1.6 Grundlegende Unterschiede zwischen Ungarisch und Deutsch
Das Ungarische weicht in zehn Grundzügen vom Deutschen ab: kein grammatisches Geschlecht, Endungen und Postpositionen statt Präpositionen, Possessivsuffixe statt Possessivartikel, zwei Konjugationen je nach Bestimmtheit des Objekts, meist kein Subjektpronomen, oft kein „ist“, eine Wortstellung nach Topik und Fokus, die Einzahl nach Zahlen und eine dreifache Gliederung des Raumes. Diese Seite fasst das ganze Kapitel als zweisprachigen Lesetext zusammen; die ausführlichen Erklärungen stehen auf den Unterseiten (→ 1.6.1, 1.6.2, 1.6.3, 1.6.4, 1.6.5, 1.6.6, 1.6.7, 1.6.8, 1.6.9, 1.6.10).
1.A nyelvtani nem hiánya – Fehlendes grammatisches Geschlecht (→ 1.6.1)
A magyar főneveknek nincs nyelvtani nemük. – Die ungarischen Substantive haben kein grammatisches Geschlecht.
A német „Tisch” hímnemű, a „Lampe” nőnemű, a „Fenster” semlegesnemű; a magyarban ilyen csoportok nincsenek. – Das deutsche „Tisch“ ist männlich, „Lampe“ weiblich, „Fenster“ sächlich; im Ungarischen gibt es solche Gruppen nicht.
A nyelvtani nem latin neve „genus”, jelentése: fajta, nem. – Der lateinische Name des grammatischen Geschlechts ist „genus“ – Art, Gattung, Geschlecht.
A magyar „nem” szó ugyanezt jelenti, és hangalakja azonos a tagadó „nem” szóéval. – Das ungarische Wort „nem“ bedeutet dasselbe und lautet gleich wie das verneinende „nem“ – nicht.
Az asztal új, a lámpa is új. – Der Tisch ist neu, die Lampe ist auch neu.
Ez egy új asztal, ez egy új lámpa, ez egy új ablak. – Das ist ein neuer Tisch, das ist eine neue Lampe, das ist ein neues Fenster.
A névelő és a melléknév minden főnév előtt ugyanaz marad. – Artikel und Adjektiv bleiben vor jedem Substantiv gleich.
A határozott névelő két alakja, az „a” és az „az”, nem a nemtől, hanem a következő szó kezdőhangjától függ. – Die beiden Formen des bestimmten Artikels, „a“ und „az“, hängen nicht vom Geschlecht ab, sondern vom Anlaut des folgenden Wortes.
Mássalhangzó előtt „a” áll, magánhangzó előtt „az”: „a lámpa”, de „az új lámpa”. – Vor Konsonant steht „a“, vor Vokal „az“: „a lámpa“ – die Lampe –, aber „az új lámpa“ – die neue Lampe.
Ez tisztán hangtani szabály, mint az angol „a lamp” és „an apple”. – Das ist eine reine Lautregel wie im englischen „a lamp“ und „an apple“.
A határozatlan névelőnek, az „egy” szónak is csak egy alakja van. – Auch der unbestimmte Artikel „egy“ – ein, eine – hat nur eine Form.
A főnév előtt álló melléknév sem változik: „szép kert”, „szép táska”, „szép ruha”. – Auch das Adjektiv vor dem Substantiv ändert sich nicht: „szép kert“, „szép táska“, „szép ruha“ – schöner Garten, schöne Tasche, schönes Kleid.
Állítmányként a melléknév többes számot jelölhet, nemet soha: „A szobák nagyok.” – Als Prädikat kann das Adjektiv die Mehrzahl anzeigen, nie ein Geschlecht: „A szobák nagyok.“ – Die Zimmer sind groß.
Az „ő” személyes névmás férfit és nőt egyaránt jelölhet. – Das Personalpronomen „ő“ kann einen Mann ebenso wie eine Frau bezeichnen.
Ő orvos. – Er ist Arzt. / Sie ist Ärztin.
Ki ez? – Ez Péter, ő a bátyám. – Wer ist das? – Das ist Péter, er ist mein älterer Bruder.
Az „ő” csak személyre vonatkozik; dolgokra rendszerint nem utal névmás, rámutatáskor „ez” vagy „az” áll. – „Ő“ bezieht sich nur auf Personen; auf Dinge verweist gewöhnlich kein Pronomen, beim Hinweisen steht „ez“ oder „az“.
Hol van a kulcs? – Az asztalon van. – Wo ist der Schlüssel? – Er liegt auf dem Tisch.
Mi ez? – Az egy macska. – Was ist das? – Das ist eine Katze.
Az ige sem mutat nemet: „Megérkezett.” – Auch das Verb zeigt kein Geschlecht: „Megérkezett.“ – Er ist angekommen. / Sie ist angekommen.
Az orosz múlt idő ezzel szemben megkülönbözteti a nemeket: „он пришёл”, „она пришла”. – Die russische Vergangenheit unterscheidet dagegen die Geschlechter: „он пришёл“ – er kam –, „она пришла“ – sie kam.
Ahol a német nem szerint különböztet, ott a magyar aszerint, hogy személyről vagy dologról van-e szó: „ki?” – „mi?”, „aki” – „ami”. – Wo das Deutsche nach dem Geschlecht unterscheidet, unterscheidet das Ungarische danach, ob von einer Person oder einer Sache die Rede ist: „ki?“ – „mi?“ (wer? – was?), „aki“ – „ami“ (der/die – das, was).
A gyerek, aki ott játszik, az unokám. – Das Kind, das dort spielt, ist mein Enkel (meine Enkelin).
A könyv, amit tegnap vettem, nagyon érdekes. – Das Buch, das ich gestern gekauft habe, ist sehr interessant.
A természetes nemet külön szavak fejezik ki: „apa” – „anya”, „fiú” – „lány”, „férfi” – „nő”. – Das natürliche Geschlecht drücken eigene Wörter aus: „apa“ – „anya“ (Vater – Mutter), „fiú“ – „lány“ (Junge – Mädchen), „férfi“ – „nő“ (Mann – Frau).
Ez azonban szójelentés, nem nyelvtani nem. – Das ist jedoch Wortbedeutung, kein grammatisches Geschlecht.
A német „das Mädchen” nyelvtanilag semlegesnemű; a magyar „lány” szónak csak jelentése van, nyelvtani osztálya nincs. – Das deutsche „das Mädchen“ ist grammatisch sächlich; das ungarische „lány“ hat nur eine Bedeutung, keine grammatische Klasse.
Sok személyt jelölő szó nyitva hagyja a nemet: „testvér”, „gyerek”, „szomszéd”, „orvos”, „tanár”. – Viele Personenwörter lassen das Geschlecht offen: „testvér“ – Bruder, Schwester –, „gyerek“ – Kind –, „szomszéd“ – Nachbar(in) –, „orvos“ – Arzt, Ärztin –, „tanár“ – Lehrer(in).
A nővérem orvos, az anyám tanár. – Meine ältere Schwester ist Ärztin, meine Mutter ist Lehrerin.
A testvéreknél a magyar az életkor szerint is különbséget tesz: „báty”, „öcs”, „nővér”, „húg”. – Bei den Geschwistern unterscheidet das Ungarische auch nach dem Alter: „báty“ – älterer Bruder –, „öcs“ – jüngerer Bruder –, „nővér“ – ältere Schwester –, „húg“ – jüngere Schwester.
Két testvérem van: egy öcsém és egy húgom. – Ich habe zwei Geschwister: einen jüngeren Bruder und eine jüngere Schwester.
A női foglalkozásnevek a „nő” szóval alkotott összetételek, nem nemi végződések: „tanárnő”, „orvosnő”, „színésznő”. – Weibliche Berufsbezeichnungen sind Zusammensetzungen mit „nő“ – Frau –, keine Genusendungen: „tanárnő“ – Lehrerin –, „orvosnő“ – Ärztin –, „színésznő“ – Schauspielerin.
Használatuk nem kötelező: az „Anna orvos.” is teljes mondat. – Ihr Gebrauch ist nicht vorgeschrieben: Auch „Anna orvos.“ – Anna ist Ärztin – ist ein vollständiger Satz.
A „-né” képző a feleséget jelöli: „Kovácsné”; a „királynő” uralkodó, a „királyné” a király felesége. – Das Suffix „-né“ bezeichnet die Ehefrau: „Kovácsné“ – Frau Kovács; „királynő“ ist eine Herrscherin, „királyné“ die Gemahlin des Königs.
A „macska” macskát és kandúrt egyaránt jelent; a hímnek külön neve van: „kandúr”. – „Macska“ bezeichnet Katze und Kater gleichermaßen; das Männchen hat einen eigenen Namen: „kandúr“.
Fordításkor a németben nemet kell választani: „A szomszédunk nagyon kedves.” – Beim Übersetzen muss im Deutschen ein Geschlecht gewählt werden: „A szomszédunk nagyon kedves.“ – Unser Nachbar (Unsere Nachbarin) ist sehr nett.
Az angol elvesztette a főnevek nemét, csak a „he”, „she”, „it” maradt meg; a francia és a spanyol két, a latin, a német és az orosz három nemet ismer. – Das Englische hat das Genus der Substantive verloren, nur „he“, „she“, „it“ sind geblieben; Französisch und Spanisch kennen zwei Genera, Latein, Deutsch und Russisch drei.
A magyarban egyetlen szófajban sincs nyelvtani nem. – Im Ungarischen gibt es in keiner einzigen Wortart ein grammatisches Geschlecht.
Wortschatz
- nyelvtani nem – grammatisches Geschlecht
- nyelvtani {nyelv·TANi} – Sprache·LEHRE·lich(grammatisch)
- természetes nem – natürliches Geschlecht
- hímnemű {hím·NEMű} – Männchen·GESCHLECHT·ig(männlich)
- nőnemű {nő·NEMű} – Frau·GESCHLECHT·ig(weiblich)
- semlegesnemű {semleges·NEMű} – neutral·GESCHLECHT·ig(sächlich)
- főnév {fő·NÉV} – Haupt·NAME(Substantiv)
- melléknév {mellék·NÉV} – Neben·NAME(Adjektiv)
- határozott névelő – bestimmter Artikel
- határozatlan névelő – unbestimmter Artikel
- személyes névmás – Personalpronomen
- ő – er, sie
- szobák – Zimmer (Mehrzahl)
- nagyok – groß (Mehrzahl)
- aki – der, die (Person)
- ami – das, was (Sache)
- bátyám – mein älterer Bruder
- öcsém – mein jüngerer Bruder
- húgom – meine jüngere Schwester
- tanárnő {tanár·NŐ} – Lehrer·FRAU(Lehrerin)
- színésznő {színÉSZ·nő} – Bühne·ER·Frau(Schauspielerin)
- Kovácsné {Kovácsné} – Frau Kovács
- királyné {királyné} – Königin (Gemahlin)
- kandúr – Kater
- szomszédunk – unser Nachbar, unsere Nachbarin
2.Toldalékok elöljárószók helyett – Suffixe anstelle deutscher Präpositionen (→ 1.6.2)
A gyerekek a házban vannak. – Die Kinder sind im Haus.
Péter bemegy a házba. – Péter geht ins Haus hinein.
Anna kijön a házból. – Anna kommt aus dem Haus.
A német a viszonyt a főnév előtt álló elöljárószóval fejezi ki, a magyar többnyire a főnév végére tett raggal. – Das Deutsche drückt die Beziehung mit einer Präposition vor dem Substantiv aus, das Ungarische meist mit einer Endung am Ende des Substantivs.
A „házban” egyetlen szó, a német „im Haus” kettő. – „Házban“ ist ein einziges Wort, das deutsche „im Haus“ sind zwei.
A németben az elöljárószó és a névelő is változik: „im”, „ins”, „aus dem”; a magyarban mindháromszor ugyanaz az „a” áll. – Im Deutschen wechseln Präposition und Artikel: „im“, „ins“, „aus dem“; im Ungarischen steht dreimal derselbe Artikel „a“.
Az elöljárószó latin neve „praepositio”, azaz elöl álló; a helyébe lépő magyar toldalék az esetrag, az iskolai nyelvtanban határozórag. – Der lateinische Name der Präposition ist „praepositio“ – das Vorangestellte; die ungarische Endung an ihrer Stelle ist das Kasussuffix – „esetrag“ –, in der Schulgrammatik die Adverbialendung – „határozórag“.
Az „eset” a latin „casus” tükörfordítása, akárcsak a német „Fall”. – „Eset“ ist eine Lehnübersetzung des lateinischen „casus“, ebenso wie das deutsche „Fall“.
Sok rag egykor önálló szó volt: a „-ban/-ben” a „bél” szóra megy vissza, amely belsőt jelent. – Viele Endungen waren einst selbständige Wörter: „-ban/-ben“ geht auf „bél“ – Inneres – zurück.
A Halotti beszédben már „paradisumben” áll, de még „vilagbele” a mai „világba” helyett. – In der Leichenrede steht schon „paradisumben“ – im Paradies –, aber noch „vilagbele“ statt des heutigen „világba“ – in die Welt.
A rag nemcsak helyet fejez ki, hanem eszközt, társat, címzettet, időhatárt és árat is. – Die Endung drückt nicht nur einen Ort aus, sondern auch Werkzeug, Begleitung, Empfänger, Zeitgrenze und Preis.
Busszal megyek a munkába. – Ich fahre mit dem Bus zur Arbeit.
Péterrel moziba megyünk. – Wir gehen mit Péter ins Kino.
Holnap a nagymamámnál alszom. – Morgen schlafe ich bei meiner Großmutter.
Virágot veszek anyámnak. – Ich kaufe meiner Mutter Blumen.
Hétfőtől péntekig dolgozom. – Ich arbeite von Montag bis Freitag.
A könyvért ötezer forintot fizettem. – Für das Buch habe ich fünftausend Forint bezahlt.
A „-nak/-nek” a német részes esetnek felel meg, amelyhez nem kell elöljárószó. – „-nak/-nek“ entspricht dem deutschen Dativ, der keine Präposition braucht.
A ragok magánhangzója a szó hangrendjéhez igazodik: „házban”, „kertben”, „házhoz”, „kerthez”, „sofőrhöz”. – Der Vokal der Endungen richtet sich nach der Vokalharmonie des Wortes: „házban“, „kertben“, „házhoz“, „kerthez“, „sofőrhöz“ – im Haus, im Garten, zum Haus, zum Garten, zum Fahrer.
A „-val/-vel” „v” hangja mássalhangzó után hasonul: „Péterrel”, „házzal”, „busszal”. – Das „v“ von „-val/-vel“ gleicht sich nach einem Konsonanten an: „Péterrel“, „házzal“, „busszal“ – mit Péter, mit dem Haus, mit dem Bus.
Csak a szócsoport utolsó szava kap ragot. – Nur das letzte Wort der Gruppe erhält die Endung.
A kis boltban mindent lehet kapni. – In dem kleinen Laden bekommt man alles.
A németben három elem jelzi a viszonyt: az elöljárószó, a névelő és a melléknév végződése; a magyarban egyedül a főnév ragja. – Im Deutschen zeigen drei Elemente die Beziehung an: Präposition, Artikel und Adjektivendung; im Ungarischen allein die Endung des Substantivs.
Ugyanígy számnév és több melléknév után: „két házban”, „a nagy fehér házban”. – Ebenso nach einem Zahlwort und mehreren Adjektiven: „két házban“ – in zwei Häusern –, „a nagy fehér házban“ – in dem großen weißen Haus.
Kivétel a mutató névmás: az „ez” és az „az” a névelő előtt megismétli a főnév ragját. – Eine Ausnahme ist das Demonstrativpronomen: „ez“ und „az“ wiederholen vor dem Artikel die Endung des Substantivs.
Ebben a házban lakunk. – In diesem Haus wohnen wir.
Abból a boltból hoztam a kenyeret. – Aus jenem Laden habe ich das Brot geholt.
Egy német elöljárószónak gyakran több rag felel meg: az „auf” lehet „-on” vagy „-ra”, a „von” lehet „-ról” vagy „-tól”. – Einer deutschen Präposition entsprechen oft mehrere Endungen: „auf“ kann „-on“ oder „-ra“ sein, „von“ „-ról“ oder „-tól“.
A telefonom az asztalon van. – Mein Handy liegt auf dem Tisch.
A gyerek a szekrényre teszi a labdát. – Das Kind legt den Ball auf den Schrank.
A macska leugrik az asztalról. – Die Katze springt vom Tisch.
Hibás az elöljárószó és a rag együtt („*in a házban”), a rag külön szóként („*a ház ban”) és a rag minden szón („*a kisben boltban”). – Falsch sind Präposition und Endung zugleich („*in a házban“), die Endung als eigenes Wort („*a ház ban“) und die Endung an jedem Wort („*a kisben boltban“).
Sok ige és melléknév meghatározott ragot kíván, amely nem követi a német elöljárószót; ez a vonzat. – Viele Verben und Adjektive verlangen eine feste Endung, die nicht der deutschen Präposition folgt; das ist die Rektion – „vonzat“.
Már fél órája várok a buszra. – Ich warte schon seit einer halben Stunde auf den Bus.
A gyerek fél a kutyától. – Das Kind hat Angst vor dem Hund.
Büszke vagyok a lányomra. – Ich bin stolz auf meine Tochter.
A „vonzat” a „vonz” igéhez tartozik: azt jelöli, amit a szó magához vonz. – „Vonzat“ gehört zum Verb „vonz“ – anziehen: Es bezeichnet das, was das Wort an sich zieht.
Személyre utalva maga a rag kap személyragot: „nálam”, „veled”, „rád”. – Bezieht sie sich auf eine Person, erhält die Endung selbst eine Personalendung: „nálam“ – bei mir –, „veled“ – mit dir –, „rád“ – auf dich, an dich.
Nálad van a kulcs? – Hast du den Schlüssel bei dir?
Gyakran gondolok rád. – Ich denke oft an dich.
Időt is ragok fejeznek ki: „hétfőn”, „januárban”, „hatkor”. – Auch Zeit drücken Endungen aus: „hétfőn“ – am Montag –, „januárban“ – im Januar –, „hatkor“ – um sechs.
Hatkor kezdődik a film. – Der Film beginnt um sechs.
A „-kor” a „kor” főnévből lett, amelynek jelentése idő, életkor. – „-kor“ ist aus dem Substantiv „kor“ – Zeit, Alter – entstanden.
Rövidítéshez kötőjellel kapcsolódik a rag: „SMS-ben”, „az EU-ban”. – An Abkürzungen tritt die Endung mit Bindestrich: „SMS-ben“ – in der SMS –, „az EU-ban“ – in der EU.
Átvitt értelemben a „-ra” az eredményt is jelölheti: „Pirosra festettük a kerítést.” – In übertragener Bedeutung kann „-ra“ auch das Ergebnis bezeichnen: „Pirosra festettük a kerítést.“ – Wir haben den Zaun rot gestrichen.
A latin és az orosz az eszközt szintén puszta esetvégződéssel fejezi ki: „gladiō pugnāre”, „писать карандашом”, magyarul „ceruzával írni”. – Latein und Russisch drücken das Werkzeug ebenfalls mit einer bloßen Fallendung aus: „gladiō pugnāre“ – mit dem Schwert kämpfen –, „писать карандашом“ – mit dem Bleistift schreiben –, ungarisch „ceruzával írni“.
A magyar esetek száma nyelvtanonként eltér, mert nem minden ragot számítanak esetragnak. – Die Zahl der ungarischen Fälle schwankt je nach Grammatik, weil nicht jede Endung als Kasussuffix gezählt wird.
A „vor”, „hinter”, „unter”, „ohne”, „wegen” megfelelője nem rag, hanem névutó. – „Vor“, „hinter“, „unter“, „ohne“, „wegen“ entspricht keine Endung, sondern eine Postposition.
Wortschatz
- elöljárószó {elöl·JÁRó·SZÓ} – vorn·GEHEN·end·WORT(Präposition)
- esetrag {eset·RAG} – Fall·ENDUNG(Kasussuffix)
- határozórag {határozÓ·rag} – bestimmen·END·Endung(Adverbialendung)
- eset – Fall, Kasus
- rag – Endung
- bél – Inneres; Darm
- házban – im Haus
- házba – ins Haus
- házból – aus dem Haus
- busszal – mit dem Bus
- Péterrel – mit Péter
- nagymamámnál – bei meiner Großmutter
- anyámnak – meiner Mutter
- hétfőtől – ab Montag
- péntekig – bis Freitag
- könyvért – für das Buch
- boltban – im Laden
- ebben – in diesem
- abból – aus jenem
- asztalon – auf dem Tisch
- szekrényre – auf den Schrank
- asztalról – vom Tisch
- vonzat – Rektion
- nálam – bei mir
- veled – mit dir
- rád – auf dich, an dich
- hatkor – um sechs
- ceruzával – mit dem Bleistift
3.Névutók elöljárószók helyett – Postpositionen anstelle von Präpositionen (→ 1.6.3)
A kutya a ház előtt vár. – Der Hund wartet vor dem Haus.
A névutó olyan viszonyszó, amely a hozzá tartozó névszó után áll. – Die Postposition – „névutó“ – ist ein Verhältniswort, das nach dem zugehörigen Nomen steht.
Szó szerint „a ház előtt” annyi, mint „das Haus vor”. – Wörtlich heißt „a ház előtt“ „das Haus vor“.
A „névutó” szóban a „név” a névszóra utal, az „utó” arra, hogy utána következik, mint az „utószó” és az „utód” szóban is. – In „névutó“ verweist „név“ auf das Nomen, „utó“ darauf, dass es danach folgt, wie auch in „utószó“ – Nachwort – und „utód“ – Nachfolger.
A latin „postpositio” is utána helyezést jelent. – Auch lateinisch „postpositio“ bedeutet „Nachstellung“.
A német is ismer néhány névszó után álló viszonyszót: „dem Haus gegenüber”, „den Fluss entlang”, „meiner Meinung nach”. – Auch das Deutsche kennt einige nachgestellte Verhältniswörter: „dem Haus gegenüber“, „den Fluss entlang“, „meiner Meinung nach“.
A macska az ágy alatt alszik. – Die Katze schläft unter dem Bett.
A lámpa az asztal fölött lóg. – Die Lampe hängt über dem Tisch.
A kert a ház mögött van, a bolt a posta mellett. – Der Garten liegt hinter dem Haus, der Laden neben der Post.
A gyerekek a fa körül futnak. – Die Kinder laufen um den Baum herum.
A névutók nemcsak helyet, hanem időt, okot és módot is kifejezhetnek. – Postpositionen können nicht nur einen Ort, sondern auch Zeit, Grund und Art ausdrücken.
Vacsora után sétálunk egyet. – Nach dem Abendessen machen wir einen Spaziergang.
Öt perc múlva indul a vonat. – In fünf Minuten fährt der Zug ab.
Karácsony óta itt lakunk. – Seit Weihnachten wohnen wir hier.
Cukor nélkül iszom a kávét. – Ich trinke den Kaffee ohne Zucker.
Az eső miatt otthon maradunk. – Wegen des Regens bleiben wir zu Hause.
Az orvos szerint pihennem kell. – Laut Arzt muss ich mich ausruhen.
Kávé helyett teát kérek. – Statt Kaffee hätte ich gern Tee.
Az „előtt” és az „alatt” térre és időre egyaránt vonatkozik: „ebéd előtt”, „a koncert alatt”. – „Előtt“ und „alatt“ gelten für Raum und Zeit: „ebéd előtt“ – vor dem Mittagessen –, „a koncert alatt“ – während des Konzerts.
A rag a szó része, a névutó önálló szó, ezért külön írják. – Die Endung ist Teil des Wortes, die Postposition ein eigenes Wort; deshalb wird sie getrennt geschrieben.
A ragnak hangrendi változatai vannak, a névutónak nincsenek: „házban”, „kertben”, de „ház előtt”, „kert előtt”. – Die Endung hat Varianten nach der Vokalharmonie, die Postposition nicht: „házban“, „kertben“, aber „ház előtt“, „kert előtt“.
A névelő, a számnév és a melléknév a névszó előtt áll, a névutó az egész szócsoport végén. – Artikel, Zahlwort und Adjektiv stehen vor dem Nomen, die Postposition am Ende der ganzen Gruppe.
A két ház között van egy kis park. – Zwischen den zwei Häusern ist ein kleiner Park.
Személyre utalva a névutó személyragot kap: „előttem”, „melletted”, „mögöttünk”; az „*én előtt” hibás. – Bezieht sie sich auf eine Person, erhält die Postposition eine Personalendung: „előttem“ – vor mir –, „melletted“ – neben dir –, „mögöttünk“ – hinter uns; „*én előtt“ ist falsch.
Mellettem egy idős néni ül. – Neben mir sitzt eine ältere Dame.
Ne menj el nélkülem! – Geh nicht ohne mich weg!
A harmadik személy itt sem mutat nemet: a „mellette” jelentése „neben ihm”, „neben ihr” vagy „daneben”. – Auch hier zeigt die dritte Person kein Geschlecht: „mellette“ heißt „neben ihm“, „neben ihr“ oder „daneben“.
Sok névutónak külön alakja van a célra és a kiindulópontra: „előtt” – „elé” – „elől”. – Viele Postpositionen haben eigene Formen für Ziel und Ausgangspunkt: „előtt“ – „elé“ – „elől“ (vor – vor … hin – von vor … weg).
A kutya a ház elé fut. – Der Hund läuft vor das Haus.
A fa mögül előjött egy őz. – Hinter dem Baum kam ein Reh hervor.
A macska az asztal alá bújt. – Die Katze ist unter den Tisch gekrochen.
A hosszú „ő”-vel írt „elől” névutó, a rövid „ö”-vel írt „elöl” helyhatározószó: „Elöl ülök.” – „Elől“ mit langem „ő“ ist eine Postposition, „elöl“ mit kurzem „ö“ ein Ortsadverb: „Elöl ülök.“ – Ich sitze vorne.
A német „in fünf Minuten” kétféleképpen fordítható: „öt perc múlva”, ha az idő elteltére, „öt perc alatt”, ha az időtartamra gondolnak. – Das deutsche „in fünf Minuten“ lässt sich zweifach übersetzen: „öt perc múlva“ – nach Ablauf von – und „öt perc alatt“ – innerhalb von.
A „vor drei Jahren” magyarul „három évvel ezelőtt” vagy „három éve”, nem „*három év előtt”. – „Vor drei Jahren“ heißt ungarisch „három évvel ezelőtt“ oder „három éve“, nicht „*három év előtt“.
Egyes névutók ragot kívánnak a névszón: „a városon kívül”, „a hídon át”, „hozzád képest”. – Einige Postpositionen verlangen eine Endung am Nomen: „a városon kívül“ – außerhalb der Stadt –, „a hídon át“ – über die Brücke –, „hozzád képest“ – im Vergleich zu dir.
Sok névutó névszó megmerevedett helyhatározói alakja: az „alatt” az „al”, az „előtt” az „elő”, a „mellett” a „mell”, a „helyett” a „hely” szóból való. – Viele Postpositionen sind erstarrte Ortsformen von Nomen: „alatt“ stammt von „al“ – Unterteil –, „előtt“ von „elő“ – Vorderteil –, „mellett“ von „mell“ – Brust –, „helyett“ von „hely“ – Stelle.
A „helyett” pontosan megfelel a német „anstatt” és az angol „instead” szónak: a „Statt” és a „stead” is helyet jelent. – „Helyett“ entspricht genau dem deutschen „anstatt“ und dem englischen „instead“: „Statt“ und „stead“ bedeuten ebenfalls „Stelle“.
A „múlva” a „múlik” ige határozói igeneve: „öt perc múlva” – öt perc elmúltával. – „Múlva“ ist das Adverbialpartizip des Verbs „múlik“ – vergehen –: „öt perc múlva“ – nach Ablauf von fünf Minuten.
Az „ez” és az „az” névmással a névutó egybeíródik: „ezelőtt”, „azután”. – Mit „ez“ und „az“ verschmilzt die Postposition und wird zusammengeschrieben: „ezelőtt“ – vorher –, „azután“ – danach.
Az alapviszonyokat többnyire rag, a pontosabb helyzeteket – alatt, mögött, mellett, között – névutó fejezi ki. – Grundbeziehungen (in, auf, bei, mit, für) drückt meist eine Endung aus, genauere Lagen – unter, hinter, neben, zwischen – eine Postposition.
A latin „mecum” a magyar „velem” alakhoz hasonlóan egybeolvasztja a viszonyszót és a személyt. – Das lateinische „mecum“ – mit mir – verschmilzt wie das ungarische „velem“ Verhältniswort und Person.
Wortschatz
- névutó {név·UTÓ} – Name·NACH(Postposition)
- viszonyszó {viszony·SZÓ} – Beziehung·WORT(Verhältniswort)
- névszó {név·SZÓ} – Name·WORT(Nomen)
- utószó {utó·SZÓ} – nach·WORT(Nachwort)
- előtt – vor
- alatt – unter; während
- fölött – über
- mögött – hinter
- mellett – neben
- között – zwischen
- körül – um … herum
- után – nach
- múlva – in (Zeit), nach Ablauf von
- óta – seit
- nélkül – ohne
- miatt – wegen
- szerint – laut, nach
- helyett – statt
- előttem – vor mir
- mellettem – neben mir
- mellette – neben ihm, neben ihr; daneben
- nélkülem – ohne mich
- elé – vor (wohin?)
- elől – von vor … weg
- mögül – hinter … hervor
- alá – unter (wohin?)
- elöl – vorne
- városon kívül – außerhalb der Stadt
- hozzád képest – im Vergleich zu dir
- múlva {múlVA} – vergehen·(ADVERBIALPARTIZIP)(nach Ablauf von)
- ezelőtt {ez·ELŐTT} – dies·VOR(vorher)
- azután {az·UTÁN} – das·NACH(danach)
4.Birtokos személyjelek – Possessivsuffixe anstelle deutscher Possessivartikel (→ 1.6.4)
Ez a lakásom. – Das ist meine Wohnung.
A németben a birtokost külön szó jelöli a főnév előtt, a magyarban toldalék a birtokszó végén. – Im Deutschen bezeichnet ein eigenes Wort vor dem Substantiv den Besitzer, im Ungarischen ein angefügtes Element am Ende des Besitzworts.
Szó szerint „a házam” annyi, mint „das Haus-mein”. – Wörtlich heißt „a házam“ „das Haus-mein“.
Ezt a toldalékot birtokos személyjelnek nevezik; a német „mein”, „dein” szófajának nincs magyar neve, mert ez a szófaj hiányzik. – Dieses Element heißt Possessivsuffix – „birtokos személyjel“; für die Wortart von „mein“, „dein“ gibt es keinen ungarischen Namen, weil diese Wortart fehlt.
A „birtok” jelentése tulajdon, földbirtok; a szót a „bír” ige származékának tartják. – „Birtok“ bedeutet „Besitz, Landgut“; das Wort gilt als Ableitung vom Verb „bír“ – besitzen, vermögen.
A hat személy: „házam”, „házad”, „háza”, „házunk”, „házatok”, „házuk”. – Die sechs Personen: „házam“, „házad“, „háza“, „házunk“, „házatok“, „házuk“ – mein, dein, sein (ihr), unser, euer, ihr Haus.
A személyjelnek hangrendi és tővégi változatai vannak: „kertem”, „kertje”, „autóm”, „autója”. – Das Possessivsuffix hat Varianten nach Vokalharmonie und Stammauslaut: „kertem“ – mein Garten –, „kertje“ – sein Garten –, „autóm“ – mein Auto –, „autója“ – sein Auto.
Az „-a”, „-e” végű szó utolsó magánhangzója megnyúlik: „táskám”, „kutyánk”. – Bei Wörtern auf „-a“, „-e“ wird der Endvokal lang: „táskám“ – meine Tasche –, „kutyánk“ – unser Hund.
A kertünk kicsi, de szép. – Unser Garten ist klein, aber schön.
Mikor jön a vonatotok? – Wann kommt euer Zug?
A harmadik személy nem mutatja a birtokos nemét: a „háza” férfi és nő háza is lehet. – Die dritte Person zeigt nicht das Geschlecht des Besitzers: „háza“ kann sein Haus oder ihr Haus sein.
A névelő a birtokos alak mellett is megmarad: „a házam”, „az autója”. – Der Artikel bleibt auch neben der Besitzform: „a házam“, „az autója“ – mein Haus, sein (ihr) Auto.
A németben vagy „das Haus”, vagy „mein Haus” áll, a kettő együtt soha; a magyar névelőt nem fordítják. – Im Deutschen steht entweder „das Haus“ oder „mein Haus“, nie beides; der ungarische Artikel wird nicht übersetzt.
Hol van a szemüvegem? – Wo ist meine Brille?
Névelő nélkül főleg megszólításban áll a birtokos alak: „Kedves barátom!” – Ohne Artikel steht die Besitzform vor allem in der Anrede: „Kedves barátom!“ – Lieber Freund!
Péter autója piros. – Péters Auto ist rot.
A birtokos elöl áll, rag nélkül; a harmadik személyű személyjelet a birtok kapja. – Der Besitzer steht vorn und bleibt ohne Endung; das Possessivsuffix der 3. Person erhält der Besitz.
A német fordítva a birtokost jelöli: „Péters”, „der Nachbarn”. – Das Deutsche markiert umgekehrt den Besitzer: „Péters“, „der Nachbarn“.
A szomszédok kutyája egész éjjel ugatott. – Der Hund der Nachbarn hat die ganze Nacht gebellt.
Több birtokos esetén is egyes számú a személyjel: „a szomszédok kutyája”, nem „*kutyájuk”, mert a többséget már a „szomszédok” mutatja. – Auch bei mehreren Besitzern steht die Einzahlendung: „a szomszédok kutyája“, nicht „*kutyájuk“, weil die Mehrzahl schon „szomszédok“ zeigt.
A birtokos alak maga is lehet birtokos: „az anyám kertje”. – Eine Besitzform kann selbst Besitzer sein: „az anyám kertje“ – der Garten meiner Mutter.
Hosszabb láncban a középső tag rendszerint „-nak/-nek” ragot kap: „Péter barátjának a lánya”. – In längeren Ketten erhält das mittlere Glied meist „-nak/-nek“: „Péter barátjának a lánya“ – die Tochter von Péters Freund.
A német köznyelvi „dem Vater sein Auto” ugyanúgy épül fel, mint a magyar „az apának az autója”, a magyarban azonban ez a szabályos forma. – Das umgangssprachliche deutsche „dem Vater sein Auto“ ist gebaut wie das ungarische „az apának az autója“; im Ungarischen ist das aber die reguläre Form.
A személyes névmás csak akkor áll a birtokos alak előtt, ha a birtokost kiemelik vagy szembeállítják. – Das Personalpronomen steht vor der Besitzform nur, wenn der Besitzer hervorgehoben oder gegenübergestellt wird.
Ez az én táskám, nem a tiéd. – Das ist MEINE Tasche, nicht deine.
A személyjel ilyenkor is megmarad, és többes szám harmadik személyben „ő” áll, nem „ők”: „az ő házuk”. – Die Endung bleibt auch dann, und in der 3. Person Mehrzahl steht „ő“, nicht „ők“: „az ő házuk“ – IHR Haus.
A személyjel után még rag is következhet: „házunkban”, „telefonomat”, „autómmal”. – Nach dem Possessivsuffix kann noch eine Endung folgen: „házunkban“ – in unserem Haus –, „telefonomat“ – mein Handy (Objekt) –, „autómmal“ – mit meinem Auto.
A házunkban lift is van. – In unserem Haus gibt es auch einen Aufzug.
Az iskolai nyelvtan ezért a személyjelet a jelek közé sorolja, nem a ragok közé: utána még állhat rag. – Die Schulgrammatik zählt das Possessivsuffix deshalb zu den Zeichen – „jel“ –, nicht zu den Endungen – „rag“: Danach kann noch eine Endung stehen.
Több birtokot nem a „-k”, hanem az „-i-” jelöl: „könyveim”, „barátaim”. – Mehrere Besitztümer bezeichnet nicht „-k“, sondern „-i-“: „könyveim“ – meine Bücher –, „barátaim“ – meine Freunde.
Hol vannak a könyveim? – Wo sind meine Bücher?
A „haben” igének nincs magyar megfelelője: a birtoklást a „van” és a személyjel fejezi ki. – Für das Verb „haben“ gibt es keine ungarische Entsprechung: Den Besitz drücken „van“ und das Possessivsuffix aus.
Van egy kutyám és két macskám. – Ich habe einen Hund und zwei Katzen.
Ha a birtok nem áll mellette, a birtokos „-é” jelet kap: „Ez a ház Péteré.” – Steht der Besitz nicht dabei, erhält der Besitzer das Zeichen „-é“: „Ez a ház Péteré.“ – Dieses Haus gehört Péter.
A „meins”, „deins” megfelelője a birtokos névmás: „enyém”, „tiéd”, „övé”, „miénk”, „tiétek”, „övék”. – Dem deutschen „meins“, „deins“ entspricht das Possessivpronomen – „birtokos névmás“: „enyém“, „tiéd“, „övé“, „miénk“, „tiétek“, „övék“.
Testrészeknél, ahol a német a „haben” igét vagy névelőt használ, a magyar a testrész személyjeles alakját: „Fáj a fejem.” – Bei Körperteilen, wo das Deutsche „haben“ oder einen Artikel verwendet, nennt das Ungarische den Körperteil mit Possessivsuffix: „Fáj a fejem.“ – Ich habe Kopfschmerzen.
Kék a szeme. – Er (Sie) hat blaue Augen.
Ugyanezek a végződések a névutókon és a „kell” melletti főnévi igenéven is megjelennek: „mögöttünk”, „mennem kell”. – Dieselben Endungen erscheinen an Postpositionen und am Infinitiv nach „kell“: „mögöttünk“ – hinter uns –, „mennem kell“ – ich muss gehen.
Az igén ugyanez a hangalak a cselekvő személyét jelöli: „házunk” – „várunk”. – Am Verb bezeichnet dieselbe Lautgestalt die Person des Handelnden: „házunk“ – unser Haus –, „várunk“ – wir warten.
A francia „sa maison” és a spanyol „su casa” a magyar „háza” alakhoz hasonlóan nyitva hagyja, hogy férfi vagy nő a birtokos. – Das französische „sa maison“ und das spanische „su casa“ lassen wie das ungarische „háza“ offen, ob ein Mann oder eine Frau der Besitzer ist.
Wortschatz
- birtok – Besitz, Gut
- birtokos {birtokOS} – Besitz·ER(Besitzer)
- személyjel {személy·JEL} – Person·ZEICHEN(Personalzeichen)
- birtokos személyjel – Possessivsuffix
- birtokszó {birtok·SZÓ} – Besitz·WORT(Besitzwort)
- lakásom – meine Wohnung
- házam – mein Haus
- háza – sein Haus, ihr Haus
- házuk – ihr Haus (mehrere Besitzer)
- kertünk – unser Garten
- táskám – meine Tasche
- vonatotok – euer Zug
- szemüvegem {szem·ÜVEG·em} – Auge·GLAS·mein(meine Brille)
- barátom – mein Freund
- Péter autója – Péters Auto
- kutyája – sein Hund, ihr Hund
- házunkban – in unserem Haus
- könyveim – meine Bücher
- Péteré – Péters, das von Péter
- enyém – meiner, meine, meins
- birtokos névmás – Possessivpronomen
- fejem – mein Kopf
- szeme – sein Auge, ihr Auge
5.Általános és határozott ragozás – Allgemeine und definite Konjugation (→ 1.6.5)
Olvasok egy könyvet. – Ich lese ein Buch.
Olvasom a könyvet. – Ich lese das Buch.
A németben mindkét mondatban ugyanaz az igealak áll, csak a névelő változik. – Im Deutschen steht in beiden Sätzen dieselbe Verbform, nur der Artikel wechselt.
A magyarban az ige alakja is jelzi, hogy a tárgy határozatlan vagy határozott. – Im Ungarischen zeigt auch die Verbform an, ob das Objekt unbestimmt oder bestimmt ist.
A két alaksor neve általános és határozott ragozás. – Die beiden Formenreihen heißen allgemeine – „általános“ – und definite Konjugation – „határozott ragozás“.
A „határoz” ige a „határ” szóból képződött; a latin „definitus” is a „finis” szóhoz tartozik, amely határt jelent. – Das Verb „határoz“ – bestimmen – ist von „határ“ – Grenze – abgeleitet; auch lateinisch „definitus“ gehört zu „finis“ – Grenze.
A tárgy arra felel: kit? mit?; a főnéven rendszerint a „-t” rag jelöli. – Das Objekt antwortet auf „wen? was?“; am Substantiv kennzeichnet es gewöhnlich die Endung „-t“.
A tárgyrag önmagában nem mutatja meg, határozott-e a tárgy: „egy könyvet”, „a könyvet”. – Die Objektendung allein zeigt nicht, ob das Objekt bestimmt ist: „egy könyvet“, „a könyvet“.
Mind a hat személyben különbözik a két alak: „olvasok – olvasom”, „olvasol – olvasod”, „olvas – olvassa”. – In allen sechs Personen unterscheiden sich die beiden Formen: „olvasok – olvasom“, „olvasol – olvasod“, „olvas – olvassa“ (ich lese, du liest, er/sie liest).
A határozott ragozás harmadik személyében és többes számában „j” áll, amely „s”, „sz”, „z” után hasonul: „látja”, de „olvassa”, „nézzük”. – In der 3. Person und in der Mehrzahl der definiten Konjugation steht ein „j“, das sich nach „s“, „sz“, „z“ angleicht: „látja“, aber „olvassa“, „nézzük“.
Anna újságot olvas. – Anna liest Zeitung.
Anna olvassa az újságot. – Anna liest die Zeitung.
Általános ragozás áll, ha nincs tárgy, vagy ha a tárgy előtt nincs névelő, illetve határozatlan névelő, számnév vagy „sok” áll. – Die allgemeine Konjugation steht, wenn kein Objekt da ist oder wenn vor dem Objekt kein Artikel steht oder der unbestimmte Artikel, ein Zahlwort oder „sok“ – viel.
Kati levelet ír. – Kati schreibt einen Brief (Briefe).
Két levelet írok. – Ich schreibe zwei Briefe.
Szeretek főzni. – Ich koche gern.
Határozott ragozás áll, ha a tárgy előtt határozott névelő van, vagy ha a tárgy tulajdonnév, személyjeles főnév vagy az „ez”, „az” mutató névmás. – Die definite Konjugation steht, wenn vor dem Objekt der bestimmte Artikel steht oder wenn das Objekt ein Eigenname, ein Substantiv mit Possessivsuffix oder das Demonstrativpronomen „ez“, „az“ ist.
Ismered Annát? – Kennst du Anna?
Keresem a szemüvegemet. – Ich suche meine Brille.
Szeretem ezt a dalt. – Ich mag dieses Lied.
Névelővel a számmal megadott tárgy is határozott: „két levelet írok”, de „a két levelet írom”. – Mit Artikel wird auch ein gezähltes Objekt bestimmt: „két levelet írok“ – ich schreibe zwei Briefe –, aber „a két levelet írom“ – ich schreibe die beiden Briefe.
A döntő a magyar névelő, nem a német: „Szeretem a kávét.” – Entscheidend ist der ungarische Artikel, nicht der deutsche: „Szeretem a kávét.“ – Ich mag Kaffee.
Az „engem”, „téged”, „minket”, „titeket” általános, az „őt” és az „őket” határozott ragozást kíván. – „Engem“, „téged“, „minket“, „titeket“ (mich, dich, uns, euch) verlangen die allgemeine, „őt“ und „őket“ (ihn/sie, sie) die definite Konjugation.
Hallasz engem? – Hallod őt? – Hörst du mich? – Hörst du ihn (sie)?
Ha az alany „én”, a tárgy pedig „téged” vagy „titeket”, külön végződés áll: „-lak/-lek”. – Ist das Subjekt „ich“ und das Objekt „dich“ oder „euch“, steht eine eigene Endung: „-lak/-lek“.
Holnap felhívlak. – Ich rufe dich morgen an.
Szeretlek. – Ich liebe dich.
A határozott alak kimondatlan tárgyat is jelezhet: „Tudom.” – Die definite Form kann auch ein unausgesprochenes Objekt anzeigen: „Tudom.“ – Ich weiß es.
Nem tudom. – Ich weiß es nicht.
Az általános alak tárgy nélkül mást jelent: „Tudok úszni.” – Die allgemeine Form ohne Objekt bedeutet etwas anderes: „Tudok úszni.“ – Ich kann schwimmen.
A „melyik” ismert halmazból választ, ezért határozott ragozást kíván; a „milyen”, a „mit” és a „kit” általánosat. – „Melyik“ – welcher – wählt aus einer bekannten Menge und verlangt deshalb die definite Konjugation; „milyen“ – was für ein –, „mit“ – was – und „kit“ – wen – die allgemeine.
Melyik könyvet olvasod? – Mit olvasol? – Welches Buch liest du? – Was liest du?
A tárgyi mellékmondat határozott tárgynak számít: „Tudom, hogy késő van.” – Ein Objektsatz zählt als bestimmtes Objekt: „Tudom, hogy késő van.“ – Ich weiß, dass es spät ist.
Ha a tárgy főnévi igenévhez tartozik, a ragozást a ragozott ige mutatja: „Meg akarom nézni ezt a kiállítást.” – Gehört das Objekt zu einem Infinitiv, zeigt das finite Verb die Konjugation: „Meg akarom nézni ezt a kiállítást.“ – Ich will mir diese Ausstellung ansehen.
A „mindent”, „semmit”, „valamit”, „senkit” és az „amit” általános ragozást kíván. – „Mindent“, „semmit“, „valamit“, „senkit“ und „amit“ (alles, nichts, etwas, niemanden, was) verlangen die allgemeine Konjugation.
Mindent értek. – Ich verstehe alles.
Az „ön” nyelvtanilag harmadik személy, ezért az „önt” határozott ragozással áll: „Önt keresem.” – „Ön“ – Sie – ist grammatisch 3. Person, deshalb steht „önt“ mit der definiten Konjugation: „Önt keresem.“ – Ich suche Sie.
A régebbi „alanyi” és „tárgyas ragozás” elnevezés félrevezető, mert az általános ragozásnak is lehet tárgya. – Die älteren Namen „alanyi ragozás“ (Subjektkonjugation) und „tárgyas ragozás“ (Objektkonjugation) sind irreführend, weil auch die allgemeine Konjugation ein Objekt haben kann.
A francia „Je le sais” és a spanyol „Lo sé” külön névmással fejezi ki a kimondatlan tárgyat, a magyar a végződéssel: „Tudom.” – Französisch „Je le sais“ und spanisch „Lo sé“ drücken das mitgedachte Objekt mit einem eigenen Pronomen aus, das Ungarische mit der Endung: „Tudom.“
Wortschatz
- általános ragozás – allgemeine Konjugation
- határozott ragozás – definite Konjugation
- ragozás {ragOZás} – Endung·VERSEHEN·ung(Beugung, Konjugation)
- határ – Grenze
- határoz – bestimmen
- tárgy – Objekt; Gegenstand
- tárgyrag {tárgy·RAG} – Objekt·ENDUNG(Objektendung)
- olvasok – ich lese (allgemein)
- olvasom – ich lese (definit)
- olvassa – er, sie liest (definit)
- látja – er, sie sieht (definit)
- nézzük – wir schauen (definit)
- Annát – Anna (Objekt)
- engem – mich
- téged – dich
- őt – ihn, sie
- látlak – ich sehe dich
- szeretlek – ich liebe dich
- tudom – ich weiß es
- tudok – ich kann
- melyik – welcher, welche, welches
- mindent – alles (Objekt)
- önt – Sie (Objekt)
- alanyi ragozás – Subjektkonjugation (ältere Bezeichnung)
- tárgyas ragozás – Objektkonjugation (ältere Bezeichnung)
6.A személyes névmás gyakori elhagyása – Häufige Auslassung des Personalpronomens (→ 1.6.6)
Fáradt vagyok. – Ich bin müde.
A személyrag megmutatja, ki cselekszik, ezért a személyes névmás semleges mondatban rendszerint elmarad. – Die Personalendung zeigt, wer handelt; deshalb entfällt das Personalpronomen im neutralen Satz gewöhnlich.
A németben az „ich” mindig kint van, a magyarban ezt a „vagyok” végződése fejezi ki. – Im Deutschen steht „ich“ immer da, im Ungarischen drückt es die Endung von „vagyok“ aus.
Hol dolgozol? – Egy bankban dolgozom. – Wo arbeitest du? – Ich arbeite bei einer Bank.
Holnap korán indulunk. – Morgen fahren wir früh los.
Mikor jöttök haza? – Wann kommt ihr nach Hause?
Egyes szám harmadik személyben az igének gyakran nincs végződése, de ez is egyértelmű: „Tanul.” – In der 3. Person Einzahl hat das Verb oft keine Endung, und auch das ist eindeutig: „Tanul.“ – Er (Sie) lernt.
A cselekvőt jelölő mondatrész az alany, a személyt jelölő végződés a személyrag. – Das Satzglied, das den Handelnden bezeichnet, ist das Subjekt – „alany“; die Endung, die die Person bezeichnet, ist die Personalendung – „személyrag“.
Az „alany” a nyelvújítás szava: az „al-” elemből alkották, a latin „subiectum” mintájára. – „Alany“ ist ein Wort der Spracherneuerung: aus „al-“ – unter – gebildet, nach dem Muster von lateinisch „subiectum“ – das Daruntergelegte.
A „rag” szót a „ragad” igéből vonták el; a kép ugyanaz, mint a latin „agglutinare” szóban. – Das Wort „rag“ – Endung – wurde aus dem Verb „ragad“ – kleben, haften – rückgebildet; das Bild ist dasselbe wie im lateinischen „agglutinare“ – ankleben.
A névmás szembeállításkor, kiemeléskor és rövid válaszban áll. – Das Pronomen steht bei Gegenüberstellung, Hervorhebung und in Kurzantworten.
Én kávét kérek, ő pedig teát. – Ich nehme Kaffee, und er (sie) Tee.
Mi már ettünk, ti még nem? – Wir haben schon gegessen, ihr noch nicht?
Ma te főzöl, nem én. – Heute kochst DU, nicht ich.
Ki mosogat ma? – Én. – Wer spült heute ab? – Ich.
A kitett névmás sohasem üres: a „Fáradt vagyok.” semleges, az „Én fáradt vagyok.” a beszélőt szembeállítja másokkal. – Ein gesetztes Pronomen ist nie leer: „Fáradt vagyok.“ ist neutral, „Én fáradt vagyok.“ setzt den Sprecher von anderen ab – Ich (jedenfalls) bin müde.
Én vagyok fáradt, nem te. – ICH bin müde, nicht du.
Személyváltáskor is többnyire elég a végződés: „Telefonált valaki? – Igen, Anna. Holnap visszahív.” – Auch beim Wechsel der Person genügt meist die Endung: „Telefonált valaki? – Igen, Anna. Holnap visszahív.“ – Hat jemand angerufen? – Ja, Anna. Sie ruft morgen zurück.
A bemutatkozás is névmás nélküli: „Szia, Péter vagyok.” – Auch die Vorstellung kommt ohne Pronomen aus: „Szia, Péter vagyok.“ – Hallo, ich bin Péter.
Az „is” és a „sem” az előtte álló szóra vonatkozik, ezért a személyt a névmás nevezi meg: „Én is jövök.”, „Én sem tudom.” – „Is“ – auch – und „sem“ – auch nicht – beziehen sich auf das Wort davor; deshalb nennt das Pronomen die Person: „Én is jövök.“ – Ich komme auch –, „Én sem tudom.“ – Ich weiß es auch nicht.
Fáradt vagyok. – Én is. – Ich bin müde. – Ich auch.
A „nekem”, „velem” típusú alakok mellé nem kell „én”: „Nekem is tetszik.” – Neben Formen wie „nekem“ – mir – und „velem“ – mit mir – steht kein „én“: „Nekem is tetszik.“ – Mir gefällt es auch.
Ha valakit megneveznek vagy felismernek, a névmás a mondat lényege: „Ki az? – Én vagyok.” – Wird eine Person benannt oder erkannt, ist das Pronomen der Kern der Aussage: „Ki az? – Én vagyok.“ – Wer ist da? – Ich bin’s.
A német „es” mint üres alany a magyarban nem jelenik meg: „Esik az eső.”, „Hideg van.” – Das deutsche „es“ als leeres Subjekt erscheint im Ungarischen nicht: „Esik az eső.“ – Es regnet –, „Hideg van.“ – Es ist kalt.
Az „eső” maga is az „esik” ige folyamatos melléknévi igeneve: az, ami esik. – „Eső“ – Regen – ist selbst das Partizip Präsens des Verbs „esik“ – fallen –: das, was fällt.
A német „man” megfelelője gyakran alany nélküli többes szám harmadik személy: „Azt mondják, holnap havazik.” – Dem deutschen „man“ entspricht oft die 3. Person Mehrzahl ohne Subjekt: „Azt mondják, holnap havazik.“ – Man sagt, morgen schneit es.
Csengetnek. – Es klingelt.
A tárgyként álló névmás is elmarad, a határozott ragozás jelzi: „Ismered Kovács urat? – Ismerem.” – Auch das Pronomen als Objekt entfällt, die definite Konjugation zeigt es an: „Ismered Kovács urat? – Ismerem.“ – Kennst du Herrn Kovács? – Ja, ich kenne ihn.
A „Hogy van?” lehet magázó kérdés és harmadik személyre vonatkozó kérdés is; az „ön” egyértelművé teszi a megszólítást. – „Hogy van?“ kann eine höfliche Anrede und eine Frage nach einer dritten Person sein; „ön“ macht die Anrede eindeutig.
Ön is Budapestre utazik? – Reisen Sie auch nach Budapest?
A latin és a spanyol szintén elhagyja a névmást: „loquor”, „hablo”; a német, a francia és az angol nem. – Auch Latein und Spanisch lassen das Pronomen weg: „loquor“, „hablo“ – ich spreche; Deutsch, Französisch und Englisch nicht.
A latin „ego amo” ugyanúgy hangsúlyos, mint a magyar „én szeretem”. – Das lateinische „ego amo“ – ICH liebe – ist ebenso betont wie das ungarische „én szeretem“.
Wortschatz
- vagyok – ich bin
- dolgozol – du arbeitest
- dolgozom – ich arbeite
- indulunk – wir fahren los
- alany – Subjekt
- személyrag {személy·RAG} – Person·ENDUNG(Personalendung)
- ragad – kleben, haften
- pedig – aber, und
- mosogat – abspülen
- is – auch
- sem – auch nicht
- nekem – mir
- visszahív {vissza·HÍV} – zurück·RUFEN(zurückrufen)
- eső {esŐ} – fallen·END(Regen)
- mondják – sie sagen; man sagt
- csengetnek – es klingelt
- urat – Herrn (Objekt)
- ön – Sie (höflich)
- névmás {név·MÁS} – Name·ANDERER(Pronomen)
7.A lenni ige sajátosságai – Besonderheiten des Verbs lenni (→ 1.6.7)
Gábor pincér. – Gábor ist Kellner.
Gábor most a konyhában van. – Gábor ist jetzt in der Küche.
A német mindkét mondatban kiteszi az „ist” szót, a magyar csak a helymegjelölésnél. – Das Deutsche setzt in beiden Sätzen „ist“, das Ungarische nur bei der Ortsangabe.
Jelen időben a „lenni” alakjai: „vagyok”, „vagy”, „van”, „vagyunk”, „vagytok”, „vannak”. – Im Präsens lauten die Formen von „lenni“: „vagyok“, „vagy“, „van“, „vagyunk“, „vagytok“, „vannak“ – ich bin, du bist, er/sie ist, wir sind, ihr seid, sie sind.
Az alakok két tőre mennek vissza: „v-” („van”, „vagyok”, „volt”) és „l-” („lesz”, „lenni”). – Die Formen gehen auf zwei Stämme zurück: „v-“ („van“, „vagyok“, „volt“) und „l-“ („lesz“, „lenni“).
A „vagy” igealak hangalakja egybeesik a „vagy” kötőszóéval: „Te vagy az, vagy Péter?” – Die Verbform „vagy“ – du bist – lautet gleich wie die Konjunktion „vagy“ – oder: „Te vagy az, vagy Péter?“ – Bist du das oder Péter?
Jelen idő harmadik személyében elmarad a létige, ha az állítmány főnév vagy melléknév: „Anna orvos.”, „A lakás kicsi.” – In der 3. Person Präsens entfällt „ist/sind“, wenn das Prädikat ein Substantiv oder Adjektiv ist: „Anna orvos.“ – Anna ist Ärztin –, „A lakás kicsi.“ – Die Wohnung ist klein.
Ez a névszói állítmány; szó szerint „Gábor Kellner”. – Das ist das nominale Prädikat – „névszói állítmány“; wörtlich „Gábor Kellner“.
A gyerekek fáradtak. – Die Kinder sind müde.
Többes számú alany mellett a melléknévi állítmány is többes számba kerül: „A szobák nagyok és világosak.” – Bei einem Subjekt in der Mehrzahl steht auch das adjektivische Prädikat in der Mehrzahl: „A szobák nagyok és világosak.“ – Die Zimmer sind groß und hell.
Állítmányként „kicsi” áll, a főnév előtt rendszerint „kis”: „egy kis lakás”, de „A lakás kicsi.” – Als Prädikat steht „kicsi“, vor dem Substantiv meist „kis“: „egy kis lakás“ – eine kleine Wohnung –, aber „A lakás kicsi.“
Első és második személyben a létige mindig ki van téve: „Diák vagyok.”, „Te is magyar vagy?” – In der 1. und 2. Person steht „sein“ immer: „Diák vagyok.“ – Ich bin Student –, „Te is magyar vagy?“ – Bist du auch Ungar (Ungarin)?
A „van” és a „vannak” mindig áll, ha a mondat helyet ad meg: „A gyerekek az udvaron vannak.” – „Van“ und „vannak“ stehen immer, wenn der Satz einen Ort angibt: „A gyerekek az udvaron vannak.“ – Die Kinder sind auf dem Hof.
A „van” létezést is kifejez: „A közelben van egy jó étterem.” – „Van“ drückt auch Existenz aus: „A közelben van egy jó étterem.“ – In der Nähe gibt es ein gutes Restaurant.
Van itt a közelben gyógyszertár? – Gibt es hier in der Nähe eine Apotheke?
Ami létezik, alanyesetben áll, nem tárgyesetben, mint a németben: „Van kenyér.”, nem „*Van kenyeret.” – Was es gibt, steht im Nominativ, nicht wie im Deutschen im Akkusativ: „Van kenyér.“ – Es gibt Brot –, nicht „*Van kenyeret.“
A „haben” igét a „van” és a birtokos személyjel helyettesíti: „Van egy kutyám.” – Das Verb „haben“ ersetzen „van“ und das Possessivsuffix: „Van egy kutyám.“ – Ich habe einen Hund.
Sajnos nincs időm. – Leider habe ich keine Zeit.
A birtokos „-nak/-nek” ragot kaphat: „Péternek nincs autója.” – Der Besitzer kann die Endung „-nak/-nek“ erhalten: „Péternek nincs autója.“ – Péter hat kein Auto.
Ahol a „van” elmarad, a „nem” tagad; ahol a „van” áll, ott tagadva „nincs”, „nincsenek” áll. – Wo „van“ entfällt, verneint „nem“; wo „van“ steht, steht verneint „nincs“, „nincsenek“.
Gábor nem pincér. – Gábor ist kein Kellner.
Gábor nincs itthon. – Gábor ist nicht zu Hause.
A szüleim nincsenek otthon. – Meine Eltern sind nicht zu Hause.
„*Nem van” nincs; első és második személyben viszont a „nem” tagad: „Nem vagyok fáradt.” – „*Nem van“ gibt es nicht; in der 1. und 2. Person verneint dagegen „nem“: „Nem vagyok fáradt.“ – Ich bin nicht müde.
A „nincs” alakot a „nem” és egy nyomatékosító „s” összeolvadásának tartják; van „nincsen” alakja is. – „Nincs“ gilt als Verschmelzung von „nem“ mit einer verstärkenden Partikel „s“; daneben gibt es die Form „nincsen“.
Múlt és jövő időben a létige harmadik személyben is megjelenik: „Gábor pincér volt.”, „Holnap szép idő lesz.” – In Vergangenheit und Zukunft erscheint „sein“ auch in der 3. Person: „Gábor pincér volt.“ – Gábor war Kellner –, „Holnap szép idő lesz.“ – Morgen wird schönes Wetter sein.
Tegnap beteg voltam. – Gestern war ich krank.
Ilyenkor a „nem” tagad: „Gábor nem volt otthon.” – Dann verneint „nem“: „Gábor nem volt otthon.“ – Gábor war nicht zu Hause.
A „jól” és a „rosszul” határozószó, ezért mellettük harmadik személyben is áll a „van”: „Az anyám már jól van.” – „Jól“ – gut – und „rosszul“ – schlecht – sind Adverbien, deshalb steht bei ihnen auch in der 3. Person „van“: „Az anyám már jól van.“ – Meiner Mutter geht es schon gut.
A „beteg” és a „fáradt” melléknév, mellettük a létige elmarad: „Péter beteg.” – „Beteg“ – krank – und „fáradt“ – müde – sind Adjektive, bei ihnen entfällt „sein“: „Péter beteg.“ – Péter ist krank.
Állandó kifejezésekben is „van” áll: „Hideg van.”, „Nyitva van.”, „Rendben van.”, „Tele van.” – Auch in festen Ausdrücken steht „van“: „Hideg van.“ – Es ist kalt –, „Nyitva van.“ – Es ist geöffnet –, „Rendben van.“ – Es ist in Ordnung –, „Tele van.“ – Es ist voll.
Ez az asztal fából van. – Dieser Tisch ist aus Holz.
A „lesz” és a „lenni” a „werden” jelentést is hordozza: „A lányom orvos lesz.” – „Lesz“ und „lenni“ tragen auch die Bedeutung „werden“: „A lányom orvos lesz.“ – Meine Tochter wird Ärztin.
A „sincs” úgy viszonyul a „sem” szóhoz, mint a „nincs” a „nem” szóhoz: „A barátom sincs itt.” – „Sincs“ verhält sich zu „sem“ wie „nincs“ zu „nem“: „A barátom sincs itt.“ – Mein Freund ist auch nicht hier.
A „sein” segédigével képzett német múlt időnek egyszerű múlt idő felel meg: „Tegnap elmentem a moziba.” – Dem deutschen Perfekt mit „sein“ entspricht eine einfache Vergangenheitsform: „Tegnap elmentem a moziba.“ – Gestern bin ich ins Kino gegangen.
A spanyol hasonlóan különbséget tesz: „ser” arra, mi valaki, „estar” a helyre és a hogylétre, „hay” arra, hogy valami létezik. – Das Spanische unterscheidet ähnlich: „ser“ für das, was jemand ist, „estar“ für Ort und Befinden, „hay“ für „es gibt“.
Az orosz jelen időben minden személyben elhagyja a létigét: „Он врач.” – Das Russische lässt die Kopula im Präsens in allen Personen weg: „Он врач.“ – Er (ist) Arzt.
A latin „Mihi est liber.” és az orosz „У меня есть книга.” a magyarhoz hasonlóan a létigével fejezi ki a birtoklást. – Lateinisch „Mihi est liber.“ und russisch „У меня есть книга.“ – Ich habe ein Buch – drücken den Besitz wie das Ungarische mit „sein“ aus.
A „vagyon” a „van” régi alakja volt; ma főnév, és anyagi javakat jelent. – „Vagyon“ war die alte Form von „van“; heute ist es ein Substantiv und bedeutet „Vermögen“.
A Halotti beszéd első mondatában „mic vogmuc” áll, mai alakban „mik vagyunk”. – Im ersten Satz der Leichenrede steht „mic vogmuc“, heute „mik vagyunk“ – was wir sind.
Wortschatz
- pincér – Kellner, Kellnerin
- lenni – sein; werden
- vagyok – ich bin
- vagy – du bist; oder
- van – er, sie, es ist; es gibt
- vagyunk – wir sind
- vagytok – ihr seid
- vannak – sie sind
- létige {lét·IGE} – Sein·VERB(Existenzverb)
- állítmány {állítMÁNY} – behaupten·(ABLEITUNG)(Prädikat)
- névszói állítmány – nominales Prädikat
- kicsi – klein (als Prädikat)
- kis – klein (vor dem Substantiv)
- nincs – ist nicht (da); es gibt nicht
- nincsenek – sind nicht (da)
- időm – meine Zeit
- itthon {itt·HON} – hier·HEIM(zu Hause)
- szüleim – meine Eltern
- voltam – ich war
- lesz – wird (sein)
- jól van – es geht ihm (ihr) gut
- fából – aus Holz
- sincs – ist auch nicht (da)
- vagyon – Vermögen
8.Szórend, topik és fókusz – Wortstellung nach Thema, Fokus und Betonung (→ 1.6.8)
Anna tegnap Debrecenbe utazott. – Anna ist gestern nach Debrecen gefahren.
Anna tegnap utazott Debrecenbe. – Anna ist GESTERN nach Debrecen gefahren.
Anna utazott tegnap Debrecenbe. – ANNA ist gestern nach Debrecen gefahren.
A szavak és alakjaik mindhárom mondatban azonosak, csak a sorrend változik, és vele az állítás. – Wörter und Formen sind in allen drei Sätzen gleich; nur die Reihenfolge ändert sich – und mit ihr die Aussage.
A német ezt többnyire a hangsúllyal fejezi ki, a magyar a szórenddel. – Das Deutsche drückt das meist mit der Betonung aus, das Ungarische mit der Wortstellung.
A mondat elején a topik áll: az, amiről a mondat szól, gyakran valami ismert. – Am Satzanfang steht das Topik: das, worüber der Satz spricht, oft etwas Bekanntes.
A fókusz az új vagy kiválasztott információ; közvetlenül a ragozott ige előtt áll, és a fő hangsúlyt viseli. – Der Fokus ist die neue oder ausgewählte Information; er steht unmittelbar vor dem finiten Verb und trägt den Hauptakzent.
Az ige mögött a mondat többi része áll, kötetlenül és hangsúlytalanul. – Hinter dem Verb steht der Rest des Satzes, frei und unbetont.
A sorrend tehát: topik – fókusz – ige – a mondat többi része. – Die Reihenfolge ist also: Topik – Fokus – Verb – Rest.
A latin „focus” tűzhelyet jelentett; Kepler 1604-ben az optikában a gyújtópontra alkalmazta. – Lateinisch „focus“ bedeutete „Herd“; Kepler übertrug es 1604 in der Optik auf den Brennpunkt.
A szállást én foglaltam le. – Die Unterkunft habe ICH gebucht.
Ebben a mondatban a „szállást” a topik, az „én” a fókusz. – In diesem Satz ist „szállást“ das Topik und „én“ der Fokus.
A kérdőszó a fókusz helyén, közvetlenül az ige előtt áll, és a válasz ugyanoda teszi az új információt. – Das Fragewort steht auf dem Platz des Fokus, unmittelbar vor dem Verb, und die Antwort setzt die neue Information an dieselbe Stelle.
Mikor indul a vonat? – A vonat nyolckor indul. – Wann fährt der Zug ab? – Der Zug fährt um ACHT ab.
Ki foglalta le a szállást? – Én foglaltam le. – Wer hat die Unterkunft gebucht? – ICH habe sie gebucht.
A kérdőszó és az ige közé semmi sem kerül: „Hova utazol?” vagy „Te hova utazol?”, de nem „*Hova te utazol?”. – Zwischen Fragewort und Verb tritt nichts: „Hova utazol?“ oder „Te hova utazol?“, aber nicht „*Hova te utazol?“
Semleges mondatban az igekötő az ige előtt áll, és egybeírják vele: „Péter megvette a jegyeket.” – Im neutralen Satz steht das Verbalpräfix vor dem Verb und wird mit ihm zusammengeschrieben: „Péter megvette a jegyeket.“ – Péter hat die Fahrkarten gekauft.
Ha fókusz áll az ige előtt, az igekötő az ige mögé kerül, és külön írják: „Péter vette meg a jegyeket.” – Steht ein Fokus vor dem Verb, tritt das Präfix hinter das Verb und wird getrennt geschrieben: „Péter vette meg a jegyeket.“ – PÉTER hat die Fahrkarten gekauft.
Az igekötő helye így elárulja, van-e a mondatban fókusz. – Die Stellung des Präfixes verrät also, ob der Satz einen Fokus hat.
Hol szálltok meg? – Egy kis panzióban szállunk meg. – Wo übernachtet ihr? – Wir übernachten in einer kleinen Pension.
Az „ige” ma nyelvtani műszó, a bibliai nyelvben azonban szót jelent: „Isten igéje”. – „Ige“ ist heute ein grammatischer Fachbegriff (Verb), in der Bibelsprache bedeutet es aber „Wort“: „Isten igéje“ – das Wort Gottes.
Nem Pécsre megyünk, hanem Szegedre. – Wir fahren nicht nach Pécs, sondern nach Szeged.
Itt a „nem” csak a „Pécsre” szót tagadja, nem az egész mondatot. – Hier verneint „nem“ nur „Pécsre“, nicht den ganzen Satz.
A német főmondatban a ragozott ige a második helyen áll, a mellékmondatban a végén, függetlenül attól, mi hangsúlyos. – Im deutschen Hauptsatz steht das finite Verb an zweiter Stelle, im Nebensatz am Ende, gleichgültig, was betont ist.
A magyarban nincs ilyen szabály: az ige ott áll, ahol a fókusz kívánja. – Im Ungarischen gibt es keine solche Regel: Das Verb steht dort, wo der Fokus es verlangt.
A „Tegnap utazott Anna Debrecenbe.” németesnek látszik, de nem semleges közlés, hanem a „tegnap” szót emeli ki. – „Tegnap utazott Anna Debrecenbe.“ sieht deutsch aus, ist aber keine neutrale Mitteilung, sondern hebt „tegnap“ hervor – GESTERN ist Anna nach Debrecen gefahren.
A „szabad szórend” tehát csak félig igaz: a mondatrészek többféle helyen állhatnak, de minden sorrendnek megvan a maga jelentése. – Die „freie Wortstellung“ stimmt also nur halb: Die Satzglieder können an verschiedenen Stellen stehen, aber jede Reihenfolge hat ihre eigene Bedeutung.
A semleges mondat egyetlen mondatrészt sem emel ki; a hangsúlyt az igekötő vagy az igéhez szorosan tartozó bővítmény viseli. – Ein neutraler Satz hebt kein Satzglied hervor; den Akzent trägt das Verbalpräfix oder eine eng zum Verb gehörende Ergänzung.
Elment a busz. – Der Bus ist weg.
A „semleges” a „sem” szóból képződött, ahogy a latin „neuter” is azt jelenti: egyik sem. – „Semleges“ – neutral – ist aus „sem“ – auch nicht, weder – gebildet, so wie lateinisch „neuter“ „keiner von beiden“ bedeutet.
A „csak” kifejezetten kiválaszt, ezért fókuszhelyzetet kíván: „Csak Anna jött el.” – „Csak“ – nur – wählt ausdrücklich aus und verlangt deshalb die Fokusstellung: „Csak Anna jött el.“ – Nur Anna ist gekommen.
Az „is” hozzátesz, nem választ ki, ezért az „is”-szel álló mondatrész nem lehet fókusz: „Anna is eljött.” – „Is“ – auch – fügt hinzu, statt auszuwählen; ein Satzglied mit „is“ kann deshalb nicht Fokus sein: „Anna is eljött.“ – Auch Anna ist gekommen.
A közvetlenül az ige előtt álló „nem” a cselekvést tagadja, és az igekötő hátrakerül: „Anna nem jött el.” – „Nem“ unmittelbar vor dem Verb verneint die Handlung, und das Präfix rückt nach hinten: „Anna nem jött el.“ – Anna ist nicht gekommen.
A fókusz előtti „nem” csak azt a mondatrészt tagadja: „Nem Péter vette meg a jegyeket.” – „Nem“ vor einem Fokus verneint nur dieses Satzglied: „Nem Péter vette meg a jegyeket.“ – Nicht Péter hat die Fahrkarten gekauft.
A topik nem mindig az alany: a „Szegedet még nem láttam.” mondatban a tárgy a topik. – Das Topik ist nicht immer das Subjekt: Im Satz „Szegedet még nem láttam.“ – Szeged habe ich noch nicht gesehen – ist das Objekt Topik.
A mellékmondatban ugyanez a rend érvényes; a német mellékmondat végén álló igéhez hasonló szabály nincs: „Tudom, hogy Anna tegnap utazott el.” – Im Nebensatz gilt dieselbe Ordnung; eine Regel wie die vom Verb am Ende des deutschen Nebensatzes gibt es nicht: „Tudom, hogy Anna tegnap utazott el.“ – Ich weiß, dass Anna GESTERN abgereist ist.
Brassai Sámuel már az 1860-as években leírta, hogy a magyar szórend az információt követi. – Sámuel Brassai beschrieb schon in den 1860er-Jahren, dass die ungarische Wortstellung der Information folgt.
Az angol, a francia és a spanyol gyakran hasított mondattal emel ki: „It was Anna who came.” – Englisch, Französisch und Spanisch heben oft mit einem Spaltsatz hervor: „It was Anna who came.“ – Es war Anna, die kam.
Wortschatz
- szórend {szó·REND} – Wort·ORDNUNG(Wortstellung)
- topik – Topik
- fókusz – Fokus
- semleges – neutral
- igekötő {ige·KÖTŐ} – Verb·BINDER(Verbalpräfix)
- megvette – er (sie) hat es gekauft
- vette meg – hat es gekauft (mit Fokus)
- foglaltam le – ich habe es gebucht (mit Fokus)
- Debrecenbe – nach Debrecen
- nyolckor – um acht
- panzióban – in der Pension
- hanem – sondern
- csak – nur
- eljött – ist gekommen
- jött el – ist gekommen (mit Fokus)
- hangsúly {hang·SÚLY} – Laut·GEWICHT(Betonung)
- hasított mondat – Spaltsatz
9.Egyes szám számnév és mennyiségjelző után – Singular nach Zahl- und Mengenangaben (→ 1.6.9)
A kosárban három alma van. – Im Korb sind drei Äpfel.
A „három” után az „alma” főnév egyes számban áll. – Nach „három“ – drei – steht das Substantiv „alma“ – Apfel – in der Einzahl.
A szám már megmutatja, hány darabról van szó; a többes szám kétszer mondaná ugyanazt. – Die Zahl zeigt bereits, um wie viele Stück es geht; der Plural würde dasselbe doppelt sagen.
Hibás tehát a „*három almák”; a német „drei Äpfel” magyarul szó szerint „három alma”. – Falsch ist also „*három almák“; das deutsche „drei Äpfel“ heißt ungarisch wörtlich „drei Apfel“.
Két kávét kérek. – Ich hätte gern zwei Kaffee.
A nyelvtani szám egyes vagy többes szám; a „számnév” a számot kifejező szófaj. – Die grammatische Zahl ist Einzahl – „egyes szám“ – oder Mehrzahl – „többes szám“; das Zahlwort – „számnév“ – ist die Wortart, die eine Zahl ausdrückt.
Ugyanígy viselkednek a mennyiségjelzők: „sok”, „kevés”, „néhány”, „több”, „minden”, „hány?”, „mennyi?”. – Ebenso verhalten sich die Mengenwörter: „sok“, „kevés“, „néhány“, „több“, „minden“, „hány?“, „mennyi?“ – viel, wenig, einige, mehrere, jeder, wie viele?, wie viel?
Sok ember vár a pénztárnál. – Viele Leute warten an der Kasse.
Kevés vendég érkezett. – Es sind wenige Gäste angekommen.
Minden vendég kapott egy szelet tortát. – Jeder Gast hat ein Stück Torte bekommen.
A „hány?” darabszámra, a „mennyi?” mennyiségre kérdez: „Hány tojás kell?”, „Mennyi cukrot teszel bele?” – „Hány?“ fragt nach einer Stückzahl, „mennyi?“ nach einer Menge: „Hány tojás kell?“ – Wie viele Eier braucht man? –, „Mennyi cukrot teszel bele?“ – Wie viel Zucker tust du hinein?
A „minden” a „jeder” és az „alle” jelentést egyaránt lefedi: „minden vendég”. – „Minden“ deckt „jeder“ und „alle“ ab: „minden vendég“ – jeder Gast, alle Gäste.
Ha az ilyen szerkezet az alany, az ige is egyes számban áll: „Öt gyerek játszik az udvaron.” – Ist eine solche Verbindung Subjekt, steht auch das Verb in der Einzahl: „Öt gyerek játszik az udvaron.“ – Fünf Kinder spielen im Hof.
A magyar az igét az alakhoz, a német a jelentéshez igazítja. – Das Ungarische richtet das Verb nach der Form, das Deutsche nach der Bedeutung.
Két barátnőm segített a költözésben. – Zwei Freundinnen von mir haben beim Umzug geholfen.
A rag és a személyjel az egyes számú főnévhez járul: „három almát”, „néhány barátommal”. – Endung und Possessivsuffix treten an das Substantiv in der Einzahl: „három almát“ – drei Äpfel (Objekt) –, „néhány barátommal“ – mit ein paar Freunden von mir.
A szám és a főnév közötti melléknév sem kap többesjelet: „Két nagy dinnyét vettünk.” – Auch das Adjektiv zwischen Zahl und Substantiv erhält kein Mehrzahlzeichen: „Két nagy dinnyét vettünk.“ – Wir haben zwei große Melonen gekauft.
Szám- vagy mennyiségjelző nélkül viszont a „-k” többesjel áll, és az ige is többes számú: „A gyerekek az udvaron játszanak.” – Ohne Zahl- oder Mengenwort steht dagegen das Mehrzahlzeichen „-k“, und auch das Verb steht in der Mehrzahl: „A gyerekek az udvaron játszanak.“ – Die Kinder spielen im Hof.
Névelővel is egyes szám marad: „A két gyerek már alszik.” – Auch mit Artikel bleibt die Einzahl: „A két gyerek már alszik.“ – Die beiden Kinder schlafen schon.
Mindkét bolt zárva van. – Beide Läden sind geschlossen.
Személyek számát „-an/-en” végű alak fejezi ki, főnév nélkül és többes számú igével: „Sokan voltak.”, „Hányan vagytok? – Négyen.” – Die Zahl von Personen drückt eine Form auf „-an/-en“ aus, ohne Substantiv und mit dem Verb in der Mehrzahl: „Sokan voltak.“ – Es waren viele (Leute) da –, „Hányan vagytok? – Négyen.“ – Wie viele seid ihr? – Zu viert.
A „kevés” magánhangzója ilyenkor megrövidül: „kevesen”. – Der Vokal von „kevés“ wird dabei kurz: „kevesen“ – wenige (Leute).
Mértékegység vagy edény után a mért dolog rag nélkül következik, a ragot az utolsó szó kapja: „Két kiló krumplit kérek.” – Nach einer Maßeinheit oder einem Behälter folgt das Gemessene ohne Endung, die Endung trägt das letzte Wort: „Két kiló krumplit kérek.“ – Zwei Kilo Kartoffeln, bitte.
A németben is így van ez a mértékeknél: „zwei Kilo”, „drei Glas Bier”, „zwei Paar Schuhe”. – Auch im Deutschen ist das bei Maßen so: „zwei Kilo“, „drei Glas Bier“, „zwei Paar Schuhe“.
A páros testrészek és tárgyak egységnek számítanak, és egyes számban állnak: „Kék szeme van.”, „Új cipőt vettem.” – Paarige Körperteile und Dinge gelten als Einheit und stehen in der Einzahl: „Kék szeme van.“ – Er (Sie) hat blaue Augen –, „Új cipőt vettem.“ – Ich habe neue Schuhe gekauft.
Ha a pár egyik tagjáról van szó, a „fél” áll: „fél lábon áll”. – Ist von einem der beiden die Rede, steht „fél“ – halb –: „fél lábon áll“ – er (sie) steht auf einem Bein.
A gyümölcsfajta is egyes számban áll: „Szeretem a cseresznyét.” – Auch eine Obstsorte steht in der Einzahl: „Szeretem a cseresznyét.“ – Ich mag Kirschen.
Főnév előtt „két” áll, önállóan „kettő”: „Hány kávét kérsz? – Kettőt.” – Vor dem Substantiv steht „két“, allein „kettő“: „Hány kávét kérsz? – Kettőt.“ – Wie viele Kaffee möchtest du? – Zwei.
Az idő kérdése, a „Hány óra van?” szintén egyes számú. – Auch die Frage nach der Uhrzeit, „Hány óra van?“ – Wie spät ist es? –, steht in der Einzahl: wörtlich „wie viel Stunde“.
Az orosz 2, 3, 4 után egyes számú, 5-től többes számú birtokos esetet használ: „два яблока”, „пять яблок”. – Das Russische setzt nach 2, 3, 4 den Genitiv Singular, ab 5 den Genitiv Plural: „два яблока“ – zwei Äpfel –, „пять яблок“ – fünf Äpfel.
Az angolban a főnév előtti mennyiségjelzésben marad meg az egyes szám: „a five-year-old child”. – Im Englischen bleibt die Einzahl in der Mengenangabe vor dem Substantiv erhalten: „a five-year-old child“ – ein fünfjähriges Kind.
A mennyiséget jelölő szó neve a magyar nyelvtanban mennyiségjelző. – Das Wort für eine Menge heißt in der ungarischen Grammatik „mennyiségjelző“ – Mengenangabe.
Wortschatz
- egyes szám – Einzahl, Singular
- többes szám – Mehrzahl, Plural
- számnév {szám·NÉV} – Zahl·NAME(Zahlwort)
- mennyiségjelző {mennyiSÉG·jelZŐ} – wie viel·HEIT·Zeichen·ER(Mengenangabe)
- három alma – drei Äpfel
- sok – viel, viele
- kevés – wenig, wenige
- néhány – einige, ein paar
- hány? – wie viele?
- mennyi? – wie viel?
- minden – jeder, alle
- almát – Apfel (Objekt)
- barátommal – mit meinem Freund
- dinnyét – Melone (Objekt)
- mindkét {mind·KÉT} – alle·ZWEI(beide)
- sokan – viele (Leute)
- négyen – zu viert
- kevesen – wenige (Leute)
- krumplit – Kartoffeln (Objekt)
- cipő – Schuh, Schuhe
- fél – halb; einer von zweien
- kettő – zwei (allein stehend)
10.A térbeli viszonyok tagolása – Unterschiedliche Gliederung räumlicher Beziehungen (→ 1.6.10)
Hol vagy? – Hova mész? – Honnan jössz? – Wo bist du? – Wohin gehst du? – Woher kommst du?
A magyar a teret három kérdés szerint tagolja: hol?, hová?, honnan? – Das Ungarische gliedert den Raum nach drei Fragen: wo?, wohin?, woher?
Ez az irányhármasság: a hely, a cél és a kiindulópont megkülönböztetése. – Das ist die Richtungsdreiheit – „irányhármasság“: die Unterscheidung von Ort, Ziel und Ausgangspunkt.
A „hová” és a „hova” egyaránt helyes. – „Hová“ und „hova“ sind beide richtig.
A táska a szobában van. – Die Tasche ist im Zimmer.
A szobába viszem a táskát. – Ich bringe die Tasche ins Zimmer.
Kihozom a táskát a szobából. – Ich bringe die Tasche aus dem Zimmer heraus.
A német a „hol?” és a „hová?” kérdést itt csak a névelő esetével, a „honnan?” kérdést más elöljárószóval választja el; a magyar mindhármat a raggal. – Das Deutsche trennt „wo?“ und „wohin?“ hier nur durch den Kasus des Artikels, „woher?“ durch eine andere Präposition; das Ungarische alle drei durch die Endung.
A három irányhoz három térfajta járul: a belső tér, a felület és a közelség. – Zu den drei Richtungen kommen drei Raumarten: Innenraum, Oberfläche und Nähe.
Így kilenc rag adódik: „-ban, -ba, -ból”, „-on, -ra, -ról”, „-nál, -hoz, -tól”. – So ergeben sich neun Endungen: „-ban, -ba, -ból“, „-on, -ra, -ról“, „-nál, -hoz, -tól“.
A pohár az asztalon van. – Az asztalra teszem a poharat. – Leveszem a poharat az asztalról. – Das Glas steht auf dem Tisch. – Ich stelle das Glas auf den Tisch. – Ich nehme das Glas vom Tisch.
Az orvosnál vagyok. – Az orvoshoz megyek. – Az orvostól jövök. – Ich bin beim Arzt. – Ich gehe zum Arzt. – Ich komme vom Arzt.
A posta a magyarban felület: „a postán”, „a postára”, „a postáról”. – Die Post gilt im Ungarischen als Oberfläche: „a postán“, „a postára“, „a postáról“ – auf der Post, zur Post, von der Post.
A német az elöljárószóval a képet is váltja – „auf der Post”, de „zur Post” –, a magyar csak az irányt. – Das Deutsche wechselt mit der Präposition auch das Bild – „auf der Post“, aber „zur Post“ –, das Ungarische nur die Richtung.
Ugyanígy felület az egyetem, a pályaudvar, a piac, az utca és a koncert: „az egyetemen”, „a pályaudvaron”, „a piacon”. – Ebenso Oberfläche sind Universität, Bahnhof, Markt, Straße und Konzert: „az egyetemen“ – an der Universität –, „a pályaudvaron“ – am Bahnhof –, „a piacon“ – auf dem Markt.
Az iskola, a kórház és a bolt viszont belső tér: „az iskolában”, „a kórházban”, „a boltban”. – Schule, Krankenhaus und Laden sind dagegen Innenraum: „az iskolában“, „a kórházban“, „a boltban“.
Az egyetem és az iskola tehát különböző térfajtához tartozik. – Universität und Schule gehören also zu verschiedenen Raumarten.
A „pályaudvar” a német „Bahnhof” tükörfordítása; nagy pályaudvart jelöl, a kisebb neve „állomás”. – „Pályaudvar“ ist eine Lehnübersetzung des deutschen „Bahnhof“; es bezeichnet einen großen Bahnhof, ein kleinerer heißt „állomás“.
A magyar városnevek többnyire felületragot kapnak, a külföldi városok és a legtöbb ország belső ragot. – Ungarische Städtenamen erhalten meist die Oberflächenendung, ausländische Städte und die meisten Länder die Innenendung.
Budapesten lakunk, de Bécsben dolgozunk. – Wir wohnen in Budapest, arbeiten aber in Wien.
Magyarországon élek, a bátyám Németországban. – Ich lebe in Ungarn, mein Bruder in Deutschland.
Kivétel például „Debrecenben”, „Győrben”, „Egerben”, „Veszprémben”; hogy egy helynév melyik ragot kapja, az szokás kérdése, a névből nem vezethető le. – Ausnahmen sind zum Beispiel „Debrecenben“, „Győrben“, „Egerben“, „Veszprémben“; welche Endung ein Ortsname nimmt, ist Sprachgebrauch und lässt sich aus dem Namen nicht ableiten.
Holnap Budapestre utazunk; most jövök Budapestről. – Morgen fahren wir nach Budapest; ich komme gerade aus Budapest.
Egyes városnevek régi helyragot őriznek: „Pécsett”, „Győrött”, „Vácott”. – Einige Städtenamen bewahren eine alte Ortsendung: „Pécsett“, „Győrött“, „Vácott“ – in Pécs, in Győr, in Vác.
Ugyanez a „-t/-tt” rejlik az „itt” és az „ott” szóban, valamint az „alatt”, „mögött”, „között” névutóban. – Dasselbe „-t/-tt“ steckt in „itt“ – hier – und „ott“ – dort – sowie in den Postpositionen „alatt“, „mögött“, „között“.
Személynél a közelség ragjai állnak: aki orvoshoz megy, személyhez megy, nem térbe; az „*orvosba” hibás. – Bei Personen stehen die Endungen der Nähe: Wer zum Arzt geht, geht zu einer Person, nicht in einen Raum; „*orvosba“ ist falsch.
A hétvégét a nagymamánál töltjük. – Das Wochenende verbringen wir bei der Großmutter.
A mozgást és a helyezést jelentő igék célt kívánnak, a helyzetet jelentők helyet: „Leülök a padra.” – „A padon ülök.” – Verben der Bewegung und des Setzens, Legens, Stellens verlangen das Ziel, Verben der Lage den Ort: „Leülök a padra.“ – Ich setze mich auf die Bank –, „A padon ülök.“ – Ich sitze auf der Bank.
A német ugyanezt tárgyesettel és részes esettel különbözteti meg: „auf die Bank” – „auf der Bank”. – Das Deutsche unterscheidet dasselbe mit Akkusativ und Dativ: „auf die Bank“ – „auf der Bank“.
Az „érkezik” célt kíván: „Délben érkeztünk Budapestre.” – „Érkezik“ – ankommen – verlangt das Ziel: „Délben érkeztünk Budapestre.“ – Mittags sind wir in Budapest angekommen.
A „hagy” és a „felejt” viszont helyet: „A kulcsot az asztalon hagytam.” – „Hagy“ – lassen – und „felejt“ – vergessen – verlangen dagegen den Ort: „A kulcsot az asztalon hagytam.“ – Ich habe den Schlüssel auf dem Tisch liegen lassen.
A jármű is felület: „a vonaton”, „a buszon”, akárcsak az angol „on the train”. – Auch das Fahrzeug ist Oberfläche: „a vonaton“ – im Zug –, „a buszon“ – im Bus –, wie im englischen „on the train“.
A médiumok is valamelyik térfajtához tartoznak: „a tévében”, „az újságban”, de „az interneten”, „a képen”. – Auch Medien gehören zu einer Raumart: „a tévében“ – im Fernsehen –, „az újságban“ – in der Zeitung –, aber „az interneten“ – im Internet –, „a képen“ – auf dem Bild.
A szigetek felületnek számítanak: „Krétán”, „Cipruson”; a tó is: „a Balatonon nyaral”. – Inseln gelten als Oberfläche: „Krétán“ – auf Kreta –, „Cipruson“ – auf Zypern; ebenso der See: „a Balatonon nyaral“ – am Balaton Urlaub machen.
Egyes igék vonzataként a helyragnak nincs térbeli jelentése, de az irányhármasságot követi: „Beleszeretett egy lányba.”, „Hiszek Istenben.” – Bei manchen Verben hat die Ortsendung als Rektion keine räumliche Bedeutung, folgt aber der Richtungsdreiheit: „Beleszeretett egy lányba.“ – Er hat sich in ein Mädchen verliebt –, „Hiszek Istenben.“ – Ich glaube an Gott.
A származásra a „hova” kérdez: „Hova valósi vagy? – Szegedi vagyok.” – Nach der Herkunft fragt „hova“ – wohin: „Hova valósi vagy? – Szegedi vagyok.“ – Woher stammst du? – Ich bin aus Szeged.
A helyhatározószók is hármas csoportot alkotnak: „itt – ide – innen”, „ott – oda – onnan”, „otthon – haza – otthonról”. – Auch die Ortsadverbien bilden Dreiergruppen: „itt – ide – innen“ (hier – hierher – von hier), „ott – oda – onnan“ (dort – dorthin – von dort), „otthon – haza – otthonról“ (zu Hause – nach Hause – von zu Hause).
Gyere ide! – Komm her!
A nyelvtan a felületet és a közelséget külső, a belső teret belső helyviszonynak nevezi. – Die Grammatik nennt Oberfläche und Nähe die äußere, den Innenraum die innere Ortsbeziehung.
A kilenc rag latin neve: inessivus, illativus, elativus, superessivus, sublativus, delativus, adessivus, allativus, ablativus. – Die lateinischen Namen der neun Endungen lauten: Inessiv, Illativ, Elativ, Superessiv, Sublativ, Delativ, Adessiv, Allativ, Ablativ.
Az orosz szinte ugyanazokat a helyeket kezeli felületként: „на почте”, „на вокзале”, „на рынке”, „на улице”. – Das Russische behandelt fast dieselben Orte als Oberfläche: „на почте“ – auf der Post –, „на вокзале“ – am Bahnhof –, „на рынке“ – auf dem Markt –, „на улице“ – auf der Straße.
A latin a városneveknél elöljárószó nélkül fejezi ki az irányhármasságot: „Romae”, „Romam”, „Roma”, ugyanígy „domi”, „domum”, „domo”, mint a magyar „otthon”, „haza”, „otthonról”. – Latein drückt bei Städtenamen die Richtungsdreiheit ohne Präposition aus: „Romae“, „Romam“, „Roma“ (in Rom, nach Rom, aus Rom), ebenso „domi“, „domum“, „domo“ – wie ungarisch „otthon“, „haza“, „otthonról“.
Wortschatz
- hol? – wo?
- hová?, hova? – wohin?
- honnan? – woher?
- irányhármasság {irány·HÁRMASság} – Richtung·DREIFACH·heit(Richtungsdreiheit)
- helyhatározó {hely·HATÁROZó} – Ort·BESTIMMEN·end(Ortsbestimmung)
- szobában – im Zimmer
- szobába – ins Zimmer
- szobából – aus dem Zimmer
- postán – auf der Post
- postára – zur Post
- egyetemen – an der Universität
- pályaudvar {pálya·UDVAR} – Bahn·HOF(Bahnhof)
- iskolában – in der Schule
- kórházban {kór·HÁZ·ban} – Krankheit·HAUS·in(im Krankenhaus)
- Budapesten – in Budapest
- Bécsben – in Wien
- magyarország {magyar·ORSZÁG} – ungarisch·LAND(Ungarn)
- Magyarországon – in Ungarn
- Pécsett – in Pécs (ältere Form)
- orvoshoz – zum Arzt
- padra – auf die Bank
- padon – auf der Bank
- érkezik – ankommen
- vonaton – im Zug
- szegedi {szegedI} – Szeged·ER(Szegeder, aus Szeged)
- itt – hier
- ide – hierher
- innen – von hier
- haza – nach Hause
- belső helyviszony – innere Ortsbeziehung
- külső helyviszony – äußere Ortsbeziehung
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.