2.6 Bindevokale und Suffixanfügung

« Kapitel 2.5.7  |  Kapitel 2.6  |  Kapitel 2.6.1 »

2.6 Bindevokale und Suffixanfügung

Zwischen einem Stamm auf Konsonant und einer Endung, die mit Konsonant beginnt, steht oft ein kurzer Bindevokal – o, a, e oder ö: vonatok, jegyet, bőröndöt. Ob er steht und welcher, entscheiden die Endung, die Wortart und das einzelne Wort; das Wörterbuch zeigt es an. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 2.6.1, 2.6.2, 2.6.3, 2.6.4, 2.6.5, 2.6.6, 2.6.7, 2.6.8).

1.A kötőhangzó szerepe – Funktion des Bindevokals (→ 2.6.1)

A vonatok ma pontosan indulnak. – Die Züge fahren heute pünktlich ab.

A „vonatok” szóalakban a tő és a többes szám „-k” jele között egy rövid „o” áll. – In der Wortform „vonatok“ – Züge – steht zwischen dem Stamm und dem Mehrzahlzeichen „-k“ ein kurzes „o“.

Az ilyen összekötő magánhangzó neve kötőhangzó. – Ein solcher verbindender Vokal heißt „kötőhangzó“ – Bindevokal.

A „kötőhangzó” szó szerint összekötő hangot jelent; önálló jelentése nincs. – „Kötőhangzó“ bedeutet wörtlich „bindender Laut“; eine eigene Bedeutung hat er nicht.

Zoltán két jegyet vesz, Judit taxit hív. – Zoltán kauft zwei Fahrkarten, Judit ruft ein Taxi.

A „jegyet” alakban a tárgyrag előtt „e” áll, a „taxit” alakban semmi. – In „jegyet“ – Fahrkarte (Objekt) – steht vor der Akkusativendung ein „e“, in „taxit“ – Taxi (Objekt) – nichts.

Kötőhangzó általában mássalhangzó után áll; magánhangzó után nincs rá szükség: „autók”, „kocsit”. – Ein Bindevokal steht in der Regel nach einem Konsonanten; nach einem Vokal braucht man ihn nicht: „autók“ – Autos –, „kocsit“ – Wagen (Objekt).

A kötőhangzó „o”, „a”, „e” vagy „ö” lehet, és mindig rövid. – Der Bindevokal kann „o“, „a“, „e“ oder „ö“ sein und ist immer kurz.

Zoltán a bőröndöt viszi, Judit a csomagokat. – Zoltán trägt den Koffer, Judit das Gepäck.

A „bőröndöt” hosszú „ő”-je a tőhöz tartozik, a rövid „ö” a kötőhangzó. – Das lange „ő“ in „bőröndöt“ gehört zum Stamm, das kurze „ö“ ist der Bindevokal.

A „csomagokat” alakban két kötőhangzó is van: „o” a „-k” előtt, „a” a „-t” előtt. – Die Form „csomagokat“ – Gepäckstücke (Objekt) – hat sogar zwei Bindevokale: „o“ vor „-k“ und „a“ vor „-t“.

Minden újabb toldalék, amely mássalhangzóhoz kapcsolódik, a saját kötőhangzóját hozza: „bőröndöket”, „autókat”. – Jede weitere Endung, die an einen Konsonanten tritt, bringt ihren eigenen Bindevokal mit: „bőröndöket“ – Koffer –, „autókat“ – Autos (jeweils Mehrzahl, Objekt).

A kötőhangzó először is kiejthetővé teszi az alakot: „*vonatk” és „*jegyt” helyett „vonatok” és „jegyet” áll. – Erstens macht der Bindevokal die Form sprechbar: Statt „*vonatk“ und „*jegyt“ steht „vonatok“ und „jegyet“.

Közben új szótag keletkezik: a „vo-nat” két szótagú, a „vo-na-tok” három. – Dabei entsteht eine neue Silbe: „vo-nat“ hat zwei Silben, „vo-na-tok“ drei.

Másodszor jól hallhatóvá teszi a toldalékot: a „helyet” „-t”-je nem vész el. – Zweitens macht er die Endung gut hörbar: Das „-t“ in „helyet“ – Platz (Objekt) – geht nicht unter.

Harmadszor alakokat is megkülönböztet: a „fogak” főnév, a „fogok” igealak. – Drittens unterscheidet er auch Formen: „fogak“ – Zähne – ist ein Substantiv, „fogok“ – ich fange; ich werde – eine Verbform.

A kiejtés azonban nem magyaráz meg mindent: az „asztalt” kötőhangzó nélkül áll, a „házat” kötőhangzóval. – Die Aussprache erklärt aber nicht alles: „asztalt“ – Tisch (Objekt) – steht ohne Bindevokal, „házat“ – Haus (Objekt) – mit.

A jegyek drágák lettek. – Die Fahrkarten sind teuer geworden.

A „drágák” hosszú „á”-ja nem kötőhangzó: a „drága” szóvégi „a”-ja nyúlik meg a toldalék előtt. – Das lange „á“ in „drágák“ ist kein Bindevokal: Das auslautende „a“ von „drága“ – teuer – wird vor der Endung gedehnt.

Ugyanígy „alma” – „almát”, „kefe” – „kefét”; kötőhangzó sohasem hosszú. – Ebenso „alma“ – „almát“ (Apfel – Apfel als Objekt), „kefe“ – „kefét“ (Bürste – Bürste als Objekt); ein Bindevokal ist nie lang.

Debrecenben átszállunk. – In Debrecen steigen wir um.

A „-ban/-ben”, a „-hoz/-hez/-höz” és a „-nak/-nek” saját magánhangzót tartalmaz, ezért nem kap kötőhangzót. – „-ban/-ben“, „-hoz/-hez/-höz“ und „-nak/-nek“ enthalten einen eigenen Vokal und erhalten daher keinen Bindevokal.

A „-ben” „e”-je tehát a toldalékhoz tartozik, a „jegyet” „e”-je nem. – Das „e“ in „-ben“ gehört also zur Endung, das „e“ in „jegyet“ nicht.

Más leírások ejtéskönnyítő magánhangzónak nevezik; nemzetközi neve epenthesis, azaz betoldás. – Andere Beschreibungen nennen ihn „ejtéskönnyítő magánhangzó“ – die Aussprache erleichternder Vokal; international heißt er Epenthese, „Einschub“.

A spanyolban is hasonló a helyzet: „tren – trenes”, de „coche – coches”. – Im Spanischen ist es ähnlich: „tren – trenes“ (Zug – Züge), aber „coche – coches“ (Auto – Autos).

Wortschatz

  • kötőhangzó {kötŐ·hangzó} – binden·END·Laut(Bindevokal)
  • szóalak {szó·ALAK} – Wort·FORM(Wortform)
  • tárgyrag {tárgy·RAG} – Gegenstand·ENDUNG(Akkusativendung)
  • többes szám – Mehrzahl
  • szótag {szó·TAG} – Wort·GLIED(Silbe)
  • toldalék – Endung, Suffix
  • vonatok – Züge
  • jegyet – Fahrkarte (Objekt)
  • jegyek – Fahrkarten
  • taxit – Taxi (Objekt)
  • autók – Autos
  • autókat – Autos (Objekt)
  • bőröndöt – Koffer (Objekt)
  • bőröndöket – Koffer (Mehrzahl, Objekt)
  • csomagokat – Gepäckstücke (Objekt)
  • helyet – Platz (Objekt)
  • fogak – Zähne
  • fogok – ich fange; ich werde
  • asztalt – Tisch (Objekt)
  • házat – Haus (Objekt)
  • drágák – teuer (Mehrzahl)
  • almát – Apfel (Objekt)
  • kefét – Bürste (Objekt)
  • Debrecenben – in Debrecen
  • átszáll – umsteigen
  • ejtéskönnyítő – die Aussprache erleichternd

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.Kötőhangzók főnevek után – Bindevokale nach Substantiven (→ 2.6.2)

Gergő a várat fényképezi, Réka pedig megnézi a templomot. – Gergő fotografiert die Burg, Réka sieht sich die Kirche an.

A mássalhangzóra végződő főnév a „-k”, „-t”, „-m”, „-d”, „-tok” és „-n” előtt kötőhangzót kap. – Ein Substantiv auf Konsonant erhält vor „-k“, „-t“, „-m“, „-d“, „-tok“ und „-n“ einen Bindevokal.

A tárgyrag előtt ez egyes mássalhangzók után elmarad (→ 2.6.6). – Vor der Akkusativendung fällt er nach bestimmten Konsonanten weg (→ 2.6.6).

Az alapeset: mély hangrendű szó után „o”, magas hangrendű után „e”, ajakkerekítéses utolsó magánhangzó után „ö”. – Der Grundfall: nach hintervokalischem Wort „o“, nach vordervokalischem „e“, nach gerundetem letztem Vokal „ö“.

Visegrádon képeslapot veszünk. – In Visegrád kaufen wir Ansichtskarten.

Réka a kertet fényképezi. – Réka fotografiert den Garten.

Reggelire gyümölcsöt is eszünk. – Zum Frühstück essen wir auch Obst.

Az egyszótagú, „a” magánhangzós szavak többsége is „o”-t kap: „napot”, „lapok”, „padok”. – Auch die meisten einsilbigen Wörter mit „a“ erhalten „o“: „napot“ – Tag (Objekt) –, „lapok“ – Blätter –, „padok“ – Bänke.

Az étteremben Gergő halat rendel. – Im Restaurant bestellt Gergő Fisch.

A régi házak sárgák. – Die alten Häuser sind gelb.

Néhány mély hangrendű főnév „o” helyett „a”-t kap: „vár”, „fal”, „ház”, „hal”, „fog”, „toll”, „hold”, „láb”, „ágy”, „haj”. – Einige hintervokalische Substantive nehmen „a“ statt „o“: „vár“ – Burg –, „fal“ – Wand –, „ház“ – Haus –, „hal“ – Fisch –, „fog“ – Zahn –, „toll“ – Stift –, „hold“ – Mond –, „láb“ – Fuß –, „ágy“ – Bett –, „haj“ – Haar.

A szó alakjából ezt nem lehet kiolvasni: „halat”, de „napot”. – Der Form des Wortes sieht man das nicht an: „halat“, aber „napot“.

Az „a” minden négyalakú toldalék előtt visszatér: „várat”, „várak”, „váram”, „váratok”. – Das „a“ kehrt vor allen vierförmigen Endungen wieder: „várat“, „várak“, „váram“, „váratok“ (Burg als Objekt, Burgen, meine Burg, eure Burg).

A halam már kihűlt. – Mein Fisch ist schon kalt geworden.

Az „-on/-en/-ön” helyragnak nincs „a”-s alakja: „falat”, de „falon”; „házak”, de „házon”. – Die Ortsendung „-on/-en/-ön“ hat keine Form mit „a“: „falat“, aber „falon“ – an der Wand –; „házak“, aber „házon“ – auf dem Haus.

A házon új tető van. – Auf dem Haus ist ein neues Dach.

A „-nk” birtokos személyjel előtt mindig „u” vagy „ü” áll, akármilyen kötőhangzót kíván egyébként a szó: „várunk”, „templomunk”, „kertünk”. – Vor der Besitzendung „-nk“ – unser – steht immer „u“ oder „ü“, gleich welchen Bindevokal das Wort sonst verlangt: „várunk“ – unsere Burg –, „templomunk“ – unsere Kirche –, „kertünk“ – unser Garten.

Ez a mi szállásunk. – Das ist unsere Unterkunft.

Ha a „-t” a többes szám „-k” jele vagy a „-m” után áll, előtte csak „a” vagy „e” lehet: „templomokat”, „gyümölcsöket”, „képemet”. – Steht „-t“ nach dem Mehrzahlzeichen „-k“ oder nach „-m“, kann davor nur „a“ oder „e“ stehen: „templomokat“ – Kirchen –, „gyümölcsöket“ – Früchte –, „képemet“ – mein Bild (jeweils Objekt).

Megnéztük a házakat és a templomokat. – Wir haben uns die Häuser und die Kirchen angesehen.

A többes szám után az „-on/-en/-ön” ismét „o”, „e” vagy „ö”: „falakon”, „képeken”. – Nach der Mehrzahl hat „-on/-en/-ön“ wieder „o“, „e“ oder „ö“: „falakon“ – an den Wänden –, „képeken“ – auf den Bildern.

A falakon régi képek lógnak. – An den Wänden hängen alte Bilder.

Az „-nként” előtt ugyanaz a kötőhangzó áll, mint a többes számban: „házanként”, „darabonként”, „fejenként”. – Vor „-nként“ – je, pro – steht derselbe Bindevokal wie in der Mehrzahl: „házanként“ – je Haus –, „darabonként“ – stückweise –, „fejenként“ – pro Kopf.

Összetett szónál az utótag dönt: „várfalat” úgy, mint „falat”, „képeslapot” úgy, mint „lapot”. – Bei Zusammensetzungen entscheidet das Hinterglied: „várfalat“ – Burgmauer (Objekt) – wie „falat“, „képeslapot“ – Ansichtskarte (Objekt) – wie „lapot“.

Az újabb jövevényszavak mély hangrendben „o”-t kapnak: „múzeumot”, „programot”, „parkot”. – Neuere Lehnwörter nehmen bei hinterer Vokalklasse „o“: „múzeumot“, „programot“, „parkot“.

A népnevek is az alapesetet követik: „magyarok”, „törökök”, „németek”. – Auch Völkernamen folgen dem Grundfall: „magyarok“ – Ungarn –, „törökök“ – Türken –, „németek“ – Deutsche.

A törökök sokáig ostromolták a várat. – Die Türken belagerten die Burg lange.

Az „a” a „-s” képző előtt is megjelenik: „házas”, „hajas”. – Das „a“ erscheint auch vor dem Ableitungssuffix „-s“: „házas“ – verheiratet –, „hajas“ – behaart.

Wortschatz

  • főnév {fő·NÉV} – Haupt·NAME(Substantiv)
  • mély hangrendű – hintervokalisch
  • magas hangrendű – vordervokalisch
  • ajakkerekítéses – gerundet
  • helyrag {hely·RAG} – Ort·ENDUNG(Ortsendung)
  • birtokos személyjel – Besitzendung
  • utótag {utó·TAG} – Nach·GLIED(Hinterglied)
  • jövevényszó {jövevény·SZÓ} – Ankömmling·WORT(Lehnwort)
  • képző – Ableitungssuffix
  • várat – Burg (Objekt)
  • templomot – Kirche (Objekt)
  • képeslap {képES·lap} – Bild·MIT·Blatt(Ansichtskarte)
  • kertet – Garten (Objekt)
  • gyümölcsöt – Obst (Objekt)
  • napot – Tag (Objekt)
  • halat – Fisch (Objekt)
  • házak – Häuser
  • váratok – eure Burg
  • halam – mein Fisch
  • falon – an der Wand
  • házon – auf dem Haus
  • szállásunk – unsere Unterkunft
  • templomokat – Kirchen (Objekt)
  • gyümölcsöket – Früchte (Objekt)
  • falakon – an den Wänden
  • fejenként – pro Kopf
  • várfal {vár·FAL} – Burg·MAUER(Burgmauer)
  • törökök – Türken
  • házas – verheiratet

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.Kötőhangzók melléknevek után – Bindevokale nach Adjektiven (→ 2.6.3)

Az új szomszédok vidámak és kedvesek. – Die neuen Nachbarn sind fröhlich und nett.

A többes szám előtt a főnév „o”-t, a melléknév „a”-t kap. – Vor der Mehrzahl erhält das Substantiv „o“, das Adjektiv „a“.

A melléknév akkor kap többes számot, ha állítmány; a főnév előtt nem kap: „a magas fiúk”, de „a fiúk magasak”. – Das Adjektiv erhält die Mehrzahl, wenn es Prädikat ist; vor dem Substantiv nicht: „a magas fiúk“ – die großen Jungen –, aber „a fiúk magasak“ – die Jungen sind groß.

A melléknevek mély hangrendben „a”-t, magas hangrendben „e”-t kapnak, ajakkerekítéses magánhangzó után is: „magasak”, „szépek”, „zöldek”, „erősek”. – Adjektive nehmen bei hinterer Vokalklasse „a“, bei vorderer „e“, auch nach gerundetem Vokal: „magasak“ – hoch –, „szépek“ – schön –, „zöldek“ – grün –, „erősek“ – stark (jeweils Mehrzahl).

A gyerekek erősek és egészségesek. – Die Kinder sind kräftig und gesund.

Így ugyanaz a szóvég főnévnél és melléknévnél más kötőhangzót kaphat: „lakások”, de „magasak”; „főnökök”, de „erősek”. – So kann dasselbe Wortende bei Substantiv und Adjektiv verschiedene Bindevokale erhalten: „lakások“ – Wohnungen –, aber „magasak“; „főnökök“ – Chefs –, aber „erősek“.

Kinga zöld kabátot visel, Tamás pirosat. – Kinga trägt einen grünen Mantel, Tamás einen roten.

Ha a melléknév a főnév helyett áll, ő kapja a tárgyragot, szintén „a” vagy „e” kötőhangzóval: „pirosat”, „zöldet”, „újat”. – Steht das Adjektiv anstelle des Substantivs, erhält es die Akkusativendung, ebenfalls mit „a“ oder „e“: „pirosat“ – einen roten –, „zöldet“ – einen grünen –, „újat“ – Neues.

A kötőhangzó ott is megmarad, ahol a főnév nem kap: „lakást”, de „magasat”. – Der Bindevokal bleibt auch dort, wo das Substantiv keinen hat: „lakást“ – Wohnung (Objekt) –, aber „magasat“ – einen hohen.

A középfok „-bb” jele előtt is „a” vagy „e” áll: „magasabb”, „okosabb”, „zöldebb”, „erősebb”. – Auch vor dem Komparativzeichen „-bb“ steht „a“ oder „e“: „magasabb“ – höher –, „okosabb“ – klüger –, „zöldebb“ – grüner –, „erősebb“ – stärker.

Tamás magasabb, mint a bátyja. – Tamás ist größer als sein älterer Bruder.

Magánhangzó után nincs kötőhangzó, a szóvégi „a” és „e” megnyúlik: „drágább”, „olcsóbb”. – Nach Vokal steht kein Bindevokal, auslautendes „a“ und „e“ werden lang: „drágább“ – teurer –, „olcsóbb“ – billiger.

Néhány gyakori melléknév „o”-t kap: „nagyok”, „boldogok”, „fiatalok”, „gazdagok”, „vastagok”. – Einige häufige Adjektive nehmen „o“: „nagyok“ – groß –, „boldogok“ – glücklich –, „fiatalok“ – jung –, „gazdagok“ – reich –, „vastagok“ – dick (jeweils Mehrzahl).

Az új kollégák fiatalok és okosak. – Die neuen Kollegen sind jung und klug.

Középfokban ezek többsége mégis „a”-t kap: „boldogabb”, „fiatalabb”; csak a „nagyobb” marad „o”-s. – Im Komparativ nehmen die meisten von ihnen trotzdem „a“: „boldogabb“ – glücklicher –, „fiatalabb“ – jünger –; nur „nagyobb“ – größer – behält „o“.

A középfok többes számában újabb kötőhangzó következik: „nagyobbak”, „erősebbek”. – In der Mehrzahl des Komparativs folgt ein weiterer Bindevokal: „nagyobbak“, „erősebbek“ (größer, stärker – jeweils Mehrzahl).

A gyerekek nagyobbak lettek. – Die Kinder sind größer geworden.

Az „ó”, „ő”, „a” és „e” végű melléknevek kötőhangzó nélkül kapják a „-k”-t: „olcsók”, „drágák”, „feketék”. – Adjektive auf „ó“, „ő“, „a“ und „e“ erhalten „-k“ ohne Bindevokal: „olcsók“ – billig –, „drágák“ – teuer –, „feketék“ – schwarz (jeweils Mehrzahl).

Az „i”, „ú” és „ű” végű melléknevek viszont magánhangzó után is kötőhangzót kapnak: „városiak”, „régiek”, „hosszúak”, „könnyűek”. – Adjektive auf „i“, „ú“ und „ű“ erhalten dagegen auch nach dem Vokal einen Bindevokal: „városiak“ – städtisch –, „régiek“ – alt –, „hosszúak“ – lang –, „könnyűek“ – leicht (jeweils Mehrzahl).

Ezek a cipők könnyűek. – Diese Schuhe sind leicht.

A főnevek így nem kapcsolódnak: „fiúk”, „mozik”; a „kicsi” melléknév többes száma is „kicsik”. – Substantive schließen so nicht an: „fiúk“ – Jungen –, „mozik“ – Kinos –; auch das Adjektiv „kicsi“ – klein – hat die Mehrzahl „kicsik“.

A „-s” képzős melléknevek többes száma is az „a/e” mintát követi: „ködösek”, „erdősek”, „sósak”. – Auch Adjektive mit dem Ableitungssuffix „-s“ folgen in der Mehrzahl dem a/e-Muster: „ködösek“ – neblig –, „erdősek“ – bewaldet –, „sósak“ – salzig.

A főnévként használt melléknév kötőhangzója általában nem változik: „a gazdagok”, „a szegények”. – Als Substantiv gebraucht, behält ein Adjektiv meist seinen Bindevokal: „a gazdagok“ – die Reichen –, „a szegények“ – die Armen.

A „-an/-en” végződés, amellyel melléknévből határozószó lesz, szintén csak „a”-t vagy „e”-t ismer: „gyorsan”, „szépen”. – Auch die Endung „-an/-en“, mit der aus einem Adjektiv ein Adverb wird, kennt nur „a“ oder „e“: „gyorsan“ – schnell –, „szépen“ – schön.

Wortschatz

  • melléknév {mellék·NÉV} – Neben·NAME(Adjektiv)
  • állítmány – Prädikat
  • középfok {közép·FOK} – Mitte·STUFE(Komparativ)
  • határozószó {határozÓ·szó} – bestimmen·END·Wort(Adverb)
  • szomszédok – Nachbarn
  • vidámak – fröhlich (Mehrzahl)
  • kedvesek – nett (Mehrzahl)
  • magasak – hoch, groß (Mehrzahl)
  • zöldek – grün (Mehrzahl)
  • erősek – stark (Mehrzahl)
  • főnökök – Chefs
  • pirosat – einen roten (Objekt)
  • újat – Neues (Objekt)
  • magasabb – höher, größer
  • zöldebb – grüner
  • drágább – teurer
  • fiatalok – jung (Mehrzahl)
  • nagyok – groß (Mehrzahl)
  • boldogabb – glücklicher
  • nagyobb – größer
  • nagyobbak – größer (Mehrzahl)
  • feketék – schwarz (Mehrzahl)
  • városiak – städtisch (Mehrzahl)
  • hosszúak – lang (Mehrzahl)
  • könnyűek – leicht (Mehrzahl)
  • kicsik – klein (Mehrzahl)
  • ködösek – neblig (Mehrzahl)
  • szegények – die Armen
  • gyorsan – schnell (Adverb)

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Kötőhangzók az igealakokban – Bindevokale bei Verbformen (→ 2.6.4)

Attila ma festeni akar, Zsófi inkább pihenni szeretne. – Attila will heute streichen, Zsófi möchte sich lieber ausruhen.

Az igéknél a tő vége dönt: két mássalhangzó vagy „-ít” után kötőhangzó áll, egy mássalhangzó után nem. – Bei Verben entscheidet das Stammende: Nach zwei Konsonanten oder nach „-ít“ steht ein Bindevokal, nach einem einzelnen Konsonanten nicht.

Így „várni”, „tanulni”, „olvasni”, de „mondani”, „küldeni”, „tanítani”, „segíteni”. – So „várni“ – warten –, „tanulni“ – lernen –, „olvasni“ – lesen –, aber „mondani“ – sagen –, „küldeni“ – schicken –, „tanítani“ – unterrichten –, „segíteni“ – helfen.

A kötőhangzó jelen időben a „te”, a „ti” és az „ők” alakban, valamint a főnévi igenévben és a feltételes módban jelenik meg. – Der Bindevokal erscheint im Präsens in den Formen für du, ihr und sie (Mehrzahl) sowie im Infinitiv und im Konditional.

Segítesz egy kicsit? – Hilfst du ein bisschen?

A szomszédok is segítenek. – Die Nachbarn helfen auch.

Tudnátok tartani a létrát? – Könntet ihr die Leiter halten?

Attila szívesen kifestené a szobát. – Attila würde das Zimmer gern streichen.

Az „én”, az „ő” és a „mi” alakban jelen időben nem jelenik meg külön kötőhangzó: „festek”, „fest”, „festünk”. – In den Formen für ich, er/sie und wir erscheint im Präsens kein eigener Bindevokal: „festek“ – ich streiche –, „fest“ – er/sie streicht –, „festünk“ – wir streichen.

Az „-ok/-ek/-ök” és az „-unk/-ünk” magánhangzója ugyanis minden igénél megvan: „várok”, „küldök”, „várunk”. – Der Vokal von „-ok/-ek/-ök“ und „-unk/-ünk“ steht nämlich bei allen Verben: „várok“ – ich warte –, „küldök“ – ich schicke –, „várunk“ – wir warten.

Az „-asz/-esz”, az „-anak/-enek”, az „-ani/-eni” és az „-ana/-ene” csak „a”-t vagy „e”-t ismer, „ü” után is: „küldesz”, „küldenek”, „küldeni”. – „-asz/-esz“, „-anak/-enek“, „-ani/-eni“ und „-ana/-ene“ kennen nur „a“ oder „e“, auch nach „ü“: „küldesz“ – du schickst –, „küldenek“ – sie schicken –, „küldeni“ – schicken.

A „ti” alak viszont háromalakú: „tartotok”, „segítetek”, „küldötök”. – Die ihr-Form ist dagegen dreiförmig: „tartotok“ – ihr haltet –, „segítetek“ – ihr helft –, „küldötök“ – ihr schickt.

Néhány igénél a rövidebb alak is helyes: „mondtok” és „mondotok”, „küldtök” és „küldötök”. – Bei einigen Verben ist auch die kürzere Form richtig: „mondtok“ und „mondotok“ – ihr sagt –, „küldtök“ und „küldötök“ – ihr schickt.

Mit mondtok, tetszik a szín? – Was meint ihr, gefällt euch die Farbe?

A múlt idő jele „-t” vagy „-tt”; a „-tt” előtt „o”, „e” vagy „ö” kötőhangzó áll. – Das Vergangenheitszeichen lautet „-t“ oder „-tt“; vor „-tt“ steht der Bindevokal „o“, „e“ oder „ö“.

Az igék ebben három csoportot alkotnak: „várt” – „vártam”, „olvasott” – „olvastam”, „tanított” – „tanítottam”. – Die Verben bilden dabei drei Gruppen: „várt“ – „vártam“ (er/sie wartete – ich wartete), „olvasott“ – „olvastam“ (er/sie las – ich las), „tanított“ – „tanítottam“ (er/sie unterrichtete – ich unterrichtete).

Zsófi közben olvasott egy kicsit, én csak fél órát olvastam. – Zsófi hat inzwischen ein bisschen gelesen, ich habe nur eine halbe Stunde gelesen.

A szomszédok sokat segítettek. – Die Nachbarn haben viel geholfen.

A két mássalhangzó önmagában nem dönt: a „küld” a második csoportba tartozik („küldött”, de „küldtem”). – Zwei Konsonanten allein entscheiden nicht: „küld“ gehört zur zweiten Gruppe („küldött“ – er/sie schickte –, aber „küldtem“ – ich schickte).

Kivételek mindkét irányban vannak: „állni” és „szállni” kötőhangzó nélkül, „fűteni”, „védeni” és „edzeni” kötőhangzóval. – Ausnahmen gibt es in beide Richtungen: „állni“ – stehen – und „szállni“ – einsteigen – ohne, „fűteni“ – heizen –, „védeni“ – schützen – und „edzeni“ – trainieren – mit Bindevokal.

A „hall” viszont kötőhangzót kap: „hallani”, „hallasz”. – „hall“ – hören – nimmt dagegen einen Bindevokal: „hallani“, „hallasz“.

A „-lak/-lek” előtt ugyanezeknél az igéknél áll kötőhangzó: „tanítalak”, „festelek”, de „várlak”, „kérlek”. – Vor „-lak/-lek“ – ich … dich – steht bei denselben Verben ein Bindevokal: „tanítalak“ – ich unterrichte dich –, „festelek“ – ich male dich –, aber „várlak“ – ich erwarte dich –, „kérlek“ – ich bitte dich.

Szívesen tanítalak, ha akarod. – Ich bringe es dir gern bei, wenn du willst.

Sziszegő hang után a „te” alak „-ol/-el/-öl”: „olvasol”, „nézel”, „főzöl”; ez önálló végződés, nem kötőhangzó. – Nach Zischlaut lautet die du-Form „-ol/-el/-öl“: „olvasol“ – du liest –, „nézel“ – du schaust –, „főzöl“ – du kochst; das ist eine eigene Endung, kein Bindevokal.

A „-hat/-het” kötőhangzó nélkül kapcsolódik: „festhet”, „taníthat”; a felszólító módban sincs kötőhangzó: „fess”. – „-hat/-het“ schließt ohne Bindevokal an: „festhet“ – er/sie kann streichen –, „taníthat“ – er/sie kann unterrichten –; auch im Imperativ gibt es keinen: „fess“ – streich!

Az ikes igéknél az „-ik” nélküli tő számít: „játszik” – „játszani”, „játszanak”. – Bei den ik-Verben zählt der Stamm ohne „-ik“: „játszik“ – „játszani“, „játszanak“ (er/sie spielt – spielen – sie spielen).

A gyerekek a kertben játszanak. – Die Kinder spielen im Garten.

Wortschatz

  • ige – Verb
  • igető {ige·TŐ} – Verb·STAMM(Verbstamm)
  • főnévi igenév – Infinitiv
  • feltételes mód – Konditional
  • múltidő {múlt·IDŐ} – vergangen·ZEIT(Vergangenheit)
  • felszólító mód – Imperativ
  • ikes ige – ik-Verb
  • festeni – streichen
  • pihenni – sich ausruhen
  • mondani – sagen
  • küldeni – schicken
  • tanítani – unterrichten
  • segítesz – du hilfst
  • segítenek – sie helfen
  • tartotok – ihr haltet
  • küldötök – ihr schickt
  • mondtok – ihr sagt
  • kifestené – er/sie würde es streichen
  • olvasott – er/sie las
  • olvastam – ich las
  • tanítottam – ich unterrichtete
  • segítettek – sie halfen
  • küldtem – ich schickte
  • állni – stehen
  • fűteni – heizen
  • hallani – hören
  • tanítalak – ich unterrichte dich
  • várlak – ich erwarte dich
  • olvasol – du liest
  • festhet – er/sie kann streichen
  • játszanak – sie spielen

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.Az o/e/ö és az a/e sor – Unterschiede zwischen o/e/ö und a/e (→ 2.6.5)

A völgyben őzet láttunk, a hegyről csak ködöt. – Im Tal haben wir ein Reh gesehen, vom Berg aus nur Nebel.

Mindkét szóban ajakkerekítéses magánhangzó van, a kötőhangzó mégis különböző. – Beide Wörter haben einen gerundeten Vokal, und doch ist der Bindevokal verschieden.

A kötőhangzóknak két sora van: a háromtagú „o/e/ö” és a kéttagú „a/e”. – Die Bindevokale bilden zwei Reihen: die dreigliedrige o/e/ö-Reihe und die zweigliedrige a/e-Reihe.

Az „a/e” sorban magas hangrendben mindig „e” áll, „ö”, „ő”, „ü” és „ű” után is. – In der a/e-Reihe steht bei vorderer Vokalklasse immer „e“, auch nach „ö“, „ő“, „ü“ und „ű“.

A két sor csak mély hangrendben („o” – „a”) és ajakkerekítéses magánhangzó után („ö” – „e”) különbözik láthatóan. – Sichtbar verschieden sind die beiden Reihen nur bei hinterer Vokalklasse („o“ – „a“) und nach gerundetem Vokal („ö“ – „e“).

Az első döntő tényező a toldalék: az „-ani/-eni”, az „-asz/-esz”, az „-anak/-enek” és az „-abb/-ebb” csak az „a/e” sort ismeri. – Der erste Entscheider ist die Endung: „-ani/-eni“, „-asz/-esz“, „-anak/-enek“ und „-abb/-ebb“ kennen nur die a/e-Reihe.

Az „-on/-en/-ön” és az „-otok/-etek/-ötök” mindig az „o/e/ö” sorhoz tartozik. – „-on/-en/-ön“ und „-otok/-etek/-ötök“ gehören immer zur o/e/ö-Reihe.

Ugyanannak az igének tehát mindkét sora van: „küldeni”, de „küldötök”. – Dasselbe Verb hat also beide Reihen: „küldeni“ – schicken –, aber „küldötök“ – ihr schickt.

Ti mit küldötök haza? – Was schickt ihr nach Hause?

A második a szófaj: a négyalakú toldalékok előtt a főnevek többnyire az „o/e/ö”, a melléknevek az „a/e” sort követik. – Der zweite ist die Wortart: Vor den vierförmigen Endungen folgen Substantive meist der o/e/ö-Reihe, Adjektive der a/e-Reihe.

A lakások nagyok és világosak. – Die Wohnungen sind groß und hell.

A harmadik maga a szó: az „a”-s főnevek az „a/e” sort követik. – Der dritte ist das Wort selbst: Die a-Substantive folgen der a/e-Reihe.

Ugyanígy viselkedik néhány ajakkerekítéses magánhangzójú főnév: „föld”, „könyv”, „őz”, „völgy”, „fül”, „tölgy”, „hölgy”. – Ebenso verhalten sich einige Substantive mit gerundetem Vokal: „föld“ – Erde –, „könyv“ – Buch –, „őz“ – Reh –, „völgy“ – Tal –, „fül“ – Ohr –, „tölgy“ – Eiche –, „hölgy“ – Dame.

Dóra könyvet olvas a fa alatt. – Dóra liest unter dem Baum ein Buch.

A gyerekek földet hordanak a kertbe. – Die Kinder tragen Erde in den Garten.

Az „a”-s és az „e”-s szavak együtt egyetlen osztályt alkotnak: ezek a nyitótövek. – Die a-Wörter und die e-Wörter bilden zusammen eine einzige Klasse: die „nyitótövek“ – öffnenden Stämme.

A név arra utal, hogy a nyíltabb „a”, illetve „e” hangot kívánják az „o”, illetve „ö” helyett. – Der Name verweist darauf, dass sie den offeneren Laut „a“ bzw. „e“ statt „o“ bzw. „ö“ verlangen.

A legtöbb melléknév is nyitótő; ezért kapnak a melléknevek „a”-t és „e”-t. – Auch die meisten Adjektive sind öffnende Stämme; deshalb erhalten Adjektive „a“ und „e“.

Az ajakkerekítés tehát önmagában nem dönt: „ködöt”, „sörök”, de „őzet”, „könyvek”. – Die Rundung allein entscheidet also nicht: „ködöt“ – Nebel (Objekt) –, „sörök“ – Biere –, aber „őzet“ – Reh (Objekt) –, „könyvek“ – Bücher.

A nyitótő csak a négyalakú toldalékokra hat: „földet”, de „földön” és „földhöz”. – Der öffnende Stamm wirkt nur auf die vierförmigen Endungen: „földet“, aber „földön“ – auf dem Boden – und „földhöz“ – zur Erde.

A földön sok a falevél. – Auf dem Boden liegt viel Laub.

A kötőhangzó azonos alakú töveket is elválaszt: a „várak” főnév, a „várok” igealak. – Der Bindevokal trennt auch gleich lautende Stämme: „várak“ – Burgen – ist ein Substantiv, „várok“ – ich warte – eine Verbform.

Ugyanígy „fogak” és „fogok”, „halak” és „halok”. – Ebenso „fogak“ – Zähne – und „fogok“ – ich fange; ich werde –, „halak“ – Fische – und „halok“ – ich sterbe.

A forrásnál várok rátok. – An der Quelle warte ich auf euch.

Csak a magánhangzó különbözteti meg a jelen idejű „jöttök” és a múlt idejű „jöttek” alakot. – Nur der Vokal unterscheidet das Präsens „jöttök“ – ihr kommt – von der Vergangenheit „jöttek“ – sie kamen.

A „-t” a többes szám jele és a mássalhangzós birtokos személyjel után mindig „a”-t vagy „e”-t kap, mert ezek is nyitótőként viselkednek: „gyümölcsöket”, „ablakomat”. – Nach dem Mehrzahlzeichen und nach einer Besitzendung auf Konsonant erhält „-t“ immer „a“ oder „e“, denn diese verhalten sich ebenfalls wie öffnende Stämme: „gyümölcsöket“ – Früchte –, „ablakomat“ – mein Fenster (jeweils Objekt).

A ragok és a névutók személyes alakjai is az „a/e” sort követik: „nálam”, „mögöttem”, nem „*mögöttöm”. – Auch die Personalformen der Kasusendungen und Postpositionen folgen der a/e-Reihe: „nálam“ – bei mir –, „mögöttem“ – hinter mir –, nicht „*mögöttöm“.

Bence mögöttem jön. – Bence geht hinter mir.

Az egyes szám első személyű múlt idő „-am/-em”, a jelen idő „-ok/-ek/-ök”: „köszönök”, de „köszöntem”. – Die ich-Form der Vergangenheit hat „-am/-em“, die des Präsens „-ok/-ek/-ök“: „köszönök“ – ich grüße –, aber „köszöntem“ – ich grüßte.

Sok nyitótő eredetileg magánhangzóra végződött; ez a hang a szó végéről eltűnt, a toldalék előtt azonban megmaradt. – Viele öffnende Stämme endeten ursprünglich auf einen Vokal; dieser Laut schwand am Wortende, blieb vor der Endung aber erhalten.

A tihanyi apátság alapítólevelében (1055) még „feheruuaru” és „utu” áll, a mai „Fehérvár” és „út” helyén. – In der Gründungsurkunde der Abtei Tihany (1055) stehen noch „feheruuaru“ und „utu“ an Stelle des heutigen „Fehérvár“ und „út“ – Weg.

Wortschatz

  • nyitótő {nyitÓ·tő} – öffnen·END·Stamm(öffnender Stamm)
  • szófaj {szó·FAJ} – Wort·ART(Wortart)
  • névutó {név·UTÓ} – Name·NACH(Postposition)
  • őzet – Reh (Objekt)
  • ködöt – Nebel (Objekt)
  • küldötök – ihr schickt
  • lakások – Wohnungen
  • világosak – hell (Mehrzahl)
  • könyvet – Buch (Objekt)
  • könyvek – Bücher
  • földet – Erde (Objekt)
  • földön – auf dem Boden
  • földhöz – zur Erde
  • völgy – Tal
  • fül – Ohr
  • tölgy – Eiche
  • hölgy – Dame
  • sörök – Biere
  • várak – Burgen
  • várok – ich warte
  • halok – ich sterbe
  • jöttök – ihr kommt
  • jöttek – sie kamen
  • ablakomat – mein Fenster (Objekt)
  • nálam – bei mir
  • mögöttem – hinter mir
  • köszönök – ich grüße
  • köszöntem – ich grüßte
  • apátság {apátSÁG} – Abt·EI(Abtei)

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Kötőhangzó nélküli alakok – Formen ohne Bindevokal (→ 2.6.6)

Eszter új telefont vett, Ákos egy régi filmet néz. – Eszter hat ein neues Handy gekauft, Ákos schaut einen alten Film.

Kötőhangzó nélkül három esetben kapcsolódik a toldalék. – In drei Fällen schließt die Endung ohne Bindevokal an.

Az első eset: magánhangzóra végződő főnév után nincs kötőhangzó. – Erster Fall: Nach einem Substantiv auf Vokal steht kein Bindevokal.

Ákos rádiót hallgat, Eszter újságot olvas. – Ákos hört Radio, Eszter liest Zeitung.

Elfelejtettem a jelszót. – Ich habe das Passwort vergessen.

A második eset: a legtöbb főnév tárgyesetében az „l”, „ly”, „n”, „ny”, „j”, „r”, „s”, „sz”, „z” és „zs” után a „-t” közvetlenül kapcsolódik. – Zweiter Fall: Im Akkusativ der meisten Substantive tritt „-t“ nach „l“, „ly“, „n“, „ny“, „j“, „r“, „s“, „sz“, „z“ und „zs“ direkt an.

Így „kábelt”, „lányt”, „bajt”, „műsort”, „lakást”, „buszt”, „pénzt”, „rizst”. – So „kábelt“ – Kabel –, „lányt“ – Mädchen –, „bajt“ – Problem –, „műsort“ – Sendung –, „lakást“ – Wohnung –, „buszt“ – Bus –, „pénzt“ – Geld –, „rizst“ – Reis (jeweils Objekt).

Melyik műsort nézed? – Welche Sendung schaust du?

Más mássalhangzók után megmarad a kötőhangzó: „filmet”, „cikket”, „üzenetet”, „gépet”, „jegyet”. – Nach anderen Konsonanten bleibt der Bindevokal: „filmet“ – Film –, „cikket“ – Artikel –, „üzenetet“ – Nachricht –, „gépet“ – Maschine –, „jegyet“ – Fahrkarte (jeweils Objekt).

Kivételek az „a”-s szavak, az „e”-t kívánó ajakkerekítéses szavak, néhány egyedi szó és a melléknevek: „házat”, „fület”, „mézet”, „helyet”, „magasat”. – Ausnahmen sind die a-Wörter, die e-Wörter mit gerundetem Vokal, einige Einzelwörter und die Adjektive: „házat“ – Haus –, „fület“ – Ohr –, „mézet“ – Honig –, „helyet“ – Platz –, „magasat“ – einen hohen (jeweils Objekt).

Eszter helyet foglal a moziban. – Eszter nimmt im Kino Platz.

A „pénz” és a „méz”, a „baj” és a „haj” ugyanúgy végződik, mégis „pénzt”, de „mézet”, és „bajt”, de „hajat”. – „pénz“ – Geld – und „méz“ – Honig –, „baj“ – Problem – und „haj“ – Haar – enden gleich, und doch heißt es „pénzt“, aber „mézet“, „bajt“, aber „hajat“.

Ez csak a tárgyragra vonatkozik: „telefont”, de „telefonok” és „telefonom”. – Das betrifft nur die Akkusativendung: „telefont“, aber „telefonok“ – Telefone – und „telefonom“ – mein Telefon.

A telefonom lemerült. – Mein Handy ist leer.

A többes szám „-k” jele vagy a „-m” után a „-t” előtt ismét kötőhangzó áll: „telefonokat”, „kábeleket”. – Nach dem Mehrzahlzeichen „-k“ oder nach „-m“ steht vor „-t“ wieder ein Bindevokal: „telefonokat“ – Telefone –, „kábeleket“ – Kabel (jeweils Mehrzahl, Objekt).

A telefonokat kikapcsoltuk. – Wir haben die Handys ausgeschaltet.

Ritka határeset az „oldal”: többes száma „oldalak”, tárgyesete mégis „oldalt”. – Ein seltener Grenzfall ist „oldal“ – Seite: Die Mehrzahl lautet „oldalak“, der Akkusativ aber „oldalt“.

A harmadik eset: az egy mássalhangzóra végződő igetövek: „vársz”, „vártok”, „várni”, szemben a „festesz”, „festeni” alakkal. – Dritter Fall: Verbstämme auf einen einzelnen Konsonanten: „vársz“ – du wartest –, „vártok“ – ihr wartet –, „várni“ – warten –, im Gegensatz zu „festesz“ – du streichst –, „festeni“ – streichen.

A betűszóknál az utolsó betű kiejtett neve dönt: „SMS-t”, „CD-t”, de „PDF-et”, „IBM-et”. – Bei Buchstabenwörtern entscheidet der gesprochene Name des letzten Buchstabens: „SMS-t“, „CD-t“, aber „PDF-et“, „IBM-et“.

Eszter küldött egy SMS-t, én pedig elküldöm a PDF-et. – Eszter hat eine SMS geschickt, und ich schicke das PDF.

Az „esz” és a „dé” után nincs kötőhangzó, az „ef” és az „em” után van; mivel a betűnevek magas hangrendűek, „-et” áll. – Nach „esz“ und „dé“ steht kein Bindevokal, nach „ef“ und „em“ schon; weil die Buchstabennamen vordervokalisch sind, steht „-et“.

Idegen neveknél is a kiejtett szóvég számít: „Watsont”, de „Pittet”. – Auch bei fremden Namen zählt das gesprochene Wortende: „Watsont“, aber „Pittet“.

Wortschatz

  • tárgyeset {tárgy·ESET} – Gegenstand·FALL(Akkusativ)
  • betűszó {betű·SZÓ} – Buchstabe·WORT(Buchstabenwort)
  • határeset {határ·ESET} – Grenze·FALL(Grenzfall)
  • telefont – Telefon (Objekt)
  • filmet – Film (Objekt)
  • rádiót – Radio (Objekt)
  • újságot – Zeitung (Objekt)
  • jelszó {jel·SZÓ} – Zeichen·WORT(Passwort)
  • kábelt – Kabel (Objekt)
  • lányt – Mädchen (Objekt)
  • műsor {mű·SOR} – Werk·REIHE(Sendung)
  • műsort – Sendung (Objekt)
  • lakást – Wohnung (Objekt)
  • pénzt – Geld (Objekt)
  • cikket – Artikel (Objekt)
  • üzenetet – Nachricht (Objekt)
  • mézet – Honig (Objekt)
  • hajat – Haar (Objekt)
  • helyet – Platz (Objekt)
  • helyet foglal – Platz nehmen
  • telefonom – mein Telefon
  • telefonokat – Telefone (Objekt)
  • oldalak – Seiten
  • oldalt – Seite (Objekt)
  • vársz – du wartest
  • SMS-t – SMS (Objekt)
  • PDF-et – PDF (Objekt)

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Kötőhangzó vagy a toldalék része? – Bindevokal oder Bestandteil des Suffixes (→ 2.6.7)

Vasárnap az egész családot meghívjuk, a nagymamát is. – Am Sonntag laden wir die ganze Familie ein, auch die Großmutter.

A „családot” kétféleképpen bontható: „-t” toldalék kötőhangzóval, vagy „-ot” toldalékváltozat. – „családot“ lässt sich auf zwei Arten zerlegen: Endung „-t“ mit Bindevokal oder Endungsvariante „-ot“.

A második leírásban a toldalék elején álló magánhangzó neve előhangzó. – In der zweiten Beschreibung heißt der Vokal am Anfang der Endung „előhangzó“ – Vorvokal.

Az „elő” itt a toldalékon belüli helyre utal, nem a hangrendre: az „-ot” „o”-ja is előhangzó. – „elő“ – vor – bezieht sich hier auf die Stellung innerhalb der Endung, nicht auf die Vokalklasse: Auch das „o“ in „-ot“ ist ein Vorvokal.

A két leírás ugyanazokat az alakokat írja le, csak a határt húzza meg máshol. – Beide Beschreibungen erfassen dieselben Formen und ziehen nur die Grenze an anderer Stelle.

Ez a könyv a bontásban a kötőhangzót választja, a toldalékok megnevezésében („-ot/-at/-et/-öt”) viszont az előhangzós leírás látszik. – Dieses Buch wählt beim Zerlegen den Bindevokal; in der Nennform der Endungen („-ot/-at/-et/-öt“) zeigt sich dagegen die Beschreibung mit Vorvokal.

A próba: mi történik magánhangzó után? Ha a hang ott elmarad, kötőhangzóként viselkedik. – Die Probe: Was geschieht nach Vokal? Fällt der Laut dort weg, verhält er sich wie ein Bindevokal.

Ha megmarad, a toldalék része: „családig” és „nagymamáig”, „családért” és „nagymamáért”. – Bleibt er, gehört er zur Endung: „családig“ und „nagymamáig“ (bis zur Familie, bis zur Großmutter), „családért“ und „nagymamáért“ (für die Familie, für die Großmutter).

Gábor a kapuig kísérte a nagymamát. – Gábor hat die Großmutter bis zum Tor begleitet.

A „kapuig” „i”-je tehát nem kötőhangzó, hanem az „-ig” része; ugyanígy az „-ért” „é”-je és az „-ul/-ül” „u”-ja, „ü”-je. – Das „i“ in „kapuig“ ist also kein Bindevokal, sondern Teil von „-ig“; ebenso das „é“ von „-ért“ und das „u“/„ü“ von „-ul/-ül“.

Az unokák franciául is tudnak. – Die Enkel können auch Französisch.

Az „-unk/-ünk” „u”-ja, „ü”-je magánhangzó után elmarad („cipőnk”), de nem tartozik sem az „o/e/ö”, sem az „a/e” sorhoz. – Das „u“/„ü“ von „-unk/-ünk“ fällt nach Vokal weg („cipőnk“ – unser Schuh), gehört aber weder zur o/e/ö- noch zur a/e-Reihe.

A magánhangzóval kezdődő képzők, például az „-ás/-és”, mindig megtartják a magánhangzójukat: „tanulás”, „nevelés”. – Ableitungssuffixe, die mit Vokal beginnen, etwa „-ás/-és“, behalten ihren Vokal immer: „tanulás“ – das Lernen –, „nevelés“ – Erziehung.

A „falat” lehet önálló főnév, de lehet a „fal” tárgyesete is. – „falat“ kann ein eigenständiges Substantiv sein – Bissen –, aber auch der Akkusativ von „fal“ – Wand.

Gábor egy falatot sem evett. – Gábor hat keinen Bissen gegessen.

A gyerekek összefirkálták a falat. – Die Kinder haben die Wand bekritzelt.

Ugyanígy a „szelet” önálló szó, de a „szél” tárgyesete is: „szelet”. – Ebenso ist „szelet“ – Scheibe – ein eigenes Wort, aber auch der Akkusativ von „szél“ – Wind: „szelet“.

A kötőhangzó a szó felépítését is elárulja: az egyszerű „fánk” tárgyesete „fánkot”, a birtokos „fánk” alaké „fánkat”. – Der Bindevokal verrät auch den Aufbau des Wortes: Der Akkusativ des einfachen „fánk“ – Krapfen – lautet „fánkot“, der des Possessivs „fánk“ – unser Baum – „fánkat“.

A „rokonok” három „o”-ja közül csak az utolsó kötőhangzó; az első kettő a tőhöz tartozik. – Von den drei „o“ in „rokonok“ – Verwandte – ist nur das letzte Bindevokal; die ersten beiden gehören zum Stamm.

Az „álom” – „álmot” párban a tő „o”-ja kiesik, és a „-t” elé új „o” kerül. – Im Paar „álom“ – „álmot“ (Traum – Traum als Objekt) fällt das „o“ des Stammes aus, und vor „-t“ tritt ein neues „o“.

Gábor szép álmot látott. – Gábor hatte einen schönen Traum.

A „kezet” első „e”-je a „kéz” megrövidült „é”-je, a második a kötőhangzó. – Das erste „e“ in „kezet“ ist das gekürzte „é“ von „kéz“ – Hand –, das zweite der Bindevokal.

A birtokos „barátja” „j”-je mássalhangzó, ezért nem kötőhangzó; egyes leírások kötőhangnak nevezik. – Das „j“ im Possessiv „barátja“ – sein Freund – ist ein Konsonant und daher kein Bindevokal; manche Beschreibungen nennen es „kötőhang“ – Bindelaut.

A „halat” egy harmadik, nyelvtörténeti módon is bontható: a régi tővéghangzó maradványaként („halat”). – „halat“ lässt sich auch auf eine dritte, sprachgeschichtliche Weise zerlegen: als Rest eines alten Stammauslautvokals („hala-t“).

Mivel a kötőhangzónak nincs jelentése, egyes leírások álmorfémának nevezik. – Weil der Bindevokal keine Bedeutung hat, nennen ihn manche Beschreibungen „álmorféma“ – Scheinmorphem.

Az angolban ugyanez a kérdés: a „boxes” „-s” végződés betoldott „e”-vel, vagy „-es” végződés? – Im Englischen stellt sich dieselbe Frage: Ist „boxes“ die Endung „-s“ mit eingeschobenem „e“ oder die Endung „-es“?

Wortschatz

  • előhangzó {elő·HANGZÓ} – vor·LAUT(Vorvokal)
  • tővéghangzó {tő·VÉG·hangzó} – Stamm·ENDE·Laut(Stammauslautvokal)
  • álmorféma {ál·MORFÉMA} – Schein·MORPHEM(Scheinmorphem)
  • kötőhang {kötŐ·hang} – binden·END·Laut(Bindelaut)
  • toldalékváltozat {toldalék·VÁLTOZAT} – Endung·VARIANTE(Endungsvariante)
  • családot – Familie (Objekt)
  • nagymama {nagy·MAMA} – groß·MAMA(Großmutter)
  • nagymamát – Großmutter (Objekt)
  • nagymamáig – bis zur Großmutter
  • családért – für die Familie
  • kapuig – bis zum Tor
  • franciául – (auf) Französisch
  • cipőnk – unser Schuh
  • tanulás – das Lernen
  • falat – Bissen
  • falatot – Bissen (Objekt)
  • szelet – Scheibe, Stück
  • szelet – Wind (Objekt)
  • fánk – Krapfen
  • fánkat – unseren Baum (Objekt)
  • rokonok – Verwandte
  • álom – Traum
  • álmot – Traum (Objekt)
  • kezet – Hand (Objekt)
  • barátja – sein/ihr Freund

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Tájékozódás a szótárban – Praktische Erkennung im Wörterbuch (→ 2.6.8)

Csaba a szótárban keres egy szót. – Csaba sucht im Wörterbuch ein Wort.

A szócikk elején álló szó a címszó; mellette nyelvtani adatok állnak. – Das Wort am Anfang des Wörterbucheintrags ist das Stichwort; daneben stehen grammatische Angaben.

A „toll” mellett például „-at, -ak” áll: ebből „tollat” és „tollak” következik. – Bei „toll“ – Stift – steht zum Beispiel „-at, -ak“: Daraus ergeben sich „tollat“ und „tollak“.

Melinda tollat és füzetet vesz. – Melinda kauft einen Stift und ein Heft.

A „füzetet” „e”-je a hangrendből következik, a „tollat” „a”-ja nem: azt a szótár mutatja meg. – Das „e“ in „füzetet“ folgt aus der Vokalklasse, das „a“ in „tollat“ nicht: Das zeigt das Wörterbuch.

Az „-at, -ak” „a”-t, az „-ot, -ok” „o”-t, az „-et, -ek” „e”-t, az „-öt, -ök” „ö”-t jelez. – „-at, -ak“ zeigt „a“ an, „-ot, -ok“ „o“, „-et, -ek“ „e“ und „-öt, -ök“ „ö“.

A puszta „-t” azt jelenti, hogy a tárgyeset kötőhangzó nélküli: „asztal” „-t, -ok”, vagyis „asztalt”, de „asztalok”. – Ein bloßes „-t“ bedeutet, dass der Akkusativ ohne Bindevokal ist: „asztal“ „-t, -ok“, also „asztalt“, aber „asztalok“.

Az asztal tárgyesete asztalt, de a többes száma asztalok. – Der Akkusativ von „asztal“ lautet asztalt, der Plural aber asztalok.

A tárgyesetből tehát nem mindig lehet a többes számra következtetni, és az „-on/-en/-ön” alakra sem: „könyvek”, de „könyvön”. – Vom Akkusativ lässt sich also nicht immer auf die Mehrzahl schließen und auch nicht auf die Form mit „-on/-en/-ön“: „könyvek“ – Bücher –, aber „könyvön“ – auf dem Buch.

A „leckét” hosszú „é”-je nem kötőhangzó, hanem a megnyúlt tővég. – Das lange „é“ in „leckét“ – Lektion (Objekt) – ist kein Bindevokal, sondern das gedehnte Stammende.

Mellékneveknél sok szótár csak az eltérést jelöli, például a „nagy” szónál az „-ok” végződést. – Bei Adjektiven vermerken viele Wörterbücher nur die Abweichung, etwa die Endung „-ok“ bei „nagy“.

Az igék címszava a jelen idő egyes szám harmadik személye: „tanít”. – Das Stichwort der Verben ist die 3. Person Singular Präsens: „tanít“ – er/sie unterrichtet.

Igéknél a múlt idő és a főnévi igenév mutatja a kötőhangzót: „tanított”, „tanítani”. – Bei Verben zeigen Vergangenheit und Infinitiv den Bindevokal: „tanított“ – er/sie unterrichtete –, „tanítani“ – unterrichten.

Csaba szeretne jól tanítani. – Csaba möchte gut unterrichten.

Az „-ott” adat azonban nem mondja meg, hogy az „én” alakban is megmarad-e: „olvasott” – „olvastam”, de „tanított” – „tanítottam”. – Die Angabe „-ott“ sagt aber nicht, ob er auch in der ich-Form bleibt: „olvasott“ – „olvastam“, aber „tanított“ – „tanítottam“.

Összetett szónál az utolsó tagot kell megnézni: „szótárak” úgy, mint „tárak”, „nyelvkönyvet” úgy, mint „könyvet”. – Bei Zusammensetzungen sieht man beim letzten Glied nach: „szótárak“ – Wörterbücher – wie „tárak“, „nyelvkönyvet“ – Lehrbuch (Objekt) – wie „könyvet“.

A szótárak a polcon vannak. – Die Wörterbücher stehen im Regal.

Egyes szótárakban hullámvonal (~) helyettesíti a címszót: „toll ~at, ~ak”. – In manchen Wörterbüchern steht eine Tilde (~) für das Stichwort: „toll ~at, ~ak“.

Tőváltozásnál a szótár kiírja az alakot: „pohár” – „poharak”. – Bei Stammveränderung schreibt das Wörterbuch die Form aus: „pohár“ – „poharak“ (Glas – Gläser).

Ingadozó alakoknál mindkét változat szerepel: „szótárt” és „szótárat”, „mondtok” és „mondotok”. – Bei schwankenden Formen stehen beide Varianten: „szótárt“ und „szótárat“ – Wörterbuch (Objekt) –, „mondtok“ und „mondotok“ – ihr sagt.

Ahol az adat hiányzik, az ilyen szótárakban az alapeset érvényes: főnévnél „o/e/ö”, melléknévnél „a/e”. – Fehlt die Angabe, gilt in solchen Wörterbüchern der Grundfall: beim Substantiv o/e/ö, beim Adjektiv a/e.

A szóvégmutató szótár a szavakat a végük szerint rendezi, de az azonos szóvég nem jelent azonos kötőhangzót: „falak”, de „dalok”. – Das rückläufige Wörterbuch ordnet die Wörter nach ihrem Ende, aber gleiches Wortende bedeutet nicht gleichen Bindevokal: „falak“ – Wände –, aber „dalok“ – Lieder.

Az automatikusan készült online táblázatok a kivételeket is gyakran szabályosan ragozzák. – Automatisch erzeugte Online-Tabellen beugen oft auch die Ausnahmen regelmäßig.

Egy főnévhez tehát három alak elég: alapalak, tárgyeset, többes szám; igénél a főnévi igenév és a múlt idő. – Für ein Substantiv genügen also drei Formen: Grundform, Akkusativ, Mehrzahl; beim Verb Infinitiv und Vergangenheit.

Wortschatz

  • szótár {szó·TÁR} – Wort·LAGER(Wörterbuch)
  • szócikk {szó·CIKK} – Wort·ARTIKEL(Wörterbucheintrag)
  • címszó {cím·SZÓ} – Titel·WORT(Stichwort)
  • nyelvtani adat – grammatische Angabe
  • hullámvonal {hullám·VONAL} – Welle·LINIE(Tilde)
  • szóvégmutató {szó·VÉG·mutatÓ} – Wort·ENDE·zeigen·ER(rückläufiges Wörterbuch)
  • tőváltozás {tő·VÁLTOZás} – Stamm·SICH ÄNDERN·ung(Stammveränderung)
  • szótárban – im Wörterbuch
  • tollat – Stift (Objekt)
  • tollak – Stifte
  • füzetet – Heft (Objekt)
  • asztalok – Tische
  • könyvön – auf dem Buch
  • leckét – Lektion (Objekt)
  • tanított – er/sie unterrichtete
  • szótárak – Wörterbücher
  • nyelvkönyv {nyelv·KÖNYV} – Sprache·BUCH(Lehrbuch)
  • poharak – Gläser
  • szótárat – Wörterbuch (Objekt)
  • dalok – Lieder

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.