5.3 Richtungsgruppen: Ort, Ziel und Herkunft

« Kapitel 5.2.10  |  Kapitel 5.3  |  Kapitel 5.3.1 »

5.3 Richtungsgruppen: Ort, Ziel und Herkunft

Die räumlichen Postpositionen (névutó) unterscheiden wie die Ortsendungen Ort, Ziel und Herkunft: a pad mögött – hinter der Bank, a pad mögé – hinter die Bank, a pad mögül – hinter der Bank hervor. Sechs Postpositionen bilden vollständige Dreiergruppen, andere haben nur zwei Formen oder eine einzige; viele haben neben der räumlichen eine übertragene Bedeutung. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 5.3.1, 5.3.2, 5.3.3, 5.3.4, 5.3.5, 5.3.6, 5.3.7, 5.3.8, 5.3.9).

1.Hol?, hová?, honnan? – Die Fragen wo?, wohin?, woher? (→ 5.3.1)

A térbeli névutók ugyanarra a három kérdésre felelnek, mint a helyragok: „hol?”, „hová?” és „honnan?”. – Die räumlichen Postpositionen antworten auf dieselben drei Fragen wie die Ortsendungen: „hol?“ – wo? –, „hová?“ – wohin? – und „honnan?“ – woher?

A macska a pad mögött ül. – Die Katze sitzt hinter der Bank.

A macska a pad mögé megy. – Die Katze geht hinter die Bank.

A macska a pad mögül jön elő. – Die Katze kommt hinter der Bank hervor.

Mindhárom mondat ugyanarról a helyről szól: a pad mögötti térről. – Alle drei Sätze handeln von derselben Stelle: dem Raum hinter der Bank.

A pad a viszonyítási pont, a névutó pedig megmutatja, hogyan viszonyul hozzá a macska. – Die Bank ist der Bezugspunkt; die Postposition zeigt, wie sich die Katze zu ihm verhält.

Az első mondatban ott van, a másodikban oda tart, a harmadikban onnan jön. – Im ersten Satz ist sie dort, im zweiten bewegt sie sich dorthin, im dritten kommt sie von dort.

Hol ül a macska? – A pad mögött. – Wo sitzt die Katze? – Hinter der Bank.

Hová megy a macska? – A pad mögé. – Wohin geht die Katze? – Hinter die Bank.

Honnan jön elő a macska? – A pad mögül. – Woher kommt die Katze hervor? – Hinter der Bank hervor.

A kérdőszó az egész szerkezetet helyettesíti: névelőt, főnevet és névutót. – Das Fragewort steht für die ganze Gruppe: Artikel, Nomen und Postposition.

A „hová” és a „hova” egyformán helyes. – „hová“ und „hova“ sind gleichermaßen richtig.

A „pad” szó mindhárom válaszban változatlan; a különbséget egyedül a névutó hordozza. – Das Wort „pad“ – Bank – bleibt in allen drei Antworten unverändert; den Unterschied trägt allein die Postposition.

A helyragoknál ezzel szemben maga a főnév változik: „padon”, „padra”, „padról” (→ 4.5). – Bei den Ortsendungen ändert sich dagegen das Nomen selbst: „padon“ – auf der Bank –, „padra“ – auf die Bank –, „padról“ – von der Bank.

A névutó előtt a főnév nem kap ragot, és a szó végi „a” sem nyúlik meg: „iskola mellett”, de „iskolában”. – Vor der Postposition erhält das Nomen keine Endung, und auslautendes „a“ wird nicht gelängt: „iskola mellett“ – neben der Schule –, aber „iskolában“ – in der Schule.

A németben a „hinter” után csak a névelő esete különbözteti meg a helyet és a célt, a kiinduláshoz pedig külön szó kell. – Im Deutschen unterscheidet nach „hinter“ nur der Kasus des Artikels Ort und Ziel, und für die Herkunft braucht es ein eigenes Wort: „hervor“.

A „hol?” azt a helyet kérdezi, ahol valami van vagy történik. – „hol?“ fragt nach dem Ort, an dem etwas ist oder geschieht.

A vendég a ház előtt vár. – Der Gast wartet vor dem Haus.

A labda a szekrény alatt van. – Der Ball liegt unter dem Schrank.

Ahol a német helyzetet jelölő igét választ („liegt”, „steht”, „hängt”), ott a magyarban többnyire elég a „van”. – Wo das Deutsche ein Lageverb wählt („liegt“, „steht“, „hängt“), genügt im Ungarischen meist „van“ – ist, befindet sich.

A „hová?” azt a helyet kérdezi, ahol egy mozgás véget ér. – „hová?“ fragt nach der Stelle, an der eine Bewegung endet.

A kutya az ágy alá bújik. – Der Hund kriecht unter das Bett.

Éva a könyvet a táska mellé teszi. – Éva legt das Buch neben die Tasche.

Ha valaki valamit egy helyre tesz, a névutós szerkezet akkor is a „hová?” kérdésre felel. – Auch wenn jemand etwas an eine Stelle bringt, antwortet die Postpositionsgruppe auf „hová?“.

A „honnan?” azt a területet kérdezi, ahonnan egy mozgás kiindul. – „honnan?“ fragt nach dem Bereich, aus dem eine Bewegung kommt.

A kutya a híd alól szalad ki. – Der Hund rennt unter der Brücke hervor.

A kutya elszalad az ajtó elől. – Der Hund rennt von der Tür weg.

A németnek erre nincs külön elöljárószava: a hely elöljárószavához „hervor” vagy „weg” járul. – Das Deutsche hat dafür keine eigene Präposition: Zur Präposition des Ortes tritt „hervor“ oder „weg“.

Ha a honnan-szerkezet az ige előtt áll, az igekötő az ige mögé kerül: „szalad ki”, „jön elő” (→ 14.13). – Steht die Herkunftsgruppe vor dem Verb, tritt das Verbalpräfix hinter das Verb: „szalad ki“ – rennt heraus –, „jön elő“ – kommt hervor.

A mozgás önmagában még nem jelent célt. – Bewegung allein bedeutet noch kein Ziel.

A fiúk a kapu előtt futnak. – Die Jungen laufen vor dem Tor.

A futás a kapu előtti területen marad: ez a színhelye, nem a célja. – Das Laufen bleibt im Bereich vor dem Tor: Er ist sein Schauplatz, nicht sein Ziel.

A gyerek a fa mellett fut. – Das Kind läuft neben dem Baum.

A gyerek a fa mellé fut. – Das Kind läuft neben den Baum hin.

A kérdést tehát nem az ige dönti el, hanem a viszonyítási ponthoz fűződő viszony. – Die Frage entscheidet also nicht das Verb, sondern die Beziehung zum Bezugspunkt.

A viszonyítási pont maga is mozoghat. – Der Bezugspunkt darf sich auch selbst bewegen.

A kerékpáros a busz előtt halad. – Der Radfahrer fährt vor dem Bus.

A kerékpáros a busz elé hajt. – Der Radfahrer fährt vor den Bus.

Az első mondatban a kerékpáros végig a busz előtti térben marad, a másodikban ebbe a térbe kerül át. – Im ersten Satz bleibt der Radfahrer die ganze Zeit im Raum vor dem Bus, im zweiten wechselt er in diesen Raum hinein.

Egy mondatban két különböző irányú szerkezet is állhat. – Ein Satz kann zwei Gruppen mit verschiedener Richtung enthalten.

A macska az asztal alól a szék mellé fut. – Die Katze läuft unter dem Tisch hervor neben den Stuhl.

Honnan hová fut a macska? – Von wo nach wo läuft die Katze?

A kiindulópont rendszerint a cél előtt áll, a mozgás sorrendjében. – Der Ausgangspunkt steht gewöhnlich vor dem Ziel, in der Reihenfolge der Bewegung.

Helyrag és névutó is összekapcsolódhat: A kutya a kertből a pad alá fut. – Ortsendung und Postposition lassen sich verbinden: Der Hund läuft aus dem Garten unter die Bank.

A negyedik kérdés, a „merre?”, utat vagy irányt kérdez. – Die vierte Frage, „merre?“, fragt nach Weg oder Richtung.

Merre megy a busz? – A parkon keresztül. – Welchen Weg fährt der Bus? – Durch den Park.

A vonat a város felé halad. – Der Zug fährt in Richtung Stadt.

A „felé” csak az irányt adja meg; hogy a vonat megérkezik-e a városba, nyitva marad. – „felé“ gibt nur die Richtung an; ob der Zug in der Stadt ankommt, bleibt offen.

A „merre?” párja a „merről?”, a válaszszavak „erre” és „arra”. – Zu „merre?“ gehört „merről?“ – aus welcher Richtung? –; die Antwortwörter sind „erre“ – hier entlang – und „arra“ – dort entlang.

Néha a német a „hol?”, a magyar a „hová?” kérdésre felel. – Manchmal antwortet das Deutsche auf „wo?“, das Ungarische auf „wohin?“.

A gyerek elbújik a fa mögé. – Das Kind versteckt sich hinter dem Baum.

Anna elrejti a kulcsot a lábtörlő alá. – Anna versteckt den Schlüssel unter der Fußmatte.

A magyar azt a helyet nevezi meg, ahol a rejtőzés véget ér. – Das Ungarische nennt die Stelle, an der das Verstecken endet.

A „leül” mellett mindkét nyelv célt fejez ki: Anna leül Péter mellé. – Bei „sich setzen“ drücken beide Sprachen ein Ziel aus: Anna setzt sich neben Péter.

A háromféle viszony neve a magyar nyelvtanban irányhármasság, a mondatrészé helyhatározó. – Die dreifache Gliederung heißt in der ungarischen Grammatik „irányhármasság“ – Richtungsdreiheit –, das Satzglied „helyhatározó“ – Ortsbestimmung.

Az orosz esettel különbözteti meg a helyet és a célt, a kiindulásra pedig összetett elöljárószót használ: „за скамейкой”, „за скамейку”, „из-за скамейки”. – Das Russische unterscheidet Ort und Ziel durch den Kasus und hat für die Herkunft eine zusammengesetzte Präposition: „за скамейкой“, „за скамейку“, „из-за скамейки“.

Az angol, a francia és a spanyol a „hinter” jelentésénél nem tesz különbséget hely és cél között: „behind the bench”. – Englisch, Französisch und Spanisch unterscheiden bei „hinter“ Ort und Ziel nicht: „behind the bench“.

Wortschatz

  • névutó {név·UTÓ} – Name·NACH(Postposition)
  • irányhármasság {irány·HÁRMASság} – Richtung·DREIFACH·heit(Richtungsdreiheit)
  • helyhatározó {hely·HATÁROZó} – Ort·BESTIMM·end(Ortsbestimmung)
  • helyrag {hely·RAG} – Ort·ENDUNG(Ortsendung)
  • viszonyítási pont – Bezugspunkt
  • hol? – wo?
  • hová?, hova? – wohin?
  • honnan? – woher?
  • merre? – welchen Weg?, in welche Richtung?
  • merről? – aus welcher Richtung?
  • a pad mögött – hinter der Bank
  • a pad mögé – hinter die Bank
  • a pad mögül – hinter der Bank hervor
  • padon – auf der Bank
  • iskolában – in der Schule
  • kerékpáros – Radfahrer
  • lábtörlő {láb·TÖRLő} – Fuß·WISCH·er(Fußmatte)
  • elbújik {el·BÚJIK} – weg·SCHLÜPFT(versteckt sich)
  • elrejt {el·REJT} – weg·VERBIRGT(versteckt)

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.Helyet jelölő alak „-tt” végződéssel – Die Ortsform auf „-tt“ (→ 5.3.2)

Hat gyakori névutó felel a „hol?” kérdésre, és mindegyik „tt”-re végződik. – Sechs häufige Postpositionen antworten auf „hol?“, und alle enden auf „tt“.

Ezek: „alatt”, „előtt”, „mögött”, „mellett”, „között” és „fölött” vagy „felett”. – Es sind „alatt“ – unter –, „előtt“ – vor –, „mögött“ – hinter –, „mellett“ – neben –, „között“ – zwischen – und „fölött“ oder „felett“ – über.

A cipő az ágy alatt van. – Der Schuh liegt unter dem Bett.

A névutó önálló szó, és a viszonyítási pontot megnevező főnév után áll. – Die Postposition ist ein eigenes Wort und steht nach dem Nomen, das den Bezugspunkt nennt.

Ahol a német az „unter” után részes esetet kíván, ott a magyarban ragtalan főnév áll. – Wo das Deutsche nach „unter“ den Dativ verlangt, steht im Ungarischen das Nomen ohne Endung.

A „statikus” itt csak annyit jelent, hogy az alak a „hol?” kérdésre felel. – „Statisch“ heißt hier nur, dass die Form auf „hol?“ antwortet.

Az „előtt” és a „mögött” ellentétpárt alkot. – „előtt“ – vor – und „mögött“ – hinter – bilden ein Gegensatzpaar.

A szék az ablak előtt áll. – Der Stuhl steht vor dem Fenster.

A férfi a bolt mögött dolgozik. – Der Mann arbeitet hinter dem Laden.

Hogy mi van valaminek az elején, azt többnyire maga a tárgy dönti el; egy fánál vagy oszlopnál a beszélő nézőpontja. – Was bei etwas vorn ist, bestimmt meist der Gegenstand selbst; bei einem Baum oder einer Säule der Standpunkt des Sprechers.

Mozgó tárgynál az eleje a haladás irányában van: az autó előtt az a tér, amerre az autó halad. – Bei einem bewegten Gegenstand ist vorn die Fahrtrichtung: Vor dem Auto ist, wohin das Auto fährt.

A táska a pad mellett fekszik. – Die Tasche liegt neben der Bank.

A „mellett”-hez egy viszonyítási pont elég, a „között”-hez legalább kettő vagy egy csoport kell. – Für „mellett“ genügt ein Bezugspunkt, „között“ braucht mindestens zwei oder eine Gruppe.

Ezért a „között” előtt a főnév többnyire többes számban áll. – Deshalb steht das Nomen vor „között“ meist im Plural.

A madarak a fák között repülnek. – Die Vögel fliegen zwischen den Bäumen.

Két főnév is állhat „és”-sel összekötve, a névutó pedig csak egyszer, a végén. – Es können auch zwei Nomen mit „és“ – und – verbunden stehen, die Postposition nur einmal am Ende.

A kert a ház és az út között van. – Der Garten liegt zwischen dem Haus und der Straße.

A „fölött” és a „felett” egyenértékű, mindkettő a köznyelv része. – „fölött“ und „felett“ sind gleichwertig; beide gehören zur Standardsprache.

A lámpa az asztal fölött van. – Die Lampe hängt über dem Tisch.

A kép a polc felett van. – Das Bild hängt über dem Regal.

Az „ö” és az „e” váltakozása más szavakban is megvan: „föl” és „fel”. – Der Wechsel von „ö“ und „e“ kommt auch in anderen Wörtern vor: „föl“ und „fel“ – hinauf.

Ha valami egy felületen fekszik, nem névutó, hanem rag áll: „az asztalon” (→ 4.5). – Liegt etwas auf einer Fläche, steht keine Postposition, sondern eine Endung: „az asztalon“ – auf dem Tisch.

A „között” mellett a rövidebb „közt” is él, ugyanazzal a jelentéssel: a házak közt. – Neben „között“ gibt es die kürzere Form „közt“ mit derselben Bedeutung: zwischen den Häusern.

A „mögött” régies, nyelvjárási változata a „megett”. – Eine veraltete, mundartliche Variante von „mögött“ ist „megett“.

A „tt” előtti magánhangzó a névutóhoz tartozik, és nem igazodik a főnévhez. – Der Vokal vor „tt“ gehört zur Postposition und richtet sich nicht nach dem Nomen.

„A ház mögött”, „a kert mögött”, „a szék mögött”: a „mögött” mindig „ö”-vel áll. – „a ház mögött“, „a kert mögött“, „a szék mögött“: „mögött“ steht immer mit „ö“.

A főnév kaphat többesszám-jelet és birtokos személyjelet, de ragot nem. – Das Nomen kann ein Pluralzeichen und eine Besitzendung erhalten, aber keine Kasusendung.

A házunk előtt egy fa áll. – Vor unserem Haus steht ein Baum.

A gyerekek a házak között játszanak. – Die Kinder spielen zwischen den Häusern.

A helyet jelölő alak mozgással is állhat, ha a mozgás a területen belül marad. – Die Ortsform kann auch bei Bewegung stehen, wenn die Bewegung innerhalb des Bereichs bleibt.

A kutya a híd alatt fut. – Der Hund läuft unter der Brücke.

A kutya az asztal alatt fut. – Der Hund läuft unter dem Tisch.

A kutya az asztal alá fut. – Der Hund läuft unter den Tisch.

Az első mondatban a kutya már az asztal alatt van, a másodikban kívülről érkezik oda. – Im ersten Satz ist der Hund schon unter dem Tisch, im zweiten kommt er von außen dorthin.

A kerékpáros a lassú autó mögött megy: mindketten mozognak, a helyzetük egymáshoz képest nem változik. – Der Radfahrer fährt hinter dem langsamen Auto: Beide bewegen sich, ihre Lage zueinander ändert sich nicht.

A „tt” egy ősi helyrag maradványa, amely egykor főnevekhez járult, ahogy ma a „-ban/-ben”. – Das „tt“ ist der Rest einer alten Ortsendung, die einst an Nomen trat wie heute „-ban/-ben“.

Az alapszavak egy rész vagy oldal nevei voltak: „al”, „elő”, „mög”, „mell”, „köz”, „föl”. – Die Grundwörter waren Namen eines Teils oder einer Seite: „al“ – unterer Teil –, „elő“ – Vorderteil –, „mög“ – Raum dahinter –, „mell“ – Brust –, „köz“ – Zwischenraum –, „föl“ – oberer Teil.

A „mell” ma is önálló szó, a „köz” is, ’sikátor, szűk utca’ jelentésben. – „mell“ – Brust – lebt heute noch, ebenso „köz“ in der Bedeutung „Gasse“.

Ez a rag ma már nem él, és új alakot nem képez: *„körütt” nincs. – Diese Endung ist nicht mehr lebendig und bildet keine neuen Formen: Ein *„körütt“ gibt es nicht.

Ugyanez a rag rejlik az „itt”, „ott”, „mindenütt”, „másutt” határozószóban. – Dieselbe Endung steckt in den Adverbien „itt“ – hier –, „ott“ – dort –, „mindenütt“ – überall – und „másutt“ – anderswo.

Néhány helységnévben is megmaradt: „Pécsett”, „Győrött”, „Kaposvárott”, „Pécsen”, „Győrben”, „Kaposváron” mellett. – Auch in einigen Ortsnamen hat sie sich erhalten: „Pécsett“ – in Pécs –, „Győrött“ – in Győr –, „Kaposvárott“ – in Kaposvár –, neben „Pécsen“, „Győrben“, „Kaposváron“.

A „helyett” is ilyen alak, a „hely” szóból, de már nem térbeli: Tea helyett kávét iszom. – Auch „helyett“ ist eine solche Form, aus „hely“ – Ort –, aber nicht mehr räumlich: Statt Tee trinke ich Kaffee.

Az „előtt”-ből összetett időszavak is lettek: „délelőtt”, „tegnapelőtt”, „ezelőtt”. – Aus „előtt“ sind auch zusammengesetzte Zeitwörter entstanden: „délelőtt“ – Vormittag –, „tegnapelőtt“ – vorgestern –, „ezelőtt“ – vorher, früher.

A hat „tt”-s névutó előtt a főnév sohasem kap ragot; más névutók, mint a „kívül” vagy a „szemben”, ragot kívánnak (→ 5.3.6, 5.3.7). – Vor den sechs Postpositionen auf „tt“ erhält das Nomen nie eine Endung; andere Postpositionen wie „kívül“ – außerhalb – oder „szemben“ – gegenüber – verlangen eine.

Személyes névmás helyett a névutó maga kap személyragot: „előttem”, „melletted”, „mögöttünk” (→ 5.7). – Statt eines Personalpronomens erhält die Postposition selbst eine Personalendung: „előttem“ – vor mir –, „melletted“ – neben dir –, „mögöttünk“ – hinter uns.

A kutya előttem fut. – Der Hund läuft vor mir.

Az „-i” képzővel melléknév lesz belőle, és a főnév elé kerül: a ház előtti pad (→ 5.8). – Mit dem Suffix „-i“ wird daraus ein Adjektiv, das vor dem Nomen steht: die Bank vor dem Haus.

Wortschatz

  • alatt – unter (wo?)
  • előtt – vor (wo?)
  • mögött – hinter (wo?)
  • mellett – neben (wo?)
  • között, közt – zwischen, unter (wo?)
  • fölött, felett – über, oberhalb (wo?)
  • megett – hinter (veraltet)
  • az ágy alatt – unter dem Bett
  • a fák között – zwischen den Bäumen
  • házunk előtt – vor unserem Haus
  • asztalon – auf dem Tisch
  • mell – Brust
  • köz – Zwischenraum; Gasse
  • mindenütt – überall
  • másutt – anderswo
  • Pécsett, Pécsen – in Pécs
  • helyett – anstatt
  • délelőtt {dél·ELŐTT} – Mittag·VOR(Vormittag)
  • tegnapelőtt {tegnap·ELŐTT} – gestern·VOR(vorgestern)
  • előttem – vor mir
  • előtti – vor … befindlich

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.Célt jelölő alak „-á/-é” végződéssel – Die Zielform auf „-á/-é“ (→ 5.3.3)

A célt jelölő alak azt a helyzetet nevezi meg, amely a cselekvés végén létrejön. – Die Zielform nennt die Lage, die am Ende des Geschehens entsteht.

A hat célalak: „alá”, „elé”, „mögé”, „mellé”, „közé”, „fölé”. – Die sechs Zielformen: „alá“ – unter … hin –, „elé“ – vor … hin –, „mögé“ – hinter … hin –, „mellé“ – neben … hin –, „közé“ – zwischen … hin –, „fölé“ – über … hin.

Éva a könyvet az asztal alá teszi. – Éva legt das Buch unter den Tisch.

A labda az ágy alá gurul. – Der Ball rollt unter das Bett.

A „tesz” a német „legen”, „stellen” és „setzen” helyén áll: azt mondja meg, hová kerül a tárgy, nem azt, hogyan áll vagy fekszik ott. – „tesz“ steht für deutsch „legen“, „stellen“ und „setzen“: Es sagt, wohin der Gegenstand kommt, nicht, wie er dort steht oder liegt.

A fiú a ház elé áll. – Der Junge stellt sich vor das Haus.

A macska a szekrény mögé bújik. – Die Katze kriecht hinter den Schrank.

Az „elé” alakban nincs „ő”: a célalak „el”-lel kezdődik, nem „elő”-vel. – In „elé“ steht kein „ő“: Die Zielform beginnt mit „el“, nicht mit „elő“.

A célalak csak a létrejövő helyzetet mondja meg; hogy a fiú honnan jön és merre megy, nyitva marad. – Die Zielform sagt nur die entstehende Lage; woher der Junge kommt und welchen Weg er nimmt, bleibt offen.

A gyerek a pad mellé ül. – Das Kind setzt sich neben die Bank.

A német visszaható igét használ, a magyarban az „ül” mellett a célalak fejezi ki ugyanezt. – Das Deutsche gebraucht ein reflexives Verb, „sich setzen“; im Ungarischen drückt bei „ül“ – sitzt – die Zielform dasselbe aus.

A madár a fák közé repül. – Der Vogel fliegt zwischen die Bäume.

A „közé” előtt állhat többes szám, számnév egyes számú főnévvel vagy két összekapcsolt név. – Vor „közé“ kann ein Plural stehen, ein Zahlwort mit Nomen im Singular oder zwei verbundene Namen.

A fiú a két pad közé lép. – Der Junge tritt zwischen die beiden Bänke.

A gyerek Anna és Péter közé ül. – Das Kind setzt sich zwischen Anna und Péter.

Anna a képet az ágy fölé akasztja. – Anna hängt das Bild über das Bett.

Péter a lámpát az asztal fölé helyezi. – Péter bringt die Lampe über dem Tisch an.

A német az „anbringen” mellett részes esetet használ, a magyar mégis célalakot, mert a lámpa arra a helyre kerül. – Bei „anbringen“ steht im Deutschen der Dativ; das Ungarische setzt trotzdem die Zielform, weil die Lampe an diese Stelle gelangt.

A „fölé”-nek nincs „e”-s változata; a „felé” más szó, irányt jelöl (→ 5.3.7). – „fölé“ hat keine Variante mit „e“; „felé“ ist ein anderes Wort und bezeichnet eine Richtung.

A drón a ház fölé emelkedik. – Die Drohne steigt über das Haus.

A drón a ház felé repül. – Die Drohne fliegt auf das Haus zu.

Az „-á/-é” a névutó része, és nem igazodik a főnévhez: „a ház elé”, „a szék alá”. – Das „-á/-é“ gehört zur Postposition und passt sich dem Nomen nicht an: „a ház elé“ – vor das Haus –, „a szék alá“ – unter den Stuhl.

A ragok ezzel szemben illeszkednek: „a házba”, „a székbe”. – Die Kasusendungen dagegen passen sich an: „a házba“ – in das Haus –, „a székbe“ – in den Stuhl.

Az „-á/-é” egy ősi irányjelölő rag maradványa, amely a névutó saját tövéhez illeszkedett: „al” → „alá”, „mög” → „mögé”. – Das „-á/-é“ ist der Rest einer alten Richtungsendung, die sich dem eigenen Stamm der Postposition anpasste: „al“ → „alá“, „mög“ → „mögé“.

Ugyanez a rag rejlik a „haza”, „ide”, „oda” és „vissza” szóban. – Dieselbe Endung steckt in „haza“ – nach Hause –, „ide“ – hierher –, „oda“ – dorthin – und „vissza“ – zurück.

Az „áll”, az „ül” és a „fekszik” mellett egyedül a névutó dönti el, hogy állapotról vagy helyzetváltozásról van-e szó. – Bei „áll“ – steht –, „ül“ – sitzt – und „fekszik“ – liegt – entscheidet allein die Postposition, ob ein Zustand oder ein Wechsel der Lage gemeint ist.

A férfi az ablak mellett áll. – Der Mann steht neben dem Fenster.

A férfi az ablak mellé áll. – Der Mann stellt sich neben das Fenster.

A kutya a pad alatt feküdt. – Der Hund lag unter der Bank.

A kutya a pad alá feküdt. – Der Hund legte sich unter die Bank.

A német igét és esetet vált, a magyar megtartja az igét. – Das Deutsche wechselt Verb und Kasus (stehen – sich stellen, liegen – sich legen), das Ungarische behält das Verb.

A helyzetváltozást a „le” vagy az „oda” igekötő is kiemelheti: „leül a fa mellé”, „odaáll az ablak mellé”. – Den Wechsel kann zusätzlich das Verbalpräfix „le“ oder „oda“ hervorheben: „leül a fa mellé“ – setzt sich neben den Baum –, „odaáll az ablak mellé“ – stellt sich neben das Fenster.

Ha a célhatározó az ige előtt áll, az igekötő az ige mögé kerül: A lány a fa mellé ül le. – Steht die Zielangabe vor dem Verb, rückt das Präfix dahinter: Das Mädchen setzt sich neben den Baum.

A célalak azt a végpontot nevezi meg, amely felé a cselekvés irányul; hogy el is éri-e, azt az ige és a szövegösszefüggés mondja meg. – Die Zielform nennt den Endpunkt, auf den das Geschehen gerichtet ist; ob es ihn auch erreicht, sagen Verb und Zusammenhang.

A gyerek az asztal alá akar bújni. – Das Kind will unter den Tisch kriechen.

Péter az ágy alá dobja a labdát, de a labda a szék mellé gurul. – Péter wirft den Ball unter das Bett, aber der Ball rollt neben den Stuhl.

Anna az ágy alá néz. – Anna schaut unter das Bett.

A tekintetnek és a fénynek is lehet célja; ezt a német is tárgyesettel fejezi ki. – Auch Blick und Licht können ein Ziel haben; das Deutsche drückt es ebenfalls mit dem Akkusativ aus.

Az átkelést nem a „fölé” fejezi ki, hanem az „át” igekötő a helyet jelölő alakkal. – Die Überquerung drückt nicht „fölé“ aus, sondern das Präfix „át“ mit der Ortsform.

A madár a folyó fölé repül. – Der Vogel fliegt bis über den Fluss.

A madár átrepül a folyó fölött. – Der Vogel fliegt über den Fluss hinweg.

Állandósult kapcsolatokban a célalak átvitt értelmű: A város védelem alá helyezi a régi házat. – In festen Verbindungen ist die Zielform übertragen: Die Stadt stellt das alte Haus unter Schutz.

Az ügy bíróság elé kerül. – Die Sache kommt vor Gericht.

Igekötőként az „alá” egybeforr az igével: Anna aláírja a levelet. – Als Verbalpräfix verschmilzt „alá“ mit dem Verb: Anna unterschreibt den Brief.

A latin „subscribere” ugyanígy épül fel. – Lateinisch „subscribere“ ist ebenso gebaut.

Személyraggal: „mellém”, „mögéd”, „közénk”; harmadik személyben az „alá” és az „alája”, az „elé” és az „eléje” egyaránt használatos (→ 5.7). – Mit Personalendung: „mellém“ – neben mich –, „mögéd“ – hinter dich –, „közénk“ – zwischen uns; in der 3. Person sind „alá“ und „alája“, „elé“ und „eléje“ gleichermaßen gebräuchlich.

Ülj mellém! – Setz dich neben mich!

A latin is esettel választja el a helyet és a célt: „sub mensa”, „sub mensam”. – Auch das Lateinische trennt Ort und Ziel durch den Kasus: „sub mensa“ – unter dem Tisch –, „sub mensam“ – unter den Tisch.

Az oroszban ez csak néhány elöljárószónál van így, például a „под” és a „за” mellett; a „перед”, a „между” és a „над” mindkét esetben eszközhatározós esettel áll. – Im Russischen gilt das nur für einige Präpositionen wie „под“ – unter – und „за“ – hinter; „перед“, „между“ und „над“ stehen in beiden Fällen mit dem Instrumental.

Wortschatz

  • alá – unter (wohin?)
  • elé – vor (wohin?)
  • mögé – hinter (wohin?)
  • mellé – neben (wohin?)
  • közé – zwischen (wohin?)
  • fölé – über (wohin?)
  • felé – in Richtung
  • tesz – legt, stellt, setzt
  • helyez – platziert, bringt an
  • akaszt – hängt (auf)
  • emelkedik – steigt, erhebt sich
  • haza – nach Hause
  • vissza – zurück
  • leül {le·ÜL} – herab·SITZT(setzt sich hin)
  • odaáll {oda·ÁLL} – dorthin·STEHT(stellt sich hin)
  • átrepül {át·REPÜL} – hinüber·FLIEGT(überfliegt)
  • aláír {alá·ÍR} – unter·SCHREIBT(unterschreibt)
  • védelem alá helyez – stellt unter Schutz
  • bíróság elé kerül – kommt vor Gericht
  • mellém – neben mich
  • közénk – zwischen uns

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Kiindulópontot jelölő alak – Die Herkunftsform auf „-ól/-ől“ oder „-ül“ (→ 5.3.4)

A kiindulópontot jelölő alak a „honnan?” kérdésre felel: azt a területet nevezi meg, ahonnan valami jön, vagy ahonnan eltávolítanak valamit. – Die Herkunftsform antwortet auf „honnan?“: Sie nennt den Bereich, aus dem etwas kommt oder entfernt wird.

Hat állandó szó alkotja a magját: „alól”, „elől”, „mellől”, „mögül”, „közül”, „fölül”. – Sechs feste Wörter bilden ihren Kern: „alól“, „elől“, „mellől“, „mögül“, „közül“, „fölül“.

A macska az ágy alól bújik elő. – Die Katze kriecht unter dem Bett hervor.

A papír a szőnyeg alól csúszik ki. – Das Papier rutscht unter dem Teppich hervor.

A németnek két szó kell, „unter” és „hervor”, a magyarnak egy. – Das Deutsche braucht zwei Wörter, „unter“ und „hervor“, das Ungarische eines.

„-lól/-lől” végződés nincs; a kiindulópont alakjai kész szavak, nem toldalékkal képzik őket. – Eine Endung „-lól/-lől“ gibt es nicht; die Herkunftsformen sind fertige Wörter und werden nicht mit einem Suffix gebildet.

Felismerni a végükről lehet: „-ól/-ől” vagy „-ül”. – Erkennbar sind sie an ihrem Ausgang: „-ól/-ől“ oder „-ül“.

Az „l” egy ősi távolító rag maradványa: az „alól” az „al” szóból és ebből az „l”-ből keletkezett. – Das „l“ gilt als Rest einer alten Trennungsendung: „alól“ ist aus „al“ – unterer Teil – und diesem „l“ entstanden.

Péter a kapu elől eltolja az autót. – Péter schiebt das Auto vom Tor weg.

A gyerek az ajtó elől fut el. – Das Kind läuft von der Tür weg.

Az „elől” második magánhangzója hosszú „ő”; a rövid „ö”-vel írt „elöl” határozószó. – Der zweite Vokal von „elől“ ist ein langes „ő“; „elöl“ mit kurzem „ö“ ist ein Adverb und heißt „vorn“.

A gyerek elöl ül a buszon. – Das Kind sitzt im Bus vorn.

Ugyanígy az „alul” határozószó, az „alól” névutó. – Ebenso ist „alul“ – unten – ein Adverb, „alól“ eine Postposition.

A határozószó nem kíván viszonyítási pontot, és a „hol?” kérdésre felel; *„az ágy alul jön ki” helytelen. – Das Adverb braucht keinen Bezugspunkt und antwortet auf „hol?“; *„az ágy alul jön ki“ ist falsch.

Viszonyítási pont nélkül a kiindulópontot a határozószó „-ról/-ről” raggal fejezi ki: A hideg alulról jön. – Ohne Bezugspunkt drückt das Adverb die Herkunft mit „-ról/-ről“ aus: Die Kälte kommt von unten.

Kezdjük elölről! – Fangen wir von vorn an!

A fiú a fa mellől indul. – Der Junge geht von der Stelle neben dem Baum los.

A „mellől” kettős „ll”-je a tőhöz tartozik: „mellől”, nem *„mel-lől”. – Das doppelte „ll“ in „mellől“ gehört zum Stamm: „mell“ und „ől“, nicht *„mel-lől“.

Egy kislány a ház mögül lép elő. – Ein kleines Mädchen tritt hinter dem Haus hervor.

A kutya a bokrok közül szalad ki. – Der Hund rennt zwischen den Büschen hervor.

A drón a fák fölül ereszkedik le. – Die Drohne senkt sich von oberhalb der Bäume herab.

A „fölül” mellett a „felül” változat is használatos, ahogy a „fölött” mellett a „felett”. – Neben „fölül“ ist auch die Variante „felül“ gebräuchlich, so wie „felett“ neben „fölött“.

A fordítás megtartja a viszonyítási pontot: „a fák fölül” nem egyszerűen ’von oben’. – Die Übersetzung behält den Bezugspunkt: „a fák fölül“ heißt „von oberhalb der Bäume“, nicht bloß „von oben“.

A „felől” nem tartozik ide: magasság nélküli irányt jelöl. – „felől“ gehört nicht hierher: Es bezeichnet eine Richtung ohne Höhenangabe.

A szél a folyó felől fúj. – Der Wind weht vom Fluss her.

Az irányt gyakran igekötő ismétli meg: „ki”, „elő”, „el”. – Oft wiederholt ein Verbalpräfix die Richtung: „ki“ – heraus –, „elő“ – hervor –, „el“ – weg.

A kiindulópontot jelölő alak mozgás nélkül is állhat. – Die Herkunftsform kann auch ohne Bewegung stehen.

A kábel a szekrény alól lóg ki. – Das Kabel hängt unter dem Schrank hervor.

A cipő az ágy alól látszik ki. – Der Schuh schaut unter dem Bett hervor.

A látható részt a takart terület felől nézzük; jellemzőek a „ki” igekötős igék: „kilóg”, „kilátszik”, „kinéz”. – Der sichtbare Teil wird vom verdeckten Bereich her gesehen; typisch sind Verben mit „ki“: „kilóg“ – hängt heraus –, „kilátszik“ – ist sichtbar –, „kinéz“ – schaut heraus.

Átvitt értelemben az „alól” terhet vagy kötelességet jelöl, amely alól valaki felszabadul vagy kibújik. – Übertragen steht „alól“ bei Lasten und Pflichten, von denen man frei wird oder denen man sich entzieht.

A bíróság felmenti a vádlottat a vád alól. – Das Gericht spricht den Angeklagten von der Anklage frei.

A fiú kibújik a munka alól. – Der Junge drückt sich vor der Arbeit.

Az „elől” azt jelöli, amit valaki kerül, ami elől menekül vagy elrejt valamit. – „elől“ steht bei dem, was man meidet, wovor man flieht oder etwas verbirgt.

A férfi menekül a felelősség elől. – Der Mann flieht vor der Verantwortung.

Anna elrejti a levelet a húga elől. – Anna versteckt den Brief vor ihrer jüngeren Schwester.

A német itt „vor”-t mond, mégsem állhat „előtt”: a magyar a menekülés irányát látja. – Das Deutsche sagt hier „vor“, trotzdem kann nicht „előtt“ stehen: Das Ungarische sieht die Richtung der Flucht.

A „közül” kiválasztást is jelöl egy csoportból: A két könyv közül az újat választom. – „közül“ bezeichnet auch die Auswahl aus einer Gruppe: Von den beiden Büchern wähle ich das neue.

Számnév után a főnév egyes számban áll: „a két könyv közül”. – Nach einem Zahlwort steht das Nomen im Singular: „a két könyv közül“ – von den beiden Büchern.

Nem minden „-ül” végű szó jelöl kiindulópontot: a „körül”, a „kívül”, a „belül” és a „keresztül” nem. – Nicht jedes Wort auf „-ül“ bezeichnet eine Herkunft: „körül“, „kívül“, „belül“ und „keresztül“ tun es nicht.

„-n” ragos szó után az „alul” és a „felül” határt jelöl: „18 éven aluli”, „ezen felül” (→ 5.6). – Nach einem Wort mit „-n“ bezeichnen „alul“ und „felül“ eine Grenze: „18 éven aluli“ – unter 18 Jahren –, „ezen felül“ – darüber hinaus.

Személyraggal: „előlem”, „mögüle” (→ 5.7). – Mit Personalendung: „előlem“ – vor mir weg –, „mögüle“ – hinter ihm hervor.

A macska előlem fut el. – Die Katze läuft vor mir weg.

Az orosznak is van erre külön szava: „из-под кровати”, „из-за дома”. – Auch das Russische hat dafür eigene Wörter: „из-под кровати“ – unter dem Bett hervor –, „из-за дома“ – hinter dem Haus hervor.

Az angol két elöljárószót tesz egymás mellé: „from under the bed”, „from behind the house”. – Das Englische setzt zwei Präpositionen hintereinander: „from under the bed“, „from behind the house“.

Wortschatz

  • alól – unter … hervor
  • elől – von vor … weg
  • mellől – von neben … weg
  • mögül – hinter … hervor
  • közül – zwischen … hervor; aus (einer Gruppe)
  • fölül, felül – von oberhalb … her
  • alul – unten
  • elöl – vorn
  • alulról – von unten
  • elölről – von vorn
  • felől – aus Richtung
  • előbújik {elő·BÚJIK} – hervor·SCHLÜPFT(kriecht hervor)
  • kilóg {ki·LÓG} – heraus·HÄNGT(hängt heraus)
  • kilátszik {ki·LÁTSZIK} – heraus·SCHEINT(ist sichtbar)
  • felment {fel·MENT} – auf·RETTET(spricht frei)
  • kibújik {ki·BÚJIK} – heraus·SCHLÜPFT(drückt sich (vor))
  • menekül – flieht
  • vád – Anklage
  • vádlott – Angeklagter
  • felelősség – Verantwortung
  • húga – seine/ihre jüngere Schwester
  • előlem – vor mir weg

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.A teljes hármas sorok – Die regelmäßigen Dreiergruppen (→ 5.3.5)

Hat névutónak teljes hármas sora van: helyet, célt és kiindulópontot jelölő alakja. – Sechs Postpositionen haben eine vollständige Dreierreihe: eine Form für Ort, Ziel und Herkunft.

A kiskutya az asztal alatt alszik. – Der kleine Hund schläft unter dem Tisch.

A kiskutya az asztal alá szalad. – Der kleine Hund rennt unter den Tisch.

A kiskutya az asztal alól bújik elő. – Der kleine Hund kriecht unter dem Tisch hervor.

Ugyanaz a viszony és ugyanaz a viszonyítási pont: csak a szerep változik. – Dieselbe Beziehung und derselbe Bezugspunkt: Nur die Funktion ändert sich.

BeziehungOrt (hol?)Ziel (hová?)Herkunft (honnan?)
unteralatt – unteralá – unter … hinalól – unter … hervor
vorelőtt – vorelé – vor … hinelől – von vor … weg
hintermögött – hintermögé – hinter … hinmögül – hinter … hervor
nebenmellett – nebenmellé – neben … hinmellől – von neben … weg
zwischenközött – zwischenközé – zwischen … hinközül – zwischen … hervor
überfölött – überfölé – über … hinfölül – von oberhalb … her

Hat sor, soronként három alak: tizennyolc kész szó, és mindegyik cella foglalt. – Sechs Reihen mit je drei Formen: achtzehn fertige Wörter, und jede Zelle ist besetzt.

A szabályosság a három szerep elosztásában van, nem abban, hogy végződésekből képeznék őket. – Regelmäßig ist die Verteilung der drei Funktionen, nicht eine Bildung aus Endungen.

A „fölött” mellett egyenrangúan áll a „felett”, a „fölül” mellett a „felül”, a „között” mellett a „közt”: ezek változatok, nem újabb sorok. – Neben „fölött“ steht gleichwertig „felett“, neben „fölül“ „felül“, neben „között“ „közt“: Das sind Varianten, keine weiteren Reihen.

A cél cellájában csak „fölé” áll, mert a „felé” már foglalt, és irányt jelent. – In der Zielzelle steht nur „fölé“, denn „felé“ ist schon vergeben und bedeutet eine Richtung.

A drón a tető fölé emelkedik, a madár pedig a tető felé repül. – Die Drohne steigt über das Dach, der Vogel aber fliegt auf das Dach zu.

A „közül”-höz hasonló hangzású „közöl” ige, jelentése ’mitteilen’. – Das ähnlich klingende „közöl“ ist ein Verb und heißt „mitteilen“.

Egy fiú a kapu előtt áll. – Ein Junge steht vor dem Tor.

Egy fiú a kapu elé fut. – Ein Junge läuft vor das Tor.

Egy fiú a kapu elől indul. – Ein Junge geht von der Stelle vor dem Tor los.

Egy fiú a kapu elé ér. – Ein Junge kommt vor dem Tor an.

A német az „ankommen” mellett részes esetet használ, a magyar célalakot, mert a fiú a kapu előtti térbe jut. – Das Deutsche sagt bei „ankommen“ den Dativ, das Ungarische die Zielform, weil der Junge in den Raum vor dem Tor gelangt.

A névutó mindig annak a helyzetét írja le, ami ott van, oda kerül vagy onnan jön, akár alany, akár tárgy. – Die Postposition beschreibt immer die Lage dessen, was dort ist, dorthin gelangt oder von dort kommt, ob Subjekt oder Objekt.

Anna a pad mellé viszi a ládát. – Anna trägt die Kiste neben die Bank.

Anna a pad mellől hozza a ládát. – Anna bringt die Kiste von der Stelle neben der Bank.

A tárgyrag csak a tárgyon áll: „a ládát”; a viszonyítási pont ragtalan marad: „a pad mellé”, nem *„a padot mellé”. – Das Akkusativ-„t“ steht nur am Objekt: „a ládát“ – die Kiste; der Bezugspunkt bleibt ohne Endung: „a pad mellé“, nicht *„a padot mellé“.

A főnév minden cellában ugyanolyan alakú, birtokos személyjelet azonban kaphat. – Das Nomen hat in jeder Zelle dieselbe Form; eine Besitzendung kann es aber tragen.

A házunk előtt, a házunk elé, a házunk elől. – Vor unserem Haus, vor unser Haus, von vor unserem Haus weg.

A labda a virágok között van. – Der Ball liegt zwischen den Blumen.

A labda a virágok közé gurul. – Der Ball rollt zwischen die Blumen.

A labda a virágok közül gurul ki. – Der Ball rollt zwischen den Blumen hervor.

A sor a jelentéstől függ, nem a főnév magánhangzóitól: „a virágok között”, „a házak között”. – Die Reihe hängt von der Bedeutung ab, nicht von den Vokalen des Nomens: „a virágok között“ – zwischen den Blumen –, „a házak között“ – zwischen den Häusern.

A megfelelő alak a sorból és az oszlopból adódik: a viszony megadja a sort, a kérdés az oszlopot. – Die passende Form ergibt sich aus Zeile und Spalte: Die Beziehung gibt die Zeile, die Frage die Spalte.

A kutya a gyerekek közé fekszik. – Der Hund legt sich zwischen die Kinder.

A macska a függöny mögül néz ki. – Die Katze schaut hinter dem Vorhang hervor.

Ugyanaz az ige mindhárom oszlopban állhat. – Dasselbe Verb kann in allen drei Spalten stehen.

A kutya a kerítés mellett fut. – Der Hund läuft neben dem Zaun.

A kutya a kerítés mellé fut. – Der Hund läuft neben den Zaun.

A kutya a kerítés mellől fut el. – Der Hund läuft vom Zaun weg.

A vendég az ablak előtt állt. – Der Gast stand vor dem Fenster.

A vendég az ablak elé állt. – Der Gast stellte sich vor das Fenster.

Egy mondat több cellát is összeköthet. – Ein Satz kann mehrere Zellen verbinden.

A fiú a bokor mögül a ház elé szalad. – Der Junge rennt hinter dem Busch hervor vor das Haus.

A labda a székek közül a kapu elé gurul. – Der Ball rollt zwischen den Stühlen hervor vor das Tor.

Mutató névmás után a névutó megismétlődik, mindhárom oszlopban (→ 5.2.4). – Nach einem Demonstrativpronomen wird die Postposition wiederholt, in allen drei Spalten.

A kulcs ez alatt az asztal alatt van. – Der Schlüssel liegt unter diesem Tisch.

A kutya ez alól az asztal alól bújik elő. – Der Hund kriecht unter diesem Tisch hervor.

Két azonos oszlopbeli névutó közös főnevet kaphat: Fák vannak a ház előtt és mögött. – Zwei Postpositionen derselben Spalte können sich ein Nomen teilen: Vor und hinter dem Haus stehen Bäume.

Virágot ültetünk a ház elé és mögé. – Wir pflanzen Blumen vor und hinter das Haus.

A három oszlop három ősi helyragot őriz: a „tt” helyjelölő, az „-á/-é” irányjelölő, az „l” távolító rag volt. – Die drei Spalten bewahren drei alte Ortsendungen: „tt“ war eine Ortsendung (Lokativ), „-á/-é“ eine Richtungsendung (Lativ), „l“ eine Trennungsendung (Ablativ).

Ugyanezt a hármasságot mutatják a helyhatározószók: „itt – ide – innen”, „ott – oda – onnan”. – Dieselbe Dreiteilung zeigen die Ortsadverbien: „itt – ide – innen“ – hier, hierher, von hier –, „ott – oda – onnan“ – dort, dorthin, von dort.

A helyragok is: „házban – házba – házból”, „házon – házra – házról”, „háznál – házhoz – háztól”. – Ebenso die Ortsendungen: „im – ins – aus dem Haus“, „auf dem – auf das – vom Haus“, „beim – zum – vom Haus“.

A ragok illeszkednek a főnévhez, a névutók nem: „házban”, „kertben”, de „a ház alatt”, „a kert alatt”. – Die Endungen passen sich dem Nomen an, die Postpositionen nicht: „im Haus“, „im Garten“, aber „unter dem Haus“, „unter dem Garten“.

Három ragsor és hat névutósor együtt kilenc térbeli viszonyt ír le, mindegyiket három szereppel. – Drei Reihen von Endungen und sechs Reihen von Postpositionen beschreiben zusammen neun Raumbeziehungen mit je drei Funktionen.

A teljes hármasság csak a térben érvényes; időben szinte csak a helyet jelölő alak áll (→ 5.4). – Vollständig ist die Dreiteilung nur im Raum; in der Zeit steht fast nur die Ortsform.

Vacsora előtt kezet mosunk. – Vor dem Abendessen waschen wir uns die Hände.

Egy óra alatt készen leszek. – Innerhalb einer Stunde bin ich fertig.

Személyraggal is megmarad a hármasság: „alattam”, „alám”, „alólam” (→ 5.7). – Auch mit Personalendung bleibt die Dreiteilung: „alattam“ – unter mir –, „alám“ – unter mich –, „alólam“ – unter mir hervor.

Az oroszban néhány elöljárószónál szintén teljes a sor: „под столом – под стол – из-под стола”. – Im Russischen ist die Reihe bei einigen Präpositionen ebenfalls vollständig: „под столом – под стол – из-под стола“ – unter dem Tisch, unter den Tisch, unter dem Tisch hervor.

Az orosz ehhez esetet és elöljárószót is vált, a magyar egyetlen szót. – Das Russische wechselt dafür Kasus und Präposition, das Ungarische ein einziges Wort.

Wortschatz

  • kiskutya {kis·KUTYA} – klein·HUND(kleiner Hund)
  • kapu – Tor
  • ér – kommt an, erreicht
  • indul – geht los, bricht auf
  • láda – Kiste
  • ládát – die Kiste (Akkusativ)
  • visz – trägt, bringt hin
  • hoz – bringt her
  • virágok – Blumen
  • kerítés – Zaun
  • függöny – Vorhang
  • tető – Dach
  • közöl – teilt mit
  • állt – stand; stellte sich (mit Zielangabe)
  • ültet – pflanzt
  • innen – von hier
  • onnan – von dort
  • alattam – unter mir
  • alám – unter mich
  • alólam – unter mir hervor

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Hiányos hármas sorok – Unvollständige Dreiergruppen (→ 5.3.6)

Nem minden térbeli névutónak van mindhárom irányra külön alapalakja. – Nicht jede räumliche Postposition hat für alle drei Richtungen eine eigene Grundform.

A „körül” a helyet, a „köré” a célt jelöli; kiindulópontot jelölő alakjuk nincs. – „körül“ bezeichnet den Ort, „köré“ das Ziel; eine Herkunftsform gibt es nicht.

A vendégek az asztal körül állnak. – Die Gäste stehen um den Tisch.

A vendégek az asztal köré ülnek. – Die Gäste setzen sich um den Tisch.

Az emberek a fa köré gyűlnek. – Die Menschen versammeln sich um den Baum.

A kutya a pad körül fut: a mozgás a pad körüli területen marad, ezért helyet jelölő alak áll. – Der Hund läuft um die Bank herum: Die Bewegung bleibt im Bereich um die Bank, deshalb steht die Ortsform.

Mindkét szóban a „kör” főnév rejlik; a „köré” ugyanazt az „-é” irányragot őrzi, mint az „alá” és a „mögé”. – Beide Wörter enthalten das Nomen „kör“ – Kreis; „köré“ bewahrt dieselbe Richtungsendung „-é“ wie „alá“ und „mögé“.

*„Köről” vagy *„körülül” nincs. – *„köről“ oder *„körülül“ gibt es nicht.

A „honnan?” kérdésre a „környék” főnév felel, birtokos személyjellel és raggal. – Auf „honnan?“ antwortet das Nomen „környék“ – Umgebung – mit Besitzendung und Kasusendung.

A zaj a ház környékéről jön. – Das Geräusch kommt aus der Umgebung des Hauses.

Szó szerint: „a ház – annak környékéről”; a birtokos személyjel a ragtalan főnévre utal vissza. – Wörtlich: „das Haus – aus seiner Umgebung“; die Besitzendung verweist auf das endungslose Nomen zurück.

Így mindhárom irány kifejezhető: „a ház környékén”, „a ház környékére”, „a ház környékéről”. – So lassen sich alle drei Richtungen ausdrücken: „in der Umgebung“, „in die Umgebung“, „aus der Umgebung des Hauses“.

A „környék” tágabb környezetet jelent, a „körül” szűk gyűrűt a viszonyítási pont körül. – „környék“ meint eine weitere Umgebung, „körül“ einen engen Ring um den Bezugspunkt.

A „környékéről” főnévi alak, nem névutó, ezért melléknév is bővítheti: „a ház közvetlen környékéről”. – „környékéről“ ist ein Nomen, keine Postposition; deshalb kann ein Adjektiv es erweitern: „aus der unmittelbaren Umgebung des Hauses“.

A felállást az asztaltól a „mellől” fejezi ki: A vendégek felállnak az asztal mellől. – Das Aufstehen vom Tisch drückt „mellől“ aus: Die Gäste stehen vom Tisch auf.

A hiány tehát az alakot érinti, nem a tartalmat; a hiányzó alak nem képezhető a teljes sorok mintájára. – Die Lücke betrifft also die Form, nicht den Inhalt; die fehlende Form lässt sich nicht nach dem Muster der vollständigen Reihen bilden.

Hiány más pároknál is van: a „felé – felől” párnak nincs helyet jelölő alakja, a „szemben – szembe” párnak nincs kiindulópontot jelölő alakja (→ 5.3.7). – Lücken gibt es auch bei anderen Paaren: „felé – felől“ hat keine Ortsform, „szemben – szembe“ keine Herkunftsform.

A „kívül” és a „belül” csak egy alapalakkal rendelkezik, és „-n” ragos főnév után áll. – „kívül“ – außerhalb – und „belül“ – innerhalb – haben nur eine Grundform und stehen nach einem Nomen mit „-n“.

A kerítésen kívül gyerekek játszanak. – Außerhalb des Zauns spielen Kinder.

A kapun belül csend van. – Innerhalb des Tores ist es still.

A városon kívül lakunk. – Wir wohnen außerhalb der Stadt.

A „-n” itt nem jelent felületet; a névutó kívánja meg. – Die Endung „-n“ bedeutet hier keine Fläche; die Postposition verlangt sie.

A célt és a kiindulópontot másodlagos alakok fejezik ki: a kész névutóhoz „-re” vagy „-ről” rag járul. – Ziel und Herkunft drücken sekundäre Formen aus: An die fertige Postposition tritt die Endung „-re“ oder „-ről“.

Péter a kerítésen kívülre teszi a dobozt. – Péter stellt die Schachtel nach außerhalb des Zauns.

A hang a kerítésen kívülről jön. – Das Geräusch kommt von außerhalb des Zauns.

A zene a kapun belülről hallatszik. – Die Musik ist von innerhalb des Tores zu hören.

Ilyenkor két szón két rag áll: „kerítésen kívülre”. – Dann tragen zwei Wörter zwei Endungen: „kerítésen kívülre“ – nach außerhalb des Zauns.

Ugyanígy viselkedik a „túl”: „a folyón túl”, „a folyón túlra”, „a folyón túlról”. – Ebenso verhält sich „túl“ – jenseits: „jenseits des Flusses“, „auf die andere Seite des Flusses“, „von jenseits des Flusses“.

A madarak a folyón túlra repülnek. – Die Vögel fliegen auf die andere Seite des Flusses.

Viszonyítási pont nélkül a „kívülről” és a „belülről” határozószó: ’von außen’, ’von innen’. – Ohne Bezugspunkt sind „kívülről“ und „belülről“ Adverbien: „von außen“, „von innen“.

A diákok kívülről tudják a verset. – Die Schüler können das Gedicht auswendig.

A „körül” és a „belül” összetétele a „körülbelül”, jelentése ’ungefähr’. – Aus „körül“ und „belül“ ist „körülbelül“ zusammengesetzt; es heißt „ungefähr“.

Az út körülbelül egy óráig tart. – Der Weg dauert ungefähr eine Stunde.

A régi nyelvben a „kör” szónak „körött” helyjelölő alakja is volt; ma csak az irodalomban fordul elő. – In der älteren Sprache hatte „kör“ auch die Ortsform „körött“; heute kommt sie nur noch in der Literatur vor.

A „körül” a „mögül”-höz hasonlóan a távolító „l”-et tartalmazza, de helyjelölő jelentésű lett; így maradt üresen a kiindulópont helye. – „körül“ enthält wie „mögül“ das „l“ der Trennungsendung, hat aber Ortsbedeutung angenommen; so ist die Herkunftszelle leer geblieben.

Ugyanez az „l” rejlik a „kívül” és a „belül” szóban is, amelyek szintén helyet jelölnek. – Dasselbe „l“ steckt in „kívül“ und „belül“, die ebenfalls einen Ort bezeichnen.

Hozzávetőleges időpontnál a „körülről” használatos: A templom 1300 körülről való. – Bei ungefähren Zeitangaben ist „körülről“ gebräuchlich: Die Kirche stammt aus der Zeit um 1300.

Személyraggal is két alak marad: „körém”, „körénk”, illetve „körülöttem”, „körülötte” (→ 5.7). – Auch mit Personalendung bleiben zwei Formen: „körém“ – um mich (hin) –, „körénk“ – um uns (hin) – sowie „körülöttem“ – um mich herum –, „körülötte“ – um ihn herum.

Gyűljetek körém! – Versammelt euch um mich!

Az „-i” képzővel: „a ház körüli kert”, „a városon kívüli ház” (→ 5.8). – Mit dem Suffix „-i“: „der Garten um das Haus“, „das Haus außerhalb der Stadt“.

Az „um … herum” jelentésre a német, az orosz és a latin sem ismer külön kiindulópontot; az angol szabadon mondja: „from around the table”. – Auch Deutsch, Russisch und Latein haben für „um … herum“ keine eigene Herkunftsform; das Englische sagt frei „from around the table“.

Wortschatz

  • körül – um … herum (wo?)
  • köré – um … herum (wohin?)
  • kör – Kreis
  • gyűlik – versammelt sich
  • környék – Umgebung
  • környékéről – aus seiner Umgebung
  • közvetlen – unmittelbar
  • kívül – außerhalb
  • belül – innerhalb
  • túl – jenseits
  • kívülre – nach außerhalb
  • kívülről – von außerhalb; von außen; auswendig
  • belülre – nach innerhalb
  • belülről – von innerhalb; von innen
  • túlra – auf die andere Seite
  • túlról – von jenseits
  • körülbelül {körül·BELÜL} – ringsum·INNERHALB(ungefähr)
  • körött – um … herum (veraltet)
  • körülről – aus der Zeit um
  • körülöttem – um mich herum
  • feláll {fel·ÁLL} – auf·STEHT(steht auf)

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Kétváltozatú névutók – Zweiergruppen (→ 5.3.7)

Három térbeli névutónak csak két alakja van: „körül – köré”, „szemben – szembe”, „felé – felől”. – Drei räumliche Postpositionen haben nur zwei Formen: „körül – köré“, „szemben – szembe“, „felé – felől“.

Ezek kétváltozatú névutók. – Es sind „kétváltozatú névutók“ – zweiformige Postpositionen.

Ennek megfelelően háromváltozatú a „mögött – mögé – mögül” sor, egyváltozatú az „át” (→ 5.3.8). – Entsprechend ist die Reihe „mögött – mögé – mögül“ dreiformig, „át“ einformig.

A két alak nem mindig ugyanazt a két feladatot látja el. – Die zwei Formen übernehmen nicht immer dieselben zwei Aufgaben.

A család a tűz körül ül. – Die Familie sitzt um das Feuer.

A család leül a tűz köré. – Die Familie setzt sich um das Feuer.

A vendégek a kert körül sétálnak. – Die Gäste spazieren um den Garten herum.

A „körül” és a „köré” helyet és célt különböztet meg; az út a kert körül nem ér véget új helyen, ezért helyjelölő alak áll. – „körül“ und „köré“ unterscheiden Ort und Ziel; der Weg um den Garten endet nicht an einer neuen Stelle, deshalb steht die Ortsform.

A „felé” és a „felől” két irányt különböztet meg: a „felé” a viszonyítási pont irányába mutat, a „felől” az onnan jövő irányt jelöli. – „felé“ und „felől“ unterscheiden zwei Richtungen: „felé“ zeigt auf den Bezugspunkt zu, „felől“ bezeichnet die Richtung von ihm her.

A busz az állomás felé indul. – Der Bus fährt in Richtung Bahnhof los.

A busz az állomás felől jön. – Der Bus kommt aus Richtung Bahnhof.

Az állomás csak tájékozódási pont: az első busznak nem kell odaérnie, a másodiknak nem kell onnan indulnia. – Der Bahnhof ist nur ein Anhaltspunkt: Der erste Bus muss dort nicht ankommen, der zweite nicht dort abgefahren sein.

A célt és a kiindulópontot a ragok nevezik meg: „az állomásra”, „az állomásról”. – Ziel und Ausgangspunkt selbst nennen die Endungen: „az állomásra“ – zum Bahnhof –, „az állomásról“ – vom Bahnhof.

Az autó a város felé tart, de nem megy be a városba. – Das Auto fährt in Richtung Stadt, fährt aber nicht in die Stadt hinein.

A „felé” és a „felől” nem kíván helyváltoztatást: a tekintetnek, a hangnak, a fénynek és a szélnek is van iránya. – „felé“ und „felől“ setzen keine Fortbewegung voraus: Auch Blick, Geräusch, Licht und Wind haben eine Richtung.

A zaj a kapu felől hallatszik. – Das Geräusch ist vom Tor her zu hören.

A szél kelet felől fúj, a madarak észak felé repülnek. – Der Wind weht von Osten, die Vögel fliegen nach Norden.

Magasságot egyik szó sem jelöl: a „felé” nem „fölé”, a „felől” nem „fölül”. – Eine Höhe bezeichnet keines der beiden Wörter: „felé“ ist nicht „fölé“ – über … hin –, „felől“ nicht „fölül“ – von oberhalb.

Mindkét szó a „fél” megmerevedett alakja, régi ’oldal’ jelentésében; a hosszú magánhangzó megrövidült. – Beide Wörter sind erstarrte Formen von „fél“ in seiner alten Bedeutung „Seite“; der lange Vokal ist kurz geworden.

Az „állomás felé” tehát eredetileg ’az állomás oldalára’; a beszélt nyelvben „fele” is hallható: „a város fele”. – „az állomás felé“ heißt also wörtlich „zur Seite des Bahnhofs hin“; umgangssprachlich hört man auch „fele“: „a város fele“.

A „szemben” és a „szembe” helyet és célt különböztet meg, és „-val/-vel” ragos főnév után áll. – „szemben“ und „szembe“ unterscheiden Ort und Ziel und stehen nach einem Nomen mit „-val/-vel“.

Anna a bolttal szemben áll. – Anna steht dem Laden gegenüber.

Anna odaáll a bolttal szembe. – Anna stellt sich dem Laden gegenüber hin.

A gyerek a tanárral szemben ül. – Das Kind sitzt dem Lehrer gegenüber.

A rag „v”-je hasonul a szó végi mássalhangzóhoz, a szó végi „a” megnyúlik: „táblával” (→ 4.10). – Das „v“ der Endung gleicht sich dem auslautenden Konsonanten an, auslautendes „a“ wird lang: „táblával“ – der Tafel.

A németben a rag fordítatlan marad: ’dem Laden gegenüber’, nem ’mit dem Laden’. – Im Deutschen bleibt die Endung unübersetzt: „dem Laden gegenüber“, nicht „mit dem Laden“.

A „szemben” a „szem” szóból merevedett meg „-ben” raggal, a „szembe” „-be” raggal. – „szemben“ ist aus „szem“ – Auge – mit der Endung „-ben“ erstarrt, „szembe“ mit „-be“: „im Auge“, „ins Auge“.

A „szemből” ma határozószó, nem névutó: A szél szemből fúj. – „szemből“ ist heute ein Adverb, keine Postposition: Der Wind weht von vorn.

PaarOrt (hol?)Ziel oder Richtung hinHerkunft (honnan?)Bezugswort
körül, körékörül – um … herumköré – um … herum (hin)–Grundform
felé, felől–felé – in Richtungfelől – aus RichtungGrundform
szemben, szembeszemben – gegenüberszembe – gegenüber (hin)–mit -val/-vel

A „körül” és a „szemben” párjából a kiindulópont, a „felé” párjából a hely hiányzik. – Bei „körül“ und „szemben“ fehlt die Herkunft, bei „felé“ der Ort.

Hol ül a család? – A tűz körül. – Wo sitzt die Familie? – Um das Feuer.

Merre indul a busz? – Az állomás felé. – In welche Richtung fährt der Bus los? – In Richtung Bahnhof.

Honnan jön a busz? – Az állomás felől. – Woher kommt der Bus? – Aus Richtung Bahnhof.

A „van” vagy a „lakik” igével a „felé” vidéket jelöl, és a „hol?” kérdésre felel. – Mit „van“ – ist, gibt es – oder „lakik“ – wohnt – bezeichnet „felé“ eine Gegend und antwortet auf „hol?“.

Szeged felé sok szőlő van. – In der Gegend von Szeged gibt es viele Weinreben.

Ilyenkor a „felől” oldalt jelöl: Az utca felől alacsony kerítés van. – Dann bezeichnet „felől“ eine Seite: Auf der Straßenseite steht ein niedriger Zaun.

A templom bal kéz felől van. – Die Kirche liegt linker Hand.

Megszilárdult alakok: „errefelé”, „arrafelé”, „mifelénk”. – Feste Wörter: „errefelé“ – hier in der Gegend –, „arrafelé“ – dort in der Gegend –, „mifelénk“ – bei uns.

Errefelé sok tó van. – Hier in der Gegend gibt es viele Seen.

Személynév mellett is ugyanaz a csatlakozás: „Annával szemben”, de „Anna körül”, „Anna felé”. – Auch bei einem Personennamen bleibt der Anschluss gleich: „Anna gegenüber“ mit „-val“, aber „um Anna herum“, „auf Anna zu“ ohne Endung.

Átvitt értelemben a „szemben áll” ellentétet jelöl. – Übertragen bezeichnet „szemben áll“ einen Gegensatz.

Ez a döntés szemben áll az elvárásokkal. – Diese Entscheidung steht den Erwartungen entgegen.

Péter szembenéz a problémával. – Péter stellt sich dem Problem.

Kérdező igék mellett a „felől” a hír tárgyát jelöli. – Bei Verben des Fragens nennt „felől“ den Gegenstand der Nachricht.

Anna az unokája felől kérdezősködik. – Anna erkundigt sich nach ihrem Enkel.

Felőlem maradhatsz. – Meinetwegen kannst du bleiben.

Egyfelől drága, másfelől nagyon jó. – Einerseits ist es teuer, andererseits sehr gut.

Időben a „felé” egy időpont közeledését jelöli, a „körül” hozzávetőleges időpontot; a „köré” és a „felől” így nem használatos. – Zeitlich bezeichnet „felé“ die Annäherung an einen Zeitpunkt, „körül“ einen ungefähren Zeitpunkt; „köré“ und „felől“ haben keine zeitliche Verwendung.

Este felé hazaindulunk. – Gegen Abend machen wir uns auf den Heimweg.

Hat óra körül vacsorázunk. – Wir essen um sechs Uhr herum zu Abend.

A „dél felé” kétértelmű: lehet időbeli és térbeli is. – „dél felé“ ist doppeldeutig: „gegen Mittag“ oder „nach Süden“.

Határozószókkal a „felé” egy szóvá forr össze: „felfelé”, „lefelé”, „kifelé”, „befelé”, „hazafelé”, „visszafelé”. – Mit Richtungsadverbien verschmilzt „felé“ zu einem Wort: „felfelé“ – aufwärts –, „lefelé“ – abwärts –, „kifelé“ – nach draußen –, „befelé“ – nach innen –, „hazafelé“ – auf dem Heimweg –, „visszafelé“ – auf dem Rückweg.

Hazafelé vettem kenyeret. – Auf dem Heimweg habe ich Brot gekauft.

Számnév után a „-felé” részeket vagy irányokat jelöl: „kétfelé”, „négyfelé”, „sokfelé”, „mindenfelé”. – Nach Zahlwörtern bezeichnet „-felé“ Teile oder Richtungen: „kétfelé“ – in zwei Teile –, „négyfelé“ – in vier Teile –, „sokfelé“ – in viele Richtungen –, „mindenfelé“ – überallhin.

Az orosz ugyanazt a képet használja: „в сторону вокзала”, „со стороны вокзала”, az „oldal” jelentésű szóval. – Das Russische verwendet dasselbe Bild: „в сторону вокзала“ – in Richtung Bahnhof –, „со стороны вокзала“ – von der Seite des Bahnhofs her –, mit dem Wort für „Seite“.

A francia „côté” is oldalt jelent: „du côté de la gare”. – Auch französisch „côté“ heißt „Seite“: „du côté de la gare“ – aus Richtung Bahnhof.

A latin „versus” a tárgyesetes főnév után áll, mint a magyar névutó: „Romam versus”. – Lateinisch „versus“ steht hinter dem Akkusativ wie die ungarische Postposition: „Romam versus“ – in Richtung Rom.

Wortschatz

  • kétváltozatú {két·VÁLTOZATú} – zwei·VARIANTE·ig(zweiformig)
  • háromváltozatú {három·VÁLTOZATú} – drei·VARIANTE·ig(dreiformig)
  • egyváltozatú {egy·VÁLTOZATú} – ein·VARIANTE·ig(einformig)
  • tűz – Feuer
  • felé – in Richtung; in der Gegend von
  • felől – aus Richtung; auf der Seite von; nach (jemandem)
  • szemben – gegenüber (wo?)
  • szembe – gegenüber (wohin?)
  • szem – Auge
  • szemből – von vorn
  • bolttal szemben – dem Laden gegenüber
  • tanárral – mit dem Lehrer
  • táblával – mit der Tafel
  • fél – Hälfte, halb; Partei; (alt) Seite
  • errefelé – hier in der Gegend
  • mifelénk – bei uns
  • szembenéz {szembe·NÉZ} – gegenüber·SCHAUT(stellt sich (einer Sache))
  • kérdezősködik – erkundigt sich
  • felőlem – meinetwegen
  • egyfelől – einerseits
  • másfelől – andererseits
  • hazafelé – auf dem Heimweg
  • négyfelé – in vier Teile

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Egyváltozatú névutók – Postpositionen ohne Richtungsunterscheidung (→ 5.3.8)

Néhány névutónak egyetlen alakja van: ezek egyváltozatú névutók. – Einige Postpositionen haben nur eine einzige Form: Es sind einformige Postpositionen.

Ugyanaz az alak áll nyugalomban és mozgásban: „mentén”, „keresztül”, „át”, „után”. – Dieselbe Form steht bei Ruhe und Bewegung: „mentén“ – entlang –, „keresztül“ – durch –, „át“ – über, hinüber –, „után“ – hinterher.

Ezek utat vagy szakaszt írnak le; a hozzájuk illő kérdés a „merre?”. – Sie beschreiben einen Weg oder eine Strecke; die passende Frage ist „merre?“ – auf welchem Weg?

A folyó mentén gyalogolunk. – Wir gehen am Fluss entlang.

Az út mentén házak állnak. – An der Straße entlang stehen Häuser.

Az első mondatban emberek mozognak, a másodikban házak állnak; a névutó mindkétszer „mentén”. – Im ersten Satz bewegen sich Menschen, im zweiten stehen Häuser; die Postposition heißt beide Male „mentén“.

A különbséget az ige adja („gyalogolunk”, „állnak”), nem a névutó. – Den Unterschied macht das Verb („gyalogolunk“ – wir gehen, „állnak“ – stehen), nicht die Postposition.

A „mentén” előtt ragtalan főnév áll; a szó a „mente” főnév „-n” ragos, megmerevedett alakja. – Vor „mentén“ steht das Nomen ohne Endung; das Wort ist die erstarrte Form des Nomens „mente“ mit der Endung „-n“.

Él a „menti” melléknévben: „Duna menti városok”. – Es lebt im Adjektiv „menti“ weiter: „Duna menti városok“ – Städte an der Donau.

A régies „mentében” ugyanazt jelenti: „a Tisza mentében”. – Das ältere „mentében“ bedeutet dasselbe: „a Tisza mentében“ – entlang der Theiß.

A fiú a parkon keresztül fut. – Der Junge läuft durch den Park.

A busz a városon keresztül halad. – Der Bus fährt durch die Stadt.

A „keresztül” „-n” ragos főnév után áll: *„a park keresztül” helytelen. – „keresztül“ steht nach einem Nomen mit „-n“: *„a park keresztül“ ist falsch.

A szó a „kereszt” főnévhez tartozik; „-ül” végződése itt nem kiindulópontot jelöl. – Das Wort gehört zum Nomen „kereszt“ – Kreuz; sein Ausgang „-ül“ bezeichnet hier keine Herkunft.

A „parkon keresztül” nem azt jelenti, hogy ’aus dem Park heraus’. – „a parkon keresztül“ heißt nicht „aus dem Park heraus“.

A labda a kerítésen keresztül gurul ki. – Der Ball rollt durch den Zaun hinaus.

A gyerek az úton át szalad. – Das Kind rennt über die Straße.

A mezőn át rövidebb az út. – Über das Feld ist der Weg kürzer.

Az „át” szintén „-n” ragot kíván; inkább az átjutást hangsúlyozza, a „keresztül” inkább az áthaladást. – Auch „át“ verlangt „-n“; es betont eher das Hinübergelangen, „keresztül“ eher das Durchqueren.

Az „át” gyakori igekötő is; ekkor a „-n” ragos főnév egyedül marad. – „át“ ist auch ein häufiges Verbalpräfix; dann steht das Nomen mit „-n“ allein.

A gyerek átszalad az úton. – Das Kind rennt über die Straße.

Az „át” rokonának tartják az „által” szót; ma az „át” a térbeli utat, az „által” az átvitt ’mittels’ jelentést hordozza. – „át“ gilt als verwandt mit „által“; heute trägt „át“ den räumlichen Weg, „által“ die übertragene Bedeutung „mittels“.

A kutya a busz után fut. – Der Hund läuft dem Bus hinterher.

A gyerek a macska után szalad. – Das Kind rennt der Katze hinterher.

Az „után” ragtalan főnév után áll, és követést jelöl, nem helyet. – „után“ steht nach dem Nomen ohne Endung und bezeichnet eine Folge, keinen Platz.

A kutya a busz mögött áll. – Der Hund steht hinter dem Bus.

Az „után” az „útján” alakra vezethető vissza: aki valaki más útján megy, mögötte halad. – „után“ geht auf „útján“ – auf seinem Weg – zurück: Wer auf dem Weg eines anderen geht, geht hinter ihm her.

*„Menté” vagy *„kereszté” nincs; a mozgás irányát az ige mutatja. – *„menté“ oder *„kereszté“ gibt es nicht; die Richtung der Bewegung zeigt das Verb.

Péter az erdőn keresztül jön. – Péter kommt durch den Wald.

Péter az erdőn keresztül megy. – Péter geht durch den Wald.

A vendégek a hídon át jönnek, és a hídon át mennek haza. – Die Gäste kommen über die Brücke und gehen über die Brücke nach Hause.

A fiú a parkon keresztül fut, a kutya utána szalad. – Der Junge läuft durch den Park, der Hund rennt hinter ihm her.

FormBedeutungBezugswortBeispiel
menténentlangGrundforma folyó mentén – am Fluss entlang
keresztüldurch, quer durchmit -na parkon keresztül – durch den Park
átüber, hinübermit -naz úton át – über die Straße
utánhinter … herGrundforma busz után – dem Bus hinterher

Az „után” időbeli is: Ebéd után pihenünk. – „után“ ist auch zeitlich: Nach dem Mittagessen ruhen wir uns aus.

Összetételekben is él: „délután”, „holnapután”. – Es lebt auch in Zusammensetzungen: „délután“ – Nachmittag –, „holnapután“ – übermorgen.

A „keresztül” és az „át” időtartamot is jelöl: „két órán keresztül”, „három napon át” (→ 5.4). – „keresztül“ und „át“ bezeichnen auch eine Dauer: „két órán keresztül“ – zwei Stunden lang –, „három napon át“ – drei Tage lang.

Személyraggal: „utánam” (→ 5.7). – Mit Personalendung: „utánam“ – hinter mir her.

A „kívül”, a „belül” és a „túl” szintén egyetlen alapalakkal bír, de nem utat jelöl, hanem egy határhoz viszonyított helyet. – Auch „kívül“, „belül“ und „túl“ haben nur eine Grundform, bezeichnen aber keinen Weg, sondern eine Lage zu einer Grenze.

A hegyen túl egy falu van. – Jenseits des Berges liegt ein Dorf.

A „Dunán túl” kifejezésből lett a „Dunántúl” tájnév, ugyanígy a „Tiszántúl”. – Aus „Dunán túl“ – jenseits der Donau – wurde der Landschaftsname „Dunántúl“ – Transdanubien –, ebenso „Tiszántúl“, das Gebiet östlich der Theiß.

A német „entlang” szintén állhat a főnév után: ’den Fluss entlang’. – Das deutsche „entlang“ kann ebenfalls nach dem Nomen stehen: „den Fluss entlang“.

A latin „secundum” ’entlang’ a „sequi” igéhez tartozik, tehát ugyanúgy a követés képét mutatja, mint az „után”. – Lateinisch „secundum“ – entlang – gehört zu „sequi“ – folgen – und zeigt damit dasselbe Bild der Folge wie „után“.

Wortschatz

  • mentén – entlang
  • mente – Verlauf, Strecke
  • menti – an … gelegen
  • Duna menti – an der Donau gelegen
  • keresztül – durch, quer durch
  • kereszt – Kreuz
  • át – über, hinüber, durch
  • által – durch, mittels
  • után – hinter … her; nach
  • utána – hinter ihm/ihr her
  • útján – auf seinem Weg
  • gyalogol – geht zu Fuß
  • mező – Feld, Wiese
  • átszalad {át·SZALAD} – hinüber·RENNT(rennt hinüber)
  • délután {dél·UTÁN} – Mittag·NACH(Nachmittag)
  • holnapután {holnap·UTÁN} – morgen·NACH(übermorgen)
  • Dunántúl {Duná·N·túl} – Donau·AUF·jenseits(Transdanubien)
  • falu – Dorf

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.Térbeli és átvitt jelentés – Räumliche und übertragene Verwendung (→ 5.3.9)

Ugyanaz a névutó térbeli és átvitt jelentésű is lehet; hogy melyik, azt az egész mondat mutatja meg. – Dieselbe Postposition kann räumlich und übertragen gebraucht werden; welche Lesart gilt, zeigt der ganze Satz.

A szerelő a ház mögött dolgozik. – Der Monteur arbeitet hinter dem Haus.

A döntés mögött személyes érdekek állnak. – Hinter der Entscheidung stehen persönliche Interessen.

A döntésnek nincs hátsó oldala; a „mögött” itt a rejtett okot jelöli. – Eine Entscheidung hat keine Rückseite; „mögött“ bezeichnet hier den verborgenen Beweggrund.

A család a döntés mögött áll. – Die Familie steht hinter der Entscheidung.

Az alak ugyanaz, a különbséget a főnév adja: a „ház” hely, a „döntés” gondolat. – Die Form ist dieselbe; den Unterschied macht das Nomen: „ház“ – Haus – ist ein Ort, „döntés“ – Entscheidung – ein Gedanke.

Az ilyen jelentést átvitt jelentésnek nevezik. – Eine solche Bedeutung heißt „átvitt jelentés“ – übertragene Bedeutung.

Az „átvitt” az „átvisz” ige melléknévi igeneve; a görög „metaphorá” és a latin „translatio” ugyanezt az áthordás-képet őrzi. – „átvitt“ ist das Partizip von „átvisz“ – hinübertragen –; ebenso bewahren griechisch „metaphorá“ und lateinisch „translatio“ das Bild des Hinübertragens.

A férfi az autó mellett áll. – Der Mann steht neben dem Auto.

A férfi a bajban a barátja mellett áll. – Der Mann steht seinem Freund in der Not bei.

Személy mint viszonyítási pont és a „bajban” szó együtt adja meg az átvitt jelentést. – Eine Person als Bezugspunkt und das Wort „bajban“ – in der Not – ergeben zusammen die übertragene Lesart.

A munka mellett nyelvet tanul. – Neben der Arbeit lernt er eine Sprache.

Döntést és érvelést jelentő igék mellett a „mellett” jelentése ’für’, ellentéte az „ellen”. – Bei Verben des Entscheidens und Begründens heißt „mellett“ „für“; der Gegensatz ist „ellen“ – gegen.

Anna a vonat mellett dönt. – Anna entscheidet sich für den Zug.

A szakértő a javaslat mellett érvel, a kollégája ellene. – Der Fachmann argumentiert für den Vorschlag, sein Kollege dagegen.

A vezető nagy nyomás alatt áll. – Der Leiter steht unter großem Druck.

A beteg orvosi felügyelet alatt áll. – Der Kranke steht unter ärztlicher Aufsicht.

Cselekvést jelentő főnév után az „alatt” folyamatban lévő eseményt jelöl. – Nach einem Nomen, das eine Tätigkeit bezeichnet, bezeichnet „alatt“ einen laufenden Vorgang.

A híd építés alatt áll, az autó javítás alatt van. – Die Brücke ist im Bau, das Auto ist in Reparatur.

Nem minden német „unter” felel meg az „alatt”-nak. – Nicht jedem deutschen „unter“ entspricht „alatt“.

A barátok között nincsenek titkok. – Unter Freunden gibt es keine Geheimnisse.

Többek között Anna is ott volt. – Unter anderem war auch Anna dort.

Négyszemközt beszélnek. – Sie sprechen unter vier Augen.

A magyar itt csoportot lát, és ’között’-et mond; a „négyszemközt” a „négy szem közt” egybeírt alakja. – Das Ungarische sieht hier eine Gruppe und sagt „zwischen“; „négyszemközt“ ist das zusammengeschriebene „négy szem közt“ – zwischen vier Augen.

A célalak új állapotot jelöl, a helyjelölő alak meglévőt. – Die Zielform bezeichnet einen neuen Zustand, die Ortsform einen bestehenden.

Az önkormányzat védelem alá helyezi az épületet. – Die Gemeindeverwaltung stellt das Gebäude unter Schutz.

Az épület védelem alatt áll. – Das Gebäude steht unter Schutz.

A vezető nagy nyomás alá kerül. – Der Leiter gerät unter großen Druck.

Az ügy körül nagy vita van. – Um die Angelegenheit gibt es eine große Debatte.

A „körül”-ből képezték a „körülmény” szót is. – Aus „körül“ ist auch „körülmény“ – Umstand – gebildet.

Időt jelölő főnév előtt a névutó időbeli: Két nap alatt elkészül a munka (→ 5.4). – Vor einem Nomen der Zeit ist die Postposition zeitlich: Die Arbeit wird in zwei Tagen fertig.

Óra előtt a folyosón beszélgetünk. – Vor der Unterrichtsstunde unterhalten wir uns auf dem Flur.

Az „óra” jelentése lehet ’Stunde’, ’Uhr’ és ’tanóra’; a főnév mutatja meg, hogy tér vagy idő a viszony: „óra alatt”, „asztal alatt”. – „óra“ kann „Stunde“, „Uhr“ und „Unterrichtsstunde“ bedeuten; das Nomen zeigt, ob die Beziehung räumlich oder zeitlich ist: „während der Stunde“, „unter dem Tisch“.

A „között” csoportot, közösséget, a „közül” kiválasztást is jelölhet. – „között“ kann auch eine Gruppe oder Gemeinschaft bezeichnen, „közül“ eine Auswahl.

A jelentkezők közül két embert választunk. – Aus den Bewerbern wählen wir zwei Personen aus.

A gyerekek között sok barátot találtam. – Unter den Kindern habe ich viele Freunde gefunden.

A fák közül egy őz lép ki. – Zwischen den Bäumen tritt ein Reh hervor.

A fák közül a tölgy a legmagasabb. – Von den Bäumen ist die Eiche die höchste.

Ugyanaz a „közül” térbeli és kiválasztó is lehet; a különbséget az ige mutatja. – Dasselbe „közül“ kann räumlich sein oder eine Auswahl nennen; den Unterschied zeigt das Verb.

Egyes igék meghatározott névutót kívánnak; ennek neve vonzat. – Manche Verben verlangen eine bestimmte Postposition; das heißt „vonzat“ – Rektion.

A politikus kitér a kérdés elől. – Der Politiker weicht der Frage aus.

A vezető mentesíti Annát a kötelezettség alól. – Der Leiter befreit Anna von der Verpflichtung.

A miniszter kivonja magát a felelősség alól. – Der Minister entzieht sich der Verantwortung.

A kötelezettség teherként jelenik meg, amely alól kiemelnek valakit; a kérdés akadály, amely elől kitérnek. – Die Verpflichtung erscheint als Last, unter der man hervorgeholt wird; die Frage als Hindernis, dem man ausweicht.

A „kívül” átvitt értelemben ’außer, neben’, és ilyenkor is „-n” ragos főnév után áll. – Übertragen heißt „kívül“ „außer, neben“ und steht auch dann nach einem Nomen mit „-n“.

Annán kívül senki sem jött el. – Außer Anna ist niemand gekommen.

A munkán kívül a család is fontos. – Neben der Arbeit ist auch die Familie wichtig.

Hogy a „kívül” kizár vagy hozzátesz, azt a mondat többi része mutatja: „senki sem” vagy „is”. – Ob „kívül“ ausschließt oder hinzufügt, zeigt der Rest des Satzes: „senki sem“ – niemand – oder „is“ – auch.

A „belül” időhatárt is jelölhet: Egy héten belül válaszolunk. – „belül“ kann auch eine Zeitgrenze bezeichnen: Wir antworten innerhalb einer Woche.

A „keresztül” közvetítést is: Péteren keresztül kaptam meg a lakást. – „keresztül“ auch eine Vermittlung: Über Péter habe ich die Wohnung bekommen.

Az interneten keresztül rendeltünk. – Wir haben über das Internet bestellt.

Ezek a kapcsolatok a nyelvhasználatban rögzültek; a térbeli kép magyarázza őket, de újakat nem lehet képezni belőlük. – Diese Verbindungen sind im Sprachgebrauch festgelegt; das räumliche Bild erklärt sie, erlaubt aber nicht, neue zu bilden.

A „nyomás alatt” képe a legtöbb nyelvben azonos: „under pressure”, „sous pression”, „bajo presión”, „под давлением”, latinul „sub iugo”. – Das Bild „unter Druck“ teilen die meisten Sprachen: „under pressure“, „sous pression“, „bajo presión“, „под давлением“, lateinisch „sub iugo“ – unter dem Joch.

Csoportoknál a latin, a francia és a spanyol is ’között’-et mond, mint a magyar: „inter amicos”, „entre amis”, „entre amigos”. – Bei Gruppen sagen Latein, Französisch und Spanisch wie das Ungarische „zwischen“: „inter amicos“, „entre amis“, „entre amigos“.

Wortschatz

  • átvitt {át·VITT} – hinüber·GETRAGEN(übertragen)
  • jelentés {jelentÉS} – bedeuten·UNG(Bedeutung)
  • vonzat {vonzAT} – anziehen·UNG(Rektion)
  • döntés – Entscheidung
  • érdekek – Interessen
  • szerelő – Monteur
  • bajban – in der Not
  • dönt – entscheidet
  • érvel – argumentiert
  • ellen – gegen
  • nyomás alatt – unter Druck
  • felügyelet – Aufsicht
  • építés alatt – im Bau
  • javítás alatt – in Reparatur
  • többek között – unter anderem
  • négyszemközt {négy·SZEM·közt} – vier·AUGE·zwischen(unter vier Augen)
  • önkormányzat {ön·KORMÁNYZAT} – selbst·REGIERUNG(Gemeindeverwaltung)
  • körülmény {körülMÉNY} – herum·HEIT(Umstand)
  • jelentkező – Bewerber
  • kitér {ki·TÉR} – aus·WENDET(weicht aus)
  • mentesít – befreit
  • kötelezettség – Verpflichtung
  • határidő {határ·IDŐ} – Grenze·ZEIT(Frist)

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.