4.5 Die lokalen Kasus als System

« Kapitel 4.4.10  |  Kapitel 4.5  |  Kapitel 4.5.1 »

4.5 Die lokalen Kasus als System

Die neun Ortsendungen des Ungarischen bilden ein geschlossenes System aus drei Richtungen – Ort (hol? – wo?), Ziel (hová? – wohin?), Herkunft (honnan? – woher?) – und drei Beziehungen – innen, Oberfläche, Nähe: házban – im Haus, asztalra – auf den Tisch, tanártól – vom Lehrer. Welche Reihe steht, folgt aus der gemeinten Lage, bei Einrichtungen, Verkehrsmitteln und Ortsnamen aus dem festen Sprachgebrauch. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 4.5.1, 4.5.2, 4.5.3, 4.5.4, 4.5.5, 4.5.6, 4.5.7, 4.5.8, 4.5.9, 4.5.10).

1.Hol?, hová?, honnan? – Wo?, wohin?, woher? (→ 4.5.1)

A magyar helyhatározó három kérdésre felel: „hol?”, „hová?” és „honnan?”. – Die ungarische Ortsbestimmung antwortet auf drei Fragen: „hol?“ – wo? –, „hová?“ – wohin? – und „honnan?“ – woher?

Hol van a gyerek? – A kertben. – Wo ist das Kind? – Im Garten.

Hová megy Anna? – A boltba. – Wohin geht Anna? – In den Laden.

Honnan jön Péter? – Az iskolából. – Woher kommt Péter? – Aus der Schule.

A „hová” mellett a rövid „hova” is helyes; a beszélt nyelvben ez a gyakoribb. – Neben „hová“ ist auch das kurze „hova“ richtig; in der gesprochenen Sprache ist es das häufigere.

A kérdés a helyhatározó szerepét dönti el: hely, cél vagy kiindulópont. – Die Frage entscheidet die Rolle der Ortsangabe: Ort, Ziel oder Ausgangspunkt.

Azt, hogy belül, a felszínen vagy a közelben, még nem mondja meg. – Ob innen, auf der Oberfläche oder in der Nähe, sagt sie noch nicht.

Hol van a macska? – A széken. – Wo ist die Katze? – Auf dem Stuhl.

Hová ugrik a macska? – A székre. – Wohin springt die Katze? – Auf den Stuhl.

Honnan ugrik le a macska? – A székről. – Woher springt die Katze herunter? – Vom Stuhl.

Helyhatározó mellett a „van” harmadik személyben sem marad el: „A gyerek a kertben van.”, de „A gyerek okos.” – Neben einer Ortsangabe fällt „van“ – ist – auch in der 3. Person nicht weg: „A gyerek a kertben van.“ – Das Kind ist im Garten –, aber „A gyerek okos.“ – Das Kind ist klug.

A kérdőszó után közvetlenül az ige áll, az igekötő mögé kerül: „Honnan veszed ki a kulcsot?” – Nach dem Fragewort steht unmittelbar das Verb, das Verbalpräfix tritt dahinter: „Honnan veszed ki a kulcsot?“ – Woher nimmst du den Schlüssel heraus? (→ 14.13.1)

Két kérdőszó egymás mellett is állhat: Honnan hová megy a busz? – Budapestről Szegedre. – Zwei Fragewörter können nebeneinanderstehen: Von wo nach wo fährt der Bus? – Von Budapest nach Szeged.

A rövid válasz az egész helyhatározót megismétli, névelővel és raggal együtt: „A konyhában.” – Die kurze Antwort wiederholt die ganze Ortsangabe mit Artikel und Endung: „A konyhában.“ – In der Küche.

A hármasság a helyhatározószókban is megvan: „itt – ide – innen”, „ott – oda – onnan”. – Die Dreiheit kehrt in den Ortsadverbien wieder: „itt – ide – innen“ – hier, hierher, von hier –, „ott – oda – onnan“ – dort, dorthin, von dort (→ 4.5.10).

Ugyanígy a vonatkozó határozószókban: „ahol”, „ahová”, „ahonnan”. – Ebenso in den Relativadverbien: „ahol“ – wo –, „ahová“ – wohin –, „ahonnan“ – woher (→ 7.7.5).

Az a ház, ahonnan jövök, nagyon régi. – Das Haus, aus dem ich komme, ist sehr alt.

A származást a népnyelv „hová?” kérdéssel tudakolja: „Te hová valósi vagy?” – Nach der Abstammung fragt die Volkssprache mit „hová?“: „Te hová valósi vagy?“ – Woher stammst du?

A kettőzött „hol …, hol …” jelentése „egyszer …, máskor …”: „Hol itt, hol ott bukkan fel.” – Doppeltes „hol …, hol …“ bedeutet „mal …, mal …“: „Hol itt, hol ott bukkan fel.“ – Mal hier, mal dort taucht er auf.

Ez a mesék kezdőformulája is: „Hol volt, hol nem volt …” – Das ist auch die Eingangsformel der Märchen: „Hol volt, hol nem volt …“ – wörtlich „Wo es war, wo es nicht war“, deutsch „Es war einmal“.

A latin és az orosz is három kérdőszót különböztet meg: „ubi? – quo? – unde?”, „где? – куда? – откуда?”. – Auch Latein und Russisch unterscheiden drei Fragewörter: „ubi? – quo? – unde?“, „где? – куда? – откуда?“.

Az angol „whither” és „whence” ma elavult, a francia „où” pedig helyet és célt egyaránt jelent. – Das englische „whither“ – wohin – und „whence“ – woher – sind heute veraltet, und das französische „où“ bedeutet Ort und Ziel zugleich.

Wortschatz

  • hol? – wo?
  • hová?, hova? – wohin?
  • honnan? – woher?
  • helyhatározó {hely·HATÁROZó} – Ort·BESTIMM·end(Ortsbestimmung)
  • kérdőszó {kérdŐ·szó} – frag·END·Wort(Fragewort)
  • kiindulópont {ki·INDULó·PONT} – aus·BRECH·end·PUNKT(Ausgangspunkt)
  • szerep – Rolle
  • cél – Ziel
  • igekötő {ige·KÖTŐ} – Verb·BINDER(Verbalpräfix)
  • kertben – im Garten
  • boltba – in den Laden
  • iskolából – aus der Schule
  • széken – auf dem Stuhl
  • székre – auf den Stuhl
  • székről – vom Stuhl
  • ahonnan – woher (Relativwort)
  • valósi – stammend, gebürtig
  • felbukkan {fel·bukkan} – taucht auf

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.Hely, cél és kiindulópont – Ort, Ziel und Herkunft (→ 4.5.2)

A hármas felosztás neve „irányhármasság”. – Die Dreiteilung heißt „irányhármasság“ – Richtungsdreiheit.

A kutya az udvarban fut. – Der Hund läuft im Hof.

A kutya az udvarba fut. – Der Hund läuft in den Hof.

A kutya az udvarból fut ki. – Der Hund läuft aus dem Hof heraus.

A hely nem jelent mozdulatlanságot: az első mondatban az udvar a mozgás tere, a másodikban a célja. – Ort bedeutet nicht Stillstand: Im ersten Satz ist der Hof der Raum der Bewegung, im zweiten ihr Ziel.

Anna a kertben sétál; Anna a kertbe sétál. – Anna spaziert im Garten; Anna spaziert in den Garten hinein.

Az ige magában nem dönti el a szerepet: a „jön” mellett is állhat cél, a „megy” mellett kiindulópont. – Das Verb allein entscheidet die Rolle nicht: Auch bei „jön“ – kommen – kann ein Ziel stehen, bei „megy“ – gehen – ein Ausgangspunkt.

Péter a kertbe jön. – Péter kommt in den Garten.

Anna a boltból megy haza. – Anna geht vom Laden nach Hause.

A „marad” helyet kíván: aki marad, nem hagyja el a teret. – „marad“ – bleiben – verlangt einen Ort: Wer bleibt, verlässt den Raum nicht.

Egy mondatban kiindulópont és cél is állhat: Anna a házból a kertbe megy. – Ein Satz kann Ausgangspunkt und Ziel zugleich nennen: Anna geht aus dem Haus in den Garten.

A két határozó különböző sorhoz is tartozhat: Anna a boltból Péterhez megy. – Die beiden Angaben können auch verschiedenen Reihen angehören: Anna geht aus dem Laden zu Péter.

Az út, amelyen a mozgás halad, nem negyedik szerep; ezt névutó fejezi ki: „a parkon keresztül”. – Der Weg, auf dem sich die Bewegung vollzieht, ist keine vierte Rolle; ihn drückt eine Postposition aus: „a parkon keresztül“ – durch den Park (→ 5).

A „-ig” végpontot jelöl, de szintén nem tartozik a három szerephez: „a kapuig”. – „-ig“ bezeichnet einen Endpunkt, gehört aber ebenfalls nicht zu den drei Rollen: „a kapuig“ – bis zum Tor (→ 4.9).

Ha nem az alany mozog, hanem a tárgy, a cél a tárgyra vonatkozik: Anna a kabátot a székre teszi. – Bewegt sich nicht das Subjekt, sondern das Objekt, bezieht sich das Ziel auf das Objekt: Anna legt den Mantel auf den Stuhl.

A németben a „legen” és a „liegen” ige különbözik, a magyarban a rag: „a táskába teszem” – „a táskában van”. – Im Deutschen unterscheiden sich die Verben „legen“ und „liegen“, im Ungarischen die Endungen: „a táskába teszem“ – ich lege es in die Tasche –, „a táskában van“ – es liegt in der Tasche.

A „hagy” és a „felejt” is helyet kíván: A kulcsot az autóban felejtettem. – Auch „hagy“ – lassen – und „felejt“ – vergessen – verlangen den Ort: Ich habe den Schlüssel im Auto vergessen.

Az „érkezik” viszont célt kíván: A vonat a harmadik vágányra érkezik. – „érkezik“ – ankommen – verlangt dagegen das Ziel: Der Zug kommt auf Gleis drei an.

A „Rómába érkezik” szerkezetben a spanyol, az orosz és a latin is célt használ: „llegar a Roma”, „приехать в Рим”, „Romam pervenire”. – Bei „Rómába érkezik“ – in Rom ankommen – verwenden auch Spanisch, Russisch und Latein das Ziel: „llegar a Roma“, „приехать в Рим“, „Romam pervenire“; Deutsch und Englisch („arrive in Rome“) den Ort.

Wortschatz

  • irányhármasság {irány·HÁRMASság} – Richtung·DREIFACH·heit(Richtungsdreiheit)
  • hármas – dreifach, Dreier
  • udvar – Hof
  • udvarban – im Hof
  • udvarba – in den Hof
  • udvarból – aus dem Hof
  • sétál – spazieren
  • marad – bleiben
  • keresztül – durch, über (Postposition)
  • kapuig – bis zum Tor
  • tesz – legen, stellen, tun
  • hagy – lassen, zurücklassen
  • felejt – vergessen
  • érkezik – ankommen
  • vágány – Gleis
  • vágányra – auf das Gleis

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.Belső tér – Innerer Raum (→ 4.5.3)

A belső helyviszony ragjai: „-ban/-ben” (hol?), „-ba/-be” (hová?), „-ból/-ből” (honnan?). – Die Endungen der inneren Ortsbeziehung: „-ban/-ben“ (wo?), „-ba/-be“ (wohin?), „-ból/-ből“ (woher?).

A tej a hűtőben van. – Die Milch ist im Kühlschrank.

Anna a tejet a hűtőbe teszi. – Anna stellt die Milch in den Kühlschrank.

Anna kiveszi a tejet a hűtőből. – Anna nimmt die Milch aus dem Kühlschrank.

A helyet és a célt egyetlen „n” különbözteti meg: „hűtőben” – „hűtőbe”. – Ort und Ziel unterscheidet ein einziges „n“: „hűtőben“ – im Kühlschrank –, „hűtőbe“ – in den Kühlschrank.

A „-ból/-ből” magánhangzója mindig hosszú. – Der Vokal von „-ból/-ből“ ist immer lang.

Mindhárom rag kétalakú: mély hangrendű szó után „a”, magas hangrendű után „e” áll: dobozban, szekrényben. – Alle drei Endungen sind zweiförmig: Nach Wörtern mit dunklen Vokalen steht „a“, nach Wörtern mit hellen Vokalen „e“: in der Schachtel, im Schrank.

Külön ö-s alak nincs: „könyvben”, „fülben”, „hűtőben”. – Eine eigene ö-Form gibt es nicht: „könyvben“ – im Buch –, „fülben“ – im Ohr –, „hűtőben“ – im Kühlschrank.

A semleges „i” nem számít: „fiókban”, „papírban”, „kocsiban”. – Das neutrale „i“ zählt nicht: „fiókban“ – in der Schublade –, „papírban“ – im Papier –, „kocsiban“ – im Wagen.

A szóvégi „a” és „e” megnyúlik: „iskolában”, „pincében”. – Auslautendes „a“ und „e“ werden lang: „iskolában“ – in der Schule –, „pincében“ – im Keller.

Más tőváltozás nincs: „vízben”, „teremben”, „tóban”, noha a többes szám „vizek”, „termek”, „tavak”. – Andere Stammveränderungen treten nicht ein: „vízben“ – im Wasser –, „teremben“ – im Saal –, „tóban“ – im See –, obwohl der Plural „vizek“, „termek“, „tavak“ lautet.

Összetett szóban az utótag dönt: „könyvtárban”, „fürdőszobában”. – In der Zusammensetzung entscheidet das Hinterglied: „könyvtárban“ – in der Bibliothek –, „fürdőszobában“ – im Badezimmer.

A beszélt nyelvben az „n” gyakran elmarad („a házba vagyok”), ez azonban igénytelennek számít; helyesen: „a házban vagyok”. – In der gesprochenen Sprache fällt das „n“ oft weg („a házba vagyok“), das gilt aber als ungepflegt; richtig ist „a házban vagyok“ – ich bin im Haus.

Az igekötő és a rag együtt mutatja az irányt: „kiveszi a fiókból”, „bemegy az iskolába”. – Präfix und Endung zeigen die Richtung gemeinsam: „kiveszi a fiókból“ – nimmt es aus der Schublade –, „bemegy az iskolába“ – geht in die Schule hinein (→ 11).

A belső térnek nem kell fedettnek lennie: „kertben”, „udvarban”, „erdőben”, „parkban”. – Der Innenbereich muss nicht überdacht sein: „kertben“ – im Garten –, „udvarban“ – im Hof –, „erdőben“ – im Wald –, „parkban“ – im Park.

Elég, ha határai vannak; anyag is lehet belső tér: „vízben”, „fűben”, „levesben”. – Es genügt, dass er Grenzen hat; auch ein Stoff kann ein Innenraum sein: „vízben“ – im Wasser –, „fűben“ – im Gras –, „levesben“ – in der Suppe.

Nem minden német „in” belső viszony: „a buszon”, „a vonaton”, „az első emeleten”, „a napon”. – Nicht jedes deutsche „in“ ist eine innere Beziehung: „a buszon“ – im Bus –, „a vonaton“ – im Zug –, „az első emeleten“ – im ersten Stock –, „a napon“ – in der Sonne.

Fordítva is előfordul: „a bankban”, „a hivatalban”. – Auch das Umgekehrte kommt vor: „a bankban“ – auf der Bank –, „a hivatalban“ – auf dem Amt.

A nyelvtörténet szerint a három rag a „bél” főnévből keletkezett; ’belső rész’ jelentése a „kenyérbél” szóban ma is él. – Nach der Sprachgeschichte sind die drei Endungen aus dem Substantiv „bél“ – Darm, Inneres – entstanden; die Bedeutung „Inneres“ lebt in „kenyérbél“ – Brotkrume – noch heute.

A Halotti beszédben még „paradisumben” áll. – In der Leichenrede (1192–1195), dem ältesten zusammenhängenden ungarischen Text, steht noch „paradisumben“ – im Paradies.

Ugyanez a tő él a „belső”, a „belül” és a „bele” szóban. – Derselbe Stamm lebt in „belső“ – innerer –, „belül“ – innen – und „bele“ – hinein.

Wortschatz

  • belső helyviszony – innere Ortsbeziehung
  • belső {belSŐ} – innen·ER(innerer)
  • helyviszony {hely·VISZONY} – Ort·BEZIEHUNG(Ortsbeziehung)
  • hűtő – Kühlschrank
  • hűtőben – im Kühlschrank
  • hűtőbe – in den Kühlschrank
  • hűtőből – aus dem Kühlschrank
  • hangrend – Vokalharmonie (Vokalklasse eines Wortes)
  • mély hangrendű – mit dunklen Vokalen
  • magas hangrendű – mit hellen Vokalen
  • kétalakú – zweiförmig
  • dobozban – in der Schachtel
  • szekrényben – im Schrank
  • fiókban – in der Schublade
  • iskolában – in der Schule
  • pincében – im Keller
  • vízben – im Wasser
  • teremben – im Saal
  • könyvtárban {könyv·TÁR·ban} – Buch·LAGER·in(in der Bibliothek)
  • kivesz {ki·VESZ} – heraus·NEHMEN(herausnehmen)
  • bemegy {be·MEGY} – hinein·GEHEN(hineingehen)
  • igénytelen – ungepflegt, anspruchslos
  • bél – Darm; Inneres
  • kenyérbél {kenyér·BÉL} – Brot·INNERES(Brotkrume)

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Felszín és érintkezés – Oberfläche und Kontakt (→ 4.5.4)

A felszíni sor ragjai: „-n/-on/-en/-ön” (hol?), „-ra/-re” (hová?), „-ról/-ről” (honnan?). – Die Endungen der Oberflächenreihe: „-n/-on/-en/-ön“ (wo?), „-ra/-re“ (wohin?), „-ról/-ről“ (woher?).

A pohár az asztalon van. – Das Glas steht auf dem Tisch.

Anna a poharat az asztalra teszi. – Anna stellt das Glas auf den Tisch.

Anna leveszi a poharat az asztalról. – Anna nimmt das Glas vom Tisch.

A „van” elég; a németnek választania kell a „steht”, a „liegt” és az „ist” között. – „van“ genügt; das Deutsche muss zwischen „steht“, „liegt“ und „ist“ wählen.

A felszín nem csak felül lehet: A kép a falon lóg. – Die Fläche muss nicht oben liegen: Das Bild hängt an der Wand.

A döntő az érintkezés: Péter a képet a falra akasztja, később leveszi a falról. – Entscheidend ist der Kontakt: Péter hängt das Bild an die Wand und nimmt es später von der Wand.

A légy a plafonon mászik. – Die Fliege krabbelt an der Decke.

A „-ra/-re” tehát nem jelent felfelé irányt, a „-ról/-ről” nem mindig lefelét: A fiú a falra rajzol. – „-ra/-re“ bedeutet also keine Richtung nach oben, „-ról/-ről“ nicht immer nach unten: Der Junge malt an die Wand.

Érintkezés nélkül nincs felszíni rag: „az asztal alatt” névutós szerkezet. – Ohne Kontakt keine Oberflächenendung: „az asztal alatt“ – unter dem Tisch – ist eine Fügung mit Postposition (→ 5.2).

Írás és kép a felszínen van: a papíron, a táblán, a képernyőn. – Schrift und Bild befinden sich auf der Fläche: auf dem Papier, an der Tafel, auf dem Bildschirm.

A hely ragja négyalakú; magánhangzó után „-n” áll: „táskán”, „lépcsőn”. – Die Ortsendung hat vier Formen; nach Vokal steht „-n“: „táskán“ – auf der Tasche –, „lépcsőn“ – auf der Treppe.

Mássalhangzó után kötőhangzó lép be: „asztalon”, „széken”, „földön”. – Nach Konsonant tritt ein Bindevokal ein: „asztalon“ – auf dem Tisch –, „széken“ – auf dem Stuhl –, „földön“ – auf dem Boden.

Az „ö” ajakkerekítéses magas magánhangzó után áll: „bőröndön”, „földön”. – „ö“ steht nach gerundeten hellen Vokalen: „bőröndön“ – auf dem Koffer –, „földön“.

A „-ra/-re” és a „-ról/-ről” kétalakú, kötőhangzó nélkül: „földre”, „földről”. – „-ra/-re“ und „-ról/-ről“ sind zweiförmig und haben keinen Bindevokal: „földre“ – auf den Boden –, „földről“ – vom Boden.

A kötőhangzó nem mindig egyezik a tárgyragéval: „falat”, de „falon”. – Der Bindevokal stimmt nicht immer mit dem des Akkusativs überein: „falat“ – die Wand (Akkusativ) –, aber „falon“ – an der Wand.

A tőváltozás csak a magánhangzóval kezdődő helyragnál jelenik meg: „kövön”, „lovon”, „tükrön”. – Die Stammveränderung erscheint nur vor der vokalisch beginnenden Ortsendung: „kövön“ – auf dem Stein –, „lovon“ – auf dem Pferd –, „tükrön“ – auf dem Spiegel.

A cél és a kiindulópont az alapalakhoz járul: „kőre”, „lóról”, „tükörre”. – Ziel und Herkunft treten an die Grundform: „kőre“ – auf den Stein –, „lóról“ – vom Pferd –, „tükörre“ – auf den Spiegel.

A „-ra/-re” rag személyes alakja, a „rá” igekötőként is él: „rátesz”, „rálép”. – Die Personalform von „-ra/-re“, „rá“, lebt auch als Verbalpräfix: „rátesz“ – darauflegen –, „rálép“ – auf etwas treten.

Az oroszban a „на” asztallal és fallal egyaránt áll, mint a magyarban a felszíni rag; a német az „auf” és az „an” között választ. – Im Russischen steht „на“ bei Tisch und Wand gleichermaßen, wie im Ungarischen die Oberflächenendung; das Deutsche wählt zwischen „auf“ und „an“.

Wortschatz

  • felszín {fel·SZÍN} – oben·FLÄCHE(Oberfläche)
  • felszíni {fel·SZÍNi} – oben·FLÄCHE·(ADJEKTIV)(Oberflächen-)
  • érintkezés {érintKEZés} – berühr·(REFLEXIV)·ung(Berührung, Kontakt)
  • asztalon – auf dem Tisch
  • asztalra – auf den Tisch
  • asztalról – vom Tisch
  • falon – an der Wand
  • falra – an die Wand
  • falról – von der Wand
  • plafonon – an der Zimmerdecke
  • lóg – hängen
  • akaszt – aufhängen
  • kötőhangzó {kötő·HANGZÓ} – Binde·LAUT(Bindevokal)
  • négyalakú – vierförmig
  • táskán – auf der Tasche
  • földön – auf dem Boden
  • bőröndön – auf dem Koffer
  • kövön – auf dem Stein
  • lovon – auf dem Pferd
  • tükrön – auf dem Spiegel
  • tükörre – auf den Spiegel
  • képernyő {kép·ERNYŐ} – Bild·SCHIRM(Bildschirm)
  • rátesz {rá·TESZ} – darauf·LEGEN(darauflegen)
  • rálép {rá·LÉP} – darauf·TRETEN(auf etwas treten)

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.Közelség és viszonyítási pont – Nähe und äußerer Bezugspunkt (→ 4.5.5)

A közeli sor ragjai: „-nál/-nél” (hol?), „-hoz/-hez/-höz” (hová?), „-tól/-től” (honnan?). – Die Endungen der Nähe-Reihe: „-nál/-nél“ (wo?), „-hoz/-hez/-höz“ (wohin?), „-tól/-től“ (woher?).

Péter Annánál van. – Péter ist bei Anna.

Péter Annához megy. – Péter geht zu Anna.

Péter Annától jön. – Péter kommt von Anna.

Anna itt nem tér és nem felület, hanem viszonyítási pont. – Anna ist hier kein Raum und keine Fläche, sondern ein Bezugspunkt.

Személynél többnyire a lakását vagy a munkahelyét értik: Anna az orvosnál vár – a rendelőben. – Bei einer Person ist meist ihre Wohnung oder Arbeitsstätte gemeint: Anna wartet beim Arzt – in der Praxis.

Tárgy is lehet viszonyítási pont: A vendég a kapunál áll. – Auch ein Gegenstand kann Bezugspunkt sein: Der Gast steht am Tor.

A kutya az ablaktól a kapuhoz fut. – Der Hund läuft vom Fenster zum Tor.

Leül az asztalhoz, az asztalnál ül, majd feláll az asztaltól. – Er setzt sich an den Tisch, sitzt am Tisch und steht dann vom Tisch auf.

A „-hoz/-hez/-höz” érintkezés nélküli helyet ad meg: „A széket az asztalhoz teszem.” – „-hoz/-hez/-höz“ gibt einen Platz ohne Kontakt an: „A széket az asztalhoz teszem.“ – Ich stelle den Stuhl an den Tisch.

A pénztártól balra van a lift. – Links von der Kasse ist der Aufzug.

A ragok mássalhangzóval kezdődnek, ezért nincs kötőhangzó, és a tő nem változik; csak a szóvégi „a” és „e” nyúlik meg. – Die Endungen beginnen mit einem Konsonanten; daher gibt es keinen Bindevokal, und der Stamm bleibt unverändert – nur auslautendes „a“ und „e“ werden lang.

A „-hoz/-hez/-höz” háromalakú: „tanárhoz”, „Péterhez”, „főnökhöz”. – „-hoz/-hez/-höz“ ist dreiförmig: „tanárhoz“ – zum Lehrer –, „Péterhez“ – zu Péter –, „főnökhöz“ – zum Chef.

A „-nál/-nél” és a „-tól/-től” kétalakú: „főnöknél”, „főnöktől”. – „-nál/-nél“ und „-tól/-től“ sind zweiförmig: „főnöknél“ – beim Chef –, „főnöktől“ – vom Chef.

A „szomszéd” az „o” miatt mély hangrendű ragot kap: „szomszédnál”, „szomszédhoz”. – „szomszéd“ – Nachbar – erhält wegen des „o“ die dunkle Endung: „szomszédnál“, „szomszédhoz“.

Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. – Wenn der Berg nicht zu Mohammed kommt, geht Mohammed zum Berg.

Ha a teret nevezik meg, belső rag áll: Péter a fogorvosnál van – Péter a rendelőben van. – Wird der Raum genannt, steht die Innenendung: Péter ist beim Zahnarzt – Péter ist in der Praxis.

Az „-ék” toldalékkal egy család jelölhető: Vasárnap Kovácséknál ebédelünk. – Mit dem Suffix „-ék“ bezeichnet man eine Familie: Am Sonntag essen wir bei Familie Kovács zu Mittag.

A közelség nem mér távolságot: A ház a folyónál áll. – Die Nähe misst keinen Abstand: Das Haus steht am Fluss.

József Attila 1936-os verse, „A Dunánál” is ezt a viszonyt mutatja: a költő a parton ül. – Auch das Gedicht „A Dunánál“ – An der Donau – von Attila József (1936) zeigt diese Beziehung: Der Dichter sitzt am Ufer.

A „Péterhez megyek” térbeli cél, a „Péternek adok egy könyvet” részeshatározó. – „Péterhez megyek“ – ich gehe zu Péter – ist ein räumliches Ziel, „Péternek adok egy könyvet“ – ich gebe Péter ein Buch – eine Dativergänzung (→ 4.4).

A csomagot Péterhez viszem; a csomagot Péternek viszem. – Ich bringe das Paket zu Péter (an seinen Ort); ich bringe das Paket für Péter (er bekommt es).

Akitől kapunk valamit, az kiindulópont: Annától kapok egy könyvet. – Der Geber ist Ausgangspunkt: Ich bekomme von Anna ein Buch.

Személyes névmás helyett maga a rag kap személyragot: „nálam”, „hozzám”, „tőlem”. – Statt eines Personalpronomens erhält die Endung selbst eine Personalendung: „nálam“ – bei mir –, „hozzám“ – zu mir –, „tőlem“ – von mir (→ 7.2.5).

A „nálunk” gyakran ’otthon’ vagy ’hazánkban’ jelentésű: Nálunk télen sok hó esik. – „nálunk“ bedeutet oft „bei uns zu Hause“ oder „bei uns im Land“: Bei uns fällt im Winter viel Schnee.

Az orosz „у Анны – к Анне – от Анны” és a latin „apud – ad – ab” ugyanezt a hármasságot mutatja. – Russisch „у Анны – к Анне – от Анны“ und lateinisch „apud – ad – ab“ zeigen dieselbe Dreiheit.

A francia „chez” a latin „casa” szóból származik, és helyet és célt egyaránt jelent. – Das französische „chez“ stammt von lateinisch „casa“ – Haus – und bedeutet Ort und Ziel zugleich: „chez Anna“ – bei Anna, zu Anna.

Wortschatz

  • viszonyítási pont – Bezugspunkt
  • külső {külSŐ} – außen·ER(äußerer)
  • Annánál – bei Anna
  • Annához – zu Anna
  • Annától – von Anna
  • orvosnál – beim Arzt
  • kapunál – am Tor
  • asztalhoz – an den Tisch
  • asztaltól – vom Tisch
  • pénztár – Kasse
  • háromalakú – dreiförmig
  • főnökhöz – zum Chef
  • szomszéd – Nachbar
  • fogorvos {fog·ORVOS} – Zahn·ARZT(Zahnarzt)
  • rendelő – (Arzt-)Praxis
  • Kovácsék – Familie Kovács
  • folyónál – am Fluss
  • részeshatározó {részes·HATÁROZó} – Anteil·BESTIMM·end(Dativergänzung)
  • Péternek – Péter (wem?)
  • nálam – bei mir
  • hozzám – zu mir
  • tőlem – von mir
  • nálunk – bei uns

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.A kilenc helyhatározó rag rendszere – Das System der neun lokalen Endungen (→ 4.5.6)

A kilenc helyhatározó rag három kérdés és három térbeli viszony rácsát alkotja. – Die neun Ortsendungen bilden ein Raster aus drei Fragen und drei räumlichen Beziehungen.

A kérdés az oszlopot, a viszony a sort határozza meg; harmadik lépésként a hangrend dönt a rag alakjáról. – Die Frage legt die Spalte fest, die Beziehung die Zeile; als dritter Schritt entscheidet die Vokalharmonie über die Form der Endung.

A labda a házban van, a kabát az asztalon, a vendég a tanárnál vár. – Der Ball ist im Haus, der Mantel liegt auf dem Tisch, der Gast wartet beim Lehrer.

BeziehungOrt: hol?Ziel: hová?Herkunft: honnan?
innenházban – im Hausházba – ins Hausházból – aus dem Haus
Oberflächeszéken – auf dem Stuhlszékre – auf den Stuhlszékről – vom Stuhl
Nähetanárnál – beim Lehrertanárhoz – zum Lehrertanártól – vom Lehrer

Minden mező külön eset: inesszívusz, illatívusz, elatívusz; szuperesszívusz, szublatívusz, delatívusz; adesszívusz, allatívusz, ablatívusz. – Jedes Feld ist ein eigener Kasus: Inessiv, Illativ, Elativ; Superessiv, Sublativ, Delativ; Adessiv, Allativ, Ablativ.

A hely oszlopának nevében a latin „esse” (’lenni’), a másik két oszlopéban a „latus” (’vitt’) rejlik. – In den Namen der Ortsspalte steckt lateinisch „esse“ – sein –, in denen der beiden anderen Spalten „latus“ – getragen.

Az iskolai nyelvtan inkább leíró neveket használ: belső, felszíni és közeli helyviszony. – Die Schulgrammatik verwendet eher beschreibende Namen: innere, Oberflächen- und nahe Ortsbeziehung.

A szuperesszívusznak négy írott alakja van, az allatívusznak három, a többi hét ragnak kettő-kettő: összesen huszonegy. – Der Superessiv hat vier geschriebene Formen, der Allativ drei, die übrigen sieben Endungen je zwei: zusammen einundzwanzig.

Az alakváltozatok csak hangzásban különböznek: a „házban” és a „kertben” ugyanaz az eset, a „házban” és a „házon” két különböző. – Die Varianten unterscheiden sich nur im Klang: „házban“ und „kertben“ sind derselbe Kasus, „házban“ und „házon“ zwei verschiedene.

A hely ragjaiban „n” van, a cél ragjai magánhangzóra végződnek, a kiindulópont ragjai hosszú „ó/ő”-t és „l”-et tartalmaznak. – Die Ortsendungen enthalten „n“, die Zielendungen enden auf Vokal, die Herkunftsendungen enthalten langes „ó/ő“ und „l“.

Ugyanez a minta a névutókban: „alatt – alá – alól”, „mellett – mellé – mellől”. – Dasselbe Muster zeigen die Postpositionen: „alatt – alá – alól“ – unter (wo?, wohin?, hervor) –, „mellett – mellé – mellől“ – neben.

A „-tól/-től” forrásaként a „tő” főnevet tartják számon. – Als Ausgangswort von „-tól/-től“ gilt das Substantiv „tő“ – Stamm, Fuß einer Pflanze.

A rag mindig a többes szám jele után áll: asztalokon, kertekben, fákra. – Die Endung steht immer hinter dem Pluralzeichen: auf den Tischen, in den Gärten, auf die Bäume.

Egyes számban a kiesés és a v-s tő csak a szuperesszívusz előtt jelenik meg, többes számban minden rag előtt: „tavakban”, „lovakon”, „tükrökben”. – Im Singular erscheinen Vokalausfall und v-Stamm nur vor dem Superessiv, im Plural vor jeder Endung: „tavakban“ – in den Seen –, „lovakon“ – auf den Pferden –, „tükrökben“ – in den Spiegeln.

A szóvégi „a” és „e” mind a kilenc rag előtt megnyúlik: „fán”, „fába”, „fáról”. – Auslautendes „a“ und „e“ werden vor allen neun Endungen lang: „fán“ – auf dem Baum –, „fába“ – in den Baum –, „fáról“ – vom Baum.

A rács határai: a „-ig” nem tartozik bele, és a ragok nem csak térbeli jelentésűek: „hétfőn”, „bízik a tanárban”. – Grenzen der Matrix: „-ig“ gehört nicht dazu (→ 4.9), und die Endungen sind nicht nur räumlich: „hétfőn“ – am Montag –, „bízik a tanárban“ – vertraut dem Lehrer (→ 4.5.7).

Az orosz ugyanezt a kilenc mezőt három elöljárópárral és váltakozó esettel fejezi ki: „в доме – в дом – из дома”, „на столе – на стол – со стола”, „у учителя – к учителю – от учителя”. – Das Russische drückt dieselben neun Felder mit drei Präpositionspaaren und wechselndem Kasus aus: „в доме – в дом – из дома“ (Haus), „на столе – на стол – со стола“ (Tisch), „у учителя – к учителю – от учителя“ (Lehrer).

A latinban az „ablativus” gyűjtőeset; a magyar rácsban ugyanez a név egyetlen mezőt jelöl. – Im Lateinischen ist der Ablativ ein Sammelkasus; in der ungarischen Matrix bezeichnet derselbe Name ein einziges Feld.

Wortschatz

  • eset – Fall, Kasus
  • rag – Endung (Flexionsendung)
  • jel – Zeichen (z. B. Pluralzeichen)
  • esetrag {eset·RAG} – Fall·ENDUNG(Kasusendung)
  • rács – Raster, Gitter
  • oszlop – Spalte
  • sor – Zeile, Reihe
  • inesszívusz – Inessiv
  • illatívusz – Illativ
  • elatívusz – Elativ
  • szuperesszívusz – Superessiv
  • szublatívusz – Sublativ
  • delatívusz – Delativ
  • adesszívusz – Adessiv
  • allatívusz – Allativ
  • ablatívusz – Ablativ
  • névutó {név·UTÓ} – Name·NACH(Postposition)
  • alatt – unter (wo?)
  • alá – unter (wohin?)
  • alól – unter … hervor
  • tő – Stamm
  • asztalokon – auf den Tischen
  • tavakban – in den Seen
  • fán – auf dem Baum

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Térbeli és átvitt használat – Räumliche und übertragene Verwendung (→ 4.5.7)

A helyhatározó ragok alapjelentése térbeli; ebből átvitt jelentések fejlődtek. – Die Grundbedeutung der Ortsendungen ist räumlich; aus ihr haben sich übertragene Bedeutungen entwickelt.

Péter a házban dolgozik, de Péter bajban van. – Péter arbeitet im Haus, aber Péter ist in Schwierigkeiten.

A „bajban” állapotot jelöl; erre nem „hol?” a kérdés, hanem például „Hogy van?”. – „bajban“ bezeichnet einen Zustand; die Frage danach lautet nicht „hol?“, sondern etwa „Hogy van?“ – Wie geht es ihm?

Ugyanígy: veszélyben, jó hangulatban, nehéz helyzetben. – Ebenso: in Gefahr, in guter Stimmung, in einer schwierigen Lage.

Az „átvitt” az „átvisz” igéhez tartozik; ugyanez a kép él a német „übertragen” és a latin „translatio” szóban: a jelentést a térből más területre viszik át. – „átvitt“ – übertragen – gehört zum Verb „átvisz“ – hinübertragen –; dasselbe Bild steckt in deutsch „übertragen“ und lateinisch „translatio“: Die Bedeutung wird aus dem Raum in einen anderen Bereich hinübergetragen.

Időpont: a hét napjai felszíni ragot kapnak, a hónapok belsőt: kedden, szombaton, de januárban. – Zeitpunkt: Wochentage erhalten die Oberflächenendung, Monate die Innenendung: am Dienstag, am Samstag, aber im Januar.

Ilyenkor a kérdés „mikor?”. – Die Frage lautet dann „mikor?“ – wann?

A „vasárnap” rag nélkül áll; a „vásárnap” szóból lett. – „vasárnap“ – am Sonntag – steht ohne Endung; es ist aus „vásárnap“ – Markttag – entstanden.

A „-tól/-től” kezdőpontot, a „-ra/-re” határidőt is jelölhet: Péter reggeltől dolgozik; hétfőre kész lesz. – „-tól/-től“ kann einen Anfang, „-ra/-re“ eine Frist bezeichnen: Péter arbeitet ab dem Morgen; bis Montag ist es fertig.

A „jövőre” egyedül ’a következő évben’; az „a jövőre gondol” szerkezetben a „gondol” vonzata. – „jövőre“ allein heißt „nächstes Jahr“; in „a jövőre gondol“ – denkt an die Zukunft – ist es die Ergänzung von „gondol“.

Téma: a beszéd, a tudás és a hallás tárgya „-ról/-ről” ragot kap: Anna a levélről beszél. – Thema: Der Gegenstand des Sprechens, Wissens und Hörens erhält „-ról/-ről“: Anna spricht über den Brief.

Senki sem tud a levélről; már hallottam a filmről. – Niemand weiß von dem Brief; ich habe schon von dem Film gehört.

A latin „de” egyszerre jelent térbeli irányt és témát: „De bello Gallico”. – Lateinisch „de“ bezeichnet zugleich die räumliche Richtung „von … herab“ und das Thema: „De bello Gallico“ – Über den Gallischen Krieg.

Vonzat: az ige meghatározott ragot kíván: fél a kutyától, bízik a tanárban, gondol a családjára. – Rektion: Das Verb verlangt eine bestimmte Endung: hat Angst vor dem Hund, vertraut dem Lehrer, denkt an seine Familie.

A „vonzat” a „vonz” igéből való: az ige „vonzza” a ragot. – „vonzat“ – Rektion – kommt von „vonz“ – anziehen: Das Verb „zieht“ die Endung an; deutsch „Rektion“ kommt von lateinisch „regere“ – lenken.

Vonzatnál a „mi” vagy a „ki” kapja a ragot: Mitől fél? Mire gondol? Kiben bízik? – Bei Rektion erhält „mi“ – was – oder „ki“ – wer – die Endung: Wovor hat er Angst? Woran denkt er? Wem vertraut er?

A szótárak „valami” és „valaki” alakkal adják meg: „fél valamitől”, „gondol valamire”, „bízik valakiben”. – Die Wörterbücher geben sie mit „valami“ – etwas – und „valaki“ – jemand – an: „fél valamitől“, „gondol valamire“, „bízik valakiben“.

Ugyanígy: tart a vizsgától, a sapka véd a hidegtől, az időjárástól függ. – Ebenso: fürchtet die Prüfung, die Mütze schützt vor der Kälte, es hängt vom Wetter ab.

A német „an” a vonzatban több raggal is visszaadható: „hisz a barátságban”, „emlékszik a nyárra”. – Das deutsche „an“ entspricht in der Rektion mehreren Endungen: „hisz a barátságban“ – glaubt an die Freundschaft –, „emlékszik a nyárra“ – erinnert sich an den Sommer.

Továbbá: „dolgozik egy könyvön”, „hozzászokik a hideghez”. – Weiter: „dolgozik egy könyvön“ – arbeitet an einem Buch –, „hozzászokik a hideghez“ – gewöhnt sich an die Kälte.

A vonzatból nem következik hármas sor: a „bízik valamiben” mellett nincs „*bízik valamibe”. – Aus einer Rektion folgt keine Dreierreihe: Neben „bízik valamiben“ gibt es kein *„bízik valamibe“.

Az események mindhárom irányban felszíni ragot kapnak: koncertre, koncerten, koncertről. – Ereignisse erhalten in allen drei Richtungen die Oberflächenendung: zum Konzert, beim Konzert, vom Konzert.

Ugyanaz a rag más igével más jelentést kap: a dobozból veszi ki – a levélből tudja meg. – Dieselbe Endung erhält mit einem anderen Verb eine andere Bedeutung: nimmt es aus der Schachtel heraus – erfährt es aus dem Brief.

További átvitt jelentések: anyag („Fából van.”), ok („Reszket a hidegtől.”), indíték („kíváncsiságból”). – Weitere übertragene Bedeutungen: Stoff („Es ist aus Holz.“), Ursache („Er zittert vor Kälte.“), Beweggrund („aus Neugier“).

Összehasonlítás és áthaladás: „Péter magasabb Annánál.”, „Kinéz az ablakon.” – Vergleich und Hindurchgehen: „Péter ist größer als Anna.“, „Er schaut aus dem Fenster.“

A vonzat nem csak a helyhatározó ragokra jellemző: Péter örül a hírnek. – Rektion betrifft nicht nur die Ortsendungen: Péter freut sich über die Nachricht – mit dem Dativ (→ 4.4).

Wortschatz

  • alapjelentés {alap·JELENTÉS} – Grund·BEDEUTUNG(Grundbedeutung)
  • átvitt jelentés – übertragene Bedeutung
  • átvisz {át·VISZ} – hinüber·TRAGEN(hinübertragen)
  • állapot – Zustand
  • bajban – in Schwierigkeiten
  • veszélyben – in Gefahr
  • helyzetben – in einer Lage
  • mikor? – wann?
  • kedden – am Dienstag
  • januárban – im Januar
  • vasárnap {vasár·NAP} – Markt·TAG(Sonntag)
  • reggeltől – ab dem Morgen
  • hétfőre – bis Montag
  • jövőre – nächstes Jahr
  • téma – Thema
  • vonzat – Rektion
  • vonz – anziehen
  • fél – sich fürchten
  • bízik – vertrauen
  • gondol – denken
  • hozzászokik {hozzá·SZOKIK} – hinzu·SICH GEWÖHNEN(sich gewöhnen an)
  • koncerten – beim Konzert
  • kíváncsiságból – aus Neugier
  • örül – sich freuen

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Belső vagy külső helyviszony – Innere oder äußere Ortsbeziehung (→ 4.5.8)

Ugyanaz a főnév mindhárom sort felveheti, és mindegyik mást jelent. – Dasselbe Nomen kann alle drei Reihen annehmen, und jede bedeutet etwas anderes.

A házban gyerekek játszanak. – Im Haus spielen Kinder.

A házon sok ablak van. – Am Haus sind viele Fenster.

A háznál egy autó áll. – Beim Haus steht ein Auto.

A „-ban/-ben” sor belső helyviszonyt fejez ki, a másik kettő együtt külső helyviszonyt. – Die Reihe „-ban/-ben“ drückt die innere Ortsbeziehung aus, die beiden anderen zusammen die äußere.

A „külső” nem jelenti azt, hogy ’kint’: a „háznál” csak a viszonyítási pontot adja meg. – „Äußer“ heißt nicht „draußen“: „háznál“ gibt nur den Bezugspunkt an.

A „kül-” tő a „külföld” szóban is él. – Der Stamm „kül-“ lebt auch in „külföld“ – Ausland.

A német „an” két magyar sornak felel meg: A falon egy kép lóg, a falnál egy szék áll. – Das deutsche „an“ entspricht zwei ungarischen Reihen: An der Wand hängt ein Bild, an der Wand steht ein Stuhl.

Ami rá van erősítve, felszíni ragot kap, ami csak a közelében van, közelit: „kapun – kapunál”, „ajtón – ajtónál”, „ablakon – ablaknál”. – Was daran befestigt ist, erhält die Oberflächenendung, was nur in der Nähe ist, die Nähe-Endung: „kapun – kapunál“ (Tor), „ajtón – ajtónál“ (Tür), „ablakon – ablaknál“ (Fenster).

Tartályoknál a belső sor a tartalmat, a felszíni a külsejét jelöli: A dobozban egy levél van, a dobozon egy cím. – Bei Behältern bezeichnet die Innenreihe den Inhalt, die Oberflächenreihe die Außenseite: In der Schachtel ist ein Brief, auf der Schachtel eine Adresse.

Aki a takaró alatt van, az ágyban fekszik; aki a takarón ül, az ágyon ül. – Wer unter der Decke liegt, liegt im Bett; wer auf der Decke sitzt, sitzt auf dem Bett.

Az asztal mindhárom sort mutatja: „az asztalon” a lapja, „az asztalnál” a hely mellette, „az asztalban” ritkán a fiók. – Der Tisch zeigt alle drei Reihen: „az asztalon“ ist die Tischplatte, „az asztalnál“ der Platz daneben, „az asztalban“ selten die Schublade.

A madár a fán énekel; a ház tetején egy macska alszik. – Der Vogel singt auf dem Baum; auf dem Dach des Hauses schläft eine Katze.

A sor gyakran a szemléletet mutatja: a tóban fürdenek, a tavon csónak úszik. – Oft zeigt die Reihe die Sichtweise: Man badet im See, auf dem See schwimmt ein Boot.

A tükörben látom az arcomat, a tükrön egy folt van. – Im Spiegel sehe ich mein Gesicht, auf dem Spiegel ist ein Fleck.

A szék ülőfelület, a karosszék körülveszi az ülőt: széken ül, de karosszékben ül. – Der Stuhl ist eine Sitzfläche, der Sessel umschließt den Sitzenden: sitzt auf dem Stuhl, aber sitzt im Sessel.

A tájban és a városban is minden szónak megvan a maga sora: „erdőben”, „völgyben”, de „mezőn”, „hegyen”, „utcán”, „téren”. – In Landschaft und Stadt hat jedes Wort seine Reihe: „erdőben“ – im Wald –, „völgyben“ – im Tal –, aber „mezőn“ – auf dem Feld –, „hegyen“ – auf dem Berg –, „utcán“ – auf der Straße –, „téren“ – auf dem Platz.

Intézményeknél a nyelvhasználat dönt: egyetemen, postán, munkahelyen. – Bei Einrichtungen entscheidet der Sprachgebrauch: an der Universität, bei der Post, am Arbeitsplatz.

Más intézmények belső ragot kapnak: iskolában, kórházban, gyárban. – Andere Einrichtungen erhalten die Innenendung: in der Schule, im Krankenhaus, in der Fabrik.

Különösen feltűnő: „iskolában”, de „főiskolán”. – Besonders auffällig: „iskolában“ – in der Schule –, aber „főiskolán“ – an der Hochschule.

Ha az épület mint tér a fontos, az épületet nevezik meg: „az egyetemi épületben”. – Soll das Gebäude als Raum gemeint sein, nennt man das Gebäude: „az egyetemi épületben“ – im Universitätsgebäude.

Az „egyetem” a nyelvújításkor az „egyetemben” (’együtt, összesen’) határozószóból keletkezett elvonással; jelentése a latin „universitas” (’összesség’) szónak felel meg. – „egyetem“ – Universität – entstand in der Spracherneuerung durch Rückbildung aus dem Adverb „egyetemben“ – zusammen, insgesamt; seine Bedeutung entspricht lateinisch „universitas“ – Gesamtheit.

A nagy közlekedési eszközök felszíni ragot kapnak: buszon, vonaton, villamoson, hajón, repülőgépen. – Große Verkehrsmittel erhalten die Oberflächenendung: im Bus, im Zug, in der Straßenbahn, auf dem Schiff, im Flugzeug.

A kis, zárt járművek belsőt: autóban, taxiban, liftben. – Kleine geschlossene Fahrzeuge die Innenendung: im Auto, im Taxi, im Aufzug.

A „buszban” csak a belső teret emeli ki, például javításkor; a „busznál” a jármű mellett van. – „buszban“ hebt nur den Innenraum hervor, etwa bei einer Reparatur; „busznál“ ist neben dem Fahrzeug.

A be- és kiszállás ugyanezt követi: „felszáll a buszra”, „leszáll a buszról”, de „beszáll az autóba”, „kiszáll az autóból”. – Ein- und Aussteigen folgen derselben Reihe: „felszáll a buszra“ – steigt in den Bus ein –, „leszáll a buszról“ – steigt aus dem Bus aus –, aber „beszáll az autóba“, „kiszáll az autóból“.

Az angol hasonlóan oszt: „on the bus”, „on the train”, de „in the car”. – Das Englische teilt ähnlich: „on the bus“, „on the train“, aber „in the car“.

Személyeknél a „-nál” a személy körét jelenti, akár belül is: A gyerek az orvosnál ül a váróban. – Bei Personen meint „-nál“ den Bereich der Person, auch drinnen: Das Kind sitzt beim Arzt im Wartezimmer.

A „-hoz” is csak a közeledést adja meg: A kutya a házhoz fut – az, hogy be is fut-e, nyitva marad. – Auch „-hoz“ gibt nur die Annäherung an: Der Hund läuft zum Haus – ob er auch hineinläuft, bleibt offen.

Az orosz is „на почте” és „на работе”, mint a magyar „postán” és „munkahelyen”, de „в университете”, szemben az „egyetemen” alakkal. – Auch das Russische sagt „на почте“ und „на работе“ wie ungarisch „postán“ und „munkahelyen“, aber „в университете“ gegenüber „egyetemen“.

Wortschatz

  • külső helyviszony – äußere Ortsbeziehung
  • közeli {közelI} – nahe·(ADJEKTIV)(nahe gelegen)
  • külföld {kül·FÖLD} – außen·LAND(Ausland)
  • házon – am Haus, auf dem Haus
  • háznál – beim Haus
  • falnál – an der Wand (davor)
  • kapun – am Tor (befestigt)
  • dobozon – auf der Schachtel
  • ágyban – im Bett
  • ágyon – auf dem Bett
  • tetején – auf seinem Dach
  • tavon – auf dem See
  • karosszék {karos·SZÉK} – mit Armen·STUHL(Sessel)
  • völgyben – im Tal
  • mezőn – auf dem Feld
  • utcán – auf der Straße
  • egyetemen – an der Universität
  • postán – bei der Post
  • munkahelyen {munka·HELY·en} – Arbeit·PLATZ·auf(am Arbeitsplatz)
  • kórházban {kór·HÁZ·ban} – Krankheit·HAUS·in(im Krankenhaus)
  • főiskolán {fő·ISKOLÁ·n} – Haupt·SCHULE·auf(an der Hochschule)
  • nyelvújítás {nyelv·ÚJÍTÁS} – Sprache·ERNEUERUNG(Spracherneuerung)
  • buszon – im Bus (als Fahrgast)
  • autóban – im Auto
  • felszáll {fel·SZÁLL} – auf·STEIGEN(einsteigen)
  • leszáll {le·SZÁLL} – ab·STEIGEN(aussteigen)
  • váróban – im Wartezimmer

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.Földrajzi nevek és helyragok – Geografische Namen und Ortsendungen (→ 4.5.9)

A földrajzi neveknél a szokásos sor a névhez tartozik: Budapesten, de Debrecenben. – Bei geografischen Namen gehört die gebräuchliche Reihe zum Namen: in Budapest, aber in Debrecen.

A sor mindhárom irányra érvényes: „Budapesten – Budapestre – Budapestről”, „Debrecenben – Debrecenbe – Debrecenből”. – Die Reihe gilt für alle drei Richtungen: „Budapesten – Budapestre – Budapestről“, „Debrecenben – Debrecenbe – Debrecenből“.

A német fordítás mindkét esetben „in – nach – aus”; a „Budapesten” nem azt jelenti, hogy ’Budapest tetején’. – Die deutsche Übersetzung ist in beiden Fällen „in – nach – aus“; „Budapesten“ heißt nicht „oben auf Budapest“.

A földrajzi név szakszava „helynév”, tudománya a „helynévtan”. – Der Fachausdruck für den geografischen Namen ist „helynév“ – Ortsname –, seine Wissenschaft heißt „helynévtan“ – Ortsnamenkunde.

A hazai városok többsége felszíni ragot kap: Szegeden, Pécsen, Kecskeméten, Miskolcon. – Die meisten Städte in Ungarn erhalten die Oberflächenendung: in Szeged, in Pécs, in Kecskemét, in Miskolc.

Budapest régi részei is: Budán lakunk, de Pesten dolgozunk. – Ebenso die alten Teile von Budapest: Wir wohnen in Buda, arbeiten aber in Pest.

Kisebb csoportjuk belső ragot kap, főleg az „-n”, „-ny”, „-m” és a „-város” végűek: Sopronban, Tihanyban, Esztergomban, Dunaújvárosban. – Eine kleinere Gruppe erhält die Innenendung, vor allem Namen auf „-n“, „-ny“, „-m“ und „-város“: in Sopron, in Tihany, in Esztergom, in Dunaújváros.

Néhány „-r” végű is: Egerben, Győrben; a „-vár” végűek viszont felszínit kapnak: Kaposváron, Székesfehérváron. – Auch einige Namen auf „-r“: in Eger, in Győr; die Namen auf „-vár“ – Burg – erhalten dagegen die Oberflächenendung: in Kaposvár, in Székesfehérvár.

A sor a névhez kötött, a hangalakból biztosan nem következik. – Die Reihe ist an den Namen gebunden und folgt nicht sicher aus der Lautgestalt.

Néhány városnévnek régebbi helyalakja is van: „Győrött”, „Pécsett”, „Vácott”. – Einige Städtenamen haben zusätzlich eine ältere Ortsform: „Győrött“, „Pécsett“, „Vácott“ (→ 4.5.10).

Az országnevek szinte mindig belső ragot kapnak: Németországban, Ausztriában, Svájcban. – Ländernamen erhalten fast immer die Innenendung: in Deutschland, in Österreich, in der Schweiz.

A legismertebb kivétel a saját ország: Magyarországon, Magyarországra, Magyarországról. – Die bekannteste Ausnahme ist das eigene Land: in Ungarn, nach Ungarn, aus Ungarn.

A külföldi városok is belső ragot kapnak: Bécsben, Berlinben, Párizsban, Rómában. – Auch Städte im Ausland erhalten die Innenendung: in Wien, in Berlin, in Paris, in Rom.

A rag a magyar névalakhoz járul: „Bécsben”, „Prágában”, „Moszkvában”. – Die Endung tritt an die ungarische Namensform: „Bécsben“ – in Wien –, „Prágában“ – in Prag –, „Moszkvában“ – in Moskau.

Két különböző sorú név is állhat egy mondatban: Debrecenből Szegedre költözünk. – Zwei Namen verschiedener Reihen können in einem Satz stehen: Wir ziehen von Debrecen nach Szeged.

Város- és országnév előtt nincs névelő, tó, folyó és hegység előtt van: „a Balaton”, „a Duna”, „a Mátra”. – Vor Städte- und Ländernamen steht kein Artikel, vor Seen, Flüssen und Gebirgen wohl: „a Balaton“, „a Duna“ – die Donau –, „a Mátra“.

A határon túli városok magyar neve is a hazai mintát követi: Kassán, Kolozsváron, Nagyváradon, de Pozsonyban. – Die ungarischen Namen der Städte jenseits der Grenze folgen dem heimischen Muster: in Košice, in Cluj-Napoca, in Oradea, aber in Bratislava.

Azonos nevű helyeket a sor is megkülönböztethet: Velencén – a Velencei-tó mellett, Velencében – Olaszországban. – Gleichnamige Orte kann die Reihe unterscheiden: in Velence – am Velencer See –, in Venedig – in Italien.

Ugyanígy: Tolnán – a városban, Tolnában – a megyében. – Ebenso: in Tolna – in der Stadt –, in Tolna – im Komitat.

A szigetek többnyire felszíni ragot kapnak, akkor is, ha államok: Krétán, Cipruson, Izlandon. – Inseln erhalten meist die Oberflächenendung, auch wenn sie Staaten sind: auf Kreta, auf Zypern, auf Island.

Tájnevek: Erdélyben, de Alföldön, Dunántúlon. – Landschaftsnamen: in Siebenbürgen, aber in der Tiefebene, in Transdanubien.

A hegységnevek belső ragot kapnak: Nyáron a Mátrában túrázunk, télen az Alpokban síelünk. – Gebirgsnamen erhalten die Innenendung: Im Sommer wandern wir in der Mátra, im Winter fahren wir in den Alpen Ski.

A tavaknál és folyóknál a sor a jelentést választja el: Anna a Balatonon nyaral, a gyerek a Balatonban úszik. – Bei Seen und Flüssen trennt die Reihe die Bedeutung: Anna macht am Plattensee Urlaub, das Kind schwimmt im Plattensee.

A „Balatonon” az üdülővidéket vagy a vízfelszínt, a „Balatonban” magát a vizet jelöli; a „Balatonnál” a közelséget. – „Balatonon“ meint das Feriengebiet oder die Wasserfläche, „Balatonban“ das Wasser selbst; „Balatonnál“ die Nähe.

A hajó a Dunán halad, a gyerekek a Dunában fürödnek. – Das Schiff fährt auf der Donau, die Kinder baden in der Donau.

Wortschatz

  • földrajzi név – geografischer Name
  • helynév {hely·NÉV} – Ort·NAME(Ortsname)
  • helynévtan {hely·NÉV·tan} – Ort·NAME·Lehre(Ortsnamenkunde)
  • tulajdonnév {tulajdon·NÉV} – Eigentum·NAME(Eigenname)
  • Budapesten – in Budapest
  • Budapestre – nach Budapest
  • Budapestről – aus Budapest
  • Debrecenben – in Debrecen
  • Budán – in Buda
  • Egerben – in Eger
  • Kaposváron – in Kaposvár
  • Magyarországon {Magyar·ORSZÁG·on} – Ungar·LAND·auf(in Ungarn)
  • Németországban {Német·ORSZÁG·ban} – deutsch·LAND·in(in Deutschland)
  • Bécsben – in Wien
  • Kassán – in Košice
  • Pozsonyban – in Bratislava
  • Velencében – in Venedig
  • megye – Komitat
  • Krétán – auf Kreta
  • Erdélyben – in Siebenbürgen
  • Alföldön {Al·FÖLD·ön} – unter·LAND·auf(in der Tiefebene)
  • a Balatonon – am Plattensee
  • a Balatonban – im Plattensee (im Wasser)
  • költözik – umziehen
  • nyaral – Sommerurlaub machen

↑ Hoch zum Seitenanfang

10.Eltérések és rögzült alakok – Abweichungen und lexikalisch festgelegte Formen (→ 4.5.10)

Az otthont nem raggal, hanem külön szavakkal fejezik ki: „otthon” – „haza” – „otthonról” vagy „hazulról”. – Das Zuhause wird nicht mit einer Endung ausgedrückt, sondern mit eigenen Wörtern: „otthon“ – zu Hause –, „haza“ – nach Hause –, „otthonról“ oder „hazulról“ – von zu Hause.

Anna otthon van, este hazamegy, holnap otthonról dolgozik. – Anna ist zu Hause, abends geht sie nach Hause, morgen arbeitet sie von zu Hause aus.

Az „a házba megy” jelentése ’az épületbe megy’, nem ’hazamegy’. – „a házba megy“ heißt „geht ins Gebäude“, nicht „geht nach Hause“.

Aki maga is otthon van, az „itthon” szót használja: Itthon vagyok, gyere át! – Wer selbst zu Hause ist, verwendet „itthon“: Ich bin zu Hause, komm rüber!

Mindkét szóban a régi „hon” (’lakóhely, haza’) rejlik: „otthon”, „itthon”. – In beiden Wörtern steckt das alte „hon“ – Heim, Heimat: „otthon“, „itthon“.

Az „itt” és az „ott” is háromalakú: „itt – ide – innen”, „ott – oda – onnan”. – Auch „itt“ und „ott“ haben drei Formen: „itt – ide – innen“ – hier, hierher, von hier –, „ott – oda – onnan“ – dort, dorthin, von dort.

Ezek helyhatározószók: nem főnévből képződnek, és nem kapnak helyragot. – Das sind Ortsadverbien: Sie werden nicht von einem Substantiv gebildet und nehmen keine Ortsendung an.

Az „i-” a beszélőhöz közeli, az „o-” a távoli helyet jelöli, mint az „ez” és az „az”. – „i-“ bezeichnet den Ort beim Sprecher, „o-“ den entfernten, wie bei „ez“ – dies – und „az“ – das.

Gyere ide! Tedd oda a táskát! – Komm her! Stell die Tasche dorthin!

Az „ide-oda” jelentése ’hol ide, hol oda’: A gyerek ide-oda szalad. – „ide-oda“ bedeutet „hin und her“: Das Kind läuft hin und her.

A „haza”, az „ide” és az „oda” igekötőként áll a mozgást jelentő ige előtt, egybeírva: hazamegy, idejön, odamegy. – „haza“, „ide“ und „oda“ stehen wie Verbalpräfixe vor dem Bewegungsverb und werden mit ihm zusammengeschrieben: nach Hause gehen, hierherkommen, hingehen.

Kérdésben, tagadásban és kiemeléskor az ige mögé kerülnek: „Mikor jössz haza?”, „Nem megy oda.” – In Fragen, bei Verneinung und Hervorhebung treten sie hinter das Verb: „Mikor jössz haza?“ – Wann kommst du nach Hause? –, „Nem megy oda.“ – Er geht nicht hin (→ 11.6).

Hétkor hazaérek; mire odaérünk, besötétedik. – Um sieben komme ich zu Hause an; bis wir dort ankommen, wird es dunkel.

A „felé” névutóval: hazafelé vettem kenyeret. – Mit der Postposition „felé“ – in Richtung: Auf dem Heimweg habe ich Brot gekauft.

Néhány hely sora rögzített, és mindhárom irányra érvényes: „külföldön – külföldre – külföldről”. – Bei manchen Orten ist die Reihe fest und gilt für alle drei Richtungen: „külföldön“ – im Ausland –, „külföldre“ – ins Ausland –, „külföldről“ – aus dem Ausland.

Ugyanígy: „állomáson”, „repülőtéren”, „vidéken”, „falun”. – Ebenso: „állomáson“ – am Bahnhof –, „repülőtéren“ – am Flughafen –, „vidéken“ – in der Provinz –, „falun“ – auf dem Land.

A „falun” általában ’vidéken, nem városban’, a „faluban” egy bizonyos faluban. – „falun“ heißt allgemein „auf dem Land, nicht in der Stadt“, „a faluban“ „in dem (bestimmten) Dorf“.

A gyerekek órán vannak. – Die Kinder sind im Unterricht.

A „-tt” egy régi helyhatározó rag, a lokatívusz maradványa; ma csak néhány városnévben él: „Győrött”, „Pécsett”, „Vácott”, „Kolozsvárt”. – „-tt“ ist der Rest einer alten Ortsendung, des Lokativs; heute lebt es nur in einigen Städtenamen: „Győrött“, „Pécsett“, „Vácott“, „Kolozsvárt“.

Ezek az alakok csak a „hol?” kérdésre felelnek, és nem produktívak: „Pécsre”, „Pécsről”, de nincs „*Budapestett”. – Diese Formen antworten nur auf „hol?“ und sind nicht produktiv: „Pécsre“, „Pécsről“, aber es gibt kein *„Budapestett“.

Ugyanez a rag rejlik az „itt” és az „ott” szóban és a névutókban: „alatt”, „mellett”, „előtt”, „mögött”, „között”. – Dieselbe Endung steckt in „itt“ und „ott“ und in den Postpositionen: „alatt“ – unter –, „mellett“ – neben –, „előtt“ – vor –, „mögött“ – hinter –, „között“ – zwischen (→ 5.2).

A „mellett” eredetileg ’a mellen’, a „helyett” ’a helyén’, az „együtt” ’egy helyen’. – „mellett“ hieß ursprünglich „an der Brust“, „helyett“ – anstatt – „an der Stelle“, „együtt“ – zusammen – „an einem Ort“; ebenso enthält deutsches „anstatt“ „an Statt“.

Ugyanígy: Mindenütt kerestem a kulcsot; ezt másutt is lehet kapni. – Ebenso: Ich habe den Schlüssel überall gesucht; das bekommt man auch anderswo.

A régi „-á/-é” irányrag (latívusz) a „haza”, a „soká” és a „többé” szóban, a régi „-l” távolító rag a „belül” és a „kívül” szóban él tovább. – Die alte Richtungsendung „-á/-é“ (Lativ) lebt in „haza“ – nach Hause –, „soká“ – lange – und „többé“ – mehr –, die alte Trennungsendung „-l“ in „belül“ – innen – und „kívül“ – außen.

Az ilyen szavak lexikalizálódtak: részeik már nem kapcsolhatók szabadon. – Solche Wörter sind lexikalisiert: Ihre Teile werden nicht mehr frei kombiniert.

Főnévként az „otthon” szabályosan ragozódik: A család új otthonba költözik. – Als Substantiv wird „otthon“ – Zuhause, Heim – regelmäßig gebeugt: Die Familie zieht in ein neues Zuhause.

A „haza” főnévként ’szülőföld’ jelentésű: Szereti a hazáját. – Als Substantiv bedeutet „haza“ „Heimat, Vaterland“: Er liebt seine Heimat.

Ebből való a „hazafi” is, a régi „fi” (’fiú’) szóval. – Davon kommt auch „hazafi“ – Patriot –, mit dem alten Wort „fi“ – Sohn.

A régi „hon” ma választékos, de él a „honvéd” és a „honfoglalás” szóban. – Das alte „hon“ ist heute gehoben, lebt aber in „honvéd“ – Landesverteidiger – und „honfoglalás“ – Landnahme.

A latin „domi – domum – domo” és az orosz „дома – домой – из дома” szintén külön alakot használ az otthonra. – Lateinisch „domi – domum – domo“ und russisch „дома – домой – из дома“ haben ebenfalls eigene Formen für das Zuhause.

Az angol „here – hither – hence” hármasságából ma csak a „here” él eredeti térbeli jelentésében. – Von der englischen Dreiheit „here – hither – hence“ lebt heute nur „here“ in seiner ursprünglichen räumlichen Bedeutung.

Wortschatz

  • otthon – zu Hause; Zuhause
  • itthon – (hier) zu Hause
  • haza – nach Hause; Heimat
  • otthonról – von zu Hause
  • hazulról – von zu Hause
  • otthon {ott·HON} – dort·HEIM(zu Hause)
  • itthon {itt·HON} – hier·HEIM(hier zu Hause)
  • helyhatározószó {hely·HATÁROZó·SZÓ} – Ort·BESTIMM·end·WORT(Ortsadverb)
  • ide-oda – hin und her
  • hazamegy {haza·MEGY} – nach Hause·GEHEN(nach Hause gehen)
  • hazaér {haza·ÉR} – nach Hause·ANKOMMEN(zu Hause ankommen)
  • odaér {oda·ÉR} – dorthin·ANKOMMEN(dort ankommen)
  • hazafelé {haza·FELÉ} – nach Hause·RICHTUNG(heimwärts)
  • külföldön {kül·FÖLD·ön} – außen·LAND·auf(im Ausland)
  • repülőtéren {repülő·TÉR·en} – Flug·PLATZ·auf(am Flughafen)
  • vidéken – in der Provinz
  • falun – auf dem Land
  • faluban – im Dorf
  • lokatívusz – Lokativ
  • Győrött – in Győr (ältere Form)
  • Pécsett – in Pécs (ältere Form)
  • mindenütt – überall
  • másutt – anderswo
  • együtt – zusammen
  • latívusz – Lativ
  • lexikalizálódott – lexikalisiert
  • hazafi {haza·FI} – Heimat·SOHN(Patriot)
  • honfoglalás {hon·FOGLALÁS} – Heimat·EINNAHME(Landnahme)

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.