3.6 Aufbau der Nominalgruppe

1.A főnévi csoport, a névelő és a determinánsok – Nominalgruppe, Artikel und Determinierer (→ 3.6.1)

A két új könyv hiányzik. – Die beiden neuen Bücher fehlen.

Az „a két új könyv” szócsoport a mondatban egyetlen egységként működik. – Die Wortgruppe „a két új könyv“ – die beiden neuen Bücher – wirkt im Satz als eine einzige Einheit.

Az ilyen szócsoport neve főnévi csoport; fő tagja, az alaptag, a főnév. – Eine solche Wortgruppe heißt „főnévi csoport“ – Nominalgruppe; ihr Hauptglied, das „alaptag“ – der Kopf –, ist das Substantiv.

Mi hiányzik? – A két új könyv. – Was fehlt? – Die beiden neuen Bücher.

A kérdésre az egész csoport felel, nem egyetlen szó. – Auf die Frage antwortet die ganze Gruppe, nicht ein einzelnes Wort.

Az alaptag a csoport végén áll; ami közelebbről meghatározza, az előtte áll. – Der Kopf steht am Ende der Gruppe; was ihn näher bestimmt, steht davor.

Legelöl azok a szavak állnak, amelyek megmondják, melyik dologról van szó; utánuk jön a mennyiség és a tulajdonság. – Ganz vorn stehen die Wörter, die sagen, um welches Ding es geht; danach folgen Menge und Eigenschaft.

A névelő az egész csoport elején áll: „az új könyv”, „a piros táska”. – Der Artikel steht am Anfang der ganzen Gruppe: „az új könyv“ – das neue Buch –, „a piros táska“ – die rote Tasche.

Az „a” és az „az” között a közvetlenül következő szó dönt, nem az alaptag: „az alma”, de „a piros alma”. – Zwischen „a“ und „az“ entscheidet das unmittelbar folgende Wort, nicht der Kopf: „az alma“ – der Apfel –, aber „a piros alma“ – der rote Apfel.

Az angol „a – an” ugyanígy viselkedik: „a book”, „an old book”. – Das englische „a – an“ verhält sich ebenso: „a book“, „an old book“.

A névelő nem változik: nincs neme, többes száma és esetragja. – Der Artikel ist unveränderlich: Er hat kein Genus, keinen Plural und keine Kasusendung.

Könyvek vannak a polcon. – Auf dem Regal stehen Bücher.

Névelő nélkül a csoport határozatlan; a névelő használatáról a 3.3 fejezet szól. – Ohne Artikel ist die Gruppe unbestimmt; vom Gebrauch des Artikels handelt Kapitel 3.3.

Ez a füzet üres. – Dieses Heft ist leer.

Az az ablak nyitva van. – Jenes Fenster ist offen.

Főnév előtt az „ez” és az „az” mutató névmás mindig névelővel együtt áll. – Vor einem Substantiv steht das Demonstrativpronomen „ez“ – dieser – und „az“ – jener – immer zusammen mit dem Artikel: „ez a füzet“, wörtlich „dieses das Heft“.

A németben, az angolban, a franciában, az oroszban és a latinban itt nincs névelő: „dieses Heft”, „this book”, „ce livre”, „hic liber”. – Im Deutschen, Englischen, Französischen, Russischen und Lateinischen steht hier kein Artikel: „dieses Heft“, „this book“, „ce livre“, „hic liber“.

Az „az az asztal” kifejezésben az első „az” mutató névmás, a második névelő; a hangsúly az elsőn van. – In „az az asztal“ – jener Tisch – ist das erste „az“ Demonstrativpronomen, das zweite Artikel; die Betonung liegt auf dem ersten.

Az „Ez könyv.” teljes mondat, és benne az „ez” az alany. – „Ez könyv.“ – Das ist ein Buch – ist ein vollständiger Satz, und darin ist „ez“ das Subjekt.

Az „Ez a könyv érdekes.” mondatban viszont az „ez a könyv” csoport az alany. – Im Satz „Ez a könyv érdekes.“ – Dieses Buch ist interessant – ist dagegen die Gruppe „ez a könyv“ das Subjekt.

Önmagában az „Ez a könyv.” is lehet teljes mondat. – Für sich allein kann auch „Ez a könyv.“ ein vollständiger Satz sein: Das ist das Buch.

Melyik könyv hiányzik? – Welches Buch fehlt?

Minden könyv fontos. – Jedes Buch ist wichtig.

Néhány füzet hiányzik. – Einige Hefte fehlen.

Névelő nélkül áll a „melyik”, a „minden”, a „néhány”, a „valamelyik” és a „bármelyik”. – Ohne Artikel stehen „melyik“ – welcher –, „minden“ – jeder –, „néhány“ – einige –, „valamelyik“ – irgendeiner – und „bármelyik“ – jeder beliebige.

Névelővel áll a „másik”, az „egyik” és az „összes”: „az egyik könyv”, „az összes könyv”. – Mit Artikel stehen „másik“ – anderer –, „egyik“ – einer davon – und „összes“ – sämtlich: „az egyik könyv“ – eines der Bücher –, „az összes könyv“ – alle Bücher.

Egy másik könyv kell, nem a másik. – Ein anderes Buch wird gebraucht, nicht das andere.

A „melyik” választást kérdez, a „milyen” tulajdonságot: „Melyik könyv? – Az új.”, „Milyen könyv? – Egy érdekes.” – „Melyik“ fragt nach einer Auswahl, „milyen“ nach der Beschaffenheit: „Welches Buch? – Das neue.“, „Was für ein Buch? – Ein interessantes.“

Ezeket a szavakat közös néven determinánsnak nevezik; ez nem szófaj, hanem szerep a csoportban. – Diese Wörter heißen zusammen Determinierer („determináns“); das ist keine Wortart, sondern eine Aufgabe in der Gruppe.

A determinánsnak alaptag kell: „minden diák”, de a „mindenki” egyedül áll. – Ein Determinierer braucht einen Kopf: „minden diák“ – jeder Schüler –, aber „mindenki“ – jeder, alle – steht allein.

A határozott névelő a mutató „az” névmásból, a határozatlan az „egy” számnévből alakult ki. – Der bestimmte Artikel ist aus dem Demonstrativ „az“ – jener – entstanden, der unbestimmte aus dem Zahlwort „egy“ – eins.

Ugyanígy keletkezett a német „der” és „ein”, a francia „le” és „un”; a latinban és az oroszban nincs névelő. – Ebenso sind deutsch „der“ und „ein“, französisch „le“ und „un“ entstanden; Latein und Russisch haben keinen Artikel.

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.Szám és mennyiség – Zahl- und Mengenangaben (→ 3.6.2)

Két alma van a táskában. – Zwei Äpfel sind in der Tasche.

Számnév után a főnév egyes számban áll: „három könyv”, és nem „három könyvek”. – Nach einem Zahlwort steht das Substantiv im Singular: „három könyv“ – drei Bücher –, nicht „három könyvek“.

Az állítmány is egyes számú: „Öt fiú focizik az udvaron.” – Auch das Prädikat steht im Singular: „Öt fiú focizik az udvaron.“ – Fünf Jungen spielen auf dem Hof Fußball.

A német mértékszavaknál ismeri ezt: „drei Glas Bier”; az orosz 2–4 után egyes számú birtokos esetet használ. – Das Deutsche kennt dies bei Maßwörtern: „drei Glas Bier“; das Russische setzt nach 2–4 den Genitiv Singular.

Az angol, a francia, a spanyol és a latin számnév után többes számot használ: „three books”, „tres libri”. – Englisch, Französisch, Spanisch und Latein setzen nach einem Zahlwort den Plural: „three books“, „tres libri“.

Sok könyv van a polcon. – Auf dem Regal stehen viele Bücher.

Néhány gyerek vár. – Einige Kinder warten.

A „sok”, a „kevés”, a „néhány”, a „több”, a „pár” és az „egy kis” után ugyanígy egyes szám áll. – Nach „sok“ – viel –, „kevés“ – wenig –, „néhány“ – einige –, „több“ – mehrere –, „pár“ – ein paar – und „egy kis“ – ein wenig – steht ebenso der Singular.

A „sok” anyagnévvel és megszámlálható főnévvel egyaránt áll: „sok víz”, „sok könyv”. – „Sok“ steht bei Stoffnamen wie bei Zählbarem: „sok víz“ – viel Wasser –, „sok könyv“ – viele Bücher; das Deutsche trennt hier „viel“ und „viele“.

A „hány” darabszámot kérdez, a „mennyi” mennyiséget: „Hány könyv?”, „Mennyi pénz?” – „Hány“ fragt nach der Anzahl, „mennyi“ nach der Menge: „Hány könyv?“ – Wie viele Bücher? –, „Mennyi pénz?“ – Wie viel Geld?

Két liter tej van a hűtőben. – Im Kühlschrank sind zwei Liter Milch.

A mértékegység és a tartalom kötőszó nélkül, egymás mellett áll: „két liter tej”, „egy pohár víz”. – Maßeinheit und Inhalt stehen ohne Bindewort nebeneinander: „két liter tej“ – zwei Liter Milch –, „egy pohár víz“ – ein Glas Wasser.

Az angol „of”-ot, a francia és a spanyol „de”-t, az orosz és a latin birtokos esetet használ: „a glass of water”, „poculum aquae”. – Englisch setzt „of“, Französisch und Spanisch „de“, Russisch und Latein den Genitiv: „a glass of water“, „poculum aquae“.

Két kiló almát veszek. – Ich kaufe zwei Kilo Äpfel.

Ha a csoport tárgy, csak az utolsó főnév kapja a tárgyragot; a szám és a mértékegység változatlan. – Ist die Gruppe Objekt, erhält nur das letzte Substantiv die Akkusativendung; Zahl und Einheit bleiben unverändert.

Öt darab tojást kérek. – Ich möchte fünf (Stück) Eier.

A „darab”, röviden „db”, az árucikkek számolásánál szokásos. – „Darab“ – Stück, abgekürzt „db“ – ist beim Zählen von Waren üblich.

A három piros füzet hiányzik. – Die drei roten Hefte fehlen.

A sorrend: névelő vagy mutató névmás – szám vagy mennyiségjelző – tulajdonság – főnév. – Die Reihenfolge: Artikel oder Demonstrativ – Zahl oder Mengenwort – Eigenschaft – Substantiv.

A névelő ismert csoportot jelöl: „két alma” bármilyen két alma, „a két alma” a már említett kettő. – Der Artikel bezeichnet eine bekannte Gruppe: „két alma“ sind irgendwelche zwei Äpfel, „a két alma“ die beiden schon genannten.

A „két” csak főnév előtt áll; egyedül „kettő” a forma, és ez kapja a ragot: „Kettőt kérek.” – „Két“ steht nur vor einem Substantiv; allein heißt die Form „kettő“, und diese erhält die Endung: „Kettőt kérek.“ – Ich möchte zwei.

Önállóan a többi számnév és a mennyiségjelző is ragot kap: „hármat”, „sokat”. – Allein erhalten auch die übrigen Zahlwörter und die Mengenwörter Endungen: „hármat“ – drei (Akkusativ) –, „sokat“ – viel.

A „mindkét” és a „mind a két” után is egyes szám áll: „Mindkét gyerek olvas.” – Auch nach „mindkét“ und „mind a két“ – beide – steht der Singular: „Mindkét gyerek olvas.“ – Beide Kinder lesen.

Sokan várnak. – Viele warten.

Hárman vagyunk. – Wir sind zu dritt.

Az „-an/-en” végű alak a résztvevő személyek számát adja meg; ilyenkor az ige többes számú: „Sok ember vár.”, de „Sokan várnak.” – Die Form auf „-an/-en“ nennt die Zahl der beteiligten Personen; dann steht das Verb im Plural: „Sok ember vár.“ – Viele Menschen warten –, aber „Sokan várnak.“ – Viele warten.

Mennyiségjelző mellett az állítmány egyes számú: „A két gyerek olvas.”, de „A gyerekek olvasnak.” – Neben einer Mengenangabe steht das Prädikat im Singular: „A két gyerek olvas.“ – Die beiden Kinder lesen –, aber „A gyerekek olvasnak.“ – Die Kinder lesen.

A „-nyi” képző tartályszóból mértéket képez: „egy pohárnyi víz”, „egy maréknyi cukor”. – Das Suffix „-nyi“ macht aus einem Behälterwort ein Maß: „egy pohárnyi víz“ – ein Glas voll Wasser –, „egy maréknyi cukor“ – eine Handvoll Zucker.

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.A minőségjelző – Attributive Adjektive (→ 3.6.3)

A nagy asztal itt marad. – Der große Tisch bleibt hier.

A melléknév a csoporton belül az alaptag előtt áll, és leírja azt: ez a minőségjelző. – Das Adjektiv steht innerhalb der Gruppe vor dem Kopf und beschreibt ihn: das ist das Eigenschaftsattribut („minőségjelző“).

A „jelző” a „jelez” igéből való, a „minőség” a régi „minő?” kérdőszóból és a „-ség” képzőből. – „Jelző“ – Attribut – kommt vom Verb „jelez“ – anzeigen, kennzeichnen –, „minőség“ – Beschaffenheit – vom alten Fragewort „minő?“ – was für ein? – und dem Suffix „-ség“.

A latin „adiectivum” az „adicere”, az „attributum” az „attribuere” igéből származik. – Lateinisch „adiectivum“ stammt von „adicere“ – hinzuwerfen –, „attributum“ von „attribuere“ – zuteilen.

A régi könyv érdekes. – Das alte Buch ist interessant.

Itt a „régi” jelző, az „érdekes” állítmány: a csoport megnevez, a mondat állít. – Hier ist „régi“ Attribut, „érdekes“ Prädikat: Die Gruppe benennt, der Satz behauptet.

Egy szép házban lakunk. – Wir wohnen in einem schönen Haus.

Ha a csoport ragot kap, az az alaptagra kerül; a melléknév alapalakban marad. – Erhält die Gruppe eine Endung, tritt sie an den Kopf; das Adjektiv bleibt in der Grundform.

A németben a melléknév nem, eset és szám szerint változik: „der große Tisch”, „einen großen Tisch”. – Im Deutschen ändert sich das Adjektiv nach Genus, Kasus und Zahl: „der große Tisch“, „einen großen Tisch“.

A „kis” csak főnév előtt állhat, a „kicsi” jelzőként és állítmányként is: „a kis szoba”, „a kicsi szoba”, de csak „A szoba kicsi.” – „Kis“ kann nur vor einem Substantiv stehen, „kicsi“ als Attribut und als Prädikat: „a kis szoba“, „a kicsi szoba“ – das kleine Zimmer –, aber nur „A szoba kicsi.“ – Das Zimmer ist klein.

A nagyon nagy táska üres. – Die sehr große Tasche ist leer.

A fokozó szó nem az alaptaghoz, hanem a melléknévhez tartozik; a kettő együtt jelző. – Das Gradwort gehört nicht zum Kopf, sondern zum Adjektiv; beide zusammen bilden das Attribut.

A „nagyon” maga is a „nagy” melléknévből képzett határozószó. – „Nagyon“ – sehr – ist selbst ein vom Adjektiv „nagy“ – groß – abgeleitetes Adverb.

Egy nagy, világos szobát keresünk. – Wir suchen ein großes, helles Zimmer.

Az egyenrangú jelzők közé vessző vagy „és” kerül; az egymásba ágyazott jelzők között nincs írásjel: „egy régi piros autó”. – Zwischen gleichrangige Attribute kommt ein Komma oder „és“ – und; zwischen ineinander geschachtelten Attributen steht kein Zeichen: „egy régi piros autó“ – ein altes rotes Auto.

A kék kabátot kérem, nem a pirosat. – Ich möchte den blauen Mantel, nicht den roten.

Ha az alaptag elmarad, a melléknév lép a helyére, és átveszi a ragokat. – Fällt der Kopf weg, tritt das Adjektiv an seine Stelle und übernimmt die Endungen.

Ilyenkor csak a „kicsi” használható: „a kicsit”; az „egy kicsit” eredetileg ennek tárgyesete volt. – Dann ist nur „kicsi“ möglich: „a kicsit“ – das kleine (Akkusativ); „egy kicsit“ – ein bisschen – war ursprünglich dessen Akkusativ.

Nagy a ház. – Groß ist das Haus.

Itt a „nagy” nem jelző, mert „a ház” már lezárt csoport; a „nagy” a mondat állítmánya. – Hier ist „nagy“ kein Attribut, denn „a ház“ ist schon eine abgeschlossene Gruppe; „nagy“ ist das Prädikat des Satzes.

Többes számban ez látszik is: „a nagy házak”, de „Nagyok a házak.” – Im Plural wird das sichtbar: „a nagy házak“ – die großen Häuser –, aber „Nagyok a házak.“ – Groß sind die Häuser.

Az angol melléknév szintén változatlan; a francia és a spanyol többnyire a főnév után áll: „une maison rouge”, „una casa roja”. – Das englische Adjektiv ist ebenfalls unveränderlich; im Französischen und Spanischen steht es meist nach dem Substantiv: „une maison rouge“, „una casa roja“ – ein rotes Haus.

A franciában a helyzet a jelentést is megváltoztathatja: „un grand homme” nagy ember, „un homme grand” magas ember. – Im Französischen kann die Stellung auch die Bedeutung ändern: „un grand homme“ ist ein bedeutender Mann, „un homme grand“ ein hochgewachsener Mann.

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Az „-i” képzős jelző – Herkunfts- und Zugehörigkeitsattribute auf „-i“ (→ 3.6.4)

A budapesti tanár itt dolgozik. – Der Lehrer aus Budapest arbeitet hier.

Az „-i” képző helynévből melléknevet képez; a helynév nagy, a melléknév kis kezdőbetűs. – Das Suffix „-i“ macht aus einem Ortsnamen ein Adjektiv; der Ortsname wird groß, das Adjektiv klein geschrieben.

„Budapest – budapesti”, „Szeged – szegedi”, „Bécs – bécsi”. – „Budapest – budapesti“ – Budapester –, „Szeged – szegedi“, „Bécs – bécsi“ – Wien – Wiener.

A képzőnek egyetlen alakja van, nem igazodik a magánhangzó-harmóniához. – Das Suffix hat nur eine Form und richtet sich nicht nach der Vokalharmonie.

A pécsi barátom telefonál, a pécsi könyvtár zárva van. – Mein Freund aus Pécs ruft an, die Bibliothek in Pécs ist geschlossen.

Hogy az „-i” származást vagy helyet jelent, azt az alaptag dönti el. – Ob „-i“ Herkunft oder Ort bedeutet, entscheidet der Kopf.

A német városnevekből „-er” végű, változatlan alakot képez: „Budapester”, „Wiener”; az orosz „-ский”, a latin „-ensis” képzővel képez melléknevet. – Das Deutsche bildet aus Städtenamen eine unveränderliche Form auf „-er“: „Budapester“, „Wiener“; das Russische bildet Adjektive mit „-ский“, das Lateinische mit „-ensis“.

Az iskolai könyvtár csendes. – Die Schulbibliothek ist ruhig.

Közönséges főnévhez is járul: „iskolai”, „városi”, „kórházi”; a német ilyenkor többnyire összetett szót használ. – Es tritt auch an gewöhnliche Substantive: „iskolai“ – schulisch –, „városi“ – städtisch –, „kórházi“ – Krankenhaus-; das Deutsche bildet hier meist ein Kompositum.

Az „iskola” „a”-ja itt rövid marad: „iskolai”, de „iskolát”. – Das „a“ von „iskola“ bleibt hier kurz: „iskolai“, aber „iskolát“ – die Schule (Akkusativ).

Időből is képez melléknevet: „téli kabát”, „reggeli vonat”, „mai levél”. – Auch aus Zeitangaben bildet es Adjektive: „téli kabát“ – Wintermantel –, „reggeli vonat“ – Morgenzug –, „mai levél“ – heutiger Brief.

„Este – esti”, „hét – heti”; a „havi” a régi, „hónap” jelentésű „hó” szóból való. – „Este – esti“ – Abend – Abend-, „hét – heti“ – Woche – wöchentlich; „havi“ – monatlich – kommt vom alten Wort „hó“ – Monat.

A budapesti utcákon sok a turista. – Auf den Budapester Straßen sind viele Touristen.

Az „-i” képzős jelző is változatlan: a ragok csak az alaptagon vannak. – Auch das „-i“-Attribut bleibt unverändert: Die Endungen stehen nur am Kopf.

A népnevek maguk is melléknevek, „-i” nélkül: „magyar”, „német”, „osztrák”. – Die Volksbezeichnungen sind selbst Adjektive, ohne „-i“: „magyar“ – ungarisch –, „német“ – deutsch –, „osztrák“ – österreichisch.

Az országnévhez „-i” képzős melléknév tartozik: „magyarországi”, „németországi”. – Zum Ländernamen gehört ein Adjektiv auf „-i“: „magyarországi“ – aus/in Ungarn –, „németországi“ – aus/in Deutschland.

A „magyarországi német” Magyarországon élő német. – Ein „magyarországi német“ ist ein in Ungarn lebender Deutscher.

Az „-i” képzős melléknév viszonyt fejez ki, nem tulajdonságot; ezért nem fokozható. – Das „-i“-Adjektiv drückt eine Beziehung aus, keine Eigenschaft; deshalb ist es nicht steigerbar.

Állítmányként főleg a származást jelölő alak áll: „Szegedi vagyok.” – Als Prädikat steht vor allem die Herkunftsform: „Szegedi vagyok.“ – Ich bin aus Szeged.

„A városi iskola” és „a város iskolája” nem ugyanaz: az első fajtát, a második birtokviszonyt jelöl. – „A városi iskola“ – die städtische Schule – und „a város iskolája“ – die Schule der Stadt – sind nicht dasselbe: Das erste bezeichnet eine Art, das zweite ein Besitzverhältnis.

Egyes szavak töve megváltozik: „erdő – erdei”, „tó – tavi”, „Eger – egri”, „falu – falusi”. – Bei einigen Wörtern ändert sich der Stamm: „erdő – erdei“ – Wald – Wald-, „tó – tavi“ – See – See-, „Eger – egri“ – Erlauer, „falu – falusi“ – Dorf – dörflich.

„I”-re végződő név után nem kerül második „i”: „Tamási – tamási”. – Nach einem Namen auf „i“ folgt kein zweites „i“: „Tamási – tamási“.

Többtagú és idegen neveknél: „Váci utcai”, „New York-i”, „Bordeaux-i”. – Bei mehrteiligen und fremden Namen: „Váci utcai“ – in der Váci-Straße –, „New York-i“, „Bordeaux-i“.

Névutóhoz is járulhat: „az iskola melletti kert”, „a háború utáni évek”. – Es kann auch an Postpositionen treten: „az iskola melletti kert“ – der Garten neben der Schule –, „a háború utáni évek“ – die Jahre nach dem Krieg.

Néhány határozószó hosszabb alakot kap: „itt – itteni”, „most – mostani”, de „akkor – akkori”. – Einige Adverbien erhalten eine längere Form: „itt – itteni“ – hier – hiesig –, „most – mostani“ – jetzt – jetzig –, aber „akkor – akkori“ – damals – damalig.

Alaptag nélkül az „-i” képzős szó főnévvé válhat: „a reggeli”, „a budapestiek”. – Ohne Kopf kann das Wort auf „-i“ zum Substantiv werden: „a reggeli“ – das Frühstück –, „a budapestiek“ – die Budapester (Einwohner).

Nem minden szóvégi „i” képző: „iskolai” melléknév, „iskolái” birtoktöbbesítő jeles alak, „ismeri” ige. – Nicht jedes „i“ am Wortende ist das Bildungssuffix: „iskolai“ ist ein Adjektiv, „iskolái“ – seine/ihre Schulen – eine Form mit dem Mehrzahlzeichen des Besitzes, „ismeri“ – er/sie kennt es – ein Verb.

A származást jelölő melléknevekből családnevek lettek („Szegedi Anna”), az ételnevekben pedig állandósultak: „bécsi szelet”, „debreceni kolbász”. – Aus Herkunftsadjektiven sind Familiennamen entstanden („Szegedi Anna“), in Speisenamen sind sie fest geworden: „bécsi szelet“ – Wiener Schnitzel –, „debreceni kolbász“ – Debreziner Wurst.

A németül „Szegediner Gulasch” néven ismert étel magyarul székelygulyás. – Das auf Deutsch als „Szegediner Gulasch“ bekannte Gericht heißt ungarisch „székelygulyás“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.A birtokos jelző – Possessive Attribute (→ 3.6.5)

Anna könyve itt van. – Annas Buch ist hier.

A birtokos alapalakban áll, a birtokos személyjel a birtokszón van. – Der Besitzer steht in der Grundform, das Possessivsuffix steht am Besitzwort.

A birtokszó az alaptag, a birtokos a jelzője: ez a birtokos jelző. – Das Besitzwort ist der Kopf, der Besitzer sein Attribut: das ist das Besitzerattribut („birtokos jelző“).

A német, az angol, a latin és az orosz a birtokost jelöli: „Annas”, „Anna’s”, „liber Annae”; a magyar a birtokszót. – Deutsch, Englisch, Latein und Russisch kennzeichnen den Besitzer: „Annas“, „Anna’s“, „liber Annae“; das Ungarische kennzeichnet das Besitzwort.

A német köznyelvben van hasonló szerkezet: „der Anna ihr Buch”. – Die deutsche Umgangssprache hat eine ähnliche Bauform: „der Anna ihr Buch“.

A tanár füzete üres. – Das Heft des Lehrers ist leer.

A névelő a birtokoshoz tartozik, és az egész csoport elején áll; a birtokszó előtt nincs második névelő. – Der Artikel gehört zum Besitzer und steht am Anfang der ganzen Gruppe; vor dem Besitzwort steht kein zweiter Artikel.

Az új könyvem érdekes. – Mein neues Buch ist interessant.

A névmási birtokos rendszerint elmarad; a személyt a birtokos személyjel mutatja. – Ein pronominaler Besitzer fällt in der Regel weg; die Person zeigt das Possessivsuffix.

A magyarban nincs a „mein”, a „my” vagy a „mon” szónak megfelelő, főnév előtt álló külön szó. – Im Ungarischen gibt es kein eigenes Wort vor dem Substantiv, das „mein“, „my“ oder „mon“ entspricht.

Anna új autója drága. – Annas neues Auto ist teuer.

A melléknév a közvetlenül utána álló főnévhez tartozik: „a tanár új könyve”, de „az új tanár könyve”. – Das Adjektiv gehört zum unmittelbar folgenden Substantiv: „a tanár új könyve“ – das neue Buch des Lehrers –, aber „az új tanár könyve“ – das Buch des neuen Lehrers.

Az iskola ajtaja nyitva van. – Die Tür der Schule ist offen.

A birtokos szerkezet nemcsak tulajdont fejez ki, hanem bármilyen összetartozást: részt és egészet, kezdetet és véget. – Die Besitzkonstruktion drückt nicht nur Eigentum aus, sondern jede Zugehörigkeit: Teil und Ganzes, Anfang und Ende.

„Ajtó – ajtaja”, „tető – teteje”: néhány szó töve megváltozik; az „ajtója” alak is használatos. – „Ajtó – ajtaja“ – Tür – ihre Tür –, „tető – teteje“ – Dach – sein Dach: Bei einigen Wörtern ändert sich der Stamm; auch „ajtója“ ist gebräuchlich.

Annának a könyve itt maradt. – Annas Buch ist hier geblieben.

A birtokos „-nak/-nek” ragot is kaphat; ekkor a birtokszó előtt határozott névelő áll. – Der Besitzer kann auch die Endung „-nak/-nek“ erhalten; dann steht vor dem Besitzwort der bestimmte Artikel.

Kérdő és mutató névmás birtokosként csak így áll: „kinek a táskája?”, „ennek a háznak a kapuja”. – Frage- und Demonstrativpronomen stehen als Besitzer nur so: „kinek a táskája?“ – wessen Tasche? –, „ennek a háznak a kapuja“ – das Tor dieses Hauses.

Ez a szerkezet szét is választható: „Ennek a háznak nem találom a kulcsát.” – Diese Bauform lässt sich auch trennen: „Ennek a háznak nem találom a kulcsát.“ – Den Schlüssel dieses Hauses finde ich nicht.

A német köznyelvi „dem Peter sein Buch” pontosan a „Péternek a könyve” mása. – Das umgangssprachliche deutsche „dem Peter sein Buch“ entspricht genau „Péternek a könyve“.

A diákok könyve új. – Das Buch der Schüler ist neu.

A birtokosok többségét a nyelv csak egyszer jelöli: főnévi birtokosnál a birtokoson, névmásinál a birtokszón: „az ő könyvük”. – Die Mehrzahl der Besitzer wird nur einmal gezeigt: beim Substantiv am Besitzer, beim Pronomen am Besitzwort: „az ő könyvük“ – ihr Buch (mehrere Besitzer).

A tanár könyvei drágák. – Die Bücher des Lehrers sind teuer.

A birtok többségét az „-i-” birtoktöbbesítő jel mutatja; a „-k” többesjel ilyenkor nem áll. – Die Mehrzahl des Besitzes zeigt das Zeichen „-i-“; das Pluralzeichen „-k“ steht dann nicht.

Az én táskám könnyű, a te táskád nehéz. – Meine Tasche ist leicht, deine ist schwer.

Nyomatékért a személyes névmás is kimondható, névelővel; a személyjel ekkor is megmarad. – Zur Hervorhebung kann auch das Personalpronomen genannt werden, mit Artikel; das Possessivsuffix bleibt trotzdem.

Anna könyvét keresem. – Ich suche Annas Buch.

Az esetrag a birtokos személyjel után áll, a szóvégi „a” és „e” pedig megnyúlik: „házában”. – Die Kasusendung folgt dem Possessivsuffix, und auslautendes „a“ und „e“ wird lang: „házában“ – in seinem/ihrem Haus.

Anna testvérének a háza nagy. – Das Haus von Annas Geschwister ist groß.

Két birtokszint esetén a belső birtokszó rendszerint „-nak/-nek” ragot kap. – Bei zwei Besitzebenen erhält das innere Besitzwort meist die Endung „-nak/-nek“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.A melléknévi igenév mint jelző – Partizipiale Attribute (→ 3.6.6)

Az olvasó gyerek csendes. – Das lesende Kind ist ruhig.

A melléknévi igenév olyan igealak, amely melléknévként áll a főnév előtt. – Das Partizip („melléknévi igenév“) ist eine Verbform, die wie ein Adjektiv vor dem Substantiv steht.

Az „-ó/-ő” képzős alak a német „-end” végű igenévnek felel meg. – Die Form auf „-ó/-ő“ entspricht dem deutschen Partizip auf „-end“: „olvasó“ – lesend.

Az „-ik”-es ige elveszti az „-ik”-et: „dolgozik – dolgozó”. – Ein Verb auf „-ik“ verliert das „-ik“: „dolgozik – dolgozó“ – arbeiten – arbeitend.

Az igenév változatlan marad: „a dolgozó emberek”. – Das Partizip bleibt unverändert: „a dolgozó emberek“ – die arbeitenden Menschen.

A kertben játszó gyerek vidám. – Das im Garten spielende Kind ist fröhlich.

Az igenév megtartja az ige bővítményeit; ezek előtte állnak, és vele együtt alkotják a jelzőt. – Das Partizip behält die Ergänzungen des Verbs; sie stehen davor und bilden mit ihm zusammen das Attribut.

A „buszra váró diák” kifejezésben a „-ra” a „váró”-hoz tartozik, nem a „diák”-hoz. – In „a buszra váró diák“ – der auf den Bus wartende Schüler – gehört „-ra“ zu „váró“, nicht zu „diák“.

A német bővített igeneves jelző ugyanilyen sorrendű, de írott nyelvi; a magyarban a beszélt nyelvben is gyakori. – Das deutsche erweiterte Partizipialattribut hat dieselbe Reihenfolge, ist aber schriftsprachlich; im Ungarischen ist es auch in der gesprochenen Sprache häufig.

A levelet író tanár elfoglalt. – Der einen Brief schreibende Lehrer ist beschäftigt.

A tárgy az igenév előtt is megtartja a „-t” ragot. – Das Objekt behält auch vor dem Partizip die Endung „-t“.

A megírt levél az asztalon van. – Der geschriebene Brief liegt auf dem Tisch.

A „-t/-tt” képzős igenév lezárt történést jelöl. – Das Partizip auf „-t/-tt“ bezeichnet ein abgeschlossenes Geschehen.

Tárgyas igénél az alaptag az, amin a cselekvés végbement; tárgyatlan igénél maga a cselekvő: „a tegnap érkezett vendég”. – Bei transitiven Verben ist der Kopf das, woran die Handlung vollzogen wurde; bei intransitiven der Handelnde selbst: „a tegnap érkezett vendég“ – der gestern angekommene Gast.

Alakja egyezik a múlt idő egyes szám harmadik személyével: „A vendég tegnap érkezett.” – Die Form gleicht der 3. Person Singular der Vergangenheit: „A vendég tegnap érkezett.“ – Der Gast ist gestern angekommen.

Az igenév nem jelöl időt: az „-ó/-ő” egyidejűséget, a „-t/-tt” előidejűséget fejez ki; az időt az állítmány hordozza. – Das Partizip bezeichnet keine Zeit: „-ó/-ő“ drückt Gleichzeitigkeit aus, „-t/-tt“ Vorzeitigkeit; die Zeit trägt das Prädikat.

Az asztalon lévő könyv az enyém. – Das auf dem Tisch liegende Buch gehört mir.

Helyhatározó önmagában nem állhat a főnév előtt; a „lévő” (levő) igenév kell hozzá. – Eine Ortsangabe allein kann nicht vor dem Substantiv stehen; sie braucht das Partizip „lévő“ (levő) – seiend, befindlich.

A magyar nyelvtan három melléknévi igenevet különböztet meg: a folyamatost („olvasó”), a befejezettet („megírt”) és a beállót („megoldandó”). – Die ungarische Grammatik unterscheidet drei Partizipien: das fortlaufende („olvasó“ – lesend), das abgeschlossene („megírt“ – geschrieben) und das eintretende („megoldandó“ – zu lösend).

A megoldandó feladat fontos. – Die zu lösende Aufgabe ist wichtig.

Az „-andó/-endő” kötelességet vagy szándékot fejez ki, nem jövőt; hivatalos, írott nyelvi alak. – „-andó/-endő“ drückt eine Pflicht oder Absicht aus, keine Zukunft; es ist eine amtliche, schriftsprachliche Form.

Állandósult alakok: „állandó”, „teendő”, „leendő”, „várandós”. – Feste Bildungen: „állandó“ – ständig –, „teendő“ – Aufgabe –, „leendő“ – angehend –, „várandós“ – schwanger.

Az Anna által írt levél rövid. – Der von Anna geschriebene Brief ist kurz.

A cselekvőt az „által” névutó nevezi meg; ez hivatalos hangzású. – Den Handelnden nennt die Postposition „által“ – durch, von; das klingt amtlich.

Írott nyelvi változata: „a Petőfi írta vers”. – Eine schriftsprachliche Variante: „a Petőfi írta vers“ – das von Petőfi geschriebene Gedicht.

Sok „-ó/-ő” képzős alak főnév is: „író”, „olvasó”, „hűtő”. – Viele Formen auf „-ó/-ő“ sind auch Substantive: „író“ – Schriftsteller –, „olvasó“ – Leser –, „hűtő“ – Kühlschrank.

„Az író új könyve” birtokos szerkezet, „az író diák” igeneves jelzős szerkezet. – „Az író új könyve“ – das neue Buch des Schriftstellers – ist eine Besitzkonstruktion, „az író diák“ – der schreibende Schüler – eine Gruppe mit Partizipialattribut.

Az „olvasott ember” nem olvasott, hanem sokat olvasó ember. – Ein „olvasott ember“ ist kein gelesener, sondern ein belesener Mensch.

„Eladó lakás”, „kiadó szoba”: itt az „-ó” a cselekvés tárgyát jelöli. – „Eladó lakás“ – Wohnung zu verkaufen –, „kiadó szoba“ – Zimmer zu vermieten: Hier bezeichnet „-ó“ den Gegenstand der Handlung.

A tagadószó az igenév elé, igekötős igénél az igekötő és az igenév közé kerül: „el nem küldött levelek”. – Die Verneinung tritt vor das Partizip, bei Verben mit Präfix zwischen Präfix und Partizip: „el nem küldött levelek“ – nicht abgeschickte Briefe.

A határozói igenév („-va/-ve”) nem lehet jelző. – Das Adverbialpartizip („-va/-ve“) kann nicht Attribut sein.

Az angol, a francia és a spanyol a bővített igenevet többnyire a főnév után teszi, vagy vonatkozó mellékmondattal fejezi ki: „the child playing in the garden”. – Englisch, Französisch und Spanisch stellen das erweiterte Partizip meist nach dem Substantiv oder drücken es mit einem Relativsatz aus: „the child playing in the garden“.

Az orosz és a latin igenév egyezik a főnévvel, a magyar változatlan marad. – Russische und lateinische Partizipien stimmen mit dem Substantiv überein, das ungarische bleibt unverändert.

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.A jelzők sorrendje – Reihenfolge mehrerer Attribute (→ 3.6.7)

A három régi pécsi ház üres. – Die drei alten Häuser in Pécs sind leer.

A csoport az alaptagtól visszafelé, jobbról balra épül fel. – Die Gruppe baut sich vom Kopf aus rückwärts auf, von rechts nach links.

Minden jelző mindarra vonatkozik, ami tőle jobbra áll: a (három (régi (pécsi (ház)))). – Jedes Attribut bezieht sich auf alles, was rechts von ihm steht: die (drei (alten (Pécser (Häuser)))).

A szokásos sorrend: mutató névmás és névelő – birtokos – kiválasztás – szám – tulajdonság – „-i” képzős jelző – alaptag. – Die übliche Folge: Demonstrativ und Artikel – Besitzer – Auswahl – Zahl – Eigenschaft – Attribut auf „-i“ – Kopf.

Két új füzet van a táskában. – Zwei neue Hefte sind in der Tasche.

A szám és a mennyiségjelző a tulajdonság előtt áll. – Zahl und Mengenwort stehen vor der Eigenschaft.

Ez a két érdekes német könyv drága. – Diese beiden interessanten deutschen Bücher sind teuer.

A névelő egyszer áll, a csoport bal szélén. – Der Artikel steht einmal, am linken Rand der Gruppe.

Az új városi busz pontos. – Der neue Stadtbus ist pünktlich.

Az „-i” képzős jelző és a nemzetiségnév rendszerint közvetlenül az alaptag előtt áll; vele együtt fajtát nevez meg. – Das „-i“-Attribut und die Nationalitätsbezeichnung stehen in der Regel unmittelbar vor dem Kopf; mit ihm zusammen benennen sie eine Sorte.

Egy drága fehér német autót vettek. – Sie haben ein teures weißes deutsches Auto gekauft.

Több tulajdonságnál gyakori sorrend: értékelés – méret – kor – szín – származás. – Bei mehreren Eigenschaften ist die Folge häufig: Bewertung – Größe – Alter – Farbe – Herkunft.

Ez hajlam, nem kötelező szabály; a német és az angol sorrend nagyrészt ugyanez. – Das ist eine Tendenz, keine feste Regel; die deutsche und die englische Folge sind weitgehend dieselbe.

Az első két új könyv drága. – Die ersten beiden neuen Bücher sind teuer.

Az „első”, az „utolsó”, a „másik”, a „többi” és a „következő” a szám előtt áll. – „Első“ – erste –, „utolsó“ – letzte –, „másik“ – andere –, „többi“ – übrige – und „következő“ – nächste – stehen vor der Zahl.

Anna két új könyve itt van. – Annas zwei neue Bücher sind hier.

A birtokos minden jelző előtt áll; a birtokszó a szám után itt is egyes számban marad. – Der Besitzer steht vor allen Attributen; das Besitzwort bleibt nach der Zahl auch hier im Singular.

Az új tanár régi füzete tele van. – Das alte Heft des neuen Lehrers ist voll.

A jelző hatóköre a sorrendtől függ: a birtokos előtti jelző a birtokoshoz, a birtokszó előtti a birtokszóhoz tartozik. – Die Reichweite („hatókör“) des Attributs hängt von der Reihenfolge ab: Ein Attribut vor dem Besitzer gehört zum Besitzer, eines vor dem Besitzwort zum Besitzwort.

A „hatókör” szó a „ható” és a „kör” összetétele. – Das Wort „hatókör“ ist aus „ható“ – wirkend – und „kör“ – Kreis – zusammengesetzt.

A fiatal volt igazgató itt dolgozik. – Der junge ehemalige Direktor arbeitet hier.

A „volt” a szerepet minősíti, ezért közvetlenül a szerepnév előtt áll. – „Volt“ – ehemalig – bestimmt die Rolle näher und steht deshalb unmittelbar vor der Rollenbezeichnung.

Az „egy régi barát” régóta barát, az „egy öreg barát” idős barát. – „Egy régi barát“ ist ein Freund seit langem, „egy öreg barát“ ein betagter Freund.

Egy szép nagy házat vettek. – Sie haben ein ordentlich großes Haus gekauft.

A „szép nagy” kifejezésben a „szép” csak fokoz; a „nagy szép ház” két tulajdonságot nevez meg. – In „szép nagy“ verstärkt „szép“ nur; „nagy szép ház“ nennt zwei Eigenschaften.

Az „és” vagy a vessző egyenrangú jelzőket köt össze, ezek sorrendje szabadabb: „nagy és kényelmes szoba”. – „És“ oder ein Komma verbinden gleichrangige Attribute, deren Folge freier ist: „nagy és kényelmes szoba“ – ein großes und bequemes Zimmer.

„A nagy és a kis szoba” két szobát jelent; az alaptag egyszer áll, egyes számban. – „A nagy és a kis szoba“ bezeichnet zwei Zimmer; der Kopf steht einmal, im Singular.

A hosszú igeneves szerkezet a szám előtt vagy után is állhat: „a tegnap érkezett két vendég”, „a két tegnap érkezett vendég”. – Ein langer Partizipialblock kann vor oder nach der Zahl stehen: „a tegnap érkezett két vendég“, „a két tegnap érkezett vendég“ – die beiden gestern angekommenen Gäste.

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.A jelző változatlansága – Unveränderlichkeit vorangestellter Attribute (→ 3.6.8)

A kék füzetek itt maradnak. – Die blauen Hefte bleiben hier.

A többesjel csak az alaptagon áll, a jelző alapalakban marad. – Das Pluralzeichen steht nur am Kopf, das Attribut bleibt in der Grundform.

A magyarban nincs nyelvtani nem: „a kék szék”, „a kék táska”, „a kék füzet”. – Im Ungarischen gibt es kein grammatisches Geschlecht: „a kék szék“ – der blaue Stuhl –, „a kék táska“ – die blaue Tasche –, „a kék füzet“ – das blaue Heft.

A német „blau” a főnév előtt öt alakban fordul elő, a magyar „kék” egyben. – Das deutsche „blau“ erscheint vor dem Substantiv in fünf Formen, das ungarische „kék“ in einer.

A kék füzeteket keresem. – Ich suche die blauen Hefte.

A régi házakban sok ember lakik. – In den alten Häusern wohnen viele Menschen.

A tárgyrag és minden más eset ragja egyszer járul a csoporthoz, az alaptagra. – Die Akkusativendung und die Endung jedes anderen Falls treten einmal an die Gruppe, an den Kopf.

A németben az eset és a szám három szón látszik („in den alten Häusern”), a magyarban csak az utolsón. – Im Deutschen sind Fall und Zahl an drei Wörtern sichtbar („in den alten Häusern“), im Ungarischen nur am letzten.

A szabály minden jelzőre érvényes: „a budapesti tanárokat”, „az ablaknál ülő diákokkal”, „három régi széket”. – Die Regel gilt für jedes Attribut: „a budapesti tanárokat“ – die Lehrer aus Budapest (Akkusativ) –, „az ablaknál ülő diákokkal“ – mit den am Fenster sitzenden Schülern –, „három régi széket“ – drei alte Stühle (Akkusativ).

A jelzőn lehet képző („-i”, „-ó”), mert az a szó része; szám- és esetrag nincs rajta. – Am Attribut kann ein Bildungssuffix stehen („-i“, „-ó“), denn es gehört zum Wort; eine Zahl- oder Fallendung trägt es nicht.

Az egyeztetés (latinul congruentia) a magyar jelzőnél elmarad. – Die Übereinstimmung – „egyeztetés“, lateinisch „congruentia“ – fehlt beim ungarischen Attribut.

Ezeket a kék könyveket olvasom. – Ich lese diese blauen Bücher.

Kivétel a mutató névmás: az „ez” és az „az” átveszi az alaptag számát és esetét; a névelő és a melléknév változatlan marad. – Ausnahme ist das Demonstrativpronomen: „ez“ und „az“ übernehmen Zahl und Fall des Kopfes; Artikel und Adjektiv dazwischen bleiben unverändert.

Ebben a régi házban lakunk. – Wir wohnen in diesem alten Haus.

A „-ban/-ben”, a „-val/-vel” és a „-nak/-nek” előtt a „z” hasonul: „ebben”, „ezzel”, „ennek”; „abban”, „azzal”, „annak”. – Vor „-ban/-ben“, „-val/-vel“ und „-nak/-nek“ gleicht sich das „z“ an: „ebben“, „ezzel“, „ennek“; „abban“, „azzal“, „annak“.

A választékos „e” és „ama” névelő nélkül áll, és nem változik: „e könyvben”, „ama napon”. – Das gehobene „e“ – dieser – und „ama“ – jener – stehen ohne Artikel und bleiben unverändert: „e könyvben“ – in diesem Buch –, „ama napon“ – an jenem Tag.

Az „ilyen” és az „olyan” a főnév előtt szintén változatlan: „ilyen szép házakat”. – Auch „ilyen“ und „olyan“ – solch – bleiben vor dem Substantiv unverändert: „ilyen szép házakat“ – solche schönen Häuser (Akkusativ).

A füzetek kékek. – Die Hefte sind blau.

Állítmányként a melléknév számban egyezik az alannyal; önállóan, alaptag nélkül ragot is kap: „a kéket”. – Als Prädikat stimmt das Adjektiv in der Zahl mit dem Subjekt überein; selbständig, ohne Kopf, erhält es auch Endungen: „a kéket“ – das blaue (Akkusativ).

A „két” és a „kis” csak jelzőként áll, és akkor is változatlan: „a két kis házban”. – „Két“ und „kis“ stehen nur als Attribut und bleiben auch dann unverändert: „a két kis házban“ – in den zwei kleinen Häusern.

A nagyobb házak drágák. – Die größeren Häuser sind teuer.

A középfok jele nem egyeztetés: „a nagyobb ház”, „a nagyobb házak”. – Das Komparativzeichen ist keine Übereinstimmung: „a nagyobb ház“, „a nagyobb házak“.

A birtokos személyjel is az alaptagra kerül: „a régi könyvemet”. – Auch das Possessivsuffix tritt an den Kopf: „a régi könyvemet“ – mein altes Buch (Akkusativ).

Az angol melléknév ugyanígy változatlan; az óangol még ragozta. – Das englische Adjektiv ist ebenso unveränderlich; das Altenglische beugte es noch.

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.Hátravetett jelzők és bővítmények – Nachgestellte Attribute und Ergänzungen (→ 3.6.9)

Anna, a tanár, itt lakik. – Anna, die Lehrerin, wohnt hier.

Az értelmező jelző ugyanazt nevezi meg, mint az alaptag, és utána áll. – Die Apposition – „értelmező jelző“ – benennt dasselbe wie der Kopf und steht hinter ihm.

Ez az egyetlen jelző, amely rendszeresen az alaptag után áll. – Das ist das einzige Attribut, das regelmäßig hinter dem Kopf steht.

Az „értelmez” ige az „értelem” szóhoz, az pedig az „ért” igéhez tartozik. – Das Verb „értelmez“ – erläutern – gehört zu „értelem“ – Verstand, Sinn –, dieses zu „ért“ – verstehen.

Budapest, Magyarország fővárosa, nagy város. – Budapest, Ungarns Hauptstadt, ist eine große Stadt.

Mondat belsejében két vessző fogja közre; a második vessző kötelező. – Im Satzinneren schließen zwei Kommas sie ein; das zweite Komma ist Pflicht.

Gyakran bevezető szó előzi meg: „vagyis”, „azaz”, „mégpedig”. – Oft geht ein einleitendes Wort voran: „vagyis“, „azaz“ – das heißt –, „mégpedig“ – und zwar.

A lány, aki az ablaknál ül, olvas. – Das Mädchen, das am Fenster sitzt, liest.

A vonatkozó mellékmondat is az alaptag után áll; személynél „aki”, dolognál „amely” vezeti be. – Auch der Relativsatz steht hinter dem Kopf; bei Personen leitet ihn „aki“ ein, bei Sachen „amely“.

A választás az angol „who – which” párhoz hasonló; a német és az orosz névmás a nyelvtani nemhez igazodik. – Die Wahl ähnelt dem englischen Paar „who – which“; das deutsche und das russische Pronomen richten sich nach dem grammatischen Geschlecht.

A könyv az asztalon van. – Das Buch liegt auf dem Tisch.

Ami a főnév után áll, nem feltétlenül jelző: itt az „az asztalon van” a mondat állítmánya. – Was hinter einem Substantiv steht, ist nicht unbedingt Attribut: Hier ist „az asztalon van“ das Prädikat des Satzes.

A „das Buch auf dem Tisch” típusú csoportot a magyar igenévvel vagy „-i” képzővel előre teszi: „az asztalon lévő könyv”, „a sarki bolt”. – Eine Gruppe vom Typ „das Buch auf dem Tisch“ stellt das Ungarische mit einem Partizip oder dem Suffix „-i“ nach vorn: „az asztalon lévő könyv“, „a sarki bolt“ – der Laden an der Ecke.

Péterrel, a barátommal, beszélek. – Ich spreche mit Péter, meinem Freund.

Az értelmező átveszi az alaptag esetét; mindkét csoport maga kapja a ragot. – Die Apposition übernimmt den Fall des Kopfes; jede der beiden Gruppen erhält die Endung selbst.

Azonos a szerep, nem feltétlenül a rag: „Budapesten, Magyarország fővárosában”. – Gleich ist die Funktion, nicht unbedingt die Endung: „Budapesten, Magyarország fővárosában“ – in Budapest, der Hauptstadt Ungarns.

Kérek egy almát, egy pirosat. – Ich möchte einen Apfel, einen roten.

Utólag melléknév is hozzátehető; ekkor önálló csoport, névelővel és raggal. – Auch ein Adjektiv kann nachgetragen werden; dann ist es eine eigene Gruppe, mit Artikel und Endung.

A ház, amelyben lakom, régi. – Das Haus, in dem ich wohne, ist alt.

A vonatkozó névmás ragja a mellékmondatbeli szerepétől függ, nem az alaptag esetétől. – Die Endung des Relativpronomens hängt von seiner Rolle im Nebensatz ab, nicht vom Fall des Kopfes.

A köznyelv dolgokra gyakran „ami”-t használ; a norma főnév után „amely”-t kíván. – Die Umgangssprache gebraucht für Sachen oft „ami“; die Norm verlangt nach einem Substantiv „amely“.

Címekben és étlapon gyakori a hátravetett bővítmény: „Interjú egy tanárral”, „Kávé tejjel”. – In Titeln und auf Speisekarten ist die nachgestellte Ergänzung häufig: „Interjú egy tanárral“ – Interview mit einem Lehrer –, „Kávé tejjel“ – Kaffee mit Milch.

Karinthy Frigyes könyvének címe: „Utazás a koponyám körül”. – Der Titel von Frigyes Karinthys Buch: „Utazás a koponyám körül“ – Reise um meinen Schädel.

Mondatban ugyanez a viszony előre kerül: „a magyar nyelvről szóló cikk”, „citromos tea”, „a koponyám körüli utazás”. – Im Satz rückt dieselbe Beziehung nach vorn: „a magyar nyelvről szóló cikk“ – der Artikel über die ungarische Sprache –, „citromos tea“ – Tee mit Zitrone –, „a koponyám körüli utazás“ – die Reise um meinen Schädel.

A németben a név a köznév után áll: „Herr Kovács”; a magyarban elöl: „Kovács úr”, „Anna néni”, „a Duna folyó”. – Im Deutschen steht der Name hinter dem Gattungswort: „Herr Kovács“; im Ungarischen vorn: „Kovács úr“, „Anna néni“ – Tante Anna –, „a Duna folyó“ – der Fluss Donau.

↑ Hoch zum Seitenanfang

10.Bővített és összetett főnévi csoportok – Erweiterte und komplexe Nominalgruppen (→ 3.6.10)

A két nagy szobában új asztalok vannak. – In den beiden großen Zimmern stehen neue Tische.

A hosszú csoportnak is egy alaptagja van, a jobb szélső főnév; csak ez kapja a csoport ragját. – Auch eine lange Gruppe hat einen Kopf, das Substantiv ganz rechts; nur dieses erhält die Endung der Gruppe.

Az alaptag ragja megmutatja, milyen szerepe van az egész csoportnak a mondatban. – Die Endung des Kopfes zeigt, welche Rolle die ganze Gruppe im Satz hat.

Az új iskola fiatal tanára itt lakik. – Der junge Lehrer der neuen Schule wohnt hier.

A fiatal tanár új iskolája nagy. – Die neue Schule des jungen Lehrers ist groß.

A birtokos maga is kis csoport saját névelővel és jelzővel; a határ a birtokos főnevénél van. – Der Besitzer ist selbst eine kleine Gruppe mit eigenem Artikel und Attribut; die Grenze liegt bei seinem Substantiv.

A levelet író diák új táskája kék. – Die neue Tasche des Schülers, der den Brief schreibt, ist blau.

Itt az igeneves szerkezet a birtokos része: „a levelet író diák” a birtokos, „új táskája” a birtokszó. – Hier ist der Partizipialblock Teil des Besitzers: „a levelet író diák“ ist der Besitzer, „új táskája“ das Besitzwort.

Az iskola melletti régi ház üres. – Das alte Haus neben der Schule ist leer.

A névutó és az „-i” képző szintén tömböt alkot; az elején csak egy névelő áll. – Postposition und Suffix „-i“ bilden ebenfalls einen Block; am Anfang steht nur ein Artikel.

A kertben játszó gyerek piros táskája üres. – Die rote Tasche des Kindes, das im Garten spielt, ist leer.

Az elemzés kívülről befelé halad: alaptag, rag, közvetlen jelző, belső tömb. – Die Analyse geht von außen nach innen: Kopf, Endung, unmittelbares Attribut, innerer Block.

A „piros” nem tartozhat a gyerekhez, mert a „gyerek” után áll. – „Piros“ kann nicht zum Kind gehören, denn es steht hinter „gyerek“.

A tanár könyvét olvasó diák csendes. – Der Schüler, der das Buch des Lehrers liest, ist ruhig.

A raggal ellátott belső főnév az igenévhez kötődik; nem lehet a külső alaptag birtokosa. – Ein inneres Substantiv mit Fallendung ist an das Partizip gebunden; es kann nicht Besitzer des äußeren Kopfes sein.

A tanár barátjának az új háza nagy. – Das neue Haus des Freundes des Lehrers ist groß.

Csoport a csoportban: ezt beágyazásnak nevezik; a szóban az „ágy” rejlik. – Gruppe in der Gruppe: Das heißt Einbettung („beágyazás“); im Wort steckt „ágy“ – Bett –, wie im deutschen „Einbettung“.

Megnevezett birtokos nélkül a személyjel a szövegből kapja vonatkozását: „a házáról szóló levél”. – Ohne genannten Besitzer erhält das Possessivsuffix seinen Bezug aus dem Text: „a házáról szóló levél“ – der Brief über sein/ihr Haus.

A birtokos személyjel nem különbözteti meg a nemet: a „háza” hímnemű és nőnemű birtokosra egyaránt vonatkozhat. – Das Possessivsuffix unterscheidet kein Geschlecht: „háza“ ist „sein Haus“ und „ihr Haus“.

Több szint esetén a vonatkozó mellékmondat vagy két külön mondat gyakran világosabb. – Bei mehreren Ebenen ist ein Relativsatz oder sind zwei getrennte Sätze oft klarer.

A diák, aki a tanár könyvét olvassa, csendes. – Der Schüler, der das Buch des Lehrers liest, ist ruhig.

A tegnap a parlament által elfogadott új törvény januárban lép életbe. – Das gestern vom Parlament angenommene neue Gesetz tritt im Januar in Kraft.

Az ilyen csoport az újság- és a hivatali nyelvben gyakori. – Solche Gruppen sind in der Zeitungs- und Amtssprache häufig.

A Budapesten élő, Pécsen született író új regénye most jelent meg. – Der neue Roman des in Budapest lebenden, in Pécs geborenen Schriftstellers ist gerade erschienen.

Az egyenrangú igeneves szerkezeteket vessző választja el. – Gleichrangige Partizipialblöcke trennt ein Komma.

Az angol a bővített igenevet az alaptag után teszi, az orosz és a latin mindkét helyre; a magyar csak elé. – Das Englische stellt das erweiterte Partizip hinter den Kopf, Russisch und Latein an beide Stellen; das Ungarische nur davor.

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.