2.10 Häufige unregelmäßige Stammformen

1.A van és a lesz – van und lesz: sein und werden (→ 2.10.1)

A „van” ige alakjai több, eredetileg különböző tőből állnak össze. – Die Formen des Verbs „van“ – sein – setzen sich aus mehreren, ursprünglich verschiedenen Stämmen zusammen.

Ezt a jelenséget alakkiegészülésnek nevezik. – Diese Erscheinung heißt „alakkiegészülés“ – Suppletion.

Dorina most még diák, de hat év múlva orvos lesz. – Dorina ist jetzt noch Studentin, aber in sechs Jahren wird sie Ärztin.

Két évig ápoló voltam Szombathelyen. – Ich war zwei Jahre lang Krankenpfleger in Szombathely.

Benedek, te is mérnök vagy? – Benedek, bist du auch Ingenieur?

Három idő, három egészen különböző szókezdet: „vagy-”, „vol-”, „lesz-”. – Drei Zeiten, drei ganz verschiedene Wortanfänge: „vagy-“, „vol-“, „lesz-“.

Jelen időben két tő váltakozik: „vagyok”, „vagy”, „vagyunk”, „vagytok”, de „van” és „vannak”. – Im Präsens wechseln zwei Stämme: „vagyok“ – ich bin –, „vagy“ – du bist –, „vagyunk“ – wir sind –, „vagytok“ – ihr seid –, aber „van“ – er/sie ist – und „vannak“ – sie sind.

A „vagy” alaknak nincs személyragja. – Die Form „vagy“ – du bist – hat keine Personalendung.

A szüleim most Szombathelyen vannak. – Meine Eltern sind gerade in Szombathely.

Tagadva harmadik személyben külön alak áll: „nincs”, többes számban „nincsenek”. – Verneint steht in der 3. Person eine eigene Form: „nincs“ – ist nicht da –, in der Mehrzahl „nincsenek“ – sind nicht da.

Benedek most nincs az irodában, ügyfélnél van. – Benedek ist gerade nicht im Büro, er ist bei einem Kunden.

Arról, hogy a „van” mikor áll a mondatban és mikor marad el, az 1.6.7 szól. – Wann „van“ im Satz steht und wann es wegfällt, behandelt Kapitel 1.6.7 (→ 1.6.7).

A múlt idő egészen szabályos: a „vol-” tőhöz a „-t” jel és a személyrag járul. – Die Vergangenheit ist ganz regelmäßig: An den Stamm „vol-“ treten das Zeichen „-t“ und die Personalendung.

Alakjai: „voltam, voltál, volt, voltunk, voltatok, voltak”. – Ihre Formen: „voltam, voltál, volt, voltunk, voltatok, voltak“ – ich war, du warst, er/sie war, wir waren, ihr wart, sie waren.

Hol voltál tegnap este? – Wo warst du gestern Abend?

Gyerekkoromban sokat voltunk a nagyszüleimnél. – In meiner Kindheit waren wir oft bei meinen Großeltern.

A többes szám második személye „voltatok”, nem *voltok. – Die 2. Person Mehrzahl lautet „voltatok“ – ihr wart –, nicht *voltok.

A „lesz” a „van” jövő idejű alakja: „leszek, leszel, lesz, leszünk, lesztek, lesznek”. – „Lesz“ ist die Zukunftsform von „van“: „leszek, leszel, lesz, leszünk, lesztek, lesznek“ – ich werde sein … sie werden sein.

Szombaton egész délelőtt a kertben leszünk. – Am Samstag werden wir den ganzen Vormittag im Garten sein.

Csak ennek az igének van saját jövő idejű alakja; más igéknél a „fog” segédige fejezi ki a jövőt (→ 10.9). – Nur dieses Verb hat eine eigene Zukunftsform; bei anderen Verben drückt das Hilfsverb „fog“ die Zukunft aus (→ 10.9).

A „lesz” ugyanakkor önálló ige is, amely változást fejez ki; múlt ideje „lettem”, „lett”. – „Lesz“ ist zugleich ein eigenes Verb, das eine Veränderung ausdrückt – „werden“; seine Vergangenheit lautet „lettem“ – ich wurde –, „lett“ – er/sie wurde.

Benedek tavaly lett osztályvezető. – Benedek wurde letztes Jahr Abteilungsleiter.

Az „ápoló voltam” állapotot, az „ápoló lettem” változást jelöl. – „Ápoló voltam“ – ich war Krankenpfleger – bezeichnet einen Zustand, „ápoló lettem“ – ich wurde Krankenpfleger – eine Veränderung.

Mi leszel, ha nagy leszel? – Was willst du werden, wenn du groß bist?

Az „Orvos leszek.” mondat kétféleképpen fordítható, de a különbség többnyire nem lényeges. – Der Satz „Orvos leszek.“ lässt sich zweifach übersetzen – „Ich werde Arzt.“ und „Ich werde Arzt sein.“ –, doch der Unterschied ist meist unerheblich.

A feltételes módnak két egyenrangú sora van: „lennék, lennél, lenne” és „volnék, volnál, volna”. – Der Konditional hat zwei gleichberechtigte Reihen: „lennék, lennél, lenne“ und „volnék, volnál, volna“ – ich wäre, du wärst, er/sie wäre.

Ha több időm lenne, többet sportolnék. – Wenn ich mehr Zeit hätte, würde ich mehr Sport treiben.

Ha nem esne az eső, most a kertben volnánk. – Wenn es nicht regnen würde, wären wir jetzt im Garten.

A hétköznapokban a „lenne” gyakoribb; a „volna” főleg állandósult udvarias kérésekben él. – Im Alltag ist „lenne“ häufiger; „volna“ lebt vor allem in festen höflichen Bitten.

Volna egy perce? – Hätten Sie eine Minute Zeit?

A „volna” a múlt idejű feltételes mód segédszava is: „orvos lett volna” (→ 10.12). – „Volna“ ist auch das Hilfswort des Konditionals der Vergangenheit: „orvos lett volna“ – er/sie wäre Arzt geworden (→ 10.12).

Ebben a szerkezetben a „volna” nem cserélhető fel a „lenne” alakkal. – In dieser Konstruktion lässt sich „volna“ nicht durch „lenne“ ersetzen.

A felszólító módnak saját töve van, a „legy-”; ez a felszólító módú tő. – Der Imperativ hat einen eigenen Stamm, „legy-“; das ist der Imperativstamm.

Alakjai: „legyek, légy vagy legyél, legyen, legyünk, legyetek, legyenek”. – Seine Formen: „legyek, légy oder legyél, legyen, legyünk, legyetek, legyenek“.

A második személyben két alak él: a rövidebb „légy” és a hosszabb „legyél”; mindkettő helyes. – In der 2. Person gibt es zwei Formen: die kürzere „légy“ und die längere „legyél“; beide sind richtig.

Légy szíves, segíts egy kicsit! – Sei so gut und hilf mir ein bisschen!

A „Légy szíves!” és a „Legyen szíves!” a leggyakoribb kérések közé tartozik. – „Légy szíves!“ – sei so gut, bitte – und „Legyen szíves!“ – seien Sie so gut – gehören zu den häufigsten Bitten.

Legyen szép napod! – Hab einen schönen Tag!

Ne legyél szomorú, holnap jobb lesz! – Sei nicht traurig, morgen wird es besser!

A főnévi igenév „lenni”, és egyszerre tartozik a „van” és a „lesz” igéhez. – Der Infinitiv lautet „lenni“ und gehört zugleich zu „van“ und zu „lesz“ – sein und werden.

Orvos szeretnék lenni. – Ich möchte Arzt werden.

A „vagy-” és a „van-” tőből nem képezhető főnévi igenév; *vanni nincs. – Aus den Stämmen „vagy-“ und „van-“ lässt sich kein Infinitiv bilden; *vanni gibt es nicht.

A „le-” tőből való a ható alak is: „Holnap tízre ott lehetek.” – Vom Stamm „le-“ kommt auch die Potentialform: „Holnap tízre ott lehetek.“ – Morgen um zehn kann ich dort sein.

A „lehet” önállóan azt is jelenti: talán, lehetséges, szabad. – „Lehet“ bedeutet für sich allein auch: vielleicht, es ist möglich, man darf.

A 2.9 négy jellemző alakja itt nem elég: a felszólító mód ötödik alakként csatlakozik hozzájuk. – Die vier Kennformen aus 2.9 reichen hier nicht aus: Der Imperativ kommt als fünfte Form hinzu.

„van – vagyok – volt – lenni – légy”: ez az öt alak együtt mutatja meg az igét. – „van – vagyok – volt – lenni – légy“: Diese fünf Formen zusammen zeigen das Verb.

A „van” esetében ezenfelül a „lesz” és a „lenne/volna” is kell. – Bei „van“ braucht man darüber hinaus noch „lesz“ und „lenne/volna“.

Éppen a leggyakoribb szavak rendhagyók, mert a gyakori használat megőrzi a régi alakokat. – Gerade die häufigsten Wörter sind unregelmäßig, weil der häufige Gebrauch die alten Formen bewahrt.

A németben is így van: sein – bin – war; az angolban: be – am – was; a latinban: esse – sum – fui. – Im Deutschen ist es ebenso: sein – bin – war; im Englischen be – am – was; im Lateinischen esse – sum – fui.

A „való” a „van” régi melléknévi igeneve; ma származást vagy alkalmasságot jelent. – „Való“ ist das alte Partizip von „van“; heute bezeichnet es Herkunft oder Eignung.

Honnan való vagy? – Woher stammst du?

Ez a film nem gyerekeknek való. – Dieser Film ist nicht für Kinder geeignet.

Ebből a szóból képződött a „valóság” és a „valódi” is. – Aus diesem Wort sind auch „valóság“ – Wirklichkeit – und „valódi“ – echt – gebildet.

A „lévő” és a „levő” egyaránt helyes, a „lévő” gyakoribb. – „Lévő“ und „levő“ – befindlich – sind beide richtig, „lévő“ ist häufiger.

A volt kollégám most Szombathelyen tanít. – Mein ehemaliger Kollege unterrichtet jetzt in Szombathely.

Bemutatom a leendő feleségemet. – Ich stelle meine künftige Frau vor.

Vasárnap lévén a boltok zárva voltak. – Da Sonntag war, waren die Geschäfte geschlossen.

Ugyanehhez a családhoz tartozik a „lét” főnév és a szabályos „létezik” ige. – Zur selben Familie gehören das Substantiv „lét“ – Dasein, Existenz – und das regelmäßige Verb „létezik“ – existiert, gibt es.

Létezik ilyen? – Gibt es so etwas?

Otthon vagy, vagy még a munkahelyeden? – Bist du zu Hause oder noch an deinem Arbeitsplatz?

Az igei „vagy” és a „vagy” kötőszó egyformán hangzik és íródik; a mondat dönt. – Die Verbform „vagy“ – du bist – und die Konjunktion „vagy“ – oder – klingen und schreiben sich gleich; der Satz entscheidet.

A „vagyon” régen a „van” egyik alakja volt, ma főnév. – „Vagyon“ war früher eine Form von „van“, heute ist es ein Substantiv – Vermögen.

Az egész vagyonát a fiára hagyta. – Er hat sein ganzes Vermögen seinem Sohn hinterlassen.

Régies alak a „vala” és a „valék” is; régi szövegekben fordulnak elő. – Veraltete Formen sind auch „vala“ – war – und „valék“ – ich war; sie kommen in alten Texten vor.

Mi lesz ebből? – Was wird daraus?

Belőle biztosan jó tanár lesz. – Aus ihm wird sicher ein guter Lehrer.

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.A megy ige – Das Verb megy: gehen, fahren (→ 2.10.2)

A „megy” csak jelen időben váltogatja a tövét. – „Megy“ – geht, fährt – wechselt seinen Stamm nur im Präsens.

Hova mész ilyen korán? – Wohin gehst du so früh?

Barna tegnap gyalog ment haza. – Barna ging gestern zu Fuß nach Hause.

A „van” igével szemben itt minden alak egyetlen régi tőre, a „men-” tőre megy vissza. – Anders als bei „van“ gehen hier alle Formen auf einen einzigen alten Stamm zurück, auf „men-“.

A jelen idő három tőváltozatot mutat: „megyek, megy, megyünk”, „mész” és „mentek, mennek”. – Das Präsens zeigt drei Stammvarianten: „megyek, megy, megyünk“ – ich gehe, er/sie geht, wir gehen –, „mész“ – du gehst – und „mentek, mennek“ – ihr geht, sie gehen.

A „mész” a „me-” tőből áll, és hosszú é-vel írják. – „Mész“ ist aus dem Stamm „me-“ gebildet und wird mit langem é geschrieben.

Megyek már, csak megkeresem a kulcsomat! – Ich komme schon, ich suche nur noch meinen Schlüssel!

Ti is a komphoz mentek? – Fahrt ihr auch zur Fähre?

Barna ma vonattal megy Budapestre. – Barna fährt heute mit dem Zug nach Budapest.

Mikor mennek a szüleid nyaralni? – Wann fahren deine Eltern in den Urlaub?

A „mész” mellett régiesebb a „mégy” alak. – Neben „mész“ gibt es die ältere Form „mégy“.

Minden más alak szabályosan a „men-” tőből képződik. – Alle anderen Formen werden regelmäßig vom Stamm „men-“ gebildet.

A múlt héten kétszer mentem orvoshoz. – Letzte Woche ging ich zweimal zum Arzt.

Holnap nem tudok munkába menni. – Morgen kann ich nicht zur Arbeit gehen.

Ilyen időben inkább busszal mennék. – Bei solchem Wetter würde ich lieber mit dem Bus fahren.

A „mentek” alak kétféle: jelen idő többes szám második személy és múlt idő többes szám harmadik személy. – Die Form „mentek“ ist doppeldeutig: Präsens 2. Person Mehrzahl – ihr geht – und Vergangenheit 3. Person Mehrzahl – sie gingen.

A kollégák már hazamentek. – Die Kollegen sind schon nach Hause gegangen.

A múlt idő többes szám második személye „mentetek”. – Die 2. Person Mehrzahl der Vergangenheit lautet „mentetek“ – ihr gingt.

Hogy melyik alakról van szó, azt az időhatározó és a helyzet dönti el. – Welche Form gemeint ist, entscheiden die Zeitangabe und die Situation.

A felszólító mód is szabályos a „men-” tőből: „menjek, menj, menjen, menjünk, menjetek, menjenek”. – Auch der Imperativ ist vom Stamm „men-“ regelmäßig: „menjek, menj, menjen, menjünk, menjetek, menjenek“.

A rövidebb „menj” mellett a hosszabb „menjél” is helyes. – Neben der kürzeren Form „menj“ ist auch die längere „menjél“ richtig.

Menj előre, mindjárt jövök! – Geh voraus, ich komme gleich!

Menjünk együtt! – Gehen wir zusammen!

Kérem, menjen a második ajtóhoz! – Bitte gehen Sie zur zweiten Tür!

Felszólításkor az igekötő az ige mögé kerül: „Menj el!”, „Menj haza!” (→ 11.6). – Bei der Aufforderung tritt das Verbalpräfix hinter das Verb: „Menj el!“ – geh weg! –, „Menj haza!“ – geh nach Hause! (→ 11.6).

Anya azt mondta, hogy menjek haza. – Mama hat gesagt, ich solle nach Hause gehen.

A ható alak a „me-” tőből képződik: „mehetek”, „mehet”. – Die Potentialform wird vom Stamm „me-“ gebildet: „mehetek“ – ich kann/darf gehen –, „mehet“ – er/sie kann/darf gehen.

Mehetek ma korábban haza? – Darf ich heute früher nach Hause gehen?

A „megy”, a „jön” és a „jár” mozgást kifejező ige. – „Megy“, „jön“ und „jár“ sind Bewegungsverben.

A „megy” egyszeri, egy cél felé tartó mozgást jelöl, a „jár” rendszereset vagy ismétlődőt. – „Megy“ bezeichnet eine einmalige, auf ein Ziel gerichtete Bewegung, „jár“ eine regelmäßige oder wiederholte.

A kisfiam már iskolába jár. – Mein kleiner Sohn geht schon zur Schule.

Ez a busz hétvégén nem jár. – Dieser Bus fährt am Wochenende nicht.

Az óráról is azt mondják, hogy „jár”; a *megy itt helytelen. – Auch von der Uhr sagt man „jár“ – sie geht; *megy wäre hier falsch.

Az igekötős igékben a tő ugyanaz marad: „elmegy”, „hazamennek”, „bement”, „átmegy”. – In den Präfixverben bleibt der Stamm derselbe: „elmegy“ – geht weg –, „hazamennek“ – sie gehen nach Hause –, „bement“ – er/sie ging hinein –, „átmegy“ – geht hinüber.

Hogy megy a munka? – Köszönöm, jól megy. – Wie läuft die Arbeit? – Danke, sie läuft gut.

A „megy” dolgokról is mondható: egy dal vagy egy film „megy”, egy feladat „megy” vagy „nem megy”. – „Megy“ lässt sich auch von Dingen sagen: Ein Lied oder ein Film „läuft“, eine Aufgabe „klappt“ oder „klappt nicht“.

Nem megy a matek, segítesz? – Mathe klappt nicht, hilfst du mir?

Petra nővére jövőre férjhez megy. – Petras ältere Schwester heiratet nächstes Jahr.

Apám tavaly ment nyugdíjba. – Mein Vater ist letztes Jahr in Rente gegangen.

Tönkrement a mosógépünk. – Unsere Waschmaschine ist kaputtgegangen.

Nekem egyre megy, hogy busszal vagy vonattal megyünk. – Mir ist es egal, ob wir mit dem Bus oder mit dem Zug fahren.

Hazafelé menet beugrottam a postára. – Auf dem Heimweg bin ich kurz bei der Post vorbeigegangen.

A „menetrend” és a „menő” is ebbe a szócsaládba tartozik. – Auch „menetrend“ – Fahrplan – und „menő“ – angesagt, cool – gehören zu dieser Wortfamilie.

Az angol go – went és a francia aller – vais – irai különböző tövekből áll; a „megy” egyetlen tő változataival él. – Englisch go – went und französisch aller – vais – irai bestehen aus verschiedenen Stämmen; „megy“ kommt mit Varianten eines einzigen Stammes aus.

Az öt jellemző alak: „megy – megyek – ment – menni – menj”; a teljes váltakozást csak a „mész, mentek, mennek” mutatja. – Die fünf Kennformen: „megy – megyek – ment – menni – menj“; den ganzen Wechsel zeigen erst „mész, mentek, mennek“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.A jön ige – Das Verb jön: kommen (→ 2.10.3)

Mikor jössz vissza a nyaralásból? – Wann kommst du aus dem Urlaub zurück?

Kristóf vonattal jött Kőszegre. – Kristóf kam mit dem Zug nach Kőszeg.

A „megy” igéhez hasonlóan a „jön” is változó tövű mozgást kifejező ige. – Wie „megy“ ist auch „jön“ ein Bewegungsverb mit wechselndem Stamm.

Jelen időben magánhangzó előtt a „jöv-” tő áll: „jövök”, „jövünk”. – Im Präsens steht vor Vokal der Stamm „jöv-“: „jövök“ – ich komme –, „jövünk“ – wir kommen.

Mássalhangzó előtt a v hasonul: „jössz”, „jöttök”, „jönnek”; a „jön” alaknak nincs végződése. – Vor Konsonant gleicht sich das v an: „jössz“ – du kommst –, „jöttök“ – ihr kommt –, „jönnek“ – sie kommen; die Form „jön“ hat keine Endung.

Taxival jövünk, mert sok a csomagunk. – Wir kommen mit dem Taxi, weil wir viel Gepäck haben.

Ti is jöttök a születésnapomra? – Kommt ihr auch zu meinem Geburtstag?

A vendégek hétkor jönnek. – Die Gäste kommen um sieben.

A „lő” igénél a v kiesik („lősz”), a „jön” igénél hasonul („jössz”) (→ 2.9.3). – Beim Verb „lő“ – schießt – fällt das v weg („lősz“ – du schießt), bei „jön“ gleicht es sich an („jössz“) (→ 2.9.3).

A múlt idő, a feltételes mód, a főnévi igenév és a ható alak szabályos: „jöttem”, „jönnék”, „jönni”, „jöhet”. – Vergangenheit, Konditional, Infinitiv und Potentialform sind regelmäßig: „jöttem“ – ich kam –, „jönnék“ – ich würde kommen –, „jönni“ – kommen –, „jöhet“ – kann/darf kommen.

Ha ráérnék, szívesen jönnék. – Wenn ich Zeit hätte, käme ich gern.

Jöhetek én is? – Darf ich auch kommen?

A „jöttök” jelen idejű, a „jöttetek” múlt idejű alak; ugyanígy „jönnek” és „jöttek”. – „Jöttök“ – ihr kommt – ist eine Präsensform, „jöttetek“ – ihr kamt – eine Vergangenheitsform; ebenso „jönnek“ – sie kommen – und „jöttek“ – sie kamen.

Tegnap sokan jöttek a koncertre. – Gestern kamen viele zum Konzert.

A hétköznapi felszólításnak három különleges alakja van: „gyere”, „gyertek”, „gyerünk”. – Die alltägliche Aufforderung hat drei besondere Formen: „gyere“ – komm! –, „gyertek“ – kommt! – und „gyerünk“ – los!, gehen wir!

Gyere be, nyitva van az ajtó! – Komm herein, die Tür ist offen!

Gyertek, kész a vacsora! – Kommt, das Abendessen ist fertig!

Gyerünk, mert lekéssük a vonatot! – Los, sonst verpassen wir den Zug!

A többi felszólító alak a „jö-” tőből és kettőzött j-ből áll: „jöjjek”, „jöjjön”, „jöjjenek”. – Die übrigen Imperativformen bestehen aus dem Stamm „jö-“ und doppeltem j: „jöjjek“, „jöjjön“, „jöjjenek“.

Kérem, jöjjön vissza holnap délelőtt! – Bitte kommen Sie morgen Vormittag wieder!

Magázó felszólításban mindig „jöjjön” áll, sohasem *gyerjen. – In der Sie-Aufforderung steht immer „jöjjön“, nie *gyerjen.

A „jöjj” és a „jöjjél” választékos; a „jöjjek” mellékmondatban gyakori. – „Jöjj“ und „jöjjél“ – komm! – sind gehoben; „jöjjek“ ist im Nebensatz häufig.

Azt írta, hogy jöjjek minél előbb. – Er/Sie hat geschrieben, ich solle so bald wie möglich kommen.

A „gyerünk” biztatás is lehet: „Gyerünk, még egy kicsit!” – „Gyerünk“ kann auch anfeuern: „Gyerünk, még egy kicsit!“ – Los, noch ein bisschen!

A „jön” a beszélő felé, a „megy” a beszélőtől távolodó mozgást jelöl. – „Jön“ bezeichnet eine Bewegung zum Sprecher hin, „megy“ eine Bewegung vom Sprecher weg.

A választást a beszélő nézőpontja határozza meg. – Die Wahl bestimmt der Standpunkt des Sprechers.

Holnap átmegyek hozzád, jó? – Morgen komme ich zu dir rüber, ja?

A német „ich komme zu dir” a hallgató szemszögéből beszél, a magyar a beszélőéből. – Das deutsche „ich komme zu dir“ spricht aus der Sicht des Hörers, das Ungarische aus der Sicht des Sprechers.

Ha valaki szól, „Megyek!” és „Jövök!” is lehet a válasz. – Ruft jemand, kann die Antwort „Megyek!“ oder „Jövök!“ lauten – beides „Ich komme!“.

A „jövő” a „jön” melléknévi igeneve: „a jövő héten”, „jövőre”, „a jövő”. – „Jövő“ ist das Partizip von „jön“: „a jövő héten“ – nächste Woche –, „jövőre“ – nächstes Jahr –, „a jövő“ – die Zukunft.

A jövő héten jön hozzánk a nagymamám. – Nächste Woche kommt meine Großmutter zu uns.

Az igekötő a tövet nem változtatja meg: „bejön”, „hazajön”, „visszajövök”, „gyere be”. – Das Präfix verändert den Stamm nicht: „bejön“ – kommt herein –, „hazajön“ – kommt nach Hause –, „visszajövök“ – ich komme zurück –, „gyere be“ – komm herein.

Rájöttem, hol hagytam a telefonomat. – Mir ist eingefallen, wo ich mein Telefon liegen gelassen habe.

Ez a pénz most nagyon jól jön. – Dieses Geld kommt jetzt sehr gelegen.

Ez az esernyő épp kapóra jött. – Dieser Regenschirm kam wie gerufen.

Ez a megoldás nem jöhet szóba. – Diese Lösung kommt nicht in Frage.

A város a középkorban jött létre. – Die Stadt ist im Mittelalter entstanden.

Jól kijövök a kollégáimmal. – Ich komme gut mit meinen Kollegen aus.

Jön a tavasz, egyre melegebb van. – Der Frühling kommt, es wird immer wärmer.

Hazafelé jövet találkoztam Lucával. – Auf dem Heimweg traf ich Luca.

A „jövet” a „menet” párja; a „jövedelem” és a „jövevényszó” is ebbe a családba tartozik. – „Jövet“ – beim Herkommen – ist das Gegenstück zu „menet“; auch „jövedelem“ – Einkommen – und „jövevényszó“ – Lehnwort – gehören zu dieser Familie.

Nyelvjárásban a „gyün” alak is hallható. – Mundartlich hört man auch „gyün“ für „jön“.

Az öt jellemző alak: „jön – jövök – jött – jönni – gyere”. – Die fünf Kennformen: „jön – jövök – jött – jönni – gyere“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.A tesz, a vesz, a visz és a hisz – Die Verben tesz, vesz, visz und hisz (→ 2.10.4)

Ennek a négy igének a jelen ideje, múlt ideje és főnévi igeneve a 2.9-ből ismert: „teszek – tett – tenni” (→ 2.9.4). – Präsens, Vergangenheit und Infinitiv dieser vier Verben sind aus 2.9 bekannt: „teszek – tett – tenni“ – ich lege, er/sie legte, legen (→ 2.9.4).

Új a negyedik tő, a felszólító módé: „tegy-”, „vegy-”, „vigy-”, „higgy-”. – Neu ist der vierte Stamm, der des Imperativs: „tegy-“, „vegy-“, „vigy-“, „higgy-“.

Tegyél egy kis jeget a homlokodra! – Leg dir ein bisschen Eis auf die Stirn!

Vigyél magaddal egy üveg vizet! – Nimm eine Flasche Wasser mit!

Tegyen jeget a duzzanatra! – Legen Sie Eis auf die Schwellung!

Vigyétek magatokkal a leleteket! – Nehmt die Befunde mit!

A „hisz” felszólító módjában kettőzött gy áll, a magánhangzó pedig rövid: „higgyek”, „higgyen”, „higgy”. – Im Imperativ von „hisz“ steht doppeltes gy, und der Vokal ist kurz: „higgyek“, „higgyen“, „higgy“.

Higgy nekem, holnapra jobban leszel! – Glaub mir, bis morgen geht es dir besser!

A második személyben rövidebb és hosszabb alak áll: „tégy – tegyél”, „végy – vegyél”, „vígy – vigyél”, „higgy – higgyél”. – In der 2. Person stehen eine kürzere und eine längere Form: „tégy – tegyél“ (leg!), „végy – vegyél“ (nimm!), „vígy – vigyél“ (bring hin!), „higgy – higgyél“ (glaub!).

A „tégy”, „végy”, „vígy” hosszú magánhangzós, választékos alak. – „Tégy“, „végy“ und „vígy“ haben einen langen Vokal und sind gehoben.

A hétköznapokban a hosszabb alak az általános; a „higgy” viszont gyakori. – Im Alltag ist die längere Form üblich; „higgy“ ist dagegen häufig.

Végy egy mély levegőt! – Atme tief durch!

Határozott tárgy esetén a második személyű alak rövid: „tedd”, „vedd”, „vidd”, „hidd”. – Bei bestimmtem Objekt ist die Form der 2. Person kurz: „tedd“ – leg es! –, „vedd“ – nimm es! –, „vidd“ – bring es hin! –, „hidd“ – glaub es!

Vedd be a gyógyszert étkezés után! – Nimm das Medikament nach dem Essen ein!

Hidd el, nem komoly a dolog! – Glaub mir, die Sache ist nicht ernst!

A többi határozott alak gy-vel áll: „tegyem”, „tegye”, „tegyük”, „tegyétek”, „tegyék”. – Die übrigen bestimmten Formen haben gy: „tegyem“, „tegye“, „tegyük“, „tegyétek“, „tegyék“.

Vegye le a pulóverét, kérem! – Ziehen Sie bitte Ihren Pullover aus!

Jelen időben a határozott alakok az sz-tőből állnak: „teszem”, „teszi”, de „tesszük” (→ 2.7.9). – Im Präsens werden die bestimmten Formen vom sz-Stamm gebildet: „teszem“ – ich lege es –, „teszi“ – er/sie legt es –, aber „tesszük“ – wir legen es (→ 2.7.9).

Naponta két tablettát veszek be. – Ich nehme täglich zwei Tabletten.

Csenge a gyerekeket viszi orvoshoz. – Csenge bringt die Kinder zum Arzt.

Nem hiszek a csodaszerekben. – Ich glaube nicht an Wundermittel.

Múlt időben a magánhangzós tő áll: „tettem”, „tette”, „tették”. – In der Vergangenheit steht der Vokalstamm: „tettem“, „tette“ – er/sie legte es –, „tették“ – sie legten es.

Hova tetted a receptet? – Wo hast du das Rezept hingelegt?

Szabolcs elvitte a fiát az orvoshoz. – Szabolcs hat seinen Sohn zum Arzt gebracht.

Ha nem fájna a fejem, nem venném be ezt a tablettát. – Wenn ich keine Kopfschmerzen hätte, würde ich diese Tablette nicht nehmen.

A „tesz” jelentése: rak, helyez, illetve cselekszik; a „vesz” jelentése: elvesz vagy vásárol. – „Tesz“ bedeutet legen, stellen, aber auch tun; „vesz“ bedeutet nehmen oder kaufen.

A „visz” a beszélőtől távolodó, a „hoz” a beszélő felé tartó irányt jelöl. – „Visz“ bezeichnet die Richtung vom Sprecher weg – bringt hin –, „hoz“ die Richtung zum Sprecher – bringt her.

Hoznál nekem egy pohár vizet? – Würdest du mir ein Glas Wasser bringen?

A könyvet a könyvtárba viszem, nem *hozom. – Ich bringe das Buch in die Bibliothek – „viszem“, nicht *hozom.

Gyakori igekötős igék: „bevesz”, „felvesz”, „letesz”, „elvisz”, „elhisz”. – Häufige Präfixverben: „bevesz“ – nimmt ein –, „felvesz“ – zieht an –, „letesz“ – legt hin –, „elvisz“ – nimmt mit –, „elhisz“ – glaubt (es).

Csenge részt vett egy elsősegély-tanfolyamon. – Csenge hat an einem Erste-Hilfe-Kurs teilgenommen.

Észrevettem, hogy sápadt vagy. – Ich habe bemerkt, dass du blass bist.

Az orvos komolyan vette a panaszaimat. – Der Arzt hat meine Beschwerden ernst genommen.

A friss levegő jót tesz neked. – Die frische Luft tut dir gut.

Ez a hír boldoggá tett. – Diese Nachricht hat mich glücklich gemacht.

Tegyük fel, hogy holnapra meggyógyulsz. – Nehmen wir an, dass du bis morgen gesund wirst.

Nem hiszem el! – Das glaube ich nicht!

A „hiszen” ma nem igealak, hanem indoklást bevezető kötőszó. – „Hiszen“ – doch, ja – ist heute keine Verbform, sondern eine Konjunktion, die eine Begründung einleitet.

Hiszen tegnap még egészséges voltál! – Du warst doch gestern noch gesund!

A „tettek” lehet igei múlt idő és a „tett” főnév többes száma is. – „Tettek“ kann Vergangenheit des Verbs sein – sie legten, sie taten – und Mehrzahl des Substantivs „tett“ – Taten.

A tettek többet mondanak a szavaknál. – Taten sagen mehr als Worte.

Az öt jellemző alak: „tesz – teszek – tett – tenni – tégy/tegyél” és „hisz – hiszek – hitt – hinni – higgy”. – Die fünf Kennformen: „tesz – teszek – tett – tenni – tégy/tegyél“ und „hisz – hiszek – hitt – hinni – higgy“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.Az eszik és az iszik – Die Verben eszik und iszik: essen und trinken (→ 2.10.5)

Ma este halat eszem. – Heute Abend esse ich Fisch.

Egyél még egy szelet kenyeret! – Iss noch eine Scheibe Brot!

A jelen idejű „esz-” tő mellett a felszólító módban „egy-” jelenik meg, ahogy a „tesz” igénél a „tegy-”. – Neben dem Präsensstamm „esz-“ erscheint im Imperativ „egy-“, wie „tegy-“ bei „tesz“.

Az ikes igék egyes szám első személye a köznyelvben „-m” végű: „eszem”, „iszom”. – Die ik-Verben enden in der 1. Person Einzahl in der Standardsprache auf „-m“: „eszem“, „iszom“.

Reggel csak egy kávét iszom. – Morgens trinke ich nur einen Kaffee.

A társalgási nyelvben az „eszek” és az „iszok” is gyakori. – In der Umgangssprache sind auch „eszek“ und „iszok“ häufig.

Én még nem eszek, megvárom Zalánt. – Ich esse noch nicht, ich warte auf Zalán.

Az „eszem” egyben a határozott ragozás alakja is. – „Eszem“ ist zugleich eine Form der bestimmten Konjugation – ich esse es.

Határozott tárgy mellett „eszi”, „esszük”, illetve „issza”, „isszuk”, mert az „iszik” mély hangrendű végződéseket kap. – Mit bestimmtem Objekt heißt es „eszi“, „esszük“ bzw. „issza“, „isszuk“, denn „iszik“ erhält hintervokalische Endungen.

Szilvi a kávét mindig cukor nélkül issza. – Szilvi trinkt den Kaffee immer ohne Zucker.

Múlt időben „ettem”, egyes szám harmadik személyben azonban „evett”; ugyanígy „ittam” és „ivott”. – In der Vergangenheit heißt es „ettem“ – ich aß –, in der 3. Person Einzahl aber „evett“ – er/sie aß; ebenso „ittam“ – ich trank – und „ivott“ – er/sie trank.

Határozott tárgy mellett a harmadik személy „ette” és „itta”. – Mit bestimmtem Objekt lautet die 3. Person „ette“ – er/sie aß es – und „itta“ – er/sie trank es.

Zalán két tányér gulyást evett. – Zalán aß zwei Teller Gulasch.

Ki itta meg a boromat? – Wer hat meinen Wein ausgetrunken?

Zalán ivott egy pohár bort, Szilvi pedig megitta a maradékot. – Zalán trank ein Glas Wein, und Szilvi trank den Rest aus.

Helytelen a *Ki evette meg?; helyesen: „Ki ette meg?” – Falsch ist *Ki evette meg?; richtig heißt es „Ki ette meg?“ – Wer hat es aufgegessen?

A felszólító mód töve „egy-” és „igy-”: „egyek, egyél, egyen”, „igyak, igyál, igyon”. – Der Imperativstamm lautet „egy-“ und „igy-“: „egyek, egyél, egyen“, „igyak, igyál, igyon“.

Egyetek, igyatok, érezzétek jól magatokat! – Esst, trinkt und lasst es euch gut gehen!

Igyon velünk egy pohár bort! – Trinken Sie ein Glas Wein mit uns!

Határozott tárgy mellett „edd”, „idd”, „egye”, „igya”. – Mit bestimmtem Objekt heißt es „edd“ – iss es! –, „idd“ – trink es! –, „egye“, „igya“.

Idd meg a teádat, amíg meleg! – Trink deinen Tee aus, solange er warm ist!

Az „egyél” és az „igyál” mellett nincs használatos rövidebb alak. – Zu „egyél“ und „igyál“ gibt es keine gebräuchliche kürzere Form.

Választékos az „egyék” és az „igyék” is: „Aki nem dolgozik, ne is egyék.” – Gehoben sind auch „egyék“ und „igyék“: „Aki nem dolgozik, ne is egyék.“ – Wer nicht arbeitet, soll auch nicht essen.

Feltételes módban „ennék” és „innék”, ható alakban „ehet” és „ihat”. – Im Konditional heißt es „ennék“ – ich würde essen – und „innék“ – ich würde trinken –, in der Potentialform „ehet“ – kann/darf essen – und „ihat“ – kann/darf trinken.

Szívesen innék egy pohár vörösbort. – Ich würde gern ein Glas Rotwein trinken.

Ehetek még egy palacsintát? – Darf ich noch eine Palatschinke essen?

Az „ennék” határozott ragozásban többes szám harmadik személyű alak is lehet. – „Ennék“ kann in der bestimmten Konjugation auch eine Form der 3. Person Mehrzahl sein – sie würden es essen.

A gyerekek minden nap ennék a palacsintát. – Die Kinder würden die Palatschinken jeden Tag essen.

Az „eszik” és az „iszik” köré nagy szócsalád épül. – Um „eszik“ und „iszik“ baut sich eine große Wortfamilie auf.

Ide tartozik az „étel”, az „étterem”, az „étlap”, az „étvágy”, az „ital”, az „evőeszköz” és az „ivóvíz”. – Dazu gehören „étel“ – Speise –, „étterem“ – Restaurant –, „étlap“ – Speisekarte –, „étvágy“ – Appetit –, „ital“ – Getränk –, „evőeszköz“ – Besteck – und „ivóvíz“ – Trinkwasser.

Ebben az étteremben finomak az ételek. – In diesem Restaurant sind die Speisen lecker.

Hoztam egy kis ennivalót az útra. – Ich habe ein bisschen etwas zu essen für unterwegs mitgebracht.

Evés közben jön meg az étvágy. – Der Appetit kommt beim Essen.

Zalán egy hajtásra kiitta a sörét. – Zalán trank sein Bier in einem Zug aus.

Szilvi megette a desszertemet. – Szilvi hat meinen Nachtisch aufgegessen.

A „reggelizik”, az „ebédel” és a „vacsorázik” önálló, szabályos ige. – „Reggelizik“ – frühstückt –, „ebédel“ – isst zu Mittag – und „vacsorázik“ – isst zu Abend – sind eigene, regelmäßige Verben.

Tárgy nélkül az „iszik” gyakran szeszes italt jelent: „Zalán nem iszik, mert ő vezet.” – Ohne Objekt bedeutet „iszik“ oft Alkohol trinken: „Zalán nem iszik, mert ő vezet.“ – Zalán trinkt nicht, weil er fährt.

Igyunk az ifjú pár egészségére! – Trinken wir auf die Gesundheit des jungen Paares!

Nem eszik olyan forrón a kását, ahogy főzik. – Es wird nichts so heiß gegessen, wie es gekocht wird.

Az öt jellemző alak: „eszik – eszem – evett – enni – egyél” és „iszik – iszom – ivott – inni – igyál”. – Die fünf Kennformen: „eszik – eszem – evett – enni – egyél“ und „iszik – iszom – ivott – inni – igyál“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Az alszik és a fekszik – Die Verben alszik und fekszik: schlafen und liegen (→ 2.10.6)

Ma éjjel a sátorban alszunk. – Heute Nacht schlafen wir im Zelt.

Tegnap tízig aludtam. – Gestern habe ich bis zehn geschlafen.

Az sz-tő csak jelen időben áll; a múlt idő, a főnévi igenév, a feltételes és a felszólító mód a d-tőből képződik (→ 2.9.5). – Der sz-Stamm steht nur im Präsens; Vergangenheit, Infinitiv, Konditional und Imperativ werden vom d-Stamm gebildet (→ 2.9.5).

Köznyelvi alak az „alszom” és a „fekszem”, társalgási az „alszok” és a „fekszek”. – Standardformen sind „alszom“ und „fekszem“, umgangssprachlich „alszok“ und „fekszek“.

Nyáron mindig nyitott ablaknál alszom. – Im Sommer schlafe ich immer bei offenem Fenster.

Hol alszotok, a házban vagy a sátorban? – Wo schlaft ihr, im Haus oder im Zelt?

Csend legyen, a gyerekek már alszanak! – Ruhe, die Kinder schlafen schon!

Beszélgetésben jelen időben az „aludtok”, „aludnak” is hallható; az „aludtatok” azonban mindig múlt idő. – Im Gespräch hört man im Präsens auch „aludtok“, „aludnak“; „aludtatok“ – ihr schlieft – ist aber immer Vergangenheit.

Ti még mindig aludtok? – Schlaft ihr immer noch?

Lőrinc egész délután a függőágyban feküdt. – Lőrinc lag den ganzen Nachmittag in der Hängematte.

Egyes szám harmadik személyben nincs kötőhangzó: „aludt”, „feküdt”, nem *aludott. – In der 3. Person Einzahl steht kein Bindevokal: „aludt“, „feküdt“, nicht *aludott.

Rosszul aludtál? – Hast du schlecht geschlafen?

Ha nem lenne ilyen meleg, jobban aludnék. – Wenn es nicht so warm wäre, würde ich besser schlafen.

A felszólító mód szabályosan a d-tőből képződik: „aludj”, „aludjon”, „feküdj”, „feküdjön”. – Der Imperativ wird regelmäßig vom d-Stamm gebildet: „aludj“, „aludjon“, „feküdj“, „feküdjön“.

Itt az ötödik alak csak megerősíti a múlt idő tövét. – Hier bestätigt die fünfte Form nur den Stamm der Vergangenheit.

Aludj jól, holnap korán indulunk! – Schlaf gut, morgen brechen wir früh auf!

Feküdj le egy kicsit, ha fáj a fejed! – Leg dich ein bisschen hin, wenn du Kopfschmerzen hast!

Ne aludjatok sokáig, kilenckor indul a busz! – Schlaft nicht zu lange, um neun fährt der Bus!

Feküdjön a hátára, kérem! – Legen Sie sich bitte auf den Rücken!

A „fekszik” és az „alszik” állapotot, a „lefekszik” és az „elalszik” változást jelöl. – „Fekszik“ – liegt – und „alszik“ – schläft – bezeichnen einen Zustand, „lefekszik“ – legt sich hin – und „elalszik“ – schläft ein – eine Veränderung.

Tegnap fél tízkor lefeküdtem, de csak éjfélkor aludtam el. – Gestern legte ich mich um halb zehn hin, schlief aber erst um Mitternacht ein.

Az „elalszik” azt is jelenti, hogy valaki a kelleténél tovább alszik. – „Elalszik“ bedeutet auch, dass jemand länger schläft als nötig – verschläft.

Ma reggel elaludtam, ezért elkéstem. – Heute Morgen habe ich verschlafen, deshalb kam ich zu spät.

Az „áll”, az „ül” és a „fekszik” testhelyzetet kifejező ige. – „Áll“ – steht –, „ül“ – sitzt – und „fekszik“ – liegt – sind Verben der Körperhaltung.

Igekötővel mozgást jelölnek: „feláll”, „leül”, „lefekszik”. – Mit Präfix bezeichnen sie eine Bewegung: „feláll“ – steht auf –, „leül“ – setzt sich –, „lefekszik“ – legt sich hin.

Közülük csak a „fekszik” többtövű; az „áll” és az „ül” szabályos: „állj”, „ülj”. – Von ihnen ist nur „fekszik“ mehrstämmig; „áll“ und „ül“ sind regelmäßig: „állj“, „ülj“.

Ülj le, ne állj ott az ajtóban! – Setz dich, steh nicht da in der Tür!

Sára a fűben fekszik és olvas. – Sára liegt im Gras und liest.

Gyöngyös a Mátra lábánál fekszik. – Gyöngyös liegt am Fuß der Mátra.

Egy tárgyra viszont általában a „van” áll: „A könyv az asztalon van.” – Bei einem Gegenstand steht dagegen meist „van“: „A könyv az asztalon van.“ – Das Buch liegt auf dem Tisch.

Nagymama egy hete kórházban fekszik. – Großmutter liegt seit einer Woche im Krankenhaus.

Kettős alak él a ható alakban és a határozói igenévben: „alhat” vagy „aludhat”, „fekve” vagy „feküdve”; a rövidebb gyakoribb. – Doppelformen gibt es in der Potentialform und im Adverbialpartizip: „alhat“ oder „aludhat“ – kann schlafen –, „fekve“ oder „feküdve“ – im Liegen; die kürzere Form ist häufiger.

Fekve olvasni nem tesz jót a szemnek. – Im Liegen zu lesen tut den Augen nicht gut.

Hétvégén végre kialudtam magam. – Am Wochenende habe ich mich endlich ausgeschlafen.

A kisbaba már átalussza az éjszakát. – Das Baby schläft schon die Nacht durch.

Lőrinc az igazak álmát alussza. – Lőrinc schläft den Schlaf der Gerechten.

Határozott alak főként ilyen állandósult kifejezésekben fordul elő. – Bestimmte Formen kommen vor allem in solchen festen Wendungen vor.

Ne dönts most, aludj rá egyet! – Entscheide nicht jetzt, schlaf eine Nacht darüber!

Sára éppen altatja a kisfiát. – Sára bringt gerade ihren kleinen Sohn zum Schlafen.

Az új szállodába sok pénzt fektettek be. – In das neue Hotel wurde viel Geld investiert.

Nagyapám reggelire aludttejet evett. – Mein Großvater aß zum Frühstück Dickmilch.

Az öt jellemző alak: „alszik – alszom – aludt – aludni – aludj” és „fekszik – fekszem – feküdt – feküdni – feküdj”. – Die fünf Kennformen: „alszik – alszom – aludt – aludni – aludj“ und „fekszik – fekszem – feküdt – feküdni – feküdj“.

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Az alapszókincs rendhagyó névszótövei – Unregelmäßige Nominalstämme des Grundwortschatzes (→ 2.10.7)

Nagyapának két lova van. – Großvater hat zwei Pferde.

Télen sok havat lapátolunk. – Im Winter schaufeln wir viel Schnee.

A leggyakoribb főnevek közül sok megváltoztatja a tövét; ezeket négy alakkal tanulják: alapalak, tárgyeset, többes szám, birtokos alak. – Viele der häufigsten Substantive verändern ihren Stamm; man lernt sie mit vier Formen: Grundform, Objektform, Mehrzahl, Besitzform.

„ló – lovat – lovak – lova”: az igéknél öt alak kellett, a főneveknél elég ez a négy (→ 2.8.7). – „ló – lovat – lovak – lova“ (Pferd): Bei den Verben brauchte man fünf Formen, bei den Substantiven reichen diese vier (→ 2.8.7).

Ezek a szavak az alapszókincshez tartoznak, és nagy a gyakoriságuk. – Diese Wörter gehören zum Grundwortschatz und sind sehr häufig.

Szinte mind a 2.8 valamelyik típusához tartozik; az alapalakból azonban nem látszik, melyikhez. – Fast alle gehören zu einem der Typen aus 2.8; der Grundform sieht man aber nicht an, zu welchem.

„kép – képet”, de „kéz – kezet”. – „kép – képet“ (Bild), aber „kéz – kezet“ (Hand).

Természet és időjárás: „víz – vizet”, „szél – szelet”, „hó – havat”, „tó – tavat”, „kő – követ”. – Natur und Wetter: „víz – vizet“ (Wasser), „szél – szelet“ (Wind), „hó – havat“ (Schnee), „tó – tavat“ (See), „kő – követ“ (Stein).

A kút vize hideg és tiszta. – Das Wasser des Brunnens ist kalt und klar.

A rádió estére erős szelet jósol. – Das Radio sagt für den Abend starken Wind voraus.

Nagyapa a köveket a kerítés mellé rakta. – Großvater legte die Steine neben den Zaun.

Állatok: „ló – lovat”, „madár – madarat”, „egér – egeret”, „tehén – tehenet”. – Tiere: „ló – lovat“ (Pferd), „madár – madarat“ (Vogel), „egér – egeret“ (Maus), „tehén – tehenet“ (Kuh).

Az udvaron három tehenet és egy borjút láttunk. – Auf dem Hof sahen wir drei Kühe und ein Kalb.

A madarak már délre repültek. – Die Vögel sind schon nach Süden geflogen.

Ház és konyha: „kenyér – kenyeret”, „pohár – poharat”, „kanál – kanalat”, „levél – levelet”. – Haus und Küche: „kenyér – kenyeret“ (Brot), „pohár – poharat“ (Glas), „kanál – kanalat“ (Löffel), „levél – levelet“ (Brief, Blatt).

Ember és test: „kéz – kezet”, „név – nevet”, „lélek – lelket”. – Mensch und Körper: „kéz – kezet“ (Hand), „név – nevet“ (Name), „lélek – lelket“ (Seele).

Bogi a kezében egy pohár tejet tart. – Bogi hält in der Hand ein Glas Milch.

Idő: „nyár – nyarat”, „tél – telet”, „hét – hetet”, „álom – álmot”. – Zeit: „nyár – nyarat“ (Sommer), „tél – telet“ (Winter), „hét – hetet“ (Woche), „álom – álmot“ (Traum).

Hány hetet töltötök a nagyszülőknél? – Wie viele Wochen verbringt ihr bei den Großeltern?

Hely és út: „út – utat”, „híd – hidat”, „bokor – bokrot”, „falu – falvak”. – Ort und Weg: „út – utat“ (Weg), „híd – hidat“ (Brücke), „bokor – bokrot“ (Strauch), „falu – falvak“ (Dorf – Dörfer).

A legtöbb toldalék előtt az alapalak marad: „tóban”, „kenyérből”, „lóra”. – Vor den meisten Endungen bleibt die Grundform: „tóban“ – im See –, „kenyérből“ – aus dem Brot –, „lóra“ – aufs Pferd.

Nyáron a tóban fürdünk, télen a jégen korcsolyázunk. – Im Sommer baden wir im See, im Winter laufen wir auf dem Eis Schlittschuh.

Ebből a kenyérből már csak két szelet maradt. – Von diesem Brot sind nur noch zwei Scheiben übrig.

A tárgyeset, a többes szám és a birtokos alak előtt viszont a tőváltozat áll: „tavat”, „kenyeret”, „lova”. – Vor Objektform, Mehrzahl und Besitzform steht dagegen die Stammvariante: „tavat“, „kenyeret“, „lova“.

Néhány szó egyik típusba sem illik. – Einige Wörter passen in keinen Typ.

A „fiú” többes száma „fiúk”, birtokos alakja azonban „fia” és „fiam”. – Die Mehrzahl von „fiú“ – Junge, Sohn – lautet „fiúk“, die Besitzform aber „fia“ – sein/ihr Sohn – und „fiam“ – mein Sohn.

Kornél a nagymama legkisebb fia. – Kornél ist der jüngste Sohn der Großmutter.

A „fiúja” viszont valakinek a párját jelöli: „Bogi fiúja”. – „Fiúja“ bezeichnet dagegen den Partner von jemandem: „Bogi fiúja“ – Bogis Freund.

Hasonlóan: „anya – anyja”, „apa – apja”, „öcs – öccse”. – Ähnlich: „anya – anyja“ (Mutter – seine/ihre Mutter), „apa – apja“ (Vater – sein/ihr Vater), „öcs – öccse“ (jüngerer Bruder – sein/ihr jüngerer Bruder).

Bogi anyja a falu iskolájában tanít. – Bogis Mutter unterrichtet an der Dorfschule.

Kornél öccse még óvodás. – Kornéls jüngerer Bruder geht noch in den Kindergarten.

A „kettő” főnév előtt „két”: „két ház”, nem *kettő ház. – Vor einem Substantiv wird „kettő“ – zwei – zu „két“: „két ház“ – zwei Häuser –, nicht *kettő ház.

Az „idő” birtokos alakja „ideje”: „Itt az ideje, hogy lefeküdjünk.” – Die Besitzform von „idő“ – Zeit – lautet „ideje“: „Itt az ideje, hogy lefeküdjünk.“ – Es ist Zeit, schlafen zu gehen.

Egy ideig nálunk lakott. – Eine Zeit lang wohnte er/sie bei uns.

A melléknevek közül a „jó – jobb – jól”, a „szép – szebb”, a „sok – több” és a „kicsi – kisebb” rendhagyó. – Unter den Adjektiven sind „jó – jobb – jól“ (gut – besser – gut als Adverb), „szép – szebb“ (schön – schöner), „sok – több“ (viel – mehr) und „kicsi – kisebb“ (klein – kleiner) unregelmäßig.

Ma szebb idő van, mint tegnap. – Heute ist schöneres Wetter als gestern.

Nálunk több a hó, mint a városban. – Bei uns liegt mehr Schnee als in der Stadt.

Bogi jól beszél németül. – Bogi spricht gut Deutsch.

A „hosszú – hosszabb” és a „nehéz – nehezebb” egy típust követ, tehát szűkebb értelemben nem rendhagyó (→ 2.8.8). – „Hosszú – hosszabb“ (lang – länger) und „nehéz – nehezebb“ (schwer – schwerer) folgen einem Typ und sind daher im engeren Sinn nicht unregelmäßig (→ 2.8.8).

A „jó” régi töve él a „javít” és a „javul” igében. – Der alte Stamm von „jó“ lebt in den Verben „javít“ – repariert, verbessert – und „javul“ – wird besser.

Ö helyett e áll a „könyvet”, a „földet”, a „fület” és a „zöldet” alakban (→ 2.6.5). – Statt ö steht e in „könyvet“ – Buch –, „földet“ – Erde –, „fület“ – Ohr – und „zöldet“ – Grün (→ 2.6.5).

A számnevek is változtatják a tövüket: „három – hármat”, „hét – hetet”, „tíz – tizet”, „ezer – ezret”, de „húsz – húszat”. – Auch Zahlwörter verändern ihren Stamm: „három – hármat“ (drei), „hét – hetet“ (sieben), „tíz – tizet“ (zehn), „ezer – ezret“ (tausend), aber „húsz – húszat“ (zwanzig) mit langem Vokal.

A „hat” tárgyesete „hatot”, o kötőhangzóval. – Die Objektform von „hat“ – sechs – lautet „hatot“, mit dem Bindevokal o.

Hármat kérek ebből a sajtból. – Ich hätte gern drei Stück von diesem Käse.

A „hét” számnév és a „hét” főnév egyaránt „hetet” tárgyesetű. – Das Zahlwort „hét“ – sieben – und das Substantiv „hét“ – Woche – haben beide die Objektform „hetet“.

Hét hétig voltunk az Őrségben. – Wir waren sieben Wochen im Őrség.

A ritka szavak idővel a gyakoribb mintához igazodnak: a „falvak” mellett „faluk”, az „ajtaja” mellett „ajtója” is él. – Seltenere Wörter passen sich mit der Zeit dem häufigeren Muster an: Neben „falvak“ – Dörfer – gibt es „faluk“, neben „ajtaja“ – seine/ihre Tür – auch „ajtója“.

Ezt analógiának nevezik; a gyakori szavak viszont megőrzik régi alakjukat. – Das nennt man Analogie; häufige Wörter bewahren dagegen ihre alten Formen.

A németben így szorította ki a „backte” a régi „buk” alakot. – Im Deutschen hat auf diese Weise „backte“ die alte Form „buk“ verdrängt.

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Tanulási módszerek a tőváltozatokhoz – Lernstrategien für Stammvarianten (→ 2.10.8)

A rendhagyó alakok kevés szót érintenek, de ezeket a szavakat naponta használják. – Die unregelmäßigen Formen betreffen wenige Wörter, die aber täglich gebraucht werden.

Ezért a tanulás a leggyakoribbakkal kezdődik: „van”, „megy”, „jön”, „eszik”, „iszik”, „tesz”, „vesz”. – Deshalb beginnt das Lernen mit den häufigsten: „van“, „megy“, „jön“, „eszik“, „iszik“, „tesz“, „vesz“.

Jonas minden nap húsz szókártyát néz át. – Jonas sieht jeden Tag zwanzig Lernkarten durch.

A jellemző alakok mindig ugyanabban a sorrendben követik egymást, mint egy vers sorai. – Die Kennformen folgen immer in derselben Reihenfolge aufeinander, wie die Zeilen eines Gedichts.

Jonas hangosan mondja: megy, megyek, ment, menni, menj. – Jonas sagt laut: „megy, megyek, ment, menni, menj“.

Az alakok egy rövid mondatban jobban megmaradnak, mint egy táblázat sorában. – In einem kurzen Satz bleiben die Formen besser haften als in einer Tabellenzeile.

Hova mész? – Haza megyek. – Wohin gehst du? – Ich gehe nach Hause.

Mikor jössz? – Holnap jövök. – Wann kommst du? – Ich komme morgen.

Hol voltál? – Otthon voltam. – Wo warst du? – Ich war zu Hause.

Az azonos módon változó szavak csoportot alkotnak: „tesz, vesz, visz, hisz” – „tegyél, vegyél, vigyél, higgyél”. – Wörter, die sich gleich verändern, bilden eine Gruppe: „tesz, vesz, visz, hisz“ – „tegyél, vegyél, vigyél, higgyél“.

Ez a négy ige ugyanúgy változik. – Diese vier Verben verändern sich gleich.

Főnév és ige között is van párhuzam: „kő – követ” és „lő – lövök”. – Auch zwischen Substantiv und Verb gibt es Parallelen: „kő – követ“ (Stein) und „lő – lövök“ (schießt – ich schieße).

A párhuzam azonban csak ismert csoporton belül megbízható: a „kép” nem úgy változik, mint a „kéz”. – Die Parallele ist aber nur innerhalb einer bekannten Gruppe verlässlich: „kép“ – Bild – verändert sich nicht wie „kéz“ – Hand.

Az időközönkénti ismétlés növekvő szünetekkel dolgozik: egy nap, egy hét, egy hónap. – Verteiltes Wiederholen arbeitet mit wachsenden Abständen: ein Tag, eine Woche, ein Monat.

A biztosan tudott kártyák ritkábban, a bizonytalanok gyakrabban kerülnek sorra. – Sicher gewusste Karten kommen seltener an die Reihe, unsichere öfter.

A Leitner-dobozban a jól tudott kártyák hátrébb kerülnek. – In der Lernkartei nach Leitner wandern die gut gewussten Karten weiter nach hinten.

Az időközönkénti ismétlés hatékonyabbnak számít, mint a sok tanulás egyetlen napon. – Verteiltes Wiederholen gilt als wirksamer als viel Lernen an einem einzigen Tag.

Az aktív felidézés is hatékonyabbnak számít az egyszerű újraolvasásnál. – Auch aktives Abrufen gilt als wirksamer als bloßes Wiederlesen.

A szövegben talált alakot az alapalakra vezetik vissza: „ettünk” → „eszik”, „gyere” → „jön”, „lovat” → „ló”. – Eine im Text gefundene Form wird auf die Grundform zurückgeführt: „ettünk“ – wir aßen – → „eszik“, „gyere“ – komm! – → „jön“, „lovat“ → „ló“.

Mi a szótári alakja ennek a szónak? – Eszik. – Was ist die Wörterbuchform dieses Wortes? – Eszik.

Jonas egy füzetbe írja a hibáit, mindegyik mellé egy rövid emlékeztetőt. – Jonas schreibt seine Fehler in ein Heft, zu jedem eine kurze Merkhilfe.

A *jönök mellé ezt írja: magánhangzó előtt „jöv-”. – Zu *jönök schreibt er: vor Vokal „jöv-“.

Este magyar rádiót hallgatok, és figyelem az igealakokat. – Abends höre ich ungarisches Radio und achte auf die Verbformen.

A közmondások rövidek és ritmusosak, és gyakran éppen rendhagyó alakokat tartalmaznak. – Sprichwörter sind kurz und rhythmisch und enthalten oft gerade unregelmäßige Formen.

Ajándék lónak ne nézd a fogát. – Einem geschenkten Gaul schaut man nicht ins Maul.

Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. – Besser heute ein Spatz als morgen eine Trappe.

Lassan járj, tovább érsz. – Geh langsam, so kommst du weiter.

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.A jellemző alakok a szókártyán – Stammformen als Bestandteil des Lernwortschatzes (→ 2.10.9)

Az apátság mellett lovakat is láttunk. – Bei der Abtei sahen wir auch Pferde.

Este a szállásra vittük a csomagokat. – Abends brachten wir das Gepäck in die Unterkunft.

A szókártyára nem a szövegben talált alak kerül, hanem az alapalak a jellemző alakokkal: „ló – lovat – lovak – lova”, „visz – viszek – vitt – vinni – vigyél”. – Auf die Lernkarte kommt nicht die im Text gefundene Form, sondern die Grundform mit den Kennformen: „ló – lovat – lovak – lova“, „visz – viszek – vitt – vinni – vigyél“.

Egy bejegyzés részei: alapalak, szófaj, jelentés, jellemző alakok és egy példamondat. – Die Teile eines Eintrags: Grundform, Wortart, Bedeutung, Kennformen und ein Beispielsatz.

Olivér minden új szót felír a füzetébe. – Olivér schreibt jedes neue Wort in sein Heft.

Főnévnél a tárgyeset mindig fontos: mutatja a kötőhangzót, a nyúlást, a tőváltozást és az ö helyetti e-t. – Beim Substantiv ist die Objektform immer wichtig: Sie zeigt den Bindevokal, die Längung, den Stammwechsel und das e statt ö.

Példák: „házat”, „almát”, „lovat”, „könyvet”. – Beispiele: „házat“ – Haus –, „almát“ – Apfel –, „lovat“ – Pferd –, „könyvet“ – Buch.

A többes számot és a birtokos alakot csak akkor jegyzik fel, ha eltér: „lovak”, „lova”, „ajtaja”, „fia”. – Mehrzahl und Besitzform werden nur notiert, wenn sie abweichen: „lovak“, „lova“, „ajtaja“, „fia“.

A szabály röviden: tárgyeset mindig, a többi alak csak eltérés esetén. – Die Regel kurz: Objektform immer, die übrigen Formen nur bei Abweichung.

A hegy tetején áll a régi apátság. – Auf dem Gipfel des Berges steht die alte Abtei.

Melléknévnél többes szám, középfok és határozószó: „nehéz – nehezek – nehezebb – nehezen”, „jó – jók – jobb – jól”. – Beim Adjektiv Mehrzahl, Komparativ und Adverb: „nehéz – nehezek – nehezebb – nehezen“ (schwer), „jó – jók – jobb – jól“ (gut).

Az út hosszabb volt, mint gondoltuk. – Der Weg war länger, als wir dachten.

Igénél négy alak kell, rendhagyó igénél öt: „érez – érzek – érzett – érezni”, „alszik – alszom – aludt – aludni – aludj”. – Beim Verb braucht man vier Formen, beim unregelmäßigen fünf: „érez – érzek – érzett – érezni“ (fühlt), „alszik – alszom – aludt – aludni – aludj“ (schläft).

Egytövű igénél egy sor is elég: „ír – írok – írt – írni”. – Bei einem einstämmigen Verb genügt eine Zeile: „ír – írok – írt – írni“ (schreibt).

Ebéd után lefeküdtem egy órára. – Nach dem Mittagessen habe ich mich eine Stunde hingelegt.

A szótárak gyakran rövidítenek: „ló fn -vat, -vak”; a saját füzetben a teljes alak áll: „lovat”, „lovak”. – Wörterbücher kürzen oft ab: „ló fn -vat, -vak“; im eigenen Heft steht die volle Form: „lovat“, „lovak“.

A kártya hátoldalára egy rövid saját mondat kerül az egyik megváltozott alakkal. – Auf die Rückseite der Karte kommt ein kurzer eigener Satz mit einer der veränderten Formen.

Holnap korán indulunk, gyere velünk! – Morgen brechen wir früh auf, komm mit!

Nem kell feljegyezni azokat az alakokat, amelyekben az alapalak változatlan: „lóra”, „házban”, „kenyérből”. – Nicht notiert werden müssen die Formen, in denen die Grundform unverändert bleibt: „lóra“, „házban“, „kenyérből“.

Címszó mindig az alapalak, nem a szövegbeli alak: „alszik”, nem *aludni; „ló”, nem *lovak. – Stichwort ist immer die Grundform, nicht die Textform: „alszik“, nicht *aludni; „ló“, nicht *lovak.

Az aktív szókincs szavait a beszélő maga is használja, a passzív szókincséit csak érti. – Die Wörter des aktiven Wortschatzes benutzt man selbst, die des passiven versteht man nur.

Ezt a szót értem, de még nem használom. – Dieses Wort verstehe ich, aber ich benutze es noch nicht.

Az aktív szókincshez minden jellemző alak kell, a passzívhoz elég az alapalak, a jelentés és a talált alak. – Für den aktiven Wortschatz braucht man alle Kennformen, für den passiven genügen Grundform, Bedeutung und die gefundene Form.

A kártyára azt is felírom, hogy ez a forma választékos. – Auf die Karte schreibe ich auch, dass diese Form gehoben ist.

Gyakori stílusjelölések: választékos („tégy”, „egyék”), társalgási („eszek”, „alszok”), régies („vala”). – Häufige Stilangaben: gehoben („tégy“, „egyék“), umgangssprachlich („eszek“, „alszok“), veraltet („vala“).

A „nő” szót két kártyára írom fel, mert két jelentése van. – Das Wort „nő“ schreibe ich auf zwei Karten, weil es zwei Bedeutungen hat – Frau und wächst.

Az étel és az étterem is az eszik családjába tartozik. – „Étel“ und „étterem“ gehören zur Familie von „eszik“.

Az emlékszik ige mellé mindig odaírom: valamire. – Zum Verb „emlékszik“ – erinnert sich – schreibe ich immer dazu: „valamire“ – an etwas.

A latin „fero – tuli – latum” és a német „singen – sang – gesungen” is tőalakokkal tanulandó; a magyarban ez igékre és főnevekre egyaránt érvényes. – Lateinisch „fero – tuli – latum“ und deutsch „singen – sang – gesungen“ lernt man ebenfalls mit Stammformen; im Ungarischen gilt das für Verben und Substantive gleichermaßen.

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.