2.8 Veränderliche Nominalstämme

« Kapitel 2.7.9  |  Kapitel 2.8  |  Kapitel 2.8.1 »

2.8 Veränderliche Nominalstämme

Viele ungarische Nomen haben zwei Stammformen: die Grundform des Wörterbuchs und eine Stammvariante, die nur vor bestimmten Endungen erscheint: szilva – szilvát, tükör – tükröt, kéz – kezet, ajtó – ajtaja, ló – lovat, lélek – lelket. Welche Endung welche Form verlangt, hängt vom Typ ab; außer der Längung von a und e betrifft jeder Typ nur eine feste Gruppe alter Wörter. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 2.8.1, 2.8.2, 2.8.3, 2.8.4, 2.8.5, 2.8.6, 2.8.7, 2.8.8, 2.8.9).

1.Az a és az e megnyúlása – Stämme mit Verlängerung von a und e (→ 2.8.1)

Júlia a piacon szilvát vesz. – Júlia kauft auf dem Markt Pflaumen.

A szótárban „szilva” áll, a mondatban „szilvát”: a szóvégi rövid a a toldalék előtt hosszú á lett. – Im Wörterbuch steht „szilva“, im Satz „szilvát“: Das kurze a am Wortende ist vor der Endung zu langem á geworden.

A toldalék nélküli szó az alapalak vagy szótári alak, a toldalék előtti alak a tőváltozat. – Das Wort ohne Endung ist die Grundform oder Wörterbuchform, die Form vor der Endung ist die Stammvariante.

A hosszú á a tőhöz tartozik, nem a toldalékhoz; a tárgyrag továbbra is „-t”. – Das lange á gehört zum Stamm, nicht zur Endung; die Objektendung bleibt „-t“.

Ezt a jelenséget tővégi magánhangzó-nyúlásnak nevezik. – Diese Erscheinung heißt „tővégi magánhangzó-nyúlás“ – Längung des Stammauslauts.

Az a és az á, illetve az e és az é nemcsak hosszúságban, hanem hangszínben is különbözik. – A und á sowie e und é unterscheiden sich nicht nur in der Länge, sondern auch in der Klangfarbe.

A nyúlás szinte minden a-ra vagy e-re végződő névszót érint, ezért nincs szükség szólistára. – Die Längung betrifft fast jedes Nomen auf a oder e; eine Wortliste ist deshalb nicht nötig.

A fán már pirosak a cseresznyék. – Am Baum sind die Kirschen schon rot.

Az árus a répákat külön kosárba teszi. – Der Händler legt die Karotten in einen eigenen Korb.

Két kiló almát és egy dinnyét kérek. – Ich hätte gern zwei Kilo Äpfel und eine Melone.

A hosszú magánhangzó nemcsak a „-t” és a „-k” előtt jelenik meg, hanem a birtokos személyjelek és szinte minden esetrag előtt is. – Der lange Vokal erscheint nicht nur vor „-t“ und „-k“, sondern auch vor den Possessivsuffixen und vor fast allen Fallendungen.

Endre sok paprikával főz. – Endre kocht mit viel Paprika.

A dinnyében sok mag van. – In der Melone sind viele Kerne.

Az utcán sok az árus. – Auf der Straße sind viele Händler.

Ebben különbözik ez a típus a többi változó tőtől: a nyúlás mássalhangzóval kezdődő toldalék előtt is megtörténik. – Darin unterscheidet sich dieser Typ von den anderen veränderlichen Stämmen: Die Längung erfolgt auch vor Endungen, die mit einem Konsonanten beginnen.

A tulajdonnevek ugyanígy viselkednek: „Ilonát”, „Endrének”, „Tatán”. – Eigennamen verhalten sich ebenso: „Ilonát“ – Ilona (Objekt) –, „Endrének“ – für Endre –, „Tatán“ – in Tata.

Az árus a táskájában tartja a pénzt. – Der Händler bewahrt das Geld in seiner Tasche auf.

A „táskájában” két hosszú á van: a „-ja” birtokos személyjel a-ja is megnyúlik a következő toldalék előtt. – In „táskájában“ stehen zwei lange á: Auch das a des Possessivsuffixes „-ja“ wird vor der folgenden Endung lang.

A vevők dicsérik Ilona almáit. – Die Kunden loben Ilonas Äpfel.

Rövid marad az a és az e a „-ként”, a „-kor”, az „-i” és a „-ság/-ség” előtt, valamint az összetételek előtagjában. – Kurz bleiben a und e vor „-ként“, „-kor“, „-i“ und „-ság/-ség“ sowie im Vorderglied von Zusammensetzungen.

Ezt a kosarat táskaként használom. – Diesen Korb benutze ich als Tasche.

Vacsorakor friss paprikát eszünk. – Zum Abendessen essen wir frischen Paprika.

Az utcai árusok már hétkor itt vannak. – Die Straßenhändler sind schon um sieben hier.

A piacon nagy a tisztaság. – Auf dem Markt herrscht große Sauberkeit.

Szilvalekvárt is árulnak a piacon. – Auf dem Markt wird auch Pflaumenmus verkauft.

Az előtag megtartja alapalakját; a toldalék csak az egész szó végére kerül. – Das Vorderglied behält seine Grundform; die Endung tritt erst an das Ende des ganzen Wortes.

Az utótag viszont önálló szóként viselkedik: „szilvapálinkát”, „cseresznyefát”. – Das Hinterglied verhält sich dagegen wie ein selbstständiges Wort: „szilvapálinkát“ – Pflaumenschnaps (Objekt) –, „cseresznyefát“ – Kirschbaum (Objekt).

A képzők előtt nem egységes a kép: a „-s”, a „-tlan/-tlen” és a „-l” előtt nyúlik a magánhangzó, az „-i” és a „-ság/-ség” előtt nem. – Vor Ableitungssuffixen ist das Bild uneinheitlich: Vor „-s“, „-tlan/-tlen“ und „-l“ wird der Vokal lang, vor „-i“ und „-ság/-ség“ nicht.

Vasárnap szilvás gombócot főzünk. – Am Sonntag kochen wir Zwetschgenknödel.

Ez a szilva hibátlan. – Diese Pflaume ist makellos.

Vasárnap egy idős úr zenél a piacon. – Sonntags musiziert ein älterer Herr auf dem Markt.

A szóvégi rövid i, u és ü nem nyúlik meg: „kaput”, „zoknit”, „bácsit”. – Kurzes i, u und ü am Wortende werden nicht lang: „kaput“ – Tor –, „zoknit“ – Socke –, „bácsit“ – älteren Herrn (jeweils Objekt).

Az idegen szavak és nevek is követik a szabályt: „pizzát”, „kamerát”, „Bolognából”, sőt „Torontóban”. – Auch Fremdwörter und fremde Namen folgen der Regel: „pizzát“ – Pizza (Objekt) –, „kamerát“ – Kamera (Objekt) –, „Bolognából“ – aus Bologna –, sogar „Torontóban“ – in Toronto.

A szóvégi a és e eredetileg valószínűleg hosszú volt; a toldalékok előtt a régi hosszúság maradt meg. – Das auslautende a und e war ursprünglich vermutlich lang; vor den Endungen blieb die alte Länge erhalten.

Ugyanez a váltakozás látszik a „várta” – „várták” és a „maga” – „magát” párban. – Derselbe Wechsel zeigt sich in den Paaren „várta“ – „várták“ (er/sie erwartete es – sie erwarteten es) und „maga“ – „magát“ (selbst – sich selbst).

Wortschatz

  • alapalak {alap·ALAK} – Grund·FORM(Grundform)
  • szótári alak – Wörterbuchform
  • tőváltozat {tő·VÁLTOZAT} – Stamm·VARIANTE(Stammvariante)
  • tővég {tő·VÉG} – Stamm·ENDE(Stammauslaut)
  • nyúlás {nyúlÁS} – dehn·UNG(Längung)
  • toldalék – Endung, Suffix
  • tárgyrag – Objektendung
  • szilva – Pflaume
  • szilvát – Pflaume (Objekt)
  • cseresznyék – Kirschen
  • répákat – Karotten (Objekt)
  • dinnyében – in der Melone
  • paprikával – mit Paprika
  • utcán – auf der Straße
  • táskájában – in seiner/ihrer Tasche
  • almáit – seine/ihre Äpfel (Objekt)
  • táskaként – als Tasche
  • vacsorakor – beim Abendessen
  • utcai – Straßen-
  • tisztaság – Sauberkeit
  • szilvalekvár {szilva·LEKVÁR} – Pflaume·MUS(Pflaumenmus)
  • előtag {elő·TAG} – vor·GLIED(Vorderglied)
  • utótag {utó·TAG} – nach·GLIED(Hinterglied)
  • szilvás – mit Pflaumen
  • hibátlan – makellos
  • zenél – musizieren
  • kaput – Tor (Objekt)
  • pizzát – Pizza (Objekt)

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.A magánhangzó kiesése – Stämme mit Vokalausfall (→ 2.8.2)

Az állatkertben Flóra a majmokat nézi. – Im Zoo schaut sich Flóra die Affen an.

A szótári alak „majom”, a „majmokat” alakból azonban hiányzik a második o. – Die Wörterbuchform lautet „majom“ – Affe –, in „majmokat“ – Affen (Objekt) – fehlt jedoch das zweite o.

Az ilyen szótövet hangkivető tőnek nevezik, a jelenséget magánhangzó-kiesésnek. – Einen solchen Wortstamm nennt man „hangkivető tő“ – Stamm mit Vokalausfall –, die Erscheinung „magánhangzó-kiesés“ – Vokalausfall.

A „majm-”, „tükr-”, „torny-” tőváltozat önállóan soha nem fordul elő. – Die Stammvarianten „majm-“, „tükr-“, „torny-“ kommen nie allein vor.

A magánhangzó akkor esik ki, ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. – Der Vokal fällt aus, wenn die Endung mit einem Vokal beginnt.

Dénes egy régi tükröt vett a bolhapiacon. – Dénes hat auf dem Flohmarkt einen alten Spiegel gekauft.

A bokrok mögött van egy pad. – Hinter den Büschen steht eine Bank.

A pincér egy tál epret hozott. – Der Kellner hat eine Schüssel Erdbeeren gebracht.

A „tükröt” és a „tükrök” alakban a tő után kötőhangzó áll; a kieső tőmagánhangzó és a kötőhangzó két különböző elem. – In „tükröt“ und „tükrök“ steht nach dem Stamm ein Bindevokal; der ausfallende Stammvokal und der Bindevokal sind zwei verschiedene Bestandteile.

Ma sok dolgom van. – Heute habe ich viel zu tun.

Ez a recept a szakács titka. – Dieses Rezept ist das Geheimnis des Kochs.

A birtokos személyjel előtt is a tőváltozat áll: „terme”, „tükre”, „álma”. – Auch vor dem Possessivsuffix steht die Stammvariante: „terme“ – sein Saal –, „tükre“ – sein Spiegel –, „álma“ – sein Traum.

Mássalhangzóval kezdődő toldalék előtt megmarad az alapalak. – Vor einer Endung, die mit einem Konsonanten beginnt, bleibt die Grundform.

Felmentünk a toronyba. – Wir sind auf den Turm gestiegen.

Dénes cukorral issza a teát. – Dénes trinkt den Tee mit Zucker.

Flóra a tükörben nézi magát. – Flóra betrachtet sich im Spiegel.

Az „-on/-en/-ön” magánhangzóval kezdődik, ezért előtte is a tőváltozat áll: „tornyon”, „bokron”. – „-on/-en/-ön“ beginnt mit einem Vokal, deshalb steht auch davor die Stammvariante: „tornyon“ – am Turm –, „bokron“ – auf dem Busch.

A „-s” képző szintén a tőváltozathoz járul: „álmos”, „titkos”, „türelmes”. – Auch das Ableitungssuffix „-s“ tritt an die Stammvariante: „álmos“ – schläfrig –, „titkos“ – geheim –, „türelmes“ – geduldig.

Dénes álmos volt a koncert után. – Dénes war nach dem Konzert schläfrig.

Az „-alom/-elem” végű szavak „-i” képzős melléknevei is a rövidebb tőből képződnek: „történelmi”, „irodalmi”. – Auch die „-i“-Adjektive der Wörter auf „-alom/-elem“ werden aus dem kürzeren Stamm gebildet: „történelmi“ – historisch –, „irodalmi“ – literarisch.

Néhány mély hangrendű hangkivető szó után a kötőhangzó a: „sátrat”, „hatalmat”, „ajkat”. – Nach einigen hintervokalischen Ausfallwörtern lautet der Bindevokal a: „sátrat“ – Zelt –, „hatalmat“ – Macht –, „ajkat“ – Lippe (jeweils Objekt).

Összetételben csak az utolsó tag változik: „étterem” – „éttermet”, de „majomház”. – In Zusammensetzungen verändert sich nur das letzte Glied: „étterem“ – „éttermet“ (Restaurant – Restaurant als Objekt), aber „majomház“ – Affenhaus.

Ezt az éttermet ajánlom. – Dieses Restaurant empfehle ich.

Jellemzően olyan kétszótagú szavakról van szó, amelyek utolsó szótagjában rövid magánhangzó áll l, r, m, n, ny, k vagy g előtt. – Typisch sind zweisilbige Wörter, deren letzte Silbe einen kurzen Vokal vor l, r, m, n, ny, k oder g enthält.

Ide tartozik például az „álom”, a „szerelem”, a „szobor”, a „csokor”, a „fészek”, a „retek” és a „sátor”. – Dazu gehören zum Beispiel „álom“ – Traum –, „szerelem“ – Liebe –, „szobor“ – Statue –, „csokor“ – Strauß –, „fészek“ – Nest –, „retek“ – Rettich – und „sátor“ – Zelt.

A hasonló szóvég önmagában nem bizonyít semmit: „motort”, „humort”, „atomot”, „kalapot”. – Ein ähnliches Wortende beweist für sich allein nichts: „motort“ – Motor –, „humort“ – Humor –, „atomot“ – Atom –, „kalapot“ – Hut (jeweils Objekt).

A humort nem mindenki érti. – Den Humor versteht nicht jeder.

A kiesés miatt egyes alakok egybeesnek más szavakkal: az „alma” az „alom” birtokos alakja is lehet. – Durch den Ausfall fallen manche Formen mit anderen Wörtern zusammen: „alma“ kann außer „Apfel“ auch die Besitzform von „alom“ – Streu – sein.

A „bajusz” ingadozik: a „bajusza” és a „bajsza” egyaránt előfordul. – „bajusz“ – Schnurrbart – schwankt: „bajusza“ und „bajsza“ – sein Schnurrbart – kommen beide vor.

Hasonló váltakozás van a latin „ager” – „agrum” és a német „dunkel” – „dunkles” párban. – Ein ähnlicher Wechsel zeigt sich im lateinischen Paar „ager“ – „agrum“ (Acker) und im deutschen „dunkel“ – „dunkles“.

Wortschatz

  • hangkivető {hang·ki·vető} tő – Laut – hinaus – werfen – (PARTIZIP): Stamm mit Vokalausfall
  • magánhangzó {magán·HANGZÓ} – allein·LAUTENDES(Vokal)
  • magánhangzó-kiesés – Vokalausfall
  • kötőhangzó – Bindevokal
  • majom – Affe
  • majmokat – Affen (Objekt)
  • tükör – Spiegel
  • tükröt – Spiegel (Objekt)
  • tükörben – im Spiegel
  • bokor – Busch
  • bokrok – Büsche
  • eper – Erdbeere
  • epret – Erdbeere (Objekt)
  • dolog – Sache, Arbeit
  • dolgom – meine Arbeit
  • titok – Geheimnis
  • titka – sein/ihr Geheimnis
  • torony – Turm
  • toronyba – in den Turm
  • tornyon – am Turm
  • cukor – Zucker
  • cukorral – mit Zucker
  • álmos – schläfrig
  • türelmes – geduldig
  • történelmi – historisch
  • sátrat – Zelt (Objekt)
  • étterem {ét·TEREM} – Speise·SAAL(Restaurant)
  • éttermet {ét·term·et} – Restaurant (Objekt)
  • motort – Motor (Objekt)
  • humort – Humor (Objekt)
  • alom – Streu
  • bajusz – Schnurrbart

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.A hosszú magánhangzó rövidülése – Stämme mit Vokalverkürzung (→ 2.8.3)

Gyula a Lánchidat fényképezi. – Gyula fotografiert die Kettenbrücke.

A „híd” hosszú í-je a „hidat” alakban rövid i-re változik. – Das lange í von „híd“ – Brücke – wird in „hidat“ – Brücke (Objekt) – zu kurzem i.

Az ilyen tő neve rövidülő tő; a magánhangzó itt nem esik ki, csak megrövidül. – Ein solcher Stamm heißt „rövidülő tő“ – Stamm mit Vokalkürzung; der Vokal fällt hier nicht aus, er wird nur kurz.

A madarak a víz fölött repülnek. – Die Vögel fliegen über dem Wasser.

A gyerekek kenyeret dobnak a kacsáknak. – Die Kinder werfen den Enten Brot zu.

Edit kezet mos a kútnál. – Edit wäscht sich am Brunnen die Hände.

Az á–a és az é–e párnál a hangszín is megváltozik, ez mégis rövidülésnek számít. – Beim Paar á–a und é–e ändert sich auch die Klangfarbe; es gilt trotzdem als Kürzung.

A rövid tőváltozat a többes szám jele, a tárgyrag, a birtokos személyjel és a „-s” képző előtt áll. – Die kurze Stammvariante steht vor dem Pluralzeichen, der Objektendung, dem Possessivsuffix und dem Ableitungssuffix „-s“.

A Tisza vize ma nagyon hideg. – Das Wasser der Theiß ist heute sehr kalt.

Mi a neve ennek a hídnak? – Wie heißt diese Brücke? – wörtlich: Was ist ihr Name?

Edit vizes lett az esőben. – Edit ist im Regen nass geworden.

Hosszú marad a magánhangzó a mássalhangzóval kezdődő toldalékok előtt, és – a hangkivető tövektől eltérően – az „-on/-en/-ön” előtt is. – Lang bleibt der Vokal vor den Endungen mit Konsonant und – anders als bei den Ausfallstämmen – auch vor „-on/-en/-ön“.

A hídon sok biciklis megy át. – Über die Brücke fahren viele Radfahrer.

A vízben halak úsznak. – Im Wasser schwimmen Fische.

Gyula kézzel írt levelet kapott. – Gyula hat einen handgeschriebenen Brief bekommen.

Télen és nyáron is sétálunk a Tisza-parton. – Im Winter wie im Sommer gehen wir am Theißufer spazieren.

Az „-i” képző előtt is az alapalak marad: „téli”, „vízi”, „kézi”, „úti”. – Auch vor dem Ableitungssuffix „-i“ bleibt die Grundform: „téli“ – Winter- –, „vízi“ – Wasser- –, „kézi“ – Hand- –, „úti“ – Reise-.

Így áll szemben egymással a „vizes” és a „vízi” melléknév. – So stehen sich die Adjektive „vizes“ – nass – und „vízi“ – Wasser- – gegenüber.

A rövidülés csak néhány tucat régi, gyakori szót érint. – Die Kürzung betrifft nur einige Dutzend alte, häufige Wörter.

Ilyen például a „víz”, a „kéz”, a „tűz”, a „híd”, az „út”, a „tél”, a „nyár”, a „madár”, a „kenyér” és a „levél”. – Dazu gehören etwa „víz“ – Wasser –, „kéz“ – Hand –, „tűz“ – Feuer –, „híd“ – Brücke –, „út“ – Weg –, „tél“ – Winter –, „nyár“ – Sommer –, „madár“ – Vogel –, „kenyér“ – Brot – und „levél“ – Brief, Blatt.

A legtöbb hosszú magánhangzós szó nem rövidül: „képet”, „szívet”, „célt”, „széket”. – Die meisten Wörter mit langem Vokal kürzen nicht: „képet“ – Bild –, „szívet“ – Herz –, „célt“ – Ziel –, „széket“ – Stuhl (jeweils Objekt).

Néhány szó egyes szám harmadik személyben „-ja” személyjelet kap, és ilyenkor hosszú marad: „hídja”, „útja”, „kútja”. – Einige Wörter erhalten in der 3. Person Singular das Possessivsuffix „-ja“ und bleiben dann lang: „hídja“ – seine Brücke –, „útja“ – sein Weg –, „kútja“ – sein Brunnen.

Mindenkinek megvan a maga útja. – Jeder hat seinen eigenen Weg.

Az utam a hídon át vezet. – Mein Weg führt über die Brücke.

A „-nta/-nte” és a „-nként” előtt a rövid változat áll: „hetente”, „telente”, „nyaranta”. – Vor „-nta/-nte“ und „-nként“ steht die kurze Variante: „hetente“ – wöchentlich –, „telente“ – jeden Winter –, „nyaranta“ – jeden Sommer.

Hetente kétszer horgászunk a Tiszán. – Wir angeln zweimal pro Woche an der Theiß.

A képzett szavak is a rövid tőből indulnak: „utas”, „kezel”, „levelez”, „nyaral”. – Auch Ableitungen gehen vom kurzen Stamm aus: „utas“ – Fahrgast –, „kezel“ – behandeln –, „levelez“ – korrespondieren –, „nyaral“ – Sommerurlaub machen.

Összetételben csak az utolsó tag rövidül: „útlevelet”, de „vízcsap”, „tűzoltó”. – In Zusammensetzungen kürzt nur das letzte Glied: „útlevelet“ – Reisepass (Objekt) –, aber „vízcsap“ – Wasserhahn –, „tűzoltó“ – Feuerwehrmann.

Elvesztettem az útlevelemet. – Ich habe meinen Reisepass verloren.

Uram, ez a hely foglalt. – Mein Herr, dieser Platz ist besetzt.

A „szél” mint időjárási jelenség rövidül („szelet”), mint valaminek a széle nem („a víz szélén”). – „szél“ als Wind kürzt („szelet“ – Wind, Objekt), als Rand nicht („a víz szélén“ – am Rand des Wassers).

Hasonló hosszúságváltakozás a latinban is van: „pēs” – „pedis”. – Einen ähnlichen Längenwechsel gibt es im Lateinischen: „pēs“ – „pedis“ (Fuß).

Wortschatz

  • rövidülő {rövidülő} tő – kurz – werden – (PARTIZIP): Stamm mit Vokalkürzung
  • híd – Brücke
  • hidat – Brücke (Objekt)
  • hídon – auf der Brücke
  • hídja – seine/ihre Brücke
  • Lánchíd {Lánc·HÍD} – Kette·BRÜCKE(Kettenbrücke)
  • madár – Vogel
  • madarak – Vögel
  • kenyér – Brot
  • kenyeret – Brot (Objekt)
  • kéz – Hand
  • kezet – Hand (Objekt)
  • kézzel – mit der Hand
  • víz – Wasser
  • vize – sein/ihr Wasser
  • vízben – im Wasser
  • vizes – nass
  • vízi – Wasser-
  • név – Name
  • neve – sein/ihr Name
  • télen – im Winter
  • nyáron – im Sommer
  • út – Weg
  • utam – mein Weg
  • útja – sein/ihr Weg
  • hetente – wöchentlich
  • utas – Fahrgast
  • útlevél {út·LEVÉL} – Weg·BRIEF(Reisepass)
  • útlevelemet {út·level·em·et} – meinen Reisepass (Objekt)
  • uram – mein Herr
  • szél – Wind; Rand
  • képet – Bild (Objekt)

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.A tőbeli magánhangzó-váltakozás – Stämme mit Vokalwechsel (→ 2.8.4)

Lajos kinyitja a ház ajtaját. – Lajos öffnet die Haustür.

Az „ajtó” ó-ja az „ajtaja” alakban a-ra változik; az ó rövid párja o volna, nem a. – Das ó von „ajtó“ – Tür – wird in „ajtaja“ – seine Tür – zu a; das kurze Gegenstück von ó wäre o, nicht a.

A hangszín ilyen megváltozását tőbeli magánhangzó-váltakozásnak nevezik. – Eine solche Änderung der Klangfarbe heißt „tőbeli magánhangzó-váltakozás“ – Vokalwechsel im Stamm.

Az ajtót Lajos festette zöldre. – Die Tür hat Lajos grün gestrichen.

A tárgyesetben és a többes számban megmarad az ó: „ajtót”, „ajtók”; a váltakozást csak a birtokos alak mutatja. – Im Objekt und im Plural bleibt das ó: „ajtót“, „ajtók“; den Wechsel zeigt erst die Besitzform.

A ház tetején egy gólya áll. – Auf dem Dach des Hauses steht ein Storch.

Felmásztunk a hegy tetejére. – Wir sind auf den Gipfel des Berges geklettert.

Ugyanígy lesz a „tető” szóból „teteje”, az „erdő” szóból „erdeje”. – Ebenso wird aus „tető“ – Dach – „teteje“ – sein Dach –, aus „erdő“ – Wald – „erdeje“ – sein Wald.

A „tetőn” és az „erdőben” alakban nincs birtokos személyjel, ezért megmarad az ő. – „Tetőn“ – auf dem Dach – und „erdőben“ – im Wald – enthalten kein Possessivsuffix, deshalb bleibt das ő.

Mennyi időd van még? – Wie viel Zeit hast du noch?

Itt az ideje, hogy hazamenjünk. – Es ist an der Zeit, nach Hause zu gehen.

Az „időm” és az „időd” megőrzi az ő-t, csak az „ideje” váltakozik. – „Időm“ – meine Zeit – und „időd“ – deine Zeit – behalten das ő, nur „ideje“ – seine Zeit – wechselt.

Teréz fia orvos. – Teréz‘ Sohn ist Arzt.

Ha a „fiú” valakinek a gyermekét jelenti, minden birtokos alakból hiányzik az ú: „fiam”, „fiad”, „fia”, „fiunk”. – Bezeichnet „fiú“ jemandes Kind, fehlt das ú in allen Besitzformen: „fiam“ – mein Sohn –, „fiad“ – dein Sohn –, „fia“ – sein Sohn –, „fiunk“ – unser Sohn.

A fiúk a kertben fociznak. – Die Jungen spielen im Garten Fußball.

A „fiúk” többes szám, a „fiuk” birtokos alak; a kettőt csak az ékezet különbözteti meg. – „Fiúk“ – Jungen – ist ein Plural, „fiuk“ – ihr Sohn (mehrerer Eltern) – eine Besitzform; beide unterscheidet nur der Akzent.

A lányom fiúja kedves srác. – Der Freund meiner Tochter ist ein netter Kerl.

Barát, udvarló jelentésben a „fiú” szabályos: „fiúja”, „fiúm”. – In der Bedeutung „fester Freund“ ist „fiú“ regelmäßig: „fiúja“ – ihr Freund –, „fiúm“ – mein Freund.

A réten borjak legelnek. – Auf der Wiese weiden Kälber.

A „borjú” és a „varjú” többes számának két helyes alakja van: „borjak” és „borjúk”, „varjak” és „varjúk”. – Der Plural von „borjú“ – Kalb – und „varjú“ – Krähe – hat zwei richtige Formen: „borjak“ und „borjúk“, „varjak“ und „varjúk“.

Ezeknél a váltakozás a tárgyesetben és a többes számban is megjelenik. – Bei diesen zeigt sich der Wechsel auch im Objekt und im Plural.

A legtöbb ó-ra, ő-re vagy ú-ra végződő szó nem váltakozik: „autója”, „hajója”, „cipője”. – Die meisten Wörter auf ó, ő oder ú wechseln nicht: „autója“ – sein Auto –, „hajója“ – sein Schiff –, „cipője“ – sein Schuh.

A szomszédnak új ajtója van. – Der Nachbar hat eine neue Tür.

Az „ajtaja” inkább egy egész részét jelöli, az „ajtója” inkább olyan ajtót, amely valakinek a tulajdona. – „Ajtaja“ bezeichnet eher die Tür als Teil eines Ganzen, „ajtója“ eher eine Tür, die jemand besitzt.

Hasonlóan áll egymás mellett az „erdeje” és az „erdője”, a „teteje” és a „tetője”. – Ebenso stehen „erdeje“ und „erdője“ (sein Wald), „teteje“ und „tetője“ (sein Dach) nebeneinander.

Teréz veje mérnök. – Teréz‘ Schwiegersohn ist Ingenieur.

A „vő” ma többnyire minden személyben váltakozik: „vejem”, „veje”, „vejük”. – „vő“ – Schwiegersohn – wechselt heute meist in allen Personen: „vejem“ – mein Schwiegersohn –, „veje“ – sein Schwiegersohn –, „vejük“ – ihr Schwiegersohn.

A falu zászlaja piros-fehér. – Die Fahne des Dorfes ist rot-weiß.

Az „esztendő” az „ez” és az „idő” összeforrásából keletkezett, ezért ugyanúgy váltakozik: „esztendeje”. – „esztendő“ – Jahr – ist aus „ez“ – dies – und „idő“ – Zeit – zusammengewachsen und wechselt deshalb ebenso: „esztendeje“.

A németben a hangszínváltás a többes szám gyakori eszköze („Sohn” – „Söhne”), a magyarban csak néhány régi szó maradványa. – Im Deutschen ist der Wechsel der Klangfarbe ein häufiges Mittel des Plurals („Sohn“ – „Söhne“), im Ungarischen nur ein Rest in einigen alten Wörtern.

Wortschatz

  • magánhangzó-váltakozás – Vokalwechsel
  • tőbeli {tőBELI} – Stamm·LICH(im Stamm)
  • ajtó – Tür
  • ajtót – Tür (Objekt)
  • ajtaja – seine/ihre Tür
  • ajtaját – seine/ihre Tür (Objekt)
  • ajtója – seine/ihre Tür (Besitz)
  • tető – Dach; Spitze, Gipfel
  • teteje – sein Dach; seine Spitze
  • tetején – auf seinem Dach, oben auf
  • tetejére – auf sein Dach, auf den Gipfel
  • erdő – Wald
  • erdeje – sein/ihr Wald
  • idő – Zeit
  • időd – deine Zeit
  • ideje – seine/ihre Zeit
  • fiú – Junge; Sohn
  • fia – sein/ihr Sohn
  • fiam – mein Sohn
  • fiúk – Jungen
  • fiúja – ihr (fester) Freund
  • borjú – Kalb
  • borjak – Kälber
  • varjú – Krähe
  • vő – Schwiegersohn
  • veje – sein/ihr Schwiegersohn
  • zászló – Fahne
  • zászlaja – seine Fahne
  • esztendő – Jahr (gehoben)

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.A v-s tövek – Stämme auf -ó und -ő mit zusätzlichem v (→ 2.8.5)

Sándor két lovat vett a vásáron. – Sándor hat auf dem Markt zwei Pferde gekauft.

A „ló” szótári alakban nincs v, a „lovat” alakban viszont van, és az ó rövid o lett. – Die Wörterbuchform „ló“ – Pferd – enthält kein v, „lovat“ dagegen schon, und das ó ist zu kurzem o geworden.

Az ilyen tövet v-s tőnek nevezik; maga a „tő” szó is ebbe a csoportba tartozik. – Einen solchen Stamm nennt man „v-s tő“ – v-Stamm; das Wort „tő“ – Stamm – gehört selbst zu dieser Gruppe.

A tőváltozat a tárgyrag, a többes szám jele és a birtokos személyjel előtt áll: „lovat”, „lovak”, „lova”. – Die Stammvariante steht vor der Objektendung, dem Pluralzeichen und dem Possessivsuffix: „lovat“, „lovak“ – Pferde –, „lova“ – sein Pferd.

A gyerekek a havat lapátolják. – Die Kinder schaufeln den Schnee.

Ezeket a köveket a folyóparton találtuk. – Diese Steine haben wir am Flussufer gefunden.

Szombaton lenyírjuk a füvet. – Am Samstag mähen wir den Rasen.

A „tó”, a „hó” és a „szó” tőváltozatában az ó helyén a áll: „tav-”, „hav-”, „szav-”. – In der Stammvariante von „tó“ – See –, „hó“ – Schnee – und „szó“ – Wort – steht a an der Stelle des ó: „tav-“, „hav-“, „szav-“.

A „kő”, a „tő” és a „cső” ő-je ö-re rövidül, a „fű” ű-je ü-re: „köv-”, „töv-”, „csöv-”, „füv-”. – Das ő von „kő“ – Stein –, „tő“ – Stamm – und „cső“ – Rohr – wird zu ö, das ű von „fű“ – Gras – zu ü: „köv-“, „töv-“, „csöv-“, „füv-“.

Az „-on/-ön” előtt is a tőváltozat áll, kötőhangzó nélkül. – Auch vor „-on/-ön“ steht die Stammvariante, ohne Bindevokal.

A Tisza-tavon csónakáztunk. – Wir sind auf dem Theiß-See Boot gefahren.

Egy lány ül a lovon. – Ein Mädchen sitzt auf dem Pferd.

Mássalhangzóval kezdődő toldalék előtt marad az alapalak. – Vor Endungen mit Konsonant bleibt die Grundform.

A lovak a tóból isznak. – Die Pferde trinken aus dem See.

Sándor felül a lóra. – Sándor steigt aufs Pferd.

A fűben egy kis nyúl ül. – Im Gras sitzt ein kleiner Hase.

A „lovon” helyet, a „lóra” irányt fejez ki. – „Lovon“ – auf dem Pferd – drückt einen Ort aus, „lóra“ – aufs Pferd – eine Richtung.

Sándor egy szót sem szólt. – Sándor hat kein einziges Wort gesagt.

A „szó” tárgyesetében nincs v, a tőváltozat csak a többes számban és a birtokos alakban jelenik meg: „szavak”, „szava”. – Das Objekt von „szó“ hat kein v; die Stammvariante erscheint erst im Plural und in der Besitzform: „szavak“ – Wörter –, „szava“ – sein Wort.

Összetételben az előtag alapalakban marad: „tópart”, „kőfal”, „hóember”. – In Zusammensetzungen bleibt das Vorderglied in der Grundform: „tópart“ – Seeufer –, „kőfal“ – Steinmauer –, „hóember“ – Schneemann.

A gyerekek hóembert építettek. – Die Kinder haben einen Schneemann gebaut.

A képzők a tőváltozathoz járulnak: „lovas”, „havas”, „köves”, „szavaz”. – Ableitungssuffixe treten an die Stammvariante: „lovas“ – Reiter –, „havas“ – verschneit –, „köves“ – steinig –, „szavaz“ – abstimmen.

Ma egész nap havazik. – Heute schneit es den ganzen Tag.

A „ló” családjához tartozik a „lovag” is, ahogy a német „Ritter” a „reiten” igéhez. – Zu „ló“ gehört auch „lovag“ – Ritter –, so wie deutsch „Ritter“ zu „reiten“ gehört.

A „mű” és a „lé” is v-s tő: „művek”, „levet”; a „mű” megtartja hosszú ű-jét. – Auch „mű“ – Werk – und „lé“ – Saft – sind v-Stämme: „művek“ – Werke –, „levet“ – Saft (Objekt); „mű“ behält sein langes ű.

Ez a kép Munkácsy egyik műve. – Dieses Bild ist eines der Werke von Munkácsy.

A legtöbb ó-ra vagy ő-re végződő szónak nincs v-s változata: „autót”, „cipőt”, „nőt”. – Die meisten Wörter auf ó oder ő haben keine v-Variante: „autót“ – Auto –, „cipőt“ – Schuh –, „nőt“ – Frau (jeweils Objekt).

Az autót a ház előtt hagytuk. – Das Auto haben wir vor dem Haus gelassen.

A „szó” többes száma a szaknyelvben „szók” is lehet: „névszók”. – Der Plural von „szó“ kann in der Fachsprache auch „szók“ lauten: „névszók“ – Nominalwörter.

A „követ” a „kő” tárgyesete, de egyben önálló ige is. – „Követ“ ist das Objekt von „kő“, zugleich aber ein eigenständiges Verb.

A kutya követi a lovast. – Der Hund folgt dem Reiter.

A latin „nix” – „nivis” és az angol „leaf” – „leaves” szintén csak toldalék előtt mutat v-t. – Lateinisch „nix“ – „nivis“ (Schnee) und englisch „leaf“ – „leaves“ (Blatt – Blätter) zeigen das v ebenfalls nur vor Endungen.

Wortschatz

  • v-s tő – v-Stamm
  • ló – Pferd
  • lovat – Pferd (Objekt)
  • lovak – Pferde
  • lova – sein/ihr Pferd
  • lovon – auf dem Pferd
  • lóra – aufs Pferd
  • tó – See
  • tavon – auf dem See
  • tóból – aus dem See
  • hó – Schnee
  • havat – Schnee (Objekt)
  • kő – Stein
  • köveket – Steine (Objekt)
  • fű – Gras
  • füvet – Gras, Rasen (Objekt)
  • fűben – im Gras
  • cső – Rohr
  • szó – Wort
  • szót – Wort (Objekt)
  • szavak – Wörter
  • hóember {hó·EMBER} – Schnee·MENSCH(Schneemann)
  • tópart {tó·PART} – See·UFER(Seeufer)
  • lovas – Reiter
  • havazik – es schneit
  • szavaz – abstimmen
  • lovag – Ritter
  • mű – Werk
  • műve – sein/ihr Werk
  • lé – Saft, Brühe
  • autót – Auto (Objekt)
  • követ – folgen

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Több változás egy szóban – Stämme mit mehreren Veränderungen (→ 2.8.6)

Ennek a falunak lelke van. – Dieses Dorf hat eine Seele.

A „lélek” szó „lelke” alakjában két változás történik: az é megrövidül, a második e kiesik. – In der Form „lelke“ von „lélek“ – Seele – geschehen zwei Veränderungen: Das é wird kurz, das zweite e fällt aus.

A két folyamat külön-külön is ismert; itt csak együtt jelentkezik. – Beide Vorgänge kommen auch einzeln vor; hier treten sie nur gemeinsam auf.

Erika lelkes tanítónő volt. – Erika war eine begeisterte Lehrerin.

A faluban mindenki ismerte a lelkészt. – Im Dorf kannte jeder den Pfarrer.

Kálmán lélekben ma is a faluban él. – Im Geiste lebt Kálmán heute noch im Dorf.

A „teher” szó „terhet” alakjában kiesik a második e, majd a h és az r helyet cserél. – In der Form „terhet“ von „teher“ – Last – fällt das zweite e aus, dann tauschen h und r den Platz.

A hangok sorrendjének ilyen megváltozása a hangátvetés, nemzetközi nevén metatézis. – Eine solche Änderung der Lautfolge heißt „hangátvetés“ – Lautumstellung, international Metathese.

A nagymama egyedül cipelte a nehéz terhet. – Die Großmutter hat die schwere Last allein geschleppt.

Ugyanígy változik a „pehely” és a „kehely”: „pelyhek”, „kelyhet”. – Ebenso verändern sich „pehely“ – Flocke, Daune – und „kehely“ – Kelch: „pelyhek“ – Flocken –, „kelyhet“ – Kelch (Objekt).

Az udvaron nagy hópelyhek hullottak. – Im Hof fielen große Schneeflocken.

Mássalhangzóval kezdődő toldalék előtt és előtagként itt is az alapalak áll: „teherrel”, „teherautó”, „lélektan”. – Vor Endungen mit Konsonant und als Vorderglied steht auch hier die Grundform: „teherrel“ – mit der Last –, „teherautó“ – Lastwagen –, „lélektan“ – Psychologie.

Erika terhes volt a harmadik gyermekével. – Erika war mit ihrem dritten Kind schwanger.

A „falu” többes számában az u v-vé válik: „falvak”. – Im Plural von „falu“ – Dorf – wird das u zu v: „falvak“ – Dörfer.

A környező falvakban is volt iskola. – Auch in den umliegenden Dörfern gab es eine Schule.

A többi alak v nélküli: „falut”, „faluja”, „faluban”, „falusi”. – Die übrigen Formen haben kein v: „falut“ – Dorf (Objekt) –, „faluja“ – sein Dorf –, „faluban“ – im Dorf –, „falusi“ – dörflich.

A „falut” tárgyesetből tehát nem lehet kikövetkeztetni a „falvak” többes számot. – Aus dem Objekt „falut“ lässt sich der Plural „falvak“ also nicht erschließen.

A szabályos „faluk” többes szám szintén helyes. – Der regelmäßige Plural „faluk“ ist ebenfalls richtig.

Nyáron falun töltöttük a szünidőt. – Im Sommer haben wir die Ferien auf dem Land verbracht.

A „Sándorfalva” helynévben a régi, v-s birtokos alak maradt fenn. – Im Ortsnamen „Sándorfalva“ – Sándors Dorf – ist die alte Besitzform mit v erhalten.

A „tetű” és a „daru” tárgyesetében is megjelenik a v: „tetvet”, „darvat”. – Bei „tetű“ – Laus – und „daru“ – Kranich – erscheint das v auch im Objekt: „tetvet“, „darvat“.

Ősszel a darvak délre repülnek. – Im Herbst fliegen die Kraniche nach Süden.

Ha a „daru” emelőgépet jelent, többes száma szabályos: „daruk”. – Bedeutet „daru“ eine Hebemaschine – Kran –, ist der Plural regelmäßig: „daruk“ – Kräne.

Az odvas fában bagoly lakott. – Im hohlen Baum wohnte eine Eule.

Csak néhány szó tartozik ide; a változások az egyes szavakhoz kötődnek, és új szavakra nem terjednek át. – Nur wenige Wörter gehören hierher; die Veränderungen sind an die einzelnen Wörter gebunden und gehen nicht auf neue Wörter über.

Wortschatz

  • lélek – Seele
  • lelke – seine/ihre Seele
  • lélekben – im Geiste
  • lelkes – begeistert
  • lelkész – Pfarrer
  • lélektan {lélek·TAN} – Seele·LEHRE(Psychologie)
  • teher – Last
  • terhet – Last (Objekt)
  • terhes – schwanger; lästig
  • teherautó {teher·AUTÓ} – Last·AUTO(Lastwagen)
  • hangátvetés {hang·ÁT·vetÉS} – Laut·HINÜBER·werfen·UNG(Lautumstellung)
  • pehely – Flocke, Daune
  • hópehely {hó·PEHELY} – Schnee·FLOCKE(Schneeflocke)
  • hópelyhek – Schneeflocken
  • kehely – Kelch
  • kelyhet – Kelch (Objekt)
  • falu – Dorf
  • falvak – Dörfer
  • faluk – Dörfer
  • falut – Dorf (Objekt)
  • falun – auf dem Land
  • falusi – dörflich
  • tetű – Laus
  • tetvet – Laus (Objekt)
  • daru – Kranich; Kran
  • darvak – Kraniche
  • daruk – Kräne
  • odú – Baumhöhle
  • odvas – hohl

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Tőváltozatok a főneveknél – Stammvarianten bei Substantiven (→ 2.8.7)

Ottó minden reggel elolvassa a leveleit. – Ottó liest jeden Morgen seine Briefe.

Holnap a nagy teremben lesz az értekezlet. – Morgen findet die Besprechung im großen Saal statt.

Az alapalak és a tőváltozat közötti váltakozás neve tőváltakozás. – Der Wechsel zwischen Grundform und Stammvariante heißt „tőváltakozás“ – Stammwechsel.

Az alapalak önállóan is állhat, ezért szabad tő; a tőváltozat csak toldalékkal fordul elő, ezért kötött tő. – Die Grundform kann allein stehen und ist deshalb ein „szabad tő“ – freier Stamm; die Stammvariante kommt nur mit Endung vor und ist deshalb ein „kötött tő“ – gebundener Stamm.

Hogy melyik alak áll, azt a toldalék dönti el. – Welche Form steht, entscheidet die Endung.

A többes szám jele, a tárgyrag, a birtokos személyjel és a „-s” képző előtt általában a tőváltozat áll. – Vor Pluralzeichen, Objektendung, Possessivsuffix und Ableitungssuffix „-s“ steht in der Regel die Stammvariante.

A mássalhangzóval kezdődő esetragok és a „-ként” előtt, valamint az összetételek előtagjában az alapalak marad. – Vor den Fallendungen mit Konsonant und vor „-ként“ sowie im Vorderglied von Zusammensetzungen bleibt die Grundform.

Az „-on/-en/-ön” előtt a típus dönt: „tornyon”, „lovon”, de „hídon”. – Vor „-on/-en/-ön“ entscheidet der Typ: „tornyon“ – am Turm –, „lovon“ – auf dem Pferd –, aber „hídon“ – auf der Brücke.

A szóvégi a és e nyúlása kivétel: szinte minden toldalék előtt megtörténik, a mássalhangzóval kezdődők előtt is: „szilvában”. – Die Längung von auslautendem a und e ist die Ausnahme: Sie erfolgt vor fast allen Endungen, auch vor denen mit Konsonant: „szilvában“ – in der Pflaume.

A magánhangzó-váltakozás csak birtokos alakokban jelenik meg: „ajtót”, „ajtók”, de „ajtaja”. – Der Vokalwechsel erscheint nur in Besitzformen: „ajtót“, „ajtók“, aber „ajtaja“.

Az új kolléga mindenkivel kezet fogott. – Der neue Kollege hat allen die Hand gegeben.

EndungLängung: szilvaAusfall: tükörKürzung: hídWechsel: ajtóv-Stamm: ló
Plural „-k”VVVGV
Objekt „-t”VVVGV
Besitz „sein/ihr“VVV (aber hídja)VV
„-on/-en/-ön”VVGGV
„-s” (Ableitung)VVVGV
„-ban”, „-val”, „-ra” …VGGGG
„-ként”; VordergliedGGGGG

V = Stammvariante, G = Grundform.

Négy alak megmutatja, hogyan változik egy főnév: az alapalak, a tárgyeset, a többes szám és az egyes szám harmadik személyű birtokos alak. – Vier Formen zeigen, wie sich ein Substantiv verändert: Grundform, Objekt, Plural und Besitzform der 3. Person Singular.

A „ló”, „lovat”, „lovak”, „lova” sorból minden más alak levezethető. – Aus der Reihe „ló“, „lovat“, „lovak“, „lova“ lassen sich alle übrigen Formen ableiten.

A tárgyeset egymagában nem elég: a „szót” és a „falut” változatlannak látszik, a „szavak” és a „falvak” nem. – Das Objekt allein reicht nicht: „szót“ und „falut“ sehen unverändert aus, „szavak“ und „falvak“ nicht.

Az „ajtót” alakból sem derül ki az „ajtaja”. – Auch aus „ajtót“ geht „ajtaja“ nicht hervor.

A szóvég csak sejtést enged meg: a „motor” és a „kép” nem változik, pedig a „tükör” és a „levél” hasonló felépítésű. – Das Wortende erlaubt nur eine Vermutung: „motor“ und „kép“ verändern sich nicht, obwohl „tükör“ und „levél“ ähnlich gebaut sind.

A változó tövek régi örökség; új szavak nem kerülnek közéjük. – Die veränderlichen Stämme sind ein alter Erbbestand; neue Wörter kommen nicht hinzu.

A jövevényszavakban csak a szóvégi a és e nyúlik meg: „kamerát”, de „projektet”, „motort”. – In Lehnwörtern wird nur auslautendes a und e lang: „kamerát“, aber „projektet“, „motort“.

Zita az útlevelét keresi a fiókban. – Zita sucht ihren Reisepass in der Schublade.

A rejtett összetételek is így viselkednek: „vasút” – „vasutat”. – Auch versteckte Zusammensetzungen verhalten sich so: „vasút“ – „vasutat“ (Eisenbahn – Eisenbahn als Objekt).

A képzett szó új szó, és többnyire már nem változik: „utas” – „utasok”. – Ein abgeleitetes Wort ist ein neues Wort und verändert sich meist nicht mehr: „utas“ – „utasok“ (Fahrgast – Fahrgäste).

Az utasok panaszát a titkárnő fogadja. – Die Beschwerden der Fahrgäste nimmt die Sekretärin entgegen.

A birtoktöbbesítő „-i” előtt is a tőváltozat áll: „lovai”, „levelei”. – Auch vor dem Besitzpluralzeichen „-i“ steht die Stammvariante: „lovai“ – seine Pferde –, „levelei“ – seine Briefe.

Zita a lovairól mesél a kollégáknak. – Zita erzählt den Kollegen von ihren Pferden.

Az irodánk a Hősök terén van. – Unser Büro ist am Heldenplatz.

A neveket úgy ragozzák, mint azt a szót, amelyen alapulnak: „Velencei-tó” – „a Velencei-tavon”. – Namen werden wie das Wort gebeugt, auf dem sie beruhen: „Velencei-tó“ – „a Velencei-tavon“ (Velencer See – auf dem Velencer See).

Kérek egy szelet kenyeret. – Ich hätte gern eine Scheibe Brot.

Erős szelet várnak. – Es wird starker Wind erwartet.

A „szelet” így egyszerre önálló szó és a „szél” tárgyesete. – „Szelet“ ist so zugleich ein eigenes Wort – Scheibe – und das Objekt von „szél“ – Wind.

A magyar iskolai nyelvtan többalakú tövekről beszél. – Die ungarische Schulgrammatik spricht von „többalakú tövek“ – mehrgestaltigen Stämmen.

A latin is külön tövet használ a nominativuson kívüli esetekben: „corpus” – „corporis”. – Auch das Lateinische verwendet außerhalb des Nominativs einen eigenen Stamm: „corpus“ – „corporis“.

A magyarban azonban nem az eset, hanem a konkrét toldalék dönt: „lovon”, de „lóra”. – Im Ungarischen entscheidet jedoch nicht der Fall, sondern die einzelne Endung: „lovon“, aber „lóra“.

Wortschatz

  • tőváltakozás {tő·VÁLTAKOZás} – Stamm·ABWECHSELN·ung(Stammwechsel)
  • szabad tő – freier Stamm
  • kötött tő – gebundener Stamm
  • többalakú {több·alakú} tő – mehr – Form – -ig: mehrgestaltiger Stamm
  • levél – Brief
  • leveleit – seine/ihre Briefe (Objekt)
  • terem – Saal
  • teremben – im Saal
  • kezet fog – die Hand geben
  • útlevelét {út·level·é·t} – seinen/ihren Reisepass (Objekt)
  • vasút {vas·ÚT} – Eisen·WEG(Eisenbahn)
  • vasutat {vas·ut·at} – Eisenbahn (Objekt)
  • utasok – Fahrgäste
  • lovai – seine/ihre Pferde
  • lovairól – von seinen/ihren Pferden
  • levelei – seine/ihre Briefe
  • Hősök tere – Heldenplatz
  • Hősök terén – am Heldenplatz
  • szelet – Scheibe
  • szelet – Wind (Objekt)
  • kamerát – Kamera (Objekt)
  • projektet – Projekt (Objekt)
  • jövevényszó {jövevény·SZÓ} – Ankömmling·WORT(Lehnwort)

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Tőváltozatok a mellékneveknél – Stammvarianten bei Adjektiven (→ 2.8.8)

Tibor télikabátja nehezebb, mint az enyém. – Tibors Wintermantel ist schwerer als meiner.

A „nehéz” é-je a „-bb” előtt rövid e lesz, mint a „kéz” – „kezet” párban. – Das é von „nehéz“ – schwer – wird vor „-bb“ zu kurzem e, wie im Paar „kéz“ – „kezet“.

A „-bb” a középfok jele, más néven fokjel. – „-bb“ ist das Zeichen des Komparativs – „középfok“ –, auch „fokjel“ – Steigerungszeichen – genannt.

Főnév előtt a melléknév toldalék nélkül, alapalakban áll: „a nehéz bőrönd”. – Vor einem Substantiv steht das Adjektiv ohne Endung in der Grundform: „a nehéz bőrönd“ – der schwere Koffer.

A tőváltozat négy helyen jelenik meg: állítmányként többes számban, a „-bb” előtt, a „-n/-an/-en” határozói toldalék előtt és főnévi használatban. – Die Stammvariante erscheint an vier Stellen: im Plural als Prädikat, vor „-bb“, vor der Adverbendung „-n/-an/-en“ und im substantivischen Gebrauch.

A bőröndök nem nehezek. – Die Koffer sind nicht schwer.

Nehezen találtunk megfelelő méretet. – Wir haben nur mit Mühe eine passende Größe gefunden.

Az a-ra és e-re végződő melléknevek szóvégi magánhangzója megnyúlik: „drágább”, „feketék”, „gyengén”. – Bei Adjektiven auf a und e wird der Auslautvokal lang: „drágább“ – teurer –, „feketék“ – schwarz (Plural) –, „gyengén“ – schwach (Adverb).

Ez a kabát drágább, mint gondoltam. – Dieser Mantel ist teurer, als ich dachte.

A „bátor” második magánhangzója kiesik: „bátrak”, „bátrabb”, „bátran”. – Bei „bátor“ – mutig – fällt der zweite Vokal aus: „bátrak“, „bátrabb“ – mutiger –, „bátran“ – mutig (Adverb).

Andrea bátran felpróbálta a piros ruhát. – Andrea hat mutig das rote Kleid anprobiert.

A „nehéz” és a „kevés” a hosszú é-t rövidíti: „nehezebb”, „kevesebb”. – „nehéz“ und „kevés“ – wenig – kürzen das lange é: „nehezebb“, „kevesebb“ – weniger.

Kevesebb ruhát viszek, mint tavaly. – Ich nehme weniger Kleidung mit als letztes Jahr.

Különleges a „hosszú”, a „könnyű”, a „lassú” és az „ifjú”: a „-bb” és a „-n” előtt elmarad a szóvégi ú, illetve ű. – Eine Besonderheit bilden „hosszú“ – lang –, „könnyű“ – leicht –, „lassú“ – langsam – und „ifjú“ – jung: Vor „-bb“ und „-n“ entfällt das auslautende ú bzw. ű.

A kék szoknya hosszabb, mint a fehér. – Der blaue Rock ist länger als der weiße.

Az eladó lassan hajtogatja össze az inget. – Die Verkäuferin faltet das Hemd langsam zusammen.

A többes számban viszont megmarad az ú és az ű: „hosszúak”, „könnyűek”. – Im Plural bleiben ú und ű dagegen erhalten: „hosszúak“, „könnyűek“.

A kabátok hosszúak, de könnyűek. – Die Mäntel sind lang, aber leicht.

A „hosszabb” a-ja nem a tőhöz tartozik, hanem kötőhangzó. – Das a in „hosszabb“ gehört nicht zum Stamm, sondern ist ein Bindevokal.

A rövid tő önálló főnévként is él: „a híd hossza”. – Der kurze Stamm lebt auch als eigenes Substantiv: „a híd hossza“ – die Länge der Brücke.

A többi ú-ra, ű-re végződő melléknév nem változik: „szomorúbb”, „egyszerűbb”, „savanyúbb”. – Die übrigen Adjektive auf ú, ű verändern sich nicht: „szomorúbb“ – trauriger –, „egyszerűbb“ – einfacher –, „savanyúbb“ – saurer.

A „szép”, a „jó”, a „kicsi” és a „sok” középfoka szabálytalan: „szebb”, „jobb”, „kisebb”, „több”. – Der Komparativ von „szép“ – schön –, „jó“ – gut –, „kicsi“ – klein – und „sok“ – viel – ist unregelmäßig: „szebb“, „jobb“, „kisebb“, „több“.

A „-ság/-ség” képző előtt az alapalak áll: „nehézség”, „bátorság”, „hosszúság”. – Vor dem Ableitungssuffix „-ság/-ség“ steht die Grundform: „nehézség“ – Schwierigkeit –, „bátorság“ – Mut –, „hosszúság“ – Länge.

Kell egy kis bátorság. – Ein bisschen Mut braucht es.

A „bő” és a „hű” v-s tövű: „bővebb”, „bőven”, „híven”. – „bő“ – weit, reichlich – und „hű“ – treu – haben einen v-Stamm: „bővebb“ – weiter –, „bőven“ – reichlich –, „híven“ – treu (Adverb).

A boltban bőven van választék. – Im Laden gibt es reichlich Auswahl.

A „jó” régi „jav-” töve főnevekben és igékben él tovább: „javak”, „javít”. – Der alte Stamm „jav-“ von „jó“ lebt in Substantiven und Verben weiter: „javak“ – Güter –, „javít“ – verbessern, reparieren.

A szabó megjavította a zakót. – Der Schneider hat das Sakko ausgebessert.

Az „-ít” képzős igék gyakran ugyanabból a rövid tőből képződnek: „könnyít”, „lassít”, „nehezít”, de „bátorít”. – Verben mit „-ít“ werden oft aus demselben kurzen Stamm gebildet: „könnyít“ – erleichtern –, „lassít“ – verlangsamen –, „nehezít“ – erschweren –, aber „bátorít“ – ermutigen.

A felsőfok a középfokból képződik a „leg-” előtaggal, a tőváltozat megmarad: „legnehezebb”, „leghosszabb”. – Der Superlativ wird aus dem Komparativ mit dem Präfix „leg-“ gebildet; die Stammvariante bleibt: „legnehezebb“ – der schwerste –, „leghosszabb“ – der längste.

Ha a melléknév főnév nélkül áll, maga kapja a toldalékokat: „a drágábbat”, „kevesen”. – Steht das Adjektiv ohne Substantiv, erhält es selbst die Endungen: „a drágábbat“ – das teurere (Objekt) –, „kevesen“ – wenige (Leute).

Kevesen voltak a boltban. – Es waren nur wenige Leute im Laden.

Az ó-ra, ő-re végződő melléknevek nem változnak: „olcsóbb”, „olcsón”. – Adjektive auf ó, ő verändern sich nicht: „olcsóbb“ – billiger –, „olcsón“ – billig (Adverb).

Wortschatz

  • melléknév {mellék·NÉV} – Neben·NAME(Adjektiv)
  • középfok {közép·FOK} – Mitte·STUFE(Komparativ)
  • felsőfok {felső·FOK} – ober·STUFE(Superlativ)
  • fokjel {fok·JEL} – Stufe·ZEICHEN(Steigerungszeichen)
  • nehéz – schwer
  • nehezebb – schwerer
  • nehezek – schwer (Plural)
  • nehezen – mit Mühe
  • nehézség – Schwierigkeit
  • drága – teuer
  • drágább – teurer
  • bátor – mutig
  • bátran – mutig (Adverb)
  • bátorság – Mut
  • kevés – wenig
  • kevesebb – weniger
  • kevesen – wenige (Leute)
  • hosszú – lang
  • hosszabb – länger
  • hosszúak – lang (Plural)
  • könnyű – leicht
  • könnyebb – leichter
  • lassú – langsam
  • lassan – langsam (Adverb)
  • ifjú – jung (gehoben)
  • szomorúbb – trauriger
  • bő – weit; reichlich
  • bőven – reichlich
  • hű – treu
  • híven – treu (Adverb)
  • javak – Güter
  • javít – verbessern, reparieren
  • olcsóbb – billiger

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.Szótári adatok a változó tövekről – Wörterbuchangaben zu veränderlichen Stämmen (→ 2.8.9)

A tavakon már vékony jég van. – Auf den Seen liegt schon dünnes Eis.

Sem a „tav-”, sem a „tavak” nem címszó a szótárban; a keresett címszó a „tó”. – Weder „tav-“ noch „tavak“ ist ein Stichwort im Wörterbuch; das gesuchte Stichwort lautet „tó“ – See.

A szótár a névszókat alapalakjukban, egyes szám alanyesetben közli. – Das Wörterbuch führt Nomen in ihrer Grundform, im Nominativ Singular.

A szótárban minden címszóhoz egy szócikk tartozik. – Im Wörterbuch gehört zu jedem Stichwort – „címszó“ – ein Eintrag – „szócikk“.

Az egynyelvű szótár magyarul magyarázza a szavakat, a kétnyelvű szótár német megfelelőket ad. – Das einsprachige Wörterbuch erklärt die Wörter auf Ungarisch, das zweisprachige gibt deutsche Entsprechungen.

A címszó után a szófaj és azok az alakok következnek, amelyek nem jósolhatók meg. – Nach dem Stichwort folgen die Wortart und die Formen, die sich nicht vorhersagen lassen.

Változó tövű főnévnél az egynyelvű szótár a tárgyesetet és az egyes szám harmadik személyű birtokos alakot adja meg: „ló … lovat, lova”. – Bei Substantiven mit veränderlichem Stamm nennt das einsprachige Wörterbuch das Objekt und die Besitzform der 3. Person Singular: „ló … lovat, lova“.

A tárgyeset a tőváltozatot mutatja meg, a birtokos alak az „-a” és a „-ja” közötti választást és az olyan különlegességeket, mint az „erdeje”. – Das Objekt zeigt die Stammvariante, die Besitzform die Wahl zwischen „-a“ und „-ja“ und Besonderheiten wie „erdeje“.

A kötőjel az egész címszót helyettesíti: az „erdő: -t” olvasva „erdőt”. – Der Bindestrich vertritt das ganze Stichwort: „erdő: -t“ ist als „erdőt“ zu lesen.

Csak az eltérő alakot írják ki teljesen: „híd: hidat, -ja”. – Nur die abweichende Form wird ausgeschrieben: „híd: hidat, -ja“.

A „hiba: -k” rövidítés nem jelzi a nyúlást; „hibák” olvasandó. – Die Kurzangabe „hiba: -k“ zeigt die Längung nicht an; zu lesen ist „hibák“.

A kétnyelvű szótárak zárójelben adják meg az alakokat, többnyire a tárgyesetet és a többes számot. – Zweisprachige Wörterbücher geben die Formen in Klammern an, meist Objekt und Plural.

A tilde (~) a címszót jelöli: a „kár ~t” olvasva „kárt”. – Die Tilde (~) steht für das Stichwort: „kár ~t“ ist als „kárt“ zu lesen.

Mellékneveknél a szótár gyakran a határozói alakot és a középfokot adja meg: „nehéz … nehezen, nehezebb”. – Bei Adjektiven nennt das Wörterbuch oft das Adverb und den Komparativ: „nehéz … nehezen, nehezebb“.

A kettős alakokat a „v.” (vagy) köti össze: „falu: -k v. falvak”. – Doppelformen werden mit „v.“ (vagy – oder) verbunden: „falu: -k v. falvak“.

A szövegben talált alakból négy lépésben jutunk el a címszóhoz. – Von der Form im Text gelangt man in vier Schritten zum Stichwort.

Először leválasztjuk a toldalékokat, aztán megnézzük, hogy a maradék címszó-e. – Zuerst trennt man die Endungen ab, dann prüft man, ob der Rest ein Stichwort ist.

Ha nem az, visszaállítjuk az alapalakot, végül a szócikkben ellenőrizzük a megadott alakokat. – Ist er es nicht, stellt man die Grundform wieder her und prüft zuletzt die angegebenen Formen im Eintrag.

A „bokrokat” alakból a „bokr-” marad; ez nem szó, ezért visszaillesztjük a kiesett magánhangzót: „bokor”. – Von „bokrokat“ – Büsche (Objekt) – bleibt „bokr-“; das ist kein Wort, deshalb setzt man den ausgefallenen Vokal wieder ein: „bokor“ – Busch.

A „hidat” alakból a „hid-” marad; a magánhangzót meg kell hosszabbítani: „híd”. – Von „hidat“ bleibt „hid-“; der Vokal ist zu verlängern: „híd“ – Brücke.

A „terhet” esetében be kell illeszteni a magánhangzót, és vissza kell cserélni a két mássalhangzót: „teher”. – Bei „terhet“ ist der Vokal einzusetzen, und die beiden Konsonanten sind zurückzutauschen: „teher“ – Last.

A turisták a téren gyűltek össze. – Die Touristen haben sich auf dem Platz versammelt.

A „téren” maradéka, a „tér”, már maga is címszó; itt nincs mit visszaállítani. – Der Rest von „téren“, „tér“, ist selbst schon ein Stichwort; hier gibt es nichts zurückzunehmen.

Ezért mindig először a maradékot keressük, és csak utána gondolunk tőváltozásra. – Deshalb sucht man immer zuerst den Rest und denkt erst danach an eine Stammveränderung.

Összetett szónál az utolsó tagot kell keresni: a „templomtornyot” alakból a „torony” címszóhoz jutunk. – Bei einer Zusammensetzung ist das letzte Glied zu suchen: Von „templomtornyot“ – Kirchturm (Objekt) – gelangt man zum Stichwort „torony“ – Turm.

A képzett szavak önálló címszavak: a „lovas” nem a „ló” alatt áll. – Abgeleitete Wörter sind eigene Stichwörter: „lovas“ – Reiter – steht nicht unter „ló“.

Az azonos alakú szavak külön szócikket és sorszámot kapnak, például a „vár” főnév és a „vár” ige. – Gleich lautende Wörter erhalten eigene Einträge mit Ziffern, etwa das Substantiv „vár“ – Burg – und das Verb „vár“ – warten.

A szóvégmutató szótár a szavakat a végük szerint rendezi, így együtt mutatja például az összes „-elem” végű szót. – Das rückläufige Wörterbuch ordnet die Wörter nach ihrem Ende und zeigt so etwa alle Wörter auf „-elem“ beieinander.

A magyar nyelv értelmező szótára hét kötetben jelent meg 1959 és 1962 között. – Das Bedeutungswörterbuch der ungarischen Sprache erschien zwischen 1959 und 1962 in sieben Bänden.

Wortschatz

  • szótár {szó·TÁR} – Wort·LAGER(Wörterbuch)
  • címszó {cím·SZÓ} – Titel·WORT(Stichwort)
  • szócikk {szó·CIKK} – Wort·ARTIKEL(Wörterbucheintrag)
  • egynyelvű {egy·NYELVű} – ein·SPRACHE·ig(einsprachig)
  • kétnyelvű {két·NYELVű} – zwei·SPRACHE·ig(zweisprachig)
  • szófaj {szó·FAJ} – Wort·ART(Wortart)
  • szóvégmutató {szó·vég·mutató} szótár – Wort – Ende – zeigen – d: rückläufiges Wörterbuch
  • értelmező {értelmező} szótár – erklären – d: Bedeutungswörterbuch
  • tavakon – auf den Seen
  • bokrokat – Büsche (Objekt)
  • terhet – Last (Objekt)
  • tér – Platz
  • téren – auf dem Platz
  • templomtorony {templom·TORONY} – Kirche·TURM(Kirchturm)
  • templomtornyot {templom·torny·ot} – Kirchturm (Objekt)
  • hiba – Fehler
  • hibák – Fehler (Plural)
  • kár – Schaden
  • vagy – oder
  • vár – Burg; warten

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.