3.7 Adjektive im attributiven und prädikativen Gebrauch
Das ungarische Adjektiv hat drei Gebrauchsweisen mit je eigener Form: Als Attribut vor dem Substantiv bleibt es unverändert (a zöld almák), als Aussage richtet es sich in der Zahl nach dem Subjekt und steht in der 3. Person Präsens ohne „van“ (Az almák zöldek.), ohne Substantiv übernimmt es alle Endungen der Gruppe (a zöldet). Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 3.7.1, 3.7.2, 3.7.3, 3.7.4, 3.7.5, 3.7.6, 3.7.7, 3.7.8).
1.A melléknév a főnév előtt – Das Adjektiv vor dem Substantiv (→ 3.7.1)
A melléknév jelzőként a főnév előtt áll, és vele együtt jelzős szerkezetet alkot. – Als Attribut steht das Adjektiv vor dem Substantiv und bildet mit ihm eine attributive Gruppe.
A világos szobában olvasok. – Ich lese im hellen Zimmer.
Egy régi busz közeledik. – Ein alter Bus nähert sich.
Egy fiatal férfi vár. – Ein junger Mann wartet.
A szerkezet alaptagja a főnév, a melléknév a jelzője: azt mondja meg, milyen az alaptag. – Das Grundglied der Gruppe ist das Substantiv, das Adjektiv ist sein Attribut: Es sagt, wie das Grundglied beschaffen ist.
Ebben a szerepben a melléknév „jelző”, ez a „jelzői használat”. – In dieser Rolle ist das Adjektiv ein „jelző“ – Attribut –, das ist der „jelzői használat“ – der attributive Gebrauch.
A „jelzői” szó „-i” képzője ugyanaz, mint a „budapesti” szóban. – Das Suffix „-i“ in „jelzői“ ist dasselbe wie in „budapesti“ – Budapester.
A jelzős szerkezet a mondatban ugyanazokat a szerepeket töltheti be, mint egy magában álló főnév. – Die attributive Gruppe kann im Satz dieselben Rollen übernehmen wie ein allein stehendes Substantiv.
A fehér ajtó nyitva van. – Die weiße Tür ist offen.
Egy érdekes könyvet olvasok. – Ich lese ein interessantes Buch.
A csendes utcában sétálunk. – Wir gehen in der ruhigen Straße spazieren.
A rag mindig a főnévhez járul, a névutó pedig az egész szerkezet után áll. – Die Kasusendung tritt immer an das Substantiv, die Postposition steht nach der ganzen Gruppe.
A magas épület mellett állok. – Ich stehe neben dem hohen Gebäude.
A melléknév maga nem változik: „a régi ház”, „a régi házat”, „a régi házban”, „a régi házzal”. – Das Adjektiv selbst ändert sich nicht: „a régi ház“ – das alte Haus –, „a régi házat“ – das alte Haus (Akkusativ) –, „a régi házban“ – im alten Haus –, „a régi házzal“ – mit dem alten Haus.
Egy jelzős szerkezet még nem mondat: „a fehér ajtó” csak megnevez egy tárgyat. – Eine attributive Gruppe ist noch kein Satz: „a fehér ajtó“ – die weiße Tür – benennt nur einen Gegenstand.
Hol a szerkezet helye a teljes névszói csoportban, arról a 3.6.3 szól. – Welchen Platz die Gruppe in der ganzen Nominalgruppe einnimmt, behandelt Kapitel 3.6.3 (→ 3.6.3).
A színnevek tipikus jelzők, és ugyanígy változatlanul állnak a főnév előtt. – Farbwörter sind typische Attribute und stehen ebenso unverändert vor dem Substantiv.
A barna kutya alszik. – Der braune Hund schläft.
Egy sárga ceruzát keresek. – Ich suche einen gelben Bleistift.
A szürke kabát a szekrényben lóg. – Der graue Mantel hängt im Schrank.
Két szó jelenti azt, hogy „rot”: a „piros” a hétköznapi, élénk szín, a „vörös” a sötétebb, gyakran választékosabb. – Zwei Wörter bedeuten „rot“: „piros“ ist das alltägliche, leuchtende Rot, „vörös“ das dunklere, oft gehobenere.
Piros az alma és a lámpa, vörös a haj, a bor és az alkonyat. – Rot – „piros“ – sind der Apfel und die Ampel, rot – „vörös“ – die Haare, der Wein und das Abendrot.
A magyar zászló színei: piros, fehér, zöld. – Die Farben der ungarischen Flagge: Rot, Weiß, Grün.
Az összetett színnevek is így viselkednek: „egy rózsaszín ing”, „egy világoskék autó”, „egy sötétzöld kabát”. – Auch zusammengesetzte Farbwörter verhalten sich so: „egy rózsaszín ing“ – ein rosa Hemd –, „egy világoskék autó“ – ein hellblaues Auto –, „egy sötétzöld kabát“ – ein dunkelgrüner Mantel.
A kedves tanár mosolyog. – Der nette Lehrer lächelt.
A kedves tanárt kérdezem. – Ich frage den netten Lehrer.
A kedves tanárral beszélek. – Ich spreche mit dem netten Lehrer.
A kedves tanárok mosolyognak. – Die netten Lehrer lächeln.
A német melléknév végződése esettől, számtól és nemtől függően változik; a magyar „kedves” minden alakban ugyanaz. – Die Endung des deutschen Adjektivs wechselt mit Kasus, Numerus und Genus („nette, netter, netten“); das ungarische „kedves“ bleibt in allen Formen gleich.
Az angol melléknév is változatlan marad. – Auch das englische Adjektiv bleibt unverändert: the kind teacher – the kind teachers.
A „melléknév” szót a latin „nomen adiectivum” tükörfordításának tartják. – Das Wort „melléknév“ – Adjektiv, wörtlich „Nebenname“ – gilt als Lehnübersetzung von lateinisch „nomen adiectivum“ – hinzugefügtes Nennwort.
A melléknév a „milyen?” kérdésre felel. – Das Adjektiv antwortet auf die Frage „milyen?“ – was für ein? wie beschaffen?
Milyen ajtó? – Fehér. – Was für eine Tür? – Eine weiße.
Hány ajtó? – Kettő. Melyik ajtó? – Ez. – Wie viele Türen? – Zwei. Welche Tür? – Diese.
A számnév a „hány?”, a mutató névmás a „melyik?” kérdésre felel, ezért egyik sem melléknév. – Das Zahlwort antwortet auf „hány?“ – wie viele? –, das Demonstrativpronomen auf „melyik?“ – welcher? –; deshalb ist keines von beiden ein Adjektiv.
Második próba az állítmány: „Az ajtó fehér.” helyes, *„Az ajtó két.” nem. – Eine zweite Probe ist die Aussage: „Az ajtó fehér.“ – die Tür ist weiß – ist richtig, *„Az ajtó két.“ nicht.
Az „-i” képzős melléknevek és a melléknévi igenevek szintén a „milyen?” kérdésre felelnek: „a budapesti ház”, „a nyitott ajtó”. – Adjektive auf „-i“ und Partizipien antworten ebenfalls auf „milyen?“: „a budapesti ház“ – das Budapester Haus –, „a nyitott ajtó“ – die geöffnete Tür (→ 3.6.4, 3.6.6).
A melléknév előtt fokhatározó állhat; ez a „mennyire?” kérdésre felel. – Vor dem Adjektiv kann eine Gradangabe stehen; sie antwortet auf „mennyire?“ – wie sehr?
A nagyon világos szobában dolgozom. – Ich arbeite im sehr hellen Zimmer.
Egy túl drága szállodában laknak. – Sie wohnen in einem zu teuren Hotel.
Egy igazán jó könyvet keresek. – Ich suche ein wirklich gutes Buch.
Egy nem túl drága szállodát keresünk. – Wir suchen ein nicht zu teures Hotel.
A fokhatározó a melléknévhez tartozik, nem a főnévhez; a kettő együtt alkotja a jelzőt. – Die Gradangabe gehört zum Adjektiv, nicht zum Substantiv; beide zusammen bilden das Attribut.
A „kissé” a „kis” szóból és a „-vé” rag hasonult alakjából keletkezett. – „kissé“ – etwas, ein wenig – ist aus „kis“ – klein – und einer alten Form der Endung „-vé“ – zu – entstanden.
Két melléknév „és” kötőszóval ugyanazt a főnevet jelzi. – Zwei Adjektive, mit „és“ – und – verbunden, beschreiben dasselbe Substantiv.
A kedves és türelmes tanár segít. – Der nette und geduldige Lehrer hilft.
Egy olcsó, de kényelmes szállodában laktunk. – Wir wohnten in einem billigen, aber bequemen Hotel.
Ha a névelő megismétlődik, két tárgyról van szó, az ige mégis többnyire egyes számban áll. – Wird der Artikel wiederholt, ist von zwei Gegenständen die Rede; das Verb steht trotzdem meist im Singular.
A piros és a kék autó a ház előtt áll. – Das rote und das blaue Auto stehen vor dem Haus.
A „régi magyar könyv” szerkezetben két jelző áll kötőszó nélkül; sorrendjükről a 3.6.7 szól. – In „régi magyar könyv“ – altes ungarisches Buch – stehen zwei Attribute ohne Bindewort; ihre Reihenfolge behandelt Kapitel 3.6.7 (→ 3.6.7).
A „kicsi” szónak van egy rövid alakja, a „kis”; ez csak jelzőként állhat a főnév előtt. – „kicsi“ – klein – hat eine Kurzform, „kis“; sie kann nur als Attribut vor dem Substantiv stehen.
Egy kis szobát keresünk. – Wir suchen ein kleines Zimmer.
A szoba kicsi, de kényelmes. – Das Zimmer ist klein, aber bequem.
Van nagy szoba? – Nincs, csak kicsi. – Gibt es ein großes Zimmer? – Nein, nur ein kleines.
Jelzőként a kettő egyenértékű, de *„A szoba kis.” nem helyes. – Als Attribut sind beide gleichwertig, aber *„A szoba kis.“ ist falsch.
Anyagnév előtt az „egy kis” azt jelenti: egy kevés. – Vor einem Stoffwort bedeutet „egy kis“ – ein bisschen, etwas.
Kérek egy kis vizet. – Ich hätte gern etwas Wasser.
Van egy kis időd? – Hast du ein bisschen Zeit?
Melléknév és főnév összetett szót is alkothat; ilyenkor egybeírják, és a szó fajtát vagy fogalmat nevez meg. – Adjektiv und Substantiv können auch ein Kompositum bilden; dann schreibt man sie zusammen, und das Wort benennt eine Art oder einen Begriff.
Egy nagy városban élünk. – Wir leben in einer großen Stadt.
Egy nagyvárosban élünk. – Wir leben in einer Großstadt.
Egy pohár vörösbort kérek. – Ich hätte gern ein Glas Rotwein.
A „kisfiú”, a „kislány” és a „kisváros” szóban a „kis” összeforrt a főnévvel. – In „kisfiú“ – kleiner Junge –, „kislány“ – kleines Mädchen – und „kisváros“ – Kleinstadt – ist „kis“ mit dem Substantiv verschmolzen.
A „nagymama” és a „nagyapa” szóban a „nagy” elvesztette eredeti jelentését, akárcsak a német mintában. – In „nagymama“ – Großmutter – und „nagyapa“ – Großvater – hat „nagy“ seine ursprüngliche Bedeutung verloren, wie im deutschen Vorbild.
A próba a fokhatározó: „egy nagyon nagy város” helyes, *„egy nagyon nagyváros” nem. – Die Probe ist eine Gradangabe: „egy nagyon nagy város“ – eine sehr große Stadt – ist richtig, *„egy nagyon nagyváros“ nicht, so wenig wie „eine sehr Großstadt“.
Wortschatz
- melléknév – Adjektiv
- melléknév {mellék·NÉV} – Neben·NAME(Adjektiv)
- jelző – Attribut
- jelzői {jelzőI} – Attribut·ZUGEHÖRIG(attributiv)
- használat {használAT} – gebrauchen·UNG(Gebrauch)
- jelzős szerkezet – attributive Gruppe
- alaptag {alap·TAG} – Grund·GLIED(Grundglied, Kern)
- névutó – Postposition
- fokhatározó {fok·HATÁROZó} – Grad·BESTIMMEN·end(Gradangabe)
- világos – hell
- szobában – im Zimmer
- közeledik – er/sie/es nähert sich
- csendes – ruhig, still
- utcában – in der Straße
- épület – Gebäude
- mellett – neben
- piros – rot (hell, alltäglich)
- vörös – rot (dunkel, gehoben)
- barna – braun
- sárga – gelb
- szürke – grau
- rózsaszín {rózsa·SZÍN} – Rose·FARBE(rosa)
- világoskék {világos·KÉK} – hell·BLAU(hellblau)
- sötétzöld {sötét·ZÖLD} – dunkel·GRÜN(dunkelgrün)
- kedves – nett, lieb
- tanárral – mit dem Lehrer
- milyen – was für ein, wie beschaffen
- hány – wie viele
- melyik – welcher
- mennyire – wie sehr
- nagyon – sehr
- túl – zu (sehr)
- igazán – wirklich
- kissé – etwas, ein wenig
- türelmes – geduldig
- kényelmes – bequem
- kis – klein (nur vor dem Substantiv)
- kicsi – klein
- egy kis víz – etwas Wasser
- kisfiú {kis·FIÚ} – klein·JUNGE(kleiner Junge)
- kisváros {kis·VÁROS} – klein·STADT(Kleinstadt)
- nagyváros {nagy·VÁROS} – groß·STADT(Großstadt)
- vörösbor {vörös·BOR} – rot·WEIN(Rotwein)
- nagymama {nagy·MAMA} – groß·MAMA(Großmutter)
2.A jelzői melléknév egyeztetésének hiánya – Fehlende Übereinstimmung beim attributiven Adjektiv (→ 3.7.2)
A főnév előtti melléknév nem veszi át sem a főnév számát, sem az esetét. – Das Adjektiv vor dem Substantiv übernimmt weder die Zahl noch den Fall des Substantivs.
A zöld alma friss. – Der grüne Apfel ist frisch.
A zöld almák frissek. – Die grünen Äpfel sind frisch.
A többes szám jele, a „-k” csak a főnévhez járul; *„zöldek almák” nincs. – Das Pluralzeichen „-k“ tritt nur an das Substantiv; *„zöldek almák“ gibt es nicht.
A kis gyerekek játszanak. – Die kleinen Kinder spielen.
A magas fák alatt pihenünk. – Wir ruhen uns unter den hohen Bäumen aus.
A régi autók a ház előtt állnak. – Die alten Autos stehen vor dem Haus.
A szerkezet utolsó szava, a főnév hordozza mindazt, ami az egész szerkezetre vonatkozik. – Das letzte Wort der Gruppe, das Substantiv, trägt alles, was die ganze Gruppe betrifft.
Az állítmányi melléknév viszont kap többesszám-jelet: a „frissek” a második mondatban állítmány (→ 3.7.4). – Das prädikative Adjektiv dagegen erhält das Pluralzeichen: „frissek“ – sind frisch – ist im zweiten Satz Prädikat (→ 3.7.4).
Ugyanez érvényes a ragokra: a tárgyrag és a határozóragok is csak a főnéven állnak. – Dasselbe gilt für die Kasusendungen: Akkusativendung und adverbiale Endungen stehen nur am Substantiv.
A piros labdát keresem. – Ich suche den roten Ball.
A nagy házban lakunk. – Wir wohnen im großen Haus.
A régi padon ülünk. – Wir sitzen auf der alten Bank.
Egy kedves diákkal beszélek. – Ich spreche mit einem netten Schüler.
A német melléknév a főnév esetét is tükrözi, a magyar „piros” minden esetben ugyanaz. – Das deutsche Adjektiv spiegelt auch den Fall des Substantivs („der rote Ball, den roten Ball, mit dem roten Ball“), das ungarische „piros“ bleibt in jedem Fall gleich.
A fekete cipőben jött. – Er kam in den schwarzen Schuhen.
A páros dolgokat a magyar többnyire egyes számban nevezi meg, ezért „cipőben”. – Paarige Dinge nennt das Ungarische meist im Singular, deshalb „cipőben“ – im Schuh, in den Schuhen.
Számnév és mennyiségjelző után a főnév egyes számban áll, és a melléknév is alapalakban marad. – Nach Zahl- und Mengenwörtern steht das Substantiv im Singular, und auch das Adjektiv bleibt in der Grundform.
Két piros labda van a kertben. – Im Garten sind zwei rote Bälle.
Sok új könyv érkezett. – Viele neue Bücher sind angekommen.
Néhány régi autó áll az utcán. – Einige alte Autos stehen auf der Straße.
A „két piros labda” szerkezetben egyik szó sem kap többesszám-jelet; a mennyiséget egyedül a számnév fejezi ki (→ 3.4.4). – In „két piros labda“ – zwei rote Bälle – erhält kein Wort ein Pluralzeichen; die Menge drückt allein das Zahlwort aus (→ 3.4.4).
Az eset itt is csak a főnéven látszik: Három kedves diákkal beszélek. – Der Fall zeigt sich auch hier nur am Substantiv: Ich spreche mit drei netten Schülern.
Ha többes szám és eset találkozik, mindkettő a főnévhez járul, kötött sorrendben: előbb a „-k”, aztán a rag. – Treffen Mehrzahl und Fall zusammen, treten beide an das Substantiv, in fester Folge: erst „-k“, dann die Kasusendung.
A nagy házakban sok család lakik. – In den großen Häusern wohnen viele Familien.
A régi autókat nézem. – Ich betrachte die alten Autos.
A kis gyerekeknek mesét olvasok. – Ich lese den kleinen Kindern ein Märchen vor.
A ragozás csak az utolsó tagon jelenik meg; ez az elv megkülönbözteti a magyart a legtöbb európai nyelvtől. – Die Beugung erscheint nur am letzten Glied; dieses Prinzip unterscheidet das Ungarische von den meisten europäischen Sprachen.
Több jelző esetén mindegyik változatlan marad, akár kötőszóval, akár vesszővel kapcsolódnak. – Bei mehreren Attributen bleiben alle unverändert, ob sie mit Bindewort oder mit Komma verbunden sind.
A hosszú és nehéz könyveket nem viszem el. – Die langen und schwierigen Bücher nehme ich nicht mit.
A csendes, világos szobákban dolgoznak. – Sie arbeiten in den ruhigen, hellen Zimmern.
A sok szép piros almát megvettük. – Wir haben die vielen schönen roten Äpfel gekauft.
A fokhatározó sem változtat ezen: A túl hosszú leveleket nem olvasom el. – Auch eine Gradangabe ändert daran nichts: Die zu langen Briefe lese ich nicht zu Ende.
A középfok jele, a „-bb” a melléknév saját jele, nem egyeztetés. – Das Komparativzeichen „-bb“ ist ein eigenes Zeichen des Adjektivs, keine Übereinstimmung.
A nagyobb házakban több család lakik. – In den größeren Häusern wohnen mehr Familien.
A birtokos személyjel is a főnévre kerül, mégpedig a rag elé. – Auch das Besitzzeichen tritt an das Substantiv, und zwar vor die Kasusendung.
A nagy házunkban lakunk. – Wir wohnen in unserem großen Haus.
A régi barátaimmal találkozom. – Ich treffe mich mit meinen alten Freunden.
A német ugyanezt három szóra osztja el: „unserem großen Haus” (→ 6.1). – Das Deutsche verteilt dieselbe Information auf drei Wörter: „unserem großen Haus“ (→ 6.1).
A szabálynak határa van: a mutató névmás a névelő előtt átveszi a főnév számát és esetét. – Die Regel hat eine Grenze: Das Demonstrativpronomen vor dem Artikel übernimmt Zahl und Fall des Substantivs.
Ebben a nagy házban lakom. – Ich wohne in diesem großen Haus.
Ezekben a nagy házakban laknak. – Sie wohnen in diesen großen Häusern.
Ezt a piros labdát kérem. – Ich hätte gern diesen roten Ball.
A névelő és a főnév közötti melléknév azonban itt is változatlan (→ 3.8.3). – Das Adjektiv zwischen Artikel und Substantiv bleibt aber auch hier unverändert (→ 3.8.3).
Ha nincs főnév, a melléknév maga kapja a ragokat: „a pirosat” (→ 3.7.5). – Fehlt das Substantiv, erhält das Adjektiv selbst die Endungen: „a pirosat“ – den roten (→ 3.7.5).
A szavak alaki megfelelését egyeztetésnek nevezik; latin szakszava a kongruencia. – Die formale Übereinstimmung von Wörtern heißt „egyeztetés“; der lateinische Fachbegriff ist Kongruenz.
Az „egyeztetés” az „egyezik” igéhez, végső soron az „egy” számnévhez tartozik. – „egyeztetés“ gehört zum Verb „egyezik“ – übereinstimmen – und letztlich zum Zahlwort „egy“ – eins.
A tulajdonságot jelölő jelző neve „minőségjelző”. – Das Attribut, das eine Eigenschaft bezeichnet, heißt „minőségjelző“ – Eigenschaftsattribut.
Az összehasonlított nyelvek közül csak az angol jár el ugyanígy. – Unter den Vergleichssprachen verfährt nur das Englische ebenso: the green apple – the green apples.
A német, a francia, a spanyol, az orosz és a latin számban és nemben egyezteti a jelzőt, a német, az orosz és a latin esetben is. – Deutsch, Französisch, Spanisch, Russisch und Latein passen das Attribut in Zahl und Geschlecht an, Deutsch, Russisch und Latein auch im Fall: la pomme verte – les pommes vertes, malum viride – mala viridia.
Az óangol még ragozta a melléknevet; a végződések a középangol korban vesztek el. – Das Altenglische beugte das Adjektiv noch; die Endungen gingen in mittelenglischer Zeit verloren.
Wortschatz
- egyeztetés {egyezTETés} – übereinstimmen·LASSEN·ung(Übereinstimmung, Kongruenz)
- egyezik – übereinstimmen
- minőségjelző {minőség·JELZŐ} – Qualität·ATTRIBUT(Eigenschaftsattribut)
- többes szám jele – Pluralzeichen
- tárgyrag {tárgy·RAG} – Objekt·ENDUNG(Akkusativendung)
- határozórag {határozÓ·rag} – bestimmen·END·Endung(adverbiale Endung)
- birtokos személyjel – Besitzzeichen
- középfok – Komparativ
- mutató névmás – Demonstrativpronomen
- ragozás – Beugung
- almák – Äpfel
- frissek – (sie sind) frisch
- fák – Bäume
- labdát – Ball (Akkusativ)
- padon – auf der Bank
- diákkal – mit dem Schüler
- cipőben – in den Schuhen
- két – zwei
- sok – viel, viele
- néhány – einige
- érkezett – ist angekommen
- házakban – in den Häusern
- autókat – Autos (Akkusativ)
- gyerekeknek – den Kindern
- nehéz – schwer, schwierig
- leveleket – Briefe (Akkusativ)
- nagyobb – größer
- házunkban – in unserem Haus
- barátaimmal – mit meinen Freunden
- ebben – in diesem
- ezekben – in diesen
- ezt – diesen, dieses (Akkusativ)
3.A melléknév mint az állítmány magja – Das Adjektiv als Prädikatskern (→ 3.7.3)
A melléknév egymaga is lehet állítmány; ilyenkor azt mondja meg, milyen az alany. – Das Adjektiv kann allein das Prädikat bilden; es sagt dann, wie das Subjekt beschaffen ist.
A leves meleg. – Die Suppe ist warm.
A feladat könnyű. – Die Aufgabe ist leicht.
Ez a szék kényelmes. – Dieser Stuhl ist bequem.
A ház nagy és régi. – Das Haus ist groß und alt.
Az ilyen állítmány névszói állítmány; harmadik személyben, jelen időben nincs mellette „van”. – Ein solches Prädikat ist ein nominales Prädikat; in der 3. Person Präsens steht kein „van“ dabei.
*„A leves meleg van.” helytelen. – *„A leves meleg van.“ ist falsch.
A „van” akkor is elmarad, ha a tulajdonság csak átmeneti. – „van“ fällt auch dann weg, wenn die Eigenschaft nur vorübergehend ist.
A gyerek ma beteg. – Das Kind ist heute krank.
A spanyol a tartós és az átmeneti tulajdonságot két igével különbözteti meg, a magyar nem. – Das Spanische unterscheidet dauerhafte und vorübergehende Eigenschaften mit zwei Verben (Ana es alta – Ana está cansada), das Ungarische nicht.
Az orosz jelen időben szintén elhagyja a létigét. – Das Russische lässt im Präsens ebenfalls das Verb „sein“ weg: Суп тёплый. – Die Suppe ist warm.
Az „állítmány” az „állít” igéhez tartozik, az pedig az „áll” igéhez: az állítmány az, amit állítunk. – „állítmány“ – Prädikat – gehört zu „állít“ – hinstellen, behaupten –, dieses zu „áll“ – stehen: Das Prädikat ist das Behauptete.
Az összekötő „van” neve kopula, a latin „copula” – kötelék – szóból; ha hiányzik, zéró kopuláról beszélnek. – Das verbindende „van“ heißt Kopula, nach lateinisch „copula“ – Band –; fehlt es, spricht man von Nullkopula.
Első és második személyben a kopula kitétele kötelező: „vagyok”, „vagy”. – In der 1. und 2. Person muss die Kopula stehen: „vagyok“ – ich bin –, „vagy“ – du bist.
Fáradt vagyok. – Ich bin müde.
Éhes vagy? – Bist du hungrig?
A személyt a létige mutatja, a melléknév változatlan; a személyes névmás ezért többnyire elmarad. – Die Person zeigt das Verb „sein“, das Adjektiv bleibt unverändert; das Personalpronomen fehlt deshalb meist.
Az „Én fáradt vagyok.” az „én” szót emeli ki, például másokkal szemben. – „Én fáradt vagyok.“ hebt „én“ – ich – hervor, etwa im Gegensatz zu anderen.
Kérdőszó után a létige közvetlenül a kérdőszó mögé kerül. – Nach einem Fragewort rückt das Verb „sein“ unmittelbar hinter das Fragewort.
Miért vagy szomorú? – Warum bist du traurig?
A „vagy” – du bist – egybeesik a „vagy” – oder – kötőszóval; innen a szójáték: „Vagy vagy, vagy nem vagy.” – „vagy“ – du bist – fällt mit der Konjunktion „vagy“ – oder – zusammen; daher das Wortspiel „Vagy vagy, vagy nem vagy.“ – Entweder du bist, oder du bist nicht.
Múlt és jövő időben minden személyben áll a kopula, harmadik személyben is. – In Vergangenheit und Zukunft steht die Kopula in allen Personen, auch in der dritten.
A szoba tegnap üres volt. – Das Zimmer war gestern leer.
Tegnap fáradt voltam. – Gestern war ich müde.
Az út hosszú lesz. – Der Weg wird lang sein.
Holnap fáradt leszek. – Morgen werde ich müde sein.
A „lesz” változást is kifejezhet: Hideg lesz. – „lesz“ kann auch eine Veränderung ausdrücken: Es wird kalt.
Az időt egyedül a kopula jelöli, a melléknév minden időben ugyanaz; a „van” ige alakjairól a 10.13 szól. – Die Zeit zeigt allein die Kopula, das Adjektiv bleibt in jeder Zeit gleich; die Formen des Verbs „van“ behandelt Kapitel 10.13 (→ 10.13).
A tagadószó a „nem”; kopula nélkül közvetlenül a melléknév előtt áll. – Das Verneinungswort ist „nem“; ohne Kopula steht es unmittelbar vor dem Adjektiv.
A kávé nem hideg. – Der Kaffee ist nicht kalt.
Ha van kopula, a „nem” elé kerül, és a melléknév követi. – Steht eine Kopula, tritt „nem“ vor sie, und das Adjektiv folgt.
Nem vagyok beteg. – Ich bin nicht krank.
A vizsga nem volt nehéz. – Die Prüfung war nicht schwierig.
A „nincs” nem tulajdonságot tagad, hanem jelenlétet és létezést, ezért *„A kávé nincs hideg.” helytelen. – „nincs“ verneint nicht eine Eigenschaft, sondern Anwesenheit und Vorhandensein; deshalb ist *„A kávé nincs hideg.“ falsch.
Hely és létezés kifejezésekor a „van” harmadik személyben is kötelező. – Bei Ort und Vorhandensein ist „van“ auch in der 3. Person Pflicht.
A tanár a teremben van. – Die Lehrkraft ist im Unterrichtsraum.
Van egy üres szoba. – Es gibt ein leeres Zimmer.
A gyerekek a kertben vannak. – Die Kinder sind im Garten.
Ezeket a mondatokat a „nincs”, többes számban a „nincsenek” tagadja; *„nem van” nincs. – Diese Sätze verneint „nincs“, im Plural „nincsenek“; *„nem van“ gibt es nicht.
A tanár nincs a teremben. – Die Lehrkraft ist nicht im Unterrichtsraum.
Ez nem kivétel, hanem más mondatszerkezet: magja helyhatározó vagy maga a létezés (→ 10.13.10, 14.5). – Das ist keine Ausnahme, sondern ein anderer Satzbauplan: Sein Kern ist eine Ortsangabe oder das Vorhandensein selbst (→ 10.13.10, 14.5).
A „nyitva” és a „zárva” határozói igenév, nem melléknév, ezért kell mellé a „van”. – „nyitva“ – offen – und „zárva“ – geschlossen – sind Adverbialpartizipien, keine Adjektive; deshalb verlangen sie „van“.
A bolt nyitva van. – Der Laden ist offen.
A hogylét kifejezésében is határozószó áll: „jól”, „rosszul”. – Auch das Befinden drückt ein Adverb aus: „jól“ – gut –, „rosszul“ – schlecht.
Hogy van? – Jól vagyok. – Wie geht es Ihnen? – Mir geht es gut.
A „jó” melléknév viszont tulajdonságot állít: A gyerek ma jó volt. – Mit dem Adjektiv „jó“ dagegen sagt man eine Eigenschaft aus: Das Kind war heute brav.
A „rendben” sem tulajdonság, hanem a „rend” szó ragos alakja: Minden rendben van. – Auch „rendben“ ist keine Eigenschaft, sondern eine Kasusform von „rend“ – Ordnung: Alles ist in Ordnung.
A kopula csak kijelentő mód, jelen idő, harmadik személy esetén marad el; minden más alakja látható. – Die Kopula fällt nur bei Indikativ, Präsens, 3. Person weg; alle anderen Formen sind sichtbar.
Jó lenne egy kis pihenés. – Eine kleine Pause wäre gut.
Légy óvatos! – Sei vorsichtig!
Szeretnék gazdag lenni. – Ich möchte reich sein.
Mellékmondatban ugyanez a szabály: „Remélem, hogy a szoba tiszta.” kopula nélkül, „… tiszta lesz” a „lesz” igével. – Im Nebensatz gilt dieselbe Regel: „Remélem, hogy a szoba tiszta.“ – Ich hoffe, dass das Zimmer sauber ist – ohne Kopula, „… tiszta lesz“ – … sauber sein wird – mit „lesz“.
A magázó „Ön” és „maga” harmadik személyű, ezért mellettük sincs „van”. – Die höfliche Anrede „Ön“ und „maga“ verlangt die 3. Person; deshalb steht auch bei ihr kein „van“.
Ön nagyon kedves. – Sie sind sehr nett.
Nagyon kedves vagy. – Du bist sehr nett.
A spanyol „usted” ugyanígy harmadik személyű igét kíván (→ 7.1.7). – Das spanische „usted“ verlangt ebenso das Verb in der 3. Person: Usted es muy amable (→ 7.1.7).
A „Milyen …?” kérdésre a melléknév egymaga is elég válasz. – Auf die Frage „Milyen …?“ – Wie ist …? – genügt das Adjektiv allein als Antwort.
Milyen a leves? – Meleg. – Wie ist die Suppe? – Warm.
Ha a melléknév az alany elé kerül, hangsúlyos lesz; a mondat nyomatékos megállapítás vagy felkiáltás. – Rückt das Adjektiv vor das Subjekt, wird es betont; der Satz wird zur nachdrücklichen Feststellung oder zum Ausruf.
Hideg a leves. – Die Suppe ist ja kalt.
Szép ez a ház! – Dieses Haus ist schön!
Sok közmondás ilyen szerkezetű: „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.” (→ 14.4) – Viele Sprichwörter haben diese Form: „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.“ – Besser heute ein Spatz als morgen eine Trappe (→ 14.4).
Wortschatz
- állítmány – Prädikat
- állítmány {állítMÁNY} – behaupten·UNG(Prädikat, Satzaussage)
- alany – Subjekt
- névszói állítmány – nominales Prädikat
- névszó {név·SZÓ} – Name·WORT(Nomen)
- kopula – Kopula
- létige – das Verb „sein“
- leves – Suppe
- meleg – warm
- könnyű – leicht
- beteg – krank
- vagyok – ich bin
- vagy – du bist; oder
- fáradt – müde
- éhes – hungrig
- szomorú – traurig
- volt – war
- voltam – ich war
- lesz – wird sein; wird
- leszek – ich werde sein
- nem – nicht
- nincs – ist nicht da; es gibt nicht
- nincsenek – sind nicht da
- teremben – im Saal, im Unterrichtsraum
- vannak – sie sind (vorhanden, befindlich)
- nyitva {nyit·VA} – öffnen·(ADVERBIALPARTIZIP)(offen)
- zárva {zár·VA} – schließen·(ADVERBIALPARTIZIP)(geschlossen)
- határozói igenév – Adverbialpartizip
- jól – gut (Adverb)
- rosszul – schlecht (Adverb)
- rendben – in Ordnung
- lenne – wäre
- légy – sei!
- lenni – sein (Infinitiv)
- Ön – Sie (Höflichkeitsform)
- maga – Sie (Höflichkeitsform); selbst
- veréb – Spatz
- túzok – Trappe
4.Az állítmányi melléknév száma – Numeruskennzeichnung beim prädikativen Adjektiv (→ 3.7.4)
Az állítmányi melléknév számban egyezik az alannyal. – Das prädikative Adjektiv stimmt in der Zahl mit dem Subjekt überein.
A kutya nagy. – Der Hund ist groß.
A kutyák nagyok. – Die Hunde sind groß.
A házak szépek. – Die Häuser sind schön.
A németben a melléknév a „sein” után mindig változatlan, a számot csak az ige mutatja. – Im Deutschen bleibt das Adjektiv nach „sein“ immer gleich, die Zahl zeigt nur das Verb: „ist“ – „sind“.
A magyarban harmadik személyben nincs létige, ezért a szám magán a melléknéven jelenik meg. – Im Ungarischen fehlt in der 3. Person das Verb „sein“; deshalb erscheint die Zahl am Adjektiv selbst.
A jel ugyanaz a „-k”, amely a főnév többes számát is jelöli: „kutyák” – „nagyok”. – Das Zeichen ist dasselbe „-k“, das auch die Mehrzahl des Substantivs bezeichnet: „kutyák“ – Hunde – „nagyok“ – groß (Mehrzahl).
Egy mondatban jelző és állítmány is előfordulhat; csak az állítmány kapja meg a „-k” jelet. – In einem Satz können Attribut und Prädikat zugleich vorkommen; nur das Prädikat erhält das Zeichen „-k“.
A barna kutyák kövérek. – Die braunen Hunde sind dick.
A kövér kutyák barnák. – Die dicken Hunde sind braun.
Ha a két melléknév helyet cserél, a „-k” a szereppel együtt vándorol. – Tauschen die beiden Adjektive den Platz, wandert das „-k“ mit der Funktion.
A kérdőszó is igazodik az alanyhoz: Milyenek a szobák? – Nagyok és világosak. – Auch das Fragewort richtet sich nach dem Subjekt: Wie sind die Zimmer? – Groß und hell.
Az állítmány elöl is állhat, az egyeztetés ugyanaz: Drágák a jegyek. – Das Prädikat kann auch vorn stehen, die Übereinstimmung bleibt gleich: Die Fahrkarten sind teuer.
Mássalhangzós végű melléknév és a „-k” közé kötőhangzó kerül. – Zwischen ein Adjektiv auf Konsonant und das „-k“ tritt ein Bindevokal.
Magas hangrendű szónál ez „e”: „zöldek”, „fehérek”, „melegek”. – Bei vorderen Vokalen ist das „e“: „zöldek“ – grün –, „fehérek“ – weiß –, „melegek“ – warm.
Az ö, ő, ü, ű hangú melléknevek is „-ek” végződést kapnak, a „-ök” itt nem fordul elő. – Auch Adjektive mit ö, ő, ü, ű erhalten „-ek“; „-ök“ kommt hier nicht vor.
A levelek zöldek. – Die Blätter sind grün.
A diákok erősek. – Die Schüler sind stark.
Ebben különböznek sok főnévtől: „gyümölcsök”, „sörök”. – Darin unterscheiden sie sich von vielen Substantiven: „gyümölcsök“ – Früchte –, „sörök“ – Biere.
Mély hangrendű szónál a kötőhangzó rendszerint „a”: „pirosak”, „gyorsak”, „magasak”. – Bei hinteren Vokalen ist der Bindevokal in der Regel „a“: „pirosak“ – rot –, „gyorsak“ – schnell –, „magasak“ – hoch.
A vonatok gyorsak. – Die Züge sind schnell.
A főnévnél itt gyakran „-ok” áll, a melléknévnél „-ak”: „vonatok” – „gyorsak”. – Beim Substantiv steht hier oft „-ok“, beim Adjektiv „-ak“: „vonatok“ – Züge – „gyorsak“ – schnell.
Néhány mély hangrendű melléknév mégis „-ok” végződést kap: „nagyok”, „fiatalok”, „boldogok”, „gazdagok”, „vastagok”, „szabadok”. – Einige hintervokalische Adjektive erhalten dennoch „-ok“: „nagyok“ – groß –, „fiatalok“ – jung –, „boldogok“ – glücklich –, „gazdagok“ – reich –, „vastagok“ – dick –, „szabadok“ – frei.
Ide tartoznak a „-talan” képzős szavak is: „boldogtalanok”. – Dazu gehören auch die Bildungen auf „-talan“: „boldogtalanok“ – unglücklich (Mehrzahl).
A gyerekek boldogok. – Die Kinder sind glücklich.
A „nagy” és az „új” egyaránt egy szótagú, mégis „nagyok”, de „újak”; a kötőhangzó a szóhoz tartozik. – „nagy“ und „új“ sind beide einsilbig, trotzdem heißt es „nagyok“, aber „újak“ – neu (Mehrzahl); der Bindevokal gehört zum Wort.
A „szabad” mellett ritkábban a „szabadak” alak is előfordul. – Neben „szabadok“ kommt seltener auch „szabadak“ vor.
Magánhangzós végű melléknévhez a „-k” közvetlenül járul; a szóvégi „a” és „e” megnyúlik. – An ein Adjektiv auf Vokal tritt „-k“ unmittelbar; auslautendes „a“ und „e“ werden lang.
A székek barnák. – Die Stühle sind braun.
A táskák feketék. – Die Taschen sind schwarz.
A többi magánhangzó nem változik: A válaszok jók. – Die übrigen Vokale bleiben: Die Antworten sind gut.
A jegyek olcsók. – Die Fahrkarten sind billig.
A hosszú „-ú” és „-ű” végű melléknevek viszont kötőhangzót kapnak, mintha mássalhangzóra végződnének. – Adjektive auf langes „-ú“ und „-ű“ erhalten dagegen einen Bindevokal, als endeten sie auf einen Konsonanten.
Ezek az utak hosszúak. – Diese Wege sind lang.
Ezek a feladatok könnyűek. – Diese Aufgaben sind leicht.
Ugyanígy viselkednek az „-i” végű melléknevek: „régiek”, „maiak”, „budapestiek”. – Ebenso verhalten sich die Adjektive auf „-i“: „régiek“ – alt –, „maiak“ – heutig –, „budapestiek“ – aus Budapest.
A vendégek budapestiek. – Die Gäste sind aus Budapest.
A „kicsi” ettől eltér: „kicsik”, mert a „kicsiny” rövidülése, és „-i” hangja nem képző. – „kicsi“ weicht davon ab: „kicsik“, denn es ist aus „kicsiny“ gekürzt, und sein „-i“ ist kein Suffix.
A kutyák kicsik. – Die Hunde sind klein.
Állítmányként csak a „kicsi” állhat; *„kisek” nincs. – Als Prädikat kann nur „kicsi“ stehen; *„kisek“ gibt es nicht.
Számnév és mennyiségjelző után az alany egyes számú, ezért az állítmány is egyes számban áll. – Nach Zahl- und Mengenwörtern ist das Subjekt Singular; deshalb steht auch das Prädikat im Singular.
Két ablak új. – Zwei Fenster sind neu.
Sok szoba üres. – Viele Zimmer sind leer.
Minden szoba foglalt. – Alle Zimmer sind belegt.
A magyar alany alakja számít, nem az, hány dolgot jelöl. – Es zählt die Form des ungarischen Subjekts, nicht die Zahl der gemeinten Dinge.
A bútor új. – Die Möbel sind neu.
Kék a szeme. – Seine Augen sind blau.
Ha a főnév többes számú, az állítmány is az: „A bútorok újak.” – Steht das Substantiv im Plural, so auch das Prädikat: „A bútorok újak.“ – Die Möbelstücke sind neu.
A gyűjtőnév, például a „család” vagy a „csapat”, egyes szám marad, mint a németben. – Ein Sammelwort wie „család“ – Familie – oder „csapat“ – Mannschaft – bleibt Singular, wie im Deutschen.
Többes számú névmás alany mellett az állítmányi melléknév is többes számú. – Bei einem Pluralpronomen als Subjekt steht auch das prädikative Adjektiv im Plural.
Ők elégedettek. – Sie sind zufrieden.
Első és második személyben a melléknév a számot, a létige a személyt mutatja. – In der 1. und 2. Person zeigt das Adjektiv die Zahl, das Verb „sein“ die Person.
Mi készek vagyunk. – Wir sind bereit.
Ti fáradtak vagytok. – Ihr seid müde.
Az „Ön” nyelvtanilag egyes szám harmadik személyű, csak az „Önök” kíván többes számot. – „Ön“ ist grammatisch 3. Person Singular, erst „Önök“ verlangt den Plural.
Ön fáradt. – Önök fáradtak. – Sie sind müde (eine Person). – Sie sind müde (mehrere Personen).
Más időkben harmadik személyben is áll a kopula, az egyeztetés megmarad: A szobák drágák voltak. – In anderen Zeiten steht die Kopula auch in der 3. Person, die Übereinstimmung bleibt: Die Zimmer waren teuer.
Két egyes számú alany, például „Anna és Péter” mellett egyes és többes számú állítmány is előfordul (→ 14.15). – Bei zwei Singularsubjekten wie „Anna és Péter“ kommen Singular und Plural des Prädikats vor (→ 14.15).
A „nyitva”, a „zárva” és az „otthon” nem melléknév, ezért nem kap „-k” jelet, és „vannak” áll mellettük. – „nyitva“, „zárva“ und „otthon“ – zu Hause – sind keine Adjektive; sie erhalten kein „-k“, und „vannak“ steht dabei.
Az üzletek zárva vannak. – Die Geschäfte sind geschlossen.
A gyerekek otthon vannak. – Die Kinder sind zu Hause.
A többes szám jele tehát szófajhoz kötött: a melléknév megkapja, a határozószó nem. – Das Pluralzeichen am Prädikat hängt also an der Wortart: Das Adjektiv erhält es, das Adverb nicht.
A francia, a spanyol, a latin és az orosz számban és nemben egyezteti az állítmányi melléknevet, a magyar csak számban, mert nincs nyelvtani neme. – Französisch, Spanisch, Latein und Russisch passen das prädikative Adjektiv in Zahl und Geschlecht an, das Ungarische nur in der Zahl, weil es kein grammatisches Geschlecht hat: Las manzanas son rojas, Mala rubra sunt.
A német és az angol változatlanul hagyja. – Deutsch und Englisch lassen es unverändert: Die Äpfel sind rot. The apples are red.
A francia „rouges” szó többes számú s-ét többnyire nem ejtik, a magyar „-k” mindig hallható. – Das Plural-s von französisch „rouges“ wird meist nicht gesprochen; das ungarische „-k“ ist immer hörbar.
Az orosszal közös vonás, hogy jelen időben nincs kopula, így a melléknév egymaga hordozza az állítmányt és vele a számot. – Mit dem Russischen teilt das Ungarische die fehlende Kopula im Präsens: Яблоки красные. So trägt das Adjektiv allein die Aussage und mit ihr die Zahl.
A szám szakszava a „szám”: „egyes szám”, „többes szám”. – Der Fachbegriff für den Numerus ist „szám“ – Zahl –: „egyes szám“ – Einzahl –, „többes szám“ – Mehrzahl.
Wortschatz
- egyes szám – Einzahl, Singular
- többes szám – Mehrzahl, Plural
- többes {többES} – mehr·IG(mehrfach)
- kötőhangzó {kötő·HANGZÓ} – Binde·LAUT(Bindevokal)
- magas hangrendű – vordervokalisch
- mély hangrendű – hintervokalisch
- kutyák – Hunde
- nagyok – groß (Mehrzahl)
- kövérek – dick (Mehrzahl)
- barnák – braun (Mehrzahl)
- milyenek – wie (Mehrzahl)
- zöldek – grün (Mehrzahl)
- erősek – stark (Mehrzahl)
- gyorsak – schnell (Mehrzahl)
- fiatalok – jung (Mehrzahl)
- boldogok – glücklich (Mehrzahl)
- gazdagok – reich (Mehrzahl)
- vastagok – dick (Mehrzahl, Gegenstand)
- szabadok – frei (Mehrzahl)
- boldogtalan {boldogTALAN} – glücklich·LOS(unglücklich)
- újak – neu (Mehrzahl)
- feketék – schwarz (Mehrzahl)
- jók – gut (Mehrzahl)
- olcsók – billig (Mehrzahl)
- hosszúak – lang (Mehrzahl)
- könnyűek – leicht (Mehrzahl)
- régiek – alt (Mehrzahl)
- mai {maI} – heute·ZUGEHÖRIG(heutig)
- kicsik – klein (Mehrzahl)
- kicsiny – klein (älter, gehoben)
- foglalt – belegt, besetzt
- bútor – Möbel
- szeme – sein/ihr Auge, seine/ihre Augen
- család – Familie
- csapat – Mannschaft
- elégedettek – zufrieden (Mehrzahl)
- készek – bereit (Mehrzahl)
- Önök – Sie (mehrere Personen)
- otthon – zu Hause
5.A melléknév főnévi használata – Substantivierter Gebrauch des Adjektivs (→ 3.7.5)
Ha a főnév a szövegösszefüggésből kiderül, elhagyható, és a melléknév egymaga képviseli az egész szerkezetet. – Ergibt sich das Substantiv aus dem Zusammenhang, kann es wegfallen, und das Adjektiv vertritt allein die ganze Gruppe.
A piros táskát választom. – Ich wähle die rote Tasche.
A pirosat választom. – Ich wähle die rote.
A régit megtartom, az újat eladom. – Das alte (Handy) behalte ich, das neue verkaufe ich.
A fehér tiszta, a fekete piszkos. – Das weiße (Hemd) ist sauber, das schwarze ist schmutzig.
A hiányzó szó nem tetszőleges: pontosan az a főnév, amelyet az előző mondat vagy a helyzet megad. – Das fehlende Wort ist nicht beliebig: Es ist genau das Substantiv, das der vorige Satz oder die Lage vorgibt.
A német névelő még mutatja a hiányzó szó nemét, a magyar „a pirosat” bármelyik tárgyra illik. – Der deutsche Artikel zeigt noch das Geschlecht des fehlenden Wortes („die rote“, „den roten“, „das rote“); das ungarische „a pirosat“ passt zu jedem Gegenstand.
Ezt a folyamatot „főnevesülés”-nek nevezik (→ 3.1.5). – Diesen Vorgang nennt man „főnevesülés“ – Substantivierung (→ 3.1.5).
A „főnév” és a „melléknév” egyaránt a „név” szót tartalmazza, mint a latin „nomen substantivum” és „nomen adiectivum”. – „főnév“ – Substantiv – und „melléknév“ – Adjektiv – enthalten beide „név“ – Name –, wie lateinisch „nomen substantivum“ und „nomen adiectivum“.
A teljes szerkezetben csak a főnév kap ragot; ha elmarad, a melléknév lesz az utolsó szó, és mindent átvesz. – In der vollständigen Gruppe erhält nur das Substantiv Endungen; fällt es weg, wird das Adjektiv zum letzten Wort und übernimmt alles.
„a piros táska” – „a piros”; „a piros táskák” – „a pirosak”; „a piros táskából” – „a pirosból”. – „a piros táska“ – „a piros“ – die rote (Tasche); „a piros táskák“ – „a pirosak“ – die roten; „a piros táskából“ – „a pirosból“ – aus der roten.
Nincs külön képző, amely a melléknevet főnévvé tenné; a ragok a főnév szokásos ragjai. – Ein eigenes Suffix, das das Adjektiv zum Substantiv macht, gibt es nicht; die Endungen sind die gewöhnlichen Endungen des Substantivs.
A kötőhangzó a melléknév ragozását követi: „pirosat”, „fehéret”, „nagyot”, „feketét”. – Der Bindevokal folgt der Beugung des Adjektivs: „pirosat“, „fehéret“, „nagyot“, „feketét“ (→ 9.3).
Több szó esetén is csak az utolsó kapja a ragot. – Auch bei mehreren Wörtern erhält nur das letzte die Endung.
A nagy pirosat kérem. – Ich hätte gern die große rote.
Számnév után az önálló melléknév egyes számban áll, mint máskor a főnév. – Nach einem Zahlwort steht das selbstständige Adjektiv im Singular, wie sonst das Substantiv.
Két pirosat kérek. – Ich hätte gern zwei rote.
A mai újságot már olvastam, a tegnapit még nem. – Die heutige Zeitung habe ich schon gelesen, die gestrige noch nicht.
A névelő határozza meg az ige ragozását. – Der Artikel entscheidet über die Verbform.
Melyik bögrét kéri? – A fehéret kérem. – Welche Tasse möchten Sie? – Ich hätte gern die weiße.
Egy kéket kérek. – Ich hätte gern einen blauen (Stift).
Egy olcsót keresek. – Ich suche ein preiswertes (Hotel).
Az „a fehéret” meghatározott tárgy, ezért tárgyas ragozás áll („kérem”); az „egy kéket” határozatlan, ezért alanyi ragozás („kérek”). – „a fehéret“ ist ein bestimmtes Objekt, deshalb steht die bestimmte Konjugation („kérem“); „egy kéket“ ist unbestimmt, deshalb steht die unbestimmte Konjugation („kérek“).
A „Melyiket kéri?” kérdés határozott, mert a „melyik” ismert halmaz egy elemére kérdez. – Die Frage „Melyiket kéri?“ – Welchen möchten Sie? – ist bestimmt, weil „melyik“ nach einem Stück aus einer bekannten Menge fragt.
Ha több tárgyról van szó, a melléknév előbb a többes szám jelét, aztán a ragot kapja. – Geht es um mehrere Gegenstände, erhält das Adjektiv erst das Pluralzeichen, dann die Kasusendung.
A zöldeket elviszem. – Ich nehme die grünen (Äpfel) mit.
A régieket kidobom. – Die alten (Zeitungen) werfe ich weg.
A „zöldet” egy almát jelent, a „zöldeket” többet; a németben ezt csak a szövegösszefüggés dönti el. – „zöldet“ meint einen Apfel, „zöldeket“ mehrere; im Deutschen entscheidet das nur der Zusammenhang („die grüne“ – „die grünen“).
Az önálló melléknév alany is lehet; ilyenkor előtte névelő áll, mellette pedig ige hordozza az állítmányt. – Das selbstständige Adjektiv kann auch Subjekt sein; dann steht ein Artikel davor, und ein Verb trägt die Aussage.
A kicsik itt maradnak. – Die Kleinen bleiben hier.
A gyerekek kicsik. – Die Kinder sind klein.
Az első mondatban a „kicsik” alany, a másodikban állítmány (→ 3.7.4). – Im ersten Satz ist „kicsik“ Subjekt, im zweiten Prädikat (→ 3.7.4).
A fehérek tiszták. – Die weißen (Hemden) sind sauber.
Ebben a mondatban az egyik melléknév alany, a másik állítmány. – In diesem Satz ist das eine Adjektiv Subjekt, das andere Prädikat.
A nagyok vigyáznak a kicsikre. – Die Großen passen auf die Kleinen auf.
Bizonyos melléknevek választás nélkül is embereket neveznek meg; a hozzágondolt szó az „ember”. – Bestimmte Adjektive benennen auch ohne Auswahl Menschen; das mitgedachte Wort ist „ember“ – Mensch.
A fiatalok sokat sportolnak. – Die jungen Leute treiben viel Sport.
Az idősek lassan sétálnak. – Die älteren Menschen gehen langsam spazieren.
A betegek az orvosra várnak. – Die Patienten warten auf den Arzt.
Egy felnőtt segített. – Ein Erwachsener hat geholfen.
A „beteg”, a „felnőtt” és az „öreg” főnévi használata annyira állandó, hogy a szótárak főnévként is felveszik. – Bei „beteg“, „felnőtt“ und „öreg“ ist der Gebrauch als Substantiv so fest, dass die Wörterbücher sie auch als Substantiv führen: Patient, Erwachsener, alter Mann.
Az orosz ezen az úton még tovább ment: a „больной” szó beteget, a „столовая” étkezdét jelent. – Das Russische ist diesen Weg noch weiter gegangen: больной – krank – heißt „Patient“, столовая – ursprünglich „Tisch-“ zu einem ausgelassenen комната – Zimmer – heißt „Kantine“.
Az önálló melléknév bármilyen ragot felvehet, nemcsak a tárgyragot. – Das selbstständige Adjektiv kann jede Kasusendung annehmen, nicht nur die Akkusativendung.
A pirosban van a kulcs. – Der Schlüssel ist in der roten (Tasche).
A kékből kérek két métert. – Ich hätte gern zwei Meter von dem blauen (Stoff).
A nagyokkal megyek. – Ich gehe mit den Großen (Kindern).
A „kicsit” a „kicsi” tárgyesete, de határozószó is; névelő nélkül többnyire határozószó. – „kicsit“ ist der Akkusativ von „kicsi“, aber auch das Adverb „ein bisschen“; ohne Artikel ist es meist das Adverb.
Kicsit fáradt vagyok. – Ich bin ein bisschen müde.
A középfok különösen gyakori önálló használatban: Melyiket kéri? – A nagyobbat. – Der Komparativ ist selbstständig besonders häufig: Welchen möchten Sie? – Den größeren (→ 9.4.8).
Az elé kerülő mutató névmás a ragot is átveszi: Azt a pirosat kérem. – Ein vorangestelltes Demonstrativpronomen übernimmt die Endung mit: Ich hätte gern die rote da (→ 3.8.6).
A melléknév elvont fogalmat is jelölhet: a jót, a szépet. – Das Adjektiv kann auch einen abstrakten Begriff bezeichnen: das Gute, das Schöne.
A jó és a rossz nem mindig válik el élesen. – Das Gute und das Schlechte lassen sich nicht immer klar trennen.
Minden jót! – Alles Gute!
A német a nemmel különbözteti meg a személyt és az elvont fogalmat, a magyarnak csak „a jó” alakja van. – Das Deutsche unterscheidet Person und Abstraktum durch das Geschlecht („der Gute“ – „das Gute“); das Ungarische hat nur „a jó“.
A „valami”, „semmi”, „sok” és „minden” után a melléknév maga kapja a ragot: Valami újat mondok. – Nach „valami“ – etwas –, „semmi“ – nichts –, „sok“ – viel – und „minden“ – alles – trägt das Adjektiv selbst die Endung: Ich sage etwas Neues.
Nincs új a nap alatt. – Es gibt nichts Neues unter der Sonne.
A spanyol az elvont fogalomnak külön semleges névelőt ad. – Das Spanische hat für das Abstraktum einen eigenen sächlichen Artikel: lo bueno – das Gute –, el bueno – der Gute.
Egyes melléknévi igenevekből önálló főnév lett; ezek nem kihagyások. – Aus manchen Partizipien sind eigene Substantive geworden; sie sind keine Auslassungen.
Az eladó kedves. – Der Verkäufer ist nett.
Az eladó ház drága. – Das Haus, das zum Verkauf steht, ist teuer.
A „pirosat” kiegészíthető „a piros táskát” alakra, az „eladó” azonban nem „eladó ember”. – „pirosat“ lässt sich zu „a piros táskát“ ergänzen, „eladó“ – Verkäufer – dagegen nicht zu „verkaufender Mensch“.
Hasonlóan alakult főnévvé az „író” és az „olvasó” (→ 12.5). – Ebenso sind „író“ – Schriftsteller – und „olvasó“ – Leser – zu Substantiven geworden (→ 12.5).
Becéző megszólításban a melléknév birtokos személyjelet is kaphat: Gyere ide, kicsim! – In zärtlicher Anrede kann das Adjektiv sogar ein Besitzzeichen erhalten: Komm her, mein Kleines!
Wortschatz
- főnevesülés {fő·NEVesÜLés} – Haupt·NAME·ig·WERDEN·ung(Substantivierung)
- főnév {fő·NÉV} – Haupt·NAME(Substantiv)
- tárgyas ragozás – bestimmte Konjugation
- alanyi ragozás – unbestimmte Konjugation
- pirosat – die rote (Objekt)
- pirosak – die roten
- pirosból – aus der roten
- régit {régi·t} – das alte (Objekt)
- újat – das neue (Objekt)
- megtart {meg·tart} – behalten
- elad {el·ad} – verkaufen
- piszkos – schmutzig
- tegnapit {tegnapi·t} – die gestrige (Objekt)
- bögrét – Tasse (Objekt)
- fehéret – die weiße (Objekt)
- kéket – einen blauen (Objekt)
- olcsót – ein preiswertes (Objekt)
- zöldeket – die grünen (Objekt)
- kidob {ki·dob} – wegwerfen
- kicsik – die Kleinen; (sie sind) klein
- vigyáz – aufpassen
- fiatalok – die jungen Leute
- idősek – die älteren Menschen
- betegek – die Patienten, die Kranken
- felnőtt {fel·NŐtt} – auf·WACHSEN·(PARTIZIP)(erwachsen; Erwachsener)
- öreg – alt; alter Mann
- ember – Mensch
- kékből – von dem blauen
- nagyokkal – mit den Großen
- kicsit – ein bisschen
- nagyobbat – den größeren (Objekt)
- jót – Gutes (Objekt)
- valami – etwas
- semmi – nichts
- eladó {el·ADó} – weg·GEBEN·(PARTIZIP)(Verkäufer; zu verkaufen)
- író {írÓ} – schreiben·END(Schriftsteller)
- olvasó {olvasÓ} – lesen·END(Leser)
- kicsim – mein Kleines
6.A melléknév saját bővítményei – Adjektiv mit eigenen Ergänzungen (→ 3.7.6)
Egyes melléknevek meghatározott ragú bővítményt kívánnak; ezt vonzatnak nevezik. – Manche Adjektive verlangen eine Ergänzung mit bestimmter Endung; sie heißt „vonzat“ – Rektion.
Az anya büszke a fiára. – Die Mutter ist stolz auf ihren Sohn.
A család büszke Annára. – Die Familie ist stolz auf Anna.
Büszke vagyok rád. – Ich bin stolz auf dich.
A rag akkor is „-ra/-re”, ha a bővítmény személy, dolog vagy névmás; nem a beszélő választja, hanem a melléknévhez kötött. – Die Endung ist immer „-ra/-re“, ob die Ergänzung eine Person, eine Sache oder ein Pronomen ist; nicht der Sprecher wählt sie, sie ist an das Adjektiv gebunden.
A „vonzat” a „vonz” igéhez tartozik: a melléknév egy meghatározott ragot „vonz” magához. – „vonzat“ gehört zum Verb „vonz“ – anziehen: Das Adjektiv „zieht“ eine bestimmte Endung an.
A latin „rectio” a „regere” – irányítani – igéből való; a németben is azt mondják, hogy a szó „vezérel” egy esetet. – Lateinisch „rectio“ kommt von „regere“ – lenken, regieren –; auch im Deutschen sagt man, ein Wort „regiert“ einen Kasus.
Minden tagot, amely egy alaptagot kibővít, „bővítmény”-nek neveznek; a vonzat ennek egyik fajtája. – Jedes Glied, das ein Grundglied erweitert, heißt „bővítmény“ – Erweiterung –; die Rektion ist eine Art davon.
Az „elégedett” a „-val/-vel” ragot kívánja; itt a magyar rag és a német elöljárószó egybevág. – „elégedett“ – zufrieden – verlangt „-val/-vel“; hier decken sich ungarische Endung und deutsche Präposition („mit“).
Péter elégedett az eredménynyel. – Péter ist mit dem Ergebnis zufrieden.
A főnök elégedett a munkánkkal. – Der Chef ist mit unserer Arbeit zufrieden.
A rag „v” hangja hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz: „eredménynyel”, „munkánkkal”; magánhangzó után megmarad: „szobával”. – Das „v“ der Endung gleicht sich an einen vorangehenden Konsonanten an: „eredménnyel“, „munkánkkal“; nach Vokal bleibt es: „szobával“ – mit dem Zimmer.
Ellentéte, az „elégedetlen” ugyanezt a vonzatot kívánja: elégedetlen a fizetésével. – Sein Gegenteil „elégedetlen“ – unzufrieden – hat denselben Anschluss: unzufrieden mit seinem Gehalt.
Az „elégedett” eredetileg az „elégedik” igéből képzett melléknévi igenév, amely az „elég” szóhoz tartozik. – „elégedett“ ist ursprünglich das Partizip von „elégedik“ – sich zufriedengeben –, das zu „elég“ – genug – gehört.
A „hasonló” a „-hoz/-hez/-höz” ragot kívánja; a német itt puszta részes esetet használ. – „hasonló“ – ähnlich – verlangt „-hoz/-hez/-höz“; das Deutsche hat hier den bloßen Dativ.
Az új terv hasonló a régihez. – Der neue Plan ist dem alten ähnlich.
Ez a ház hasonló a miénkhez. – Dieses Haus ist unserem ähnlich.
Jelzőként a vonzat a melléknévvel együtt, zárt tömbként áll a főnév előtt. – Als Attribut steht die Ergänzung mit dem Adjektiv als geschlossener Block vor dem Substantiv.
A fiára büszke anya mosolyog. – Die auf ihren Sohn stolze Mutter lächelt.
Az eredménynyel elégedett tanár hazamegy. – Die mit dem Ergebnis zufriedene Lehrkraft geht nach Hause.
A régihez hasonló tervet készítettünk. – Wir haben einen dem alten ähnlichen Plan ausgearbeitet.
A sorrend kötött: névelő – vonzat – melléknév – főnév. – Die Reihenfolge ist fest: Artikel – Ergänzung – Adjektiv – Substantiv.
A melléknév itt is változatlan, az egész szerkezet ragja a főnévre kerül. – Das Adjektiv bleibt auch hier unverändert, die Endung der ganzen Gruppe tritt an das Substantiv.
Az eredménnyel elégedett tanárral beszéltem. – Ich habe mit der mit dem Ergebnis zufriedenen Lehrkraft gesprochen.
A német ugyanígy építi a bővített jelzőt, az angol és a francia viszont a főnév mögé teszi. – Das Deutsche baut das erweiterte Attribut ebenso, Englisch und Französisch stellen es dagegen hinter das Substantiv: a mother proud of her son, une mère fière de son fils.
A magyarban ez a hátravetés nem lehetséges; helyette vonatkozó mellékmondat állhat: „az anya, aki büszke a fiára” (→ 3.6.9). – Im Ungarischen ist diese Nachstellung nicht möglich; stattdessen kann ein Relativsatz stehen: „az anya, aki büszke a fiára“ – die Mutter, die auf ihren Sohn stolz ist (→ 3.6.9).
Vonzata főleg az érzelmet, magatartást, képességet vagy viszonyt kifejező mellékneveknek van; a külső tulajdonságot jelölőknek, mint a „nagy” vagy a „piros”, nincs. – Rektion haben vor allem Adjektive für Gefühl, Haltung, Fähigkeit oder Beziehung; Adjektive für äußere Eigenschaften wie „nagy“ – groß – oder „piros“ – rot – haben keine.
Ez az eszköz alkalmas erre a munkára. – Dieses Gerät ist für diese Arbeit geeignet.
Kíváncsi vagyok a válaszára. – Ich bin neugierig auf seine Antwort.
Anna szerelmes Péterbe. – Anna ist in Péter verliebt.
A narancs gazdag C-vitaminban. – Die Orange ist reich an Vitamin C.
A vizsga fontos a diáknak. – Die Prüfung ist für den Schüler wichtig.
A gyerek már független a szüleitől. – Das Kind ist schon unabhängig von seinen Eltern.
Kész vagyok a munkával. – Ich bin fertig mit der Arbeit.
A nagymama kedves a gyerekekhez. – Die Großmutter ist nett zu den Kindern.
| Adjektiv | Endung | Beispiel | Deutsch |
|---|---|---|---|
| büszke | „-ra”/„-re” | a fiára | stolz auf seinen/ihren Sohn |
| alkalmas | „-ra”/„-re” | erre a munkára | für diese Arbeit geeignet |
| képes | „-ra”/„-re” | erre | dazu fähig |
| kíváncsi | „-ra”/„-re” | a válaszára | neugierig auf seine Antwort |
| elégedett | „-val”/„-vel” | az eredménnyel | mit dem Ergebnis zufrieden |
| kész | „-val”/„-vel” | a munkával | mit der Arbeit fertig |
| hasonló | „-hoz”/„-hez”/„-höz” | a régihez | dem alten ähnlich |
| kedves | „-hoz”/„-hez”/„-höz” | a gyerekekhez | nett zu den Kindern |
| fontos | „-nak”/„-nek” | a diáknak | für den Schüler wichtig |
| szerelmes | „-ba”/„-be” | Péterbe | in Péter verliebt |
| gazdag | „-ban”/„-ben” | vitaminban | reich an Vitaminen |
| független | „-tól”/„-től” | a szüleitől | unabhängig von seinen Eltern |
A rag és a német elöljárószó gyakran nem felel meg egymásnak: a német „für” három különböző ragnak felelhet meg. – Endung und deutsche Präposition entsprechen sich oft nicht: Das deutsche „für“ kann drei verschiedenen Endungen entsprechen.
alkalmas a munkára – fontos a diáknak – hálás a segítségért – geeignet für die Arbeit – wichtig für den Schüler – dankbar für die Hilfe
Péter jó matekból. – Péter ist gut in Mathe.
Iskolai tantárgynál a „-ból/-ből” áll, ahogy a vizsgát is valamiből teszik le. – Bei einem Schulfach steht „-ból/-ből“ – aus –, so wie man auch eine Prüfung „aus“ einem Fach ablegt.
A „hálás” két vonzatot is kap: a személyt „-nak/-nek”, az okot „-ért” raggal. – „hálás“ – dankbar – hat zwei Anschlüsse: die Person mit „-nak/-nek“, den Grund mit „-ért“.
Hálás vagyok neked a segítségért. – Ich bin dir dankbar für die Hilfe.
A „felelős” a „felel” igéből való, ahogy a latin „respondere” igéből lett a francia „responsable”. – „felelős“ – verantwortlich – kommt von „felel“ – antworten –, so wie aus lateinisch „respondere“ französisch „responsable“ und englisch „responsible“ wurden.
A latin is ismer elöljárószó nélküli, meghatározott esetet kívánó mellékneveket. – Auch das Latein kennt Adjektive mit festem Kasus ohne Präposition: plenus vini – voll Wein –, similis patri – dem Vater ähnlich.
A vonzat az egyes szóhoz tartozik, nem a szócsaládhoz. – Die Rektion gehört zum einzelnen Wort, nicht zur Wortfamilie.
Anna hasonló az anyjához. – Anna ist ihrer Mutter ähnlich.
Anna hasonlít az anyjára. – Anna ähnelt ihrer Mutter.
Az edző büszke a csapatára, de büszkélkedik a csapatával. – Der Trainer ist stolz auf seine Mannschaft, aber er prahlt mit seiner Mannschaft.
Az igék vonzatairól a 19.7 szól. – Die Rektion der Verben behandelt Kapitel 19.7 (→ 19.7).
Ha a vonzat személyes névmás, a rag személyragos alakja áll: „nekem”, „velem”, „hozzám”, „rátok”. – Ist die Ergänzung ein Personalpronomen, steht die Endung mit Personalsuffix: „nekem“ – mir, für mich –, „velem“ – mit mir –, „hozzám“ – zu mir –, „rátok“ – auf euch (→ 7.2).
A főnök elégedett velem. – Der Chef ist mit mir zufrieden.
Ez nekem hasznos. – Das ist für mich nützlich.
A vonzatot nem kell mindig kitenni; ha a szövegösszefüggésből kiderül, elmaradhat. – Die Ergänzung muss nicht immer stehen; ergibt sie sich aus dem Zusammenhang, kann sie fehlen.
Most elégedett vagyok. – Jetzt bin ich zufrieden.
A fokhatározó nem vonzat: bármelyik melléknévhez illik, és alakját nem a melléknév határozza meg. – Eine Gradangabe ist keine Rektion: Sie passt zu fast jedem Adjektiv, und ihre Form bestimmt nicht das Adjektiv.
Ha mindkettő áll, a fokhatározó közvetlenül a melléknév előtt van: A fiára nagyon büszke anya mosolyog. – Stehen beide, steht die Gradangabe unmittelbar vor dem Adjektiv: Die auf ihren Sohn sehr stolze Mutter lächelt.
Az állítmányban a vonzat rendszerint a melléknév után áll; ha elé kerül, kiemelt lesz. – In der Aussage steht die Ergänzung gewöhnlich hinter dem Adjektiv; rückt sie davor, wird sie hervorgehoben.
Az anya a fiára büszke, nem a lányára. – Die Mutter ist auf ihren Sohn stolz, nicht auf ihre Tochter (→ 14.8).
A melléknév mellett álló főnévi igenév kétféle lehet. – Ein Infinitiv neben einem Adjektiv kann zweierlei sein.
Fontos időben érkezni. – Es ist wichtig, rechtzeitig anzukommen.
Itt a főnévi igenév az alany: az időben érkezés fontos; a német „es” szónak nincs megfelelője. – Hier ist der Infinitiv das Subjekt: Das rechtzeitige Ankommen ist wichtig; das deutsche „es“ hat keine Entsprechung.
Ugyanígy viselkedik a „jó”, a „nehéz”, a „könnyű”, a „szabad” és a „tilos”. – Ebenso verhalten sich „jó“ – gut –, „nehéz“ – schwer –, „könnyű“ – leicht –, „szabad“ – erlaubt – und „tilos“ – verboten.
A főnévi igenév helyén „hogy” kötőszós mellékmondat is állhat: Fontos, hogy mindenki időben érkezzen. – An die Stelle des Infinitivs kann ein Nebensatz mit „hogy“ treten: Es ist wichtig, dass alle rechtzeitig ankommen (→ 10.10).
A gyerek képes egyedül olvasni. – Das Kind ist fähig, allein zu lesen.
Itt az alany a gyerek, a főnévi igenév a „képes” bővítménye, és ugyanazt a helyet tölti be, mint az „erre”. – Hier ist das Kind das Subjekt, der Infinitiv ist die Ergänzung von „képes“ und füllt dieselbe Stelle wie „erre“ – dazu.
Péter hajlandó segíteni. – Péter ist bereit zu helfen (→ 9.2.7, 12.1, 15.14).
Wortschatz
- vonzat – Rektion
- vonzat {vonzAT} – anziehen·UNG(Rektion)
- bővítmény {bővítMÉNY} – erweitern·UNG(Erweiterung, Ergänzung)
- büszke – stolz
- fiára – auf ihren/seinen Sohn
- rád – auf dich
- elégedett – zufrieden
- eredménynyel – mit dem Ergebnis
- munkánkkal – mit unserer Arbeit
- elégedetlen – unzufrieden
- elég – genug
- hasonló – ähnlich
- régihez – dem alten
- miénkhez – unserem
- alkalmas – geeignet
- képes – fähig
- kíváncsi – neugierig
- szerelmes – verliebt
- gazdag – reich
- fontos – wichtig
- hasznos – nützlich
- független – unabhängig
- kész – fertig, bereit
- hálás – dankbar
- felelős – verantwortlich
- matekból – in Mathe
- hasonlít – ähneln
- büszkélkedik – prahlen
- nekem – mir, für mich
- velem – mit mir
- hozzám – zu mir
- vonatkozó mellékmondat – Relativsatz
- tilos – verboten
- hajlandó – bereit, gewillt
7.Jelentéskülönbségek a helyzet miatt – Bedeutungsunterschiede durch die Stellung (→ 3.7.7)
Ugyanaz a melléknév megnevezhet és állíthat. – Dasselbe Adjektiv kann benennen und aussagen.
A régi épület mellett várunk. – Wir warten neben dem alten Gebäude.
Az épület régi. – Das Gebäude ist alt.
Az első mondatban a „régi” csak segít megnevezni az épületet; a mondat állítása a „várunk”. – Im ersten Satz hilft „régi“ nur, das Gebäude zu benennen; die Aussage des Satzes ist „várunk“ – wir warten.
A második mondatban a „régi” maga az állítás; nélküle csak „az épület” maradna. – Im zweiten Satz ist „régi“ selbst die Aussage; ohne es bliebe nur „az épület“ – das Gebäude – übrig.
A határt a névelő mutatja: ami a névelő és a főnév között áll, a szerkezethez tartozik. – Die Grenze zeigt der Artikel: Was zwischen Artikel und Substantiv steht, gehört zur Gruppe.
Ez régi épület. – Das ist ein altes Gebäude.
Ez az épület régi. – Dieses Gebäude ist alt.
Az előbbiben a „régi épület” együtt az állítmány, a „régi” benne jelző; az utóbbiban a „régi” egymaga az állítmány. – Im ersten Satz ist „régi épület“ als Ganzes das Prädikat, „régi“ darin Attribut; im zweiten ist „régi“ allein das Prädikat.
A „jelző” a „jel” és a „jelez” szóhoz tartozik, az „állítmány” az „állít” igéhez. – „jelző“ – Attribut – gehört zu „jel“ – Zeichen – und „jelez“ – kennzeichnen –, „állítmány“ – Prädikat – zu „állít“ – behaupten.
Ugyanilyen átlátszók a latin szavak: „attribuere” – hozzárendelni –, „praedicare” – nyilvánosan kijelenteni. – Ebenso durchsichtig sind die lateinischen Wörter: „attribuere“ – zuteilen –, „praedicare“ – öffentlich aussagen.
Az állítmányi melléknév az alany elé is kerülhet, de ettől nem lesz jelző. – Das prädikative Adjektiv kann auch vor das Subjekt treten, wird dadurch aber nicht zum Attribut.
Régi az épület. – Das Gebäude ist alt.
Világos a konyha. – Die Küche ist hell.
A melléknév és a főnév között ott a névelő, és a névelővel az alany kezdődik. – Zwischen Adjektiv und Substantiv steht der Artikel, und mit dem Artikel beginnt das Subjekt.
A „Régi az épület.” két részből áll, a „régi épület” egyetlen rész. – „Régi az épület.“ besteht aus zwei Teilen, „régi épület“ ist ein einziger Teil.
Az előre állított állítmány különösen gyakori értékelésben és a közvetlen környezetre vonatkozó megállapításokban. – Das vorangestellte Prädikat ist besonders häufig bei Bewertungen und bei Feststellungen über die unmittelbare Umgebung.
Finom a leves. – Die Suppe schmeckt gut.
Hosszú az út. – Der Weg ist lang.
A melléknév jelentése nem változik; a németben az „Alt ist das Gebäude” sorrend feltűnő volna, ezért mindkét sorrendet ugyanúgy fordítják. – Die Bedeutung des Adjektivs ändert sich nicht; im Deutschen klänge „Alt ist das Gebäude“ auffällig, deshalb übersetzt man beide Stellungen gleich.
Névelő nélkül a határ nem látszana, ezért az ilyen mondat alanya előtt szinte mindig névelő vagy más meghatározó áll: Világos ez a konyha. – Ohne Artikel wäre die Grenze nicht zu sehen; deshalb steht vor dem Subjekt eines solchen Satzes fast immer ein Artikel oder ein anderes Bestimmungswort: Diese Küche ist hell.
Két melléknév két feladatot láthat el ugyanabban a mondatban. – Zwei Adjektive können in demselben Satz zwei Aufgaben übernehmen.
A szép házak régiek. – Die schönen Häuser sind alt.
A régi házak szépek. – Die alten Häuser sind schön.
A jelző kiválasztja, kiről vagy miről van szó, az állítmány pedig mond valamit erről a körről. – Das Attribut wählt aus, wovon die Rede ist, das Prädikat sagt etwas über diese Auswahl.
Egy olyan városban, ahol a régi és az új házak is szépek, az egyik mondat igaz, a másik hamis. – In einer Stadt, in der die alten und die neuen Häuser schön sind, ist der eine Satz wahr und der andere falsch.
A helyzet itt nem a „szép” vagy a „régi” jelentését változtatja meg, hanem a megnevezett kör terjedelmét. – Die Stellung ändert hier nicht die Bedeutung von „szép“ oder „régi“, sondern den Umfang der benannten Gruppe.
A kedves tanár fiatal. – A fiatal tanár kedves. – Der nette Lehrer ist jung. – Der junge Lehrer ist nett.
Többes számú alanynál a „-k” mutatja meg a szerepet: csak az állítmányi melléknév kapja meg (→ 3.7.2, 3.7.4). – Bei einem Pluralsubjekt zeigt das „-k“ die Funktion an: Nur das prädikative Adjektiv erhält es (→ 3.7.2, 3.7.4).
Drágák az érdekes könyvek. – Die interessanten Bücher sind teuer.
Nem az számít, melyik melléknév áll elöl: itt az állítmány az első, a jelző középen van. – Es kommt nicht darauf an, welches Adjektiv vorn steht: Hier steht das Prädikat am Anfang, das Attribut in der Mitte.
Egyes számú alanynál ez a jel hiányzik, ilyenkor a névelő marad a határ: Kedves a fiatal tanár. – Bei einem Singularsubjekt fehlt dieses Kennzeichen; dann bleibt der Artikel als Grenze: Der junge Lehrer ist nett.
Kifejezett ellentétet szavak hoznak létre, nem pusztán a helyzet: „nem …, hanem …”, „de”. – Einen ausdrücklichen Gegensatz schaffen Wörter, nicht die Stellung allein: „nem …, hanem …“ – nicht …, sondern … –, „de“ – aber.
A szoba nem nagy, hanem világos. – Das Zimmer ist nicht groß, sondern hell.
Szépek a szobák, de kicsik. – Die Zimmer sind schön, aber klein.
A „nem …, hanem …” egy tulajdonságot egy másikkal cserél fel, a „de” két érvényes tulajdonságot állít egymás mellé. – „nem …, hanem …“ ersetzt eine Eigenschaft durch eine andere, „de“ stellt zwei zutreffende Eigenschaften nebeneinander.
Az ige előtti kiemelt helyet a magyar nyelvtan fókusznak nevezi (→ 14.6). – Die hervorgehobene Stelle vor dem Verb heißt in der ungarischen Grammatik „fókusz“ – Fokus (→ 14.6).
A „hanem” átlátszó összetétel: „ha nem (így), akkor …”. – „hanem“ ist durchsichtig zusammengesetzt: „ha nem (így), akkor …“ – wenn nicht (so), dann …
A „kis” és a „kicsi” megoszlása is a helyzettől függ: a „kis” csak jelző, a „kicsi” állítmány is (→ 3.7.1). – Auch die Verteilung von „kis“ und „kicsi“ hängt von der Stellung ab: „kis“ ist nur Attribut, „kicsi“ auch Prädikat (→ 3.7.1).
Kicsi a ház, de nagy a kert. – Das Haus ist klein, aber der Garten ist groß.
A középfokú „kisebb” és a felsőfokú „legkisebb” mindkettőhöz tartozik. – Der Komparativ „kisebb“ – kleiner – und der Superlativ „legkisebb“ – am kleinsten – gehören zu beiden.
Ugyanez a megoszlás a „két” és a „kettő” számnévnél: „két ház”, de „A házak száma kettő.” – Dieselbe Verteilung zeigt das Zahlwort: „két ház“ – zwei Häuser –, aber „A házak száma kettő.“ – Die Zahl der Häuser ist zwei.
A „Nagy” a leggyakoribb magyar családnév, a „Kiss”, a „kis” régi írásmódja, a tíz leggyakoribb között van. – „Nagy“ ist der häufigste ungarische Familienname, „Kiss“, die alte Schreibung von „kis“, gehört zu den zehn häufigsten.
Egyes melléknevek jelzőként nem magára a dologra, hanem a főnév jelölte szerepre vonatkoznak. – Manche Adjektive beziehen sich als Attribut nicht auf das Ding selbst, sondern auf die Rolle, die das Substantiv nennt.
Egy régi barátom érkezett. – Ein alter Freund von mir ist angekommen.
Egy idős barátom érkezett. – Ein älterer Freund von mir ist angekommen.
A „régi barát” régóta barát; régi a barátság, nem az ember, az életkort az „idős” jelöli. – Ein „régi barát“ ist ein Freund seit langer Zeit; alt ist die Freundschaft, nicht der Mensch; das Lebensalter bezeichnet „idős“ – betagt.
Ez a barátság régi. – Diese Freundschaft ist alt.
Az új lakásunk egy régi épületben van. – Unsere neue Wohnung ist in einem alten Gebäude.
Anna jó táncos. – Anna jó. – Anna ist eine gute Tänzerin. – Anna ist brav.
A „jó táncos” jól táncol, de nem feltétlenül jó ember; az állítmányi „jó” az egész személyt értékeli. – Eine „jó táncos“ tanzt gut, ist aber nicht unbedingt ein guter Mensch; das prädikative „jó“ bewertet die ganze Person.
Néhány melléknévnek olyan jelentése is van, amely csak jelzőként fordul elő. – Einige Adjektive haben Bedeutungen, die nur als Attribut vorkommen.
Szegény Péter! – Armer Péter!
Péter szegény. – Péter ist arm.
Szegény anyám sokat dolgozott. – Meine selige Mutter hat viel gearbeitet.
Jelzőként a „szegény” sajnálatot vagy elhunyt személyt is kifejezhet; állítmányként csak azt jelenti: „arm, mittellos”. – Als Attribut kann „szegény“ auch Mitleid ausdrücken oder einen Verstorbenen bezeichnen; als Prädikat heißt es nur „arm, mittellos“.
Puszta kézzel fogta meg. – Er/Sie fasste es mit bloßen Händen an.
A „puszta” jelzőként „bloß, rein”; főnévként a fátlan síkságot jelöli, és így került a németbe is. – „puszta“ heißt als Attribut „bloß, rein“; als Substantiv bezeichnet es die baumlose Ebene und ist so als „Puszta“ ins Deutsche gelangt.
Csak jelzők a korábbi időre utaló melléknevek is: „egykori”, „néhai”, „volt”. – Nur Attribute sind auch die Adjektive für eine frühere Zeit: „egykori“ – einstig –, „néhai“ – verstorben, selig –, „volt“ – ehemalig.
A „volt” jelzőként „ehemalig” (a volt férjem), állítmányként igealak marad (A férjem tanár volt.). – „volt“ heißt als Attribut „ehemalig“ („a volt férjem“ – mein früherer Mann), als Prädikat bleibt es Verbform („A férjem tanár volt.“ – Mein Mann war Lehrer).
A „néhai” a „néha” szóhoz tartozik, amely régen „egykor” jelentésű volt. – „néhai“ gehört zu „néha“ – heute „manchmal“ –, das früher „einst“ bedeutete.
A francia és a spanyol a szerkezeten belül tesz különbséget: az elöl álló melléknév a szerepet, a hátul álló a személy tulajdonságát nevezi meg. – Französisch und Spanisch unterscheiden innerhalb der Gruppe: Das vorangestellte Adjektiv nennt die Rolle, das nachgestellte die Eigenschaft der Person: un grand homme – ein bedeutender Mann –, un homme grand – ein großgewachsener Mann; un pobre hombre – ein bedauernswerter –, un hombre pobre – ein mittelloser Mann.
A magyarban a szerkezeten belül csak egy hely van, a főnév előtt; a különbség a jelző és az állítmány, vagy két szó között húzódik. – Im Ungarischen gibt es innerhalb der Gruppe nur einen Platz, vor dem Substantiv; der Unterschied verläuft zwischen Attribut und Prädikat („szegény Péter“ – „Péter szegény“) oder zwischen zwei Wörtern („régi“ – „idős“).
A latin a magyarhoz hasonlóan két szóval különböztet: „vetus” – régóta fennálló –, „senex” – idős. – Das Lateinische unterscheidet ähnlich wie das Ungarische mit zwei Wörtern: „vetus“ – seit Langem bestehend –, „senex“ – betagt.
Wortschatz
- épület – Gebäude
- várunk – wir warten
- jel – Zeichen
- jelez – kennzeichnen
- állít – behaupten
- konyha – Küche
- finom – lecker, fein
- út – Weg
- házak – Häuser
- régiek – (sie sind) alt
- szépek – (sie sind) schön
- drágák – (sie sind) teuer
- érdekes – interessant
- hanem – sondern
- hanem {ha·NEM} – wenn·NICHT(sondern)
- de – aber
- fókusz – Fokus
- kisebb {kis·EBB} – klein·(KOMPARATIV)(kleiner)
- legkisebb {leg·KIS·ebb} – (SUPERLATIV)·KLEIN·(KOMPARATIV)(am kleinsten)
- kettő – zwei (allein)
- családnév – Familienname
- barátom – mein Freund
- barátság {barátSÁG} – Freund·SCHAFT(Freundschaft)
- idős – älter, betagt
- lakásunk – unsere Wohnung
- táncos – Tänzer, Tänzerin
- szegény – arm; bedauernswert; selig
- anyám – meine Mutter
- puszta – bloß, rein; Puszta
- kézzel – mit der Hand
- egykori {egyKORi} – ein·ZEIT·ZUGEHÖRIG(einstig, ehemalig)
- néhai – verstorben, selig
- néha – manchmal
- volt – ehemalig; war
- férjem – mein Mann
8.Német melléknévi szerkezetek fordítása – Übersetzung deutscher Adjektivkonstruktionen (→ 3.7.8)
A németben ugyanaz a melléknév áll a főnév előtt, a létige után és az ige mellett; a magyar a három szerepet alakkal is megkülönbözteti. – Im Deutschen steht dasselbe Adjektiv vor dem Substantiv, nach „sein“ und beim Verb; das Ungarische unterscheidet die drei Funktionen auch in der Form.
Egy gyors busz áll a megállóban. – Ein schneller Bus steht an der Haltestelle.
A busz gyors. – Der Bus ist schnell.
A busz gyorsan halad. – Der Bus fährt schnell.
A főnév előtt és állítmányként a „gyors” változatlan, az ige mellett saját ragot kap. – Vor dem Substantiv und als Aussage bleibt „gyors“ unverändert, beim Verb erhält es eine eigene Endung.
A tulajdonság és a mód megkülönböztetése Európában általános; a német itt kivétel. – Die Unterscheidung von Eigenschaft und Art und Weise ist in Europa die Regel; das Deutsche ist hier die Ausnahme: quick – quickly, rapide – rapidement, rápido – rápidamente, celer – celeriter.
Az orosznak a melléknévnél is két alakja van: teljes alak a jelzőben, rövid alak az állítmányban. – Das Russische hat sogar beim Adjektiv zwei Formen: die Langform im Attribut, die Kurzform im Prädikat: быстрый автобус – автобус быстр.
Ha a német melléknév azt írja le, hogyan történik valami, a magyarban módhatározó áll. – Beschreibt das deutsche Adjektiv, wie etwas geschieht, steht im Ungarischen eine Bestimmung der Art und Weise – „módhatározó“.
Leggyakoribb ragja az „-n”, mássalhangzó után kötőhangzóval „-an/-en”. – Ihre häufigste Endung ist „-n“, nach Konsonant mit Bindevokal „-an/-en“.
A tanár halkan beszél. – Der Lehrer spricht leise.
Anna szépen énekel. – Anna singt schön.
Mellette áll az „-ul/-ül”, például a „rossz” és a „-talan/-telen” képzős szavak mellett; ugyanez a rag van a „magyarul” szóban. – Daneben steht „-ul/-ül“, etwa bei „rossz“ – schlecht – und bei Wörtern auf „-talan/-telen“; dieselbe Endung steckt in „magyarul“ – auf Ungarisch.
A gyerek rosszul alszik. – Das Kind schläft schlecht.
A vendég váratlanul érkezett. – Der Gast kam unerwartet.
A „jó” módhatározói alakja rendhagyó: „jól”. – Die Form der Art und Weise von „jó“ ist unregelmäßig: „jól“ – gut.
Péter jól főz. – Péter kocht gut.
Egyes tövek megváltoznak: a „lassú” alakja „lassan”, a „könnyű” alakja „könnyen”, a „drága” alakja „drágán”, a „nehéz” alakja „nehezen”. – Manche Stämme ändern sich: „lassú“ – langsam – wird zu „lassan“, „könnyű“ – leicht – zu „könnyen“, „drága“ – teuer – zu „drágán“, „nehéz“ – schwer – zu „nehezen“.
Nem minden „-ú/-ű” esik ki: a „szomorú” alakja „szomorúan”; a részletekről a 9.10 szól. – Nicht jedes „-ú/-ű“ fällt weg: „szomorú“ – traurig – ergibt „szomorúan“; die Einzelheiten behandelt Kapitel 9.10 (→ 9.10).
A német „sein” utáni melléknév többes számban is változatlan; a magyar állítmányi melléknév „-k” jelet kap. – Das deutsche Adjektiv nach „sein“ bleibt auch im Plural unverändert; das ungarische prädikative Adjektiv erhält „-k“.
A buszok gyorsak. – Die Busse sind schnell.
A módhatározónak viszont nincs többes száma; a többes szám ilyenkor az igén áll. – Die Form der Art und Weise hat dagegen keinen Plural; der Plural steht dann am Verb.
A buszok gyorsan haladnak. – Die Busse fahren schnell.
A gyerekek csendesek. – A gyerekek csendesen játszanak. – Die Kinder sind ruhig. – Die Kinder spielen ruhig.
A leckék könnyűek. – A diákok könnyen tanulnak. – Die Lektionen sind leicht. – Die Schüler lernen leicht.
Minden német melléknév magyar alakja három kérdéssel határozható meg. – Für jedes deutsche Adjektiv lässt sich die ungarische Form mit drei Fragen bestimmen.
Első kérdés: a főnév előtt áll? Akkor alapalak: „a hangos zene”. – Erste Frage: Steht es vor einem Substantiv? Dann Grundform: „a hangos zene“ – die laute Musik.
Második kérdés: a létigével az alanyról állít valamit? Akkor állítmány, harmadik személyben „van” nélkül, többes számban „-k” jellel: „a zene hangos”. – Zweite Frage: Sagt es mit „sein“ etwas über das Subjekt? Dann Prädikat, in der 3. Person ohne „van“, im Plural mit „-k“: „a zene hangos“ – die Musik ist laut.
Harmadik kérdés: azt mondja meg, hogyan történik valami? Akkor „-n/-an/-en” vagy „-ul/-ül”: „hangosan nevetnek”. – Dritte Frage: Sagt es, wie etwas geschieht? Dann „-n/-an/-en“ oder „-ul/-ül“: „hangosan nevetnek“ – sie lachen laut.
A kérdőszavak ugyanezt a különbséget mutatják: Milyen a busz? – Gyors. Hogyan halad a busz? – Gyorsan. – Die Fragewörter zeigen denselben Unterschied: Wie ist der Bus? – Schnell. Wie fährt der Bus? – Schnell.
A német mindkét esetben „wie” szóval kérdez, a magyar a tulajdonságra „milyen”, a módra „hogyan” kérdőszóval. – Das Deutsche fragt beide Male mit „wie“, das Ungarische nach der Eigenschaft mit „milyen“, nach der Art und Weise mit „hogyan“.
A „sich wohl fühlen” magyarul „jól érzi magát”; a „jól” itt módhatározó, nem melléknév. – „sich wohl fühlen“ heißt auf Ungarisch „jól érzi magát“; „jól“ ist hier Bestimmung der Art und Weise, kein Adjektiv.
Anna jól érzi magát. – Anna fühlt sich wohl.
Anna jól van. – Anna jó. – Anna geht es gut. – Anna ist brav.
A „jól” mellett megmarad a „van”, tagadva „nincs”: A vendég ma nincs jól. – Bei „jól“ bleibt „van“ stehen, verneint „nincs“: Dem Gast geht es heute nicht gut.
A német „ist kalt” háromféle magyar szerkezetnek felel meg. – Das deutsche „ist kalt“ entspricht drei ungarischen Bauplänen.
Alannyal a melléknév „van” nélkül áll: A leves hideg. – Mit Subjekt steht das Adjektiv ohne „van“: Die Suppe ist kalt.
Alany nélkül, az időjárásnál és a helyiség hőmérsékleténél „van” áll: Hideg van. – Ohne Subjekt, beim Wetter und bei der Raumtemperatur, steht „van“: Es ist kalt.
A személyes érzést külön ige vagy birtokos szerkezet fejezi ki: Fázom. – Melegem van. – Das persönliche Empfinden drückt ein eigenes Verb oder eine Besitzform aus: Mir ist kalt. – Mir ist warm.
A „Mir ist schlecht.” magyarul „Rosszul vagyok.”, nem *„Rossz vagyok.”, mert ez azt jelenti: „Ich bin böse.” – „Mir ist schlecht.“ heißt „Rosszul vagyok.“, nicht *„Rossz vagyok.“, denn das bedeutet „Ich bin schlecht, böse.“
Az orosz részes esettel él, a francia és a spanyol a „haben” jelentésű igével, a latin és a magyar egyetlen igével. – Das Russische verwendet den Dativ (мне холодно), Französisch und Spanisch „haben“ (j’ai froid, tengo frío), Latein und Ungarisch ein einziges Verb (frigeo – fázom).
Egyes német „sein + melléknév” kapcsolatoknak egyetlen magyar ige felel meg. – Manchen deutschen Verbindungen aus „sein“ + Adjektiv entspricht ein einziges ungarisches Verb.
Örülök, hogy itt vagy. – Ich bin froh, dass du da bist.
Haragszom rád. – Ich bin böse auf dich.
A „werden + melléknév” változást többnyire képzett ige fejezi ki. – Eine Veränderung mit „werden“ + Adjektiv drückt meist ein abgeleitetes Verb aus.
Péter megbetegedett. – Péter ist krank geworden.
Sötétedik. – Es wird dunkel.
Rövidülnek a napok. – Die Tage werden kürzer.
A „lesz” főleg a jövő időt fejezi ki: Holnap hideg lesz. – „lesz“ steht vor allem für die Zukunft: Morgen wird es kalt.
Fordítva is van ilyen eset: a német „haben + főnév” helyén magyar melléknév áll. – Es gibt auch den umgekehrten Fall: An die Stelle von deutschem „haben“ + Substantiv tritt ein ungarisches Adjektiv.
Éhes vagyok. – Szomjas vagyok. – Ich habe Hunger. – Ich habe Durst.
A „valami” és a „semmi” után a melléknév változatlan alakban következik, és maga kapja a ragot; „dolog” szó nem kell (→ 3.7.5). – Nach „valami“ – etwas – und „semmi“ – nichts – folgt das Adjektiv unverändert und trägt selbst die Endung; ein Wort wie „dolog“ – Sache – ist nicht nötig (→ 3.7.5).
Valami szépet keresek. – Ich suche etwas Schönes.
Semmi érdekeset nem láttam. – Ich habe nichts Interessantes gesehen.
A német „es” helykitöltőnek nincs megfelelője; az alany a főnévi igenév vagy a „hogy” kötőszós mellékmondat. – Das deutsche Platzhalter-„es“ hat keine Entsprechung; Subjekt ist der Infinitiv oder der Nebensatz mit „hogy“.
Szép, hogy eljöttél. – Es ist schön, dass du gekommen bist.
Múlt és jövő időben harmadik személyben is megjelenik a kopula: A régi lakás hideg volt. – In Vergangenheit und Zukunft erscheint die Kopula auch in der 3. Person: Die alte Wohnung war kalt.
A „finden”, „halten für” és „aussehen” mellett a melléknév „-nak/-nek” ragot kap. – Bei „finden“, „halten für“ und „aussehen“ erhält das Adjektiv „-nak/-nek“.
A filmet érdekesnek találom. – Ich finde den Film interessant.
Ezt a könyvet unalmasnak tartom. – Ich halte dieses Buch für langweilig.
Fáradtnak látszol. – Du siehst müde aus.
Ha a melléknév az alany állapotát írja le a cselekvés közben, „-an/-en” áll (→ 9.12). – Beschreibt das Adjektiv den Zustand des Subjekts während der Handlung, steht „-an/-en“ (→ 9.12).
Péter fáradtan jött haza. – Péter kam müde nach Hause.
A német elöljárószós bővítmény helyén olyan rag áll, amely az elöljárószóból nem vezethető le (→ 3.7.6). – An die Stelle der deutschen Ergänzung mit Präposition tritt eine Endung, die sich aus der Präposition nicht ableiten lässt (→ 3.7.6).
A szülők büszkék a gyerekükre. – Die Eltern sind stolz auf ihr Kind.
A „fordítás” a „fordít” – megfordít, megforgat – igéből való; a latin „vertere” – fordítani – szintén „übersetzen” jelentésű volt. – „fordítás“ – Übersetzung – kommt von „fordít“ – wenden, umdrehen –; auch lateinisch „vertere“ – wenden – hieß „übersetzen“.
Wortschatz
- gyors – schnell (Eigenschaft)
- gyorsan – schnell (Art und Weise)
- megálló {meg·álló} – halten-end(Haltestelle)
- halad – fahren, vorankommen
- módhatározó {mód·HATÁROZó} – Art·BESTIMMEN·end(Bestimmung der Art und Weise)
- halkan – leise (Art und Weise)
- szépen – schön (Art und Weise)
- jól – gut (Art und Weise)
- rosszul – schlecht (Art und Weise)
- váratlanul {várATLAN·ul} – warten·LOS·(ADVERB)(unerwartet)
- lassú – langsam (Eigenschaft)
- lassan – langsam (Art und Weise)
- könnyen – leicht (Art und Weise)
- drágán – teuer (Art und Weise)
- nehezen – schwer, mühsam (Art und Weise)
- szomorúan – traurig (Art und Weise)
- gyorsak – schnell (Aussage, Mehrzahl)
- csendesen – ruhig (Art und Weise)
- hogyan – wie (Art und Weise)
- hangos – laut
- jól érzi magát – er/sie fühlt sich wohl
- nincs jól – es geht ihm/ihr nicht gut
- hideg van – es ist kalt
- fázik – frieren
- fázom – mir ist kalt, ich friere
- melegem van – mir ist warm
- rosszul vagyok – mir ist schlecht
- örül – sich freuen, froh sein
- haragszik – böse sein
- megbetegszik – krank werden
- sötétedik {sötétED·ik} – dunkel·WERDEN·(3._PERSON)(es wird dunkel)
- rövidül {rövidÜL} – kurz·WERDEN(kürzer werden)
- éhes – hungrig
- szomjas – durstig
- dolog – Sache, Ding
- érdekesnek {érdekes·NEK} – interessant·ALS((finden) interessant)
- unalmas – langweilig
- látszik – aussehen, scheinen
- fáradtan {fáradt·AN} – müde·(ADVERB)(müde (während der Handlung))
- fordítás {fordítÁS} – wenden·UNG(Übersetzung)
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.