3.3 Bestimmter, unbestimmter und fehlender Artikel

1.A határozott névelő: a és az – Der bestimmte Artikel a und az (→ 3.3.1)

A magyarban két névelő van: a határozott „a/az” és a határozatlan „egy”. – Das Ungarische hat zwei Artikel: den bestimmten „a/az“ und den unbestimmten „egy“.

A „névelő” szó a „név” és az „elő” összetétele: a névszó előtt álló szó. – Das Wort „névelő“ – Artikel – ist aus „név“ – Name – und „elő“ – vor – zusammengesetzt: das Wort, das vor dem Nomen steht.

A német „Artikel” a latin „articulus” szóból ered, amely „kis ízületet” jelent. – Das deutsche „Artikel“ kommt von lateinisch „articulus“, das „kleines Gelenk“ bedeutet.

A kapu nyitva van. – Das Tor ist offen.

A vonat késik. – Der Zug hat Verspätung.

A határozott névelő azt jelzi, hogy a beszélő és a hallgató egyaránt tudja, miről vagy kiről van szó. – Der bestimmte Artikel zeigt an, dass Sprecher und Hörer gleichermaßen wissen, wovon oder von wem die Rede ist.

Ehhez nem kell, hogy a dolgot korábban említsük; a helyzet is elég. – Dafür muss die Sache nicht vorher erwähnt worden sein; auch die Situation genügt.

Elnézést, hol van a pályaudvar? – Entschuldigung, wo ist der Bahnhof?

Aki a pályaudvar után érdeklődik, nem ismeri, mégis határozott: mindketten tudják, melyikről van szó. – Wer nach dem Bahnhof fragt, kennt ihn nicht, und doch ist er bestimmt: Beide wissen, welcher gemeint ist.

A Nap már felkelt. – Die Sonne ist schon aufgegangen.

Ami csak egyszer létezik, az is határozott névelőt kap. – Auch was es nur einmal gibt, erhält den bestimmten Artikel.

Egy levelet kaptam. A levél nagyon rövid. – Ich habe einen Brief bekommen. Der Brief ist sehr kurz.

Ami először kerül szóba, gyakran „egy”-et kap; ha újra említjük, „a/az” áll előtte. – Was zum ersten Mal zur Sprache kommt, erhält oft „egy“; wird es wieder aufgenommen, steht „a/az“ davor.

Ez gyakori eset, de nem maga a szabály: a kapu és a vonat sem szerepelt korábban. – Das ist ein häufiger Fall, aber nicht die Regel selbst: Auch das Tor und der Zug kamen vorher nicht vor.

A névelő nem kap toldalékot; a számot és az esetet a főnév jelöli. – Der Artikel erhält keine Endung; Zahl und Fall bezeichnet das Substantiv.

A gyerekek játszanak. – Die Kinder spielen.

Látom a kutyát. – Ich sehe den Hund.

A boltban dolgozom. – Ich arbeite im Geschäft.

A német „im” elöljárót és névelőt von össze; a magyarban a névelő elöl marad, a rag hátul. – Das deutsche „im“ verschmilzt Präposition und Artikel; im Ungarischen bleibt der Artikel vorn, die Endung hinten.

A német névelő nem, szám és eset szerint változik: „der, die, das, den, dem, des”. – Der deutsche Artikel ändert sich nach Genus, Numerus und Kasus: „der, die, das, den, dem, des“.

A magyarban nincs nyelvtani nem (→ 3.2), ezért a névelőnek sincsenek nemek szerinti alakjai. – Das Ungarische hat kein grammatisches Geschlecht (→ 3.2), daher hat auch der Artikel keine Formen nach dem Genus.

A ház, a kert, a táska. – Das Haus, der Garten, die Tasche.

Ebben az angol „the” hasonlít hozzá; az orosznak és a latinnak egyáltalán nincs névelője. – Darin ähnelt ihm das englische „the“; Russisch und Latein haben überhaupt keinen Artikel.

A névelő hangsúlytalan, a következő szóhoz simul: „az ablak” egyetlen egységként hangzik. – Der Artikel ist unbetont und lehnt sich an das folgende Wort an: „az ablak“ – das Fenster – klingt wie eine einzige Einheit.

A névelőről minden főnévi csoportban külön dönt a beszélő. – Über den Artikel entscheidet der Sprecher in jeder Nominalgruppe gesondert.

A konyhában egy nő ül. – In der Küche sitzt eine Frau.

Az udvaron gyerekek futnak. – Im Hof laufen Kinder.

A névelő az egész csoport elején áll, a jelző és a számnév előtt: „az új könyv”, „a két ablak”. – Der Artikel steht am Anfang der ganzen Gruppe, vor Adjektiv und Zahlwort: „az új könyv“ – das neue Buch –, „a két ablak“ – die beiden Fenster.

Ez a kulcs nem jó. – Dieser Schlüssel passt nicht.

A mutató névmás után is áll névelő; németül szó szerint „dieser der Schlüssel” volna. – Auch nach dem Demonstrativpronomen steht ein Artikel; wörtlich hieße es „dieser der Schlüssel“.

A szomszéd kutyája ugat. – Der Hund des Nachbarn bellt.

Birtokos szerkezetben a névelő a birtokoshoz tartozik; a birtokszó maga is határozott. – In der Besitzkonstruktion gehört der Artikel zum Besitzer; das Besitzwort selbst ist ebenfalls bestimmt.

A házam nagy. – Mein Haus ist groß.

A személyjeles birtokszó előtt is gyakran áll névelő: „a házam”, szó szerint „a ház-enyém”. – Auch vor dem Besitzwort mit Personalendung steht oft ein Artikel: „a házam“, wörtlich „das Haus-mein“.

Látok egy kutyát. – Látom a kutyát. – Ich sehe einen Hund. – Ich sehe den Hund.

Az ige ragozása a tárgy határozottságától függ, nem magától a névelőtől. – Die Konjugation des Verbs hängt von der Bestimmtheit des Objekts ab, nicht vom Artikel selbst.

Pétert keresem. – Ich suche Péter.

A tulajdonnév névelő nélkül is határozott, ezért itt is határozott (tárgyas) ragozás áll (→ 10.5). – Ein Eigenname ist auch ohne Artikel bestimmt, deshalb steht auch hier die bestimmte Konjugation (→ 10.5).

A névelő az „az” mutató névmásból alakult ki, amellyel ma is azonos alakú. – Der Artikel ist aus dem Demonstrativpronomen „az“ – jenes – entstanden, mit dem er bis heute gleich lautet.

Ugyanezt az utat járta be a német „der”, a francia „le” és a spanyol „el”; az utóbbi kettő a latin „ille” (az) folytatója. – Denselben Weg gingen das deutsche „der“, das französische „le“ und das spanische „el“; die beiden letzten setzen lateinisch „ille“ – jener – fort.

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.Hangtól függő választás: a vagy az – Lautabhängige Wahl zwischen a und az (→ 3.3.2)

A ház magas. – Das Haus ist hoch.

Az iskola közel van. – Die Schule ist in der Nähe.

Mássalhangzó előtt „a”, magánhangzó előtt „az” áll. – Vor einem Konsonanten steht „a“, vor einem Vokal „az“.

A magánhangzó hossza és a hangrend nem számít: „az ablak”, „az óra”, „az erdő”, „az ügyvéd”. – Länge und Vokalharmonie spielen keine Rolle: „az ablak“ – das Fenster –, „az óra“ – die Uhr –, „az erdő“ – der Wald –, „az ügyvéd“ – der Anwalt.

Mássalhangzónak számít minden kétjegyű betű is: „a szoba”, „a gyerek”, „a jegy”. – Als Konsonant zählt auch jeder Doppelbuchstabe: „a szoba“ – das Zimmer –, „a gyerek“ – das Kind –, „a jegy“ – die Fahrkarte.

A szó eleji „h” mindig hangzik, ezért „a hotel”, „a humor”; néma „h” nincs a magyarban. – Das „h“ am Wortanfang wird immer gesprochen, daher „a hotel“, „a humor“; ein stummes „h“ wie in französisch „l’hôtel“ oder englisch „an hour“ gibt es im Ungarischen nicht.

A két forma oka az átmenet a következő szóhoz: a „z” elválaszt két egymásba ütköző magánhangzót. – Der Grund für die zwei Formen ist der Übergang zum nächsten Wort: Das „z“ trennt zwei Vokale, die sonst aufeinanderstießen.

Kiejtve „az ablak” egy szóként hangzik, a „z” átkerül a következő szótagba. – „Az ablak“ klingt gesprochen wie ein Wort; das „z“ wandert in die folgende Silbe: [a-zab-lak].

A döntő a közvetlenül következő szó első hangja, nem a főnévé. – Entscheidend ist der erste Laut des unmittelbar folgenden Wortes, nicht der des Substantivs.

A régi autó piros. – Das alte Auto ist rot.

Az új ház üres. – Das neue Haus ist leer.

Az „autó” magánhangzóval kezdődik, mégis „a régi autó”, mert a „régi” szó áll elöl. – „Autó“ beginnt mit einem Vokal, und doch heißt es „a régi autó“, weil „régi“ – alt – vorne steht.

Ha egy szó belép vagy kiesik, a névelőt újra kell választani: „az autó”, „a régi autó”, „az új autó”. – Kommt ein Wort hinzu oder fällt eines weg, wird der Artikel neu gewählt: „az autó“, „a régi autó“, „az új autó“.

A rag a szó végére kerül, ezért nem befolyásolja a választást: „az iskolában”, „a házban”. – Die Endung tritt ans Wortende und beeinflusst die Wahl daher nicht: „az iskolában“ – in der Schule –, „a házban“ – im Haus.

Az 5-ös busz megáll itt. – Der Bus der Linie 5 hält hier.

A 2-es villamos jár erre. – Die Straßenbahnlinie 2 fährt hier entlang.

Számoknál és rövidítéseknél a kiejtés dönt: az „5-ös” „ötösnek”, a „2-es” „kettesnek” hangzik. – Bei Ziffern und Abkürzungen entscheidet die Aussprache: „5-ös“ klingt „ötös“, „2-es“ klingt „kettes“.

Magánhangzóval csak az „egy”, az „öt” és az „ezer” kezdődik, valamint minden, ami velük kezdődik. – Mit einem Vokal beginnen nur „egy“ – eins –, „öt“ – fünf – und „ezer“ – tausend – sowie alles, was mit ihnen anfängt.

Az 1956-os forradalom október 23-án kezdődött. – Die Revolution von 1956 begann am 23. Oktober.

Az „1956” kiejtve „ezerkilencszázötvenhat”, a „10-es” viszont „tízes”, ezért „a 10-es szoba”. – „1956“ wird „ezerkilencszázötvenhat“ gelesen, „10-es“ dagegen „tízes“, daher „a 10-es szoba“ – Zimmer 10.

Az MTA neve hosszú. – A MÁV neve ismert. – Der Name der MTA ist lang. – Der Name der MÁV ist bekannt.

Az „MTA” betűzve hangzik („em-té-á”), a „MÁV” szóként („máv”); ugyanaz a kezdőbetű, mégis más a névelő. – „MTA“ wird buchstabiert („em-té-á“), „MÁV“ als Wort gesprochen („máv“); derselbe Anfangsbuchstabe, und doch ein anderer Artikel.

Így lesz „az OTP”, „az EU”, „az ELTE”, de „a BKV” és „a NATO”. – So entsteht „az OTP“, „az EU“, „az ELTE“, aber „a BKV“ und „a NATO“.

Az f betű után a g jön. – Nach dem f kommt das g.

A betűk nevénél is a hang számít: „ef”, „el”, „em” magánhangzóval kezdődik, „gé”, „há”, „ká” mássalhangzóval. – Auch bei Buchstabennamen zählt der Laut: „ef“, „el“, „em“ beginnen mit einem Vokal, „gé“, „há“, „ká“ mit einem Konsonanten.

Az én házam kicsi. – A te házad nagy. – Mein Haus ist klein. – Dein Haus ist groß.

A szabály a személyes névmás előtt is érvényes: „az én”, „a te”, „az ő”, „a mi”, „a ti”, „az ő”. – Die Regel gilt auch vor dem Personalpronomen: „az én“, „a te“, „az ő“, „a mi“, „a ti“, „az ő“.

A mutató névmás után a névelő a főnévhez igazodik: „ez a ház”, „ez az iskola”, „az az ablak”. – Nach dem Demonstrativpronomen richtet sich der Artikel nach dem Substantiv: „ez a ház“ – dieses Haus –, „ez az iskola“ – diese Schule –, „az az ablak“ – jenes Fenster.

Az jó. – Das ist gut.

Mássalhangzó előtt álló „az” tehát nem névelő, hanem mutató névmás. – Ein „az“ vor einem Konsonanten ist also kein Artikel, sondern das Demonstrativpronomen.

Eredetileg csak „az” létezett; mássalhangzó előtt a „z” lekopott, és megmaradt az „a”. – Ursprünglich gab es nur „az“; vor Konsonanten schwand das „z“, und es blieb „a“.

Régi nyomtatványokban ezért még „a’” áll, a kiesett hang jeleként aposztróffal. – In alten Drucken steht deshalb noch „a’“, mit Apostroph als Zeichen für den weggefallenen Laut.

Az angol „an – a” ugyanígy keletkezett: a teljes alak az „an”, az „a” mássalhangzó előtt rövidült. – Das englische „an – a“ entstand genauso: Die volle Form ist „an“, „a“ wurde vor Konsonanten verkürzt.

Ahol a hangalak előre nem dönthető el, például űrlapokon, „a(z)” alakot írnak. – Wo die Lautform offen bleiben muss, etwa in Formularen, schreibt man „a(z)“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.A határozatlan névelő: egy – Der unbestimmte Artikel egy (→ 3.3.3)

Egy lány vár a kapunál. – Ein Mädchen wartet am Tor.

Egy férfi áll az ajtóban. – Ein Mann steht in der Tür.

Az „egy” új, a hallgató számára még ismeretlen személyt vagy dolgot vezet be. – „Egy“ führt eine neue, dem Hörer noch unbekannte Person oder Sache ein.

Ezekben a mondatokban semmit sem számolunk: „egy lány” itt nem „egyetlen lányt” jelent. – In diesen Sätzen wird nichts gezählt: „egy lány“ bedeutet hier nicht „ein einziges Mädchen“.

Magyar neve „határozatlan névelő”; az „-atlan/-etlen” képző a német „un-, -los” megfelelője. – Ungarisch heißt er „határozatlan névelő“; die Ableitungsendung „-atlan/-etlen“ entspricht dem deutschen „un-, -los“.

Egy levelet írok. – Ich schreibe einen Brief.

Egy szobát keresünk. – Wir suchen ein Zimmer.

Az „egy” sosem változik; a toldalékot csak a főnév kapja. – „Egy“ ändert sich nie; die Endung erhält nur das Substantiv.

Névelőként nincs „egyet” alak a főnév előtt; az „egyet” az önálló számnév tárgyesete (→ 3.3.4). – Als Artikel gibt es vor dem Substantiv keine Form „egyet“; „egyet“ ist der Akkusativ des selbständigen Zahlworts (→ 3.3.4).

Egy érdekes könyvet olvasok. – Ich lese ein interessantes Buch.

Az „egy” magánhangzó és mássalhangzó előtt egyaránt „egy”: „egy könyv”, „egy autó”. – „Egy“ bleibt vor Vokal und Konsonant gleich: „egy könyv“ – ein Buch –, „egy autó“ – ein Auto.

Az angolban fordítva van: ott a határozatlan névelő váltakozik („a book – an apple”), a határozott nem. – Im Englischen ist es umgekehrt: Dort wechselt der unbestimmte Artikel („a book – an apple“), der bestimmte nicht.

Egy régi házban lakik. – Er/Sie wohnt in einem alten Haus.

Az „egy” is a csoport elején áll, a jelző előtt; a jelző változatlan, a rag a főnévre kerül. – Auch „egy“ steht am Anfang der Gruppe, vor dem Adjektiv; das Adjektiv bleibt unverändert, die Endung kommt ans Substantiv.

Egy barátom telefonált. – Ein Freund von mir hat angerufen.

Egy rokonunk Bécsben él. – Ein Verwandter von uns lebt in Wien.

A németben az „ein” és a „mein” kizárja egymást; a magyarban a birtokos a személyjelben van, így az „egy” állhat előtte. – Im Deutschen schließen sich „ein“ und „mein“ aus; im Ungarischen steckt der Besitzer in der Personalendung, sodass „egy“ davor stehen kann.

Lányok várnak a kapunál. – Mädchen warten am Tor.

Az „egy” névelőnek nincs többes száma; a határozatlan többes szám névelő nélkül áll. – Der Artikel „egy“ hat keinen Plural; der unbestimmte Plural steht ohne Artikel.

A francia „des lettres” és a spanyol „unas cartas” többes számú névelőt használ; a magyar, a német és az angol nem. – Französisch „des lettres“ und spanisch „unas cartas“ gebrauchen einen Pluralartikel; Ungarisch, Deutsch und Englisch nicht.

A „néhány” – einige – nem névelő, hanem mennyiségjelző szó. – „Néhány“ – einige – ist kein Artikel, sondern ein Mengenwort.

Egy kávét és egy teát rendelünk. – Wir bestellen einen Kaffee und einen Tee.

Anyagnév előtt is állhat „egy”, ha egy adagról van szó: „egy kávé” egy csésze kávé. – Auch vor einem Stoffnamen kann „egy“ stehen, wenn eine Portion gemeint ist: „egy kávé“ ist eine Tasse Kaffee.

Egy pohár tejet kérek. – Ich hätte gern ein Glas Milch.

Mértékszónál az „egy” a mértékre vonatkozik, és a tárgyragot csak az anyagnév kapja. – Bei Maßangaben bezieht sich „egy“ auf das Maßwort, und die Objektendung erhält nur der Stoffname.

Kérek egy kis vizet. – Ich hätte gern etwas Wasser.

Az „egy kis” anyagnév előtt „egy kevés” jelentésű; megszámlálható főnév előtt szó szerint értendő: „egy kis falu”. – „Egy kis“ bedeutet vor einem Stoffnamen „ein wenig“; vor einem zählbaren Substantiv ist es wörtlich gemeint: „egy kis falu“ – ein kleines Dorf.

Egy jó tanár sokat segít. – Ein guter Lehrer hilft viel.

Itt egy tetszőleges példány az egész fajt képviseli, mint a németben. – Hier vertritt ein beliebiges Exemplar die ganze Art, wie im Deutschen.

Ez egy nehéz kérdés. – Das ist eine schwierige Frage.

Az „Ez egy …” minta értékelő mondatokban gyakori, főleg jelzővel. – Das Muster „Ez egy …“ – Das ist ein … – ist in wertenden Sätzen häufig, vor allem mit Adjektiv.

Volt egy kutyánk. – Volt kutyánk. – Wir hatten einen Hund. – Wir hatten einen Hund (wir waren Hundebesitzer).

Birtoklásnál az „egy” egy új dolgot vezet be; nélküle inkább az a kérdés, volt-e egyáltalán. – Beim Besitz führt „egy“ etwas Neues ein; ohne es geht es eher darum, ob es überhaupt einen gab.

Tegnap találkoztam egy régi osztálytársammal. – Gestern habe ich einen alten Klassenkameraden von mir getroffen.

A „határozatlan” a hallgatóra vonatkozik, nem a beszélőre: a beszélő tudja, kiről van szó. – „Unbestimmt“ bezieht sich auf den Hörer, nicht auf den Sprecher: Der Sprecher weiß, wer gemeint ist.

Egy bizonyos ember kereste. – Ein gewisser Mann hat ihn/sie gesucht.

Egy nap minden megváltozott. – Eines Tages hat sich alles verändert.

Az orosz ilyenkor az „один” számnevet használja, a klasszikus latin a „quidam” szót. – Das Russische gebraucht hier das Zahlwort „один“ – ein(s) –, das klassische Latein das Wort „quidam“ – ein gewisser.

Az „egy” hosszú „gy”-vel hangzik; névelőként hangsúlytalan. – „Egy“ wird mit langem „gy“ gesprochen; als Artikel ist es unbetont.

Eredete vitatott, de nagy szócsalád épült rá: „egyszer”, „egység”, „egyedül”, „együtt”. – Seine Herkunft ist umstritten, doch eine große Wortfamilie ist darauf aufgebaut: „egyszer“ – einmal –, „egység“ – Einheit –, „egyedül“ – allein –, „együtt“ – zusammen.

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Számnév vagy névelő – Zahlwort oder Artikel (→ 3.3.4)

Csak egy jegyet kérek. – Ich möchte nur eine Fahrkarte.

Egy ember telefonált reggel. – Ein Mensch hat morgens angerufen.

Az „egy” egyszerre számnév és határozatlan névelő; a kettőt külsőleg semmi sem különbözteti meg. – „Egy“ ist zugleich Zahlwort und unbestimmter Artikel; äußerlich unterscheidet die beiden nichts.

A „számnév” a latin „nomen numerale” tükörfordítása. – „Számnév“ – Zahlwort – ist eine Lehnübersetzung von lateinisch „nomen numerale“.

Ezt a kettős szerepet a német, a francia és a spanyol is ismeri; az angol különválasztja: „a ticket” – „one ticket”. – Diese Doppelrolle kennen auch Deutsch, Französisch und Spanisch; das Englische trennt: „a ticket“ – „one ticket“.

Egy jegyet kérek, nem kettőt. – Ich möchte eine Fahrkarte, nicht zwei.

Még egy széket hozok. – Ich hole noch einen Stuhl.

Pontosan egy órát várok. – Ich warte genau eine Stunde.

Az „egy” akkor számnév, ha van ellenszám, vagy ha mennyiséget korlátozó szó áll mellette: „csak”, „pontosan”, „még”. – Zahlwort ist es, wenn eine Gegenzahl genannt wird oder ein mengenbegrenzendes Wort dabeisteht: „csak“ – nur –, „pontosan“ – genau –, „még“ – noch.

A számnév hangsúlyos, a névelő hangsúlytalan; ez azonban csak jelzés, írásban nem látszik. – Das Zahlwort ist betont, der Artikel unbetont; das ist aber nur ein Hinweis und auf dem Papier nicht sichtbar.

Számnév után a főnév egyes számban áll: „két nap” – szó szerint „zwei Tag” (→ 3.4). – Nach einem Zahlwort steht das Substantiv im Singular: „két nap“ – zwei Tage, wörtlich „zwei Tag“ (→ 3.4).

Egy szobában két ágy van. – In einem Zimmer stehen zwei Betten.

Számolási jel nélkül az „egy” rendszerint névelő; itt az „egy szobában” bevezet, a „két ágy” számol. – Ohne Zählsignal ist „egy“ in der Regel Artikel; hier führt „egy szobában“ ein, „két ágy“ zählt.

Egy könyvet hozott. – Er/Sie hat ein Buch mitgebracht.

Az ilyen mondat összefüggés nélkül nyitott: lehet újdonság és lehet mennyiség is. – Ein solcher Satz bleibt ohne Zusammenhang offen: Er kann eine Neuigkeit oder eine Mengenangabe sein.

Egyetlen hibát sem találtam. – Ich habe keinen einzigen Fehler gefunden.

Ez az egyetlen kulcs. – Das ist der einzige Schlüssel.

Az „egyetlen” önálló melléknév; ezért állhat előtte határozott névelő. – „Egyetlen“ – einzig – ist ein eigenes Adjektiv; deshalb kann der bestimmte Artikel davor stehen.

Az egyik ablak nyitva van, a másik zárva. – Das eine Fenster ist offen, das andere geschlossen.

Az „egyik” névmás: egy ismert csoportból választ ki egyet, ezért szinte mindig névelővel áll. – „Egyik“ ist ein Pronomen: Es wählt aus einer bekannten Gruppe eines aus und steht deshalb fast immer mit dem Artikel.

„Egy ablak” csak bevezet egy ablakot; „az egyik ablak” más ablakokat is feltételez. – „Egy ablak“ führt nur ein Fenster ein, „az egyik ablak“ setzt weitere Fenster voraus.

Egyet kérek ebből. – Ich hätte gern eines davon.

Ha a főnév elmarad, az „egy” maga kapja a ragot; az önálló, ragozott „egy” mindig számnév. – Fehlt das Substantiv, erhält „egy“ selbst die Endung; ein selbständiges, gebeugtes „egy“ ist immer Zahlwort.

Egy könyvet olvasok. – Az egyik könyvet olvasom. – Ich lese ein Buch. – Ich lese eines der Bücher.

Az „egy” tárgy határozatlan, az „az egyik” tárgy határozott; ez az ige alakján is látszik. – Ein Objekt mit „egy“ ist unbestimmt, ein Objekt mit „az egyik“ bestimmt; das zeigt auch die Verbform.

Egyet kérek. – Az egyiket kérem. – Ich möchte einen (beliebigen). – Ich möchte den einen (bestimmten).

Birtokszóval mindkettő lehetséges: „egy barátom” és „az egyik barátom”; páros testrésznél csak „az egyik lábam”. – Mit Besitzwort ist beides möglich: „egy barátom“ – ein Freund von mir – und „az egyik barátom“ – einer meiner Freunde; bei paarigen Körperteilen nur „az egyik lábam“ – mein einer Fuß.

Eggyel több vendég jött. – Es ist ein Gast mehr gekommen.

Az önálló számnév minden ragot felvehet; a „-val/-vel” és a „-vá/-vé” előtt a „gy” megkettőződik: „eggyel”, „eggyé”. – Das selbständige Zahlwort kann jede Endung annehmen; vor „-val/-vel“ und „-vá/-vé“ wird das „gy“ verdoppelt: „eggyel“ – um eins –, „eggyé“ – zu einem.

Ezt már nem egy ember mondta. – Das hat schon mehr als einer gesagt.

A „nem egy” ellenszám nélkül „nem is egy, hanem több” jelentésű; „egy sem” jelentése nincs. – „Nem egy“ ohne Gegenzahl bedeutet „mehr als ein, so manch ein“; die Bedeutung „kein einziger“ hat es nicht.

Csak ezt az egy könyvet viszem. – Ich nehme nur dieses eine Buch mit.

Az „ez az egy” szerkezetben az „egy” csak számnév lehet, mert határozott névelő után nem állhat határozatlan. – In „ez az egy“ – dieser eine – kann „egy“ nur Zahlwort sein, denn nach dem bestimmten Artikel kann kein unbestimmter stehen.

Egy-egy almát kapnak. – Sie bekommen je einen Apfel.

Egy-két napig maradunk. – Wir bleiben ein, zwei Tage.

Az „egy-egy” elosztó jelentésű, mint a latin „singuli”; az „egy-két” kis, közelítő számot jelöl. – „Egy-egy“ hat verteilende Bedeutung wie lateinisch „singuli“ – je einer –; „egy-két“ bezeichnet eine kleine, ungefähre Zahl.

Egy óra van. – Egy órát várok. – Es ist ein Uhr. – Ich warte eine Stunde.

Mintegy száz ember jött el. – Etwa hundert Menschen sind gekommen.

Más szám előtt az „egy” „körülbelül” jelentésű; az írott nyelvben „mintegy”, a beszélt nyelvben „egy húsz perc”. – Vor einer anderen Zahl bedeutet „egy“ „ungefähr“; in der Schriftsprache „mintegy“, in der gesprochenen Sprache „egy húsz perc“ – so zwanzig Minuten.

Volt egyszer egy király. – Es war einmal ein König.

A mese elején a király előtti „egy” névelő: a királyt bevezetjük, nem megszámoljuk. – Am Märchenanfang ist das „egy“ vor „király“ Artikel: Der König wird eingeführt, nicht gezählt.

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.A zéró névelő – Der Nullartikel (→ 3.3.5)

Vizet iszom. – Ich trinke Wasser.

Kenyeret veszek. – Ich kaufe Brot.

Sok főnév előtt nem áll névelő; ez a névelőtlenség vagy zéró névelő. – Vor vielen Substantiven steht kein Artikel; das ist die Artikellosigkeit oder der Nullartikel.

A zéró névelő nem szó, hanem üres hely; elemzésben „Ø” jellel jelölik. – Der Nullartikel ist kein Wort, sondern eine leere Stelle; in Analysen bezeichnet man sie mit dem Zeichen „Ø“.

Anyagnévnél egy tetszőleges, meg nem számolt mennyiségről van szó; a német is névelő nélkül mondja. – Bei einem Stoffnamen geht es um eine beliebige, nicht abgezählte Menge; auch das Deutsche sagt es ohne Artikel.

A francia ilyenkor részelő névelőt tesz: „Je bois de l’eau”. – Das Französische setzt hier den Teilungsartikel: „Je bois de l’eau“ – Ich trinke Wasser.

Könyvet olvasok. – Ich lese ein Buch.

Levelet írok. – Ich schreibe einen Brief.

Megszámlálható főnév is állhat névelő nélkül, ha a tevékenység számít, nem a példány. – Auch ein zählbares Substantiv kann ohne Artikel stehen, wenn die Tätigkeit zählt, nicht das Exemplar.

A német ilyenkor többnyire „ein”-t kíván; csak a „Zeitung lesen” névelőtlen ott is. – Das Deutsche verlangt hier meist „ein“; nur „Zeitung lesen“ ist auch dort artikellos.

Az „egy” használata itt is helyes, de kiemeli az egyes példányt: „Egy könyvet olvasok.” – Der Gebrauch von „egy“ ist hier ebenfalls richtig, hebt aber das einzelne Exemplar hervor: „Egy könyvet olvasok.“

Vendégek érkeztek. – Gäste sind angekommen.

Kutyák ugatnak a kertben. – Im Garten bellen Hunde.

Az új, még ismeretlen többes szám névelő nélkül áll. – Der neue, noch unbekannte Plural steht ohne Artikel.

Megérkeztek a vendégek. – Die Gäste sind angekommen.

A határozott névelővel a várt, ismert vendégekről van szó. – Mit dem bestimmten Artikel sind die erwarteten, bekannten Gäste gemeint.

Van nálam ceruza. – Ich habe einen Bleistift bei mir.

Nincs pénzem. – Ich habe kein Geld.

Van gyerekük? – Haben sie Kinder?

A „van” és a „nincs” mondatai csak azt kérdezik, megvan-e valami; a dolog névelő nélkül áll. – Sätze mit „van“ – es gibt – und „nincs“ – es gibt nicht – fragen nur, ob etwas vorhanden ist; die Sache steht ohne Artikel.

A szám ilyenkor gyakran nyitva marad: „ceruza” lehet egy vagy több is; a németnek választania kell. – Die Zahl bleibt dabei oft offen: „ceruza“ kann einer oder mehrere sein; das Deutsche muss wählen.

Van egy ceruzám. – A pénzem az asztalon van. – Ich habe einen Bleistift. – Mein Geld liegt auf dem Tisch.

Az „egy” kiemeli az egyes darabot; a névelős birtokszós mondat pedig már nem a meglétről, hanem a helyről szól. – „Egy“ stellt das einzelne Stück heraus; das Besitzwort mit Artikel fragt nicht mehr nach dem Vorhandensein, sondern nach dem Ort.

Péter otthon van. – Péter ist zu Hause.

Ismerem Annát. – Ich kenne Anna.

A névelőtlenség nem jelent mindig határozatlanságot: a név névelő nélkül is határozott. – Artikellosigkeit bedeutet nicht immer Unbestimmtheit: Ein Name ist auch ohne Artikel bestimmt.

Hideg vizet iszom. – Ich trinke kaltes Wasser.

A jelző nem tesz határozottá: a „hideg víz” is csak fajtát szűkít. – Ein Adjektiv macht nicht bestimmt: Auch „hideg víz“ – kaltes Wasser – grenzt nur die Art ein.

Kávét főzök a vendégeknek. – Ich koche Kaffee für die Gäste.

Egy mondatban névelőtlen és határozott főnév is állhat egymás mellett. – In einem Satz können artikellose und bestimmte Substantive nebeneinander stehen.

Vizet kérek, nem bort. – A vizet kérem, nem a bort. – Ich möchte Wasser, keinen Wein. – Ich möchte das Wasser, nicht den Wein.

Az első pár két italfajtát állít szembe, a második két meghatározott üveget vagy poharat. – Das erste Paar stellt zwei Getränkearten gegenüber, das zweite zwei bestimmte Flaschen oder Gläser.

Újságot olvas. – Nem olvas újságot. – Er/Sie liest Zeitung. – Er/Sie liest keine Zeitung.

Semleges kijelentő mondatban a névelőtlen tárgy közvetlenül az ige előtt áll, és hangsúlyt kap. – Im neutralen Aussagesatz steht das artikellose Objekt unmittelbar vor dem Verb und trägt den Akzent.

Így azt a helyet foglalja el, amelyet egyébként az igekötő foglal el (→ 11.6); tagadásban és sok kérdésben az ige mögé kerül. – Es besetzt damit den Platz, den sonst das Verbalpräfix einnimmt (→ 11.6); bei Verneinung und in vielen Fragen rückt es hinter das Verb.

Nem iszom kávét. – Ich trinke keinen Kaffee.

A német „kein”-nek nincs magyar névelős megfelelője: a „nem” vagy a „nincs” tagad, a főnév névelőtlen marad. – Das deutsche „kein“ hat kein ungarisches Artikelwort als Gegenstück: „nem“ oder „nincs“ verneint, das Substantiv bleibt artikellos.

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Névelő a foglalkozás, a nemzetiség és a szerep előtt – Artikel vor Berufs-, Nationalitäts- und Rollenbezeichnungen (→ 3.3.6)

Éva tanár. – Éva ist Lehrerin.

Péter mérnök. – Péter ist Ingenieur.

A foglalkozás mint állítmány névelő nélkül áll: besorolja a személyt egy csoportba. – Der Beruf als Satzaussage steht ohne Artikel: Er ordnet die Person einer Gruppe zu.

Harmadik személyben a létige is hiányzik: az „Éva tanár” szó szerint „Éva Lehrer” (→ 1.6.7). – In der dritten Person fehlt außerdem das Verb „sein“: „Éva tanár“ heißt wörtlich „Éva Lehrer“ (→ 1.6.7).

Orvos vagyok. – Mi diákok vagyunk. – Ők tanárok. – Ich bin Arzt. – Wir sind Schüler. – Sie sind Lehrer.

Első és második személyben áll a létige; többes számban a foglalkozásnév is többes számú. – In der ersten und zweiten Person steht das Verb „sein“; im Plural steht auch die Berufsbezeichnung im Plural.

A német, a francia és a spanyol is névelő nélkül mondja; az angol „I am a doctor” névelőt kíván. – Deutsch, Französisch und Spanisch sagen es ebenfalls ohne Artikel; englisch „I am a doctor“ verlangt einen Artikel.

A „tanár” férfit és nőt egyaránt jelöl; a „tanárnő” alak létezik, de nem kötelező (→ 3.2.5). – „Tanár“ bezeichnet Mann und Frau gleichermaßen; die Form „tanárnő“ gibt es, sie ist aber nicht nötig (→ 3.2.5).

Mi a foglalkozásod? – Mérnök vagyok. – Was bist du von Beruf? – Ich bin Ingenieur.

Anna magyar. – Anna ist Ungarin.

Péter és Anna magyarok. – Péter und Anna sind Ungarn.

A nemzetiséget ugyanúgy kezeljük, mint a foglalkozást: nincs névelő, harmadik személyben nincs ige. – Die Nationalität wird wie der Beruf behandelt: kein Artikel, in der dritten Person kein Verb.

A nemzetiségneveket kisbetűvel írjuk; ugyanaz a szó főnév és melléknév: „magyar” – Ungar, ungarisch. – Nationalitätsbezeichnungen werden kleingeschrieben; dasselbe Wort ist Substantiv und Adjektiv: „magyar“ – Ungar, ungarisch.

Külön női alak, mint a német „Ungarin”, nincs. – Eine eigene weibliche Form wie deutsch „Ungarin“ gibt es nicht.

A „német” szláv eredetű; rokona az orosz „немец”, eredeti jelentése „néma”, akinek a nyelvét nem értik. – „Német“ ist slawischer Herkunft; verwandt ist russisch „немец“, ursprünglich „der Stumme“, einer, dessen Sprache man nicht versteht.

Ő a vezető. – Er ist der Leiter.

Ki az orvos? – Péter az orvos. – Wer ist der Arzt? – Péter ist der Arzt.

Határozott névelő akkor áll, ha nem besorolunk, hanem azonosítunk: megmondjuk, ki tölti be az ismert szerepet. – Der bestimmte Artikel steht, wenn nicht eingeordnet, sondern identifiziert wird: Man sagt, wer die bekannte Rolle innehat.

A „Péter orvos.” arra felel, mi Péter; a „Péter az orvos.” arra, ki az orvos. – „Péter orvos.“ antwortet auf die Frage, was Péter ist; „Péter az orvos.“ auf die Frage, wer der Arzt ist.

A két mondatfajta neve osztályozás és azonosítás; hogy melyikről van szó, az összefüggés dönti el. – Die beiden Satzarten heißen Klassifikation und Identifikation; welche vorliegt, entscheidet der Zusammenhang.

Éva egy kiváló tanár. – Éva kiváló tanár. – Éva ist eine ausgezeichnete Lehrerin. – Éva ist eine ausgezeichnete Lehrerin.

Értékelő jelzővel gyakran áll „egy”, de nem kötelező; a nyelvművelés sokáig germanizmusnak tartotta. – Mit einem wertenden Adjektiv steht oft „egy“, es ist aber nicht nötig; die Sprachpflege hielt es lange für einen Germanismus.

Az orvos már megérkezett. – Egy orvos vár odakint. – Der Arzt ist schon angekommen. – Draußen wartet ein Arzt.

Névelőtlen a foglalkozásnév csak állítmányként; alanyként és tárgyként a szokásos szabályokat követi. – Artikellos ist die Berufsbezeichnung nur als Satzaussage; als Subjekt und Objekt folgt sie den gewöhnlichen Regeln.

Péter tanár volt. – Éva orvos lesz. – Péter war Lehrer. – Éva wird Ärztin.

A „volt” és a „lesz” mellett harmadik személyben is áll ige, a foglalkozásnév névelőtlen marad. – Bei „volt“ – war – und „lesz“ – wird – steht auch in der dritten Person ein Verb; die Berufsbezeichnung bleibt artikellos.

Anna a csoport vezetője. – Péter egy iskola igazgatója. – Anna ist die Leiterin der Gruppe. – Péter ist Direktor einer Schule.

Ha a szerep egy csoportra vonatkozik, a szerepnév birtokos személyjelet kap, és a névelő a birtokos elé kerül. – Bezieht sich die Rolle auf eine Gruppe, erhält die Rollenbezeichnung die Besitzendung, und der Artikel tritt vor den Besitzer.

Tanárként dolgozik. – Er/Sie arbeitet als Lehrer(in).

A „-ként” rag a szerepet nevezi meg, névelő nélkül; egyetlen alakja van, hangrendi változat nélkül. – Die Endung „-ként“ nennt die Rolle, ohne Artikel; sie hat nur eine Form, ohne Vokalharmonie.

Ő nem orvos, hanem tanár. – Er ist kein Arzt, sondern Lehrer.

A német „kein”-nel tagad; a magyar csak „nem”-et tesz eléje, a „nincs” itt helytelen volna. – Das Deutsche verneint mit „kein“; das Ungarische setzt nur „nem“ davor, „nincs“ wäre hier falsch.

Anna magyarul beszél. – A magyar nehéz nyelv? – Anna spricht Ungarisch. – Ist Ungarisch eine schwere Sprache?

A nyelv neve névelővel áll („a magyar” – a magyar nyelv), a „magyarul” pedig határozószó. – Der Name der Sprache steht mit Artikel („a magyar“ – die ungarische Sprache), „magyarul“ – auf Ungarisch – ist ein Adverb.

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Névelő a tulajdonnevek előtt – Artikel bei Eigennamen (→ 3.3.7)

Júlia Szegeden él. – Júlia lebt in Szeged.

Budapest a főváros. – Budapest ist die Hauptstadt.

A személynevek és a városnevek a nyelvi norma szerint névelő nélkül állnak, raggal is. – Personen- und Städtenamen stehen in der Standardsprache ohne Artikel, auch mit Endung.

A tulajdonnév magában is egyetlen személyt vagy helyet jelöl; a köznév, mint a „város”, sok dologra illik. – Der Eigenname bezeichnet schon für sich eine einzige Person oder einen einzigen Ort; der Gattungsname wie „város“ – Stadt – passt auf viele Dinge.

A „tulajdon” „Eigentum”-ot jelent, mint a latin „proprium”; a „köz” „közös”-t. – „Tulajdon“ bedeutet „Eigentum“, wie lateinisch „proprium“; „köz“ bedeutet „gemeinsam“.

Magyarország Európában van. – Ungarn liegt in Europa.

Svájc kicsi ország. – Die Schweiz ist ein kleines Land.

Az egyszerű ország- és földrésznevek névelőtlenek, akkor is, ha a német névelőt tesz: „die Schweiz” – „Svájc”. – Einfache Länder- und Kontinentnamen sind artikellos, auch wenn das Deutsche einen Artikel setzt: „die Schweiz“ – „Svájc“.

Az „ország” az „úr” egy régebbi alakjából és a „-ság” képzőből ered: eredetileg „uralom”. – „Ország“ – Land – geht auf eine ältere Form von „úr“ – Herr – und das Suffix „-ság“ zurück: ursprünglich „Herrschaft“.

A Duna széles. – Die Donau ist breit.

Nyáron a Balatonra megyünk. – Im Sommer fahren wir an den Balaton.

A folyók és tavak neve határozott névelővel áll, és a névelő a ragos alak előtt is megmarad. – Fluss- und Seenamen stehen mit dem bestimmten Artikel, und der Artikel bleibt auch vor der Form mit Endung.

„A Balatonra”, de „Budapestre”: mindkettő földrajzi név, mégis csak az egyik kap névelőt. – „A Balatonra“ – an den Balaton –, aber „Budapestre“ – nach Budapest: Beides sind geographische Namen, und doch erhält nur einer den Artikel.

A „Balaton” egy szláv „mocsár” jelentésű szóból ered; ugyanez a tő rejlik a német „Plattensee” névben. – „Balaton“ stammt aus einem slawischen Wort für „Sumpf“; dieselbe Wurzel steckt im deutschen Namen „Plattensee“.

Az Alpok magasak. – A Margit-sziget zöld. – Die Alpen sind hoch. – Die Margareteninsel ist grün.

Hegyek, szigetek és sok tájnév is névelőt kap: „a Mátra”, „az Alföld”; az „Erdély” viszont névelőtlen. – Auch Gebirge, Inseln und viele Landschaftsnamen erhalten den Artikel: „a Mátra“, „az Alföld“ – die Große Tiefebene; „Erdély“ – Siebenbürgen – ist dagegen artikellos.

Az Egyesült Államok nagy ország. – Die Vereinigten Staaten sind ein großes Land.

A jelzőből és köznévből álló országnevek névelőt kapnak: „a Cseh Köztársaság”, de „Csehország”. – Ländernamen aus Attribut und Gattungswort erhalten den Artikel: „a Cseh Köztársaság“ – die Tschechische Republik –, aber „Csehország“ – Tschechien.

Az „állam” az „áll” igéből képzett szó, mint a latin „status” a „stare” igéből. – „Állam“ – Staat – ist von „áll“ – stehen – abgeleitet, wie lateinisch „status“ von „stare“.

A Váci utca forgalmas. – Die Váci-Straße ist belebt.

Az Országház a Duna partján áll. – Das Parlamentsgebäude steht am Ufer der Donau.

Utcák, terek, hidak, épületek és intézmények neve a mondatban névelővel áll; a címekben nincs névelő. – Namen von Straßen, Plätzen, Brücken, Gebäuden und Institutionen stehen im Satz mit Artikel; in Anschriften steht kein Artikel.

A Lánchíd, a Hősök tere és a Fekete-tenger névelőt kap, akárhogy írjuk a nevet. – Die Kettenbrücke, der Heldenplatz und das Schwarze Meer erhalten den Artikel, gleich wie der Name geschrieben wird.

Az égitestek is névelővel állnak: „a Föld”, „a Hold”. – Auch Himmelskörper stehen mit Artikel: „a Föld“ – die Erde –, „a Hold“ – der Mond.

A Péter már elment. – Péter ist schon weggegangen.

A beszélt nyelvben a keresztnév előtt gyakran áll névelő; ez köznyelvi és területi szokás, nem nyelvtani hiba. – In der gesprochenen Sprache steht vor dem Vornamen oft ein Artikel; das ist umgangssprachlicher und regionaler Gebrauch, kein Grammatikfehler.

A német „der Peter” ugyanígy Dél-Németországban és Ausztriában szokásos. – Deutsch „der Peter“ ist ebenso in Süddeutschland und Österreich üblich.

A megszólítással álló családnév nem kap névelőt: „Kovács úr”; a család egésze: „Kovácsék”. – Der Familienname mit Anrede erhält keinen Artikel: „Kovács úr“ – Herr Kovács; die ganze Familie: „Kovácsék“ – Familie Kovács.

A régi Budapest más volt. – Das alte Budapest war anders.

A fiatal Mozart sokat utazott. – Der junge Mozart ist viel gereist.

Jelzővel a név névelőt kap; a jelző a név viselőjének egy korszakát vagy oldalát emeli ki. Kivétel a felkiáltó „Szegény Péter!”. – Mit einem Attribut erhält der Name den Artikel; das Attribut hebt einen Abschnitt oder eine Seite heraus. Ausnahme ist der Ausruf „Szegény Péter!“ – Armer Péter!

Két Péter van az osztályban. – A mi Péterünk mindig késik. – In der Klasse gibt es zwei Péters. – Unser Péter kommt immer zu spät.

Ha a nevet megszámoljuk, kiválasztjuk, vagy birtokos személyjelet kap, köznévként viselkedik. – Wird der Name gezählt, ausgewählt oder mit Besitz versehen, verhält er sich wie ein Gattungsname.

Mozartot hallgatok. – Ich höre Mozart.

A zeneszerző neve a műveit is jelentheti; ekkor az ige alanyi ragozásban is állhat (→ 10.5.5). – Ein Komponistenname kann auch für seine Werke stehen; dann kann das Verb auch in der unbestimmten Konjugation stehen (→ 10.5.5).

Olvastam Az ember tragédiáját. – Ich habe „Die Tragödie des Menschen“ gelesen.

A műcím a mondatban névelőt kap; ha maga is névelővel kezdődik, azt nem kettőzzük meg. – Ein Werktitel erhält im Satz den Artikel; beginnt er selbst mit dem Artikel, wird dieser nicht verdoppelt.

Annát várom az állomáson. – Ich warte am Bahnhof auf Anna.

Hogy egy név kap-e névelőt, és hogy határozott-e, két külön kérdés: tárgyként határozott ragozást kíván. – Ob ein Name den Artikel erhält und ob er bestimmt ist, sind zwei verschiedene Fragen: Als Objekt verlangt er die bestimmte Konjugation.

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Névelő elvont és általános kijelentésekben – Artikel bei abstrakten und allgemeinen Aussagen (→ 3.3.8)

A szabadság fontos. – Freiheit ist wichtig.

Az élet rövid. – Das Leben ist kurz.

A türelem sokat segít. – Geduld hilft viel.

Ha egy fogalomról mint egészről mondunk valamit, határozott névelő áll előtte. – Sagt man etwas über einen Begriff im Ganzen aus, steht der bestimmte Artikel davor.

A névelő itt nem azt jelzi, hogy a dolog ismert, hanem hogy az egész fogalomra gondolunk. – Der Artikel zeigt hier nicht an, dass die Sache bekannt ist, sondern dass der ganze Begriff gemeint ist.

A német ingadozik: „das Leben” névelővel, „Freiheit”, „Geduld” többnyire nélküle. – Das Deutsche schwankt: „das Leben“ mit Artikel, „Freiheit“, „Geduld“ meist ohne.

A francia és a spanyol a magyarral tart („la vie”, „la vida”), az angol a névelő nélküli „life” mellett. – Französisch und Spanisch gehen mit dem Ungarischen („la vie“, „la vida“), das Englische mit dem artikellosen „life“.

Az ilyen szó neve elvont főnév; az „elvon” a latin „abs-trahere” – elhúz – tükörfordítása. – Ein solches Wort heißt „elvont főnév“ – abstraktes Substantiv; „elvon“ – wegziehen – ist eine Lehnübersetzung von lateinisch „abs-trahere“.

A víz nélkülözhetetlen. – Vizet iszom. – Wasser ist unentbehrlich. – Ich trinke Wasser.

Az anyagnév is névelőt kap, ha az általános kijelentés témája; ha egy tetszőleges mennyiségéről van szó, nem kap. – Auch der Stoffname erhält den Artikel, wenn er Thema einer allgemeinen Aussage ist; geht es um eine beliebige Menge davon, nicht.

A németben mindkétszer „Wasser” áll névelő nélkül; a különbség csak a magyarban látszik. – Im Deutschen steht beide Male „Wasser“ ohne Artikel; der Unterschied ist nur im Ungarischen sichtbar.

A kutya hűséges állat. – Der Hund ist ein treues Tier.

A macskák sokat alszanak. – Katzen schlafen viel.

Egy egész fajról egyes és többes számban is határozott névelővel beszélünk; a német a többes számban névelőtlen. – Über eine ganze Art spricht man im Singular wie im Plural mit dem bestimmten Artikel; das Deutsche ist im Plural artikellos.

A macskák most az ágyon alszanak. – Die Katzen schlafen jetzt auf dem Bett.

Ugyanaz a szerkezet konkrét is lehet; az idő- és helyhatározó dönti el, melyik olvasat érvényes. – Dieselbe Konstruktion kann auch konkret sein; Zeit- und Ortsangaben entscheiden, welche Lesart gilt.

Az általános olvasat neve generikus értelmezés, a latin „genus” – nem, faj – szóból. – Die allgemeine Lesart heißt „generikus értelmezés“ – generische Lesart –, von lateinisch „genus“ – Gattung, Art.

Szeretem a zenét. – Zenét tanulok. – Ich mag Musik. – Ich lerne Musik.

Kedvelést kifejező ige mellett a fogalom egésze áll névelővel, és az ige határozott ragozású. – Bei einem Verb der Vorliebe steht der ganze Begriff mit Artikel, und das Verb steht in der bestimmten Konjugation.

Cselekvést kifejező ige mellett a tárgy egy területet vagy mennyiséget jelöl, névelő nélkül, alanyi ragozással. – Bei einem Verb des Tuns bezeichnet das Objekt ein Gebiet oder eine Menge, ohne Artikel und mit unbestimmter Konjugation.

Szabadságra vágyom. – Ich sehne mich nach Freiheit.

Szeretetre van szükségünk. – Wir brauchen Liebe.

Ugyanezek az elvont szavak névelő nélkül állnak, ha nem témák, hanem azt nevezik meg, amire vágyunk vagy amire szükség van. – Dieselben abstrakten Wörter stehen ohne Artikel, wenn sie nicht Thema sind, sondern das nennen, wonach man sich sehnt oder was man braucht.

A barátság többet ér a pénznél. – Freundschaft ist mehr wert als Geld.

Az összehasonlításban mindkét fogalom téma, ezért mindkettő névelővel áll. – Im Vergleich sind beide Begriffe Thema, deshalb stehen beide mit Artikel.

Csend van a teremben. – A csend megnyugtat. – Im Saal herrscht Stille. – Stille beruhigt mich.

A „csend” a létezést megállapító mondatban névelőtlen, az általános kijelentés témájaként névelős. – Im Satz, der das Vorhandensein feststellt, steht es ohne Artikel, als Thema einer allgemeinen Aussage mit Artikel.

A mostani csend szokatlan. – Die jetzige Stille ist ungewöhnlich.

A jelző konkréttá is teheti az elvont szót: a „mostani csend” ennek a pillanatnak a csendje. – Ein Attribut kann das abstrakte Wort auch konkret machen: „a mostani csend“ ist die Stille dieses Augenblicks.

Minden macska sokat alszik. – Jede Katze schläft viel.

Az általános kijelentés nem kivétel nélküli; csak a „minden” állítja minden egyedről, utána pedig egyes szám áll névelő nélkül. – Eine allgemeine Aussage gilt nicht ausnahmslos; erst „minden“ behauptet es für jedes Einzelne, und danach steht der Singular ohne Artikel.

Az ember sosem tudhatja. – Man kann nie wissen.

Névelővel az „ember” általános alanyként a német „man” szerepét is betölti; az ige egyes szám harmadik személyben áll. – „Az ember“ – der Mensch – übernimmt als allgemeines Subjekt auch die Rolle des deutschen „man“; das Verb steht in der dritten Person Singular.

A német „man” a „Mann” szóból, a francia „on” a latin „homo” – ember – szóból lett. – Deutsch „man“ ist aus „Mann“ entstanden, französisch „on“ aus lateinisch „homo“ – Mensch.

Az idő pénz. – Zeit ist Geld.

A közmondás az általános kijelentés tiszta formája: a téma névelős, az állítmány névelőtlen. – Das Sprichwort ist die reine Form der allgemeinen Aussage: Das Thema hat den Artikel, die Satzaussage nicht.

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.Névelő az állandósult szókapcsolatokban – Artikel in festen Wendungen (→ 3.3.9)

Munkába megyek. – Ich gehe zur Arbeit.

Iskolába jár a fiam. – Mein Sohn geht zur Schule.

Moziba megyünk ma este. – Wir gehen heute Abend ins Kino.

A mindennapi célok névelő nélkül állnak: nem az épület számít, hanem az út célja. – Alltägliche Ziele stehen ohne Artikel: Nicht das Gebäude zählt, sondern der Zweck des Weges.

A németben a „zur”, „ins” elöljárót és névelőt von össze; a magyarban az irányt csak a rag jelöli. – Im Deutschen verschmelzen „zur“, „ins“ Präposition und Artikel; im Ungarischen bezeichnet allein die Endung die Richtung.

A „jár” rendszeres odamenést jelent: az „iskolába jár” azt jelenti, hogy valaki iskolás. – „Jár“ bezeichnet regelmäßiges Hingehen: „iskolába jár“ heißt „Schüler sein“.

Az angol ugyanígy jár el: „go to school”, „go to bed”, de „go to the cinema”. – Das Englische verfährt ebenso: „go to school“, „go to bed“, aber „go to the cinema“.

A „mozi” a „mozgóképszínház” rövidítése kicsinyítő „-i”-vel, mint a német „Kino” a „Kinematograph” szóé. – „Mozi“ ist eine Kürzung von „mozgóképszínház“ – Lichtspielhaus – mit der Verkleinerungsendung „-i“, wie deutsch „Kino“ von „Kinematograph“.

Reggelit készítek. – Ich mache Frühstück.

Ebédet főzök. – Ich koche Mittagessen.

Az étkezések neve tárgyként névelő nélkül áll; a kapcsolat tevékenységet jelöl. – Die Namen der Mahlzeiten stehen als Objekt ohne Artikel; die Verbindung bezeichnet eine Tätigkeit.

Belőlük igék is képződnek: „reggelizik”, „ebédel”, „vacsorázik”. – Aus ihnen werden auch Verben gebildet: „reggelizik“ – frühstückt –, „ebédel“ – isst zu Mittag –, „vacsorázik“ – isst zu Abend.

Asztalt foglalunk estére. – Wir reservieren einen Tisch für den Abend.

Foglaljon helyet! – Nehmen Sie Platz!

Kezet mosok. – Fogat mosok. – Ich wasche mir die Hände. – Ich putze mir die Zähne.

Az ilyen tárgy és ige szoros párt alkot; a magyar csak azt nevezi meg, amit mosunk, egyes számban és névelő nélkül. – Solches Objekt und Verb bilden ein festes Paar; das Ungarische nennt nur, was gewaschen wird, im Singular und ohne Artikel.

A páros testrészek a magyarban rendszerint egyes számban állnak (→ 6.9). – Paarige Körperteile stehen im Ungarischen gewöhnlich im Singular (→ 6.9).

Autóval utazunk. – Vonattal megyek haza. – Wir reisen mit dem Auto. – Ich fahre mit dem Zug nach Hause.

A közlekedési eszközt a „-val/-vel” rag jelöli, névelő nélkül: az utazás módja számít, nem a jármű. – Das Verkehrsmittel bezeichnet die Endung „-val/-vel“, ohne Artikel: Es zählt die Art des Reisens, nicht das Fahrzeug.

Az összehasonlított nyelvek közül csak a német tesz ide határozott névelőt: „by car”, „en voiture”, „en coche”. – Von den Vergleichssprachen setzt nur das Deutsche hier den bestimmten Artikel: „by car“, „en voiture“, „en coche“.

Gyalog megyünk. – Wir gehen zu Fuß.

A „gyalog” határozószó, nem főnév; előtte nincs névelő, tehát elhagyott névelő sem. – „Gyalog“ ist ein Adverb, kein Substantiv; davor steht kein Artikel, also auch kein weggelassener.

Jó reggelt kívánok! – Guten Morgen!

Jó étvágyat! – Boldog születésnapot! – Guten Appetit! – Alles Gute zum Geburtstag!

A köszönések és jókívánságok névelő nélküli tárgyak; mögöttük a „kívánok” ige áll, amely többnyire elmarad. – Grüße und Wünsche sind artikellose Objekte; dahinter steht das Verb „kívánok“ – ich wünsche –, das meist wegfällt.

A német „Guten Morgen!” ugyanilyen tárgyeset, és szintén névelő nélküli. – Deutsch „Guten Morgen!“ ist derselbe Akkusativ und ebenfalls ohne Artikel.

Isten hozott! – Willkommen!

Az „Isten” a formulákban névként, névelő nélkül áll; szó szerint „Isten hozott (ide)”. – „Isten“ – Gott – steht in den Formeln wie ein Name ohne Artikel; wörtlich „Gott hat dich gebracht“.

Az ilyen kötött kapcsolat neve állandósult szókapcsolat. – Eine solche feste Verbindung heißt „állandósult szókapcsolat“ – feste Wendung.

A közeli moziba megyünk. – Wir gehen in das nahe gelegene Kino.

Az iskolába megyek a gyerekért. – Ich gehe zur Schule, um das Kind abzuholen.

A névelő nem tilos: akkor áll, ha egy meghatározott épületről van szó, nem a tevékenységről. – Der Artikel ist nicht verboten: Er steht, wenn ein bestimmtes Gebäude gemeint ist, nicht die Tätigkeit.

Kórházba került. – Er/Sie ist ins Krankenhaus gekommen.

A „kórházba került” betegként értendő, mint az angol „go to hospital”. – „Kórházba került“ ist als Patient gemeint, wie englisch „go to hospital“.

Asztalt foglalok. – Az asztalt már lefoglaltam. – Ich reserviere einen Tisch. – Den Tisch habe ich schon reserviert.

Névelővel a tárgy határozott, és az ige is határozott ragozású; a „le-” igekötő a cselekvés befejezését jelzi. – Mit dem Artikel ist das Objekt bestimmt, und auch das Verb steht in der bestimmten Konjugation; das Präfix „le-“ kennzeichnet den Abschluss der Handlung.

Kezet mosok. – Megmosom a kezemet. – Ich wasche mir die Hände. – Ich wasche mir die Hand.

A birtokszóval és névelővel a testrész meghatározott tárgy, az ige határozott ragozású. – Mit Besitzwort und Artikel ist der Körperteil ein bestimmtes Objekt; das Verb steht in der bestimmten Konjugation.

Az igazat mondja. – Igazat adok neked. – Er/Sie sagt die Wahrheit. – Ich gebe dir recht.

Nem minden állandósult kapcsolat névelőtlen: a névelő a kifejezés része, kifejezésenként kell ismerni. – Nicht jede feste Wendung ist artikellos: Der Artikel gehört zur Wendung selbst und muss mit ihr gekannt werden.

Felveszi a telefont. – Telefonon beszél. – Er/Sie geht ans Telefon. – Er/Sie telefoniert.

Esik az eső. – Süt a nap. – Es regnet. – Die Sonne scheint.

Az időjárás kifejezéseiben az ige elöl áll, a főnév névelővel utána: szó szerint „esik az eső”. – In Wetterausdrücken steht das Verb vorn, das Substantiv mit Artikel danach: wörtlich „es fällt der Regen“.

Napról napra jobb lesz. – Es wird von Tag zu Tag besser.

Kéz a kézben sétálnak. – Sie gehen Hand in Hand spazieren.

A párosító formulák névelőtlenek; a „kéz a kézben” második tagja előtt mégis névelő áll, ahol a németben nincs. – Paarformeln sind artikellos; vor dem zweiten Glied von „kéz a kézben“ steht dennoch ein Artikel, wo das Deutsche keinen hat.

↑ Hoch zum Seitenanfang

10.Eltérések a német névelőhasználattól – Unterschiede zum deutschen Artikelgebrauch (→ 3.3.10)

Nem a német névelőt fordítjuk, hanem az egész főnévi csoport szerepét. – Übersetzt wird nicht der deutsche Artikel, sondern die Aufgabe der ganzen Nominalgruppe.

Szeretem a csokoládét. – Ich mag Ø Schokolade.

A karácsonyt otthon töltjük. – Ø Weihnachten verbringen wir zu Hause.

Az első eltérés: általános kijelentésben, nyelvek és ünnepek neve előtt a magyar „a/az”-t tesz, a német semmit. – Der erste Unterschied: In allgemeinen Aussagen, vor Namen von Sprachen und Festen setzt das Ungarische „a/az“, das Deutsche nichts.

A szemüvegem eltört. – Meine Brille ist kaputtgegangen.

Hol van a kulcsod? – Wo ist dein Schlüssel?

A második: a német „mein, dein” maga is névelőszó; a magyarban a birtokos a személyjelben van, előtte névelő áll. – Der zweite: Deutsch „mein, dein“ ist selbst ein Artikelwort; im Ungarischen steckt der Besitzer in der Personalendung, davor steht der Artikel.

Ez a vonat gyors. – Dieser Zug ist schnell.

A harmadik: a mutató névmás után a magyarban még névelő is áll; ragozáskor csak a névmás változik: „ezt a képet”, „ebben a házban” (→ 3.8.3). – Der dritte: Nach dem Demonstrativpronomen steht im Ungarischen noch ein Artikel; bei der Beugung ändert sich nur das Pronomen: „ezt a képet“ – dieses Bild (Objekt) –, „ebben a házban“ – in diesem Haus (→ 3.8.3).

Új telefont keresek. – Ich suche ein neues Telefon.

Van autód? – Hast du ein Auto?

A negyedik: a német megszámlálható egyes szám előtt névelőt kíván; a magyarban elég a puszta szó, ha a dolog fajtája számít. – Der vierte: Das Deutsche verlangt vor einem zählbaren Singular einen Artikel; im Ungarischen genügt das bloße Wort, wenn die Art der Sache zählt.

Svájcban dolgozom. – Vonattal utazik. – Moziba megyünk. – Ich arbeite in der Schweiz. – Sie reist mit dem Zug. – Wir gehen ins Kino.

Az ötödik: országnevek, közlekedési eszközök és tevékenységet jelölő helyek előtt a német névelőt tesz, a magyar nem. – Der fünfte: Vor Ländernamen, Verkehrsmitteln und Orten, die eine Tätigkeit bezeichnen, setzt das Deutsche einen Artikel, das Ungarische nicht.

Almát veszek. – Ich kaufe Ø Äpfel.

Ahol a német névelőtlen többes számot használ, a magyar gyakran névelőtlen egyes számot (→ 3.4). – Wo das Deutsche einen artikellosen Plural gebraucht, steht im Ungarischen oft ein artikelloser Singular (→ 3.4).

Az Egyesült Államokban él. – Németországban tanul. – Er lebt in den Vereinigten Staaten. – Er studiert in Ø Deutschland.

Sok mondatban a két nyelv megegyezik: az ismert dolog mindkettőben határozott, a foglalkozás mindkettőben névelőtlen. – In vielen Sätzen stimmen beide Sprachen überein: Das Bekannte ist in beiden bestimmt, der Beruf in beiden artikellos.

Van egy ötletem. – Az ötletem egyszerű. – Ich habe eine Idee. – Meine Idee ist einfach.

A „van” birtokos mondatban a birtok alany; új birtok előtt „egy” vagy semmi áll, határozott névelő soha. – Im Besitzsatz mit „van“ ist das Besessene Subjekt; vor neuem Besitz steht „egy“ oder nichts, nie der bestimmte Artikel.

Tetszik ez a kép. – Dieses Bild gefällt mir.

A „tetszik” mellett a tetsző dolog alany, ezért itt nincs tárgy, és határozott igealak sem. – Bei „tetszik“ – gefällt – ist das Gefallende Subjekt; es gibt hier kein Objekt und daher auch keine bestimmte Verbform.

Ismerek egy orvost. – Ismerem az orvost. – Ismerem Pétert. – Ich kenne einen Arzt. – Ich kenne den Arzt. – Ich kenne Péter.

A magyar a különbséget kétszer mutatja: a névelőn és az igén; az igének csak a tárgy számít. – Das Ungarische zeigt den Unterschied doppelt: am Artikel und am Verb; für das Verb zählt nur das Objekt.

Egy tanár olvassa a levelet. – Ein Lehrer liest den Brief.

Az alany névelője nem hat az igére: a határozatlan alany mellett is határozott ragozás áll, ha a tárgy határozott. – Der Artikel des Subjekts wirkt nicht auf das Verb: Auch bei unbestimmtem Subjekt steht die bestimmte Konjugation, wenn das Objekt bestimmt ist.

a házban – a házba – a háztól – im Haus – ins Haus – vom Haus

A magyar névelő semmivel sem olvad össze, és nem kap ragot; a német „im, ins, vom”, a francia „au” és a spanyol „al” összevont alak. – Der ungarische Artikel verschmilzt nicht und wird nicht gebeugt; deutsch „im, ins, vom“, französisch „au“ und spanisch „al“ sind verschmolzene Formen.

Nincs autóm. – Nem vagyok orvos. – Ich habe kein Auto. – Ich bin kein Arzt.

A német „kein” a tagadott határozatlan névelő; a magyar „nem”-mel vagy „nincs”-csel tagad, és a főnév névelőtlen marad. – Deutsch „kein“ ist der verneinte unbestimmte Artikel; das Ungarische verneint mit „nem“ oder „nincs“, und das Substantiv bleibt artikellos.

A névelők a magyarban és a németben is fiatalok: az „a/az” mutató névmásból, az „egy” a számnévből lett. – Die Artikel sind im Ungarischen wie im Deutschen jung: „a/az“ entstand aus dem Demonstrativpronomen, „egy“ aus dem Zahlwort.

A legrégebbi nyelvemlékekben a névelő még ritka; a hasonlóság közös fejlődési útból, a különbség önálló fejlődésből ered. – In den ältesten Sprachdenkmälern ist der Artikel noch selten; die Ähnlichkeit beruht auf einem gleichen Entwicklungsweg, der Unterschied auf eigener Entwicklung.

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.