2.8 Veränderliche Nominalstämme
Viele ungarische Nomen haben zwei Stammformen: die Grundform des Wörterbuchs und eine Stammvariante, die nur vor bestimmten Endungen erscheint: szilva – szilvát, tükör – tükröt, kéz – kezet, ajtó – ajtaja, ló – lovat, lélek – lelket. Welche Endung welche Form verlangt, hängt vom Typ ab; außer der Längung von a und e betrifft jeder Typ nur eine feste Gruppe alter Wörter. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 2.8.1, 2.8.2, 2.8.3, 2.8.4, 2.8.5, 2.8.6, 2.8.7, 2.8.8, 2.8.9).
1.Az a és az e megnyúlása – Stämme mit Verlängerung von a und e (→ 2.8.1)
Júlia a piacon szilvát vesz. – Júlia kauft auf dem Markt Pflaumen.
A szótárban „szilva” áll, a mondatban „szilvát”: a szóvégi rövid a a toldalék előtt hosszú á lett. – Im Wörterbuch steht „szilva“, im Satz „szilvát“: Das kurze a am Wortende ist vor der Endung zu langem á geworden.
A toldalék nélküli szó az alapalak vagy szótári alak, a toldalék előtti alak a tőváltozat. – Das Wort ohne Endung ist die Grundform oder Wörterbuchform, die Form vor der Endung ist die Stammvariante.
A hosszú á a tőhöz tartozik, nem a toldalékhoz; a tárgyrag továbbra is „-t”. – Das lange á gehört zum Stamm, nicht zur Endung; die Objektendung bleibt „-t“.
Ezt a jelenséget tővégi magánhangzó-nyúlásnak nevezik. – Diese Erscheinung heißt „tővégi magánhangzó-nyúlás“ – Längung des Stammauslauts.
Az a és az á, illetve az e és az é nemcsak hosszúságban, hanem hangszínben is különbözik. – A und á sowie e und é unterscheiden sich nicht nur in der Länge, sondern auch in der Klangfarbe.
A nyúlás szinte minden a-ra vagy e-re végződő névszót érint, ezért nincs szükség szólistára. – Die Längung betrifft fast jedes Nomen auf a oder e; eine Wortliste ist deshalb nicht nötig.
A fán már pirosak a cseresznyék. – Am Baum sind die Kirschen schon rot.
Az árus a répákat külön kosárba teszi. – Der Händler legt die Karotten in einen eigenen Korb.
Két kiló almát és egy dinnyét kérek. – Ich hätte gern zwei Kilo Äpfel und eine Melone.
A hosszú magánhangzó nemcsak a „-t” és a „-k” előtt jelenik meg, hanem a birtokos személyjelek és szinte minden esetrag előtt is. – Der lange Vokal erscheint nicht nur vor „-t“ und „-k“, sondern auch vor den Possessivsuffixen und vor fast allen Fallendungen.
Endre sok paprikával főz. – Endre kocht mit viel Paprika.
A dinnyében sok mag van. – In der Melone sind viele Kerne.
Az utcán sok az árus. – Auf der Straße sind viele Händler.
Ebben különbözik ez a típus a többi változó tőtől: a nyúlás mássalhangzóval kezdődő toldalék előtt is megtörténik. – Darin unterscheidet sich dieser Typ von den anderen veränderlichen Stämmen: Die Längung erfolgt auch vor Endungen, die mit einem Konsonanten beginnen.
A tulajdonnevek ugyanígy viselkednek: „Ilonát”, „Endrének”, „Tatán”. – Eigennamen verhalten sich ebenso: „Ilonát“ – Ilona (Objekt) –, „Endrének“ – für Endre –, „Tatán“ – in Tata.
Az árus a táskájában tartja a pénzt. – Der Händler bewahrt das Geld in seiner Tasche auf.
A „táskájában” két hosszú á van: a „-ja” birtokos személyjel a-ja is megnyúlik a következő toldalék előtt. – In „táskájában“ stehen zwei lange á: Auch das a des Possessivsuffixes „-ja“ wird vor der folgenden Endung lang.
A vevők dicsérik Ilona almáit. – Die Kunden loben Ilonas Äpfel.
Rövid marad az a és az e a „-ként”, a „-kor”, az „-i” és a „-ság/-ség” előtt, valamint az összetételek előtagjában. – Kurz bleiben a und e vor „-ként“, „-kor“, „-i“ und „-ság/-ség“ sowie im Vorderglied von Zusammensetzungen.
Ezt a kosarat táskaként használom. – Diesen Korb benutze ich als Tasche.
Vacsorakor friss paprikát eszünk. – Zum Abendessen essen wir frischen Paprika.
Az utcai árusok már hétkor itt vannak. – Die Straßenhändler sind schon um sieben hier.
A piacon nagy a tisztaság. – Auf dem Markt herrscht große Sauberkeit.
Szilvalekvárt is árulnak a piacon. – Auf dem Markt wird auch Pflaumenmus verkauft.
Az előtag megtartja alapalakját; a toldalék csak az egész szó végére kerül. – Das Vorderglied behält seine Grundform; die Endung tritt erst an das Ende des ganzen Wortes.
Az utótag viszont önálló szóként viselkedik: „szilvapálinkát”, „cseresznyefát”. – Das Hinterglied verhält sich dagegen wie ein selbstständiges Wort: „szilvapálinkát“ – Pflaumenschnaps (Objekt) –, „cseresznyefát“ – Kirschbaum (Objekt).
A képzők előtt nem egységes a kép: a „-s”, a „-tlan/-tlen” és a „-l” előtt nyúlik a magánhangzó, az „-i” és a „-ság/-ség” előtt nem. – Vor Ableitungssuffixen ist das Bild uneinheitlich: Vor „-s“, „-tlan/-tlen“ und „-l“ wird der Vokal lang, vor „-i“ und „-ság/-ség“ nicht.
Vasárnap szilvás gombócot főzünk. – Am Sonntag kochen wir Zwetschgenknödel.
Ez a szilva hibátlan. – Diese Pflaume ist makellos.
Vasárnap egy idős úr zenél a piacon. – Sonntags musiziert ein älterer Herr auf dem Markt.
A szóvégi rövid i, u és ü nem nyúlik meg: „kaput”, „zoknit”, „bácsit”. – Kurzes i, u und ü am Wortende werden nicht lang: „kaput“ – Tor –, „zoknit“ – Socke –, „bácsit“ – älteren Herrn (jeweils Objekt).
Az idegen szavak és nevek is követik a szabályt: „pizzát”, „kamerát”, „Bolognából”, sőt „Torontóban”. – Auch Fremdwörter und fremde Namen folgen der Regel: „pizzát“ – Pizza (Objekt) –, „kamerát“ – Kamera (Objekt) –, „Bolognából“ – aus Bologna –, sogar „Torontóban“ – in Toronto.
A szóvégi a és e eredetileg valószínűleg hosszú volt; a toldalékok előtt a régi hosszúság maradt meg. – Das auslautende a und e war ursprünglich vermutlich lang; vor den Endungen blieb die alte Länge erhalten.
Ugyanez a váltakozás látszik a „várta” – „várták” és a „maga” – „magát” párban. – Derselbe Wechsel zeigt sich in den Paaren „várta“ – „várták“ (er/sie erwartete es – sie erwarteten es) und „maga“ – „magát“ (selbst – sich selbst).
Wortschatz
- alapalak {alap·ALAK} – Grund·FORM(Grundform)
- szótári alak – Wörterbuchform
- tőváltozat {tő·VÁLTOZAT} – Stamm·VARIANTE(Stammvariante)
- tővég {tő·VÉG} – Stamm·ENDE(Stammauslaut)
- nyúlás {nyúlÁS} – dehn·UNG(Längung)
- toldalék – Endung, Suffix
- tárgyrag – Objektendung
- szilva – Pflaume
- szilvát – Pflaume (Objekt)
- cseresznyék – Kirschen
- répákat – Karotten (Objekt)
- dinnyében – in der Melone
- paprikával – mit Paprika
- utcán – auf der Straße
- táskájában – in seiner/ihrer Tasche
- almáit – seine/ihre Äpfel (Objekt)
- táskaként – als Tasche
- vacsorakor – beim Abendessen
- utcai – Straßen-
- tisztaság – Sauberkeit
- szilvalekvár {szilva·LEKVÁR} – Pflaume·MUS(Pflaumenmus)
- előtag {elő·TAG} – vor·GLIED(Vorderglied)
- utótag {utó·TAG} – nach·GLIED(Hinterglied)
- szilvás – mit Pflaumen
- hibátlan – makellos
- zenél – musizieren
- kaput – Tor (Objekt)
- pizzát – Pizza (Objekt)
2.A magánhangzó kiesése – Stämme mit Vokalausfall (→ 2.8.2)
Az állatkertben Flóra a majmokat nézi. – Im Zoo schaut sich Flóra die Affen an.
A szótári alak „majom”, a „majmokat” alakból azonban hiányzik a második o. – Die Wörterbuchform lautet „majom“ – Affe –, in „majmokat“ – Affen (Objekt) – fehlt jedoch das zweite o.
Az ilyen szótövet hangkivető tőnek nevezik, a jelenséget magánhangzó-kiesésnek. – Einen solchen Wortstamm nennt man „hangkivető tő“ – Stamm mit Vokalausfall –, die Erscheinung „magánhangzó-kiesés“ – Vokalausfall.
A „majm-”, „tükr-”, „torny-” tőváltozat önállóan soha nem fordul elő. – Die Stammvarianten „majm-“, „tükr-“, „torny-“ kommen nie allein vor.
A magánhangzó akkor esik ki, ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. – Der Vokal fällt aus, wenn die Endung mit einem Vokal beginnt.
Dénes egy régi tükröt vett a bolhapiacon. – Dénes hat auf dem Flohmarkt einen alten Spiegel gekauft.
A bokrok mögött van egy pad. – Hinter den Büschen steht eine Bank.
A pincér egy tál epret hozott. – Der Kellner hat eine Schüssel Erdbeeren gebracht.
A „tükröt” és a „tükrök” alakban a tő után kötőhangzó áll; a kieső tőmagánhangzó és a kötőhangzó két különböző elem. – In „tükröt“ und „tükrök“ steht nach dem Stamm ein Bindevokal; der ausfallende Stammvokal und der Bindevokal sind zwei verschiedene Bestandteile.
Ma sok dolgom van. – Heute habe ich viel zu tun.
Ez a recept a szakács titka. – Dieses Rezept ist das Geheimnis des Kochs.
A birtokos személyjel előtt is a tőváltozat áll: „terme”, „tükre”, „álma”. – Auch vor dem Possessivsuffix steht die Stammvariante: „terme“ – sein Saal –, „tükre“ – sein Spiegel –, „álma“ – sein Traum.
Mássalhangzóval kezdődő toldalék előtt megmarad az alapalak. – Vor einer Endung, die mit einem Konsonanten beginnt, bleibt die Grundform.
Felmentünk a toronyba. – Wir sind auf den Turm gestiegen.
Dénes cukorral issza a teát. – Dénes trinkt den Tee mit Zucker.
Flóra a tükörben nézi magát. – Flóra betrachtet sich im Spiegel.
Az „-on/-en/-ön” magánhangzóval kezdődik, ezért előtte is a tőváltozat áll: „tornyon”, „bokron”. – „-on/-en/-ön“ beginnt mit einem Vokal, deshalb steht auch davor die Stammvariante: „tornyon“ – am Turm –, „bokron“ – auf dem Busch.
A „-s” képző szintén a tőváltozathoz járul: „álmos”, „titkos”, „türelmes”. – Auch das Ableitungssuffix „-s“ tritt an die Stammvariante: „álmos“ – schläfrig –, „titkos“ – geheim –, „türelmes“ – geduldig.
Dénes álmos volt a koncert után. – Dénes war nach dem Konzert schläfrig.
Az „-alom/-elem” végű szavak „-i” képzős melléknevei is a rövidebb tőből képződnek: „történelmi”, „irodalmi”. – Auch die „-i“-Adjektive der Wörter auf „-alom/-elem“ werden aus dem kürzeren Stamm gebildet: „történelmi“ – historisch –, „irodalmi“ – literarisch.
Néhány mély hangrendű hangkivető szó után a kötőhangzó a: „sátrat”, „hatalmat”, „ajkat”. – Nach einigen hintervokalischen Ausfallwörtern lautet der Bindevokal a: „sátrat“ – Zelt –, „hatalmat“ – Macht –, „ajkat“ – Lippe (jeweils Objekt).
Összetételben csak az utolsó tag változik: „étterem” – „éttermet”, de „majomház”. – In Zusammensetzungen verändert sich nur das letzte Glied: „étterem“ – „éttermet“ (Restaurant – Restaurant als Objekt), aber „majomház“ – Affenhaus.
Ezt az éttermet ajánlom. – Dieses Restaurant empfehle ich.
Jellemzően olyan kétszótagú szavakról van szó, amelyek utolsó szótagjában rövid magánhangzó áll l, r, m, n, ny, k vagy g előtt. – Typisch sind zweisilbige Wörter, deren letzte Silbe einen kurzen Vokal vor l, r, m, n, ny, k oder g enthält.
Ide tartozik például az „álom”, a „szerelem”, a „szobor”, a „csokor”, a „fészek”, a „retek” és a „sátor”. – Dazu gehören zum Beispiel „álom“ – Traum –, „szerelem“ – Liebe –, „szobor“ – Statue –, „csokor“ – Strauß –, „fészek“ – Nest –, „retek“ – Rettich – und „sátor“ – Zelt.
A hasonló szóvég önmagában nem bizonyít semmit: „motort”, „humort”, „atomot”, „kalapot”. – Ein ähnliches Wortende beweist für sich allein nichts: „motort“ – Motor –, „humort“ – Humor –, „atomot“ – Atom –, „kalapot“ – Hut (jeweils Objekt).
A humort nem mindenki érti. – Den Humor versteht nicht jeder.
A kiesés miatt egyes alakok egybeesnek más szavakkal: az „alma” az „alom” birtokos alakja is lehet. – Durch den Ausfall fallen manche Formen mit anderen Wörtern zusammen: „alma“ kann außer „Apfel“ auch die Besitzform von „alom“ – Streu – sein.
A „bajusz” ingadozik: a „bajusza” és a „bajsza” egyaránt előfordul. – „bajusz“ – Schnurrbart – schwankt: „bajusza“ und „bajsza“ – sein Schnurrbart – kommen beide vor.
Hasonló váltakozás van a latin „ager” – „agrum” és a német „dunkel” – „dunkles” párban. – Ein ähnlicher Wechsel zeigt sich im lateinischen Paar „ager“ – „agrum“ (Acker) und im deutschen „dunkel“ – „dunkles“.
Wortschatz
- hangkivető {hang·ki·vető} tő – Laut – hinaus – werfen – (PARTIZIP): Stamm mit Vokalausfall
- magánhangzó {magán·HANGZÓ} – allein·LAUTENDES(Vokal)
- magánhangzó-kiesés – Vokalausfall
- kötőhangzó – Bindevokal
- majom – Affe
- majmokat – Affen (Objekt)
- tükör – Spiegel
- tükröt – Spiegel (Objekt)
- tükörben – im Spiegel
- bokor – Busch
- bokrok – Büsche
- eper – Erdbeere
- epret – Erdbeere (Objekt)
- dolog – Sache, Arbeit
- dolgom – meine Arbeit
- titok – Geheimnis
- titka – sein/ihr Geheimnis
- torony – Turm
- toronyba – in den Turm
- tornyon – am Turm
- cukor – Zucker
- cukorral – mit Zucker
- álmos – schläfrig
- türelmes – geduldig
- történelmi – historisch
- sátrat – Zelt (Objekt)
- étterem {ét·TEREM} – Speise·SAAL(Restaurant)
- éttermet {ét·term·et} – Restaurant (Objekt)
- motort – Motor (Objekt)
- humort – Humor (Objekt)
- alom – Streu
- bajusz – Schnurrbart
3.A hosszú magánhangzó rövidülése – Stämme mit Vokalverkürzung (→ 2.8.3)
Gyula a Lánchidat fényképezi. – Gyula fotografiert die Kettenbrücke.
A „híd” hosszú í-je a „hidat” alakban rövid i-re változik. – Das lange í von „híd“ – Brücke – wird in „hidat“ – Brücke (Objekt) – zu kurzem i.
Az ilyen tő neve rövidülő tő; a magánhangzó itt nem esik ki, csak megrövidül. – Ein solcher Stamm heißt „rövidülő tő“ – Stamm mit Vokalkürzung; der Vokal fällt hier nicht aus, er wird nur kurz.
A madarak a víz fölött repülnek. – Die Vögel fliegen über dem Wasser.
A gyerekek kenyeret dobnak a kacsáknak. – Die Kinder werfen den Enten Brot zu.
Edit kezet mos a kútnál. – Edit wäscht sich am Brunnen die Hände.
Az á–a és az é–e párnál a hangszín is megváltozik, ez mégis rövidülésnek számít. – Beim Paar á–a und é–e ändert sich auch die Klangfarbe; es gilt trotzdem als Kürzung.
A rövid tőváltozat a többes szám jele, a tárgyrag, a birtokos személyjel és a „-s” képző előtt áll. – Die kurze Stammvariante steht vor dem Pluralzeichen, der Objektendung, dem Possessivsuffix und dem Ableitungssuffix „-s“.
A Tisza vize ma nagyon hideg. – Das Wasser der Theiß ist heute sehr kalt.
Mi a neve ennek a hídnak? – Wie heißt diese Brücke? – wörtlich: Was ist ihr Name?
Edit vizes lett az esőben. – Edit ist im Regen nass geworden.
Hosszú marad a magánhangzó a mássalhangzóval kezdődő toldalékok előtt, és – a hangkivető tövektől eltérően – az „-on/-en/-ön” előtt is. – Lang bleibt der Vokal vor den Endungen mit Konsonant und – anders als bei den Ausfallstämmen – auch vor „-on/-en/-ön“.
A hídon sok biciklis megy át. – Über die Brücke fahren viele Radfahrer.
A vízben halak úsznak. – Im Wasser schwimmen Fische.
Gyula kézzel írt levelet kapott. – Gyula hat einen handgeschriebenen Brief bekommen.
Télen és nyáron is sétálunk a Tisza-parton. – Im Winter wie im Sommer gehen wir am Theißufer spazieren.
Az „-i” képző előtt is az alapalak marad: „téli”, „vízi”, „kézi”, „úti”. – Auch vor dem Ableitungssuffix „-i“ bleibt die Grundform: „téli“ – Winter- –, „vízi“ – Wasser- –, „kézi“ – Hand- –, „úti“ – Reise-.
Így áll szemben egymással a „vizes” és a „vízi” melléknév. – So stehen sich die Adjektive „vizes“ – nass – und „vízi“ – Wasser- – gegenüber.
A rövidülés csak néhány tucat régi, gyakori szót érint. – Die Kürzung betrifft nur einige Dutzend alte, häufige Wörter.
Ilyen például a „víz”, a „kéz”, a „tűz”, a „híd”, az „út”, a „tél”, a „nyár”, a „madár”, a „kenyér” és a „levél”. – Dazu gehören etwa „víz“ – Wasser –, „kéz“ – Hand –, „tűz“ – Feuer –, „híd“ – Brücke –, „út“ – Weg –, „tél“ – Winter –, „nyár“ – Sommer –, „madár“ – Vogel –, „kenyér“ – Brot – und „levél“ – Brief, Blatt.
A legtöbb hosszú magánhangzós szó nem rövidül: „képet”, „szívet”, „célt”, „széket”. – Die meisten Wörter mit langem Vokal kürzen nicht: „képet“ – Bild –, „szívet“ – Herz –, „célt“ – Ziel –, „széket“ – Stuhl (jeweils Objekt).
Néhány szó egyes szám harmadik személyben „-ja” személyjelet kap, és ilyenkor hosszú marad: „hídja”, „útja”, „kútja”. – Einige Wörter erhalten in der 3. Person Singular das Possessivsuffix „-ja“ und bleiben dann lang: „hídja“ – seine Brücke –, „útja“ – sein Weg –, „kútja“ – sein Brunnen.
Mindenkinek megvan a maga útja. – Jeder hat seinen eigenen Weg.
Az utam a hídon át vezet. – Mein Weg führt über die Brücke.
A „-nta/-nte” és a „-nként” előtt a rövid változat áll: „hetente”, „telente”, „nyaranta”. – Vor „-nta/-nte“ und „-nként“ steht die kurze Variante: „hetente“ – wöchentlich –, „telente“ – jeden Winter –, „nyaranta“ – jeden Sommer.
Hetente kétszer horgászunk a Tiszán. – Wir angeln zweimal pro Woche an der Theiß.
A képzett szavak is a rövid tőből indulnak: „utas”, „kezel”, „levelez”, „nyaral”. – Auch Ableitungen gehen vom kurzen Stamm aus: „utas“ – Fahrgast –, „kezel“ – behandeln –, „levelez“ – korrespondieren –, „nyaral“ – Sommerurlaub machen.
Összetételben csak az utolsó tag rövidül: „útlevelet”, de „vízcsap”, „tűzoltó”. – In Zusammensetzungen kürzt nur das letzte Glied: „útlevelet“ – Reisepass (Objekt) –, aber „vízcsap“ – Wasserhahn –, „tűzoltó“ – Feuerwehrmann.
Elvesztettem az útlevelemet. – Ich habe meinen Reisepass verloren.
Uram, ez a hely foglalt. – Mein Herr, dieser Platz ist besetzt.
A „szél” mint időjárási jelenség rövidül („szelet”), mint valaminek a széle nem („a víz szélén”). – „szél“ als Wind kürzt („szelet“ – Wind, Objekt), als Rand nicht („a víz szélén“ – am Rand des Wassers).
Hasonló hosszúságváltakozás a latinban is van: „pēs” – „pedis”. – Einen ähnlichen Längenwechsel gibt es im Lateinischen: „pēs“ – „pedis“ (Fuß).
Wortschatz
- rövidülő {rövidülő} tő – kurz – werden – (PARTIZIP): Stamm mit Vokalkürzung
- híd – Brücke
- hidat – Brücke (Objekt)
- hídon – auf der Brücke
- hídja – seine/ihre Brücke
- Lánchíd {Lánc·HÍD} – Kette·BRÜCKE(Kettenbrücke)
- madár – Vogel
- madarak – Vögel
- kenyér – Brot
- kenyeret – Brot (Objekt)
- kéz – Hand
- kezet – Hand (Objekt)
- kézzel – mit der Hand
- víz – Wasser
- vize – sein/ihr Wasser
- vízben – im Wasser
- vizes – nass
- vízi – Wasser-
- név – Name
- neve – sein/ihr Name
- télen – im Winter
- nyáron – im Sommer
- út – Weg
- utam – mein Weg
- útja – sein/ihr Weg
- hetente – wöchentlich
- utas – Fahrgast
- útlevél {út·LEVÉL} – Weg·BRIEF(Reisepass)
- útlevelemet {út·level·em·et} – meinen Reisepass (Objekt)
- uram – mein Herr
- szél – Wind; Rand
- képet – Bild (Objekt)
4.A tőbeli magánhangzó-váltakozás – Stämme mit Vokalwechsel (→ 2.8.4)
Lajos kinyitja a ház ajtaját. – Lajos öffnet die Haustür.
Az „ajtó” ó-ja az „ajtaja” alakban a-ra változik; az ó rövid párja o volna, nem a. – Das ó von „ajtó“ – Tür – wird in „ajtaja“ – seine Tür – zu a; das kurze Gegenstück von ó wäre o, nicht a.
A hangszín ilyen megváltozását tőbeli magánhangzó-váltakozásnak nevezik. – Eine solche Änderung der Klangfarbe heißt „tőbeli magánhangzó-váltakozás“ – Vokalwechsel im Stamm.
Az ajtót Lajos festette zöldre. – Die Tür hat Lajos grün gestrichen.
A tárgyesetben és a többes számban megmarad az ó: „ajtót”, „ajtók”; a váltakozást csak a birtokos alak mutatja. – Im Objekt und im Plural bleibt das ó: „ajtót“, „ajtók“; den Wechsel zeigt erst die Besitzform.
A ház tetején egy gólya áll. – Auf dem Dach des Hauses steht ein Storch.
Felmásztunk a hegy tetejére. – Wir sind auf den Gipfel des Berges geklettert.
Ugyanígy lesz a „tető” szóból „teteje”, az „erdő” szóból „erdeje”. – Ebenso wird aus „tető“ – Dach – „teteje“ – sein Dach –, aus „erdő“ – Wald – „erdeje“ – sein Wald.
A „tetőn” és az „erdőben” alakban nincs birtokos személyjel, ezért megmarad az ő. – „Tetőn“ – auf dem Dach – und „erdőben“ – im Wald – enthalten kein Possessivsuffix, deshalb bleibt das ő.
Mennyi időd van még? – Wie viel Zeit hast du noch?
Itt az ideje, hogy hazamenjünk. – Es ist an der Zeit, nach Hause zu gehen.
Az „időm” és az „időd” megőrzi az ő-t, csak az „ideje” váltakozik. – „Időm“ – meine Zeit – und „időd“ – deine Zeit – behalten das ő, nur „ideje“ – seine Zeit – wechselt.
Teréz fia orvos. – Teréz‘ Sohn ist Arzt.
Ha a „fiú” valakinek a gyermekét jelenti, minden birtokos alakból hiányzik az ú: „fiam”, „fiad”, „fia”, „fiunk”. – Bezeichnet „fiú“ jemandes Kind, fehlt das ú in allen Besitzformen: „fiam“ – mein Sohn –, „fiad“ – dein Sohn –, „fia“ – sein Sohn –, „fiunk“ – unser Sohn.
A fiúk a kertben fociznak. – Die Jungen spielen im Garten Fußball.
A „fiúk” többes szám, a „fiuk” birtokos alak; a kettőt csak az ékezet különbözteti meg. – „Fiúk“ – Jungen – ist ein Plural, „fiuk“ – ihr Sohn (mehrerer Eltern) – eine Besitzform; beide unterscheidet nur der Akzent.
A lányom fiúja kedves srác. – Der Freund meiner Tochter ist ein netter Kerl.
Barát, udvarló jelentésben a „fiú” szabályos: „fiúja”, „fiúm”. – In der Bedeutung „fester Freund“ ist „fiú“ regelmäßig: „fiúja“ – ihr Freund –, „fiúm“ – mein Freund.
A réten borjak legelnek. – Auf der Wiese weiden Kälber.
A „borjú” és a „varjú” többes számának két helyes alakja van: „borjak” és „borjúk”, „varjak” és „varjúk”. – Der Plural von „borjú“ – Kalb – und „varjú“ – Krähe – hat zwei richtige Formen: „borjak“ und „borjúk“, „varjak“ und „varjúk“.
Ezeknél a váltakozás a tárgyesetben és a többes számban is megjelenik. – Bei diesen zeigt sich der Wechsel auch im Objekt und im Plural.
A legtöbb ó-ra, ő-re vagy ú-ra végződő szó nem váltakozik: „autója”, „hajója”, „cipője”. – Die meisten Wörter auf ó, ő oder ú wechseln nicht: „autója“ – sein Auto –, „hajója“ – sein Schiff –, „cipője“ – sein Schuh.
A szomszédnak új ajtója van. – Der Nachbar hat eine neue Tür.
Az „ajtaja” inkább egy egész részét jelöli, az „ajtója” inkább olyan ajtót, amely valakinek a tulajdona. – „Ajtaja“ bezeichnet eher die Tür als Teil eines Ganzen, „ajtója“ eher eine Tür, die jemand besitzt.
Hasonlóan áll egymás mellett az „erdeje” és az „erdője”, a „teteje” és a „tetője”. – Ebenso stehen „erdeje“ und „erdője“ (sein Wald), „teteje“ und „tetője“ (sein Dach) nebeneinander.
Teréz veje mérnök. – Teréz‘ Schwiegersohn ist Ingenieur.
A „vő” ma többnyire minden személyben váltakozik: „vejem”, „veje”, „vejük”. – „vő“ – Schwiegersohn – wechselt heute meist in allen Personen: „vejem“ – mein Schwiegersohn –, „veje“ – sein Schwiegersohn –, „vejük“ – ihr Schwiegersohn.
A falu zászlaja piros-fehér. – Die Fahne des Dorfes ist rot-weiß.
Az „esztendő” az „ez” és az „idő” összeforrásából keletkezett, ezért ugyanúgy váltakozik: „esztendeje”. – „esztendő“ – Jahr – ist aus „ez“ – dies – und „idő“ – Zeit – zusammengewachsen und wechselt deshalb ebenso: „esztendeje“.
A németben a hangszínváltás a többes szám gyakori eszköze („Sohn” – „Söhne”), a magyarban csak néhány régi szó maradványa. – Im Deutschen ist der Wechsel der Klangfarbe ein häufiges Mittel des Plurals („Sohn“ – „Söhne“), im Ungarischen nur ein Rest in einigen alten Wörtern.
Wortschatz
- magánhangzó-váltakozás – Vokalwechsel
- tőbeli {tőBELI} – Stamm·LICH(im Stamm)
- ajtó – Tür
- ajtót – Tür (Objekt)
- ajtaja – seine/ihre Tür
- ajtaját – seine/ihre Tür (Objekt)
- ajtója – seine/ihre Tür (Besitz)
- tető – Dach; Spitze, Gipfel
- teteje – sein Dach; seine Spitze
- tetején – auf seinem Dach, oben auf
- tetejére – auf sein Dach, auf den Gipfel
- erdő – Wald
- erdeje – sein/ihr Wald
- idő – Zeit
- időd – deine Zeit
- ideje – seine/ihre Zeit
- fiú – Junge; Sohn
- fia – sein/ihr Sohn
- fiam – mein Sohn
- fiúk – Jungen
- fiúja – ihr (fester) Freund
- borjú – Kalb
- borjak – Kälber
- varjú – Krähe
- vő – Schwiegersohn
- veje – sein/ihr Schwiegersohn
- zászló – Fahne
- zászlaja – seine Fahne
- esztendő – Jahr (gehoben)
5.A v-s tövek – Stämme auf -ó und -ő mit zusätzlichem v (→ 2.8.5)
Sándor két lovat vett a vásáron. – Sándor hat auf dem Markt zwei Pferde gekauft.
A „ló” szótári alakban nincs v, a „lovat” alakban viszont van, és az ó rövid o lett. – Die Wörterbuchform „ló“ – Pferd – enthält kein v, „lovat“ dagegen schon, und das ó ist zu kurzem o geworden.
Az ilyen tövet v-s tőnek nevezik; maga a „tő” szó is ebbe a csoportba tartozik. – Einen solchen Stamm nennt man „v-s tő“ – v-Stamm; das Wort „tő“ – Stamm – gehört selbst zu dieser Gruppe.
A tőváltozat a tárgyrag, a többes szám jele és a birtokos személyjel előtt áll: „lovat”, „lovak”, „lova”. – Die Stammvariante steht vor der Objektendung, dem Pluralzeichen und dem Possessivsuffix: „lovat“, „lovak“ – Pferde –, „lova“ – sein Pferd.
A gyerekek a havat lapátolják. – Die Kinder schaufeln den Schnee.
Ezeket a köveket a folyóparton találtuk. – Diese Steine haben wir am Flussufer gefunden.
Szombaton lenyírjuk a füvet. – Am Samstag mähen wir den Rasen.
A „tó”, a „hó” és a „szó” tőváltozatában az ó helyén a áll: „tav-”, „hav-”, „szav-”. – In der Stammvariante von „tó“ – See –, „hó“ – Schnee – und „szó“ – Wort – steht a an der Stelle des ó: „tav-“, „hav-“, „szav-“.
A „kő”, a „tő” és a „cső” ő-je ö-re rövidül, a „fű” ű-je ü-re: „köv-”, „töv-”, „csöv-”, „füv-”. – Das ő von „kő“ – Stein –, „tő“ – Stamm – und „cső“ – Rohr – wird zu ö, das ű von „fű“ – Gras – zu ü: „köv-“, „töv-“, „csöv-“, „füv-“.
Az „-on/-ön” előtt is a tőváltozat áll, kötőhangzó nélkül. – Auch vor „-on/-ön“ steht die Stammvariante, ohne Bindevokal.
A Tisza-tavon csónakáztunk. – Wir sind auf dem Theiß-See Boot gefahren.
Egy lány ül a lovon. – Ein Mädchen sitzt auf dem Pferd.
Mássalhangzóval kezdődő toldalék előtt marad az alapalak. – Vor Endungen mit Konsonant bleibt die Grundform.
A lovak a tóból isznak. – Die Pferde trinken aus dem See.
Sándor felül a lóra. – Sándor steigt aufs Pferd.
A fűben egy kis nyúl ül. – Im Gras sitzt ein kleiner Hase.
A „lovon” helyet, a „lóra” irányt fejez ki. – „Lovon“ – auf dem Pferd – drückt einen Ort aus, „lóra“ – aufs Pferd – eine Richtung.
Sándor egy szót sem szólt. – Sándor hat kein einziges Wort gesagt.
A „szó” tárgyesetében nincs v, a tőváltozat csak a többes számban és a birtokos alakban jelenik meg: „szavak”, „szava”. – Das Objekt von „szó“ hat kein v; die Stammvariante erscheint erst im Plural und in der Besitzform: „szavak“ – Wörter –, „szava“ – sein Wort.
Összetételben az előtag alapalakban marad: „tópart”, „kőfal”, „hóember”. – In Zusammensetzungen bleibt das Vorderglied in der Grundform: „tópart“ – Seeufer –, „kőfal“ – Steinmauer –, „hóember“ – Schneemann.
A gyerekek hóembert építettek. – Die Kinder haben einen Schneemann gebaut.
A képzők a tőváltozathoz járulnak: „lovas”, „havas”, „köves”, „szavaz”. – Ableitungssuffixe treten an die Stammvariante: „lovas“ – Reiter –, „havas“ – verschneit –, „köves“ – steinig –, „szavaz“ – abstimmen.
Ma egész nap havazik. – Heute schneit es den ganzen Tag.
A „ló” családjához tartozik a „lovag” is, ahogy a német „Ritter” a „reiten” igéhez. – Zu „ló“ gehört auch „lovag“ – Ritter –, so wie deutsch „Ritter“ zu „reiten“ gehört.
A „mű” és a „lé” is v-s tő: „művek”, „levet”; a „mű” megtartja hosszú ű-jét. – Auch „mű“ – Werk – und „lé“ – Saft – sind v-Stämme: „művek“ – Werke –, „levet“ – Saft (Objekt); „mű“ behält sein langes ű.
Ez a kép Munkácsy egyik műve. – Dieses Bild ist eines der Werke von Munkácsy.
A legtöbb ó-ra vagy ő-re végződő szónak nincs v-s változata: „autót”, „cipőt”, „nőt”. – Die meisten Wörter auf ó oder ő haben keine v-Variante: „autót“ – Auto –, „cipőt“ – Schuh –, „nőt“ – Frau (jeweils Objekt).
Az autót a ház előtt hagytuk. – Das Auto haben wir vor dem Haus gelassen.
A „szó” többes száma a szaknyelvben „szók” is lehet: „névszók”. – Der Plural von „szó“ kann in der Fachsprache auch „szók“ lauten: „névszók“ – Nominalwörter.
A „követ” a „kő” tárgyesete, de egyben önálló ige is. – „Követ“ ist das Objekt von „kő“, zugleich aber ein eigenständiges Verb.
A kutya követi a lovast. – Der Hund folgt dem Reiter.
A latin „nix” – „nivis” és az angol „leaf” – „leaves” szintén csak toldalék előtt mutat v-t. – Lateinisch „nix“ – „nivis“ (Schnee) und englisch „leaf“ – „leaves“ (Blatt – Blätter) zeigen das v ebenfalls nur vor Endungen.
Wortschatz
- v-s tő – v-Stamm
- ló – Pferd
- lovat – Pferd (Objekt)
- lovak – Pferde
- lova – sein/ihr Pferd
- lovon – auf dem Pferd
- lóra – aufs Pferd
- tó – See
- tavon – auf dem See
- tóból – aus dem See
- hó – Schnee
- havat – Schnee (Objekt)
- kő – Stein
- köveket – Steine (Objekt)
- fű – Gras
- füvet – Gras, Rasen (Objekt)
- fűben – im Gras
- cső – Rohr
- szó – Wort
- szót – Wort (Objekt)
- szavak – Wörter
- hóember {hó·EMBER} – Schnee·MENSCH(Schneemann)
- tópart {tó·PART} – See·UFER(Seeufer)
- lovas – Reiter
- havazik – es schneit
- szavaz – abstimmen
- lovag – Ritter
- mű – Werk
- műve – sein/ihr Werk
- lé – Saft, Brühe
- autót – Auto (Objekt)
- követ – folgen
6.Több változás egy szóban – Stämme mit mehreren Veränderungen (→ 2.8.6)
Ennek a falunak lelke van. – Dieses Dorf hat eine Seele.
A „lélek” szó „lelke” alakjában két változás történik: az é megrövidül, a második e kiesik. – In der Form „lelke“ von „lélek“ – Seele – geschehen zwei Veränderungen: Das é wird kurz, das zweite e fällt aus.
A két folyamat külön-külön is ismert; itt csak együtt jelentkezik. – Beide Vorgänge kommen auch einzeln vor; hier treten sie nur gemeinsam auf.
Erika lelkes tanítónő volt. – Erika war eine begeisterte Lehrerin.
A faluban mindenki ismerte a lelkészt. – Im Dorf kannte jeder den Pfarrer.
Kálmán lélekben ma is a faluban él. – Im Geiste lebt Kálmán heute noch im Dorf.
A „teher” szó „terhet” alakjában kiesik a második e, majd a h és az r helyet cserél. – In der Form „terhet“ von „teher“ – Last – fällt das zweite e aus, dann tauschen h und r den Platz.
A hangok sorrendjének ilyen megváltozása a hangátvetés, nemzetközi nevén metatézis. – Eine solche Änderung der Lautfolge heißt „hangátvetés“ – Lautumstellung, international Metathese.
A nagymama egyedül cipelte a nehéz terhet. – Die Großmutter hat die schwere Last allein geschleppt.
Ugyanígy változik a „pehely” és a „kehely”: „pelyhek”, „kelyhet”. – Ebenso verändern sich „pehely“ – Flocke, Daune – und „kehely“ – Kelch: „pelyhek“ – Flocken –, „kelyhet“ – Kelch (Objekt).
Az udvaron nagy hópelyhek hullottak. – Im Hof fielen große Schneeflocken.
Mássalhangzóval kezdődő toldalék előtt és előtagként itt is az alapalak áll: „teherrel”, „teherautó”, „lélektan”. – Vor Endungen mit Konsonant und als Vorderglied steht auch hier die Grundform: „teherrel“ – mit der Last –, „teherautó“ – Lastwagen –, „lélektan“ – Psychologie.
Erika terhes volt a harmadik gyermekével. – Erika war mit ihrem dritten Kind schwanger.
A „falu” többes számában az u v-vé válik: „falvak”. – Im Plural von „falu“ – Dorf – wird das u zu v: „falvak“ – Dörfer.
A környező falvakban is volt iskola. – Auch in den umliegenden Dörfern gab es eine Schule.
A többi alak v nélküli: „falut”, „faluja”, „faluban”, „falusi”. – Die übrigen Formen haben kein v: „falut“ – Dorf (Objekt) –, „faluja“ – sein Dorf –, „faluban“ – im Dorf –, „falusi“ – dörflich.
A „falut” tárgyesetből tehát nem lehet kikövetkeztetni a „falvak” többes számot. – Aus dem Objekt „falut“ lässt sich der Plural „falvak“ also nicht erschließen.
A szabályos „faluk” többes szám szintén helyes. – Der regelmäßige Plural „faluk“ ist ebenfalls richtig.
Nyáron falun töltöttük a szünidőt. – Im Sommer haben wir die Ferien auf dem Land verbracht.
A „Sándorfalva” helynévben a régi, v-s birtokos alak maradt fenn. – Im Ortsnamen „Sándorfalva“ – Sándors Dorf – ist die alte Besitzform mit v erhalten.
A „tetű” és a „daru” tárgyesetében is megjelenik a v: „tetvet”, „darvat”. – Bei „tetű“ – Laus – und „daru“ – Kranich – erscheint das v auch im Objekt: „tetvet“, „darvat“.
Ősszel a darvak délre repülnek. – Im Herbst fliegen die Kraniche nach Süden.
Ha a „daru” emelőgépet jelent, többes száma szabályos: „daruk”. – Bedeutet „daru“ eine Hebemaschine – Kran –, ist der Plural regelmäßig: „daruk“ – Kräne.
Az odvas fában bagoly lakott. – Im hohlen Baum wohnte eine Eule.
Csak néhány szó tartozik ide; a változások az egyes szavakhoz kötődnek, és új szavakra nem terjednek át. – Nur wenige Wörter gehören hierher; die Veränderungen sind an die einzelnen Wörter gebunden und gehen nicht auf neue Wörter über.
Wortschatz
- lélek – Seele
- lelke – seine/ihre Seele
- lélekben – im Geiste
- lelkes – begeistert
- lelkész – Pfarrer
- lélektan {lélek·TAN} – Seele·LEHRE(Psychologie)
- teher – Last
- terhet – Last (Objekt)
- terhes – schwanger; lästig
- teherautó {teher·AUTÓ} – Last·AUTO(Lastwagen)
- hangátvetés {hang·ÁT·vetÉS} – Laut·HINÜBER·werfen·UNG(Lautumstellung)
- pehely – Flocke, Daune
- hópehely {hó·PEHELY} – Schnee·FLOCKE(Schneeflocke)
- hópelyhek – Schneeflocken
- kehely – Kelch
- kelyhet – Kelch (Objekt)
- falu – Dorf
- falvak – Dörfer
- faluk – Dörfer
- falut – Dorf (Objekt)
- falun – auf dem Land
- falusi – dörflich
- tetű – Laus
- tetvet – Laus (Objekt)
- daru – Kranich; Kran
- darvak – Kraniche
- daruk – Kräne
- odú – Baumhöhle
- odvas – hohl
7.Tőváltozatok a főneveknél – Stammvarianten bei Substantiven (→ 2.8.7)
Ottó minden reggel elolvassa a leveleit. – Ottó liest jeden Morgen seine Briefe.
Holnap a nagy teremben lesz az értekezlet. – Morgen findet die Besprechung im großen Saal statt.
Az alapalak és a tőváltozat közötti váltakozás neve tőváltakozás. – Der Wechsel zwischen Grundform und Stammvariante heißt „tőváltakozás“ – Stammwechsel.
Az alapalak önállóan is állhat, ezért szabad tő; a tőváltozat csak toldalékkal fordul elő, ezért kötött tő. – Die Grundform kann allein stehen und ist deshalb ein „szabad tő“ – freier Stamm; die Stammvariante kommt nur mit Endung vor und ist deshalb ein „kötött tő“ – gebundener Stamm.
Hogy melyik alak áll, azt a toldalék dönti el. – Welche Form steht, entscheidet die Endung.
A többes szám jele, a tárgyrag, a birtokos személyjel és a „-s” képző előtt általában a tőváltozat áll. – Vor Pluralzeichen, Objektendung, Possessivsuffix und Ableitungssuffix „-s“ steht in der Regel die Stammvariante.
A mássalhangzóval kezdődő esetragok és a „-ként” előtt, valamint az összetételek előtagjában az alapalak marad. – Vor den Fallendungen mit Konsonant und vor „-ként“ sowie im Vorderglied von Zusammensetzungen bleibt die Grundform.
Az „-on/-en/-ön” előtt a típus dönt: „tornyon”, „lovon”, de „hídon”. – Vor „-on/-en/-ön“ entscheidet der Typ: „tornyon“ – am Turm –, „lovon“ – auf dem Pferd –, aber „hídon“ – auf der Brücke.
A szóvégi a és e nyúlása kivétel: szinte minden toldalék előtt megtörténik, a mássalhangzóval kezdődők előtt is: „szilvában”. – Die Längung von auslautendem a und e ist die Ausnahme: Sie erfolgt vor fast allen Endungen, auch vor denen mit Konsonant: „szilvában“ – in der Pflaume.
A magánhangzó-váltakozás csak birtokos alakokban jelenik meg: „ajtót”, „ajtók”, de „ajtaja”. – Der Vokalwechsel erscheint nur in Besitzformen: „ajtót“, „ajtók“, aber „ajtaja“.
Az új kolléga mindenkivel kezet fogott. – Der neue Kollege hat allen die Hand gegeben.
| Endung | Längung: szilva | Ausfall: tükör | Kürzung: híd | Wechsel: ajtó | v-Stamm: ló |
|---|---|---|---|---|---|
| Plural „-k” | V | V | V | G | V |
| Objekt „-t” | V | V | V | G | V |
| Besitz „sein/ihr“ | V | V | V (aber hídja) | V | V |
| „-on/-en/-ön” | V | V | G | G | V |
| „-s” (Ableitung) | V | V | V | G | V |
| „-ban”, „-val”, „-ra” … | V | G | G | G | G |
| „-ként”; Vorderglied | G | G | G | G | G |
V = Stammvariante, G = Grundform.
Négy alak megmutatja, hogyan változik egy főnév: az alapalak, a tárgyeset, a többes szám és az egyes szám harmadik személyű birtokos alak. – Vier Formen zeigen, wie sich ein Substantiv verändert: Grundform, Objekt, Plural und Besitzform der 3. Person Singular.
A „ló”, „lovat”, „lovak”, „lova” sorból minden más alak levezethető. – Aus der Reihe „ló“, „lovat“, „lovak“, „lova“ lassen sich alle übrigen Formen ableiten.
A tárgyeset egymagában nem elég: a „szót” és a „falut” változatlannak látszik, a „szavak” és a „falvak” nem. – Das Objekt allein reicht nicht: „szót“ und „falut“ sehen unverändert aus, „szavak“ und „falvak“ nicht.
Az „ajtót” alakból sem derül ki az „ajtaja”. – Auch aus „ajtót“ geht „ajtaja“ nicht hervor.
A szóvég csak sejtést enged meg: a „motor” és a „kép” nem változik, pedig a „tükör” és a „levél” hasonló felépítésű. – Das Wortende erlaubt nur eine Vermutung: „motor“ und „kép“ verändern sich nicht, obwohl „tükör“ und „levél“ ähnlich gebaut sind.
A változó tövek régi örökség; új szavak nem kerülnek közéjük. – Die veränderlichen Stämme sind ein alter Erbbestand; neue Wörter kommen nicht hinzu.
A jövevényszavakban csak a szóvégi a és e nyúlik meg: „kamerát”, de „projektet”, „motort”. – In Lehnwörtern wird nur auslautendes a und e lang: „kamerát“, aber „projektet“, „motort“.
Zita az útlevelét keresi a fiókban. – Zita sucht ihren Reisepass in der Schublade.
A rejtett összetételek is így viselkednek: „vasút” – „vasutat”. – Auch versteckte Zusammensetzungen verhalten sich so: „vasút“ – „vasutat“ (Eisenbahn – Eisenbahn als Objekt).
A képzett szó új szó, és többnyire már nem változik: „utas” – „utasok”. – Ein abgeleitetes Wort ist ein neues Wort und verändert sich meist nicht mehr: „utas“ – „utasok“ (Fahrgast – Fahrgäste).
Az utasok panaszát a titkárnő fogadja. – Die Beschwerden der Fahrgäste nimmt die Sekretärin entgegen.
A birtoktöbbesítő „-i” előtt is a tőváltozat áll: „lovai”, „levelei”. – Auch vor dem Besitzpluralzeichen „-i“ steht die Stammvariante: „lovai“ – seine Pferde –, „levelei“ – seine Briefe.
Zita a lovairól mesél a kollégáknak. – Zita erzählt den Kollegen von ihren Pferden.
Az irodánk a Hősök terén van. – Unser Büro ist am Heldenplatz.
A neveket úgy ragozzák, mint azt a szót, amelyen alapulnak: „Velencei-tó” – „a Velencei-tavon”. – Namen werden wie das Wort gebeugt, auf dem sie beruhen: „Velencei-tó“ – „a Velencei-tavon“ (Velencer See – auf dem Velencer See).
Kérek egy szelet kenyeret. – Ich hätte gern eine Scheibe Brot.
Erős szelet várnak. – Es wird starker Wind erwartet.
A „szelet” így egyszerre önálló szó és a „szél” tárgyesete. – „Szelet“ ist so zugleich ein eigenes Wort – Scheibe – und das Objekt von „szél“ – Wind.
A magyar iskolai nyelvtan többalakú tövekről beszél. – Die ungarische Schulgrammatik spricht von „többalakú tövek“ – mehrgestaltigen Stämmen.
A latin is külön tövet használ a nominativuson kívüli esetekben: „corpus” – „corporis”. – Auch das Lateinische verwendet außerhalb des Nominativs einen eigenen Stamm: „corpus“ – „corporis“.
A magyarban azonban nem az eset, hanem a konkrét toldalék dönt: „lovon”, de „lóra”. – Im Ungarischen entscheidet jedoch nicht der Fall, sondern die einzelne Endung: „lovon“, aber „lóra“.
Wortschatz
- tőváltakozás {tő·VÁLTAKOZás} – Stamm·ABWECHSELN·ung(Stammwechsel)
- szabad tő – freier Stamm
- kötött tő – gebundener Stamm
- többalakú {több·alakú} tő – mehr – Form – -ig: mehrgestaltiger Stamm
- levél – Brief
- leveleit – seine/ihre Briefe (Objekt)
- terem – Saal
- teremben – im Saal
- kezet fog – die Hand geben
- útlevelét {út·level·é·t} – seinen/ihren Reisepass (Objekt)
- vasút {vas·ÚT} – Eisen·WEG(Eisenbahn)
- vasutat {vas·ut·at} – Eisenbahn (Objekt)
- utasok – Fahrgäste
- lovai – seine/ihre Pferde
- lovairól – von seinen/ihren Pferden
- levelei – seine/ihre Briefe
- Hősök tere – Heldenplatz
- Hősök terén – am Heldenplatz
- szelet – Scheibe
- szelet – Wind (Objekt)
- kamerát – Kamera (Objekt)
- projektet – Projekt (Objekt)
- jövevényszó {jövevény·SZÓ} – Ankömmling·WORT(Lehnwort)
8.Tőváltozatok a mellékneveknél – Stammvarianten bei Adjektiven (→ 2.8.8)
Tibor télikabátja nehezebb, mint az enyém. – Tibors Wintermantel ist schwerer als meiner.
A „nehéz” é-je a „-bb” előtt rövid e lesz, mint a „kéz” – „kezet” párban. – Das é von „nehéz“ – schwer – wird vor „-bb“ zu kurzem e, wie im Paar „kéz“ – „kezet“.
A „-bb” a középfok jele, más néven fokjel. – „-bb“ ist das Zeichen des Komparativs – „középfok“ –, auch „fokjel“ – Steigerungszeichen – genannt.
Főnév előtt a melléknév toldalék nélkül, alapalakban áll: „a nehéz bőrönd”. – Vor einem Substantiv steht das Adjektiv ohne Endung in der Grundform: „a nehéz bőrönd“ – der schwere Koffer.
A tőváltozat négy helyen jelenik meg: állítmányként többes számban, a „-bb” előtt, a „-n/-an/-en” határozói toldalék előtt és főnévi használatban. – Die Stammvariante erscheint an vier Stellen: im Plural als Prädikat, vor „-bb“, vor der Adverbendung „-n/-an/-en“ und im substantivischen Gebrauch.
A bőröndök nem nehezek. – Die Koffer sind nicht schwer.
Nehezen találtunk megfelelő méretet. – Wir haben nur mit Mühe eine passende Größe gefunden.
Az a-ra és e-re végződő melléknevek szóvégi magánhangzója megnyúlik: „drágább”, „feketék”, „gyengén”. – Bei Adjektiven auf a und e wird der Auslautvokal lang: „drágább“ – teurer –, „feketék“ – schwarz (Plural) –, „gyengén“ – schwach (Adverb).
Ez a kabát drágább, mint gondoltam. – Dieser Mantel ist teurer, als ich dachte.
A „bátor” második magánhangzója kiesik: „bátrak”, „bátrabb”, „bátran”. – Bei „bátor“ – mutig – fällt der zweite Vokal aus: „bátrak“, „bátrabb“ – mutiger –, „bátran“ – mutig (Adverb).
Andrea bátran felpróbálta a piros ruhát. – Andrea hat mutig das rote Kleid anprobiert.
A „nehéz” és a „kevés” a hosszú é-t rövidíti: „nehezebb”, „kevesebb”. – „nehéz“ und „kevés“ – wenig – kürzen das lange é: „nehezebb“, „kevesebb“ – weniger.
Kevesebb ruhát viszek, mint tavaly. – Ich nehme weniger Kleidung mit als letztes Jahr.
Különleges a „hosszú”, a „könnyű”, a „lassú” és az „ifjú”: a „-bb” és a „-n” előtt elmarad a szóvégi ú, illetve ű. – Eine Besonderheit bilden „hosszú“ – lang –, „könnyű“ – leicht –, „lassú“ – langsam – und „ifjú“ – jung: Vor „-bb“ und „-n“ entfällt das auslautende ú bzw. ű.
A kék szoknya hosszabb, mint a fehér. – Der blaue Rock ist länger als der weiße.
Az eladó lassan hajtogatja össze az inget. – Die Verkäuferin faltet das Hemd langsam zusammen.
A többes számban viszont megmarad az ú és az ű: „hosszúak”, „könnyűek”. – Im Plural bleiben ú und ű dagegen erhalten: „hosszúak“, „könnyűek“.
A kabátok hosszúak, de könnyűek. – Die Mäntel sind lang, aber leicht.
A „hosszabb” a-ja nem a tőhöz tartozik, hanem kötőhangzó. – Das a in „hosszabb“ gehört nicht zum Stamm, sondern ist ein Bindevokal.
A rövid tő önálló főnévként is él: „a híd hossza”. – Der kurze Stamm lebt auch als eigenes Substantiv: „a híd hossza“ – die Länge der Brücke.
A többi ú-ra, ű-re végződő melléknév nem változik: „szomorúbb”, „egyszerűbb”, „savanyúbb”. – Die übrigen Adjektive auf ú, ű verändern sich nicht: „szomorúbb“ – trauriger –, „egyszerűbb“ – einfacher –, „savanyúbb“ – saurer.
A „szép”, a „jó”, a „kicsi” és a „sok” középfoka szabálytalan: „szebb”, „jobb”, „kisebb”, „több”. – Der Komparativ von „szép“ – schön –, „jó“ – gut –, „kicsi“ – klein – und „sok“ – viel – ist unregelmäßig: „szebb“, „jobb“, „kisebb“, „több“.
A „-ság/-ség” képző előtt az alapalak áll: „nehézség”, „bátorság”, „hosszúság”. – Vor dem Ableitungssuffix „-ság/-ség“ steht die Grundform: „nehézség“ – Schwierigkeit –, „bátorság“ – Mut –, „hosszúság“ – Länge.
Kell egy kis bátorság. – Ein bisschen Mut braucht es.
A „bő” és a „hű” v-s tövű: „bővebb”, „bőven”, „híven”. – „bő“ – weit, reichlich – und „hű“ – treu – haben einen v-Stamm: „bővebb“ – weiter –, „bőven“ – reichlich –, „híven“ – treu (Adverb).
A boltban bőven van választék. – Im Laden gibt es reichlich Auswahl.
A „jó” régi „jav-” töve főnevekben és igékben él tovább: „javak”, „javít”. – Der alte Stamm „jav-“ von „jó“ lebt in Substantiven und Verben weiter: „javak“ – Güter –, „javít“ – verbessern, reparieren.
A szabó megjavította a zakót. – Der Schneider hat das Sakko ausgebessert.
Az „-ít” képzős igék gyakran ugyanabból a rövid tőből képződnek: „könnyít”, „lassít”, „nehezít”, de „bátorít”. – Verben mit „-ít“ werden oft aus demselben kurzen Stamm gebildet: „könnyít“ – erleichtern –, „lassít“ – verlangsamen –, „nehezít“ – erschweren –, aber „bátorít“ – ermutigen.
A felsőfok a középfokból képződik a „leg-” előtaggal, a tőváltozat megmarad: „legnehezebb”, „leghosszabb”. – Der Superlativ wird aus dem Komparativ mit dem Präfix „leg-“ gebildet; die Stammvariante bleibt: „legnehezebb“ – der schwerste –, „leghosszabb“ – der längste.
Ha a melléknév főnév nélkül áll, maga kapja a toldalékokat: „a drágábbat”, „kevesen”. – Steht das Adjektiv ohne Substantiv, erhält es selbst die Endungen: „a drágábbat“ – das teurere (Objekt) –, „kevesen“ – wenige (Leute).
Kevesen voltak a boltban. – Es waren nur wenige Leute im Laden.
Az ó-ra, ő-re végződő melléknevek nem változnak: „olcsóbb”, „olcsón”. – Adjektive auf ó, ő verändern sich nicht: „olcsóbb“ – billiger –, „olcsón“ – billig (Adverb).
Wortschatz
- melléknév {mellék·NÉV} – Neben·NAME(Adjektiv)
- középfok {közép·FOK} – Mitte·STUFE(Komparativ)
- felsőfok {felső·FOK} – ober·STUFE(Superlativ)
- fokjel {fok·JEL} – Stufe·ZEICHEN(Steigerungszeichen)
- nehéz – schwer
- nehezebb – schwerer
- nehezek – schwer (Plural)
- nehezen – mit Mühe
- nehézség – Schwierigkeit
- drága – teuer
- drágább – teurer
- bátor – mutig
- bátran – mutig (Adverb)
- bátorság – Mut
- kevés – wenig
- kevesebb – weniger
- kevesen – wenige (Leute)
- hosszú – lang
- hosszabb – länger
- hosszúak – lang (Plural)
- könnyű – leicht
- könnyebb – leichter
- lassú – langsam
- lassan – langsam (Adverb)
- ifjú – jung (gehoben)
- szomorúbb – trauriger
- bő – weit; reichlich
- bőven – reichlich
- hű – treu
- híven – treu (Adverb)
- javak – Güter
- javít – verbessern, reparieren
- olcsóbb – billiger
9.Szótári adatok a változó tövekről – Wörterbuchangaben zu veränderlichen Stämmen (→ 2.8.9)
A tavakon már vékony jég van. – Auf den Seen liegt schon dünnes Eis.
Sem a „tav-”, sem a „tavak” nem címszó a szótárban; a keresett címszó a „tó”. – Weder „tav-“ noch „tavak“ ist ein Stichwort im Wörterbuch; das gesuchte Stichwort lautet „tó“ – See.
A szótár a névszókat alapalakjukban, egyes szám alanyesetben közli. – Das Wörterbuch führt Nomen in ihrer Grundform, im Nominativ Singular.
A szótárban minden címszóhoz egy szócikk tartozik. – Im Wörterbuch gehört zu jedem Stichwort – „címszó“ – ein Eintrag – „szócikk“.
Az egynyelvű szótár magyarul magyarázza a szavakat, a kétnyelvű szótár német megfelelőket ad. – Das einsprachige Wörterbuch erklärt die Wörter auf Ungarisch, das zweisprachige gibt deutsche Entsprechungen.
A címszó után a szófaj és azok az alakok következnek, amelyek nem jósolhatók meg. – Nach dem Stichwort folgen die Wortart und die Formen, die sich nicht vorhersagen lassen.
Változó tövű főnévnél az egynyelvű szótár a tárgyesetet és az egyes szám harmadik személyű birtokos alakot adja meg: „ló … lovat, lova”. – Bei Substantiven mit veränderlichem Stamm nennt das einsprachige Wörterbuch das Objekt und die Besitzform der 3. Person Singular: „ló … lovat, lova“.
A tárgyeset a tőváltozatot mutatja meg, a birtokos alak az „-a” és a „-ja” közötti választást és az olyan különlegességeket, mint az „erdeje”. – Das Objekt zeigt die Stammvariante, die Besitzform die Wahl zwischen „-a“ und „-ja“ und Besonderheiten wie „erdeje“.
A kötőjel az egész címszót helyettesíti: az „erdő: -t” olvasva „erdőt”. – Der Bindestrich vertritt das ganze Stichwort: „erdő: -t“ ist als „erdőt“ zu lesen.
Csak az eltérő alakot írják ki teljesen: „híd: hidat, -ja”. – Nur die abweichende Form wird ausgeschrieben: „híd: hidat, -ja“.
A „hiba: -k” rövidítés nem jelzi a nyúlást; „hibák” olvasandó. – Die Kurzangabe „hiba: -k“ zeigt die Längung nicht an; zu lesen ist „hibák“.
A kétnyelvű szótárak zárójelben adják meg az alakokat, többnyire a tárgyesetet és a többes számot. – Zweisprachige Wörterbücher geben die Formen in Klammern an, meist Objekt und Plural.
A tilde (~) a címszót jelöli: a „kár ~t” olvasva „kárt”. – Die Tilde (~) steht für das Stichwort: „kár ~t“ ist als „kárt“ zu lesen.
Mellékneveknél a szótár gyakran a határozói alakot és a középfokot adja meg: „nehéz … nehezen, nehezebb”. – Bei Adjektiven nennt das Wörterbuch oft das Adverb und den Komparativ: „nehéz … nehezen, nehezebb“.
A kettős alakokat a „v.” (vagy) köti össze: „falu: -k v. falvak”. – Doppelformen werden mit „v.“ (vagy – oder) verbunden: „falu: -k v. falvak“.
A szövegben talált alakból négy lépésben jutunk el a címszóhoz. – Von der Form im Text gelangt man in vier Schritten zum Stichwort.
Először leválasztjuk a toldalékokat, aztán megnézzük, hogy a maradék címszó-e. – Zuerst trennt man die Endungen ab, dann prüft man, ob der Rest ein Stichwort ist.
Ha nem az, visszaállítjuk az alapalakot, végül a szócikkben ellenőrizzük a megadott alakokat. – Ist er es nicht, stellt man die Grundform wieder her und prüft zuletzt die angegebenen Formen im Eintrag.
A „bokrokat” alakból a „bokr-” marad; ez nem szó, ezért visszaillesztjük a kiesett magánhangzót: „bokor”. – Von „bokrokat“ – Büsche (Objekt) – bleibt „bokr-“; das ist kein Wort, deshalb setzt man den ausgefallenen Vokal wieder ein: „bokor“ – Busch.
A „hidat” alakból a „hid-” marad; a magánhangzót meg kell hosszabbítani: „híd”. – Von „hidat“ bleibt „hid-“; der Vokal ist zu verlängern: „híd“ – Brücke.
A „terhet” esetében be kell illeszteni a magánhangzót, és vissza kell cserélni a két mássalhangzót: „teher”. – Bei „terhet“ ist der Vokal einzusetzen, und die beiden Konsonanten sind zurückzutauschen: „teher“ – Last.
A turisták a téren gyűltek össze. – Die Touristen haben sich auf dem Platz versammelt.
A „téren” maradéka, a „tér”, már maga is címszó; itt nincs mit visszaállítani. – Der Rest von „téren“, „tér“, ist selbst schon ein Stichwort; hier gibt es nichts zurückzunehmen.
Ezért mindig először a maradékot keressük, és csak utána gondolunk tőváltozásra. – Deshalb sucht man immer zuerst den Rest und denkt erst danach an eine Stammveränderung.
Összetett szónál az utolsó tagot kell keresni: a „templomtornyot” alakból a „torony” címszóhoz jutunk. – Bei einer Zusammensetzung ist das letzte Glied zu suchen: Von „templomtornyot“ – Kirchturm (Objekt) – gelangt man zum Stichwort „torony“ – Turm.
A képzett szavak önálló címszavak: a „lovas” nem a „ló” alatt áll. – Abgeleitete Wörter sind eigene Stichwörter: „lovas“ – Reiter – steht nicht unter „ló“.
Az azonos alakú szavak külön szócikket és sorszámot kapnak, például a „vár” főnév és a „vár” ige. – Gleich lautende Wörter erhalten eigene Einträge mit Ziffern, etwa das Substantiv „vár“ – Burg – und das Verb „vár“ – warten.
A szóvégmutató szótár a szavakat a végük szerint rendezi, így együtt mutatja például az összes „-elem” végű szót. – Das rückläufige Wörterbuch ordnet die Wörter nach ihrem Ende und zeigt so etwa alle Wörter auf „-elem“ beieinander.
A magyar nyelv értelmező szótára hét kötetben jelent meg 1959 és 1962 között. – Das Bedeutungswörterbuch der ungarischen Sprache erschien zwischen 1959 und 1962 in sieben Bänden.
Wortschatz
- szótár {szó·TÁR} – Wort·LAGER(Wörterbuch)
- címszó {cím·SZÓ} – Titel·WORT(Stichwort)
- szócikk {szó·CIKK} – Wort·ARTIKEL(Wörterbucheintrag)
- egynyelvű {egy·NYELVű} – ein·SPRACHE·ig(einsprachig)
- kétnyelvű {két·NYELVű} – zwei·SPRACHE·ig(zweisprachig)
- szófaj {szó·FAJ} – Wort·ART(Wortart)
- szóvégmutató {szó·vég·mutató} szótár – Wort – Ende – zeigen – d: rückläufiges Wörterbuch
- értelmező {értelmező} szótár – erklären – d: Bedeutungswörterbuch
- tavakon – auf den Seen
- bokrokat – Büsche (Objekt)
- terhet – Last (Objekt)
- tér – Platz
- téren – auf dem Platz
- templomtorony {templom·TORONY} – Kirche·TURM(Kirchturm)
- templomtornyot {templom·torny·ot} – Kirchturm (Objekt)
- hiba – Fehler
- hibák – Fehler (Plural)
- kár – Schaden
- vagy – oder
- vár – Burg; warten
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.