3.9 Eigennamen, Titel und Personenbezeichnungen

1.A családnév áll elöl – Familienname zuerst, Vorname danach (→ 3.9.1)

A magyar személynév rendszerint két részből áll: a családnévből és az utónévből. – Ein ungarischer Personenname besteht gewöhnlich aus zwei Teilen: dem Familiennamen und dem Vornamen.

A magyar szövegben a családnév áll elöl, az utónév követi. – Im ungarischen Text steht der Familienname vorn, der Vorname folgt.

A nevem Farkas Anna. – Mein Name ist Anna Farkas.

Bartók Béla zeneszerző volt. – Béla Bartók war Komponist.

Nagy Éva Budapesten lakik. – Éva Nagy wohnt in Budapest.

Ez a sorrend nem a hivatalos nyelv sajátossága, hanem a név szokásos alakja. – Diese Reihenfolge ist keine Besonderheit der Amtssprache, sondern die gewöhnliche Form des Namens.

Levélben, újságban, névjegyen és névsorban egyaránt így áll. – In Briefen, Zeitungen, auf Visitenkarten und in Namenslisten steht er gleichermaßen so.

A német fordítás megfordítja a sorrendet: „Molnár Péter” németül „Péter Molnár”. – Die deutsche Übersetzung kehrt die Reihenfolge um: „Molnár Péter“ heißt auf Deutsch „Péter Molnár“.

Csak a helyük változik, a szerepük nem: a „Molnár” családnév marad, a „Péter” utónév. – Nur die Stellung ändert sich, nicht die Rolle: „Molnár“ bleibt Familienname, „Péter“ Vorname.

A családnév másik neve vezetéknév, az utónévé pedig keresztnév. – Ein anderes Wort für den Familiennamen ist „vezetéknév“, für den Vornamen „keresztnév“.

A „keresztnév” a keresztelésre utal; az „utónév” a hivatalos nyelv és a nyelvészet szava. – „Keresztnév“ – Kreuzname – verweist auf die Taufe; „utónév“ ist das Wort der Amtssprache und der Sprachwissenschaft.

Az „utónév” szó szerint „Nach-Name”, jelentése mégis „Vorname”: az a név, amely a magyarban utána következik. – „Utónév“ heißt wörtlich „Nach-Name“, bedeutet aber „Vorname“: der Name, der im Ungarischen nachfolgt.

A német „Nachname” viszont a családnév. – Das deutsche „Nachname“ ist dagegen der Familienname.

Mi a vezetékneve? – Farkas. – Wie lautet Ihr Familienname? – Farkas.

Mi a keresztneve? – Anna. – Wie lautet Ihr Vorname? – Anna.

A kérdés a szerepet nevezi meg, nem a helyet. – Die Frage nennt die Rolle, nicht die Stellung.

Hogy hívják? – Kovács Péternek. – Wie heißen Sie? – Péter Kovács.

A válaszban is megmarad a magyar sorrend. – Auch in der Antwort bleibt die ungarische Reihenfolge erhalten.

Az űrlapon a családnév az első mezőbe kerül, az utónév a másodikba. – Im Formular kommt der Familienname in das erste Feld, der Vorname in das zweite.

A hivatalos iratokban a „családi és utónév” a szokásos fordulat. – In amtlichen Papieren ist „családi és utónév“ – Familien- und Vorname – die übliche Wendung.

A személyes adatok között az „anyja neve” is szerepel: az anya születési neve. – Zu den Personendaten gehört auch „anyja neve“ – der Name der Mutter –, und zwar ihr Geburtsname.

A „Kiss Anna Mária” névben két utónév van. – Im Namen „Kiss Anna Mária“ stehen zwei Vornamen.

A két utónév kötőjel nélkül áll egymás mellett. – Die beiden Vornamen stehen ohne Bindestrich nebeneinander.

Egy gyermeknek legfeljebb két utónév adható, és mindkettőnek szerepelnie kell a hivatalos utónévjegyzékben. – Einem Kind dürfen höchstens zwei Vornamen gegeben werden, und beide müssen im amtlichen Vornamenverzeichnis stehen.

A Varga-Tóth Réka névben a családnév két részből áll. – Im Namen Réka Varga-Tóth besteht der Familienname aus zwei Teilen.

A kettős családnév egészében áll az utónév előtt. – Der Doppelname steht als Ganzes vor dem Vornamen.

Kőrösi Csoma Sándor nevében a családnév két szóból áll, kötőjel nélkül. – Im Namen Sándor Kőrösi Csoma besteht der Familienname aus zwei Wörtern, ohne Bindestrich.

Hogy mely részek tartoznak össze, azt csak maga a név mutatja meg. – Welche Teile zusammengehören, zeigt allein der Name selbst.

A magyar névsorban nincs szükség vesszőre: Farkas Anna. – Eine ungarische Namensliste braucht kein Komma: Farkas Anna.

A német betűrendes lista vesszővel hozza előre a családnevet: „Farkas, Anna”. – Eine deutsche alphabetische Liste holt den Familiennamen mit Komma nach vorn: „Farkas, Anna“.

Sok családnév egyben közszó: foglalkozást, tulajdonságot vagy származást jelöl. – Viele Familiennamen sind zugleich gewöhnliche Wörter: Sie bezeichnen einen Beruf, eine Eigenschaft oder die Herkunft.

Kovács, Szabó, Molnár: kovács, szabó, molnár. – Kovács, Szabó, Molnár: Schmied, Schneider, Müller.

A leggyakoribb magyar családnevek: Nagy, Kovács, Tóth, Szabó és Horváth. – Die häufigsten ungarischen Familiennamen sind Nagy, Kovács, Tóth, Szabó und Horváth.

Kiss Anna nem kicsi, Molnár Péter nem molnár. – Anna Kiss ist nicht klein, Péter Molnár kein Müller.

Az összehasonlított nyelvekben a családnév a szokásos szövegben az utónév után áll. – In den Vergleichssprachen steht der Familienname im gewöhnlichen Text hinter dem Vornamen.

Elöl csak bizonyos helyzetekben áll: a dél-német köznyelvben („der Huber Franz”) vagy az orosz hivatalos listában („Иванов Иван Иванович”). – Vorangestellt steht er nur in bestimmten Lagen: in der süddeutschen Umgangssprache („der Huber Franz“) oder in der russischen amtlichen Liste („Иванов Иван Иванович“).

Az angol „first name” és „last name” a saját sorrendet viszi át: Farkas Anna esetében a „first name” az Anna. – Englisch „first name“ und „last name“ übertragen die eigene Reihenfolge: Bei Anna Farkas ist „first name“ Anna.

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.Magyar és nemzetközi névhasználat – Ungarischer und internationaler Namensgebrauch (→ 3.9.2)

A név alakja a szöveg nyelvétől függ: magyarul Balogh Dóra, németül Dóra Balogh. – Die Form des Namens hängt von der Sprache des Textes ab: auf Ungarisch Balogh Dóra, auf Deutsch Dóra Balogh.

A két alak ugyanazt a személyt jelöli. – Die beiden Formen bezeichnen dieselbe Person.

Német, angol vagy francia szövegben a magyar nevet is az ottani sorrendbe teszik. – In deutschen, englischen oder französischen Texten bringt man auch den ungarischen Namen in die dort übliche Reihenfolge.

A német könyveken Imre Kertész áll, a magyarokon Kertész Imre. – Auf deutschen Büchern steht Imre Kertész, auf ungarischen Kertész Imre.

A külföldi nevek a magyar szövegben is megtartják a saját sorrendjüket. – Ausländische Namen behalten auch im ungarischen Text ihre eigene Reihenfolge.

A szerző neve Thomas Mann, nem „*Mann Thomas”. – Der Autor heißt Thomas Mann, nicht „*Mann Thomas“.

Az írásmód is megmarad, az idegen betűkkel együtt: „Müller”, „François”. – Auch die Schreibung bleibt erhalten, samt den fremden Buchstaben: „Müller“, „François“.

Az utónevet ma nem fordítjuk le: Emma Weber Emma Weber marad. – Den Vornamen übersetzt man heute nicht: Emma Weber bleibt Emma Weber.

Az ékezet a név része: Péter, Dóra, Gergő – nem Peter, Dora, Gergo. – Das Akzentzeichen gehört zum Namen: Péter, Dóra, Gergő – nicht Peter, Dora, Gergo.

Az „ő” helyére írt „ö” helyesírási hiba. – Ein „ö“ an Stelle von „ő“ ist ein Rechtschreibfehler.

Angol szövegekben az ékezet gyakran elmarad: „Paul Erdos” a „Paul Erdős” helyett. – In englischen Texten fallen die Akzente oft weg: „Paul Erdos“ statt „Paul Erdős“.

A 20. századig a híres külföldiek utónevét gyakran magyarították és hátra tették: Verne Gyula. – Bis ins 20. Jahrhundert wurden die Vornamen bekannter Ausländer oft ins Ungarische übertragen und nachgestellt: Verne Gyula – Jules Verne.

Ma a „Jules Verne” és a „Karl Marx” a helyes alak. – Heute sind „Jules Verne“ und „Karl Marx“ die richtigen Formen.

Az uralkodók, a pápák és a szentek neve ma is magyar: XIV. Lajos, II. Erzsébet, Ferenc pápa. – Herrscher, Päpste und Heilige tragen bis heute ungarische Namen: Ludwig XIV., Elisabeth II., Papst Franziskus.

A sorszám római számmal, ponttal a név előtt áll, és sorszámnévként olvassuk: „tizennegyedik Lajos”. – Die Ordnungszahl steht als römische Zahl mit Punkt vor dem Namen und wird als Ordinalzahl gelesen: „tizennegyedik Lajos“.

Az uralkodók ragadványnevét is lefordítják: Nagy Károly, Nagy Sándor. – Auch der Beiname der Herrscher wird übersetzt: Karl der Große, Alexander der Große.

A „Nagy Sándor” ugyanakkor egy mai magyar férfi neve is lehet. – „Nagy Sándor“ kann zugleich der Name eines heutigen Ungarn sein: Sándor Nagy.

Régen a magyar neveket is igazították külföldön: Liszt Ferenc nemzetközileg Franz Liszt. – Früher wurden auch ungarische Namen im Ausland angepasst: Ferenc Liszt ist international Franz Liszt.

Neumann János az Egyesült Államokban John von Neumann lett. – János Neumann wurde in den Vereinigten Staaten zu John von Neumann.

A külföldön publikáló szerző gyakran maga választja meg a névalakját: angolul Erdős Pál Paul Erdős. – Wer im Ausland veröffentlicht, wählt seine Namensform oft selbst: Englisch heißt Pál Erdős Paul Erdős.

A katalógusban a családnév után vessző áll: „Mann, Thomas”; a vessző a listához tartozik, nem a névhez. – Im Katalog steht nach dem Familiennamen ein Komma: „Mann, Thomas“; das Komma gehört zur Liste, nicht zum Namen.

A keresztnév bizalmas alakja a becenév. – Die vertraute Form des Vornamens ist die Koseform – becenév.

Zsuzsannát a barátai Zsuzsinak hívják. – Ihre Freunde nennen Zsuzsanna Zsuzsi.

Istvánt a barátai Pistának hívják. – Seine Freunde nennen István Pista.

Minden utónévhez meghatározott, hagyományos becenevek tartoznak; ezeket nem lehet szabadon képezni. – Zu jedem Vornamen gehören bestimmte, überlieferte Koseformen; sie lassen sich nicht frei bilden.

Sok becenév „-i”-re végződik: Kati, Zsuzsi, Feri; mások „-a”-ra vagy „-s”-re: Pista, Andris. – Viele Koseformen enden auf „-i“: Kati, Zsuzsi, Feri; andere auf „-a“ oder „-s“: Pista, Andris.

A „Hänsel und Gretel” magyar címe „Jancsi és Juliska”: mindkét név becenév. – „Hänsel und Gretel“ heißt ungarisch „Jancsi és Juliska“: Beide Namen sind Koseformen, zu János und Júlia.

A személyi igazolványban a teljes utónév áll. – Im Personalausweis steht der volle Vorname.

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.Magyar nevek toldalékolása – Suffigierung ungarischer Namen (→ 3.9.3)

A magyar személynév ugyanúgy kapja a toldalékokat, mint bármely főnév. – Ein ungarischer Personenname erhält die Endungen genauso wie jedes Substantiv.

A teljes név egy egység; a toldalék egyszer áll, az utolsó névrészen. – Der vollständige Name ist eine Einheit; die Endung steht einmal, am letzten Namensteil.

Kovács Péternek levelet írok. – Ich schreibe Péter Kovács einen Brief.

Tóth Évával beszéltem. – Ich habe mit Éva Tóth gesprochen.

Kovács Anna Máriának gratulálunk. – Wir gratulieren Anna Mária Kovács.

A „*Kovácsnak Péternek” kettős jelölés hibás. – Die doppelte Kennzeichnung „*Kovácsnak Péternek“ ist falsch.

Ha csak a családnevet használjuk, az kapja a toldalékot: Szabónak adtam a jegyet. – Wird nur der Familienname gebraucht, erhält er die Endung: Ich gab Szabó die Eintrittskarte.

A hangrendet csak az utolsó névrész határozza meg: Kovács Péternek, de Szabó Gábornak. – Die Vokalklasse bestimmt allein der letzte Namensteil: Kovács Péternek, aber Szabó Gábornak.

A szóvégi „a” és „e” minden toldalék előtt megnyúlik, a közszavakhoz hasonlóan. – Auslautendes „a“ und „e“ wird vor jeder Endung lang, wie bei gewöhnlichen Wörtern.

Rékát tegnap láttam. – Ich habe Réka gestern gesehen.

Emesével találkozom. – Ich treffe mich mit Emese.

Leventét holnap hívom fel. – Ich rufe Levente morgen an.

A többi szóvégi magánhangzó változatlan: Zsófit, Gergővel, Lászlónak. – Die übrigen Endvokale bleiben unverändert: Zsófit, Gergővel, Lászlónak.

Magánhangzóra végződő magyar név után sosem áll kötőjel: a „*Zsófi-t” hibás. – Nach einem ungarischen Namen auf Vokal steht nie ein Bindestrich: „*Zsófi-t“ ist falsch.

A „-val/-vel” „v”-je mássalhangzó után hasonul. – Das „v“ von „-val/-vel“ gleicht sich nach Konsonant an.

Péterrel beszélek. – Ich spreche mit Péter.

Jánossal együtt érkezem. – Ich komme zusammen mit János an.

Zoltánnal sétálunk. – Wir gehen mit Zoltán spazieren.

Bálinttal ebédeltem. – Ich habe mit Bálint zu Mittag gegessen.

Magánhangzó után a „v” megmarad: Gergővel, Annával. – Nach Vokal bleibt das „v“: mit Gergő, mit Anna.

A „*Pétervel” alak nem létezik. – Die Form „*Pétervel“ gibt es nicht.

A toldalék hangrendjét a név magánhangzói döntik el: Gábornak, Péternek, Gergőhöz. – Über die Vokalklasse der Endung entscheiden die Vokale des Namens: Gábornak, Péternek, Gergőhöz.

Ha mély magánhangzó után csak „i” vagy „í” áll, a toldalék mély marad: Bálintnak, Dáviddal. – Steht nach einem dunklen Vokal nur „i“ oder „í“, bleibt die Endung dunkel: Bálintnak, Dáviddal.

Ha az utolsó szótagban „e” vagy „é” áll, a toldalék magas: Dánielnek, Józsefnek. – Steht in der letzten Silbe „e“ oder „é“, ist die Endung hell: Dánielnek, Józsefnek.

Tamást ismerem. – Ich kenne Tamás.

Ádámot keresem. – Ich suche Ádám.

A tárgyrag „l, ly, n, ny, r, s, sz, z, zs, j” után többnyire közvetlenül járul a névhez, más mássalhangzó után kötőhang áll. – Die Objektendung tritt nach l, ly, n, ny, r, s, sz, z, zs, j meist direkt an den Namen, nach anderen Konsonanten steht ein Bindevokal.

A név önmagában határozott, ezért tárgyként határozott ragozást kíván: Tamást ismerem, nem „*ismerek”. – Ein Name ist von sich aus bestimmt und verlangt als Objekt die bestimmte Konjugation: Tamást ismerem, nicht „*ismerek“.

Vargával beszéltem. – Ich habe mit Varga gesprochen.

Fodorral beszélek. – Ich spreche mit Fodor.

A családnév ugyanazokat a szabályokat követi: Kovácsot, Némethet, Farkasnak. – Der Familienname folgt denselben Regeln: Kovácsot, Némethet, Farkasnak.

Sok családnév megőrzi a régi helyesírás betűit: „th”, „gh”, „ch”, „ts”, „cz”, „y”. – Viele Familiennamen bewahren Buchstaben der alten Rechtschreibung: „th“, „gh“, „ch“, „ts“, „cz“, „y“.

Ezt az írásmódot nem változtatjuk meg. – Diese Schreibung wird nicht verändert.

A „-val/-vel” a kiejtett hanghoz hasonul, és mai írással kapcsolódik. – „-val/-vel“ gleicht sich an den gesprochenen Laut an und wird in heutiger Schreibung angefügt.

Kossuthtal foglalkozik a könyv. – Das Buch beschäftigt sich mit Kossuth.

Madáchcsal kezdődik az előadás. – Der Vortrag beginnt mit Madách.

Baloghgal ebédeltem. – Ich habe mit Balogh zu Mittag gegessen.

Babitscsal és Móriczcal foglalkozom. – Ich beschäftige mich mit Babits und mit Móricz.

A hangrendet is a kiejtés dönti el: a „Vörösmarty” „i” hangra végződik a mély „a” után, ezért „-val”-t kap. – Auch über die Vokalklasse entscheidet die Aussprache: „Vörösmarty“ endet nach dunklem „a“ auf den Laut „i“ und erhält daher „-val“.

Vörösmartyval kezdjük az órát. – Wir beginnen die Stunde mit Vörösmarty.

A régi betűk nem kettőződnek: Madáchcsal, nem „*Madácchal”. – Die alten Buchstaben werden nicht verdoppelt: Madáchcsal, nicht „*Madácchal“.

Kettős mássalhangzóra végződő névnél a „-val/-vel” három azonos betűt eredményezne. – Bei einem Namen auf Doppelkonsonant ergäbe „-val/-vel“ drei gleiche Buchstaben.

Közszavaknál ilyenkor egyszerűsítünk: a „toll” és a „-val” együtt „tollal”. – Bei gewöhnlichen Wörtern vereinfacht man dann: „toll“ und „-val“ ergeben „tollal“ – mit der Feder.

A névnél ez eltüntetné az alapalakot, ezért a név teljes marad, és kötőjel következik. – Beim Namen ginge so die Grundform verloren; deshalb bleibt der Name vollständig, und es folgt ein Bindestrich.

A „*Pappal” alakból nem derülne ki, hogy a név Pap vagy Papp. – Aus „*Pappal“ ginge nicht hervor, ob der Name Pap oder Papp lautet.

Papp-pal utaztam haza. – Ich reiste mit Papp nach Hause.

Kiss-sel találkoztam az állomáson. – Ich habe mich am Bahnhof mit Kiss getroffen.

Bernadett-tel ültem egy asztalnál. – Ich saß mit Bernadett an einem Tisch.

Más toldalékok előtt nincs hármas betű, ezért kötőjel sincs: Kisst, Pappot, Bernadettet. – Vor anderen Endungen entstehen keine drei gleichen Buchstaben, daher auch kein Bindestrich: Kisst, Pappot, Bernadettet.

A „Kis” és a „Kiss” két külön családnév: Kissel, de Kiss-sel. – „Kis“ und „Kiss“ sind zwei verschiedene Familiennamen: Kissel – mit Kis –, aber Kiss-sel – mit Kiss.

A kétjegyű betűk („cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs”) hasonuláskor csak az első jegyükben kettőződnek. – Bei den Digraphen („cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs“) wird bei der Angleichung nur der erste Buchstabe verdoppelt.

Szabolccsal együtt dolgozom. – Ich arbeite zusammen mit Szabolcs.

Mihállyal vacsoráztunk. – Wir haben mit Mihály zu Abend gegessen.

Kováccsal beszéltem. – Ich habe mit Kovács gesprochen.

Ez a közszavak szabálya is: kulcs – kulccsal. – Das ist auch die Regel der gewöhnlichen Wörter: kulcs – kulccsal, Schlüssel – mit dem Schlüssel.

Ez a kabát Annáé. – Dieser Mantel gehört Anna.

Kovácsékhoz megyünk vacsorára. – Wir gehen zu Kovács‘ zum Abendessen.

A „-ék” a személyt családjával vagy társaságával együtt jelöli; utána további toldalék jöhet: Péteréknél. – „-ék“ bezeichnet die Person samt Familie oder Kreis; danach kann eine weitere Endung folgen: Péteréknél – bei Péter und den Seinen.

A Hunyadiak nagy szerepet játszottak. – Die Hunyadis spielten eine große Rolle.

A latin és az orosz is ragozza a személyneveket: „cum Anna”, „с Анной”; a német csak a birtokos „-s”-t ismeri. – Latein und Russisch beugen Personennamen ebenfalls: „cum Anna“, „с Анной“; das Deutsche kennt nur das Genitiv-„s“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Idegen nevek toldalékolása – Suffigierung ausländischer Namen (→ 3.9.4)

Az idegen név a magyar mondatban ugyanolyan főnév, mint a többi. – Ein ausländischer Name ist im ungarischen Satz ein Substantiv wie jedes andere.

Ugyanazokat a ragokat kapja, mint egy magyar szó; külön ragozási osztály nincs. – Er erhält dieselben Endungen wie ein ungarisches Wort; eine eigene Flexionsklasse gibt es nicht.

Thomas Mannt olvasom. – Ich lese Thomas Mann.

Bachról szól a könyv. – Das Buch handelt von Bach.

Anna Weberrel utazom Berlinbe. – Ich reise mit Anna Weber nach Berlin.

Az írásmód és a sorrend változatlan, a toldalék csak az utolsó névrészen áll. – Schreibung und Reihenfolge bleiben unverändert, die Endung steht nur am letzten Namensteil.

Egyetlen személy esetén az utónév ragtalan marad: Anna Müllert, nem „*Annát Müllert”. – Bei einer einzigen Person bleibt der Vorname ohne Endung: Anna Müllert, nicht „*Annát Müllert“.

A hangrendet a név magyar kiejtése szabja meg, nem az írásképe. – Die Vokalklasse bestimmt die ungarische Aussprache des Namens, nicht sein Schriftbild.

A „Mozart” mély hangrendű: Mozartnak, Mozartról; a „Müller” magas: Müllernek, Müllerről. – „Mozart“ hat hintere Vokale: Mozartnak, Mozartról; „Müller“ vordere: Müllernek, Müllerről.

A kötőhang is a magyar hangtani szabályokat követi: Müllert, Beethovent, de Mozartot, Bachot. – Auch der Bindevokal folgt den ungarischen Lautregeln: Müllert, Beethovent, aber Mozartot, Bachot.

Bachot játssza a zenekar. – Das Orchester spielt Bach.

A „Goethe” írásban „o”-t és „e”-t mutat, kiejtve „ö” hangot; ezért magas: Goethének. – „Goethe“ zeigt in der Schrift „o“ und „e“, gesprochen einen ö-Laut; daher hell: Goethének.

A kiejtett szóvégi „a, e, o, ö” toldalék előtt megnyúlik: Kafkát, Dantét, Picassót. – Gesprochenes auslautendes „a, e, o, ö“ wird vor einer Endung lang: Kafkát, Dantét, Picassót.

Kafkáról beszél a tanár. – Der Lehrer spricht über Kafka.

Goethének szentelték a mai estét. – Man widmete den heutigen Abend Goethe.

A nyúlás csak a toldalékos alakot érinti; alapalakban a név eredeti marad: Goethe Weimarban élt. – Die Längung betrifft nur die Form mit Endung; in der Grundform bleibt der Name original: Goethe lebte in Weimar.

A szóvégi „i” és „u” nem nyúlik: Verdit hallgatjuk. – Auslautendes „i“ und „u“ wird nicht gelängt: Wir hören Verdi.

Döntő, hogy a magánhangzót kiejtik-e: a „Dante” „e”-je hallható, a „Shakespeare” „e”-je néma. – Entscheidend ist, ob der Vokal gesprochen wird: Das „e“ von „Dante“ ist hörbar, das „e“ von „Shakespeare“ stumm.

A „-val/-vel” idegen nevek után is hasonul. – „-val/-vel“ gleicht sich auch nach fremden Namen an.

Mozarttal kezdődik a koncert. – Das Konzert beginnt mit Mozart.

Müllerrel találkoztam tegnap. – Ich habe mich gestern mit Müller getroffen.

Kafkával foglalkozunk. – Wir beschäftigen uns mit Kafka.

Martonvásáron „Beethovennel a szabadban” címmel rendeznek koncerteket. – In Martonvásár finden Konzerte unter dem Titel „Mit Beethoven im Freien“ statt.

Idegen betűcsoport után a toldalék a hangot írja le magyarul. – Nach fremden Buchstabengruppen schreibt die Endung den Laut ungarisch.

Bachhal folytatódik a műsor. – Das Programm geht mit Bach weiter.

Marxszal foglalkozik a szeminárium. – Das Seminar beschäftigt sich mit Marx.

Balzackal foglalkozik a dolgozat. – Die Arbeit beschäftigt sich mit Balzac.

A „Marxszal” alakban az „x” után „sz” áll, mert az „x” kiejtése „ksz”. – In „Marxszal“ steht nach dem „x“ ein „sz“, weil „x“ als „ksz“ gesprochen wird.

A magyarban ismeretlen mellékjelek is megmaradnak: Dvořákot, Dvořákkal. – Auch diakritische Zeichen, die das Ungarische nicht kennt, bleiben: Dvořákot, Dvořákkal.

A többtagú névben csak az utolsó tag kapja a toldalékot és a nyúlást: Johann Sebastian Bachhal, Victor Hugóról. – Im mehrteiligen Namen erhält nur der letzte Teil Endung und Längung: mit Johann Sebastian Bach, über Victor Hugo.

Tárgyként a név névelő nélkül is határozott ragozást kíván: Verdit hallgatom. – Als Objekt verlangt der Name auch ohne Artikel die bestimmte Konjugation: Ich höre Verdi.

A „Kafkát olvasom” a műveit jelenti, a „Verdit hallgatom” a zenéjét. – „Kafkát olvasom“ meint seine Werke, „Verdit hallgatom“ seine Musik.

Beszélni vagy írni valakiről: Picassóról ír egy cikket. – Über jemanden sprechen oder schreiben: Er schreibt einen Artikel über Picasso.

Az orosz az utónevet és a családnevet is ragozza: „с Томасом Манном”; a magyar csak az utolsó tagot. – Das Russische beugt Vor- und Familiennamen: „с Томасом Манном“; das Ungarische nur den letzten Teil.

A német birtokos „-s” szintén csak az utolsó tagon áll: „die Romane Thomas Manns”. – Auch das deutsche Genitiv-„s“ steht nur am letzten Teil: „die Romane Thomas Manns“.

A tudósok régen latinosították a nevüket, hogy ragozható legyen: Kopernik – Copernicus. – Gelehrte latinisierten früher ihre Namen, damit sie sich deklinieren ließen: Kopernik – Copernicus.

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.Kötőjel idegen írás- és hangalakoknál – Bindestrich bei fremden Schrift- und Lautformen (→ 3.9.5)

Az idegen név a toldalékot rendszerint közvetlenül kapja: Beethovent, Mozartnak, Chaplinről. – Ein fremder Name erhält die Endung in der Regel direkt: Beethovent, Mozartnak, Chaplinről.

Az idegen eredet egymagában nem indokol kötőjelet: a „*Mozart-nak” hibás. – Die fremde Herkunft allein verlangt keinen Bindestrich: „*Mozart-nak“ ist falsch.

Kötőjel csak három esetben áll. – Ein Bindestrich steht nur in drei Fällen.

Első eset: a név néma betűre végződik. – Erster Fall: Der Name endet auf einen stummen Buchstaben.

A „Shakespeare” utolsó „e”-je nem hangzik, a „Peugeot” „t”-je néma. – Das letzte „e“ von „Shakespeare“ wird nicht gesprochen, das „t“ von „Peugeot“ ist stumm.

Shakespeare-ről beszélünk az órán. – Wir sprechen im Unterricht über Shakespeare.

Peugeot-t vett a szomszédunk. – Unser Nachbar hat einen Peugeot gekauft.

Cambridge-ben tanul a barátom. – Mein Freund studiert in Cambridge.

A kötőjel elválasztja a változatlan írásképet a magyarul kiejtett toldaléktól. – Der Bindestrich trennt das unveränderte Schriftbild von der ungarisch gesprochenen Endung.

Második eset: a név végén a magyarban szokatlan betűcsoport áll. – Zweiter Fall: Am Ende des Namens steht eine im Ungarischen ungewohnte Buchstabengruppe.

Rousseau-nak szentelték a konferenciát. – Man widmete die Konferenz Rousseau.

Glasgow-ban találkozunk. – Wir treffen uns in Glasgow.

Bordeaux-ban töltenek egy hetet. – Sie verbringen eine Woche in Bordeaux.

Sydney-be utazik a testvérem. – Mein Bruder reist nach Sydney.

Kötőjel nélkül nem látszana, hol végződik a név, és hol kezdődik a toldalék. – Ohne Strich wäre nicht zu erkennen, wo der Name endet und die Endung beginnt.

A „ch” és a „ck” egymagában nem elég: Bachot, Steinbecket kötőjel nélkül áll. – „ch“ und „ck“ genügen allein nicht: Bachot, Steinbecket stehen ohne Bindestrich.

Harmadik eset: három azonos mássalhangzó találkozna. – Dritter Fall: Drei gleiche Konsonantenbuchstaben träfen zusammen.

Mannt idézem a dolgozat végén. – Ich zitiere Mann am Ende der Arbeit.

Mann-nak ajánlották a könyvet. – Das Buch wurde Mann gewidmet.

Tallinn-nál nagyobb város Riga. – Riga ist eine größere Stadt als Tallinn.

Scott-tól olvastam egy regényt. – Ich habe einen Roman von Scott gelesen.

Közszónál egyszerűsítenénk („orról”), a név viszont teljes marad. – Bei einem gewöhnlichen Wort würde man vereinfachen („orról“ – von der Nase), der Name bleibt dagegen vollständig.

Néma betű és szokatlan betűcsoport esetén a kötőjel a névhez tartozik, és minden toldalék előtt ott áll. – Bei stummem Buchstaben und ungewohnter Gruppe hängt der Bindestrich an der Basis und steht vor jeder Endung.

Shakespeare-t, Shakespeare-nek, Shakespeare-ben, Shakespeare-é. – Shakespeare (Objekt), Shakespeare (Dativ), bei Shakespeare, Shakespeares.

A hármas betű esetén csak az érintett toldalék előtt áll: Mannt, Mannról, de Mann-nak. – Bei drei gleichen Buchstaben steht er nur vor der betroffenen Endung: Mannt, Mannról, aber Mann-nak.

A hangrend kötőjel mellett is a kiejtést követi: Shakespeare-ről magas, Rousseau-ról mély. – Auch mit Bindestrich folgt die Vokalklasse der Aussprache: Shakespeare-ről hell, Rousseau-ról dunkel.

A kötőjel nem akadályozza a „-val/-vel” hasonulását. – Der Bindestrich verhindert die Angleichung von „-val/-vel“ nicht.

Shakespeare-rel folytatjuk a tanfolyamot. – Wir setzen den Kurs mit Shakespeare fort.

Magritte-tal kezdődik a kiállítás. – Die Ausstellung beginnt mit Magritte.

Rousseau-val zárjuk a fejezetet. – Wir schließen das Kapitel mit Rousseau ab.

A „Shakespeare” kiejtve „r”-re végződik, ezért „-rel”; a „Rousseau” magánhangzóra, ezért „-val”. – „Shakespeare“ endet gesprochen auf „r“, daher „-rel“; „Rousseau“ auf einen Vokal, daher „-val“.

A „Grimm” után a hasonult „-vel” hozná létre a három „m”-et: Grimm-mel. – Bei „Grimm“ entstünden die drei „m“ erst durch das angeglichene „-vel“: mit Grimm.

Falstaff-fal nevetteti meg a közönséget Shakespeare. – Mit Falstaff bringt Shakespeare das Publikum zum Lachen.

A döntéshez a név szokásos kiejtését kell ismerni: Chaplinnek, de Cambridge-nek. – Für die Entscheidung muss man die übliche Aussprache des Namens kennen: Chaplinnek, aber Cambridge-nek.

A név saját kötőjele (Saint-Exupéry, Varga-Tóth) mindig megmarad, de a toldalék kapcsolásáról nem mond semmit. – Ein Bindestrich, den der Name selbst enthält (Saint-Exupéry, Varga-Tóth), bleibt immer, sagt aber nichts über den Anschluss der Endung.

A francia „trait d’union” „egyesítő vonás”, az orosz „дефис” viszont a latin „dividere” – osztani – igére megy vissza. – Französisch „trait d’union“ ist der „Strich der Vereinigung“, russisch „дефис“ geht dagegen auf lateinisch „dividere“ – teilen – zurück.

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Megszólítás és címek – Anredeformen und akademische Titel (→ 3.9.6)

Az „úr” a név vagy a cím mögött áll: Kovács úr, tanár úr, Szabó tanár úr. – „Úr“ – Herr – steht hinter dem Namen oder Titel: Herr Kovács, Herr Lehrer, Herr Lehrer Szabó.

Igazgató úr, aláírná ezt a lapot? – Herr Direktor, würden Sie dieses Blatt unterschreiben?

Név és cím nélkül a megszólítás „uram”: az „úr” és a „-m” birtokos személyjel. – Ohne Namen und Titel heißt die Anrede „uram“ – mein Herr: „úr“ und das Besitzzeichen „-m“.

Hölgyeim és uraim! – Meine Damen und Herren!

A megszólított csoportot vessző választja el, az ige pedig harmadik személyben, udvarias formában áll (→ 7.1.7). – Die angesprochene Gruppe wird durch Komma abgetrennt, das Verb steht in der 3. Person, der Höflichkeitsform (→ 7.1.7).

Nőknél sok foglalkozásnév a „nő” utótaggal áll: tanárnő, doktornő. – Bei Frauen stehen viele Berufsbezeichnungen mit dem Glied „nő“ – Frau: Lehrerin, Ärztin.

Tanárnő, nem értem a feladatot. – Frau Lehrerin, ich verstehe die Aufgabe nicht.

Magasabb címek és tisztségek után külön szóként az „asszony” áll: professzor asszony, igazgató asszony. – Nach höheren Titeln und Ämtern steht „asszony“ – Frau – als eigenes Wort: Frau Professorin, Frau Direktorin.

A „tanárnő” egy szó, a „doktor úr” kettő. – „Tanárnő“ ist ein Wort, „doktor úr“ sind zwei.

Az iskolában a „Tanárnő!” név nélkül is szokásos megszólítás. – In der Schule ist „Tanárnő!“ auch ohne Namen die übliche Anrede.

Megszólításkor a csoport névelő nélkül áll; említéskor névelőt kap. – In der Anrede steht die Gruppe ohne Artikel; erwähnt erhält sie den Artikel.

Doktor úr, fáj a fejem. – Herr Doktor, ich habe Kopfschmerzen.

A doktor úr a rendelőben van. – Der Herr Doktor ist im Sprechzimmer.

Családnév előtt nincs névelő: Kovács úr ma nincs itt. – Vor einem Familiennamen steht kein Artikel: Herr Kovács ist heute nicht da.

A magyarnak nincs külön megszólító esete; a megszólítás alapalakban áll. – Das Ungarische hat keinen eigenen Anredefall (Vokativ); die Anrede steht in der Grundform.

Név, cím és „úr” egy egység; a toldalék csak az utolsó szón áll. – Name, Titel und „úr“ sind eine Einheit; die Endung steht nur am letzten Wort.

Szabó tanár úrnak küldöm a levelet. – Ich schicke Herrn Lehrer Szabó den Brief.

Kiss tanárnővel beszélek. – Ich spreche mit Frau Kiss, der Lehrerin.

Kovács doktor úrral találkoztam. – Ich habe mich mit Herrn Dr. Kovács getroffen.

A német „Herrn Lehrer Szabó” ezzel szemben az első szót ragozza. – Das deutsche „Herrn Lehrer Szabó“ beugt dagegen das erste Wort.

Az „úr” hosszú „ú”-ja kötőhang előtt rövidül: úrnak, úrral, de urat, urak, uram. – Das lange „ú“ von „úr“ wird vor einem Bindevokal kurz: úrnak, úrral, aber urat, urak, uram.

A titkárnő Szabó doktor urat keresi. – Die Sekretärin sucht Herrn Dr. Szabó.

Az „asszony” a „-val” előtt kettőzi az „ny”-t: professzor asszonnyal. – „Asszony“ verdoppelt vor „-val“ das „ny“: professzor asszonnyal – mit der Frau Professorin.

A hivatalos levél a „Tisztelt”, a bizalmas a „Kedves” szóval kezdődik. – Ein förmlicher Brief beginnt mit „Tisztelt“ – geehrt –, ein vertraulicher mit „Kedves“ – lieb.

Tisztelt Kovács Úr! – Sehr geehrter Herr Kovács!

Kedves Anna! – Liebe Anna!

A megszólítás után felkiáltójel áll, nem vessző, és a szöveg nagybetűvel kezdődik. – Nach der Anrede steht ein Ausrufezeichen, kein Komma, und der Text beginnt mit Großbuchstaben.

A levélbeli megszólításban udvariasságból az „Úr”, az „Asszony” és a cím is nagybetűs: Tisztelt Igazgató Úr! – In der Briefanrede werden aus Höflichkeit auch „Úr“, „Asszony“ und der Titel groß geschrieben: Sehr geehrter Herr Direktor!

Ismeretlen címzettnek: Tisztelt Hölgyem/Uram! – An einen unbekannten Empfänger: Sehr geehrte Damen und Herren!

A „dr.” a teljes név előtt áll, a mondat belsejében kisbetűvel. – „Dr.“ steht vor dem ganzen Namen, im Satzinneren klein.

Ma dr. Varga Péter tart előadást. – Heute hält Dr. Péter Varga einen Vortrag.

Mondat elején, névjegyen és ajtótáblán nagybetűs: Dr. Varga Péter. – Am Satzanfang, auf Visitenkarte und Türschild steht es groß: Dr. Péter Varga.

A toldalék itt is a csoport végére kerül: dr. Varga Péternek. – Die Endung kommt auch hier an das Ende der Gruppe: dr. Varga Péternek.

Magyarországon az orvosok, a fogorvosok, az állatorvosok, a gyógyszerészek és a jogászok az egyetemi végzettséggel kapják meg a „dr.” címet. – In Ungarn erhalten Ärzte, Zahnärzte, Tierärzte, Apotheker und Juristen den Titel „dr.“ mit dem Studienabschluss.

A latin „doctor” jelentése „tanító”, a „docere” – tanítani – igéből. – Lateinisch „doctor“ bedeutet „Lehrer“, vom Verb „docere“ – lehren.

A „néni” és a „bácsi” egy idősebb ember neve után áll, rokonság nélkül: Anna néni, Józsi bácsi. – „Néni“ und „bácsi“ stehen hinter dem Namen einer älteren Person, ohne Verwandtschaft zu bezeichnen: Anna néni, Józsi bácsi.

A gyerekek Zsuzsa néninek szólnak. – Die Kinder sagen Zsuzsa Bescheid.

Doktor néni, fáj a fülem. – Frau Doktor, mein Ohr tut weh.

A rokonokat a „nagynéni” és a „nagybácsi” jelöli. – Die Verwandten heißen „nagynéni“ – Tante – und „nagybácsi“ – Onkel.

Egy felnőtt beteget „néninek” szólítani lekezelőnek hathat. – Eine erwachsene Patientin „néni“ zu nennen, kann herablassend wirken.

Bizonytalanság esetén megkérdezzük: Hogyan szólíthatom? – Im Zweifel fragt man: Wie darf ich Sie ansprechen?

A magyarnak a három fokozatra külön igéi vannak: tegez, önöz, magáz. – Das Ungarische hat für die drei Stufen eigene Verben: tegez – duzen, önöz – mit „ön“ siezen, magáz – mit „maga“ siezen.

Az „ön” hivatalos és semleges, a „maga” bizalmasabb, hangsúlytól függően barátságtalan is lehet (→ 7.1.8). – „Ön“ ist förmlich und neutral, „maga“ vertrauter und je nach Tonfall auch unfreundlich (→ 7.1.8).

Sok beszélgetés névmás nélkül, csak címmel és igealakkal zajlik: Tanár úr, segítene? – Viele Gespräche kommen ohne Pronomen aus, nur mit Titel und Verbform: Herr Lehrer, würden Sie helfen?

Az „asszony” alán, vagyis iráni jövevényszó; a „tanár” a „tanít” igével rokon. – „Asszony“ ist ein alanisches, also iranisches Lehnwort; „tanár“ ist mit dem Verb „tanít“ – lehren – verwandt.

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Hagyományos és modern női nevek – Traditionelle und moderne Frauennamen (→ 3.9.7)

A férj neve Varga Péter, a feleség születési neve Kiss Anna. – Der Ehemann heißt Péter Varga, der Geburtsname der Ehefrau ist Anna Kiss.

A születési név a születéskor anyakönyvezett név, a házassági név a házasságkötés után viselt név. – Der Geburtsname ist der bei der Geburt eingetragene Name, der Ehename der nach der Eheschließung geführte Name.

A hagyományos alak a férj teljes nevéhez kapcsolja a „-né” képzőt: Varga Péterné. – Die traditionelle Form hängt das Suffix „-né“ an den vollständigen Namen des Ehemanns: Varga Péterné.

A „-né” neve asszonynévképző. – „-né“ heißt asszonynévképző – Suffix für den Frauennamen.

A Varga Péterné névben Péter a férj utóneve. – Im Namen Varga Péterné ist Péter der Vorname des Ehemanns.

A „Péterné” nem az asszony utóneve; jelentése „Péter felesége”. – „Péterné“ ist nicht der Vorname der Frau; es bedeutet „die Frau des Péter“.

Az asszony saját utóneve ebben az alakban nem szerepel. – Der eigene Vorname der Frau kommt in dieser Form nicht vor.

Az angol „Mrs Peter Varga” pontosan így épül. – Englisch „Mrs Peter Varga“ ist genauso gebaut.

A szóvégi „a” és „e” a „-né” előtt megnyúlik: Szabó Béláné, Tóth Gyuláné. – Auslautendes „a“ und „e“ wird vor „-né“ lang: Szabó Béláné, Tóth Gyuláné.

A képzőnek csak egy alakja van; más magánhangzós változata nincs. – Das Suffix hat nur die eine Form „-né“; eine Variante mit anderem Vokal gibt es nicht.

A rövid alak csak a férj családnevéhez kapcsolja: Vargáné, nem „*Vargané”. – Die Kurzform hängt es nur an den Familiennamen des Mannes: Vargáné, nicht „*Vargané“.

Ez az alak sem az asszony, sem a férj utónevét nem tartalmazza. – Diese Form enthält weder den Vornamen der Frau noch den des Mannes.

Vargánénak küldöm az üzenetet. – Ich schicke Frau Varga die Nachricht.

A „-né” után további toldalék jöhet, és az „é” nem változik: Kovácsnénál, Varga Péternével. – Nach „-né“ können weitere Endungen folgen, und das „é“ ändert sich nicht: bei Frau Kovács, mit Frau Varga.

A semleges „é” nem változtat a hangrenden: Vargánéval mély, Varga Péternével magas. – Das neutrale „é“ ändert die Vokalklasse nicht: Vargánéval dunkel, Varga Péternével hell.

A saját név is megjelenhet: Vargáné Kiss Anna, Varga Péterné Kiss Anna. – Auch der eigene Name kann erscheinen: Vargáné Kiss Anna, Varga Péterné Kiss Anna.

Más nők a férj családnevét saját utónevükkel viselik (Varga Anna), vagy megtartják a születési nevüket (Kiss Anna). – Andere Frauen führen den Familiennamen des Mannes mit dem eigenen Vornamen (Varga Anna) oder behalten ihren Geburtsnamen (Kiss Anna).

A „hagyományos” és a „modern” csak a képzés módját jelöli, nem rangsort. – „Traditionell“ und „modern“ bezeichnen nur die Bildungsweise, keine Rangfolge.

Kiss Anna néven dolgozik. – Sie arbeitet unter dem Namen Anna Kiss.

A hosszú alak egyetlen névcsoport, vessző nélkül; a toldalék csak az utolsó tagon áll. – Die lange Form ist eine einzige Namensgruppe, ohne Komma; die Endung steht nur am letzten Glied.

Varga Péterné Kiss Annának írok. – Ich schreibe an Anna Kiss (Varga Péterné Kiss Anna).

Vargáné Kiss Annával találkozom délután. – Ich treffe mich am Nachmittag mit Anna Kiss (Vargáné Kiss Anna).

A kettős családnév kötőjellel kapcsol össze két családnevet, „-né” nélkül: Kiss-Varga Anna. – Ein Doppelname verbindet zwei Familiennamen mit Bindestrich, ohne „-né“: Kiss-Varga Anna.

A névalakból sem a saját utónév, sem a mai családi állapot nem következik. – Aus der Namensform folgt weder der eigene Vorname noch der heutige Familienstand.

A Péterné alakból nem derül ki a nő utóneve. – Aus der Form Péterné geht der Vorname der Frau nicht hervor.

A „Varga Péterné” fordításban sem lesz „Petra Varga”. – „Varga Péterné“ wird auch in der Übersetzung nicht zu „Petra Varga“.

A német szövegben gyakran elég a „Frau Varga”; ha az azonosság számít, a magyar alak változatlan marad. – Im deutschen Text genügt oft „Frau Varga“; kommt es auf die Identität an, bleibt die ungarische Form unverändert.

A női foglalkozásnevek az önálló „nő” szóval képződnek (tanárnő); a „-né” csak házassági nevet képez. – Weibliche Berufsbezeichnungen werden mit dem selbstständigen Wort „nő“ gebildet (tanárnő); „-né“ bildet nur ehebezogene Namen.

Kettős „n”-re végződő név után a „-né” kötőjellel áll: Mann-né (→ 3.9.5). – Nach einem Namen auf Doppel-„n“ steht „-né“ mit Bindestrich: Mann-né – Frau Mann (→ 3.9.5).

A „-né” a „nő” szó régi alakjának számít; ide tartozik a „neje” – felesége – is. – „-né“ gilt als alte Form des Wortes „nő“ – Frau; dazu gehört auch „neje“ – seine Gattin.

Erzsébet királyné a király felesége volt; a saját jogán uralkodó királynő „királynő”. – Erzsébet királyné – Königin Elisabeth (Sisi) – war die Frau des Königs; eine Königin aus eigenem Recht ist „királynő“.

A „feleség” a „fél” szóból képzett. – „Feleség“ – Ehefrau – ist von „fél“ – Hälfte – abgeleitet.

A férfi családi állapotát is a „nő” szó fejezi ki: „nős”, „nőtlen”. – Auch den Familienstand des Mannes drückt „nő“ aus: „nős“ – verheiratet, „nőtlen“ – ledig.

Az özvegy nevét „özv.” előzheti meg: özv. Varga Péterné. – Vor dem Namen einer Witwe kann „özv.“ – verwitwet – stehen: özv. Varga Péterné.

Szendrey Júlia, Petőfi Sándor felesége, az irodalomtörténetben Petőfi Sándorné Szendrey Júlia néven ismert. – Júlia Szendrey, die Frau Sándor Petőfis, ist in der Literaturgeschichte als Petőfi Sándorné Szendrey Júlia bekannt.

Az orosz családnévnek saját női alakja van (Иванова), amely nem a házasságra utal. – Der russische Familienname hat eine eigene weibliche Form (Иванова), die nicht auf eine Ehe verweist.

A spanyol a saját nevet a férjéhez „de” szóval kapcsolja: „María López de Pérez”. – Das Spanische verbindet den eigenen Namen mit dem des Mannes durch „de“: „María López de Pérez“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Hely-, ország- és intézménynevek – Orts-, Länder- und Institutionsnamen (→ 3.9.8)

Európa sok városának saját magyar neve van, és a magyar mondatban mindig ezt használjuk. – Viele Städte Europas haben einen eigenen ungarischen Namen, und im ungarischen Satz verwendet man immer diesen.

Bécsben dolgozik a nővérem. – Meine ältere Schwester arbeitet in Wien.

Párizsba utazunk nyáron. – Wir reisen im Sommer nach Paris.

Varsóból jött a levél. – Der Brief kam aus Warschau.

Velencében csónakkal közlekednek. – In Venedig fährt man mit dem Boot.

Fordítva sok magyar városnak régi német és latin neve van: Sopron – Ödenburg, Pécs – Fünfkirchen. – Umgekehrt haben viele ungarische Städte alte deutsche und lateinische Namen: Sopron – Ödenburg, Pécs – Fünfkirchen (Quinque Ecclesiae).

A település neve helységnév, a földrajzi nevek egyik csoportja. – Der Name einer Siedlung ist ein Ortsname – helységnév –, eine Gruppe der geografischen Namen.

A legtöbb európai országnév egy népnévből és az „ország” szóból áll: Németország, Franciaország. – Die meisten europäischen Ländernamen bestehen aus einem Völkernamen und dem Wort „ország“ – Land: Deutschland, Frankreich.

Az „-ország” végű nevek belső helyragot kapnak: Németországban, Franciaországból. – Die Namen auf „-ország“ erhalten die Innenendungen: in Deutschland, aus Frankreich.

Kivétel a saját ország: Magyarországon él a család. – Ausnahme ist das eigene Land: Die Familie lebt in Ungarn.

Magyarországra érkeztünk. – Wir sind in Ungarn angekommen.

Az „ország” az „úr” szóból képzett „uraság” – uralom – szóval függ össze. – „Ország“ hängt mit „uraság“ – Herrschaft – zusammen, einer Ableitung von „úr“ – Herr.

A latin „-ia” végű nevek is belső ragot kapnak, a szóvégi „a” megnyúlik: Ausztriába, Romaniában. – Auch die Namen auf lateinisches „-ia“ erhalten Innenendungen, das auslautende „a“ wird lang: nach Österreich, in Rumänien.

A szigetországok gyakran külső raggal állnak: Cipruson, Máltán, Kubán. – Inselstaaten stehen oft mit den Außenendungen: auf Zypern, auf Malta, auf Kuba.

Az orosz is „на”-val áll a szigeteknél: „на Кипре”. – Auch das Russische setzt bei Inseln „на“ – auf: „на Кипре“.

A történelmi Magyarországon kívüli városok belső ragot kapnak: Bécsben, Londonban, Berlinben. – Städte außerhalb des historischen Ungarn erhalten Innenendungen: in Wien, in London, in Berlin.

A magyarországi helységek többsége külső raggal áll. – Die meisten Orte in Ungarn stehen mit Außenendungen.

Budapesten szállunk át. – Wir steigen in Budapest um.

Szegedre indul a vonat. – Der Zug fährt nach Szeged.

Egy kisebb csoport belső ragot kap: Győrben, Egerből, Debrecenben, Sopronban. – Eine kleinere Gruppe erhält Innenendungen: in Győr, aus Eger, in Debrecen, in Sopron.

Minden esetet megmagyarázó szabály nincs; a helyrag a névhez tartozik. – Eine Regel, die jeden Fall erklärt, gibt es nicht; die Ortsendung gehört zum Namen.

A „Győrben” alakból nem következik „*Szegedben”. – Aus „Győrben“ folgt nicht „*Szegedben“.

A főváros részei megtartják a helyragjukat: Budán, Pesten. – Die Teile der Hauptstadt behalten ihre Ortsform: in Buda, in Pest.

Néhány városnévnek régi, „-t” vagy „-tt” végű helyhatározói alakja is van: Pécsett, Győrött, Kolozsvárott. – Einige Städtenamen haben auch eine alte Ortsform auf „-t“ oder „-tt“: in Pécs, in Győr, in Klausenburg.

Ez egy régi helyhatározó rag maradványa, amely az „itt”, „ott”, „alatt”, „mellett” szavakban él tovább. – Das ist der Überrest eines alten Ortsfalls, der in „itt“ – hier –, „ott“ – dort –, „alatt“ – unter –, „mellett“ – neben – fortlebt.

A városok és az országok névelő nélkül állnak, a folyók, a tavak és a hegységek névelővel: a Duna, a Balaton, az Alpok. – Städte und Länder stehen ohne Artikel, Flüsse, Seen und Gebirge mit Artikel: die Donau, der Balaton, die Alpen.

A Balatonnál nyaralunk. – Wir machen am Balaton Urlaub.

A Balatonon vitorláznak, a Balatonban úsznak. – Auf dem Balaton segeln sie, im Balaton schwimmen sie.

A „Balaton” név a szláv „blato” – mocsár – szóból ered. – Der Name „Balaton“ kommt vom slawischen „blato“ – Sumpf.

Az utcanévben a név nagybetűs, a köznév kisbetűs, és külön írjuk őket: Váci utca, Andrássy út. – Im Straßennamen ist der Name groß, das Gattungswort klein, und beide werden getrennt geschrieben: Váci-Straße, Andrássy-Straße.

A toldalék a köznévhez járul, és ahhoz igazodik. – Die Endung tritt an das Gattungswort und richtet sich nach ihm.

A Váci utcában sétálunk. – Wir spazieren in der Váci-Straße.

Az Andrássy úton sok fa áll. – An der Andrássy-Straße stehen viele Bäume.

A Hősök terén nagy szobrok állnak. – Auf dem Heldenplatz stehen große Statuen.

Az intézménynév minden szava nagybetűs: a Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia. – Im Institutionsnamen sind alle Wörter groß: das Nationalmuseum, die Ungarische Akademie der Wissenschaften.

Ugyanez a szó köznévként kisbetűs: egy múzeum, az egyetem. – Dasselbe Wort als Gattungswort ist klein: ein Museum, die Universität.

A Nemzeti Színházban láttuk a darabot. – Wir haben das Stück im Nationaltheater gesehen.

A helyrag a köznévhez kötődik: múzeumban, színházban, de egyetemen, postán, pályaudvaron. – Die Ortsendung hängt am Gattungswort: im Museum, im Theater, aber an der Universität, auf der Post, am Bahnhof.

Ezért: a Semmelweis Egyetemen, de a Nemzeti Múzeumban. – Daher: an der Semmelweis-Universität, aber im Nationalmuseum.

A munkahelyet a „-nál/-nél” jelöli: a banknál dolgozik. – Den Arbeitgeber bezeichnet „-nál/-nél“ – bei: Er arbeitet bei der Bank.

A rövidítés kötőjellel kapja a toldalékot: az ELTE-n, a MÁV-nál. – Abkürzungen erhalten die Endung mit Bindestrich: an der ELTE, bei der MÁV (Staatsbahn).

A benne álló személynév magyar sorrendben áll: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Deák Ferenc tér. – Ein enthaltener Personenname steht in ungarischer Reihenfolge: Eötvös-Loránd-Universität, Deák-Ferenc-Platz.

A Deák Ferenc téren várakozunk. – Wir warten auf dem Deák-Ferenc-Platz.

A többtagú név szóközei megmaradnak, a toldalék kötőjel nélkül az utolsó szóhoz járul. – Mehrteilige Namen behalten ihre Zwischenräume, die Endung tritt ohne Bindestrich an das letzte Wort.

New Yorkban él az unokatestvérem. – Mein Cousin lebt in New York.

Az Egyesült Államokban tanult. – Er hat in den Vereinigten Staaten studiert.

A melléknévből és főnévből álló államnevek névelőt kapnak: az Egyesült Királyság, a Cseh Köztársaság. – Staatsnamen aus Adjektiv und Substantiv erhalten den Artikel: das Vereinigte Königreich, die Tschechische Republik.

Az Egyesült Államok sok államból áll: az ige egyes számban van, mert egy országról van szó. – Die Vereinigten Staaten bestehen aus vielen Staaten: Das Verb steht im Singular, weil es um ein Land geht.

A köznévi utótagú földrajzi nevek kötőjellel íródnak, az utótag kisbetűs: Fekete-tenger, Csendes-óceán, Kárpát-medence. – Geografische Namen mit einem Gattungswort als zweitem Glied werden mit Bindestrich geschrieben, das zweite Glied klein: Schwarzes Meer, Pazifik, Karpatenbecken.

Ha a második tag maga is név, mindkét tag nagybetűs: Dél-Amerika, Közép-Európa. – Ist das zweite Glied selbst ein Name, sind beide Glieder groß: Südamerika, Mitteleuropa.

Közép-Európában élünk. – Wir leben in Mitteleuropa.

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.Tulajdonnévből képzett melléknevek – Von Eigennamen abgeleitete Adjektive (→ 3.9.9)

A helynév ragos alakja név marad: Szegeden él a nagybátyám. – Die Kasusform des Ortsnamens bleibt ein Name: Mein Onkel lebt in Szeged.

Az „-i” képzővel új szó, melléknév keletkezik: egy szegedi orvos. – Mit dem Ableitungssuffix „-i“ entsteht ein neues Wort, ein Adjektiv: ein Szegeder Arzt.

A melléknevet kisbetűvel írjuk: Budapest – budapesti. – Das Adjektiv schreibt man klein: Budapest – budapesti, Budapester.

A budapesti hidak szépek. – Die Budapester Brücken sind schön.

A rag lezárja a szót; az „-i” után az új melléknév maga is kaphat toldalékot (→ 3.6.4). – Die Kasusendung schließt das Wort ab; nach dem „-i“ kann das neue Adjektiv selbst wieder Endungen annehmen (→ 3.6.4).

Hogy milyen viszonyról van szó, azt a főnév mondja meg: szegedi orvos, szegedi vonat. – Welche Beziehung gemeint ist, sagt erst das Substantiv: ein Arzt aus Szeged, der Zug nach oder aus Szeged.

Az „-ország” végű név az összetétellel együtt kisbetűs lesz: Magyarország – magyarországi. – Der Name auf „-ország“ wird mit der ganzen Zusammensetzung klein: Ungarn – magyarországi, in Ungarn.

Az „a” az „-i” előtt rövid marad, a ragok előtt megnyúlik: ausztriai, de Ausztriában. – Das „a“ bleibt vor „-i“ kurz, vor den Kasusendungen wird es lang: ausztriai, aber in Österreich.

Az országnévből képzett melléknév helyet jelöl, nem nemzetiséget: egy ausztriai diák nem feltétlenül osztrák. – Das Adjektiv vom Ländernamen bezeichnet den Ort, nicht die Nationalität: Ein Schüler in Österreich ist nicht unbedingt Österreicher.

Jelzőként a melléknév nem kap sem számot, sem esetet (→ 3.8.1). – Als Attribut erhält das Adjektiv weder Zahl noch Fall (→ 3.8.1).

A budapesti hidakat fényképezem. – Ich fotografiere die Budapester Brücken.

Az „Eger” második „e”-je kiesik: egri, de Egerben. – Bei „Eger“ fällt das zweite „e“ aus: egri, aber in Eger.

Az egri várat nézzük meg. – Wir besichtigen die Burg von Eger.

„I”-re végződő névnél csak egy „i”-t írunk: Zamárdi – zamárdi, Helsinki – helsinki. – Bei einem Namen auf „i“ schreibt man nur ein „i“: Zamárdi – zamárdi, Helsinki – helsinki.

Az idegen névnél néma betű vagy szokatlan betűcsoport után kötőjel áll: shakespeare-i, bordeaux-i, sydney-i. – Bei fremden Namen steht nach stummem Buchstaben oder ungewohnter Gruppe ein Bindestrich: shakespearesch, aus Bordeaux, aus Sydney.

A különírt többtagú névnél is kötőjel áll, és a nagybetűk megmaradnak: New York-i, Victor Hugó-i. – Bei getrennt geschriebenen mehrteiligen Namen steht ebenfalls ein Bindestrich, und die Großbuchstaben bleiben: New Yorker, im Stil Victor Hugos.

A kötőjel tehát nem dönt a kezdőbetűről: a New York-i nagy, a shakespeare-i kis kezdőbetűs. – Der Bindestrich entscheidet also nicht über den Anfangsbuchstaben: New York-i groß, shakespeare-i klein.

Egy bordeaux-i bort iszunk. – Wir trinken einen Wein aus Bordeaux.

A kötőjeles földrajzi név megtartja a kötőjelet: dél-amerikai, kelet-európai. – Ein geografischer Name mit Bindestrich behält ihn: südamerikanisch, osteuropäisch.

Nagybetűs csak az a tag marad, amely maga is tulajdonnév, és nem a végén áll: Balaton-felvidéki, Csepel-szigeti. – Groß bleibt nur ein Glied, das selbst Eigenname ist und nicht am Ende steht: im Balaton-Oberland, auf der Csepel-Insel.

Az utcanévnél az „-i” a köznévhez járul, a névrész nagybetűs marad. – Beim Straßennamen tritt „-i“ an das Gattungswort, der Namensteil bleibt groß.

A Váci utcai üzletet keresem. – Ich suche das Geschäft in der Váci-Straße.

Az Andrássy úti paloták szépek. – Die Paläste an der Andrássy-Straße sind schön.

Az intézménynévből képzett melléknévben minden tag kisbetűs, kivéve a benne álló tulajdonnevet. – Im Adjektiv aus einem Institutionsnamen sind alle Glieder klein, außer einem enthaltenen Eigennamen.

A magyar tudományos akadémiai ülés hosszú volt. – Die Sitzung der Ungarischen Akademie der Wissenschaften war lang.

A Madách színházi előadásról beszélgetünk. – Wir sprechen über die Aufführung im Madách-Theater.

Személynévből az „-i” és az „-s” képez melléknevet: madáchi, bartóki, jókais. – Aus Personennamen bilden „-i“ und „-s“ Adjektive: Madách’sch, Bartók’sch, an Jókai erinnernd.

A bartóki zene ma is modern. – Die Bartók’sche Musik ist auch heute modern.

Teljes névnél kötőjel áll, és mindkét nagybetű marad: Ady Endre-i. – Beim vollen Namen steht ein Bindestrich, und beide Großbuchstaben bleiben: Ady Endre-i – in der Art Endre Adys.

Ilyen melléknév csak ismert nevekből képződik, főleg írók, zeneszerzők és politikusok nevéből. – Solche Adjektive bilden sich nur von bekannten Namen, vor allem von Schriftstellern, Komponisten und Politikern.

Egy Nobel-díjas író érkezett. – Ein mit dem Nobelpreis ausgezeichneter Schriftsteller kam an.

Sok családnév régi származási melléknév: Budai Péter a budai várban dolgozik. – Viele Familiennamen sind alte Herkunftsadjektive: Péter Budai arbeitet in der Burg von Buda.

A régi nemesi nevekben az „-i” „y”-nal áll: Kölcsey, Széchényi. – In alten Adelsnamen steht das „-i“ als „y“: Kölcsey, Széchényi.

A német „Wiener” ugyanúgy ragozatlan, mint a magyar „bécsi”: a bécsi diákokkal. – Das deutsche „Wiener“ bleibt ebenso unverändert wie das ungarische „bécsi“: mit den Wiener Schülern.

A latin az „-ensis” képzőt használta: az „Agriensis” az „Agria”, vagyis Eger nevéből. – Das Lateinische verwendete das Suffix „-ensis“: „Agriensis“ zu „Agria“, dem lateinischen Namen von Eger.

↑ Hoch zum Seitenanfang

10.Kis- és nagybetű a tulajdonnevekben – Groß- und Kleinschreibung bei Eigennamen (→ 3.9.10)

A magyar a tulajdonneveket írja nagybetűvel, nem a főneveket. – Das Ungarische schreibt die Eigennamen groß, nicht die Substantive.

Ma Ibolya is eljön. – Heute kommt auch Ibolya.

A kertben ibolya nyílik. – Im Garten blüht ein Veilchen.

A tanárt Nagy Péternek hívják. – Der Lehrer heißt Péter Nagy.

A nagy ház mellett várunk. – Wir warten neben dem großen Haus.

Az azonos alakú szavakat gyakran csak a kezdőbetű különbözteti meg: Rózsa – rózsa, Virág – virág. – Gleich lautende Wörter unterscheidet oft nur der Anfangsbuchstabe: Rózsa (Vorname) – rózsa (Rose), Virág (Vorname) – virág (Blume).

A „tulajdonnév” a latin „nomen proprium”, a „köznév” a „nomen commune” tükörfordítása. – „Tulajdonnév“ ist eine Lehnübersetzung von lateinisch „nomen proprium“, „köznév“ von „nomen commune“.

Az országnév nagybetűs, a nép, a nemzetiség és a nyelv neve kisbetűs. – Der Ländername ist groß, der Name von Volk, Nationalität und Sprache klein.

A barátom Magyarországra költözött, és magyarul tanul. – Mein Freund ist nach Ungarn gezogen und lernt Ungarisch.

A magyarok és a németek együtt énekelnek. – Die Ungarn und die Deutschen singen zusammen.

A napok, a hónapok és az ünnepek neve is kisbetűs: hétfőn, januárban, karácsonykor. – Auch die Namen der Tage, Monate und Feste sind klein: am Montag, im Januar, zu Weihnachten.

A toldalék nem változtat a kezdőbetűn: Budapestről, Péternek, Kovácséknál. – Eine Endung ändert den Anfangsbuchstaben nicht: aus Budapest, (dem) Péter, bei Familie Kovács.

Az „-i” képzős melléknév viszont kisbetűs, mert már nem helyet nevez meg, hanem tulajdonságot: budapesti. – Das Adjektiv auf „-i“ ist dagegen klein, weil es keinen Ort mehr benennt, sondern eine Eigenschaft: budapesti.

Az utca- és térnevekben csak a névrész nagybetűs: Petőfi utca, Szabadság tér. – In Straßen- und Platznamen ist nur der Namensteil groß: Petőfi-Straße, Freiheitsplatz.

A névrész akkor is nagybetűs, ha egyébként köznév: szabadság, de Szabadság tér. – Der Namensteil ist auch dann groß, wenn er sonst ein gewöhnliches Wort ist: szabadság – Freiheit, aber Szabadság tér.

Az intézménynévben minden szó nagybetűs, a névelő és a kötőszó kivételével. – Im Institutionsnamen ist jedes Wort groß, ausgenommen Artikel und Bindewörter.

A mondat elején minden szó nagybetűs, ez tehát nem a tulajdonnév jele: Magyarul beszél a vendég. – Am Satzanfang wird jedes Wort groß, das ist also kein Zeichen eines Eigennamens: Der Gast spricht Ungarisch.

A „dr.”, az „ifj.” és az „id.” nem névrész; a mondat belsejében kisbetűs. – „Dr.“, „ifj.“ – junior – und „id.“ – senior – sind keine Namensteile; im Satzinneren sind sie klein.

Ma ifj. Szabó János is itt van. – Heute ist auch János Szabó junior hier.

A műcímben csak az első szó nagybetűs, a többi kisbetűs, ha nem tulajdonnév: Egri csillagok, A Pál utcai fiúk. – Im Werktitel ist nur das erste Wort groß, die übrigen sind klein, wenn sie keine Eigennamen sind: Egri csillagok – Sterne von Eger, A Pál utcai fiúk – Die Jungen der Paulstraße.

Az újságok címében viszont minden szó nagybetűs: Magyar Nemzet, Nemzeti Sport. – In Zeitungstiteln ist dagegen jedes Wort groß: Magyar Nemzet, Nemzeti Sport.

Apám a Magyar Nemzetet olvassa. – Mein Vater liest den Magyar Nemzet.

A tisztség- és foglalkozásnév köznév, a név mellett is: István király, az igazgató. – Amts- und Berufsbezeichnungen sind gewöhnliche Wörter, auch neben dem Namen: König Stephan, der Direktor.

A történelmi személyek ragadványneve a név része, és nagybetűs: Könyves Kálmán, Nagy Lajos. – Feste Beinamen historischer Personen gehören zum Namen und sind groß: Koloman der Buchkundige, Ludwig der Große.

Az alkalmi jelző kisbetűs marad: a nagy Napóleon. – Ein gelegentliches Attribut bleibt klein: der große Napoleon.

A Föld a Nap körül kering, de: ma szépen süt a nap. – Die Erde kreist um die Sonne, aber: Heute scheint die Sonne schön.

Égitestként a Föld, a Nap és a Hold nagybetűs, a hétköznapi nyelvben kisbetűs. – Als Himmelskörper sind Föld, Nap und Hold groß, in der Alltagssprache klein.

A spanyol és az orosz is kisbetűvel írja a nyelvek és a napok nevét, az angol nagybetűvel. – Auch das Spanische und das Russische schreiben Sprachen und Tage klein, das Englische groß.

A rómaiak még csak nagybetűkkel írtak; a kisbetűk a késő ókorban és a középkorban alakultak ki. – Die Römer schrieben noch nur in Großbuchstaben; die Kleinbuchstaben entwickelten sich in Spätantike und Mittelalter.

A magyar helyesírás szabályait az Akadémia adja ki; a 12. kiadás 2015-ben jelent meg. – Die Regeln der ungarischen Rechtschreibung gibt die Akademie heraus; die 12. Auflage erschien 2015.

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.