6.1 Die Possessivkonstruktion – birtokos szerkezet

« Kapitel 6  |  Kapitel 6.1  |  Kapitel 6.1.1 »

6.1 Die Possessivkonstruktion – birtokos szerkezet

Eine Possessivkonstruktion (birtokos szerkezet) verbindet den Besitzer (birtokos) mit dem Besitzwort (birtokszó). Der Besitzer steht vorn und bleibt meist ohne Endung, das Zeichen der Beziehung trägt das Besitzwort: Anna könyve – Annas Buch. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 6.1.1, 6.1.2, 6.1.3, 6.1.4, 6.1.5, 6.1.6, 6.1.7, 6.1.8).

1.Birtokos és birtok – Besitzer und Besitzgegenstand (→ 6.1.1)

Anna könyve az asztalon van. – Annas Buch liegt auf dem Tisch.

A birtokos szerkezet két szerepet kapcsol össze: a birtokost és a birtokot. – Die Possessivkonstruktion verbindet zwei Rollen: den Besitzer und den Besitz.

Ebben a mondatban „Anna” a birtokos, „könyve” a birtokszó. – In diesem Satz ist „Anna“ der Besitzer, „könyve“ das Besitzwort.

A birtokos toldalék nélkül áll elöl, a birtokszó a birtokos személyjelet viseli. – Der Besitzer steht vorn ohne Suffix, das Besitzwort trägt das Possessivsuffix.

Szó szerint a szerkezet körülbelül ennyi: „Anna, az ő könyve”. – Wörtlich heißt die Gruppe etwa „Anna, ihr Buch“.

A sorrend ugyanaz, mint a német „Annas Buch” kifejezésben, a jelölés azonban a másik szón van. – Die Reihenfolge ist dieselbe wie im deutschen „Annas Buch“, die Kennzeichnung sitzt aber am anderen Wort.

A németben a birtokos kapja a jelet („Annas”), a magyarban a birtokszó („könyve”). – Im Deutschen erhält der Besitzer das Zeichen („Annas“), im Ungarischen das Besitzwort („könyve“).

Az „Anna könyve” együtt egy szószerkezet, és ez az egész szerkezet a mondat alanya. – „Anna könyve“ bildet zusammen eine Wortgruppe, und diese ganze Gruppe ist das Subjekt des Satzes.

A birtok tehát szerep a szerkezeten belül, nem mondatrész. – Der Besitz ist also eine Rolle innerhalb der Gruppe, kein Satzglied.

A szakszavak egy szócsaládba tartoznak: „birtok”, „birtokos”, „birtokszó”. – Die Fachwörter gehören zu einer Wortfamilie: „birtok“ – Besitz, „birtokos“ – Besitzer, „birtokszó“ – Besitzwort.

A „birtokszó” elnevezés azt mutatja, hogy a szóról van szó, nem a dologról. – Die Bezeichnung „birtokszó“ zeigt, dass das Wort gemeint ist, nicht die Sache.

A nemzetközi szakirodalom a latin „possessor” és „possessum” szót használja; mindkettő a „possidere” (birtokol) igéhez tartozik. – Die internationale Fachliteratur gebraucht die lateinischen Wörter „possessor“ und „possessum“; beide gehören zum Verb „possidere“ – besitzen.

A nyelvtani birtokos nem tulajdonos jogi értelemben. – Der grammatische Besitzer ist kein Eigentümer im Rechtssinn.

A fiú kutyája kicsi. – Der Hund des Jungen ist klein.

A ház ablaka nyitva van. – Das Fenster des Hauses ist offen.

Péter testvére tanár. – Péters Bruder oder Schwester ist Lehrer bzw. Lehrerin.

A város neve rövid. – Der Name der Stadt ist kurz.

Petőfi verse híres. – Petőfis Gedicht ist berühmt.

Állat és tárgy, rész és egész, rokonság, név és szerző: mind ugyanazzal a szerkezettel fejeződik ki. – Tier und Gegenstand, Teil und Ganzes, Verwandtschaft, Name und Urheber: Alles wird mit derselben Konstruktion ausgedrückt.

A ház nem tulajdonosa az ablaknak, nyelvtanilag mégis birtokos. – Das Haus ist nicht Eigentümer des Fensters, grammatisch aber trotzdem Besitzer.

A „kutyája” személyjele nem jelöl nemet: a birtokos férfi és nő egyaránt lehet. – Das Personalzeichen in „kutyája“ bezeichnet kein Geschlecht: Der Besitzer kann ein Mann oder eine Frau sein – „sein Hund“ oder „ihr Hund“.

A „kutya” és a „táska” szóvégi a-ja a toldalék előtt á-vá nyúlik: „kutyája”, „táskája”. – Das auslautende a von „kutya“ und „táska“ wird vor der Endung zu á gedehnt: „kutyája“, „táskája“.

A „víz” és a „név” hosszú magánhangzója viszont megrövidül: „vize”, „neve”. – Bei „víz“ – Wasser – und „név“ – Name – wird der lange Vokal dagegen kurz: „vize“, „neve“.

Hogy „-a/-e” vagy „-ja/-je” áll-e, azt a 6.2 fejezet tárgyalja (→ 6.2). – Ob „-a/-e“ oder „-ja/-je“ steht, behandelt Kapitel 6.2.

A házam az állomás mellett van. – Mein Haus steht neben dem Bahnhof.

Itt a birtokost nem nevezi meg külön szó: az „-am” személyjel egymaga megmutatja. – Hier nennt kein eigenes Wort den Besitzer: Das Personalzeichen „-am“ zeigt ihn allein an.

Csak harmadik személyben marad nyitott, ki a birtokos; ezt a szövegösszefüggés dönti el. – Nur in der 3. Person bleibt offen, wer der Besitzer ist; das entscheidet der Zusammenhang.

A fának vastag a törzse. – Der Baum hat einen dicken Stamm.

Itt a birtokos is ragot kap: „-nak/-nek”; ez nem részeshatározó, hanem a birtokos jelölése (→ 6.5). – Hier trägt auch der Besitzer eine Endung, „-nak/-nek“; sie bezeichnet keinen Empfänger, sondern den Besitzer.

A német köznyelv hasonló szerkezetet ismer: „dem Baum sein Stamm”. – Die deutsche Umgangssprache kennt eine ähnliche Bauweise: „dem Baum sein Stamm“.

A tanulók tanára türelmes. – Der Lehrer der Schüler ist geduldig.

Ha a birtokos többes számú főnév, a birtokszón nem ismétlődik a többes szám: „tanára”, nem *„tanáruk”. – Steht der Besitzer im Plural, wird die Mehrzahl am Besitzwort nicht wiederholt: „tanára“, nicht *„tanáruk“.

Megnevezett birtokos nélkül viszont a személyjel mutatja a többséget: „a tanáruk” (→ 6.3). – Ohne genannten Besitzer zeigt dagegen das Personalzeichen die Mehrzahl: „a tanáruk“ – ihr Lehrer (mehrerer Personen).

A barátom apja orvos. – Der Vater meines Freundes ist Arzt.

A „barátom” maga is birtokszó, egyúttal az „apja” birtokosa (→ 6.6). – „barátom“ – mein Freund – ist selbst ein Besitzwort und zugleich der Besitzer von „apja“.

Az „apa” és a „fiú” birtokos alakja rövidebb tőből képződik: „apja”, „fia”. – „apa“ – Vater – und „fiú“ – Junge, Sohn – bilden die Besitzform von einem kürzeren Stamm: „apja“, „fia“.

„A gyerek képe” háromféle lehet: a gyereké, a gyerek festette, vagy a gyereket ábrázolja. – „a gyerek képe“ kann dreierlei sein: das Bild, das dem Kind gehört, das es gemalt hat, oder das Bild, auf dem es zu sehen ist.

Hogy tulajdonról, használatról vagy puszta hozzátartozásról van-e szó, azt a személyjel nem mondja meg (→ 6.11). – Ob Eigentum, Benutzung oder bloße Zuordnung gemeint ist, sagt das Personalzeichen nicht.

A többi összehasonlított nyelv a birtokost jelöli: „Annas Buch”, „Anna’s book”, latinul „liber Annae”. – Die anderen Vergleichssprachen kennzeichnen den Besitzer: „Annas Buch“, englisch „Anna’s book“, lateinisch „liber Annae“.

A francia és a spanyol elöljárószót tesz a birtokos elé: „le livre d’Anne”, „el libro de Ana”. – Französisch und Spanisch setzen eine Präposition vor den Besitzer: „le livre d’Anne“, „el libro de Ana“.

A magyar a birtokost változatlanul hagyja, és a birtokszót jelöli meg. – Das Ungarische lässt den Besitzer unverändert und kennzeichnet das Besitzwort.

Wortschatz

  • birtokos szerkezet – Possessivkonstruktion
  • birtok – Besitz; das Besessene
  • birtokos {birtokOS} – Besitz·ER(Besitzer)
  • birtokszó {birtok·SZÓ} – Besitz·WORT(Besitzwort)
  • birtokos személyjel – Possessivsuffix
  • szószerkezet {szó·SZERKEZET} – Wort·GEFÜGE(Wortgruppe)
  • mondatrész {mondat·RÉSZ} – Satz·TEIL(Satzglied)
  • tulajdon – Eigentum
  • tulajdonos {tulajdonOS} – Eigentum·ER(Eigentümer)
  • kutyája – sein/ihr Hund
  • ablaka – sein Fenster
  • testvér – Geschwister
  • testvére – sein Bruder, seine Schwester
  • vize – sein Wasser
  • neve – sein/ihr Name
  • házam – mein Haus
  • fának – dem Baum (als Besitzer)
  • törzse – sein Stamm
  • tanáruk – ihr Lehrer (mehrerer Personen)
  • apja – sein/ihr Vater
  • fia – sein/ihr Sohn

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.A birtokszó – Das Besitzwort (→ 6.1.2)

Bence szobája tiszta. – Bences Zimmer ist sauber.

Nem Bence tiszta, hanem a szoba: a birtokszó a szerkezet alaptagja. – Sauber ist nicht Bence, sondern das Zimmer: Das Besitzwort ist der Kern der Gruppe.

Az alaptag dönti el, mit jelöl az egész szerkezet: a „Bence szobája” szoba, nem ember. – Der Kern entscheidet, was die ganze Gruppe bezeichnet: „Bence szobája“ ist ein Zimmer, kein Mensch.

A birtokos elhagyása után a mondat értelme megmarad: „A szobája tiszta.” – Ohne den Besitzer bleibt der Sinn des Satzes erhalten: „A szobája tiszta.“ – Sein/Ihr Zimmer ist sauber.

A birtokszó elhagyása után viszont más mondat marad: „Bence tiszta.” – Ohne das Besitzwort bleibt dagegen ein anderer Satz: „Bence tiszta.“ – Bence ist sauber.

Lili kulcsa eltűnt. – Lilis Schlüssel ist verschwunden.

A kert ajtaja nyikorog. – Die Gartentür quietscht.

Alanyként a birtokszó csak a személyjelet viseli, más ragot nem. – Als Subjekt trägt das Besitzwort nur das Personalzeichen, keine weitere Endung.

Az ige a birtokszóhoz igazodik: egyes szám harmadik személyben áll, mert egyetlen kulcsról van szó. – Das Verb richtet sich nach dem Besitzwort: Es steht in der 3. Person Singular, weil es um einen einzigen Schlüssel geht.

Eszter könyvét olvasom. – Ich lese Eszters Buch.

Márta táskáját keresem. – Ich suche Mártas Tasche.

Tárgyként a tárgyrag a birtokszóra kerül, a személyjel mögé; a birtokos változatlan marad. – Als Objekt erhält das Besitzwort die Akkusativendung hinter dem Personalzeichen; der Besitzer bleibt unverändert.

A „-t” előtt a személyjel „-e”-je é-vé, „-a”-ja á-vá nyúlik: „könyve” → „könyvét”, „táskája” → „táskáját”. – Vor „-t“ wird das „-e“ des Personalzeichens zu é, das „-a“ zu á gedehnt: „könyve“ → „könyvét“, „táskája“ → „táskáját“.

A rövid e-s „könyvet” a birtokos nélküli „könyv” tárgyesete, nem a „könyve” szóé. – „könyvet“ mit kurzem e ist der Akkusativ von „könyv“ ohne Besitzer, nicht der von „könyve“.

A személyjeles tárgy határozott, ezért az ige határozott ragozású: „olvasom”, „keresem” (→ 10.5). – Ein Objekt mit Personalzeichen ist bestimmt, deshalb steht das Verb in der bestimmten Konjugation: „olvasom“ – ich lese es, „keresem“ – ich suche es.

Gábor lakásában vagyok. – Ich bin in Gábors Wohnung.

A tanár asztalán egy füzet van. – Auf dem Tisch des Lehrers liegt ein Heft.

A helyhatározó rag is a birtokszó végére kerül, a birtokos nem kap ragot. – Auch die Ortsendung tritt ans Ende des Besitzwortes; der Besitzer erhält keine Endung.

A német az egész csoport elé teszi az elöljárószót, a magyar a csoport végére a ragot. – Das Deutsche setzt die Präposition vor die ganze Gruppe, das Ungarische die Endung an ihr Ende.

A rag előtt itt is megnyúlik a magánhangzó: „lakása” → „lakásában”, „széke” → „székén”. – Vor der Endung wird auch hier der Vokal gedehnt: „lakása“ → „lakásában“, „széke“ → „székén“.

„A tanár könyve”, „a tanár könyvét”, „a tanár könyvében”: a viszony ugyanaz, csak a szerep változik. – „das Buch des Lehrers“, „das Buch des Lehrers“ (als Objekt), „im Buch des Lehrers“: Die Zuordnung bleibt, nur die Rolle im Satz wechselt.

A ház teteje piros. – Das Dach des Hauses ist rot.

A könyv borítója színes. – Der Buchumschlag ist bunt.

A regény vége szomorú. – Das Ende des Romans ist traurig.

A falu közepén templom áll. – Mitten im Dorf steht eine Kirche.

Egyes főnevek eleve valaminek a részét jelölik – vég, közép, eredmény, cím –, ezért szinte mindig birtokszóként állnak. – Manche Substantive bezeichnen von sich aus einen Teil von etwas – Ende, Mitte, Ergebnis, Titel – und stehen deshalb fast immer als Besitzwort.

A „közepén” és a „végén” már-már határozószóként él: „a hét végén”. – „közepén“ und „végén“ sind fast schon zu Adverbien geworden: „a hét végén“ – am Ende der Woche.

Ebből lett a „hétvége” összetett szó is. – Daraus ist auch das Kompositum „hétvége“ – Wochenende – entstanden.

A „tető” birtokos alakja többnyire „teteje”, amely csúcsot, felső részt is jelent: „a hegy teteje”. – Die Besitzform von „tető“ lautet meist „teteje“, das auch „Spitze, oberer Teil“ bedeutet: „a hegy teteje“ – der Gipfel des Berges.

Pál kertjében virágok nyílnak. – In Páls Garten blühen Blumen.

A „kertjében” szóban két toldalék áll: a „-je” jel, a „-ben” rag. – In „kertjében“ stehen zwei Suffixe: „-je“ ist ein Zeichen (jel), „-ben“ eine Endung (rag).

A jel mindig a rag előtt áll; *„kertbenje” alak nincs. – Das Zeichen steht immer vor der Endung; eine Form *„kertbenje“ gibt es nicht.

A szobám ablaka nagy. – Das Fenster meines Zimmers ist groß.

Láncban is az utolsó birtokszó az alaptag: nem a szoba nagy, hanem az ablak. – Auch in einer Kette ist das letzte Besitzwort der Kern: Groß ist nicht das Zimmer, sondern das Fenster.

A fordításban gyakran német összetett szó a legjobb: „a ház teteje” = „das Hausdach”, „a film címe” = „der Filmtitel”. – In der Übersetzung ist oft ein deutsches Kompositum die beste Lösung: „a ház teteje“ – das Hausdach, „a film címe“ – der Filmtitel.

Az összetett szóban a németben is elöl áll a viszonyítási pont, és hátul az alaptag. – Im deutschen Kompositum steht wie im Ungarischen die Bezugsgröße vorn und der Kern hinten.

Az angol, a francia, a spanyol, az orosz és a latin az alaptagot teszi előre: „the roof of the house”, „le toit de la maison”, „el tejado de la casa”, „крыша дома”, „tectum domus”. – Englisch, Französisch, Spanisch, Russisch und Latein stellen den Kern voran: „the roof of the house“, „le toit de la maison“, „el tejado de la casa“, „krysha doma“, „tectum domus“.

Wortschatz

  • alaptag {alap·TAG} – Grund·GLIED(Kern einer Wortgruppe)
  • szobája – sein/ihr Zimmer
  • kulcsa – sein/ihr Schlüssel
  • ajtaja – seine/ihre Tür
  • nyikorog – quietschen, knarren
  • könyvét – sein/ihr Buch (Akkusativ)
  • táskáját – seine/ihre Tasche (Akkusativ)
  • tárgyrag – Akkusativendung
  • lakásában – in seiner/ihrer Wohnung
  • asztalán – auf seinem/ihrem Tisch
  • teteje – sein Dach; seine Spitze
  • borítója – sein Umschlag
  • vége – sein/ihr Ende
  • közepén – in seiner/ihrer Mitte, mitten in
  • hétvége {hét·VÉGE} – Woche·ENDE(Wochenende)
  • kertjében – in seinem/ihrem Garten
  • jel – Zeichen
  • rag – Endung, Kasusendung

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.A birtokos – Der Besitzer (→ 6.1.3)

Réka könyve vastag. – Rékas Buch ist dick.

A birtokos a birtokszó előtt áll, és nem kap toldalékot. – Der Besitzer steht vor dem Besitzwort und erhält kein Suffix.

A „könyve” önmagában annyi: az ő könyve; hogy kié, azt a név mondja meg. – Allein heißt „könyve“ nur „sein/ihr Buch“; wessen, sagt der Name.

A tanár autója kék. – Das Auto des Lehrers ist blau.

A köznévi birtokos a névelőjével együtt áll: „a tanár”, „a nő”, „a gyerek”. – Ein Gattungssubstantiv als Besitzer steht mit seinem Artikel: „a tanár“, „a nő“, „a gyerek“.

A birtokos nem a mondat alanya: a „kék” az autóra vonatkozik, nem a tanárra. – Der Besitzer ist nicht das Subjekt des Satzes: „kék“ – blau – bezieht sich auf das Auto, nicht auf den Lehrer.

A birtokos a szerkezetben birtokos jelző. – In der Gruppe ist der Besitzer ein birtokos jelző – Besitzerattribut.

Az iskola kertje nagy. – Der Garten der Schule ist groß.

A család autója a ház előtt áll. – Das Auto der Familie steht vor dem Haus.

Intézmény, hely és csoport ugyanúgy lehet birtokos, mint egy személy. – Eine Einrichtung, ein Ort und eine Gruppe können ebenso Besitzer sein wie eine Person.

A „család” egyes számú, ezért a birtokszó egyes szám harmadik személyű személyjelet kap: „autója”. – „család“ steht im Singular, deshalb erhält das Besitzwort das Personalzeichen der 3. Person Singular: „autója“.

Az én szobám kicsi. – Mein Zimmer ist klein.

A te tollad piros. – Dein Stift ist rot.

Az ő kutyája barátságos. – Sein bzw. ihr Hund ist freundlich.

A személyes névmás névelővel áll birtokosként: „az én”, „a te”, „az ő”. – Das Personalpronomen steht als Besitzer mit Artikel: „az én“, „a te“, „az ő“.

A névmás és a személyjel összetartozik; *„az én szoba” alak nincs. – Pronomen und Personalzeichen gehören zusammen; eine Form *„az én szoba“ gibt es nicht.

A német „mein”, az angol „my” és a francia „mon” külön birtokos névmás; a magyar a változatlan személyes névmást használja. – Deutsch „mein“, englisch „my“ und französisch „mon“ sind eigene Possessivwörter; das Ungarische nimmt das unveränderte Personalpronomen.

Az „ő” nem jelöl nemet: „az ő kutyája” lehet „sein Hund” és „ihr Hund” is. – „ő“ bezeichnet kein Geschlecht: „az ő kutyája“ kann „sein Hund“ und „ihr Hund“ heißen.

A francia „son chien”, a spanyol „su perro” és a latin „canis eius” szintén nyitva hagyja a birtokos nemét. – Französisch „son chien“, spanisch „su perro“ und lateinisch „canis eius“ lassen das Geschlecht des Besitzers ebenfalls offen.

A kulcsom itt van. – Mein Schlüssel ist hier.

A lakása világos. – Seine bzw. ihre Wohnung ist hell.

A birtokost többnyire semmilyen szó nem nevezi meg; a személyjel egymaga mutatja. – Meist nennt kein Wort den Besitzer; das Personalzeichen allein zeigt ihn an.

Az én könyvem vékony, a te könyved vastag. – Mein Buch ist dünn, dein Buch ist dick.

A névmás csak nyomatékkal vagy szembeállításban szükséges. – Das Pronomen steht nur bei Nachdruck oder Gegenüberstellung.

Ugyanígy az igénél: az „Olvasok.” mondatban sem kell „én”, mert a személyrag mutatja a személyt. – Ebenso beim Verb: In „Olvasok.“ – Ich lese – steht kein „én“, weil die Personalendung die Person zeigt.

Péternek a kabátja száraz. – Péters Mantel ist trocken.

A „-nak/-nek” ragos birtokos mellett a birtokszó megtartja a személyjelet, és rendszerint névelőt kap. – Neben einem Besitzer mit „-nak/-nek“ behält das Besitzwort sein Personalzeichen und erhält in der Regel einen Artikel.

*„Péternek a kabát” nem birtokos szerkezet: a személyjel nem maradhat el. – *„Péternek a kabát“ ist keine Possessivkonstruktion: Das Personalzeichen kann nicht wegfallen.

Anna a szomszédom. Az ő lakása közel van. – Anna ist meine Nachbarin. Ihre Wohnung ist in der Nähe.

Az „ő” jelentését az előző mondat dönti el: ha Péterről volt szó, a fordítás „seine Wohnung”. – Was „ő“ meint, entscheidet der vorige Satz: War von Péter die Rede, lautet die Übersetzung „seine Wohnung“.

Tárgyra az „ő” általában nem utal: „A ház szép. A teteje piros.” – Auf Sachen verweist „ő“ gewöhnlich nicht: „A ház szép. A teteje piros.“ – Das Haus ist schön. Sein Dach ist rot.

Az udvarias „ön” is harmadik személyű személyjellel áll: „az ön autója” (→ 7.1.7). – Auch die höfliche Anrede „ön“ steht mit dem Personalzeichen der 3. Person: „az ön autója“ – Ihr Auto.

Az orvos rendelője zárva van. – Die Praxis des Arztes ist geschlossen.

A Duna partja itt széles. – Das Ufer der Donau ist hier breit.

A folyó- és tóneveknek van névelőjük, a személyneveknek nincs; ez a névhez tartozik, nem a birtokosi szerephez (→ 6.10). – Fluss- und Seenamen haben einen Artikel, Personennamen nicht; das gehört zum Namen, nicht zur Rolle als Besitzer.

A barátom neve Ádám. – Mein Freund heißt Ádám.

A birtokos maga is lehet birtokszó: a „barátom” birtokosa a beszélő, a „neve” birtokosa a barát. – Der Besitzer kann selbst ein Besitzwort sein: Besitzer von „barátom“ ist der Sprecher, Besitzer von „neve“ der Freund.

Minden esetben érvényes: a birtokszó viseli a személyjelet, akkor is, ha a birtokos meg van nevezve. – In allen Fällen gilt: Das Besitzwort trägt das Personalzeichen, auch wenn der Besitzer genannt ist.

Wortschatz

  • birtokos jelző – Besitzerattribut
  • jelző – Attribut
  • névelő {név·ELŐ} – Name·VOR(Artikel)
  • személyes névmás – Personalpronomen
  • Réka könyve – Rékas Buch
  • a tanár autója – das Auto des Lehrers
  • az iskola kertje – der Garten der Schule
  • az én szobám – mein Zimmer
  • a te tollad – dein Stift
  • az ő kutyája – sein Hund, ihr Hund
  • a kulcsom – mein Schlüssel
  • Péternek a kabátja – Péters Mantel
  • ön – Sie (Höflichkeitsform)
  • rendelő {rendelŐ} – verordnen·(PARTIZIP)(Arztpraxis)
  • partja – sein Ufer
  • személyrag {személy·RAG} – Person·ENDUNG(Personalendung des Verbs)

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Jelölés a birtokszón – Kennzeichnung am Besitzwort (→ 6.1.4)

A könyvem nehéz. – Mein Buch ist schwer.

A németben a „mein Buch” két szó, a magyarban egy: „könyvem”. – Im Deutschen ist „mein Buch“ zwei Wörter, im Ungarischen eines: „könyvem“.

Az „-em” nem önálló szó, csak a birtokszóhoz kapcsolva fordul elő. – „-em“ ist kein selbständiges Wort; es kommt nur am Besitzwort vor.

Neve birtokos személyjel; a „személy” szót a „szem” származékának tartják. – Es heißt birtokos személyjel – Possessivsuffix; das Wort „személy“ – Person – gilt als Ableitung von „szem“ – Auge.

A házad nagy. – Dein Haus ist groß.

A telefonod hangos. – Dein Telefon ist laut.

Egyes szám második személyben a jel „-d”; mássalhangzó után kötőhangzó áll előtte: „házad”, „telefonod”. – In der 2. Person Singular ist das Zeichen „-d“; nach Konsonant steht ein Bindevokal davor: „házad“, „telefonod“.

A személyjel csak a birtokosról mond valamit, a birtokról nem: nincs nyelvtani nem, mint a német „dein/deine” vagy a francia „ton/ta” esetében. – Das Personalzeichen sagt nur etwas über den Besitzer, nicht über den Besitz: Es gibt kein grammatisches Geschlecht wie beim deutschen „dein/deine“ oder beim französischen „ton/ta“.

Imre háza magas. – Imres Haus ist hoch.

Erika kertje szép. – Erikas Garten ist schön.

Balázs kalapja szürke. – Balázs’ Hut ist grau.

Ági autója új. – Ágis Auto ist neu.

Egyes szám harmadik személyben négy alak van: „-a”, „-e”, „-ja”, „-je”. – In der 3. Person Singular gibt es vier Formen: „-a“, „-e“, „-ja“, „-je“.

Az „-a” és az „-e” között a hangrend dönt, a j-s és a j nélküli alak között maga a szó. – Zwischen „-a“ und „-e“ entscheidet die Vokalharmonie, zwischen den Formen mit und ohne j das Wort selbst.

Magánhangzó után mindig „-ja/-je” áll: „autója”, „cipője”. – Nach einem Vokal steht immer „-ja/-je“: „autója“, „cipője“.

Sziszegő és susogó hang után – s, sz, z, cs – többnyire nincs j: „háza”, „lakása”, „kulcsa” (→ 6.2.7). – Nach Zischlauten – s, sz, z, cs – steht meist kein j: „háza“, „lakása“, „kulcsa“.

Más mássalhangzó után az alak szavanként rögzített: „háza”, de „kalapja”. – Nach anderen Konsonanten ist die Form wortweise festgelegt: „háza“, aber „kalapja“.

A „háza” nemtől függetlenül „sein Haus” és „ihr Haus” is; ugyanígy a spanyol „su casa” és a latin „domus eius”. – „háza“ ist unabhängig vom Geschlecht „sein Haus“ und „ihr Haus“; ebenso spanisch „su casa“ und lateinisch „domus eius“.

Az angol „his/her” és az orosz „его/её” a birtokos nemét jelöli, a francia „son/sa” a birtokét. – Englisch „his/her“ und russisch „ego/ejo“ bezeichnen das Geschlecht des Besitzers, französisch „son/sa“ das des Besitzes.

A lány táskája fehér. – Die Tasche des Mädchens ist weiß.

A szóvégi a és e a személyjel előtt megnyúlik, minden személyben: „táskám”, „táskád”, „táskája”. – Auslautendes a und e wird vor dem Personalzeichen lang, in allen Personen: „táskám“, „táskád“, „táskája“.

Ez ugyanaz a nyúlás, mint a többes számban és a tárgyesetben: „almák”, „almát” (→ 2.8.1). – Das ist dieselbe Längung wie im Plural und im Akkusativ: „almák“, „almát“.

A tanár kertjében vagyunk. – Wir sind im Garten des Lehrers.

A személyjel után következik a rag; a sorrend: tő – jel – rag. – Nach dem Personalzeichen folgt die Endung; die Reihenfolge lautet: Stamm – Zeichen – Endung.

Személyjel nélkül a rag közvetlenül a tőhöz járul („házban”), személyjellel csak utána („házamban”, „házában”). – Ohne Personalzeichen tritt die Endung direkt an den Stamm („házban“ – im Haus), sonst erst dahinter („házamban“ – in meinem Haus, „házában“ – in seinem/ihrem Haus).

Fordítva nem lehetséges: rag után már nem állhat személyjel. – Umgekehrt geht es nicht: Hinter einer Endung kann kein Personalzeichen mehr stehen.

A „könyvét” é-je a személyjel megnyúlt „-e”-je; nem azonos a „Péteré” birtokjelével (→ 6.8.9). – Das é in „könyvét“ ist das gelängte „-e“ des Personalzeichens; mit dem „-é“ in „Péteré“ – Péters – hat es nichts zu tun.

A vizem hideg. – Mein Wasser ist kalt.

Egyes főnevek toldalék előtt más tövet mutatnak: „víz” → „vizem”, „név” → „nevem”, „ló” → „lovam” (→ 2.8.7). – Manche Substantive zeigen vor Endungen einen anderen Stamm: „víz“ → „vizem“, „név“ → „nevem“, „ló“ → „lovam“.

Ez szavanként rögzített: „levél” → „levelem”, de „cél” → „célom”; „ló” → „lova”, de „autó” → „autója”. – Das ist wortweise festgelegt: „levél“ → „levelem“, aber „cél“ → „célom“; „ló“ → „lova“, aber „autó“ → „autója“.

Az „ajtó” két alakot ismer: az „ajtaja” az állandó hozzátartozást jelöli („a ház ajtaja”), az „ajtója” azt az ajtót, amely valakinek van. – „ajtó“ kennt zwei Formen: „ajtaja“ bezeichnet die feste Zugehörigkeit („a ház ajtaja“ – die Tür des Hauses), „ajtója“ eine Tür, die jemand hat.

A szobájában egy ágy van. – In seinem/ihrem Zimmer steht ein Bett.

A „szobájában” két hosszú á-ja közül az első a tő megnyúlt hangja, a második a személyjelé. – Von den zwei langen á in „szobájában“ ist das erste der gelängte Stammauslaut, das zweite gehört zum Personalzeichen.

Mássalhangzóra végződő személyjel után nincs második nyúlás: „kertemben”, „szobádban”; a tárgyrag előtt kötőhangzó áll: „könyvemet”, „házadat”. – Nach einem konsonantisch auslautenden Personalzeichen gibt es keine zweite Längung: „kertemben“, „szobádban“; vor dem Akkusativ-t steht ein Bindevokal: „könyvemet“, „házadat“.

A házunk közel van. – Unser Haus ist in der Nähe.

A gyerek könyvei újak. – Die Bücher des Kindes sind neu.

A „házunk” több birtokost jelöl, de egy házat (→ 6.3); a „könyvei” egy birtokost, de több könyvet. – „házunk“ bezeichnet mehrere Besitzer, aber ein Haus; „könyvei“ einen Besitzer, aber mehrere Bücher.

A birtok többségét a birtoktöbbesítő jel, az „-i-” mutatja, nem a „könyvek” „-k”-ja (→ 6.4). – Die Mehrzahl des Besitzes zeigt das Zeichen der Besitzmehrzahl „-i-“, nicht das „-k“ von „könyvek“.

A kutyám az udvaron van. – Mein Hund ist im Hof.

Magánhangzó után a „-m” és a „-d” kötőhangzó és j nélkül járul a tőhöz: „cipőm”, „cipőd”, de „cipője”. – Nach einem Vokal treten „-m“ und „-d“ ohne Bindevokal und ohne j an den Stamm: „cipőm“, „cipőd“, aber „cipője“.

Olvasom a barátom levelét. – Ich lese den Brief meines Freundes.

Két birtokviszony áll egymás mellett: az „-om” a barátot a beszélőhöz, az „-e” a levelet a baráthoz kapcsolja. – Zwei Besitzverhältnisse stehen nebeneinander: „-om“ ordnet den Freund dem Sprecher zu, „-e“ den Brief dem Freund.

A magyar iskolai nyelvtan a toldalékokat három csoportra osztja: képző, jel és rag. – Die ungarische Schulgrammatik teilt die Suffixe in drei Gruppen: képző – Ableitungssuffix –, jel – Zeichen – und rag – Endung.

A birtokos személyjel a jelek közé tartozik; „személyrag” az ige személyragjainak neve. – Das Possessivsuffix gehört zu den Zeichen; „személyrag“ heißen die Personalendungen des Verbs.

A személyjelek feltűnően hasonlítanak a határozott ragozás végződéseire: „könyvem” – „látom”, „telefonod” – „látod”, „kalapja” – „látja”. – Die Personalzeichen ähneln auffällig den Endungen der bestimmten Konjugation: „könyvem“ – „látom“, „telefonod“ – „látod“, „kalapja“ – „látja“.

A tő – jel – rag sorrend kivétel nélkül érvényes; a tő és a jel alakja viszont szavanként rögzített. – Die Reihenfolge Stamm – Zeichen – Endung gilt ausnahmslos; die Gestalt von Stamm und Zeichen dagegen ist wortweise festgelegt.

Wortschatz

  • személyjel {személy·JEL} – Person·ZEICHEN(Personalzeichen)
  • személy – Person
  • szem – Auge
  • könyvem – mein Buch
  • házad – dein Haus
  • telefonod – dein Telefon
  • kertje – sein/ihr Garten
  • kalapja – sein/ihr Hut
  • kötőhangzó {kötő·HANGZÓ} – Binde·LAUT(Bindevokal)
  • hangrend – Vokalharmonie
  • táskám – meine Tasche
  • házamban – in meinem Haus
  • vizem – mein Wasser
  • levelem – mein Brief
  • célom – mein Ziel
  • lova – sein/ihr Pferd
  • házunk – unser Haus
  • könyvei – seine/ihre Bücher
  • birtoktöbbesítő jel – Zeichen der Besitzmehrzahl
  • cipőm – mein Schuh
  • képző – Ableitungssuffix

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.A birtokos és a birtokszó sorrendje – Reihenfolge von Besitzer und Besitzwort (→ 6.1.5)

Nóra új könyve drága. – Nóras neues Buch ist teuer.

A sorrend kötött: elöl a birtokos, utána a személyjeles birtokszó. – Die Reihenfolge ist fest: vorn der Besitzer, danach das Besitzwort mit Personalzeichen.

A kettő közé álló melléknév a birtokszóhoz tartozik: az „új” a könyvre vonatkozik, nem Nórára. – Ein Adjektiv zwischen beiden gehört zum Besitzwort: „új“ – neu – bezieht sich auf das Buch, nicht auf Nóra.

A főnév jelzői mind a főnév előtt állnak: a melléknév („új könyv”) és a birtokos („Nóra könyve”) is. – Die Attribute eines Substantivs stehen alle davor: das Adjektiv („új könyv“ – neues Buch) ebenso wie der Besitzer („Nóra könyve“ – Nóras Buch).

A fiú régi kabátja szakadt. – Der alte Mantel des Jungen ist zerrissen.

A névelő a birtokoshoz tartozik, és vele együtt áll a birtokszó előtt; a birtokszó nem kap külön névelőt. – Der Artikel gehört zum Besitzer und steht mit ihm vor dem Besitzwort; das Besitzwort erhält keinen eigenen Artikel.

*„A tanár az új asztala” hibás; helyesen: „a tanár új asztala”. – *„A tanár az új asztala“ ist falsch; richtig ist „a tanár új asztala“ – der neue Tisch des Lehrers.

A régi ház kapuja zöld. – Das Tor des alten Hauses ist grün.

A ház régi kapuja zöld. – Das alte Tor des Hauses ist grün.

A melléknév mindig a közvetlenül utána álló főnévhez tartozik. – Das Adjektiv gehört immer zu dem Substantiv, das unmittelbar folgt.

A kis fiú nagy kutyája ugat. – Der große Hund des kleinen Jungen bellt.

Jánosnak a kertje kicsi. – János’ Garten ist klein.

A „-nak/-nek” ragos birtokos után a birtokszó névelőt kap, és ez a névelő a kettő között áll. – Nach einem Besitzer mit „-nak/-nek“ erhält das Besitzwort einen Artikel, und dieser steht zwischen beiden.

Panni szobájának az ajtaja nyitva van. – Die Tür von Pannis Zimmer ist offen.

A névelő alakja a következő szó kezdőhangjától függ: magánhangzó előtt „az” áll. – Die Form des Artikels hängt vom Anlaut des folgenden Wortes ab: Vor Vokal steht „az“.

Az én piros táskám könnyű. – Meine rote Tasche ist leicht.

A névmási birtokos a névelő és a birtokszó között áll, a melléknév a névmás után következik. – Ein Pronomen als Besitzer steht zwischen Artikel und Besitzwort; das Adjektiv folgt dem Pronomen.

Az asztalon fekszik a lány könyve. – Auf dem Tisch liegt das Buch des Mädchens.

A birtokos és a birtokszó együtt egy mondatrész; a mondat elejére vagy végére kerülhet, de nem válik szét. – Besitzer und Besitzwort bilden zusammen ein Satzglied; es kann am Anfang oder am Ende stehen, wird aber nicht zerteilt.

Látom a lány könyvét. – Ich sehe das Buch des Mädchens.

A csoport ragja az utolsó szóra, a birtokszóra kerül. – Die Endung der Gruppe tritt an das letzte Wort, das Besitzwort.

Péternek elveszett a kulcsa. – Péter hat seinen Schlüssel verloren.

A gyereknek fáj a feje. – Dem Kind tut der Kopf weh.

A „-nak/-nek” ragos birtokos elválhat a birtokszótól: az ige közéjük léphet. – Ein Besitzer mit „-nak/-nek“ kann sich vom Besitzwort lösen: Das Verb kann zwischen beide treten.

A mondat ekkor Péterről szól; a semleges „Péter kulcsa elveszett.” a kulcsról. – Der Satz handelt dann von Péter; das neutrale „Péter kulcsa elveszett.“ – Péters Schlüssel ist verloren gegangen – vom Schlüssel.

A rag nélküli birtokos nem választható le: a „Péter elveszett” azt jelenti, hogy Péter eltévedt. – Ein Besitzer ohne Endung lässt sich nicht abtrennen: „Péter elveszett“ bedeutet „Péter hat sich verirrt“.

A szomszédnak zöld a kapuja. – Das Tor des Nachbarn ist grün.

Ha a melléknév a birtokszó névelője elé kerül, már nem jelző, hanem állítmány. – Rückt das Adjektiv vor den Artikel des Besitzwortes, ist es kein Attribut mehr, sondern Prädikat.

„A szomszédnak a zöld kapuja” szószerkezet, „a szomszédnak zöld a kapuja” mondat. – „a szomszédnak a zöld kapuja“ ist eine Wortgruppe – das grüne Tor des Nachbarn –, „a szomszédnak zöld a kapuja“ ein Satz – das Tor des Nachbarn ist grün.

Ennek a lánynak a könyve új. – Das Buch dieses Mädchens ist neu.

Ha mutató névmás tartozik a birtokoshoz, a birtokos „-nak/-nek” ragot kap, és a névmás is: „ennek a lánynak”. – Gehört ein Demonstrativpronomen zum Besitzer, erhält der Besitzer „-nak/-nek“, und das Pronomen ebenfalls: „ennek a lánynak“.

A rag nélküli „Ez a lány könyve.” mondatként értendő, az „ez” az alanya. – Die endungslose Folge „Ez a lány könyve.“ wird als Satz verstanden – „Das ist das Buch des Mädchens“; „ez“ ist das Subjekt.

A tanár egyik fia orvos. – Einer der Söhne des Lehrers ist Arzt.

A tanár két fia orvos. – Die zwei Söhne des Lehrers sind Ärzte.

A számnév ugyanott áll, mint a melléknév, és utána a birtokszó egyes számban marad: „két fia”. – Das Zahlwort steht an derselben Stelle wie das Adjektiv, und danach bleibt das Besitzwort im Singular: „két fia“.

A szomszéd fiatal lánya új biciklijével jött. – Die junge Tochter des Nachbarn ist mit ihrem neuen Fahrrad gekommen.

Hosszú csoportban az utolsó szó az alaptag; ennek a ragja mutatja az egész csoport szerepét. – In einer langen Gruppe ist das letzte Wort der Kern; seine Endung zeigt die Rolle der ganzen Gruppe.

Már az Ómagyar Mária-siralomban egymás mellett áll a két szerkezet: „Világ világa, virágnak virága”. – Schon in der Altungarischen Marienklage stehen beide Bauarten nebeneinander: „Világ világa, virágnak virága“ – Licht der Welt, Blume der Blumen.

A francia és a spanyol birtokos mindig hátul áll, a latin szabadon, a német a neveket előre teszi: „Peters Buch”. – Im Französischen und Spanischen steht der Besitzer immer hinten, im Lateinischen frei, das Deutsche stellt Namen voran: „Peters Buch“.

A magyarban a birtokos sosem kerülhet a birtokszó mögé. – Im Ungarischen kann der Besitzer nie hinter das Besitzwort treten.

Wortschatz

  • melléknév – Adjektiv
  • számnév – Zahlwort
  • mutató névmás – Demonstrativpronomen
  • állítmány – Prädikat
  • Nóra új könyve – Nóras neues Buch
  • a fiú régi kabátja – der alte Mantel des Jungen
  • a ház régi kapuja – das alte Tor des Hauses
  • Jánosnak a kertje – János’ Garten
  • az én piros táskám – meine rote Tasche
  • elveszett – ist verloren gegangen
  • eltévedt – hat sich verirrt
  • ennek a lánynak a könyve – das Buch dieses Mädchens
  • egyik fia – einer seiner/ihrer Söhne
  • két fia – seine/ihre zwei Söhne
  • biciklijével – mit seinem/ihrem Fahrrad
  • világ – Welt; (früher) Licht
  • virág – Blume

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.A birtokos szerkezet határozottsága – Bestimmtheit der Possessivkonstruktion (→ 6.1.6)

A házam kicsi. – Mein Haus ist klein.

Az „a házam” két adatot hordoz: a személyjel a birtokost, a névelő a határozottságot jelöli. – „a házam“ trägt zwei Angaben: Das Personalzeichen bezeichnet den Besitzer, der Artikel die Bestimmtheit.

A németben és az angolban a birtokos névmás és a névelő kizárja egymást („mein Haus”, „my house”); a magyar mindkettőt kiteszi. – Im Deutschen und Englischen schließen Possessivwort und Artikel einander aus („mein Haus“, „my house“); das Ungarische setzt beides.

Péter lakása csendes. – Péters Wohnung ist ruhig.

Magyarország fővárosa Budapest. – Die Hauptstadt Ungarns ist Budapest.

Személynév előtt az írott nyelvben nincs névelő, a szerkezet mégis határozott. – Vor Personennamen steht in der Schriftsprache kein Artikel; die Gruppe ist trotzdem bestimmt.

A beszélt nyelvben gyakori „a Péter lakása” alakot az írott nyelv kerüli. – Die in der gesprochenen Sprache häufige Form „a Péter lakása“ meidet die Schriftsprache.

A tanár könyve drága. – Das Buch des Lehrers ist teuer.

Köznévi birtokos esetén a névelő csak a csoport elején áll; *„a tanár a könyve” hibás. – Bei einem Gattungsnomen als Besitzer steht der Artikel nur am Anfang der Gruppe; *„a tanár a könyve“ ist falsch.

Egyetlen névelő áll elöl, mégis az egész csoport határozott: a tanár könyvéről van szó, nem akármilyen könyvről. – Ein einziger Artikel steht vorn, und doch ist die ganze Gruppe bestimmt: Es geht um das Buch des Lehrers, nicht um irgendein Buch.

A fiúnak a kutyája alszik. – Der Hund des Jungen schläft.

„-nak/-nek” ragos birtokos után két névelő is állhat: egy a birtokos, egy a birtokszó előtt. – Nach einem Besitzer mit „-nak/-nek“ können zwei Artikel stehen: einer vor dem Besitzer, einer vor dem Besitzwort.

Az én tollam kék, a te tollad piros. – Mein Stift ist blau, deiner ist rot.

Névmási birtokosnál a névelő a névmás előtt áll: „az” az „én” és az „ő” előtt, „a” a „te”, a „mi” és a „ti” előtt. – Bei einem Pronomen als Besitzer steht der Artikel vor dem Pronomen: „az“ vor „én“ und „ő“, „a“ vor „te“, „mi“ und „ti“.

Egy barátom itt lakik. – Ein Freund von mir wohnt hier.

A barátom itt lakik. – Mein Freund wohnt hier.

A személyjel önmagában nem tesz határozottá: az „egy barátom” határozatlan. – Das Personalzeichen allein macht nicht bestimmt: „egy barátom“ ist unbestimmt.

A birtokos ismert – a beszélő –, de az, hogy melyik barátról van szó, nyitva marad. – Der Besitzer ist bekannt – der Sprecher –, offen bleibt aber, welcher Freund gemeint ist.

Az, hogy a birtokos ismert-e, és hogy az egész kifejezés határozott-e, két külön kérdés. – Ob der Besitzer bekannt ist und ob der ganze Ausdruck bestimmt ist, sind zwei verschiedene Fragen.

Más nyelvek körülírással élnek: „a friend of mine”, „un ami à moi”, „un amigo mío”. – Andere Sprachen brauchen eine Umschreibung: „a friend of mine“, „un ami à moi“, „un amigo mío“.

Egy ismerősöm telefonált. – Ein Bekannter von mir hat angerufen.

Egy rokonom Szegeden él. – Ein Verwandter von mir lebt in Szeged.

Az „egy” és a személyjeles főnév új személyt vezet be, jellemzően egy elbeszélés elején. – „egy“ mit einer Personenbezeichnung mit Personalzeichen führt eine neue Person ein, typischerweise am Anfang einer Erzählung.

A határozatlanság itt annyit jelent: a hallgató számára új, nem a beszélő számára ismeretlen. – Unbestimmt heißt hier „für den Hörer neu“, nicht „dem Sprecher unbekannt“.

Van egy új könyvem. – Ich habe ein neues Buch.

Nincs autóm. – Ich habe kein Auto.

A magyarban nincs a német „haben”-nek megfelelő ige; a birtoklást a létezés fejezi ki (→ 6.7). – Das Ungarische hat kein Verb, das dem deutschen „haben“ entspricht; Besitz wird als Vorhandensein ausgedrückt.

Ezek a szerkezetek nem határozottak: azt mondják meg, hogy valami van, nem azt, hogy melyik. – Diese Gruppen sind nicht bestimmt: Sie sagen, dass etwas vorhanden ist, nicht welches.

A könyvem itt van. – Mein Buch ist hier.

Határozott névelővel más állítás keletkezik: egy ismert tárgy helyéről szól. – Mit bestimmtem Artikel entsteht eine andere Aussage: Sie betrifft den Ort eines bekannten Gegenstands.

A latin „mihi est liber” és az orosz „у меня есть книга” ugyanezt a képet használja. – Lateinisch „mihi est liber“ – mir ist ein Buch – und russisch „u menja jest‘ kniga“ – bei mir ist ein Buch – benutzen dasselbe Bild.

Ez egy barátom háza. – Das ist das Haus eines Freundes von mir.

A határozottság minden szinten külön dől el: az „egy” itt csak a belső birtokosra vonatkozik. – Die Bestimmtheit entscheidet sich auf jeder Ebene getrennt: „egy“ betrifft hier nur den inneren Besitzer.

Az egyik barátom itt lakik. – Einer meiner Freunde wohnt hier.

A barátom egyik könyve hiányzik. – Eines der Bücher meines Freundes fehlt.

Az „egyik” ismert halmazból választ; a birtokszó egyes számban marad, a német többes számot használ: „eines der Bücher”. – „egyik“ wählt aus einer bekannten Menge aus; das Besitzwort bleibt im Singular, das Deutsche nimmt den Plural: „eines der Bücher“.

Keresem a könyvemet. – Ich suche mein Buch.

Keresek egy könyvet. – Ich suche ein Buch.

A határozott birtokos szerkezet tárgyként határozott ragozást kíván: „keresem”, „olvasom” (→ 10.4, 10.5). – Eine bestimmte Besitzgruppe als Objekt verlangt die bestimmte Konjugation: „keresem“, „olvasom“.

Három kérdés különül el: ki a birtokos, van-e személyjel, és határozott-e az egész kifejezés. – Drei Fragen sind zu trennen: Wer ist der Besitzer, gibt es ein Personalzeichen, und ist der ganze Ausdruck bestimmt?

A „határozottság” szó a „határ” szóhoz kapcsolódik, ahogy a latin „definitus” a „finis” (határ) szóhoz. – Das Wort „határozottság“ – Bestimmtheit – hängt mit „határ“ – Grenze – zusammen, wie lateinisch „definitus“ mit „finis“ – Grenze.

Wortschatz

  • határozottság {határozOTTság} – bestimm·T·heit(Bestimmtheit)
  • határozott névelő – bestimmter Artikel (a, az)
  • határozatlan névelő – unbestimmter Artikel (egy)
  • főváros {fő·VÁROS} – Haupt·STADT(Hauptstadt)
  • egy barátom – ein Freund von mir
  • a barátom – mein Freund
  • ismerősöm – mein Bekannter, meine Bekannte
  • rokonom – mein Verwandter, meine Verwandte
  • van egy könyvem – ich habe ein Buch
  • nincs autóm – ich habe kein Auto
  • egyik – einer, eine, eines (von mehreren)
  • az egyik barátom – einer meiner Freunde
  • hiányzik – fehlen
  • keresem – ich suche (ihn/sie/es)
  • keresek – ich suche (etwas)
  • határozott ragozás – bestimmte Konjugation
  • határ – Grenze

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Birtokos szerkezet és német birtokos eset – Possessivkonstruktion und deutscher Genitiv (→ 6.1.7)

A fiú biciklije piros. – Das Fahrrad des Jungen ist rot.

A német birtokos esetes csoportnak a magyarban birtokos szerkezet felel meg. – Der deutschen Genitivgruppe entspricht im Ungarischen eine Possessivkonstruktion.

A németben elöl áll az alaptag, és a birtokos kap esetet („des Jungen”); a magyarban elöl áll a változatlan birtokos, és az alaptag kap személyjelet. – Im Deutschen steht der Kern vorn, und der Besitzer erhält den Kasus („des Jungen“); im Ungarischen steht der unveränderte Besitzer vorn, und der Kern erhält das Personalzeichen.

A magyarnak nincs a német genitivusnak megfelelő esetragja. – Das Ungarische hat keine Kasusendung, die dem deutschen Genitiv entspricht.

Anna háza a park mellett van. – Annas Haus steht neben dem Park.

Névvel a német sorrend egyezik a magyarral, a jelölés nem: *„Annas ház” hibás keverék. – Bei Namen stimmt die deutsche Reihenfolge mit der ungarischen überein, die Kennzeichnung nicht: *„Annas ház“ ist eine falsche Mischform.

Kovács Péter autója a ház előtt áll. – Péter Kovács’ Auto steht vor dem Haus.

Teljes névnél megmarad a magyar sorrend – családnév, utónév –, a személyjel a birtokszóra kerül. – Bei vollem Namen bleibt die ungarische Folge Familienname – Vorname erhalten; das Personalzeichen tritt ans Besitzwort.

A nő kabátja hosszú. – Der Mantel der Frau ist lang.

A német névelő birtokos esetben megváltozik („die Frau” → „der Frau”), a magyar „a nő” változatlan marad. – Der deutsche Artikel ändert sich im Genitiv („die Frau“ → „der Frau“), das ungarische „a nő“ bleibt unverändert.

A magyar névelő csak határozottságot jelöl, sem esetet, sem nemet. – Der ungarische Artikel bezeichnet nur Bestimmtheit, weder Kasus noch Geschlecht.

A fa levele sárga. – Das Blatt des Baumes ist gelb.

Mivel a jelölés az alaptagon van, ott változik a tő is: „levél” → „levele”; a birtokos „fa” érintetlen marad. – Weil die Kennzeichnung am Kern sitzt, verändert sich dort auch der Stamm: „levél“ → „levele“; der Besitzer „fa“ bleibt unberührt.

A „neve” „-e”-je tehát nem birtokos eset, hanem harmadik személyű személyjel. – Das „-e“ in „neve“ ist also kein Genitiv, sondern ein Personalzeichen der 3. Person.

A nyelvtipológia angol szakszavaival: a magyar az alaptagot jelöli (head-marking), a német a függő tagot (dependent-marking); a fogalmakat Johanna Nichols vezette be 1986-ban. – In den englischen Fachwörtern der Sprachtypologie: Das Ungarische markiert den Kern (head-marking), das Deutsche das abhängige Glied (dependent-marking); die Begriffe führte Johanna Nichols 1986 ein.

A város térképe új. – Der Stadtplan ist neu.

A falu temploma régi. – Die Dorfkirche ist alt.

Nem minden birtokos szerkezetet fordítanak birtokos esettel; gyakran a német összetett szó a természetes. – Nicht jede Possessivkonstruktion wird mit einem Genitiv übersetzt; oft ist ein deutsches Kompositum das Natürliche.

A regény szerzője magyar. – Der Autor des Romans ist Ungar bzw. Ungarin.

A ház kertje, a regény szerzője, a szálloda címe: egyik sem jogi tulajdon. – Der Garten des Hauses, der Autor des Romans, die Adresse des Hotels: Nichts davon ist rechtliches Eigentum.

Péternek a barátja mérnök. – Péters Freund ist Ingenieur.

Formailag a „Péternek” részes eset, mint a német köznyelvi „dem Péter sein Freund” szerkezetben. – Formal ist „Péternek“ ein Dativ, wie in der umgangssprachlichen deutschen Fügung „dem Péter sein Freund“.

Ami a németben pongyolának számít, az a magyarban a köznyelv rendes alakja. – Was im Deutschen als nachlässig gilt, ist im Ungarischen eine ganz normale Form der Standardsprache.

A „-nak/-nek” mégsem a „des/der” megfelelője: a szokásos eset a rag nélküli birtokos (→ 6.5). – Trotzdem ist „-nak/-nek“ nicht die Entsprechung von „des/der“: Der gewöhnliche Fall ist der Besitzer ohne Endung.

Kinek a táskája ez? – Wessen Tasche ist das?

A birtokosra a „kinek” kérdőszó kérdez, utána névelős birtokszó áll. – Nach dem Besitzer fragt das Fragewort „kinek“, gefolgt vom Besitzwort mit Artikel.

A gyerekek szobája tágas. – Das Zimmer der Kinder ist geräumig.

A németben a „der Kinder” névelője mutatja a többes számot; a magyarban a birtokos viseli, a birtokszó egyes szám harmadik személyű marad. – Im Deutschen zeigt der Artikel in „der Kinder“ die Mehrzahl; im Ungarischen trägt sie der Besitzer, das Besitzwort bleibt in der 3. Person Singular.

A könyv végét olvasom. – Ich lese das Ende des Buches.

Egy csoportban két eset: a németben a birtokos birtokos esetben, az alaptag tárgyesetben áll; a magyarban az alaptag viseli egymás után a személyjelet és a tárgyragot. – Zwei Kasus in einer Gruppe: Im Deutschen steht der Besitzer im Genitiv, der Kern im Akkusativ; im Ungarischen trägt der Kern nacheinander Personalzeichen und Akkusativendung.

A fiam tanára fiatal. – Der Lehrer meines Sohnes ist jung.

A német „meines Sohnes” megfelelője „a fiam”: a „mein” a személyjelben van. – Dem deutschen „meines Sohnes“ entspricht „a fiam“: Das „mein“ steckt im Personalzeichen.

A vonat érkezése bizonytalan. – Die Ankunft des Zuges ist ungewiss.

A ház építése lassan halad. – Der Bau des Hauses geht langsam voran.

Igéből képzett főnév mellett a birtokos lehet a cselekvő (a vonat érkezik) vagy a cselekvés tárgya (a házat építik), mint a latin „genitivus subiectivus” és „genitivus obiectivus” esetében (→ 6.11). – Bei einem vom Verb abgeleiteten Substantiv kann der Besitzer der Handelnde sein (der Zug kommt an) oder der Betroffene (das Haus wird gebaut), wie beim lateinischen „genitivus subiectivus“ und „genitivus obiectivus“.

Az eső miatt otthon maradunk. – Wegen des Regens bleiben wir zu Hause.

Egy napon levelet kaptam. – Eines Tages bekam ich einen Brief.

Nem minden német birtokos eset birtokos szerkezet: elöljárószó után a magyarban többnyire névutó áll, az „eines Tages” megfelelője pedig ragos határozó. – Nicht jeder deutsche Genitiv ist eine Besitzgruppe: Nach Präpositionen steht im Ungarischen meist eine Postposition, und „eines Tages“ entspricht eine Bestimmung mit Endung.

Néhány megfelelő azonban maga is birtokos alak: „az eső ellenére”, „az évforduló alkalmából”. – Einige Entsprechungen sind allerdings selbst Besitzformen: „az eső ellenére“ – trotz des Regens, „az évforduló alkalmából“ – anlässlich des Jahrestages.

A régebbi tankönyvek a birtokos szerkezetet „birtokos esetnek” is nevezték; ez félrevezető. – Ältere Lehrbücher nannten die Possessivkonstruktion auch „birtokos eset“ – Genitiv; das ist irreführend.

A rag nélküli birtokos alanyeset alakú, a „-nak/-nek” ragos részes eset alakú. – Der Besitzer ohne Endung hat die Form des Nominativs, der mit „-nak/-nek“ die Form des Dativs.

Az „eset” szó az „esik” igéből képződött, a latin „casus” tükörfordítása; a „casus” a „cadere” (esik) igéhez tartozik. – Das Wort „eset“ – Fall – ist von „esik“ – fallen – abgeleitet, eine Lehnübersetzung von lateinisch „casus“, das zu „cadere“ – fallen – gehört.

Wortschatz

  • birtokos eset – Genitiv (Name des deutschen Kasus)
  • alanyeset {alany·ESET} – Subjekt·FALL(Nominativ)
  • részes eset – Dativ
  • eset – Fall, Kasus
  • esik – fallen
  • esetrag – Kasusendung
  • biciklije – sein/ihr Fahrrad
  • Anna háza – Annas Haus
  • családnév {család·NÉV} – Familie·NAME(Familienname)
  • utónév {utó·NÉV} – nach·NAME(Vorname)
  • levele – sein/ihr Blatt
  • térkép {tér·KÉP} – Raum·BILD(Landkarte)
  • temploma – seine/ihre Kirche
  • szerzője – sein/ihr Autor
  • kinek – wem; (vor Besitzwort) wessen
  • végét – sein/ihr Ende (Akkusativ)
  • érkezése – seine/ihre Ankunft
  • építése – sein/ihr Bau
  • miatt – wegen
  • ellenére – trotz
  • alkalmából – anlässlich

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Birtokos szerkezet és a német von-szerkezet – Possessivkonstruktion und deutsche von-Verbindung (→ 6.1.8)

Ez Dóra táskája. – Das ist die Tasche von Dóra.

A magyarban nincs szó erre a „von”-ra: a birtokos rag nélkül áll elöl, a birtokszó kap személyjelet. – Das Ungarische hat kein Wort für dieses „von“: Der Besitzer steht vorn ohne Endung, das Besitzwort erhält das Personalzeichen.

Mindegy, hogy a német mondatban „von” vagy birtokos eset áll: a magyar alak ugyanaz. – Ob im deutschen Satz „von“ oder ein Genitiv steht, ist gleichgültig: Die ungarische Form ist dieselbe.

Az angol „of”, a francia és a spanyol „de” eredetileg eltávolodást jelentett. – Englisch „of“, französisch und spanisch „de“ bedeuteten ursprünglich „von … weg“.

A ház kulcsa itt van. – Der Schlüssel vom Haus ist hier.

A „von” itt sem mozgást jelöl: a kulcs nem a háztól jön, hanem a házhoz tartozik. – Auch hier bezeichnet „von“ keine Bewegung: Der Schlüssel kommt nicht vom Haus her, er gehört zum Haus.

A szomszéd kutyája hangos. – Der Hund vom Nachbarn ist laut.

A beszélt német gyakran „von” és részes eset segítségével helyettesíti a birtokos esetet; a magyar alak ettől nem változik. – Das gesprochene Deutsch ersetzt den Genitiv oft durch „von“ mit Dativ; die ungarische Form ändert sich dadurch nicht.

A „vom Lehrer” megfelelője nem „-nak/-nek” ragos alak, hanem egyszerűen „a tanár”. – „vom Lehrer“ wird nicht zu einer Form mit „-nak/-nek“, sondern einfach zu „a tanár“.

A „-nak/-nek” ragos birtokosnak saját okai vannak, nem a német részes eset utánzata (→ 6.5). – Der Besitzer mit „-nak/-nek“ hat eigene Gründe und ist keine Nachbildung des deutschen Dativs.

Egy barátom Berlinben él. – Ein Freund von mir lebt in Berlin.

Egy nagynéném Bécsben él. – Eine Tante von mir lebt in Wien.

Az „ein Freund von mir” megfelelője „egy barátom”: a „von mir” a személyjelben van. – „Ein Freund von mir“ heißt „egy barátom“: Das „von mir“ steckt im Personalzeichen.

A „tőlem” elválást, kiindulópontot jelöl, ezért *„egy barát tőlem” ebben a jelentésben nem helyes. – „tőlem“ bezeichnet Trennung und Ausgangspunkt – von mir weg, von mir her –; deshalb ist *„egy barát tőlem“ in dieser Bedeutung falsch.

Próba: ha a „von” birtokos esettel felcserélhető („die Tasche von Dóra” → „Dóras Tasche”), birtokos szerkezet áll. – Probe: Lässt sich „von“ durch einen Genitiv ersetzen („die Tasche von Dóra“ → „Dóras Tasche“), steht eine Possessivkonstruktion.

Levelet kaptam Annától. – Ich habe einen Brief von Anna bekommen.

Anna levele hosszú. – Annas Brief ist lang.

Az „Annától” a feladót jelöli, az „Anna levele” a levelet Annához rendeli: szerzőként vagy tulajdonosként. – „Annától“ bezeichnet die Absenderin, „Anna levele“ ordnet den Brief Anna zu: als Verfasserin oder als Besitzerin.

Sokat tanultam a tanáromtól. – Ich habe viel von meinem Lehrer gelernt.

A „kap”, „tanul”, „vesz” és „kér” ige a forrást „-tól/-től” raggal jelöli (→ 4.8). – Die Verben „kap“, „tanul“, „vesz“ und „kér“ – bekommen, lernen, kaufen, bitten – bezeichnen die Quelle mit „-tól/-től“.

Az orosz is különbséget tesz: „письмо Анны” (Anna levele) és „письмо от Анны” (levél Annától). – Auch das Russische unterscheidet: „pis’mo Anny“ – Annas Brief – und „pis’mo ot Anny“ – Brief von Anna.

A nagymamámról beszélek. – Ich spreche von meiner Großmutter.

Ha a „von” a témát jelöli, „-ról/-ről” áll (→ 4.7); a „nagymamámról” szóban a személyjel a rokonságot, a rag a témát mutatja. – Bezeichnet „von“ das Thema, steht „-ról/-ről“; in „nagymamámról“ zeigt das Personalzeichen die Verwandtschaft, die Endung das Thema.

Egy Magyarországról szóló könyvet olvasok. – Ich lese ein Buch über Ungarn.

A latin „de” szintén témát is jelöl: „De bello Gallico”. – Auch lateinisch „de“ bezeichnet das Thema: „De bello Gallico“ – Über den Gallischen Krieg.

A gyűrű aranyból van. – Der Ring ist aus Gold.

Az anyagot „-ból/-ből” jelöli, vagy összetett szó áll: „aranygyűrű”, „fakanál”. – Das Material bezeichnet „-ból/-ből“, oder es steht ein Kompositum: „aranygyűrű“ – Goldring, „fakanál“ – Holzlöffel.

A régies „ein Herz von Stein” sem birtokos szerkezet: a magyarban „kőszívű”. – Auch das altertümliche „ein Herz von Stein“ ist keine Possessivkonstruktion: ungarisch „kőszívű“ – hartherzig.

Jókai Mór regényének címe: „A kőszívű ember fiai” (1869). – Mór Jókais Roman heißt „A kőszívű ember fiai“ (1869) – Die Söhne des Mannes mit dem steinernen Herzen.

Pétertől jövök. – Ich komme von Péter.

Hétfőtől péntekig dolgozom. – Ich arbeite von Montag bis Freitag.

Kiindulópontnál személy után „-tól/-től”, belső térből „-ból/-ből”, felszínről „-ról/-ről” áll (→ 4.5). – Beim Ausgangspunkt steht nach Personen „-tól/-től“, aus einem Innenraum „-ból/-ből“, von einer Oberfläche „-ról/-ről“.

A szegedi barátom holnap jön. – Mein Freund aus Szeged kommt morgen.

A tartós származást gyakran „-i” képzős melléknév fejezi ki; így készült a nemesi előnév is: „nagybányai Horthy Miklós”. – Dauerhafte Herkunft drückt oft ein Adjektiv auf „-i“ aus; so ist auch das Adelsprädikat gebildet: „nagybányai Horthy Miklós“ – Miklós Horthy von Nagybánya.

Ez egy vers Adytól. – Das ist ein Gedicht von Ady.

Ady verse rövid. – Adys Gedicht ist kurz.

Ezt a verset Ady írta. – Dieses Gedicht ist von Ady.

A szerzőnél több megoldás helyes: az „Adytól” forrásként, az „Ady verse” műként mutatja be a verset. – Beim Urheber sind mehrere Lösungen richtig: „Adytól“ nennt den Dichter als Quelle, „Ady verse“ ordnet ihm das Gedicht als Werk zu.

A német szenvedő szerkezet „von”-ját többnyire cselekvő mondat váltja fel: „A házat a nagyapám építette.” – Das „von“ des deutschen Passivs wird meist durch einen aktiven Satz ersetzt: „A házat a nagyapám építette.“ – Das Haus wurde von meinem Großvater gebaut.

Egy kollégám autója fekete. – Das Auto von einem Kollegen von mir ist schwarz.

Egy barátomtól kaptam ezt a könyvet. – Ich habe dieses Buch von einem Freund von mir bekommen.

Két „von” esetén mindegyiknek külön dől el a szerepe: az első mondatban mindkettő birtokos, a másodikban csak a belső. – Bei zwei „von“ entscheidet sich die Rolle jedes einzelnen getrennt: Im ersten Satz sind beide possessiv, im zweiten nur das innere.

Egyikünk otthon marad. – Einer von uns bleibt zu Hause.

A gyerekek közül kettő beteg. – Zwei von den Kindern sind krank.

A kiválasztó „von” megfelelője a személyjeles „egyik” vagy a „közül” névutó (→ 5.2). – Dem „von“ der Auswahl entspricht „egyik“ mit Personalzeichen oder die Postposition „közül“.

A „von = birtokos szerkezet” egyenlőség csak a hozzátartozásra érvényes. – Die Gleichung „von = Possessivkonstruktion“ gilt nur für die Zugehörigkeit.

Wortschatz

  • Dóra táskája – Dóras Tasche, die Tasche von Dóra
  • a szomszéd kutyája – der Hund vom Nachbarn
  • egy barátom – ein Freund von mir
  • nagynéni – Tante
  • nagynéném – meine Tante
  • tőlem – von mir (weg, her)
  • Annától – von Anna
  • feladó – Absender
  • tanáromtól – von meinem Lehrer
  • nagymamámról – von meiner Großmutter, über meine Großmutter
  • szóló – handelnd von
  • aranyból – aus Gold
  • aranygyűrű {arany·GYŰRŰ} – Gold·RING(Goldring)
  • fakanál {fa·KANÁL} – Holz·LÖFFEL(Holzlöffel)
  • kőszívű {kő·SZÍVű} – Stein·HERZ·(ADJEKTIV)(hartherzig)
  • Pétertől – von Péter
  • szegedi {szegedI} – Szeged·(ADJEKTIV)(aus Szeged)
  • Adytól – von Ady
  • egyikünk – einer von uns
  • közül – aus … heraus, von … unter

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.