4.15 Grundbedeutung, Nebenbedeutung und Rektion

« Kapitel 4.14.8  |  Kapitel 4.15  |  Kapitel 4.15.1 »

4.15 Grundbedeutung, Nebenbedeutung und Rektion

Die Ortsendungen haben eine räumliche Grundbedeutung (szobában – im Zimmer), die sich auf die Zeit (hétfőn – am Montag) und auf abstrakte Beziehungen überträgt (a tervről beszél – spricht über den Plan). Viele Verben, Adjektive und Substantive verlangen außerdem eine feste Endung für ihre Ergänzung, die Rektion (vonzat): gondol vkire – an jemanden denken. Sie gehört zum Wort wie seine Bedeutung. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 4.15.1, 4.15.2, 4.15.3, 4.15.4, 4.15.5, 4.15.6, 4.15.7, 4.15.8, 4.15.9, 4.15.10).

1.Térbeli alapjelentés – Räumliche Grundbedeutung (→ 4.15.1)

A helyragok első jelentése térbeli: megmondják, hol van valami, hová kerül, és honnan jön. – Die erste Bedeutung der Ortsendungen ist räumlich: Sie sagen, wo etwas ist, wohin es gelangt und woher es kommt.

Ezt a térbeli jelentést alapjelentésnek nevezik. – Diese räumliche Bedeutung heißt Grundbedeutung.

A fiú a szobában van. – Der Junge ist im Zimmer.

A fiú a szobába megy. – Der Junge geht ins Zimmer.

A fiú a szobából jön. – Der Junge kommt aus dem Zimmer.

A három kérdőszó: „hol?”, „hová?” és „honnan?”. – Die drei Fragewörter lauten „hol?“ – wo? –, „hová?“ – wohin? – und „honnan?“ – woher?

Ezt a hármas felosztást irányhármasságnak hívják, a ragos alak mondatbeli szerepe helyhatározó. – Diese Dreiteilung heißt Richtungsdreiheit, die Satzfunktion der Form ist eine Ortsbestimmung.

Minden helyrag két dolgot közöl egyszerre: az irányt és a hely fajtáját. – Jede Ortsendung teilt zweierlei zugleich mit: die Richtung und die Art des Ortes.

A hely lehet belső tér, felület vagy egy közeli pont. – Der Ort kann ein Innenraum, eine Oberfläche oder ein Bezugspunkt in der Nähe sein.

A füzet a táskában, a könyv az asztalon, a lány a tanárnál van. – Das Heft ist in der Tasche, das Buch auf dem Tisch, das Mädchen beim Lehrer.

Három irány és háromféle hely: így jön ki a kilenc helyrag (→ 4.5.6). – Drei Richtungen und drei Arten von Orten: So ergeben sich die neun Ortsendungen.

Az „asztalról” alak tehát egyszerre mondja meg, hogy kiindulópontról és hogy felületről van szó. – Die Form „asztalról“ – vom Tisch – sagt also zugleich, dass es um eine Herkunft geht und dass diese eine Oberfläche ist.

A német ehhez elöljárószót és névelőt használ („vom”, „auf den”, „aus dem”), a magyar egyetlen ragot. – Das Deutsche braucht dafür Präposition und Artikel („vom“, „auf den“, „aus dem“), das Ungarische eine einzige Endung.

A polcon áll a pohár, a polcra teszem, a polcról veszem le. – Das Glas steht auf dem Regalbrett, ich stelle es auf das Regalbrett, ich nehme es vom Regalbrett herunter.

A hely fajtája marad, csak az irány változik. – Die Art des Ortes bleibt, nur die Richtung wechselt.

Személy mellett térbeli értelemben csak a közelség ragjai állnak: „tanárnál”, „tanárhoz”, „tanártól”. – Bei Personen stehen im räumlichen Sinn nur die Endungen der Nähe: „tanárnál“ – beim Lehrer –, „tanárhoz“ – zum Lehrer –, „tanártól“ – vom Lehrer.

Az orvoshoz megyek, az orvosnál vagyok, az orvostól jövök. – Ich gehe zum Arzt, ich bin beim Arzt, ich komme vom Arzt.

*„Orvosba” nincs; a rendelő viszont belső tér: „a rendelőbe megyek”. – *„orvosba“ gibt es nicht; die Praxis dagegen ist ein Innenraum: „a rendelőbe megyek“ – ich gehe in die Praxis.

A helyet megnevező mondatban harmadik személyben is kell a „van”: A fiú a szobában van. – Ein Satz, der einen Ort nennt, braucht auch in der 3. Person „van“: Der Junge ist im Zimmer.

Csak a tulajdonságot kifejező mondatból marad el: A fiú magas. (→ 2.10.1) – Nur im Eigenschaftssatz fällt es weg: Der Junge ist groß.

Az „érkezik” mellett a cél áll, nem a hely. – Beim Verb „érkezik“ – ankommen – steht das Ziel, nicht der Ort.

A vonat Budapestre érkezik. – Der Zug kommt in Budapest an.

A vendégek a szállodába érkeznek. – Die Gäste kommen im Hotel an.

A német a megérkezés utáni helyet nevezi meg, a magyar a mozgás célját. – Das Deutsche nennt den Ort nach der Ankunft, das Ungarische das Ziel der Bewegung.

Az ige csak azt dönti el, hogy cél áll; hogy melyik célt jelölő rag, azt a célt megnevező szó. – Das Verb entscheidet nur, dass ein Ziel steht; welche Zielendung, entscheidet das Wort, das das Ziel nennt.

A mozgást jelentő ige nem kíván mindig célt. – Ein Bewegungsverb verlangt nicht immer ein Ziel.

A gyerek a kertben fut. – Das Kind läuft im Garten.

A gyerek a kertbe fut. – Das Kind läuft in den Garten.

Aki egy területen belül mozog, annak a terület hely, nem cél; célt jelölő rag csak akkor áll, ha a mozgás határt lép át. – Wer sich innerhalb eines Bereichs bewegt, für den ist der Bereich Ort, nicht Ziel; eine Zielendung steht erst, wenn die Bewegung eine Grenze überschreitet.

A német ugyanígy választ: „im Garten laufen”, „in den Garten laufen”, az angol: „run in the garden”, „run into the garden”. – Das Deutsche unterscheidet ebenso, das Englische mit „run in the garden“ und „run into the garden“.

A szabad, sík terület felületként viselkedik, a körülhatárolt vagy sűrűn benőtt terület belső térként. – Offene, ebene Flächen verhalten sich wie eine Oberfläche, abgegrenzte oder dicht bewachsene Bereiche wie ein Innenraum.

Az udvaron, a mezőn, a réten, de a kertben, az erdőben, a parkban. – Auf dem Hof, auf dem Feld, auf der Wiese, aber im Garten, im Wald, im Park.

A „tér” mindkét oldalt mutatja: városi térként felület („a Hősök terén”), geometriai térként belső tér („térben”). – „tér“ zeigt beide Seiten: als Platz in der Stadt ist es eine Fläche („a Hősök terén“ – auf dem Heldenplatz), als geometrischer Raum ein Innenraum („térben“ – im Raum).

A nagynéném Budapesten lakik, a nagybátyám Berlinben. – Meine Tante wohnt in Budapest, mein Onkel in Berlin.

Itt a térbeli kép nem segít: a sor a névhez tartozik (→ 4.5.9). – Hier hilft das Raumbild nicht: Die Reihe gehört zum Namen.

A legtöbb magyar városnév a felület ragjait kapja, a külföldi nevek a belső tér ragjait, sok kivétellel. – Die meisten ungarischen Städtenamen nehmen die Endungen der Oberfläche, ausländische die des Innenraums, mit vielen Ausnahmen.

A választott sor mindhárom irányban megmarad: „Budapesten, Budapestre, Budapestről”, „Berlinben, Berlinbe, Berlinből”. – Die gewählte Reihe bleibt in allen drei Richtungen: in, nach, aus Budapest; in, nach, aus Berlin.

A szomszédom a postán dolgozik, a fiam az iskolában tanul. – Mein Nachbar arbeitet bei der Post, mein Sohn lernt in der Schule.

Az intézmények esetében is rögzült szokás dönt: „egyetemen”, de „kórházban” (→ 4.6.5, 4.7.5). – Auch bei Einrichtungen entscheidet fester Gebrauch: „egyetemen“ – an der Universität –, aber „kórházban“ – im Krankenhaus.

Az eseményeket a magyar felületként kezeli: „koncerten”, „esküvőn”, „órán”. – Ereignisse behandelt das Ungarische als Fläche: „koncerten“ – beim Konzert –, „esküvőn“ – auf der Hochzeit –, „órán“ – im Unterricht.

Az épület, ahol az esemény zajlik, belső tér: „a koncertteremben”. – Das Gebäude, in dem es stattfindet, ist ein Innenraum: „a koncertteremben“ – im Konzertsaal.

Budapestről Bécsbe utazunk. – Wir reisen von Budapest nach Wien.

Egy mondatban a kiindulópont és a cél is állhat; mindkettő megtartja a saját ragját, és a hely fajtája is változhat. – In einem Satz können Herkunft und Ziel stehen; beide behalten ihre eigene Endung, und auch die Art des Ortes darf wechseln.

Az orosz a helyet és a célt ugyanazzal az elöljárószóval, de más esettel fejezi ki, a kiindulópontot másik elöljárószóval: на мосту, на мост, с моста. – Das Russische drückt Ort und Ziel mit derselben Präposition, aber verschiedenem Fall aus, die Herkunft mit einer anderen Präposition: на мосту – auf der Brücke, на мост – auf die Brücke, с моста – von der Brücke.

A magyar mindhárom szerepet csak a raggal jelöli: „hídon”, „hídra”, „hídról”. – Das Ungarische zeigt alle drei Rollen allein mit der Endung: „hídon“, „hídra“, „hídról“.

Ugyanezek a ragok idő- és elvont jelentésben is visszatérnek; ezek kiindulópontja a térbeli használat. – Dieselben Endungen kehren in zeitlicher und abstrakter Bedeutung wieder; deren Ausgangspunkt ist der räumliche Gebrauch.

„A szobában”, „januárban”, „bajban”: a használat egyre messzebb kerül a tértől. – „im Zimmer“, „im Januar“, „in Not“: Der Gebrauch entfernt sich immer weiter vom Raum.

Wortschatz

  • alapjelentés {alap·JELENTÉS} – Grund·BEDEUTUNG(Grundbedeutung)
  • helyrag {hely·RAG} – Ort·ENDUNG(Ortsendung)
  • irányhármasság {irány·HÁRMASság} – Richtung·DREIER·heit(Richtungsdreiheit)
  • helyhatározó {hely·HATÁROZÓ} – Ort·BESTIMMUNG(Ortsbestimmung)
  • hol? – wo?
  • hová? / hova? – wohin?
  • honnan? – woher?
  • szobában – im Zimmer
  • asztalról – vom Tisch
  • tanárnál – beim Lehrer
  • polc – Regalbrett
  • rendelő – Arztpraxis
  • érkezik – kommt an
  • szállodába – im Hotel (an)
  • udvaron – auf dem Hof
  • mezőn – auf dem Feld
  • réten – auf der Wiese
  • erdőben – im Wald
  • tér – Platz; Raum
  • Budapesten – in Budapest
  • Berlinben – in Berlin
  • postán – bei der Post
  • egyetemen – an der Universität
  • kórház {kór·HÁZ} – Krankheit·HAUS(Krankenhaus)
  • koncerten – beim Konzert
  • koncertterem {koncert·TEREM} – Konzert·SAAL(Konzertsaal)
  • elöljárószó {elöl·JÁRÓ·szó} – vorn·GEHEND·Wort(Präposition)

↑ Hoch zum Seitenanfang

2.Időbeli átvitel – Zeitliche Übertragung (→ 4.15.2)

A térbeli ragok időt is jelölnek; a „hol?” helyett ilyenkor a kérdés „mikor?”. – Die räumlichen Endungen bezeichnen auch Zeit; statt „hol?“ lautet die Frage dann „mikor?“ – wann?

Hétfőn dolgozom. – Am Montag arbeite ich.

Januárban szabadságon vagyok. – Im Januar habe ich Urlaub.

A hétfő nem felület, a január nem belső tér: a rag az időszóhoz tartozik, és szavanként rögzült. – Der Montag ist keine Fläche, der Januar kein Innenraum: Die Endung gehört zum Zeitwort und ist für jedes Wort festgelegt.

A hét napjai „-n/-on/-en/-ön” ragot kapnak: „hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton”. – Die Wochentage erhalten „-n/-on/-en/-ön“: am Montag, Dienstag, Mittwoch, Donnerstag, Freitag, Samstag.

Csak a „vasárnap” áll rag nélkül; már tartalmazza a „nap” szót, és maga is időhatározó. – Nur „vasárnap“ – am Sonntag – steht ohne Endung; es enthält schon „nap“ – Tag – und dient selbst als Zeitangabe.

A hónap napjai is „-n” ragot kapnak: „május elsején”, „március tizenötödikén”. – Auch die Tage des Monats erhalten „-n“: „május elsején“ – am ersten Mai –, „március tizenötödikén“ – am fünfzehnten März.

A „hétfő” szó szerint „a hét feje”, vagyis a hét kezdete. – „hétfő“ ist wörtlich „Kopf der Woche“, also ihr Anfang.

Nyáron sokat úszunk, télen korán sötétedik. – Im Sommer schwimmen wir viel, im Winter wird es früh dunkel.

Az ősz és a tavasz „-val/-vel” ragot kap, amelynek „v”-je hasonul: „ősszel”, „tavasszal” (→ 4.10). – Herbst und Frühling erhalten „-val/-vel“, dessen „v“ sich angleicht: „ősszel“ – im Herbst –, „tavasszal“ – im Frühling.

Ugyanígy épül a „nappal” és az „éjjel”. – Ebenso gebaut sind „nappal“ – tagsüber – und „éjjel“ – nachts.

A „dél” „-ben” ragot kap: „délben”; a „reggel”, a „délután” és az „este” rag nélkül áll. – „dél“ – Mittag – erhält „-ben“: „délben“ – mittags; „reggel“ – morgens –, „délután“ – nachmittags – und „este“ – abends – stehen ohne Endung.

Az óra és az ünnep „-kor” ragot kap: „ötkor”, „karácsonykor” (→ 4.14.1). – Uhrzeiten und Feste erhalten „-kor“: „ötkor“ – um fünf –, „karácsonykor“ – zu Weihnachten.

A „nap” és a „hét” „-n” ragot kap, a „hónap”, az „év” és a „század” „-ban/-ben” ragot. – „nap“ – Tag – und „hét“ – Woche – erhalten „-n“, „hónap“ – Monat –, „év“ – Jahr – und „század“ – Jahrhundert – „-ban/-ben“.

A jövő héten Szegedre utazunk, ebben a hónapban sokat dolgozom. – Nächste Woche fahren wir nach Szeged, in diesem Monat arbeite ich viel.

Az évszám is „-ban/-ben” ragot kap: „2026-ban”, „1956-ban”; a folyó évre az „idén” szó áll. – Auch Jahreszahlen erhalten „-ban/-ben“: „2026-ban“ – 2026 –, „1956-ban“ – 1956; für das laufende Jahr steht „idén“ – dieses Jahr.

Az időszak elejét, közepét és végét birtokos személyjel és „-n” jelöli: „az év elején”, „a hét közepén”, „a hónap végén”. – Anfang, Mitte und Ende eines Zeitraums bezeichnen Besitzendung und „-n“: „am Jahresanfang“, „in der Wochenmitte“, „am Monatsende“.

Erre az elosztásra nincs jelentésbeli magyarázat; a németben is „am Montag”, „im Januar”, „um fünf” áll. – Für diese Verteilung gibt es keine Erklärung aus der Bedeutung; auch im Deutschen heißt es „am Montag“, „im Januar“, „um fünf“.

A kezdőpontot mindig „-tól/-től”, a végpontot „-ig” jelöli. – Den Anfang bezeichnet immer „-tól/-től“, das Ende „-ig“.

Hétfőtől péntekig tanulunk. – Wir lernen von Montag bis Freitag.

Reggeltől estig esik az eső. – Es regnet von morgens bis abends.

Ugyanígy a térben: „a háztól a patakig”. – Ebenso im Raum: „a háztól a patakig“ – vom Haus bis zum Bach.

A „-ban/-ben” ragú időszavak is „-tól/-től” ragot kapnak: „januártól”, nem *„januárból”. – Auch Zeitwörter mit „-ban/-ben“ erhalten „-tól/-től“: „januártól“ – ab Januar –, nicht *„januárból“.

Az „estig” a régi „est” tövet őrzi, amely az „estély” szóban is megvan. – „estig“ bewahrt den alten Stamm „est“ – Abend –, wie das Wort „estély“ – Abendgesellschaft.

A „meddig?” egyaránt kérdez helyre és időre, a „mettől?” a kezdőpontra. – „meddig?“ fragt nach Ort und Zeit – bis wohin? bis wann? –, „mettől?“ nach dem Anfang – ab wann?

A „-ra/-re” az időben határidőt jelöl; a kérdés „mikorra?”. – „-ra/-re“ bezeichnet in der Zeit einen Termin; die Frage lautet „mikorra?“ – bis wann?

Hétfőre kész lesz a jelentés. – Der Bericht wird bis Montag fertig sein.

Ötre otthon leszek. – Um fünf (spätestens) bin ich zu Hause.

Ilyenkor gyakran elkészülést jelentő ige áll, sokszor igekötővel: „kész lesz”, „elkészít”, „megír”. – Dann steht oft ein Verb des Fertigwerdens, häufig mit Präverb: „kész lesz“ – wird fertig –, „elkészít“ – stellt fertig –, „megír“ – schreibt fertig.

A német mindkét esetben „bis”-t mond, a magyar megkülönbözteti őket. – Das Deutsche sagt in beiden Fällen „bis“, das Ungarische unterscheidet sie.

Hétfőig dolgozom. – Ich arbeite bis Montag.

Hétfőre kész leszek. – Bis Montag bin ich fertig.

Az „-ig” mellett a cselekvés addig tart, a „-ra/-re” mellett az időpont csak határidő. – Bei „-ig“ dauert die Handlung bis zu dem Zeitpunkt an, bei „-ra/-re“ ist der Zeitpunkt nur eine Frist.

Időmértéket jelentő szó mellett az „-ig” időtartamot fejez ki; a kérdés „meddig?” vagy „mennyi ideig?”. – An einem Zeitmaß drückt „-ig“ eine Dauer aus; die Frage lautet „meddig?“ oder „mennyi ideig?“ – wie lange?

Három napig pihenek. – Ich ruhe mich drei Tage lang aus.

Többes számmal: „napokig”, „hetekig”, „évekig”, „órákig”. – Im Plural: „napokig“ – tagelang –, „hetekig“ – wochenlang –, „évekig“ – jahrelang –, „órákig“ – stundenlang.

Az „-ig” az eredményről nem mond semmit: Két napig olvastam a könyvet, de nem fejeztem be. – „-ig“ sagt nichts über das Ergebnis: Zwei Tage lang habe ich das Buch gelesen, aber nicht beendet.

Az „egész” mellett a napszak gyakran rag nélkül áll: „egész nap”, „egész délután”, „egész éjjel”. – Mit „egész“ – ganz – stehen Tageszeiten oft ohne Endung: den ganzen Tag, den ganzen Nachmittag, die ganze Nacht.

Az időtartam tárgyesetben is állhat: Két órát vártam. – Die Dauer kann auch im Akkusativ stehen: Ich habe zwei Stunden gewartet.

A „Két óráig vártam.” viszont kétértelmű: időtartamot és időpontot is jelenthet. – „Két óráig vártam.“ ist dagegen doppeldeutig: „zwei Stunden lang“ oder „bis zwei Uhr“.

Időmérték mellett a „-ra/-re” a tervezett időt jelöli, az „-ig” a ténylegesen eltelt időt. – Bei Zeitmaßen bezeichnet „-ra/-re“ die geplante Zeit, „-ig“ die tatsächlich vergangene.

Két napra jöttek, de egy hétig maradtak. – Sie kamen für zwei Tage, blieben aber eine Woche.

A mozgást és tervezést jelentő igék („utazik”, „jön”, „bérel”) „-ra/-re” ragot kapnak, az állapotot jelentők („marad”, „lakik”) „-ig” ragot. – Verben der Bewegung und des Planens („utazik“ – reist –, „jön“ – kommt –, „bérel“ – mietet) nehmen „-ra/-re“, Verben des Zustands („marad“ – bleibt –, „lakik“ – wohnt) „-ig“.

Ugyanez a célképzet él az „örökre” és a „mára” szóban. – Dieselbe Zielvorstellung lebt in „örökre“ – für immer – und „mára“ – für heute.

A német „auf ewig”, az orosz „на два дня” és a latin „in perpetuum” ugyanezt az irányképet mutatja. – Deutsch „auf ewig“, russisch „на два дня“ – für zwei Tage – und lateinisch „in perpetuum“ – auf ewig – zeigen dasselbe Richtungsbild.

A német „in zwei Stunden” két jelentését a magyar két névutóval választja szét (→ 5.4). – Die zwei Bedeutungen des deutschen „in zwei Stunden“ trennt das Ungarische durch zwei Postpositionen.

Két óra alatt elolvasom a könyvet. – Ich lese das Buch in zwei Stunden durch.

Két óra múlva indul a vonat. – Der Zug fährt in zwei Stunden ab.

Az „alatt” az elvégzéshez szükséges időt jelöli, a „múlva” a beszéd pillanatától eltelő időt. – „alatt“ bezeichnet die Zeit, die bis zum Abschluss nötig ist, „múlva“ den Abstand vom Sprechzeitpunkt.

A „múlva” a „múlik” igéből származik, eredetileg határozói igenév. – „múlva“ stammt von „múlik“ – vergeht – und ist ursprünglich eine Adverbialpartizipform.

A „dél” napszakot és égtájat is jelent: délben a nap délen áll. – „dél“ heißt „Mittag“ und auch „Süden“: Mittags steht die Sonne im Süden.

Délben eszünk. Délen melegebb van. – Mittags essen wir. Im Süden ist es wärmer.

A „délre” kétértelmű: égtájat vagy határidőt jelölhet; az ige dönt. – „délre“ ist doppeldeutig: „nach Süden“ oder „bis Mittag“; das Verb entscheidet.

A latin „meridies” is delet és délt jelent; a „délelőtt” és a „délután” pontosan megfelel az „ante meridiem” és a „post meridiem” kifejezésnek. – Lateinisch „meridies“ bedeutet ebenfalls Mittag und Süden; „délelőtt“ – Vormittag – und „délután“ – Nachmittag – entsprechen genau „ante meridiem“ und „post meridiem“.

Az események egyszerre helyek és időszakok; a rag itt is a szóhoz igazodik. – Veranstaltungen sind zugleich Orte und Zeitspannen; auch hier richtet sich die Endung nach dem Wort.

Az értekezleten szóba került a költség. – In der Besprechung kamen die Kosten zur Sprache.

A szünetben beszélünk a tanárral. – In der Pause sprechen wir mit dem Lehrer.

A szünet nem hely, csak időszak; a „szünetben” tisztán időbeli. – Die Pause ist kein Ort, nur eine Zeitspanne; „szünetben“ ist rein zeitlich.

Napról napra hidegebb lesz. – Es wird von Tag zu Tag kälter.

A „-ról/-ről” és a „-ra/-re” párja térben az egyik helyről a másikra vezető utat, időben az egyenletes haladást jelöli. – Das Paar „-ról/-ről“ + „-ra/-re“ bezeichnet im Raum den Weg von einer Stelle zur nächsten, in der Zeit den Fortgang in gleichen Schritten.

Ez a ház a 18. századból való. – Dieses Haus stammt aus dem 18. Jahrhundert.

Az „időben” jelentése „kellő időben” lett: Időben érkeztünk. – „időben“ – in der Zeit – hat die Bedeutung „rechtzeitig“ angenommen: Wir sind rechtzeitig angekommen.

Az angol a hét napjait és a hónapokat ugyanígy osztja el: „on Monday”, „in January”; az évszakoknál viszont „in summer”, de „nyáron”. – Das Englische verteilt Wochentage und Monate ebenso: „on Monday“, „in January“; bei den Jahreszeiten aber „in summer“, dagegen „nyáron“.

Wortschatz

  • mikor? – wann?
  • hétfőn – am Montag
  • hétfő {hét·FŐ} – Woche·KOPF(Montag)
  • vasárnap {vasár·NAP} – Markt·TAG(Sonntag; am Sonntag)
  • januárban – im Januar
  • nyáron – im Sommer
  • télen – im Winter
  • ősszel – im Herbst
  • tavasszal – im Frühling
  • délben – mittags
  • délen – im Süden
  • idén – dieses Jahr
  • mettől? – ab wann?
  • meddig? – bis wann? wie lange?
  • mikorra? – bis wann? (Termin)
  • hétfőre – bis Montag (Termin)
  • hétfőig – bis Montag
  • napokig – tagelang
  • két napra – für zwei Tage
  • örökre – für immer
  • alatt – in (binnen)
  • múlva – in, nach (Ablauf von)
  • délelőtt {dél·ELŐTT} – Mittag·VOR(Vormittag)
  • délután {dél·UTÁN} – Mittag·NACH(Nachmittag)
  • értekezlet – Besprechung
  • szünet – Pause
  • időhatározó {idő·HATÁROZÓ} – Zeit·BESTIMMUNG(Zeitbestimmung)

↑ Hoch zum Seitenanfang

3.Elvont és állandósult mellékjelentések – Abstrakte und idiomatische Nebenbedeutungen (→ 4.15.3)

A térbeli ragoknak elvont mellékjelentéseik is vannak. – Die räumlichen Endungen haben auch abstrakte Nebenbedeutungen.

A tervről beszélünk. – Wir sprechen über den Plan.

A kérdésre gondolok. – Ich denke an die Frage.

Semmi sem jön le a terv felületéről, és semmi sem kerül a kérdésre: a „-ről” témát, a „-re” a gondolat tárgyát jelöli. – Nichts kommt von der Oberfläche des Plans herunter, und nichts gelangt auf die Frage: „-ről“ bezeichnet das Thema, „-re“ den Gegenstand des Denkens.

Az ilyen jelentés neve mellékjelentés; ha képből keletkezett, átvitt jelentés (→ 1.4.2). – Eine solche Bedeutung heißt Nebenbedeutung; ist sie aus einem Bild entstanden, übertragene Bedeutung.

Az „átvitt” a görög „metaphora” és a latin „translatio” pontos mása. – „átvitt“ – übertragen – bildet griechisch „metaphorá“ und lateinisch „translatio“ genau nach.

A német „über” és „an” sem helyhatározó itt; a két nyelv képei azonban ritkán esnek egybe. – Auch deutsches „über“ und „an“ sind hier keine Ortsangaben; die Bilder der beiden Sprachen decken sich aber selten.

A belső tér ragjai bizalmat, területet, állapotot, forrást, alkotórészt és okot jelölnek. – Die Endungen des Innenraums bezeichnen Vertrauen, Bereich, Zustand, Quelle, Bestandteil und Beweggrund.

A sikerben bízunk. – Wir vertrauen auf den Erfolg.

Péter a munkában segít. – Péter hilft bei der Arbeit.

Péter bajban van. – Péter steckt in Schwierigkeiten.

A hibából tanulok. – Ich lerne aus dem Fehler.

A csapat öt játékosból áll. – Die Mannschaft besteht aus fünf Spielern.

Kíváncsiságból kérdezem. – Ich frage aus Neugier.

A belső tér képe még felismerhető: a bizalom benne van valamiben, a tapasztalat kijön valamiből. – Das Bild des Innenraums ist noch zu erkennen: Vertrauen steckt in etwas, Erfahrung kommt aus etwas heraus.

A felület ragjai a témát, a gondolat célját és a reakció okát jelölik. – Die Endungen der Oberfläche bezeichnen das Thema, das Ziel der Gedanken und den Anlass einer Reaktion.

A filmről vitatkozunk. – Wir streiten über den Film.

Lemondott a jutalomról. – Er verzichtete auf die Belohnung.

Emlékszem a nyárra. – Ich erinnere mich an den Sommer.

Az eredményen csodálkozom. – Ich wundere mich über das Ergebnis.

Ez nem a pénzen múlik. – Das hängt nicht am Geld.

A „gondol vmire” és a „gondolkodik vmin” egy tőből más ragot kíván. – „gondol vmire“ und „gondolkodik vmin“ verlangen bei gleichem Stamm verschiedene Endungen.

A latin „de” eredetileg „von … herab” jelentésű volt, majd a téma szava lett: „De bello Gallico”. – Lateinisch „de“ hieß ursprünglich „von … herab“ und wurde zum Wort für das Thema: „De bello Gallico“ – Über den Gallischen Krieg.

A magyar könyvcímek ugyanígy épülnek: „A magyar nyelvről”. – Ungarische Buchtitel sind ebenso gebaut: „A magyar nyelvről“ – Über die ungarische Sprache.

A közelség ragjai okot, függést, képességet, hasonlóságot és összehasonlítást jelölnek. – Die Endungen der Nähe bezeichnen Ursache, Abhängigkeit, Fähigkeit, Ähnlichkeit und Vergleich.

A zajtól fáj a fejem. – Vom Lärm tut mir der Kopf weh.

Ez a döntéstől függ. – Das hängt von der Entscheidung ab.

Péter ért a számítógépekhez. – Péter versteht sich auf Computer.

A csapat munkához lát. – Die Mannschaft macht sich an die Arbeit.

Péter idősebb nálam. – Péter ist älter als ich.

Középfok után a „-nál/-nél” a hasonlítás mércéjét jelöli (→ 9). – Nach dem Komparativ bezeichnet „-nál/-nél“ den Vergleichsmaßstab.

Egy ragnak több funkciója lehet, és egy funkciót több rag is kifejezhet. – Eine Endung kann mehrere Funktionen haben, und eine Funktion kann mehrere Endungen haben.

A „-ban/-ben” bizalmat, területet és állapotot is jelöl; a „vitatkozik” mellett a téma „-ról/-ről” vagy „-on/-en/-ön” raggal áll. – „-ban/-ben“ bezeichnet Vertrauen, Bereich und Zustand; bei „vitatkozik“ – streitet – steht das Thema mit „-ról/-ről“ oder „-on/-en/-ön“.

A terv kudarcba fulladt. – Der Plan ist gescheitert.

Az apám dühbe gurult. – Mein Vater geriet in Wut.

A gyerekek lázba jöttek. – Die Kinder gerieten in Begeisterung.

Az ilyen kapcsolat állandósult szókapcsolat: sem az igét, sem a ragot nem lehet kicserélni. – Eine solche Verbindung ist eine feste Wendung: Weder das Verb noch die Endung lässt sich austauschen.

*„Kudarcban fulladt” vagy *„dühben gurult” nem mondható. – *„kudarcban fulladt“ oder *„dühben gurult“ sagt man nicht.

A kép utólag megmagyarázza a fordulatot, de nem hozza létre: a német „in Wut geraten”, a magyar „a dühbe gurul”. – Das Bild erklärt die Wendung im Nachhinein, erzeugt sie aber nicht: Das Deutsche sagt „in Wut geraten“, das Ungarische „in die Wut rollen“.

Holnap sor kerül a javításra. – Morgen kommt die Reparatur an die Reihe.

A „sor kerül vmire” jelentése: valami megtörténik; az esemény „-ra/-re” ragot kap, az alany a „sor”. – „sor kerül vmire“ bedeutet „etwas findet statt“; das Ereignis erhält „-ra/-re“, Subjekt ist „sor“ – Reihe.

A „sor” igekötőként viselkedik: tagadásban és fókusz után az ige mögé kerül: „nem került sor”, „este kerül sor”. – „sor“ verhält sich wie ein Präverb: Bei Verneinung und nach einem Fokus rückt es hinter das Verb: „nem került sor“ – es kam nicht dazu –, „este kerül sor“ – es findet am Abend statt.

A javítás sok pénzbe került. – Die Reparatur hat viel Geld gekostet.

A fizetés módját viszont a „-ban/-ben” jelöli: „készpénzben”, „forintban”. – Die Zahlungsart bezeichnet dagegen „-ban/-ben“: „készpénzben“ – bar –, „forintban“ – in Forint.

A vita nem vezetett semmire. – Der Streit hat zu nichts geführt.

A könyv eszembe jutott. – Das Buch ist mir eingefallen.

Az „ész” töve birtokos személyjel előtt rövid: „eszem”, „eszembe”; a személyjel a személlyel változik: „eszembe, eszedbe, eszébe, eszünkbe”. – Der Stamm von „ész“ – Verstand – ist vor der Besitzendung kurz: „eszem“, „eszembe“; die Besitzendung wechselt mit der Person: mir, dir, ihm, uns in den Sinn.

A tanár szóba hozta a hibát. – Der Lehrer brachte den Fehler zur Sprache.

Ez szóba sem jöhet. – Das kommt nicht in Frage.

Ugyanaz az alak szó szerint és átvitt értelemben is olvasható; csak az összefüggés dönt. – Dieselbe Form kann wörtlich und übertragen gelesen werden; nur der Zusammenhang entscheidet.

A busz a határon áll. Ez minden határon túlmegy. – Der Bus steht an der Grenze. Das geht über alle Grenzen hinaus.

A „múlté” alakban nincs helyrag: az „-é” birtokjel (→ 6). – Die Form „múlté“ – das der Vergangenheit – enthält keine Ortsendung: „-é“ ist das Besitzerzeichen.

Állapotoknál a belső tér ragjai kis rendszert alkotnak: a „-ban/-ben” az állapotot, a „-ba/-be” a belépést, a „-ból/-ből” a kilépést jelöli. – Bei Zuständen bilden die Endungen des Innenraums ein kleines System: „-ban/-ben“ nennt den Zustand, „-ba/-be“ den Eintritt, „-ból/-ből“ das Verlassen.

Bajba kerül, bajban van, kikerül a bajból. – Er gerät in Schwierigkeiten, steckt in Schwierigkeiten, kommt aus den Schwierigkeiten heraus.

A rendszer nem alkalmazható szabadon: a „veszélyben”, „zavarban”, „életben” szokásos, *„szomorúságban van” nem. – Das System ist nicht frei anwendbar: „veszélyben“ – in Gefahr –, „zavarban“ – verlegen –, „életben“ – am Leben – sind üblich, *„szomorúságban van“ nicht.

A függésnél a nyelvek szinte egyeznek: „-tól/-től”, „von … ab”, „dépend de”, „зависит от”. – Bei der Abhängigkeit stimmen die Sprachen fast überein: „-tól/-től“, „von … ab“, „dépend de“, „зависит от“.

A gondolkodásnál szétválnak: „an”, „of”, „à”, „en”, „о” és „-ra/-re”. – Beim Denken gehen sie auseinander: „an“, „of“, „à“, „en“, „о“ und „-ra/-re“.

Wortschatz

  • mellékjelentés {mellék·JELENTÉS} – Neben·BEDEUTUNG(Nebenbedeutung)
  • átvitt {át·VITT} – hinüber·GETRAGEN(übertragen)
  • átvitt jelentés – übertragene Bedeutung
  • tervről – über den Plan
  • kérdésre – an die Frage
  • sikerben bízik – vertraut auf den Erfolg
  • bajban van – steckt in Schwierigkeiten
  • hibából tanul – lernt aus dem Fehler
  • kíváncsiságból – aus Neugier
  • lemond vmiről – verzichtet auf etwas
  • eredményen csodálkozik – wundert sich über das Ergebnis
  • múlik vmin – hängt an etwas
  • gondolkodik vmin – denkt über etwas nach
  • zajtól – vom Lärm
  • függ vmitől – hängt ab von etwas
  • ért vmihez – versteht sich auf etwas
  • nálam – bei mir; als ich
  • kudarcba fullad – scheitert
  • dühbe gurul – gerät in Wut
  • állandósult szókapcsolat – feste Wendung
  • szókapcsolat {szó·KAPCSOLAT} – Wort·VERBINDUNG(Wortverbindung)
  • sor kerül vmire – etwas findet statt
  • pénzbe kerül – kostet Geld
  • készpénz {kész·PÉNZ} – fertig·GELD(Bargeld)
  • eszembe jut – fällt mir ein
  • szóba hoz – bringt zur Sprache
  • múlté – das der Vergangenheit
  • veszélyben – in Gefahr

↑ Hoch zum Seitenanfang

4.Az ige vonzata – Vom Verb verlangte Endungen (→ 4.15.4)

Az ige meghatározza, milyen raggal kapcsolódik hozzá a bővítménye. – Das Verb bestimmt, mit welcher Endung sich seine Ergänzung an es anschließt.

A nyaralásra gondolok. – Ich denke an den Urlaub.

Segítek a szomszédnak. – Ich helfe dem Nachbarn.

A „gondol” „-ra/-re”, a „segít” „-nak/-nek” ragot kíván; ezt nem a főnév dönti el, hanem az ige. – „gondol“ verlangt „-ra/-re“, „segít“ „-nak/-nek“; das entscheidet nicht das Substantiv, sondern das Verb.

Az ige által megkívánt bővítmény neve vonzat, az ige a vonzataival együtt a vonzatkeret. – Die vom Verb verlangte Ergänzung heißt vonzat (Rektion), das Verb mit seinen Ergänzungen vonzatkeret (Rektionsrahmen).

A „vonzat” a „vonz” igéből képzett szó: az ige magához vonzza a bővítményét. – „vonzat“ ist von „vonz“ – zieht an – abgeleitet: Das Verb zieht seine Ergänzung an sich.

Ugyanez az ige van a „vonzó” és a „tömegvonzás” szóban. – Dasselbe Verb steckt in „vonzó“ – anziehend – und „tömegvonzás“ – Gravitation, wörtlich Massenanziehung.

A német „Rektion” a latin „rectio” szóból ered, a „regere” igéből: az ige vezérli a bővítményét. – „Rektion“ kommt von lateinisch „rectio“ – Leitung –, zu „regere“ – lenken: Das Verb regiert seine Ergänzung.

Szinte minden esetragot megkívánhat az ige. – Fast jede Kasusendung kann vom Verb verlangt werden.

Követem a vezetőt. – Ich folge dem Leiter.

Válaszolok a levélre. – Ich antworte auf den Brief.

Bízom a barátomban. – Ich vertraue meinem Freund.

A gyerek a vihartól fél. – Das Kind hat Angst vor dem Gewitter.

Péter a kerttel foglalkozik. – Péter beschäftigt sich mit dem Garten.

A diák a tanárhoz fordul. – Der Schüler wendet sich an den Lehrer.

A lány a hibákból tanul. – Das Mädchen lernt aus den Fehlern.

A tanár a vizsgáról beszél. – Der Lehrer spricht über die Prüfung.

A térbeli kép néha még látszik: aki fél, eltávolodik valamitől, aki fordul, közeledik valakihez. – Das Raumbild ist manchmal noch zu sehen: Wer sich fürchtet, weicht von etwas zurück; wer sich wendet, bewegt sich auf jemanden zu.

Más igéknél a kép elhalványult, a rag már csak az igéhez kötődik. – Bei anderen Verben ist das Bild verblasst; die Endung ist nur noch an das Verb gebunden.

A német eset nem jelzi előre a magyar ragot. – Der deutsche Fall sagt die ungarische Endung nicht voraus.

A „követ” tárgyat kíván: Követem az idegenvezetőt. – „követ“ verlangt ein Objekt: Ich folge dem Reiseleiter.

Ugyanígy a „hallgat”: Figyelmesen hallgatom a tanárt. – Ebenso „hallgat“: Ich höre dem Lehrer aufmerksam zu.

Fordítva: a „telefonál” mellett a személy „-nak/-nek” ragot kap: Telefonálok az anyámnak. – Umgekehrt steht bei „telefonál“ die Person mit „-nak/-nek“: Ich rufe meine Mutter an.

A „köszön” mellett a megköszönt dolog a tárgy: Megköszönöm Péternek a segítséget. – Bei „köszön“ ist das, wofür man dankt, das Objekt: Ich danke Péter für die Hilfe.

A határozott tárgy miatt ezek az igék tárgyas ragozásúak: „követem”, „hallgatom”, „megköszönöm” (→ 3.3). – Wegen des bestimmten Objekts stehen diese Verben in der bestimmten Konjugation.

A „bízik” „-ban/-ben”, a „hasonlít” „-ra/-re”, a „találkozik” „-val/-vel” ragot kíván. – „bízik“ – vertraut – verlangt „-ban/-ben“, „hasonlít“ – ähnelt – „-ra/-re“, „találkozik“ – trifft – „-val/-vel“.

A fiú az apjára hasonlít. – Der Junge ähnelt seinem Vater.

Annával találkozom a kávézóban. – Ich treffe Anna im Café.

A „bízik” és a „találkozik” ikes ige: egyes szám első személyben „bízom”, „találkozom” (→ 3.6). – „bízik“ und „találkozik“ sind ik-Verben: in der 1. Person Singular „bízom“, „találkozom“.

A vonzatkeretet a „vki” – valaki – és a „vmi” – valami – rövidítés jelöli, rajta a megkívánt raggal. – Den Rektionsrahmen zeigen die Abkürzungen „vki“ für „valaki“ – jemand – und „vmi“ für „valami“ – etwas –, jeweils mit der verlangten Endung.

Így: „vár vkire”, „örül vminek”, „fél vmitől”, „foglalkozik vmivel”. – So: „vár vkire“ – wartet auf jemanden –, „örül vminek“ – freut sich über etwas –, „fél vmitől“ – hat Angst vor etwas –, „foglalkozik vmivel“ – beschäftigt sich mit etwas.

Az ige a ragot választja ki, a rag hangalakját a bővítmény szava határozza meg. – Das Verb wählt die Endung aus, ihre Lautform bestimmt das Wort der Ergänzung.

A tanárhoz, Péterhez, az edzőhöz fordul. – Er wendet sich an den Lehrer, an Péter, an den Trainer.

Az igéhez tehát a rag minden alakja hozzátartozik, nem egyetlen alak. – Zum Verb gehören also alle Formen der Endung, nicht eine einzelne.

A „-val/-vel” „v”-je mássalhangzó után hasonul: „kerttel”; ez hangtani jelenség, nem külön vonzat. – Das „v“ von „-val/-vel“ gleicht sich nach Konsonant an: „kerttel“; das ist Lautform, keine eigene Rektion.

Sok igének két vonzata van, mindegyik saját raggal. – Viele Verben haben zwei Ergänzungen, jede mit eigener Endung.

A tanár segít a diáknak a fordításban. – Der Lehrer hilft dem Schüler bei der Übersetzung.

A fiú tanácsot kér a tanártól. – Der Junge bittet den Lehrer um Rat.

A „kér” mellett a kért dolog a tárgy, a megkért személy pedig „-tól/-től” ragot kap, mint a forrás. – Bei „kér“ ist das Erbetene das Objekt, die gebetene Person erhält „-tól/-től“, als Quelle.

Gratulálok neked a születésnapodhoz. – Ich gratuliere dir zum Geburtstag.

Megkérdezem a tanárt a vizsgáról. – Ich frage den Lehrer nach der Prüfung.

A vonzatok sorrendje szabad; a téma és a hangsúly dönt, nem a keret. – Die Reihenfolge der Ergänzungen ist frei; Thema und Betonung entscheiden, nicht der Rahmen.

A vonzatot nem kell mindig kimondani: Este beszélünk. Várok. – Eine Ergänzung muss nicht immer ausgesprochen werden: Am Abend sprechen wir. Ich warte.

A téma itt nincs kimondva, de a „beszél” „-ról/-ről” vonzata attól még megvan. – Das Thema ist hier nicht genannt, aber die Ergänzung auf „-ról/-ről“ hat „beszél“ trotzdem.

A „függ” más: „-tól/-től” nélkül, helyhatározóval térbeli jelentésű: A kép a falon függ. – Anders bei „függ“: Ohne „-tól/-től“ und mit Ortsangabe ist es räumlich gemeint: Das Bild hängt an der Wand.

Itt az elhagyás a jelentést változtatja meg, nem csak a részletességet (→ 4.15.7). – Hier ändert das Weglassen die Bedeutung, nicht nur die Ausführlichkeit.

Ma a parkban a bátyámra várok. – Heute warte ich im Park auf meinen älteren Bruder.

A „bátyámra” vonzat, a „ma” és a „parkban” szabad határozó: szinte bármely ige mellett állhat. – „bátyámra“ ist eine Ergänzung, „ma“ und „parkban“ sind freie Angaben: Sie können bei fast jedem Verb stehen.

A szabad határozó ragját nem az ige, hanem a jelentés választja meg. – Die Endung einer freien Angabe wählt nicht das Verb, sondern der Sinn.

A „határozó” a „határoz” igéből, az pedig a „határ” szóból ered, mint a latin „definire” a „finis” szóból. – „határozó“ – Adverbialbestimmung – kommt von „határoz“ – bestimmt –, dies von „határ“ – Grenze –, wie lateinisch „definire“ von „finis“.

Ha a vonzat személyes névmás, maga a rag kap személyragot: „vele”, „rád”, „benned”, „neki”, „tőle” (→ 7.2). – Ist die Ergänzung ein Personalpronomen, erhält die Endung selbst Personalendungen: „vele“ – mit ihm –, „rád“ – auf dich –, „benned“ – in dir –, „neki“ – ihm –, „tőle“ – von ihm.

Rád gondolok. Bízom benned. Félek tőle. – Ich denke an dich. Ich vertraue dir. Ich habe Angst vor ihm.

Azt, hogy egy ige hány és milyen vonzatot köt magához, vegyértéknek vagy valenciának nevezik (→ 11.7). – Zahl und Art der Ergänzungen, die ein Verb an sich bindet, nennt man vegyérték oder valencia (Valenz).

A fogalom a kémiából származik; a nyelvtanba Lucien Tesnière francia nyelvész vitte át 1959-ben. – Der Begriff stammt aus der Chemie; in die Grammatik übertrug ihn der französische Sprachwissenschaftler Lucien Tesnière 1959.

A „követ vkit” tárgya az angol „follow sb”, a francia „suivre qn” és a latin „sequi aliquem” szerkezettel egyezik; a német és az orosz eltér. – Das Objekt bei „követ vkit“ stimmt mit englisch „follow sb“, französisch „suivre qn“ und lateinisch „sequi aliquem“ überein; Deutsch und Russisch weichen ab.

A „bízik vkiben” képe a spanyol „confiar en” és a francia „avoir confiance en” szerkezetben is megvan. – Das Bild von „bízik vkiben“ findet sich auch in spanisch „confiar en“ und französisch „avoir confiance en“.

Wortschatz

  • vonzat – Rektion, verlangte Ergänzung
  • vonzatkeret {vonzat·KERET} – Rektion·RAHMEN(Rektionsrahmen)
  • vonz – zieht an
  • tömegvonzás {tömeg·VONZÁS} – Masse·ANZIEHUNG(Gravitation)
  • bővítmény – Ergänzung, Erweiterung
  • gondol vkire – denkt an jemanden
  • segít vkinek – hilft jemandem
  • követ vkit – folgt jemandem
  • hallgat vkit – hört jemandem zu
  • telefonál vkinek – ruft jemanden an
  • bízik vkiben – vertraut jemandem
  • hasonlít vkire – ähnelt jemandem
  • találkozik vkivel – trifft jemanden
  • fordul vkihez – wendet sich an jemanden
  • kér vmit vkitől – bittet jemanden um etwas
  • gratulál vkinek vmihez – gratuliert jemandem zu etwas
  • idegenvezető {idegen·VEZETŐ} – fremd·FÜHRER(Reiseleiter)
  • szabad határozó – freie Angabe
  • határozó – Adverbialbestimmung
  • vegyérték {vegy·ÉRTÉK} – chemisch·WERT(Valenz)
  • valencia – Valenz

↑ Hoch zum Seitenanfang

5.A melléknév vonzata – Vom Adjektiv verlangte Endungen (→ 4.15.5)

Sok melléknév is meghatározott ragot kíván a bővítményétől. – Auch viele Adjektive verlangen von ihrer Ergänzung eine bestimmte Endung.

Büszke vagyok a fiamra. – Ich bin stolz auf meinen Sohn.

Elégedett vagyok a munkával. – Ich bin mit der Arbeit zufrieden.

A rag a bővítményen áll, a melléknév maga változatlan marad. – Die Endung steht an der Ergänzung, das Adjektiv selbst bleibt unverändert.

A rag hangalakja a bővítményhez igazodik: „fiamra”, de „eredményre”. – Die Lautform der Endung richtet sich nach der Ergänzung: „fiamra“, aber „eredményre“ – auf das Ergebnis.

Az első és második személyben ott a létige: „büszke vagyok”, „elégedett vagy”. – In der 1. und 2. Person steht die Kopula: „ich bin stolz“, „du bist zufrieden“.

Harmadik személyben, jelen időben nincs „van”: A lány büszke az eredményre. (→ 3.7.3) – In der 3. Person Präsens steht kein „van“: Das Mädchen ist stolz auf das Ergebnis.

A „melléknév” szó a latin „nomen adiectivum”, azaz „hozzátett név” mintáját követi. – Das Wort „melléknév“ – Nebenname – folgt dem lateinischen „nomen adiectivum“, dem „hinzugefügten Namen“.

Az „elégedett” az „elég” szó családjába tartozik; ellentéte, az „elégedetlen” ugyanazt a vonzatot kívánja. – „elégedett“ gehört zur Familie von „elég“ – genug; sein Gegenwort „elégedetlen“ – unzufrieden – hat denselben Rahmen.

Az „alkalmas” és a „képes” egyaránt „-ra/-re” ragot kíván, de mást jelent. – „alkalmas“ und „képes“ verlangen beide „-ra/-re“, bedeuten aber Verschiedenes.

Ez a terem alkalmas a próbára. – Dieser Raum eignet sich für die Probe.

Anna képes erre a feladatra. – Anna ist zu dieser Aufgabe fähig.

Az „alkalmas” azt mondja, hogy valami egy célhoz illik, a „képes”, hogy valaki meg tud tenni valamit. – „alkalmas“ sagt, dass etwas zu einem Zweck passt, „képes“, dass jemand etwas leisten kann.

A német két elöljárószóval mondja: „geeignet für”, „fähig zu”; a magyar ragot tehát a melléknévből kell levezetni. – Das Deutsche hat zwei Präpositionen, „geeignet für“ und „fähig zu“; die ungarische Endung ist also aus dem Adjektiv abzuleiten.

A mutató névmás is felveszi a ragot: „erre a feladatra”. – Auch das Demonstrativpronomen erhält die Endung: „erre a feladatra“ – zu dieser Aufgabe.

A „hasonló” „-hoz/-hez/-höz”, a „híres” „-ról/-ről” ragot kíván. – „hasonló“ – ähnlich – verlangt „-hoz/-hez/-höz“, „híres“ – berühmt – „-ról/-ről“.

Ez a ház hasonló a miénkhez. – Dieses Haus ist unserem ähnlich.

Szeged híres a paprikájáról. – Szeged ist für seinen Paprika berühmt.

A „híres” a „hír” szóból képzett, mint a „hírnév”. – „híres“ ist von „hír“ – Nachricht, Ruf – abgeleitet, wie „hírnév“ – Ruhm.

„-ra/-re” ragot kíván a „büszke”, az „alkalmas”, a „képes”, a „kíváncsi”, a „jellemző”, a „méltó” és a „káros”. – „-ra/-re“ verlangen „büszke“ – stolz –, „alkalmas“ – geeignet –, „képes“ – fähig –, „kíváncsi“ – neugierig –, „jellemző“ – charakteristisch –, „méltó“ – würdig – und „káros“ – schädlich.

„-val/-vel” ragot az „elégedett” és a „türelmes”, „-hoz/-hez/-höz” ragot a „hasonló”, a „hű” és a „kedves”. – „-val/-vel“ verlangen „elégedett“ und „türelmes“ – geduldig –, „-hoz/-hez/-höz“ „hasonló“, „hű“ – treu – und „kedves“ – freundlich.

„-ban/-ben” ragot a „gazdag”, a „szegény” és az „ügyes”, „-ért” ragot a „felelős” és a „hálás”. – „-ban/-ben“ verlangen „gazdag“ – reich –, „szegény“ – arm – und „ügyes“ – geschickt –, „-ért“ „felelős“ – verantwortlich – und „hálás“ – dankbar.

„-tól/-től” ragot a „független” és a „mentes”, „-nak/-nek” ragot a „fontos” és a „hasznos”, „-ba/-be” ragot a „szerelmes”. – „-tól/-től“ verlangen „független“ – unabhängig – und „mentes“ – frei –, „-nak/-nek“ „fontos“ – wichtig – und „hasznos“ – nützlich –, „-ba/-be“ „szerelmes“ – verliebt.

A kert gazdag virágokban. – Der Garten ist reich an Blumen.

A vezető felelős a döntésért. – Der Leiter ist für die Entscheidung verantwortlich.

A döntés független az időjárástól. – Die Entscheidung ist unabhängig vom Wetter.

A kutya hű a gazdájához. – Der Hund ist seinem Herrchen treu.

A német „für” mögött négy különböző magyar rag állhat: – Hinter dem deutschen „für“ können vier verschiedene ungarische Endungen stehen:

„felelős a döntésért”, „alkalmas a túrára”, „jellemző a családra”, „híres a boráról”, „hasznos a kertnek”. – „für die Entscheidung verantwortlich“, „für die Wanderung geeignet“, „für die Familie charakteristisch“, „für seinen Wein berühmt“, „für den Garten nützlich“.

A „felelős” a „felel” igéből képzett; a német „verantwortlich” és az angol „responsible” is a válaszadás képét őrzi. – „felelős“ ist von „felel“ – antwortet; haftet – abgeleitet; auch deutsch „verantwortlich“ und englisch „responsible“ bewahren das Bild des Antwortens.

Gyakori hibák: a rag a melléknévre kerül (*„büszkére a fiam”), harmadik személyben „van” áll (*„képes van”), vagy a német elöljárószót fordítják le (*„elégedett a munkától”). – Häufige Fehler: Die Endung tritt an das Adjektiv (*„büszkére a fiam“), in der 3. Person steht „van“ (*„képes van“), oder die deutsche Präposition wird übersetzt (*„elégedett a munkától“).

Múlt és jövő időben harmadik személyben is megjelenik a létige: „volt”, „lesz”. – In Vergangenheit und Zukunft erscheint die Kopula auch in der 3. Person: „volt“, „lesz“.

A szülők büszkék voltak a gyerekeikre. – Die Eltern waren stolz auf ihre Kinder.

Az állítmányi melléknév számban egyezik az alannyal (→ 3.7.4); a vonzat ragja nem változik. – Das prädikative Adjektiv richtet sich in der Zahl nach dem Subjekt; die Endung der Ergänzung ändert sich nicht.

Jelzőként a melléknév nem kap többesjelet: „büszke szülők” (→ 3.8.1). – Als Attribut erhält das Adjektiv kein Pluralzeichen: „stolze Eltern“.

Büszke vagyok rád. A tanár elégedett veled. – Ich bin stolz auf dich. Der Lehrer ist mit dir zufrieden.

Szerelmes vagyok beléd. Felelős vagyok érted. – Ich bin in dich verliebt. Ich bin für dich verantwortlich.

A „-ban/-ben” azt a területet nevezi meg, amelyben a tulajdonság megvan, a „-ra/-re” a célt. – „-ban/-ben“ nennt den Bereich, in dem die Eigenschaft besteht, „-ra/-re“ den Zweck.

Péter jó a sakkban. A régi újság jó a tűzgyújtásra. – Péter ist gut im Schach. Die alte Zeitung ist gut zum Feueranzünden.

Szerepre vagy állásra az „alkalmas” „-nak/-nek” ragot kíván: Anna alkalmas vezetőnek. – Für eine Rolle oder Stelle verlangt „alkalmas“ „-nak/-nek“: Anna ist als Leiterin geeignet.

A „kedves” két kerete két jelentést ad: A pincér kedves a vendégekhez. Ez a kép kedves nekem. – Die zwei Rahmen von „kedves“ ergeben zwei Bedeutungen: Der Kellner ist freundlich zu den Gästen. Dieses Bild ist mir lieb.

A füst káros az egészségre. – Rauch ist schädlich für die Gesundheit.

A „hasonlít” ige mindkét vonzatot megengedi („apjára”, „apjához”), a „hasonló” melléknév csak egyet: „hasonló az apjához”. – Das Verb „hasonlít“ lässt beide Rahmen zu („apjára“, „apjához“), das Adjektiv „hasonló“ nur einen: „hasonló az apjához“ – seinem Vater ähnlich.

Fontos nekem a pontosság. – Pünktlichkeit ist mir wichtig.

Hálás vagyok neked a segítségért. – Ich bin dir für die Hilfe dankbar.

A „-nak/-nek” az értékelő vagy érintett személyt nevezi meg, a „-ért” azt, akiért vagy amiért valaki felel vagy hálás. – „-nak/-nek“ nennt den Bewertenden oder Betroffenen, „-ért“ die Person oder Sache, um derentwillen jemand verantwortlich oder dankbar ist.

Jelzőként a melléknév a főnév előtt áll, a bővítménye pedig a melléknév előtt: „a fiára büszke apa”. – Als Attribut steht das Adjektiv vor dem Substantiv und seine Ergänzung vor dem Adjektiv: „a fiára büszke apa“ – der auf seinen Sohn stolze Vater.

Egy boráról híres városban laknak. – Sie wohnen in einer für ihren Wein berühmten Stadt.

A ragot csak a főnév kapja, a melléknév változatlan (→ 3.7.6). – Die Kasusendung trägt nur das Substantiv, das Adjektiv bleibt unverändert.

Gyakori kapcsolatokból összetett melléknevek lettek: „mentes a cukortól” → „cukormentes”. – Aus häufigen Verbindungen sind zusammengesetzte Adjektive entstanden: „mentes a cukortól“ – frei von Zucker → „cukormentes“ – zuckerfrei.

Az igéből képzett melléknév gyakran átveszi az ige vonzatát: „függ vmitől” – „független vmitől”, „felel vmiért” – „felelős vmiért”. – Ein vom Verb abgeleitetes Adjektiv übernimmt oft dessen Rektion: „hängt ab von“ – „unabhängig von“, „haftet für“ – „verantwortlich für“.

Szabály azonban nincs: Péter büszke a kocsijára, de büszkélkedik a kocsijával. – Eine Regel ist das aber nicht: Péter ist stolz auf sein Auto, aber er prahlt mit seinem Auto.

A latin és az orosz gyakran elöljárószó nélkül, esettel köti a melléknév bővítményét: „sorte sua contentus”, „доволен работой”. – Latein und Russisch schließen die Ergänzung des Adjektivs oft ohne Präposition mit einem Fall an: „sorte sua contentus“ – mit seinem Los zufrieden –, „доволен работой“ – mit der Arbeit zufrieden.

Wortschatz

  • melléknév {mellék·NÉV} – Neben·NAME(Adjektiv)
  • büszke vmire – stolz auf etwas
  • elégedett vmivel – zufrieden mit etwas
  • elégedetlen – unzufrieden
  • alkalmas vmire – geeignet für etwas
  • képes vmire – fähig zu etwas
  • hasonló vkihez – jemandem ähnlich
  • híres vmiről – berühmt für etwas
  • hírnév {hír·NÉV} – Ruf·NAME(Ruhm)
  • kíváncsi vmire – neugierig auf etwas
  • jellemző vmire – charakteristisch für etwas
  • káros vmire – schädlich für etwas
  • gazdag vmiben – reich an etwas
  • felelős vmiért – verantwortlich für etwas
  • hálás vkinek vmiért – jemandem dankbar für etwas
  • független vmitől – unabhängig von etwas
  • fontos vkinek – wichtig für jemanden
  • szerelmes vkibe – verliebt in jemanden
  • kedves vkihez – freundlich zu jemandem
  • hű vkihez – treu zu jemandem
  • cukormentes {cukor·MENTES} – Zucker·FREI(zuckerfrei)
  • büszkélkedik vmivel – prahlt mit etwas

↑ Hoch zum Seitenanfang

6.A főnév vonzata – Vom Substantiv verlangte Endungen (→ 4.15.6)

Főnevek is kívánhatnak meghatározott ragot. – Auch Substantive können eine bestimmte Endung verlangen.

Annának segítségre van szüksége. – Anna braucht Hilfe.

Ebben a mondatban nincs olyan ige, amely a német „brauchen” megfelelője; a mag a „szükség” főnév birtokos személyjellel és a „van”. – In diesem Satz steht kein Verb „brauchen“; der Kern ist das Substantiv „szükség“ – Bedarf – mit Besitzendung und „van“.

Akinek szüksége van valamire, az „-nak/-nek” ragot kap; amire szükség van, az „-ra/-re” ragot. – Wer etwas braucht, erhält „-nak/-nek“; was gebraucht wird, „-ra/-re“.

A személyt a birtokos személyjel is jelöli, ezért a „-nak/-nek” ragos szó el is maradhat: Időre van szükségem. – Die Person zeigt auch die Besitzendung, deshalb kann das Wort mit „-nak/-nek“ fehlen: Ich brauche Zeit.

A személyjelek: „szükségem, szükséged, szüksége, szükségünk, szükségetek, szükségük van”. – Die Besitzendungen: ich brauche, du brauchst, er/sie braucht, wir brauchen, ihr braucht, sie brauchen.

A „szükség” magas hangrendű, a „-ra/-re” viszont a megkívánt szóhoz igazodik: „kulcsra”, „vízre”. – „szükség“ hat helle Vokale, „-ra/-re“ richtet sich dagegen nach dem benötigten Wort: „kulcsra“ – den Schlüssel –, „vízre“ – Wasser.

A szórend nem változtat a kereten: Szükségem van a kulcsra. A kulcsra van szükségem. – Die Wortstellung ändert am Rahmen nichts: Ich brauche den Schlüssel. Den Schlüssel brauche ich.

A „szükség” a „szűk” szóból képzett: a szükség eredetileg szorultság, mint a latin „angustiae”. – „szükség“ ist von „szűk“ – eng – abgeleitet: Bedarf ist ursprünglich Bedrängnis, wie lateinisch „angustiae“ – Enge, Notlage.

Nagy igény van erre a szolgáltatásra. – Es besteht großer Bedarf an dieser Dienstleistung.

Az „igény” is „-ra/-re” ragot kíván, de birtokos személyjel nélkül is állhat: azt mondja, hogy van kereslet, nem azt, hogy kinek. – Auch „igény“ verlangt „-ra/-re“, kann aber ohne Besitzendung stehen: Es sagt, dass Nachfrage besteht, nicht, wer sie hat.

Nagy az igény a friss kenyérre. – Die Nachfrage nach frischem Brot ist groß.

Az „igény” a nyelvújítás korának szava; hogy miből alkották, nem biztos. – „igény“ ist ein Wort aus der Zeit der Spracherneuerung; woraus es gebildet wurde, ist nicht sicher.

Jogom van a pihenéshez. – Ich habe ein Recht auf Erholung.

A „jog” úgy épül, mint a „szükség”, de a dolgot „-hoz/-hez/-höz” raggal köti; ahol a német „auf”-ot mond, itt a közelítés ragja áll. – „jog“ – Recht – ist gebaut wie „szükség“, schließt die Sache aber mit „-hoz/-hez/-höz“ an; wo das Deutsche „auf“ sagt, steht hier die Endung der Annäherung.

Minden embernek joga van az élethez. – Jeder Mensch hat ein Recht auf Leben.

A „jog” mély hangrendű: „jogom, jogod, joga, jogunk, jogotok, joguk van”. – „jog“ hat dunkle Vokale: ich habe, du hast, er/sie hat, wir haben, ihr habt, sie haben ein Recht.

A kutyától való félelem erős. – Die Angst vor dem Hund ist stark.

A „félelem” átveszi a „fél” ige „-tól/-től” vonzatát: a félelem a forrásától indul ki. – „félelem“ übernimmt die Rektion „-tól/-től“ des Verbs „fél“: Die Angst geht von ihrer Quelle aus.

Ha a ragos bővítmény a főnév előtt áll, a „való” kapcsolja hozzá: „a kutyától való félelem”. – Steht die Ergänzung mit Endung vor dem Substantiv, schließt „való“ – seiend – sie an: „die Angst vor dem Hund“.

A „félelem” második „e”-je magánhangzóval kezdődő toldalék előtt kiesik: „félelmet”. – Das zweite „e“ von „félelem“ fällt vor vokalisch anlautenden Endungen aus: „félelmet“ – die Angst (Akkusativ).

A kapcsolatot jelentő főnevek „-val/-vel” ragot kívánnak. – Substantive, die eine Beziehung nennen, verlangen „-val/-vel“.

Fontos a kapcsolat a családdal. – Der Kontakt zur Familie ist wichtig.

A barátság Péterrel sokat jelent nekem. – Die Freundschaft mit Péter bedeutet mir viel.

A levelezés Annával már régóta tart. – Der Briefwechsel mit Anna dauert schon lange an.

A „kapcsolat” a „kapcsol” igéből, az pedig a „kapocs” szóból ered. – „kapcsolat“ kommt von „kapcsol“ – verbindet –, dies von „kapocs“ – Klammer.

A német „Bedarf an”, „Recht auf”, „Kontakt zu” semmit sem árul el a magyar ragról. – Deutsch „Bedarf an“, „Recht auf“, „Kontakt zu“ verraten nichts über die ungarische Endung.

Birtokos személyjel nélkül a „szükség van vmire” nem nevez meg személyt: Szükség van egy új tervre. – Ohne Besitzendung nennt „szükség van vmire“ keine Person: Ein neuer Plan ist nötig.

A célt „-hoz/-hez/-höz” jelöli: A tervhez több időre van szükség. – Den Zweck bezeichnet „-hoz/-hez/-höz“: Für den Plan wird mehr Zeit benötigt.

A „szükséges” melléknév mellett a szükséges dolog az alany, „-ra/-re” nélkül: A növények növekedéséhez víz szükséges. – Beim Adjektiv „szükséges“ – notwendig – ist das Benötigte Subjekt, ohne „-ra/-re“: Für das Wachstum der Pflanzen ist Wasser notwendig.

Tagadásban a „van” helyett „nincs” áll: Nincs szükségem rád. – In der Verneinung steht „nincs“ statt „van“: Ich brauche dich nicht.

Ha a szükséges dolog személy vagy névmás, a „-ra/-re” személyragos alakja áll: „rám, rád, rá, ránk, rátok, rájuk”. – Ist das Benötigte eine Person oder ein Pronomen, steht die Personalform von „-ra/-re“: auf mich, dich, ihn, uns, euch, sie.

A „nekik” mellett mindig a többes alak áll: Nekik nincs szükségük autóra. – Mit „nekik“ steht immer die Mehrzahlform: Sie brauchen kein Auto.

Többes számú főnév után is gyakori: A gyerekeknek segítségre van szükségük; az egyes alak is előfordul. – Auch nach einem Substantiv im Plural ist sie häufig: Die Kinder brauchen Hilfe; die Einzahlform kommt daneben vor.

A vonzat a főnévvel együtt névszói szerkezetet alkot: „fél a magasságtól” → „a magasságtól való félelem”. – Mit dem Substantiv bildet die Ergänzung eine Nominalgruppe: „fél a magasságtól“ – hat Höhenangst → „a magasságtól való félelem“ – die Höhenangst.

Ugyanígy: „levelez Annával” → „az Annával való levelezés”. – Ebenso: „korrespondiert mit Anna“ → „der Briefwechsel mit Anna“.

A „való” a „van” melléknévi igeneve; névutó után ugyanezt a „-i” képző végzi: „iránt” → „iránti”. – „való“ ist das Partizip von „van“; nach einer Postposition leistet dasselbe die Endung „-i“: „iránt“ → „iránti“.

Egyes főnevek nem ragot, hanem az „iránt” névutót kívánják. – Einige Substantive verlangen keine Endung, sondern die Postposition „iránt“ – gegenüber, für.

A diák érdeklődést mutat a történelem iránt. – Der Schüler zeigt Interesse an der Geschichte.

A terv iránti érdeklődés nagy. – Das Interesse an dem Plan ist groß.

A „bízik” „-ban/-ben” ragot kíván, a „bizalom” mellett viszont „iránt” áll: „bizalom az orvos iránt”. – „bízik“ verlangt „-ban/-ben“, beim Substantiv „bizalom“ steht dagegen „iránt“: „Vertrauen zum Arzt“.

Az „igényt tart vmire” és a „jogot formál vmire” jelentése: magának követel valamit. – „igényt tart vmire“ und „jogot formál vmire“ bedeuten „Anspruch auf etwas erheben“.

A „joga van” főnévi igenévvel cselekvést nevez meg: Jogom van tudni, mi történt. – Mit Infinitiv nennt „joga van“ eine Handlung: Ich habe ein Recht zu wissen, was geschehen ist.

Az angol, a francia és a spanyol a jognál „zu” jelentésű szót használ: „right to”, „droit à”, „derecho a”, mint a magyar „-hoz/-hez/-höz”. – Englisch, Französisch und Spanisch sagen beim Recht „zu“: „right to“, „droit à“, „derecho a“ – wie das ungarische „-hoz/-hez/-höz“.

A latin a félelem tárgyát birtokos esettel fejezi ki: „metus mortis”. – Das Lateinische drückt den Gegenstand der Furcht mit dem Genitiv aus: „metus mortis“ – Furcht vor dem Tod.

Wortschatz

  • szükség – Bedarf, Not
  • szüksége van vmire – braucht etwas
  • szükségem van – ich brauche
  • szükséges – notwendig
  • nincs szükségem – ich brauche nicht
  • igény vmire – Bedarf an etwas, Nachfrage nach etwas
  • nyelvújítás {nyelv·ÚJÍTÁS} – Sprache·ERNEUERUNG(Spracherneuerung)
  • jog vmihez – Recht auf etwas
  • jogom van – ich habe ein Recht
  • félelem vmitől – Angst vor etwas
  • félelmet – die Angst (Akkusativ)
  • való – seiend (verbindet Ergänzung und Substantiv)
  • kapcsolat vkivel – Kontakt zu jemandem
  • barátság vkivel – Freundschaft mit jemandem
  • levelezés vkivel – Briefwechsel mit jemandem
  • kapocs – Klammer
  • iránt – gegenüber, für
  • iránti – gegenüber (vor Substantiv)
  • érdeklődés vmi iránt – Interesse an etwas
  • bizalom vki iránt – Vertrauen zu jemandem
  • névutó {név·UTÓ} – Name·NACHFOLGER(Postposition)
  • igényt tart vmire – erhebt Anspruch auf etwas

↑ Hoch zum Seitenanfang

7.Jelentésváltozás a vonzattal – Wechsel der Bedeutung bei unterschiedlicher Rektion (→ 4.15.7)

Ugyanaz az ige a vonzat alakjától függően mást jelenthet. – Dasselbe Verb kann je nach Form seiner Ergänzung etwas anderes bedeuten.

Hiszek neked. Hiszek benned. – Ich glaube dir. Ich glaube an dich.

Az ilyen jelentést jelentésváltozatnak nevezik; az ige és a vonzatkeret együtt hordozza. – Eine solche Bedeutung heißt jelentésváltozat (Lesart); Verb und Rektionsrahmen tragen sie gemeinsam.

A „-nak/-nek” azt a személyt vagy forrást nevezi meg, akinek a szavát valaki igaznak tartja. – „-nak/-nek“ nennt die Person oder Quelle, deren Aussage man für wahr hält.

Nem hittem a szememnek. – Ich traute meinen Augen nicht.

A „-ban/-ben” létezésre, értékre vagy erőre vonatkozik: A nagymamám hisz Istenben. – „-ban/-ben“ betrifft Dasein, Wert oder Kraft: Meine Großmutter glaubt an Gott.

Tárggyal a „hisz” azt jelenti, hogy valamit igaznak tart: Ezt nem hiszem. – Mit Objekt bedeutet „hisz“, etwas für wahr halten: Das glaube ich nicht.

Tárgy és „-nak/-nek” együtt azt jelenti: „tart valaminek”: Okosnak hiszi magát. – Objekt und „-nak/-nek“ zusammen bedeuten „für etwas halten“: Er hält sich für klug.

A „tart” jelentése vonzatonként változik. – Die Bedeutung von „tart“ wechselt mit der Rektion.

A kulcsot a kezemben tartom. – Ich halte den Schlüssel in der Hand.

Fontosnak tartom ezt a kérdést. – Ich halte diese Frage für wichtig.

Sokra tartom a tanáromat. – Ich halte viel von meinem Lehrer.

A gyerek tart a kutyától. – Das Kind fürchtet sich vor dem Hund.

Az előadás délig tart. – Der Vortrag dauert bis Mittag.

Merre tartasz? – Wohin bist du unterwegs?

Velünk tartasz? – Kommst du mit uns?

A szabályokhoz tartom magam. – Ich halte mich an die Regeln.

A német „halten für”, „halten von”, „sich halten an” hasonló sor; a „fürchten” és a „dauern” azonban egészen más. – Deutsch „halten für“, „halten von“, „sich halten an“ bilden eine ähnliche Reihe; „fürchten“ und „dauern“ sind dagegen ganz verschieden.

Számítok rád. – Ich zähle auf dich.

Holnap esőre számítunk. – Für morgen rechnen wir mit Regen.

A „-ra/-re” személyre és dologra egyaránt áll; a német megkülönbözteti a „zählen auf” és a „rechnen mit” szerkezetet. – „-ra/-re“ steht für Personen und Sachen gleich; das Deutsche unterscheidet „zählen auf“ und „rechnen mit“.

Péter jó szakácsnak számít. – Péter gilt als guter Koch.

Vonzat nélkül a „számít” azt jelenti: fontos. Minden perc számít. – Ohne Ergänzung bedeutet „számít“ „ist wichtig“: Jede Minute zählt.

A fiam iskolába jár. – Mein Sohn geht zur Schule.

Célt jelölő raggal a „jár” rendszeres látogatást jelent, helyraggal azt, hogy valaki egyszer ott volt. – Mit Zielendung bedeutet „jár“ regelmäßigen Besuch, mit Ortsendung einen einzelnen Aufenthalt.

Bécsbe járok dolgozni. Tavaly Bécsben jártam. – Ich fahre regelmäßig nach Wien zur Arbeit. Letztes Jahr war ich in Wien.

Anna Péterrel jár. – Anna ist mit Péter zusammen.

Ez a munka sok utazással jár. – Diese Arbeit bringt viele Reisen mit sich.

Ez a pénz neked jár. – Dieses Geld steht dir zu.

A buszra várok. Vendégeket várunk. – Ich warte auf den Bus. Wir erwarten Gäste.

A „-ra/-re” a várakozás idejét emeli ki, a tárgy a várt dolgot: a nővérem gyereket vár. – „-ra/-re“ hebt die Zeit des Wartens hervor, das Objekt das Erwartete: Meine Schwester erwartet ein Kind.

Sokat várok tőled. – Ich erwarte viel von dir.

A „gondol” „-ra/-re” raggal „denken an”, tárggyal „meinen”: Komolyan gondolod? – „gondol“ mit „-ra/-re“ heißt „denken an“, mit Objekt „meinen“: Meinst du das ernst?

Mit gondolsz erről a filmről? – Was hältst du von diesem Film?

Fiatalabbnak gondoltam. – Ich hielt ihn für jünger.

Tárgy és „-nak/-nek” több igénél „valaminek tart” jelentésű: „tart”, „hisz”, „gondol”, „néz”. – Objekt und „-nak/-nek“ bedeuten bei mehreren Verben „für etwas halten“: „tart“, „hisz“, „gondol“, „néz“.

Nem minden ragcsere változtatja meg az ige jelentését. – Nicht jeder Wechsel der Endung ändert die Bedeutung des Verbs.

Annával beszélek a filmről. – Ich spreche mit Anna über den Film.

A „beszél” mellett a „-val/-vel” a beszélgetés másik résztvevőjét, a „-ról/-ről” a témát nevezi meg: két szerep, egy jelentés. – Bei „beszél“ nennt „-val/-vel“ den Gesprächspartner, „-ról/-ről“ das Thema: zwei Rollen, eine Lesart.

A „hisz” két kerete viszont kizárja egymást: a „neked” és a „benned” nem állhat egy mondatban. – Die beiden Rahmen von „hisz“ schließen sich dagegen aus: „neked“ und „benned“ können nicht im selben Satz stehen.

Péterrel jár iskolába. – Er geht mit Péter zur Schule.

Itt az „iskolába” a „megy” jelentést hozza létre, a „Péterrel” csak a kísérőt nevezi meg; az egész mondat dönt. – Hier stellt „iskolába“ die Lesart „gehen“ her, „Péterrel“ nennt nur den Begleiter; der ganze Satz entscheidet.

Helyraggal az „áll” jelentése „stehen”: A tanár az ajtóban áll. – Mit Ortsendung bedeutet „áll“ „stehen“: Der Lehrer steht in der Tür.

A lakás három szobából áll. – Die Wohnung besteht aus drei Zimmern.

Ez csak rajtad áll. – Das liegt nur an dir.

Jól áll neked ez a kabát. – Dieser Mantel steht dir gut.

A fiú bajba került. – Der Junge ist in Schwierigkeiten geraten.

Mennyibe kerül ez a táska? – Wie viel kostet diese Tasche?

A munka két hétbe került. – Die Arbeit hat zwei Wochen gedauert.

Ugyanaz a „-ba/-be” itt három jelentést hordoz; hogy cél, ár vagy ráfordítás, azt a ragos szó mutatja meg. – Dieselbe Endung „-ba/-be“ trägt hier drei Lesarten; ob Ziel, Preis oder Aufwand gemeint ist, zeigt das Wort mit der Endung.

Tárggyal a „kerül” elkerülést jelent: Kerülöm a cukrot. – Mit Objekt bedeutet „kerül“ meiden: Ich meide Zucker.

Az ablak a kertre néz. – Das Fenster geht auf den Garten.

Minek nézel engem? – Wofür hältst du mich?

A bátyám ért az autókhoz. – Mein älterer Bruder versteht etwas von Autos.

Mit értesz ezen? – Was meinst du damit?

Tudom a címét. Tudok a tervről. – Ich kenne seine Adresse. Ich weiß von dem Plan.

A tárgy magát a tartalmat, a „-ról/-ről” csak a témát nevezi meg: Hallottam a hírt. Hallottam a balesetről. – Das Objekt nennt den Inhalt selbst, „-ról/-ről“ nur das Thema: Ich habe die Nachricht gehört. Ich habe von dem Unfall gehört.

A „hisz” két jelentését a többi nyelv is szerkezettel különbözteti meg: „I believe you” – „I believe in you”, „tibi credo” – „credo in te”. – Auch die anderen Sprachen unterscheiden die beiden Lesarten von „glauben“ durch die Konstruktion: „I believe you“ – „I believe in you“, „tibi credo“ – „credo in te“.

A belső tér képét a legtöbben osztják („in”, „en”, „в”); csak a német mondja: „an”. – Das Bild des Innenraums teilen die meisten („in“, „en“, „в“); nur das Deutsche sagt „an“.

Wortschatz

  • jelentésváltozat {jelentés·VÁLTOZAT} – Bedeutung·VARIANTE(Lesart)
  • hisz vkinek – glaubt jemandem
  • hisz vkiben – glaubt an jemanden
  • hisz vkit vminek – hält jemanden für etwas
  • tart vkit vminek – hält jemanden für etwas
  • sokra tart – hält viel von
  • tart vmitől – fürchtet sich vor etwas
  • tart vmeddig – dauert
  • tart vkivel – kommt mit jemandem mit
  • számít vkire – zählt auf jemanden
  • számít vminek – gilt als etwas
  • jár vhova – geht regelmäßig irgendwohin
  • jár vkivel – ist mit jemandem zusammen
  • jár vmivel – bringt etwas mit sich
  • jár vkinek – steht jemandem zu
  • vár vmit – erwartet etwas
  • gondol vmit – meint etwas
  • áll vmiből – besteht aus etwas
  • áll vkin – liegt an jemandem
  • kerül vmibe – kostet etwas
  • kerül vkit – meidet jemanden
  • néz vmire – geht auf etwas hinaus
  • ért vmihez – versteht etwas von

↑ Hoch zum Seitenanfang

8.Több lehetséges szerkezet – Mehrere mögliche Konstruktionen (→ 4.15.8)

Egy igének egyszerre több vonzata is lehet. – Ein Verb kann mehrere Ergänzungen zugleich haben.

Péter Annával beszél a tervről. – Péter spricht mit Anna über den Plan.

Mindkét vonzat állhat egyedül, együtt is, és mindkettő el is maradhat; az ige jelentése nem változik. – Jede der beiden Ergänzungen kann allein stehen, beide zusammen, und beide können fehlen; die Bedeutung des Verbs bleibt gleich.

A két vonzat sorrendje szabad; az ige előtti rész hangsúlyos (→ 14.8). – Die Reihenfolge der beiden Ergänzungen ist frei; was unmittelbar vor dem Verb steht, ist betont.

A tanár válaszol a diáknak a kérdésre. – Der Lehrer antwortet dem Schüler auf die Frage.

Kértem apától egy kis pénzt. – Ich habe Vater um etwas Geld gebeten.

A vendég fizetett a pincérnek a kávéért. – Der Gast bezahlte beim Kellner den Kaffee.

Haragszom rád a késés miatt. – Ich bin dir wegen der Verspätung böse.

A „haragszik” csak a személyt köti vonzatként; az okot a „miatt” névutó adja meg. – „haragszik“ – ist böse – bindet nur die Person; den Grund nennt die Postposition „miatt“ – wegen.

A német gyakran másként osztja el a szerepeket: „jemanden um etwas bitten” – „kér vkitől vmit”. – Das Deutsche verteilt die Rollen oft anders: „jemanden um etwas bitten“ – ungarisch „etwas von jemandem erbitten“.

Ugyanarra a szerepre néha két rag is szolgál. – Für dieselbe Rolle gibt es manchmal zwei Endungen.

Várom a buszt. Várok a buszra. – Beide Sätze: Ich warte auf den Bus.

A különbség az igén látszik: a határozott tárgy tárgyas ragozást kíván, a „-ra” ragos szó nem tárgy. – Der Unterschied zeigt sich am Verb: Das bestimmte Objekt verlangt die bestimmte Konjugation, die Form auf „-ra“ ist kein Objekt.

Várlak. Várok rád. – Beide: Ich warte auf dich.

A tárgyas szerkezetnek van egy második jelentése is: Babát várnak. – Nur die Konstruktion mit Objekt kann auch „erwarten“ bedeuten: Sie erwarten ein Baby.

Anna az anyjára hasonlít. Anna az anyjához hasonlít. – Beide: Anna ähnelt ihrer Mutter.

Miről vitatkoztok? Min vitatkoztok? – Beide: Worüber streitet ihr?

A „kérdez” mellett a személy tárgyesetben vagy „-tól/-től” raggal áll, és a többi szerep ehhez igazodik. – Bei „kérdez“ steht die Person im Akkusativ oder mit „-tól/-től“, und die übrigen Rollen richten sich danach.

Megkérdeztem Pétert a tervről. – Ich habe Péter nach dem Plan gefragt.

Megkérdeztem Pétertől az utat. – Ich habe Péter nach dem Weg gefragt.

Aggódom érted. Ne aggódj miattam! – Ich mache mir Sorgen um dich. Mach dir keine Sorgen um mich!

A rokon értelmű szavaknak gyakran más a vonzatuk. – Bedeutungsverwandte Wörter haben oft verschiedene Rektion.

Elfelejtettem a születésnapját. Megfeledkeztem a születésnapjáról. – Beide: Ich habe seinen Geburtstag vergessen.

Minden az időjárástól függ. Minden az időjáráson múlik. – Beide: Alles hängt vom Wetter ab.

Péternek pénz kell. Péternek pénzre van szüksége. – Beide: Péter braucht Geld.

A „kell” mellett a szükséges dolog az alany, rag nélkül; a „szüksége van” mellett a „szükség” az alany, és a szükséges dolog „-ra/-re” ragot kap. – Bei „kell“ ist das Benötigte das Subjekt, ohne Endung; bei „szüksége van“ ist „szükség“ das Subjekt, und das Benötigte erhält „-ra/-re“.

Érdekel a zene. Érdeklődöm a zene iránt. – Mich interessiert die Musik. Ich interessiere mich für Musik.

Vigyázok a gyerekre. Gondoskodom a gyerekről. Törődöm a gyerekkel. – Ich passe auf das Kind auf. Ich sorge für das Kind. Ich kümmere mich um das Kind.

Az igekötő tárgyassá teheti az igét: a vonzatból tárgy lesz, az ige tárgyas ragozásba kerül. – Das Präverb kann ein Verb transitiv machen: Aus der Ergänzung wird ein Objekt, das Verb wechselt in die bestimmte Konjugation.

Válaszolt a kérdésre. Megválaszolta a kérdést. – Er antwortete auf die Frage. Er beantwortete die Frage.

Beszéltünk a tervről. Megbeszéltük a tervet. – Wir sprachen über den Plan. Wir besprachen den Plan.

Fizetett a kávéért. Kifizette a kávét. – Er zahlte für den Kaffee. Er bezahlte den Kaffee.

A német a „be-” előtaggal ugyanígy jár el: „antworten auf” – „beantworten”, „zahlen für” – „bezahlen”. – Das Deutsche macht es mit „be-“ genauso: „antworten auf“ – „beantworten“, „zahlen für“ – „bezahlen“.

Vizet töltök a pohárba. Megtöltöm a poharat vízzel. – Ich gieße Wasser ins Glas. Ich fülle das Glas mit Wasser.

Az első szerkezet a mozgatott dolgot, a második a célt teszi tárggyá, és többnyire igekötőt kap. – Die erste Konstruktion macht das Bewegte zum Objekt, die zweite das Ziel, und sie erhält meist ein Präverb.

A második gyakran azt is jelenti, hogy a cél egészen megtelik. – Die zweite bedeutet oft auch, dass das Ziel ganz erfasst wird.

Vajat kenek a kenyérre. Megkenem a kenyeret vajjal. – Ich streiche Butter aufs Brot. Ich bestreiche das Brot mit Butter.

Könyvet ajándékoztam Annának. Megajándékoztam Annát egy könyvvel. – Ich habe Anna ein Buch geschenkt. Ich habe Anna mit einem Buch beschenkt.

A latin „donare” is mindkét szerkezetet ismeri: „dono tibi librum” és „dono te libro”. – Auch lateinisch „donare“ kennt beide Bauweisen: „dono tibi librum“ – ich schenke dir ein Buch – und „dono te libro“ – ich beschenke dich mit einem Buch.

Kértem a szomszédtól egy létrát. Megkértem a szomszédot egy szívességre. – Ich habe den Nachbarn um eine Leiter gebeten. Ich habe den Nachbarn um einen Gefallen gebeten.

Anna angolt tanít a gyerekeknek. Anna úszni tanítja a gyerekeket. – Anna unterrichtet die Kinder in Englisch. Anna bringt den Kindern Schwimmen bei.

A vonzat helyén főnév, főnévi igenév vagy „hogy” kötőszós mellékmondat állhat. – An der Stelle der Ergänzung kann ein Substantiv, ein Infinitiv oder ein Nebensatz mit „hogy“ – dass – stehen.

Félek a repüléstől. Félek repülni. – Ich habe Angst vor dem Fliegen. Ich habe Angst zu fliegen.

Attól félek, hogy lekésem a vonatot. – Ich habe Angst, dass ich den Zug verpasse.

A főnévi igenév rag nélkül áll (→ 12.2.4); mellékmondat esetén a rag a főmondat utalószavára kerül: „attól”, „abban” (→ 7.12.4). – Der Infinitiv bleibt ohne Endung; beim Nebensatz wandert die Endung auf das Hinweiswort im Hauptsatz: „attól“ – davor –, „abban“ – dabei.

Szeretem az úszást. Szeretek úszni. – Ich mag das Schwimmen. Ich schwimme gern.

Döntöttünk a költözésről. Döntést hoztunk a költözésről. – Wir haben über den Umzug entschieden. Wir haben eine Entscheidung über den Umzug getroffen.

A terpeszkedő szerkezetben az ige helyén főnév és általános jelentésű ige áll, a bővítmény megtartja a ragját: „válaszol vmire” – „választ ad vmire”. – Im Funktionsverbgefüge stehen statt des Verbs ein Substantiv und ein bedeutungsarmes Verb; die Ergänzung behält ihre Endung: „antwortet auf“ – „gibt eine Antwort auf“.

A „terpeszkedő szerkezet” elnevezés rosszalló; a nyelvművelés többnyire az egyszerű igét ajánlja. – Die Bezeichnung „terpeszkedő szerkezet“ – sich breitmachende Konstruktion – ist abwertend; die Sprachpflege empfiehlt meist das einfache Verb.

Olvastam egy Budapestről szóló könyvet. – Ich habe ein Buch über Budapest gelesen.

A melléknévi igenév egyértelművé teszi, hogy a „-ról” a főnévhez tartozik, nem az igéhez (→ 12.5.5). – Das Partizip macht eindeutig, dass „-ról“ zum Substantiv gehört, nicht zum Verb.

Nem tetszett a kérdésre adott válasz. – Die Antwort auf die Frage gefiel mir nicht.

Változatról akkor beszélnek, ha mindkét szerkezet ugyanazt a helyzetet írja le ugyanazokkal a szerepekkel. – Von einer Variante spricht man, wenn beide Konstruktionen dieselbe Lage mit denselben Rollen beschreiben.

Beszéltem Annával a tervről. Beszéltem Annának a tervről. – Ich habe mit Anna über den Plan gesprochen. Ich habe Anna von dem Plan erzählt.

Félek a kutyától. Félek a gyerekért. – Ich habe Angst vor dem Hund. Ich habe Angst um das Kind.

Ha egy szerep megváltozik, már jelentésváltozásról van szó (→ 4.15.7). – Ändert sich eine Rolle, handelt es sich schon um einen Bedeutungswechsel.

Wortschatz

  • beszél vkivel vmiről – spricht mit jemandem über etwas
  • válaszol vkinek vmire – antwortet jemandem auf etwas
  • fizet vkinek vmiért – zahlt jemandem für etwas
  • haragszik vkire – ist jemandem böse
  • miatt – wegen
  • vár vkit / vkire – wartet auf jemanden
  • vitatkozik vmiről / vmin – streitet über etwas
  • kérdez vkit / vkitől – fragt jemanden
  • aggódik vkiért – sorgt sich um jemanden
  • elfelejt vmit – vergisst etwas
  • megfeledkezik vmiről – vergisst etwas
  • érdeklődik vmi iránt – interessiert sich für etwas
  • gondoskodik vkiről – sorgt für jemanden
  • törődik vkivel – kümmert sich um jemanden
  • megválaszol {meg·VÁLASZOL} – (vollendet)·ANTWORTEN(beantwortet)
  • kifizet {ki·FIZET} – aus·ZAHLEN(bezahlt)
  • igekötő {ige·KÖTŐ} – Verb·BINDER(Präverb)
  • megtölt {meg·TÖLT} – (vollendet)·FÜLLEN(füllt)
  • megajándékoz {meg·AJÁNDÉKOZ} – (vollendet)·SCHENKEN(beschenkt)
  • terpeszkedő szerkezet – Funktionsverbgefüge
  • vmiről szóló – von etwas handelnd

↑ Hoch zum Seitenanfang

9.Szótári vonzatjelölés – Wörterbuchangaben zur Rektion (→ 4.15.9)

A szótár a vonzatot két rövidítéssel adja meg: „vki” a „valaki”, „vmi” a „valami” helyett áll. – Das Wörterbuch gibt die Rektion mit zwei Abkürzungen an: „vki“ steht für „valaki“ – jemand –, „vmi“ für „valami“ – etwas.

A rövidítésen az a rag áll, amelyet a szó megkíván: „gondol vkire, vmire”. – An der Abkürzung steht die Endung, die das Wort verlangt: „gondol vkire, vmire“ – an jemanden, an etwas denken.

A mondatban a rövidítés helyére a valódi szó lép: Anyámra gondolok. – Im Satz tritt das wirkliche Wort an die Stelle der Abkürzung: Ich denke an meine Mutter.

„fél vkitől, vmitől”: A kislány fél a kutyától. – „fél vkitől, vmitől“ – vor jemandem, vor etwas Angst haben: Das kleine Mädchen hat Angst vor dem Hund.

„örül vkinek, vminek”: Örülök a levelednek. – „örül vkinek, vminek“ – sich über jemanden, über etwas freuen: Ich freue mich über deinen Brief.

A „valaki” és a „valami” a „vala-” előtaggal képződik a „ki” és a „mi” kérdőszóból; így jön létre a „valahol”, a „valamikor” és a „valahogy” is. – „valaki“ und „valami“ sind mit der Vorsilbe „vala-“ aus den Fragewörtern „ki“ – wer – und „mi“ – was – gebildet; ebenso „valahol“ – irgendwo –, „valamikor“ – irgendwann – und „valahogy“ – irgendwie.

A „vonzat” képe a mágnesé, a latin „regere” képe az uralomé. – Das Bild von „vonzat“ ist der Magnet, das Bild von lateinisch „regere“ die Herrschaft.

A rövidítésen a rag mindig magas hangrendű, mint a „kinek?”, a „mire?” és a „kitől?” kérdőszón. – An der Abkürzung steht die Endung immer in der hellen Form, wie bei den Fragewörtern „kinek?“ – wem? –, „mire?“ – worauf? – und „kitől?“ – von wem?

A szótár tehát a ragot adja meg, nem a mondatbeli alakját: „vmihez” → „iskolához”, „helyzethez”, „főnökömhöz”. – Das Wörterbuch nennt also die Endung, nicht ihre Form im Satz: „vmihez“ → „iskolához“ – an die Schule –, „helyzethez“ – an die Lage –, „főnökömhöz“ – an meinen Chef.

A tanár büszke a diákjaira. – Der Lehrer ist stolz auf seine Schüler.

A gyerekek gyorsan alkalmazkodnak az új iskolához. – Die Kinder passen sich schnell an die neue Schule an.

A „vki” személyt, a „vmi” dolgot, helyet vagy tényt kíván; vesszővel elválasztva mindkettő lehetséges. – „vki“ verlangt eine Person, „vmi“ eine Sache, einen Ort oder einen Sachverhalt; durch Komma getrennt ist beides möglich.

„foglalkozik vkivel, vmivel”: A nagymama a gyerekekkel, apám a kerttel foglalkozik. – „foglalkozik vkivel, vmivel“: Die Großmutter beschäftigt sich mit den Kindern, mein Vater mit dem Garten.

„híres vmiről”: Makó a hagymájáról híres. – „híres vmiről“ – berühmt für etwas: Makó ist für seine Zwiebeln berühmt.

A „beszél” mellett a két rövidítés két szerepet választ szét: „vkivel” a beszélgetés másik résztvevője, „vmiről” a téma. – Bei „beszél“ trennen die beiden Abkürzungen zwei Rollen: „vkivel“ ist der Gesprächspartner, „vmiről“ das Thema.

Sok szócikk két vonzatot is megad, mindegyiket saját szereppel: „segít vkinek vmiben”. – Viele Einträge nennen zwei Ergänzungen, jede mit eigener Rolle: „segít vkinek vmiben“ – jemandem bei etwas helfen.

Segítek a húgomnak a házi feladatban. – Ich helfe meiner kleinen Schwester bei den Hausaufgaben.

„kér vkitől vmit”: Pénzt kérek a bátyámtól. – „kér vkitől vmit“ – jemanden um etwas bitten: Ich bitte meinen älteren Bruder um Geld.

A szócikkben a sorrend nem szórend; a mondatban a téma és a fókusz dönt. – Die Reihenfolge im Eintrag ist keine Wortstellung; im Satz entscheiden Topik und Fokus.

Helyre a „vhol”, a „vhova” és a „vhonnan” szolgál; ezek csak az irányt rögzítik, a ragot nem. – Für Orte dienen „vhol“, „vhova“ und „vhonnan“; sie legen nur die Richtung fest, nicht die Endung.

„lakik vhol”: Szegeden lakik, Bécsben lakik, a nagyszüleinél lakik. – „lakik vhol“ – irgendwo wohnen: Er wohnt in Szeged, in Wien, bei seinen Großeltern.

Az „érkezik vhova” megmutatja, hogy az ige célt kíván: A vonat délben Szegedre érkezik. – „érkezik vhova“ zeigt, dass das Verb ein Ziel verlangt: Der Zug kommt mittags in Szeged an.

Ha a szónak több jelentése van, a vonzat ahhoz a jelentéshez tartozik, amelyikhez kapcsolódik. – Hat ein Wort mehrere Bedeutungen, steht die Rektion bei der Bedeutung, zu der sie gehört.

A „tart” szócikkében külön áll a „tart vkit, vmit”, a „tart vkitől, vmitől”, a „tart vkit vminek”, a „tart vmeddig” és a „tart vhova”. – Im Eintrag „tart“ stehen getrennt „halten“, „sich fürchten vor“, „halten für“, „dauern“ und „unterwegs sein nach“.

A diák tart a vizsgától. – Der Schüler hat Bedenken vor der Prüfung.

A „hisz” kétszer szerepel címszóként: a „hisz” [1] ige, a „hisz” [2] a „hiszen” rövid alakja. – „hisz“ steht zweimal als Stichwort: „hisz“ [1] ist das Verb, „hisz“ [2] die Kurzform von „hiszen“ – doch, ja.

Hisz tudod! – Du weißt es doch!

A címszó melletti szám azonos alakú szavakat választ el, a számozott jelentések egy szó jelentéseit. – Die Zahl am Stichwort trennt gleich lautende Wörter, die nummerierten Bedeutungen die Bedeutungen eines Wortes.

A kerek zárójel elhagyható vonzatot jelöl: „beszél (vkivel) (vmiről)”. – Runde Klammern kennzeichnen eine Ergänzung, die wegbleiben kann: „beszél (vkivel) (vmiről)“.

Ha a vonzat áll, akkor a megadott alakban áll. – Wenn die Ergänzung steht, hat sie die angegebene Form.

A rövidítés birtokos személyjelet is kaphat: „fáj vkinek a vmije”. – Die Abkürzung kann auch eine Besitzendung tragen: „fáj vkinek a vmije“ – jemandem tut etwas weh.

Fáj a gyereknek a foga. – Dem Kind tut der Zahn weh.

A „v.” a „vagy”, az „ill.” az „illetve”, a „vö.” a „vesd össze”, az „l.” vagy „ld.” a „lásd” rövidítése. – „v.“ steht für „vagy“ – oder –, „ill.“ für „illetve“ – beziehungsweise –, „vö.“ für „vesd össze“ – vergleiche –, „l.“ oder „ld.“ für „lásd“ – siehe.

A szótárak azt is jelölik, hogy az ige tárgyas vagy tárgyatlan. – Die Wörterbücher vermerken auch, ob ein Verb transitiv oder intransitiv ist.

A szócikk nem mutatja meg, hogy az ige határozott vagy határozatlan ragozású; ez a mondatbeli tárgytól függ. – Der Eintrag zeigt nicht, ob das Verb bestimmt oder unbestimmt konjugiert wird; das hängt vom Objekt im Satz ab.

Várom a buszt. Vendégeket várok. – Ich warte auf den Bus. Ich erwarte Gäste.

A szabad határozók sem szerepelnek a szócikkben (→ 11.7). – Auch freie Angaben stehen nicht im Eintrag.

A kétnyelvű szótárak a vonzatot gyakran csak ott adják meg, ahol eltér a némettől; ha hiányzik, többnyire tárgy értendő. – Zweisprachige Wörterbücher geben die Rektion oft nur dort an, wo sie vom Deutschen abweicht; fehlt sie, ist meist ein Objekt gemeint.

A német szótár is rövidít: „jmd.”, „jmdn.”, „jmdm.”, „etw.”; ott a névmás végződése mutatja az esetet. – Auch das deutsche Wörterbuch kürzt ab: „jmd.“, „jmdn.“, „jmdm.“, „etw.“; dort zeigt die Endung des Pronomens den Fall.

A magyarhoz a latin áll a legközelebb: „alqm” = „aliquem”, „alci” = „alicui”. – Am nächsten kommt dem Ungarischen das Lateinische: „alqm“ = „aliquem“ – jemanden –, „alci“ = „alicui“ – jemandem.

Az orosz szótár a kérdő névmást teszi a megkívánt esetbe: „помогать кому”. – Das russische Wörterbuch setzt das Fragepronomen in den verlangten Fall: „помогать кому“ – wem helfen.

A „szótár” második tagja, a „tár” a „könyvtár” és a „kincstár” szóban is megvan. – Das zweite Glied von „szótár“ – Wörterbuch –, „tár“ – Lager, Speicher –, steckt auch in „könyvtár“ – Bibliothek – und „kincstár“ – Schatzkammer.

A vonzat a szócikkben áll, nem a címszóban: a címszó csak az alapalakot adja. – Die Rektion steht im Eintrag, nicht im Stichwort: Das Stichwort nennt nur die Grundform.

Wortschatz

  • vki – jemand (Abkürzung)
  • vmi – etwas (Abkürzung)
  • valaki – jemand
  • valami – etwas
  • vhol – irgendwo (Abkürzung)
  • vhova – irgendwohin (Abkürzung)
  • vhonnan – irgendwoher (Abkürzung)
  • alkalmazkodik vmihez – passt sich an etwas an
  • foglalkozik vkivel – beschäftigt sich mit jemandem
  • lakik vhol – wohnt irgendwo
  • fáj vkinek a vmije – jemandem tut etwas weh
  • címszó {cím·SZÓ} – Titel·WORT(Stichwort)
  • szócikk {szó·CIKK} – Wort·ARTIKEL(Wörterbucheintrag)
  • szótár {szó·TÁR} – Wort·LAGER(Wörterbuch)
  • könyvtár {könyv·TÁR} – Buch·LAGER(Bibliothek)
  • kincstár {kincs·TÁR} – Schatz·LAGER(Schatzkammer)
  • értelmező szótár – erklärendes Wörterbuch
  • tárgyas {tárgyAS} – Gegenstand·HABEND(transitiv)
  • tárgyatlan {tárgyATLAN} – Gegenstand·LOS(intransitiv)
  • vesd össze – vergleiche
  • lásd – siehe

↑ Hoch zum Seitenanfang

10.A vonzat mint a szókincs része – Rektion als Bestandteil des Wortschatzlernens (→ 4.15.10)

A szóhoz a jelentése mellett az a rag is hozzátartozik, amelyet a bővítményétől kíván. – Zum Wort gehört neben seiner Bedeutung auch die Endung, die es von seiner Ergänzung verlangt.

A teljes szótári adat négy részből áll: a szó, a jelentés, a vonzat és egy példamondat. – Eine vollständige Angabe hat vier Teile: das Wort, die Bedeutung, die Rektion und einen Beispielsatz.

„gondol vkire”: Gondolok rád. – „gondol vkire“ – denken an: Ich denke an dich.

„foglalkozik vmivel”: Zenével foglalkozik. – „foglalkozik vmivel“: Er beschäftigt sich mit Musik.

A rag hangalakja a bővítményhez igazodik: „vár a buszra”, de „vár a levélre”. – Die Lautform der Endung richtet sich nach der Ergänzung: „wartet auf den Bus“, aber „wartet auf den Brief“.

A német elöljárószó nem jelzi előre a magyar ragot. – Die deutsche Präposition sagt die ungarische Endung nicht voraus.

A buszra várok. Lemondok a desszertről. – Ich warte auf den Bus. Ich verzichte auf den Nachtisch.

A „warten auf” „-ra/-re”, a „verzichten auf” „-ról/-ről” ragnak felel meg. – „warten auf“ entspricht „-ra/-re“, „verzichten auf“ „-ról/-ről“.

Emlékszem a régi házunkra. Péter kételkedik a hírben. A tanár egy új könyvön dolgozik. – Ich erinnere mich an unser altes Haus. Péter zweifelt an der Nachricht. Der Lehrer arbeitet an einem neuen Buch.

Az „an” mögött így három különböző rag áll: „-ra/-re”, „-ban/-ben”, „-on/-en/-ön”. – Hinter „an“ stehen so drei verschiedene Endungen.

A német térbeli kép szó szerinti átvitele hibás alakhoz vezet: *„Várok rajtad”, *„Félek a kutya előtt”. – Die wörtliche Übertragung der deutschen Raumvorstellung ergibt falsche Formen: *„Várok rajtad“, *„Félek a kutya előtt“.

A „von” a kiindulás három ragjának felel meg: „függ vmitől”, „álmodik vkiről”, „él vmiből”. – „von“ entspricht drei Herkunftsendungen: „hängt ab von“, „träumt von“, „lebt von“.

Miből élsz? – Wovon lebst du?

Az „über” helyén „-ról/-ről”, „-on/-en/-ön” vagy „-nak/-nek” áll: „beszél vmiről”, „nevet vmin”, „örül vminek”. – „über“: „spricht über“, „lacht über“, „freut sich über“.

A „für” mögött a „-ért”, a „-ról/-ről”, a „-ra/-re” és a tárgyeset is állhat: „fizet vmiért”, „gondoskodik vkiről”, „alkalmas vmire”, „köszön vmit”. – Hinter „für“ können „-ért“, „-ról/-ről“, „-ra/-re“ und der Akkusativ stehen: „zahlt für“, „sorgt für“, „geeignet für“, „dankt für“.

A német részes és tárgyeset sem igazít el: „segít vkinek”, de „bízik vkiben”, „követ vkit”, „találkozik vkivel”. – Auch der deutsche Dativ und Akkusativ helfen nicht: „hilft jemandem“, aber „vertraut jemandem“, „folgt jemandem“, „trifft jemanden“.

A film tetszik nekem. – Der Film gefällt mir.

Pétertől kérek egy tollat. – Ich bitte Péter um einen Stift.

A „hiányzik” viszont pontosan a német „fehlen” szerkezetét követi: Hiányzol nekem. – „hiányzik“ folgt dagegen genau dem deutschen „fehlen“: Du fehlst mir.

A „ki” és a „mi” kérdőszó ugyanazt a ragot kapja, mint a bővítmény, amelyre kérdez; a rövid válasz is megtartja. – Die Fragewörter „ki“ und „mi“ erhalten dieselbe Endung wie die Ergänzung, nach der sie fragen; die kurze Antwort behält sie ebenfalls.

Mire gondolsz? A nyaralásra. – Woran denkst du? An den Urlaub.

Kiben bízol? A barátomban. – Wem vertraust du? Meinem Freund.

Min nevetsz? A viccen. – Worüber lachst du? Über den Witz.

A „Mivel foglalkozol?” egyben a foglalkozásra vonatkozó szokásos kérdés. – „Mivel foglalkozol?“ – Womit beschäftigst du dich? – ist zugleich die übliche Frage nach dem Beruf.

Személyes névmás esetén a rag személyragos alakja áll, a keret ugyanaz marad: Számítok rád. Félek tőle. Rajtad múlik. – Bei einem Personalpronomen steht die Personalform der Endung, der Rahmen bleibt gleich: Ich zähle auf dich. Ich habe Angst vor ihm. Es liegt an dir.

A harmadik személyű alak dolgot is jelölhet: Örülök neki. – Die Form der 3. Person kann auch für eine Sache stehen: Ich freue mich darüber.

Sok mindennapi mondatban a keret megmerevedett: Attól függ. Miről van szó? Ebből elég! – In vielen Alltagssätzen ist der Rahmen fest geworden: Es kommt darauf an. Worum geht es? Genug davon!

A ragok szerint rendezve laza jelentéscsoportok látszanak: a gondolkodás és az emlékezés gyakran „-ra/-re”, a félelem és a függés „-tól/-től”, a gond és a felelősség „-ért” ragot kíván. – Nach Endungen geordnet zeigen sich lose Bedeutungsgruppen: Denken und Erinnern verlangen oft „-ra/-re“, Befürchten und Abhängen „-tól/-től“, Sorge und Verantwortung „-ért“.

Szabály ez sem: az „örül vminek” és a „csodálkozik vmin” hasonló érzelmet jelöl, mégis más a ragjuk. – Eine Regel ist auch das nicht: „örül vminek“ und „csodálkozik vmin“ bezeichnen ähnliche Gefühle und haben doch verschiedene Endungen.

A gyerekek ragaszkodnak a nagymamához. – Die Kinder hängen an der Großmutter.

Ki felelős a hibáért? – Wer ist für den Fehler verantwortlich?

Az igekötő új igét hoz létre, és az új igének saját kerete van. – Ein Präverb bildet ein neues Verb, und das neue Verb hat seinen eigenen Rahmen.

Várok rád. Megvárlak az állomáson. – Ich warte auf dich. Ich warte am Bahnhof auf dich (bis du kommst).

Mindenki felnéz rá. Lenézi a szomszédait. – Alle schauen zu ihm auf. Er sieht auf seine Nachbarn herab.

A „törődik vmivel” igéből a „beletörődik vmibe” lesz. – Aus „törődik vmivel“ – sich kümmern um etwas – wird „beletörődik vmibe“ – sich in etwas fügen.

A képzett szavak gyakran átveszik alapszavuk vonzatát: „fél vmitől” → „félelem vmitől”, „hisz vmiben” → „hit vmiben”, „képes vmire” → „képesség vmire”. – Abgeleitete Wörter übernehmen oft die Rektion ihres Grundworts: „Angst haben vor“ → „Angst vor“, „glauben an“ → „Glaube an“, „fähig zu“ → „Fähigkeit zu“.

A fizetés független az életkortól. – Das Gehalt ist unabhängig vom Alter.

Ez sem szabály: a „félős” melléknévnek nincs vonzata. – Auch das ist keine Regel: Das Adjektiv „félős“ – ängstlich – hat gar keine Ergänzung.

Ha egy szónak több jelentése van, mindegyikhez saját keret tartozik; mindegyik külön egység jelentésből, vonzatból és mondatból. – Hat ein Wort mehrere Bedeutungen, gehört zu jeder ihr eigener Rahmen; jede ist eine eigene Einheit aus Bedeutung, Rektion und Satz.

Attól tartok, hogy esni fog. A film két óráig tart. Okosnak tartom. – Ich fürchte, dass es regnen wird. Der Film dauert zwei Stunden. Ich halte ihn für klug.

A függésnél szinte minden nyelv „von, aus” jelentésű szót használ, csak az angol mondja: „depend on”. – Beim Abhängen gebrauchen fast alle Sprachen ein Wort für „von, aus“; nur das Englische sagt „depend on“.

Az orosz „радоваться” az „örül”-höz hasonlóan részes esetet kíván, a latin „timere” közvetlen tárgyat. – Russisch „радоваться“ – sich freuen – verlangt wie „örül“ den Dativ, lateinisch „timere“ – fürchten – ein direktes Objekt.

A „szókincs” ugyanazt a képet mutatja, mint a német „Wortschatz”. – „szókincs“ – Wortschatz – zeigt dasselbe Bild wie das deutsche Wort.

Wortschatz

  • vonzat {vonzAT} – anzieh·UNG(Rektion)
  • példamondat {példa·MONDAT} – Beispiel·SATZ(Beispielsatz)
  • lemond vmiről – verzichtet auf etwas
  • emlékszik vmire – erinnert sich an etwas
  • kételkedik vmiben – zweifelt an etwas
  • dolgozik vmin – arbeitet an etwas
  • álmodik vkiről – träumt von jemandem
  • él vmiből – lebt von etwas
  • nevet vmin – lacht über etwas
  • tetszik vkinek – gefällt jemandem
  • hiányzik vkinek – fehlt jemandem
  • ragaszkodik vkihez – hängt an jemandem
  • megvár {meg·VÁR} – (vollendet)·WARTEN(wartet ab, bis jemand kommt)
  • felnéz {fel·NÉZ} – hinauf·SCHAUEN(schaut auf, bewundert)
  • lenéz {le·NÉZ} – herab·SCHAUEN(sieht herab, verachtet)
  • beletörődik {bele·TÖRŐDIK} – hinein·SICH KÜMMERN(fügt sich)
  • független {függETLEN} – häng·LOS(unabhängig)
  • képesség {képesSÉG} – fähig·KEIT(Fähigkeit)
  • félős – ängstlich
  • szókincs {szó·KINCS} – Wort·SCHATZ(Wortschatz)

Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.