőjel vagy a szóköz hibás. – „tanárnő“ wird zusammengeschrieben; Bindestrich oder Leerzeichen sind falsch.
Ahol nincs bevett női alak, ott az alapszó marad: Zsófia mérnök. – Wo es keine gebräuchliche weibliche Form gibt, bleibt das Grundwort: Zsófia ist Ingenieurin.
Ha a nem mégis fontos, a „női” melléknév áll előtte, külön írva: „női pilóta”, „női mérnök”. – Ist das Geschlecht doch wichtig, steht das Adjektiv „női“ – weiblich, Frauen- – davor, getrennt geschrieben: „női pilóta“ – Pilotin, „női mérnök“ – Ingenieurin.
A férfi és a női dolgozók együtt ebédelnek. – Die männlichen und weiblichen Beschäftigten essen zusammen zu Mittag.
A „női orvos” nem azonos a „nőgyógyász” szóval: ott a „nő” a betegeket jelöli. – „női orvos“ – Ärztin – ist nicht dasselbe wie „nőgyógyász“ – Frauenarzt, Gynäkologe –: Dort bezeichnet „nő“ die Patientinnen.
A „doktornő” megszólításként is szokásos. – „doktornő“ ist auch als Anrede üblich.
Doktornő, kérem, segítsen! – Frau Doktor, helfen Sie bitte!
Magasabb tisztségeknél az alapszó mellé külön írva az „asszony” kerül: „igazgató asszony”, „elnök asszony”, „miniszter asszony”. – Bei höheren Ämtern tritt getrennt geschrieben „asszony“ – Frau – zum Grundwort: „igazgató asszony“ – Frau Direktorin, „elnök asszony“ – Frau Vorsitzende, „miniszter asszony“ – Frau Ministerin.
A férfi megfelelője az „úr”: „igazgató úr”, „doktor úr”. – Das männliche Gegenstück ist „úr“ – Herr: „igazgató úr“ – Herr Direktor, „doktor úr“ – Herr Doktor.
A gyerekek a felnőtteket gyakran a „néni” és a „bácsi” szóval szólítják meg: „tanító néni”, „doktor bácsi”. – Kinder reden Erwachsene oft mit „néni“ – Tante – und „bácsi“ – Onkel – an: „tanító néni“ – Frau Lehrerin, „doktor bácsi“ – Herr Doktor.
Birtokos szerkezetben az alapszó a szokásos: Anna az iskola igazgatója. – In der Besitzkonstruktion ist das Grundwort üblich: Anna ist die Direktorin der Schule.
A „-ja” a birtokviszonyt jelzi, nem a nemet; a német „-in” itt is csak a névből jön. – „-ja“ zeigt das Besitzverhältnis an, nicht das Geschlecht; das deutsche „-in“ kommt auch hier nur vom Namen.
A „királynő” saját jogán uralkodik, a „királyné” a király felesége. – „királynő“ – Königin – herrscht aus eigenem Recht, „királyné“ – Königin – ist die Ehefrau des Königs.
Mária Terézia királynő volt, Erzsébet – Sisi – királyné. – Maria Theresia war „királynő“, Elisabeth – Sisi – „királyné“.
Ugyanígy képződik a „császárnő” és a „hercegnő”. – Ebenso gebildet sind „császárnő“ – Kaiserin – und „hercegnő“ – Prinzessin.
Utótag lehet az „asszony” és a „lány” is: „üzletasszony”, „háziasszony”, „diáklány”. – Hinterglied können auch „asszony“ – Frau – und „lány“ – Mädchen – sein: „üzletasszony“ – Geschäftsfrau, „háziasszony“ – Hausfrau, Gastgeberin, „diáklány“ – Schülerin.
A legtöbb összehasonlított nyelv a női alakot végződéssel képzi: „Lehrerin”, „chanteuse”, „maestra”, „учительница”, „magistra”. – Die meisten Vergleichssprachen bilden die weibliche Form mit einer Endung: „Lehrerin“, „chanteuse“, „maestra“, „учительница“, „magistra“.
A magyar végződés helyett szót használ, és a mondat többi része változatlan marad: „az új tanár”, „az új tanárnő”. – Das Ungarische verwendet statt einer Endung ein Wort, und der übrige Satz bleibt unverändert: „az új tanár“ – der neue Lehrer, „az új tanárnő“ – die neue Lehrerin.
Wortschatz
- tanárnő {tanár·nő} – Lehrerin
- orvosnő {orvos·nő} – Ärztin
- előtag {elő·tag} – Vorderglied
- utótag {utó·tag} – Hinterglied
- színésznő {színész·nő} – Schauspielerin
- énekesnő {énekes·nő} – Sängerin
- ápolónő {ápoló·nő} – Krankenpflegerin
- titkárnő {titkár·nő} – Sekretärin
- pincérnő {pincér·nő} – Kellnerin
- igazgatónő {igazgató·nő} – Direktorin
- óvónő {óvó·nő} – Kindergärtnerin
- tanárnővel – mit der Lehrerin
- női {női} – weiblich, Frauen-
- nőgyógyász {nő·gyógyász} – Frauenarzt, Frauenärztin
- doktornő {doktor·nő} – Ärztin; Frau Doktor
- asszony – Frau
- úr – Herr
- néni – Tante (auch Anrede)
- bácsi – Onkel (auch Anrede)
- királynő {király·nő} – Königin (regierend)
- királyné {királyné} – Königin (Gemahlin)
- hercegnő {herceg·nő} – Prinzessin, Fürstin
- üzletasszony {üzlet·asszony} – Geschäftsfrau
- háziasszony {házi·asszony} – Hausfrau; Gastgeberin
6.A -né asszonynévképző – Das Suffix -né bei Ehefrauennamen (→ 3.2.6)
A „-né” képző a férj nevéből a feleség hagyományos nevét képzi. – Das Suffix „-né“ bildet aus dem Namen des Ehemanns den traditionellen Namen der Ehefrau.
A férfi neve Kovács János, a feleségéé Kovács Jánosné. – Der Mann heißt János Kovács, seine Frau Frau János Kovács.
A magyar névsorrend: elöl a családnév, utána az utónév. – Die ungarische Namensfolge: vorn der Familienname, danach der Vorname.
A „-né” a teljes név végére, vagyis a férj utónevére kerül, kötőjel nélkül. – „-né“ tritt ans Ende des ganzen Namens, also an den Vornamen des Mannes, ohne Bindestrich.
A névből a feleség saját utóneve nem derül ki. – Der eigene Vorname der Frau geht aus dem Namen nicht hervor.
A magyar nyelvtan ezt a képzőt asszonynévképzőnek nevezi. – Die ungarische Grammatik nennt dieses Suffix „asszonynévképző“ – Suffix für Ehefrauennamen.
Szabó Péterné holnap érkezik. – Frau Péter Szabó kommt morgen an.
Az „-a” és „-e” végű név utolsó magánhangzója megnyúlik: „Nagy Béláné”, „Kovács Endréné”. – Bei Namen auf „-a“ und „-e“ wird der letzte Vokal lang: „Nagy Béláné“ – Frau Béla Nagy, „Kovács Endréné“ – Frau Endre Kovács.
Más magánhangzó nem változik: „Kiss Lászlóné”, „Tóth Ernőné”. – Andere Vokale bleiben: „Kiss Lászlóné“, „Tóth Ernőné“.
A hétköznapokban a férj utóneve gyakran elmarad: Kovácsné a boltban van. – Im Alltag fällt der Vorname des Mannes oft weg: Frau Kovács ist im Laden.
A német „Frau Kovács” a használatot adja vissza, a szerkezetet nem: a „Frau” megszólítás, a „-né” a név része. – Das deutsche „Frau Kovács“ gibt den Gebrauch wieder, nicht den Bau: „Frau“ ist eine Anrede, „-né“ ein Teil des Namens.
A megnyúlás itt is érvényes: „Vargáné”, „Feketéné”. – Die Dehnung gilt auch hier: „Vargáné“ – Frau Varga, „Feketéné“ – Frau Fekete.
A „kovács” és a „szabó” köznévként is él; a „Kovácsné” ezért a kovács feleségét is jelentheti. – „kovács“ – Schmied – und „szabó“ – Schneider – leben auch als gewöhnliche Substantive; „Kovácsné“ kann daher auch die Frau des Schmieds bedeuten.
A „-né” nem azonos a „nő” utótaggal: a „tanárné” a tanár felesége, a „tanárnő” maga tanít. – „-né“ ist nicht dasselbe wie das Hinterglied „nő“: „tanárné“ ist die Frau eines Lehrers, „tanárnő“ unterrichtet selbst.
Kovács Jánosné tanárnő. – Frau János Kovács ist Lehrerin.
A foglalkozásneveknél a „-né” ma ritka és régies; él viszont a nemesi címekben: „grófné”, „báróné”. – Bei Berufsbezeichnungen ist „-né“ heute selten und altmodisch; lebendig ist es dagegen bei Adelstiteln: „grófné“ – Gräfin, „báróné“ – Baronin.
Vannak összetett névformák is, amelyekben a feleség saját neve is szerepel: Kovácsné Szabó Éva. – Es gibt auch zusammengesetzte Namensformen, in denen der eigene Name der Frau erscheint: Kovácsné Szabó Éva.
Itt az „Éva” a feleség utóneve, a „Szabó” a születési családneve. – Hier ist „Éva“ der Vorname der Frau, „Szabó“ ihr Geburtsname.
A „Kovács Jánosné” és a „Kovácsné Szabó Éva” két különböző névforma, nem írásváltozat. – „Kovács Jánosné“ und „Kovácsné Szabó Éva“ sind zwei verschiedene Namensformen, keine Schreibvarianten.
Sok férjezett nő nem visel „-né” végű nevet: megtartja a sajátját, vagy a „Kovács Éva” formát választja. – Viele verheiratete Frauen tragen keinen Namen auf „-né“: Sie behalten den eigenen oder wählen die Form „Kovács Éva“.
A „-né” végű név nem árulja el a mai családi állapotot; özvegyen vagy válás után is viselhető. – Ein Name auf „-né“ verrät nicht den heutigen Familienstand; er kann auch als Witwe oder nach einer Scheidung geführt werden.
Özvegy nevét hagyományosan az „özv.” rövidítés előzi meg: „özv. Kovács Jánosné”. – Vor dem Namen einer Witwe steht traditionell die Abkürzung „özv.“ – verwitwet: „özv. Kovács Jánosné“.
A ragok a „-né” után következnek. – Die Kasusendungen folgen nach „-né“.
A „-né” é hangja semleges magánhangzó, ezért a rag a megelőző szóhoz igazodik. – Das é von „-né“ ist ein neutraler Vokal, deshalb richtet sich die Endung nach dem Wort davor.
Beszélek Kovácsnéval és Kissnével. – Ich spreche mit Frau Kovács und mit Frau Kiss.
Kovács Jánosnénál van a kulcs. – Der Schlüssel ist bei Frau János Kovács.
A „-nn” végű névhez a „-né” kötőjellel kapcsolódik: „Mann-né”. – An Namen auf „-nn“ tritt „-né“ mit Bindestrich: „Mann-né“.
A „-né” a „nő” régi „né” változatából vagy a „neje” – felesége – alakból származik. – „-né“ stammt aus einer alten Nebenform „né“ von „nő“ oder aus der Form „neje“ – seine Gattin.
A „neje” ma is él választékos nyelvben: „Kovács János és neje”. – „neje“ lebt bis heute in gehobener Sprache: „Kovács János és neje“ – János Kovács und Gattin.
Az igei „-ná/-né” – „kérné” – egészen más: a feltételes mód határozott ragozásának végződése (→ 10.11). – Das verbale „-ná/-né“ – „kérné“, er/sie würde es bitten – ist etwas ganz anderes: die Endung des Konditionals der bestimmten Konjugation (→ 10.11).
Az angol „Mrs John Smith” hasonlóan a férj teljes nevét használja; az orosz „Иванова” viszont nyelvtani nemi alak, amelyet a lány is visel. – Engl. „Mrs John Smith“ verwendet ebenso den vollen Namen des Mannes; russ. „Иванова“ ist dagegen eine grammatische Genusform, die auch die Tochter trägt.
Wortschatz
- asszonynévképző {asszony·név·képző} – Suffix für Ehefrauennamen
- képző – Bildungssuffix
- családnév {család·név} – Familienname
- utónév {utó·név} – Vorname
- Kovács Jánosné – Frau János Kovács
- Kovácsné {Kovácsné} – Frau Kovács
- Nagy Béláné – Frau Béla Nagy
- Vargáné {Vargáné} – Frau Varga
- Feketéné {Feketéné} – Frau Fekete
- Kovácsnéval {Kovácsné·val} – mit Frau Kovács
- Kissnével {Kissné·vel} – mit Frau Kiss
- tanárné {tanárné} – Frau des Lehrers (veraltend)
- grófné {grófné} – Gräfin
- özvegy – Witwe, Witwer; verwitwet
- neje – seine Gattin (gehoben)
- kovács – Schmied
- szabó – Schneider
7.A német nemre utaló alakok fordítása – Übersetzung deutscher geschlechtsspezifischer Formen (→ 3.2.7)
A fordítás a megnevezett személyt vagy dolgot adja vissza, nem a német nemi végződést. – Die Übersetzung gibt die genannte Person oder Sache wieder, nicht die deutsche Geschlechtsendung.
Anna orvosként dolgozik. – Anna arbeitet als Ärztin.
A német „-in” nem kíván „-nő” alakot: az „Anna orvos.” teljes és szokásos mondat. – Das deutsche „-in“ verlangt keine Form auf „-nő“: „Anna orvos.“ ist ein vollständiger und üblicher Satz.
Az angol „doctor” a magyar „orvos” módjára semleges, a spanyol „médico – médica” megkülönbözteti a nemet. – Engl. „doctor“ ist wie „orvos“ neutral, span. „médico – médica“ unterscheidet das Geschlecht.
Fordított a helyzet a testvéreknél: a magyar szó többet mond, mint a német. – Umgekehrt ist es bei den Geschwistern: Das ungarische Wort sagt mehr als das deutsche.
A „mein Bruder” lehet „bátyám” vagy „öcsém”; ha a kor ismeretlen, „fivérem” vagy „testvérem” áll. – „mein Bruder“ kann „bátyám“ oder „öcsém“ sein; ist das Alter unbekannt, steht „fivérem“ oder „testvérem“.
A húgom ma utazik. – Meine jüngere Schwester verreist heute.
A „húgom” fordításakor a kor sem veszhet el, ha a szövegben fontos. – Bei der Übersetzung von „húgom“ darf auch das Alter nicht verloren gehen, wenn es im Text wichtig ist.
Az „er” és a „sie” a magyarban nem két alak: a német választás a szövegkörnyezetből következik. – „er“ und „sie“ sind im Ungarischen nicht zwei Formen: Die deutsche Wahl folgt aus dem Zusammenhang.
Anna már itt van. Az ablaknál vár. – Anna ist schon hier. Sie wartet am Fenster.
Magyarra fordítva a német névmás többnyire elmarad. – Ins Ungarische übersetzt, fällt das deutsche Pronomen meist weg.
Dolgoknál nincs mit eldönteni: az „ő” hibás volna, a névelő és a melléknév nem változik. – Bei Sachen gibt es nichts zu entscheiden: „ő“ wäre falsch, Artikel und Adjektiv ändern sich nicht.
A táska a széken van. Nagyon nehéz. – Die Tasche liegt auf dem Stuhl. Sie ist sehr schwer.
A „sie” itt nem nőre utal, és a magyar „Nagyon nehéz.” csak azt mondja, hogy nagyon nehéz. – Das „sie“ verweist hier nicht auf eine Frau, und das ungarische „Nagyon nehéz.“ sagt nur, dass etwas sehr schwer ist.
Az „unsere Lehrerin” kétféleképpen fordítható: „tanárunk” vagy „tanárnőnk”. – „unsere Lehrerin“ lässt sich auf zwei Arten übersetzen: „tanárunk“ oder „tanárnőnk“.
A feleségem orvos. – Meine Ehefrau ist Ärztin.
Itt a nemet a „feleség” szó adja meg; a foglalkozásnév nyitott marad. – Hier gibt das Wort „feleség“ – Ehefrau – das Geschlecht an; die Berufsbezeichnung bleibt offen.
A fordítás három kérdésen múlik: mit mond maga a szóalak, mit árul el a szövegkörnyezet, és mi marad nyitva. – Die Übersetzung hängt an drei Fragen: Was sagt die Wortform selbst, was verrät der Zusammenhang, und was bleibt offen?
A testvérem holnap jön haza. – Mein Bruder / Meine Schwester kommt morgen nach Hause.
Ha a nem sehol sem derül ki, a hímnemű alak nem semleges kiút, hanem döntés. – Geht das Geschlecht nirgends hervor, ist die männliche Form kein neutraler Ausweg, sondern eine Festlegung.
Lehetséges megoldás a kettős megnevezés, az összefoglaló szó („Geschwister”) vagy a körülírás. – Möglich sind die Doppelnennung, ein übergreifendes Wort („Geschwister“) oder eine Umschreibung.
A szomszédja orvos. – Sein/Ihr Nachbar bzw. seine/ihre Nachbarin ist Arzt/Ärztin.
Itt két személy neme nyitott: a birtokosé és a szomszédé. – Hier ist das Geschlecht zweier Personen offen: das des Besitzers und das des Nachbarn.
A német két helyen dönt: a „sein/ihr” a birtokostól, a „sein/seine” végződése a megnevezett személytől függ. – Das Deutsche entscheidet an zwei Stellen: „sein/ihr“ hängt vom Besitzer ab, die Endung von „sein/seine“ von der genannten Person.
A tanárok részt vesznek a megbeszélésen. – Die Lehrerinnen und Lehrer nehmen an der Besprechung teil.
A német páros alak magyarul nem kettőződik: a „Lehrerinnen und Lehrer” egyszerűen „a tanárok”. – Die deutsche Paarform wird ungarisch nicht verdoppelt: „Lehrerinnen und Lehrer“ sind einfach „a tanárok“.
A „hallgató” szó szerint „aki hallgat”, és egyetemi hallgatót is jelent; a német „Studierende” ugyancsak igenév. – „hallgató“ bedeutet wörtlich „wer zuhört“ und bezeichnet auch Studierende; dt. „Studierende“ ist ebenfalls ein Partizip.
Ahol a magyar kifejezetten megnevezi a nemet, ott az a mondatban fontos, és a fordításban nem veszhet el. – Wo das Ungarische das Geschlecht ausdrücklich nennt, ist es im Satz wichtig und darf in der Übersetzung nicht verloren gehen.
A női mérnökök előadást tartanak. – Die Ingenieurinnen halten einen Vortrag.
A férfi ápolók ma éjjel dolgoznak. – Die männlichen Pflegekräfte arbeiten heute Nacht.
A „das Mädchen” nyelvtani neme a magyar fordításban nem számít: nincs átvihető nyelvtani nem. – Das Genus von „das Mädchen“ spielt in der ungarischen Übersetzung keine Rolle: Es gibt kein Genus, das sich übertragen ließe.
Egy lány ül az ablak mellett. Olvas. – Ein Mädchen sitzt am Fenster. Es/Sie liest.
A hibák többnyire ott keletkeznek, ahol a német végződésből olyan nemet olvasnak ki, amely a személynek nincs, vagy ahol a magyar szó elveszíti egyik adatát, például a „báty” életkorra vonatkozó jelentését. – Fehler entstehen meist dort, wo aus einer deutschen Endung ein Geschlecht herausgelesen wird, das die Person nicht hat, oder wo ein ungarisches Wort eine seiner Angaben verliert, etwa die Altersangabe von „báty“.
Wortschatz
- orvosként {orvos·ként} – als Arzt, als Ärztin
- bátyám – mein älterer Bruder
- öcsém – mein jüngerer Bruder
- fivérem – mein Bruder
- testvérem – mein Bruder, meine Schwester
- húgom – meine jüngere Schwester
- tanárunk – unser Lehrer, unsere Lehrerin
- tanárnőnk – unsere Lehrerin
- feleségem – meine Ehefrau
- szomszédja – sein/ihr Nachbar, seine/ihre Nachbarin
- tanárok – Lehrer, Lehrkräfte
- megbeszélés {meg·beszélés} – Besprechung
- hallgató {hallgató} – Student(in); Zuhörer(in)
- mérnökök – Ingenieure, Ingenieurinnen
- ápoló {ápoló} – Pflegekraft
- előadás {elő·adás} – Vortrag
- fordítás – Übersetzung
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.