6.10 Artikelgebrauch in Possessivkonstruktionen
Im Ungarischen nennt das Possessivsuffix den Besitzer, der Artikel die Bestimmtheit; beide stehen nebeneinander: a házam – mein Haus, egy barátom – ein Freund von mir. Ist der Besitzer genannt, gehört der Artikel am Anfang zu ihm: a szomszéd kutyája – der Hund des Nachbarn, az én könyvem – mein Buch; Personennamen haben keinen (Péter háza – Péters Haus), und nach -nak/-nek erhält das Besitzwort einen eigenen (kinek a könyve – wessen Buch). Als Prädikat bleibt der Artikel (Ez a könyvem. – Das ist mein Buch), in Anrede, Titeln und festen Wendungen fehlt er (Kedves barátom!, eszembe jut – fällt mir ein). Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 6.10.1, 6.10.2, 6.10.3, 6.10.4, 6.10.5, 6.10.6, 6.10.7, 6.10.8).
1.Határozott névelő a birtokszó előtt – Der bestimmte Artikel vor dem Besitzwort (→ 6.10.1)
Ha a birtokost csak a birtokos személyjel jelöli, a birtokszó előtt határozott névelő áll. – Wird der Besitzer nur durch das Possessivsuffix angezeigt, steht vor dem Besitzwort der bestimmte Artikel.
A lakásunk a harmadik emeleten van. – Unsere Wohnung liegt im dritten Stock.
Megtaláltam a kulcsomat. – Ich habe meinen Schlüssel gefunden.
A személyjel a birtokost jelöli, a névelő a határozottságot; a kettő megfér egymás mellett. – Das Suffix bezeichnet den Besitzer, der Artikel die Bestimmtheit; beide stehen nebeneinander.
A németben a „mein” a névelő helyét foglalja el: „mein Haus”, sohasem „das mein Haus”. – Im Deutschen nimmt „mein“ den Platz des Artikels ein: „mein Haus“, nie „das mein Haus“.
Az esetrag és a névutó nem változtat ezen: a rag a személyjel után áll, a névutó a birtokszó után, a névelő elöl marad. – Kasusendung und Postposition ändern daran nichts: Die Endung steht hinter dem Possessivsuffix, die Postposition hinter dem Besitzwort, der Artikel bleibt vorn.
A szobámban dolgozom. – Ich arbeite in meinem Zimmer.
A házunk előtt egy nagy fa áll. – Vor unserem Haus steht ein großer Baum.
→szoba – Zimmer→a szobám – mein Zimmer→a szobámban – in meinem Zimmer
Mássalhangzó előtt „a”, magánhangzó előtt „az” áll; a közvetlenül következő szó dönt. – Vor Konsonant steht „a“, vor Vokal „az“; es entscheidet das unmittelbar folgende Wort.
Az autóm a garázsban áll, az iskolánk a park mellett van. – Mein Auto steht in der Garage, unsere Schule liegt neben dem Park.
Az új telefonom gyors, a régi lassú volt. – Mein neues Telefon ist schnell, das alte war langsam.
A jelző a névelő és a birtokszó közé kerül, a személyjelet csak az utolsó szó viseli: „a legjobb barátom”. – Das Attribut tritt zwischen Artikel und Besitzwort, das Possessivsuffix trägt nur das letzte Wort: „a legjobb barátom“ – mein bester Freund.
A németben a birtokos szó ragozódik, és a melléknév igazodik hozzá: „mein bester Freund”, „meines besten Freundes”. – Im Deutschen wird das Possessivwort gebeugt, und das Adjektiv richtet sich danach: „mein bester Freund“, „meines besten Freundes“.
A kedvenc ételem a halászlé. – Mein Lieblingsessen ist die Fischsuppe.
A „kedvenc” a „kedv” főnévből képzett szó; főnév előtt a német „Lieblings-” felel meg neki. – „kedvenc“ ist von „kedv“ – Lust, Laune – abgeleitet; vor einem Substantiv entspricht es deutsch „Lieblings-“.
A magyar névelőnek nincs többes száma, ezért a birtoktöbbesítő jel mellett is „a” áll: a könyveim. – Der ungarische Artikel hat keine Mehrzahl; daher steht auch bei Mehrzahl des Besitzes „a“: meine Bücher.
A „minden”, a „melyik” és a „valamelyik” a névelő helyére lép. – „minden“, „melyik“ und „valamelyik“ – jeder, welcher, irgendeiner – treten an die Stelle des Artikels.
Minden barátom eljött. – Alle meine Freunde sind gekommen.
A „minden” után a birtokszó és az ige is egyes számban áll; *„a minden barátom” nincs. – Nach „minden“ stehen Besitzwort und Verb im Singular; *„a minden barátom“ gibt es nicht.
Melyik kabátodat veszed fel? – Welchen deiner Mäntel ziehst du an?
A mutató névmás nem szorítja ki a névelőt, hanem elé kerül, mint bármely főnév előtt. – Das Demonstrativpronomen verdrängt den Artikel nicht, sondern tritt vor ihn, wie vor jedem Substantiv.
Ezt a kabátomat tavaly vettem. – Diesen Mantel von mir habe ich letztes Jahr gekauft.
A mondat elején a névelő gyakran elmarad; ez nem kötelező, és a jelentés határozott marad. – Am Satzanfang fällt der Artikel oft weg; Pflicht ist das nicht, und die Bedeutung bleibt bestimmt.
Lakásunk a belvárosban van. – Unsere Wohnung liegt in der Innenstadt.
A mondat belsejében a névelő visszatér: A belvárosban van a lakásunk. – Im Satzinneren kehrt der Artikel zurück: In der Innenstadt liegt unsere Wohnung.
Címekben és űrlapokon a névelő elmarad, akkor is, ha a birtokszó ragot visel. – In Titeln und Formularen fehlt der Artikel, auch wenn das Besitzwort eine Endung trägt.
A „Születésnapomra” József Attila verse 1937-ből, a „Szülőföldemen” Petőfi Sándoré 1848-ból. – „Születésnapomra“ – Zu meinem Geburtstag – ist ein Gedicht von Attila József aus dem Jahr 1937, „Szülőföldemen“ – In meiner Heimat – eines von Sándor Petőfi aus dem Jahr 1848.
Az űrlap mezői: „Neve:”, „Anyja neve:”, „Születési helye és ideje:”. – Die Felder eines Formulars: „Name:“, „Name der Mutter:“, „Geburtsort und -datum:“.
A megszólításban sincs névelő, melléknévvel sem. – Auch in der Anrede steht kein Artikel, ebenso wenig mit Adjektiv.
Kedves barátom, rég nem láttalak! – Lieber Freund, ich habe dich lange nicht gesehen!
Hölgyeim és uraim! – Meine Damen und Herren!
Névelővel ugyanez az alak mondatrész: A barátom tegnap megérkezett. – Mit Artikel wird dieselbe Form zum Satzglied: Mein Freund ist gestern angekommen.
A legrégibb összefüggő magyar szövegben, a Halotti beszédben (1192–1195) még nincs határozott névelő. – Im ältesten zusammenhängenden ungarischen Text, der Leichenrede (1192–1195), gibt es noch keinen bestimmten Artikel.
„Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk.” – mai helyesírással: „Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk.” – „Ihr seht, meine Brüder, mit euren Augen, was wir sind.“
A „szemetekkel” személyjelet és ragot visel, névelőt nem; a névelő később alakult ki az „az” mutató névmásból. – „szemetekkel“ trägt Possessivsuffix und Endung, aber keinen Artikel; der Artikel entstand später aus dem Demonstrativpronomen „az“ – jener (→ 6.1.6).
A franciában és a spanyolban csak az önálló vagy hátravetett birtokos névmás mellett áll névelő: „la mienne”, „la casa mía”. – Im Französischen und Spanischen steht ein Artikel nur beim selbständigen oder nachgestellten Possessivpronomen: „la mienne“, „la casa mía“.
Ennek a magyar „az enyém” felel meg, szintén névelővel. – Dem entspricht ungarisch „az enyém“ – der/die/das meine –, ebenfalls mit Artikel (→ 6.8.3).
Az oroszban és a latinban nincs névelő: „мой дом”, „domus mea”. – Russisch und Latein haben keinen Artikel: „мой дом“ (moj dom), „domus mea“ – mein Haus.
Wortschatz
- határozott névelő – bestimmter Artikel
- birtokszó {birtok·SZÓ} – Besitz·WORT(Besitzwort)
- lakásunk – unsere Wohnung
- kulcsomat – meinen Schlüssel (Akkusativ)
- szobámban – in meinem Zimmer
- házunk előtt – vor unserem Haus
- iskolánk – unsere Schule
- kedvenc {kedvENC} – Lust·(SUBSTANTIV)(Liebling, Lieblings-)
- halászlé {halÁSZ·lé} – Fisch·ER·Brühe(Fischsuppe)
- könyveim – meine Bücher
- minden barátom – alle meine Freunde
- ezt a kabátomat – diesen Mantel von mir (Akkusativ)
- belváros {bel·VÁROS} – Innen·STADT(Innenstadt)
- születésnap {születés·NAP} – Geburt·TAG(Geburtstag)
- anyja neve – Name der Mutter
- hölgyeim – meine Damen
- uraim – meine Herren
- szemetekkel – mit euren Augen
2.A kitett birtokos névelője – Der Artikel vor dem genannten Besitzer (→ 6.10.2)
A ragtalan birtokos jelzős szerkezetben csak egy névelő van, és az a birtokos előtt áll. – In der Besitzkonstruktion mit endungslosem Besitzer gibt es nur einen Artikel, und er steht vor dem Besitzer.
A szomszéd kutyája egész éjjel ugatott. – Der Hund des Nachbarn bellte die ganze Nacht.
A birtokszónak nincs saját névelője, a szerkezet egésze mégis határozott: ennek a szomszédnak a kutyája. – Das Besitzwort hat keinen eigenen Artikel, die Gruppe als Ganzes ist trotzdem bestimmt: der Hund dieses Nachbarn (→ 6.1.5).
A névelő alakja is mutatja, hogy a birtokoshoz tartozik: a tanár irodája, az orvos kocsija. – Auch die Form des Artikels zeigt, dass er zum Besitzer gehört: das Büro des Lehrers, der Wagen des Arztes.
Az „irodája” magánhangzóval kezdődik, mégis „a” áll előtte; a „kocsija” mássalhangzóval, mégis „az”. – „irodája“ beginnt mit einem Vokal, trotzdem steht „a“ davor; „kocsija“ mit einem Konsonanten, trotzdem „az“.
Határozatlan birtokos előtt „egy” áll; a birtokszó ekkor sem kap névelőt. – Vor einem unbestimmten Besitzer steht „egy“; das Besitzwort erhält auch dann keinen Artikel.
Egy szomszéd kutyája egész éjjel ugatott. – Der Hund eines Nachbarn bellte die ganze Nacht.
Ez egy régi ház teteje. – Das ist das Dach eines alten Hauses.
A német ugyanígy osztja el a névelőket: „der Hund eines Nachbarn”; a magyar az elsőt egyszerűen elhagyja. – Das Deutsche verteilt die Artikel ebenso: „der Hund eines Nachbarn“; das Ungarische lässt den ersten einfach weg.
Az „egy” egyben számnév is: Egy ember véleménye még nem elég. – „egy“ ist zugleich das Zahlwort: Die Meinung eines einzigen Menschen reicht noch nicht.
A névelő nélküli, többnyire többes számú birtokos fajtát jelöl, nem meghatározott személyeket. – Ein Besitzer ohne Artikel, meist im Plural, bezeichnet eine Art, keine bestimmten Personen.
A könyv gyerekek számára készült. – Das Buch ist für Kinder gemacht.
A könyv a gyerekek számára készült. – Das Buch ist für die Kinder gemacht.
Egyes számú köznév szabad mondatban alig áll névelő nélkül birtokosként; névelőtlenek viszont az olyan állandó nevek, mint az „anyák napja” és a „halottak napja”. – Ein Gattungsnomen im Singular steht im freien Satz kaum ohne Artikel als Besitzer; artikellos sind dagegen feste Namen wie „anyák napja“ – Muttertag – und „halottak napja“ – Allerseelen (→ 6.10.7).
A névelő helyén más meghatározó szó is állhat: „minden”, „sok”, „néhány”, „melyik” vagy számnév. – An der Stelle des Artikels kann auch ein anderes Bestimmungswort stehen: „minden“, „sok“, „néhány“, „melyik“ oder ein Zahlwort.
Ez minden gyerek joga. – Das ist das Recht jedes Kindes.
Két diák dolgozata még hiányzik. – Die Arbeiten von zwei Schülern fehlen noch.
A két diák dolgozata még hiányzik. – Die Arbeiten der beiden Schüler fehlen noch.
A „minden” és a „melyik” kizárja a névelőt; a számnév mellett állhat névelő: a „két diák” bármely kettő, „a két diák” két ismert. – „minden“ und „melyik“ schließen den Artikel aus; beim Zahlwort kann er stehen: „két diák“ sind irgendwelche zwei Schüler, „a két diák“ zwei bekannte.
Néhány ház teteje megrongálódott a viharban. – Die Dächer einiger Häuser wurden im Sturm beschädigt.
Ezek után a birtokos és a birtokszó is egyes számban marad; a németben mindkettő többes számú. – Danach bleiben Besitzer und Besitzwort im Singular; im Deutschen stehen beide in der Mehrzahl.
Ha a birtokos „-nak/-nek” ragot visel, két névelőhely van: egy a birtokos, egy a birtokszó előtt. – Trägt der Besitzer die Endung „-nak/-nek“, gibt es zwei Artikelstellen: eine vor dem Besitzer, eine vor dem Besitzwort.
A szomszédnak az autója új. – Das Auto des Nachbarn ist neu.
Egy jó barátnak a tanácsa sokat ér. – Der Rat eines guten Freundes ist viel wert.
A második névelő rendszerint határozott, határozatlan birtokos után is; mindegyik a saját követő szavához igazodik. – Der zweite Artikel ist in der Regel bestimmt, auch nach einem unbestimmten Besitzer; jeder richtet sich nach seinem eigenen Folgewort.
→a szomszéd autója – das Auto des Nachbarn→a szomszédnak az autója – das Auto des Nachbarn
Ha a birtokos előtt mutató névmás áll, rendszerint a ragos alakot választják: „ennek a háznak a teteje”, választékosan „e ház teteje”. – Steht vor dem Besitzer ein Demonstrativpronomen, wählt man meist die Form mit Endung: „ennek a háznak a teteje“ – das Dach dieses Hauses –, gehoben „e ház teteje“ (→ 6.5.5).
Általános kijelentésben is határozott névelő áll a birtokos előtt. – Auch in allgemeinen Aussagen steht der bestimmte Artikel vor dem Besitzer.
A kutya az ember legjobb barátja. – Der Hund ist der beste Freund des Menschen.
A német, a francia és a spanyol szintén névelőt tesz, az angol nem: „man’s best friend”. – Deutsch, Französisch und Spanisch setzen ebenfalls einen Artikel, das Englische nicht: „man’s best friend“.
A címek tisztán mutatják a szabályt: „Az ember tragédiája”, „A rózsa neve”, „A Gyűrűk Ura”. – Titel zeigen die Regel in Reinform: „Die Tragödie des Menschen“, „Der Name der Rose“, „Der Herr der Ringe“.
A magyar címben egy névelő áll, a birtokos előtt; a németben kettő. – Der ungarische Titel hat einen Artikel, vor dem Besitzer; der deutsche zwei.
„A kőszívű ember fiai” címben a névelő és a jelző a birtokoshoz tartozik; a „fiai” névelő nélkül áll a végén. – Im Titel „A kőszívű ember fiai“ – Die Söhne des steinherzigen Mannes – gehören Artikel und Adjektiv zum Besitzer; „fiai“ – seine Söhne – steht ohne Artikel am Ende.
Gogol művének címében a birtokos határozatlan: „Egy őrült naplója”. – Im Titel von Gogols Werk ist der Besitzer unbestimmt: „Aufzeichnungen eines Wahnsinnigen“.
A „gyerekkönyv” összetett szó, gyerekeknek szóló könyv; az „egy gyerek könyve” egy gyereké. – „gyerekkönyv“ ist ein Kompositum, ein Buch für Kinder; „egy gyerek könyve“ ist das Buch, das einem Kind gehört.
Az összetett szóban az „egy” az egész szóhoz tartozik, a birtokos szerkezetben a birtokoshoz. – Im Kompositum gehört „egy“ zum ganzen Wort, in der Besitzkonstruktion zum Besitzer.
Ezt senki emberfia nem tudja. – Das weiß kein Mensch.
Az „emberfia” egybeírt, megmerevedett birtokos szerkezet: szó szerint „az ember fia”, jelentése egyszerűen „ember”. – „emberfia“ ist eine zusammengeschriebene, erstarrte Besitzkonstruktion: wörtlich „Sohn des Menschen“, gemeint einfach „Mensch“.
Az angol és a magyar előrevetett birtokos mellett csak egy névelőt tesz, a birtokos elé: „the neighbour’s dog”, „a szomszéd kutyája”. – Englisch und Ungarisch setzen bei vorangestelltem Besitzer nur einen Artikel, vor den Besitzer: „the neighbour’s dog“, „a szomszéd kutyája“.
A francia és a spanyol kettőt tesz: „le chien du voisin”, „el perro del vecino”; az orosz és a latin egyet sem: „собака соседа”, „canis vicini”. – Französisch und Spanisch setzen zwei: „le chien du voisin“, „el perro del vecino“; Russisch und Latein keinen: „собака соседа“ (sobaka soseda), „canis vicini“.
Wortschatz
- szomszéd – Nachbar, Nachbarin
- a szomszéd kutyája – der Hund des Nachbarn
- egy szomszéd kutyája – der Hund eines Nachbarn
- irodája – sein/ihr Büro
- kocsija – sein/ihr Wagen
- teteje – sein/ihr Dach
- gyerekek számára – für Kinder
- anyák napja – Muttertag
- joga – sein/ihr Recht
- dolgozata – seine/ihre (schriftliche) Arbeit
- a szomszédnak az autója – das Auto des Nachbarn
- tanácsa – sein/ihr Rat
- kőszívű {kő·SZÍVŰ} – Stein·HERZIG(hartherzig)
- gyerekkönyv {gyerek·KÖNYV} – Kind·BUCH(Kinderbuch)
- emberfia {ember·FIA} – Mensch·SOHN(Mensch (volkstümlich))
3.Tulajdonnév mint birtokos – Eigennamen als Besitzer (→ 6.10.3)
A személynév az írott nyelvben névelő nélkül áll, ezért a szerkezet egészében sincs névelő. – Ein Personenname steht in der Schriftsprache ohne Artikel, daher hat auch die ganze Gruppe keinen.
Péter háza nagy. – Péters Haus ist groß.
Anna kutyája fekete, Zoltán felesége orvos. – Annas Hund ist schwarz, Zoltáns Frau ist Ärztin.
→a fiú háza – das Haus des Jungen→Péter háza – Péters Haus
A „*Péter a háza” alak nem létezik; a név maga változatlan marad, becenévként is: „Laci bátyja”, „Pisti biciklije”. – Eine Form *„Péter a háza“ gibt es nicht; der Name selbst bleibt unverändert, auch als Koseform: „Lacis älterer Bruder“, „Pistis Fahrrad“.
A családnév a keresztnév előtt áll; az egész név a birtokos, és ragtalan marad. – Der Familienname steht vor dem Vornamen; der ganze Name ist der Besitzer und bleibt endungslos.
Petőfi Sándor versei – die Gedichte Sándor Petőfis
Kovács úr autója a ház előtt áll; Mária néni kertje tele van virággal. – Herrn Kovács’ Auto steht vor dem Haus; Tante Marias Garten ist voller Blumen.
Név nélkül ugyanez a szó névelőt kíván: „az úr autója”. – Ohne Namen braucht dasselbe Wort den Artikel: „az úr autója“ – das Auto des Herrn.
A városnevek és a legtöbb országnév szintén névelőtlen, birtokosként is. – Städtenamen und die meisten Ländernamen sind ebenfalls artikellos, auch als Besitzer.
Magyarország fővárosa Budapest. – Die Hauptstadt Ungarns ist Budapest.
Budapest hídjai híresek. – Die Brücken Budapests sind berühmt.
A helynévből képzett melléknév mellé viszont névelő kell, mert ott nincs birtokos szerkezet: „a budapesti utcák”. – Das von einem Ortsnamen abgeleitete Adjektiv verlangt dagegen den Artikel, denn dort liegt keine Besitzkonstruktion vor: „a budapesti utcák“ – die Budapester Straßen.
A folyók, tavak, hegységek és tájak neve névelős, és birtokosként is megtartja a névelőt. – Namen von Flüssen, Seen, Gebirgen und Landschaften haben den Artikel und behalten ihn auch als Besitzer.
A Duna partja – das Ufer der Donau
A Balaton vize nyáron meleg. – Das Wasser des Balaton ist im Sommer warm.
A Mátra legmagasabb csúcsa a Kékes. – Der höchste Gipfel der Mátra ist der Kékes.
A névelő ilyenkor a szerkezet elején, a név előtt áll; a birtokszó előtt nincs második. – Der Artikel steht dann am Anfang der Gruppe, vor dem Namen; vor dem Besitzwort steht kein zweiter.
Így viselkedik a többszavas országnév is: „az Egyesült Államok elnöke”. – So verhält sich auch der mehrteilige Ländername: „az Egyesült Államok elnöke“ – der Präsident der Vereinigten Staaten.
A névelő hiánya nem jelent határozatlanságot. – Das Fehlen des Artikels bedeutet keine Unbestimmtheit.
Ismerem Péter feleségét. – Ich kenne Péters Frau.
Az ilyen tárgy után határozott ragozás áll: „ismerem”, nem „ismerek”. – Nach einem solchen Objekt steht die bestimmte Konjugation: „ismerem“, nicht „ismerek“ (→ 10.5.5).
Ha a név jelzőt kap, a névelő a jelző elé kerül. – Erhält der Name ein Attribut, tritt der Artikel vor das Attribut.
A fiatal Petőfi versei – die Gedichte des jungen Petőfi
→a kis Anna babája – die Puppe der kleinen Anna→Anna kis babája – Annas kleine Puppe
A kötetlen beszélt nyelvben a személynév előtt gyakran névelő áll: „A Péter háza nagy.”; az írott nyelv ezt nem tartja helyesnek. – Im zwanglosen Gespräch steht vor Personennamen oft der Artikel: „Péters Haus ist groß.“; die Schriftsprache hält das nicht für korrekt.
A dél-német és az osztrák beszéd is így mondja: „der Peter”, „die Anna”. – Süddeutsche und österreichische Umgangssprache sagen ebenso: „der Peter“, „die Anna“.
Az „-ék” toldalékos név a családot vagy a kört jelöli, és névelőtlen marad. – Der Name mit „-ék“ bezeichnet die Familie oder den Kreis einer Person und bleibt artikellos.
Kovácsék háza a sarkon van. – Das Haus der Familie Kovács steht an der Ecke.
Az „-né” a férj nevéből a feleség nevét képzi; ez is névelőtlen: Kovácsné lánya tanár. – „-né“ bildet aus dem Namen des Mannes den Namen der Ehefrau; auch er ist artikellos: Die Tochter von Frau Kovács ist Lehrerin.
Az intézmények, épületek, újságok és égitestek neve rendszerint névelős, birtokosként is. – Namen von Institutionen, Gebäuden, Zeitungen und Himmelskörpern haben meist den Artikel, auch als Besitzer.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke – der Präsident der Ungarischen Nationalbank
Az Országház kupolája – die Kuppel des Parlamentsgebäudes
A Mars felszíne vörös. – Die Oberfläche des Mars ist rot.
Ha a cím maga névelővel kezdődik, nem jön mellé második: „Az ember tragédiája szerzője Madách Imre.” – Beginnt der Titel selbst mit einem Artikel, kommt kein zweiter hinzu: „Der Autor der ‚Tragödie des Menschen‘ ist Imre Madách.“
Ragos birtokosként a név előtt sincs névelő, a birtokszó előtt viszont van. – Als Besitzer mit Endung hat der Name ebenfalls keinen Artikel, wohl aber das Besitzwort.
Péternek a háza – Péters Haus
Annának a kutyája – Annas Hund
Az utcanevekben a személynév után nincs birtokos személyjel: „Petőfi Sándor utca”, „Kossuth Lajos tér”. – In Straßennamen steht nach dem Personennamen kein Possessivsuffix: „Sándor-Petőfi-Straße“, „Lajos-Kossuth-Platz“.
Többes számú köznév után gyakran van: „Hősök tere”. – Nach einem Gattungsnomen im Plural steht es oft: „Heldenplatz“, wörtlich „der Helden ihr Platz“.
A „Duna partja” birtokos szerkezet, a „Duna-part” összetett szó; a névelő mindkettő előtt az egészhez tartozik. – „Duna partja“ ist eine Besitzkonstruktion, „Duna-part“ ein Kompositum; der Artikel gehört bei beiden zum Ganzen: das Ufer der Donau, das Donauufer.
A „tulajdonnév” a „tulajdon” szót tartalmazza: a név egyetlen viselőjéé, mint a latin „nomen proprium” esetében. – „tulajdonnév“ – Eigenname – enthält das Wort „tulajdon“ – Eigentum, eigen: Der Name gehört einem einzigen Träger, wie beim lateinischen „nomen proprium“.
A népnevek nem tulajdonnevek, ezért névelősek: „a magyarok története”. – Völkernamen sind keine Eigennamen und haben deshalb den Artikel: „a magyarok története“ – die Geschichte der Ungarn.
A német „Péters Haus” névelő nélkül előre teszi a nevet, mint a magyar; a köznyelvi „dem Péter sein Haus” a „Péternek a háza” párja. – Das deutsche „Péters Haus“ stellt den Namen ohne Artikel voran wie das Ungarische; das umgangssprachliche „dem Péter sein Haus“ entspricht „Péternek a háza“.
Wortschatz
- Péter háza – Péters Haus
- felesége – seine Frau
- családnév {család·NÉV} – Familie·NAME(Familienname)
- keresztnév {kereszt·NÉV} – Kreuz·NAME(Vorname)
- versei – seine Gedichte
- főváros {fő·VÁROS} – Haupt·STADT(Hauptstadt)
- fővárosa – seine Hauptstadt
- budapesti – Budapester
- a Duna partja – das Ufer der Donau
- vize – sein Wasser
- Kovácsék – die Familie Kovács
- Kovácsné – Frau Kovács
- Országház {Ország·HÁZ} – Land·HAUS(Parlamentsgebäude)
- tere – sein Platz
- tulajdonnév {tulajdon·NÉV} – Eigentum·NAME(Eigenname)
- köznév {köz·NÉV} – gemein·NAME(Gattungsname)
4.Névmás mint birtokos – Pronomen als Besitzer (→ 6.10.4)
A személyes névmás ragtalanul a névelő és a birtokszó közé kerül. – Das Personalpronomen tritt endungslos zwischen Artikel und Besitzwort.
Az én kabátom a széken van. – Mein Mantel liegt auf dem Stuhl.
A többi névmás „-nak/-nek” ragot kap, és a névelő a birtokszó elé kerül. – Alle übrigen Pronomen erhalten „-nak/-nek“, und der Artikel tritt vor das Besitzwort.
Kinek a kabátja ez? – Wessen Mantel ist das?
Ennek a címe érdekes. – Der Titel davon ist interessant.
A névelő alakja mindig a következő szótól függ: „az én”, de „a te”; „annak az ára”, de „annak a címe”. – Die Form des Artikels hängt immer vom folgenden Wort ab: „az én“, aber „a te“; „annak az ára“ – der Preis davon –, aber „annak a címe“ – der Titel davon.
| Pronomen | mit Artikel | Beispiel |
|---|---|---|
| én – ich | az én | az én házam – mein Haus |
| te – du | a te | a te házad – dein Haus |
| ő – er, sie | az ő | az ő háza – sein/ihr Haus |
| mi – wir | a mi | a mi házunk – unser Haus |
| ti – ihr | a ti | a ti házatok – euer Haus |
| ők – sie (Plural) | az ő | az ő házuk – ihr Haus |
| ön – Sie | az ön | az ön háza – Ihr Haus |
| önök – Sie (mehrere) | az önök | az önök háza – Ihr Haus |
A mi házunk kicsi, a ti házatok nagy. – Unser Haus ist klein, euer Haus ist groß.
Több harmadik személyű birtokosra „ő” utal, nem „ők”: az ő házuk; a többséget csak a személyjel mutatja. – Für mehrere Besitzer der 3. Person steht „ő“, nicht „ők“: ihr Haus; die Mehrzahl zeigt nur das Suffix (→ 6.2.6).
Az „ön”, az „önök”, a „maga” és a „maguk” harmadik személyű személyjelet kíván. – „ön“, „önök“, „maga“ und „maguk“ verlangen das Suffix der 3. Person (→ 6.3.8).
Az önök szobája a második emeleten van. – Ihr Zimmer ist im zweiten Stock.
A névmás elhagyható, mert a személyjel már jelöli a személyt; csak hangsúly vagy szembeállítás esetén áll. – Das Pronomen ist entbehrlich, weil das Suffix die Person schon nennt; es steht nur bei Betonung oder Gegenüberstellung (→ 6.5.4).
→az én kabátom – mein Mantel (betont)→a kabátom – mein Mantel
A mutató névmás birtokosként mindig „-nak/-nek” ragot visel, utána a birtokszó névelője következik. – Das Demonstrativpronomen trägt als Besitzer immer „-nak/-nek“, dahinter folgt der Artikel des Besitzwortes (→ 6.5.3).
Két ház áll az utcában. Ennek a kertje kicsi, annak a kertje nagy. – In der Straße stehen zwei Häuser. Der Garten von diesem ist klein, der von jenem ist groß.
Ezeknek az ára magasabb. – Der Preis von diesen ist höher.
Az „ez” és az „az” „z” hangja a rag előtt hasonul: „ennek”, „annak”. – Das „z“ von „ez“ und „az“ gleicht sich vor der Endung an: „ennek“, „annak“.
Dolgokra az „ő” birtokosként nem utal; ott elég a személyjel. – Auf Sachen verweist „ő“ als Besitzer nicht; dort genügt das Suffix.
A ház régi, de a kertje szép. – Das Haus ist alt, aber sein Garten ist schön.
A kérdő névmás ugyanígy áll: névmás „-nak/-nek” raggal, névelő, birtokszó. – Das Fragepronomen steht ebenso: Pronomen mit „-nak/-nek“, Artikel, Besitzwort.
Kiknek a gyerekei játszanak az udvaron? – Wessen Kinder spielen im Hof?
Több birtokosra kérdezve is egyes szám harmadik személyű alak áll: „gyerekei”, nem „gyerekeik”. – Auch bei der Frage nach mehreren Besitzern steht die Form der 3. Person Singular: „gyerekei“, nicht „gyerekeik“.
Minek a része ez a csavar? – Wovon ist diese Schraube ein Teil?
A „melyik” főnév előtt a névelő helyén áll, ezért a szerkezet ragtalan és névelőtlen. – „melyik“ vor einem Substantiv steht an der Stelle des Artikels, daher ist die Gruppe endungslos und ohne Artikel.
Melyik diák füzete ez? – Welchem Schüler gehört dieses Heft?
A vonatkozó és a határozatlan névmás is így viselkedik. – Relativ- und Indefinitpronomen verhalten sich ebenso.
Ismerem a fiút, akinek a biciklijét ellopták. – Ich kenne den Jungen, dessen Fahrrad gestohlen wurde.
Ez az a ház, amelynek a teteje leégett. – Das ist das Haus, dessen Dach abgebrannt ist.
Valakinek a telefonja csörög. – Irgendjemandes Telefon klingelt.
Ezek a névmások maguk sosem kapnak névelőt: *„a ki”, *„a valaki” nincs; a mögöttük álló névelő a birtokszóé. – Diese Pronomen erhalten selbst nie einen Artikel: *„a ki“, *„a valaki“ gibt es nicht; der Artikel hinter ihnen gehört zum Besitzwort.
Az írott nyelvben a vonatkozó névmás után a névelő gyakran elmarad. – In der Schriftsprache fehlt der Artikel nach dem Relativpronomen oft.
Az egyesület, amelynek célja a régi házak védelme, 1990-ben alakult. – Der Verein, dessen Ziel der Schutz alter Häuser ist, wurde 1990 gegründet.
A két névelőhely a birtokos általános szabályát követi: a ragtalan birtokos a szerkezeten belül áll, a ragos kívül. – Die beiden Artikelstellen folgen der allgemeinen Regel für Besitzer: Der endungslose Besitzer steht innerhalb der Gruppe, der mit Endung außerhalb.
→a tanár könyve – das Buch des Lehrers→az én könyvem – mein Buch
→a tanárnak a könyve – das Buch des Lehrers→kinek a könyve – wessen Buch
A személyes névmás máskor sosem áll névelővel; csak a birtokos szerkezetben kapcsolódik az „az” az „én” szóhoz. – Ein Personalpronomen hat sonst nie einen Artikel bei sich; nur in der Besitzgruppe verbindet sich „az“ mit „én“.
Az az én házam. – Das dort ist mein Haus.
Az első „az” mutató névmás és alany, a második a birtokos szerkezet névelője. – Das erste „az“ ist Demonstrativpronomen und Subjekt, das zweite der Artikel der Besitzgruppe.
A „saját” melléknévként áll a birtokszó előtt, a névelő elé kerül. – „saját“ – eigen – steht wie ein Adjektiv vor dem Besitzwort, der Artikel davor.
Ez a saját szobám. – Das ist mein eigenes Zimmer.
Mindenki a maga dolgával törődik. – Jeder kümmert sich um seine eigenen Angelegenheiten.
Mivel „a maga” a bizalmasabb magázó forma is, a szövegösszefüggés dönt. – Da „a maga …“ auch die vertraulichere Höflichkeitsform „Ihr …“ ist, entscheidet der Zusammenhang (→ 7.4.6).
A kölcsönös „egymás” ragtalanul és névelő nélkül áll. – Das reziproke „egymás“ – einander – steht endungslos und ohne Artikel.
Egymás kezét fogták. – Sie hielten einander an der Hand.
Állandósult kapcsolatban a „senki” és a „mindenki” is ragtalan és névelőtlen: „senki földje”, „mindenki kedvence”. – In festen Fügungen stehen auch „senki“ und „mindenki“ endungslos und ohne Artikel: „senki földje“ – Niemandsland –, „mindenki kedvence“ – der Liebling aller.
A német „Niemandsland”, az angol „no man’s land” és a spanyol „tierra de nadie” ugyanazt a képet használja. – Deutsch „Niemandsland“, englisch „no man’s land“ und spanisch „tierra de nadie“ verwenden dasselbe Bild.
Wortschatz
- névmás {név·MÁS} – Name·ANDERER(Pronomen)
- az én kabátom – mein Mantel
- kinek a kabátja – wessen Mantel
- ennek a címe – der Titel davon
- annak az ára – der Preis von jenem
- az ő házuk – ihr Haus (mehrere Besitzer)
- az önök szobája – Ihr Zimmer (mehrere Angesprochene)
- kiknek a gyerekei – wessen Kinder
- melyik diák füzete – das Heft welches Schülers
- akinek a … – dessen, deren … (Person)
- amelynek a … – dessen, deren … (Sache)
- valakinek a telefonja – jemandes Telefon
- a saját szobám – mein eigenes Zimmer
- egymás – einander
- senki földje – Niemandsland
- mindenki kedvence – der Liebling aller
5.Határozatlan birtok – Unbestimmter Besitzgegenstand (→ 6.10.5)
A birtokszó előtti névelőhelyen „egy” is állhat; akkor a birtok határozatlan, a hallgató számára új. – Auf dem Artikelplatz vor dem Besitzwort kann auch „egy“ stehen; dann ist der Besitzgegenstand unbestimmt, für den Hörer neu.
A barátom Debrecenben lakik. – Mein Freund wohnt in Debrecen.
Egy barátom Debrecenben lakik. – Ein Freund von mir wohnt in Debrecen.
Egy szomszédunk orvos. – Ein Nachbar von uns ist Arzt.
A kettő együtt nem állhat; a személyjel ugyanaz marad, a határozottságról a névelőhely dönt. – Beide zusammen gibt es nicht; das Suffix bleibt dasselbe, über die Bestimmtheit entscheidet der Artikelplatz (→ 6.1.6).
→barátom – mein Freund→a barátom – mein Freund (ein bestimmter)→egy barátom – ein Freund von mir
Kitett birtokos után az „egy” közvetlenül a birtokszó elé kerül. – Nach einem genannten Besitzer tritt „egy“ unmittelbar vor das Besitzwort.
A tanár egy könyve az asztalon van. – Ein Buch des Lehrers liegt auf dem Tisch.
Egy tanár könyve az asztalon van. – Das Buch eines Lehrers liegt auf dem Tisch.
A szórend dönti el, mire vonatkozik az „egy”; a németben ezt a névelő esete teszi. – Die Wortfolge entscheidet, worauf sich „egy“ bezieht; im Deutschen leistet das der Fall des Artikels.
| Gruppe | unbestimmt ist |
|---|---|
| a tanár könyve – das Buch des Lehrers | nichts |
| egy tanár könyve – das Buch eines Lehrers | der Besitzer |
| a tanár egy könyve – ein Buch des Lehrers | der Besitzgegenstand |
Tulajdonnév után ugyanígy: Petőfi egy versét olvastuk. – Nach einem Eigennamen ebenso: Wir haben ein Gedicht von Petőfi gelesen.
Jókai egy regényéből film készült. – Aus einem Roman von Jókai wurde ein Film gemacht.
A jelző az „egy” és a birtokszó közé kerül. – Das Attribut tritt zwischen „egy“ und Besitzwort.
Egy régi barátom meglátogatott. – Ein alter Freund von mir hat mich besucht.
A sorrend tehát: birtokos – „egy” – jelző – birtokszó: „a tanár egy új könyve”. – Die Reihenfolge ist also: Besitzer – „egy“ – Attribut – Besitzwort: „ein neues Buch des Lehrers“.
Az esetrag a személyjel után a birtokszóhoz járul, az „egy” változatlan marad. – Die Kasusendung tritt hinter dem Possessivsuffix an das Besitzwort, „egy“ bleibt unverändert.
Egy barátomnál aludtam. – Ich habe bei einem Freund von mir übernachtet.
Egy kollégámmal beszéltem. – Ich habe mit einem Kollegen von mir gesprochen.
Az „egy barátom” mellett „az egyik barátom” is használatos, főleg tárgyakra. – Neben „egy barátom“ ist auch „az egyik barátom“ – einer meiner Freunde – gebräuchlich, vor allem bei Sachen.
Az egyik szobánk kicsi. – Eines unserer Zimmer ist klein.
Az „egyik” ismert csoportból választ; az „az” névelő ehhez a szóhoz tartozik, nem a birtokszóhoz. – „egyik“ wählt aus einer bekannten Gruppe aus; der Artikel „az“ gehört zu diesem Wort, nicht zum Besitzwort (→ 6.4.7).
Kitett birtokos után az „egyik” névelő nélkül áll: Péter egyik barátja tanár. – Nach einem genannten Besitzer steht „egyik“ ohne Artikel: Einer von Péters Freunden ist Lehrer.
Ragos birtokos után „a” és „egy” pontosan ugyanazon a helyen cserél. – Nach einem Besitzer mit „-nak/-nek“ tauschen „a“ und „egy“ genau denselben Platz.
Péternek egy barátja orvos. – Ein Freund von Péter ist Arzt.
Péternek a barátja orvos. – Péters Freund ist Arzt.
Így a két olvasat élesen elválik: „egy tanárnak a könyve”, „a tanárnak egy könyve”. – So trennen sich die beiden Lesarten scharf: „das Buch eines Lehrers“ – „ein Buch des Lehrers“.
Személyjeles tárgy után „egy” mellett is rendszerint határozott ragozás áll. – Nach einem Objekt mit Possessivsuffix steht auch bei „egy“ meist die bestimmte Konjugation (→ 10.4, 10.5).
Péter meghívta egy barátját. – Péter hat einen seiner Freunde eingeladen.
Személyjel nélkül az „egy” után határozatlan ragozás következik: Péter meghívott egy barátot. – Ohne Possessivsuffix folgt nach „egy“ die unbestimmte Konjugation: Péter hat einen Freund eingeladen.
Ha világosan „egy a sok közül” értendő, a határozatlan ragozás is előfordul: Anna elküldött nekem egy régi fényképünket. – Ist deutlich „einer von vielen“ gemeint, kommt auch die unbestimmte Konjugation vor: Anna hat mir ein altes Foto von uns geschickt.
A „valamelyik”, a „bármelyik”, a „némelyik” és a „semelyik” is a névelő helyén áll; a birtokszó egyes számban marad. – Auch „valamelyik“, „bármelyik“, „némelyik“ und „semelyik“ stehen an der Stelle des Artikels; das Besitzwort bleibt im Singular.
Valamelyik kollégámtól hallottam. – Ich habe es von irgendeinem meiner Kollegen gehört.
Bármelyik könyvemet elviheted. – Du kannst jedes beliebige meiner Bücher mitnehmen.
Egyik barátom sem jött el. – Keiner meiner Freunde ist gekommen.
Egy másik barátom is jön, még egy unokatestvérem pedig Szegeden lakik. – Ein anderer Freund von mir kommt auch, und noch ein Cousin von mir wohnt in Szeged.
Egy-egy barátja néha meglátogatja. – Ab und zu besucht ihn ein Freund.
Az „egy barátom” alakkal olyan személyt vezetnek be, akinek a nevét a hallgatónak nem kell ismernie. – Mit „egy barátom“ wird eine Person eingeführt, deren Namen der Hörer nicht kennen muss.
Egy barátom szerint ez a legjobb étterem a városban. – Laut einem Freund von mir ist das das beste Restaurant der Stadt.
Tegnap felhívott Péter, egy régi barátom. – Gestern hat mich Péter angerufen, ein alter Freund von mir.
Az angol „a student’s notebook” megfelel az „egy diák füzete” szerkezetnek; a határozatlan birtokhoz körülírás kell: „one of the student’s notebooks”. – Englisch „a student’s notebook“ entspricht „egy diák füzete“; für den unbestimmten Besitzgegenstand braucht es eine Umschreibung: „one of the student’s notebooks“.
A francia és a spanyol hátraveti a birtokost, és mindkét tag elé saját névelőt tesz: „un cahier de l’élève”, „le cahier d’un élève”. – Französisch und Spanisch stellen den Besitzer nach und setzen vor jedes Glied einen eigenen Artikel: „un cahier de l’élève“ – ein Heft des Schülers –, „le cahier d’un élève“ – das Heft eines Schülers.
Wortschatz
- egy barátom – ein Freund von mir
- egy szomszédunk – ein Nachbar von uns
- a tanár egy könyve – ein Buch des Lehrers
- egy tanár könyve – das Buch eines Lehrers
- regényéből – aus seinem/ihrem Roman
- egy barátomnál – bei einem Freund von mir
- kollégámmal – mit meinem Kollegen
- az egyik szobánk – eines unserer Zimmer
- egyik – einer, eine, eines (von mehreren)
- egyik … sem – keiner (von mehreren)
- valamelyik {vala·MELYIK} – irgend·WELCHER(irgendeiner)
- bármelyik {bár·MELYIK} – beliebig·WELCHER(jeder beliebige)
- unokatestvér {unoka·TESTVÉR} – Enkel·GESCHWISTER(Cousin, Cousine)
- fénykép {fény·KÉP} – Licht·BILD(Foto)
- meghív – einladen
6.A birtokos szerkezet mint állítmány – Possessivkonstruktionen als Prädikat (→ 6.10.6)
A személyjeles főnév állítmányként is megtartja a határozott névelőt. – Das Besitzwort behält auch als Prädikat den bestimmten Artikel.
Ez a könyvem. – Das ist mein Buch.
Ő a bátyám. – Er ist mein älterer Bruder.
Ők a szüleim. – Sie sind meine Eltern.
Jelen idejű harmadik személyben nincs ige: a „van” elmarad, egyes és többes számban is. – Im Präsens der 3. Person steht kein Verb: „van“ entfällt, im Singular wie im Plural.
Az ilyen állítmány nem besorol, hanem azonosít: megmondja, melyik tárgyról van szó. – Ein solches Prädikat ordnet nicht ein, sondern identifiziert: Es sagt, um welchen Gegenstand es sich handelt.
Az „állítmány” az „állít” igéből képzett szó; a névszóból álló állítmány a névszói állítmány. – „állítmány“ – Prädikat – ist von „állít“ – behaupten – abgeleitet; ein Prädikat aus einem Nomen heißt névszói állítmány – Nominalprädikat.
Péter orvos. – Péter ist Arzt.
Péter az orvosom. – Péter ist mein Arzt.
Ez könyv, nem füzet. – Das ist ein Buch, kein Heft.
Ez a könyvem, nem a füzetem. – Das ist mein Buch, nicht mein Heft.
A névelőtlen, személyjel nélküli állítmány kategóriába sorol; a névelős, személyjeles azonosít. – Das Prädikat ohne Artikel und ohne Suffix ordnet in eine Kategorie ein; das mit Artikel und Suffix identifiziert.
A német ugyanezt teszi más eszközzel: „Er ist Arzt” – „Er ist mein Arzt”. – Das Deutsche macht denselben Unterschied mit anderen Mitteln: „Er ist Arzt“ – „Er ist mein Arzt“.
Kitett birtokosnál a névelő az egész szerkezet előtt áll, mint az alanyban. – Bei genanntem Besitzer steht der Artikel vor der ganzen Gruppe, wie beim Subjekt.
Ez a tanár könyve. – Das ist das Buch des Lehrers.
Személynév mellett nincs névelő: Ez Péter könyve; ezek Péter könyvei. – Bei einem Personennamen steht kein Artikel: Das ist Péters Buch; das sind Péters Bücher.
Ragos birtokossal két névelő áll, és a birtokos nyomatékot kap. – Mit „-nak/-nek“ stehen zwei Artikel, und der Besitzer wird hervorgehoben.
Ez a tanárnak a könyve. – Das ist das Buch des Lehrers.
Hangsúlyos birtokosnál a személyes névmás a névelő és a birtokszó közé kerül; a személyjel megmarad. – Bei betontem Besitzer tritt das Personalpronomen zwischen Artikel und Besitzwort; das Suffix bleibt.
Ez az én helyem. – Das ist mein Platz.
A tagadószó a névelő elé kerül: Ez nem az én hibám. – Die Verneinung steht vor dem Artikel: Das ist nicht meine Schuld.
Ez a mi autónk, nem az ő autójuk. – Das ist unser Auto, nicht ihres.
Az „-é” birtokjeles alak is lehet állítmány; az „enyém”, a „tiéd” és az „övé” névelős, a személynév névelőtlen. – Auch die Form auf „-é“ kann Prädikat sein; „enyém“, „tiéd“ und „övé“ haben den Artikel, der Personenname nicht (→ 6.8.8).
A könyv az enyém. – Das Buch gehört mir.
A kabát Péteré. – Der Mantel gehört Péter.
A kutya a szomszédé. – Der Hund gehört dem Nachbarn.
Ő egy barátom; ő az egyik barátom. – Er ist ein Freund von mir; er ist einer meiner Freunde.
A határozott névelő azt jelzi, hogy éppen ez az egy barát a szóban forgó; ezért az „Ő a barátom.” a szerelmi partnert is jelentheti, mint a németben. – Der bestimmte Artikel zeigt, dass genau dieser eine Freund gemeint ist; daher kann „Ő a barátom.“ wie im Deutschen auch den festen Freund bezeichnen.
Mivel ige nincs, az „ez a könyvem” kétértelmű: mondat is lehet, kifejezés is. – Da kein Verb steht, ist „ez a könyvem“ doppeldeutig: Es kann ein Satz sein („Das ist mein Buch“) oder ein Ausdruck („dieses Buch von mir“).
Ez a könyvem nagyon régi. – Dieses Buch von mir ist sehr alt.
A szórend dönti el, mi az alany: a „Péter a barátom” Péterről mond valamit, „A barátom Péter” a barát nevét adja meg. – Die Wortfolge entscheidet, was Subjekt ist: „Péter a barátom“ sagt etwas über Péter, „A barátom Péter“ nennt den Namen des Freundes.
Névelő nélkül a „barátom” értelmező a név mellett: Péter barátom holnap jön. – Ohne Artikel wird „barátom“ zur Beifügung beim Namen: Mein Freund Péter kommt morgen.
Múlt és jövő időben, valamint első és második személyben van ige; a névelőn ez nem változtat. – In Vergangenheit und Zukunft sowie in der 1. und 2. Person steht ein Verb; am Artikel ändert das nichts.
Ez volt az első autóm. – Das war mein erstes Auto.
Ő lesz az új főnököm. – Er wird mein neuer Chef.
Te vagy a legjobb barátom. – Du bist mein bester Freund.
A rövid válasz is megtartja a névelőt: Ki ez? – A bátyám. – Auch die Kurzantwort behält den Artikel: Wer ist das? – Mein älterer Bruder.
Kié ez a toll? – Az enyém. – Wem gehört dieser Stift? – Mir.
Az „egyetlen” és az „összes” a névelő után áll, a „minden” a helyén. – „egyetlen“ und „összes“ stehen hinter dem Artikel, „minden“ an seiner Stelle.
Ez az egyetlen esélyem. – Das ist meine einzige Chance.
Ez minden pénzem. – Das ist all mein Geld.
Névelő nélkül az „enyém” és a „tiéd” állítmányként választékos vagy régies. – Ohne Artikel wirken „enyém“ und „tiéd“ als Prädikat gehoben oder altertümlich.
„Mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség” – „Denn dein ist das Reich und die Kraft und die Herrlichkeit“
Birtok nélküli besoroló állítmány előtt az „egy” vitatott: a régebbi nyelvművelés az „Ez egy vicc.” helyett az „Ez vicc.” alakot kívánta. – Vor einem einordnenden Prädikat ohne Besitz ist „egy“ umstritten: Die ältere Sprachpflege verlangte statt „Ez egy vicc.“ – Das ist ein Witz – die Form „Ez vicc.“
A mindennapi beszédben az „egy” itt elterjedt, főleg melléknévvel: Ez egy régi könyv. – In der Alltagssprache ist „egy“ hier verbreitet, besonders mit Adjektiv: Das ist ein altes Buch.
A többi összevetett nyelvben a birtokos névmás helyettesíti a névelőt: „This is my book”, „C’est mon livre”, „Es mi libro”, „Это моя книга”, „Hic est liber meus”. – In den Vergleichssprachen ersetzt das Possessivpronomen den Artikel: „This is my book“, „C’est mon livre“, „Es mi libro“, „Это моя книга“, „Hic est liber meus“.
Az orosz a magyarhoz hasonlóan jelen időben elhagyja a létigét. – Das Russische lässt wie das Ungarische im Präsens das Verb „sein“ weg.
A besoroló állítmány a németben, a franciában és a spanyolban is névelőtlen; az angol névelőt tesz: „Peter is a doctor”. – Das einordnende Prädikat ist auch im Deutschen, Französischen und Spanischen artikellos („Péter ist Arzt“, „Pierre est médecin“, „Pedro es médico“); das Englische setzt einen Artikel: „Peter is a doctor“.
Wortschatz
- állítmány {állítMÁNY} – behaupten·(ERGEBNIS)(Prädikat)
- névszó {név·SZÓ} – Name·WORT(Nomen)
- névszói állítmány – Nominalprädikat
- könyvem – mein Buch
- bátyám – mein älterer Bruder
- szüleim – meine Eltern
- orvosom – mein Arzt
- helyem – mein Platz
- hibám – meine Schuld, mein Fehler
- az enyém – meins; gehört mir
- Péteré – Péters; gehört Péter
- szomszédé – gehört dem Nachbarn
- kié {ki·É} – wer·(BESITZ)(wessen)
- egyetlen – einzig
- összes – ganz, sämtlich
- kategóriába sorolás – Einordnung in eine Kategorie
- azonosítás – Identifizierung
7.Névelő az állandósult szókapcsolatokban – Der Artikel in festen Verbindungen (→ 6.10.7)
A szabad mondatban a birtokszó előtt határozott névelő áll; az állandósult szókapcsolatokban gyakran elmarad. – Im freien Satz steht vor dem Besitzwort der bestimmte Artikel; in festen Verbindungen fehlt er oft.
Az ilyen kapcsolat régebbi alakot őrzött meg, vagy egységgé merevedett; a birtokszó nem egy meghatározott dolgot jelöl. – Solche Verbindungen haben eine ältere Form bewahrt oder sind zu einer Einheit erstarrt; das Besitzwort bezeichnet kein einzelnes, bestimmtes Ding.
Az állandósult szókapcsolatok közé tartozik a szólás és a közmondás. – Zu den festen Wortverbindungen (állandósult szókapcsolat) gehören szólás – Redewendung – und közmondás – Sprichwort.
Ha a birtokos alak állandó helyhatározóként áll az ige mellett, rendszerint nincs névelő; az alak szinte igekötőként viselkedik. – Steht die Besitzform als feste Ortsangabe beim Verb, fehlt der Artikel meist; die Form verhält sich fast wie ein Verbzusatz.
Eszembe jutott a neve. – Sein Name ist mir eingefallen.
Nem jutott eszébe a cím. – Die Adresse fiel ihm nicht ein.
Ez a dal eszembe juttatja a gyerekkoromat. – Dieses Lied erinnert mich an meine Kindheit.
A beszélt nyelvben a névelős alak is előfordul: „Nem jut az eszembe a neve.” – In der gesprochenen Sprache kommt auch die Form mit Artikel vor: „Sein Name fällt mir nicht ein.“
Ha a birtokszó a kapcsolat alanya, a névelő megmarad. – Ist das Besitzwort Subjekt der Wendung, bleibt der Artikel.
Elment az esze. – Er hat den Verstand verloren.
Ez a teteje mindennek! – Das ist der Gipfel!
Egy mondatban mindkettő előfordulhat: Inába szállt a bátorsága. – Ein Satz kann beides enthalten: Ihm ist das Herz in die Hose gerutscht.
Az „ín” inat jelent; a német kép más: ott a szív csúszik a nadrágba. – „ín“ bedeutet „Sehne“; das deutsche Bild ist ein anderes: Dort rutscht das Herz in die Hose.
→ész – Verstand→esze – sein Verstand→eszébe – in seinen Verstand→eszembe – in meinen Verstand
Az „ész” a toldalék előtt rövidül; az „eszem” birtokos alak ugyanúgy hangzik, mint az „eszik” ige „eszem” alakja. – „ész“ kürzt vor Endungen den Vokal; die Besitzform „eszem“ – mein Verstand – lautet genauso wie „eszem“ – ich esse – von „eszik“.
Néhány birtokos alak névutóvá merevedett: „kedvéért”, „nevében”, „érdekében”, „számára”, „részéről”, „helyében”. – Einige Besitzformen sind zu Postpositionen erstarrt: „kedvéért“ – ihm zuliebe –, „nevében“ – in seinem Namen –, „érdekében“ – in seinem Interesse –, „számára“ – für ihn –, „részéről“ – seinerseits –, „helyében“ – an seiner Stelle (→ 5.5.3).
Főnévi birtokosnál csak a birtokosnak van névelője. – Ist der Besitzer ein Substantiv, hat nur dieser seinen Artikel.
A gyerekek kedvéért maradtunk otthon. – Wir sind den Kindern zuliebe zu Hause geblieben.
A béke érdekében tárgyalnak. – Sie verhandeln im Interesse des Friedens.
Ha maga az alak viseli a személyt, rendszerint nincs névelő, mint a személyragos névutóknál. – Trägt die Form selbst die Person, steht in der Regel kein Artikel, wie bei den personalflektierten Postpositionen (→ 5.7.9).
Ez a könyv számomra nagyon fontos. – Dieses Buch ist für mich sehr wichtig.
Részemről a szerencse. – Ganz meinerseits.
Ez az állandó válasz az „Örülök, hogy megismertem.” mondatra. – Das ist die feste Antwort auf „Örülök, hogy megismertem.“ – Ich freue mich, Sie kennengelernt zu haben.
A „helyében” és a „nevében” névelővel és anélkül is gyakori. – „helyében“ und „nevében“ sind mit und ohne Artikel häufig.
Helyedben nem várnék. – An deiner Stelle würde ich nicht warten.
Mit tennél a helyemben? – Was würdest du an meiner Stelle tun?
A megszólításban sosem áll névelő; a személyjeles megszólítások egy része meg is merevedett. – In der Anrede steht nie ein Artikel; ein Teil der Anreden mit Suffix ist erstarrt.
Uram, segíthetek? – Mein Herr, kann ich helfen?
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! – Sehr geehrte Damen und Herren!
Istenem, de késő van! – Mein Gott, ist das spät!
A levél aláírása is névelőtlen: „Hű barátod: Péter”, „Szerető fiad”. – Auch die Unterschrift unter einem Brief ist artikellos: „Dein treuer Freund Péter“, „Dein dich liebender Sohn“.
A francia ugyanezt egy szóvá merevítette: a „monsieur” a „mon sieur”, a „madame” a „ma dame” kapcsolatból lett. – Das Französische hat dieselbe Bildung zu einem Wort erstarren lassen: „monsieur“ aus „mon sieur“ – mein Herr –, „madame“ aus „ma dame“ – meine Herrin.
Számnév, időt jelentő főnév és harmadik személyű személyjel névelő nélküli időhatározót ad. – Zahl, Zeitwort und Suffix der 3. Person ergeben eine Zeitangabe ohne Artikel.
Két hete Budapesten vagyok. – Ich bin seit zwei Wochen in Budapest.
Három napja érkeztek. – Sie sind vor drei Tagen angekommen.
Jelen idővel az eddigi tartamot jelöli, múlt idővel a múltbeli időpont óta eltelt időt. – Mit dem Präsens bezeichnet sie die Dauer bis jetzt („seit“), mit der Vergangenheit den Abstand zu einem vergangenen Zeitpunkt („vor“).
Gyerekkoromban sokat olvastam. – In meiner Kindheit habe ich viel gelesen.
Soha életemben nem láttam ilyet. – Ich habe so etwas in meinem Leben noch nie gesehen.
Napjainkban sokan dolgoznak otthonról. – Heutzutage arbeiten viele von zu Hause aus.
Ideje indulni. – Es ist Zeit aufzubrechen.
Itt az ideje, hogy hazamenjünk. – Es ist an der Zeit, dass wir nach Hause gehen.
Az „ennek” és az „annak” itt egy egész tényállásra utal; az utána álló birtokos alak névelőtlen. – „ennek“ und „annak“ verweisen hier auf einen ganzen Sachverhalt; die folgende Besitzform ist artikellos.
Fáradt volt, ennek ellenére dolgozott. – Er war müde, trotzdem arbeitete er.
Annak idején itt egy malom állt. – Damals stand hier eine Mühle.
Elromlott a busz, ennek következtében sokan elkéstek. – Der Bus hatte eine Panne, infolgedessen kamen viele zu spät.
A jogi nyelv kedvelt fordulata: „annak rendje és módja szerint”. – Eine beliebte Wendung der Rechtssprache: „annak rendje és módja szerint“ – ordnungsgemäß.
A névelő helyén más szó is állhat: „se … se”, „semmi”, „mi”. – An der Stelle des Artikels kann auch ein anderes Wort stehen: „se … se“ – weder … noch –, „semmi“ – kein –, „mi“ – was.
Péternek se híre, se hamva. – Von Péter fehlt jede Spur.
A „hamva” a „hamu” régi birtokos alakja; ma a „hamuja” a szokásos. – „hamva“ ist die alte Besitzform von „hamu“ – Asche; heute ist „hamuja“ üblich.
Semmi közöd hozzá! – Das geht dich nichts an!
Mi bajod van? – Was hast du?
Állandósult kapcsolatban a birtokos is névelőtlen lehet. – In festen Verbindungen kann auch der Besitzer ohne Artikel stehen.
Isten háta mögött laknak. – Sie wohnen am Ende der Welt.
Jobb híján ezt választottuk. – Mangels Besserem haben wir das gewählt.
Egy híján húsz diák jött el. – Neunzehn Schüler sind gekommen.
Az „egy híján húsz” úgy épül, mint a latin „undeviginti”. – „egy híján húsz“ – zwanzig weniger eins – ist gebaut wie das lateinische „undeviginti“.
Bizonyítékok hiányában felmentették. – Mangels Beweisen wurde er freigesprochen.
A közmondások gyakran őrzik a névelőtlen alakot. – Sprichwörter bewahren oft die artikellose Form.
Madarat tolláról, embert barátjáról. – Den Vogel erkennt man an seinen Federn, den Menschen an seinem Freund.
Mások névelősek: Nem esik messze az alma a fájától. – Andere haben den Artikel: Der Apfel fällt nicht weit vom Stamm.
A mai katolikus Miatyánk: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”; a régi református szöveg: „A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma”. – Das heutige katholische Vaterunser: „Unser tägliches Brot gib uns heute“; der alte reformierte Text mit Artikel und Pronomen: „A mi mindennapi kenyerünket …“.
Emlékműveken és sírköveken: „A hősök emlékére”; a névelő csak a birtokosnál áll. – Auf Denkmälern und Grabsteinen: „Zum Gedenken an die Helden“; der Artikel steht nur beim Besitzer.
Istenhez szólva egyik összevetett nyelv sem tesz névelőt: „Mein Gott!”, „My God!”, „Mon Dieu !”, „¡Dios mío!”, „Боже мой!”, „Deus meus!”. – Keine der Vergleichssprachen setzt in der Anrede an Gott einen Artikel: „Mein Gott!“, „My God!“, „Mon Dieu !“, „¡Dios mío!“, „Боже мой!“, „Deus meus!“.
A latin „mea causa” úgy épül, mint a „kedvemért”: birtokjelölős főnév vált viszonyszóvá. – Das lateinische „mea causa“ – um meinetwillen – ist gebaut wie „kedvemért“: Ein Substantiv mit Besitzanzeige wurde zum Verhältniswort.
Wortschatz
- állandósult {állandóSULt} – ständig·WERDEN·(PARTIZIP)(verfestigt)
- szókapcsolat {szó·KAPCSOLat} – Wort·VERBINDEN·ung(Wortverbindung)
- közmondás {köz·MONDás} – gemein·SAGEN·ung(Sprichwort)
- ész – Verstand
- eszembe jut – mir einfallen
- elmegy az esze – den Verstand verlieren
- kedvéért – ihm zuliebe
- érdekében – in seinem Interesse
- számomra – für mich
- részemről – meinerseits
- helyedben – an deiner Stelle
- uram – mein Herr
- Istenem – mein Gott
- két hete – seit/vor zwei Wochen
- gyerekkoromban {gyerek·KOR·om·BAN} – Kind·ZEIT·mein·IN(in meiner Kindheit)
- napjainkban – heutzutage
- ennek ellenére – trotzdem
- annak idején – damals
- se híre, se hamva – spurlos verschwunden
- egy híján húsz – neunzehn
- hiányában – in Ermangelung
8.Eltérések a némettől – Unterschiede zum Deutschen (→ 6.10.8)
A német „mein” egyszerre jelöli a birtokost és a határozottságot; a magyarban erre két elem szolgál: a személyjel és a névelő. – Deutsch „mein“ zeigt Besitzer und Bestimmtheit zugleich; im Ungarischen dienen dazu zwei Bausteine: Suffix und Artikel.
A házam régi. – Mein Haus ist alt.
A német nyelvtan a főnév előtti „mein, dein, sein” szót a névelőszók közé sorolja (Possessivartikel); ilyen szó a magyarban nincs. – Die deutsche Grammatik zählt „mein, dein, sein“ vor einem Substantiv zu den Artikelwörtern (Possessivartikel); ein solches Wort hat das Ungarische nicht.
A német birtokos szó ragozódik; a magyar névelő mindig „a” vagy „az”, az eset és a birtokos a főnév végén áll egymás után: „a házamban”. – Der deutsche Possessivartikel wird gebeugt (mein, meines, meinem, meinen); der ungarische Artikel bleibt immer „a“ oder „az“, Besitzer und Fall stehen hintereinander am Substantiv: „in meinem Haus“.
A német csak hangsúllyal emeli ki a birtokost: „MEIN Haus”; a magyar külön szót tesz be, a személyes névmást. – Das Deutsche hebt den Besitzer nur durch die Betonung hervor: „MEIN Haus“; das Ungarische setzt ein eigenes Wort ein, das Personalpronomen.
Az én házam régi, nem a te házad. – Mein Haus ist alt, nicht dein Haus.
A személyjel ekkor is megmarad; *„az én ház” nem magyar. – Die Endung bleibt auch dann; *„az én ház“ ist kein Ungarisch.
A magyar birtokos mindig elöl áll, mint a német „Peters Haus”, nem úgy, mint a hátravetett „das Haus des Nachbarn”. – Der ungarische Besitzer steht immer vorn wie im deutschen „Peters Haus“, nicht wie im nachgestellten „das Haus des Nachbarn“.
A szomszéd háza – das Haus des Nachbarn
A német szerkezetben két névelő van, a ragtalan magyarban egy, és az a birtokosé; két névelő csak a ragos alakban áll: „a szomszédnak a háza”. – Die deutsche Fügung hat zwei Artikel, die ungarische ohne Endung einen, und der gehört zum Besitzer; zwei Artikel hat nur die Form mit Endung: „a szomszédnak a háza“ (→ 6.5.2).
A régies „des Nachbarn Haus” szórendje és névelőinek száma ugyanaz, mint a magyar szerkezeté. – Das veraltete „des Nachbarn Haus“ hat dieselbe Wortfolge und dieselbe Zahl der Artikel wie die ungarische Fügung.
A németben a határozatlan névelő és a birtokos szó egy helyen osztozik, ezért „ein mein Freund” nincs; a magyarban külön helyük van. – Im Deutschen teilen sich unbestimmter Artikel und Possessivartikel einen Platz, daher gibt es kein „ein mein Freund“; im Ungarischen haben sie eigene Plätze.
Egy barátom Bécsben lakik. – Ein Freund von mir wohnt in Wien.
Az egyik barátom Bécsben lakik. – Einer meiner Freunde wohnt in Wien.
Választékos alak a „barátaim egyike” is. – Gehoben ist auch „barátaim egyike“ – einer meiner Freunde.
Az angol „a friend of mine” és a spanyol „un amigo mío” második, hátravetett birtokjelöléssel oldja meg ugyanezt. – Englisch „a friend of mine“ und spanisch „un amigo mío“ lösen dieselbe Aufgabe mit einer zweiten, nachgestellten Besitzangabe.
A mai németben a „dieser” és a „mein” is egy helyen osztozik; a magyarban az „ez a barátom” a szokásos alak. – Im heutigen Deutsch teilen sich auch „dieser“ und „mein“ einen Platz; im Ungarischen ist „ez a barátom“ die gewöhnliche Form.
Ez a barátom Bécsben lakik. – Dieser Freund von mir wohnt in Wien.
Luther a tékozló fiú történetében még így írta: „dieser mein Sohn war tot”; Károlinál: „ez az én fiam meghalt”. – Luther schrieb in der Geschichte vom verlorenen Sohn noch: „dieser mein Sohn war tot“ (Lukas 15,24); bei Károli: „ez az én fiam meghalt“.
A német birtokló mondatban a birtok tárgy, bármilyen névelővel; a magyar „van” mondatban alany. – Im deutschen Haben-Satz ist das Besessene Objekt und kann jeden Artikel haben; im ungarischen Satz mit „van“ ist es Subjekt.
Mivel új dolgot vezet be, névelő nélkül vagy „egy” szóval áll. – Da es etwas Neues einführt, steht es ohne Artikel oder mit „egy“ (→ 6.7.1).
Van egy bátyám. – Ich habe einen älteren Bruder.
Van kulcsod? – Hast du einen Schlüssel?
Ismert tárgynál az ige változik: Megvan a kulcsom. – Bei Bekanntem wechselt das Verb: Ich habe meinen Schlüssel (er ist da).
Nálam van a kulcsod. – Ich habe deinen Schlüssel bei mir (→ 6.7.9).
Az önálló „enyém” rendszerint névelős; a német „meins” névelőtlen, a névelős „das meine” választékos vagy régies. – Das selbständige „enyém“ hat gewöhnlich den Artikel; deutsch „meins“ steht ohne, „das meine“ mit Artikel ist gehoben oder veraltet.
Az enyém kék, a tiéd piros. – Meins ist blau, deins ist rot.
A németben a birtokos szó elöl áll, a számnév és a melléknév előtt; a magyarban ott a névelő áll, a birtokos csak a főnév végén jelenik meg. – Im Deutschen steht der Possessivartikel vorn, vor Zahlwort und Adjektiv; im Ungarischen steht dort der Artikel, der Besitzer erscheint erst am Ende des Substantivs.
az első autóm – mein erstes Auto
Számnév, „összes”, „minden” és „mindkét” után a birtokszó egyes számban marad. – Nach Zahlwort, „összes“, „minden“ und „mindkét“ bleibt das Besitzwort im Singular (→ 6.4.7).
az összes barátom – alle meine Freunde
mindkét bátyám – meine beiden älteren Brüder
A „minden” és a „mindkét” kizárja a névelőt, az „összes” és a számnév mellett áll: „a két bátyám”, „az összes barátom”. – „minden“ und „mindkét“ schließen den Artikel aus, bei „összes“ und beim Zahlwort steht er: „a két bátyám“, „az összes barátom“.
Láncban minden birtokos állhat ragosan, saját névelővel: „a barátom apjának az autója”; a rövidebb „a barátom apja autója” csak az első névelőt tartja meg. – In Ketten kann jeder Besitzer mit Endung und eigenem Artikel stehen: „das Auto des Vaters meines Freundes“; die kürzere Form „a barátom apja autója“ behält nur den ersten Artikel (→ 6.6.5).
A rokonságnevek alanyként gyakran névelő nélkül állnak. – Verwandtschaftswörter stehen als Subjekt häufig ohne Artikel (→ 6.9.4).
Anyám tanár. – Meine Mutter ist Lehrerin.
Állandósult kapcsolatban gyakran csak a névelőtlen alak él. – In festen Wendungen lebt oft nur die artikellose Form.
Véleményem szerint igaza van. – Meiner Meinung nach hat er recht.
Örömömre mindenki eljött. – Zu meiner Freude sind alle gekommen.
Petőfi „Anyám tyúkja” című versének címében a kéttagú láncban sincs névelő. – Im Titel von Petőfis Gedicht „Anyám tyúkja“ – Die Henne meiner Mutter – hat auch die zweigliedrige Kette keinen Artikel.
Fordítva is van eltérés: testrészeknél és saját tárgyaknál a német névelőt tesz, a magyar névelőt és személyjelet. – Auch umgekehrt gibt es Unterschiede: Bei Körperteilen und eigenen Gegenständen setzt das Deutsche den Artikel, das Ungarische Artikel und Suffix (→ 6.9.1).
Megmosom a kezemet. – Ich wasche mir die Hände.
Fáj a fejem. – Mir tut der Kopf weh.
Az angol itt a magyarral tart („I wash my hands”), a francia és a spanyol a némettel („je me lave les mains”, „me lavo las manos”). – Das Englische geht hier mit dem Ungarischen („I wash my hands“), Französisch und Spanisch mit dem Deutschen („je me lave les mains“, „me lavo las manos“).
A „mein, dein” magyar megfelelője nem szó, hanem toldalék: a birtokos személyjel. – Das ungarische Gegenstück zu „mein, dein“ ist kein Wort, sondern ein Suffix: der birtokos személyjel – das Possessivsuffix.
Birtokos névmásnak a magyar nyelvtan csak az önálló „enyém”, „tiéd”, „övé”, „mienk”, „tietek”, „övék” alakot nevezi – éppen azokat, amelyek névelővel állnak. – Als birtokos névmás – Possessivpronomen – gelten in der ungarischen Grammatik nur die selbständigen Formen „enyém“, „tiéd“, „övé“, „mienk“, „tietek“, „övék“ – gerade die, die den Artikel bei sich haben.
Wortschatz
- birtokos {birtokOS} – Besitz·(ADJEKTIV)(besitzanzeigend; Besitzer)
- birtokos személyjel – Possessivsuffix
- birtokos névmás – Possessivpronomen (enyém, tiéd …)
- névelő {név·ELŐ} – Name·VOR(Artikel)
- az én házam – mein Haus (betont)
- egy barátom – ein Freund von mir
- ez a barátom – dieser Freund von mir
- barátaim egyike – einer meiner Freunde (gehoben)
- megvan – ist da, ist vorhanden
- nálam – bei mir
- mindkét – beide
- véleményem szerint – meiner Meinung nach
- örömömre – zu meiner Freude
- kezemet – meine Hand (Akkusativ)
- fejem – mein Kopf
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.