2.2 Vokallänge und Konsonantenlänge
Im Ungarischen kann jeder Vokal und fast jeder Konsonant kurz oder lang sein. Länge ist Dauer, nicht Betonung; sie unterscheidet Wörter und Formen und ändert sich nach festen Mustern, wenn Endungen antreten. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 2.2.1, 2.2.2, 2.2.3, 2.2.4, 2.2.5, 2.2.6, 2.2.7).
1.Rövid és hosszú magánhangzók – Kurze und lange Vokale (→ 2.2.1)
A magyarban hét rövid és hét hosszú magánhangzó van: „a – á”, „e – é”, „i – í”, „o – ó”, „ö – ő”, „u – ú”, „ü – ű”. – Das Ungarische hat sieben kurze und sieben lange Vokale: „a – á“, „e – é“, „i – í“, „o – ó“, „ö – ő“, „u – ú“, „ü – ű“.
A hosszú magánhangzót körülbelül kétszer olyan hosszan ejtjük, mint a rövidet. – Einen langen Vokal spricht man etwa doppelt so lange wie den kurzen.
A hosszúság idő kérdése, nem erősségé: a hosszú hang nem hangosabb és nem magasabb. – Länge ist eine Frage der Zeit, nicht der Kraft: Ein langer Laut ist nicht lauter und nicht höher.
A hangok hosszát időtartamnak nevezzük; a latin eredetű szakszó „kvantitás”. – Die Dauer der Laute heißt időtartam – Lautdauer; der Fachausdruck lateinischer Herkunft ist „Quantität“.
Az írás minden hosszú magánhangzót jelöl: az „á, é, í, ó, ú” egy vesszőt, az „ő, ű” két vesszőt kap. – Die Schrift kennzeichnet jeden langen Vokal: „á, é, í, ó, ú“ erhalten einen Strich, „ő, ű“ zwei Striche.
Az „ö” és az „ü” fölötti két pont rövid hangot jelöl. – Die zwei Punkte über „ö“ und „ü“ bezeichnen einen kurzen Laut.
Támás a szobában tévét néz. – Tamás sieht im Zimmer fern.
A „Tamás” nevet az első szótagon hangsúlyozzuk, a második szótagban álló „á” mégis hosszú. – Der Name „Tamás“ wird auf der ersten Silbe betont, das „á“ der zweiten Silbe ist trotzdem lang.
A hangsúly mindig az első szótagra esik, hosszú magánhangzó viszont bármelyik szótagban állhat. – Die Betonung fällt immer auf die erste Silbe, ein langer Vokal kann dagegen in jeder Silbe stehen.
A „kanapé” szóban a harmadik, a „törölköző” szóban a negyedik szótag magánhangzója hosszú. – Im Wort „kanapé“ – Sofa – ist der Vokal der dritten, im Wort „törölköző“ – Handtuch – der Vokal der vierten Silbe lang.
Délután háromkor hazaérünk. – Wir kommen um drei Uhr nachmittags nach Hause.
Az „ébresztőóra” szóban két hosszú magánhangzó követi egymást, és két külön hang marad. – In „ébresztőóra“ – Wecker – folgen zwei lange Vokale aufeinander und bleiben zwei getrennte Laute.
Az „a – á” és az „e – é” párban a hossz mellett a hangszín is más. – Bei den Paaren „a – á“ und „e – é“ ist neben der Länge auch die Klangfarbe anders.
A rövid „a” hangot kerekített ajakkal ejtjük, a hosszú „á” nyílt, és ajakkerekítés nélkül szól. – Das kurze „a“ spricht man mit gerundeten Lippen, das lange „á“ ist offen und klingt ohne Lippenrundung.
A rövid „e” nyílt hang, a hosszú „é” zárt. – Das kurze „e“ ist ein offener Laut, das lange „é“ ein geschlossener.
A tál az asztalon van. – Die Schüssel steht auf dem Tisch.
A másik öt párban a két hang szinte csak az időtartamában különbözik. – Bei den anderen fünf Paaren unterscheiden sich die beiden Laute fast nur in der Dauer.
A németben a hossz és a hangszín többnyire együtt változik: „Miete” – „Mitte”. – Im Deutschen ändern sich Länge und Klangfarbe meist zusammen: „Miete“ – „Mitte“.
Hosszú magánhangzó után is állhat hosszú mássalhangzó: az „áll” és a „váll” szóban az „á” is, az „l” is hosszú. – Auch nach einem langen Vokal kann ein langer Konsonant stehen: In „áll“ – steht – und „váll“ – Schulter – sind sowohl das „á“ als auch das „l“ lang.
A kettőzött mássalhangzó a magyarban nem jelzi, hogy az előtte álló magánhangzó rövid. – Ein doppelt geschriebener Konsonant zeigt im Ungarischen nicht an, dass der Vokal davor kurz ist.
Fáj a vállam. – Mir tut die Schulter weh.
A toldalékoknak is rögzített hosszúságuk van: a „-ba/-be” rövid, a „-ból/-ből” hosszú. – Auch die Endungen haben eine feste Länge: „-ba/-be“ – in … hinein – ist kurz, „-ból/-ből“ – aus … heraus – lang.
Ugyanígy rövid a „-ban/-ben” és a „-ra/-re”, hosszú a „-nál/-nél”, a „-ról/-ről” és a „-tól/-től”. – Ebenso sind „-ban/-ben“ – in – und „-ra/-re“ – auf … hinauf – kurz, „-nál/-nél“ – bei –, „-ról/-ről“ – von … herab – und „-tól/-től“ – von … weg – lang.
A kulcs a szomszédnál van. – Der Schlüssel ist beim Nachbarn.
Az újságot a postaládából hozom be. – Ich hole die Zeitung aus dem Briefkasten.
Gyakori képzők is hosszú magánhangzót tartalmaznak: „-ó/-ő”, „-ás/-és”, „-ság/-ség”. – Auch häufige Ableitungssuffixe enthalten lange Vokale: „-ó/-ő“, „-ás/-és“, „-ság/-ség“.
Példák: „hűtő”, „lakás”, „újság”. – Beispiele: „hűtő“ – Kühlschrank –, „lakás“ – Wohnung –, „újság“ – Zeitung.
Pontosabban a hosszú magánhangzó körülbelül másfélszer-kétszer olyan hosszú, mint a rövid. – Genauer ist ein langer Vokal etwa anderthalb- bis zweimal so lang wie ein kurzer.
Gyors beszédben a különbség kisebb, de hallható marad. – In schneller Rede wird der Unterschied kleiner, bleibt aber hörbar.
A hosszú magánhangzó egyetlen kitartott hang, nem két egymás után ejtett rövid. – Ein langer Vokal ist ein einziger gehaltener Laut, nicht zwei nacheinander gesprochene kurze.
A nemzetközi fonetikai ábécében a hosszúság jele a „ː”: „óra” [oːrɒ]. – In der Internationalen Lautschrift ist das Längezeichen „ː“: „óra“ – Uhr – [oːrɒ].
Mivel a hossz önmagában is megkülönböztet szavakat, a rövid és a hosszú magánhangzó két külön fonéma. – Weil die Länge allein Wörter unterscheiden kann, sind kurzer und langer Vokal zwei verschiedene Phoneme.
Az írás rögzített, a kiejtés néhány gyakori szóban ingadozik. – Die Schreibung ist fest, die Aussprache schwankt bei einigen häufigen Wörtern.
A „színház”, a „kíván” és az „újság” szót gyakran rövid „i”-vel, illetve „u”-val ejtik. – „színház“ – Theater –, „kíván“ – wünscht – und „újság“ – Zeitung – werden oft mit kurzem „i“ bzw. „u“ gesprochen.
Fordítva, a „mindig” és a „turista” szóban gyakran hosszú hangot hallunk. – Umgekehrt hört man in „mindig“ – immer – und „turista“ – Tourist – oft einen langen Laut.
Ezek a kiejtések elterjedtek, az írás azonban nem követi őket. – Diese Aussprachen sind verbreitet, die Schrift folgt ihnen aber nicht.
A szó végén a szófaj dönt: a melléknevek végén mindig hosszú „ú” vagy „ű” áll: „szomorú”, „hosszú”, „könnyű”. – Am Wortende entscheidet die Wortart: Am Ende von Adjektiven steht immer langes „ú“ oder „ű“: „szomorú“ – traurig –, „hosszú“ – lang –, „könnyű“ – leicht.
Az egy szótagú főnevek végén is hosszú hang áll: „fű”, „tű”. – Auch am Ende einsilbiger Substantive steht ein langer Laut: „fű“ – Gras –, „tű“ – Nadel.
A többszótagú főnevek többsége is hosszú hangra végződik („borjú”, „gyűrű”), néhány azonban rövidre: „falu”, „kapu”, „áru”, „daru”, „eskü”. – Die meisten mehrsilbigen Substantive enden ebenfalls lang („borjú“ – Kalb –, „gyűrű“ – Ring), einige aber kurz: „falu“ – Dorf –, „kapu“ – Tor –, „áru“ – Ware –, „daru“ – Kran –, „eskü“ – Eid.
A becézett alakok rövid „u”-ra végződnek: „anyu”, „apu”. – Koseformen enden auf kurzes „u“: „anyu“ – Mama –, „apu“ – Papa.
A falu végén áll a házunk. – Unser Haus steht am Ende des Dorfes.
Magyar szavak és meghonosodott jövevényszavak nem végződnek rövid „o”-ra vagy „ö”-re: „fotó”, „rádió”, „metró”, „erdő”. – Ungarische Wörter und eingebürgerte Lehnwörter enden nicht auf kurzes „o“ oder „ö“: „fotó“ – Foto –, „rádió“ – Radio –, „metró“ – U-Bahn –, „erdő“ – Wald.
Rövid „o” vagy „ö” csak idegen nevek végén áll: „Oslo”, „Malmö”. – Kurzes „o“ oder „ö“ steht nur am Ende fremder Namen: „Oslo“, „Malmö“.
Mivel a hosszúság bármelyik szótagban állhat, a magyarban a görög–latin versmértékek is alkalmazhatók; ez az időmértékes verselés. – Weil die Länge in jeder Silbe stehen kann, lassen sich im Ungarischen auch die griechisch-lateinischen Versmaße anwenden; das ist die zeitmessende Dichtung.
Az első magyar disztichont Sylvester János írta a 16. században. – Das erste ungarische Distichon schrieb János Sylvester im 16. Jahrhundert.
Wortschatz
- magánhangzó {magán·HANGZÓ} – allein·KLINGEND(Vokal, Selbstlaut)
- rövid magánhangzó – kurzer Vokal
- hosszú magánhangzó – langer Vokal
- rövid – kurz
- hosszú – lang
- időtartam {idő·TARTAM} – Zeit·DAUER(Lautdauer)
- hangszín {hang·SZÍN} – Laut·FARBE(Klangfarbe)
- hangsúly {hang·SÚLY} – Laut·GEWICHT(Betonung)
- szótag {szó·TAG} – Wort·GLIED(Silbe)
- ékezet – Akzentzeichen
- vessző – Strich (Akzent); Komma
- fonéma – Phonem
- kiejtés {kiejtÉS} – aussprechen·UNG(Aussprache)
- toldalék – Endung, Suffix
- képző – Ableitungssuffix
- hűtő {hűtŐ} – kühlen·END(Kühlschrank)
- lakás {lakÁS} – wohnen·UNG(Wohnung)
- újság {újSÁG} – neu·HEIT(Zeitung)
- törölköző {törölközŐ} – sich abtrocknen·END(Handtuch)
- ébresztőóra {ébresztŐ·óra} – wecken·END·Uhr(Wecker)
- kanapé – Sofa
- váll – Schulter
- tál – Schüssel
- szomszédnál – beim Nachbarn
- postaládából – aus dem Briefkasten
- falu – Dorf
- kapu – Tor
- eskü – Eid
- időmértékes {idő·MÉRTÉKes} – Zeit·MASS·ig(zeitmessend)
- verselés {versELés} – Vers·EN·ung(Versbau)
2.A magánhangzók hossza megkülönböztet – Bedeutung unterscheidende Vokallänge (→ 2.2.2)
Már hat napja fáj a hátam. – Mir tut schon seit sechs Tagen der Rücken weh.
A „hat” számnév, a „hát” testrész; a két szó csak a magánhangzó hosszában különbözik. – „hat“ ist ein Zahlwort – sechs –, „hát“ ein Körperteil – Rücken; die beiden Wörter unterscheiden sich nur in der Länge des Vokals.
Az ilyen szópárt minimális párnak nevezzük: a két szó egyetlen hangban tér el. – Ein solches Wortpaar heißt Minimalpaar: Die beiden Wörter weichen in einem einzigen Laut voneinander ab.
A legtöbb pár az „a – á” és az „e – é” hangoknál található, mert ott a hangszín is változik. – Die meisten Paare gibt es bei „a – á“ und „e – é“, weil sich dort auch die Klangfarbe ändert.
Ilyen párok: „agy – ágy”, „haj – háj”, „var – vár”, „gaz – gáz”. – Solche Paare sind „agy“ – Gehirn – und „ágy“ – Bett, „haj“ – Haar – und „háj“ – Fett, „var“ – Schorf – und „vár“ – wartet; Burg, „gaz“ – Unkraut – und „gáz“ – Gas.
Az „e – é” párok közül gyakori a „ver – vér”, a „szel – szél” és a „mer – mér”. – Häufige Paare mit „e – é“ sind „ver“ – schlägt – und „vér“ – Blut, „szel“ – schneidet – und „szél“ – Wind, „mer“ – wagt – und „mér“ – misst.
Kevesebb pár van az „i – í”, az „o – ó” és az „ö – ő” hangoknál: „irt – írt”, „kor – kór”, „kör – kőr”. – Weniger Paare gibt es bei „i – í“, „o – ó“ und „ö – ő“: „irt“ – rottet aus – und „írt“ – schrieb, „kor“ – Alter – und „kór“ – Krankheit, „kör“ – Kreis – und „kőr“ – Herz (Kartenfarbe).
Az „u – ú” pár ritka („zug – zúg”), az „ü – ű” párra szinte nincs példa. – Das Paar „u – ú“ ist selten („zug“ – Winkel – und „zúg“ – rauscht), für „ü – ű“ gibt es kaum ein Beispiel.
A „kór” önállóan választékos szó, összetételekben azonban gyakori: „kórház”. – „kór“ ist als Einzelwort gehoben, in Zusammensetzungen aber häufig: „kórház“ – Krankenhaus.
A leggyakoribb párok rövid szavak: a „meg”, az „el” és a „fel” igekötő, a „még”, az „él” és a „fél” önálló szó. – Die häufigsten Paare sind kurze Wörter: „meg“, „el“ und „fel“ sind Verbalpräfixe, „még“ – noch –, „él“ – lebt – und „fél“ – halb; fürchtet sich – selbständige Wörter.
Még nem mentem el az orvoshoz. – Ich bin noch nicht zum Arzt gegangen.
Nagyapám kilencvenöt évig élt. – Mein Großvater ist fünfundneunzig Jahre alt geworden.
Fél óra múlva jön az orvos. – In einer halben Stunde kommt der Arzt.
Felhívtam az orvost. – Ich habe den Arzt angerufen.
Beszédben a szövegösszefüggés gyakran segít, írásban azonban a rossz hossz hiba. – Beim Sprechen hilft der Zusammenhang oft, in der Schrift ist eine falsche Länge aber ein Fehler.
A hiányzó ékezet sokszor egy másik, létező szót ad, ezért a helyesírás-ellenőrző nem veszi észre. – Ein fehlendes Akzentzeichen ergibt oft ein anderes, vorhandenes Wort; deshalb bemerkt es die Rechtschreibprüfung nicht.
A minimális párok bizonyítják, hogy a rövid és a hosszú hang két külön fonéma. – Die Minimalpaare beweisen, dass kurzer und langer Laut zwei verschiedene Phoneme sind.
A homonimák ezzel szemben azonos hangalakúak: a „vár” ige is, főnév is. – Homonyme dagegen haben dieselbe Lautgestalt: „vár“ ist Verb – wartet – und Substantiv – Burg.
Anna a ház előtt vár. – Anna wartet vor dem Haus.
A vár a dombon áll. – Die Burg steht auf dem Hügel.
A hasonló hangzású, de több hangban eltérő szavakat paronimáknak nevezzük. – Ähnlich klingende Wörter, die sich in mehr als einem Laut unterscheiden, heißen Paronyme.
Egy pár tagjai különböző szófajúak is lehetnek: az „elöl” határozószó, az „elől” névutó. – Die Glieder eines Paares können verschiedenen Wortarten angehören: „elöl“ – vorn – ist ein Adverb, „elől“ – vor … weg – eine Postposition.
Elöl ülök, hátul nincs hely. – Ich sitze vorn, hinten ist kein Platz.
Az autó elől félreugrottam. – Ich bin vor dem Auto zur Seite gesprungen.
Ritkább párok: „tag – tág”, „baj – báj”, „oda – óda”. – Seltenere Paare sind „tag“ – Mitglied – und „tág“ – weit, „baj“ – Not – und „báj“ – Anmut, „oda“ – dorthin – und „óda“ – Ode.
A hossz ragozott alakokat is megkülönböztet: „lábat” – egy lábat –, „lábát” – az ő lábát. – Die Länge unterscheidet auch gebeugte Formen: „lábat“ – ein Bein (Objekt) –, „lábát“ – sein Bein (Objekt).
Gábor síelés közben eltörte a lábát. – Gábor hat sich beim Skifahren das Bein gebrochen.
A „fiuk” birtokos alak („az ő fiuk”), a „fiúk” a „fiú” többes száma. – „fiuk“ ist eine Besitzform – ihr Sohn (mehrere Besitzer) –, „fiúk“ die Mehrzahl von „fiú“ – Junge.
A szomszédoknak két fiuk van. – Die Nachbarn haben zwei Söhne.
A fiúk az udvaron fociznak. – Die Jungen spielen auf dem Hof Fußball.
Feltételes módban az egyes szám harmadik személyű alanyi és tárgyas alak csak az utolsó magánhangzó hosszában különbözik: „írna” – „írná”. – Im Konditional unterscheiden sich die Formen der 3. Person Einzahl der unbestimmten und der bestimmten Konjugation nur in der Länge des letzten Vokals: „írna“ – würde (etwas) schreiben –, „írná“ – würde es schreiben.
Péter megírná a levelet, ha lenne ideje. – Péter würde den Brief schreiben, wenn er Zeit hätte.
A latin ugyanígy pusztán a hosszal különböztetett meg szavakat: „malum” – rossz –, „mālum” – alma. – Das Lateinische unterschied Wörter ebenso allein durch die Länge: „malum“ – Übel –, „mālum“ – Apfel.
Az angolban inkább a hangszín különböztet meg („ship – sheep”), az oroszban a magánhangzók hossza nem különböztet meg szavakat. – Im Englischen unterscheidet eher die Klangfarbe („ship“ – „sheep“), im Russischen unterscheidet die Vokallänge keine Wörter.
Wortschatz
- minimális pár – Minimalpaar
- pár – Paar
- fonéma – Phonem
- homonima – Homonym
- paronima – Paronym
- hat – sechs
- hát – Rücken
- hátam – mein Rücken
- agy – Gehirn
- ágy – Bett
- vér – Blut
- szél – Wind
- kor – Alter
- kór – Krankheit
- kórház {kór·HÁZ} – Krankheit·HAUS(Krankenhaus)
- kör – Kreis
- kőr – Herz (Kartenfarbe)
- igekötő {ige·KÖTŐ} – Verb·BINDEND(Verbalpräfix)
- még – noch
- élt – lebte
- fél – halb; fürchtet sich
- elöl – vorn
- elől – vor … weg
- határozószó {határozÓ·szó} – bestimmen·END·Wort(Adverb)
- névutó {név·UTÓ} – Name·NACH(Postposition)
- lábat {láb·AT} – Bein·(AKKUSATIV)(ein Bein (Objekt))
- lábát {láb·Á·t} – Bein·SEIN·(AKKUSATIV)(sein Bein (Objekt))
- fiuk – ihr Sohn
- fiúk – Jungen
- feltételes mód – Konditional
- írná {ír·ná} – würde es schreiben
3.Rövid és hosszú mássalhangzók – Kurze und lange Konsonanten (→ 2.2.3)
Reggel nyolckor itt találkozunk. – Wir treffen uns morgens um acht hier.
Majdnem minden magyar mássalhangzó lehet rövid vagy hosszú. – Fast jeder ungarische Konsonant kann kurz oder lang sein.
A szakszó: hosszú mássalhangzó; ellentéte a rövid mássalhangzó. – Der Fachausdruck ist hosszú mássalhangzó – langer Konsonant, Geminate (lateinisch „geminatus“ – verdoppelt); das Gegenstück ist der kurze Konsonant.
A hosszú mássalhangzót körülbelül kétszer olyan hosszan ejtjük, mint a rövidet, megszakítás és szünet nélkül. – Einen langen Konsonanten spricht man etwa doppelt so lange wie den kurzen, ohne Unterbrechung und ohne Pause.
A „reggel” szóban a „g” átnyúlik a szótaghatáron: reg-gel. – Im Wort „reggel“ – morgens – reicht das „g“ über die Silbengrenze: reg-gel.
A zárhangoknál (p, t, k, b, d, g) a zárat tartjuk tovább, mielőtt feloldjuk: „kettő”, „addig”, „akkor”. – Bei den Verschlusslauten (p, t, k, b, d, g) hält man den Verschluss länger, bevor man ihn löst: „kettő“ – zwei –, „addig“ – bis dahin –, „akkor“ – dann.
A folyamatos hangokat (l, m, n, r, s, sz, z, j) egyszerűen tovább kitartjuk: „benn”, „semmi”, „orr”, „friss”. – Die Dauerlaute (l, m, n, r, s, sz, z, j) hält man einfach länger aus: „benn“ – drinnen –, „semmi“ – nichts –, „orr“ – Nase –, „friss“ – frisch.
A busz kettőkor indul. – Der Bus fährt um zwei ab.
Péter benn ül a kocsiban. – Péter sitzt drinnen im Auto.
Ma reggel semmit sem ettem. – Heute Morgen habe ich nichts gegessen.
Az előtte álló magánhangzó nem változik: az „itt” szóban az „i” rövid, a „megálló” szóban az „á” hosszú. – Der Vokal davor ändert sich nicht: In „itt“ – hier – ist das „i“ kurz, in „megálló“ – Haltestelle – ist das „á“ lang.
A megálló ott van, a sarkon. – Die Haltestelle ist dort, an der Ecke.
A németben a kettőzött betű csak azt jelzi, hogy az előtte álló magánhangzó rövid; maga a mássalhangzó nem hosszabb. – Im Deutschen zeigt der Doppelbuchstabe nur an, dass der Vokal davor kurz ist; der Konsonant selbst ist nicht länger.
A németben hosszú mássalhangzó csak ott hallható, ahol két szó vagy szórész találkozik: „annehmen”, „mitteilen”. – Im Deutschen hört man einen langen Konsonanten nur dort, wo zwei Wörter oder Wortteile zusammenstoßen: „annehmen“, „mitteilen“.
A magyarban a hosszú mássalhangzó magához a szóhoz tartozik. – Im Ungarischen gehört der lange Konsonant zum Wort selbst.
Hosszú mássalhangzó magánhangzók között és szó végén áll, szó elején soha. – Ein langer Konsonant steht zwischen Vokalen und am Wortende, nie am Wortanfang.
Magánhangzók között hallható a legjobban, szó végén, szünet előtt nehezebben. – Zwischen Vokalen hört man ihn am besten, am Wortende vor einer Pause schwerer.
Más mássalhangzó mellett többnyire röviden ejtjük, az írás azonban megtartja a kettőzést: „jobbra”, „állt”. – Neben einem anderen Konsonanten spricht man ihn meist kurz, die Schrift behält die Doppelschreibung aber bei: „jobbra“ – nach rechts –, „állt“ – stand.
Az első utcán forduljon jobbra! – Biegen Sie in die erste Straße rechts ab!
A kétjegyű betűvel írt hangoknak is van hosszú változata: „hosszú”, „könnyű”, „meggy”. – Auch die Laute, die mit Doppelbuchstaben geschrieben werden, haben eine lange Form: „hosszú“ – lang –, „könnyű“ – leicht –, „meggy“ – Sauerkirsche.
Ez a csomag nagyon könnyű. – Dieses Paket ist sehr leicht.
A hosszú mássalhangzót az írás kettőzéssel jelöli. – Die Schrift bezeichnet den langen Konsonanten durch Doppelschreibung (→ 2.2.4, 2.2.5).
Gyakori hiba, hogy a mássalhangzót röviden ejtik („*regel”, „*kető”), vagy szünetet tartanak a közepén. – Häufige Fehler sind, den Konsonanten kurz zu sprechen („*regel“, „*kető“) oder in seiner Mitte eine Pause zu machen.
Fonetikai átírásban a hosszú mássalhangzót is a „ː” jel mutatja: [tː], [lː], [ɲː]. – In der Lautschrift zeigt auch beim langen Konsonanten das Zeichen „ː“ die Länge: [tː], [lː], [ɲː].
Hosszú mássalhangzó a szótőben is lehet („itt”, „semmi”), és toldalékkal is keletkezhet. – Ein langer Konsonant kann im Wortstamm stehen („itt“, „semmi“) und auch durch eine Endung entstehen.
Egyes toldalékok maguk is hosszú mássalhangzót tartalmaznak: „rövidebb”, „evett”. – Manche Endungen enthalten selbst einen langen Konsonanten: „rövidebb“ – kürzer –, „evett“ – aß.
Hasonulással is létrejöhet: „házzal”. – Er kann auch durch Angleichung entstehen: „házzal“ – mit dem Haus (→ 2.7.7).
Összetételek határán is keletkezhet: „szakkör”, „otthon”. – Er kann auch an der Grenze von Zusammensetzungen entstehen: „szakkör“ – Arbeitsgemeinschaft –, „otthon“ – zu Hause.
Két szó határán is hosszú hangot ejtünk, ha azonos mássalhangzók találkoznak: „két tál”. – Auch an der Grenze zweier Wörter spricht man einen langen Laut, wenn gleiche Konsonanten zusammentreffen: „két tál“ – zwei Schüsseln –, wie im deutschen „mit Tee“.
Két tál levest kérek. – Ich hätte gern zwei Teller Suppe.
A magánhangzók közötti hosszú mássalhangzó két szótaghoz tartozik, ezért elválasztáskor is kettéosztjuk: ket-tő. – Ein langer Konsonant zwischen Vokalen gehört zu zwei Silben; deshalb teilt man ihn auch bei der Silbentrennung: ket-tő.
Az „állt”, az „otthon” és a „jobbra” szóban a hosszú mássalhangzó a szokásos kiejtésben megrövidül. – In „állt“, „otthon“ und „jobbra“ wird der lange Konsonant in der üblichen Aussprache kurz.
Ez nem hiba, hanem kiejtési szabály; az írás a szó részeit mutatja. – Das ist kein Fehler, sondern eine Ausspracheregel; die Schrift zeigt die Bestandteile des Wortes (→ 2.7.6).
Néha a kiejtés és az írás eltér: az „egy”, a „lesz” és a „kisebb” szót gyakran hosszú mássalhangzóval ejtik. – Manchmal weichen Aussprache und Schrift ab: „egy“ – eins, ein –, „lesz“ – wird – und „kisebb“ – kleiner – werden oft mit langem Konsonanten gesprochen.
Csak egy percet várj! – Warte nur eine Minute!
Fordítva, az „állat”, az „ahhoz” és a „millió” szót gyakran rövid mássalhangzóval ejtik. – Umgekehrt werden „állat“ – Tier –, „ahhoz“ – dazu – und „millió“ – Million – oft mit kurzem Konsonanten gesprochen.
Laza beszédben az „arra” és az „erre” szóban a hossz a magánhangzóra „vándorol”: „árra”, „érre”; írni azonban csak „arra”, „erre” helyes. – In lockerer Rede „wandert“ in „arra“ – dorthin – und „erre“ – hierher – die Länge auf den Vokal: „árra“, „érre“; richtig geschrieben wird aber nur „arra“, „erre“.
Gyors beszédben a hosszú mássalhangzók rövidebbek, magánhangzók között a különbség mégis hallható marad. – In schneller Rede sind die langen Konsonanten kürzer, zwischen Vokalen bleibt der Unterschied aber hörbar.
Wortschatz
- mássalhangzó {más·SAL·hangzó} – anderer·MIT·klingend(Konsonant, Mitlaut)
- hosszú mássalhangzó – langer Konsonant, Geminate
- rövid mássalhangzó – kurzer Konsonant
- zárhang {zár·HANG} – Verschluss·LAUT(Verschlusslaut)
- folyamatos hang – Dauerlaut
- szótaghatár {szó·TAG·határ} – Wort·GLIED·Grenze(Silbengrenze)
- reggel – morgens; Morgen
- kettő – zwei
- addig – bis dahin
- akkor – dann; damals
- benn – drinnen
- semmi – nichts
- orr – Nase
- friss – frisch
- megálló {meg·ÁLLÓ} – (PRÄFIX)·STEHEND(Haltestelle)
- jobbra – nach rechts
- állt – stand
- szakkör {szak·KÖR} – Fach·KREIS(Arbeitsgemeinschaft)
- otthon {ott·HON} – dort·HEIM(zu Hause)
- két tál – zwei Schüsseln
- rövidebb – kürzer
- lesz – wird
- állat – Tier
- arra – dorthin, dort entlang
- erre – hierher
4.A hosszú mássalhangzók írása egyjegyű betűvel – Schreibung langer Einzelkonsonanten (→ 2.2.4)
Ha egy egyjegyű betűvel írt mássalhangzó hosszú, a betűt kétszer írjuk: „tt”, „ll”, „kk”. – Ist ein Konsonant lang, der mit einem einfachen Buchstaben geschrieben wird, schreibt man den Buchstaben zweimal: „tt“, „ll“, „kk“.
Ezt kettőzésnek nevezzük; latin neve „geminatio”, a „geminus” – iker – szóból. – Das heißt kettőzés – Doppelschreibung; der lateinische Name ist „geminatio“, von „geminus“ – Zwilling.
A „kettőz” ige a „kettő” számnévből képzett. – Das Verb „kettőz“ – verdoppeln – ist vom Zahlwort „kettő“ – zwei – abgeleitet.
Kell egy toll? – Igen, köszönöm. – Brauchst du einen Stift? – Ja, danke.
A német „toll” szóban a kettőzött „l” a rövid magánhangzót jelzi, a magyar „toll” szóban a hosszú „l” hangot. – Im deutschen Wort „toll“ zeigt das doppelte „l“ den kurzen Vokal an, im ungarischen „toll“ – Feder, Stift – den langen l-Laut.
Mind a tizenhét egyjegyű mássalhangzó kettőzhető: „jobb”, „vicc”, „kedd”, „reggel”, „ujj”, „sakk”, „semmi”, „csepp”, „forró”, „lassan”, „itt”. – Alle siebzehn Konsonanten mit einfachem Buchstaben lassen sich verdoppeln: „jobb“ – besser –, „vicc“ – Witz –, „kedd“ – Dienstag –, „reggel“ – Morgen –, „ujj“ – Finger –, „sakk“ – Schach –, „semmi“ – nichts –, „csepp“ – Tropfen –, „forró“ – heiß –, „lassan“ – langsam –, „itt“ – hier.
Ritka a „hh” („ahhoz”), az „ff” („blöff”) és a „vv”, amely szinte csak toldalékkal jön létre („évvel”). – Selten sind „hh“ („ahhoz“ – dazu), „ff“ („blöff“ – Bluff) und „vv“, das fast nur durch Endungen entsteht („évvel“ – mit einem Jahr).
Az „ss” a hosszú „s” hang jele, nem a hosszú „sz”-é: „lassan”, „tessék”. – „ss“ ist das Zeichen für das lange „s“ – einen langen sch-Laut –, nicht für das lange „sz“: „lassan“ – langsam –, „tessék“ – bitte.
Lassan olvasd fel a szöveget! – Lies den Text langsam vor!
Kettőzött betű toldalékkal is keletkezik: „kellett”, „mondott”. – Doppelbuchstaben entstehen auch durch Endungen: „kellett“ – musste –, „mondott“ – sagte.
Ha a toldalék eleje hasonul a szó végéhez, a szó utolsó betűje kettőződik: „ezzel”, „házzal”, „sokkal”. – Gleicht sich der Anfang der Endung dem Wortende an, wird der letzte Buchstabe des Wortes verdoppelt: „ezzel“ – damit –, „házzal“ – mit dem Haus –, „sokkal“ – um vieles.
Ezzel a tollal nem lehet írni. – Mit diesem Stift kann man nicht schreiben.
Három azonos betű nem állhat egymás után; toldalékoláskor kettőre egyszerűsítünk. – Drei gleiche Buchstaben dürfen nicht aufeinander folgen; beim Anfügen von Endungen vereinfacht man auf zwei.
Így lesz a „toll” és a „-val” kapcsolatából „tollal”, a „hall” és a „-lak” kapcsolatából „hallak”. – So wird aus „toll“ und „-val“ „tollal“ – mit dem Stift –, aus „hall“ und „-lak“ „hallak“ – ich höre dich.
Eszter tollal írja a dolgozatot. – Eszter schreibt die Klassenarbeit mit dem Füller.
Nem hallak, túl hangos a terem. – Ich höre dich nicht, der Raum ist zu laut.
Ezt egyszerűsítésnek nevezzük; az „egyszerű” szó az „egy” számnévből ered. – Das heißt egyszerűsítés – Vereinfachung; das Wort „egyszerű“ – einfach – geht auf das Zahlwort „egy“ – eins – zurück.
Mássalhangzó előtt a kettőzött betű megmarad: „tolltartó”, „hallgat”, „állt”, „jobbra”. – Vor einem Konsonanten bleibt der Doppelbuchstabe erhalten: „tolltartó“ – Federmäppchen –, „hallgat“ – hört zu –, „állt“ – stand –, „jobbra“ – nach rechts.
A magyar írás nem ismeri a német „ck” és „tz” betűkapcsolatot: „sakk”, „vicc”. – Die ungarische Schrift kennt die deutschen Verbindungen „ck“ und „tz“ nicht: „sakk“ – Schach –, „vicc“ – Witz.
Tulajdonneveknél nem egyszerűsítünk: a három betű megmarad, a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk: „Mariann-nal”, „Széll-lel”. – Bei Eigennamen wird nicht vereinfacht: Die drei Buchstaben bleiben, und die Endung wird mit Bindestrich angefügt: „Mariann-nal“ – mit Mariann –, „Széll-lel“ – mit Széll.
Tegnap Mariann-nal tanultam. – Gestern habe ich mit Mariann gelernt.
Összetételben a három azonos betűt kötőjellel tagoljuk: „sakk-kör”; két azonos betűnél egybeírunk: „szakkör”. – In Zusammensetzungen gliedert man drei gleiche Buchstaben mit Bindestrich: „sakk-kör“ – Schachklub –; bei zwei gleichen Buchstaben schreibt man zusammen: „szakkör“ – Arbeitsgemeinschaft.
Két különböző mássalhangzóra végződő szónál az utolsó betű kettőződik: „hanggal”, „pénzzel”. – Bei Wörtern, die auf zwei verschiedene Konsonanten enden, wird der letzte Buchstabe verdoppelt: „hanggal“ – mit der Stimme –, „pénzzel“ – mit Geld.
A kettőzés szavakat is megkülönböztethet: „szívvel” – a szívvel –, „szível” – kedvel. – Die Doppelschreibung kann auch Wörter unterscheiden: „szívvel“ – mit dem Herzen –, „szível“ – leiden mögen.
A jövevényszavakra nincs általános szabály: „hobbi”, „futball”, „gramm”, de „program”, „tenisz”, „balett”. – Für Lehnwörter gibt es keine allgemeine Regel: „hobbi“ – Hobby –, „futball“ – Fußball –, „gramm“ – Gramm –, aber „program“ – Programm –, „tenisz“ – Tennis –, „balett“ – Ballett.
Sor végén a két azonos betű között választunk el: reg-gel, tol-lal. – Am Zeilenende trennt man zwischen den beiden gleichen Buchstaben: reg-gel, tol-lal.
A németben 1996 óta összetételekben három azonos betű is állhat: „Schifffahrt”. – Im Deutschen dürfen seit 1996 in Zusammensetzungen drei gleiche Buchstaben stehen: „Schifffahrt“.
Wortschatz
- kettőzés {kettőzÉS} – verdoppeln·UNG(Doppelschreibung)
- kettőzött betű – doppelt geschriebener Buchstabe
- egyjegyű {egy·JEGYű} – ein·ZEICHEN·ig(einzeichig)
- egyjegyű betű – einfacher Buchstabe
- betű – Buchstabe
- egyszerűsítés {egyszerűSÍTés} – einfach·MACHEN·ung(Vereinfachung)
- kötőjel {kötő·JEL} – bindend·ZEICHEN(Bindestrich)
- toll – Feder; Stift
- tollal – mit dem Stift
- hallak – ich höre dich
- kellett – musste
- ezzel – damit, mit diesem
- házzal – mit dem Haus
- tolltartó {toll·TARTÓ} – Feder·HALTER(Federmäppchen)
- hallgat {hallGAT} – hören·(DAUER)(hört zu)
- sakk – Schach
- vicc – Witz
- kedd – Dienstag
- ujj – Finger
- csepp – Tropfen
- tessék – bitte
- sakk-kör – Schachklub
- hanggal – mit der Stimme
- szívvel – mit dem Herzen
- szível – leiden mögen
- jövevényszó {jövevény·SZÓ} – Ankömmling·WORT(Lehnwort)
5.A két- és háromjegyű betűk hosszú változata – Verlängerung von Doppel- und Dreifachbuchstaben (→ 2.2.5)
Ha egy két- vagy háromjegyű betűvel írt hang hosszú, csak az első jegyét kettőzzük: „sz → ssz”, „gy → ggy”, „dzs → ddzs”. – Ist ein Laut lang, der mit einem Doppel- oder Dreifachbuchstaben geschrieben wird, verdoppelt man nur sein erstes Zeichen: „sz → ssz“, „gy → ggy“, „dzs → ddzs“.
Réka meggyet szed a kertben. – Réka pflückt im Garten Sauerkirschen.
Helyesen „meggy”, nem „*megygy”; rövid „gy”-vel a „megy” igét kapjuk. – Richtig ist „meggy“, nicht „*megygy“; mit kurzem „gy“ erhält man das Verb „megy“ – geht.
Így keletkezik a „ccs”, „ddz”, „ggy”, „lly”, „nny”, „ssz”, „tty” és „zzs”: „meccs”, „gally”, „könnyű”, „hosszú”, „pötty”. – So entstehen „ccs“, „ddz“, „ggy“, „lly“, „nny“, „ssz“, „tty“ und „zzs“: „meccs“ – Spiel –, „gally“ – Zweig –, „könnyű“ – leicht –, „hosszú“ – lang –, „pötty“ – Tupfen.
A „dzs”-ből „ddzs” lesz: ez négy jegy, de egyetlen hosszú hang. – Aus „dzs“ wird „ddzs“: Das sind vier Zeichen, aber ein einziger langer Laut.
A leggyakoribb a „ssz” és az „nny”: „asszony”, „rossz”, „vissza”, „messze”, „mennyi”, „annyi”, „dinnye”. – Am häufigsten sind „ssz“ und „nny“: „asszony“ – Frau –, „rossz“ – schlecht –, „vissza“ – zurück –, „messze“ – weit –, „mennyi“ – wie viel –, „annyi“ – so viel –, „dinnye“ – Melone.
Rossz idő van, maradjunk otthon. – Das Wetter ist schlecht, bleiben wir zu Hause.
Mennyibe kerül a jegy? – Wie viel kostet die Fahrkarte?
Az alapalak lehet rövid, a ragozott alak hosszú: „öcs” – „öccse”. – Die Grundform kann kurz, die gebeugte Form lang sein: „öcs“ – jüngerer Bruder – und „öccse“ – sein jüngerer Bruder.
A „ssz” a hosszú „sz”, az „ss” a hosszú „s”: „hosszú”, de „friss”. – „ssz“ ist das lange „sz“, „ss“ das lange „s“: „hosszú“ – lang –, aber „friss“ – frisch.
Összetételekben nem egyszerűsítünk: mindkét kétjegyű betű teljes alakjában megmarad. – In Zusammensetzungen wird nicht vereinfacht: Beide Doppelbuchstaben bleiben vollständig erhalten.
Így marad látható a két szó határa: „jegygyűrű”, „kulcscsomó”, „díszszemle”. – So bleibt die Grenze der beiden Wörter sichtbar: „jegygyűrű“ – Verlobungsring –, „kulcscsomó“ – Schlüsselbund –, „díszszemle“ – Parade.
Réka jegygyűrűt kapott. – Réka hat einen Verlobungsring bekommen.
Kiejtésben itt is egyetlen hosszú hangot hallunk. – In der Aussprache hört man auch hier einen einzigen langen Laut.
A „dz” és a „dzs” magánhangzók között és szó végén hosszan hangzik, a szótőben mégis egyszerűen írjuk: „bodza”, „edz”. – „dz“ und „dzs“ klingen zwischen Vokalen und am Wortende lang, im Wortstamm schreibt man sie trotzdem einfach: „bodza“ – Holunder –, „edz“ – trainiert.
A hosszúság csak toldalékos alakban jelenik meg az írásban: „eddzük”, „briddzsel”. – Die Länge erscheint in der Schrift erst in Formen mit Endung: „eddzük“ – wir trainieren ihn –, „briddzsel“ – mit Bridge.
Ugyanígy az „egy” egyszerű „gy”-vel áll, az „eggyel” és az „eggyé” azonban kettőzött. – Ebenso steht „egy“ – eins – mit einfachem „gy“, „eggyel“ – um eins – und „eggyé“ – zu einem – werden aber verdoppelt.
A „-val/-vel” „v” hangja kétjegyű betűhöz is hasonul; ilyenkor is csak az első jegy kettőződik: „busszal”, „kulccsal”, „rizzsel”. – Das „v“ von „-val/-vel“ gleicht sich auch einem Doppelbuchstaben an; dann wird ebenfalls nur das erste Zeichen verdoppelt: „busszal“ – mit dem Bus –, „kulccsal“ – mit dem Schlüssel –, „rizzsel“ – mit Reis.
Busszal megyek a munkahelyemre. – Ich fahre mit dem Bus zu meiner Arbeitsstelle.
Ha a szó már hosszú kétjegyűre végződik, nem lesz belőle háromszoros jel: „könnyel”, „dzsesszel”. – Endet das Wort schon auf einen langen Doppelbuchstaben, entsteht kein dreifaches Zeichen: „könnyel“ – mit einer Träne –, „dzsesszel“ – mit Jazz.
Két azonos kétjegyű betű toldalékoláskor is egyszerűsödik: „húsz” és „-szor” → „hússzor”. – Auch zwei gleiche Doppelbuchstaben werden beim Anfügen einer Endung vereinfacht: „húsz“ und „-szor“ ergeben „hússzor“ – zwanzigmal.
Az összetételi határon olyan betűsorok is állhatnak, amelyek csak látszólag hosszúak: „narancssárga”, „negyvennyolc”, „üveggyöngy”. – An der Kompositionsfuge können Buchstabenfolgen stehen, die nur scheinbar lang sind: „narancssárga“ – orange –, „negyvennyolc“ – achtundvierzig –, „üveggyöngy“ – Glasperle.
Elválasztáskor az egyszerűsítés megszűnik: hosz-szú, asz-szony, megy-gyes. – Bei der Silbentrennung wird die Vereinfachung aufgehoben: hosz-szú, asz-szony, megy-gyes.
A latin a görög jövevényszavakban ugyanígy csak az első betűt kettőzte: „Bacchus”, „Matthaeus”. – Das Lateinische verdoppelte in griechischen Lehnwörtern ebenso nur den ersten Buchstaben: „Bacchus“, „Matthaeus“.
Wortschatz
- kétjegyű {két·JEGYű} – zwei·ZEICHEN·ig(zweizeichig)
- kétjegyű betű – Doppelbuchstabe
- háromjegyű {három·JEGYű} – drei·ZEICHEN·ig(dreizeichig)
- háromjegyű betű – Dreifachbuchstabe
- jegy – Zeichen; Fahrkarte
- meggy – Sauerkirsche
- megy – geht
- hosszú – lang
- könnyű – leicht
- asszony – Frau
- rossz – schlecht
- vissza – zurück
- mennyi – wie viel
- öcs – jüngerer Bruder
- öccse – sein, ihr jüngerer Bruder
- összetétel {össze·TÉTEL} – zusammen·SETZUNG(Zusammensetzung)
- összetételi határ – Kompositionsfuge
- jegygyűrű {jegy·GYŰRŰ} – Verlobung·RING(Verlobungsring)
- kulcscsomó {kulcs·CSOMÓ} – Schlüssel·KNOTEN(Schlüsselbund)
- bodza – Holunder
- eddzük – wir trainieren ihn
- eggyel – um eins, mit eins
- busszal – mit dem Bus
- kulccsal – mit dem Schlüssel
- rizzsel – mit Reis
- hússzor – zwanzigmal
- narancssárga {narancs·SÁRGA} – Orange·GELB(orange)
- elválasztás {el·VÁLASZTÁS} – weg·TRENNUNG(Silbentrennung)
6.A mássalhangzók hossza megkülönböztet – Bedeutung unterscheidende Konsonantenlänge (→ 2.2.6)
Laci a tónál halat fog, és hallja a madarakat. – Laci angelt am See und hört die Vögel.
A rövid és a hosszú mássalhangzó is különböző szavakat adhat: „hal” – „hall”. – Auch kurzer und langer Konsonant können verschiedene Wörter ergeben: „hal“ – Fisch – und „hall“ – hört.
Az előtte álló magánhangzó mindkét szóban ugyanaz; csak a mássalhangzó hosszabb. – Der Vokal davor ist in beiden Wörtern derselbe; nur der Konsonant ist länger.
Gyakori párok: „kel – kell”, „szál – száll”, „tol – toll”, „var – varr”, „vet – vett”, „ép – épp”, „len – lenn”. – Häufige Paare sind „kel“ – steht auf – und „kell“ – muss, „szál“ – Faden – und „száll“ – fliegt, „tol“ – schiebt – und „toll“ – Stift, „var“ – Schorf – und „varr“ – näht, „vet“ – sät – und „vett“ – kaufte, „ép“ – heil – und „épp“ – gerade, „len“ – Flachs – und „lenn“ – unten.
Hajnalban kell kelnünk, mert messze megyünk. – Wir müssen im Morgengrauen aufstehen, weil wir weit fahren.
A madár a fára száll. – Der Vogel fliegt auf den Baum.
Kérek egy szál rózsát. – Ich hätte gern eine einzelne Rose.
Nagymama ruhát varr. – Großmutter näht ein Kleid.
Épp most értem haza. – Ich bin gerade nach Hause gekommen.
Lenn a pincében hűvös van. – Unten im Keller ist es kühl.
A kétjegyű betűvel írt hangok is alkotnak ilyen párt: „megy – meggy”, „kasza – kassza”. – Auch Laute, die mit Doppelbuchstaben geschrieben werden, bilden solche Paare: „megy“ – geht – und „meggy“ – Sauerkirsche, „kasza“ – Sense – und „kassza“ – Kasse.
Anna a piacra megy meggyet venni. – Anna geht auf den Markt, um Sauerkirschen zu kaufen.
A kasszánál kell fizetni. – Man muss an der Kasse bezahlen.
A különbség magánhangzók között hallható a legjobban: „kelni” – „kellett”. – Am deutlichsten hört man den Unterschied zwischen Vokalen: „kelni“ – aufstehen – gegenüber „kellett“ – musste.
Ha a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük vagy írjuk, a pár másik szava jön létre. – Spricht oder schreibt man den langen Konsonanten kurz, entsteht das andere Wort des Paares.
A németben fordítva van: a „Bett – Beet” párban a magánhangzó különbözik, a mássalhangzó nem. – Im Deutschen ist es umgekehrt: Im Paar „Bett“ – „Beet“ unterscheidet sich der Vokal, nicht der Konsonant.
Ritkább párok: „fen – fenn”, „meny – menny”, „had – hadd”. – Seltenere Paare sind „fen“ – wetzt – und „fenn“ – oben, „meny“ – Schwiegertochter – und „menny“ – Himmel, „had“ – Heer – und „hadd“ – lass (mich).
A macska fenn ül a fán. – Die Katze sitzt oben auf dem Baum.
Hadd segítsek! – Lass mich helfen!
Az „s”, „sz”, „z” végű igéknél a felszólító alak gyakran csak a hosszú mássalhangzóban tér el a kijelentő alaktól: „mos – moss”, „hoz – hozz”, „néz – nézz”. – Bei Verben auf „s“, „sz“, „z“ unterscheidet sich die Befehlsform oft nur durch den langen Konsonanten von der Aussageform: „mos“ – wäscht – und „moss!“ – wasch!, „hoz“ – bringt – und „hozz!“ – bring!, „néz“ – schaut – und „nézz!“ – schau! (→ 10.10).
Moss kezet evés előtt! – Wasch dir vor dem Essen die Hände!
A „vett” nem a „vet” múlt ideje, hanem a „vesz” igéé; a „vet” múlt ideje „vetett”. – „vett“ ist nicht die Vergangenheit von „vet“, sondern die von „vesz“ – kauft, nimmt; die Vergangenheit von „vet“ lautet „vetett“.
Tavaly búzát vetett, és új traktort vett. – Letztes Jahr säte er Weizen und kaufte einen neuen Traktor.
A „kezel – kézzel” párban egyszerre két hossz változik, a magánhangzóé és a mássalhangzóé; ez tehát nem minimális pár. – Im Paar „kezel“ – behandelt – und „kézzel“ – mit der Hand – ändern sich zwei Längen zugleich, die des Vokals und die des Konsonanten; es ist also kein Minimalpaar.
A latin is ismerte az ilyen párokat: „anus” – öregasszony –, „annus” – év. – Auch das Lateinische kannte solche Paare: „anus“ – alte Frau –, „annus“ – Jahr.
A spanyol „caro – carro” párban az „rr” többször pergő r, nem egyszerűen hosszabb hang. – Im spanischen Paar „caro“ – teuer – und „carro“ – Karren – ist „rr“ ein gerolltes r, nicht einfach ein längerer Laut.
Wortschatz
- hal – Fisch
- hall – hört
- hallja – er hört (es, sie)
- kel – steht auf; geht auf
- kell – muss; ist nötig
- szál – Faden; Stück (Blume)
- száll – fliegt; steigt
- tol – schiebt
- var – Schorf
- varr – näht
- vet – sät; wirft
- vett – kaufte; nahm
- vetett – säte; warf
- ép – heil, unversehrt
- épp – gerade, eben
- len – Flachs, Lein
- lenn – unten
- kasza – Sense
- kassza – Kasse
- fenn – oben
- meny – Schwiegertochter
- menny – Himmel
- hadd – lass (mich)
- felszólító {fel·SZÓLÍTó} – auf·RUFEN·end(auffordernd)
- felszólító mód – Imperativ
- kezel – behandelt
- kézzel – mit der Hand
7.A hangok hosszának változása toldalékoláskor – Veränderungen der Lautlänge bei der Suffigierung (→ 2.2.7)
A postán feladtam a levelet. – Ich habe den Brief bei der Post aufgegeben.
A „posta” végén a rövid „a” hosszú lesz, a „levél” utolsó szótagjában a hosszú „é” megrövidül. – Am Ende von „posta“ wird das kurze „a“ lang, in der letzten Silbe von „levél“ wird das lange „é“ kurz.
A toldalékok hozzáadását toldalékolásnak nevezzük; a „toldalék” szó a „told” – megtold, hozzátesz – igéből származik. – Das Anfügen von Endungen heißt toldalékolás – Suffigierung; das Wort „toldalék“ – Endung – stammt vom Verb „told“ – anstücken, verlängern.
Három minta van: a magánhangzó nyúlása, a magánhangzó rövidülése és a mássalhangzó megnyúlása hasonulás révén. – Es gibt drei Muster: die Längung des Vokals, die Kürzung des Vokals und die Längung des Konsonanten durch Angleichung.
A legtöbb szó azonban megtartja a hosszát. – Die meisten Wörter behalten ihre Länge jedoch.
A szóvégi rövid „a” és „e” majdnem minden toldalék előtt „á”-vá, illetve „é”-vé nyúlik: „almát”, „körtét”. – Auslautendes kurzes „a“ und „e“ wird vor fast allen Endungen zu „á“ bzw. „é“ gedehnt: „almát“ – den Apfel –, „körtét“ – die Birne.
Az iskolában ma tésztát főznek. – In der Schule gibt es heute Nudeln.
Kérek két kiló körtét. – Ich hätte gern zwei Kilo Birnen.
A nyúlás neveken is bekövetkezik, és több toldalék előtt is megmarad: „Annát”, „almáimat”. – Die Längung tritt auch bei Namen ein und bleibt vor mehreren Endungen erhalten: „Annát“ – Anna (Objekt) –, „almáimat“ – meine Äpfel (Objekt).
Nem következik be a „-ként”, a „-kor” és az „-i” előtt, sem az összetételek előtagjában: „vacsoraként”, „órakor”, „iskolai”, „almalé”. – Sie tritt nicht ein vor „-ként“, „-kor“ und „-i“ und auch nicht im Vorderglied von Zusammensetzungen: „vacsoraként“ – als Abendessen –, „órakor“ – um … Uhr –, „iskolai“ – schulisch –, „almalé“ – Apfelsaft.
Hány órakor nyit a posta? – Um wie viel Uhr öffnet die Post?
Kevés, de gyakori szó a tő utolsó szótagjában álló hosszú magánhangzót rövidíti: „víz – vizet”, „kéz – kezet”, „madár – madarat”. – Wenige, aber häufige Wörter kürzen den langen Vokal der letzten Stammsilbe: „víz – vizet“ – Wasser –, „kéz – kezet“ – Hand –, „madár – madarat“ – Vogel.
A rövidülés a többes szám jele, a tárgyrag és a birtokos személyjelek előtt következik be. – Die Kürzung tritt vor dem Mehrzahlzeichen, dem Akkusativsuffix und den Possessivsuffixen ein.
Sok madarat láttunk a kertben. – Wir haben im Garten viele Vögel gesehen.
Sok mássalhangzóval kezdődő toldalék előtt az alapalak marad: „vízben”, „kézzel”, „levélben”. – Vor vielen Endungen, die mit Konsonant beginnen, bleibt die Grundform: „vízben“ – im Wasser –, „kézzel“ – mit der Hand –, „levélben“ – im Brief.
A „tél”, a „nyár” és az „út” a „-on/-en” előtt is hosszú marad: „télen”, „nyáron”, „úton”. – „tél“ – Winter –, „nyár“ – Sommer – und „út“ – Weg – bleiben auch vor „-on/-en“ lang: „télen“, „nyáron“, „úton“.
Hideg vízzel mosok kezet. – Ich wasche mir die Hände mit kaltem Wasser.
Ezeket a szavakat rövidülő tövű szavaknak nevezzük. – Solche Wörter heißen Wörter mit kürzendem Stamm – rövidülő tő (→ 2.8.3).
A legtöbb hosszú magánhangzós szó nem változik: „kép – képet”, „cél – célt”. – Die meisten Wörter mit langem Vokal ändern sich nicht: „kép – képet“ – Bild –, „cél – célt“ – Ziel.
Ha a „-val/-vel” vagy a „-vá/-vé” mássalhangzóra végződő szóhoz járul, a „v” hasonul, és a szóvégi mássalhangzó megnyúlik: „házzal”, „késsel”, „vízzé”. – Tritt „-val/-vel“ oder „-vá/-vé“ an ein Wort auf Konsonant, gleicht sich das „v“ an, und der Schlusskonsonant wird lang: „házzal“ – mit dem Haus –, „késsel“ – mit dem Messer –, „vízzé“ – zu Wasser.
A jég vízzé válik. – Das Eis wird zu Wasser.
Magánhangzó után a „v” megmarad: „autóval”, „almával”. – Nach Vokal bleibt das „v“: „autóval“ – mit dem Auto –, „almával“ – mit dem Apfel (→ 2.7.7).
Ugyanaz a szó toldaléktól függően többféleképpen változhat: a „kenyérrel” megőrzi a hosszú „é”-t, és „rr”-t kap, a „kenyeret” rövid „e”-vel áll. – Dasselbe Wort kann sich je nach Endung verschieden verändern: „kenyérrel“ – mit Brot – behält das lange „é“ und erhält „rr“, „kenyeret“ – Brot (Objekt) – hat kurzes „e“.
Az „o”, „ö” végű idegen nevek a toldalék előtt úgy viselkednek, mint az „a”, „e” végűek: „Oslóban”, „Malmőben”. – Fremde Namen auf „o“, „ö“ verhalten sich vor Endungen wie die auf „a“, „e“: „Oslóban“ – in Oslo –, „Malmőben“ – in Malmö.
A toldalékok „a”, „e” hangja is megnyúlik, ha újabb toldalék követi: „kertje – kertjében”, „háza – házában”. – Auch das „a“, „e“ einer Endung wird lang, wenn eine weitere Endung folgt: „kertje – kertjében“ – sein Garten – in seinem Garten –, „háza – házában“ – ihr Haus – in ihrem Haus.
A kertjében sok virág nő. – In seinem Garten wachsen viele Blumen.
A „nyúl” főnév rövidül („nyulat”), a „nyúl” ige nem („nyúlok”). – Das Substantiv „nyúl“ – Hase – kürzt („nyulat“ – Hase (Objekt)), das Verb „nyúl“ – greifen – nicht („nyúlok“ – ich greife).
Az igék tőmagánhangzója szinte mindig változatlan: „írok”, „írt”. – Der Stammvokal der Verben bleibt fast immer unverändert: „írok“ – ich schreibe –, „írt“ – er schrieb.
A „tíz” és a „húsz” a sorszámnévben, a törtszámnévben és az összetételben rövidül: „tizedik”, „huszonegy”; a „hét” szinte mindig: „hetet”. – „tíz“ – zehn – und „húsz“ – zwanzig – kürzen in Ordnungszahl, Bruchzahl und Zusammensetzung: „tizedik“ – zehnte –, „huszonegy“ – einundzwanzig –; „hét“ – sieben – kürzt fast immer: „hetet“ – sieben (Objekt).
A huszadik oldalon tartunk. – Wir sind auf Seite zwanzig.
Az „ú”, „ű” végű melléknevek a középfok és a határozói „-n” előtt rövid „a”-t, illetve „e”-t kapnak: „hosszabb”, „lassan”, „könnyebb”. – Adjektive auf „ú“, „ű“ erhalten vor dem Komparativ und vor der Adverbendung „-n“ kurzes „a“ bzw. „e“: „hosszabb“ – länger –, „lassan“ – langsam –, „könnyebb“ – leichter.
A „jó” és a „szép” csak a középfokban rövidül: „jobb”, „szebb”, de „jól”, „szépen”. – „jó“ – gut – und „szép“ – schön – kürzen nur im Komparativ: „jobb“, „szebb“, aber „jól“, „szépen“.
Ma szebb az idő, mint tegnap. – Heute ist das Wetter schöner als gestern.
A szótárak a változó tövű szavaknál megadják a tárgyesetet: „víz, vizet”, „madár, madarat”. – Wörterbücher geben bei Wörtern mit veränderlichem Stamm die Objektform an: „víz, vizet“, „madár, madarat“.
Egy elterjedt magyarázat szerint a „víz” és a „kéz” magánhangzója pótlónyúlással lett hosszú, amikor a szóvégi magánhangzó eltűnt. – Nach einer verbreiteten Erklärung wurde der Vokal von „víz“ und „kéz“ durch Ersatzdehnung lang, als der Vokal am Wortende schwand.
A toldalékos alakok ezért őrizték meg a rövid magánhangzót: „vizet”, „kezet”. – Die Formen mit Endung bewahrten deshalb den kurzen Vokal: „vizet“, „kezet“.
Wortschatz
- toldalék – Endung
- toldalékolás – Anfügen von Endungen, Suffigierung
- told – anstücken, verlängern
- nyúlás {nyúlÁS} – sich dehnen·UNG(Längung)
- rövidülés {rövidÜLés} – kurz·WERDEN·ung(Kürzung)
- hasonulás – Angleichung, Assimilation
- almát – den Apfel
- körtét – die Birne
- iskolában – in der Schule
- vacsoraként – als Abendessen
- órakor – um … Uhr
- almalé {alma·LÉ} – Apfel·SAFT(Apfelsaft)
- vizet – Wasser (Objekt)
- kezet – Hand (Objekt)
- madarat – Vogel (Objekt)
- kenyeret – Brot (Objekt)
- kenyérrel – mit Brot
- télen – im Winter
- nyáron – im Sommer
- rövidülő tő – kürzender Stamm
- vízzé – zu Wasser
- késsel – mit dem Messer
- kertjében – in seinem Garten
- nyulat – Hase (Objekt)
- tizedik – zehnte(r)
- huszonegy – einundzwanzig
- középfok {közép·FOK} – Mitte·STUFE(Komparativ)
- szebb – schöner
- pótlónyúlás {pótló·NYÚLÁS} – ersetzend·DEHNUNG(Ersatzdehnung)
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.