2.4 Vokalharmonie – hangrend

« Kapitel 2.3.7  |  Kapitel 2.4  |  Kapitel 2.4.1 »

2.4 Vokalharmonie – hangrend

Viele ungarische Endungen haben zwei oder drei Formen; welche steht, bestimmen die Vokale des Wortes: házban – im Haus, kertben – im Garten; házhoz, kerthez, sörhöz. Diese Seite fasst das ganze Kapitel Vokalharmonie als zweisprachigen Lesetext zusammen: Vokalklassen, hinter-, vorder- und gemischtvokalische Wörter, neutrale Vokale, Fremdwörter, Zusammensetzungen und schwankende Formen. Die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 2.4.1, 2.4.2, 2.4.3, 2.4.4, 2.4.5, 2.4.6, 2.4.7, 2.4.8, 2.4.9, 2.4.10).

1.A mély magánhangzók – Die hinteren Vokale (→ 2.4.1)

A kulcs a házban maradt, a labda a kertben. – Der Schlüssel ist im Haus geblieben, der Ball im Garten.

A „-ban” és a „-ben” ugyanazt jelenti; a toldalék magánhangzója a szóhoz igazodik. – „-ban“ und „-ben“ bedeuten dasselbe; der Vokal der Endung richtet sich nach dem Wort.

Ennek a jelenségnek a neve magánhangzó-harmónia. – Diese Erscheinung heißt Vokalharmonie.

A „hangrend” a szó magánhangzóinak osztálya, a „hangrendi illeszkedés” pedig a toldalék alkalmazkodása ehhez az osztályhoz. – „Hangrend“ ist die Vokalklasse des Wortes, „hangrendi illeszkedés“ die Anpassung der Endung an diese Klasse.

Röviden: a szó adja meg a hangot, a toldalék ehhez igazodik. – Kurz: Das Wort gibt den Ton an, die Endung stimmt ein.

A szótő közben nem változik: „ház”, „házak”, „házban”. – Der Stamm ändert sich dabei nicht: „ház“, „házak“, „házban“ – Haus, Häuser, im Haus.

A német umlaut fordított irányban hat: ott a végződés változtatta meg a tőt, ófelnémet „gast” – „gesti”, ma „Gast” – „Gäste”. – Der deutsche Umlaut wirkt in umgekehrter Richtung: Dort veränderte die Endung den Stamm, althochdeutsch „gast“ – „gesti“, heute „Gast“ – „Gäste“.

A mély magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú. – Die hinteren Vokale sind a, á, o, ó, u, ú.

Három párt alkotnak rövid és hosszú hangból: a–á, o–ó, u–ú. – Sie bilden drei Paare aus kurzem und langem Laut: a–á, o–ó, u–ú.

Az „autó” szóban három mély magánhangzó van: a, u, ó. – Im Wort „autó“ – Auto – stehen drei hintere Vokale: a, u, ó.

Képzésükkor a nyelv hátrahúzódik; nemzetközi nevük veláris magánhangzó, a latin „velum”, azaz „vitorla, lepel” szóból. – Bei ihrer Bildung wird die Zunge nach hinten gezogen; ihr internationaler Name ist velarer Vokal, von lateinisch „velum“ – Segel, Tuch (Gaumensegel).

A hagyományos „mély” név a sötétebb hangzásra utal, nem a nyelv magasságára. – Der traditionelle Name „mély“ – tief – bezieht sich auf den dunkleren Klang, nicht auf die Höhe der Zunge.

Az „u” ejtésekor a nyelv magasan áll, az „u” mégis mély magánhangzó. – Beim „u“ steht die Zunge hoch, trotzdem ist „u“ ein hinterer Vokal.

Az „á” ma inkább a szájüreg közepén képződik, a harmóniában mégis a mély magánhangzók közé tartozik: „házban”, „Balatonnál”. – Das „á“ wird heute eher in der Mitte der Mundhöhle gebildet, in der Harmonie gehört es dennoch zu den hinteren Vokalen: „házban“ – im Haus, „Balatonnál“ – am Balaton.

Az ékezet a hosszúságot jelöli, nem a hangrendet: az „ó” mély, az „ő” magas magánhangzó. – Der Akzent bezeichnet die Länge, nicht die Vokalklasse: „ó“ ist ein hinterer, „ő“ ein vorderer Vokal.

Zoltán a tóban úszik, Csaba a parton horgászik. – Zoltán schwimmt im See, Csaba angelt am Ufer.

Csaba a csónakból a tóba ugrott. – Csaba ist aus dem Boot in den See gesprungen.

Ezért helyes a „tóban” és a „csónakból”, hibás a *„tóben” és a *„csónakből”. – Deshalb sind „tóban“ und „csónakból“ richtig, *„tóben“ und *„csónakből“ falsch.

A parton olvasunk és napozunk. – Am Ufer lesen wir und sonnen uns.

Az igék személyragjai is igazodnak: mély hangú igén a többes szám első személy ragja „-unk”. – Auch die Personalendungen der Verben passen sich an: An einem Verb mit hinteren Vokalen lautet die wir-Endung „-unk“.

Több egymást követő toldalék is mind mély marad: „barátaival”, „sétáltunk”. – Auch mehrere aufeinanderfolgende Endungen bleiben alle hinten: „barátaival“ – mit seinen Freunden, „sétáltunk“ – wir sind spaziert.

A toldalék csak a saját szavához igazodik: „Este a tónál ülünk.” – Die Endung richtet sich nur nach ihrem eigenen Wort: „Este a tónál ülünk.“ – Abends sitzen wir am See.

Az egyalakú toldalékok nem igazodnak: „hatkor”, „ötkor”, „reggelig”. – Endungen mit nur einer Form passen sich nicht an: „hatkor“ – um sechs, „ötkor“ – um fünf, „reggelig“ – bis zum Morgen.

Wortschatz

  • magánhangzó {magán·HANGZÓ} – allein·KLINGEND(Vokal, Selbstlaut)
  • magánhangzó-harmónia – Vokalharmonie
  • hangrend {hang·REND} – Laut·ORDNUNG(Vokalklasse)
  • hangrendi illeszkedés – Anpassung an die Vokalklasse
  • mély magánhangzó – hinterer Vokal
  • mély – tief
  • toldalék – Suffix, Endung
  • szótő {szó·TŐ} – Wort·STAMM(Wortstamm)
  • házban – im Haus
  • kertben – im Garten
  • tóban – im See
  • parton – am Ufer
  • csónakból – aus dem Boot
  • olvasunk – wir lesen
  • barátaival – mit seinen Freunden
  • hatkor – um sechs

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.A magas magánhangzók – Die vorderen Vokale (→ 2.4.2)

A magas magánhangzók: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű. – Die vorderen Vokale sind e, é, i, í, ö, ő, ü, ű.

Négy rövid és négy hosszú hang: e–é, i–í, ö–ő, ü–ű. – Es sind vier kurze und vier lange Laute: e–é, i–í, ö–ő, ü–ű.

Képzésükkor a nyelv elöl, a kemény szájpadlás felé emelkedik; nemzetközi nevük palatális magánhangzó, a latin „palatum”, azaz „szájpadlás” szóból. – Bei ihrer Bildung hebt sich die Zunge vorn zum harten Gaumen; ihr internationaler Name ist palataler Vokal, von lateinisch „palatum“ – Gaumen.

Az „e” ejtésekor a nyelv lejjebb van, mint az „u” ejtésekor, az „e” mégis magas, az „u” mély magánhangzó. – Beim „e“ liegt die Zunge tiefer als beim „u“, trotzdem ist „e“ ein vorderer und „u“ ein hinterer Vokal.

A hat mély és a nyolc magas magánhangzóval a magyarban tizennégy magánhangzó van. – Mit den sechs hinteren und den acht vorderen Vokalen hat das Ungarische vierzehn Vokale.

A kétalakú toldalékok mély és magas alakjának magánhangzói állandó párokat alkotnak. – Die Vokale der hinteren und der vorderen Form zweiförmiger Endungen bilden feste Paare.

Az „a” párja az „e”: „házban” – „kertben”. – Der Partner von „a“ ist „e“: „házban“ – im Haus, „kertben“ – im Garten.

Az „á” párja az „é”: „háznál” – „kertnél”. – Der Partner von „á“ ist „é“: „háznál“ – beim Haus, „kertnél“ – beim Garten.

Az „ó” párja az „ő”: „házból” – „kertből”. – Der Partner von „ó“ ist „ő“: „házból“ – aus dem Haus, „kertből“ – aus dem Garten.

Az „u” párja az „ü”: „olvasunk” – „ebédelünk”. – Der Partner von „u“ ist „ü“: „olvasunk“ – wir lesen, „ebédelünk“ – wir essen zu Mittag.

Az „ú” párja az „ű”: „barna hajú” – „kék szemű”. – Der Partner von „ú“ ist „ű“: „barna hajú“ – braunhaarig, „kék szemű“ – blauäugig.

Az „o”-nak két magas párja van, az „e” és az „ö”: „házhoz” – „kerthez” – „sörhöz”. – „o“ hat zwei vordere Partner, „e“ und „ö“: „házhoz“ – zum Haus, „kerthez“ – zum Garten, „sörhöz“ – zum Bier.

Rövidnek rövid, hosszúnak hosszú felel meg: „kertben”, nem *„kertbén”. – Kurz entspricht kurz, lang entspricht lang: „kertben“, nicht *„kertbén“.

A párok hangzása nem egészen azonos: az „á” nyílt, az „é” félig zárt hang, mégis egymás párjai. – Die Paare klingen nicht ganz gleich: „á“ ist offen, „é“ halbgeschlossen, trotzdem sind sie Partner.

Az „i”-nek és az „í”-nek nincs mély párja, ezért az „-ig” toldaléknak csak egy alakja van: „házig”, „kertig”. – „i“ und „í“ haben keinen hinteren Partner, deshalb hat die Endung „-ig“ nur eine Form: „házig“ – bis zum Haus, „kertig“ – bis zum Garten.

Péter Szegeden él, Erzsébet Egerben született. – Péter lebt in Szeged, Erzsébet ist in Eger geboren.

A hosszú „é” is magas magánhangzó: „széken”, nem *„székon”. – Auch das lange „é“ ist ein vorderer Vokal: „széken“ – auf dem Stuhl, nicht *„székon“.

Erzsébet a kerítésnél beszélget a szomszéddal. – Erzsébet unterhält sich am Zaun mit dem Nachbarn.

Szeptemberben szüretelünk. – Im September halten wir Weinlese.

Péter a kertjére büszke. – Péter ist stolz auf seinen Garten.

A „kertjére” szóalakban minden toldalék magas alakú. – In der Wortform „kertjére“ steht jede Endung in der vorderen Form.

Wortschatz

  • magas magánhangzó – vorderer Vokal
  • magas – hoch
  • mássalhangzó {mással·HANGZÓ} – mit anderem·KLINGEND(Konsonant)
  • szájpadlás {száj·PADLÁS} – Mund·DACHBODEN(Gaumen)
  • háznál – beim Haus
  • kertnél – beim Garten
  • házból – aus dem Haus
  • kertből – aus dem Garten
  • ebédelünk – wir essen zu Mittag
  • hajú {hajÚ} – Haar·IG(-haarig)
  • szemű {szemŰ} – Auge·IG(-äugig)
  • házig – bis zum Haus
  • Szegeden – in Szeged
  • Egerben – in Eger
  • széken – auf dem Stuhl
  • kerítésnél – am Zaun
  • szüretelünk – wir halten Weinlese
  • kertjére – auf seinen Garten

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.Ajakkerekítéses és ajakréses magas magánhangzók – Vordere gerundete und ungerundete Vokale (→ 2.4.3)

A magas magánhangzók egy része ajakkerekítéses: ö, ő, ü, ű. – Ein Teil der vorderen Vokale ist gerundet: ö, ő, ü, ű.

A többi ajakréses: e, é, i, í. – Die übrigen sind ungerundet: e, é, i, í.

Az „e” és az „ö”, illetve az „i” és az „ü” között csak az ajkak helyzete különbözik. – Zwischen „e“ und „ö“ sowie zwischen „i“ und „ü“ unterscheidet sich nur die Stellung der Lippen.

Nemzetközi nevük labiális, illetve illabiális magánhangzó, a latin „labium”, azaz „ajak” szóból. – Ihr internationaler Name ist labialer beziehungsweise illabialer Vokal, von lateinisch „labium“ – Lippe.

A németben az „ö” és az „ü” neve umlaut, mert ott egy tőmagánhangzó megváltozásából keletkezett: „Hof” – „Höfe”. – Im Deutschen heißen „ö“ und „ü“ Umlaute, weil sie dort durch Veränderung eines Stammvokals entstanden sind: „Hof“ – „Höfe“.

Néhány toldaléknak három alakja van: egy mély és két magas. – Einige Endungen haben drei Formen: eine hintere und zwei vordere.

„házhoz” – „kerthez” – „sörhöz” – „házhoz“ – zum Haus, „kerthez“ – zum Garten, „sörhöz“ – zum Bier

„házon” – „széken” – „földön” – „házon“ – auf dem Haus, „széken“ – auf dem Stuhl, „földön“ – auf dem Boden

„hatszor” – „kétszer” – „ötször” – „hatszor“ – sechsmal, „kétszer“ – zweimal, „ötször“ – fünfmal

„vártok” – „kértek” – „ültök” – „vártok“ – ihr wartet, „kértek“ – ihr bittet, „ültök“ – ihr sitzt

Ezt az ajakműködés szerinti illeszkedést labiális illeszkedésnek nevezik. – Diese Anpassung nach der Lippenrundung heißt Rundungsharmonie (Labialharmonie).

Csak az „o”-nak van két magas párja; az „a”-nak és az „á”-nak nincs kerekített magas párja, az „ó”, az „u” és az „ú” egyetlen magas párja pedig eleve kerekített. – Nur „o“ hat zwei vordere Partner; „a“ und „á“ haben keinen gerundeten vorderen Partner, und der einzige vordere Partner von „ó“, „u“ und „ú“ ist schon gerundet.

Ödön a sörhöz sós perecet kér. – Ödön bestellt zum Bier eine Salzbrezel.

A zöldséghez rizst eszünk. – Zum Gemüse essen wir Reis.

A „zöldség” szóban is van „ö”, de az utolsó magánhangzó az „é”, ezért „-hez” áll. – Auch im Wort „zöldség“ – Gemüse – steht ein „ö“, aber der letzte Vokal ist „é“, deshalb steht „-hez“.

A háromalakú toldaléknál tehát a szó utolsó magánhangzója dönt. – Bei einer dreiförmigen Endung entscheidet also der letzte Vokal des Wortes.

Ugyanígy „üveghez”, „főzelékhez”, „tűzhelyen”, de „cipőhöz”, „tükörhöz”, „gyümölcshöz”. – Ebenso „üveghez“ – zum Glas, „főzelékhez“ – zum Gemüseeintopf, „tűzhelyen“ – auf dem Herd, aber „cipőhöz“ – zum Schuh, „tükörhöz“ – zum Spiegel, „gyümölcshöz“ – zum Obst.

Az utolsó magánhangzó utáni mássalhangzók nem számítanak. – Die Konsonanten nach dem letzten Vokal zählen nicht.

Ti mit főztök vasárnap? – Was kocht ihr am Sonntag?

Az egyes szám első személy ragja is háromalakú: „várok”, „kérek”, „ülök”. – Auch die ich-Endung hat drei Formen: „várok“ – ich warte, „kérek“ – ich bitte, „ülök“ – ich sitze.

A legtöbb toldaléknak csak két alakja van; ekkor a kerekített magánhangzó után is az ajakréses alak áll: „sörben”, nem *„sörbön”. – Die meisten Endungen haben nur zwei Formen; dann steht auch nach gerundetem Vokal die ungerundete Form: „sörben“ – im Bier, nicht *„sörbön“.

A „-ból/-ből” „ő”-je ugyan kerekített, de ez az „ó” egyetlen magas párja: „kertből”, „cipőből”. – Das „ő“ von „-ból/-ből“ ist zwar gerundet, aber es ist der einzige vordere Partner von „ó“: „kertből“ – aus dem Garten, „cipőből“ – aus dem Schuh.

Ha a tő és a toldalék közé képző kerül, annak magánhangzója dönt: „ültök”, de „ültettek”. – Tritt ein Ableitungssuffix zwischen Stamm und Endung, entscheidet dessen Vokal: „ültök“ – ihr sitzt, aber „ültettek“ – ihr setzt, ihr pflanzt (auch: sie setzten, sie pflanzten).

A kötőhangzó is többnyire követi a kerekítést: „örömöt”, „sörök”. – Auch der Bindevokal folgt meist der Rundung: „örömöt“ – Freude (Objekt), „sörök“ – Biere.

Néhány szó kerekített magánhangzó után is „e” kötőhangzót kap: „könyvet”, „földet”, „fület”; a háromalakú ragok előtt mégis szabályos: „könyvhöz”, „földön”. – Einige Wörter haben trotz gerundetem Vokal den Bindevokal „e“: „könyvet“ – Buch, „földet“ – Erde, „fület“ – Ohr (jeweils Objekt); vor den dreiförmigen Endungen verhalten sie sich trotzdem regelmäßig: „könyvhöz“ – zum Buch, „földön“ – auf dem Boden.

A számnevek is az utolsó magánhangzójuk szerint igazodnak: „ötvenszer”, de „tizenötször”. – Auch Zahlwörter richten sich nach ihrem letzten Vokal: „ötvenszer“ – fünfzigmal, aber „tizenötször“ – fünfzehnmal.

Kerekített elöl képzett magánhangzó a németben és a franciában is van, az angolban, a spanyolban, az oroszban és a latinban nincs. – Gerundete vordere Vokale gibt es auch im Deutschen und Französischen, im Englischen, Spanischen, Russischen und Lateinischen nicht.

Az „ő” és az „ű” betű csak a magyarban fordul elő; a kettős ékezet angol neve ezért „Hungarian umlaut”. – Die Buchstaben „ő“ und „ű“ kommen nur im Ungarischen vor; der englische Name des Doppelakuts ist deshalb „Hungarian umlaut“.

Wortschatz

  • ajakkerekítéses {ajak·KEREKítÉSes} – Lippe·RUND·machen·UNG·ig(gerundet (Vokal))
  • ajakréses {ajak·RÉSes} – Lippe·SPALT·ig(ungerundet (Vokal))
  • ajak – Lippe
  • labiális illeszkedés – Rundungsharmonie
  • sörhöz – zum Bier
  • zöldség {zöldSÉG} – grün·HEIT(Gemüse)
  • zöldséghez – zum Gemüse
  • földön – auf dem Boden
  • ötször – fünfmal
  • ültök – ihr sitzt
  • főztök – ihr kocht
  • ülök – ich sitze
  • ültet {ülTET} – sitzen·LASSEN(setzt, pflanzt)
  • kötőhangzó {kötő·HANGZÓ} – bindend·LAUT(Bindevokal)
  • örömöt – Freude (Objekt)
  • könyvhöz – zum Buch
  • tizenötször – fünfzehnmal

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Mély hangrendű szavak – Hintervokalische Wörter (→ 2.4.4)

Az a szó, amelyben csak mély magánhangzó van, mély hangrendű szó. – Ein Wort, das nur hintere Vokale enthält, ist ein hintervokalisches Wort.

A mély hangrendű szó minden változó toldaléka mély alakú. – Alle veränderlichen Endungen eines hintervokalischen Wortes stehen in der hinteren Form.

Dalma a szobában olvas, Balázs az ablakhoz áll. – Dalma liest im Zimmer, Balázs stellt sich ans Fenster.

A hosszúság nem számít: a „lakás”, az „ajtó”, az „udvar” és a „Sopron” egyaránt mély hangrendű. – Die Länge spielt keine Rolle: „lakás“ – Wohnung, „ajtó“ – Tür, „udvar“ – Hof und „Sopron“ sind gleichermaßen hintervokalisch.

A „magyar”, az „ország” és a „Magyarország” is mély hangrendű: „Magyarországon”. – Auch „magyar“ – ungarisch, „ország“ – Land und „Magyarország“ – Ungarn sind hintervokalisch: „Magyarországon“ – in Ungarn.

A hosszú toldaléklánc is mély marad. – Auch eine lange Kette von Endungen bleibt hinten.

A lakásunkban három szoba van. – In unserer Wohnung gibt es drei Zimmer.

A „lakás” a „lak-” tőből képződött; a „lakik” „-ik”-je csak a szótári alakhoz tartozik, „i”-je nem teszi magas hangrendűvé a szót. – „Lakás“ ist vom Stamm „lak-“ gebildet; das „-ik“ von „lakik“ – wohnt – gehört nur zur Wörterbuchform, sein „i“ macht das Wort nicht vordervokalisch.

A birtokos többes szám jele, az „i” után is mély toldalék következik: „kulcsaitokat”, „lakásainkban”. – Auch nach dem „i“ der Besitzmehrzahl folgt die hintere Endung: „kulcsaitokat“ – eure Schlüssel (Objekt), „lakásainkban“ – in unseren Wohnungen.

A képzők is igazodnak: „barátság”, „barátságos”, „olvasó”, „olvasás”. – Auch die Ableitungssuffixe passen sich an: „barátság“ – Freundschaft, „barátságos“ – freundlich, „olvasó“ – Leser, „olvasás“ – das Lesen.

A barátságos szobákban jól aludtunk. – In den gemütlichen Zimmern haben wir gut geschlafen.

A mondatban minden szó maga választja meg a toldalékát. – Im Satz wählt jedes Wort seine Endung selbst.

Dalma a konyhából az udvarra visz egy asztalt. – Dalma trägt einen Tisch aus der Küche in den Hof.

Helyesen „a hideg lakásban”, nem *„a hideg lakásben”: a rag a „lakás” szóhoz tartozik. – Richtig ist „a hideg lakásban“ – in der kalten Wohnung –, nicht *„a hideg lakásben“: Die Endung gehört zum Wort „lakás“.

Ti most Sopronban laktok? – Wohnt ihr jetzt in Sopron?

Mély hangrendű igéken a személyragok is mélyek: „olvasok”, „olvasunk”, „olvastok”, „olvasnak”. – An hintervokalischen Verben stehen auch die Personalendungen hinten: „olvasok“ – ich lese, „olvasunk“ – wir lesen, „olvastok“ – ihr lest, „olvasnak“ – sie lesen.

Az egyalakú toldalékok változatlanok: „hajnalig”, „lakásért”, „soproni”. – Einförmige Endungen bleiben unverändert: „hajnalig“ – bis zum Morgengrauen, „lakásért“ – für die Wohnung, „soproni“ – aus Sopron.

A névutók önálló szavak, nincs második alakjuk: „az asztal alatt”, „a szék alatt”. – Postpositionen sind eigene Wörter und haben keine zweite Form: „az asztal alatt“ – unter dem Tisch, „a szék alatt“ – unter dem Stuhl.

A névelő a következő szó kezdőhangjához igazodik, nem a hangrendjéhez: „a szoba”, „az ablak”. – Der Artikel richtet sich nach dem Anlaut des folgenden Wortes, nicht nach seiner Vokalklasse: „a szoba“ – das Zimmer, „az ablak“ – das Fenster.

Az igekötő nem igazodik, és a rag az igéhez illeszkedik: „bezárta”. – Das Verbalpräfix passt sich nicht an, und die Endung richtet sich nach dem Verb: „bezárta“ – er hat es abgeschlossen.

A névmások is követik a harmóniát: „az” – „ez”, „abban” – „ebben”, „arról” – „erről”. – Auch die Pronomen folgen der Harmonie: „az“ – jenes, „ez“ – dieses, „abban“ – in jenem, „ebben“ – in diesem, „arról“ – davon, „erről“ – hiervon.

A szótárban a többes szám mutatja a hangrendet: „asztalok”, „házak”, „dobozok”. – Im Wörterbuch zeigt die Mehrzahl die Vokalklasse: „asztalok“ – Tische, „házak“ – Häuser, „dobozok“ – Kartons.

Wortschatz

  • mély hangrendű szó – hintervokalisches Wort
  • hangrendű {hang·RENDű} – Laut·ORDNUNG·ig(von einer Vokalklasse)
  • szobában – im Zimmer
  • ablakhoz – zum Fenster
  • lakás {lakÁS} – wohnen·UNG(Wohnung)
  • lakásunkban – in unserer Wohnung
  • kulcsaitokat – eure Schlüssel (Objekt)
  • barátságos {barátSÁGos} – Freund·SCHAFT·lich(freundlich, gemütlich)
  • olvasó {olvasÓ} – lesen·ER(Leser)
  • konyhából – aus der Küche
  • udvarra – in den Hof
  • laktok – ihr wohnt
  • személyrag – Personalendung
  • névutó {név·UTÓ} – Name·NACH(Postposition)
  • igekötő {ige·KÖTŐ} – Verb·BINDER(Verbalpräfix)
  • Magyarország {Magyar·ORSZÁG} – Ungar·LAND(Ungarn)

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.Magas hangrendű szavak – Vordervokalische Wörter (→ 2.4.5)

Az a szó, amelyben csak magas magánhangzó van, magas hangrendű szó. – Ein Wort, das nur vordere Vokale enthält, ist ein vordervokalisches Wort.

Minden változó toldaléka magas alakú: „embernek”, „Debrecenből”, „gyerekeknek”. – Alle seine veränderlichen Endungen stehen in der vorderen Form: „embernek“ – dem Menschen, „Debrecenből“ – aus Debrecen, „gyerekeknek“ – den Kindern.

Eszter fekete mellényben jött, Örs kesztyűben megy ki. – Eszter kam in einer schwarzen Weste, Örs geht mit Handschuhen hinaus.

A kétalakú toldaléknál a kerekítés nem számít: „kesztyűben”, nem *„kesztyűbön”. – Bei einer zweiförmigen Endung zählt die Rundung nicht: „kesztyűben“, nicht *„kesztyűbön“.

A háromalakú toldaléknál az utolsó magánhangzó dönt: „emberhez”, de „cipőhöz”. – Bei einer dreiförmigen Endung entscheidet der letzte Vokal: „emberhez“ – zum Menschen, aber „cipőhöz“ – zum Schuh.

Ha előbb kerekített, aztán ajakréses magánhangzó áll, az utóbbi dönt: „kötényen”, „nővérhez”, „üzlethez”. – Steht erst ein gerundeter, dann ein ungerundeter Vokal, entscheidet der zweite: „kötényen“ – auf der Schürze, „nővérhez“ – zur älteren Schwester, „üzlethez“ – zum Geschäft.

Fordított sorrendben a kerekített hang dönt: „kendőhöz”, „erdőhöz”, „esküvőhöz”. – In umgekehrter Reihenfolge entscheidet der gerundete Laut: „kendőhöz“ – zum Tuch, „erdőhöz“ – zum Wald, „esküvőhöz“ – zur Hochzeit.

A fekete cipőmhöz fekete zoknit veszek fel. – Zu meinen schwarzen Schuhen ziehe ich schwarze Socken an.

A magánhangzó nélküli „-m” birtokos személyjel nem változtat ezen: az utolsó magánhangzó az „ő” marad. – Das vokallose Possessivsuffix „-m“ ändert daran nichts: Der letzte Vokal bleibt das „ő“.

A „Gyöngyi” névben két „ö” után „i” áll a végén, ezért „Gyöngyihez”. – Im Namen „Gyöngyi“ steht nach zwei „ö“ am Ende ein „i“, deshalb „Gyöngyihez“ – zu Gyöngyi.

Az „ö”-t tartalmazó név sem kap mindenütt „ö”-s toldalékot: „Örshöz”, de „Örsnek”, „Örstől”. – Auch ein Name mit „ö“ erhält nicht überall eine Endung mit „ö“: „Örshöz“ – zu Örs, aber „Örsnek“ – dem Örs, „Örstől“ – von Örs.

Reggel a tükörbe nézek. – Morgens schaue ich in den Spiegel.

Az igéknél ugyanígy: „nézek”, „néztek”, de „ülök”, „ültök”, „kötök”, „kötötök”. – Bei den Verben ebenso: „nézek“ – ich schaue, „néztek“ – ihr schaut, aber „ülök“ – ich sitze, „ültök“ – ihr sitzt, „kötök“ – ich stricke, „kötötök“ – ihr strickt.

Az „i” a magas hangrendű szóban nem zavar: „cipészhez”, „ingben”, „Gyöngyinek”. – Ein „i“ stört im vordervokalischen Wort nicht: „cipészhez“ – zum Schuster, „ingben“ – im Hemd, „Gyöngyinek“ – der Gyöngyi.

A „-ság/-ség” képzőnek csak két alakja van: „erősség”, „ügyesség”, „gyönyörűség”. – Das Suffix „-ság/-ség“ hat nur zwei Formen: „erősség“ – Stärke, „ügyesség“ – Geschicklichkeit, „gyönyörűség“ – Wonne.

Utána az utolsó magánhangzó ismét ajakréses: „gyönyörűséghez”, nem *„gyönyörűséghöz”. – Danach ist der letzte Vokal wieder ungerundet: „gyönyörűséghez“, nicht *„gyönyörűséghöz“.

Ugyanígy változtat a képző: „főzök”, de „főzethez”. – Ebenso ändert ein Ableitungssuffix die Form: „főzök“ – ich koche, aber „főzethez“ – zum Sud.

Eszter Pécsen vett egy szép kötényt, Gergely Debrecenben él. – Eszter hat in Pécs eine schöne Schürze gekauft, Gergely lebt in Debrecen.

Hogy egy helynév „-en” vagy „-ben” ragot kap, az nem a harmónián múlik; a harmónia csak a magas alakot írja elő. – Ob ein Ortsname „-en“ oder „-ben“ erhält, hängt nicht von der Harmonie ab; die Harmonie schreibt nur die vordere Form vor.

A „Pécsen” mellett a régi „Pécsett” alak is használatos. – Neben „Pécsen“ ist auch die alte Form „Pécsett“ – in Pécs – gebräuchlich.

Wortschatz

  • magas hangrendű szó – vordervokalisches Wort
  • embernek – dem Menschen
  • mellényben – in einer Weste
  • kesztyűben – mit Handschuhen
  • cipőhöz – zum Schuh
  • kötény {kötÉNY} – binden·UNG(Schürze)
  • kötényen – auf der Schürze
  • nővér {nő·VÉR} – Frau·BLUT(ältere Schwester)
  • kendőhöz – zum Tuch
  • cipőmhöz – zu meinen Schuhen
  • birtokos személyjel – Possessivsuffix
  • nézek – ich schaue
  • kötötök – ihr strickt
  • cipészhez – zum Schuster
  • erősség {erősSÉG} – stark·KEIT(Stärke)
  • gyönyörűség {gyönyörűSÉG} – wunderschön·KEIT(Wonne)
  • Pécsen – in Pécs
  • Debrecenben – in Debrecen

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.Vegyes hangrendű szavak – Gemischtvokalische Wörter (→ 2.4.6)

Az a szó, amelyben mély és magas magánhangzó is van, vegyes hangrendű szó. – Ein Wort, das hintere und vordere Vokale enthält, ist ein gemischtvokalisches Wort.

Ilyenkor az utolsó olyan magánhangzó dönt, amely számít. – Dann entscheidet der letzte Vokal, der zählt.

Első eset: az „i”, az „í” és az „é” mély magánhangzó után nem számít. – Erster Fall: „i“, „í“ und „é“ zählen nach einem hinteren Vokal nicht.

A papírok a fiókban vannak. – Die Papiere sind in der Schublade.

Zsófi kocsival jön az irodába. – Zsófi kommt mit dem Auto ins Büro.

A kávéhoz cukrot kérek, a tányéron két pogácsa van. – Zum Kaffee hätte ich gern Zucker, auf dem Teller liegen zwei Pogatschen.

A „kávé” szóban az „á” dönt, a végén álló „é” nem változtat semmin. – Im Wort „kávé“ entscheidet das „á“, das „é“ am Ende ändert nichts.

Második eset: ha az utolsó magánhangzó ö, ő, ü vagy ű, a toldalék magas, és ahol van ilyen alakja, kerekített. – Zweiter Fall: Ist der letzte Vokal ö, ő, ü oder ű, steht die vordere Endung und, wo es eine solche Form gibt, die gerundete.

A sofőrök a parkolóban várnak. – Die Fahrer warten auf dem Parkplatz.

Erika új parfümöt vett. – Erika hat ein neues Parfüm gekauft.

Kerekített alak nélküli ragnál ajakréses magas alak áll: „sofőrnek”, „parfümben”. – Bei einer Endung ohne gerundete Form steht die ungerundete vordere: „sofőrnek“ – dem Fahrer, „parfümben“ – im Parfüm.

Harmadik eset: ha magas magánhangzó után mély áll a végén, a toldalék mély. – Dritter Fall: Folgt am Ende ein hinterer auf einen vorderen Vokal, steht die hintere Endung.

Teával kínáltuk a vendégeket. – Wir haben den Gästen Tee angeboten.

Erikának tetszik a modern iroda. – Erika gefällt das moderne Büro.

Nem a többség dönt: az „Erika” két magas és egy mély magánhangzója után is mély toldalék áll. – Es entscheidet nicht die Mehrheit: Auch nach den zwei vorderen und dem einen hinteren Vokal von „Erika“ steht die hintere Endung.

Negyedik eset: ha mély magánhangzó után „e” áll az utolsó szótagban, a toldalék többnyire magas. – Vierter Fall: Steht nach einem hinteren Vokal ein „e“ in der letzten Silbe, ist die Endung meist vorn.

A cégünk irodája Budapesten van. – Das Büro unserer Firma ist in Budapest.

Ugyanígy „októberben”, „parlamentben”, „modernebb”. – Ebenso „októberben“ – im Oktober, „parlamentben“ – im Parlament, „modernebb“ – moderner.

Néhány ilyen szónál a használat ingadozik: „hotelben” és „hotelban” egyaránt helyes. – Bei einigen solchen Wörtern schwankt der Gebrauch: „hotelben“ und „hotelban“ – im Hotel – sind beide richtig.

Az sem igaz, hogy vegyes szóban mindig a mély magánhangzó győz: „sofőrhöz”, „Budapesten”. – Es stimmt auch nicht, dass im gemischten Wort immer der hintere Vokal gewinnt: „sofőrhöz“ – zum Fahrer, „Budapesten“ – in Budapest.

A háttérben két elv áll: a „papír”, a „kocsi” és a „kávé” úgy viselkedik, mint egy mély hangrendű szó. – Dahinter stehen zwei Prinzipien: „papír“, „kocsi“ und „kávé“ verhalten sich wie ein hintervokalisches Wort.

A „sofőr”, a „parfüm” és a „kosztüm” toldaléka viszont az utolsó szótaghoz igazodik. – Die Endung von „sofőr“, „parfüm“ und „kosztüm“ richtet sich dagegen nach der letzten Silbe (Endsilbenharmonie).

Ha az utolsó szótagban „e” áll, a két elv ütközik, innen az ingadozás. – Bei Wörtern mit „e“ in der letzten Silbe stoßen die beiden Prinzipien zusammen; daher die Schwankung.

A képzők ugyanígy igazodnak: „radíroz”, „kosztümös”, „kávés”. – Die Ableitungssuffixe passen sich ebenso an: „radíroz“ – radiert, „kosztümös“ – Kostüm-, „kávés“ – Kaffee-, mit Kaffee.

Szolnokról Tihanyba utaztunk. – Wir sind von Szolnok nach Tihany gefahren.

A „kocsi” szó Kocs falu nevéből származik, ahol a 15. században könnyű, rugózott kocsikat készítettek. – Das Wort „kocsi“ – Wagen – stammt vom Namen des Dorfes Kocs, wo im 15. Jahrhundert leichte, gefederte Wagen gebaut wurden.

Belőle ered a német „Kutsche”, az angol „coach” és a spanyol „coche”. – Davon stammen das deutsche „Kutsche“, das englische „coach“ und das spanische „coche“.

Wortschatz

  • vegyes hangrendű szó – gemischtvokalisches Wort
  • vegyes – gemischt
  • papírok – Papiere
  • fiókban – in der Schublade
  • kocsival – mit dem Auto
  • kávéhoz – zum Kaffee
  • tányéron – auf dem Teller
  • sofőrök – Fahrer (Mehrzahl)
  • parfümöt – Parfüm (Objekt)
  • teával – mit Tee
  • Erikának – der Erika
  • Budapesten – in Budapest
  • októberben – im Oktober
  • modernebb – moderner
  • hotelben – im Hotel
  • radíroz {radírOZ} – Radiergummi·IEREN(radiert)
  • kosztümös {kosztümÖS} – Kostüm·IG(Kostüm-)
  • Tihanyba – nach Tihany

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Semleges magánhangzók: e, é, i, í – Neutrale Vokale e, é, i und í (→ 2.4.7)

Az „i”, az „í”, az „é” és korlátozottan az „e” semleges magánhangzó. – „i“, „í“, „é“ und eingeschränkt „e“ sind neutrale Vokale.

A „semleges” szó a „sem” tagadószóból képződött; a latin „neuter” is „egyik sem” jelentésű. – Das Wort „semleges“ ist vom Verneinungswort „sem“ – auch nicht – gebildet; auch lateinisch „neuter“ bedeutet „keiner von beiden“.

Kiejtésük szerint magas magánhangzók; a „semleges” csak a harmóniában betöltött szerepükre vonatkozik. – Der Aussprache nach sind sie vordere Vokale; „neutral“ bezieht sich nur auf ihre Rolle in der Harmonie.

Egy előttük álló mély magánhangzó hatását átengedik a toldalékig, ezért átlátszónak is nevezik őket. – Die Wirkung eines vorausgehenden hinteren Vokals lassen sie bis zur Endung durch; deshalb nennt man sie auch durchlässig (transparent).

A semlegesség fokozatos: az „i” és az „í” szinte sohasem számít, az „é” ritkán, az „e” gyakran. – Die Neutralität ist abgestuft: „i“ und „í“ zählen fast nie, „é“ selten, „e“ oft.

Minél nyíltabb a hang, annál inkább maga dönt a toldalékról. – Je offener der Laut, desto eher bestimmt er selbst die Endung.

A csak semleges magánhangzót tartalmazó szavak többnyire magas toldalékot kapnak. – Wörter, die nur neutrale Vokale enthalten, erhalten meist vordere Endungen.

Lili a címet a borítékra írja. – Lili schreibt die Adresse auf den Umschlag.

A kenyérhez vaj is jár. – Zum Brot gibt es auch Butter.

Lilinek tetszik a régi híd. – Lili gefällt die alte Brücke.

Egy kis csoport azonban mély toldalékot kap. – Eine kleine Gruppe erhält jedoch hintere Endungen.

A hídon sok ember sétál, a vízen hajók úsznak. – Auf der Brücke spazieren viele Menschen, auf dem Wasser fahren Schiffe.

A „híd” „í”-je ugyanúgy hangzik, mint a „víz”-é; a különbséget a kiejtés nem mutatja. – Das „í“ von „híd“ klingt genauso wie das von „víz“; die Aussprache zeigt den Unterschied nicht.

Ilyen főnév a „cél”, a „nyíl”, a „díj”, a „héj” és a „derék”: „célhoz”, „nyilak”, „díjat”, „héjat”, „dereka”. – Solche Substantive sind „cél“ – Ziel, „nyíl“ – Pfeil, „díj“ – Preis, „héj“ – Schale und „derék“ – Taille, Kreuz: „célhoz“, „nyilak“, „díjat“, „héjat“, „dereka“.

Ilyen ige az „ír”, az „iszik”, a „nyit”, a „hív”, a „sír” és a „szid”: „írunk”, „iszunk”, „nyitunk”, „hívunk”, „sírtok”, „szidta”. – Solche Verben sind „ír“ – schreibt, „iszik“ – trinkt, „nyit“ – öffnet, „hív“ – ruft, „sír“ – weint und „szid“ – schimpft: „írunk“, „iszunk“, „nyitunk“, „hívunk“, „sírtok“, „szidta“.

Ma levelet írunk a nagymamának. – Heute schreiben wir der Großmutter einen Brief.

Az ilyen tő neve antiharmonikus tő; alakjai a köznyelvhez tartoznak, nem hibák. – Ein solcher Stamm heißt antiharmonischer Stamm; seine Formen gehören zur Standardsprache und sind keine Fehler.

A képző is a tőt követi: „csíkos”, de „képes”. – Auch das Ableitungssuffix folgt dem Stamm: „csíkos“ – gestreift, aber „képes“ – fähig.

A „hidak”, a „nyilak” és a „dereka” rövid tőmagánhangzója külön jelenség, nem a mély toldalék oka. – Der kurze Stammvokal in „hidak“, „nyilak“ und „dereka“ ist eine eigene Erscheinung, nicht die Ursache der hinteren Endung.

A „szív” főnév magas, a „szív” ige mély toldalékot kap: „szívében”, de „beszívjuk”. – Das Substantiv „szív“ – Herz – nimmt vordere, das Verb „szív“ – saugen – hintere Endungen: „szívében“ – in seinem Herzen, aber „beszívjuk“ – wir atmen es ein.

Az igekötő nem számít: „kinyitja”, „felhívja”. – Das Verbalpräfix zählt nicht: „kinyitja“ – er öffnet es, „felhívja“ – er ruft ihn an.

Sok ilyen szónál a nyelvtörténet egy korábbi, hátul képzett i-szerű hangot feltételez, amely később egybeesett az „i”-vel. – Für viele dieser Wörter nimmt die Sprachgeschichte einen früheren, hinten gebildeten i-artigen Laut an, der später mit „i“ zusammenfiel.

A „cél” viszont német jövevényszó, a középfelnémet „zil” átvétele. – „Cél“ dagegen ist ein deutsches Lehnwort, übernommen aus mittelhochdeutsch „zil“ – Ziel.

Az egyalakú toldalékok elrejtik a különbséget: „hídig” – „vízig”, „célért” – „címért”. – Einförmige Endungen verbergen den Unterschied: „hídig“ – bis zur Brücke, „vízig“ – bis zum Wasser, „célért“ – für das Ziel, „címért“ – für den Titel.

Csak a kétalakú toldalék mutatja meg: „hídhoz” – „vízhez”, „célok” – „címek”. – Erst eine zweiförmige Endung zeigt ihn: „hídhoz“ – zur Brücke, „vízhez“ – zum Wasser, „célok“ – Ziele, „címek“ – Adressen.

Wortschatz

  • semleges magánhangzó – neutraler Vokal
  • semleges {semLEGES} – auch_nicht·LICH(neutral)
  • átlátszó {át·LÁTszó} – durch·SEHEN·end(durchsichtig, durchlässig)
  • címet – die Adresse (Objekt)
  • kenyérhez – zum Brot
  • hídon – auf der Brücke
  • vízen – auf dem Wasser
  • célhoz – zum Ziel
  • nyilak – Pfeile
  • díjat – den Preis
  • dereka – sein Kreuz
  • írunk – wir schreiben
  • iszunk – wir trinken
  • antiharmonikus tő – antiharmonischer Stamm
  • csíkos {csíkOS} – Streifen·IG(gestreift)
  • szívében – in seinem Herzen
  • beszívjuk – wir atmen es ein
  • hídig – bis zur Brücke

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Magánhangzó-harmónia az idegen szavakban – Vokalharmonie bei Fremdwörtern (→ 2.4.8)

Az idegen szavak és a jövevényszavak ugyanazon szabályok szerint kapják a toldalékaikat, mint a magyar szavak. – Fremdwörter und Lehnwörter erhalten ihre Endungen nach denselben Regeln wie ungarische Wörter.

Viktor a laptopon dolgozik, Dávid a mobilján nézi a híreket. – Viktor arbeitet am Laptop, Dávid schaut die Nachrichten auf seinem Handy.

Az interneten vettünk jegyet. – Wir haben die Karte im Internet gekauft.

A „laptop” mély, az „internet” magas, a „mobil” vegyes hangrendű; mindhárom úgy viselkedik, mint egy hasonló magyar szó. – „Laptop“ ist hinter-, „internet“ vorder-, „mobil“ gemischtvokalisch; alle drei verhalten sich wie ein ähnliches ungarisches Wort.

Az idegen szót még idegennek érezzük, a jövevényszó már meghonosodott; a „jövevény” a „jön” ige származéka. – Ein Fremdwort wird noch als fremd empfunden, ein Lehnwort ist eingebürgert; „jövevény“ – Ankömmling – ist eine Ableitung des Verbs „jön“ – kommen.

A harmónia szempontjából ez a különbség közömbös; külön „idegenszó-osztály” nincs. – Für die Harmonie ist dieser Unterschied gleichgültig; eine eigene „Fremdwortklasse“ gibt es nicht.

Taxival megyünk a repülőtérre, a büfében szendvicset veszünk. – Wir fahren mit dem Taxi zum Flughafen, am Imbissstand kaufen wir ein belegtes Brot.

Viktor a pizzériában dolgozik. – Viktor arbeitet in der Pizzeria.

A csak „e”, „é”, „i”, „í” hangot tartalmazó új szavak magas toldalékot kapnak: „filmben”, „liftben”, „kempingben”. – Neue Wörter, die nur „e“, „é“, „i“, „í“ enthalten, erhalten vordere Endungen: „filmben“ – im Film, „liftben“ – im Aufzug, „kempingben“ – auf dem Campingplatz.

A „híd” típusú szavak csoportja régi, új szóval nem bővül. – Die Gruppe der Wörter vom Typ „híd“ ist alt und wächst nicht durch neue Wörter.

Párizsban egy filmfesztiválon voltunk, Berlinben metróval jártunk. – In Paris waren wir auf einem Filmfestival, in Berlin sind wir mit der U-Bahn gefahren.

Hibás tehát a *„Párizsben” és a *„Berlinban”. – Falsch sind also *„Párizsben“ und *„Berlinban“.

A toldalék a kiejtéshez igazodik, nem az írásképhez. – Die Endung richtet sich nach der Aussprache, nicht nach dem Schriftbild.

Dávid Bordeaux-ban tanult franciául. – Dávid hat in Bordeaux Französisch gelernt.

Az irodalomórát Shakespeare-rel kezdjük. – Die Literaturstunde beginnen wir mit Shakespeare.

A „Bordeaux” kiejtése „bordó”, ezért mély; a „Shakespeare” kiejtése „sékszpír”, ezért magas. – „Bordeaux“ wird „bordó“ gesprochen und ist deshalb hinten; „Shakespeare“ wird „sékszpír“ gesprochen und ist deshalb vorn.

A betűszavaknál is a kiejtés dönt: „USA-ban” (u-es-á), „EU-ban” (é-ú), „CD-n” (cé-dé). – Auch bei Buchstabenwörtern entscheidet die Aussprache: „USA-ban“ – in den USA, „EU-ban“ – in der EU, „CD-n“ – auf der CD.

Viktor a MÁV-nál dolgozik, a húgom az ELTE-n tanul. – Viktor arbeitet bei der Ungarischen Staatsbahn, meine jüngere Schwester studiert an der ELTE.

A kötőhangzó külön kérdés: „PDF-et” (pé-dé-ef), de „CD-t” (cé-dé). – Der Bindevokal ist eine eigene Frage: „PDF-et“ – das PDF, aber „CD-t“ – die CD (Objekt).

A rövid „o” és „ö” a szó végén megnyúlik: „Oslóban”, „Malmőben”. – Kurzes „o“ und „ö“ am Wortende werden lang: „Oslóban“ – in Oslo, „Malmőben“ – in Malmö.

Az oroszban sok magánhangzóra végződő idegen szó nem ragozódik („такси”, „метро”); a magyarban minden idegen szó azonnal megkapja a megfelelő toldalékot: „taxival”, „metróban”. – Im Russischen werden viele Fremdwörter auf Vokal nicht dekliniert („такси“, „метро“); im Ungarischen erhält jedes Fremdwort sofort die passende Endung: „taxival“ – mit dem Taxi, „metróban“ – in der U-Bahn.

Wortschatz

  • idegen szó – Fremdwort
  • jövevényszó {jövevény·SZÓ} – Ankömmling·WORT(Lehnwort)
  • laptopon – am Laptop
  • mobilján – auf seinem Handy
  • interneten – im Internet
  • taxival – mit dem Taxi
  • büfében – am Imbissstand
  • pizzériában – in der Pizzeria
  • filmben – im Film
  • kempingben – auf dem Campingplatz
  • Párizsban – in Paris
  • Berlinben – in Berlin
  • Bordeaux-ban – in Bordeaux
  • betűszó {betű·SZÓ} – Buchstabe·WORT(Buchstabenwort, Akronym)
  • EU-ban – in der EU
  • MÁV-nál – bei der MÁV
  • Oslóban – in Oslo

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.Magánhangzó-harmónia az összetett szavakban – Vokalharmonie bei zusammengesetzten Wörtern (→ 2.4.9)

Az összetett szó minden tagja megtartja saját magánhangzóit; a harmónia nem lép át a tagok határán. – In einer Zusammensetzung behält jedes Glied seine eigenen Vokale; die Harmonie geht nicht über die Grenze der Glieder hinweg.

A toldalék az utolsó taghoz, az utótaghoz igazodik. – Die Endung richtet sich nach dem letzten Glied, dem Hinterglied.

A könyvtárban csend van. – In der Bibliothek ist es still.

Bence a gyógyszert a fürdőszobában tartja. – Bence bewahrt das Medikament im Badezimmer auf.

A „könyv” magas, a „tár” mély: „könyvtárban”; a „gyógy-” mély, a „szer” magas: „gyógyszerhez”. – „Könyv“ – Buch – ist vorn, „tár“ – Lager – hinten: „könyvtárban“; „gyógy-“ – Heil- – ist hinten, „szer“ – Mittel – vorn: „gyógyszerhez“ – zum Medikament.

Az „összetétel” szó maga is tagról tagra megfelel a német „Zusammensetzung”-nak; első tagja az előtag, utolsó tagja az utótag. – Das Wort „összetétel“ entspricht selbst Glied für Glied der deutschen „Zusammensetzung“; sein erstes Glied ist das Vorderglied, sein letztes das Hinterglied.

A „könyvtár” tehát nem vegyes hangrendű szó, mint a „papír”, hanem két szó, mindegyik a maga hangrendjével. – „Könyvtár“ ist also kein gemischtvokalisches Wort wie „papír“, sondern zwei Wörter mit je eigener Vokalklasse.

A „körte” magas („körtében”), a „körtefa” mély: „körtefán”. – „Körte“ – Birne – ist vorn („körtében“ – in der Birne), „körtefa“ – Birnbaum – hinten: „körtefán“ – am Birnbaum.

Az előtag akkor sem számít, ha hosszabb az utótagnál: „Görögországban”, „számítógépen”. – Das Vorderglied zählt auch dann nicht, wenn es länger ist als das Hinterglied: „Görögországban“ – in Griechenland, „számítógépen“ – am Computer.

A kerekítésről is az utótag dönt: „hűtőszekrényhez”, „napszemüveghez”, de „barátnőhöz”. – Auch über die Rundung entscheidet das Hinterglied: „hűtőszekrényhez“ – zum Kühlschrank, „napszemüveghez“ – zur Sonnenbrille, aber „barátnőhöz“ – zur Freundin.

A hangsúly az előtagon van, a toldalék mégis az utótaghoz igazodik: hibás a *„könyvtárben”. – Die Betonung liegt auf dem Vorderglied, die Endung richtet sich trotzdem nach dem Hinterglied: *„könyvtárben“ ist falsch.

Az elhomályosult összetételekben is az utolsó tag dönt: „vasárnapra”, „hétfőre”, „Budapesten”. – Auch in verdunkelten Zusammensetzungen entscheidet das letzte Glied: „vasárnapra“ – für Sonntag, „hétfőre“ – für Montag, „Budapesten“ – in Budapest.

A „vasárnap” a „vásár” és a „nap” szóból lett: a vasárnap egykor vásárnap volt. – „Vasárnap“ – Sonntag – entstand aus „vásár“ – Markt – und „nap“ – Tag: Der Sonntag war einst Markttag.

A számnevekben is: „tizenötször”, „huszonhatszor”, „negyvenkétszer”. – Ebenso bei Zahlwörtern: „tizenötször“ – fünfzehnmal, „huszonhatszor“ – sechsundzwanzigmal, „negyvenkétszer“ – zweiundvierzigmal.

Az antiharmonikus utótag megtartja mély toldalékát: „Lánchídon”, „Kossuth-díjat”. – Ein antiharmonisches Hinterglied behält seine hinteren Endungen: „Lánchídon“ – auf der Kettenbrücke, „Kossuth-díjat“ – den Kossuth-Preis.

A képző is az utótagot követi: „könyvtáros”, „gyógyszerész”. – Auch das Ableitungssuffix folgt dem Hinterglied: „könyvtáros“ – Bibliothekar, „gyógyszerész“ – Apotheker.

Az igekötő a harmónián kívül áll: „elolvasta”, „megoldotta”. – Das Verbalpräfix steht außerhalb der Harmonie: „elolvasta“ – er hat es gelesen, „megoldotta“ – er hat es gelöst.

Bence nem olvasta el a levelet. – Bence hat den Brief nicht gelesen.

Az igekötő önálló elem, amely el is válhat az igétől; ezért nem befolyásolja a ragot. – Das Verbalpräfix ist ein selbständiges Element, das sich auch vom Verb lösen kann; deshalb beeinflusst es die Endung nicht.

A kétszótagú igekötő sem számít: „visszahívom”, „összeültök”. – Auch ein zweisilbiges Präfix zählt nicht: „visszahívom“ – ich rufe ihn zurück, „összeültök“ – ihr setzt euch zusammen.

A németben az utolsó tag a nyelvtani nemet határozza meg („die Haustür”), a magyarban a toldalék magánhangzóját. – Im Deutschen bestimmt das letzte Glied das grammatische Geschlecht („die Haustür“), im Ungarischen den Vokal der Endung.

Wortschatz

  • összetétel {össze·TÉTEL} – zusammen·SETZUNG(Zusammensetzung)
  • előtag {elő·TAG} – vor·GLIED(Vorderglied)
  • utótag {utó·TAG} – nach·GLIED(Hinterglied)
  • könyvtár {könyv·TÁR} – Buch·LAGER(Bibliothek)
  • gyógyszer {gyógy·SZER} – Heil·MITTEL(Medikament)
  • fürdőszoba {fürdő·SZOBA} – Bad·ZIMMER(Badezimmer)
  • körtefa {körte·FA} – Birne·BAUM(Birnbaum)
  • barátnő {barát·NŐ} – Freund·FRAU(Freundin)
  • elhomályosult összetétel – verdunkelte Zusammensetzung
  • vasárnap {vasár·NAP} – Markt·TAG(Sonntag)
  • hétfő {hét·FŐ} – Woche·HAUPT(Montag)
  • Lánchíd {Lánc·HÍD} – Kette·BRÜCKE(Kettenbrücke)
  • könyvtáros {könyv·TÁRos} – Buch·LAGER·er(Bibliothekar)
  • elolvasta – er hat es gelesen
  • visszahívom – ich rufe ihn zurück
  • összeültök – ihr setzt euch zusammen

↑ Hoch zum Seitenanfang

10.Ingadozó és lexikalizálódott alakok – Schwankende und lexikalisch festgelegte Formen (→ 2.4.10)

Néhány szónál a mély és a magas toldalék egyaránt helyes. – Bei einigen Wörtern sind die hintere und die vordere Endung gleichermaßen richtig.

Ebben a hotelben nincs uszoda. – Ebben a hotelban nincs uszoda. – In diesem Hotel gibt es kein Hallenbad. (beide Formen)

Ágnes a fotelben ül. – Ágnes a fotelban ül. – Ágnes sitzt im Sessel. (beide Formen)

Két helyes alak ilyen együttélésének neve ingadozás; mindkét alak a másik párhuzamos alakja. – Das Nebeneinander zweier richtiger Formen heißt Schwankung; jede der beiden Formen ist eine Parallelform der anderen.

A jelentés nem változik: a „hotelban” és a „hotelben” ugyanazt a helyet jelöli. – Die Bedeutung ändert sich nicht: „hotelban“ und „hotelben“ bezeichnen denselben Ort.

Egy szövegen belül rendszerint végig ugyanaz az alak áll. – Innerhalb eines Textes steht üblicherweise durchgehend dieselbe Form.

Az ingadozás minden toldalékra kiterjed: „hotelek” és „hotelok”, „fotelbe” és „fotelba”. – Die Schwankung erstreckt sich auf alle Endungen: „hotelek“ und „hotelok“ – Hotels, „fotelbe“ und „fotelba“ – in den Sessel.

Az „aszpirin” két semleges „i”-je után is ingadozik a toldalék: „aszpirinnel” és „aszpirinnal”. – Auch nach den zwei neutralen „i“ von „aszpirin“ schwankt die Endung: „aszpirinnel“ und „aszpirinnal“ – mit Aspirin.

Több semleges magánhangzó egymás után inkább a magas alakot segíti, de ez nem törvény. – Mehrere neutrale Vokale hintereinander begünstigen eher die vordere Form, ein Gesetz ist das aber nicht.

Nem ingadozik minden hasonló felépítésű szó: az „októberben” csak magas alakú. – Nicht jedes ähnlich gebaute Wort schwankt: „októberben“ hat nur die vordere Form.

A szabály megmagyarázza, miért éppen ezek a szavak ingadoznak, de nem jósolja meg, melyik új szó fog ingadozni. – Die Regel erklärt, warum gerade diese Wörter schwanken, sagt aber nicht voraus, welches neue Wort schwanken wird.

Más szavaknál a hangrend rögzült, de a magánhangzókból nem olvasható ki. – Bei anderen Wörtern ist die Klasse fest, aber nicht an den Vokalen abzulesen.

Az ilyen alak lexikalizálódott: hangrendje az adott szó tulajdonsága. – Eine solche Form ist lexikalisch festgelegt: Ihre Klasse ist eine Eigenschaft des einzelnen Wortes.

Mindig mély alakú: „hídon”, „célhoz”, „írunk”; mindig magas alakú: „Budapesten”, „októberben”; „é” után mindig mély: „kávéban”, „tányéron”. – Fest hinten: „hídon“, „célhoz“, „írunk“; fest vorn: „Budapesten“, „októberben“; fest hinten nach „é“: „kávéban“, „tányéron“.

Ezek közül csak az első csoport mond ellent a szabálynak; a többi szabályos, de a hasonló, ingadozó szavak miatt érdemes számon tartani. – Davon widerspricht nur die erste Gruppe der Regel; die übrigen sind regelgerecht, aber wegen der ähnlichen, schwankenden Wörter erwähnenswert.

A szótár a tárgyesetet, a többes számot és a birtokos alakot adja meg; a „v.” („vagy”) ingadozást jelöl: „hotel, -ok v. -ek”. – Das Wörterbuch gibt Akkusativ, Mehrzahl und Besitzform an; „v.“ („vagy“ – oder) bezeichnet Schwankung: „hotel, -ok v. -ek“.

A férfinak nem tetszett a film. – Dem Mann hat der Film nicht gefallen.

A „férfi” csak magas magánhangzót tartalmaz, mégis mély toldalékot kap: „férfinak”, „férfiak”. – „Férfi“ – Mann – enthält nur vordere Vokale, erhält aber hintere Endungen: „férfinak“ – dem Mann, „férfiak“ – Männer.

A szó a „férj” és a „fiú” régi „fi” alakjának összetétele; a mély toldalékot a régies „férfiú” alak „ú”-ja magyarázza. – Das Wort ist aus „férj“ – Ehemann – und „fi“, einer alten Form von „fiú“ – Junge –, zusammengesetzt; die hintere Endung erklärt man mit dem „ú“ der altertümlichen Form „férfiú“.

A köznyelvben a „férfinek” is előfordul, a sztenderd alak azonban a „férfinak”. – Umgangssprachlich kommt auch „férfinek“ vor, die Standardform ist aber „férfinak“.

A ragos személyes névmásoknak csak egy alakjuk van: „nálam”, „velem”, „hozzám”. – Die Formen mit Personalsuffix haben jeweils nur eine Form: „nálam“ – bei mir, „velem“ – mit mir, „hozzám“ – zu mir.

Nálam van a kulcs, nem nálad. – Der Schlüssel ist bei mir, nicht bei dir.

Sok nyelvjárás a nyílt „e” mellett zárt „ë” hangot is ismer, a helyesírás azonban csak egy „e” betűt használ. – Viele Mundarten kennen neben dem offenen „e“ einen geschlossenen Laut „ë“, die Rechtschreibung verwendet aber nur einen Buchstaben „e“.

A két hang a harmóniában eltérően viselkedik, ezzel magyarázzák az „e” körüli bizonytalanság egy részét. – Die beiden Laute verhalten sich in der Harmonie verschieden; damit erklärt man einen Teil der Unsicherheit beim „e“.

Egyenrangú párhuzamos alakok más nyelvekben is vannak: német „des Tags” – „des Tages”, angol „dreamed” – „dreamt”. – Gleichwertige Parallelformen gibt es auch in anderen Sprachen: deutsch „des Tags“ – „des Tages“, englisch „dreamed“ – „dreamt“.

Wortschatz

  • ingadozás {ingadozÁS} – schwanken·UNG(Schwankung)
  • ingadozó alak – schwankende Form
  • párhuzamos alak – Parallelform
  • hotelben – im Hotel
  • hotelban – im Hotel
  • fotelben – im Sessel
  • fotelban – im Sessel
  • aszpirinnel – mit Aspirin
  • aszpirinnal – mit Aspirin
  • lexikalizálódott – lexikalisch festgelegt
  • szótár {szó·TÁR} – Wort·LAGER(Wörterbuch)
  • férfinak – dem Mann
  • férfiak – Männer
  • férfiú – Mann (veraltet, gehoben)
  • nálam – bei mir
  • velem – mit mir
  • zárt ë – geschlossenes e
  • nyelvjárás {nyelv·JÁRÁS} – Sprache·GANG(Mundart)

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.