4.4 Dativ – részes eset

« Kapitel 4.3.10  |  Kapitel 4.4  |  Kapitel 4.4.1 »

4.4 Dativ – részes eset

Der Dativ (részes eset) wird mit dem einen Suffix „-nak”/„-nek” gebildet, ohne Bindevokal und an der Grundform des Wortes. Er bezeichnet Empfänger und Begünstigte, den Besitzer im Satz mit van („haben“), die erlebende und die betroffene Person und den Handelnden bei kell, szabad und sikerül; viele Verben und Adjektive verlangen ihn fest. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 4.4.1, 4.4.2, 4.4.3, 4.4.4, 4.4.5, 4.4.6, 4.4.7, 4.4.8, 4.4.9, 4.4.10).

1.A „-nak/-nek” rag alakjai – Die Bildung mit -nak/-nek (→ 4.4.1)

A részes eset ragja a „-nak/-nek”. – Das Suffix des Dativs – „részes eset“ – ist „-nak/-nek“.

Mély hangrendű szavak után „-nak”, magas hangrendűek után „-nek” áll (→ 2.4). – Nach Wörtern mit hinteren Vokalen steht „-nak“, nach Wörtern mit vorderen Vokalen „-nek“ (→ 2.4).

Adok egy füzetet a tanárnak. – Ich gebe dem Lehrer ein Heft.

Írok a nőnek. – Ich schreibe der Frau.

A fiúnak hozok vizet. – Ich bringe dem Jungen Wasser.

Harmadik, ajakkerekítéses alakja nincs: ö, ő, ü, ű után is „-nek” áll. – Eine dritte, gerundete Form gibt es nicht: Auch nach ö, ő, ü, ű steht „-nek“.

Ezért „sofőrnek” és „fülnek”, másképp, mint a „-hoz/-hez/-höz” esetében. – Darum „sofőrnek“ – dem Fahrer – und „fülnek“ – dem Ohr –, anders als bei „-hoz/-hez/-höz“.

Vegyes hangrendű szavakban a mély magánhangzó dönt: „papírnak”, „kocsinak”. – In Wörtern mit gemischten Vokalen entscheidet der hintere Vokal: „papírnak“ – dem Papier –, „kocsinak“ – dem Wagen.

Az i, az í és az é semleges, a rag alakját nem befolyásolja. – i, í und é sind neutral und beeinflussen die Form des Suffixes nicht.

Néhány csak ilyen magánhangzót tartalmazó szó mégis mély hangrendű ragot kap: „hídnak”, „célnak”, „nyílnak”. – Einige Wörter mit nur solchen Vokalen nehmen trotzdem die hintere Endung: „hídnak“ – der Brücke –, „célnak“ – dem Ziel –, „nyílnak“ – dem Pfeil.

Összetett szóban az utolsó tag hangrendje dönt: „tanárnőnek”, „boltvezetőnek”. – Im zusammengesetzten Wort entscheidet die Vokalklasse des letzten Glieds: „tanárnőnek“ – der Lehrerin –, „boltvezetőnek“ – dem Filialleiter.

A „-nak/-nek” mássalhangzóval kezdődik, ezért kötőhangzó nélkül járul a szóhoz. – „-nak/-nek“ beginnt mit einem Konsonanten und tritt deshalb ohne Bindevokal an das Wort.

Két mássalhangzó után is így van: „polcnak”, „kertnek”, „gyümölcsnek”. – Das gilt auch nach zwei Konsonanten: „polcnak“ – dem Regal –, „kertnek“ – dem Garten –, „gyümölcsnek“ – dem Obst.

A tárgyragnak ugyanitt kötőhangzó kell: „polcot”, „kertet” (→ 4.3). – Das Akkusativsuffix braucht hier einen Bindevokal: „polcot“, „kertet“ (→ 4.3).

A szomszédnak viszek egy tortát. – Ich bringe dem Nachbarn eine Torte.

A rag a szó alapalakjához járul, nem a tárgyesethez. – Das Suffix tritt an die Grundform des Wortes, nicht an die Akkusativform.

A változó tövű szavak ezért egyes számban nem változnak: „kéz – kezet – kéznek”. – Wörter mit veränderlichem Stamm bleiben deshalb im Singular unverändert: „kéz“ – Hand –, „kezet“, aber „kéznek“.

Ugyanígy: „lónak”, „tónak”, „útnak”, „víznek”, „madárnak”, „tükörnek”. – Ebenso: „lónak“ – dem Pferd –, „tónak“ – dem See –, „útnak“ – dem Weg –, „víznek“ – dem Wasser –, „madárnak“ – dem Vogel –, „tükörnek“ – dem Spiegel.

A víznek furcsa íze van. – Das Wasser hat einen seltsamen Geschmack.

A tőváltozat csak többes számban jelenik meg, mert ott a többesjel áll a rag előtt: „lovaknak”, „kezeknek”. – Der Stammwechsel erscheint erst im Plural, weil dort das Pluralzeichen vor dem Suffix steht: „lovaknak“ – den Pferden –, „kezeknek“ – den Händen.

Az a-ra és e-re végződő szavak véghangzója a rag előtt megnyúlik (→ 2.8.5). – Bei Wörtern auf a und e wird der Auslautvokal vor dem Suffix lang (→ 2.8.5).

Viszek egy képet Annának. – Ich bringe Anna ein Bild.

Az anyának segítek. – Ich helfe der Mutter.

Küldök egy lapot Emesének. – Ich schicke Emese eine Karte.

Más véghangzó nem változik: „autónak”, „kávénak”, „tetőnek”, „Katinak”. – Andere Auslautvokale bleiben: „autónak“ – dem Auto –, „kávénak“ – dem Kaffee –, „tetőnek“ – dem Dach –, „Katinak“ – Kati.

A „-nak/-nek” rag, ezért a szó legvégén áll: a többesjel és a birtokos személyjel után. – „-nak/-nek“ ist eine Fallendung (rag) und steht deshalb ganz am Ende des Wortes: nach dem Pluralzeichen und nach dem Possessivsuffix.

Mesélek a gyerekeknek. – Ich erzähle den Kindern etwas.

Írok a barátomnak. – Ich schreibe meinem Freund.

A házunknak új tető kell. – Unser Haus braucht ein neues Dach.

A birtoktöbbesítő „-i-” is a rag elé kerül: „barátaimnak”, „vendégeinknek”. – Auch das Zeichen der Besitzmehrzahl „-i-“ tritt vor das Suffix: „barátaimnak“ – meinen Freunden –, „vendégeinknek“ – unseren Gästen.

A szüleimnek képeslapot küldök. – Ich schicke meinen Eltern eine Ansichtskarte.

A személyes névmás részes esete nem „én” + „-nek”, hanem a „nek-” tő személyragos alakja (→ 7.2.3). – Der Dativ des Personalpronomens ist nicht „én“ + „-nek“, sondern der Stamm „nek-“ mit Personalendung (→ 7.2.3).

PronomenDativDeutsch
én – ichnekemmir
te – dunekeddir
ő – er, sienekiihm, ihr
mi – wirnekünkuns
ti – ihrnektekeuch
ők – sienekikihnen
ön – SieönnekIhnen

Nekem küldenek egy csomagot. – Man schickt mir ein Paket.

Nektek főzök ebédet. – Ich koche euch Mittagessen.

Az „ő” nem különbözteti meg a nemeket: a „neki” jelentése „ihm” és „ihr” is. – „ő“ unterscheidet kein Geschlecht: „neki“ bedeutet „ihm“ und „ihr“.

A többi névmás szabályos: „kinek?”, „minek?”, „mindenkinek”, „önöknek”. – Die übrigen Pronomen sind regelmäßig: „kinek?“ – wem? –, „minek?“ – wozu? wofür? –, „mindenkinek“ – allen –, „önöknek“ – Ihnen (mehreren).

A mutató névmásban a „z” hasonul: „ez – ennek”, „az – annak”. – Im Demonstrativpronomen gleicht sich das „z“ an: „ez“ – dies – wird „ennek“, „az“ – jenes – wird „annak“.

Főnév előtt a mutató névmás is megkapja a ragot, köztük névelő áll (→ 3.8.4). – Vor einem Substantiv erhält auch das Demonstrativpronomen das Suffix, dazwischen steht der Artikel (→ 3.8.4).

Ennek a gyereknek adok egy labdát. – Ich gebe diesem Kind einen Ball.

Ezeknek a gyerekeknek mesélek. – Diesen Kindern erzähle ich etwas.

A tulajdonnevek saját hangrendjük szerint kapják a ragot: „Péternek”, „Gábornak”, „Nórának”. – Eigennamen erhalten das Suffix nach ihrer eigenen Vokalklasse: „Péternek“, „Gábornak“, „Nórának“.

Néma betűre végződő idegen névnél kötőjel áll, és a kiejtés dönt: „Shakespeare-nek”. – Bei fremden Namen mit stummem Schlussbuchstaben steht ein Bindestrich, und die Aussprache entscheidet: „Shakespeare-nek“.

A „-nak/-nek” igei személyrag is lehet: a „kérnek” jelentése „sie bitten”. – „-nak/-nek“ kann auch eine Personalendung des Verbs sein: „kérnek“ bedeutet „sie bitten“.

Hogy rag-e vagy személyrag, azt a tő mutatja meg: a „kér” ige, a „barát” főnév. – Ob Fallendung oder Personalendung, zeigt der Stamm: „kér“ ist ein Verb, „barát“ ein Substantiv.

A „csónak” végén nincs rag; részes esete „csónaknak”. – Am Ende von „csónak“ – Boot – steht kein Suffix; sein Dativ lautet „csónaknak“.

A rag igen régi: már az Ómagyar Mária-siralomban olvasható „virágnak virága”. – Das Suffix ist sehr alt: Schon in der Altungarischen Marienklage steht „virágnak virága“ – Blume der Blumen.

Wortschatz

  • részes eset – Dativ
  • részeshatározó {részES·határozó} – Teil·HAFT·Bestimmung(Dativbestimmung)
  • rag – Fallendung, Kasussuffix
  • hangrend {hang·REND} – Laut·ORDNUNG(Vokalklasse)
  • kötőhangzó {kötŐ·hangzó} – binden·END·Laut(Bindevokal)
  • tanárnak – dem Lehrer
  • nőnek – der Frau
  • sofőrnek – dem Fahrer
  • papírnak – dem Papier
  • hídnak – der Brücke
  • tanárnőnek {tanár·NŐ·nek} – Lehrer·FRAU·(DATIV)(der Lehrerin)
  • polcnak – dem Regal
  • kéznek – der Hand
  • lovaknak – den Pferden
  • Annának – Anna (Dativ)
  • anyának – der Mutter
  • barátaimnak – meinen Freunden
  • szüleimnek – meinen Eltern
  • nekem – mir
  • neki – ihm, ihr
  • önnek – Ihnen
  • kinek? – wem?
  • ennek – diesem
  • annak – jenem
  • csónak – Boot

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.A címzett és a kedvezményezett – Empfänger und begünstigte Person (→ 4.4.2)

A „-nak/-nek” ragos személy gyakran kap valamit: ő a címzett. – Die Person auf „-nak/-nek“ bekommt oft etwas: Sie ist der Empfänger – „címzett“.

Egy csokor virágot hozok az anyámnak. – Ich bringe meiner Mutter einen Blumenstrauß.

Egy üzenetet hagyok a portásnak. – Ich hinterlasse dem Pförtner eine Nachricht.

A „címzett” a „címez” ige melléknévi igeneve; a borítékon a párja a „feladó”. – „címzett“ ist das Partizip von „címez“ – adressieren; auf dem Umschlag ist sein Gegenstück „feladó“ – Absender.

Címzettet az adás, a hozás, a küldés és a közlés igéi kívánnak: „ad”, „hoz”, „visz”, „küld”, „ír”, „hagy”. – Einen Empfänger verlangen die Verben des Gebens, Bringens, Schickens und Mitteilens: „ad“ – geben –, „hoz“ – herbringen –, „visz“ – hinbringen –, „küld“ – schicken –, „ír“ – schreiben –, „hagy“ – hinterlassen.

A „hoz” a beszélő felé, a „visz” a beszélőtől el irányul; a címzett mindkettőnél „-nak/-nek” ragos. – „hoz“ richtet sich zum Sprecher hin, „visz“ vom Sprecher weg; der Empfänger steht bei beiden auf „-nak/-nek“.

Máskor a cselekvés a személy javára történik: ő a kedvezményezett. – In anderen Fällen geschieht die Handlung zum Nutzen der Person: Sie ist die begünstigte Person – „kedvezményezett“.

Levest főzök a szomszédnak. – Ich koche dem Nachbarn Suppe.

Reggelit készítek a lányomnak. – Ich mache meiner Tochter Frühstück.

Egy meleg sálat kötök a nagymamámnak. – Ich stricke meiner Großmutter einen warmen Schal.

Ilyenek a készítés igéi: „főz”, „készít”, „köt”, „varr”, „süt”, „rajzol”. – Typisch sind die Verben des Herstellens: „főz“ – kochen –, „készít“ – zubereiten –, „köt“ – stricken –, „varr“ – nähen –, „süt“ – backen –, „rajzol“ – zeichnen.

Vásárlásnál, foglalásnál, rendelésnél és félretevésnél is kedvezményezett áll. – Auch beim Kaufen, Buchen, Bestellen und Zurücklegen steht eine begünstigte Person.

Szobát foglalok a vendégeknek. – Ich buche für die Gäste ein Zimmer.

Kávét rendelek a kollégámnak. – Ich bestelle meinem Kollegen einen Kaffee.

Félreteszek egy jegyet a fiamnak. – Ich lege meinem Sohn eine Karte zurück.

A kedvezményezettnek nem kell tulajdonossá válnia: aki szobát foglal a vendégeknek, nem ajándékozza nekik a szobát. – Die begünstigte Person muss nicht Eigentümer werden: Wer den Gästen ein Zimmer bucht, schenkt ihnen das Zimmer nicht.

A két szerepet az ige különbözteti meg; a rag ugyanaz. – Die beiden Rollen unterscheidet das Verb; das Suffix ist dasselbe.

Adok egy könyvet Annának. – Ich gebe Anna ein Buch.

Veszek egy könyvet Annának. – Ich kaufe Anna ein Buch.

Az első mondatban Anna címzett, a másodikban kedvezményezett: a könyvet érte veszik, de még nem kapta meg. – Im ersten Satz ist Anna Empfängerin, im zweiten Begünstigte: Das Buch wird für sie gekauft, erhalten hat sie es noch nicht.

Az angol és a francia itt két elöljárót használ, „to/à” és „for/pour”; a német, a spanyol, az orosz és a latin a magyarhoz hasonlóan egyetlen esetet. – Englisch und Französisch verwenden hier zwei Präpositionen, „to/à“ und „for/pour“; Deutsch, Spanisch, Russisch und Latein wie das Ungarische eine einzige Form.

Címzett és kedvezményezett intézmény vagy állat is lehet. – Empfänger und Begünstigter können auch eine Einrichtung oder ein Tier sein.

Az alapítványnak pénzt adományozunk. – Wir spenden der Stiftung Geld.

Az állatmenhelynek takarókat gyűjtünk. – Wir sammeln Decken für das Tierheim.

A macskának vizet teszek a tálba. – Ich stelle der Katze Wasser in den Napf.

A latin nyelvtanban e használat neve „dativus commodi”, a haszon részes esete. – In der lateinischen Grammatik heißt dieser Gebrauch „dativus commodi“, Dativ des Vorteils.

Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. – Nicht für die Schule, sondern für das Leben lernen wir.

A „-nak/-nek” helyett a „számára” és a „részére” névutó is állhat. – Statt „-nak/-nek“ können auch die Postpositionen „számára“ und „részére“ stehen.

Mindkettő eredetileg ragos főnév: „számára” és „részére”. – Beide sind ursprünglich gebeugte Substantive: „számára“ – auf seine Rechnung – und „részére“ – auf seinen Teil.

Előttük a főnév alapalakban áll. – Vor ihnen steht das Substantiv in der Grundform.

A vendégek számára külön asztalt készítünk elő. – Wir bereiten für die Gäste einen eigenen Tisch vor.

Ez a csomag a könyvtár részére érkezett. – Dieses Paket ist für die Bibliothek angekommen.

Személyes névmás helyett a névutó kap személyragot: „számomra”, „számodra”, „részemre”. – Statt eines Personalpronomens erhält die Postposition die Personalendung: „számomra“ – für mich –, „számodra“ – für dich –, „részemre“ – für mich.

A „részére” hivatalosabb, iratokon és címzésben gyakori: „Kovács Péter részére”. – „részére“ ist förmlicher und häufig in Schriftstücken und Anschriften: „Kovács Péter részére“ – für Péter Kovács.

A „-nak/-nek” vonzatú igék mellett nem állhat névutó: „segítek a szomszédnak”, nem „a szomszéd számára”. – Bei Verben, die „-nak/-nek“ fest verlangen, kann keine Postposition stehen: „segítek a szomszédnak“ – ich helfe dem Nachbarn –, nicht „a szomszéd számára“.

Ha a cselekvő maga a kedvezményezett, a „maga” névmás áll: „magamnak”, „magadnak”, „magának”. – Ist der Handelnde selbst der Begünstigte, steht das Pronomen „maga“: „magamnak“ – mir selbst –, „magadnak“ – dir selbst –, „magának“ – sich selbst.

Péter magának is főz kávét. – Péter kocht auch sich selbst Kaffee.

A kölcsönösséget az „egymásnak” fejezi ki. – Die Wechselseitigkeit drückt „egymásnak“ – einander – aus.

Karácsonykor egymásnak adjuk az ajándékokat. – An Weihnachten geben wir einander die Geschenke.

Egy mondatban két „-nak/-nek” ragos személy is állhat. – In einem Satz können zwei Personen auf „-nak/-nek“ stehen.

Annának veszek egy könyvet, de Péternek adom át. – Ich kaufe Anna ein Buch, übergebe es aber Péter.

Wortschatz

  • címzett – Empfänger, Adressat
  • feladó – Absender
  • kedvezményezett {kedvezményezett} – begünstigte Person
  • anyámnak – meiner Mutter
  • portásnak – dem Pförtner
  • szomszédnak – dem Nachbarn
  • lányomnak – meiner Tochter
  • nagymamámnak {nagy·MAMÁ·m·NAK} – groß·MAMA·mein·(DATIV)(meiner Großmutter)
  • vendégeknek – für die Gäste
  • kollégámnak – meinem Kollegen
  • fiamnak – meinem Sohn
  • hoz – herbringen
  • visz – hinbringen
  • foglal – buchen
  • félretesz {félre·TESZ} – beiseite·LEGEN(zurücklegen)
  • állatmenhely {állat·MEN·hely} – Tier·ZUFLUCHT·Ort(Tierheim)
  • számára {szám·Á·ra} – Zahl·SEIN·auf(für ihn/sie)
  • részére {rész·É·re} – Teil·SEIN·auf(für ihn/sie (förmlich))
  • számomra – für mich
  • magának – sich selbst
  • egymásnak – einander

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.A részeshatározó mint közvetett tárgy – Der Dativ als indirektes Objekt (→ 4.4.3)

Sok igének két bővítménye van: egy dolog „-t” raggal és egy személy „-nak/-nek” raggal. – Viele Verben haben zwei Ergänzungen: eine Sache mit „-t“ und eine Person mit „-nak/-nek“.

A tanár egy történetet mond a diákoknak. – Der Lehrer erzählt den Schülern eine Geschichte.

A pincér vizet hoz az utasnak. – Der Kellner bringt dem Fahrgast Wasser.

A dolog a közvetlen tárgy, a személy a közvetett tárgy. – Die Sache ist das direkte Objekt, die Person das indirekte Objekt.

A szerepeket a rag mutatja, nem a szórend; a két bővítmény helyet cserélhet. – Die Rollen zeigt das Suffix, nicht die Wortstellung; die beiden Ergänzungen können den Platz tauschen.

A tanár elmondja a történetet a diákoknak. – Der Lehrer erzählt den Schülern die Geschichte.

A tanár elmondja a diákoknak a történetet. – Der Lehrer erzählt den Schülern die Geschichte.

A németben a tulajdonnév nem mutatja az esetet; a magyarban mindkét bővítménynek saját ragja van. – Im Deutschen zeigt der Eigenname den Fall nicht („Péter gibt Anna eine Aufgabe“); im Ungarischen hat jede Ergänzung ihr eigenes Suffix.

Péter Annának ad egy feladatot. – Péter gibt Anna eine Aufgabe.

Az ige ragozását csak a közvetlen tárgy dönti el; a „-nak/-nek” ragos személy nem számít (→ 10.4, 10.5). – Über die Konjugation des Verbs entscheidet nur das direkte Objekt; die Person auf „-nak/-nek“ zählt nicht (→ 10.4, 10.5).

Megmutatok egy fényképet a vendégnek. – Ich zeige dem Gast ein Foto.

Megmutatom a fényképet a vendégnek. – Ich zeige dem Gast das Foto.

A határozott „a vendég” sem teszi határozottá az igét. – Auch das bestimmte „a vendég“ – der Gast – macht das Verb nicht bestimmt.

Egy címet diktálok a kollégának. – Ich diktiere dem Kollegen eine Adresse.

Lediktálom a címet a kollégának. – Ich diktiere dem Kollegen die Adresse.

Közvetett tárgy közvetlen tárgy nélkül is állhat; az ige ekkor általános ragozású. – Ein indirektes Objekt kann auch ohne direktes Objekt stehen; das Verb steht dann in der allgemeinen Konjugation.

A lány válaszol az orvosnak. – Das Mädchen antwortet dem Arzt.

Írok a nagymamámnak. – Ich schreibe meiner Großmutter.

Harmadik személyű határozott tárgyat a magyar gyakran elhagy; ilyenkor csak az igealak jelzi. – Ein bestimmtes Objekt der 3. Person lässt das Ungarische oft weg; dann zeigt es nur die Verbform an.

Elküldöm neki. – Ich schicke es ihm (oder ihr).

Írok neki. – Ich schreibe ihm (oder ihr).

Az első mondatban egy ismert tárgy – levél, fénykép – van odaértve, a másodikban semmi. – Im ersten Satz ist ein bekanntes Objekt – ein Brief, ein Foto – mitgedacht, im zweiten nichts.

Ha a közvetett tárgy hangsúlyosan az ige előtt áll, az igekötő az ige mögé kerül (→ 11.6.4). – Steht das indirekte Objekt betont vor dem Verb, tritt das Verbalpräfix hinter das Verb (→ 11.6.4).

Neked mutatom meg a rajzot. – Dir zeige ich die Zeichnung.

Nem Annának mondom el a hírt. – Die Nachricht erzähle ich nicht Anna.

A közvetett tárgyra személy esetén a „kinek?”, dolog esetén a „minek?” kérdez. – Nach dem indirekten Objekt fragt bei Personen „kinek?“ – wem? –, bei Sachen „minek?“.

Kinek küldöd a meghívót? – Wem schickst du die Einladung?

Mit küldesz a nagybátyádnak? – Was schickst du deinem Onkel?

Az „is” és a „sem” közvetlenül a közvetett tárgy után áll. – „is“ – auch – und „sem“ – auch nicht – stehen unmittelbar nach dem indirekten Objekt.

A szülőknek is megmutatom a bizonyítványt. – Ich zeige das Zeugnis auch den Eltern.

Egyiküknek sem küldök meghívót. – Ich schicke keinem von ihnen eine Einladung.

A magyar iskolai nyelvtan csak a „-t” ragos bővítményt nevezi tárgynak. – Die ungarische Schulgrammatik nennt nur die Ergänzung auf „-t“ Objekt – „tárgy“.

A „-nak/-nek” ragos bővítmény neve részeshatározó, és a határozók közé tartozik. – Die Ergänzung auf „-nak/-nek“ heißt „részeshatározó“ – Dativbestimmung – und zählt zu den Adverbialbestimmungen – „határozók“.

Ennek oka, hogy csak a tárgy hat az ige ragozására, a részeshatározó soha. – Der Grund: Nur das Objekt wirkt auf die Konjugation des Verbs, die Dativbestimmung nie.

Az „ad” és a „válaszol” mellett a részeshatározó mégis szorosan az igéhez tartozik. – Bei „ad“ – geben – und „válaszol“ – antworten – gehört die Dativbestimmung trotzdem fest zum Verb.

A francia és a spanyol a közvetett tárgyat elöljáróval jelöli: „à l’invité”, „al invitado”. – Französisch und Spanisch kennzeichnen das indirekte Objekt mit einer Präposition: „à l’invité“, „al invitado“.

A német, az orosz és a latin saját esettel jelöli: „dem Gast”, „гостю”, „hospiti”. – Deutsch, Russisch und Latein kennzeichnen es mit einem eigenen Fall: „dem Gast“, „гостю“, „hospiti“.

Egyik nyelvben sem függ azonban az ige alakja attól, hogy a tárgy határozott-e. – In keiner dieser Sprachen hängt die Verbform aber davon ab, ob das Objekt bestimmt ist.

Wortschatz

  • közvetlen tárgy – direktes Objekt
  • közvetett tárgy – indirektes Objekt
  • tárgy – Objekt
  • részeshatározó {részES·határozó} – Teil·HAFT·Bestimmung(Dativbestimmung)
  • határozó – Adverbialbestimmung
  • általános ragozás – allgemeine Konjugation
  • határozott ragozás – bestimmte Konjugation
  • diákoknak – den Schülern
  • utasnak – dem Fahrgast
  • megmutatok {meg·mutat·ok} – ich zeige (etwas)
  • megmutatom {meg·mutat·om} – ich zeige (es)
  • lediktálom {le·diktál·om} – ich diktiere (es)
  • elküldöm {el·küld·öm} – ich schicke (es) ab
  • igekötő {ige·KÖTő} – Verb·BINDEN·end(Verbalpräfix)
  • szülőknek – den Eltern
  • egyiküknek – einem von ihnen
  • meghívó – Einladung

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Birtoklás: nekem van – Der Dativ in Possessivkonstruktionen (→ 4.4.4)

A magyarban nincs külön ige a „haben” kifejezésére. – Das Ungarische hat kein eigenes Verb für „haben“.

A birtokos „-nak/-nek” ragot kap, a birtok birtokos személyjelet, az ige a „van”. – Der Besitzer erhält „-nak/-nek“, das Besessene ein Possessivsuffix, das Verb ist „van“ – ist.

A lánynak van egy kerékpárja. – Das Mädchen hat ein Fahrrad.

Péternek új telefonja van. – Peter hat ein neues Telefon.

A tagadás „nincs”, „nem van” nem létezik. – Die Verneinung lautet „nincs“; „nem van“ gibt es nicht.

A szomszédnak nincs kertje. – Der Nachbar hat keinen Garten.

A birtok előtt nem áll határozott névelő; az „egy” állhat, de nem kötelező. – Vor dem Besessenen steht kein bestimmter Artikel; „egy“ kann stehen, muss aber nicht.

A birtoklásra vonatkozó kérdésre egyetlen szó a válasz: „Van.” vagy „Nincs.” – Auf die Frage nach dem Besitz antwortet ein einziges Wort: „Van.“ – ja – oder „Nincs.“ – nein.

Van kutyád? – Van. – Hast du einen Hund? – Ja.

Személyes névmás esetén a birtokos személyjel ugyanazt a személyt mutatja: „nekem – könyvem”, „neked – könyved”. – Bei einem Personalpronomen zeigt das Possessivsuffix dieselbe Person: „nekem – könyvem“, „neked – könyved“.

Mivel a személyjel már megnevezi a személyt, a névmás többnyire elmarad. – Da das Possessivsuffix die Person schon nennt, fällt das Pronomen meist weg.

Két testvérem van. – Ich habe zwei Geschwister.

Nincs időm. – Ich habe keine Zeit.

A névmás csak hangsúly vagy szembeállítás esetén áll: Nekem van autóm, neki nincs. – Das Pronomen steht nur bei Betonung oder Gegenüberstellung: Ich habe ein Auto, er nicht.

Számnév és mennyiségjelző után a birtok egyes számban áll: „három könyvem”, „sok játéka”. – Nach Zahl- und Mengenwörtern steht das Besessene im Singular: „három könyvem“ – drei Bücher von mir –, „sok játéka“ – seine vielen Spielsachen.

Több birtok esetén megjelenik a birtoktöbbesítő „-i-”, és az ige „vannak”, tagadva „nincsenek”. – Bei mehreren Besitztümern erscheint das Zeichen „-i-“, und das Verb lautet „vannak“, verneint „nincsenek“.

Nekem jó barátaim vannak. – Ich habe gute Freunde.

Nincsenek testvéreim. – Ich habe keine Geschwister.

Többes számú főnévi birtokos mellett a birtok rendszerint egyes számú személyjelet kap: „A szomszédoknak nincs kertje.” – Bei einem Substantiv im Plural als Besitzer trägt das Besessene meist das Suffix der 3. Person Singular: „A szomszédoknak nincs kertje.“ – Die Nachbarn haben keinen Garten.

A „nekik” után viszont „-uk/-ük” áll: „Nekik nincs kertjük.” – Nach „nekik“ steht dagegen „-uk/-ük“: „Nekik nincs kertjük.“ – Sie haben keinen Garten.

Múlt és jövő időben csak az ige változik: „volt”, „lesz”, tagadva „nem volt”, „nem lesz”. – In Vergangenheit und Zukunft ändert sich nur das Verb: „volt“ – war –, „lesz“ – wird sein –, verneint „nem volt“, „nem lesz“.

A „nincs” csak jelen időben létezik. – „nincs“ gibt es nur in der Gegenwart.

Tavaly még nem volt autónk. – Letztes Jahr hatten wir noch kein Auto.

Jövőre lesz egy új lakásunk. – Nächstes Jahr werden wir eine neue Wohnung haben.

A birtokos jelzőben is állhat „-nak/-nek”: „a tanár könyve” mellett „a tanárnak a könyve”. – Auch im Besitzerattribut kann „-nak/-nek“ stehen: Neben „a tanár könyve“ – das Buch des Lehrers – steht „a tanárnak a könyve“.

Ragos birtokos után a birtok előtt határozott névelő áll, tulajdonnév esetén is: „Annának a táskája”. – Nach einem Besitzer mit Suffix steht vor dem Besessenen der bestimmte Artikel, auch bei Namen: „Annának a táskája“ – Annas Tasche.

A két alak jelentése azonos; a rag nélküli a gyakoribb. – Beide Formen bedeuten dasselbe; die Form ohne Suffix ist die häufigere.

Az iskolai nyelvtan ezt a mondatrészt birtokos jelzőnek nevezi, nem részeshatározónak. – Die Schulgrammatik nennt diesen Satzteil Besitzerattribut – „birtokos jelző“ –, nicht Dativbestimmung.

A német köznyelvben ugyanez a minta él („dem Lehrer sein Buch”); a magyarban ez a választékos nyelvben is helyes. – In der deutschen Umgangssprache lebt dasselbe Muster („dem Lehrer sein Buch“); im Ungarischen ist es auch in gepflegter Sprache richtig.

Ha a birtokos maga is birtok, a „-nak/-nek” kötelező: „a tanár kutyájának a neve”. – Ist der Besitzer selbst schon ein Besessenes, ist „-nak/-nek“ Pflicht: „a tanár kutyájának a neve“ – der Name des Hundes des Lehrers.

A birtokszó után további rag is jöhet: „A tanárnak a könyvét keresem.” – Nach dem Besitzwort kann ein weiteres Suffix folgen: „A tanárnak a könyvét keresem.“ – Ich suche das Buch des Lehrers.

Kinek a táskája ez? – Wessen Tasche ist das?

Birtokos dolog is lehet. – Besitzer kann auch eine Sache sein.

A háznak három ablaka van. – Das Haus hat drei Fenster.

A birtok helyén kérdőszó és személyragos főnévi igenév is állhat: „A vendégnek van hol aludnia.” – An der Stelle des Besessenen können auch ein Fragewort und ein Infinitiv mit Personalendung stehen: „A vendégnek van hol aludnia.“ – Der Gast hat einen Platz zum Schlafen.

Nincs mit ennem. – Ich habe nichts zu essen.

A birtokos mondat a birtok létezését állítja, a helyhatározós mondat egy ismert birtok helyét. – Der Besitzsatz sagt aus, dass etwas vorhanden ist; der Satz mit Ortsangabe nennt den Ort eines bekannten Besitzes.

Péternek van autója. – Peter hat ein Auto.

Péter autója a ház előtt van. – Peters Auto steht vor dem Haus.

A latin és az orosz is a „van” igével fejezi ki a birtoklást: „Mihi est liber”, „У меня есть книга”. – Auch Latein und Russisch drücken den Besitz mit „sein“ aus: „Mihi est liber“ – mir ist ein Buch –, „У меня есть книга“ – bei mir ist ein Buch.

A latin megnevezés „dativus possessivus”; ez pontosan a „Nekem van egy könyvem.” megfelelője. – Die lateinische Bezeichnung lautet „dativus possessivus“; er entspricht genau „Nekem van egy könyvem.“

Wortschatz

  • van – ist, ist vorhanden
  • nincs – ist nicht vorhanden
  • vannak – sind vorhanden
  • nincsenek – sind nicht vorhanden
  • volt – war
  • lesz – wird sein
  • kerékpárja {kerék·PÁR·ja} – Rad·PAAR·sein(sein/ihr Fahrrad)
  • kertje – sein/ihr Garten
  • kertjük – ihr Garten (Plural)
  • kutyád – dein Hund
  • testvérem {test·VÉR·em} – Leib·BLUT·mein(mein Bruder / meine Schwester)
  • időm – meine Zeit
  • barátaim – meine Freunde
  • autónk – unser Auto
  • birtokos jelző – Besitzerattribut
  • birtokos személyjel – Possessivsuffix
  • kutyájának a neve – der Name seines Hundes
  • könyvét – sein Buch (Akkusativ)
  • ablaka – sein Fenster

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.Érzések és értékelések – Dativ bei Empfindungen und Bewertungen (→ 4.4.5)

Az érzést és az értékelést kifejező szavak mellett az átélő személy „-nak/-nek” ragot kap. – Bei Wörtern des Empfindens und Bewertens erhält die erlebende Person – „átélő“ – „-nak/-nek“.

Az alany az, ami az érzést kiváltja. – Subjekt ist das, was die Empfindung auslöst.

Nekem tetszik ez a kabát. – Mir gefällt dieser Mantel.

Ez a ház a szomszédnak tetszik. – Dieses Haus gefällt dem Nachbarn.

Az ige az alanyhoz igazodik: „tetszik” – „tetszenek”. – Das Verb richtet sich nach dem Subjekt: „tetszik“ – gefällt – und „tetszenek“ – gefallen.

Nekem tetszenek ezek a dalok. – Mir gefallen diese Lieder.

A spanyol és az orosz ige ugyanígy viselkedik: „me gusta – me gustan”, „нравится – нравятся”. – Das spanische und das russische Verb verhalten sich ebenso: „me gusta – me gustan“, „нравится – нравятся“.

A „szeret” mellett viszont a személy az alany, a kedvelt dolog a tárgy. – Bei „szeret“ – mögen, lieben – ist dagegen die Person Subjekt und das Gemochte Objekt.

Szeretem ezt a kabátot. – Ich mag diesen Mantel.

A „hiányzik” szó szerint „fehlen”; az alany a hiányzó személy vagy dolog. – „hiányzik“ heißt wörtlich „fehlen“; Subjekt ist die fehlende Person oder Sache.

Annának hiányzik az anyja. – Anna vermisst ihre Mutter.

A lánynak hiányoznak a barátai. – Das Mädchen vermisst seine Freunde.

Ha az alany első vagy második személyű, az ige személyben is hozzá igazodik. – Ist das Subjekt eine 1. oder 2. Person, richtet sich das Verb auch in der Person danach.

Nagyon hiányzol nekem. – Ich vermisse dich sehr.

Tetszel nekem. – Du gefällst mir.

A francia ugyanígy építi a mondatot: „Tu me manques” – „hiányzol nekem”. – Das Französische baut den Satz genauso: „Tu me manques“ – du fehlst mir.

Fájdalomnál a fájó testrész az alany, a szenvedő személy „-nak/-nek” ragos. – Bei Schmerzen ist der schmerzende Körperteil Subjekt, die leidende Person steht auf „-nak/-nek“.

Péternek fáj a lába. – Péter tut das Bein weh.

Fáj a fejem. – Mir tut der Kopf weh.

A testrész birtokos személyjele már mutatja a személyt (→ 6.9). – Das Possessivsuffix am Körperteil zeigt die Person schon an (→ 6.9).

Az „ízlik” és a „fáj” rendszerint csak harmadik személyben áll. – „ízlik“ – schmecken – und „fáj“ – wehtun – stehen in der Regel nur in der 3. Person.

A vendégeknek ízlik a vacsora. – Den Gästen schmeckt das Abendessen.

A „Finom ez a leves.” a levest jellemzi, a „Nekem ízlik ez a leves.” az átélő ízlését. – „Finom ez a leves.“ beschreibt die Suppe, „Nekem ízlik ez a leves.“ den Geschmack der erlebenden Person.

Melléknévi állítmány mellett a „-nak/-nek” ragos személy a mérce. – Bei einem Adjektiv als Prädikat ist die Person auf „-nak/-nek“ der Maßstab.

Nekünk túl drága ez a szálloda. – Dieses Hotel ist uns zu teuer.

A „túl” jelentése „zu”; nélküle csak személyes értékelés marad. – „túl“ heißt „zu“; ohne es bleibt nur eine persönliche Bewertung.

Nekünk drága ez a szálloda. – Für uns ist dieses Hotel teuer.

Méretnél a részes eset magában is kifejezi, hogy valami nem illik. – Bei der Größe drückt der Dativ schon allein aus, dass etwas nicht passt.

Kicsi neki a cipő. – Der Schuh ist ihm zu klein.

Nekem fontos a család. – Die Familie ist mir wichtig.

Nektek megfelel a péntek? – Passt euch Freitag?

Nekem mindegy. – Mir ist es egal.

A latin megnevezés „dativus iudicantis”, az ítélő személy részes esete. – Die lateinische Bezeichnung lautet „dativus iudicantis“, Dativ des Urteilenden.

A „jólesik” és a „rosszulesik” is részes esettel áll. – Auch „jólesik“ – guttun – und „rosszulesik“ – kränken – stehen mit dem Dativ.

Neki jólesik a pihenés. – Die Ruhe tut ihm gut.

Nekem rosszulesett ez a megjegyzés. – Diese Bemerkung hat mich gekränkt.

Tagadásban az első tag az ige mögé kerül: „Nem esett jól neki a vacsora.” – In der Verneinung tritt das erste Glied hinter das Verb: „Nem esett jól neki a vacsora.“ – Das Abendessen hat ihm nicht geschmeckt.

Jó neked! – Du hast es gut!

Értékelésnél a „-nak/-nek” helyett „számára” is állhat; ez a személyes nézőpontot hangsúlyozza. – Bei Bewertungen kann statt „-nak/-nek“ auch „számára“ stehen; es betont den persönlichen Standpunkt.

Számomra a család a legfontosabb. – Für mich ist die Familie das Wichtigste.

Az érzést kifejező igék mellett – „tetszik”, „ízlik”, „hiányzik”, „fáj” – megmarad a „-nak/-nek”. – Bei den Verben des Empfindens – „tetszik“, „ízlik“, „hiányzik“, „fáj“ – bleibt es bei „-nak/-nek“.

A testi érzést birtokos szerkezet fejezi ki: „Melegem van.” – Das Körpergefühl wird als Besitz ausgedrückt: „Melegem van.“ – Mir ist warm.

A „hideg” helyett inkább a „fázik” ige áll: „Fázom.” – Für „kalt“ steht eher das Verb „fázik“ – frieren: „Fázom.“ – Mir ist kalt.

A „Meleg van.” az időjárásról szól, a „Nekem meleg a víz.” egy dolgot értékel, a „Melegem van.” testi érzés. – „Meleg van.“ – es ist warm – betrifft das Wetter, „Nekem meleg a víz.“ – mir ist das Wasser warm – bewertet eine Sache, „Melegem van.“ ist ein Körpergefühl.

Wortschatz

  • átélő {át·ÉLő} – durch·LEBEN·end(erlebende Person)
  • alany – Subjekt
  • tetszik – gefällt
  • tetszenek – gefallen
  • tetszel – du gefällst
  • szeret – mögen, lieben
  • hiányzik – fehlt
  • hiányoznak – fehlen
  • hiányzol – du fehlst
  • fáj – tut weh
  • ízlik – schmeckt
  • fejem – mein Kopf
  • túl – zu, allzu
  • drága – teuer
  • megfelel {meg·felel} – entsprechen; passen
  • mindegy – egal
  • jólesik {jól·ESIK} – gut·FÄLLT(tut gut)
  • rosszulesik {rosszul·ESIK} – schlecht·FÄLLT(kränkt)
  • számomra – für mich
  • melegem van – mir ist warm
  • fázom – mir ist kalt

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Az érintett személy – Dativ zur Hervorhebung des Betroffenen (→ 4.4.6)

A „-nak/-nek” ragos személy azt is jelölheti, akit egy esemény érint. – Die Person auf „-nak/-nek“ kann auch die bezeichnen, die ein Ereignis betrifft.

Nekem eltört a szemüvegem. – Mir ist die Brille zerbrochen.

A gyereknek elszakadt a kabátja. – Dem Kind ist die Jacke zerrissen.

Péternek elveszett a kulcsa. – Péter ist der Schlüssel verloren gegangen.

Az alany az a dolog, amellyel valami történik; az érintett személy semmit sem kap. – Subjekt ist die Sache, mit der etwas geschieht; die betroffene Person bekommt nichts.

Részes eset nélkül a mondat csak az eseményt közli: „Eltört a szemüvegem.” – Ohne Dativ meldet der Satz nur das Ereignis: „Eltört a szemüvegem.“ – Meine Brille ist zerbrochen.

A részes esettel az a személy kerül előtérbe, akit a következmény – többnyire kár – ér. – Mit dem Dativ rückt die Person in den Vordergrund, die die Folge – meist ein Schaden – trifft.

Jellemzőek az igekötős történést kifejező igék: „eltörik”, „elszakad”, „elveszik”, „elromlik”, „eltűnik”, „elfogy”. – Typisch sind Vorgangsverben mit Präfix: „eltörik“ – zerbrechen –, „elszakad“ – zerreißen –, „elveszik“ – verloren gehen –, „elromlik“ – kaputtgehen –, „eltűnik“ – verschwinden –, „elfogy“ – ausgehen.

Az „elveszik” nem azonos az „elveszít” igével. – „elveszik“ – verloren gehen – ist nicht dasselbe wie „elveszít“ – verlieren.

Péter elveszítette a kulcsát. – Péter hat seinen Schlüssel verloren.

Itt Péter a cselekvő; a „Péternek elveszett a kulcsa.” mondatban a veszteség csak megtörténik vele. – Hier ist Péter der Handelnde; im Satz „Péternek elveszett a kulcsa.“ geschieht ihm der Verlust nur.

Az érintett személy a birtokos szerkezeten kívül áll, a birtok mégis megtartja a személyjelét. – Die betroffene Person steht außerhalb der Besitzfügung, das Besessene behält aber sein Possessivsuffix.

A kettő személyben egyezik: „nekem – pénzem”, „neked – telefonod”, „nekünk – lakásunk”. – Beide stimmen in der Person überein: „nekem – pénzem“, „neked – telefonod“, „nekünk – lakásunk“.

Nekem elfogyott a pénzem. – Mir ist das Geld ausgegangen.

Nekünk beázott a lakásunk. – In unsere Wohnung ist Wasser eingedrungen.

Nekik tönkrement az autójuk. – Ihr Auto ist kaputtgegangen.

A német ilyenkor rendszerint csak névelőt használ: „mir ist das Geld ausgegangen”. – Das Deutsche setzt hier meist nur den Artikel: „mir ist das Geld ausgegangen“.

Különösen szoros a kapcsolat ruhánál, ételnél, növénynél és testrésznél. – Besonders eng ist die Verbindung bei Kleidung, Speisen, Pflanzen und Körperteilen.

A vendégnek kihűlt a teája. – Der Tee des Gastes ist kalt geworden.

A szomszédnak kiszáradt a fája. – Dem Nachbarn ist sein Baum vertrocknet.

A gyereknek kiesett a foga. – Dem Kind ist ein Zahn ausgefallen.

Péternek eltört a lába. – Péter hat sich das Bein gebrochen.

Általános alanyú igével is állhat: „Péternek ellopták a kerékpárját.” – Auch bei einem Verb mit allgemeinem Subjekt („man“) kann es stehen: „Péternek ellopták a kerékpárját.“ – Péter wurde das Fahrrad gestohlen.

Ugyanez a szerkezet kedvező eseménynél is állhat. – Dieselbe Konstruktion kann auch bei einem erfreulichen Ereignis stehen.

Nekem végre megjött a csomagom. – Mein Paket ist endlich angekommen.

A „Péternek” háromféle szerepben is állhat. – „Péternek“ kann in drei verschiedenen Rollen stehen.

Péternek van kulcsa. – Péter hat einen Schlüssel.

Péternek adom a kulcsot. – Ich gebe Péter den Schlüssel.

Péternek elveszett a kulcsa. – Péter ist der Schlüssel verloren gegangen.

Birtokos, címzett, érintett: a szerepet nem a rag, hanem az ige mutatja meg. – Besitzer, Empfänger, Betroffener: Die Rolle zeigt nicht das Suffix, sondern das Verb.

Az érintett személyre rá lehet kérdezni, és hangsúlyozni is lehet; ekkor az igekötő az ige mögé kerül. – Nach der betroffenen Person kann man fragen, und man kann sie betonen; dann tritt das Präfix hinter das Verb.

Kinek tört el a szemüvege? – Nekem. – Wem ist die Brille zerbrochen? – Mir.

Az „okoz” mellett a kár a tárgy, a károsult a részeshatározó. – Bei „okoz“ – verursachen – ist der Schaden das Objekt, der Geschädigte die Dativbestimmung.

A vihar nagy kárt okozott a családnak. – Der Sturm hat der Familie großen Schaden zugefügt.

Ez a változás nekünk kedvez. – Diese Änderung kommt uns zugute.

A latin a kettőt „dativus commodi” és „dativus incommodi” néven választja szét; a magyarban egy alakjuk van. – Das Latein trennt beides als „dativus commodi“ und „dativus incommodi“; im Ungarischen haben sie eine Form.

Bizalmas felszólításban a „nekem” a beszélő érzelmi érintettségét fejezi ki. – In vertraulichen Aufforderungen drückt „nekem“ die emotionale Beteiligung des Sprechers aus.

Ne késs el nekem megint! – Komm mir nicht schon wieder zu spät!

Meg ne fázz nekem! – Erkälte dich mir ja nicht!

Ez a gyerek nem eszik nekem semmit. – Dieses Kind isst mir nichts.

Ez a „dativus ethicus”: hangsúlytalan, az ige mögött áll, és elhagyható. – Das ist der „dativus ethicus“: Er ist unbetont, steht hinter dem Verb und kann wegfallen.

Rákérdezni nem lehet, és szembeállítani sem. – Man kann weder nach ihm fragen noch ihn gegenüberstellen.

A spanyol ismeri ugyanezt: „El niño no me come.” – Das Spanische kennt dasselbe: „El niño no me come.“

Wortschatz

  • érintett {érintETT} – berühren·(PARTIZIP)(betroffen)
  • szemüvegem {szem·ÜVEG·em} – Auge·GLAS·mein(meine Brille)
  • eltörik {el·törik} – zerbrechen
  • elszakad {el·szakad} – zerreißen
  • elveszik {el·veszik} – verloren gehen
  • elveszít {el·veszít} – verlieren
  • elromlik {el·romlik} – kaputtgehen
  • elfogy {el·fogy} – ausgehen, zu Ende gehen
  • tönkremegy {tönkre·megy} – kaputtgehen, ruiniert werden
  • kihűl {ki·hűl} – kalt werden
  • kiszárad {ki·szárad} – vertrocknen
  • pénzem – mein Geld
  • lakásunk – unsere Wohnung
  • autójuk – ihr Auto (Plural)
  • teája – sein Tee
  • fája – sein Baum
  • okoz – verursachen
  • kedvez – zugutekommen
  • érzelmi érintettség – emotionale Beteiligung

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Személytelen szerkezetek – Dativ in unpersönlichen Konstruktionen (→ 4.4.7)

A „kell”, a „szabad” és a „sikerül” nem változik a személy szerint. – „kell“ – muss –, „szabad“ – darf – und „sikerül“ – gelingt – ändern sich nicht nach der Person.

A cselekvőt a főnévi igenév személyragja mutatja: „dolgoznom”, „kelned”. – Den Handelnden zeigt die Personalendung am Infinitiv: „dolgoznom“ – dass ich arbeite –, „kelned“ – dass du aufstehst.

Ez a ragozott főnévi igenév; a személyragok a birtokos személyjelekre hasonlítanak. – Das ist der gebeugte Infinitiv – „ragozott főnévi igenév“; seine Endungen ähneln den Possessivsuffixen.

A személy ezenfelül „-nak/-nek” raggal is megnevezhető. – Die Person kann zusätzlich mit „-nak/-nek“ genannt werden.

Nekem ma dolgoznom kell. – Ich muss heute arbeiten.

Ma dolgoznom kell. – Heute muss ich arbeiten.

A részeshatározó itt nem címzett, hanem maga a cselekvő. – Die Dativbestimmung ist hier nicht Empfänger, sondern selbst der Handelnde.

A névmás főleg hangsúly vagy szembeállítás esetén áll: „Nekem ma dolgoznom kell, neked nem.” – Das Pronomen steht vor allem bei Betonung oder Gegenüberstellung: „Nekem ma dolgoznom kell, neked nem.“ – Ich muss heute arbeiten, du nicht.

Harmadik személyben a név vagy a főnév kap „-nak/-nek” ragot. – In der 3. Person erhält der Name oder das Substantiv „-nak/-nek“.

Annának várnia kell. – Anna muss warten.

A gyereknek aludnia kell. – Das Kind muss schlafen.

Harmadik személyben megmarad a „-ni” i-je, a többi személyben kiesik: „várnom”, de „várnia”. – In der 3. Person bleibt das i von „-ni“ erhalten, in den anderen Personen fällt es weg: „várnom“, aber „várnia“.

Bezugspersonvárni – wartenkérni – bittenjönni – kommen
nekem – mirvárnomkérnemjönnöm
neked – dirvárnodkérnedjönnöd
neki – ihm/ihrvárniakérniejönnie
nekünk – unsvárnunkkérnünkjönnünk
nektek – euchvárnotokkérnetekjönnötök
nekik – ihnenvárniukkérniükjönniük

Nekünk most indulnunk kell. – Wir müssen jetzt aufbrechen.

A „kell” sosem igazodik a személyhez: „nekünk … kell”, nem „kellünk”. – „kell“ passt sich nie der Person an: „nekünk … kell“, nicht „kellünk“.

Ugyanígy viselkedik a „szabad” és a „sikerül”. – Ebenso verhalten sich „szabad“ und „sikerül“.

Nekünk szabad itt parkolnunk. – Wir dürfen hier parken.

Neked nem szabad dohányoznod. – Du darfst nicht rauchen.

Nekem sikerült jegyet vennem. – Mir ist es gelungen, eine Fahrkarte zu kaufen.

A „sikerült” mondat a némettel egyezik: „mir gelang es”. – Der Satz mit „sikerült“ stimmt mit dem Deutschen überein: „mir gelang es“.

Néhány igénél a főnévi igenév „nn”-nel áll: „mennem”, „vennem”, „ennem”, „innom”. – Bei einigen Verben steht der Infinitiv mit „nn“: „mennem“ – dass ich gehe –, „vennem“ – dass ich kaufe –, „ennem“ – dass ich esse –, „innom“ – dass ich trinke.

Ha nincs meghatározott személy, a főnévi igenév személyrag nélkül áll; ez a német „man”. – Ist keine bestimmte Person gemeint, steht der Infinitiv ohne Endung; das entspricht dem deutschen „man“.

Itt nem szabad dohányozni. – Hier darf man nicht rauchen.

Itt kell jegyet váltani. – Hier muss man eine Fahrkarte lösen.

A „nem kell” a szükségességet tagadja, a „nem szabad” tilt. – „nem kell“ verneint die Notwendigkeit, „nem szabad“ verbietet.

Nem kell elmennem. – Ich muss nicht weggehen.

Nem szabad elmennem. – Ich darf nicht weggehen.

Az angol „must not” és a francia „il ne faut pas” viszont tiltást jelent. – Englisch „must not“ und französisch „il ne faut pas“ bedeuten dagegen ein Verbot.

Hivatalosabb a „tilos”: „A betegnek tilos cukrot ennie.” – Förmlicher ist „tilos“ – verboten: „A betegnek tilos cukrot ennie.“ – Der Kranke darf keinen Zucker essen.

Az időt az állítmány viseli, a személyt a főnévi igenév: „kellett várnom”, „sikerült bejutnunk”, „szabad volt elmennem”. – Die Zeit trägt das Prädikat, die Person der Infinitiv: „kellett várnom“ – ich musste warten –, „sikerült bejutnunk“ – wir schafften es hineinzukommen –, „szabad volt elmennem“ – ich durfte gehen.

Korábban kellett volna indulnunk. – Wir hätten früher aufbrechen müssen.

Igekötős igénél semleges mondatban az igekötő a „kell” elé kerül. – Bei Verben mit Präfix tritt das Präfix im neutralen Satz vor „kell“.

Annának meg kell írnia a választ. – Anna muss die Antwort schreiben.

A „nem kell” után és hangsúlyos bővítmény után az igekötő az igenéven marad: „Nem kell elolvasnod a levelet.” – Nach „nem kell“ und nach einer betonten Ergänzung bleibt das Präfix am Infinitiv: „Nem kell elolvasnod a levelet.“ – Du musst den Brief nicht lesen.

Az „érdemes” ugyanígy áll: „Nektek érdemes korán indulnotok.” – „érdemes“ – es lohnt sich – steht ebenso: „Nektek érdemes korán indulnotok.“ – Für euch lohnt es sich, früh aufzubrechen.

A „lehet” főleg általános kijelentésben áll: „Itt nem lehet parkolni.” – „lehet“ – es ist möglich – steht vor allem in allgemeinen Aussagen: „Itt nem lehet parkolni.“ – Hier darf man nicht parken.

Meghatározott személynél inkább a „-hat/-het” jeles igealak a szokásos: „Várhatok itt?” – Bei einer bestimmten Person ist eher die Verbform mit „-hat/-het“ üblich: „Várhatok itt?“ – Darf ich hier warten?

A köznyelv a személyragot gyakran elhagyja, ha a részeshatározó megnevezi a személyt: „Évának sokat kell pihenni.” – Die Umgangssprache lässt die Personalendung oft weg, wenn der Dativ die Person nennt: „Évának sokat kell pihenni.“ – Éva muss sich viel ausruhen.

Az írott nyelvben a személyragos alak a gondosabb: „Évának sokat kell pihennie.” – In der Schriftsprache gilt die Form mit Endung als sorgfältiger: „Évának sokat kell pihennie.“

A „tud” és az „akar” mellett nincs személyrag, mert maga az ige viseli a személyt: „Tudok úszni.” – Nach „tud“ – können – und „akar“ – wollen – steht keine Personalendung, weil das Verb selbst die Person trägt: „Tudok úszni.“ – Ich kann schwimmen.

Újabb leírások ezt a részeshatározót datívuszi alanynak nevezik. – Neuere Beschreibungen nennen diese Dativbestimmung Dativsubjekt – „datívuszi alany“.

Az orosz és a latin ugyanígy építi a mondatot: „Мне надо работать”, „Mihi laborandum est”. – Russisch und Latein bauen den Satz genauso: „Мне надо работать“, „Mihi laborandum est“ – ich muss arbeiten.

Főnévi igenév nélkül a „kell” jelentése „szükség van rá”; a szükséges dolog az alany. – Ohne Infinitiv bedeutet „kell“ „wird gebraucht“; das Gebrauchte ist Subjekt.

A gyerekeknek új cipő kell. – Die Kinder brauchen neue Schuhe.

Kell neked egy toll? – Brauchst du einen Stift?

Wortschatz

  • kell – muss; wird gebraucht
  • nem kell – muss nicht
  • szabad – darf; frei
  • nem szabad – darf nicht
  • tilos – verboten
  • sikerül {sikerÜL} – Erfolg·(VERB)(gelingen)
  • sikerült – es gelang
  • érdemes – es lohnt sich
  • lehet – es ist möglich
  • főnévi igenév – Infinitiv
  • dolgoznom {dolgoz·N·om} – arbeiten·(INFINITIV)·mein(dass ich arbeite)
  • várnia {vár·NI·a} – warten·(INFINITIV)·sein(dass er/sie wartet)
  • indulnunk {indul·N·unk} – aufbrechen·(INFINITIV)·unser(dass wir aufbrechen)
  • vennem {ven·n·em} – dass ich kaufe
  • elmennem {el·men·n·em} – dass ich weggehe
  • várhatok {vár·HAT·ok} – warten·KÖNNEN·ich(ich darf/kann warten)
  • datívuszi alany – Dativsubjekt
  • toll – Stift

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.„-nak/-nek” vonzatú igék és melléknevek – Verben und Adjektive mit Dativrektion (→ 4.4.8)

Néhány ige és melléknév állandóan „-nak/-nek” ragos bővítményt kíván; ez a vonzatuk. – Manche Verben und Adjektive verlangen fest eine Ergänzung auf „-nak/-nek“; das ist ihre Rektion – „vonzat“.

A „vonzat” a „vonz” – anziehen – igéből képzett szó. – „vonzat“ ist vom Verb „vonz“ – anziehen – abgeleitet.

A lány segít a nagymamájának. – Das Mädchen hilft seiner Großmutter.

Hiszek az orvosnak. – Ich glaube dem Arzt.

A segítség tárgya „-ban/-ben” ragot kap: „segít valakinek valamiben”. – Die Sache, bei der geholfen wird, erhält „-ban/-ben“: „segít valakinek valamiben“ – jemandem bei etwas helfen.

Segítek neked a házi feladatban. – Ich helfe dir bei den Hausaufgaben.

A „válaszol”, a „köszön”, a „telefonál” és az „integet” is „-nak/-nek” ragot kíván. – Auch „válaszol“ – antworten –, „köszön“ – grüßen –, „telefonál“ – anrufen – und „integet“ – winken – verlangen „-nak/-nek“.

A németben a „grüßen” és az „anrufen” tárgyesetet kíván, a magyarban nem. – Im Deutschen verlangen „grüßen“ und „anrufen“ den Akkusativ, im Ungarischen nicht.

Köszönök a szomszédnak. – Ich grüße den Nachbarn.

Telefonálok a fogorvosnak. – Ich rufe den Zahnarzt an.

A gyerek integet az anyjának. – Das Kind winkt seiner Mutter.

A kérdés, amelyre a válasz szól, „-ra/-re” ragos: „Válaszolok a tanárnak a kérdésre.” – Die Frage, auf die sich die Antwort bezieht, steht auf „-ra/-re“: „Válaszolok a tanárnak a kérdésre.“ – Ich antworte dem Lehrer auf die Frage.

Ide tartozik a „szól”, az „int”, a „tapsol”, a „gratulál”, a „kiabál” és a „hazudik” is. – Hierher gehören auch „szól“ – Bescheid sagen –, „int“ – winken –, „tapsol“ – applaudieren –, „gratulál“ – gratulieren –, „kiabál“ – zurufen – und „hazudik“ – lügen.

Ne hazudj nekem! – Lüg mich nicht an!

Az „örül”, az „árt” és a „használ” mellett a „-nak/-nek” ragos szó gyakran dolog. – Bei „örül“ – sich freuen –, „árt“ – schaden – und „használ“ – nützen – ist das Wort auf „-nak/-nek“ oft eine Sache.

Örülök a jó hírnek. – Ich freue mich über die gute Nachricht.

A dohányzás árt az egészségnek. – Rauchen schadet der Gesundheit.

A „használ” tárgyesettel „benutzen”, „-nak/-nek” raggal „nützen” jelentésű. – „használ“ bedeutet mit Akkusativ „benutzen“, mit „-nak/-nek“ „nützen“.

Használom a szótárt. – Ich benutze das Wörterbuch.

A szótár használ a diákoknak. – Das Wörterbuch nützt den Schülern.

További „-nak/-nek” vonzatú igék: „engedelmeskedik”, „megbocsát”, „megfelel”, „ellentmond”, „ellenáll”, „hízeleg”, „udvarol”, „szurkol”, „parancsol”. – Weitere Verben mit „-nak/-nek“: „engedelmeskedik“ – gehorchen –, „megbocsát“ – verzeihen –, „megfelel“ – entsprechen –, „ellentmond“ – widersprechen –, „ellenáll“ – widerstehen –, „hízeleg“ – schmeicheln –, „udvarol“ – den Hof machen –, „szurkol“ – anfeuern –, „parancsol“ – befehlen.

A gyerek engedelmeskedik az apjának. – Das Kind gehorcht seinem Vater.

A csapatunknak szurkolunk. – Wir feuern unsere Mannschaft an.

Egy német cégnek dolgozik. – Er arbeitet für eine deutsche Firma.

Tagadásban az igekötő leválik, a vonzat marad: „Ne mondj ellent az apádnak!” – Bei Verneinung trennt sich das Präfix ab, die Rektion bleibt: „Ne mondj ellent az apádnak!“ – Widersprich deinem Vater nicht!

A latin és az orosz itt különösen gyakran egyezik a magyarral: „auxiliari alicui”, „помогать кому”. – Latein und Russisch stimmen hier besonders oft mit dem Ungarischen überein: „auxiliari alicui“, „помогать кому“ – jemandem helfen.

A „köszön” tárgy nélkül „grüßen”, tárggyal „danken”; a megköszönt dolog tárgyesetben áll. – „köszön“ heißt ohne Objekt „grüßen“, mit Objekt „danken“; das, wofür man dankt, steht im Akkusativ.

Köszönöm a tanárnak a segítséget. – Ich danke dem Lehrer für die Hilfe.

A „köszönt” viszont tárgyesetes: „Köszöntöm a vendégeket.” – „köszönt“ – begrüßen – hat dagegen den Akkusativ: „Köszöntöm a vendégeket.“ – Ich begrüße die Gäste.

A „tartozik” „schulden” értelmében „-nak/-nek” és „-val/-vel” ragot kíván. – „tartozik“ verlangt in der Bedeutung „schulden“ „-nak/-nek“ und „-val/-vel“.

Péternek tartozom ezer forinttal. – Ich schulde Peter tausend Forint.

Más raggal más a jelentése: „tartozik valakihez”, „tartozik valakire”. – Mit anderen Suffixen ändert sich die Bedeutung: „tartozik valakihez“ – zu jemandem gehören –, „tartozik valakire“ – jemanden angehen.

Az „Örülök neked.” a személy jelenlétének örömét fejezi ki. – „Örülök neked.“ drückt die Freude über die Person selbst aus, meist über ihr Kommen.

Melléknevek is kívánhatnak „-nak/-nek” ragot: „fontos”, „könnyű”, „nehéz”, „hasznos”, „kényelmes”, „ismerős”, „hálás”. – Auch Adjektive können „-nak/-nek“ verlangen: „fontos“ – wichtig –, „könnyű“ – leicht –, „nehéz“ – schwer –, „hasznos“ – nützlich –, „kényelmes“ – bequem –, „ismerős“ – bekannt –, „hálás“ – dankbar.

A híd hasznos a falunak. – Die Brücke ist für das Dorf nützlich.

Ez az arc ismerős nekem. – Dieses Gesicht kommt mir bekannt vor.

Hálás vagyok neked a segítségért. – Ich bin dir für die Hilfe dankbar.

Az „előnyös”, a „hátrányos” és a „kedvező” „-nak/-nek” raggal azt jelöli, aki nyer vagy veszít. – „előnyös“ – vorteilhaft –, „hátrányos“ – nachteilig – und „kedvező“ – günstig – bezeichnen mit „-nak/-nek“ die Seite, die gewinnt oder verliert.

Az időjárás kedvező a szüretnek. – Das Wetter ist günstig für die Weinlese.

A „káros” viszont „-ra/-re” ragos („káros az egészségre”), bár az „árt” „-nak/-nek” vonzatú. – „káros“ – schädlich – steht dagegen mit „-ra/-re“ („káros az egészségre“), obwohl „árt“ „-nak/-nek“ verlangt.

Más igék mellett a „-nak/-nek” tulajdonságot vagy szerepet jelöl, nem címzettet. – Bei anderen Verben bezeichnet „-nak/-nek“ eine Eigenschaft oder Rolle, keinen Empfänger.

Pétert jó tanárnak tartják. – Man hält Peter für einen guten Lehrer.

Elnöknek választották. – Man hat ihn zum Vorsitzenden gewählt.

Fáradtnak látszol. – Du siehst müde aus.

Ezek nem részeshatározók; az iskolai nyelvtan többnyire állapot- vagy eredményhatározónak tekinti őket. – Das sind keine Dativbestimmungen; die Schulgrammatik sieht in ihnen meist Zustands- oder Ergebnisbestimmungen.

Wortschatz

  • vonzat – Rektion
  • vonz – anziehen; regieren
  • segít – helfen
  • hisz – glauben
  • válaszol – antworten
  • köszön – grüßen; danken
  • köszönt – begrüßen
  • telefonál – anrufen, telefonieren
  • integet – winken
  • hazudik – lügen
  • örül – sich freuen
  • árt – schaden
  • használ – nützen; benutzen
  • egészségnek {egészSÉG·nek} – ganz·HEIT·(DATIV)(der Gesundheit)
  • engedelmeskedik – gehorchen
  • megbocsát {meg·bocsát} – verzeihen
  • ellentmond {ellent·MOND} – Gegenteil·SAGEN(widersprechen)
  • szurkol – anfeuern
  • tartozik – schulden; gehören
  • fogorvosnak {fog·ORVOS·nak} – Zahn·ARZT·(DATIV)(dem Zahnarzt)
  • hasznos – nützlich
  • hálás – dankbar
  • előnyös {előnyös} – vorteilhaft
  • kedvező – günstig

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.„-nak/-nek” vagy más rag – Dativ oder anderes Kasussuffix (→ 4.4.9)

Hogy „-nak/-nek” áll-e, azt a magyar viszony dönti el, nem a német elöljáró vagy részes eset. – Ob „-nak/-nek“ steht, entscheidet die ungarische Beziehung, nicht die deutsche Präposition oder der deutsche Dativ.

Levelet küldök az orvosnak. – Ich schicke dem Arzt einen Brief.

Holnap az orvoshoz megyek. – Morgen gehe ich zum Arzt.

A címzett „-nak/-nek”, a mozgás célja „-hoz/-hez/-höz” ragos. – Der Empfänger steht auf „-nak/-nek“, das Ziel einer Bewegung auf „-hoz/-hez/-höz“.

A „visz” mellett mindkettő állhat, más-más nézőpontból. – Bei „visz“ – hinbringen – ist beides möglich, mit verschiedenem Blick.

Virágot viszek a nagymamámnak. – Ich bringe meiner Großmutter Blumen.

A nagymamámhoz viszem a virágot. – Ich bringe die Blumen zu meiner Großmutter.

Elviszem a gyereket az orvoshoz. – Ich bringe das Kind zum Arzt.

A gyereket az orvos nem kapja meg, csak elviszik hozzá; ezért itt csak „-hoz” állhat. – Das Kind bekommt der Arzt nicht, es wird nur zu ihm gebracht; deshalb kann hier nur „-hoz“ stehen.

A „-hoz” egy hármas sor tagja: „-hoz” – „-nál” – „-tól”, vagyis közeledés, közelség, távolodás. – „-hoz“ gehört zu einer Dreierreihe: „-hoz“ – „-nál“ – „-tól“, also Annäherung, Nähe, Entfernung.

Az orvosnál várok. – Ich warte beim Arzt.

Kaptam egy levelet az orvostól. – Ich habe vom Arzt einen Brief bekommen.

Egyik sem részes eset, bár a német „zum”, „beim” és „vom” részes esettel áll. – Keine dieser Formen ist ein Dativ, auch wenn das Deutsche „zum“, „beim“ und „vom“ mit Dativ bildet.

A feladó „-tól/-től”, a címzett „-nak/-nek” ragos. – Der Absender steht auf „-tól/-től“, der Empfänger auf „-nak/-nek“.

Az orvostól kaptam, a szomszédnak küldöm tovább. – Ich habe es vom Arzt bekommen und schicke es an den Nachbarn weiter.

A névmásoknál két külön szó felel meg nekik: „nálam” és „nekem”. – Bei den Pronomen entsprechen ihnen zwei verschiedene Wörter: „nálam“ – bei mir – und „nekem“ – mir.

Nálam van a kulcs. – Der Schlüssel ist bei mir.

Nekem is van egy kulcsom. – Ich habe auch einen Schlüssel.

Az első mondat a kulcs helyét mondja meg, a második a tulajdonost. – Der erste Satz nennt den Ort des Schlüssels, der zweite den Eigentümer.

A „-nak/-nek” a kedvezményezettet, az „-ért” azt jelöli, amiért elmegyünk. – „-nak/-nek“ bezeichnet den Begünstigten, „-ért“ das, was man holen geht.

Kávét veszek Annának. – Ich kaufe Anna Kaffee.

Annáért megyek az állomásra. – Ich hole Anna vom Bahnhof ab.

Az „-ért” okot és árat is jelöl: „Annáért aggódom”, „Sokat fizettem a kávéért”. – „-ért“ bezeichnet auch Grund und Preis: „Annáért aggódom“ – ich mache mir Sorgen um Anna –, „Sokat fizettem a kávéért“ – ich habe viel für den Kaffee bezahlt.

A pincérnek fizetek a kávéért. – Ich bezahle beim Kellner den Kaffee.

A „beszél” mellett a társ „-val/-vel”, a „mond” és a „szól” mellett a hallgató „-nak/-nek” ragos. – Bei „beszél“ – sprechen – steht der Gesprächspartner auf „-val/-vel“, bei „mond“ – sagen – und „szól“ – Bescheid sagen – der Hörer auf „-nak/-nek“.

Beszélek a tanárral. – Ich spreche mit dem Lehrer.

Mondok valamit a tanárnak. – Ich sage dem Lehrer etwas.

A „telefonál” „-nak/-nek”, a vele azonos jelentésű „felhív” tárgyesetet kíván: „Felhívom a nagymamámat.” – „telefonál“ verlangt „-nak/-nek“, das gleichbedeutende „felhív“ den Akkusativ: „Felhívom a nagymamámat.“ – Ich rufe meine Großmutter an.

A várakozás, a gondolás és a figyelés igéi „-ra/-re” ragot kívánnak. – Die Verben des Wartens, Denkens und Achtens verlangen „-ra/-re“.

Várok a barátomra. – Ich warte auf meinen Freund.

Gondolok a gyerekre. – Ich denke an das Kind.

A „hasonlít” is „-ra/-re” ragos, pedig a németben részes eset áll. – Auch „hasonlít“ – ähneln – steht mit „-ra/-re“, obwohl das Deutsche einen Dativ hat.

Hasonlítok az apámra. – Ich ähnele meinem Vater.

Néhány német részes esetes igének magyar tárgyas ige felel meg: „követ”, „hallgat”, „megtanít”. – Einigen deutschen Verben mit Dativ entspricht ein ungarisches Verb mit Akkusativ: „követ“ – folgen –, „hallgat“ – zuhören –, „megtanít“ – beibringen.

Követem a tanárt. – Ich folge dem Lehrer.

Hallgatom a tanárt. – Ich höre dem Lehrer zu.

Megtanítom a fiamat úszni. – Ich bringe meinem Sohn das Schwimmen bei.

A „bízik” „-ban/-ben”, a „találkozik” „-val/-vel” ragot kíván: „Bízom benned.”, „Találkozom a barátommal.” – „bízik“ – vertrauen – verlangt „-ban/-ben“, „találkozik“ – begegnen, treffen – „-val/-vel“: „Bízom benned.“ – Ich vertraue dir. „Találkozom a barátommal.“ – Ich treffe meinen Freund.

A „hisz valakinek” azt jelenti, hogy igaznak tartjuk a szavát; a „hisz valakiben” bizalom. – „hisz valakinek“ bedeutet, dass man jemandes Worte für wahr hält; „hisz valakiben“ ist Vertrauen.

Hiszek Péternek. – Ich glaube Peter.

Hiszek Péterben. – Ich glaube an Peter.

Az érzelmek okát más-más rag jelöli: „örül valaminek”, „fél valamitől”, „büszke valamire”, „csodálkozik valamin”. – Den Anlass von Gefühlen bezeichnen verschiedene Suffixe: „örül valaminek“ – sich über etwas freuen –, „fél valamitől“ – Angst vor etwas haben –, „büszke valamire“ – stolz auf etwas sein –, „csodálkozik valamin“ – sich über etwas wundern.

Örülök az ajándéknak. – Ich freue mich über das Geschenk.

Csodálkozom a híren. – Ich wundere mich über die Nachricht.

A német „über” tehát egyszer „-nak”, máskor „-n”. – Deutsch „über“ entspricht also einmal „-nak“, ein andermal „-n“.

Foglalkozásnévhez járulva a „-nak/-nek” a felkészülés célját jelöli, a „-ként” a betöltött szerepet. – An einer Berufsbezeichnung nennt „-nak/-nek“ das Ziel der Ausbildung, „-ként“ die ausgeübte Rolle.

Tanárnak tanul a fiam. – Mein Sohn studiert auf Lehramt.

Tanárként dolgozik a fiam. – Mein Sohn arbeitet als Lehrer.

A változás eredménye nem címzett, hanem „-vá/-vé” ragos: „A víz jéggé fagyott.” – Das Ergebnis einer Veränderung ist kein Empfänger, sondern steht auf „-vá/-vé“: „A víz jéggé fagyott.“ – Das Wasser ist zu Eis gefroren.

A német „zu” így háromféle magyar viszonyt takarhat: „orvoshoz megy”, „orvosnak tanul”, „jéggé fagy”. – Deutsch „zu“ kann so drei ungarische Beziehungen verdecken: „orvoshoz megy“ – zum Arzt gehen –, „orvosnak tanul“ – Medizin studieren –, „jéggé fagy“ – zu Eis gefrieren.

Néhány ige mellett a „-nak/-nek” érintkezésig tartó irányt jelöl. – Bei einigen Verben bezeichnet „-nak/-nek“ eine Richtung bis zur Berührung.

Az autó nekiment a falnak. – Das Auto ist gegen die Wand gefahren.

Nekiállok a munkának. – Ich mache mich an die Arbeit.

A „neki-” igekötő maga is a „neki” névmás, és az irányt ismétli. – Das Präfix „neki-“ ist selbst das Pronomen „neki“ und wiederholt die Richtung.

Ebben a rag régi irányjelentése él tovább. – Darin lebt die alte Richtungsbedeutung des Suffixes fort.

Wortschatz

  • orvosnak – dem Arzt
  • orvoshoz – zum Arzt
  • orvosnál – beim Arzt
  • orvostól – vom Arzt
  • nálam – bei mir
  • nekem – mir
  • Annáért – um Anna, Anna (abholen)
  • kávéért – für den Kaffee
  • tanárral – mit dem Lehrer
  • felhív {fel·HÍV} – hinauf·RUFEN(anrufen)
  • barátomra – auf meinen Freund
  • hasonlít – ähneln
  • követ – folgen
  • hallgat – zuhören
  • bízik – vertrauen
  • Péterben – an Peter
  • híren – über die Nachricht
  • tanárként – als Lehrer
  • jéggé – zu Eis
  • nekimegy {neki·MEGY} – ihm·GEHEN(gegen etwas fahren)
  • nekiáll {neki·ÁLL} – ihm·STEHEN(sich an etwas machen)

↑ Hoch zum Seitenanfang

10.Fordítási nehézségek – Typische Übersetzungsprobleme (→ 4.4.10)

A „-nak/-nek” ragos alakot nem mindig részes esettel kell fordítani. – Eine Form auf „-nak/-nek“ wird nicht immer mit einem Dativ übersetzt.

A németben gyakran ez a személy lesz az alany. – Im Deutschen wird diese Person oft zum Subjekt.

Nekem van egy bátyám. – Ich habe einen älteren Bruder.

Magyarra fordítva a birtokos személyjel nem maradhat el: „bátyám”, nem „báty”. – Beim Übersetzen ins Ungarische darf das Possessivsuffix nicht fehlen: „bátyám“, nicht „báty“.

A „Bruder” fordításakor dönteni kell: a „báty” az idősebb, az „öcs” a fiatalabb fiútestvér. – Bei „Bruder“ muss man sich entscheiden: „báty“ ist der ältere, „öcs“ der jüngere Bruder.

Ugyanígy „nővér” és „húg”; a „testvér” nemre nézve semleges. – Ebenso „nővér“ – ältere Schwester – und „húg“ – jüngere Schwester; „testvér“ ist geschlechtsneutral.

A „hiányzik” fordításakor a szerepek felcserélődnek. – Bei der Übersetzung von „hiányzik“ tauschen die Rollen.

A nagymamámnak hiányzik a családja. – Meine Großmutter vermisst ihre Familie.

Hiányzol nekem. – Ich vermisse dich.

A „Fáj a fejem.” természetes fordítása gyakran „Ich habe Kopfschmerzen”. – Die natürliche Übersetzung von „Fáj a fejem.“ ist oft „Ich habe Kopfschmerzen“.

A „brauchen” magyarul gyakran „szüksége van valamire”; a szükséges dolog „-ra/-re” ragos, nem tárgyesetes. – „brauchen“ heißt ungarisch oft „szüksége van valamire“; die benötigte Sache steht auf „-ra/-re“, nicht im Akkusativ.

A kislánynak szüksége van segítségre. – Das kleine Mädchen braucht Hilfe.

A „kedv” is birtokos szerkezetben áll: „kedvem van”, „nincs kedvem”. – Auch „kedv“ – Lust – steht in der Besitzkonstruktion: „kedvem van“ – ich habe Lust –, „nincs kedvem“ – ich habe keine Lust.

Annának nincs kedve sétálni. – Anna hat keine Lust, spazieren zu gehen.

A „kell”, a „szabad” és a „sikerül” mellett álló személy a németben a módbeli ige alanya lesz. – Die Person bei „kell“, „szabad“ und „sikerül“ wird im Deutschen Subjekt eines Modalverbs.

Nektek szabad itt játszanotok. – Ihr dürft hier spielen.

Nekünk sikerült megtalálnunk a címet. – Wir haben es geschafft, die Adresse zu finden.

A „köszön”, a „telefonál” és a „hazudik” „-nak/-nek” ragos bővítménye a németben tárgyesetbe kerül. – Die Ergänzung auf „-nak/-nek“ bei „köszön“, „telefonál“ und „hazudik“ wird im Deutschen ein Akkusativ.

Telefonálok a nővéremnek. – Ich rufe meine ältere Schwester an.

A „neki” jelentése „ihm” vagy „ihr”; a németben dönteni kell, a magyarban nem. – „neki“ bedeutet „ihm“ oder „ihr“; das Deutsche muss sich entscheiden, das Ungarische nicht.

Telefonáltam a testvéremnek, és elmondtam neki mindent. – Ich habe meinen Bruder (oder meine Schwester) angerufen und ihm (oder ihr) alles erzählt.

Magázásban „Önnek” vagy „magának” áll; a „magának” ezenkívül „sich selbst” is. – In der höflichen Anrede steht „Önnek“ oder „magának“ – Ihnen; „magának“ heißt außerdem „sich selbst“.

Nekem ez az út túl hosszú. – Dieser Weg ist mir zu lang.

Nekem ez drága. – Ich finde das teuer.

A „Das ist mir teuer” más jelentésű: „lieb, wertvoll”; a magyar „drága” is jelenti ezt: „drágám”. – „Das ist mir teuer“ hat einen anderen Sinn: „lieb, wertvoll“; auch ungarisch „drága“ hat diese Bedeutung: „drágám“ – mein Schatz.

A „heißen” magyarul „hívják valaminek”: a megnevezett személy tárgyesetben, a név „-nak/-nek” raggal áll. – „heißen“ lautet ungarisch „man nennt jemanden als …“: Die benannte Person steht im Akkusativ, der Name auf „-nak/-nek“.

Évának hívják a húgomat. – Meine jüngere Schwester heißt Éva.

Hogy hívnak? – Péternek. – Wie heißt du? – Péter.

Orvosnak néztek engem. – Man hat mich für einen Arzt gehalten.

A „gehören” nem részes eset, hanem a birtokjel „-é”: „Ez a könyv az anyámé.” – „gehören“ ist kein Dativ, sondern das Besitzzeichen „-é“: „Ez a könyv az anyámé.“ – Dieses Buch gehört meiner Mutter.

Kié ez a könyv? – Wem gehört dieses Buch?

Ez a könyv az anyámnak szól. – Dieses Buch ist für meine Mutter bestimmt.

A szomszédomnak eltört a karja. – Mein Nachbar hat sich den Arm gebrochen.

Az érintett személy a németben gyakran alany lesz, vagy „bei mir”, „mir ist …” formában jelenik meg. – Die betroffene Person wird im Deutschen oft Subjekt oder erscheint als „bei mir“, „mir ist …“.

Egy alaknak két olvasata is lehet: „Anyámnak a barátnője írt.” – Eine Form kann zwei Lesarten haben: „Anyámnak a barátnője írt.“ – Die Freundin meiner Mutter hat geschrieben, oder: Meiner Mutter hat ihre Freundin geschrieben.

Egyértelmű: „Anyám barátnője írt.” és „A barátnője írt anyámnak.” – Eindeutig sind „Anyám barátnője írt.“ – Die Freundin meiner Mutter hat geschrieben – und „A barátnője írt anyámnak.“ – Ihre Freundin hat meiner Mutter geschrieben.

Sok német „mir ist …” szerkezetnek nincs „-nak/-nek” ragos megfelelője. – Vielen deutschen Fügungen mit „mir ist …“ entspricht kein „-nak/-nek“.

Fázom. – Mir ist kalt.

Unatkozom. – Mir ist langweilig.

Rosszul vagyok. – Mir ist schlecht.

Az angol szinte mindig a személyt teszi alannyá: „I have”, „I like”, „I miss you”, „I need help”. – Englisch macht fast immer die Person zum Subjekt: „I have“, „I like“, „I miss you“, „I need help“.

A latin „Mihi est frater” és az orosz „Мне нужна помощь” a magyar szerkezethez áll közel. – Latein „Mihi est frater“ – ich habe einen Bruder – und Russisch „Мне нужна помощь“ – ich brauche Hilfe – stehen der ungarischen Bauweise nahe.

Wortschatz

  • bátyám – mein älterer Bruder
  • öcs – jüngerer Bruder
  • nővér {nő·VÉR} – Frau·BLUT(ältere Schwester)
  • húg – jüngere Schwester
  • testvér – Bruder oder Schwester
  • szüksége van – er/sie braucht
  • segítségre – (auf) Hilfe
  • kedvem van – ich habe Lust
  • kislánynak {kis·LÁNY·nak} – klein·MÄDCHEN·(DATIV)(dem kleinen Mädchen)
  • nővéremnek – meiner älteren Schwester
  • Önnek – Ihnen
  • drágám – mein Schatz
  • hív – rufen, nennen
  • Évának hívják – sie heißt Éva
  • anyámé – (das) meiner Mutter
  • kié? – wessen? wem gehört?
  • fázom – mir ist kalt
  • unatkozom – mir ist langweilig
  • rosszul vagyok – mir ist schlecht

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.